L Luutthheerrrróózzssaa XI. évfolyam · 2007. 3. 3. · LLuutthheerrrróózzssaa 2003. Július-Szeptember XI. évfolyam A Tatai Evangélikus Egyházközség hírlevele, amely az

LLuutthheerrrróózzssaaLLuutthheerrrróózzssaa22000033..

JJúúlliiuuss--SSzzeepptteemmbbeerr

XXII.. éévvffoollyyaamm

A Tatai Evangélikus Egyházközség hírlevele, amely az információáramlást és a lelkiséget kívánja segíteni. Alapítva Urunk 1992. esztendejének adventjében. Megjelenik havonta. Kapják a gyülekezet tagjai és Tata vonzáskörzetének evangélikussága – valamint az érdeklõdõk. Készült: 300 példányban.

Kiadó/Szerkesztõ: Franko Mátyás tatai evangélikus lelkész TEL./FAX: 34-487-834 Drótpostacím: [email protected]

BBIIBBLLIIAAÓÓRRAA!!Csütörtökönként 1800

GGyyeerrmmeekkeekknneekkBBIIBBLLIIAAÓÓRRAA!! Vasárnap, istentisztelettel

párhuzamasan.

KKoonnffiirrmmaanndduussookknnaakkOOKKTTAATTÁÁSS!! Péntekenként, du. 1/2 4-tõl

AAAAzzzz eeeevvvvaaaannnnggggééééllll iiiizzzzáááácccciiiióóóóééééssss JJJJéééézzzzuuuussss vvvvoooonnnnzzzzáááássssáááábbbbaaaannnn

VVVV öööö llll gggg yyyy eeee ssss PPPP áááá llll nyugalmazottnyugalmazottevangélikus lelkésszelevangélikus lelkésszel

bakonycsernyei otthonábanbakonycsernyei otthonábanbeszélgettem. Hamar abeszélgettem. Hamar a

„lényegre“ az „lényegre“ az IgéreIgére kerültkerülta szó, s ennek kapcsána szó, s ennek kapcsán

természetesen a lelkészitermészetesen a lelkészihivatásra. A lelkészihivatásra. A lelkészi

személyiség kialakulásánakszemélyiség kialakulásánakbonyolult folyamatátbonyolult folyamatát

próbáltuk egy testvéripróbáltuk egy testvéribeszélgetésben elemezni.. beszélgetésben elemezni..

A lelkésszé váláshoz nagy szükségvan a lelki vezetéshez. A lelkésziszemélyiség – ha szabad így fogal-maznom – kialakulásában igenfontos szerepe van a felkészítés-nek. Hogyan volt ez régen, mi volt a„titka“ a régiek sikerének?

Az evangélizáció...az, amimég elért minket, mint fiatalokat.Az ifjúsági konferenciák, amígazokat be nem tiltották. TúróczyZoltán és Szabó Józsefpüspökök, Schulek Tibor aztánVörös Imre szolgálatai...én mégÁgoston Sándort is hallgattam aNógrád megyei Bánkon. Õ egymérnök ember volt, aki azorosházi lelkészekkel összefogvaa nógrádi ifjúságnak konferen-ciákat tartott. Az többnapos volt.A tópartján üldögéltünk,zabkását ettünk – mert még olyanvilág volt 1947-48–ban. ÁgostonSándor nagyszerûen magyaráztaaz igét, jóllehet speciális szem-pontok jellemezték az õ mag-

yarázatát... Az elindulásom azthiszem ott történt, a bánki tópartján. Ahogyan Jézus aGenezáreth tó partján gyógyított,én ott a bánki tó partján gyógyul-tam. Sokan voltunk ebben atáborban. Én keresztapámnál,bent a faluban aludtam, s nap-közben kint voltam a többiekkel.Ott össze is melegedtünk, s barát-ságok szövõdtek. Nagyszerûalkalmak voltak. Ha jól emlék-szem Laborczy Géza volt azegyik lelkész, aki segített ÁgostonSándornak. Így felváltva tartottákaz elõadásokat. Nekem nagyonsokat jelentett Ágoston Sándor.

A másik ember, akitõl sokatkaptam lelkiekben: Szabó József.Õ Balassagyarmatra került, mintpüspök. Neki szenzációs igeirde-tései voltak, s nagyon„emberközelben“ tudott lenni,közvetlen volt mindenkivel.Teológus korunkban a dunánin-neniekkel többször összejött,bátorított, erõsített minket

egyenként is, igaz nem voltunksokan dunáninneniek. Ez akko-riban nagyon jól esett.

Milyen gyakorisággal tette eztSzabó József?

Nem olyan gyakran, de úgyemlékszem, más püspök nemlátogatott meg minket.

Aztán nagyon sokat jelentett,amikor tanév elején Gyenesdiásraelmentünk, tanévnyitó evangél-izációra. Mi abból éldegélünk mais, az evangélizációból.

Az elsõ meghatározó lendületeta lelkészi pálya felé tehát azevangélizációk adták. Volt másindíttatás is?

A legfontosabb, amit márkorábban is említeni akartam,szüleim vallásossága. Az éde-sanyám tranoszciusza (szlováknyelvû énekesköny) még ma ismegvan. Otthon esténként mag-yar és szlovák énekeskönyvbõlénekeltünk. Még ma is fülembe

Képriport gyülekezeticsoportunk finnorszá-gi kirándulásáról

4444 .... oooo llll dddd aaaa llll

Riport egy bajorevangélikus szerzetessel

8888 .... oooo llll dddd aaaa llll

csengenek a karácsonyi énekekszlovák sorai, édesanyám és éde-sapám hangja, amikor esti csalá-di áhitatokat tartottunk.

Az ének nagyon fontos, lelketformáló erõ. Emlékszem, amikorteológián Podmaniczky profess-zor úrhoz készültem elbeszél-getésre – jól felkészültem perszeaz Ágostai Hitvallásból – õ pedigazt kérdezte: „Aztán hányevangélikus éneket tudsz kívül-rõl?“ Hála a Jóistennek, nekünkolyan kántortanítónk, lévita-tanítónk volt Ipolyszögön, akimegtanította szinte az összes,mintegy 600 éneket...

Aztán érõsítette azelhatározásomat az is, amikorgimnazista koromban ifjúságibibliaórát tartottam. Elõször ezgyermek-bibliakör vezetésselkezdõdött, amire a balassag-yarmati lelkészek kértek föl.

Ami pedig a legfontosabbidõszak volt az életemben asoproni teológus évek. Itt értemmeg igazán. Engem a teológiaitanulmányok megerõsítettek.Még a tudományos-kritikai dol-gokis a javamra voltak, s nemrendítették meg a hitemet. Nemvolt ez így mindenkinél, néhánytársunknál ez hitbeli, komolyharcot jelentett, sõt volt aki aztánotthagyta a teológiát is.

Szintén nagyon sokat jelen-tett a Teológus Otthonközössége. Tényleg barátiközösség volt, s olyan nagyonnem is tudtunk szétszóródniSopronban. Az Otthonnak szépkörnyezete volt, ott tanulhattunk.Ha csomag érkezett, együtt ettükmeg... békéscsabai kolbászt csakott ettem elõször. A sok-sokbaráti beszélgetés mind-mindcsiszolta a karakterünket.Nagyon érdeklet minket a bûn, amegváltás kérdése, Jézus szemé-lye. Kutattuk, hogy mi azevangéliumi tartalma egy-egyigének. Voltak közöttünk „szó-vivõk“ – nálunk Pátkay Róbertvolt, aztán Schreiner Vilmos, akisajnos késõbb öngyilkos lett.Aztán Glatz Jóska is, aki mostkülföldön, Németországban van

– mind nagy tudású fiúk voltak.Szegény Jóskát szigorlatonmeghúzták héberbõl, pediggyakran helyettesítette azószövetséges Pálfy professzort,de hát Jóska „politikailag nemfelelt meg az elvárásoknak“. Ezakkor egy olyan idõszak volt.

Kik voltak akkortájt, akik sokat tet-tek azért, hogy a lelkészi karakterhelyesen fejlõdjön ki a teológusok-ban?

Az otthonigazgató személyemindig meghatározó volt.Budaker Oszkár, késõbb VörösImre rengeteget jelentett nekünk.Vörös Imre teológiai tisztán-látása, a problémák végsõkigvaló kielemzése, már-már ahitetlenség határát súrolva azokfejtésével fantasztikusan sokatadott nekünk ez a „merész hit“.Felejthetetlenek voltak ezek azotthon-órák.

Mikor volt mindez?1950-51-ben, a nehéz idõk-

ben. Mi még 25-en voltunk azelsõ évfolyamban – ebbõl a felelett végül is lelkész –, de aztánkésõbb ez a szám ötre-hatracsökkent.

Nemcsak a professzorok éstanárok, hanem a hallgatókközött is voltak rendkívüliegyéniségek: Madocsai Miklós,aki szenior volt vagy GémesIstván és Fehér Karcsi is. Õknagyon komoly teológusokvoltak, s itt meg kell említenemmég Dóka Zoltán nevét is. DókaZolinak fantasztikus emlékezõte-hetsége volt, oldalszámra pon-tosan tudta a dogmatikát is...meg voltunk gyõzõdve, hogyteológiai tanár lesz belõle.Keveházy László is komolyhatást gyakorolt ránk.

Ma már mindenki maga tanul, ninc-senek tanuló-csoportok. Hogyanvolt ez akkoriban?

Sokat tanultunk, dolgoztunkegyütt, vizsgára meg különöskép-pen. Olyannyira, hogy még aszigorlati dolgozatba isbesegítettünk egymásnak! Hadd

ne mondjam, hogy én kinekfejeztem be a szigorlati dolgoza-tát... szegénynek még hiányzottkét fejezete, de már kifutott azidõbõl.

A politika aztán belerondítottnagyon ezekbe a kapcsolatokba.Jöttek a „baloldaliak“ RédeyPali, Vámos Jóska és a többiek...

Mikor értek végett a teológiai tanul-myok?

1954-ben. Én úgy kerültemBakonycsernyére, hogy még ateológián teológus korábanmegismertem Gyekiczky Jánost,akinek a felesége terhes lett, sszüksége volt egy segédlelkészre.Elment a püspökhöz, s idekértengem, így végzés után rögtön ittkezdtem. 1954 júliusa voltekkor.Igen gáláns principálisomvolt, mert olyan segédlelkészifizetést kaptam, amit késõbb aligkaptam máshol – kivéveBalassagyarmatot...Balassagyarmat mindenben „szuper“ volt,többek ott nõsültem meg. Régenaz volt a módi, hogy asegédlelkész egy évig legyen ott agyülekezetben, aztán menjentovább. Nekem ígyBakonycsernye után Ózdkövetkezett. Akkoriban talán alegnehezebb helyek közé tarto-zott. Gyakori egyházellenes meg-nyilvánulások voltak. Pl. a tem-plom ablakát minden héten bev-erték. Szándékosan egy állatk-ertet rendeztek be a templomközvetlen közelében, s talánhumorosnak tûnhet – akkor nemvolt az – istentisztelet közbenhallhattuk az oroszlán üvöltését.A harangozónk nem mertemeghúzni a harangot, mert apárt „szimatolt“ utána... így megkellett tanulnom harangozni is.Három haranggal harangozmi,egy nagy két kicsi, nem is olyanegyszerû feladat, hogy az szépenszóljon. Ha principálisom, VirágGyula temetni ment, akkornekem kellet harangozni.Egyébként mindegyik principáli-sommal ki tudtam jönni, nemvolt semmi gond. Ózd utánSárbogárd következett, TúróczyZoltán püspök rendelt át oda1957-ben.

Szép idõszak volt a balassa-gyarmati, feleségem is ott kezdtea többi papnéval együtt a papné-szolgálatot. Nagy ifjúságotsiekrült mozgosítani, közel 50fiatalt. Színdarabokat adtunkelõ, még Ipolyszögre is kimen-tünk... az egész falu ott volt. Anehézségek ellenére nagyonlelkes idõszak volt ez. S haddemlítsem újból azokat a bizonyos„evangélizációkat“ amelyek minda mai napok táplálnak minket.

Az evangélizációban mi azami hangsúlyosan visszaköszön?A magyarázatok, az irány, alelkület?

Az irány, hogy személyeslegyen az egész. A prédikációim-ban is szeretek rákérdezni:

hiszed, elfogadod? Ma hiányo-lom is ezt a konkrét kérdést: dön-töttél, neked Jézus tényleg pász-torod? Enélkül a személyességnélkül nem tudnánk elhordozniazt a nagy terhet sem, ami mostránk szakadt a lányunkbetegségén keresztül...

A személyesség nélkül nemlehet végezni a lelkészi szolgála-tot késõbb sem. Szórványaimban(21 falu tartozott hozzám) aszemélyességet a 21. századlelkipásztori módszerénekéreztem. A személyes kapcsola-toknak köszönhetõen tudtam jólvégezni a kazuális szolgálatokat.Egy-egy temetésemen 400-500ember is ott volt. Ismertem õket.Talán elismerése volt ennek,amikor azt mondták: tanítsammeg az utódomat is úgy temetni,ahogyan én temettem. Akit énkereszteltem, konfirmáltam,annak az esküvõjén nemismeretlen emberekkel álltamszemben. Egyik helyen 16 évetszolgáltam, a másikon 23 évet.

Annak idején úgy tanítottáknekünk a teológián, hogy 10-15évet ideális egy helyen tölteni.Aztán jobb ha vált az ember...Ugyanakkor a „lelkésznek tudniakell mikor kell abbahagynia“ –mondta akkoriban Szabópüspök. Futbalista nyelven szól-va, amikor még be tudja lõni agólt. A teológián azt mondták aza jó, ha szolgálat visz engem, snem én a szolgálatot. Ha márúgy megyek bibliaórára, hogy azkényszer, akkor baj van.

Nagy tudományos teoló-gizálást lelkészi pályafutásomalatt nem végeztem, de nagyonszerettem a szépirodalmi írásokat,s magam is próbálkoztam az írás-sal. Régebben ezeket leközölték azEvangélikus Életben, aNaptárban, de ma másra vanigény. Furcsán cseng a személyeshang, ma jobban kedvelik azáltalános, átfogó írásokat.

Tervek?Szeretnék szeretteimmel

együtt még sok idõt eltölteni,megállni a próbát, amit ránkmért az ÚRisten. Ha hívnak,meg-megállni a szószéken sszemélyes hangon hirdetni aszívemben lakozó reménységevangéliumát...

fm

22

BBeelleeddeenn kkéésszzüülltt kkééppeekk ((ffoottoo:: FFrraannkkoo MMááttyyááss KKrriisszzttiiáánn)).. KKrriittiikkuuss sszzaakkmmaaii hhaallllggaattóómmppeeddiigg BBéérreess LLaaccii bbaarrááttoomm ((ffoottoo jjoobbbbrraa)),, aakkii mmiinnddkkéétt iisstteennttiisszztteelleetteenn aa lliittuurrggiiaaiiffeellaaddaattookkaatt llááttttaa eell..NNééhháánnyyaann aa lleegghhûûssééggeesseebbbb eeddvveeii lluutthheerráánnuussookk kköözzüüll...... iisstteennttiisszztteelleett uuttáánn..

AAzz eeddvveeii eevvaannggéélliikkuuss tteemmpplloomm,, mmeellyyeett 11999944--bbeenn ééppíítteetttt aazz EEddvveeii EEvvaannggéélliikkuussGGyyüülleekkeezzeett.. HHááttttéérrbbeenn aa kkaattoolliikkuuss tteemmpplloomm lláátthhaattóó.. AA ddéélluuttáánnii sszzóórrvváánnyyiisstteenn--ttiisszztteelleett kkéétt lleeggffiiaattaallaabbbbjjáátt,, BBeennccéétt ééss ÁÁbbeelltt,, EEddvvii IIllllééss GGeerrggeellyy ggáállyyaarraabb lleellkkéésszzeemmlléékkttáábblláájjaa eellõõtttt öörröökkíítteetttteemm mmeegg..

BBeelleeddeenn jjáárrttuunnkkBBeelleeddeenn jjáárrttuunnkkJúnius 13-ára esõ hétvégén csalá-dommal Beledre utaztunk. Ennekoka Béres László barátommeghívásán túl egy lelkészavatá-son (Szombathely) való esetlegesrészvétel is volt, ami sajnos szub-jektív okok és egy falunapi ünnep-ség elhúzódó programjai miattelmaradt.

Vasárnap délelõtti isten-tiszteleten mintegy 50-60 embervett részt. A liturgiát Béres Lászlólelkészkollégám a tõlemegszokott ünnepi méltóságtel-jességgel végezte. Bizonyára az õszámára is érdekes volt ez azalkalom, ahogyan számomra issok-sok gondolatot vetett fel.Eszembe jutottak a régi közösenátélt események. (Laci barátomteológus korában „sofõr“ is volt,õ vezethette a teológia autóját,egy „zsigulit“. Amikorhétvégeken teológus-napra utaz-tak el a hallgatók vagy nekem kel-lett az Akadémia nyomdájánakügyeit intézni, sokszor voltunkúton. Ilyenkor sokat beszélget-tünk egymással a jövõrõl, az elõt-tünk álló lelkészi szolgálatról...

Ez ma már emlék csupán,ahogyan a mögöttünk álló 14éves lelkészi szolgálat is amegváltoztathatatlan múlt része.Milyen jó látni, hogy a kollégahûségesen megállta a próbákat aszolgálatban, én itt lehetek vele ésegyütt dicsérhetjük Urunkat.Tudom a 14 év nem sok, ahûségesen elvégzett munkánakaz igazi íze talán csak évtizedekmúlva adatik meg, de olyan jó

már most is visszatekinteni azelmúlt idõszakra, melyet akezdés, az útkeresés fiataloslendülete jellemzett.

Délután Edvére mentünk. Ittteljes egészében feleségem kán-torizált. A délelõtti beledi isten-tiszteleten a helyi kántorralMolnár Elvírával közösen szol-gáltak.

A Beleden töltött rövid idõtigyekeztünk jól kihasználni: késõéjszakába nyúlóan beszélgettünknemcsak az egyházunkat érintõlegfontosabb dolgokról, alutheránus jövõrõl, hanem ter-mészetesen a személyes ter-vekrõl, álmokról, s a család agyerekek sikereirõl vagy éppengondjairól.

Aki „belül van“ és éli azEgyház hétköznapjait, tapasztal-ja a gondokat, nehézségeket ésátéli az örömöket is, nos az tudjaigazán, milyen jó a testvéribeszélgetés... egymás biztatása, atapasztalások közös kiértékelésevagy a hétköznapos apró csodákelmondása.

Rövid, kétnapos kirándulá-sunk ünnep volt, a találkozásünnepe. Nemcsak lelkész éslelkész között, hanem gyülekezetiszinten is – hiszen a tekintetekbõlmindig olvasni lehet–, s aszószékrõl jól láttam a figyelem-ben is megmutatkozó testvériegyüttérzõ szeretetet... ezért rövi-den csak azt kívánhatom:Legyenek áldottak az ige hall-gatói Beleden és Edvén! Ámen.

fm

33

2200 éévv2200 éévvEnnyi idõ telt el azóta, hogy

Dr. Nagy István egykori tataiparókus lelkész és Matti Hauniajoensuu-i lelkipásztor elõszörtalálkoztak. Már az elsõ beszél-getésekben felvetõdött egytestvérgyülekezeti kapcsolatlehetõsége, melynek mindkétrészrõl igen örültek.

Az elmúlt két évtizedben 2-4évenként sokszor vendégeskedhet-tünk joenssui barátainknál és õk istöbbször részesülhettek a tataiakvendégszeretetében. A mellékeltképek ezen a nyáron készültekFinnországban. A mintegy tízna-pos kirándulás igen jól sikerült,lelkiekben is megerõsödve térhetetthaza 12 fõs gyülekezeti csopor-tunk. Megegyeztünk finntestvéreinkkel, hogy az év végénddddeeeecccceeeemmmmbbbbeeeerrrr 7777----éééénnnn istentisztelettelegybekötve megemlékezünk azelmúlt szép két évtizedrõl. (LR

következõ számiban még visszatérünk erre a

témára. – Szerk.)

A Finn Evangélikus Egyházés a magyarországi evangé-likusság közötti kapcsolat igenerõs, s közel egy évszázadosmúltra tekint vissza. Ennek egyikpéldaértékû jele, hogy egy-házunk nyilvántartásában sze-replõ evangélikus testvéreinkajándékba kapják északitestvéreink által kiadott, LutherMárton Kis Kátéjára alapozottszép kiállású, modern vilá-gunkban is jól érthetõ kátéma-gyarázatot. Evangélikus egy-házunk tanításának rövid ebbélisummáját minden testvérünkneka figyelmébe ajánlom!

Végül itt is hadd mondjakköszönetet Varga István pres-biter testvérünknek a szervezés-ben nyújtott segítségéért!

ffmm

44

FFoottóó:: VVaarrggaa TTaammááss55

Az alábbiakban olvashatjuk Matti Hauniának azt az egyikszombat este Vaivioban elmondott igemagyaráztát, ame-lyet Paula Sainio lelkésztestvérem fordított magyarnyelvre. Finn lelkészkolléginám óriási akarással és szor-galommal, „felnõtt fejjel“ sajátította el a magyar nyelvetcsak azért, hogy anyanyelvünkön beszélgethessenvelünk... Micsoda szeretet! A nyelvészek szerint a magyar a világon a harmadik leg-nehezebb nyelv. Paula Sainiot ha akcentusa nem is, denéha-néha elõbukkanó finnes gondolkodásmódja el-elárulja, hogy nem magyar édesanyától tanulta nyelvün-ket... Tiszteletbõl természetesen semmit nem változtat-tunk áhitatának szövegén, hiszen az így teljes.

Jézus színeváltozása (Mt 17:1-13)

Péternek, Jakabnak és Jánosnak a hegyén egycsodálatos élményük volt. Látták a Jézust. És tudták,hogy az a két férfi, aki ott beszélt Jézussal, Mózes és Illésvolt. Azt is értették, hogy a hang, amit hallottak Istenhangja volt.

De- mégiscsak nem merték senkinek sem elmesélni,hogy mit látták és hallották. Féltek, hogy bolondnak tar-tottak volna õket, és azt nem akarták. Azért hallgattak.

Miért kapták el ezt az élményt? Az nekik még késõbbnagyon fontos dolog lett.

A zsidóknak a többsége azt véltek, hogy Jézus csakegy "nagyszájú" ember, aki hamis tanúságot adottIstentõl. Mondta, hogy Isten az ember bûneit csak meg-bocsát, anélkül hogy bünteti õket. Azon kívül Jézusmásként is a régi zsidó szokásokat elhanyagolta.

De most ezen a hegyen látták, hogy Jézus tényleg azIsten fia, nemcsak valami áruló. Ez a nagy élmény utánértették, hogy érdemes Jézust követni, nem tétovázni. DeJézust követni nem egyszerû, könnyû dolog.

Jézus a saját idõben egy forradalmár volt, nem poli-tikai, hanem vallási. Látta, milyen kevesen szeretikegymást az emberek, hogyan ítéltek egymást, milyenrossz módon beszéltek egymásról.

Szeretet volt található, pl. Az édesanya és a gyermekközött, a férfi és a feleség között vesszõ, és a jó barátokközött, de az nem tartozott a valláshoz. És a hétköznapiélet inkább egy kegyelmetlen verseny volt, mint a nap-jainkban is.

De Jézus szerint a szeretet az elsõ dolog az emberiéletben. Isten irgalmazni akar minket, és mi emberek –ennek követõen – szeretni akarunk a felebarátunkat nem-csak a család tagjait, vagy jó barátainkat, hanem mindenembert, bárki is lehet.

Nekünk egy kapcsolatunk van a Tatai gyülekezettelMagyarországon. Az itt nem a fõ, hogy a kapcsolat hi-vatalos. Az a fõ, hogy Jézus követõi vagyunk, és azérttestvérek vagyunk. Azt mindig tapasztaltunk Tatán, ésremélem, hogy õk most itt is úgy éreznek.

A magyar testvérekkel én most egy hét óta rossznémet nyelven beszélek. Minden jól megy, mert AKAR-NAK engem érteni. A legjobb közös nyelvünk végül is aszeretet nyelve, a vágy megismerkedni egymással,szeretetet, barátságot mutatni. Az éppen az a nyelv, amitJézus szerint kellene beszélnünk minden nap, mindenembernek.

Reméljük, hogy a barátság a magyarokkal tovabbmegya mindkettõ országban.

A hitvallás a mi közös nyelvtanunk, aki összeköt min-

HHHH aaaa tttt nnnn aaaa pppp mmmm úúúú llll vvvv aaaa JJJJ éééé zzzz uuuu ssss mmmm aaaa gggg aaaa mmmm eeee llll llll éééé vvvv eeee tttt tttt eeee

PPPP éééé tttt eeee rrrr tttt ,,,, JJJJ aaaa kkkk aaaa bbbb oooo tttt éééé ssss tttt eeee ssss tttt vvvv éééé rrrr éééé tttt ,,,, JJJJ áááá nnnn oooo ssss tttt ,,,, éééé ssss

ffff eeee llll vvvv iiii tttt tttt eeee õõõõ kkkk eeee tttt kkkk üüüü llll öööö nnnn eeee gggg yyyy mmmm aaaa gggg aaaa ssss hhhh eeee gggg yyyy rrrr eeee .... ÉÉÉÉ ssss

ssss zzzz eeee mmmm üüüü kkkk llll áááá tttt tttt áááá rrrr aaaa eeee llll vvvv áááá llll tttt oooo zzzz oooo tttt tttt :::: aaaa rrrr cccc aaaa ffff éééé nnnn yyyy llll eeee tttt tttt ,,,,

mmmm iiii nnnn tttt aaaa nnnn aaaa pppp ,,,, rrrr uuuu hhhh áááá jjjj aaaa pppp eeee dddd iiii gggg ffff eeee hhhh éééé rrrr eeee nnnn rrrr aaaa gggg yyyy oooo gggg oooo tttt tttt ,,,,

mmmm iiii nnnn tttt aaaa ffff éééé nnnn yyyy .... .... .... MMtt 1177,,11kkkk

66

Lehajtott fejjelNNeemm kkéésszz aa vveerrssDDee mmáárr

ffáárraaddookk,, ddee mmáárrsszzeennvveeddeekk

TTaavvaallyyii vváággyyaaKKiibbiimmbbóózzvvaaHHaarraannggoozzóó

bbiibbee--ssóóhhaajjuunnkk hhaavvééggéétt

jjáárrjjaaSSeennkkiissee

vváárrjjaa –– jjöövvõõbbee mmeenneekküüllõõVViirráággrraa kkeerreekküüllõõ

ggyyeerrmmeekkiibbiimmbbóókk sszzíínneevváállttoozzáássáátt

((KKöösszzöönnöömm NNeekkeeddAA rreejjttééllyyeekkeett,, UUrraammMMiitt kkeeggyyeellmmeedd

eennggeeddeetttt!!))

NNaaggyybbeetteegg lláánnyyáárraa vviiggyyáázzvvaa nneemm ííttééllSSzzeerrffeelleettttMMeeggsszzáánnjjaa,, kkii kkeeggyyeessIIsstteennéétt iimmááddjjaaÁÁllmmaaiibbóóll sszzõõNNeekkii sszzeemmffööddeelleett

ÍÍmm kkéésszz aa vveerrssmmáárr nneemm ffáárraaddookk

mmáárr nneemm sszzeennvveeddeekk

ÁÁllddootttt lleeggyyeenn aasszzíívveekk kkéérrddéésseeiirree

aaddootttt ffeelleelleett!!T.K.

77

BBBBrrrruuuuddddeeeerrrr PPPPhhhhiiii llll iiiippppppppuuuussssééééssss ccccssssaaaappppaaaattttaaaa .... .... ....

88

Egy rendkívül érdekes és értékestalálozásnak lehettünk részeseiezen a nyáron. BBBBrrrruuuuddddeeeerrrr PPPPhhhhiiii llll iiiippppppppuuuussss,azaz Fülöp testvér keresett megminket tatai evangélikusokat.Hogyan is került ide ez a csoport,akik különös színfoltját adják anémethoni evangélikusságnak?Errõl olvashatnak az alábbiakban.Az Önök közösségérõl a „FalkensteniKrisztusközösségrõl“ még sokan nemhallottak errefelé. Mit kell tudnunkÖnökrõl?

Egy kis evangéliumi rend vagyunk a BajorEvangélikus Egyházon belül. Olyan emberekközössége ez, akik meghallották JézusKrisztus hívását, s ebben a közösségbenszeretnék Krisztus-követésüket megélni. Arendtagokra a szerzetesi klasszikus hármasérvényes, azaz a szegénység, a tisztaság és azengedelmesség. A szegénység azt jelenti:Jézus minden – én semmi vagyok. Ebbe bele-tartozik a dolgoktól való függetlenség is, tehátsaját vagyonunk nincs, amink volt azt mindeta rendnek adtuk, s most „közös kasszán“élünk. A tisztaság nemcsak a házasságnélküliállpotot jelenti számunkra, hanem a teljesodaadásunkat Jézusnak, s ezzel együtt a szol-gálatnak. Az engedelmesség pedig Istenakaratának követését és a testvérekbõl állóVezetõtestület tanácsainak valóengedelmességet jelenti.

A közösség több mint 50 évvel ezelõtt jöttlétre, amikor fiatalok egy közössége meghal-lotta az ÚRisten hívását, s a Hümmer házas-pár (lelkészek) vezetésével 1949. január else-jén elkezdték a testvéri közösségben való élést.A falkensteini anyaházunkba 1984-benköltöztünk be, akkor 21 testvér élt együtt. Aközös élet számunkra nem jelent uni-

formizálást, jóllehet külsõleg – rendünkszürke ruhája – miatt annak tûnhet.Mindenkinek lehetõsége van a napi közöséletritmusban egyéniségének a megélésére. Pl.a szobák berendezése is más és más, min-denkinek a saját ízlése szerint. Sokszínûsé-günkben, de egységében egyedülálló krisztusiközösségént létezünk. Így tudjuk betöltenihivatásunkat, melynek célja a hit erõsítése,Isten keresése a biblia csendjében.Rendszeresen látogatunk betegeket, sfoglalkozunk fiatalokkal.

Fülöp testvér hány éve tagja a rendnek?32 éve kerültem ebbe a közösségbe.

Határozott idejû újoncidõ (novíciátus) nincs ésa fogadalomtétel nem kötelezõ, de ha azt vala-ki megteszi, akkor megünnepeljük. Arra törek-szünk, hogy dolgainkat a szeretet vezérelje.

Hogyan esett a választás éppen Tatára?Az ajánlatot egy erlangeni ismerõsünktõl

kaptuk, akinek jó kapcsolatai vannak egy tataicsaláddal. Valóban igaza volt, nagyonörülünk hogy végül is Tata mellett döntöt-tünk. Itt ebben a tóparti panzióban jól érezzükmagunkat. Csend van és Tata fekvésébõladódóan szép kirándulásokat is tettünk már.

Meddig marad a csoport, s mi a kitûzött cél?12 naposra terveztük az egész magyar-

országi programot, amelynek elsõ és leg-fontosabb célja, hogy a Bibliában elmélyed-jünk, de eközben igyekszünk olyan kirándulá-sokat is szervezni, melyek testi felüdülésünketis segítik. Azt szeretnénk, ha mindenki jólérezné magát, ami eddig sikerült is – hiszen akísérõ rendtagokon kívül – a tágabb barátikörbõl verbuválódott ez a másféltucatnyiember. Vannak itt olyanok is, akik már har-madik éve tartanakvelünk. Ez is jelzi, hogyáldás kíséri azt, ha aBiblia van a közép-pontban.

Nemsokára véget ér ez a csendeshét. Mia következõ feladat?

Augusztus 14-tõl egy másik ifjúsági cso-portot vezetek az Alpokba, s ott is bibli-aköröket vezetek majd. Általában két háromcsoportot vezetek évente – így az anyaházfalain kívül – kirándulásokkal egybekötve.

Igen ürölök annak, hogy a közös isten-tiszteleten túl a személyes beszélgetésre isalkalom adódott. Köszönjük a papcsaládszíves fogadását, a gyermekek esti koncertjét,s a sok-sok finomságot. Mindannyiunknevében mondhatom, hogy nem gondoltukutazásunk elején, hogy Tatán ilyen nagyszerûtestvérekre lelünk majd. Isten áldását kívánoma gyülekezet egész közösségére, a lelkész-család szolgálatára. Remélem, hogytalálkozunk még. Anyaházunk ajtaja ésszívünk nyitva áll Önök elõtt, s ígérjük, ha errejárunk feltétlenül megállunk Tatán.

Mi is köszönjük a testvéri bátorítást ésbeszélgetéseket. Gott segne Sie!Aufwiedersehen!

fm

99

KKeeddvveess CCaarrsstteenn,, kkeeddvveess BBoogglláárrkkaa!! IIggeenn ttiisszztteelltt üünnnneeppllõõ ggyyüülleekkeezzeett!!Hosszú az út Abádszalóktól Reutlingenig… de most nem a föl-

drajzi távolságra gondolok, bár az is jelentõs. Az „itt és most“ ünnepiizgalmában annak valószerûtlensége villan át rajtam, milyen kicsinykeesélye volt egyáltalán annak, hogy két idegen, egy német fiú és egymagyar lány találkoz-zon a Tisza-tópartján… Carsten ésBoglárka! Mi volt az azerõ, amelynek vonzását„akkor és ott“megéreztétek? Mi voltaz a hang, az a szó,amelynek dallama nemhagyott nyugton ben-neteket? A választ – azthiszem – nem egyromantikus reggelisétában, a felkelõ napragyogóan tisztafényében kell keres-nünk. A válasz, amitcsak ti ismertek, bennetek van: alelketek legmélyén, az õszintekeresésben, ahogyan Pál apostolmondja: a „Felettébb nagy titok“-ban, az Isten által lelketekreszabott varázslatban, a szerelem-ben van. Mi táplálta a reményt aközös jövõre? Talán ti is kerestéteka kikutathatatlant. Egy mozdulat,egy egy kedves mosoly vagy pil-lanatnyi érintés, ami átértékeltemúltotokat, átprogramoztajeleneteket, irányt szabott közösnekremélt jövõtöknek. Ha hihetünk azelõrelátó Istenben - én hiszek -,akkor a válasz így hangzik: mertegymásnak teremtett titeket azIsten!

A szívek magasztos ünnepe eza mai. Nemcsak a tieteké Carstenés Boglárka, hanem mindannyi-unké. A szülõké, a testvéreké, abarátoké és az ényém is. Az énörömöm, hogy Isten rendje ésakarata szerint akarjátok élniházasságotokat. Hadd mondjam:ez az elhatározás nem az ész, aráció döntése volt, hanem a szíveteké, amelyben munkálkodott azIsten. Ez az Isten által vezetett akarat nyilvánult meg abban is, amikoraz elõbb hangzott bibliai idézetet választottátok a mai alkalomLosung-jának. Amit választottatok, azért választottátok, mert üzenetea tiétek, Isten nektek akarja ajándékozni. Ha majd életutatokon viszza-visszatekintetek, akkor majd még világosabban meglátjátok, s örülnifogtok.

Most mindannyiunk örömén túl a Tietek a legnagyobb, ugyanis aszerelmes szív öröménél nincs hatalmasabb, mert így dobog: énneked... te nekem. Az „én választottalak téged, a te választottál engem“kiváltság-tudatos örömét csak az egymást-álmodók szíve ismeri. Aszerelem, a szeretet, a szív titka ez.

A mai modern nyelvekben a szív szó más és más asszociációkat kelt,átvitt értelemben mind az érzelemmel kapcsolatos. Érdekes módon azeredeti héber kifejezés az ember bensejét, a lehetõ legtágabb értelembenjelöli. A szív titkokkal teli élet szeretetét, az érzelmeket, az Isten elõttifelelõs gondolkodást, a múlt emlékeit, a ma elhatározásait de még a jövõterveit is magában foglalja. A teológus meghatározása pedig azt mon-datja velem: a szív Isten titokzatos cselekvésének színtere.

Igénkben nemcsak a szívrõl, a szeretet, a szerelem bölcsõjérõl vanszó hanem egy pecsétrõl is. A pecsét õsidõk óta nemcsak a valakihez-tartozás jele, hanem aláírás, okmány s egyben garancia is, hogy amitlepecsételtek az érvényes, hiteles, tényszerû a valóságnak megfelel. Ama elmondott igenetek, házassági eskütök, pecsétje szerelmeteknek,garanciája hûségeteknek. A pecsét eltávolíthatatlanul ott vanszíveteken, s karotokon is, azaz cselekedeteitekben közös életetekvégig, mert a „szeretet erõs, mint a halál“ (6. vers)

Emberileg, jogilag nézve a házasságotok felbontható, akötelezettségeitek megszüntethetõek, de a ma kimondott igeneteket azIsten elõtt mondjátok ki, amit nem lehet nem megtörténtté tenni. Haígy készítettétek magatokat erre a mai napra, akkor csodákat élhettekmajd át! Itt most egy hegy tetején vagyunk, mégis elérhetetlen

messzeségben vannak acsillagok, de az Istensegítségével szerelmetektûzszekerén elröpülhet-tek azokhoz a csil-lagokhoz, melyek képe-sek szíveteketfelmelegíteni – amikorszükséges. Mert „afolyók sok víze“ semképes eloltani aszeretetet, de a hétköz-napok sodrásában lehûl-hetnek a még a forrószívek is! Balgaság lenne

alábecsülni az élet viharait, válsá-gos, torokszorító pillanatait.Oktalanság csak a magunk ere-jében bízni! Ézsaiás prófétafigyelmeztet: „Elfáradnak ésellankadnak az ifjak, még alegkiválóbbak is megbotlanak, DEakik az Úrban bíznak, erejükmegújul, szárnyra kelnek mint asasok, futnak és nem lankadnak el,járnak és nem fáradnak el.“ Maarról tesztek tanúbizonyságot, – mipedig a tanúi vagyunk ennek–, hogyszívetek szenvedélyét Isten gond-viselõ, megtartó kezébe ajánljátok,mert el akartok jutni a célig, azaz asírig akarjátok egymást elkísérni…Ennek távlata szédítõ, izgalmagyönyörûséges, kockázata órási, deéppen ezért megismételhetetlenülszép. Mindennek a garanciája csakaz Isten lehet.

Életetek legnagyobb kalandjátkezditek el, mely így hangzik: Istenelõtt egymásnak-egymásért. Ez a

kihívás lehetõséget ad nemcsak önmagatok jobb megismerésére, dehelyetek, szerepetek, feladatotok elfogadására is családban, hivatás-ban. Bátorság kell kimondani az igent, de ugyanúgy erõ, kitartás,szilárdság, következetesség kell a nemek kimondásához is. A mai napünnepes emléke kísérjen életutatokon, kimondott igenetek tiszta csen-gése emlékeztessen a nagyszerû célra! Higyjétek el, éljétek meg: AMindenható Isten veletek van. Vele legyetek egyek, hogy egyek marad-hassatok, mert szeretetek tüzével nemcsak egymást, hanem minda-zokat is melegítenetek kell, akiket rátok bíz az Isten. Ámen

Liebe Festgemeinde!Eigentlich sollte der Pfarrer nicht zweimal predigen, doch der heute

uns allen so willkommenen Anlass erfordert es. Erlauben Sie mir, dass ichmeine Gedanken – so gut wie es vermag – zusammenfasse.

Lieber Carsten, liebe Boglárka!Der Weg von Abódszalók bis Reutlingen ist ziemlich lang. Ich meine

aber nicht nur die geografische Entfernung, obwohl diese auch bedeutendist. Vielmehr denke ich „hier und heute“ an die winzig kleine Chance,welche erlaubte, dass sich zwei Fremde, ein deutscher Junge und einungarisches Mädchen, am Ufer des Tisza-Sees treffen könnten.

Lieber Carsten und Liebe Boglárka.! So frage ich Euch noch einmal:War da eine Kraft, deren Anziehung ihr damals spüren konntet? War eseine Stimme oder ein Wort, deren Melodie Euch nicht ruhige gelassen hat?

Die Antwort können wir nicht bei einem romantischen Morgen-Spaziergang suchen, diese Antwort werden wir auch nicht in der strahlen-den Sonne finden können ... Die Antwort liegt nämlich bei Euch.

FFOOTTOO:: FFrraannkkoo MMááttyyááss KKrriisszzttiiáánn ((vviiddeeooffeellvvéétteellbbõõll))

„„TTééggyy eennggeemm,, mmiinnttppeeccsséétteett aa sszzíívveeddrree......““

Az Énekek Éneke 8. fejezetének vége szolgálta az igei alapot egy széplutheránus esküvõ (Várgesztes, 2003. augusztus 30.) igehirdetéséhez, melyet –a németországi (Reutlingen) evangélikus võlegény miatt – most német nyelvenis olvashatunk.

1100

GGyyeerrmmeekk--GGyyeerrmmeekk-- BBIIBBLLIIAAÓÓRRÁÁKKBBIIBBLLIIAAÓÓRRÁÁKK22000033//22.. fféélléévvii ttéémmááii

Jézus élete – folytatásSzept. 7. Az utolsó vacsoraSzept. 14. Gecsemáné kerttõl PilátusigSzept. 21. Keresztre feszítésSzept. 28. FeltámadásOkt. 5. Jézus mennybemeneteleOkt. 12. Az örök élet (a „szöveg nélküli könyv“)

Jézus neveiOkt. 19. CsodálatosOkt. 26. Tanácsos Nov. 2. Erõs Isten Nov. 9. Örökkévaló AtyaNov. 16. Békesség fejedelme

Amit minden gyereknek tudnia kell(ene)Nov. 23. Kicsoda Isten?Nov. 30. Mi a bûn?Dec. 7. Kicsoda Jézus Krisztus?Dec. 14. Mit tett az Úr Jézus?Dec. 21. Mi a Biblia?

Az alkalmakat Sziklai Katalin és Selmeczi Éva testvéreinkfelváltva tartják. Hozzuk gyermekeinket erre az alkalomra is!

FFeellnnõõtttt--FFeellnnõõtttt-- BBIIBBLLIIAAÓÓRRÁÁKKBBIIBBLLIIAAÓÓRRÁÁKK22000033//22.. fféélléévvii ttéémmááii

Szept. 11. Messiásvárás és az újszövetség világaSzept. 18. Jézus a názáreti, az EmberfiaSzept. 25. Jézus mint király, pap és próféta Szept. 28. A megváltás tanaOkt. 2. Jézus etikája és a zsidó törvényekOkt. 9. Jézus és a tanítványokOkt. 16. Jézus és a csodákNov. 6. Jézus-arcok az evangéliumokbanNov. 13. Jézus-arcok a történelembenNov. 20. Jézus és/vagy MáriaNov. 27. Jézus az az elítéltDec. 4. Jézus az ítélõDec. 11. Jézus, mint út, igazság és életDec. 18. Jézus és mai követõi

EEEEVVAANNGGÉÉLLIIKKUUSSOOKKAATTVVAANNGGÉÉLLIIKKUUSSOOKKAATT KKEERREESSEEKKKKEERREESSEEKK!!!!Kérem mindazokat, akik tudnak akörnyezetükbôl evangélikusokról, hogycímüket jutassák el hozzám! fm

Nur Ihr beide könnt das wissen, was im tiefsten Inneren euerer Seelenist, wie der Apostel Paulus das so schön formulierte: „in welcher liebe,welche ein Geheimnis über alles ist“.

Vielleicht habt ihr schon nachgeforscht, was Euch ermutigte damalsauf eine gemeinsame Zukunft zu hoffen? War es eine nette kleineBewegung, ein Lächeln oder eine vorübergehende kurze Berührung, dieeuere Vergangenheit neu bewertete, euere Gegenwart vorprogrammierteund eine neue gemeinsame hoffnungsvolle Richtung aufzeigte? ·Warum passierte alles so, wie es passierte?

Meine Antwort, die Antwort eines Theologen, lautet: Weil Gott Euchfüreinander geschaffen hat!

Wir sind heute zusammengekommen, weil wir einen feierlichen Anlasshaben: die Feier der Herzen...

Lieber Carsten und liebe Boglárka! Die Feier gehört nicht nur Euchallein, sie gehört uns allen. Den Eltern, den Geschwistern, den Freundenund letztlich gehört sie auch mir, weil Ihr Euere Ehe nach der OrdnungGottes führen wollt. Erwähnen möchte ich noch, dass diese Entscheidungnicht von Eurem Verstand stammt, es war nicht eine logischeEntscheidung, es war die Entscheidung euerer Herzen, in denen Gott wirk-te!

Alle haben wir Grund zum feiern, aber euer Grund ist der größte, weildie Freude der verliebten Herzen die mächtigste ist. Euer Herz schlägt so:ich für dich und du für mich! Diese Freude kennen nur die Verliebten, dievon einander träumen. Das ist eines der Geheimnisse der Liebe.

Im Wort Gottes, welches Ihr für heute ausgewählt habt, hat das Wort„Herz“ im originalen herbräischen Sinn eine umfangreichere Bedeutung.Es bedeutet unser ganzes Innere, alles schöne Emotionen derLebensfreude. Es bedeutet aber auch das verantwortliche Denken vor Gottund darin eingeschlossen die Erinnerung an die Vergangenheit, dieEntscheidung in der Gegenwart und es beinhaltet sogar die Pläne für dieZukunft.

Als Pfarrer sage ich: „Das Herz ist der Platz, wo Gott geheimnisvollwirkt!“

In unserem Text geht es dennoch nicht nur um Herzen, sondern auchum ein Siegel, welches seit langer Zeit die „Irgendwohingehörigkeit“ dieZugehörigkeit eindeutig bestimmt und festhält. Dieses Siegel ist legal,gültig und Garantie für die Zukunft. Das Versprechen, ja man könntesagen den Eid, den Ihr heute ablegen werdet, ist das Siegel Euerer Treue.Dieses Siegel ist untrennbar in eueren Herzen, auch auf euerer Armegeschrieben. Der Arm symbolisisert die guten Taten bis zu eueremLebensende.

De iure, menschlich gesehen ist euere Ehe auflösbar, aber Euer JA-Wort kann man nicht ungeschehen machen., weil diese bewusste Antwort„JA“ bis in die Ewigkeit bleibt.

Wenn Ihr diese unglaubliche Tatsache (credo quia absurdum est)wahrnehmt, sie realisiert, dann könnt ihr ein Wunder erleben.

Jetzt sind wir auf einem Berg und die Sterne sind unendlich weit. WennIhr aber Gott vertraut, dann könnt Ihr mit euerem Feuerwagen der Liebe(wie Elia) zu den Sternen fliegen, die auch Wärme spenden. Es ist wahr,dass „viele Wasser die Liebe nicht auslöschen“, aber die Stürme desAlltags, die Ströme von Problemen können das Herz langsam abkühlenlassen.

Unterschätzt nie die Stürme des Lebens, die schwer zu ertragendenkritischen Momente! Wir brauchen mehr Kraft! Der Prophet Jesaja warntuns: „Männer werden müde und matt und Jünglinge straucheln und fall-en ..., aber die auf den Herrn harren,, kriegen neue Kraft, dass sie auffahrenmit Flügeln wie Adler.“

Heute bekennt Ihr Euch, dass Ihr euere Zukunft in Gottes Hand legenmöchtet, weil Ihr bis dass der Tod Euch scheidet. Diese Perspektive istvoller aufregender Momente, angefüllt mit Proben und unwiderruflichschön. Garantie zum Erfolg kann nur Gott geben.

Euere größte Herausforderung beginnt heute, dies ermöglicht Euch,auch Gott besser kennen zu lernen. Gebt Euch eine Chance zumEntdecken, wo euer Platz im Familienleben, im Beruf ist. Die schönenErinnerungen an das heutige Fest begleiten Euch. Erinnert Euch bis anEuer Lebensende an das schön klingende „JA-Wort“, das denHintergrund schafft, um Euer schönes Ziel zu erreichen.

Glaubt Ihr, so erlebt Ihr!Gott ist mit Euch und stärkt Euere Kraft zum Lieben.Amen.

fm

1111

FFéélléévvzzáárróó bbiibblliiaaiióórráánnkk uuttáánn kkéésszzüülltt ffeellvvéétteelleekk aa rrööggttöönnzzöötttt aaggaappéé ccssaallááddiiaasshhaanngguullaattáátt iiddéézziikk.. TTeecchhnniikkaaii ookkookk mmiiaatttt aazz eellmmúúlltt ffééll éévveebbeenn kkéétt ttéémmaa mmaarraaddtteell,, mmeellyyeekk eellõõkkéésszzíítteettttéékk vvoollnnaa aa sszzeepptteemmbbeerrttõõll ddeecceemmbbeerriigg ttaarrttóó,, úújjsszzöövveett--ssééggggeell ffooggllaallkkoozzóó bbiibblliiaaóórraaii eellõõaaddáássookkaatt.. ((EEzzeekkeett tteerrmméésszzeetteesseenn ppóóttoolljjuukk..))BBiibblliiaaóórráánnkkrraa hhaadddd hhiivvooggaassssaakk mmoosstt iiss,, ss kkéérreemm aa TTeessttvvéérreekkeett kkíísséérrjjéékkffiiggyyeelleemmmmeell aazz éérrddeekkeessnneekk ííggéérrkkeezzõõ aallkkaallmmaaiinnkkaatt!!

Molnár József oroszlányilelkésztestvérem kezdeményezéséreLabossa Lajos esperes, püspök-helyettes halálának egyéves évfor-dulóján rövid megemlékezést tartot-tunk tatabányai sírjánál. Sokankimentésüket kérték, de az õ nevük-ben is elhelyeztük a megemlékezéskoszorúját. Az alkalom igei részét –személyes emlékezésbe ágyazva –Molnár József végezte. A Fejér-Komáromi Evangélikus egyházme-gye egykori esperese, aki három cik-luson át hordozta egyházmegyénkgyülekezeteinek gondját-baját,emlékünkben elevenen él. Testvéri,

atyai szeretete sokunkban erõsítette,mélyítette hivatástudatunkat. Olyanlutheránus elõdre emlékezhettünk,aki félévszázados tatabányaimunkásságával méltó elismeréstvívott ki megyeszékhelyünk evangé-likusságának is.

A tapasztalt, nagytudásúlelkésztestvér hiányzik most is, deÖvéi pótolhatatlan hiányátméginkább szenvedik. A feltámadás-ba vetett krisztusi reménységünket, aviszontlátás ígéretét a 459-esénekünkkel a „Velem vándorul utamonJézus“ eléneklésével vallottuk meg.

Isten tegye továbbra is áldottáLabossa Lajos emlékét, s az általaévtizedeken át elvetett magokbólhozzon elõ bõ termést!

EEggyy éévv uuttáánn

FFFFéééé llll éééévvvvzzzzáááárrrróóóó bbbb iiiibbbb llll iiii aaaaóóóórrrraaaa HHÍÍRREEKKAugusztus 24-én vasárnap az

istentisztelet keretében megk-ereszteltük Nagy Mirtillkistestvérünket. A képen a kereszt-szülõk közül Varga Erika, és aszülõk Csizmazia Szilvia valamintMirtill édesapja Nagy Sándorlátható. Isten áldása kísérje min-dannyiuk életét!

20 évvel ezleõtt kezdõdött mega Joensuui és a Tatai

Evangélikus Gyülekezet között atestvéri kapcsolat. Ennek hivata-

los ünnepe december 7-én leszgyülekezetünkben. Presbiterikezdeményezésre gyûjtõívethelyezünk el, mely gyûjtés célja,hogy egy megfelelõ kiállású kiad-ványban képekkel is dokumen-táljuk az elmúlt 20 év szépemlékeit. Kérem hogy fototech-nikai lemásolás (szkennelés)végett juttassák el hozzám legjob-ban sikerült fotóikat, melyek azelmúlt két évtizedben készültek!Ha valakinek szép gondolatok,történetek jutnak eszébe, szeretet-tel kérem vesse papírra (vagyrögzítse computeren) és küldje ela Lutherrózsa szerkesztõségébe.Elõre is köszönöm mindenkitámogató együttmûködését.

Megkezdtük bibliaaóráinkat!Mindenkit szeretettel vár a

Bibliaórások közössége!

Folytatjuk a konfirmációra valófelkészítést – szokásos helyen

és idõben. Kérem küldjék gyer-mekeiket!

Istentisztelettel párhuzamosangyermekeknek bibliaórát tar-

tunk. Képzési tervet lásd atúloldalon!

LLééppéésseekkaa hh ii tt ff ee ll éé

BBBB eeee ssss zzzz éééé llll gggg eeee tttt éééé ssss eeee kkkk aaaa zzzz oooo kkkk ssss zzzz áááá mmmm áááá rrrr aaaa ,,,, aaaa kkkk iiii kkkk

TTAATTAAII EEVVAANNGGÉÉLLIIKKUUSS EEGGYYHHÁÁZZKKÖÖZZSSÉÉGG,, BBáárráánnyy uu.. 22..FFrraannkkoo MMááttyyááss eevvaannggéélliikkuuss lleellkkéésszz,, TTEELL:: 444488887777----888833334444

nnnn iiii nnnn cccc ssss eeee nnnn eeee kkkk MMMM EEEE GGGG KKKK EEEE RRRR EEEE SSSS ZZZZ TTTT EEEE LLLL VVVV EEEE,,,,nnnn eeee mmmm KKKK OOOO NNNN FFFF IIII RRRR MMMM ÁÁÁÁ LLLL KKKK OOOO DDDD TTTT AAAA KKKK,,,,

EEEE VVVV AAAA NNNN GGGG ÉÉÉÉ LLLL IIII KKKK UUUU SSSS HHHH IIII TTTT ÜÜÜÜ KKKK EEEE TTTTnnnn eeee mmmm gggg yyyy aaaa kkkk oooo rrrr oooo llll jjjj áááá kkkk rrrr eeee nnnn dddd ssss zzzz eeee rrrr eeee ssss eeee nnnn vvvv aaaa gggg yyyyssss zzzz eeee rrrr eeee tttt nnnn éééé kkkk mmmm eeee gggg iiii ssss mmmm eeee rrrr nnnn iiii aaaa llll aaaa pppp oooo ssss aaaa bbbb bbbb aaaa nnnn

aaaa kkkkeeeerrrreeeesssszzzzttttéééénnnnyyyy ttttaaaannnníííí ttttáááássss aaaallllaaaappppiiiiggggaaaazzzzssssáááággggaaaaiiii tttt ....

AAAAdddd jjjj

oooo nnnn eeee

ssss ééééllll yyyy

ttttöööö nnnn

mmmmaaaa gggg

áááá nnnnaaaa kkkk

!!!!