LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA

• Sejt és antigén találkozását elősegíti:

• Antigén kiszűrése és összegyűjtése nyirokszervekben, lépben

• Limfociták állandó „őrjárata”

Kiszűrés során antigén útja:

• limfatikus kapilláris

• nyirokér

• ductus thoracicus(fő nyirokér)

• véráram

• nyirokcsomók(nyirokelágazási pontok):

• vas affaerens vas efferens

Antigén kiszűrését segítik:

• Nyirokcsomók: itt mutatja be a B-limfocita az antigént a T-sejteknek

• Peyer-pakkok:másodlagos nyirokszövetek

• lép APC-i

T-sejt recirkuláció:

• Tímusz• véráram(naív=szűz

sejtek)membránban CD45RA, illetve L-szelektin adhéziós molekula van

• HEV(posztkapilláris venula)

• perifériás nyirokcsomó

• Antigénnel nem találkozik:

• újra véráramba kerül

• egy „kör”kb. 1 óra

• Antigénnel találkozik :

• aktiválódik• nyirokcsomóban marad• vagy effektor sejtté• vagy memóriasejtté alakul• aktivált formában elhagyja

nyirokcsomót

Immunválasz a lépben és nyirokcsomóban

• Adaptív immunválasz helyszínei

• limfocita aktiválás• B-sejt ellenanyag-

termelő plazmasejtté alakul

• Antigén sorsa függ:• kémiai tulajdonságától• bejutás módjától• milyen citokinek

termelődtek• hanyadik találkozás az

egyeddel

T-és B-sejt aktiválás lépben, nyirokcsomóban

• Antigén véráramba kerül:

• központi arteriola• lép vörös pulpa• limfoid köpeny

follikulusai• T-limfocita aktiválódik

és marginális zónába kerül

• Antigén nem kerül a véráramba:

• közeli nyirokcsomóba kerül

• T-limfociták a parafollikuláris részben osztódnak

• B-sejt ellenanyagtermelő plazmasejtté érik

1 hét után :kialakul a memória T-és B-sejt,ezek antigénfelismerők

IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN:

SALT: bőrbe jutó kórokozók elleni védelmet biztosítja

-epidermis:-keranociták termelik a citokinint,MHCIIantigén,ko-stimulátor molekulák

-Langerhans-sejtek antigén bemutatás CD4+ T-sejtek számára

-intraepidermális limfociták T-sejt receptort hordoznak

-dermis: limfociták, makrofágok

IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN

DTH:késői típusú hiperszenzitivitású reakció

Antigén útja:

Langerhans-sejt bekebelezi, és feldolgozza

epidermisz

nyirokcsomók

Parafollikuláris állomány:itt a lang.-sejt bemutatja az antigént A CD4+ T-sejteknek

IMMUNVÁLASZ A NYÁLKAHÁRTYÁBAN

MALT =nyálkahártyával asszociált immunrendszer

sok limfocita elszórtan:főleg CD 8+ -sejt

A nyálkahártya elsődleges fertőzési kapu

Különbséget tesz a nem káros hatású és a patogén antigének közt

-rövid, helyi imunreakció

-mukozális tolerancia:hosszú ideig tartó perifáériás válaszképtelenség

PATOGÉNEK:Olyan mikroorganizmusok,melyek kölcsönhatásban

állnak szervezetünkkel,és károsítják azt.

• Vírusok

• baktériumok

• gombák

• protozoonok

• férgek

• Minden patogén antigén,az immunrendszert aktiválja, és fajlagos immunválaszt indukál.

ANTIGÉN

Detre László: „antiszomatogén”

Azok a struktúrák, melyeket az érett immunrendszer felismer, és immunválaszt illetve toleranciát indukál.

Antigénhatás érvényesülése:

-APC-k által való feldolgozás után

-biológiai, kémiai,fizikai sajátságok

-recipiens szervezet

AZ ANTIGÉN IMMMUNOLÓGIAI SAJÁTSÁGAI

Immunogenitás:antigén immunválaszt kiváltó képessége(immunogén)

Tolerogenitás:immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képessége

Antigenitás:fajlagos reakcióra tud lépni az ellenanyaggl, immunsejtekkel

Antigén két része:-hordozó(karrier)

-haptén v.epitóp (determináns csoport)

Haptének:

-lineáris determináns:ezek csak denaturált fehérjékben hozzáférhetőek

-konformációs determináns:egymástól távol eső szekvenciák alakítják,amelyek feltekeredés után egymás mellé kerülnek

- neoantigén determináns:új epitópok megjelenése

Egy antigén felületén több epitóp van.

Immunreakciók kiváltásában hordozó és epitóp együttes hatása érvényesül.

A jó immunogén: nagy molekulatömegű anyag,~ 100000 Da .

Haptén: ~5-10000 Da, specifikus reakcióképességgel rendelkezik.

ANTIGÉNEK KÉMIAI SAJÁTSÁGAI

Antigén lehet:-fehérje

-szénhidrát

-lipoid anyagok

-fémionok-gyógyszerek

-szuperantigén

Azonos elemekből felépített, de másféle térbeli elrendeződésű polipeptidek eltérő specifitású ellenanyagok képződését váltják ki.(D-aminosav nem antigén.)

AZ ANTIGÉNEK DÓZISA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJA

Immunogenitást befolyásolja:

-antigén mennyisége

-bejutás helye, módja

-hanyadik találkozás az egyeddel

- mennyi ideig van jelen

-hogyan kerül kapcsolatba az immunrendszer sejtjeivel

Adjuváns:azok az anyagok, melyek antigénnel együtt adva,azok hatását fokozzák.

• Inkomplett Freund-adjuváns:antigént víz-olaj vizes fázisában oldják-fokozatosan kerül érintkezésbe sejtekkel

• Komplett Freund-adjuváns:olajfázisban elölt mycobaktériumok,-nő a makrofágokon a B7-molekulák expressziója.

• Fehérjeantigén adjuvánsa: Aluminium-foszfát, vagy aluminium-hidroxid.

• Lassabban szívódik fel-hosszabb ideig inger• lokális granulóma képződik:1-2 hétig ellenanyag-

termelő plazmasejteket tartalmaz.