Makro Tételek

1. Makro ökonómiai alapfogalmak ( különbség mikro-makro szint között, gazdasági reál- folyamat,szereplők)

Gazdasági folyamatok: 1 év alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgásokReálfolyamatok: javak létrehozása (termelési folyamat), elosztása (elosztási folyamat), felhasználásaJövedelmi folyamatok: a jövedelmek keletkezése és felhasználása, pénzmozgásFelhalmozási ügylet: a gazdaság erőforrásainak állományát növeli vagy csökkentiFolyó ügylet: a gazdaság erőforrás-állományát nem változtatja Nominális makrokibocsátás - az output folyó árakon aggregálva.Reál makrokibocsátás - az output változatlan árakon aggregálva.KIBOCSÁTÁS (Q): termelés, output- a gazdaság által létrehozott javak összessége

JÖVEDELEM (Y, Yield): - realizált (értékesített) kibocsátás - munkajövedelem - tőkejövedelem - makrojövedelem

A fogyasztói árindex az infláció jelzésére szolgáló indexszám. Méri a lakosság által megvásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások, árának átlagos változását egy meghatározott időintervallumon belüli. Általában ezt tekintik az infláció mérőszámának, bár a teljes infláció becsléséhez és meghatározásához sok más árindexet is érdemes figyelembe venni.

FOGYASZTÁS (C): a jövedelem azon része, melyet szükségleteket kielégítő javakra költenekMEGTAKARÍTÁS (S): el nem költött jövedelem FELHALMOZÁS: olyan javak, melyeket arra fordítanak, hogy velük bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket -beruházás: állótőke pótlása és bővítése (gépek, épületek)

-készletfelhalmozás: folyamatos termeléshez szükséges input-készlet / értékesítésre váró output-készlet

BERUHAZAS : - Brutto beruhazas: Elhasznalt alloeszkozok potlasa / Alloeszkozok bovitese ( uj eszkozok)- Netto beruhazas: Alloeszkozok bovitese ( uj eszkozok)

ÁRSZÍNVONAL (P): a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlaga A penz vasarlóereje = 1 / arszinvonal = 1/PÁrindex = Pt/ Pt-1 Pt = idei evi arszinvonal / Pt-1 = előző evi arszinvonal

A mikroökonómia: az egyéni (egyes) piaci szereplők (az egyes háztartás, az egyes vállalat) optimális gazdálkodási és cselekvési lehetőségeit és ennek feltételeit vizsgálja.A makroökonómia: a makrogazdaság (nemzetgazdaság) homogén csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplőinek viselkedésével, a köztük levő jövedelmi és egyéb kapcsolatoknak az elemzésével foglalkozik.

1

GDP-deflátor: A teljes belföldi termelés árindexe. A fogyasztóiár-index-szel ellentétben nem tartalmazza az importált árukat és szolgáltatásokat. A nominális GDP és a reál GDP hányadosa.GDP-gap: Arról van szó, hogy van a gazdaság potenciális kibocsátása és van a tényleges. És van valami a kettő között, méghozzá a kibocsátási rés, vagy GDP-rés. Tényleges GDP - potenciális GDP = kibocsátási rés.

2. A makrogazdasági teljesítmény mérése, makrogazdasági mutatók (GDP-nettó,bruttó)

A makrogazdasági teljesítmény méréséhez figyelembe kell venni a következőket: • tisztázni kell a kategória pontos tartalmát; • meg kell határozni a mérés mértékegységét; • ki kell alakítani a teljesítmények egységes számbavételi rendszerét és eszközeit, amelyek a nemzetközi összehasonlításra is alkalmasak.

A makrogazdaság teljesítményét a gazdaság folyamatos működése közben vizsgáljuk. Általában azt mérjük, hogy egy év alatt mennyi a kibocsájtás.

Makrogazdasági mutatók:

- Bruttó mutatók: amelyek minden teljesítményt teljes értéken vesznek számba,és mind térbeli, mind időbeni halmozódást tartalmaznak. Ilyen pl. a BruttóKibocsátás (Gross Output = GO) mutató, amely az eredeti SNA-rendszer egyikalapmutatója volt, az új SNA már nem használja.- Félnettó mutatók: amelyeket úgy számítunk, hogy a bruttó értékből levonjuka térbeli (vertikális) halmozódást (a folyó termelő felhasználást). Ezeket amutatókat nevezik az új SNA rendszerben bruttó mutatóknak.- Nettó mutatók: számításuknál az amortizációt is kivonjuk, vagyis kiszűrjükaz időbeni halmozódást is. Ezek megmaradtak az új SNA-ban is.

Az SNA szamlarendszer fobb mutatoi:

GDP (Gross Domestic Product): Brutto hazai termek- Egy országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.- GDP = GO(Gross Output) – folyo termelo felhasznalas(termelofogyasztas) = hozzáadott érték

NDP (Net Domestic Product) : Netto hazai termek - Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.- NDP = GDP – amortizáció

Nominális mutató: mindent a kibocsátás idején érvényes folyó árakon veszünk számbaReál mutató: valamely, összehasonlítási alapnak vett korábbi év árszínvonalán vesszük számba

3. A folyótételszámlák (jövedelmi pénzfolyamatokkal kapcsolatos gazdasági szereplők között)

Vallalat Haztartas2

Kiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok Kiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok

Haztartas Arupiac Arupiac VallalatAllam Allam Allam AllamTokepiac Tokepiac

Allam KulfoldKiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok Kiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok

Arupiac Vallalat Arupiac ArupiacVallalat, Haztartas Haztartas TokepiacTokepiac

Tokepiac(tokeszamla) Arupiac(hazai ossztermek,makrojovedelem)Kiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok Kiadasok, felhasznalas

Bevetelek, forrasok

Arupiac Haztartas Vallalat HaztartasVallalat Kulfold AllamAllam TokepiacKulfold Kulfold

4. Árupiaci kereslet (árupiac összetevői)

1.Az összkereslet fogalma, összetevőiMakrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisége, amit a gaszdasági szereplők az adott árszínvonalon vásárolni szeretnénekKereslet nagysága függ:-jövedelemtől-rendelkezésre álló pénzmennyiség-ezeket befolyásoló tényzők

3

2.A fogyasztás, megtakarítás és jövedelem fogalma, összefüggéseikJövedelem (Y): realizált (megvalósult) kibocsáltáskét része van: fogyasztás és a megtakarításFogyasztás (C): a jövedelem azon része, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteiket közvetlenül kielégítő árukra, szolgáltatásokra költenek elMegtakarítás (S): az adott időszakban el nem költött jövedelem

3.A fogyasztási és a megtakarítási függvényFogyasztási függvény: az az összefüggés, amely minden tervezet jövedelemszinthez a várható fogyasztást rendeli hozzá  C(Y)= C0 + ĉYKét tényezőből áll: -fogyasztási határhajlandóság (ĉ): megmutatja, hogy a gazdaság fogyasztói minden egyes újabb tervezett jövedelemegység hány százalékát tervezik fogyasztási javakra költeni; megadja a függvény meredekségét- autónom fogyasztás (Co): a jövedelemtől független fogyasztásA függvény képe egy max. 45o –os egyenes, amely azt jelenti, hogy a jövedelemtulajdonosok minden egyes tervezett jövedelmüket teljes egészében fogyasztási javakra kívánják fordítani.Megtakarítási függvény: azon pontok összessége, amely minden tervezett jövedelemszinthez a szándékolt megtakarítás nagyságát rendeli hozzá S(Y)= S0 + ŝY

4.A beruházási kereslet:Fogalma: nettóberuházás a tőkeállomány bővítése, a bruttó ezen kívül tartalmazza még a pótlást isMeghatározó tényezői:- várható profit: minél nagyobb a várható profit, annál nagyobb a beruházási javak iránti kereslet- hitel kamatláb nagysága: minél nagyobb a hitelkamatláb, annál kisebb a beruházási javak iránti keresletFüggvénye: a jövedelemtől független és állandó, ezért egy x tengellyel párhuzamos egyenes (egyetlen időszakot vizsgálunk)

5.Az egyensúlyi jövedelem [Ye= C + I + ĉY]Az egyensúlyi jövedelem tengelye azon pontok halmaza, ahol a tervezett jövedelem megegyezik a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével

Ha a jövedelem kisebb, mint az egyensúlyi, akkor túlkereslet van az árupiacon.Ha a jövedelem nagyobb, mint az egyensúlyi, akkor túlkínálat van az árupiacon.

5. Árupiaci fogyasztás ( fogyasztási elméletek, fogyasztási ráta, határhajlandóság, autonóm fogyasztás)

Fogyasztási elmeletek(4 db)

1.Abszolút jövedelem hipotézisre épül, amely szerint egy adott időszak fogyasztási kereslete, az adott időszakban realizált jövedelemtől függ. A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken a megtakarítás hányada nő. Keynesi modell

4

2.Duesenberri - relatív jövedelem hipotézis, amely szerint egy adott időszak fogyasztása, az adott időszak és az azt megelőző időszak jövedelmétől egyaránt függ. Az egyének egy átlagos fogyasztási szintet szeretnének fenntartani, lehetőleg az addig elért legmagasabb fogyasztási szintet.3.Életciklus elmélet – az egyének fogyasztásukat teljes életükre tervezik, arra törekszenek, hogy egész életükben, állandó vagy enyhén növekvő fogyasztási szintet érjenek el.A jövedelem nem egyenletes mert fiatalon alacsony, középkorban magas, időskorban alacsony, ezért az egyének életük elején hiteleket vesznek fel, amit a későbbi magas jövedelemből fizetnek vissza illetve megtakarításokat végeznek nyugdíjas korukra.4.Milton Friedman – permanens jövedelem hipotézis a fogyasztás nem az aktuális jövedelemtől, hanem a hosszú távú átlagjövedelemtől függ. Permanens jövedelem: a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga.

Fogyasztási ráta = C/Y a jövedelemnek hányad részét költjük fogyasztásra.A jövedelem növekedésével a jövedelmek a fogyasztásra költött hányada folyamatosan csökken.

Autonóm fogyasztás: a fogyasztási kereslet azon része, amely nem függ a jövedelemtől

Ĉ- fogyasztási határhajlandóság: kifejezi, hogy a jövedelem egységnyi növekedéséből mennyivel nő a fogyasztás.

6. A megtakarítás és a beruházás (nominál-reál kamatláb különbség, autonóm beruházás)

A megtakaritas

A megtakarítás a jövedelemnek a fogyasztás után fennmaradó része.

Megtakarítási függvény : S = - C0 + ( 1 – ĉ) * (Y) S = megtakarításC0 = negatív megtakarítás vagy hitel (1-ĉ)= ŝ =megtakarítási határhajlandóságĉ + ŝ = 1

A gazdasági megtakarítási ráta az egyének, a vállalatok és az állam együttes rátája. A bruttó hazai termék (GDP) azon része, amelyet nem költenek el azonnali fogyasztásra, hanem fejlesztésre fordítják.

A BeruházásA beruházás minden olyan kiadás, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul.

Beruházási függvény:- autonóm beruházás: a beruházásnak az a szintje, ami nem függ a kamatlábaktól, ha magas a kamatláb kicsi a beruházásKeplet: I= I0 – a*i ahol I0= autonom beruhazas, a=kamaterzekenyseg, i=kamatlab(%)

Nominál- és reál kamatláb különbség : A nominális kamat tehát csak azt mutatja meg, hogy a befektetett pénzünk milyen ütemben növekszik, míg a reálkamat azt is figyelembe veszi, hogy annak mennyi lesz a vásárlóértéke.

A reál és nominál kamatok közötti általános átszámítási képlet:- Reál kamat = nominál kamat / (1+inflációs ráta)

5

Ugyanez az átszámítás a kamatlábak tekintetében az alábbi:- Reál kamatláb = ((1+nominális kamatláb) / (1+inflációs ráta))-1

A köznapi életben a reál kamatláb jó közelítéssel becsülhető az alábbi módon is, de a pontos átszámításhoz a fenti képletet kell használni:- Becsült reál kamatláb = Nominális kamatláb – inflációs ráta

Beruházási multiplikátor hatás - az egyensúlyi összkereslet (jövedelem) változása nagyobb a beruházás változásánál.

Beruházási multiplikátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy egységnyi beruházásváltozás hányszoros összkereslet-változást okoz,

7. Az árupiaci egyensúly, az IS-görbe. Az egyensúlyi jövedelem

1.Egyensúly

- Az árupiaci egyensúly nem egyszerűen a fogyasztási cikkek és tőkejavak keresletének és kínálatának egyensúlyát jelenti. A pénzpiac egyensúlya csak akkor valósulhat meg, ha az ép-piacon is egyensúly van. - Az összkínálati fv. alakjában pedig kifejeződnek a munkapiac viszonyai is. Az árupiac helyzete, egyensúlya a makrogazdaság minden fontos piacáról információt nyújt, mintegy összegzi a többi piac állapotát.- Rövid távú makrogazd-i egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, a munkapiacon és az árupiacon egyaránt.

Y = C + S és Y = C + I is fennáll

Egyensúlyi kamatláb - az a kamatláb, amely mellett létrejön a tőzsde egyensúlya.

Az IS-függvény tulajdonságai

Negatív meredekségű, lineáris függvény

Tengelymetszéspontok értelmezése!

Meredekség értelmezése

Multiplikátor újbóli megjelenése!

Az IS-függvény változásai

Ha a függvény valamelyik változója módosul, a függvényen mozdulunk el

Ha valamelyik exogén tényező változik, a függvény mozdul el (eltolódik, vagy meredeksége változik)

Az IS-görbe azokat a reálkibocsátás-kamatláb kombinációkat tartalmazza, amelyekre teljesül a beruházások (I) és a megtakarítások (S) egyenlősége – vagy egy ezzel ekvivalens állítás, a jövedelemazonosság.

Belátható, hogy mind a fogyasztás (C), mind a beruházás (I), mind pedig a nettó export (NX) a kamatláb csökkenő függvénye, ezért az IS-görbe negatív meredekségű.

6

Akkor beszélhetünk egyensúlyi jövedelemről, ha a tervezett jövedelem megegyezik a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével.

8. Pénz a makroökonómiában (A pénzpiac) (pénz kialakulása, funkciói, pénzteremtés, kétszintű bankrendszer)

A pénz kialakulása1.Önellátás, véletlen termékcsere2. Munkamegosztás --> csere szükséges

árut árura cserélnek: A * - >>>><<<- * B

prém (ruha) (élelem)

3. Árupénz kialakulása: általános csereeszköz (só árupénz)

C* -><- A * -><- * B

balta prém (ruha) (élelem)

Árupénz: só, állatbőr, nemesfémekAz árupénz saját értékével fejezi ki a ruha, balta, élelem, egyéb áruk értékét.

4. Aranypénz: belső értékkel bír!- értékét megőrzi- kis mennyiség, nagy érték, könnyen mozog!- osztható, újraegyesíthető- általánosan elfogadják ® állam

5. Pénzhelyettesítők: papírpénz, váltó, bankjegy( belső érték nélküli pénz )

A modern pénz kialakulása: közvetlen termékcsere ® árupénz ® aranypénz nemesfémek)

A pénz funkciói1. Értékmérő: (érték-összehasonlítás, elszámolási eszköz) Az áruk értékét egymáshoz méri. 2. Forgalmi eszköz: az áruk cseréjét bonyolítja, közvetíti mindenki általánosan elfogadja 3. Fizetési eszköz: egyoldalú jövedelem-átengedés a szolgáltatás/árucsere és a fizetés időben elválik 4. Kincsképző, felhalmozási eszköz: vagyontartás értékálló, likvid: bármikor veszteség nélkül más árura cserélhető 5. Világpénz: nemzetközi forgalomban is teljesíti az előző 4 funkciót, pl. dollár, euró

Kétszintű bankrendszer:

JEGYBANK KERESKEDELMI BANKOK MAGÁNSZFÉRA

Jegybank:- pénzkínálat- jegybankpénz kibocs.- keresk. bankok tev. szabályozása - állam pénzügyeinek kezelése (Az állam monetáris politikájának eszközei. )

7

Kereskedelmi bankok: (A jegybank szabalyozza a kereskedelmi bankokat)- kötelező tartalékráta- refinanszírozási kamatláb (hitelez)- rediszkont kamatláb (váltót leszámítol) - nyílt piaci műveletek: értékpapírok forg. Magánszféra:-hiteleket nyujtanak-beteteket gyujtenek

Nem monetáris pénzintézetek: pl. tak.szöv., biztosító nem bocsáthat ki váltót, csak saját pénzkészletét hitelezheti.

9. Pénzkereslet és pénzkínálat (tranzakciós,ovatossági,szpekulációs pénz kategóriák)

1. A pénzkereslet 3 összetevője:- tranzakciós pénzkereslet (tranzakciós célokra) a jövedelemtől (Y-tól) függ.- óvatossági pénzkereslet (nagyobb összeg a váratlan eseményekre). Szintén a jövedelemtől (Y-tól) és a piaci kamatlábtól (i-től) függ. - spekulációs vagyontartási, a piaci kamatlábtól (i-től) függ minél nagyobb..

likvid pénzeszköz tartására irányuló szándékreál-pénzkereslet!Pénztartási motívumok:1. Tranzakciós pénzkereslet2. Óvatossági pénzkereslet3. Spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet

2.Pénzkínálat / pénzmennyiség , szintén három tényező befolyásolja:- kötelező tartalékráta, ha nő a ráta mértéke, csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség- refinanszírozási kamatláb, növekedésével ha minél nagyobb csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség- Nyílt piaci műveletek: - ha vásárol: nő a forgalomban lévő pénzmennyiség - ha elad: csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség

8

Banki betéttípusok:- látra szóló: lekötetlen, folyószámla- tartósan lekötött- hosszú lejáratú értékpapírok, deviza-lekötésekPÉNZ-kategóriák:M0: jegybank által kibocsátott pénzM1: M0 + látra szóló betétekM2: M1 + tartósan lekötött betétekM3: M2 + hosszú lejáratú értékpapírok, lekötésekFischer forgalmi egyenlete - a forgalomban lévő pénzmennyiség forgási-sebességszerese egyenlő a makrokibocsátás nominálértékével

Mennyiségi pénzelmélet - Mivel (a neoklasszikusok szerint) a pénzpiac mindig egyensúlyban van, azért - adott makrojövedelem és pénzforgási sebesség mellett - a forgalomban levő pénz mennyiségének a nagysága határozza meg az árszínvonal nagyságát

10. A jegybank (nemzeti bank) feladatai (monetáris politika)

-az állam monetáris hatósága-különleges jogokkal van felruházva-kiemelkedik a bankok közül-készpénzkibocsátási joggal rendelkezik.-Ellátja a gazdaság többi szereplőjét készpénzzel, amelyek kibocsátására kizárólagos joga van-Szabályozza az egész pénzforgalmat és pénzkibocsátást, így igyekszik biztosítani az pénz értékének stabilitását-Kulcsszerepe van az állami gazdaságpolitika megvalósításában: hatást gyakorol a piaci kamatlábra, az árszínvonalra és a valutaárfolyamra (ezeken keresztül pedig a gazdaság reálfolyamataira)-A bankok bankjaként kezeli a kereskedelmi bankok számláit és az egyéb pénzintézetek számláit-Intézi a kormány pénzügyeit: egyes esetekben kezeli a központi költségvetés pénzeszközeit, és meghatározott korlátok között hitelez a kormánynak-Intézi az állam nemzetközi pénzügyeit-Kezeli a külföldi valutákban, aranyban vagy más eszközökben levő hivatalos tartalékokatkötelező tartalékráta: 12% Románia

Irányadó kamat (alapkamat): 3,75%

Aktív repó (Repo). Olyan értékpapír-visszavásárlási megállapodás, mely során a jegybank értékpapírt (rendszerint állampapírt) vásárol, s azt az ügylet megkötésekor rögzített idôpontban és ár mellett a jövôben eladja ugyanazon félnek, akitôl azt vásárolta. Az aktív repó felfogható egy értékpapír-fedezet melletti hitelnyújtásnak

Passzív repó (Reverse repo). Olyan értékpapír-visszavásárlási megállapodás, amely során a jegybank értékpapírt (rendszerint állampapírt) ad el, s azt az ügylet megkötésekor rögzített idôpontban és ár mellett egy jövôbeli idôpontban visszavásárolja. A passzív repó felfogható egy betételfogadásnak is, mely során a jegybank likviditást von ki a bankrendszerbôl

11. A pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe 9

1.A p énzpiac egyensúlya

A pénzpiaci egyensúly feltétele, hogy a kereslet és a kínálat megegyezzen egymással.

A pénzpiac egyensúlya három tényezőtől függ:

1. az árszínvonaltól (P)2. a reáljövedelemtől (Y)3. a reálkamatlábtól (i)

A pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívánt pénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészlettel.A vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlyba az ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel.A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal

10

Az LM-görbén azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk helyezkednek el, amelyekre a pénz kereslete (L) egyenlő a pénz kínálatával (M).A pénzkínálat (pénzmennyiség) a központi bank által meghatározott érték, a pénzkereslet viszont az árszínvonalnak, a reálkibocsátásnak és a kamatlábnak is függvénye.Mivel a pénzkereslet a reálkibocsátásnak növekvő, a kamatlábnak viszont csökkenő függvénye, az LM-görbe pozitív meredekségű.

12. A gazdaságpolitikai lépések ábrázolása az IS-LM görbék segítségével

Adaptív várakozások az információfeldolgozás reakcióideje miatt tanulási folyamat zajlik le

A racionális várakozások elmélete, illetve az inflációt nem befolyásoló természetes munkanélküliségi rátát, az ún. NAIRU-t (non-accelerating inflation rate of unemployment) feltételező elmélet képesek magyarázatot adni a stagfláció jelenségére.

Expanzív pénzpolitika - az állam több pénzt pumpál a gazdaságba, hogy növelje a keresletet, és így élénkítse a gazdaságot.

Restriktív pénzpolitika - az állam csökkenti (vagy korlátozza) a forgalomban lévő pénz mennyiségét, amivel korlátozza a kereslet így a termelés növekedését is.

Az állami beavatkozás oka: a magánszféra egyedül nem képes biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését

Területei: - jövedelemcentralizáció, disztribúció- piaci feltételek biztosítása- hazai gazdaság védelme

Þ hatékonysági és méltányossági indokok

Feladatok: - stabilizáció (a gazdaság működőképessége: intézményi, jogi, közhatalmi háttér, gazdasági ellenőrzés és szabályozás) - redisztribúció (újraelosztás -jövedelmek elvonása, újraelosztása - adók, támogatások.. - a többi feladathoz forrás biztosítása)- allokáció (erőforrások elosztása a közérdeknek megfelelően - közjavak, externáliák...környezet, infrastruktúra)

13. A makroökonómiai munkapiac

Kereslet

A munkapiac keresleti oldalán a munkaszolgáltatások vásárlói, a vállalkozások állnak. A kereslet-meghatározás makroszinten nem jelenthet mást, mint az egyes vállalatok munkakeresleteinek egyszerű összegzését, vagy másképpen az egyéni munkakeresleti függvények vízszintes összesítését.

Miután versenypiacon vagyunk, a vállalat kibocsátásának növelése addig indokolt, amíg MC = MR(ahol (MC) határköltség = határbevétel(MR)),

11

ami a munkapiacra értelmezve nem más, mint W = MPL*P, azaz az utolsónak foglalkoztatott személy nominálbére (határköltség) maximum akkora lehet, mint munkája határtermékének piaci értéke (határbevétel).

A fenti egyenlet átrendezésével az összefüggés kifejezhető a reálbérrel is:

ami azt jelenti, hogy profitmaximumra törekvő helyzetben a vállalatok munkakereslete minden reálbér mellett akkora kell legyen, ahol a reálbérrel még éppen megegyezik a munka határterméke.

A reálbér tehát az az egyik fontos tényező, amelyik egy gazdaságban a munka keresletét meghatározza. A munkakeresletre való hatásán keresztül az egyik tényezője lesz a makrokínálatnak is. Mindkettőre fordított hatást fejt ki: ha nő a reálbér, hajlam mutatkozik a munkakereslet és a makrokínálat csökkenésére, legalábbis rövid távon.

Ha a reálbért tekintjük változatlannak, minden más tényező megváltozása már magának a keresleti függvénynek az eltolódását fogja eredményezni.

Kinalat

A munkapiaci kínálat meghatározása még bonyolultabb folyamatok eredménye, mint a keresleté. Kiindulásként fontos hogy mikroszinten a kínálat az egyéni (családi) választás következménye, ami makroszinten az összes háztartás választási lehetőségének és szándékainak meghatározását jelenti.

Azt azonban, hogy az egyén, vagy a háztartások egésze hogyan választ, rajtuk kívülálló tényezők is befolyásolják. Ezek a szubjektív egyéni, és feltételezett közgazdasági szempontok mellett objektív fizikai és társadalmi korlátoknak tekinthetők.

Pl. az egyén munkakínálata szempontjából a napi 24 óra az a maximális idő, amely elméletileg rendelkezésre áll, mint a munkavállalás felső határa. A társadalom (a gazdaság) egésze számára ezen túl a népesség létszáma az a határ, amely a munkakínálat szempontjából egyáltalán szóba jöhet. Nyilvánvaló, hogy sem a napi 24 órát az egyén, sem a népesség teljes számát a társadalom nem veheti figyelembe a munkapiac kínálatában.

Ezen korlátok közül itt megemlítjük a fizikai idő felhasználását, amelyet arendelkezésre álló napi 24 órai időnek tekintünk. Ez az idő megosztásra kerülkülönböző élettevékenységek között. Az élettevékenységek három csoportját érdemesegymástól elkülöníteni:• a fiziológiai időt: amely az ember biológiai lényének fenntartásával, fizikai állapotánakmegőrzésével kapcsolatos tevékenységekhez szükséges;• a munkával eltöltött időt: amelynek keretében megkülönböztetjük a- jövedelemszerző munkaidőt és a-háztartásgazdaságban eltöltött időt;• a szabadidőt: amely a kultúrálódással, szórakozással, sporttal, társasági élettel stb.kapcsolatos tevékenységekre fordított idő.A munkával eltöltött időt másképpen a társadalmi termelés időalapjának is lehet

12

tekinteni, hiszen az ide sorolható tevékenységek a társadalmi újratermelés részét képezik.

Nominálbér (pénzbér): W, az a pénzösszeg, melyet a munkavállaló a munkájáért kap

Reálbér: W/P, a W nominálbéren vásárolható jószág- v. szolgáltatás-tömeg

A bérszint: egyensúlyi szinthez való közeledésének sebessége függ az egyensúlytalanság mértékétől: minél nagyobb a túlkínálat, a dolgozók állásokért való versenye következtében annál gyorsabban süllyed s minél nagyobb a túlkereslet, a munkáltatók dolgozókért való versenye következtében annál gyorsabban emelkedik a piaci bérszint.

Bérkülönbség: magasabb iskolai végzettséggel és magasabb munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező dolgozók többet keresnek, szellemi munkakörben dolgozók többet keresnek a fizikai dolgozóknál, a vezetők többet keresnek a beosztottaknál, a férfiak többet keresnek mint a nőnemű dolgozók, továbbá többet keresnek a magasabb termelékenységű, magasabb tőkeintenzitású termelést folytató vállalatok dolgozói.

EgyensúlyA munkapiac egyensúlyát a munkakeresleti és kínálati összefüggések alapján jellemezhetjük. Egyensúly akkor jön létre, ha a munkakereslet egyenlő a munkakínálattal. A helyzetet a makroökonómiából ismert Marshall-kereszttel ábrázoljuk.Látjuk, hogy L* munkamennyiség mellet fennáll a kereslet és a kínálat egyenlősége. Ehhez a (W/P)* reálbér tartozik, amelyet egyensúlyi reálbérnek is nevezhetünk. A munkapiac egyensúlyi helyzete tehát két, egymással szorosan összefüggő tényezőtől függ: a munkamennyiségtől és a reálbérszinttől.

Egyensúlytalanság

Mint minden egyensúlytalansági helyzetben, a kereslet - kínálat meg nem felelése kétirányban térhet el egy egyensúlyi helyzettől:a.) a kereslet nagyobb, mint a kínálat; b.) a kínálat nagyobb, mint a kereslet.Az első esetben túlkeresletes munkapiacról, a másodikban túlkínálatos munkapiacról beszélünk. A túlkeresletes munkapiacon munkaer ő hiány, a túlkínálatoson munkanélküliség alakul ki.Miután a munkapiac nem homogén, gyakran elő forduló természetes helyzet lehet az, hogy bizonyos foglalkozásokban túlkereslet, míg másokban munkaerő hiány tapasztalható. Agazdaság egészére vonatkozó munkapiaci helyzet nyilvánvalóan ezek eredő jelként alakul ki, amelynek azonban nem mindig egyszerű a meghatározása.

14. Az aggregált kereslet és kínálat

Aggregált kereslet A tervezett fogyasztás, beruházás, az áruk és szolgáltatások vásárlására fordítandó kormányzati kiadások összege, valamint az áruk és szolgáltatások nettó exportja (az export és az import különbsége).

Az aggregált kereslet egy gazdaság valamennyi szereplőjének minden elérhető jószágra vonatkozó összkereslete. Mivel több jószágra vonatkozik, ezért az ár helyett itt átlagár vagy árszínvonal, a keresett mennyiség helyett pedig a keresett javak pénzben kifejezett összértéke szerepel. A makroökonómia legfontosabb fogalmai közé tartozik, jele általában AD (angol aggregate demand). Részletesebb leírását lásd itt: Aggregált kereslet.

13

Aggregált kínálat A termelők által eladni kívánt áruk és szolgáltatások összessége.

Aggregált kínálaton (jele AS) a gazdaság összes szereplőjének minden jószágból vett kínálatát értjük. Az aggregált kínálat esetében, mivel az több jószág kínálatát jelenti, az ár helyett az átlagárat vagy az árszínvonalat, a kínált mennyiség helyett pedig a kínált javak összértékét vesszük figyelembe. Részletesebben lásd az Aggregált kínálat című szócikkben.

Az árupiaci összkereslet, másnéven aggregált kereslet kifejezi, hogy különböző árszívonal mellett, hogyan alakul a gazdaság kereslete.A gazdaság összkeresletét a négy szektor keresleteinek összege teszi ki, tehát:A háztartások fogyasztása( C ), a vállalati szektor beruházása ( I ), az állami szektor kiadása ( G ) és a külföldi szektor export és import egyenlege( X – IM).Tehát: C+I+G+ (X – IM) aggregált kereslet.

A teljes foglalkoztatáshoz tartozó kibocsátást potenciális kibocsátásnak nevezzük.A potenciális kibocsátás nagyságát a munkapiac egyensúlyában kialakuló teljes foglalkoztatás határozza meg. Ezt a kibocsátást azonban csak egyetlen árszínvonal mellett kínálja a vállalati szféra: azon árszínvonal mellett, amely – adott nominálbér mellett – az egyensúlyi reálbért biztosítja. Adott nominálbér (W0) mellett a munkapiac reálbérnél, tehét P0 árszínvonal esetén kerül egyensúlyba.

Az AS görbe azt a mennyiséget jelzi, amelyet a vállalatok termelni és értékesíteni szándékoznak az egyes árszinteken, egyebek változatlansága mellett.Ezek a görbék az összkibocsátás és az ált.-os árszínvonal meghatározását mutatják, miközben a pénzkínálat, a költségvetési pol. és a tőkeállomány állandó; arra ad magyarázatot, hogyan hatnak az adók a nemzeti kibocsátásra és az összes ár mozgására.

15. Egyensúlyi modellek a makroökonómiában Az egyensúlyi modellek összehasonlítása

Neoklasszikus iskolaKeynesi-poszt keynesi iskola

Monetarista iskola

Alapfilozófia A piac tökéletesen önállóan képes működni, az állam beavatkozására nincs szükség, a jövő kiszámítható.

A piac nem képes önállóan működni, szüksége van az állam aktív beavatkozására, a jövő nem kiszámítható.

Ha az állam megfelelő ütemben látja el a piacot pénzzel, akkor a piacnak egyéb beavatkozásra nincs szüksége, a gazdaságot az anticipált jövő alakítja.

A modell időtávjaStatikus modell

Rövid távú dinamikus modell

Hosszú távú dinamikus modell

A pénz szerepe a modellben

A pénz csupán „furfangos csereeszköz” a döntő a reálszférára, a monetáris szférának nincs jelentősége

A pénz a likvid vagyontartás eszköze, a reálszféra és a monetáris szféra összefonódik, egyenrangúak

A pénz a vagyon formaváltásának eszköze, központi kategória, a meghatározó a monetárisszféra, a reálszféra a monetáris szféra

14

függvényeA paradigma-váltás jellemző mozzanata

Þ a kamatláb reálváltozóból monetáris változóvá minősül

Þ a jövedelem flow változóból (folyó jövedelem) stock változóvá (permanens jövedelem)

A modell vizsgálódásának tárgya

Elsősorban a kínálat Elsősorban a kereslet Elsősorban a pénzkínálat

A modell fő módszere

Viselkedés optimalizáció Folyamat elemzés Folyamat optimalizálás

A keynesi egyensulyelmélet alapjai- XX századra piszkos lesz a piac (egyensulytalanság)- Say dogma elvetése- a kamat nem a fogyasztás elhalasztásának jutalma, hanem a likviditás elõnyeirõl való lemondás

dija- a megtakaritások a nemzeti jövedelemtõl függnek, nem a kamattól = nincs egyensulyt biztositó

kamatmechanizmus- csökkenõ bérek = csökkenõ kereslet = termelés visszafogása- beruházások és megtakaritások egyenlõsége- beruházásokat befolyásolja: megtakaritás, várakozás, kamatláb- tartós egyensulyi állapot: olyan szereplõ (állam) kell, amely ugy képes keresletet támasztani, hogy

nem növeli a kinálatot- eltérések a klasszikus modelltõl:

- megtakaritások: nem elhalasztott fogyasztás, hanem lemondás a fogyasztásról (0 Say-dogma)

- szándékolt megtakaritások nagysága nem a kamatlábaktól, hanem a jövedelmektõl függ- foglalkoztatás nem a munkabérektõl függ, hanem az összkereslettõl- megtakaritások és beruházások egyensulyát nem a kamatok rugalmassága biztositja,

hanem a szándékolt megtakaritások igazodnak a szándékolt beruházásokhoz az összkeresleten és a nemzeti jövedelmen keresztül

- az állam nem passziv, hanem az összkereslet, a nemzeti jövedelem növelésének, a gazd-i egyensuly létrehozásának fontos eszközeA keynesi elméleten nyugvó makroökonómiai egyensuly

- az árupiacon (áru pénzért)- a pénzpiacon (pénz kamatért)- munkaerõpiacon (munka munkabérért)

A Haavelmo-tétel lényege: Egy adóból finanszírozott kormányzati vásárlás is megnöveli a makrogazdasági összkeresletet és az egyensúlyi jövedelmet. Az adóból finanszírozott kormányzati vásárlás a kormányzati vásárlás összegével növeli meg az egyensúlyi jövedelmet.

16. A gazdasági tevékenység hullámzásai. A gazdasági ciklusok makro10.ppt

15

A konjunktúra-ciklus egy adott gazdaság kibocsátásának, a fogyasztásának, a beruházásnak stb. periodikusan ingadozó alakulása, ahol a lefelé menő ág létrehozza a felmenő ágat kiváltó okokat és fordítva.

Ciklikus ingadozások a gazdaságban

Véletlenszerű ingadozások: olyan eltérések a gazdaság trendvonalától, amelyeknek nincs rendszerezhető oka.

Nem gazdasági eredetű ingadozások: Ciklikusan ismétlődő eltérések a trendtől, amelyeknek nem gazdasági okai vannak. Jellemző, hogy a leszálló és a felszálló ágak között nincs oksági kapcsolat.

Ciklikus (konjunkturális) ingadozások: olyan gazdasági eredetű ciklikus eltérések a trendtől, ahol a leszálló ág oka a felszálló ágnak és viszont.

A hosszabb ciklusokat a rövidebbektől általában a mozgó átlagolás módszerével lehet elválasztani. Fontos módszertani eljárás a trend kisimítása: azaz a hosszú távú trend kiszűrése. Itt előbb az adatsorból a trendet határozzák meg, majd képezik a trend és az adatsor különbségét, mint új adatsort. Így a trend emelkedését szűrik ki és a ciklus mint „sima ingadozás” jelentkezik.

Ciklusok fázisai

Expanzió vagy megélénkülés: a konjunktúra ciklus alsó fordulópontjától a felszálló ág inflexiós pontjáig terjedő szakasza. Pozitív akcelerátor hatás jellemzi.

Prosperitás vagy fellendülés: a konjunktúra ciklus felszálló ágának inflexiós pontjától a felső fordulópontig terjedő szakasza. Fékeződés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elő a recessziót.

Recesszió vagy hanyatlás: a konjunktúraciklus felső fordulópontjától a leszálló ág inflexiós pontjáig terjedő szakasza. Negatív akcelerátor hatás jellemzi.

Depresszió vagy pangás: a konjunktúra ciklus leszálló ágának inflexiós pontjától az alsó fordulópontig terjedő szakasza. Fékeződés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elő az expanziót.

A négy szakaszból talán a recesszió a legfontosabb. Csak később tértek rá a teljes ciklusok elemzésére. Vizsgálják a ciklus hosszúságát, kilengését, milyen mutatókkal írható le és hogy hogyan működik a ciklusok mechanizmusa.

Gesztációs idő: a ciklus hosszát meghatározó egyik idő, az az idő, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmassá válik feladata betöltésére (adaptációs időnek is nevezik).

Élettartam: a ciklus hosszát meghatározó másik idő, az az idő, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmas a feladata betöltésére.

Stagfláció: olyan dekonjunktúra (stagnálás), ami inflációval együtt jelenik meg. A hetvenes években jelent meg először.

Konjunktúra-ciklusok csoportosítása:16

A ciklikus mozgás jelentkezésének területe szerint: üzleti, pénzügyi, agrár és ipari ciklusok.

A ciklusok időtartama szerint: Kitchin-ciklus (10-40 hónapos), klasszikus konjunktúra ciklus (8-10 évenként az újratermelés egészében jelentkezik), Kuznets-ciklus (18-20 éves a periódusa), Kondratyev-féle hosszú ciklus (40-60 éves ciklus), szuperhosszú ciklusok (150-200 éves ciklushosszal)

Ciklust kiváltó ok szerint: túltermelése, gazdaságpolitikai, monetáris, beruházási, tartós-fogyasztási cikkek beszerzései által előidézett, és politikai ciklusok.

17. Infláció (fogalma,mit jelent, különbség infláció defláció és dezinfláció között, hogyan mérjük, hatásai, tipusai)

Az infláció: az árszínvonal tartós és általános emelkedése, azaz egységnyi pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése. A pénz vásárlóértékének alakulása az árszínvonal-változás reciproka.

Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely általános áremelkedésre utal (azaz több/sok termék ára is megemelkedik). Önmagában egy-egy termék árának az emelkedése nem jelent inflációt.Az infláció eredetileg orvosi műszó, latinul felfúvódást jelent, és mint közgazdasági fogalmat az amerikai polgárháborúban használták először. Akkor ugyanis a termékek papírpénzben mért ára felfutott, „felfúvódott” a termékek nemesfémben megadott árához képest. Ez az eredet egyben arra is rávilágít, hogy a „korai” magas inflációs periódusok többnyire háborúkhoz kapcsolódtak.

Bár a két fogalom hangzása hasonló, jelentésükben markáns eltérés van. A defláció az árszínvonal folyamatos csökkenését, ennek tükörképeként a pénz árukban kifejezett értékének (a pénz vásárlóerejének) folyamatos erősödését jelenti. A dezinfláció esetében ezzel szemben az árak szintje emelkedik, de ez az emelkedés az időben lassul, egyre kisebb mértékű lesz. Például, ha egy évben az infláció 10% volt, a következő évben pedig 7%, akkor 3%-os volt a dezinfláció. Defláció csak akkor következik be, ha az árszint csökken, azaz az „infláció” negatív értéket vesz fel: pl. –0,5%. (Ebben az esetben például a 100 pénzegységbe kerülő termék ára a defláció hatására 99,5 egységre mérséklődik.)

Az infláció méréseAz infláció legfontosabb jelzőszáma a fogyasztóiár index (angol megfelelője: CPI azaz Consumer Price Index). Mérését és publikálását általában az ország statisztikai adatgyűjtésért felelős intézménye végzi.

Az infl áció tipusai :

1, kereslet- húzta infláció (keresleti infláció)Okai: Az AD felfele tolódik, mert - autonóm fogyasztás (v. fogy. határhajl.) nő - autonóm beruházás (v. összes beruházás) nő - profitvárakozások javulnak - pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. - inflációs várakozások - előrehozott kiadások - adócsökkentés - állami támogatás, segélyek - kisebb megtakarítási hajlandóság- kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások, improduktív kiadások)

17

2, költség-tolta infláció (kínálati infl., költség-infl.) Okai: Az AS felfele tolódik, mert - a munka költsége nő (adók, nominálbér) - a felhasznált tőkejavak költsége nő (pl. import drágul)

Hat ásai

A magas szintű és ingadozó infláció a gazdaságnak, a fogyasztóknak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt káros. A gazdaságpolitikai döntéshozók az egész világon arra törekednek, hogy alacsonyan tartsák az inflációt.

Kinek hátrányos? - a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék- megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal

Kinek előnyös? - a vásárolt áruk kevésbé drágulnak- hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal

Általában: nagy jövedelmű családok, tőkeerős vállalkozók

Ár-bér spirál - az árszínvonal és a bérszínvonal emelkedése egymást erősítő folyamat. Ha a folyamatot a bérszínvonal emelkedése indítja bér-ár spirálról beszélünk. Nem alakul ki bér-ár spirál, ha a munkatermelékenysége jobban vagy legalább úgy növekszik, mint a bérszínvonal.

18. A munkanélküliség (mit jelent, fajtái, kiváltó okok)

A munkapiac kinalati oldalanak elemzese soran mar talalkoztunk a munkanelkuliseg fogalmaval.Lattuk, hogy a munkanelkuliseg akkor alakul ki amikor a munkapiacon kialakult realber az egyensulyi realbernel magasabb.Ekkor a munkapiacon tulkinalat alakul ki, a munka kereslet kisebb, mint a kinalata, a foglalkoztatottak szamat a vallalati szfera munkakereslete hatarozza meg.

Egy orszag nepessegen belul a munkapiaci kinalat maximumat az aktiv nepesseg szama adja meg, igy a munkanelkulisegrol akkor beszelunk, ha a foglalkoztatottak szama kisebb, mint az aktiv nepesseg.Munkanelkulinek tehat azt tekintjuk, aki az aktiv nepesseghez tartozik, de nem foglalkoztatott. Ennek ertelmeben a munkanelkuliek a makrogazdasag szinjen fel kinalt munkaero-allomany ki nem hasznalt reszet alkotjak.

A kulonbozo elemzesekben a munkanelkulisegre hasznalt definiciok kissebb-nagyobb mertekben elterhetnek az elozoekben megfogalmazottol, attol fuggoen, hogy az elemzok a munkanelkuliseg melyik konkret formalyarol beszelnek.A kivalto okok szerint a munkanelkuliseg alabbi formait kulonboztethetjuk meg:a. kenyszeru munkanelkuliseg: azok akikaz adott munkapiaci feltetelek mellett felkinaljak munkaerejuket, de nem foglalkoztatja oket.b. onkentes munkanelkuliseg: azokat tekintjuk akik az adott munkapiaci feltetelek mellet valamilyen oknal fogva nem kivannak munkat vallalni.c. frikcios munkanelkuliseg: azert alakul ki, mert a munkavallalok munkahely-valtoztatas, uj

18

munkahelyek keresese altalaban idot vesz igenybe.Ezalatt az ido alatta munkavallalo munkanelkuli lessz.d. strukturalis munkanelkuliseg: a gazdasag szerkezetenek valtozasaval kapcsolatban alakul ki. A makrogazdasag fejlodese, a gazdasag novekedese soran uj nemzetgazdasagi agak, agazatokjelennek meg, regiek tunnek el. Ezek a valtozasok jelentosen atrendezik a vallalati szfera munkaerokeresletet.e. konjunkturalis munkanelkuliseg: a makrogazdasag kibocsajtasanak ingadozasa miatt alakul ki. Altalaban egyutt jar a strukturalis munkanelkuliseggel, hiszen a termeles visszaesese a gazdasag kulonbozo teruleteit nem egyforman erinti.

A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve.

Okun ő fogalmazta meg az Okun-törvényt, a kapcsolatot a munkanélküliség és a gazdasági növekedés között. Kimondja, hogy a GDP visszaesése 2%-kal (a GDP potenciálhoz képest) a munkanélküliségi ráta 1%-os növekedését vonzza magával.

19. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata, a Phillips-görbék

Nyitott inflációnál az árakat a piac szabályozza a kereslettel és a kínálattal. Az infláció hatással van a munkanélküliségi rátára is. Rövid távon a munkanélküliség és az infláció között ellentétes irányú változás figyelhető meg. Ezt az összefüggést a Phillips-görbe szemlélteti. Hosszabb távon azonban megjelenhet a stagfláció, amelynél a magas munkanélküliségi rátához gyorsabb inflációs ütem társul. Ez utóbbiból levonható az a gazdaságpolitika számára lényeges következtetés, hogy a monetáris politikáért felelős központi bank illetve a fiskális politikáért felelős kormányzat által szabadabbra engedett infláció árán sem csökkenthető hosszú távon a munkanélküliség. Rövid távon (egy-másfél év) azonban igaz, hogy a megnövekedett infláció csökkenti a munkanélküliséget, míg az egyre alacsonyabb inflációs ráta növeli az állástalanok számát.

A Phillips-görbe egy empirikus eredetű közgazdasági modell, ami a nominálbérek növekedési üteme és a munkanélküliség szintje közötti kapcsolatot írja le: egy adott gazdaságban minél alacsonyabb a munkanélküliség szintje, annál gyorsabban emelkednek a munkabérek.

1. az árupiacon: a P növekedését várják ®most vásárol® IS felfele tolódik, AD felfele tolódik

2. a munkapiacon: a P növekedését várják ® béremelést követelnek® w nominálbér emelkedik ® AS felfele tolódikÞ áremelkedés ismétlődik!

19

20. A központi költségvetés és a fiskális politika

Fiskális (költségvetési) politika - a bevételek és a kiadások szabályozásán keresztül az állam hat az államháztartási, költségvetési egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére.

Az Államháztartási hiány - A GDP-hez viszonyítva adják meg, százalékos formában. Az állami alapok és alrendszerei együttes hiányát jelöli.A költségvetés főbb kiadásai - a költségvetési intézmények (rendőrség, katonaság, oktatás egészségügyi szervezetek stb.) fenntartása, vállalati, lakossági transzferek, beruházások állami finanszírozása.

Költségvetési bevételek - adók, vámok, illetékek, állami és költségvetési szervek befizetései, egyéb bevételek.

21. Nyitott gazdaság. A nemzetközi fizetési mérleg

Exporttal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: Ex = Export) - a vállalati szektor bevétele, a külföld kiadása a kivitel kapcsán.

Importtal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: Im = Import) - a vállalat szektorának kiadása, a külföld bevétele az árubehozatal kapcsán.

Konvertibilitásnak nevezzük azt a helyzetet, amikor tetszőleges deviza, vagy valuta szabadon átváltható másik devizára vagy valutára. Ezt az állapotot teljes konvertibilitásnak nevezzük. Azonban létezik a konvertibilitásnak más fokozata is: belső konvertibilitás és külső konvertibilitás.

A Phillips - görbeA nominálbér index és a munkanélküli ráta kapcsolata

Módosítása: az inflációs ráta és a

munkanélküli ráta kapcsolata (Samuelson, Solow)

Rövid távon az inflációs ráta a mn rátával fordítottan arányos.

Hosszú távon a Phillips g. függőleges egyenes, a mn. ráta a természetes ráta körül állandósul.

Rövid táv

infláció v.

nom.

bérindex

w

5,5 - 6 % u%

(mn ráta)

Hosszú táv

infláció v.

nom.

bérindex

w

5,5 - 6 %

u% (mn r.)

20

A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági és a [pénzügy]?i tranzakciókat foglalja össze, rendszerint egy meghatározott időszakra (általában egy évre) szól.

Deficites költségvetés - a költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeit

Szufficites költségvetés - a költségvetés bevételei nagyobbak, mint a kiadásai

Adósság csapda fogalma: A rendszeres deficites mérleg esetében a jegybanki tartalék kimerül, akkor ezt hitellel kell pótolni a fizetőképesség megtartása érdekében, a hitelek kamata miatt pedig, tovább nőhet a deficit, nincs kiút. Nem kap újabb hiteleket az ország, visszaesik a jövedelemtermelés, ez még jobban növeli a deficit összegét, összeomlik a gazdaság.

22. A gazdasági növekedés

A gazdasági növekedés:- A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési lehetőségeinek bővülését (azaz a társadalom nemzeti kibocsátásának bővülését), a nemzetgazdaság jólétének növekedését (azaz a nemzet anyagi gazdagodását) jelenti

Gazdasági növekedés - a kibocsátás (GDP) növekedése (expanziója) a kapacitások bővülése (a potenciális GDP növekedése) mellett.

- Adott gazdálkodási feltételek mellett elemzi a gazdaság fejlődésétExtenzív növekedés - az erőforrások bővítése által kiváltott növekedés.Intenzív növekedés - az erőforrások hatékonyságának növelése, azaz a műszaki haladás által kiváltott növekedés. A műszaki haladás e szerint maga a tiszta intenzív növekedés.Solow egyensúlyi növekedési üteme egyenlő a műszaki haladás növekedési üteme illetve a termelési tényezők növekedési ütemének parciális termelési rugalmasságukkal súlyozott átlagának összegével

Mérése:

- A növekedést az egy főre jutó kibocsátás nagyságával fogjuk jellemzi:1. diszkrét változók esetében: yt = Yt/Nt

2. folytonos változók esetében: y(t) = Y(t)/N(t)Ahol az Yt, Y(t) a t-edik időpont kibocsátása, az Nt, N(t) pedig az ország lakosság

- A gazdasági növekedés mérőszáma, gy az egy főre jutó kibocsátás növekedési  üteme:1. diszkrét változóknál: gy = (yt-1 – yt)/yt

2. folytonos változóknál: gy = (dy(t)/dt)/y(t)Ahol a gy az egy főre jutó termelés növekedési üteme.

Növekedési tényezők:1. a felhasznált munka mennyisége2. a rendelkezésre álló tőkeállomány, illetve az ennek növekedését biztosító beruházások3. a természeti tényezők, a megművelt föld, illetve a kiaknázásra kerülő ásványkincsek4. a technikai haladás

21

Növekedés típusai:1. extenzív: akkor a gazdasági növekedés alapvető forrása a mennyiség bővülése. (fizikai korlát a rendelkezésre álló létszám)2. intenzív: a növekedés forrása a termelési tényezők hatékonyságának növekedése.

Fejlődés : Nagy időhorizont (több 100 év) mellett végbemenő, nem egyenletes változás

Folyamata:

1) kiindulunk az adott gazdasági formából2) ez új elemekkel bővül3) az új elemek szétfeszítik a régi kereteket4) átmeneti állapot (ipari/társadalmi forradalom)5) új gazdasági struktúra alakul ki, amely egy ideig párhuzamosan működik a régivel, és amelyhez

folyamatosan alkalmazkodni kell

23. A gazdasági fejlődés

Gazdasági fejlődés - gazdasági növekedés + minőségi tényezők (arányosabb jövedelemelosztás, környezeti feltételek javulása stb.)

A gazdasági fejlettség mérése - A gazdasági fejlettség mérésére az egyik leggyakrabban használt mérőszám az országban megtermelt 1 főre jutó jövedelem. Egy ország jövedelmének meghatározása kétféleképpen lehetséges

Fejlődés-elméletek: 2 típusra oszthatók:

a) emberi tényező vizsgálata- demográfiai hullámzások következménye- Marx munkássága kiemelendő: Ő az ember-termelési feltétel viszonyt vizsgálta. Ha

összeütközésbe kerül az ember a termelési viszonyokkal, akkor változás következik be, melynek hatására új szintre emelkedik a társadalom. Ezek a szintek (ún. formációk) a következők:

1. ősközösség2. rabszolgatartás3. feudalizmus4. kapitalizmus5. kommunizmus+1 szocializmus, ami átmenet 4. és 5. Között

b) tárgyi tényező vizsgálata

- a technika/technológia változására vezetik vissza a fejlődést- jeles képviselője Rostow, aki az ipar átalakulásával érvel, 5 szakaszra osztja az átalakulás

folyamatát:1. preindusztriális/tradicionális társadalom szakasza2. átmeneti szakasz3. eszakadás/fellendülés szakasza

22

4. átmeneti szakasz5. érett szakasz: tömegtermelés

23