LEGYÜNK BÜSZKÉK A NEMZETI TEHETSÉG …enyft.hu/sites/enyft.hu/files/pictures/ntp/...LEGYÜNK BÜSZKÉK A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAMRA! Áttekintő helyzetértékelés a Nemzeti

LEGYÜNK BÜSZKÉK A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAMRA!Áttekintő helyzetértékelés a Nemzeti Tehetség Programról.

Érdemes először is visszatekintenünk kissé. A tehetségsegítés terén 1987-ben az ECHA (Európai Tehetségsegítő Tanács) megalakulása indította el azt a folyamatot, ami a mai hazai tehetségprogra-mokhoz vezetett. A rendszerváltást megelőző évek egyre frissülő tudományos közéletének keretében a magyarországi szakemberek hamar csatlakoztak a kezdeményezéshez: az „ECHA-Hungary” szekciót létrehozó szakemberek 1989-ben megalakították a hazai tehetségsegítés tudományos és gyakorlati szervezetét, a Magyar Tehetséggondozó Társaságot (amely 2017 szeptemberében már a 28. orszá-gos konferenciáját tartotta Szarvason). A magyar tudományos hagyományokra alapozva új, modern felfogású kutatói és gyakorlati műhelyek jöttek létre, amelyek több tudományterületet is érintve megtermékenyítő pezsgést okoztak a tehetségazonosítás, -fejlesztés, -segítés terén. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1985 és 2013 között mintegy 1300 szakkönyv, cikk és tanulmány

Polonkai Mária, Balogh László, Csermely Péter

2018.JANUÁRFEBRUÁR

jelent meg Magyarországon – ezzel szorosan illeszkedtünk a nemzetközi tudományos trendhez.Az 1990-es évek kutatói munkája, néhány iskola élenjáró jó gyakorlata (pl. a törökszentmiklósi

Bethlen-iskola!), valamint a Debreceni Egyetem és az ELTE tudományos tevékenységei az évtized végére komoly eredménnyé értek: 1999-ben az Oktatási Minisztérium felkérte a Magyar Tehetség-gondozó Társaságot, hogy dolgozza ki egy országos, komplex szemléletű tehetségsegítő program szakmai tartalmát. Így a kormány támogatása mellett 2000-ben elindult az Arany János Tehetség-gondozó Program, amely az évek során mára már több AJTP-program együttes megvalósítását is jelenti. Ez az a program, amelynek keretében először, nagy volumenben, komplex szemléletű tehet-ségsegítés történhetett szerte az országban, a közoktatás keretében, hátrányos helyzetű tanulókat is nagy számban bevonva. Érdemes idéznünk az AJTP céljait: a tudás tekintélyének visszaállítása; a különböző szociális, kulturális gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélye-ket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása; tehetséggondozás; az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

Az AJTP kiváló gyakorlatának tapasztalatára alapozva, valamint a 2006-ban megalakult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (és a Matehetsz) tagszervezeteinek ösztönzésére, széles politikai konszen-zussal 2008-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programot. (126/2008. XII. 4. Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről.) A határozat kimondja, hogy „a tehetségek segítése nemzeti ügy”, rögzíti a széleskörű társadalmi összefogás szükségességét, valamint a tehetségsegítés modern, komplex szemléletét tükröző alapelveit. A program egy tehetségbarát társadalom kialakítását tűzte célul, en-nek érdekében átfogó társadalmi összefogást sürget, felsorolva a szükséges szereplőket, csoporto-kat, teendőket: a köznevelés és a felsőoktatás intézményei; állami-civil együttműködések hálózatok, projektek terén; civil szervezetek és egyházak aktivitása; cégek, vállalatok, segítő tevékenysége; ma-gánszemélyek felajánlásai; szülők, szülői szervezetek bevonása; médiatámogatás stb.

2011. április 7-9.: EU Magyar Elnökségi Tehetségkonferencia

A kormány és a társadalmi szféra összefogásának jelképe és egyszerre anyagi forrása is az állam-polgárok által adható 1%-os adófelajánlás. Az egyetlen állami előirányzatként megjelölt célra, „a Nemzeti Tehetség Program feladatainak ellátására” 2009-ben 54 ezer, 2010-ben 130 ezer, 2011-óta évente mintegy 300-350 ezer állampolgár ajánlja fel adójának egy százalékát. Ez komoly és erősödő társadalmi bizalmat jelent, amelynek alapja, hogy a program megvalósítása átláthatóan és haté-konyan történt az eltelt 8 évben. 2009 és 2015 között a közoktatásért, illetve köznevelésért felelős minisztérium felkérései alapján a Matehetsz-re különlegesen sok feladat megvalósítása hárult, el-mondható, hogy ez az időszak jelentősen hozzájárult a Nemzeti Tehetség Programról alkotott – és ma is érzékelhető – pozitív kép kialakulásához.

A felajánlott adóforintokat 2015 óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslata alapján az Országgyűlés mintegy 100%-kal megnöveli, így a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum és az EMMI vezetői döntése alapján évente kb. 3mrd forint „hazai” pályázati keret áll rendelkezésre. A pályázatokra jellemző, hogy határokon átnyúlóak a kiírások; a pályázatok tartalma a tehetségsegítés komplex szemléletét tükrözik; a kiírások célcsoportjai pedig a nemzeti ügy elve szerint vannak meg-nevezve. Az évenkénti kiírások követik a kezdetekkor elhatározott hálózatos felfogást is, támogatják a hálózati sokféleséget és ösztönzik az intézményi és szakértői személyes együttműködést. A pályázatok segítik az intézményi fejlesztőprogramokat; versenyek szervezését; tehetséggondozó műhelyek, kö-zösségek munkáját; a nemzetközi aktivitásokat; a felsőoktatási tehetséggondozást, szakkollégiumo-kat, a tehetségsegítést erősítő kommunikációs tevékenységeket stb. Különösen fontosnak tartom a 2013-ban elindított Bonis Bona díjat is a tehetséggondozók anyagi és erkölcsi elismerése érde-kében, valamint a 2015-ben elindult (és azóta évente több százmilliós kerettel kiírt) Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat.

Már Magyarország EU-csatlakozása előtt indult el az a kölcsönösségre alapuló folyamat, amely-nek része az Európai Unió által hazánknak adott fejlesztési pénzforrások összessége. Ennek kereté-ben összetett feladatokat megvalósító, tehetségfejlesztést célzó programok is indulhattak. A Mate-hetsz valósíthatta meg a Magyar Géniusz Program kiemelt projektjét és a Tehetséghidak Programot is, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a Nemzeti Tehetség Program megvalósításához és társadalmi elfogadottságához. A különösen hatékony forrásfelhasználásnak köszönhetően a Magyar Géniusz Programban egyfajta szakmai alapozás történt, sok képzéssel, szakkönyvek megjelenteté-sével, a társadalmi és hálózatos együttműködés ösztönzésével. Emellett mintegy 20 ezer gyermek, tanuló számára fejlesztő programok megvalósítása is történhetett a kiemelt projekttel párhuzamos önálló pályázati programokban. A Tehetséghidak Program kiemelkedő aktivitásai pedig a következők voltak: korszerű alapokon nagy volumenű csoportos fejlesztések, mintegy 35 ezer bevont gyermek és tanuló számára; intézményi és egyéni eszköztámogatások; pilot volumenben egyéni fejlesztések, mentális, támogatás, mentorprogram, utazási támogatás; esélynövelő webes gemifikációs fejlesz-tések; társadalmi kommunikáció és nemzetközi kapcsolatfejlesztés. Az EU-támogatású programok 2010-től napjainkig – valamint a most futó kiemelt projektnek köszönhetően 2020-ig – mintegy évi 1mrd forint keretet biztosítanak a Nemzeti Tehetség Program komplex céljaira.

A 2016-ban elindult (és 2020. év végéig tartó) Tehetségek Magyarországa Program megvalósítá-sa (az Új Nemzedék Központ és a Matehetsz konzorciumi együttműködésében) a fentebb elindított tehetségsegítő megoldások fenntartása mellett a személyességre teszi a hangsúlyt: mérésekkel, we-bes eszközökkel, személyes tanácsadással, ösztöndíjjal, valamint az egyéni segítést nagy volumen-ben megvalósító tutorrendszer kiépítésével a személyre szabott fejlesztési megoldások kultúráját kívánja erősíteni. A 2020. év végéig teljesítendő indikátor szerint: 50 ezer tanuló segítése csoportos, egyéni fejlesztéssel, emellett pedig 10 ezer pedagógus továbbképzése kell megtörténjen. A projekt megvalósulása szakmailag erősíti a Nemzeti Tehetség Program auráját jelentő csoportokat (MTT régiós képviseletek, AJTP-iskolák, ECHA diplomások, POK-ok), továbbfejleszti a Matehetsz-hálózatot,

Sikeresen megvalósított, lezárt nagyobb programok: Magyar Géniusz Program, Tehetséghidak Program, Magyar Templeton Program

és új elemekkel is bővíti a rendszert: a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózata és a megyei, járási szakszolgálati munkatársak erőteljes bevonása által egyre sűrűbbé válik a tehetséghálózat. Ezzel a Nemzeti Tehetség Program esélyteremtő ereje jelentősen növekedni fog, a hazai köznevelés minősége javul, korszerű megoldásokkal gazdagodik.

A hazai eredmények és a nemzetközi együttműködések hatására 2015-ben színre lépett az Euró-pai Tehetséghálózat is: az ECHA az Európai Parlament és az Európai Bizottság támogatásával létre-hozta az Európai Tehetségközpontok köré csoportosuló EU-tehetségpontok hálózatát. Az EMMI által támogatott Nemzeti Tehetség Program és az ebből kinövő nemzetközi együttműködés jó példával jár elöl több európai és Európán kívüli ország számára.

Az eddig leírtakat összefoglalva tehát. A Nemzeti Tehetség Program megvalósulásának területei és jelenlegi értékei, muníciója:

- A Köznevelési Törvény tehetségtámogató elemei. Köznevelési tapasztalatok, a szükséges szakmai irányok és alapok ismerete, gyarapodó jó megoldások! Sok ezer pedagógus és más szakember, akik részt vettek tehetségsegítéssel kapcsolatos továbbképzésen és kiváló megoldásokat alkal-maznak munkájuk során. A köznevelés szakszolgálati előírásai, amelynek nyomán a szakszolgálati tehetséggondozó koordinátori feladat megjelent és egyre több helyen működik.- Az állampolgárok támogatása, bizalma. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának elkötelezett támogatása. A Nemzeti Tehetség Alap forrásai, az NTP-pályázatok évenkénti, korszerű, komplex szemléletű kiírása. A tehetségsegítés és -gondozás szavak pozitív és egyre árnyaltabb társadalmi értelmezése.- TÁMOP és EFOP pályázatok: az állami és a társadalmi civil szervezetek együttműködése, a Mate-hetsz kiemelkedő szakmai szerepe. A Tehetségek Magyarországa 2020-ig szerződött programja. A civil és állami szervezeti erősségek, tapasztalatok a tehetségsegítő megoldások terén. A tehetség-hálózat. Az ECHA-diplomások köre. A Matehetsz, az EMET, az ÚNK és más szervezetek tapasztalt programmegvalósító stábja és szakmai bázisai.- A vállalati tehetségsegítés gyarapodó megjelenése (és elismerése a Genius Loci Díjjal). A válla-lati tehetségsegítés, a társadalmi felelősségvállalás minden oldalról pozitív megítélése, a segítés megoldásainak minőségi javulása.- A Budapesti Európai Tehetségközpont, a kialakult nemzetközi kapcsolatrendszer. A hazai tehet-ségsegítő rendszer és a Budapesti Európai Tehetségközpont nemzetközi elismertsége. A széles nemzetközi együttműködés alapjai létrejöttek, az ECHA ösztönzésére nemzetközi tehetséghálózat jött létre, 17 Tehetségközpont és mintegy 300 EU-tehetségpont jött létre.- A felsőoktatási tehetségsegítés jó gyakorlatai (OTDK és szakkollégiumok) a korábbi évtizedek hagyományaira alapulva megerősödtek, hazai és EU-s pályázati forrásokkal rendelkeznek. A fel-sőoktatási tehetségsegítés jelentős tapasztalatokra tett szert. A Nemzeti Tehetség Program meg-valósítása érdekében lehetséges graduális képzések szükséges új irányait ismerjük, ezek néhány képzési helyen részben megjelentek.

A Nemzeti Tehetség Program jelen helyzetének megítélésekor érdemes felidézni, mi is volt a legfőbb cél akkor, amikor a program elindításáról döntöttek? Az intézményi és szakmai támogatás által is a gyermekek, tanulók, hallgatók személyes segítése: megértés, felismerés, elfogadás; komp-lex szempontú fejlesztés, gondozás; mozgástér tágítása, mobilitás; társadalmi kapcsolatok szélesí-tése (mentorok); csoportos és egyéni fejlesztések biztosítása; anyagi támogatás (ösztöndíj); oktatási szintek és területek közötti átmenetek segítése; felsőoktatási tehetségtámogatás szélesítése. És a program megvalósítása által rendszerszintű változások ösztönzése…

És hol tartunk most? A Nemzeti Tehetség Program szakmai feladatai a rendelkezésre álló kere-tek között, nagy volumenben, jó színvonalon megvalósultak! A rendszerszintű változások lehetősége látszik, a keretek a tehetségfejlesztés szakmai szempontjaiból tekintve jó irányban változnak. A tár-sadalmi civil szervezetek és a kormány egyaránt hangsúlyos szerepet vállalnak a Nemzeti Tehetség Program megvalósításában, a feladatok megfogalmazása és megosztása megtörtént. Jó remények-kel láthatjuk magunk előtt a következő évtizedet!

Mi lehet a célunk a következő években? Továbbra is az, hogy a tehetséges fiatalok érdekében egyre sűrűbbre szőjük a komplex társadalmi tehetséghálózatot! A tehetséget felismerő és segítő komplex rendszert fejlesszünk! Jó minőségű kapcsolatok alakuljanak ki az alapellátás és az egyedi társadalmi szervezetek, műhelyek között! Bátran használjuk a sokféleséget! Programokban, pro-jektekben, általános tehetségsegítő tevékenységekben továbbra is hagyományosan jó állami-civil együttműködés történjen. Területenként kibontva:

- A köznevelésben váljanak általánossá a tehetségsegítő jó megoldások! Alakuljanak ki a kiscso-portos és egyéni fejlesztések keretei. A szakszolgálati tehetségfejlesztő és koordináló aktivitás erősödjön.- Az állampolgárok bizalma és az EMMI elkötelezett támogatása fennmaradjon, erősödjön. A tehetséggondozás pozitív társadalmi megítélése árnyaltabb, szakszerűbb legyen.- A civil és állami szervezeti együttműködések hosszú távon, a változó finanszírozási lehetőségek között is megmaradjanak. Az ECHA-diplomások kapacitása jobban hasznosuljon.- A vállalati tehetségsegítés, a társadalmi felelősségvállalás további minőségi javulása és kiter-jedése történjen.- A nemzetközi tehetséghálózati együttműködések átfogó közös programokban erősödhessenek.- A felsőoktatási tehetségsegítés személyre szabottabb legyen. A pedagógusképzés (és a kap-csolódó felsőoktatási képzések) sokkal erősebben igazodjanak a köznevelési és felsőoktatási igényekhez.

A Nemzeti Tehetség Program eddigi, rendkívül sikeresnek mondható évei tehát nem jelenthetik azt, hogy „hátradőlve” ne látnánk magunk előtt további sürgető teendőket. A fentiek mellett talán érdemes külön is megfogalmazni a következő évek munkájának hangsúlyait:

- A tanárképzés (tágabban: a pedagógusok és az ő munkájukat támogató képzések, pl. pszi-

chológus, gyógypedagógus stb.) esetében mielőbb be kell vezetni a képzésbe való felvétel és a képzési tartalom korszerű megoldásait, elemeit!- A köznevelési intézményekben a kiscsoportos és egyéni fejlesztőalkalmak nagyobb volumenű megjelenése szükséges, a szakmai, fejlesztési célok tisztázása és a szükséges humánerő bővítése mellett. A pedagógus órakeretek kitűzésekor, valamint a délelőtti-délutáni idősávok tervezése-kor egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon a személyre szabott kiscsoportos és egyéni fejlesztés lehetősége.- Szakmai műhelymunkák, egyeztetések útján szükséges a köznevelési intézményekben az érté-kelés és osztályozás szempontrendszerének felfrissítése, részbeni megújítása.- A Nemzeti Tehetség Program további megvalósítása érdekében erősíteni szükséges a prog-ram és a köznevelési, valamint felsőoktatási intézmények együttműködését, ennek érdekében tisztázni kell a tehetségsegítés és a további köznevelési/felsőoktatási feladatok átfedéseit, illesz-kedését.

2017-es nyári táborok tutorált fiatalok számára a Tehetségek Magyarországa program keretében

Az értékelés megfogalmazásakor azért az izgatott büszkeségünk és a tettre kész lelkesedésünk melletti legalapvetőbb érzésünk mégiscsak az öröm. Hiszen sok ezer fiatalnak segítettünk „előrébb lépni”! A tehetségük kibontakoztatásában, személyes fejlődésükben, boldogságuk megtalálása ér-dekében. Legyünk mindannyian büszkék a Nemzeti Tehetség Programra!

Bajor Péter

Az írás a Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciáján, Szarvason, 2017. szeptember 22-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

A VIKINGEK NAPKÖVEITŐLA FENYEGETŐ FÉNYCSAPDÁKIG

Milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon egy kimagasló képességű fia-talnak, aki otthonról nem kap kellő támogatást, vagy éppen a szellemi útmutatás hiányzik számára a továbblépéshez? Létezik-e olyan háló, amelyen fennakad, és van-e állami koncepció arra, hogy a nemzet profitáljon a tudásából? Erre voltunk kíváncsiak, így megnéztük, hogyan segítette az első generációs értelmiségi Farkas Alexandra kibontakozását a – hazánkban egyedülálló módon – széles parlamenti konszenzussal, államilag is támogatott Nemzeti Tehetség Program.

Egy-két ritka kivételtől eltekintve a tehetség nem tör utat magának. A fiataloknak szakterületi, mentális támogatásra, anyagi forrásokra van szükségük ahhoz, hogy képességeik ki tudjanak telje-sedni – fogalmaz Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügy-vezető elnöke. Megtudjuk tőle azt is, hogy bár a köznevelésben korábban nem volt átfogó koncep-ció a kiemelkedő képességű gyerekek segítésére, a 2000-ben indult Arany János Tehetséggondozó Program példája nyomán jó néhány civil szervezet eszmélt rá fontosságára. Az ő szándékaik, szakmai alapelveik mentén indult el a későbbi Nemzeti Tehetség Program.

– Felismerték, hogy a felzárkóztatás és a tehetséggondozás két összefüggő tevékenység, hiszen lehet, hogy például egy, a természettudományok terén tehetséges fiatal felzárkóztatásra szorul mondjuk a nyelvek területén ahhoz, hogy kamatoztatni tudja a tudását – mondja Bajor Péter.

A februárban zárult Magyar Templeton Program egyik kedvezményezettjének történetén keresz-tül szerettük volna közelebbről is megvizsgálni, hogyan segíti ma egy kiemelkedő képességű ifjú boldogulását a Nemzeti Tehetség Program. A mogyoródi Farkas Alexandra pályája szép példa rá, mi történik a projekt által felkarolt fiatallal, ha jó időben van jó helyen.

– Nagyon megfogott az a szenvedély, ahogyan a földrajztanárom, Lencsés Barna a munkájához állt. Ő keltette fel az érdeklődésemet a Naprendszer, a barlangászat, a meteorológiai jelenségek és a csillagászat iránt – idézi fel a kezdő lépéseket a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóköz-pontjának légkör- és környezetoptikai jelenségekkel foglalkozó kutatója, aki a Gödöllői Premontrei Gimnáziumban önszorgalomból összeállított kiselőadásokkal kezdte karrierjét. Így került el a Polaris Csillagvizsgálóba, ahol kezébe adtak egy albumot, és amit abban látott, az minden korábbinál job-ban érdekelte.

– A Déli-sarkon rögzített halojelenség felvételén az egész égboltot beterítő, szivárványszínű körök, foltok látszottak a Nap körül, derült égnél. Ez a kép annyira megragadta a fantáziámat, hogy min-dent tudni akartam róla, de itthon hiába nyomoztam, nem találtam erről szóló irodalmat – meséli Alexandra, akiben olyan makacs érdeklődés ébredt a titokzatos fényjelenség iránt, hogy nem nyugo-dott, amíg minden lehetséges fórumon utána nem kérdezett.

– Az egyetemen földtudomány alapszakon kezdtem el tanulni, de ott sem igen tudtak erről, így elkezdtem külföldi kutatásokban magam utánajárni. Így készült el az első, ötvenoldalas tudományos diákköri dolgozatom, amellyel másodévesen 2009-ben első helyezést értem el az Országos Tudomá-nyos Diákköri Konferencián – emlékszik vissza Alexandra, aki kezdetben azt gondolta, a déli-sarkihoz hasonló jelenséget (amelynek lényege, hogy mínusz 20 foknál a levegő páratartalma hatszögletű jégkristályokban csapódik ki, s azokon törik meg olyan varázslatosan a napfény) ő idehaza sohasem fog látni, mígnem egy szép napon, amikor kinyitotta szobája ablakát, ilyen tüneményre, naposzlopra lett figyelmes.

– Szerencsém van, mert Mogyoródon dombtetőn lakom, és az egész keleti égboltot látom, ha kinézek a szobámból. A megjelent publikációk átnézése mellett saját megfigyeléseket is végeztem, így nem csoda, ha feltűnt a különös fényjelenség. Attól kezdve mindenhova magammal vittem a fényképezőgépemet, suliba menet, buszablakból vadásztam ezekre a jelenségekre. Fél évvel később ért legközelebb az a szerencse, hogy egy melléknapnak lehettem tanúja – mondja ma is csillogó szemmel Alexandra, aki a Nap körül kétoldalt fénylő korongokról saját felvételt is mutat. És mutat mást is. Az Indexen nemrégiben megjelent, 32 ezer megtekintésnél járó cikkét, amelyben egy másik fényjelenségről számol be, a nem kevésbé lenyűgöző éjszakai világító felhőkről. A 85 kilométer ma-gasan létrejövő képződmény, amelyet Soprontól Debrecenig egyformán lehet látni, a geofizikusok-nak túl alacsonyan, a meteorológusoknak túl magasan van, így sokáig senki nem vizsgálta a szikrázó fényességű hullámok eredetét.

Amikor rákérdezek, mégis, hogyan ébredt fel éjjel háromkor, hogy a tetőre felmászva rögzíteni

Farkas Alexandra / Fotó: Potyó Imre

tudja ezeket az évente átlagosan egyszer-kétszer, megjósolhatatlan időben megjelenő, világító fel-hőhullámokat, kiderül, a légköroptikai jelenségek iránt érdeklődőknek egész hálózata működik már az országban. Az eget szenvedélyesen kémlelők robbanásszerűen gyarapodó zárt Facebook-csoport-ja több mint ezerháromszáz főt számlál, és a tagok nem restek egymást riadóláncban értesíteni, ha valami rendkívülit látnak odafönt.

Abban, hogy ennyien érdeklődnek a légköroptikai jelenségek iránt, már Farkas Alexandrának is része van. A kutatásnál ugyanis csak egyvalami érdekli jobban: az ismeretterjesztés. Ezért is öröm számára, hogy idén beválogatták a La femme magazin által kiválasztott „50 tehetséges magyar fiatal” programjába is, és ennek hála most hat hónapos, személyre szabott mentorálást kaphat Palugyai István tudományos újságírótól.

– Az emberek mindent túl könnyen elhisznek. Nagyon bosszant, hogy a tudományosnak beállí-tott butaságok futótűzként terjednek, miközben sok érdekes kutatásról senki nem tud. Ezért elhatá-roztam, hogy megpróbálok tenni ez ellen.

Alexandra kezdetben csak tudományos folyóiratokban publikált, de az Élet és Tudomány, illetve a Fizikai Szemle után szélesebb réteget is meg akart szólítani, így ma már FarkasSzem néven blogot vezet, és közéleti fórumokon, valamint a National Geographic magazinban is jelennek meg cikkei. Rendszeresen tart előadásokat iskolákban fizika- és földrajzórákon, a Kutatók éjszakáján és persze szakmai konferenciákon is.

Egy ilyen alkalommal találkozott Horváth Gáborral, az ELTE Környezetoptika Laborjának vezetőjé-vel, aki a megszállottságát látva meghívta, hogy írja nála a szakdolgozatát. Így kezdett el foglalkozni a vikingek navigációjával.

– Van egy elmélet, amely szerint a vikingek borús égboltnál is meg tudták állapítani a Nap állá-sát, méghozzá rejtélyes napkövek segítségével. Ez a tézis ötven éve került napvilágra, de még soha senki nem vette a fáradságot, hogy be is bizonyítsa. Mi ezzel foglalkoztunk – taglalja Alexandra, akinek ekkor új fejezet kezdődött az életében.

Nemcsak azért, mert tudományos kísérleteik nyomán bebizonyosodott, hogy az égbolt különle-ges, kalcitokon átszűrődő optikai mintázatából bizonyos helyzetekben valóban ki lehet következtetni a nap állását borús időben is, de azért is, mert így került a Magyar Tudományos Akadémia Du-na-kutató Intézetébe, ahol elméleti tudását végre a gyakorlatban is kamatoztathatja. És bár való-színűtlenül hangzik, hogy a vikingek tájékozódásától egyenes út vezet a dunavirágokat fenyegető fénycsapdákig, az összefüggés szorosabb, mint gondolnánk.

– Számos állatfaj navigál a napkövek technikájához hasonlóan. A kérészek, a böglyök, a szúnyog-lábú legyek szeme azonban ma már vízként érzékel számos olyan, vízszintesen poláros felületet is, amelyet az ember hozott létre, és amelyhez hasonló jelet a természetben korábban csak a vízfelszí-nen észleltek ezek a rovarok. A napelemekkel, a fekete autókkal, a mezőgazdaságban használt fekete fóliákkal és az aszfaltutakkal megzavartuk ezeknek a lényeknek a tájékozódását, és ez bizonyos ese-tekben súlyos károkat okoz az élővilágban – magyarázza Alexandra, és közben a Dunára 2012-ben visszatérő kérészek rajzásáról mutat fantasztikus fotókat. Az intézetben jó ideje azt is kutatják, mivel lehetne megóvni a dunavirágokat a fényszennyezés okozta káros vonzástól, amelynek következtében

milliószám hullanak el a hidak lámpáinak fénycsóváiban, az aszfalt vízszintesen poláros jelei miatt abban a biztos tudatban, hogy víz felett lelték halálukat.

– Felejthetetlen élmény volt, amikor először láttam dunavirágzást a tahitótfalui folyószakaszon. Miközben azzal kísérleteztünk, hogy a hidak alá helyezett védő fénysorompóval megakadályozzuk, hogy eltávolodjanak a víztől, ezek a szép kis fehér rovarok mindenemet ellepték, tele volt velük a hajam, bebújtak a ruhám alá – meséli Farkas Alexandra.

– A rábahídvégiek is jól ismerik a látványt, amikor az autók szinte nyári hóviharban gurulnak át a hídon. Egy-egy fénycsóvában két-háromszázezer kérész is keringhet ilyenkor, és amikor kimúlnak, tetemük vastag fehér takaróként borítja az utat – mondja Alexandra, aki szerint a Rábán augusztus elején, a Dunán augusztus végén rajzó dunavirágok azért is kevésbé ismertek három év alatt kikelő tiszai társaiknál, mert ezek csak naplemente után, a csillagos ég alatt kezdik meg halálos násztán-cukat.

A Duna-kutató Intézet Kriska György vezetésével most tárgyalásokat folytat az Elmű, a Magyar Közút és az önkormányzatok képviselőivel arról, hogy felszereljék és a rajzás idején működésbe léptessék az általuk kikísérletezett védő fénysorompókat, és ezzel egyidejűleg a közvilágítást átmene-tileg minimálisra csökkentsék. Mindezzel a védett faj megmentése és a rajzás gyönyörű látványának megőrzése mellett a vízi életközösség természetes harmóniájának fenntartása is cél, hiszen a kéré-szek teteme és petéje a halak, denevérek fontos tápláléka.

Az, hogy az illetékesek megfelelőképpen átérzik, sőt lelkesen támogatják a kérészek megmen-tésére irányuló erőfeszítéseket, Alexandra érdeme is, hiszen ilyen esetben elengedhetetlen az ügy fontosságának megfelelő kommunikáció, s ebből már ő is bőven kivette a részét. Többek között e készség jelentős fejlődését köszönheti a Pro Scientia aranyérmes fiatal kutató az elmúlt évben lezajló Magyar Templeton Programnak és jelenlegi mentorának.

„A rábahídvégi autósok szinte nyári hóviharban gurulnak át a hídon.” Egy-egy fénycsóvában két-háromszázezer kérész is keringhetFotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet

– Ennek a programnak az volt az erőssége, hogy éppen abban segített, amiben eddig nem voltunk jók. Én például éltem a lehetőséggel, és előadáskészséget tanultam profi kommunikációs szakemberektől, ami nekem azért volt fontos, mert korábban csak szakmabelieknek prezentáltam, és most közelebb jutottam ahhoz, hogyan foglaljak össze tudományos eredményeket tömören úgy, hogy laikusok is megértsék. Igénybe vehettünk pszichológiai tanácsadást is, ami pedig abban segí-tett, hogy a pályám céljai között megtaláljam a fókuszt – magyarázza Alexandra. Nagy erőssége volt szerinte a programnak, hogy ismeretségeket köthettek egymással a legkülönbözőbb területekről érkező tehetségek. Alexandra az egyéves, személyre szabott program során részt vett csoportos és egyéni személyiségfejlesztő foglalkozásokon, kommunikációs és önismereti tréningeken, készség-fejlesztő alkalmakon, előadott a Templeton Talks konferencián, s angol nyelvi tanulmányaihoz is támogatást kapott.

– Ebben a közegben végre nem éreztük magunkat csodabogaraknak, hogy egy-egy témának a megszállottjai vagyunk – teszi hozzá a doktori fokozatszerzés előtt álló kutató. Pedig ma, amikor egy-re kevesebben jelentkeznek természettudományos tanár szakokra, nagyobb szükség van megszállot-takra, mint valaha. Hiszen, ahogy az első generációs értelmiségi Alexandra példája is mutatja, ahhoz, hogy a tudásvágy felülkerekedjen a konvenciókon, első lépésként a kíváncsiságot kell felkelteni. Ehhez pedig hiteles, jól kommunikáló példaképekre, kitűnő pedagógusokra van szükség.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.12.

„Számos állatfaj navigál a vikingek által is használt napkövekhez hasonló módszerrel.” Fénycsapdába csalt kérészéletek Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet

ZENEI MEGHALLGATÁSOK A SNÉTBERGERZENEI TEHETSÉGKÖZPONTBAN

Február elején és március végén meghallgatásokat tart az új évfolyam poten-ciális diákjai számára a Snétberger Zenei Tehetségközpont.

Olyan diákok jelentkezését várják, akik:

- hangszeren vagy énekben tehetségesek,- elmúltak 12 évesek, de még nincsenek 22 évesek,- jazz és klasszikus zenét szeretnének tanulni világhírű zenészektől, ösztöndíjasként, tehát költségek nélkül. - Bátorítunk minden érdeklődő diákot, hogy jelentkezzen, hiszen a sikeres felvételi után egy évig ösztöndíjas diákként lehet tanulni az intézményben. Akik februárig jelentkeznek és felvételt nyernek, ők a júniusban induló kurzuson kezdik majd a tanulást.

Legyél Te is a Snétberger Zenei Tehetségközpont ösztöndíjasa!További információk a jelentkezéssel és az ösztöndíjjal kapcsolatban a Tehetségközpont honlapján.

LÉGY SZORGALMAS!ORSZÁGOS DIÁKPÁLYÁZAT

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MÁJUS 5.

A Virágozz és Prosperálj Alapítvány országos diákpályázatot hirdet Légy szorgalmas! címmel.Rajzolj vagy Cselekedj! A pályázaton óvodások, általános iskolás diákok, valamint középisko-

lások vehetnek részt a következő kategóriákban:

Rajzolj!Rajzold le, hogy hogyan tudsz szorgalmas lenni a mindennapokban és ezzel örömöt csem-

pészni saját magad és a környezeted életébe. A rajzpályázatra bármely technikával készített rajz, festmény, ragasztott kép, batikolás, montázs, vegyes technika, stb. beküldhető.

Cselekedj és mutass jó példát a környezetednek!Mutasd vagy csoportos pályázás esetén mutassátok meg, hogy hogyan tudsz szorgalmas len-

ni és így segíteni másoknak és magadnak szebbé tenni a hétköznapokat. Természetesen tanári, nevelői, vagy szülői segítséget is igénybe vehetsz a kitalált feladat jellegétől függően. Ebben az esetben fényképekkel vagy videóval megörökített, CD lemezre kiírt, vagy e-mailben elküldött pályázati anyagot várnak.