Kultúra és kultúrák

Kultúra és kultúrák

Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény

Az ember mint biológiai lény Tudományterületek, amik hozzájárulnak az

összképhez: etológia, humánetológia kognitív pszichológia

csecsemők fejlődése agykutatás

szervi elváltozások, speciális betegségek paleontológia kulturális antropológia

Elméleti keret: az evolúció

Az emberi törzsfejlődés 6 – 6,5 millió év Két lábra emelkedés:

6 – 4 millió éve szavannateória vízimajom-elmélet

Enkefalizáció („agyasodás”) Homo erectus (1,8M) Homo sapiens (200K)

Intermezzo: a felegyenesedés Az emberszabású majmoktól a modern emberig

terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió évet fog át. A 6 és 4 millió év közötti időszak kritikus, mivel

nem maradtak fenn fosszíliák.

Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése.

Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: szavannateória, vízimajom-elmélet

A szavannateória A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt

elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg.

Problémák Miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt,

ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan? Különös és ellentmondó logika:

az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják a bundájukat

zsírszöveteinket viszont szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg lenne (és ugye hiányzik a szőrzet)

az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál

A vízimajom-elmélet (aquatic ape) Sir Alister Hardy, tengerbiológus, 1960

a csupaszság és a zsírpárnák tengeri életmódra utalnak

a felegyenesedést is meg lehet ezzel magyarázni

őseink egy része 4-8 millió évvel ezelőtt geológiai véletlenek során néhány millió évig részleges vagy teljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni

A vízimajom-elmélet További különös jelenségek:

szeretjük a vizet merülési reflex csecsemőknél szívverésünk lelassul a víz alatt lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa bőrlebeny az ujjak között nem kevés, sós izzadás, sós könnyek

Szeretjük a vizet…

A majmok általában nem szeretik a vizet… (a japán makákó kivétel)

Melyik az elfogadhatóbb? Empirikus adat híján nyitott a kérdés…

Intermezzo vége.

Az emberi törzsfejlődés A jelentős változások viszonylag gyorsan

végbemenő, mégis fokozatos és adaptív folyamatok, amelyek távolabbról nézve „ugrásszerűnek látszanak

Ezért valószerűbb ábrát kapunk, ha az új fajok, alfajok megjelenését „derékszögű” elágazásokkal jelezzük

A két igazán nagy ugrás a Homo erectus és a Homo sapiens megjelenése

Az emberi törzsfejlődés

Az emberi törzsfejlődés A modern ember

Homo sapiens sapiens Az anatómiai értelemben vett mai ember kb. 100

ezer évvel ezelőtt hagyta el Dél-Afrikát A mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma alapján

végzett ún. Éva- és Ádám-vizsgálatok szerint a mai emberiség anyai és apai ági közös ősei 160–60 ezer éve éltek

A géntérképek szerint maroknyi csapat (50–500 fő) hagyta el Afrikát

Az első szimbolikus tárgyak, a „mikrolit forradalom” 40 ezer évesek

A világ meghódítása