ÁLTALÁNOS KÉMIA Tantárgyfelelős: Dr. Pasinszki Tibor Előadók: Dr. Vass Gábor Dr. Tarczay György egyetemi adjunktus egyetemi docens kémiai épület 644-es szoba 542 e-mail: [email protected][email protected]Tantárgy honlapja: http://www.chem.elte.hu/departments/altkem/tarczay/altkem/ http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/kembsc_altkem.htm vetített anyag és egyéb infók helye !!!!!!! jelszó: altkemia
57
Embed
ÁLTALÁNOS KÉMIAc1K1_K%e9miaBSc... · (17 könyv a fémek természetéről) pl. bizmut megkülönböztetése az ólomtól és óntól. Az alkímia kora ... tömegmegmaradás törvénye
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
AacuteLTALAacuteNOS KEacuteMIA
Tantaacutergyfelelős Dr Pasinszki Tibor
Előadoacutek Dr Vass Gaacutebor Dr Tarczay Gyoumlrgy
egyetemi adjunktus egyetemi docens
keacutemiai eacutepuumllet 644-es szoba 542
e-mail vassgeltehu tarczaychemeltehu
Tantaacutergy honlapja
httpwwwchemeltehudepartmentsaltkemtarczayaltkem
httptpasinszkiwebeltehumagyarkembsc_altkemhtm
vetiacutetett anyag eacutes egyeacuteb infoacutek helye
jelszoacute altkemia
AacuteLTALAacuteNOS KEacuteMIA
Nem oumlnaacutelloacute tudomaacutenyteruumllet ceacutel a keacutemia
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd (hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel
a komplex keacutemiai rendszerek toumlbbszintű modelljeacuteeacutert
bull 2014 Eric Betzig Stefan Hell eacutes William Moerner szuperfelbontaacutesuacute fluoreszcens mikroszkoacutep
bull 2015 Tomas Lindahl Paul Modrich eacutes Aziz Sancar
DNS-javiacutetoacute mechanizmusok
bull 2016 Jean-Pierre Sauvage J Fraser Stoddart eacutes Bernard L Feringa Molekulaacuteris masinaacutek szinteacutezise
Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 118-as elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek