A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék FAVA Konferencia, Siófok, 2016.04.06
A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata
1Kovács Attila, 1Szőcs Teodóra, 2Maller Márton, 2Hajnal Géza
1Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
FAVA Konferencia, Siófok, 2016.04.06
Előzmények
• Tata a „Vizek Városa” • 1950-1990 bányászati vízkivételek
700 m3/perc • Utánpótlódás 485 m3/perc (Csepregi
2007). • Vízszintsüllyedés (93 mBf 1990-re) • 1961-1965 elapadtak a Tatai források
(Fényes 1970-re) • Vízműkutak lemélyítése 1961-től • Panelházas beépítések 1970-től • Bányabezárás 90-es évektől • Regeneráció (40 m vízszint
emelkedés) • 2010-től források visszatérése (2001-
től Fényes) • Környezeti, vízelvezetési problémák
Karsztvízszint süllyesztés 1990-ig
Csepregi 2007
Bányászati vízkivételek a DKH-ban
Csepregi 2015
Összes vízkivétel a Dunántúli-khg.-ben
0
250000
500000
750000
1000000
1250000
1500000
1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010
év
m3/d
Budapest DKH K-i rész Tatabánya Dorog Kincses Várpalota
DKH Ny-i rész Nyirád, Halimba Ajka Balinka, Dudar Források Hévízi-tó
Földtani viszonyok • Triász víztartó (1000 m): Fődolomit, Dachsteini mkő,
• Jura: vékony (max. 100 m): pelágikus és bathiális mészkő képződmények
• Kréta: Tatai Mkő ( 77m), Vértessomlói Aleurolit ( 50 m)
• Oligocén: Mányi F., Csatkai F., (Kivéve Kálvária )
• Miocén: Kisbéri Kavics, Száki Agyagmárga, Somlói F. (Kivéve Kálvária )
• Kvarter: Folyóvizi kavics, homok, eolikus homok
• ÉNy-DK-i , illetve erre merőleges irányú tektonikai vonalak (eocén-pliocén tektonika)
Prekainozoos földtani térkép
Prepannóniai földtani térkép
Prekvarter földtani térkép
Hidrogeológiai viszonyok • DKH egyik legjelentősebb megcsapolása • Erózió bázis: Által-ér. • Utánpótlódási terület: Gerecse NY, Vértes É, Bakony ÉK • Sakktáblaszerű törésrendszer források • Q=76,000-156,000 l/p (Sárvári 1990, Horusitzki 1923) • Alacsony gradiens i=0,001-0,0005 • Víztartók: Triász (Dachsteini Mkő), Kréta (Tatai, Környei F.) • Vízrekesztők: Jura, Pannon (Száki Agyagmárga), Oligocén (Csatkai F., Mányi F.)
• Egyensúlyi karsztvíz szint 140 m • Áramlási irány: Által ér • Talajvíz: Száki F. felett: Pannon, kvarter,
holocén homok. Nincs hidraulikai kapcsolat a karsztvízzel.
• Rétegvíz: Felső-Pannon Somlói Formációban (Tszf/2a). Hidraulikai kapcsolat.
• Források mind fedett mind nyílt földtani helyzetben a törések mentén jelennek meg.
Tektonikus kontroll
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Víz
szin
t (m
f)
Té-1 Té-2 Té-3 Tszf1/a Tszf-2/a Tszf-2/b Tszf-3/a Tszf-7
Tszf-8 Tszf-9 Tszf-10 Fényes Pokol Lo Presti Tükör
Tszf-10
Tszf-2/b
Tszf-3/a
Tszf-2/a
Tszf-9
Tszf-8
Tszf-7
Té-2
Té-1
Fényes
Pokol
Tszf-3/a
Lo Presti
Tszf-2/a
Tszf-2/b
Tszf-1/a
Tükör
Té-3
Tszf-7
Kar
szt
Tala
jvíz
Vízszint idősorok
Karsztvízszintek előrejelzése trendvizsgálattal
• Fizikai folyamat: Leszívás-visszatöltődés • Alkalmazott formula: Cooper-Jacob (1946) kútfüggvény
(Theis módszer egyszerűsített alakja)
• Logaritmikus függvény illesztés • 2010: vízszint ugrás
y = 120.37ln(x) - 1148.5
115
120
125
130
135
140
145
2000 2003 2006 2009 2012 2015 2018
Ka
rszt
víz
szin
t (m
)
Dátum (év)
Té_1
Té_2
Té_3
Piarista Kút (143.5)
Pokol F. (140.8m)
Lo Presti F. (139.3m)
Kis mosó Kút
(139.3m)Tükör F. (138m)
Törökfürdő F
(135.3m)Zsidó Iskola Kút
(133m)Piactéri Kút (131m)
Minnich Kút
(130.3m)Vadászbolt (127.8)
y = 120.37ln(x)-1144.5
Karsztvízszint előrejelzés
Egyensúlyi karsztvízszint = 140 mBf
Veszélyeztetett területek
Forráshozamok vizsgálata
Folyamatos hozammérések • Fényes források, Katonai medence: Bukóél +
DATAQUA • Május 1 út 43 : mobil bukógát + DATAQUA • Török fürdő: mobil bukógát + DATAQUA Rendszeres hozammérések: Lelekes, Zsidó iskola, Lo Presti, Büdös kút, Kastéy forrás, Május 1 út 43, 45, Török fürdő
60
70
80
90
100
110
120
2015.07.01 2015.08.01 2015.09.01 2015.10.02
Fo
rrá
sho
zam
(L/
s)
Dátum
Katonai tó
A Katonai-tó vízhozama
132
133
134
135
136
137
0
40
80
120
160
200
2012. 1. 1. 2012. 12. 31. 2014. 1. 1. 2015. 1. 2.
Víz
szin
t (m
Bf)
Forr
ásh
oza
m (
L/m
in)
Dátum
Hidrogramok
Május 1. út 45
Lelkes forrás
Zsidó iskola kútja
Kastély forrás
Büdös csorgó kút
Törökfürdő forrása
TÉ-2
Té-3
LoPresti
• A forráshozamok a vízszintekhez hasonlóan követik a csapadék eseményeket.
• A vízszintek 2 hetes késéssel reagálnak a csapadékeseményekre.
• A forráshozamoknál hosszabb eltolódás (több hónap) valószínűsíthető.
Forráshozam idősorok
heti idõköz
Tata-Pokol é s csapadék ke res ztk orreláció
kere
sztk
orr
elá
ció
-25 -15 -5 5 15 25
-1
-0,6
-0,2
0,2
0,6
1
80 60 40 20
20 40 60 8020
40
60
80
20
40
60
80
20
40
60
80
20
40
60
80
Ca Na+K HCO3+CO3 Cl
Mg SO4
<=Ca + M
g
Cl +
SO
4=>
TATA 26
TATA 27/A
TATA 28
TATA 34
TATA 41
TATA 8
TATA Törökfürdõ-f.
TATA Május 1. út 43.
TATA Május 1. út 45.
TATA Lelkes-f.
TATA Fényes-f. Fürdõ
TATA Lo Presti-f.
TATA Kastélykerti-f.
TATA Pokol-f. barlang
TATA Büdös csorgó
TATA Kismosó kút
Kismosó patak
Kismosó patak habzas
TATA 26
TATA 27/A
TATA 28
TATA 34
TATA 41
TATA 8
TATA Törökfürdõ-f.
TATA Május 1. út 43.
TATA Május 1. út 45.
TATA Lelkes-f.
TATA Fényes-f. Fürdõ
TATA Lo Presti-f.
TATA Kastélykerti-f.
TATA Pokol-f. barlang
TATA Büdös csorgó
TATA Kismosó kút
Kismosó patak
Kismosó patak habzas
Források vízkémiai összetétele
Karsztvíz
Talajvíz
Ca-Mg-HCO3
Ca-Mg-SO4
KEVEREDÉS
80 60 40 20
20 40 60 80
20
40
60
80
20
40
60
80
20
40
60
80
20
40
60
80
Ca Na+K HCO3+CO3 Cl
Mg SO4
<=C
a + M
g
Cl +
SO
4=>
TATA 50 TSZF-1/a
TATA 51 TSZF-2/a
TATA 52 TSZF-2/b
TATA 53 TSZF-3/a
TATA 54 TSZF-4
TATA 55 TSZF-5
TATA 56 TSZF-6
TATA 57 TSZF-7
TATA 58 TSZF-8
TATA 59 TSZF-9
TATA 26
TATA 27/A
TATA 28
TATA 34
TATA 41
TATA 8
TATA Törökfürdõ-f.
TATA Május 1. út 43.
TATA Május 1. út 45.
TATA Lelkes-f.
TATA Fényes-f. Fürdõ
TATA Lo Presti-f.
TATA Kastélykerti-f.
TATA Pokol-f. barlang
TATA Büdös csorgó
TATA Kismosó kút
Kismosó patak
Kismosó patak habzas
TATA 50 TSZF-1/a
TATA 51 TSZF-2/a
TATA 52 TSZF-2/b
TATA 53 TSZF-3/a
TATA 54 TSZF-4
TATA 55 TSZF-5
TATA 56 TSZF-6
TATA 57 TSZF-7
TATA 58 TSZF-8
TATA 59 TSZF-9
TATA 26
TATA 27/A
TATA 28
TATA 34
TATA 41
TATA 8
TATA Törökfürdõ-f.
TATA Május 1. út 43.
TATA Május 1. út 45.
TATA Lelkes-f.
TATA Fényes-f. Fürdõ
TATA Lo Presti-f.
TATA Kastélykerti-f.
TATA Pokol-f. barlang
TATA Büdös csorgó
TATA Kismosó kút
Kismosó patak
Kismosó patak habzas
Talajvíz megfigyelő kutak vízkémiai összetétele
Vízkémiai jellemzők
• Karsztvizek Ca-Mg-HCO3 típusúak Dolomitos víztartóra utal • Karsztvíz: Fényes-forrás, Lo Presti forrás, Törökfürdő forrása,
Pokol forrás, Zsidó iskola kútja, a Május 1. út 43 és 45, • Kastélykerti-forrás és Kismosó kút Ca-Mg-HCO3-SO4-os víztípus lokális szennyezés (Nitrát!) / keveredés talajvízzel
• Lelkes-forrás és a Büdös csorgó kút: Külön csoport Mg-Ca-SO4-HCO3
• Talajvizes kutak (TSZF): Változatos vízösszetétel, többnyire Ca-Mg-HCO3-SO4 víztípus
• A talajvíz összetétele a felszíni földtan ill. szennyezés hatásait tükrözi (Nitrát!)
Karsztvíz összetételének időbeli változásai: HCO3
• 1983-2004 csökkenés, majd emelkedés
Karsztvíz összetételének időbeli változásai: SO4
• 1978-1990 emelkedés, majd csökkenés
Karsztvíz összetételének időbeli változásai: Cl
• 2002-ig stabil, majd csökkenés
A vízösszetétel időbeli változásai
• HCO3 koncentráció vízkivétel hatására csökkent, a visszatöltődés hatására emelkedni kezdett
• A szulfáttartalom a hidrogénkarbonáttal ellentétesen mozog: Az SO4 koncentráció vízkivétel hatására emelkedett, a visszatöltődés hatására csökkenni kezdett
• A kloridion koncentráció a rendelkezésre álló adatok alapján stabil volt a vízkivétel során, majd a visszatöltődés hatására csökkenni kezdett.
• Az anionok koncentráció változásai feltehetően a rendszer geokémiai visszarendeződését jelzik.
• A vízszintekkel szemben, a geokémiai változások 10-20 éves késleltetéssel jelentkeznek.
• A vízkémiai váltás feltételezhető oka a kitermelés hatására fellépő gradiens inverzió és az áramlási irányok megváltozása (ÉK DNy)
Keveredési folyamatok 1.
Keveredési folyamatok 2.
Keveredés, szennyezés
• TSZF-2/b kút kémiai összetételét tekintettük szélső talajvizes tagnak.
• Vadászboltnál és Attila fakadásnál talajvíz hozzákeveredés (magasabb hidrogénkarbonát és szulfát).
• Május 1. út 45. tipikus karsztvíz, magas klorid és a nitrát tartalom, antropogén hatás.
• A Büdös csorgó kút teljesen eltérő kémiai összetétel, alacsony hidrogénkarbonát, magas szulfát és klorid tartalom.
Izotóp geokémiai jellemzők
Izotóp geokémiai jellemzők
Izotóp geokémiai jellemzők
• Karsztvizekben 0,5 TU nincs 50 évnél fiatalabb komponens.
• 14C és delta 18O alapján a karsztvizek 11-13,000 évesek
• Kismosó-patak és kút főként csapadék eredetű.
• A 3H, Cl és SO4 párhuzamos növekedése talajvíz keveredésre utal.
Összefoglalás • Bányászat 1950-1990 Források elapadása
• Visszatöltődés Források visszatérése
• Környezeti és vízelvezetési problémák
• Források: Tektonikai zónák mentén fedett és nyílt környezetben egyaránt. Pannon márgák szerepe kérdéses.
• Várható egyensúly: Évtized végéig valószínűleg kialakul
• Forráshozamok több hónapos késéssel reagálnak a csapadékra
• Depresszió és visszatöltődés geokémiai változások (10-20 év késéssel)
• Források: Karsztvíz eredet. Kastélykerti forrás, Kismosó kút, Vadászbolt keveredés talajvízzel. Büdös csorgó kút Teljesen eltérő vízkémia
• Karsztvizek: Pleisztocén korúak
• A rendszer regenerációja zajlik. A vízszintek helyreállása néhány éven belül várható, a vízkémiai egyensúly helyreállása hosszabb folyamat.
• Az egyensúlyi vízszinteket a változó klimatikus viszonyok is befolyásolni fogják.
Köszönöm a figyelmet!