Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola - levelsuli.hu · a Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelőtestülete készítette 2001-ben, majd 2010-ben, 2013-ban,

Levéli Német Nemzetiségi

Általános Iskola

Győri Tankerületi Központ

OM: 030653

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2017.

Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola

Pedagógiai Programja

2

A nevelési programot és a helyi tantervet

a Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelőtestülete készítette 2001-ben,

majd 2010-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2017-ben módosította.

Fenyvesi Gyöngyi intézményvezető elfogadta.



3

„Tanítsd hát őt, mielőtt visszavonulsz, a régmúlt igéire, hogy példakép

legyen a nagyok gyermekeinek is, hogy befogadja, mint a szív

igazságát, amit néki mondanak – hiszen senki sem születik bölcsként.”

Ptahhotep Intelmei



4

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

1.1. Jogszabályok jegyzéke

1.2. Az iskola szakmai alapdokumentuma

1.3. Nemzeti Köznevelési Törvény fő szempontjai

1.4. Az iskola története

1.5. Az iskola helyzetelemzése

1.6. Az iskola struktúrája

1.7. Az iskola öndefiníciója

2. Az iskola nevelési programja

2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.2. A személyiségfejlesztés feladatai

2.3. Egészségfejlesztés és elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási terve

2.4. Közösségfejlesztés

2.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók

2.7. A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban

2.8. Kapcsolattartási formák

2.9.Tanulmányok alatti vizsgák, vizsgaszabályzat

2.10. Iskolánkba való felvétel és átvétel helyi szabályai



5

3. Helyi tanterv

3.1. A választott kerettanterv

3.2. A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok

3.3. Az óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások megnevezése, óraszáma,

tananyaga

3.4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

3.6. Ellenőrzés és értékelés formái, magatartás és szorgalom minősítésének elvei

3.7. A csoportbontás szervezésének elvei

3.8. A német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

3.9. A mindennapos testnevelés és a tanulók fizikai állapotának mérése

3.10. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei

3.11. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

3.12. Jutalmazások, büntetések, elismerések

3.13. Beszámoltatások, számonkérések rendje

3.14. Házi feladatok elvei és korlátai

3.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei

3.16. A sajátos nevelési igényű tanulók

4. Záradékok

Legitimációs záradék 153. o.



6

1. Bevezetés

1.1. Jogszabályok jegyzéke

A jogszabályok megnevezése után zárójelben a használt rövidítésük áll.

Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Törvények

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

1957. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (közoktatási törvény

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári

anyag védelméről

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

(gyermekvédelmi törvény)

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (családtámogatási

törvény)



7

2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok elismeréséről

2003. évi CXXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2004. évi I. törvény a sportról

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek beutazásáról és tartózkodásáról

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosítása: 2013. évi

CXXXVII. törvény

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

szabálysértési nyilvántartási rendszerről



8

Kormányrendeletek

257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvénynek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatában történő

végrehajtásáról

335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek

iratkezelésének általános követelményeiről

331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és

hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről, az illetékességéről

1/2007. (I. 9.) kormányrendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári

intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv

kijelölésről

110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. törvény végrehajtásáról

326/2013 (VIII.30) Korm. rendelet a Pedagógusok előmeneteli rendszeréről

346/20013 (IX.30.) Korm. rendelet a Pedagógus továbbképzésről



9

Miniszteri rendeletek

4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a

családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti

rendelkezésekről

11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

(MKM-rendelet)

15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük

feltételeiről

16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről

31/2005. (XII. 22.) OM-rendelet a nevelési oktatási intézmények

névhasználatáról (OM-rendelet, hatályon kívül)

38/2009. (XII. 29.) OKM-rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint

az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről (OKM-rendelet)

4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI-rendelet vagy

végrehajtási rendelet)

30/2012. (IX. 28.) EMMI-rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és

az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó

pedagógusok 2012. évi támogatásról

32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

15/2013 (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről

kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR),



10

Kormányhatározat

1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályzás ésszerűsítéséről

és ehhez kapcsolódó szabályok felülvizsgálatáról



11

1.2. ALAPÍTÓ OKIRAT

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Győr-Moson-Sopron megye

Fenntartó tankerületi központ megnevezése: Győri Tankerületi Központ

OM azonosító: 030653


szakmai alapdokumentuma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti

tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1)

bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki:

A köznevelési intézmény

1. Megnevezései

1.1. Hivatalos neve: Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola

1.2. Idegen nyelvű neve: Deutsche Nationalitätengrundschule in Levél

2. Feladatellátási helyei

2.1. Székhelye: 9221 Levél, Fő utca 10.

2.1.1. telephelye: 9221 Levél, Ujhelyi Imre tér 2.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve: Győri Tankerületi Központ

3.5. Fenntartó székhelye: 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

4. Típusa: általános iskola



12

5. OM azonosító: 030653

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1. 9221 Levél, Fő utca 10.

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2. felső tagozat

6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi

fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási

fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos)

6.1.1.4. nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

(német))

6.1.2. egyéb köznevelési foglalkozás

6.1.2.1. tanulószoba

6.1.3. iskola maximális létszáma: 100 fő

6.1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

6.2. 9221 Levél, Ujhelyi Imre tér 2.

6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás

6.2.1.2. alsó tagozat

6.2.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi

fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási

fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos)

6.2.1.4. nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

(német))



13

6.2.2. egyéb köznevelési foglalkozás

6.2.2.1. napközi

6.2.3. iskola maximális létszáma: 100 fő

6.2.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1. 9221 Levél, Főutca 10.

7.1.1. Helyrajzi száma: 54

7.1.2. Hasznos alapterülete: 1610,25 nm

7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

7.1.4. Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog

7.2. 9221 Levél, Ujhelyi Imre tér 2.

7.2.1. Helyrajzi száma: 63

7.2.2. Hasznos alapterülete: nettó 542 nm

7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

7.2.4. Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat



14

1.1. Az iskola rövid története

Levél községben folyó iskolarendszerű oktatásról csak 1673 után maradtak fenn adatok. Ez

évben került ugyanitt végleg katolikus kézbe a templom. Az ekkor született egyházlátogatási

jegyzőkönyvben szerepel az, hogy a lutheránus gyermekek is a katolikus iskolába járnak. Az

iskola épülete valószínűleg a mai kisiskola (alsó tagozat épülete) területén volt, az 1940-ben

megkezdett tatarozás során egy régi épület alapját találták itt meg. A tanítás német nyelven

folyt, a lakosságot az 1570-es években Szászországból érkezettetek leszármazottai alkották. A

felekezetileg közös oktatás az 1780-as évek végéig állt fenn, pontos adatunk csak arról van,

hogy 1791-ben egy evangélikus tanárt elégtelen működése miatt eltanácsoltak. Az evangélikus

iskola ez idő tájt a mai Petőfi utcában ("Hosszú utca") a temető felőli végén volt. 1852-ben a

katolikus gyülekezet új iskolát épített a templom mellett (ezt 1981-ben bontották le). A

hitközség előjárója s egyben bíró ekkor M. Treffer volt, egy megfontolt tetterős ember, aki a

meglévő felekezeti ellentétek elsimításával elérte, hogy az evangélikusok is segítsenek az

építkezésben. Kötelezettséget vállalt, hogy a katolikus gyülekezet fogattal és kézi erővel

viszonozza meg az evangélikus iskola építésében a segítséget. Tudomásunk van arról, hogy az

iskola alapjába bedolgozták a gazdátlanul heverő sírköveket is, amelyek még abból az időből

származtak, amikor a temető a templom körül volt (az 1770-es évekig). Az iskola egy

tantermes volt, külön padsorban ültek a fiúk és lányok. Az épület egyben a kántortanító

lakásaként is szolgált, melléképületben magtár, istálló is volt. A tanító jövedelmét a hívőktől, s

egyházi szolgálatként a templomtól kapta. Jövedelem kiegészítésként szántófölddel is

rendelkezett. Az evangélikus iskola építésére 1861-ben került sor, amikor a konventnek

sikerült csere útján megszerezni a Mauthner - Hutfles telket (ma a kultúrház épülete). Egy

tanterme volt (a mai nagyterem), utcai részén a tanító lakott. A gyereklétszám növekedése

szükségessé tette egy második tanterem létesítését is, a bővítés 1895-ben történt. Ez az

evangélikus iskola 1945-ig állt fenn. A két felekezet körül a katolikusok éltek nehezebb anyagi

körülmények között, a módosabb gazdák az evangélikusok között voltak, ezért a katolikus

gyülekezet iskolaszéke több esetben fordult adományért a Zichy-alapítványhoz az 1880-as

években. A kapott összeget részben a szegényebb sorsú gyermekek ruházkodására, részben

szemléltető eszközök beszerzésére fordították. Az I. világháborút követő polgári forradalom

után a Tanácsköztársaság idején (133 nap) az oktatási intézmények állami (tanácsi) tulajdonba

mentek át. A tanerőket is átvették. A katolikus és evangélikus iskola továbbra is külön



15

működött, de hetente 2-3 alkalommal együtt is folyt tanítás. Állami rendeletek, tantervek

alapján folyt a tanítás, egységesen a "Leitfaden" (vezérfonal) című tankönyvből tanultak a

gyerekek.

A VKM 157779/1922. sz. rendelete a levéli katolikus iskolát is a fejlesztendőkhöz sorolta, így

lehetővé tette az iskola bővítését egy tanteremmel és egy második tanítói állás meghirdetését.

A gyereklétszám növekedése miatt váltott tanítás folyt, sőt az óvoda egyik termét is bérelni

kellett. A bővítés érdekében 1922-ben az iskolaszék még az iskola államosítását is

kezdeményezte, melyhez az egyházmegye püspöke nem járult hozzá. Az iskola bővítésére

1928-ban került sor, egy tantermet, folyosót, szertárt építettek a meglévő mögé állami

segítséggel.

Az 1927-28 tanévben áttértek a kétnyelvű tanításra, - ez is feltétele volt a bővítés állami

támogatásának - de indokolta ezt a magyar anyanyelvű tanulók növekvő száma is. (Korábban

a tanítás nyelve általánosan német volt, bár az írás, olvasás, földrajz, beszéd és értelem

gyakorlat tárgyakat magyarul is tanították heti négy órában.)

1938-ban magyar tagozatú, egy tanerős állami iskolát hoztak létre. (Ezt a VKM 111750/1938.

sz. rendeletében is sürgette.) Fenntartásáról a község gondoskodott, helyéül a községi

vendéglő (községháza) egyik emeletén lévő 5x3m-es termét jelölték ki. Felszerelése, bútorzata

szegényes volt kölcsönkért olvasókönyvekből tanultak. 1942-ben tervbe vették egy iskola

felépítését is, de a kedvezőtlen feltételek miatt az építkezésre nem került sor.

1945 szeptemberében a katolikus, evangélikus és a református gyülekezet is külön iskolát

akart indítani, de az előjáróság úgy döntött, hogy a községben állami népiskola működjön. A

községbe 8 új nevelő érkezett, a tanítás állami általános iskolai tanterv alapján négy (2 a

katolikus, 2 az evangélikus iskolában) tanteremben kezdődött mintegy 300 tanulóval.

A katolikus iskola 1947-48-as tanévben működött e néven, az evangélikus iskolába már az új

állami iskola tanulói jártak. A tanárok mindkét helyen tanítottak, értekezleteiket közösen

tartották.

1952-ben átalakították az evangélikus iskolát kultúrház céljára, a tanulók elhelyezését a

községi vendéglő épülete egy részének átadásával oldották meg. Itt négy új tantermet,



16

szertárhelyiséget, nevelői szobát hoztak létre. 1954-ben bővítették az udvart, a kocsiszínt

megszüntették, helyén politechnikai műhelyt és tornaszobát alakítottak ki egy épületben,

szertárral, öltözővel ellátva.

1960-ban újabb udvar bővítésére került sor a szomszédos telek átvételével. Itt kapott lakást a

hivatalsegéd, korábbi az iskolaépületben lévő lakásából napközis helyisége létesítettek.

1961-ben indult meg a napközis foglalkoztatás, s még ez évben az iskola nyitott folyosóit

beüvegezték, új szertárat alakítottak ki a kapubejárat felszámolásával, s igazgatói irodát hoztak

létre a régi szertárból.

1964-ben bekerítették a gyakorlókertet, 1968-ban szerszámos kamrát építettek és kutat fúrtak.

1967-ben a "kis iskolában" a volt kántortanítói lakást rendbe hozták, itt kapott helyet a TV

szoba, a varróműhely, egy tanterem és a napközisek tízóraizó terme.

1970-ben az 1928-ban épült tanteremből két tantermet hoztak létre, bejáratát áthelyezték.

1982: Az előző évben lebontott régi iskola helyén felépült két új tanterem, ebédlő, konyha,

élelmezés-vezetői iroda, raktár és szociális helyiség. Központi fűtést szereltek széntüzelésű

kazánokkal.

1987: Az 1. sz. iskola bővítése a volt igazgatói lakás felszámolásával

1994: Elkészült a modern tornacsarnok és az épület komplexumban gázfűtésre tértek át.

2002: Teljesen felújított, tetőtér beépítéssel bővített iskolában kezdődhetett meg a tanítás.

2010: Kisiskola infrastrukturális bővítése (szociális helyiségek, ablak és ajtó csere, külső

hőszigetelő vakolat és tetőcsere)

2010: TIOP 1.1.1 pályázat interaktív táblák beszerzése

2012: 1. sz. iskola energiatakarékos felújítása



17

Adataink a katolikus iskola tanítóiról:

1720 Manninger Pál

1724-1730 Eisner János

1789 Prünner József

1796-180. Schlager Mihály

1806-1815 Gold v. Gölt Márton

1817-1834 Albrecht Ferenc

1836-1837 Göttl György

1848-1861 Klafszky János

1876-1912 Seiler József

1912-1916 Borsody Béla

1916-1918 Horváth Frigyes

1918-1949 Erdős János

1928-1947 Seiler Elvira

Evangélikus tanítók:

-1791 Gubesch Márton

1791-1798 Pollner Mihály

1798-1806 Rosenau József

1806-1815 Skultéti János

1815-1865 Schader Sámuel

1860-1904 Amminger János

1895-1998 Hujber József



18

1896-1903 Ulicsny Guidó

1899-1904 Taucher József

Feiler Jenő

1904-1915 Guhr Jakab

1904-1929 Polster Rezső

1915-1918 Ghüringer János

Leitner Terézia

1918-1919 Haden Gotthard

Weisz Henrik

1920-1945 Hotwagner József

1930-1945 Graf András

1945-1949 Halvax Károly

A magyar tagozatú iskola nevelői:

1938 Gelencsér István

1938-1943 Szilágyi István

1943-1945 Nagy Adél



19

Igazgatók:

1945-1948 Erdős János

1948-1953 Rudas János

1953-1967 Kollár János

1967-1980 Kökényesi Rezső

1980-1991 Csukainé Németh Klára

1991-2006 Farkas Ottó

2006- Fenyvesi Gyöngyi



20

1.3. Nemzeti Köznevelési törvény fő szempontjai

A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor

elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és

minőségi oktatása érdekében a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak

meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és

működtetése céljából.

A köznevelési rendszer változása

értékalapú nevelés dominanciája

közműveltség tartalmainak meghatározása (NAT)

központi szabályozás, ellenőrzés

kötelességek és jogok egyensúlya

egyenlő esély minden tanuló számára

intézmények szakmai önállóságának és felelősségének növelése

Fejlesztési területek

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Önismeret, társas kultúra

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció



21

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák

Európai Unió Nat

1. Az anyanyelvi kommunikáció 1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Idegen nyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció

3. Matematikai kompetencia és alapvető 3. Matematika kompetencia

kompetenciák a természet- és műszaki 4. Természettudományos és technika

tudományok terén technikai kompetencia

4. Digitális kompetencia 5. Digitális kompetencia

5. A tanulás elsajátítása 6. Szociális és állampolgári

6. Szociális és állampolgári 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói

7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

kompetencia 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és

8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség kifejezőképesség

9. A hatékony, önálló tanulás



22

Jogszabályi háttér

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

- kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban:KR),

- a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. (VI: 4.) Korm. rendelet, (továbbiakban: NAT)

- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

- a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)

- a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

Hatályos

2013/2014 1.5. évfolyam

2014/2015 1-2. 5-6. évfolyam

2015/2016 1-3. 5-7. évfolyam

2016/2017 1-4. 5-8. évfolyam



23

1.2. Az iskola helyzetelemzése

Szociális környezet

Iskolánk tanulóinak többsége levéli lakos, de színvonalas oktató-nevelő munkánknak

köszönhetően növekvő számmal akadnak olyan családok is, akik a környező településekről

járatják gyermeküket hozzánk. Gyakori jelenség az is, hogy felnőtté váló tanulóink

ragaszkodnak régi iskolájukhoz, így csemetéjüket az iskolánkba hozzák, akkor is, ha

elköltöztek a községből.

Sajnos, hasonlóan az országos átlaghoz, ebben az iskolában is egyre több a problémás családi

körülmények között élő gyermek. Folyamatosan növekszik azoknak a tanulóknak a száma,

akiket valamelyik szülője (többnyire az anya) egyedül nevel. Ehhez a családi problémához

egyre gyakrabban anyagi nehézségek is járulnak, amit munkanélküliség vagy a rendkívül

alacsony kereset okoz. A szülők elvárása az iskolával szemben így jelentősen megnőtt. Azért,

mert a munkájukat akarják megtartani, vagy jól menő munkahelyüket nem akarják feladni.

Ezért túl sok munkát kénytelenek végezni. Mert az anyagi nehézségeken különböző

túlmunkával akarnak könnyíteni. Így gyermekükre kevés idejük marad. A mai gyermekeknek

a nagyszülei is aktív korúak még. Ezért az alsó tagozatos tanulóink többnyire napközisek. A

nagyobb tanulóknak a szülők egyre gyakrabban biztosítanak önállóságot, egyedül tanulnak,

illetve járnak a különböző különórákra, edzésekre. A felső tagozatban a tanulószobán

kevesebben vannak. Az iskolai étkeztetésben résztvevők száma ebben az életkorban is

jelentős. Ezzel párhuzamosan emelkedik a szülők azon igénye, hogy gyermekeik délután is

színvonalas programokon vehessenek részt, különórákra járhassanak. Az iskolára hárul tehát

az a feladat is, hogy az előbb említett teljesen jogos igényt kielégítse. (művészeti oktatás,

nyelvoktatás, számítástechnikai oktatás)

Az iskolai munka feltételei

a) Személyi feltételek

Ebben az iskolában a fluktuáció minimális. A pedagógusok 40%-ának ez az első

munkahelye, s a nevelőtestület közel fele több mint húsz éve dolgozik itt. Nevelőink átlag



24

életkora elég magas (40), emellett egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik

hajdan ebben az iskolában kezdték tanulmányaikat, így együtt dolgozhatnak régi tanítóikkal-

tanáraikkal. A fentiek biztosítják iskolánk családias, bensőséges légkörének folyamatosságát.

A tantestület kellően felkészült, jó szakemberekből áll. A szükséges és egzisztenciális

okokból is motivált változtatásokra fogékonyak, s a kor igényeinek megfelelni akarván nagy

létszámban vesznek részt továbbképzéseken.

Tantestületünk jelenlegi létszáma: 15 fő főállású és 2 óraadó.

Iskolai végzettség szerint:

egyetemet végzett: 5 fő

főiskola tanári szakán: 6 fő

főiskola tanítói szakán: 4 fő

kettő vagy több diplomával rendelkezik: 6 fő

pedagógus szakvizsga: 2 fő

Gyesen, gyeden, fizetés nélküli szabadságon lévők: 1 fő

A tantestület kellően felkészült, jó szakemberekből áll. A szükséges és egzisztenciális

okokból is motivált változtatásokra fogékonyak, s a kor igényeinek megfelelni akarván nagy

létszámban vesznek részt továbbképzéseken.

b) Tárgyi feltételek

Az épületben lévő tantermekből 8 osztályterem, 1 számítástechnika terem, 1 technika terem,

1 természettudományos előadó és 1 csoportos foglalkozásra alkalmas fejlesztőterem.

A sportfoglalkozásokra zuhanyzóval és WC-vel ellátott fiú- és lányöltöző, tornaterem és

táncterem áll rendelkezésre.

Iskolánk könyvtára jól felszerelt. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az

információkat és ismerethordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosíthat.

Az épület korszerű, bútorzata megfelelő. Az 1/1998. (VII.24.) OM rendeletben előírt oktatási

kötelező (minimális) eszköz és felszerelés alapkészletének nagy részével rendelkezünk, a

hiányzó tételek beszerzése ütemtervben meghatározott módon történik. Kiemelten fontos

feladat az épület állagának megóvása, a meglévő berendezések, tárgyak folyamatos javítása,



25

karbantartása, cseréje, hiszen az utóbbi években a dologi költségvetés ezekre a feladatokra

egyre szűkebben biztosít keretet, 2013-tól iskolánkban fejlesztés nem történt.

Az audiovizuális eszközellátottságunk jó. Számítógépparkunk fejlesztendőnek mondható,

továbbfejlesztése elengedhetetlen (több mint 6 évesek), hiszen követnünk szükséges a

hardverek és szoftverek terén tapasztalható gyors fejlődést. Pályázat útján, illetve vásárlással

tudtunk interaktív táblákat venni.

Iskolánk főzőkonyhával rendelkezik, éttermünk a kulturált étkeztetés igényeinek

megfelelően felszerelt, de méreteiből következően a megnövekedett létszámigényeknek

egyre nehezebben teszünk eleget. 2007-től vállalkozásban működik.

1.3. Az iskola struktúrája

- Iskolavezetés:

Az iskola irányításáért az iskola igazgatója a felelős, munkáját igazgatóhelyettes segíti.

- Iskolavezetőség:

Az iskolavezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, alap munkaközösség vezetők, a

Közalkalmazotti Tanács elnöke és a Diákönkormányzatot segítő pedagógus. Rendszeres

értekezleteiknek köszönhető a folyamatos az információáramlás és a zökkenőmentes iskolai

élet.

- Nevelőtestület:

Az iskolát érintő legfontosabb nevelési és módszertani kérdésekkel foglalkozik.

Intézményünkben 3 alap munkaközösség (alsós, felsős és napközis), valamint idegen

nyelvi, természettudományi, humán valamint sport és testnevelés szakmacsoport működik.

Kis iskola lévén a kollégák közötti megbeszélések, tapasztalatcserék megfelelő alapot

biztosítanak az egységes tanításhoz. Az iskola tantestületének 1 országos tantárgy-ped.

szakértője (okleveles pedagógus szakos tanár), 1 közoktatás vezetője és 2 szakvizsgázott

nevelője van. A tanárképzés feladatában is részt veszünk, gyakran kérik fel

pedagógusainkat a tanárjelöltek egy hónapos iskolai gyakorlatának irányítására is. (NyME-

külső gyakorló iskola vagyunk)

- Tanulók közössége:



26

Évfolyamonként 1 osztályunk van. Minden osztály saját tantermében vesz részt a

tanórákon, s lehetőleg a délutáni napközis foglalkozásokon is. Egyes foglalkozásokon

azonban - a tantárgy speciális igénye miatt - az oktatás szaktanteremben (testnevelés,

informatika) vagy csoportbontásban (idegen nyelv, informatika, rajz) történik. Külön

tanteremben történik a fejlesztőfoglalkozás és biztosított a könyvtári órák megtartása is.

A diákélet irányításában jelentős szerepet játszik a demokratikus úton választott

diákönkormányzat.

- Szülők közössége:

A szülőkkel való közös és harmonikus munka alapját elsősorban a pedagógusok és a szülők

közötti igény szerinti és rendszeres személyes kapcsolattartás biztosítja. Éves munkaterv

szerint dolgozik, melyet október 1-jéig egyeztet az iskolavezetéssel.

Az iskolai élet irányításában a szülők igényétől függően önálló testületként működhet a

Szülői Munkaközösség. (A szülői szervezet képviselőit a szülők választják, illetve

delegálják.)

- Az iskola működését biztosító dolgozók:

Az irodai dolgozó (iskolatitkár 2013. szeptember 1-jével teljes munkaidős) és technikai

dolgozók (takarítók –teljes munkaidős, sportgondnok - részmunkaidős) munkája az iskola

életét legalább annyira meghatározó tényező, mint a pedagógusoké. Munkájuk

megbecsülése az iskola összes közösségének kötelessége. Győri Tankerületi Központ által

biztosított portaszolgálat van.

1.4. Az iskola öndefiníciója

Iskolánk „általános iskola” a szó legnemesebb értelmében. Gyermekeinknek, a korunk

elvárásainak megfelelő alapműveltség mellett igényes neveltségi szintet és boldog,

emlékezetes eseményekkel teli gyermekkort kívánunk biztosítani. Látszólag ez könnyű

feladat. Iskolánk alsó tagozatán is szakemberrel vezetett testnevelés oktatás van.

Bevezetésével az egészségesebb életmódra nevelést előtérbe helyezve, nem kívánunk

semmilyen speciálisat vagy különlegeset oktatni e téren. Azonban ha az „általános oktatást-

nevelést” a lehető legmagasabb szinten, tudásunk legjavát adva, a gyermekeink



27

személyiségének fejlődését elsődleges célnak tekintjük. Belátható, hogy nem is oly egyszerű

a feladatunk. Ezért mi biztosak vagyunk abban, hogy iskolánk, mégis egyedi és különleges az

iskolák között.

S lett az által nemzetiségi, mert Tantestületünk felvállalta a német nyelv és hagyományok

magasabb szintű oktatását.

2013. január 1-től iskolánk államivá vált. Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó

Központ volt. 2017. január 1-jétől a Győri Tankerületi Központ.

2. Az iskola nevelési programja

2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek:

A nevelési program átdolgozása előtt - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk

összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a

legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek

nevelő munkánkat meghatározzák.

Közösen elfogadott legfontosabb értékek:

tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése,

humanizmus, szeretet, elfogadás,

becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom,

a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára,

önfegyelem, önismeret, példamutatás,

pontosság, igényesség és kitartás a munkában,

a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése,

önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete,

esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete,

derű, humor, mely átsegít a gondokon.



28

Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését

alapfeladatnak tekintjük, Nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük.

Legfontosabb alapelvünk a nevelő-oktató munkánkban a kompetencia alapú oktatás

bevezetése, a kompetenciafejlesztés. Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja

– az EU által javasolt – kulcskompetenciák rendszere.

A gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban.

Minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges.

A mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait

sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat.

Mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott

ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit.

Széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a

lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.

Nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész

világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:

Az egyén és az állam felelősségét

Az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában,

Környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek

csökkentésének fontosságát

Céljaink, feladataink:

Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem

különülnek el egymástól.

Cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni.

Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk.

A nevelő-oktató munka mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódik.



29

Stratégiai célok:

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése.

További célok:

A kompetencia alapú oktatás módszertanának széleskörű megismerése és megvalósítása.

A pedagógusok, a nevelőtestület módszertani kultúrájának korszerűsítése.

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése.

A szelektív hatások mérséklése.

Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése.

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

A Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató

munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

- a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

- a tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

- minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére

tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

- az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására

törekszünk:

* tanuló-tanuló,

* tanuló-nevelő,

* szülő-nevelő,

* nevelő-nevelő között.



30

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai

feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk

bízott gyerekekből.

Ennek érdekében:

- a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű,

a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

- iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra,

a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét,

világszemléletét, világképük formálását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb

környezetükben,

- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében

látjuk,

- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

- szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

- segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat.

- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására,

- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel,

kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén

tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni

lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

- rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

- igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

- ápoljuk és bővítjük kapcsolatunkat az óvodával, a közművelődési intézményekkel és a



31

tanulóinkat fogadó középiskolákkal,

- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven -

továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára

szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus,

- erkölcsös,

- fegyelmezett,

- művelt,

- kötelességtudó,

- érdeklődő, nyitott,

- kreatív, alkotó,

- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

- képes a problémák érzékelésére és megoldására,

- gyakorlatias,

- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

- van elképzelése a jövőét illetően,

- becsüli a tudást,

- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

- képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban,

- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

* nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

* a természet, a környezet értékeit,

* más népek értékeit, hagyományait,



32

* az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges

magatartásformákat,

- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító

szabályokat,

- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció

elfogadott formáit és módszereit,

- viselkedése udvarias,

- beszéde kulturált,

- társaival együttműködik,

- szüleit, nevelőit, és társait szereti és tiszteli,

- képes szeretetet adni és kapni,

- szereti hazáját,

- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

- szellemileg és testileg egészséges, edzett,

- egészségesen él,

- szeret sportolni, mozogni,

- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen, tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden

egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája

azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen 8. osztályos korára minél

több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában

(1-4 évfolyam)

Céljaink:

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti

érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését;

vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;



33

a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és

képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;

tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a

magasabb társadalom értékei iránt;

iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának

kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket,

fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket.

Feladataink:

a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában;

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesszük a

kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő

érzelemviláguk gazdagodását;

adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;

alapozzuk meg tanulási szokásaikat;

támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;

működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;

figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak;

tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;

erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat;

formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés - oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8.

évfolyam) szakaszában

Céljaink:

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a

képességek, készségek fejlesztését;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes

rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;

- a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett

tapasztalataikhoz



34

- 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az

elvont fogalmi- és elemző gondolkodás;

neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,

képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket;

tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük

fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;

készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.

Feladataink

fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük

tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját;

teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják

megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét;

tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan

jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát,

fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;

terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet

iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;

fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése

iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka, eszköz- és eljárásrendszere

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat

megvalósul.

Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat.

Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.



35

Ezek a következők:

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:

o az oktatásban alkalmazott módszerek;

o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép;

o bírálat, önbírálat;

o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás;

o előadás, vita, beszámoló.

Ösztönző módszerek:

o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret;

o gyakorlás, követelés;

o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás;

o játékos módszerek;

A pozitív magatartásra ható módszereink:

o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás;

o osztályozás;

o felszólítás; kényszerítés

o követelés.

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek:

o felügyelet;

o ellenőrzés;

o figyelmeztetés;

o intés, elmarasztalás, tiltás; büntetés, fegyelmi

Pedagógusok feladatai:

A tanítási órákra való felkészülés,

A tanulók dolgozatainak javítása,

A tanulók munkájának rendszeres értékelése,

A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése,

Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése,

A tanulmányi versenyek lebonyolítása,



36

Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

Iskolai kulturális, sportprogramok szervezése,

Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő

feladatok ellátása,

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezése,

Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

Részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

Osztálytermek rendben tarása és dekorációjának kialakítása.

Elvárható eredmények:

Megfelelés a jogszabályi előírásoknak

Együttnevelés megvalósítása

Együttnevelést elősegítő módszerek alkalmazása

Multikulturális tartalmak a helyi tantervben

Párbeszéd a szülőkkel a különböző fórumokon, s a mindennapokban

Értékelési rendszer kidolgozása (pedagógiai program, helyi tanterv)

Belső ellenőrzési rendszer kidolgozása (BECS)



37

Ezek eredményeként várhatóan:

- nem emelkedik az osztályismétlők száma,

- nem emelkedik az iskolai rendszerből idő előtt kikerülők száma, lemorzsolódási szint

csökkentése

- nő az érettségit adó intézményekben továbbtanulók száma,

- az országos kompetenciamérés eredményeit matematikából szinten tartjuk, értő

olvasásból közelítünk az országos átlaghoz, német idegen nyelvből magasabb

követelményszint felállítása (írásbeli, szóbeli, kommunikációs téren) - NETFITT

Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének

kapcsolata

A kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése.

A kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kommunikáció

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Feladatok

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.



38

A kiemelt fejlesztési feladatok:

Énkép, önismeret

Hon-és népismeret,

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Gazdasági nevelés

Környezettudatosságra nevelés


Testi és lelki egészség

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)


Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg

értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a

szabadidős tevékenységekben.

A fejlesztési feladatok szerkezete

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Olvasás, írott szöveg megértése.

Írás, szövegalkotás, helyesírás külalakjának erősítése

A tanulási képesség fejlesztése.

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről.

Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.

Kommunikáció fejlesztése.



39

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének,

gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-

oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési

folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük,

amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés

meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző

ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen

kell lennie.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás,

kommunikáció igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése.

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli

alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az

alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. Szocializálódás fejlesztés

A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a

magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás

értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés,

az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és számítógépezéssel szemben.

A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy

keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Komplexitásra törekvés.

Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez,

valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is.

Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a

köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és

ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére,

tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni.

A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával.



40

Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen

nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának

kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott

nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra.

Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot

adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan

biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai

tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet.

Ennek érdekében:

Heti 5 órában több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való

megszólalásra. 1 órában identitásra (német népismeret) törekvés.

Kihasználjuk a magas óraszám adta lehetőségeket, előnyöket: differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget a első osztálytól tanulják a

gyerekek a német nemzetiségi nyelvet.

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti

fejlesztése.

A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk

különböző tematikával. Igény szerint nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot szervezünk.

Fakultációban angol nyelvet oktatunk, tervink szerint az 5. osztálytól tantervi órába, kötelező

tantárgyként vezetjük be fenntartói engedély alapján.

Német népismeret heti 1 óra – melyben a német néphagyományokat, dalokat, verseket és

ország ismeretet tanulják meg a tanulók.

Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk

szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek

megfelelő szintre kívánja emelni az idegen nyelv oktatását.



41

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)

Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást

igénylik minden embertől.

A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok

problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Így kiemelt feladatunk:

Biztos számolási készség kialakítása

Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése

Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése

Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése

zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal.

A felső tagozaton a matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek

fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé.

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar

óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és

tanítási órán adódik lehetőség.

A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük,

amelyet felkészítés előz meg.

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe

megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy

időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes

legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a

megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási,

szervezési és átadási technikákat.

Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája

során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók



42

folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat

ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika

tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges

alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell

kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A

különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű

használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és

számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt

értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a

problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére.

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)

A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak.

Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a

tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért

eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

A művészeti nevelés területei:

Rajz, vizuális kultúra

A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a

mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés

feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása,

amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.

Média

A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul

áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen

ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni a filmet.

Plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg.

Környezeti és egészségnevelés (egészséges és környezettudatos életvitel)

A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására.



43

A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük.

Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre

fontosabbá válik.

Tanulóinknak meg kell ismerniük:

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit,

a káros szenvedélyek leküzdésének módjait,

az emberiség előtt álló ökológiai problémákat,

az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.

Testnevelés (mozgáskultúra, egészséges életmód)

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a

mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi

elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet

velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése.

Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód

megalapozásához. (NETFIT)

Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű

viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső

erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet

minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a

helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését.

A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési

biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle

pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a

szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést.

Iskolánk tárgyi feltételei alacsony mértékben megfelelnek ezen, célok megvalósításához.

A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a

rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz

mért fejlődés szerinti értékelést.



44

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a

tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és

mozgásokat.

Testnevelés óráról való felmentés szabályozása 1. sz. melléklet

2.2. A személyiségfejlesztés feladatai

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi

sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak

átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink:

o különböző szintű adottságaikkal;

o eltérő mértékű fejlődésükkel;

o iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal;

o eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel;

o szervezett ismeretközvetítéssel;

o spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak

képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez.

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a

tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

- műveltségét,

- világszemléletük, világképük formálódását,

- társas kapcsolatát,

- eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

- tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.



45

A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges

szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények

meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:

a színes, sokoldalú - iskolai életnek

- tanulásnak

- játéknak

- munkának

fejlessze - a tanulók önismeretét

- együttműködési készségüket

- eddze akaratukat

járuljon hozzá - életmódjuk

- motívumaik

- szokásaik

- az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös

gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók

tudásának, képességeinek, egész személységének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,

figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet

és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok:

a megismerési vágy fejlesztése,

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása,

a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése,

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása,

a tanulási kötelességtudat kialakítása,



46

problémamegoldó képesség fejlesztése,

továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény motiválása.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

élményszerű, pozitív minták felkínálása,

szoc. kommunikáció fejlesztése: érvényesülés segítése,

segítőképesség -, együttműködési képesség fejlesztése,

versengés képességének fejlesztése, versengési lehetőség biztosítása.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is,

testi képességek fejlesztése, karbantartása; sportolási lehetőségek, kézügyesség,

önellátási képesség fejlesztése: öltözködés, tisztálkodás, étkezés; környezetvédelem,

zenei és vizuális képesség fejlesztése, ízlés, igényesség,

önismeret fejlesztése, tehetség felismerése, gondozása.

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok:

a szabályhasználat képességének fejlesztése,

az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása,

önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele,

tárgyiasító alkotás lehetőségeinek kihasználása,

szakkörök fenntartása.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése

A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok

feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.

Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása.



47

A tanulók értelmi nevelése

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók érzelmi nevelése

A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló

helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók közösségi nevelése

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség

kialakítása az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció

elsajátítása.

A tanulók esztétikai nevelése

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás

kialakítása.

Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben.

A tanulók akarati nevelése

Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

formálása.

A tanulók nemzeti nevelése

A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok

ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése

Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek

megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és

problémák iránt.

A tanulók munkára nevelése

A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész

személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása.

A tanulók egészséges életmódra nevelése

A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

A tanulók környezeti nevelése



48

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése.

Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges

természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség

kialakítása.

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi

vonásokkal, és ez által alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére,

valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből.

2.3. Egészségfejlesztés és elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási terve

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai:

Mi az egészség?

Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya

Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz

Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.

Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más

közösségek)

Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés –

az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges

táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki

egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a

családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az

egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság

megvalósítása.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola

minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület

egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a

szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet

legyen.



49

egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást

biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és

hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési

programokkal.

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő

hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a

tanácsadást biztosító programoknak

olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók

„jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi

közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá –

vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az

egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola

pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:

önmagunk ismeret

egészségi állapotunk ismerete

a mozgás fontossága

Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az

osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok

és a munkaközösség-vezetők munkájára.

A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők

között:

intézményvezető vagy megbízottja;

· egészségnevelő pedagógus;



50

· iskolaorvos, védőnő;

· diákönkormányzatot segítő pedagógus;

· gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

· napközis és tanulószobai csoportok vezetői.

Egészségnevelés, fejlesztés területei:

Testi nevelés:

· személyi higiénia

· környezethigiénia

· testnevelés és sport, több mozgás

· egészséges táplálkozás

· balesetek megelőzése

· elsősegélynyújtás

· időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok

· megelőzésre nevelés

· szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség)

· életkorral járó biológiai sajátosságok

Pszicho-higiénés nevelés:

a, Egészséges életvezetés:

· napi és heti életritmus

· alvás, tanulás, munka, játék

· ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak

· fogyasztói szokások

· pozitív értékrend kialakítása

· a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b, Stressz-elhárítás:

· apróbb sikertelenség elviselése

· konfliktusok megoldása, problémamegoldás

· önismeret, én-tudat

· dönteni tudás

c, Deviancia megelőzése:

· szenvedélybetegségek megelőzése



51

· dohányzás-, alkohol-, drogtagadás

· társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d, Érzelmi nevelés:

· az életkorral járó pszicho-higiénés életmódi tennivalók

· érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni

· empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

Szociális higiénés nevelés:

Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása:

· barátságok kialakítása

· kommunikáció fejlesztése

· kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása

· etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni

· szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése

· társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)

· társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei



52

Az egészségnevelés színterei:

Tanítási órákon:

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyában megtalálja az egészség propagálásának

lehetőségeit, és ezeket beépítse a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a

tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom

tantárgyak pedig különösen alkalmasak arra, hogy célkitűzéseink megvalósítását segítsék. Az

iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az

egészségnevelés fontosságát.

Egészségnevelés a testnevelésórákon:

· Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító

gerinctorna bevezetése.

· A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése.

· Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy

felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon:

Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó

ismereteit, és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások. Az

osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük

a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek

megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon – lehetőség szerint –

beépítjük a DADA programot, melyet a rendőrség szakembere tart. Az osztályfőnöki órák egy

részét az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával,

esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg.

Egészségnevelés tanórán kívül:

Szakmai szervezetekkel való együttműködés:

· Védőnői ügyelet biztosítása

· Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás, vizsgálat, stb.)

· Egészségügyi felvilágosító előadások



53

Iskolai étkeztetés:

Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar

étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai

étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált

étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti.

Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés

szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt biztosító

konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra

való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás

követelményeit szem előtt tartó megválasztása).

Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló

(liszt érzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki,

egészségtan, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az

óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő, valamint iskolánk biológiatanára látja el, aki

több szakirányú tanfolyamot is elvégzett a témában.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

· fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész

magatartást (évek óta folytatunk pénzgyűjtést a Vöröskereszt mosonmagyaróvári területi

szervezetének kezdeményezésére az egészségkárosodott tanulók táboroztatására),

· megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes

anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,

· felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

· Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a

környezettel: az egészségbiztonság megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a

védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat.

· Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való

részvétellel.



54

2.4. Közösségfejlesztés

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a

közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti.

A közösségi nevelés területei:

• család

• óvoda

• iskola

• iskolán kívüli közösségek

• társadalom

A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető

viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb

közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom

egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős

a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie.

Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei:

Tanórák

osztályfőnöki órák

Tanórákon kívüli foglalkozások:

napközi

tanulószoba

szakkörök

sportkörök

diákönkormányzat



55

Szabadidős tevékenységek

osztálykirándulások

klubdélutánok

tanulmányi kirándulások

kirándulások szabálykövetése (házirend, közlekedés szabályai, buszos kirándulási

protokoll 2. sz. melléklet)

A tanulók közössége: Diákönkormányzat

Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként

kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák

számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy

véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók

meg.

A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan

betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és

minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok

elvégzéséért felelősséggel tartoznak.

A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész

iskolát érintő közös programok szervezésében.

A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok

kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.

Diákparlamentben való aktív részvétel.

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai:

Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az

individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család

mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.

Ennek érdekében az iskola feladatai:

Neveljen:

felelősségvállalásra



56

saját képességek maximális kifejlesztésére

játékszabályok betartására

önfegyelemre

becsületességre

mások győzelmének elfogadására

mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására

helyes értékítélet kialakítására

közvetlen környezetünk (iskola) megóvására

környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei

iskolákat

harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel

hon-, és népismeretre

hazaszeretetre

Alakítsa ki:

a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság)

az empátiás kapcsolatteremtés képességét

a türelem és megértés képességét

saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját

önálló véleményformálás képességét

érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség)

az új információs környezetben való eligazodás képességét.

Mutassa meg:

hogy sokféle vélemény létezik.

véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus:

segítse a tanulók kezdeményezéseit,

segítse a közvetlen tapasztalatszerzést,

biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához

alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép

adjon átfogó képet a munka világáról

alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való

felelősség érzését



57

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái:

Tanulmányi kirándulások

Osztálykirándulások

Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése)

Egészségnevelési nap

Labdanap

Szép olvasó verseny

Ünnepélyek, megemlékezések

Klubdélutánok

Farsang

Márton nap

Mikulás

Karácsony

Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása)

Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól)

Kézműves foglalkozások Karácsonykor és Húsvétkor

Madarak és Fák Napja

Víz világnapja

Költészet nap

Házirend

Kapcsolat más iskolákkal

Osztályok közötti versenyek

Iskolák közötti versenyek

Aktív szülői részvétel: Alapítványok, Szülői Szervezet

Határtalanul pályázat

„Határtalanul” Határon túli kirándulás program

A Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok

közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország

határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat, valamint a 2011.



58

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 9. § (4) bekezdése alapján, a hetedik évfolyamon,

határon túli kirándulást szervezünk.

A Határtalanul! programban való részvétel célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos

ismeretek bővülésének elősegítése.

A határon túli kiránduláshoz pályázat benyújtásával igénybe vesszük a központi költségvetés

támogatását.

A határon túli kirándulást sikeres pályázat esetén valósítjuk meg. A pályázat érdekében

külhoni iskolával igyekszünk cserekapcsolatot építeni.

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt

nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben.

A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és

biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai

életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei.

Legfontosabb feladatunk a prevenció.

Pedagógusaink és fejlesztőpedagógusaink segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási,

beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy

türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait.

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink:

Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle

vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.

Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a

gyermeket tanító kollégák körében.

2.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának,

képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a



59

munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott

munkarend alapján.

A pedagógus:

· napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a

tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

· tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a

gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani

innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

· tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően

differenciáltan szervezi;

· a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással

biztosítja továbbhaladásukat;

· gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai

differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre

való felkészítés formájában is megtehet;

· a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel

szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes

tárolásáról, épségének megőrzéséről;

· rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe

vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

· az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, gondot

fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

· a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;

· az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül

köteles kijavítani;

· a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek

keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos

megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti

családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

· fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és

betartatja velük az iskola házirendjét;



60

· biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben

fejlődjenek;

· feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások

felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

· tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek

megfelelően;

· különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a

szabadidős foglalkozások megtartása során;

· a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók

együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;

· a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi

viselkedés szabályait;

· a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy

héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

· a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt

értékeli;

· megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői

véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor

és osztályzásakor;

· az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó

gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, lehetőséget biztosítva a javításra;

· foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;

· állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új

tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való

tájékozódik

Az osztályfőnököt – a munkaközösségek vezetőivel konzultálva – az igazgató bízza meg

minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

· Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

· Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



61

· Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

· Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

· Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

· Szülői értekezletet tart.

· Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése,

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

· Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

· Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart

az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

· Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

· Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

· Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek négy csoportja

1. Speciális bánásmódot igénylők: (32/2012 EMMI rendelet)

tanulásban akadályozottak, enyhe fokban értelmi fogyatékos, nehezen tanulók

értelmileg akadályozottak: súlyos értelmi fogyatékosok

mozgáskorlátozottak: mozgás- és testi fogyatékosok, sérültek

viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők (nehezen nevelhetők, ínadaptáltak)

beszédben akadályozottak: beszédsérültek, beszéd, hang és nyelvi zavart mutatók

látássérültek: gyengén látók

hallássérültek: nagyothallók



62

2. tanulási nehézségekkel küzdő tanulók: (32/2012 EMMI rendelet)

fejletlen kognitív képességek: képzelet, koncentrálóképesség alacsony szintje

emocionális problémák

szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok, kétnyelvű tanulók

lassú tanulók

hosszú távú speciális tanulási nehézségek: dyslexia, disgráfia, dyscalculia, súlyosabb

beszédhibák.

3. Magatartási zavarokkal küzdő tanulók: (32/2012 EMMI Rendelet)

visszahúzódó (regresszív)

Depresszív (félénk, csendes, csavargó stb.)

ellenséges (agresszív)

inkonzekvens (engedetlen, kötekedő, támadó stb.)

4. Kivételes képességű tanulók: (32/2012 EMMI Rendelet)

tehetségesek

Speciális képességek:

művészeti képességek (képzőművészet, zene, írói, rendezői)

pszichomotoros képességek (sport, tánc, kézügyesség pl.: fafaragás)

szociális képesség (vezetői, szervezői, empátiás, kommunikációs, más emberre való hatás,

befolyásolás képessége)

Tehetségfejlesztés

Alapelvek, értékek, célok

A tehetség felismerésének formái

Tehetség, kibontakoztatását segítő tanulásszervezési eljárások, módszerek

bemutatása

Tanulmányi versenyek



63

A tehetséggondozás főbb útjai:

1. Gyorsítás, léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzi),

2. A gyorsabb előrehaladás, nagyobb mennyiségű anyag elsajátításának biztosítása a

kiemelkedőknek.

3. Differenciált tanórai foglalkozások:

- Választható tanórákon: alsó tagozatban: idegen nyelv

felső tagozatban: idegen nyelv, informatika, matematika.

- Tehetséggondozás: újságírás, színjátszás, matematika.

- Tanórán kívüli foglalkozásokon: sportköri foglalkozások, szakkörök, tanulmányi- és

sportversenyek, pályázatok.

4. A helyi tantervbe épített tehetséggondozó programok.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való bánásmód rendje

1. SNI-s tanulókkal kapcsolatos pedagógiai fejlesztés, ha az Alapító okirat előírja

2. BTM-s tanulókkal kapcsolatos fejlesztő tevékenység

3. Kiemelten tehetséges tanulók fejlesztése

4. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

Integrációs felkészítés pedagógiai rendszere

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

A HHH-s tanulókkal kapcsolatos adatok

Egyéni fejlesztés

Intézményi eredményesség meghatározása e területen

Pályaorientáció

Felzárkóztatás intézményi keretei

Szociális hátrányok enyhítése

Kapcsolat: a családsegítő szolgálattal

Tankönyvtámogatás, étkeztetés



64

Integrációs stratégia elkészítése

Célrendszer

A tanulókra vonatkozóan:

- A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása (szegregáció mentes

intézmény szervezés)

- A tanuláshoz való viszony áthangolása (érdekeltség tanuló-szülő-nevelő szempontjából)

- óvoda – iskola átmenet segítése

- osztályba/csoportba sorolásnál csak a felmérés eredményessége szerint lehet,

illetve ha ilyen nem történt, akkor véletlen abc sorrend szerinti besorol

- A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer

alkalmazásával)

- Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, napköziben,

egyéni foglalkozásokon)

- A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet)

fejlesztése tudatosan

- Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (osztályfőnök, középiskolák,

intézményvezető)

- Személyiségfejlesztés folyamatosan

- A szabadidő hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvétel).

A pedagógusokra vonatkozóan:

- Szemléletváltás: száműzni a tanítási órákról a közömbösséget,

folyamatos motiváció biztosítása

- Integráció (melyet eddig is tettünk) tudatosabb elfogadása

- Képzések: módszertani eszköztár bővítése

- Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló

pedagógus – szülő

pedagógus – pedagógus

pedagógus – külső partnerek



65

2.7. A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban

Nkt. 48. (4), EMMI r. 120.

DÖK-ön keresztül – osztálygyűlés

- DÖK megválasztása: szeptember – pedagógus megbízása – diákközgyűlés

tanév rendje szerint

- DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás

nélküli munkanap programjára,

- DÖK vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintő, értékelő, pályázatok,

sportkör, könyvtár….

- Egyéni: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztás

2.8. Kapcsolattartási formák

Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének

elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív

együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés – tanítás – tanulás

folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az

együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet

kíván mindhárom féltől.

Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési

programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka

alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát

az együttműködésnek.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák:

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető

csoportja az osztályközösség.

Döntési jogkörébe tartoznak:

· az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

· küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

· döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök.



66

Iskolánkban diákönkormányzat működik, amely az iskola diákjainak érdekvédelmi és

jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a

nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze,

akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb

ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben

meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat

vezetője kezdeményezi.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről.

Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást

kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő

döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság

tudomására hozni.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot

a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház

kapcsolata. Célja, hogy a

· szülő tájékozott legyen az iskolaiban folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat,

eredményeinket,

· megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatosan,

· a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét.

A kapcsolattartás formái:

· Szülői értekezletek

- Évente legalább két alkalommal valamennyi évfolyam részére közös szülői értekezletet

tartunk, ahol az általános, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekről adunk

tájékoztatást és kérünk véleményt.



67

- A közös szülői értekezletek után az osztályok részére tartunk értekezletet, ahol az osztály

speciális problémái képezik a tanácskozás alapját.

- Az osztályok életében jelentkező rendkívüli események előkészítésére rendkívüli értekezletet

tartunk.

-A szülők pedagógiai ismereteinek, kultúrájának erősítése érdekében évente 1-2 alkalommal,

meghívott vagy helyi előadókkal ismeretterjesztő előadást tartunk.

Témájukat éves terveinkben határozzuk meg.

-A családlátogatás elsődleges céljaként a tanulók otthoni körülményeinek megismerését

tekintjük. A látogatás időpontját a szülővel előzetesen egyeztetjük.

- Fogadó órán minden pedagógus heti egy alkalommal fogadja a szülőket, de nem zárkózunk

el attól, hogy a szülő akadályoztatása eseten más időpontban keressen fel bennünket. Emellett

évente 2 alkalommal (ősszel és tavasszal) fogadónapot tartunk, amelyen minden pedagógus

személyesen felkereshető.

- Nyílt napokon a szülőket tanítási órákon fogadjuk, ahol elsődleges célunk, hogy a szülő

munka közben lássa gyermekét, közvetlen tapasztalatot szerezzen az iskolai munkáról.

-A kapcsolattartás további alkalmazható formájának tekintjük a szülő

meghívását adott kérdés megbeszélésére,

telefonon történő tájékoztatás,

elektronikus úton történő tájékoztatás,

spontán találkozások.

Minden olyan rendezvényünkre, amelyen technikailag megoldható, meghívjuk a szülőket is.

Lehetőséget adunk a szülő-gyermek együttes tevékenységére (pl.: játék).

Kapcsolattartás az iskola partnereivel:

A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és

működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító

szervezettel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség.

Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal.

Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel:

· Levéli Német Önkormányzat

· Levél Községi Önkormányzat



68

· Levélfalvi Manók Óvoda

· Levéli Kultúrház

· Flesch Károly Kulturális Központ

· Szülői Munkaközösség

· A Levéli Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány

· Helyi civil szervezetek (Levél Barátainak Egyesülete)

· Pedagógiai Oktatási Központ

· Gy-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény

· Gy-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mosonmagyaróvári tagintézménye

. Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

· Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Egyéb szervezetekkel:

. Egészségügyi szervezet

. Karolina Kórház

. Tűzoltóság

2.9. Tanulmányok alatti vizsgák, vizsgaszabályzat

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-73. §-a

rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés.

A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által

szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. (Félévi, év végi osztályozás esetén a

szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a

bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független

vizsgabizottság előtt vizsgázzon. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a

Kormányhivatalhoz).

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

· osztályozóvizsgákra,

· különbözeti vizsgákra,

· javítóvizsgákra

· az év végi szintvizsgákra (6. 8. évfolyam) vonatkozik.



69

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

· aki osztályozóvizsgára jelentkezik,

· akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

· akit, a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

· akik, átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk

meg:

A következő tantárgyakból csak írásbeli vizsgát kell tenniük a tanulóknak: matematika,

magyar nyelv.

A következő tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük a tanulóknak: magyar

irodalom, idegen nyelv.

A következő tantárgyakból csak szóbeli vizsgát kell tenniük a tanulóknak: történelem,

természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika.

Rajz, ének-zene, testnevelés, technika és informatika tantárgyaknál szóbeli vizsgakötelezettség

van, e tárgyaknál elméleti és gyakorlati vizsgarész is van.

Az írásbeli vizsgák értékelés rendje:

0 – 29 % elégtelen

30 – 49 % elégséges

50 – 69 % közepes

70 – 85 % jó

86 – 100 % jeles

Helyi vizsgarendszer:

- 6. osztály végén (május közepén) magyar nyelv és irodalomból, természetismeretből,

matematikából, német nyelv és irodalomból;

- 8. osztályban magyar nyelv és irodalomból, német nyelv és irodalomból,

matematikából, történelemből tesznek a tanulók szintvizsgát.



70

A szaktanárok a tételsorokat minden év tavaszi szünetét követő első tanítási napon kötelesek

írásban a tanulóknak kiadni. A vizsgák írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, német

nyelv és irodalomból. Csak írásban matematikából, csak szóban természetismeretből és

történelemből történik. Az eredmények értékelése elfogadható a szaktanár által leadott

százalékértéknek megfelelően.

Az érdemjegy súlypontozott 3x-os jegy, mely az ellenőrzőbe, bizonyítványba magyar és

német nyelven kerül be.

Iskolánk tanulói az országos kompetenciamérés előtt 4. 6. és 8. osztályban elő-

kompetenciamérést írnak, melyet a szaktanár kijavít és érdemjeggyel minősít.

Az év végi vizsgák célja a tanulók folyamatos mérése, ami által a gyerekek vizsgarutint

szereznek, és ez által – reményeink szerint – sikeresen szerepelnek a nyelvvizsgán és későbbi

tanulmányaik során a különböző vizsgákon.

A vizsgák időpontját az éves munkatervben előre rögzítjük.

2.10. Iskolánkba való felvétel és átvétel helyi szabályai

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való

döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az intézményvezető-

helyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak

többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a

tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló

számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő

tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi

intézkedéseket.

Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő.

Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak

ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a

különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett

tanuló. Ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett

tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a



71

tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba

kerüljön a diák.

A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos

helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az

iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja.

Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, ha szülője

az iskola alkalmazottja.

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a

szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a gyermek lakcímkártyáját;

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt

óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a gyermek lakcímkártyáját;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.



72

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen

nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése

alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az

előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti.

1. Az iskola a településen kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az

adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

2. Ha a településen kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-

nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 2,5 alatt van, illetve magatartása

vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló

döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes és az érintett évfolyam

osztályfőnökeinek véleményét, de az intézményvezető dönt arról, hogy a tanuló az

iskolában tanulhat tovább.

Felvétel - átvétel helyi szabályai

- Kötelező felvétel – ezen felül, 1. HHH-s tanulók előnyben részesítése, 2. helyi

döntés szempontjai

- EMMI r. 7. § (3) a tanuló átvételének szabályit, szükség esetén különbözeti

vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy

évfolyamismétléssel.

- Mely szaktárgyakból mérjük fel a tudását?

magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv

- Mikor kell felzárkóztató foglalkozást szervezni?

1. Intézményünk azoknak a pszichés problémával küzdő gyermekeknek, az

általános iskolai nevelését, oktatását szándékozik orvosolni, akik megoldatlan

beilleszkedési zavarral, magatartással rendelkeznek.

2. Ezért felzárkóztató foglalkozáson mérsékli a hátrányt, fejlesztő foglakozással,

mely kötelező óra.



73

3. Bemeneti és kimeneti mérést összevetjük a tantárgyi eredménnyel, s

vizsgáljuk az önmagához való fejlődést. Tesszük ugyanezt a tehetséges

tanulókkal is.

3. Helyi tanterv

3.1. A választott kerettanterv:

Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Német nyelv és irodalom (nyelvoktató, a bővített nyelvoktató és a kiegészítő nevelés-oktatás

számár 1-8. évfolyamon)

Német népismeret 1-8. évf.

Testnevelés (mindennapos) 1-8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf.

Matematika 1-8. évf.

Ének-zene 1-8. évf, b változat

Tánc- és dráma 5-6. évf.

Informatika 3-8. évf.

Rajz és vizuális kultúra 1-8. évf.

Technika 1-7. évf.

Biológia b változat 7-8. évf.

Természetismeret 5-6. évf.

Földrajz a változat 7-8. évf.

Kémia b változat 7-8. évf.

Fizika a változat 7-8. évf.

Egészségtan 8. évf.

Hon- és népismeret 5-6. évf.

Média 8. évf.

Hit és erkölcstan 1-8. évf.



74

3.2. A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok

NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az Önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés


Módszertani alapelvek: belső motiváció, differenciálás, kooperatív

Kulcskompetenciák fejlesztése


Idegen nyelvi kommunikáció

Matematika kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás egységes és differenciált módszertani alapelvek

szerint.



75

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy

Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a

tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe.

Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok majd a

magasabb társadalom értékei iránt.

Az iskola adjon teret a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának.

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,

alapvető képességeket fejlesszen.

A 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy

Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy az egységes

rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.

Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés

útján szerzett tapasztalatokhoz.

Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési

folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.

A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.

A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

továbbtanulásra.

A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

társadalomba való majdani beilleszkedésre.

Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.



76

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a

kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának

gazdagodását.

Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Alapozza meg a tanulási szokásokat.

Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.

Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékel

értékeket.

Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

A 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a

tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját.

Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja

megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.

Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány

általánosan jellemző szabályát.

Tisztázni az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a

közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.

A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti

felelősségre, a mindennapi magatartásra.

A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való

nevelés. Határtalanul pályázat.



77

Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő

különböző kultúrák iránti igényt.

Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más

népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére,

megbecsülésére.

Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.

A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz.

A nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, amelyek a nevelési célokon és

feladatokon túl

- igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz,

értelmi fejlettségéhez,

képességeihez

- igazodnak a nevelők személyiségéhez,

pedagógiai kulturáltságához,

felkészültségéhez,

vezetői stílusához

- igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

Személyiségfejlesztő nevelés

Differenciált tanítás-tanulásszervezés

belső motiváció kialakítása, fejlesztése;

a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulásban

a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának feltárása

alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot

igénylő gyerekek nevelésében

a tanulásszervezési módok alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges

tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felkutatását



78

az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti

formákat kell kialakítani

KÖTELESSÉGEINK:

személyiségfejlesztés

erkölcsi fejlődés elősegítése

családi élet értékeire nevelés

szülő rendszeres tájékoztatása

gyermek testi-lelki egészségének megóvása

gyermekek – szülők – munkatársak emberi méltóságának megőrzése

ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése

tanulók sokoldalú értékelése a Pedagógiai Program alapján

továbbképzéseken való részvétel – minősítés

adminisztratív feladatok teljesítése

éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen

hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megőrzése

együttműködjön munkatársaival, más int. a tanulók érdekében

Pedagógus jogai:

- személyét megbecsüljék

- pedagógiai program alapján a nevelési/oktatási módszereket megválassza

- helyi tanterv alapján a munkaközösség véleményének kikérésével tankönyvet

válasszon

- pedagógiai program megalkotása

- képzésen vegyen részt – iskola eszközeit használja

- pedagógus igazolvány



79

Pedagógus munkarendje (heti 40 óra) 62.§

- 80%- kötött munkaidő- intézményvezető által meghatározott feladatok ellátása – 32 óra

- 55-65% tanórai és egyéb foglalkozásokra rendelhető el: 22-26 óra (gyakornok esetében 20

óra)

- 32 óráig: eseti helyettesítés, ügyelet, felkészülés, az intézményben kell tartózkodnia

- Könyvtáros:

22/26 óra – nyitva tartás napi 2 óra (tanári beosztás szerint)

7/4 óra állománygyarapítás, egyéb pl, felkészülés 3/2 – óra

- Intézményvezető 6 óra/kötetlen munkaidő, intézményvezető-helyettes 8 óra/kötött 40 órás

munkaidő)

Fejlesztési célok érvényesülése

- műveltségterületek, tantárgyak fejlesztési követelményeiben találhatók, s

egyben a továbbhaladás eszközeiként fogalmazódnak meg.

- Tantárgyak részterülete, NAT kulcskompetenciái minden tantárgyban jelen kell

lennie ez minden nevelőnek, oktatónak feladata, vagy önálló tantárgyban

- Tematizálja az alsó tagozaton a tanítók munkáját, neveltségi szint fejlesztése,

felsőben az osztályfőnöki, neveltségi szint megléte

Alapelvek…..értékek

nevelés szerepe

minőségi oktatás – ismeretek tárgyilagos közvetítése,

egyéni és egyenlő bánásmód,

életkorának megfelelő követelmények,

az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok

érvényesítése;

az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;

az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban

tartása;

építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;

a szülőkkel való konstruktív együttműködés.

Tudás- szabadság- rend- erkölcs- méltányosság



80

Célok-feladatok

Cél Feladat

Diákjaink felelős polgárrá, tisztességes és

emberséges, alkotásra és boldogságra képes

emberré váljanak.

Az egyéni élmények szerzését, az egyéni

képességek kibontakozását segítő programok,

órai és tanórán kívüli tevékenységek:

szakkörök, kirándulás, zenetanulás,

kézművesség, iskolanapok

A harmonikus személyiség

kibontakoztatásához szükséges szellemi,

érzelmi és testi képességek fejlesztése

A tanulók személyiségét fejlesztő programok

beépítése az osztályfőnöki munkába.

Váljék képessé az önálló

véleményformálásra, cselekvésre, önálló

tájékozódásra.

A diákok számára életkoruknak megfelelő

formájú és jelentőségű döntési helyzetek

A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre

szabott fejlesztése

A tanítási stratégiák alkalmazásában a

differenciálásra törekvés biztosítása.

Eszközök – eljárások

Eszköz: minden olyan tényező, amely valamely módon alakít a célszerűen megválasztott

módszer alkalmazásában.

Eljárás: nevelési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek összessége.

Személyiségfejlesztés

Életkori szakaszok megjelenítése

Területei:

értelmi nevelés

érzelmi nevelés

erkölcsi nevelés

testi nevelés

Tartalma:

állampolgárságra, demokráciára nevelés



81

önismeret és a társas kultúra fejlesztése

a családi életre nevelés terén

a testi és lelki egészségre nevelés területén elvégzendő feladataink

felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén

fenntarthatóság, környezettudatosság területén

pályaorientáció területén

gazdasági és pénzügyi nevelés területén

médiatudatosságra nevelés területén

a tanulás tanítása területén elvégzendő feladataink

Közösségfejlesztés

Alapelvei

A közösségfejlesztést segítő tevékenységek fő területei: tanóra, tanórán kívüli tevékenységek

DÖK feladatok az egyes területeken.

A közösségfejlesztés színterei (szünidős, szabadidős programok, versenyek, táborok……)

Osztályfőnöki munka

Osztályfőnök kiválasztása, megbízása

Az osztályfőnök feladatai:

a tanulmányi munka figyelemmel kísérése

közösségi élet szervezése

osztályfőnöki órák tanmenetének elkészítése,

tanóra látogatása

mérések, adminisztráció elvégzése,

magatartás, szorgalom értékelése

a hagyományrendszerhez, munkatervhez kötődő tevékenységek

1. 8. évfolyam speciális feladatai

Családlátogatás

Kapcsolattartás: szülőkkel, tanárokkal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.

Szülői értekezletek (évi 2), fogadónapok (évi 2) tartása

Fogadóórák heti 1 óra



82

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi

sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:

1. A NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása,

2. Valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:

a különböző szintű adottságaikkal,

az eltérő mértékű fejlődésükkel,

az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal,

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

szervezett ismeretközvetítéssel,

spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak,

képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez.

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a

tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

- műveltségét,

- világszemléletük, világképük formálódását,

- társas kapcsolatát,

- eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

- tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges

szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények

meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.



83

Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:

a színes, sokoldalú - iskolai életnek,

- tanulásnak,

- játéknak,

- munkának

fejlessze - a tanulók önismeretét,

- együttműködési készségüket,

- eddze akaratukat

járuljon hozzá - életmódjuk,

- motívumaik,

- szokásaik,

- az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös

gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók

tudásának, képességeinek, egész személységének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,

figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet

és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok:

a megismerési vágy fejlesztése,

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása,

a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése,

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása,

a tanulási kötelességtudat kialakítása,

problémamegoldó képesség fejlesztése,

továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény motiválása.



84

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

élményszerű, pozitív minták felkínálása,

szoc. kommunikáció fejlesztése: érvényesülés segítése,

segítőképesség -, együttműködési képesség fejlesztése,

versengés képességének fejlesztése, versengési lehetőség biztosítása.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is,

testi képességek fejlesztése, karbantartása; sportolási lehetőségek, kézügyesség,

önellátási képesség fejlesztése: öltözködés, tisztálkodás, étkezés; környezetvédelem,

zenei és vizuális képesség fejlesztése, ízlés, igényesség,

önismeret fejlesztése, tehetség felismerése, gondozása.

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok:

a szabályhasználat képességének fejlesztése,

az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása,

önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele,

tárgyiasító alkotás lehetőségeinek kihasználása,

szakkörök fenntartása (A felmérések adják az alapját, melyet minden év május 20-ig

végzünk el, ezt szeptember 15-ig megismételjük. Ezt követően döntünk a szakkörök

indításáról 12 fő)



85

3.3. Az óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások

megnevezése, óraszáma, tananyaga

2016/2017. tanév

1– 4. évfolyam óraterve

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és

irodalom

7

7

6

6+1( 10%)

Német nyelv és

irodalom

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető

+ 10%

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1+1(10%)

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Informatika 1(10%) 1(10%)

Technika, életvitel

és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés 5 5 5 5

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 2 2

Rendelkezésre álló

órakeret

31

31

33

33

engedélyezett

órakeret

52 52 52 55



86

2016/2017 tanév

5 - 8. évfolyam óraterve


Magyar nyelv és

irodalom

4+1(10%)

4

3+1 (szabadon

tervezhető)

4

Német nyelv és irodalom 5

Szabadon

tervezhető

5

2 Szabadon

tervezhető

5

3 Szabadon

tervezhető

5

Szabadon

tervezhető

Német népismeret 1 1 1 1

Matematika 4+1 (10%) 3+1 (10%) 3+1 (10%) 3+1 (10%)

Erkölcstan, etika 1 1 1 1

Tört. társ. és államp.

ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1+1 (10%)

Kémia 1+1(10%) 2

Biológia, egészségtan

2

1+10%

1

Földrajz 1+1 (10%) 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon és

népismeret

1

1 (10%)


Mozgókép és média 1

Informatika 1 (10%) 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat

1

1

1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret

3 3 4 4


órakeret

35

35

42

39

Engedélyezettórakeret 51 51 56 56

A tananyag a NAT-ban meghatározottak szerint.



87

2017/2018. tanév

1– 4. évfolyam óraterve


Magyar nyelv és

irodalom

7

7

6

6

Német nyelv és

irodalom

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető +10%

5

Szabadon

tervezhető

+ 10%

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1+1(10%)

Ének-zene 2 2 2 2


Informatika 1(10%) 1(10%)


és gyakorlat

1

1

1

1


Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 2 2


órakeret

31

31

31

32

Engedélyezett

órakeret

52 52 52 55



88

2017/2018. tanév

5 - 8. évfolyam óraterve


Magyar nyelv és

irodalom

4

4

3+1 (szabadon

tervezhető)

4

Német nyelv és

irodalom

5

5

5

5


Matematika 4 3+1 (10%) 3+1 (10%) 3+1 (10%)

Erkölcstan, etika 1 1 1 1

Tört. társ. és

államp. ismeretek

2 2 2 2


Fizika 1,5 2

Kémia 2 1,5

Biológia,

egészségtan

1,5

2,5

Földrajz 2 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc /

Hon és népismeret

1

1 (10%)


Mozgókép és

média

1

Informatika 1 (10%) 1 1 1


és gyakorlat

1

1

1



Szabadon

tervezhető

órakeret

3 3 4 4

Rendelkezésre

álló órakeret

33

33

38

38,5

Engedélyezett

órakeret

51 51 56 56



89

2018/2019 tanév

1 – 4 évfolyam óraterve

Tantárgyak 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom

7 7 7 7

Német nyelv és

irodalom

5 5 5 5


Matematika 4 4 4 4

Hit és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Ének – zene 1 1 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 2


gyakorlat

1 1 1 1


Összesen 27 27 27 29

2018/2019 tanév

Felső tagozat


Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4,5

Német nyelv és

irodalom

5 5 5 5


Matematika 4 4 4 4


Történelem 2 2 2 2


Fizika 2 1,5

Kémia 1 1

Biológia 1 1,5

Földrajz 2 1


Rajz és vizuális

kultúra

1 1 1 1


gyakorlat

1 1 1


Informatika 1 1 1 1


Tánc és dráma 0,5 0,5

Hon és népismeret 0,5 0,5

Összesen 30 30 33 31,5



90

2019/2020 tanév

1 – 4 évfolyam óraterve


Magyar nyelv és

irodalom

7 7 7 7

Német nyelv és

irodalom

5 5 5 5


Matematika 4 4 4 4


Környezetismeret 1 1 1 2


Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 2


gyakorlat

1 1 1 1


Összesen 27 27 27 29

2019/2020 tanév

Felső tagozat


Magyar nyelv és irodalom

4 4 4 4,5

Német nyelv és irodalom

5 5 5 5


Matematika 4 4 4 4


Történelem 2 2 2 2


Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia 1 2

Földrajz 2 1


Rajz és vizuális kultúra

1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1


Informatika 1 1 1 1


Tánc és dráma 0,5 0,5

Hon és népismeret 0,5 0,5

Összesen 30 30 33 32,5



91

3.4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Tankönyvválasztás

Szakmai munkaközösségek feladatai

Nyilvánosságra hozatala

Tankönyvrendelés rendje (16/2013-as EMMI r.)

A tankönyv térítésmentes igénybevételének lehetősége, formái, ezzel járó tanulói

kötelezettségek

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés,

technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetéig a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



92

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk

be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból

egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be a könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket

a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

6. A tankönyv térítésmentes igénybevételének lehetősége – szülői igénybejelentés alapján

történő elbírálással (kölcsönzéssel könyvtárból) ennek határideje előző évben felmérés;

elfogadás április 1. Szülői szervezettel történő egyeztetés, november 1. és január 31.

közötti időszakban.

3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy,

hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor

tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26

óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson.

Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban nincs, valamennyi, az

óratervben megtalálható tantárgy tanulása kötelező a tanulók számára.

A kötelező tanórák mellett a tanulók a következő egyéb foglalkozásokból választhatnak:

Napközi otthoni foglalkozás:

Célja, hogy a tanuló részére:

· tanulmányi munkájához pedagógiai segítséget adjunk, törekedve arra, hogy az önálló

munkához szükséges képességeit fejlesszük. Elmaradása esetén tervszerű felzárkóztatásáról

gondoskodjunk,

· biztosítsuk számára a kikapcsolódást, a tartalmas szabadidő eltöltést,

· gondoskodjunk étkeztetéséről (tízórai, ebéd, uzsonna).

Feladataink:



93

· A napközi otthon napirendjének tudatos megtervezése, a befogadó évfolyamok igényeinek

megfelelő tanulási és pihenő idő biztosításával. Az időbeosztás kialakításába be kell vonni

a tanulókat, tudatosítani és gyakoroltatni kell azt.

· A napközis lehetőségekben rejlő nevelési hatások biztosítása (önállóság, önellátás, a

segítőkészség, tűrőképesség, tolerancia, helyes étkezési szokások kialakítása, stb.)

· A gyermek, tanulmányi munkáját úgy kell szervezni, hogy biztosítsuk a következő napra

történő megfelelő felkészülés lehetőségét (írásbeli, szóbeli).

· A szabadidős foglalkozások változatos, a gyermekek igényeit is figyelembe vevő

megszervezése.

Tanulószobai foglalkozás:

A szülő igénye és kérése alapján a gyermek részt vesz a tanulószobai foglalkozáson,

elsősorban annak tanulási és tanulás-segítő blokkjában.

A tanulók saját döntésük alapján – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – választható

foglalkozásokon is részt vehetnek.

Minden év április 15-ig tájékoztatás tart az iskola a következő évben beindításra kerülő

szabadon választható tanórákon való részvételre.

Május 20-ig felméri írásban a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittan és

erkölcstan tantárgyválasztási lehetőségeit. A foglalkozások rendjét, célját, és részvételi formáit

meghatározza. A fenntartóval történő egyeztetés után annak beindításáról tájékoztatja a nevelő

testületet, valamint a jelentkező tanulók szüleit. A tanárválasztás lehetőségét is meghatározza

amennyiben az lehetséges (szakkör, egyéni fejlesztés versenyfelkészítés).

Választható foglalkozások, szakkörök:

német szakkör

angol szakkör a 2015-2016-os tanévtől fakultációs óraként működik, így a

bizonyítványba valamint az értékelő naplóba érdemjegy kerül be

nyelvvizsgára felkészítő szakkör

sportkör

énekkar

rajz (versenyekre történő felkészítéssel)



94

környezetvédelmi szakkör (bakancsos, elsősegélynyújtó, csecsemőgondozó)

matematika szakkör

felvételi előkészítő magyarból (8. osztály)

felvételi előkészítő matematikából (8. osztály)

színjátszó kör (felső tagozat)

néptánc

tűzoltó szakkör

A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos

nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos

nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.

3.6. Ellenőrzés és értékelés formái, magatartás és szorgalom

minősítésének elvei

Ellenőrzés és értékelés

Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, a tanuló, a szülő így

látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket.

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába

folyamatosan beépül, az osztályozás és értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően

változhat. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a

tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem

tudta teljesíteni.

„A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti.

Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás

teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A tanulók

bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, hiszen a dolog rájuk is



95

tartozik, mert róluk van szó. Másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása,

alkalmazásuknak - és elviselésüknek - a megszokása a legtágabb értelemben felfogott nevelési

folyamat fontos része.

Az osztályozás sem mellőzhető, mert motivációja - bár kétségkívül külső motivációja - a

tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek, azonban nevelési hatékonyságát

növelni kell.

Az első évfolyamon (félévkor és évvégén) szöveges minősítéssel értékelünk. Második

évfolyamon félévkor szöveges értékelést, második évfolyam második félévétől osztályozással

értékelünk. Továbbá a harmadik osztálytól nyolcadik évfolyamig félévkor is és évvégén is

érdemjeggyel történő osztályozással értékeljük a tanulók teljesítményét. Az adott tanévtől

ismét lehetőség van arra, hogy a második év végén illetve további évfolyamokon a

nevelőtestület - szülői beleegyezés nélkül - utasítsa évismétlésre a diákot. A változás

értelmében tehát az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői hozzájárulás kötelező megléte. A

tanuló a második évfolyamtól kezdődően magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen

teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Javítóvizsga letételére

kötelezett az a tanuló, akinek év végén 3 elégtelen osztályzata van. A negyedik elégtelen

osztályzatnál automatikusan évfolyamismétlésre kötelezett. A tanuló az első évfolyamon

azonban továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha tanulmányi

követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

A modulárisan oktatott tantárgyak (Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret)

jellegéből adódóan érdemjeggyel történő értékelés a célszerű, bár az alacsony óraszámból

következően realitása megkérdőjelezhető. Mégis célszerűbb, mert a tananyagtartalom

megtanítását és megtanulását ez biztosítja. (Az értékelésnek ezt a módját a 2006/2007-es

tanévtől az összes modulárisan tanított tantárgy esetében alkalmazzuk.)

Célunk, hogy a tanulók teljesítményét tantárgyanként havonta legalább annyi alkalommal

értékeljük, amennyi a heti kötelező óraszám. Havi egy jeggyel/bejegyzéssel illetve félévenként

minimum három osztályzattal/bejegyzéssel - akkor is értékelünk, ha félévkor illetve évvégén

szöveges minősítést kapnak. Új tantárgyaknál az első hónapban jegy nem kerül az

osztályozónaplóba. Az értékelés szóban történik. (kémia, fizika, történelem)



96



97

Tantárgyi értékelés

- Osztályzattal :

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a

tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, életkorának

megfelelően. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a

szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.

Készségtárgyakban képességeinek maximumát nyújtja.

Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával

tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási

hibákat vét, definíciói bemagoltak. Készségtárgyakban folyamatosan fejlődik, az órai

munkában aktívan részt vesz.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget,

nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek.

Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli

faladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)

Készségtárgyakban, az órai munkában való részvétele változó, felszerelése gyakran

hiányos.

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget,

de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló

feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Készségtárgyakban teljesítménye ingadozó,

hiányos felszerelése nem teszi lehetővé az órai munkában való részvételt.

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget

tenni. A minimumot sem tudja, készségtárgyakban a minimumot sem teljesíti.

Megtagadja a tanári utasításokat, sorozatosan nem jelenik meg az órán, illetve

sorozatosan nem hajtja végre az órai munkát, kijelölt feladatot.



98

Kitűnő: A jeles osztályzat helyett, csak a félévi illetve év végi értékeléskor. Kitűnő

értékelést kap az a tanuló, aki a törzsanyag követelményein túlmutató érdeklődést,

aktivitást és eredményt mutat föl, és az adott tantárgyból csak jeles érdemjeggyel bír.

Kimagasló szaktárgyi eredménnyel rendelkezik. Megyei 1-5. helyezés, országos 1-10.

helyezés.

Amennyiben az 1-2. évfolyamon a tanuló a minimumkövetelményeket nem éri el idegen

nyelvből, nem utasítható sem javítóvizsgára, sem osztályismétlésre, hanem felzárkóztatásra

javasoljuk.

Az osztálynaplóba, bizonyítványba és a törzslapra a magatartás és szorgalom értékelése

mellett tantárgyanként az alábbi szöveges bejegyzés tehető magyar és német nyelven: kiválóan

teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul.

Iskolaváltás illetve továbbtanulás esetén (8 évfolyamos középiskola) a szöveges értékelést az

alábbi módon kell osztályzatra átváltani:

Kiválóan teljesített - jeles (5)

Jól teljesített - jó (4)

Megfelelően teljesített - közepes (3)

Felzárkóztatásra szorul - elégséges (2)

Az osztályfőnök hosszabb szöveges értékelést is adhat iskolaváltás, illetve továbbtanulás

esetén, melynek szempontjait, formáját önmaga határozza meg. Az így készült szöveges

értékelés a gyermek és nevelő közötti kommunikáció szerves részeként az osztályfőnök

személyes észrevételeit tartalmazza, ezért nem képezi, nem képezheti a hivatalos bizonyítvány

részét, mellékletét, tehát nem kell feltüntetni sem a bizonyítványban, sem a naplóban sem a

törzslapon.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a félévi értesítő illetve a bizonyítvány

kiosztását követő 2 héten belül a szülő és a tantárgyat tanító pedagógus megbeszélést tart. A

megbeszélésen részletesen értékelik a tanuló teljesítményét, feltárják a fejlődést, haladást

akadályozó tényezőket, és megállapítják a megszüntetéshez szükséges intézkedéseket. A

„felzárkóztatásra szorul” minősítésű tanulók a minősítést követő félévben egyéni



99

korrepetáláson vesznek részt. Erről írásos feljegyzés készül, melyet a fejlesztőpedagógusnak

kell átadni, ki az igazgatót tájékoztatja a megbeszélésről. Előírásai szerint tovább kell léptetni

a tanulót magasabb évfolyamra, de ezzel együtt kötelezni kell őt arra, hogy a következő

félévben heti 2 órás felzárkóztató foglalkozáson vegyen részt.

E foglalkozást az iskolának meg kell szerveznie és megfelelően dokumentálnia azt, hogy az

adott tanuló e foglalkozásokon részt is vett! (Jelenléti napló)

A Nevelési Tanácsadó és iskolánk között a fejlesztés érdekében megállapodást kötünk.

A nevelőtestület osztályozó értekezleten dönt a tanulók félévi és év végi osztályzatairól, illetve

osztályozó vizsga engedélyezéséről, valamint a magasabb évfolyamba lépésről.

Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és az érdemjegyek

középarányosaként jelentkezzen. De tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az

osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a

tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi. (kiselőadás, szorgalmi feladatok, versenyek)

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert

teljesíti. Nem szabad ennél többet követelni. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell

honorálni, például tantárgyi dicséret, illetve kitűnő osztályzat formájában.

A kiemelkedő tanulók tantestületi dicséretet kaphatnak, tanulmányi munkájukért;

magatartásukért; vagy mindkettőért.

Annak a tanulónak, akit az igazgató mentesített a mindennapi iskolába járás alól osztályozó

vizsgán kell számot adnia tudásáról. Az ilyen tanuló a nevelő testület döntése alapján

magasabb évfolyamra léphet akkor is, ha a készségtárgyakból (művészetek /ének-zene,

vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret/, életvitel és gyakorlati

ismeretek /technika/, testnevelés) nem tesz osztályozó vizsgát. Egyáltalán nem kell osztályozó

vizsgát tennie a felmentett tanulónak, ha külföldi tartózkodás miatt kapott mentesítést a

mindennapos iskolába járás alól, s külföldön megfelelő bizonyítványt szerzett.

Más nyelvet tanult tanuló, aki az iskolánkba átiratkozott, nevelőtestületi döntés alapján

különbözeti vizsgát köteles tenni az adott nyelvből. Nevelői segítséget számára a

felkészüléshez biztosítunk. Időpontja adott év május.



100

A tantárgyi érdemjegyszerzés módjai:

Szóbeli felelet, írásbeli munka, önálló kiselőadás, órai munka, részvétel versenyeken.

Félévkor és évvégén a tanuló érdemjegyet nem kaphat csupán írásbeli értékelés alapján, az

osztályzat kialakításában feltétlenül szerepet kell kapjon a tanuló szóbeli megnyilvánulása

(felelet, kiselőadás, órai munka) .

Az írásbeli beszámoltatás formái:

röpdolgozat - írásbeli felelet; témaköre az utolsó lecke és ismétlő kérdés a

leckét magába foglaló témakörből; időtartama 10 perc

dolgozat - íratását az azt megelőző órán a tanárnak be kell jelentenie;

témaköre 4-5 lecke; időtartama 20-25 perc

témazáró dolgozat - összefoglalást követően íratható; időtartama egész tanóra

házi dolgozat - a tanár által megadott témakörben otthon (gyűjtőmunkával,

könyvtári munkával) készítendő dolgozat; elkészítésére a

téma megadását követően minimum 2 hetet kell adni.

Egy tanítási napon maximum egy témazáró dolgozat és egy dolgozat, illetve két dolgozat

iratható. A röpdolgozatok száma nem korlátozott, hiszen a tanulónak minden tanítási órára úgy

kell készülnie, mintha felelnie kellene.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0 - 29 % elégtelen (1)

30 - 49 % elégséges (2)

50 - 74 % közepes (3)

75 - 89 % jó (4)

90 -100 % jeles (5)



101

Az osztályzatok osztálykönyvbe és ellenőrzőbe történő bejegyzésének módozatai

A különböző jellegű osztályzatokat (felmérő (kék), témazáró dolgozat (piros), szóbeli felelet

(kék), gyűjtőmunka (zöld), írásbeli munka (kék), kiselőadás (kék), órai munka (kék),

környezetvédelmi tevékenység (zöld) stb.) az osztályozó naplóban színnel egyértelműen meg

kell különböztetni.

Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok, feleletek, stb. érdemjegyét a szaktanár az

osztálykönyvbe való bejegyzésével egyidejűleg a tanuló köteles az ellenőrző könyvbe beírni

(keltezés, téma, tanár aláírása).

Az osztályfőnök havonta áttekinti az ellenőrző könyvbe bekerült osztályzatokat, a hiányzó

érdemjegyeket a napló alapján bejegyzi. A havi érdemjegyek alapján átlagol és megállapítja a

havi szorgalmi átlagot. Szöveges értékeléssel tájékoztatja a szülőt 1-4. évfolyamon. Évente

három alkalommal a szülőt értesítjük a gyenge tanulmányi előmenetelről írásban (december,

április, május)

A magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem a viselkedés

csupán.

A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli

fegyelmezettségét; viselkedését társaihoz, a felnőttekhez; önmaga és mások iránt érzett

felelősségérzetét értékeli. Az elvégzett feladat minőségét (portai, ügyeleti, felelősi teendők) is

értékeli.

A tanuló magatartásának értékelésekor kell figyelembe venni a késések és igazolatlan

hiányzások számát, hiszen ezek léte illetve nem léte a tanuló fegyelmezettségétől,

felelősségérzetétől függ.

Késés:

Iskolából való késésnek minősül, ha a tanuló 745 után, de még 800 előtt beérkezik az

iskolába, ezt a kését az ügyeletes jegyzi be az ügyeletesi füzetbe.

Órai késésnek minősül, ha a tanuló a jelentést követő 5 percen belül érkezik az órára,

ezt a késést az órát tanító tanár jegyzi be az ellenőrzőbe, illetve a naplóba.

5 késés után osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót



102

10 késésenként igazolatlan órát kap a diák, melyről a szülőt ellenőrző útján írásban

kell értesíteni.

Igazolatlan óra:

A tanuló a jelentést követő 5 percen túl érkezik az órára.

Az igazolatlan óráról a szülőt az ellenőrző útján azonnal értesíteni kell. Ismétlődő igazolatlan

órák után az érvényes rendeletek értelmében meg kell tenni a megfelelő lépéseket (a

Gyermekjóléti szolgálat illetve a jegyző értesítése).

Ellenőrzőhiány

- 3 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés

- 5 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés

- 10 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfőnöki intő

Új ellenőrzőt a tanuló az iskolatitkárnál kaphat az adott év árának megfelelő értékben. Mivel

az ellenőrző hivatalos irat, így annak elvesztése osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetéssel

egyenértékű. Ellenőrzőt megrongálni nem szabad.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a magatartás értékelésénél az iskola által támasztott erkölcsi

követelmények jelentik a viszonyítási alapot.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők

általánosan:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

- kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

- tisztelettudó;

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik;

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;



103

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

- feladatait nem minden esetben teljesíti;

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

- igazolatlanul mulasztott;

- osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást, akadályozza;

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése)

szükséges.



104

Magatartás példás jó Változó rossz

1.

Fegyelmezettsége

nagyfokú,

állandó,

másokra pozitívan

kiható

megfelelő,

még

nem teljesen

a sajátja

másokat zavaró,

kifogásolható,

gyenge,

ingadozó,

de igyekszik

javulni

erősen

kifogásolható,

másokat

erősen zavaró,

negatív

2.

Viselkedés

kultúrája, hangneme

kifogástalan,

példaértékű,

tisztelettudó,

udvarias

kevés

kivetni valót

hagy

maga után

udvariatlan,

nyegle

durva, romboló,

közönséges,

goromba, heves,

hangoskodó

3.

Hatása közösségre,

társas, emberi

kapcsolatai

pozitív, aktív,

segítőkész,

jóindulatú,

élen jár,

kezdeményező

részt vesz,

de

befolyást

nem gyakorol,

jóindulatú

nem árt,

ingadozó,

vonakodó,

komiszkodó,

csipkelődő

negatív,

goromba,

lélektelen,

megfélemlítő

4.

Iskolai szabályok

betartása

betartja,

arra ösztönöz,

nincs 3-nál több

késése, illetve

igazolatlan

mulasztása

néha hibázik,

nincs 1-nél

több

igazolatlan

mulasztása

részben

tartja be

sokat

vét ellene

5.

Felelősségérzete

nagyfokú

felelősségtudat

időnként

feledékeny

ingadozó

felelőtlen,

megbízhatatlan



105

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való

viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti;

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre

felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

- feladatait többnyire nem végzi el;

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



106

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Szorgalom példás jó változó hanyag

1.

Tanulmányi

Munkája

céltudatosan

törekvő,

odaadó,

igényes a tudás

megszerzésére

figyelmes,

törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

2.

Munkavégzése

kitartó, pontos,

megbízható,

önálló,

lankadatlan

rendszeres,

többnyire önálló

rendszertelen,

hullámzó,

önállótlan,

megbízhatatlan,

gondatlan

3.

Kötelességtudata

kifogástalan

megfelelő,

néha

ösztökélni kell

felszerelése

gyakran hiányos

nincs

ellenőrzője,

felszerelése

többnyire

hiányos

4.

Tanórákon kívüli

információk

felhasználása,

többletmunkája

rendszeres,

érdeklődő

előfordul,

ösztönzésre

dolgozik

ritkán

egyáltalán nem



107

A diákok magatartás illetve szorgalom jegyeit félévkor és év végén, osztályozó értekezleten

állapítjuk meg, szöveges értékeléssel és nevelőtestületi illetve osztályban tanító tanárok,

tanítók megkérdezése, egyeztetése, jóváhagyása útján.

Az osztályzat kialakításában a tanulót tanító pedagógusokon kívül az igazgató illetve

igazgatóhelyettes, valamint a napközis nevelője illetve az őt ebédeltető tanárok vesznek részt.

Az értékelés a fenti táblázatok szempontjai alapján történik, de figyelembe kell venni a tanuló

késéseit, igazolatlan hiányzásait, az ellenőrzőbe tett dicsérő és büntető bejegyzéseket valamint

az „ellenőrző hiányait” is.

Az értékelés nem automatikus, azaz előfordulhat, hogy a tanuló csak egy-két szempontból esik

a rosszabb kategóriába, mégis a rosszabb osztályzatot kapja, s előfordulhat az is, hogy egy-egy

esetben jobb érdemjegyet kap a diák annak ellenére, hogy több szempontból is a rosszabb

kategóriába esik.

Vitás esetben, az értékelésben részt vevő pedagógusok szavaznak, a jobbik érdemjegyet 2/3-os

szavazati többség esetén kaphatja meg a tanuló. Nem kaphat a tanuló példás (5) érdemjegyet

sem magatartásból, sem szorgalomból, ha a szavazók közül két fő nem ért egyet a példás (5)

minősítéssel.

Az a tanuló, aki bármilyen tantárgyból elégtelen (1) illetve nem felelt meg értékelést kap a

szorgalmára csak hanyag (2) érdemjegyet kaphat.

Igazgatói intés, figyelmeztetés esetén a magatartás csak rossz (2) érdemjegy lehet.

Sajátos nevelésű igényű tanulók értékelése:

Figyelembe kell venni a Gyógypedagógiai Szakszolgálat szakvéleményében foglaltakat

(számonkérése elsősorban szóbeli vagy felmentve a …….. tárgy osztályozása alól)

- egyéni és csoportos szűrő- ill. diagnosztizáló vizsgálat szeptemberben,

- hatásvizsgálat év végén májusban.

Az értékeléshez, nyomon követéshez felhasznált lapok az alábbiak:

- személyiséglap,

- füzetvizsgálati lap,

- tanulási képességvizsgálati lap,

- pedagógiai teljesítménymérések) félévi és év végi osztályszintű felmérések

eredményei).



108

A tanulók magatartását az 1-4. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök

szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A negyedik év végére és a további (5-8.) évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök

minden hónap végén szövegesen értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Magatartás példás Jó Változó Rossz

1.

Fegyelmezettsége

nagyfokú,

állandó,

másokra pozitívan

kiható

megfelelő,

még

nem teljesen

a sajátja

másokat zavaró,

kifogásolható,

gyenge,

ingadozó,

de igyekszik

javulni

erősen

kifogásolható,

másokat

erősen zavaró,

negatív

2.

Viselkedés

kultúrája, hangneme

kifogástalan,

példaértékű,

tisztelettudó,

udvarias

kevés

kivetni valót

hagy

maga után

udvariatlan,

nyegle

durva, romboló,

közönséges,

goromba, heves,

hangoskodó

3.

Hatása közösségre,

társas, emberi

kapcsolatai

pozitív, aktív,

segítőkész,

jóindulatú,

élen jár,

kezdeményező

részt vesz,

de

befolyást

nem gyakorol,

jóindulatú

nem árt,

ingadozó,

vonakodó,

komiszkodó,

csipkelődő

negatív,

goromba,

lélektelen,

megfélemlítő



109

4.

Iskolai szabályok

betartása

betartja,

arra ösztönöz,

nincs 3-nál több

késése, illetve

igazolatlan

mulasztása

néha hibázik,

nincs 1-nél

több

igazolatlan

mulasztása

részben

tartja be

sokat

vét ellene

5.

Felelősségérzete

nagyfokú

felelősségtudat

időnként

feledékeny

ingadozó

felelőtlen,

megbízhatatlan

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A negyedik év végére és a további (2-8.) évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök

minden hónap végén szövegesen értékeli a nevelőtestület véleménye alapján. Vitás esetben az

osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás

(5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

Szorgalom példás Jó változó hanyag

1.

Tanulmányi

Munkája

céltudatosan

törekvő,

odaadó,

igényes a tudás

megszerzésére

figyelmes,

törekvő

ingadozó

hanyag, lassító



110

2.

Munkavégzése

kitartó, pontos,

megbízható,

önálló,

lankadatlan

rendszeres,

többnyire önálló

rendszertelen,

hullámzó,

önállótlan,

megbízhatatlan,

gondatlan

3.

Kötelességtudata

kifogástalan

megfelelő,

néha

ösztökélni kell

felszerelése

gyakran hiányos

nincs

ellenőrzője,

felszerelése

többnyire

hiányos

4.

Tanórákon kívüli

információk

felhasználása,

többletmunkája

rendszeres,

érdeklődő

előfordul,

ösztönzésre

dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

3.7. A csoportbontás szervezésének elvei

Csoportbontás csakis fenntartói engedéllyel és 24 fő felett lehetséges. Feladata a képességek

kibontakoztatása a hatékonyság növelése, valamint az eredményesség lemérhetősége.

Csoportbontási beosztás az adott osztály belső vizsga érdemjegyei alapján történik.

A szakköri létszám 14 fő kötelezően meg kell, hogy legyen. A differenciálás minden esetben

felzárkóztatásra, korrepetálásra és tehetséggondozásra kell felhasználni. A tanuló érdeklődése

alapján választ, mely papíron történő jelentkezéssel és szülői beleegyezéssel együtt érvényes.



111

3.8. A német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló

tananyag

A hagyományos nyelvoktató nemzetiségi oktatás bevezetését a Német Kisebbségi

Önkormányzat kezdeményezte. A fenntartó eleget tett a törvényi kötelezettségének

(Közoktatási Törvény 3. sz. melléklet II/2.) és engedélyezte az oktatás megszervezését,

fenntartását. Iskolánk rendelkezik a nyelvoktatás tárgyi és személyi feltételeivel.

A nemzetiségi nevelés-oktatás a NAT-tal és a nemzeti oktatás irányelveivel összhangban

valósul meg.

Megvalósítjuk a német nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség történelmének, szellemi

és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és hagyományteremtést, az

önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.

Intézményünkben arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi

és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és

nemzetiségkép.

A német nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók elsajátítják a kerettantervben

meghatározott nyelvi és irodalmi, valamint népismereti tananyagot is.

A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az

irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és megtartó erő. E feladatát a

nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség

nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik.

Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának

megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség

nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom kapcsolata az európai nyelvi szintekkel:

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A

hagyományos nemzetiségi nyelvoktatás esetén a 6. évfolyam végén A1, a 8. évfolyam végén

pedig A2 szintet kell elérni tanítványainknak.

A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy tanórán

kívüli tevékenységek formájában is – a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján

rendelkezésre álló időkereten belül – (pl. szakkörök, kirándulások, tánckörök) megjelenjen.



112

2016/2017. tanévtől törekszünk osztrák partneriskolai kapcsolat kialakítására a német

önkormányzat segítségével.

3.9. A mindennapos testnevelés és a tanulók fizikai állapotának

mérése

1. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Intézményünk a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően a 2015/2016. Tanévtől

minden évfolyamon heti 5 testnevelés órát szervezünk meg, melyből általában 3 délelőtti, 2

délutáni foglalkozás

A heti 2 foglalkozás versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal

rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a

tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a

sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (3. sz. melléklet)

Célok, alapelvek:

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban.

Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon

Minden testnevelés órán legyen gimnasztika, a helyes testtartást, helyes légzést

kialakító gyakorlatok

Gyógytorna gyakorlatok

Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen, még az eltérő

adottságú tanulóknak is.

Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása.

Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség

érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik).

A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal

(testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem

hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. A kisgyermekek a



113

legmaradandóbb élményüket életük első tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és

képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony

szinten pótolható. A sportköri, ill. tömegsport foglalkozások lehetősége az alsó és felső

tagozaton minden nap biztosított. Sportköreinket az adott tanév elején végzett igényfelmérés

alapján szervezzük.

Lehetőségeink: kézilabda, labdarúgás, játékos testedzés.

2. Egészség, fizikai fittség, általános teherbíró-képesség:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert alkotmánya szerint az egészség a teljes

fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy bizonytalanság hiánya.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente egy alkalommal 4 fittségi profilban 9

mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét.

A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek.

Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.

A szakanyag neve: NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt)

A vizsgálatban résztvevők a Német Nemzetiségi Általános Iskola Általános Iskola tanulói.



114

3.10. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei

Környezeti– és egészségnevelési program

1. A humánerőforrás jellemzői: egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek,

speciális végzettség, különleges módszer.

Az iskola-egészségügyről szóló rendelet (az Országgyűlés 1997 XII.15. ülésnapján fogadta el)

az 1997. évi CLIV. törvényt, mely Magyarországon minden nevelési-oktatási intézménynek

lehetővé teszi, hogy legyen kijelölt orvosa, védőnője és fogászati ellátó intézménye.

Ezeknek a szakembereknek ilyen kis intézménynél, mint a miénk főfoglalkozásában nem az

oktatási intézményben dolgozik, de az önkormányzattal kötött szerződésben szabályozni kell a

feladatellátásukat, mely kiterjed az alapfokú nevelési-oktatási intézményekre is.

Néhány rendelkezése közvetlenül érinti a közoktatási intézményekben folyó munkát.

A nevelési-oktatási intézmény orvosa, védőnője és fogorvosa által ellátandó iskola-

egészségügyi feladatok. Az iskolaorvosi, védőnői és fogorvosi vizsgálatoknak elsősorban

prevenciós feladata van, de az iskola alkalmassági vizsgálatnak is kiemelkedő szerepe van a

továbbtanulás szempontjából.

Az egészségügyi szakszemélyzet szakértői szerepe elengedhetetlen abból a szempontból, hogy

segítséget nyújtson a gyermek fejlődését akadályozó betegségek, érzékszervi problémák és

idegrendszeri problémák felismerésében, gyógyításában, a szükséges rehabilitációs vagy

fejlesztési lehetőségek felkutatásában.

Ebben segítségül hívhatók a pedagógiai szakszolgálatok:

- a nevelési tanácsadó

- a beszédjavító intézet (logopédus, szurdopedagógus)

- a konduktív pedagógia módszereivel dolgozó szolgálatok.

Iskolánkban az alapvégzettségeknek megfelelő szakemberek segítik az egészségügyi ellátást, s

iskolánkban a biológia tanár, okleveles környezetvédő szakos és ökotechnikus,

elsősegélynyújtó képesítéssel is rendelkezik, ami talán szerencsés lehet az elsősegélynyújtás

során, illetve a betegségek korai felismerésében, vagy az esetleges fertőzések felismerésében.



115

Előnyös az iskolai képzettség szempontjából, hogy gyógypedagógus is van a tantestületi

tagok között, a fejlesztő pedagógusi szakot 2 kolléga is elvégezte.

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai

élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló

együttműködés egyben környezeti, egészségnevelési munkánk erőforrása is.

2. Segítő kapcsolatok

Intézményen belüli segítők:

KAPCSOLATTARTÓ

NEVE

MILYEN TÉMÁBAN SEGÍTHET?

Szülők Harmonikus együttműködés a pedagógussal a

gyermek érdekében, kell, hogy a szülők

megerősítsék gyermekükben a környezettudatos

magatartást.

igazgató, igazgatóhelyettes Koordinátori feladatok, ellenőrzés, segítés.

biológiatanár,

egészségnevelő

felvilágosítás, esetellátás, felismerés,

célmeghatározás

gyógypedagógia szakos

tanár

pszichés problémák felismerése, koordinálás.

szülői munkaközösség felvilágosító munkában segítségadás, szervezés,

kapcsolattartás.

gyermek-és

ifjúságvédelmi felelős

koordinátori feladatok ellátása a külső és belső

segítők között, veszélyeztetettség fokának

megállapítása

szabadidő szervező egészséges, sportélet biztosítása, kirándulások

szervezése, mindennapos testnevelés

technikai személyzet környezetkímélő, egészségre nem ártalmas szerek

használata, példamutatás



116

Intézményen kívüli segítők:

Iskolaorvos prevenció, felvilágosítás, szűrés, gyógyítás,

ellátás, ellenőrzés, előadások tartása, testi-

lelki egészség, szenvedélybetegségek

megelőzése

Fogorvos szűrés, prevenció, ellátás, időszakos vizsgálat,

előadások tartása,

Védőnő ellenőrzés, felvilágosító munka, előadások

tartása, szűrések és oltások megszervezése,

egészséges táplálkozás, személyi higiéné

Iskolaszék (intézményi tanács) koordinátori feladatok, együttműködés

biztosítása, kapcsolattartás az

önkormányzattal,

Győri Tankerületi Központ Alapellátás biztosítása, ellenőrzés

körzeti megbízott, iskola rendőr felvilágosító tevékenység, együttműködés az

iskolával, drogprevenciós-és bűnmegelőzési

tevékenység, baleset megelőzés, iskolai

erőszak megelőzése, bűnözés visszafojtása,

tanácsadás, közlekedési szabályok

Pszichológus lelki problémák kezelése, együttműködés

gyermekkel, szülővel és pedagógussal,

Nevelési tanácsadó magatartási és tanulási zavarokkal küzdő

gyermekek tanáccsal és feladattal való

ellátása, pedagógusok szaktanácsadása.

Drogügyi koordinátor drogprevenciós tevékenység, felvilágosítás,

esetellátás, szaktanácsadás.

Gyermekjóléti szolgálat a gyermek elhelyezése, családban történő

biztonságos nevelésének ellenőrzése,

tanácsadás, kapcsolattartás, ellenőrzés.

Pedagógiai Oktatási Központ pedagógusok szakmai továbbképzésének

biztosítása



117

Intézményen belül még segítőnek minősülnek az osztályfőnökök, a napközis nevelők, a

konyhai dolgozók, az élelmezésvezető, a szaktanárok, sőt a hivatalsegédek is, hiszen a

mindennapos gyermekekkel való találkozásuk és munkájuk során feltétlenül módjuk nyílik az

egészséges életmódra nevelésre, az egészséges környezet biztosítására, vagy a gyermekkel

kapcsolatos megfigyelésre, odafigyelésre.

2016/2017. tanévtől törekszünk az ökoiskolai cím elérésére.

3. Tantárgyakon belüli lehetőségek és kitűzött célok a környezeti-és egészségnevelési

program megvalósításához.

Testnevelés:

A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.

Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia

fejlesztésében.

Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az

eszközök.

Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás,

gólyalábazás, zsákban futás, stb.)

Tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv - és irodalom:

Ismerjék meg közvetlen természetes, és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit

bemutató irodalmi alkotásokat.

Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az

anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv

egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel

való kapcsolatteremtésben.



118

Törekedjenek az anyanyelv védelmére.

Sajátítsák el a média elemzésének technikáit.

Tudjanak disputát folytatni.

Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és a

természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.

Történelem:

Ismerjék az egészségügyi ellátás napi eseményeit, a szociálpolitikát.

Ismerjék a helyi társadalom, a nyugalmát veszélyeztető csoportosulásokat, a társadalmi

tagoltságokat.(etnikumok, egyesületek, egyházak, nemek, életkor szerinti csoportok,

vagyoni csoportok, politikai tagoltság)

Lássák a beilleszkedési zavarokat.

Értsék, és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a

természet.

Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra,

a közösségi normák alakulására.

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.

Értsék meg az egész világot érintő globális és egészségügyi problémákat és érezzék

hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák

elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv:

A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével.

Legyenek érzékenyek a hazai problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más

országok hasonló problémáit.

Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységét, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.

Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ

keresni.

Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.



119

Matematika:

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják.

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére.

Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.

Logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön.

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. A világ

egészségügyi tényfeltáró adatait, annak romló, vagy javuló változásait értelmezzék.

Legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket

alkalmazni.

A környezetszennyezésekről, természetvédelmi gyűjtött adatokból készítsenek

grafikonokat.

Tengelyes, tükrös természetes alakzatok (különböző növények, állatok és természeti

képződmények alakjának) felismerése.

Fizika:

A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára.

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, hang, fény)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségét.

Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet

változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a

globális környezeti problémákra.

Mérjék fel azt, hogy a környezeti erőforrásokat (pl. atomenergia), csak felelősséggel szabad

felhasználni.

Földrajz:

A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről.

Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.

Ismerjék meg a világ globális problémáit.



120

Ismerjék meg és őrizzék meg a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit.

Tudatosuljon bennük a születési hely determináltsága, lássák, hogy a Föld különböző

részein milyen súlyos egészségügyi és környezetszennyezési problémákkal áll szemben az

orvostudomány, illetve a világ környezetvédelmi szakembergárdája.

Biológia:

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit.

Ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet.

Ismerjék meg az élőlények szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-

okozati összefüggéseket.

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.

Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére.

Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód.

Felelősséggel érezzenek és segítsenek a környezetünkben élő fogyatékosok iránt.

Felelősséggel legyenek testük egészsége iránt.

Szeressék az állatokat, a növényeket, az ezekkel szemben rombolóként fellépő társaikat

világosítsák fel az ember magasabbrendűségéből adódó kötelezettségekről.

Kémia:

A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel.

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.

Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére.

Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Fokozottan óvatosan bánjanak az emberi, illetve élő szervezetre káros anyagokkal.

Környezetvédelmi, ökológiai szemléletmód kialakuljon.



121

Ének-zene:

A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát.

Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.

Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban.

Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét.

Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra:

Ismerjék fel a természet, ill. a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.

Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.

Ismerjék a természetes anyagok használatát.

Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően

elemezni.

Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően.

Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre.

Technika:

Legyenek képesek felhasználni a tudományos ismereteket, mely az emberi természet és

környezet megóvására szolgál.

Ismerjék azokat az anyagokat, amelyek nem táj idegenek, amelyek ennek ellenére

korszerűek és egészségre ártalmatlanok.

Környezeti szempontoknak megfelelő okos tervezésekre és kivitelezésekre legyenek

képesek.

4. Osztályfőnöki órák lehetőségei:

Az osztályközösség létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg.

Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. A környezeti és

egészségügyi nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi

hovatartozása.



122

Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban,

hogy ezt a sokszínű témakört, a környezethez való viszony alakítását egyben pedagógiai

céljaira használni, alkalmazni tudja.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4

évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.

5. osztályban:

Az egészséges életrend

A helyes napirend kialakítása

Táplálkozási szokások, az étkezés kultúrája

Felnőttek és gyerekek kapcsolata

Felkészülés a serdüléssel járó biológiai és pszichés változásokra.

6. osztályban:

A serdülők biológiai és higiéniai problémái

Hazánk és a világ

Idénybalesetek

A káros szenvedélyekről őszintén.

Előzékenység a közúti közlekedésben.

Az ember munkájával alakítja környezetét.

7. osztályban

A család funkciói

Konfliktusok a családban

A sport az egészséges életmód része

A határainkon túl élő magyarság

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

Az étkezési kultúra

Környezetünk védelme



123

8. osztályban

Barátság, szerelem, szexualitás

Házasság és család, felbomló család.

Korunk jellemző betegségei

A család közösségi magatartásra nevelő szerepe.

Az egészséges táplálkozás

5. Tanórán kívüli lehetőségek

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések

feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő

generációért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Az osztályvezetők havi 1

programot szerveznek az adott csoportjuk részére, melyet év elején megterveznek és az

intézményvezető részére benyújtanak (osztályfőnöki munkaterv része.)

Szakkörök:

Környezetvédelmi:

A szakkör a kutatótípusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó

színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök, de a

tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia, fizika, földrajz) munkájába is be lehet

építeni a környezeti és egészségnevelést.

Tábor:

Az életmódtábor lehetőleg nyári időszakban szerveződjön, és fontos része legyen a szabadidős

tevékenység, melyben lehetőség nyílik a sportolásra, vetélkedőkre és az ökológiai szemlélet

fejlesztésére.

Erzsébet tábor

Dunaszigeti üdülőtábor

Határtalanul tábor (pályázati)

Nyári napközis tábor (önkormányzati fenntartással)



124

A környezet és egészségvédelem jeles napjai:

A természet-környezetvédelem és egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve

külön-külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket.

Február 2. Vizes Élőhelyek

Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22. Víz Világnapja

Március 23. Meteorológiai Világnap

Április 3. Csillagászati Világnap

Április 4. Laboratóriumi Állatok Világnapja

Április 7. Egészségügyi Világnap

Április 22. Föld Napja

Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18. Múzeumi Világnap

Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31. Dohányzásmentes Világnap

Június 5. Környezetvédelmi Világnap

Június 8. Óceánok Világnapja

Június 17. Világnap az elsivatagosodás ellen

Június 21. A Nap Napja

Június 25. Barlangok Világnapja

Július 11. Népesedési Világnap

Augusztus 9. Állatkertek Napja

Szeptember 16. Ózon Világnapja

Szeptember 22. Autómentes Nap

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 1. Habitat Világnap

Október 4. Állatok Világnapja

Október 8. Madármegfigyelő Nap



125

Október 10. Lelki Egészség Napja

Október 15. Nemzeti Gyaloglólap

Október 16. Élelmezési Világnap

Október 21. Földünkért Világnap

Október 31. Takarékossági Világnap

November 17. Füstmentes Világnap

November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1. AIDS elleni Világnap

December 29. Biodiverzitás Védelmének Napja

Vetélkedők, tanulmányi versenyek:

Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, és országos

versenyeken. KLIK engedélyéhez kötötten finanszírozhatóak, továbbiak alapítványi vagy

szülői támogatással.

6. Egészségvédő, egészségmegőrző mentálhigiénés környezeti nevelési programok

a program neve témája célcsoport szervező

D.A.D.A. program dohányzás, alkohol,

drog, AIDS

6-14 év védőnő,

körzeti megbízott

Ne csak együnk,

hanem táplálkozzunk

helyes táplálkozás 6-14 év védőnő

ALWAYS

serdülőkori program

serdülőkori szexuális

és higiénés

problémák

11 év Procter and Gamble

Hungary Bp.

Johnson and Johnson

serdülőkori program

serdülőkori

problémák

13 év Johnson and Johnson

Bp.

Signal fogápolási program 6-14 év Signal Dentibus Bp.



126

Napközis szabadidős foglalkozások:

Séta a környéken, termések gyűjtése, megfigyelések.

Szülői fórumok: Témák: Egészséges táplálkozás, dogprevenció, lelki egészség, háztartási

környezetvédelem (előadók hívása)

A jó pedagógus megőrzi a múltat, feltárja a jelent és megteremti a jövőt.

3.11. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek

vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények

között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését,

illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok

segítésének formái:

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,

tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,

tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,

kedvezményes ebéd biztosítása,

javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának

igénybevétele.

A tanulók jogainak fokozott védelme.

Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az

osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).

Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres

kábítószer-ellenes program megvalósításához.

Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.

A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel

kísérése.



127

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal..

3.12. Jutalmazások, büntetések, elismerések

Az iskolai jutalmazás formái:

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,

- napközis nevelői dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett

tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért jutalomkönyvvel

jutalmazható,

- aki példás magatartású és legalább 3 tantárgyból kitűnő érdemjegyet kapott tanév

végén, nevelőtestületi dicséretben részesül.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége

előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.



128

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicsérettel és jutalomkönyvvel ismerjük el.

g) Szempontsor a jutalomkiránduláson való részvétel elbírálásához:

Az elbírálás az osztályok pontozó-értékelő táblázata valamint a tanulók magatartásának

figyelembevételével történik.

Az értékelési rendszer elemei:

- közösségi munka

- társadalmi munka

- kulturális tevékenység

- sport tevékenység

- magatartás

A községi, területi, megyei, országos rendezvényeken, versenyeken történő részvétel; ott

szerzett helyezés nagyobb hangsúlyt kap az osztályközösségek értékelésében.

A jutalom kiránduláson résztvevő tanulók kijelölése – az értékelési rendszer alapján – az

osztályfőnökök kompetenciája. A jutalmazott tanulók számának meghatározása az egyes

osztályok között létszámarányosan történik, indokolt esetben átcsoportosítható.

A jutalomkirándulás helyét és programját az alsós munkaközösség, ill. a nevelési

munkaközösség közösen határozza meg, figyelembe véve az intézmény anyagi lehetőségeit.

A jutalomkiránduláson résztvevő tanulóktól szükség esetén anyagi hozzájárulás kérhető.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Könyvjutalom jár a kitűnő eredményű tanulónak, valamint akinek csak 2 jó érdemjegye van.

Oklevél jár a jeles tanulmányi eredményért, 4,5 feletti tanulmányi átlagért.

Jutalmazások

1. felelet passz (szaktanári felterjesztéssel – önkéntes munka vagy versenyeredmény)

2. szaktanári írásbeli dicséret

3. osztályfőnöki írásbeli dicséret

4. igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell vagy ügyeletátadáskor)

5. igazgatói dicséret (írásban)

6. nevelőtestületi dicséret



129

LÁDA – alapítványi elismerés, adott évben kiírt szempontok alapján

LBE – alapítványi elismerés 4. és 8. osztályos tanuló, aki 4 év alatt kimagasló teljesítményével

öregbítette iskolánk hírnevét.

4,5 feletti félévi és év végi eredményért félévente 1 szabadnap jár, melyet előre be kell

jelenteni az osztályfőnöknek. Témazáró írása esetén nem használható fel.

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés;

- napközis nevelői figyelmeztetés;

- osztályfőnöki figyelmeztetés;

- osztályfőnöki intés;

- osztályfőnöki megrovás;

- igazgatói figyelmeztetés;

- igazgatói intés;

- igazgatói megrovás;

- tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés;

- tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben

– a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.



130

Büntetések:

1. rendbontások

2. szaktanári írásbeli figyelmeztetés,

3. osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,

4. szaktanári intés

5. osztályfőnöki intés,

6. igazgatói szóbeli illetve írásbeli figyelmeztetés,

7. igazgatói intés,

8. kedvezmények megvonása (írásban)

9. fegyelmi eljárás, (a Közoktatási törvény 76. §-nak megfelelően)

A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok

betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható.

Elismerések

- háziversenyek (tanulmányi, művészeti, sport)

I-III. helyezettjének osztályfőnöki írásbeli dicséret,

- területi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport)

I. helyezettjének igazgatói dicséret,

II-III. helyezettjének szaktanári dicséret, valamint 1 szabadnap 1 évben

- régiós, országos versenyek

I-X. helyezettjének igazgató dicséret, és + 2 szabadnap 1 tanévben

- egyéb kiemelkedő teljesítményért

- oklevél

- LÁDA díjai

- LBE elismerése

- Könyvjutalom, tárgyjutalom



131

3.13. Beszámoltatások, számonkérések rendje

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján

ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez

képest. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái,

rendje, korlátai, súlya.

Követelményei és formái:

A/ szóbeli:

1-4. osztály:

- kötelező versek,

- szabály, fogalom tömör megfogalmazása,

- ismeretek előadása 4-5 mondattal (tartalom, leírás),

- tanórai aktivitás.

5-8. osztály:

- kötelező versek,

- előző tanórai anyag visszaadása kérdés-felelet, ill. önálló felelet formájában,

- „kiselőadások”,

- órai aktivitás.

B/ írásbeli:

1-4. osztály:

- tanév eleji, félévi és tanév végi felmérések (központi feladatlapon),

- témakörök utáni felmérések (központi feladatlapon),



132

- szükség szerint diagnosztizáló felmérés (november és április hónapban a

tanítók által összeállított feladatlapon),

- 3. osztálytól önálló elbeszélő (ill. 4. osztálytól leíró) fogalmazás is, házi

fogalmazás

- kompetenciamérések 4. osztály

5-8. osztály:

- év eleji, félévi és év végi felmérések (központi feladatlapokon),

- témakörök végén témazáró dolgozatok (központi feladatlapokon),

- témakörön belül egy-egy anyagból írásbeli felelt (szaktanárok által összeállított

kérdések alapján),

- tollbamondások,

- iskolai és házi fogalmazások

- kompetenciamérések 6. és 8. osztály

- szintvizsgák eredményei (6. o.; 8. o. május vége)

Korlátai:

- alsó tagozatban a 4. ill. 5. órában, a felső tagozatban 5. ill. 6. órában lehetőleg

nem legyen felmérés,

- betegség után a bepótolásra időt kell adni (visszaérkezéstől számított annyi nap,

amelyet hiányzott)

- egy tanítási napra két témazárónál több ne essen,

- egyik napról a másikra ne kapjanak többoldalas írásbeli munkát igénylő

feladatot,

- a témazárókat előzze meg gyakorló óra, azt be kell jelenteni

- házi feladat mindenkor adható, minden tantárgyból

Súlya az értékelésben:

- vizsgajegyek 3 értékkel bírnak, jelölése fekete

- a témazárók duplán számítanak, a jelölésük a naplóban piros színnel,

- szóbeli és írásbeli feleletek egy jegy súllyal,

- szorgalmi feladatok, órai aktivitásra adott „kis jegyek”- ből zöld színnel beírt

osztályzatok a kétes jegynél kapnak nagyobb szerepet.



133

Az írásbeli beszámoltatás formái:

röpdolgozat - írásbeli felelet; témaköre az utolsó lecke és ismétlő kérdés a

leckét magába foglaló témakörből; időtartama 10 perc

dolgozat - íratását az azt megelőző órán a tanárnak be kell jelentenie;

témaköre 4-5 lecke; időtartama 20-25 perc

témazáró dolgozat - összefoglalást követően íratható; időtartama egész tanóra

házi dolgozat - a tanár által megadott témakörben otthon (gyűjtőmunkával,

könyvtári munkával) készítendő dolgozat; elkészítésére a

téma megadását követően minimum 2 hetet kell adni.

külalakjegy bármikor adható (otthoni és iskolai munkára)

Értékelés, javítás, visszajelzés:

Két héten belül.

Egy tanítási napon maximum egy témazáró dolgozat és egy dolgozat, illetve két dolgozat

iratható. A röpdolgozatok száma nem korlátozott, hiszen a tanulónak minden tanítási órára úgy

kell készülnie, mintha felelnie kellene.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0 - 29 % elégtelen (1)

30 - 49 % elégséges (2)

50 - 74 % közepes (3)

75 - 89 % jó (4)

90 -100 % jeles (5)



134

Az osztályzatok osztálykönyvbe és ellenőrzőbe történő bejegyzésének módozatai

A különböző jellegű osztályzatokat (felmérő (kék), témazáró dolgozat (piros), szóbeli felelet

(kék), gyűjtőmunka (zöld), írásbeli munka (kék), kiselőadás (kék), órai munka (kék),

környezetvédelmi tevékenység (zöld) stb.) az osztályozó naplóban színnel egyértelműen meg

kell különböztetni.

3.14. Házi feladatok elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

megszilárdítása, osztályozható, tartalmilag, külalakilag.

1-4. osztályokban:

- magyar nyelv és irodalomból és matematikából napról napra a tanórai anyag

gyakorlására, elmélyítésére,

- hétvégére adható a hét közben adottal megegyező mennyiségben,

- verstanulás egy hét határidővel,

- szorgalmi feladatok.

5-8. osztályokban:

- szóbeli feladatok naponta,

- írásbeli feladatok gyakran a tanórai anyag gyakorlására, elmélyítésére,

- szorgalmi feladatok külön „jutalomért”,

- hétvégére adható legyen írásbeli feladat is.

A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) adható írásbeli házi feladat a hét közben feladottal

megegyező mennyiségben, több nem.

A nyári szünetre nincs értelme írásbeli házi feladatot adni, mivel a megoldás és az értékelés

között hosszú idő telik el. Kivételt képeznek a következő év, kötelező olvasmányainak



135

jegyzéke, azt a tanulónak május hónapban írásban ki kell adni, az elemzés szempontjaival

együtt.

3.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha

az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c.

fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden

tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az

"elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, legfeljebb 3 tantárgyból bukik, ha osztályozó vizsgáról távol

marad a következő tanévet megelőző augusztus 15-31-ig javító vizsgát tehet. 20/2012

EMMI r. 64-78.§

4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie

ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

magántanuló volt.



136

6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak

abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál

többet mulasztott.

7. Szintvizsga

6. osztály végén (május közepén) magyar nyelv és irodalomból, természetismeretből,

földrajzból, matematikából, német nemzetiségi nyelvből;

8. osztályban magyar nyelv és irodalomból, német nemzetiségi nyelvből, matematikából,

történelemből tesznek a tanulók szintvizsgát.

A szaktanárok a tételsorokat minden év tavaszi szünetét követő első tanítási napon kötelesek

írásban a tanulóknak kiadni. A vizsgák írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, német

nemzetiségi nyelvből, matematikából, valamint természetismeretből történik. Az elért

eredmények értékelése megegyezik a szaktárgyi értékelés százalékával, melyet minden

szaktanár a szakja által leadott százalékértéknek megfelelően kell értékelnie. Az érdemjegy

súlypontozott 3x-es jegy, mely az ellenőrzőbe, bizonyítványba magyar és német nyelven kerül

be. A szóbeli vizsga a szülők részére látogatató. A vizsga eredményéről a szaktanároknak

június 15-ig összesített értékelő lapot kell leadnia az igazgatónak, mely köteles a záró

értekezleten azt ismertetni és elemezni.

7. Iskolánk tanulói az országos kompetenciamérés előtt 6. és 8. osztályban elő

kompetenciamérést írnak, melyet a szaktanár 1 héten belül kijavít és érdemjeggyel

minősít.



137

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei:

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti

be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem

voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen

nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése

alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az

előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti.



138

5. Az iskola a településen kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az

adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

6. Ha a településen kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-

nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 2,5 alatt van, illetve magatartása

vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló

döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek

véleményét, de az igazgató dönt.

Iskola vezetője a döntésről értesíti a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal hatósági ügyintézőjét.

Felvétel - átvétel helyi szabályai

- Kötelező felvétel – ezen felül, 1. HHH-s tanulók előnyben részesítése, 2. helyi

döntés szempontjai

- EMMI r. 7. § (3) a tanuló átvételének szabályit, szükség esetén különbözeti

vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy

évfolyamismétléssel.

- Mely szaktárgyakból mérjük fel a tudását?

magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv

- Mikor kell felzárkóztató foglalkozást szervezni?

4. Intézményünk azoknak a pszichés problémával küzdő gyermekeknek, az

általános iskolai nevelését, oktatását szándékozik orvosolni, akik megoldatlan

beilleszkedési zavarral, magatartással rendelkeznek.

5. Ezért felzárkóztató foglalkozáson mérsékli a hátrányt fejlesztő foglakozással.

6. Bemeneti és kimeneti mérést összevetjük a tantárgyi eredménnyel, s vizsgáljuk

az Önmagához való fejlődést. Tesszük ugyanezt a tehetséges tanulókkal is.



139

3.16. A sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei

Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és

gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermeknél. Az oktatás

piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást

követelnek. Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességek alakuljanak ki.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen,

fejlesztve az igényeket, elvárásokat.

A Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is

érvényesek, így az iskola alaptevékenységnek szerves része. Iskolánk tanulói összetétele

szükségessé teszi a fokozott törődést, az együtt haladást.

A gyerekek nem egyformák, meg kell adni a lehetőséget hogy egyéni tulajdonságaiknak,

képességeiknek megfelelően érhessék el az ismeretszerzési és neveltségi szintet.

A Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2001 szeptemberétől biztosítja a sajátos

nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs célú ellátását:

az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, autista a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos

rendellenességével küzdő tanulók ellátását

Az ellátás közös elvei

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális

együttműködésen alapuló szervezett, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely

az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek, módszerek, terápiák

alkalmazását teszik szükségessé.

a sajátos nevelés igényű általános iskolás tanulók nappali rendszerű integrált nevelése,

oktatása 1-8 évfolyamon/beszédfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, dyslexia,

dysgráfia, dyscalculia, figyelemzavaros tanulók/

számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális

foglalkozáshoz való jogot, mely az intézményünk számára kötelezettséget jelent

a tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a tanulási

esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez

biztosítjuk az egyéni adottságok képességek szerinti tanulás lehetőségét



140

kialakítjuk az egyéni adottságok figyelembevételével az önálló tanulás képességét

reális önismeret kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, pálya- ill.

szakma kiválasztását

a kommunikációs kultúra elsajátításával kialakítjuk a világban való eligazodás

képességét

fontos az érzelmi, akarati életük formálása

segíteni kell tanulóinkat egyéni képességeinek kibontakoztatására

a kudarc a másság elviselésére, feldolgozására is meg kell tanítani tanulóinkat

a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás

folyamatos kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, szakszolgálattal

A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai

a hiányzó és sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása

ép funkciók bevonása

egyensúly megteremtése

eszközök használata

egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

A speciális tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a

különleges bánásmódot igénylő tanulók, tanulási és egyéb problémákkal küzdő tanulók

nevelésének, oktatásának feladatai

Cél: a megszerzett tudás mellé tanulóink sajátítsák el azokat a kommunikációs

képességeket, melynek segítségével tudásukat hasznosítani tudják a mindennapi életük

során.



141

Kiemelt feladataink:

ki kell szűrni, kik azok a tanulók akik tanulási kudarcban szenvednek /évismétlés,

alulteljesítés/

fel kell tárni a kudarc okait /szükség szerint igénybe kell venni a Nevelési Tanácsadó

segítségét/

szükség szerint élni kell a lassítás eszközeivel, hogy kialakuljanak azok a képességek,

amelyek birtokában a többi évfolyamot évismétlés nélkül el tudja végezni a tanuló

a tanítási órán az eltérő képességekhez alkalmazkodó óravezetést kell tervezni

törekedni kell a megértést, ill. bevésést segítő szemléltető eszközök alkalmazására, és

arra, hogy megfelelő házi feladatot kapjon a tanuló

külön ki kell jelölni évfolyamonként a minimum tananyagot, amely a

továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges

a törvényben meghatározott órakeretek kiszámítása évfolyamonként

a szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok figyelembevétele

a szakértői véleményben foglaltak igazgatói határozattal való betartatása /mentességek,

részleges mentességek, magántanulói státusz/

a tantárgyi felmentések, javaslatok méltányos elbírálása

szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó Intézettel

szoros együttműködés Szakértői Szolgálattal

a szülőkkel való kapcsolat fontossága:

- elfogadás

- reális helyzetértékelés

- együttműködés elveinek figyelembe vételével

SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki a szakértői bizottság vélemény alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy

magatartásszabályozási zavarral küzd)



142

Kiemelt pedagógiai tennivalók:

fejlesztő eljárások alkalmazása az egyéni bánásmód elveinek figyelembe vételével

kompenzáló nevelés

differenciálás

fejlesztés

prevenció

reedukáció

felzárkóztatás

speciális gyógypedagógiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása

speciális logopédiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása

a gyerekek alapos megismerése

okok feltárása

egyéni fejlesztési tervek, egyénre szabott haladási ütem megtervezése

a részképességek hiányainak figyelembevétele, a meglevők erősítése, a kompenzálás

elveinek alkalmazása

szociális kompetencia állandó fejlesztése a másság elfogadtatása, empátia, önismeret,

reális énkép kialakítása

interperszonális kapcsolatok fejlesztése

másodlagos magatartászavarok megelőzése, meglevők enyhítése

figyelemfejlesztés

nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincs, grammatikai ismeretek, olvasási

készség fejlesztése

beszédhibák javítása

anyanyelvi kompetenciák fejlesztése az adott gyermeknél a tőle elvárható legmagasabb

szint elérése érdekében

matematikai ismeretek fejlesztése az alapműveletek készségszintű ismerete

a kulturális hátrányaik leküzdése



143

Eljárások

a sérülés specifikus tünetek figyelembe vétele az osztályokba kerüléskor

egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés

látás- hallás-mozgás információ csatorna hatékony alkalmazása a tananyag elsajátítás

érdekében

a segédanyag sokszínűségének, változatos alkalmazásának elvei

apró egymásra épülő lépések elvének alkalmazása

a nagyobb számú ismétlés elvének alkalmazása

a számonkérés igazodjék a tanulók egyéni készségeihez. Képességeihez

a megerősítés, dicséret elvének fokozott alkalmazása

a differenciálás elvének figyelembe vétele a számonkéréseknél

a felmentések pozitív elbírálása

a segédeszközök alkalmazásának lehetőség szerinti biztosítása

a digitális kompetencia fejlesztése, ill. az eszközök alkalmazásának lehetőségei

az új fejlesztő eljárások megismerése, alkalmazása a tananyag elsajátítás során

szülőkkel való együttmunkálkodás a siker érdekében

kapcsolat a nevelési tanácsadóval, ill. a szakszolgálattal

Beszédfogyatékos tanuló

Átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási

képességekben, a kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottsága

megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a

beszédritmus sérülésében, a grafomotoros, vizuomotoros koordináció fejletlenségében és az

ezekkel együtt járó részképesség kiesésben (szerialitás, figyelem, emlékezet)

A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az értelmetlen

beszédig minden változatban előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető



144

halláskárosodás következményének, együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a

viselkedésszerveződés zavaraival azok maradványtüneteivel, valamint az olvasás, írás,

helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A kommunikációs

nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések, magatartászavarok is kialakulhatnak.

Feladatok:

Speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása

differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása

egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása

a sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében

a frontális tanítási forma helyett, csoportos, ill. pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása

a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása

a tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a

szakértői vélemények alapján

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló:

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek.

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik

ellenére az olvasással (dyslexia), a helyesírással (dysortográfia), az írásmozgással (dysgráfia)

és a számolással (dyskalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek

jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés

formájában lényeges különbség áll fenn.

Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak,

amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú

zavar formájában jelenhetnek meg.



145

Specifikus tanulási zavarok

dyslexia,

dyskalkulia,

dysgráfia

dysortográfia

a fentiek együttes megjelenése

hiperaktivitás és vagy figyelemzavar;

Gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség,

elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák

alakulhatnak ki.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál megmutatkoznak az idegrendszer csökkent

terhelhetőségének jelei pl.:

a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta

feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van

szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban

igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat, valamint

a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői

bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,

szükségleteik figyelembevételével történik.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő

számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői

és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az

értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok:

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása



146

a pozitív énkép és önértékelés kialakítása

a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése

a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés

Dyslexia:

Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely

önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő.

A fejlesztés célja:

A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori

osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az

ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a betűbiztonság és az összeolvasási készség kialakítása, fejlesztés

a fonológiai tudatosság kialakítása,

a rövid távú emlékezetfejlesztése,

az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

a testséma biztonságának kialakítása,

téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten

vizuo-motoros koordináció fejlesztése

auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése

az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-

szintetizáló módszerrel

szövegértés folyamatos fejlesztése

a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával



147

az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése

Dysortográfia:

– a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, egyik önálló

megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak


a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségkialakítása

az anyanyelvi kompetencia kialakulása

az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása

A fejlesztés feladata:

a fonológiai tudatosság kialakítása

beszédészlelési képesség fejlesztése

a rövidtávú emlékezet fejlesztése

a spontán és tollbamondás utáni írás javítása

a figyelemfejlesztés

önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése

szerialitás fejlesztése



148

Dysgráfia:

Az írás képességének specifikus zavara


A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen

azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas

kapcsolatok létesítésének céljára.


a mozgáskoordináció fejlesztése

a testséma biztonságának kialakítása,

a vizuo-motoros koordináció fejlesztése

az írásmozgás alapformáinak gyakorlása,

különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)

írás alkalmával a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának

megteremtése

Dyskalkulia:

A számolási képesség specifikus zavara.

A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések,

szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus

ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok

azonosításának nehézsége.


A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes

legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek

használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.

A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a

matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a

beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási

zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.



149


téri, idői relációk fejlesztése

a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt

fejlesztése

a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése

a matematikai relációk nyelvi megalapozása

a matematika-nyelv tudatosítása

a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése

segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedés,

a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe

helyezése

a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi,

vizuális megerősítés

a fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő

technikák, eljárások alkalmazása

a dyscalculia, reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása

az önértékelés fejlesztése

sikerélmény biztosítása

az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása



150

Hiperaktivitás és figyelemzavarok

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű

tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

A fejlesztés célja

a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése

a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása,

a szélsőséges megnyilvánulások leépítése,

az önkontroll,

az érzelmi egyensúly megteremtése

A fejlesztés feladatai

speciális figyelem-tréning, figyelemfejlesztés

a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény

környezet

fokozott egyéni bánásmód

önkontroll fejlesztése,

önértékelési képesség fejlesztése

feladatok idői megtervezése és kivitelezése

motiválás fokozása

sikerélmény biztosítása

pozitív megerősítés, visszajelzések

jutalmazási technikák bevonása

együttműködés a családdal, szakemberekkel



151

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,

akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége

illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási

nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

Fejlesztés feladatai:

a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása

belső kontrol kialakítása

a másságok elfogadtatása

a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása

egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása

a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése

konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalat szerzés kialakítása

matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein

digitális kompetencia kifejlesztése

az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés

elsajátíttatása

az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése

a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése

A fejlesztés fő célja:

A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása,

kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében.

Az egyéni, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények,

kiemelt feladatok egyéb területei:

- tanulás –igényesség, önállóság, kötelesség elv tudatos alkalmazása

- szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba

- trágár beszéd kerülése- trágárságtól mentes beszéd elérése



152

- gondolataik – összefüggő kifejezése- összefüggő beszédre törekvés

- írásbeli munkáik olvashatóak legyenek

- füzeteik külalakját – igényesség jellemezze

- egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt

- udvariasság felnőttekkel. Társaikkal

- felnőttek iránt tisztelet

- öltözködésben, megjelenésben mértéktartás

A hallássérült gyermek

A hallássérült tanulók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak, tartós tanulási

nehézségeket, tanulási zavart mutatnak, (47§3).

A nagyothallók a hallási fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják., lehetnek enyhe vagy

közepes fokú hallásveszteséggel rendelkező gyermekek. A nagyothallóknál a hallási analizátor

károsodása az élet bármely szakaszában felléphet.

Az enyhe nagyothalló gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség 30–45 dB

közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti, súlyos esetben 65–90 dB közötti

hallásveszteséget mutatható ki.

A nagyothalló gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására,

differenciálására képesek.

Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy anélkül),

esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.

A nagyothallók a beszédet hallás útján sajátítják el, a beszéd megértésében a szájról olvasás

kiegészítő funkciót tölt be.

A halláskárosodás miatt teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia.

Korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében

módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A

hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi

kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és

használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és

a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat.



153


a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése,

a hangos beszéd aktív használatának építése,

a grafo-motoros készségfejlesztés

a dysfázia, dyslexia-prevenció.

A nagyothallók személyiségfejlesztése döntően vagy részben a hallási fogyatékosokra

irányuló gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) tevékenységgel, a hangerősítés különböző

korszerű technikai eszközeinek segítségével valósul meg.

Ennek fő célkitűzései:

a kommunikációs alapkészségek és képességek fejlesztése,

a hallásnevelés,

az ismeretnyújtás,

és a szociális magatartás korrigálása.

Az integrált tanulást a hallási fogyatékosok nevelésére specializált utazó tanár

szurdopedagógus segíti.

A hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Javasolt az alapozó szakaszban a nevelés, oktatás területén a fokozott egyéni és kiscsoportos

fejlesztés, a gyógypedagógus vagy a kéttanáros modell alkalmazása.

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett

döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka,

mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje.

A pedagógusnak az értékelésnél figyelembe kell vennie:

- a hallássérülés következményeként fellépő kommunikációs nehézségeket,

- a szókincs esetleges elmaradását,

- a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség gyengébb voltát,

- az abban előforduló grammatikai hibákat

- kiejtési problémákat.



154

Az együttműködés során a szurdopedagógus/utazótanár vállalja, hogy:

- tájékoztatásnyújtással segíti pedagógust

- konzultációval segíti a pedagógusok, az oktató/nevelő közösség munkáját a gyermek

sajátosságainak megértésében; megismerésében

- segítséget nyújt a befogadó intézmény órai munkájához;

- nyomon követi a gyermek fejlődését;

- egyéni fejlesztés során fejleszti a gyermek kommunikációs kompetenciáját;

- esetlegesen koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő szakemberek munkáját.,

- rendszeresen kapcsolatot tart a szülővel.

Az eredményesség érdekében szükség van a szülők aktív közreműködésére valamint a szülők

és az iskola együttműködésére.

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális

eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a

szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az

egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési

útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének

függvényei.

A hallássérült tanulókat segíteni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve,

önmagukat elfogadva a munka világának aktív részesévé, kiegyensúlyozott személyiségekké

váljanak a sikeres társadalmi beilleszkedés céljából

Az ismeretszerzésben kiemelkedő szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra,

hogy az ezen az úton szerzett ismeretek tartalma valósághű legyen, és hogy az ismeretanyag a

fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.

A szókincs és a fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek, fontos részét

képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.

Tudatos pedagógiai segítséggel kell lehetővé tenni minél több vizuálisan jól érzékelhető, saját

élményen alapuló ismeretek gyűjtését.

Az alsó tagozatos szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése.



155

A nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával, folyamatos fejlesztésével lehetséges,

hogy a kultúrtechnikák (olvasás, írás, nyelvi rendszer) mindinkább az ismeretszerzés

eszközeivé váljanak.

Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs szint elérését,

amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának teljesebb körű elsajátítására

Az egyéni sajátosságok figyelembevételével módosulhatnak a tantárgyi témakörök, tartalmak,

az egyes műveltségi területek hangsúlyos, speciális feladatai (tananyaghoz képest a helyi

tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni,

redukálni, helyettesíteni az irodalmi műveket.)

Kívánatos a korszerű idegen nyelvtanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben

történő kommunikációfejlesztés.

Az iskolai fejlesztés során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.

A munkát segíti a pedagógiai asszisztens, kinek a munkáját a gyógypedagógus

irányítja.

Minden tanár pedagógiai feladata a fejlesztés, tehát minden pedagógus, fejlesztő

tanár is egyben.



156

Legitimációs záradék

A Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programját megtárgyalta és

véleményezte:

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület …………. iktatószámú dokumentumként elfogadta.

………………………… ……………………………….

dátum intézményvezető

A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség 20….. …………… -án véleményezte, az

abban foglaltakkal egyetértett.

………………………… ……………………………….

dátum SZM elnöke

A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat 20…. ………… -án véleményezte az abban

foglaltakkal egyetértett.

………………………… ……………………………….

dátum DÖK elnöke

A Pedagógiai Programot a Német Kisebbségi Önkormányzat 20….. ……… -án véleményezte

az abban foglaltakkal egyetértett.

………………………… ……………………………….

dátum Német Önkormányzat elnöke

A Pedagógiai Programot a Fenntartó 20... ………… -án véleményezte az abban foglaltakkal

egyetértett. (A módosításokra azért volt szükség, mert az úszásoktatás megváltozott.)

………………………… ……………………………….

dátum Győri Tankerület Igazgatója

Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola - levelsuli.hu · a Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelőtestülete készítette 2001-ben, majd 2010-ben, 2013-ban,

Documents