Magyar Nyelvtani Szabályok Alsó Tagozatosoknak

,.rő,"/,,,ó 7nnun^,á/u4/, dni/,ó,

llflllJrl'

%

B alcrté Mo ldovónyi Anikó

Magyar nyelvtaniszabá|yok

Alsó tagozatosoknak

7.Ttr.Ztr

TTnr KtNwrBnBsxnpÉs És KIADT KrT.

Felelős vezetö: Tóth Csaba

Műszaki vezeti5: Juhász Valéria

Szedés és tördelés: Jószry Magdolna lT. Í . tí

ISBN 963 937t 93 9Munkasaám:0604

Cím:Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.4034 Debrecen, Huszár Gál u. 3l-33.

Telefon: 06 (52) 450-861; 06 (52) 450-862;06 (30) 9358-569E-mail: [email protected] . www.tkk.hu

Rendelésfelvétel:Telefon: 06 (52) 472-067, 06 (52) 47 | -t7 9

Fax: 06 (52) 472-066. E-mail: [email protected]

Nyomtatta és fiiae a Kaposvari Nyomda Kft._270993. Felelős vezető: Pogány Zo|tánigazgató

Kedves Gyerekek!

Ez a könyv aa a céLt szolgálja, bogy az alsó tagozatos tanulmá-

nyaitok során az elsajátítandó nyelvtani ismereteket, helyesínísialapelveket összefoglalva, egységben, példríkkal szemléltewe lrís-

sátok.A helyesírási szójegyzékben található példrík igazodnak a

fogalmakhoz, szabáiyokhoz, melyeket tetszés szerint ki is egé.szíthettek.

Kívrínok nektek eredményes tanulást és hibátlan nyelvműve.lést!

Baloú Moldoványi Anikó

Gondolatainkat, mondanivalónkat szöveggel fejezztik ki.A szöveg tartalmilag összefiiggő mondatokból épül fel.A mondat szavakból áll.A szavak hangokra (behíkre) bontható.

Ahhoz, hogy helyesen fejezzük ki magunkat, szükség van anyelvtan és a helyesirás szabá|yainak ismeretére.

,

Haxcrau

A HANGOK RENDSZERE

B e szédünk hangj ait írásban bettíkke l j elö ljtik.A behík sonendjét ábécének nevezzük.A bettík egyjegyűek,P|.a, o, I,8,d,vagy több írásjel kap-

csolatából állnak: pl.ly, ny, zs, dz'A magyar ábécé 44 betíbő| áll, amelyek egy adott sorrend-

ben ktivetik egymást:a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, Í, g, 8y, h, i, i, j, k, l, ly, m, n, ny,

o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, t!, ?), ú, ü, ű, v, w, x, y, Z, zs,A betűrendbe sorolás azt jelenti, hogy a szavakat a magyaÍ

ábécé szerint sorrendbe szedjük. Ez segíti a szőtárakban, lexi-konokb an, névs orokb an v a|ő e|igazodást.

A szavakat az e|ső behí ábécébeli helye szerint soroljuk bevagy keressük. Pl.: ajtó, cár, család, gát, kő, Lajos, nyúl, segít,szem, zab.

4

A kisbetri és nagybetíí között nem kell ktilönbséget tenni.

Az egyjegyu bettít ktilön kell választaniáz ugyanolyan írás-jellel kezdődő, de ktilön mássalhangzót jelölő kétjegytí betrítől.

PL.: cápa, csáp, dob, dzsem, gép, g1lertya, lap, lyuk, nap, nyúl,

sás, szász,Ha a szavak azonos bettíkkel kezdődnek, akkor a sorrendnél

az első eltérő betíít kell figyelembe venni. PL; fon, fonat, font,

forma, formáz, forr, fotó, foxi,Bettirendbe soroláskor a magánhangzók rövid, illetve hosz-

szu formái, mind a szó elején, mind a szó belsejében azonos

értékúek. PI': arróI, áru, aszfalt, átlag, atléta, autó.

A hangokat a képzésiik helye szerint két csoportba sorol-j uk magánh angzőY'r a é s más salh angzőh,t a.

A MAGÁNHANGZóK

Magánhangző|<nak neveznik azokat a hangokat, melyekejtése során a tiidőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba.

A magánhangzók csoportosítása történhet a kiejtés időtar-

tama, valamint a képzés helye szerint'Kiejtes időtartama szerint megktilönböztetiink rövid és hossá

mássalhangzőkat.Rövid: a, e, i, o, ci, Ll, zj. Hossá: á, é, í, ó, ő, ú, ű,

A képzés helye szerint lehebrek magas vagy mély hangren.

dűek'Magas: e, é, i, i, ö, ő, ü, ti,Mély: a, á, o, ó, u, ú,

Szavaink szóttjveihez a hangrendnek megfelelő toldalékokjárulnak. P|, ablakban, kerttel, szappanoz, utat.

Vannak vegyes hangrendtí szavaink is, ezekben mind amély, mind a magas hangrendű toldalék megtalálható.

Attól fiiggően kap toldalékot, hogy milyen típusú az utolsószótagban ta|á|hatő magánhangző'

Akkor nem egyértelmű a toldalék haszná|ata, ha az utolsószőtagban az e-é vagy az l-l fordul elő. Ilyen esetben mindkéttoldalék haszná|ata elfogadott. P|. adapterrel, kocsiban, Pali-val.

A magánhangzók helyes ejtésére, írásáravonatkozó szabályok

A szavak végén az i legtöbbször rövid. P|. mami, Pisti, pici,tini, zizi, hiszi stb.

Vannak kivételek, mint pl. glí, rí.Az ó, ő a szavakvégén mindig hosszú'Kivétel a no, nono szócskát.A főnevek végén az ú, tj á|ta|ában hosszú. P|. betű, derű,

míÍ, seprú, tetű stb.Vannak kivételek, mint pl. áru, anyu, batyu, falu, hamu, ka-

pu, eskü, menü stb.A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ti betb, P|. hosz-

szú, könnyű, glönyörti, homorú stb,A magánhangzők a szavakban mindig rövid formában van-

nak jelen. Kivételek arégi magyar családnevek, mint p|. Paál,Ecjtvös, Joós stb.

A szavak többségében használatuk során kialakult, hogymely esetekben melyik időtartamú magánhangzót használjuk.

6

A MÁSSALHANGZóK

Mássalhangzó|nak nevezztik azokat a hangokat, amelyekképzése során a tiidőből kiáramló levegő akadályba ütközik(ajak, fog, íny' gége). Ez a|ő| kivételt képez a hhang'

Az akadály minősége szerint a mássalhangzók a következő-képpen is csoportosíthatóak: zár, rés, zár-rés és orrhangok.

Vannak olyan mássalhangzók, amelyek a képzés helye és azakadály minősége alapján megegyeznek, de képzésük során ahangszalagok miíködése eltér. Ezek a zongés.zongétlen han-gok.

Zöngések: b, d, dz, dzs, g, g, v, z, zs.Zöngétleneki p, t, c, cs, k, ty, f, sz, s,Nincs zöngés párja a h hangnak, valamint nincs zöngétlen

párjaaj, ly, m, n, ny, rhangoknak.A mássalhangzőkat írásban egyjegyű, kétjegyű, illetve há-

romj egyíí bettível j elöljük.Rövid mássalhangzős szavak: alma, ház, gép, tanulás,Hosszú mássalhangzós szavak: szappan, megg)/es, Anna,

briddzsel.

A mássalhangzők helyes ejtésére, írásáravonatkozó szabályok

Ha a mássa|hangzó hosszú, akkor írásban az egyjegyíÍeketmegketti5znik, a két-, illetve háromjegytíek esetében pedig azelső tagot kettőzztik meg.

A beszéd során az egymás mellé kerülő, más módon és más-hol képzett mássalhangzók a kiejtéskor megváltoznak.

Rövidiilésnek nevezztik azt, amikor egy hosszú mással-hangzőt egy másik mássalhangzó követ és a beszédben a hosz-szú mássalhangzőt röviden ejtjük.

TAGOK

mond * dpart * talott * hon

ÍnÁs

monddparttalotthon

EJTES

mondpartalothon

Nyúlásnak nevezzuk azt az esetet, amikor két magánhangzőközött ta|á|hatő rovid mássa|hangzót hosszúnak halljuk' de rö-viden írjuk. Pl. kieglel, nálam, tőle.

Részleges hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor kétegymás mellett álló hang köziil az első a másodikhoz részbenhasonlóvá válik, de ezt írásban nem jelöljük. Pl. táufutó, dob-szó, azonban, különben, színpad, patakban.

Teljes hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor az egy-más mellett álló mássalhangzók minden képzési formájukbanazonossá válnak. Ezeket a hasonulásokat a legtöbb esetben ínís-ban is jelöljiik.

Az ejtést befolyásoló hangok az utolsó mássalhangzők. P|. a.val, -vel, -vá, -vé toldalékok.

A felszólító mód 7 jele esetén beszélhetiink jelölt vagy je-löletlen telj es hasonulásról.

Jelölt teljes hasonulás aj trírgyas igeragok esetében az s, sz,z, dz hangok<ta v égződő igetöveknél fordul elő.

TAGOK

út + valpart * valldnyv * velotthon * vánehéz * vé

TAGOK

mos * javadász + janakhoz + jukedz + jek

IRAS

úttalparttalkönywelotthonnánehézzé

ÍnÁs

mossavadásszanakhozzukeddzek

Íagjonhasználjukanyjaiganágmerészség

Nem jelöljtik a teljes hasonulást a következő esetekben:

g+jt+jny+jz*sz't- s

osszeolvadásnak neveza)k azokat az eseteket, amikor kétmássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvadössze.

A következő hangok hatnak egymásra:

TAGOK

gond + janén + jeirat * jabarát + ság

ÍnÁs

gondjanénjeiratjabarátsag

EJTÉS

gong/anénnyeirattyabaráccság

A mai magyar nyelvben használatos szavak között ta|áúha-tóak olyanok, amelyek hagyornány szerinti, illetve idegen írás-módban íródtak.

Hagyomány szerinti ínísmód: p|, Batthyány, Kossuth, Dessew-trv.

Idegen írásmód: p|, technika, akvárium.

SZóTAGoLÁS, ElvÁreszrÁs

A szavak kisebb egységekre osáhatóak, amelyek nem han-gokat, hanem a szőná| kisebb, de általában két- vagy több hang-ból álló egységet, azaz szőtagot alkotnak, melyek nem hordoz-nak önálló jelentést.

Az e|vá|asztás szabá|yainak alapja a szótagolás.Minden szó annyi szőtagra bontható, ahány magátthangző

van benne. P|. le-ány, bok-ré-ta, va-dász-ku-tya'Az egytagÚ szavakat nem lehet elválasztani.P|. toll, pap, ló,

kert.Egy-egy magánhangző önmagában is alkothat szótagot. Pl.

fi-ú, di-ó, a-pa-i,

l0

Elválasztáskor a mássalhangzók köziil csak egy keriil az új

szőtag elejére. Pl, po-hár, ko-szo-rú, fu-vo-la'Ha két magánhangző kozott egy hosszú egyjegyű mással-

hangző van, akkor az egyikbetv az első szótag végére, a másika következő szótag elejére kerül. P|. top-pan, szap-pan, dob-ban.

Ha két magánhangző közott egy hosszú kétjegyí rnással-hangző van, akkor a kétjegyií mássalhangzó rövid alakja, az e|-

ső szótag végére és a következő szőtag elejére kerül. PI. megy-gles, köny-nyű, asz-szony.

Ha három mássalhangzó követi egymást, akkor a szótagelejére csak egy mássalhangzó kerülhet. Pl. /s/-ván, ost-rom,lcrump-li.

Összetett szavak esetében a szótaghatár az összetétel határánvan. Pl. rend-őr, vi-dám-park, zseb-ken.dő.

Ügyelni keIL az -ért és -lg ragos határozők elválasztására. Pl'ab-la-kért, abJa-kig.

1l

HaNc^q.I'nx É s .rnr,nnrÉ s

Legtöbb szavunk egyjelentésíi sző,,azaz a szőhoz csak egyjelentés kapcsolódik. P|. asztal, fazék, kályha.

A tiibbj elentésű szavak j elentései összefiiggnek egymással,az eredetijelentésből származik - jelentésbővüléssel _ a mel-lékjelentés. PL. Íül (emberi fiil - edényfiil), levél (faLevé| _postai küldemény), toII (madártoll _ íróeszköz).

Azonos alakú szavak esetében a hangalak megegyezik, dea jelentésük között nincs összefiiggés. PI. vár (Zo|i régőta vátr _a vár kÓzépkori), ég (az avaf gyorsan ég _ szép kék az ég), dob(Csilla nagyot dob _ ütemesen szól a dob).

Rokon értelmű szavak azok, amelyek eltérő hangalakkal,de azonos jelentéssel bírnak. Jelentésük lehet teljesen azonos'vagy lehet köztiik fokozati eltérés. P|. kutya-eb, vagy szép-gtönyörű, esik-zuhog.

Ellentétes jelentésű szavak azok, ame|yek egymás ellenté-tét fejezik ki. Pl. éjjel _ nappal, fent _ lent.

Hangutánző szavak azok, amelyek hangalakja jellegzeteshangokat utánoz.

A jelentés és a hangalak között összefiiggés van. P|. dobban,csobban, süvölt.

12

A SZAVAK SZERKEZETE

A szavak állhatnak egy tagból _ ezek az egyszerű szavak -,és két. vagy több tagból _ ezek az összetett szavak. P|. zseb-

kendő, rendőr, Nyíregyháza.Szóelemek: a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei.

Szerkezet: szótő + toldalék.A toldalékok olyan szóelemek, amelyek megváltoztatják,

módosítják a szavak jelentését.

Sorrendjtik:rÉpzö (a szőjelentése változik), p|. üI - üIés'

ml (módosítja a jelentést), pl. ülés _ iilések.nec (meg|elöli a szó mondatbeli szerepét), pI. ülés _ üIést,

Egy szóhoz több képző is tartozhat, ezt nevezztik képzőbo-

kornak.

Szóra.lor

Szófajnak nevezzÍjk azokat a szócsoportokat, amelyek nyelv-tani szempontok szerint kertiltek csopotosítrísra'

Icp

NÉvsZóKFőnévMelléknévSzámnévNévmások

EcyÉn TNÁLLó szirerIgenevek

NEMoNÁLIó szórelIgekötőNévutóNévelő

t4

IGE

Az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki' Toldaléka rá-mutat számára, személyére, idejére és módjríra, illetve rámutat-hat a cselekvés tárgyára.

A létezést kifejező igéket röviden létigéknek nevezziik (van,nincs, volt, lesz).

Kérdöszavai (ielen időben, kijelentő módban és egyes számharmadik személyben): Mit csinál? Mit cselekszik? Mi törté-nik?

Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvo számát, személyétfejezi ki, igei személyragnak nevezziik.

Száma, személye _ személyes névmas

E/l. énE/2.teE/3. o

T/1. miT/2. tiT/3. ők

Igeidők

JBIBN nŐ: amikor a cselekvés, történés , |étezés most megyvégbe. Jele nincs. P|, tanulom,

MÚlr loo: amikor a cselekvés, történés, |étezés mrír végbement. Jele: -Í, -tt. P|', tanultam,

JtvŐ ni: amikor a cselekvés, történés, |étezés majd végbe-megy. Képzése: azige főnévi igeneves alakja + afog segédigeragozott formája. P|. t anulni fo gom,

Igemódok

KtrBI,BNrT uón: amikor a cselekvés, történés' létezés való-ban megtörténik' Jele nincs.

Kijelentő módban mindhiírom igeidőt használjuk. Pl. tanul-tam, tanulom, tanulni fogom.

FBI,rÉrBrBS MóD: amikor a cselekvés, történés, létezés va-lamilyen feltételhez van kötve. Je|e.. -ne, -na, -ná, -né. P|. ta-nulnám.

A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van.A múlt időben az ige múlt idejű ragozott formája * volna. PI.tanultam volna.

A feltételes módú jelen idejti igealak utalhat a jövő időre is.FnrszórÍró uio: amikor a cselekvés végrehajtására utasí-

tást, parancsot adunk, illetve tiltást fejeziink ki. Jele: -j. PI. ta-nuljam.

A felszólító módnak csak jelen ideje van.

l6

Igeragozás

At,Rt.wl RAGoZÁs

Kijelentő mód

Jelen idő Múlt idő Jövő idő

Ell. -k, (-m) -m fn. in, + fogok

E/2. -sz, -l fn. in. + fogsz

E/3. a,'ik g fn. in. + fog

T/1. -unk, -ünk .unk,.ünk fn. in. + fogunk

T/2. -tok, -tek, -tök -atok. -etek fn. in. + fogtok

Tt3. -nak, -nek -ak, -ek fn. in. + fognak

Feltételes mód Felszólító mód

Jelen idő MúIt idő Jelen idő

En. -k -m * volna -k

Et2. -l -l * volna -l

El3. b' -k o * volna -on' -en' -ön, -ek

TIL. -nk -unk, -iink * volna -unk, -ünk

Tt2. -tok, -tek -atok. -etek * volna -tok, -tek

Tt3. -nak, -nek -ak. -ek * volna -nak, -nek

TÁncyes necozÁs

Kijelentő mód

Jelen idő Múlt idő Jövő idő

EIL. -m -m fo. in. + fogom

Et2. -d -d fo. in. + fogod

E/3. -Jo' -l -&' -a fn. in. + fogja

TlT, -juk' -jük -uk, -ük fn. in. + fogjuk

T/2. -játok, -itek .átok,.étek fn' in. + fogjátok

T/3. -ják' -ik -ák, -ék fn' in' + fogják

Feltételes mód Felszólító mód

Jelen idő Múlt idő Jelen idő

EII, -m -m * volna -m

E/2. -d -d * volna -d

E/3. g -a, -e * volna -&r -9

TlT. -unk, (-k) -uk, -iik * volna -uk, -tik

T/2. -tok, -tek -átok. -étek * volna -átok, -étek

Tt3. -k -ák, .ék { volna -ák, .ék

18

Az igék helyesírása

Az -ul, -ül végti igékben az -Lt, -r7 mindig rövid. Pl. fordul,feszül.

Az -ít végtí igékné| az i mindig hosszú. P|, glorsít, állít, Ezalól kivétel a nyit ige.

FONEV

A fonevek élőlények, élettelen tárgyak, gondolati dolgok ne.veit nevezik meg.

Kérdőszavai: Ki? Mi? Kit? Mit?Két nagy csoportját kiilönböztetjük meg, a közneveket és a

tulajdonneveket.

A köznév

Köznévnek neveznjk azo!<at a szavakat, amelyek több ha-sonló élőlény, élettelen tárgy, gondolati dolog közös neveit ne-vezik meg. Pl. szék, alma, terítő.

A tulajdonnevek

Tulajdonnévnek nevezzük azt a szőt, amely valakinek vagyvalaminek saját megktilönböztető neve. Pl. Petőfi Sándor, Hor-tobágl, Vuk.

t9

SzBvÉryxÉv: emberek egyedi neve' azaz családnevek ke-reszürevek, becenevek. Pl. Kovács Annamária, ,,Füttyös', Jó-zsi.

ÁlI,erxÉv: egy bizonyos állat saját, megkülönboztető neve.P|. Bodri, Ráró, Cirmi.

FÖronarzr NEVEK: utcák, utak, terek, hidak, falvak, városok,megyék, tájegységek, országok' foldrészek, hegyek, tavak, fo-lyók, tengerek, szigetek nevei. PI. Fő utca, Hősök útja, Kossuthtér, Petőfi híd, Ebes, Debrecen, Hajdú-Bihar megye, AWld,Magyarország, Európa, Gellértheg,,, Balaton, Tisza, Földközi-tenqer, Csepel-sziget.

Ecnpsrnr NEVEI: bolygók, csillagok saját nevei. P|. Mars,Jupiter, Plútó.

INrÉzuÉNyNEVEK: iskolák, hivatalok, múzeumok' üzemek,vállalatok, szervezetek nevei. P|. Petőfi Sándor Általános Is-kola, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala,Nemzeti Múzeum, Kabai Cukorglár, Budapesti KözlekedésiVállalat, Magyar Yöröskereszt.

Mozemszo: olyan rtlvidítés, amely a ktilönálló tagok kez-dőbettíinek összevonásv ittján jön létre. ,P|, Maglar NemzetiBank_ MNB, Magyar Allamvasutak_ IVÍ,,|V,

CÍtrlBr: könyvek, versek, újságok, festmények, szobrok, fil-mek nevei. P|' Egri csillagok, Mama, Ifiúsági Magazin, Virág-szedő, Szabadság-szobor, A Mézga család,

MÁnxeNBvEK: termékekfantázianeve. Fl. opel, Fanta, Mil-ka.

20

A főnevek helyesírása

A személyneveket és az állatneveket mindig nagy kezdőbe-ttível írjuk.

Vannak olyan személynevek, amelyek esetében a hagyo-mány elve érvényesül. Pl. Kdlcsey, Tóth, Kováts.

A -val, -vel to|da|ék a kiejtett hanghoz teljesen hasonul. Pl.Kölcseyvel, Tóthtal, Kovátscsal.

Azok a személynevek, amelyek hosszú mássalhangzőravég-ződnek, a -val, -vel to|da|ékot kötőjellel kapcsoljuk teljesen ha-sonult formában. Pl. Klss _ Kiss-sel, Papp _ Papp-pal.

A földrajzi nevek közül a falvak, városok, országok neveitmindig nagy kezdőbehível írjuk.

Azift, utca, tér szavakat kis kezdőbehivel, az e|só tagot - anevét _ pedig nagy kezdőbetrível ír.;uk'

A megye szót kis kezdőbehivel, az előtte álló tagot pedignagy kezdőbetrível írjuk. Több előtag esetében közéjük kötője-let teszünk.

A tájegységek minden tagját nagy kezdőbehível írjuk, a ta-gok krizé kötőjelet teszünk.

A hegy, tó' folyó, tenger, sziget szavakat kis kezdőbetíívelírjuk és kötőjellel kapcsoljuk az e\őtte álló tulajdonnévhez.

Az égitestek nevei közül a Nap, a Hold és a Föld abban azesetben tulajdonnevek, ha csillagászati értelemben használjukőket.

Az intézmények hilajdonnevében az és sző kivételével min-den szót nagy kezdőbeíÍvel írunk.

Ujsagok, hetilapok, folyóiratok nevében az és sző kivételé-vel minden szőt nagy kezdőbetiível írunk.

Festmények, szobrok, Jilmek, könyvek, versek címében csakaz első bettít és a tulajdonneveket íduk nagy kezdőbetiível.

Az -i képzős származékokat kis bettivel írjuk, kivételt je-lentenek, ha benniik tulajdonnév szerepel' P|. Kossuth téri.

A főnevek leggyakoríbb toldalékai

A főnevek állhatnak egyes- vagy többes számban. Kérdő.szavak: kik? mik?

A többes szám jele a-k.P|. tanulók, autók.Atárgy ra$a a -t, P|. tanulót, autót.Ha a főnév a hol? miben? kérdésre vá|aszo|, aL<kor .ban,

-ben, -on, -en, -ön toldalékot kap.Ha a főnév a hová? mibe? kérdésre vá|aszo|, akkor -ba, -be,

-ra, -re toldalékot kap.Ha a főnév a honnan? kérdésre váiaszol, akkor -ból, -ből,

-tól, .től toldalékot kap.Ha a főnév a miről? kérdésre válaszol, akkor -ról, -ről to|-

dalékot kap.Ha a főnév a kivel? mivel? kérdésre válaszol, akkor -val,

-vel to|da|ékot kap.Ha a főnév a kivé? mivé? kérdésre vá|aszo|, akkor -vá, -vé

toldalékot kap.

22

MELLÉKNÉV

Az a sző, mely valakinek vagy valaminek a tulajdonságátnevezi meg (alak, nagyság, szín).

Kérdései: Milyen? Mekkora? Melyik?A melléknevek fokozásáva| kifejezhető a tulajdonságok

ménéke.Ateppor: a sző eredeti hangalakja, jele nincs. P|, nagl,

zöld, kedves.KÖzÉpr.or: je|e: bb' P|, nag1lobb, zöldebb, kedvesebb.FBlsoror: je|e: leg szócska és a bb' P|. legnagtobb, Iegzöl-

debb, legkedvesebb.

A melléknevek helvesírása

A felsőfokú mellékneveket mindig a leg szőcska és a mel-léknevek ta|á|kozásáná| vá'|asztjuk el. P|': leg.erősebb, leg-za-josabb.

A melléknevek végén az ó, ő, ú, úbetta mindig hossá. Pl.:kiváló, bő, hosszú, könnyű,

Ha az s betíire végződő melléknevekhez toldalékot teszünk,a szőtő nem változik sem írásban, sem a beszéd során. P|.: oko-san, üg/esen.

SZAMNEV

A számnév élőlények, élettelen tárgyak számát, mennyisé-gét, sorban elfoglalt helyét jeloli meg.

Kérdőszava: Mennyi? Hány? Hányadik?Két nagy csoportját ktilönböztetjük meg, ahatátozott szám-

neveket és a határozatlan számneveket.

Határozott számnevek: megjelölik a pontos mennyiséget,azaz számot jelölnek.

TÓszÁvrNÉV: egész számot jelöl. Pl. tizenhárom, kétezer,hárommillió.

TÖnrszÁvrNÉv: az egész szám tört részét nevezi meg. Pl.hatod, kilenced, század'

SonszÁvnqÉv: a sorban elfoglalt helyet jelölik. P|, első, hu-szonegyedik, századik.

Határozatlan számnevek: nem jelölik meg a pontos meny-nyiséget. PI. sok, rengeteg'

A számnevek helvesírása

Ha a tőszámneveket betrÍvel írjuk, kétezerig minden számnevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a millió-sokat. P|. tizenhét, nyolcszázkilencvenöt, ezerkilencszazhatvan-ny o l c, ö tv enki I en c ez er, h atv anh é tm i l l i ó stb.

Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, azösszetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas szám-csoportok szerint tagoljuk' és a csoportok közé kötőjelet te-

24

sztink. PI. h ár o m ez er- t iz enh é t, ne gyv enh at ez er - ö t s z ázh etv enhá-rom, hétmillió -négyszázny olcv anezer-ötszáznegyv en stb.

Keltezés: az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána

pontot teszi'ink; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető,illetőleg jelölhető római számma| is, arab számma| is; a napotmindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk. P|. 2001.

november 28.; 2001. XL 28.; 2001. nov. 28.; 2001. 11. 28.

Keltezéskor akkor nem tesztink pontot a napot jelölő számután, ba toldalékot kapcsolunk hozzá. P|,. 2001, november 28-án; 2001. XI. 28-i; 200]. nov. 28.ig.

NEVMASOK

A névmások névszókat (főnév, melléknév, számnév) helyet-tesítő szavak.

Határozottjelentésük akkor van, ha áweszik a helyettesítettfőnév, melléknév, számnév j elentését.

SzpvtÉt.yBs NÉvtr,tÁs: az a névsző, amely a személyek nevehelyett áI|: én, te, ő, mi, ti, ők

Muraró NÉvues: az a névszó, amely személyre, élettelendologra, fulajdonságra vagy mennyiségre mutat rá, közelre és

távolra mutató alakja van._ Főnévi mutató névmás: ez, az, emez, amaz,_ Melléknévi mutató névmás; ilyen, olyan, ekkora, akkora._ Számnévi mutató névmás: ennyi, annyi, emennyi, amany-

nvi.

KÉnoo wÉwrÁs: főnévre, melléknévre, számnévre kérdezrá. Ki? Mi? Kik? Mik? Mekkora? Milven? Hánv? Mennvi? Há-nyadik?

A névmások helvesírása

A mutató névmások toldalékolásakor arra kell tigyelni, hogya tárgyragos alak kivételével teljes hasonulás krivetkezik be. Pl.effajta, ewel, erre, ehhez, ebben.

IGENEVEK

Az igenév önálló, igéből képzettátmeneti szőfaj.

FiNÉvl IGENÉV: igéből -ni képzővel alkotott szó. Pl. jönni,enni, aludni.

MBI,I,ÉrNÉVI IGENÉV:_ Folyamatos melléknévi igenév: képzője az -ó, -ő. P|, áltó,

nyíló, készülő,_ Befejezett melléknévi igenév: képzője a -t, -tt. P|. megszá-

radt (ruha), állott (víz).

26

Az igenevek helyesírása

A melléknévi igenevek végén az ó, ő mindig hosszú'A befejezett melléknévi igenevek helyesírása megegyezik a

múlt idejű igék helyesírásáva|.

IGEKOTOK

Az igekötők módosítjátk az ige jelentését. Kifejezik a cse-lekvés kezdetét, tartós jellegét, befejezettségét, irányát' a pilla-natnyi cselekvést.

Leggyakoribb igekötőink: át, el, ki, be, fel, le, meg, rá, ide,oda, szét, össze, vissza,

M igekötők helyesírása

Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk. Pl. átnéz,elolvas.

Ha az igekötő az ige után áll, akkor kiilön írjuk' Pl. menj Ie,

tanuld meg.Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor ktilön ír-

juk. Pl. beÍ.s menni, meg kell szeretni,

Az igekötős igéket az igekötő és ige ta|á|kozásánál célszeníelválasztani.

27

NÉvBro

A névelő olyan szó, amely a mögötte ál1ó főnév határozott-ságár a v agy hatfu ozat|anságára utal.

HnrÁnozorr NÉvnro: a főnevek előtt álló a, az sző, amelypontosan megnevezi, hogy kiről, miről van szó'

Ha a sző magánhangzőva|kezdődik, akkor az az néve!őt' hamássalhangzőva| kezdődik, akkor az a néve|őt kell használni.Pl. a fiú, az ab|ak.

HerÁnoznTLAN NÉVEto: a főnevek előtt á||ő egy szó' Nemnevezi meg pontosan, hogy kiről, miről van szó' Pt. Egy ftttbetört egy ablakot.

NÉwró

A névutó az a sző, amely az e|őtte álló névszó helyét idejét,módj át, okát meghatározza,

Helyet határoz meg: alatt, felett, előtt, mögött, mellett'Időt határozmeg: óta, múlva, keresztül, után.Módot határozmeg: szerint, nélkül, helyett.okot határoz meg: miatt.A néwtót és ahozzátartoző ftínevet mindig külön írjuk.

28

MONNaTTAN

A mondat nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás, amely a

beszélő és a hallgató közötti kapcsolatot fejezi ki' beszédünk-nek és írásunknak egy vagy több szóból ál1ó egysége.

A mondat első szavát nagy bettivel kezdjtik, utolsó szavaután írásjelet tesziink

Csoportosítható szerkezete, tartalma és logikai minőségeszerint.

A MONDAT SZERKEZETE

Szerkezete szerint a mondat lehet egyszení és összetett'

Egyszerű mondat: mely egy állítmányi szerkezettel rendel.kezik.

a) TiuoNoRt: csak alany és állítmány található benne. Pl.Anyufrz.

b)B,ővirnrT MoNDAT: az alanyon és az állítmányon kívülegy bővítmény is található benne. PL. Anyu ebédetfőz.

Osszeteff mondat: mely kettő, vagy több állítmányi szerke-zette| rendelkezik, tagmondatai közé írásban vesszőt tesztink'P|. Anyu korán kelt, mert ebédetfőz,

29

A MONDAT TARTALMA

Tartalma szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító ésóhajtó lehet a mondat.

KtreI,BNro MoNDAT: amellyel kijelenhink, közlünk, megál-lapífunk valamit. Mondatvégi írásjele a pont. P|. Szép idő van.

KÉnoŐ MoNDAT: amellyel kérdezünk, tudakolunk, érdeklő-dünk. Mondatvégi írásjele a kérdőjel.

Amennyiben -e kérdőszót tartalmaz, azt mindig kötőjellelkapcsoljuk az igéhez.P|, Milyen idő van? Elátlt-e az eső?

FrrruÁrró MoNDAT: mellyel érzelmeket, indulatokat, itéLe-teket fejeziink ki' Mondatvégi írásjele a felkiáltóje|. PI. Utátoma rossz időt!

FlrszórÍri uoxoer: amellyel kéríink, utasítunk, vagy til-tunk valamit. Mondafuégi írásjele a felkiáttójel. Pl. Nézd meg,mily,en idő van!

onarri MoNDAT: amellyel kívánságot, vágyat, óhajt feje-zünk ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Pl. Bárcsak jó időlenne!

A MoNDAT LoGIKAI MINŐSÉGE

Logikai minősége szerint állító és tagadó lehet a mondat.AlrÍro MoNDAT: ha tagadószó nem kapcsolódik egyik mon-

datrészhez sem. Pl. Szilvát ettem.TAGADÓ MoNDAT: ha valamelyik mondatrészhez tagadószó

(nem, ne' sem' se) kapcsolódik. Pl. Nem ettem szilvát.

30

A MoNDAr nŐ nÉszBI

A mondat fő részei: az a|any és az állítmány.Bővítményei atárgy, ahatározők és a jelzők.A mondatrészek szerepét kiilönböző szófajok töltik be.A mondatrészek a mondatban szószerkezeteket alkoürak.

Alany: az a mondatrész, amellyel valakiről vagy valamirő|állítunk valamit.

Kérdése: Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmányRövidítése: AJele:Kifejező eszközei:

fonév: p|. Lehullott a levél'főnévi névmás: p|. Mi glíÍjtötti;k össze.

főnévi igenév: p|. Mennie kellett'Az aIany fajtái határozatlan és általános alany.HerÁnozeTLAN ALANy: ha a mondat a|anyát nem ismerjük,

Vagy nem nevezzük meg pontosan.Kifejező eszközei:

határozatlan főnévi névmás: p|' Valaki megláthat'tobbes szám harmadik személyrí igealak p|. Megmentet-

ték.

ArrareNos ALANY: ha a mondat állítmánya mindenkire vo-natkozik.

Kifejező eszközei:általános jelentésű főnév: p|. Az ember elindult,általános névmás: pI. Akárki megláthat'tobbes szám első szemé$Í igealak: p|, Ne hamarkodjuk

el.

31

Allítmányi az a mondatrész, amellyel a mondatban állítunkvalamit. Megmutatja, hogy ki mit cselekszik, mi történik.

Kérdése: Mit állítunk?Rövidítése: ÁJele: --*Kifejező eszközei:

igei: pl. Piroska elindult.névszói: p|, Esnifog,igei névszói (összetett állítmány): p|. Nem vaglok sze-

gény.

Az alany és állítmány egyeztetése

Az i gév e| ki fej ezett á||ítmány száma é s szem é ly e e gy ez1k aza|annyal.P|. én olvasok, ő olvas, ti olvastok'

Az összetett állitmány névszói része számban, az igei részeszámban és személyben egyezik' PI. Peti álmos volt, Gabi ésZoli viszont vidámak voltak,

A MoNDAr nŐvÍruÉNyBr

Tárgy

Az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul, vagy ami ac s e lekvé s ere dményeképpen létrej ön. Az á||ítmányho z tarto zik.

Kérdőszavai: Kit? Mit? Kiket? Miket?Rövidítése: TJelö1ése:

32

Kifejező eszközei:trírgyragos főnév: pl. Kenyeret ettem.tárgyragos névszó: pI. Kettőt mutatott.fönévi igenév: pl, Látni engedte.névmások tiírgyesete: p|. ot ismertefel,

A tárgy leggyakrabban az igei állítmríny bővítménye. Pl.Kristóf kocsit bérelt.

Határozót

Az abővítmény, amely a cselekvés, történés, létezés körül-ményeit jelöli meg, Azzal a mondatrésszel alkot határozós szó-szerkezetet, amelynek körülményére utal.

Rövidítése: HJelölése:

HBrvHerÁRoZi: a cselekvés, történés, létezés helyét nevezimeg.

Kérdőszavai: Hol? Honnan? Hová?Rövidítése: Hr'Kifejező eszközei:

ragos fiinév: p|. János a széken ült.néwtós ftínév: p|. Erika az asztal mellett állt.határozősző: p|. Itt tegük le a szelcrényt.

JJ

IoigerÁnozi : a cselekvés, történés, Iétezés idej ére utal.Kérdőszavai: Mikor? Mióta? Meddig?Rövidítése: HiKifejező eszk<izei:

ragos névszó: p|. Nyáron sátoroztunk.ragtalan fönév: p|.Eg év hosszú idő.névutós névszó: p|. Tíz percedvan rá.ragos + névutós névszó: p|. Több héttel ezelőtt megbe.

széltük.határozősző: p|. Régen láttalak,

MóoHerÁRoZT: a cselekvés, történés, létezés módjára utal'Kérdőszavai: Hogtan? Mi módon? Miként?Rövidítése: H.Kifejező eszközei:

ragta|an névszó: p|. Pál apó szerencsétlen körüIményekkózött éIt,

ragos névszó: p|.Ildikó állandóan kiabált.névutós névszó: p|. Dóri könyv nélkül ment iskolába.határ ozősző : p|. N o émi hirtel en felp attant'határozői igenév: p|. Zsófifutva menekÍjlt.

EszrcÖzgerÁnozo: a cselekvés és történés eszkozét nevezimeg.

Kérdőszavai: Mivel? Mikkel? Ki által? Mi által? Kinek, mi.nek a segítségével?

Jelölése: H"Kifejező eszközei:

ragos névszó: pI, Enikő tollal ír.névutós névszó: p|. Zoli barátai által ismerte meg Mónit'

34

TÁnsHarÁRozó: azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, aki-vel vagy amivel valami együtt van, együtt cselekszik.

Kérdőszavai,. Kivel? Mivel? Kivel van egi}tt?Jelölése: HtKifejező eszközei:

ragos névszó: p|. Fen,ekestül felfordult a világ'névutós névszó: p|. Agival eglütt nevettünk.

Je|ző

Valakinek vagy valaminek a minőségét, mennyiségét vagybirtokosát fejezi ki. Az igei állítmányon kívül bármelyik mon-datr észhez kapc soló dhat.

Rövidítése: JJelölése:....'.

MNosÉarsuo: tulajdonságot, valahova tartozást jelöl.Kérdőszavai: Milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik?Jele: J*iKifejező eszközei:

melléknév: pl. Sárga kutya ült az úton.melléknévi igenév: pI. Mosolygó alma van afán,melléknévi névmás: p|, olyan fontos taláIkoznunk.fiínév: p|. Betti hangtaszorgalmú.

MnmrytsÉ GJELZo : élőlények, élettelen tárgy ak mennyiségét,számát fejezi ki.

Kérdőszav ai: Hány? Menny i?Rövidítése: J'"

35

Kifejező eszkőzei..számnév: p|. Három barackot ettem.főnév: p|. Tenger sokteendőjevan,

Bnroros JELZő: a birtokos jelző és a je|zett szó birtokosszerkezetet alkot.

Kérdőszavai: Kinek ava|amije? Minek a valamije?Rövidítése: Jui

Kifejező eszközei:főnév: p|' Tomi tolltartója szép'főnévi névmás: pl. Kinek a pap, kinek a papné,melléknév: pl, Zita a szépek szépe.

A MONDATELEMZES MENETE

Elemzéskor a mondat á||itmányát és alanyát keressük elő-ször.

Az elemzés során az á|litmányi rész elemeit keresstik meg,állítmrínnyal kérdeztink a következő szinten elhelyezkedő targy-ra,határozőra (ha az ál|itrnány igei).

Az e|emzést az alanyi rész bővítményeinek keresésévelfolytatjuk.

A mondat részeit megfelelő kérdéssel keresstik.Amondatbeliviszonyokatágrajzza|éhrázo|jtlk.Az összefiiggések a megfelelő jelölések segítségével láthatók.

36

A

A szószerkezetek a mondaton beltil ktilönböző szinteken he-lyezkedheürek el,

Első szint: alany - állítmány hozzérendelő szerkezet.Második szint: állítmány bővítményei alárendelt szerkezet.Lehet a mondatnak harmadik, negyedik szintje is, attól fiig-

gően, hogy a harmadik vagy a negyedik szinten lévő mondat.rész alaptagia-e egy újabb alrírendelő szerkezetnek.

Mellérendelő szerkezet. olyan szőszerkezet, amelyben azalaptagnak több azonos mondatrész a meghatiírozőja.

P|. A falu gümölcsösében az asszonyok gyermekeikkel egésznap jóIredvííerl szedték a rengeteg érett barackot,

1. szint: Á: szedték

2. szint: T: barackot H1: gytimölcsösében H;: egész nap H1:gyermekeikkel H- : j ókedrníen.

3. szint: J-": rengeteg J6: a falu J6: érett.

37

Hnr,ynsÍnÁg ALAPELvEI

KlBrrÉs szERINTI ÍnÁs BrvBLegtöbb szavunkat úgy íduk' ahogy ejtjtik' P|. szék, apa, terem'HecyouÁt.w SzERINTI ÍnÁs Bt,vBAi hang kétfele jelölési módjában. Pl. kályha, ajtó,Egyes családnevek írásában. P|, Széchenyi.SzővtruzÉs SZERINTI ÍnÁs rrvBA szavak elemekre való bontása,P|, ritkaság, zsebkendő,

38

Hrr,yn sÍnÁst szó.rn cy zÉ'x

ErsT oszrÁrY

Gergely, gőlya, ibolya, Kríroly, királyfi, lyuk, lyukas, kulcs-lyulq Mihá|y, osztá|y

tej, haj, jár, széj, jön

áll, csepp, hull, itt' kedd kedden, orr, ott, száll, ujj, vary jobb,szebb, több, jött, kell, lett

Annao Attila, Emma, ottó

dinnye, fiitty' fiittyent, gally, könny, könnyes, me88Y, öccse,ősszel, pettyes, rossz' rosszul, tavasszal, hellyel, izzse|, rozzsa|

egy, egyes, egyik, lesz

Íöz, gombóc, mókus, óra, ők, őt,ősz,őz,ró|r'a,rőzsa

ír, irka, tliz,tiizes, új, út, utas, utca, viz,vizes

39

MÁsoomoszrÁly

amely, folyik, folyó, folyosó, golyó, hógolyó, hely, ilyen,ilyenkor, kályha, mély, melyik, mosolyog, mosolygó, olyan

ajtő,fáj, fuj, hajó, ijed, majom, fej, tejftil, tejszín, vaj

állat, éjjel, forr, forral, forró, fiigg, fiiggony, hall, hallás, ketten,

kettő, lassan, lassú, mell, mellé, nappal, otthon, reggel, semmi,szappan' szappanoz, toll, tollas, váll, vállas, villa, villany

beftítt, csillag, csillagos, gallér, holló, illik, istálló, kotta, makk,olló, villamos

alatt, a|atta. előtt, előtte, fölött, fölötte, között, közötte, mellett,mellette, miatt, miatta, mögött, mögötte

f űjj a, hozza, kezdett, mo s s a

rázza, vannak

együtt, órakor, utána

akkora, délelőtt, hozza,jobbra

annyi, ennyi, asszony' fonnyad, hosszan, hosszti, könnyen,könnyií, mennyi, messze' összeg, süllyed, vessző

amellyel, e ggyel, kalap ácc sal, né ggyel, par ázzsa|

40

csókol, evőeszköz, fi ók, főkötő, gőzö|,

Győző, hónap, hóvirág, jövőre, mosópor, október, rendőr, sür.gős, sző|ő, Zsőft

fúrész, fiit, gyík, gyííríi, hús, húsz, huszonnégy, hűvcis, így,úgy, kut, nyúl, sír

HeRueolrosZTÁLY

bélyeg, gömbölyű, harkály, helyes, helyesírás, helytelen, ho.mályos, komoly, milyen, pálya, pályaudvar, jégpá|ya, szabá|y,szabályos, tinnepély

bújik' hajol, jajgat, javít, játszik, játék, máj, májas , sajt, táj, zaj,zajos

állomás, á|Ivány, megálló, antenna, cseppen' csillog, csillogó,dallam, forrás, friss, frissen, frissül, gyullad, hallgat, illat, illa.tos, illatozik, kellemes, koppan, orvosság, pillanat, suttog, sut-togó, szalonna' uzsonna, tinnep, ünnepel, virrad

aggódik, berreg, billeg, btikkfa, cammog' faggat, felleg, for-raszt, fullad, fiillent, kopott, lappang, pillangó, puffony, rekke-nő, szempilla, törött, zöldell

abba, abban, addig, ahhoz

41

akkor, benn, bennük, fenn

kinn, lenn

enni, ette, hinni, hitte, hitt, inni, itta, ivott, jönni, jöttek, jött,lenni, lettek, lett, menni, menne, tenni, tette, tett, venni, vetts,vett, vinni, vitte, vitt

alig, múlik, telik

bosszant, buggyan, fröccsen, jössz, hattyú, loccsan, kuruffyol,mennyezet, össze, pottyan, reccsen' szunnyad, tessztik, vissza,vissziik

csrákánnyal, ésszel, kalapáccsal, kapoccsal, Károllyal, kötény-nyel, mésszel, rüggyel, veszéllyel

bőrönd, csónak, csőr, erős, esős

kezdődik, kóstol, nővér, óvoda, óvónő, pókháló, sós, szól, szór,

dúl, fiil, dűl, híres, húz, június, július, múlt, múlik, műsor, nyí-lik, papír, sűni

42

NBcvBonoszrelY

akadá|y, akadá|yoz, engedély, engedélyez, erkély, folytat, fu-

rulya, helyett, helyettesít, helyez, pehely, pelyhes, petrezse-

lyem, pólya, pólyás, sompolyog

éjszaka, felejt, fojt, hajnal, héj, jég, olaj, olajos , saját,tataj

állami, állandó, állít, állítmány, cikk, felnótt, gramm' guggol,

kisebb, pillanat, pillantás, szaggat, szégyelli, takarékosság, uj-jong, ujjongó, vall, vallomás, vállal, vállalat, vicc, viccel, vil-lám, villámlik, zubbony, zümmög, zsibbad

csillan, durran, kattog, puffad, puffan, Íezzen) robban, röppen,

süpped, szökken, toppan, villan, zökken

annak, annál, arra, arról, awal, azzal, honnan, meddig mekko-ra, melTe

Add ide! Edd meg! Hidd eMdd ki!Mondd meg! Tedd oda! Vedd el! Fuss! Fusson! Hozzt HozzonlJöjj! Jöjjon! Moss! Mosson! Tessék! Yigyázz|

azonna|,éppen, hanyatt, inkább, innen, onnan' széjjel, tovább

biggyeszt, csöngett1ní, dugattyú, faggÉ, finnyás, könnyelmű,megissza, mennydörög, parittya, poggyász, szennyes' szivaty-tyú, szisszen, tiisszent

B a|ánzsal., fiírés szel, hússzal, súllyal, villannyal

hosszabb, könnyebb, messzebb, rosszabb, higgyed

bólint, erdös, felhős, föváros, syógyul

Wóz, idös' kórház, kóró, lejtős, levegős, óhajtó' óvatos, őriz,ropogós, róla, szeplös, törödik, lakó, postás

borús, búcsú, búsul, bútor, biza, cím, című, csúszik, gytljt,gyiijt' gyúr' gyiír

4

Fpr,rraszxÁr,r IRoDALoM

Adamikné Jászó Anna: A NaltcyAR NYELv' Tankönyvkiadó,1986

Zsuffa Zoltánné: GyeroRrerl MAGYAR }.IYELWAN, Panem-Akkord, 1996

EsztergáIyos Jenő: NycrwaN.unryrsÍnÁsl MI.JNKA.TAN.KÖNW, ApíczaiKiadó, 1999

MTA: A uaoyeRuBrYBsÍnÁs szesÁLy N (I1. kiadás) Aka.démiai Kiadó, 1994

45

Tlnrar,oMJEGYzÉttr

HANGTAN

A hangok rendszere 4

5A magánhangzókA magánhangzők helyes ejtésére, irásáravonatkozó szabályok

47

A mondatelemzés nenete .................. 36

HELYESÍRÁSUNKALAPELVEI ............... ..... 38

HELYESÍRÁSI SZóIEGYZÉK ....... 39

FELHASZNÁLT IRoDALoM ........ 45

|| ltl flil ltl||[tlíÍtiil||,