@Krizsa Katalin: FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótáraleventevezer.extra.hu/Finn1.docx · Web view@Krizsa Katalin: FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára I. rész. Az

@Krizsa Katalin: FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára

@Krizsa Katalin:  FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára

I. rész. Az összes magánhangzóval, az O/U/W triásszal, az ősi T és P-vel kezdődő gyökszavak

A kisszótár célja az, hogy bemutassa: 1. mindhárom nyelv gyöknyelv

2. gyökszavaik nagy része értelmi kapcsolatban áll.

Alapfogalmak: Gyöknyelv az, amely szókincsének legnagyobb részét gyökszavak és azok továbbképzett bővítményei alkotják. Minden gyöknyelvre jellemző, hogy a gyökszavaiknak gazdag szóbokraik vannak.

A gyök 1 vagy 2 mássalhangzóból álló váz (pl. KR), amelyet magánhangzók töltenek fel értelmes, ragozatlan gyök- (tő) szavakra (pl. kar, kár, kér, kor, kór, kör, kúr). Előfordul, hogy a gyökszó még / már? nem értelmes szó (pl. a ker), de a bővítményei (pl. kert, keret, kertel), már azok. Ebben a szótárban azonban a rejtett gyökszavakkal, amelyeknek szótári alakjuk sincs, nem foglalkozunk.

A kisszótár „témavezető” nyelve a FINN, amit a két másik nyelv hasonló szavaival veszünk közre.

A finn és a héber szavakat magyaros kiejtésre írtuk át.

A finn mássalhangzó készlet nagyon hiányos: nincs B, F, G, Z hangjuk és nincs C betűjük. Az ősi T hangváltozása, a D későn érkezett fel a legészakibb régiókba. Jellemzően ritka a szavakban, és szókezdő sem lehet. (Ez azt jelenti, hogy nem vált gyökkezdővé.) Az S/Sz páros sem vált szét – amit S betűvel írnak, az egy átmeneti hang, amelynek kiejtése az Sz-hez áll közelebb.

A magyar nyelv kettőshangzóinak: Ly = L-I/J, Ny=N-I/J, Ty=T-I/J ahogy más nyelvekben, a héberben sincsenek külön betűi, de az LJ, NJ, TJ torlódásakor a kiejtésben megjelennek. Külön kell tárgyalni a Gy hangot. Általában a D-I/J állítja elő és akkor halljuk, ha a DJ torlódik. Ritkábban a G-I/J is előállítja – ilyenkor a GJ torlódásakor ejtünk Gy-t.

A C is összetett hang = TSz. A finnben nincs, de más nyelvekben általában van betűjele is. A Cs-nek a magyar és szláv nyelvekben van külön betűje, de a TS torlódásakor olyan nyelvekben is hallható, ahol nincs.

A finn magánhangzókat az alábbi táblázatban mutatjuk be:

a

e és ä = e

i

o, ö

u és y = ü

A hosszú magánhangzót a finn megkettőzéssel jelöli

aa = á

ee = é

ii = í

oo = ó

uu = ú

ää = ee

öö = ő

yy = ű

Az együtthangzók (diftongusok)

au

eu

iu

ou – lehet w

eü

ie

öü – lehet öj’

üö – lehet üj’

Ha az I a második magánhangzó, akkor J-nek ejtjük

ai = aj

ei = ej

oi = oj

äi = ej

öi = öj

üi = üj

Magánhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaik

Csak magánhangzóból álló szavak

Az európai nyelvekben megszokott magánhangzóknak a héberben az ősi torokhangú párjaik is fennmaradtak – barna színnel jelöljük őket. A torokmagánhangzók azonos mássalhangzó vázon is többé-kevésbé eltérő jelentésű szavakat képeznek – nem cserélhetők fel a lágy párjukra. A héber írás meg is különbözteti őket. Az európai származásúak azonban, akik a torokhangokat is a megszokott módon, lágyan ejtik, csak a szövegkörnyezetből értik meg az ilyen szavakat. Az „indoeurópai” (mitől indo?) nyelvészetben – természetesen – egy szót sem fogsz találni a torokmagánhangzókról.

A héberben lágy H-t és normál H-t különböztetünk meg. Van „régi” K, és K/Ch változó hangjuk is. A kétféle K kiejtésében nincs különbség, de Ch csak a szavak belsejében fordul elő – szókezdő nem lehet.

A HÉBER SZAVAK pirosak

i = romhalmaz /torokhang/ nincs rokonszava

ha- = a, az, zu = az

*se-, ke-, ze = ez

i = sziget, sakál** nincs, -talan

hu, hi = ő /hn, nn/

éjfa = sötétség

á = ó! se = az

se = ez, -ko = -e?

FINN SZAVAK

o = ó! hen = ő

üö = éj, éjszaka

á! a, az á! /tagadás/

e! ez, -e?

MAGYAR SZAVAK

ó! ő /az/

ú! éj

A lágy H, mint a magyar névelő esetén, több nyelvben leeshet a szavak elejéről. A szavak belsejében, bár a magyarban is előfordul a lágy H (pl. méh), nincs megkülönböztető betűje. **A sakál ijesztő, elhaló hangon sír bele a nagy csendbe.

*A se- = aki, ami, amely. A ke- = olyan, mint, amit, amerre, ahogyan, stb. – a héberben előragként használt általános viszonyszó.

XW, XB/V

Ahol indokolt lehet, feltüntetjük a finn szó eredeti, szótári írásmódját is – zöld színnel.

A héber kétféle V betűt használ: a B/V változó hangot megkülönbözteti az európai O/U/W triásztól. A magyarban is kétféle van: az egyszótagúak szókezdője (pl. vas, vár, ver, visz) általában W, de sajnos ezeket is V-vel írjuk. A finnben, bár a délvidékről származó B/V fel se jutott hozzájuk, szintén csak a V-t használják.

ave = vastag

*iwá = kívánta, elferdítette

hov = öl, kebel, ov = tömlő

lásd még

áva = nyílt, sík, tágas

eve evä = uszó, uszony

víz fölé hajlik

ovi = ajtó /elkülönít/

év: vuosi, vuoden

öv-e /a környezete/

ív, ívó /hal/

ivó /pohár nélkül/

óv, öv

evő: süödä, ruoka

áv = atya, aba = apa

apu = segítő

A finnben csak a P/V hangváltás van, de a héberben és magyarban

apa, Aba-újfalu

már megjelenik a B hang és vele a P/B kereszt-hangváltozás is.

iwá = kíván, ove = akar

iwá = elferdítette, eltorzította

avio = házasság, -i

íve = csíny, móka, iva = gúny, irónia

öv-é

ív-el

awá = vétkező, bűnös

áve = kísértet, szellem

*Amit a héber a külön O/U/W betűjével ír és kiejtve V-t mond, azt mi is W-nek írjuk. Finn szóban, bár ők csak a V betűt használják – kizárólag W lehet. A magyar szavakban ez változó – annyi biztos, hogy az egyszótagú tőszavak W-vel kezdődnek.

XT

A héberben T betűből is kétféle van. Az újabb T-t, amit kissé keményebben is ejtünk – aláhúzással jelöljük.

atud = kos, vezér

itud = előkészítés

et = varázsló

ote = beburkol, bugyolál

at = lecsapott rá

atid = ami történni fog

etu = előny, haszon

itu = csíra, a magva

ote = fogás, szorítás

ütü = ható-, átütő erő

aueta = nyit, kinyílik

ottá = le-, ki-, felvesz, visz, elfogad

autio = puszta, sivár out

autta = segít, támogat

át

ét, ét-el

ivó, itat

óv, ótta, fel-őtti

üt

ited = előkészítette

atu = vajon?

ata = jön /arám/

áte = eszme, gondolat

ette = mi nem

ite itä = kelet, -i

ette että = hogy

át

át, út

ata = mostantól, et = kor, idő

iti = ideiglenes, ad = -ig, örökké

átto aatto = előest

íta = este, alkony

ieti iäti = örökké

idő

idő

XP

A finn ’apu’ névszóban egy P volt. Megduplázódva i-re végzódő melléknévvé vált.

aba = apa

ofef = repked, lenget, körülvesz

of = szárnyas, repül

apu = segítség, támogatás

oppi, -a = tan, tanul, elsajátít, hozzászokik

upea = pompás, gyönyörű

appi = após /milyen?/

apa, ipa

oppá, ép-ül

hopp, ép

aféla = homály, hupál = leejtett

ef’á = csörgőkígyó

é/j/fa = sötétség

apea = bús, levert

epe- epä- = nem olyan /az utótag tagadása/

üöpüä = megszáll /éjjelre/

opál /ködös/

epe /keserű, nem jó/

XH

ah = ajjaj!

ahár = után, mögött, aharon = utolsó

áh = jaj!

ohi = mellette el-, túl, elmúlt, vége

ah!

ahol

ihul = jókívánság

ehad, ihud = egy, egyesül

ihuj = varrat

ohed = kedvel

ah, ahot = ápoló

ahá = aha, igen

ehé = ép, egész

iho = bőr /egybe/

ühá = folyton

úhi = anyajuh

megehül /megéhezik/

egy /kiejtése: eddj/

irha

óhad, áhít

A magyar éh (éhes) héber rokonszava az óchel = étel, eszik.

ahu = rét, nádas

A finn jobban hasonlít a héberhez, mint a magyarhoz.

ah = kandalló, ahu = rét, nádas

aho = irtás, parlag

uho = hevülés, léghuzat, fuvallat

XJ

ój = jaj!

é’ni = én nem

aja = ragadozó madár

ója = ojjaj!

ájin = nélküli, -talan

aj ai = jaj! ejnye

ej ei en = én nem

oj oi = ó!

ujo = bátortalan

aj!

ej! ejnye

íj

ój! olyü /ölyv/

ajál = kos, szarvas

ijum = fenyegetés

ájin = forrás

é/j/fa = sötétség, é/j/fo=hol

ajá ajaa = hajt, űz

eje eie = arckifejezés

oja = árok, csatorna

üö = éj /kiejtés: üjö/

ajo = hajtás, szállítás

*ejend, ájul

ijed

új

éj

*Az ’ejend’ régies magyar szó: ennivaló. Az elejtett vad: ’ájult’.

ijen = megfontolta

aje /aie/ = szándék

XK

uká = gödör

okec = szúr, mar

okec = csíp, szúr

ukáv = köbre emelt

aukoa = nyit, bont

eké äkeä = mérges

ore = letép, es = tűz

iki- = örök, ős

*Három gyökszó ugyanazt a jelentést hordozza:

oka, ora, oas = tüske*

ak-ad

ék

ok-oz, ár /szúr/, vés /w/

ük

oker = kitép, akará = meddő nő

aukko = nyílás rés, űr

iká = van /arám/

okev = követő

akka = vénasszony

eka = első /szleng/

ikä = életkor, -tartam

ökör /herélt/

ék

-ik /hányadik/

okev = követ, -ő

ikul = kanyar, elferdítés

aukea = síma, tisztás

ekkié äkkiä = hirtelen, meredeken

ékel-i

XL

éla = fent, ál = magasság

el = erő, ole = nő/l/

ilai = fennséges

olel = gondoz

ul = csecsemő

ala = terület, felszín

elo = élet

ilo = öröm, jókedv

olo = lét, érzés

üle ülä = felső

alue = tér, övezet

elé elää = él, átél, lakik

al-, alá

el-, élő

illó, illő

él, ól, /anya/öl

ülő

al = -on, -ra, aláw = rajta

olel = csecsemő

alle = alá

ellö = élőlény

alla = alatt, lent, előtt

alá, alalá /igeszerű/

élelő /igeszerű/, ellő

al = ne! nehogy! olá = áldozat

ele älä = te ne!

meg-öl

ilá = ok, indok, ürügy, ílu = ha...

elü älü, elli älli = ész, értelem

eli = azaz, vagyis

áll-ít

alúv = silány

éliö ääliö = tökfej, állat

ál /nem valódi/

A gyöknyelvek archaikus nyelvtanát, amit a finn átmerntett az újkorba, részben a héber is megőrizte. A magyar nyelv ugyan már modern nyelvtannal rendelkezik, de az anyanyelvi beszélő az archaikus szerkezeteket is megérti.

Az archaikus nyelvtan szófajai még nem különültek el határozottan. Az I mindhárom nyelvben melléknév képző volt és az is maradt. A finn és a héber melléknévi igenév a jelen idejű igealak – természetesen melléknév is – s a mai nyelvhasználatban nemegyszer főnévként ismerünk rá. Például: vesi (milyen? visz, visző, vesző) = víz. Kesi (milyen? készítő) = kéz. Kivi (milyen? állandó, rögzített) = kő.

XM

ématáj = mikor?

ámu = reggel

eme, ama

é’mim = félelem

em = anya, amán = dajkál

ima = anyu

ammua = bömböl

emo, emä = nőstény

imeä, imu = felszívás

emä = anya-, jó nagy

öm-öl

em-lő, om-ol

mama

amok = mély

umám = sötét, amá = szolganő

umká = mélység

amme = kád, dézsa

emme ämmä = vén boszorkány

uoma = meder, kerékvágás

om-ol, öm-öl

om-ol

amír = kéve

emek = völgy, alföld

auma = asztag, kazal

emi = termő

XN

anija = sírás aná = válaszolt

ani = én, é’n = nincs

uná = sanyargatott /szopás/

éni = én nem

anoa = könyörög

en? = én?

ien = íny, foghús

uni = alvás, álom

ani = igen, nagyon

eno = anyai nagybácsi

ünnä = és, plusz

ääni = hang, beszéd

anya

én

ín, íny /ín-i/

ún-i, unja

anus = halálos beteg

onen = jövendőmondó

iná = becsapta, on = bűn

ane = bűnbocsánat

enne = előjel, hírnök

úno = hülye, állat

enää = többé, már

úni = sütő, kályha

eny-hül

ünő, enyészet

XR

ore = le-, tép

oreh = letép, leszed

ore = átönt, kiürít, aruc = vízmosás

aura = eke

ero, eri- = elválás, különbség

ura = ösvény, meder, folyás, vájat

ár /szúr/

ér-ik

/víz/ ér, ár-ad, űr

aravá = puszta, síkság

erec /ere-tesz/ = föld, ország

ari = oroszlán

aro = sztyepp, préri

eeri ääri = szél, határ

ora = tüske, ori = csődör

szét-árad

/addig/ ér

ír /körmöl és ’befest’/

erech = érték, ar’á=föld /arám/

árba = nagy, négy*

áre = kincs, ári = ár /10 m²/

erä = rész, mennyiség

ár /érték/, ara

ár-ad

lásd még óra: kello

*A 3 irányból, meghatározott idő alatt beáramló vízmennyiséget 4 adat méri – az űrtartalom fogalmát ősidők óta ismerte az ember.

arafel = köd, homály

arivá = esteledés

auer = ködfátyol

ereé äreä = mogorva

őr

ér, er-ély

XS

et = ásó, osze = teszi

et = ásó T/S

is=ember, es=tűz, ten=adj!

as = moly

óser = bőség

ase = fegyver, szerszám

és äes = borona

iso = nagy

oas = tövis, tüske

usea = sok, több

ásó

ás

Is-ten

ás, wés

és, eső

esel = szállás

is, isá = ember

is = férfi, ten = adj!

t’suá = segítség

asua = lakik

esi-isä = ösapa, előd

isä = atya

úsi = új, újabb, friss

esi- = elő-, előtti

isi = apu

ás-ott /földbevájt ház/

le-eső, ős

Is-tuán: ember-tevén

is, túsz /hozzátesz/

aszia = tevékenység

asán = füst

espár = rész, adag

tésa = kilenc

asia = dolog, lényeg, Ásia = Ázsia

ísi = könnyű

osa = rész, sors

üsi = kilences szám*

tesz /te-osze/

osz-t, osz-lik

osz-t

és /még/, is

*Az együttműködő csoport ideális létszáma – a tíz ujj analógiájára – 10 volt. Ennek emlékét őrzi például a héber imarend is.

A kilenc jelenlévőhöz tehát még egy „segítséget” kellett keresni, hogy tízen legyenek – hogy a vállalkozás sikeres legyen.

asón = érdes /hang/

otot = jelek, betűk T/S

asít = rögzített

usár = jóváhagyott

ási = szamár /ass/

esse ässä = hang, betű

ies = járom, iga

úsia = ismétel, cserél, hosszabbít

iáz

wés-et

was-ít /rögzít/

aser = az, aki

asu = külalak, öltözet

Mássalhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaik

W és B/V gyökcsoport

Az eredeti finn szavakban csak W lehet, de V-vel írják. A magyarban mindkettő megvan, de szintén csak a V betűt használja. (V-vel kezdődő magyar szavak, pl.: vet, vad, vág, véka, váló, vén, vas, stb.). E három nyelv közül csak a héberben van meg mindkét betű – annak ellenére, hogy ott mindössze 6 darab W-vel kezdődő jövevényszó van.

A három gyöknyelv legnehezebben összehasonlítható gyökcsoportjához érkeztünk. Miért tárgyaljuk a kétféle V-t a szótárunk elején, és nem az abc-ben szokásos módön, a végén? Azért, mert másfélét, a gyöknyelvész abc-t használjuk. Annak első mássalhangzói: B/V + O/U/W. A gyöknyelvész abc elődje a héber és orosz abc, melyek így kezdődnek: alef-bét/vét-gimmel-daled, illetve az orosz: á-be/ve-ge-de. A gyöknyelvész abc azonban nemcsak a B/V-t, hanem a többi hangváltozást is egymás közelébe juttatja.

A gyöknyelvész abc:

1.

2.

3.

4.

5.

Lágy magánhangzók

A-Á

E-É

I-Í

O-Ó és Ö-Ő

U-Ú és Ü-Ű

Torok magánhangzók

A-Á

E-É

I-Í

O-Ó

U-Ú

A mássalhangzók következnek:

1.

O /U /W

5.

T és T

9.

I /J

13.

N és Ny = N-I /J

2.

B/V

6.

P/F

10.

K és K/Ch

14.

R

3.

C = TSz Cs = TS

7.

G, Gy = DJ vagy G-I /J

11.

L és Ly = L-I/J

15.

S, Sz és Sz*

4.

D

8.

normál H és lágy H

12.

M

16.

Z/Zs = zöngésedett Sz/S

*Itt jegyezzük meg, hogy a héberben nemcsak normál H és lágy H, régi T és újabb T, illetve K és K/Ch – hanem régi Sz és újabb Sz is van. Azt, hogy egy hang újabb-e vagy régi, onnan lehet tudni, hogy az újabb hangok jellemzően kultúrszavakban szerepelnek.

A finnt Észak-Európában, a magyart „középen”, az afrosémi és a sémi nyelveket a délvidéken beszélik. Az európai és az afrikai ősnyelv egymásba olvadásának színhelye a délvidék volt. A két ősnyelv közötti legjelentősebb eltérést az O/U/W-vel kezdődő „északi” szóállomány képezi, amely egészen más, mint a délvidék B/V szavai. Van tehát egy jelentős szókincs, amely nem, vagy csak körülményesen (a szókezdő W leválsztása után) rokonítható a sémi nyelvekkel. A szláv nyelvek – ebből a szempontból – inkább az európai ősnyelvhez tartoznak. A magyar nyelv pedig, mintegy összekötő hidat képez „északtól-délig”.

Ennyit az elméleti alapokról – és most lássuk a finn W gyökcsoport héber és magyar rokonszavait.

WX

*A me- csak igei előrag, ami nem tartozik a szóhoz.

HÉBER

*me-ví = viszi

vau = hú!

FINN

vuo = áradat, meder

FINN

vüö = öv, derék, heveder

váu! /húha!/

MAGYAR

vívő /w/

WW és BB

buba = baba

me-ví = viszi

me-ví = visz, weszet = irányít /vezet/

vauva = kisbaba /sír/*

vevü vävy = vő, vej

vievä = vivő, elvevő, vezető

baba

vő, vevő /w/

vivő /w/

*A finn vauva síró gyereket jelent. A héber buba = baba, babúa = buborék, hólyag, tükörkép. A magyar baba szó nem a sírást idézi, hanem az „üres” játékra, illetve az emberarcú, de tárgyként fekvő, tehetetlen kisbabára utal.

waw = horog /elakaszt/

víve = időköz, csúszás, késlekedés

el-vevő /w/

WD

wadai = biztos

wádi = völgy, vízmosás

wádi = vízmosás

váde = követelés

viedä = visz, szállít, vezet, elragad, menekül

vuode = ágy

vad, vád /w/

vid-d, ved-er /w/

véd

WT és B/V-T

wettu = és még

wettu =és még, boet=belerúg

vátia = követel, kell

veto = von, felhúz, szippant, erő, huzat, dobás, rúgás, vágy

Vata

visző, vető, el-vétő /w/

T/Sz hangváltás

A Vata-féle lázadás feje 1046-ban...

wettu = és még, witer = elenged

witer = elenged wettu = és még

vati = tál, lavór

vettüä = átnedvesedik

viettää = időt tölt, folytat, lejt, ünnepel

vuotá = folyik, ömlik, csurog, ereszt

vietto = ünnep, lejtő

vuoto = folyás, szivárgás, lék, lyuk

vet-ő

vetetá /vizesítő/

vitető /visző/

T/Sz/Z hangváltás

vitá, vitő /víz, visző/

wetek = ösztön

vietti = ösztön

A ’t’ kettőződése a finnben archaikus műveltetés.

vitető /visző/

m’vatén = kibélel

ote = betakar

ote = felölti

váte = öltöny, rongy

vítta = köpeny

vüötte = felövez

vüöte = árujegy

vat-ta

vetetá /rávetett/

vitető

watik = kipróbált, wetek = gyakorlat

bituk = hasítás, vágás

víte = célzás, utalás

vuota = nyersbőr, csík

víttoa = mutogat, integet

A héber bituk mégsem

vittu = picsa

valódi rokonszó.

vitetá, vitető

le-veta

WP = WX+PX

WP vagy WF váz sem a héberben, sem a magyarban nem alakult ki. Egyetlen magyar szó a vápa: az ászokhordók aljának homorúsága.

A finnben, úgy tűnik, hogy vannak WP származékok, de itt sem valódi gyökről, hanem összetett (WX+PX) vázról van szó.

meví = visz, poe = tétlenkedik

vapá = szabad, üres, nyílt

vipüä = időz, tartózkodik, késik

meví = visz, pe = száj, pipíja = nyílás

vapa = horgászbot

vipu = emelő, csapda

vippi = pénzkölcsön

vápa /behajló/ w

/szipózik/

WH és B/V-H

rah = lágy*

wechi = vajon? rihá = szaglás*

vaha = viasz

vähä = kis, csekély

vihi = megsejtés, szimat, viehe = csali

vakar-ó /w/

véka /w/

vajh? /w/

*Megjegyzés a héber rah = lágy és rihá = szaglás szavakhoz: a nehezen kiejthető, pergő R hang egyik elődje a raccsolt W volt.

wáj = jaj!

wakhán = vitatkozó

vihioa = fület sért, megfájdít

vuohi = kecske /mekeg/

viho-g /w/

vakkan, vaker-ál /w/

bahul = mohó, b’hemá = barom

viha = harag, düh

vihar /Bihar/, vehemens

Mint korábban a bituk, a héber bahul és b’hemá sem valódi rokonszavai a finn viha + a magyar vihar-nak (amik viszont rokonok).

Azért nem, mert a déli B/V és az északi O/U/W csak a délvidéken keveredett össze a szavakban, s ott is csak részben – Bihar.

WJ és B/V-J

wechi = vajon?

bój = gyere!

meví = viszi

wáj = jaj! aja = ragadozó madár /vijjog/

vaj vai = vagy

vevü vävy = vő

viejä = vivő, exportőr

voj voi = jé, hűha, jaj!

voj voi / voida = tud, -hat, -het

vaj-on? /w/

vő, vevő, vej /w/

vijő /vivő/

ojvé! /w/

ájin = nincs, -talan, mavój = sikátor

m’vujár = gödrös

vajá = szűken, hiányos, hibbant

voj voi / voide = vaj, zsiradék / kenőcs

vaje = hiány

A finn voj szónak 3 különböző jelentése van!

váj-t

vaj /w, lyukacsos/

bájit = ház

vaja = fészer, szín

vája-t /w/

WK és B/V-K

bik’á = völgy

bokéa = feltör

vaká = biztos, szilárd, megfontolt, nyugodt

vuokko = kökörcsin

vakio = állandó, változatlan, szabvány-

béke

elő-bukó, bukkan

bek’á = hasadék

bokéa = fel-, áttör

bek’á = hasadék

vako = barázda

veki /väki/ = nép-, katonaság, erő

vuoka = sütőforma

béka /száj/

bika

véka /w/

wikúah = vita

bokéa = hasad

m’vuchá = zavar, zavarodottság

vákkua = károg

väkä = horogszakáll

vika = hiba, sérülés, fogyatékosság

vaker-ál

bök

vak /w/, el-bukó

beká = mértékegység

vakka = doboz, kosár, véka

víkko = /egy/ hét

váka = mérleg, mázsa

weeekend

véka /w/

véka

WL és B/V-L

uvál = patak

movil = elvisz

we = is, meg, még

mabul = özönvíz

valua = ömlik, folyik

välülä = hajó-, útvonal

vielä = még

vuolle = sebes ár

váli = választás

el-váló /w/

-vel, vele /w/

vele /w/

-val, vala /w/

bolel = beolvaszt

muvlá = beékelt

waw = kampó

muvlá = bemélyített

valá = önt

víla = reszelő

viulu = hegedű

vuolu = faragás, forgács

valu = öntvény

vílu = falemez, furnér

váló

el-váló /w/

le-váló /w/

laván = fehér

m’vulak = sivár, kietlen

válea = sápadt, fehér

víleä = hűvös, hideg

valo = fény, világos

vilu = hideg, megfázás

víli = aludttej /fehér, hideg/*

vilá-gos /w/

vilá-gos /w/

*Aludttej csak hidegen készíthető, mert a langyos tej csak megromlik.

*navál = elaljasodik

muvlá = beékelt

wilón = függöny, blil = zűrzavar

vale- = ál-, hamis

väli = hézag, rés, táv,

szünet, kapcsolat

villa = haj, szakáll wild

vala = eskü, fogadalom

villi = vad, zord, féktelen, szokatlan

el-váló

szét-váló

vil-lan, vil-lám /w/

*Nemcsak az mx-, hanem az nx- is igeképző előrag a héberben – tehát egyik sem része a tőszónak.

WM = WX+MX

Héberben sem B/VM sem WM gyök nem alakult ki. WM gyökszó a magyarban sincs – a B/VM szókészlete pedig szegényes.

Az alábbi finn szavakat nem a WM gyök származékainak, hanem összetett (WX + MX) vázú szavaknak tartjuk.

meví = visz, ma = ami, amit

meví = visz, ma = ami, amit

vamma = sérülés, testi hiba /amit visz/

víma = metsző szél /ami visz/

víme = legutóbbi, végső, múlt

amit vi-ve /w/

ami / amit vi-ve /w/

we = még, imo = vele

vmo, vaimi = feleség

aki vele /w/

WN és B/V-N

we = majd, és

on = erő, nivén = elkorcsosodik

meví = viszi

ván = hanem, de

venüä = hever, kinyúl-, változik, ’eljut’

vuosi = év

vuonia = ellik /juh/

väänne = fintor, görcs, csikarás

vounna = évben

vuona = bárány

-ván, -vén /w/

voná, vonáne /vongáló/

vonósi, vonaná /w/

voniá, voni-a /w/

nav’á = folyik, meví = vivő

meví = vivő

vana = vonal, szár, a nyoma

víni / vína = bor, tegez / pálinka

vánia = leselkedik

/utána megy/

vino = rézsútas

vona, voniá /w/

vini, félre-vivő /w/

on = erő, movil = húz

movil = húz

nivén = elsorvad

vaunu = fogat, vagon

vene = ladik

vieno = gyenge, enyhe

vonó, be-vonne /w/

vone /w/

véni /ványadt, w/

vannoa = megesküszik

/bevon/

vanne = abroncs

/körülvesz/

vanna = fürdőkád

A héber igék és igeszerű főnevek egy része ugyanolyan alakú, mint a finn igéké – ez is az archaikus nyelvtan maradványa mindkét nyelvben. Jellemző végződéseik: oe vagy oa. Héber példák: soméa = hall, halló, dobéa = bőség (odadobott).

WR és B/V-R

ér = éber

wrid = vér-ér

go-ver = legyőz /mint-ver/

vára = veszély

veri = vér

víru = csík, vonal /var/

vári, varoa = ügyel, vigyáz

vieri = szél, oldal, szegély /elvert/

vári = nagypapa, öreg

virua = fekszik, elnyúló /levert/

vár-ó /w/

ver, var /seb/ w

ver, var /seb/ w

werko = ingatlanadó

warod = rózsaszín

wered = rózsa

ore = letép

vara = tartalék, vagyon

väri = szín, festék

víri = zászló /virít/

vore = tolvaj

vero = adó

a vár-a

vér-i, vör-ös /w/

vir-ít /w/

el-veré

borgi = csavaros, spirális /pörög/

bérág = kicsavarta

várua = hajladozik, himbál

väre = fodrozódás, borzongás, reszketés

vüörüe = gurul, hömpölyög, özönlik

väärä = görbe, ferde, ál-, téves, rossz

vüörü = földcsuszamlás, lavina, áradat

vire = fodrozódás, szellő, hangulat, árnyalat

viruá, wer/g/ődő/

*pör/g/e, fer/d/e

*pör/g/ő

*for-ue /forgó/, förü /förgeteg/

*A finn és a magyar között W/P kereszt-hangváltozás történt, a magyar és héber között pedig (amelyekben B hang is van): P/B változás.

WS és B/V-S

Itt van a legnagyobb probléma a három nyelv gyökszavainak összehasonlításánál. Amikor a finn végleg elvált protomagyartól, protohébertől és fel(vissza)került északra, az S/Sz még nem volt használatban. S amikor már volt, csak egy átmeneti hang került bele. A héber hangtörténet analógiájára ez S kellett legyen – de a fülünk ellentmond ennek. A finnek valójában egy kissé selypes Sz-et ejtenek.

A finn WS szavak magyar rokonait tehát WS / WSz, WT gyöknél is kereshetjük. Héber rokonszavait azonban így sem, mert a 6 jövevényszavuk kivételével W nem lehet szókezdő. Ilyenkor csak a szókezdő W leválasztása után találunk – esetleg – héber rokonszót.

aszá = csinálta, tette, kitermelte, alkotta, stb.

T-S/Sz hangváltás

wuszát = szabályozott

vasa = rénborjú

vesa = hajtás, sarj, ivadék, gyerek

vuosi = év, esztendő

vesoa = hajt, sarjad, nyes

/vés/

ki-veta /w/

vés-oa, ki-veta

vet-esi /egyenkénti/

asut = acélos

m’vuszá = vereség

asít = szilárd, rögzített

T-S/Sz hangváltás

vasa = gerenda

väsüä = fárad, kimerül

visa = csomós faanyag

vási = váza

vissi = biztos, egy bizonyos

vas /tartós/ w

vásuá /elwásó/

visz-a, vitt-i /w/

A finn vaski = réz (3 mássalhangzója van) már nem gyökszó. A ’vas’ jelentése még csak kemény, állóképes.

meví = visz, weszet = rendszer

meví = vivő, bis = rossz

vesi = víz, eső, könny, nyál, vizelet

vís = öt /5 karom, ujj/

vissü = szénsav

vessa = vécé

vet-i, ki-veteta /w/

vés, visz /w/

visio = látomás /jövevényszó: vizuális/

Összegezés: ha csak a W gyökcsoportot tekintenénk, a finn lehetne a magyar nyelv legközelebbi rokona,

de a többi gyökcsoportra ez nem érvényes.

D gyökcsoport a finnben nincs

A D hang későn érkezett az északi régiókba – már nem alkotott gyökszavakat. Ez az oka annak, hogy a finnben szókezdő sem lehet.

T gyökcsoport

RÖVIDÍTÉSEK

stáim = kettő

tor = sor, stáim = kettő

tá: tákse = mögé, a túloldalra

ti: tí-stai = kedd

to: tor-stai = csütörtök

A ti = kedd a tístai rövidítése. Ebből a stai nyilvánvalóan héberből átvett szó: stáim = kettő: a kedd a második nap.

A torstai = csütörtök is a héberből átvett szóösszetétel: tor = sor, a stai mint előbb – vagyis sor-kettő – ez a negyedik nap.

TX

tá = rekesz, sejt

ata, at = te, mi = aki

atém, atén = ti /hn, nn/

tov = jó, tav’á = elmerült

et = azt, ezt

tae = biztosíték

te = ti, té tää = ez, az

sinä = ti /sone = más/

järvi = tó, jaár = erdő

tuo = az, azon

minä = én

teidän = tiétek, öné

az 1000 tó országa

tő

te /nem az én/

ti T/S hangváltás

tav-á /tóba/ w

te, téged, rajtad

Az N és a T őshangok. Nagyon sok nyelvben fennmaradt az eredeti jelentésük: ÉN / TE. S a nyelvek őskorában a 3. személyt az ember még nem különböztette meg. Sőt a 2. személy értelme sem az volt, ami ma. Eleinte minden „cselekvő” (az élettelen dolgok is) – TE volt az ember számára. Bármilyen külső ágenst, ami nem őmaga (a megfigyelő) volt, TE-nek nevezett. Később az N hangváltozása, az M, sok nyelvben átvette az én-szerepet. Máshol az általános „az, ami” értelmet vette át és hordozza a mai napig. Az ősi gyöknyelvek, a számukra legfontosabb dolgokat, mintegy rámutató szóként, azóta is MÁ-nak nevezik. A finn MÁ = föld, a héber MÁ-IM = a viz-ek, a magyarban pedig a MA – a mai napot jelenti.

toe = tévelygő

taw = tovább

téva = állvány

taj /tai/ = vagy

tie = út

tüvi = tő

táj, tév-ed /w/

táv /w/

tő, töve /w/

téva = természet

tüö = munka, fáradság, foglalkozás, alkotás

tevő /w/

TW

taw = tovább, még

téva = állvány, láda

tovi = idő, perc, pillanat

tüvi = tő, gyökér

tova, táv-i /w/

töve /w/

TD

todaá = tudat

ode = át-, keresztülmegy

tiede = tudomány

tuoda = behoz, elvezet /út, folyó/

tud

táv-oda

TT

tat = alatt levő, la-tét = ad-ni

todaá = tudat, hodaá = értesítés

jadúa = ismert

táta = jótáll, kezeskedik

tieto = tudás, értesülés, adat

totta = talán, bizonyára

tuttu = ismerős

táttu = garantált, megbízható

tietää = tud, gondol, sejt, jósol, okoz

tatti = tinórú, vargánya /alul van/

tietue = adattár

tiettü = tudott, ismert, meghatározott

T/D hangváltozás

tat /hajó/, le-tét

tud

tud, tuti

taut = téves, tévedés, taát = beültet

tauti = betegség, kór

túttua = csicsil /altatás/

tauota = megszűnik, szünetel, félbeszakad

tútia, túdittá = elringat

tév-et /w/

tut-ujgat

la-tét = ad-ni

la-tét = ad-ni

tétte, téttää = csináltat, készíttet, rendel

tuote = termék, alkotás, mű

tétto = csináltatás

tuottá = elhozat, termel, alkot, okoz, jövedelmez

tuotta = hozam, haszon, jövedelem

tet-et /vele/, tett

tet-et /vele/, tett

tat = alatta

tit = sár, taát = beültette

totáv = beillesztett

tolel = betölt

táta = tata

täüte = töltés, töltelék

tottua = hozzászokik

tútti = tölcsér

täti = nagy-, néni

täüttää, täüttö = feltölt, betöm, megfelel neki

tűtüä = megelégszik, belenyugszik

täüttä, täüsi = teli, egész, tökéletes, igazi

tüttö /tütti/ = leány, nő, hölgy, szerető

tata

tát-at, totál

tét-et

tőtti, tő/l/t

tit = agyag, sár

tit = agyag, sár

täütüä = kell, kénytelen

tööt = tütü, hülye

tét-len

tét-len /tehetetlen/

TP

tofesz = felfogja, tofel = hozzácsatol

P/F hangváltás

se = mint, tofef = dobol

tof = dob

tapa = szokás, erkölcs, illem, mód

top = stop!

tupa = kunyhó, szoba

tuppi = tok, hüvely

tap-ad

top-og

top /helyben/

tapil = parazita, tupi = forgópisztoly

tipá = nevelte, gondozta

tofef = tipeg, libeg

tafúah = dagadt

tappá = megöl, levág, elejt, tönkretesz

tipu = pipi, fiatal nő

töpö = kurta, rövid

tuppo = csomó

tappo = meg-, emberölés

toppi = megállás, ujjatlan blúz

tappio = vesztés, vereség

tép-et

táp, tip-top

töpped

töpped

m’taftef = csepegtet

P/F hangváltás

tif, tipá = csepp, tofef = dobol

tif-tef = csepegtette

tappi = csap, dugó

tippa = csepp

tuoppi = korsó, kancsó

tippua = csepeg, lehull

tap-ad, tip-tep

tip-tep

tip-tip

P/F hangváltás

tofel = hozzácsatol

tupla = dupla

TH

A magyarban – a finnel és a héberrel ellentétben – a TH váznak alig van szava.

téah = határokat jelöl ki

teken = szabvány

tháv = moha, tiktuk = tik-tak

tah = betakart, bevont

taho = irány, oldal, hely

teho = hatóerő, teljesítmény

tiuha, tiheä = sűrű, gyakori, szapora

tuohi = nyírfakéreg

túhea = sűrű, dús

teh-ető

tehet

tik-tak

tok, takaró

taharut = verseny

tohu = pusztaság

touhu = sietség, lótás-futás, fáradozás

tuho = kár, pusztulás

teh-er

TJ

tijul = sétálás

tovéa = besűllyed

tújah = bevakolt

téva = természet

tie = út, tienó = táj

tej täi = tetű

tüö = munka, alkotás

tája = sűrű, szapora

tüöntää = tól

tá-j

toj-ás

taj-ték /fehér/

tevő, tőn /tette/

TK

tokéa = bever

tachszisz = fortély

t’uká = nyomás

tokéa = bedug

takúa = bevert

teko = csinálás, tett

teko- = mű, hamis

tikku = pálcika, szálka

tökkiä = szurkál

tuki = támasz, karó

takoa = kalapál

täki = csalétek

tikka = harkály, nyíl

toukka = pondró, csecsemő

tukea = alátámaszt

tukki = fatörzs, rönk

ták-ol

tak-tika

dug-gat

be-tok-ol

tőke

takala = fennakadás

tach, takim = öltés

takúa = elakadt

tik-tuk = kattogás

tauko = szünet

tikki = öltés, varrat

toki = csak, már

tükki = agyú, löveg

takia = miatt, végett

tik-tuk = ketyegés

tokko = vajon?

tuokio = pillanat, perc

taká = hátulról, óta

tiuku = ketyegő, óra

tok-ol

tak-ács, tik-tak

tök-öl /szleng/

tak-tus

toch = tartalom, tochehá = feddés

takif = erős, erélyes

téka = dugó

takki = kabát, zakó, leszidják /betakarják/

tiukka = szűk, feszes, gyors, éles kanyar

tukku / tukka = csomó, sok / haj

tákka / takka = teher, rakomány / kandalló

tukkia = bedugaszol, elzár, torlaszol

takkú = jótálás, ígéret

tukko = csomó, nyaláb, csutak, tömés

téka /sublót/

tek-er

dug-gat, dugó

toch = tartalom

tichon = középiskola

seni = második

T/S hangváltozás

takku = gubanc

teku = szakközépiskola /a második/

toka, toinen = második

touko = tavaszi vetés /második/

tok

tok /középső/

tok /belül/

TL

tole = ráakaszt

toladá = következmény

hi-til = dobta, hajította

taulu = kép, ábra, pofa

tola = állapot

túla = fúj /szél/

túli = szél, kedv, hangulat

tuli = tűz, láng, hév

tól, -től

tőle

túl /tulipán: vörös száj/

hu-tál = dobott til = rakéta

toelet = haszon

täällä = itt

tulo = érkezés, zsákmány, termés, jövedelem, szorzat

tälli = ütés, találka

tulla = megjön, történik, születik, jut, terem, lesz, illet, kell

el-talál

-től, meg-talál

tiltul = görgetés

tulál = feltöltött

taluj = attól függ

tela = ászokfa, henger

tilli = tégla

tűli = mód, modor, divat

tele, tőle

tele-li

tőle

tilél = befedte, tulál = feltöltött

talpiot = erőd, toelet = haszon

toalti = gyakorlati

talo = ház, porta, telek, gazdaság, vállalkozás

tila = hely, tér, telek, gazdaság, tanya, alkalom

tüöala = foglalkozás

talvi = tél

tili = számadás, rovás, fizetés

tol-ul

teli, telep

-tól, -től

tultál = hullámos

tultál = ide-oda dobált

tultál = hullámos

tilli = kapor

tollo = bolond, fajankó

tülli = parti lile, tüll

tüll

toll

TM

toem = megegyező

taum = összhangban van

töumá = összehangolás

tämä = ez, az, -on

toimi = teendő, feladat, eljárás, foglalkozás

tüömá = munkaterület

tuomio = ítélet, végzés, döntés

túma = szándék, gondolat, terv, cél

túmia = fontol, gondolkodik, szándékozik

tám/pont/

téma

téma

tamach = támaszt, tamám = betömte

tomem = betöm

tamum = tömör

tammi = tölgyfa

tomu = por

tuma = sejtmag

tamma = kanca

A zelnice meggy /májusfa/ egy díszfa, aminek tömör fürtvirágzata van.

tuomi = zelnice meggy

tumma = sötét, mély hang, cigány

tám, töm-i

tömő

töm-ör

TN

ten = adj! toen = megtölt, felrak, tohev = beszúr

tnuá = mozdulat

tnumá = szunnyadás

tén, tehdá = tesz, művel, készít, épít, tüzet rak, ír

töniä = lökdös

tűni = szélmentes,

csendes, nyugodt

tännä = ide, erre

tonne, tuonne = oda, arra

tűnü = párna

ten-ni, tehet

tenni

tunya

taun = megrakott

t’ina = rakodás

tuna = tonhal, ton=tonna

täünnä = tele, teli

tina = ón, cin

tonni = tonna

ten-nen

ten-ni

tonna

Az ónt, a bronzkészítés segédanyagát nem sok helyen bányászták – a felhasználás helyére szállítani kellett.

toen = követel, te’anot = ellenvetések

tunán = beitatott

tenä = ellenállás, ellenszegülés

tunne = megérzés, sejtés, érzelem

tán, tény

tűn-ik

TR

taár = ...hüvelye

tirter = berreg, zúg

tor = sor, sorozat

tor = sor, sorozat, surá = sor

tára = göngyölegsúly

tärü, tärinä = rezgés, rázkódás, rengés

tori = tér, piac

túri = sor, szerencse, műszak

tora / torua = veszekedés, civakodás / leszid

tára

trrr

T/S hangváltás

sor, tűr

sor

teur = elképzelés

tor = sor, sorrend, füzér

tari = friss, surá = sor

taru = legenda, mítosz

terä = éle, hegye, párta, virág, napkorong

tuore = friss, új, újdonsült, nyers, nedves

ki-tár

túr, a tere

T/S hangváltás

sor /pl. surján erdő/

TS

A finnben az S/Sz máig nem vált szét két külön hangra. Ez eleinte a héberben is így volt: előbb az S jelent meg – az Sz csak később. Ezt a két hangot a héberben azóta is ugyanazzal a betűvel írják, s csak a pontozott írás különbözteti meg őket. Az ókorban lett egy második, keményebben hangzó Sz hangjuk is – ami inkább kultúrszavakban fordul elő – ez már új betűt kapott.

A TS vázú finn szavak rokonításához tehát az TSz-t is figyelembe kell venni.

tasas = elgyengült

t’iszá = dagassz!

T/D hangváltás

disdus = csoszogás

tás = ismét, újból, pedig, ellenben

tisu / tissi = cici / mell

tossu = papucs, tornacipő

tas-tas /kacsa/

/szopás/

Cs= TS

csúszó, tis-tus

taászuká = foglalkozás

tuász = iparosított

tasmis = használat szer

taos = kovácsmunka

teos = mű, munka, termék

tüöasu = munkaruha

tassu = mancs

tüöase = szerszám

tesz, teszesz

tesz-ett

tesző, teszu

taslum = fizetség

tisbahá = dícséret

tastit = alapzat

tistes = elmos

tase = mérleg, egyenleg

täüsi = teljes, tiszta, tökéletes, alapos

tosi = valódi, komoly

tuss = tus

tesz-e

tős-i

tős-i

tussol

tász = repül

taasze = tedd!

taasze = tedd!

taso = sík, síma, szárny

tässä = itt

tuossa = ott, akkor

tesző

teszet

toszat

P gyökcsoport

PX

A P/FX (fő és fa) és a P/FJ gyökszavak (fej) értelme az igeszerű „felfelézik”: felnéz, felmagasodik.

pe = száj, pi = a szája, -szor, -ször

efi = faág, leszármazás

pee pää- = fő, a fej

puu = fa

päälle = -ra, -nak, fölé, felé, felül, után

puh = fúj

pee = fej, ész, emlékezet, kedv, darab, személy, fogantyú, eleje, vége

pű pyy = császármadár

fő, fej, föl, felé

P/F hangváltozás

fú, fel-fújt

A finnben, de eleinte a héberben sem volt igeképző – még az ősi J sem. A magyarban mindkét lehetőség megvan: fő és fej.

PW = PX+WX

A PW sem valódi gyök, hanem két egymássalhangzós gyök ’összege’.

paá = kiáltott

pe = száj

pe = száj, meví = visz

pávi = pápa

pivo = marék

povi = mell, mellzseb, kebel

páva /kiabál/ w

’száj’, ami elvon

fú-vi

PT

patum = tömött

pote = csábító

ptitá = morzsolás, p’tiá = meglepetés

pitpet = morzsol

pato = töltés, duzzasztó

peti = ágy

potea = betegeskedik

pútua = elzsibbad

patti = gümő, göb, pókfaj

petata = megágyaz, előkészít, rendez

pottu = krumpli, pityóka

potta / potti = bili / nyeremény

putt-ony

potty-an

poty-og

fut-uá /futkároz/

patúah = nyitott

pituj = csalétek, pote = hiszékeny

pote, peti = balga

pata = fazék /nyitott/

peto = vadállat, ragadozó, nagymenő, király

pötü = badarság /-ot összehord/

pettää = csal, becsap, elárul, cserben hagy

püttü = bödön, serleg, fegyház, WCkagyló

pettüä = csaló, áruló

P/B kereszt-hangvált.

/ló/ pata

fűt, futtat

buta

potty

patúah = nyitott

poter = megoldja

paeta = elkerül, menekül

pitää=vminek-, tart, fog, hord,

rendez, vezet, folytatódik, kell

pátti = csónak, hajó

pito = karbantartás

pitata = törődik vele

futá, futati

páty-ol, fut-at

poter = megoldja

patúah = nyitott, tárt

patúah = nyitott, tárt

pétü päätü = orom, -zat

púte, pútos = hiány, ínség, nyomor, hiba

peté päteä = érvényes, megfelel, alkalmas

púttua = hiányzik, nincs, beavatkozik

pétüe päätüä = következtet, vmivé válik

pouta = derült idő

péte pääte = vég, befejezés, rag

pétté päättää = befejez, eldönt, következtet

le-fut, futata

fűt

fitty /fityisz/

pöütä = asztal, -társaság

puoti = bolt /bót/

pűté pűtää = kér, hív, meg akar fogni

össze-futó

fut-at-ó

PP

pipija = száj, nyílás

pipíja = a két széle

pipíja = nyílás, pip = bojt

piapéa = forr, terjeng

pip = bojt

papu = bab, paszuj /szeles/

peppu = popsi

pipi = bibi, seb

pop = kedvelt, divat

pupu = nyuszi /farka/

pappa = papa, bácsi, pap

pipo = bojtos sapka

poppa = tűz, forró

púpää = fanyél, fafej

píppu = pipa, cső, kémény

puppu = süket duma

pap-ol

popó

pipa

puff-og

puff, püff

PH

pah = bádog, kelepce, csalódás

pahá = tétlenkedik

puch = dunyha

pahá = tétlenkedik

paha = rossz, gonosz, romlott, súlyos, kellemetlen

piha = udvar, porta

pühe = törülköző

pühä = szent-, ünnepnap

pahe = bűn, vétek

pech, pah!

pih-en

puha

pih-en

pahpuch = csobogás

píja = szipka

pihá = kifújás

pauhu = zúgás, morajlás

piuha = villanyvezeték

puhua = beszél, szól

puha = előadás, pletyka

púha = fáradozás, terv, szándék

fej /szívó/

fújja

PJ

píja = szopóka

píja = szájacska /szopó/

paju = fűzfa, -vessző

poju poika = fiú, fiúcska

/vizet/ fej-ő

puja

púja = fúj

púja = fúj!

pajo, paio = égés, tűz, -vész, hév

pujo = parlagfű

paja = kovácsműhely

fúj

fúj!

PK

p’kía = göngyöleg, pkaát = gombolyag

puká = akadály

pkaát = gombolyag

pakresz = pulóver

pakka = csomag, pakli, bála

piukka = szűk, feszes, szoros

pokkari = zsebkönyv

puku = ruha, öltözet

piki = szurok

pukea = öltözik, formába önt, előnyére válik

pakk, páka

pukk

pakk

pak-olás

pik = reszketés

pik = reszketés, remegés

p’kía = göngyöleg

pako = menekülés

pika = gyors expressz

pükki = határkő, mosnivaló, szennyes

pakko = erőszak, kényszer

zakatolás

pakki = tolatás, hátramenet

pak-ol

pik-pak

pakk

pokéa = megreped, elpattan

piká = pecek, dudor

piká = pecek, dudor

puká = gáncs, akadály

paukku = csattanás, durranás, meglepetés

pikku = kicsi, apró

pökkiä = öklel, döfköd

púkko = tőr, kés

paukkua = recseg, ropog, csattog

püökki = bükk Bükk

pukki = fűrész-, bak, vén kecske, hiba

pukk-an

pakk

pók, bök

pukk, bök

PL

pela = darab, pelech = kerület, guzsaly

pole = tetvez, pilus = átjáró

porek = szétszed

pole = tetvez, poleg = megoszt

pala / páli = darab / bála, köteg

pillä = rejlik, bújik

pölü = por

pulu / puli = galamb /részeges

pallea = rekeszizom

pillo = búvóhely

pullea = duzzadt, telt, pufók

palli = zsámoly, heregolyó

pilli = vékony cső, síp, sziréna

püllü = fenék, popsi

pallo = labda, golyó, gömb

pulla = kalács

P/B kereszt hangváltás

L/R igeképző váltás

pullo = üveg, palack

bála, ballon

fülled

por-i

full, fel-töltött

poel = tesz, cselekvő

pulág = szétválasztott

pili=furcsa, pele=csoda

peleg = fele része

peli = játék, tréfa, mód

pieli = fele, oldal

pöllö = bagoly, bolond

puoli = fele, rész, környék

pellu = játék, játszás

pila = tréfa, vicc

pula = baj, hiány, zavar

pelle = bohóc

pele /mókus, forog/

fél-re

fura

fél, 1/2

placúr = lasszó, palacut = borzadály

pulág = kettéosztott

plili = bűnügyi

paula = zsinór, fűző, csapda, tőr, háló

pillu = pina

pölliä = megcsal, lop

fél-elmetes

pille

füllent

piles = áthatol

pelet = felvevő /készülék/

pelet = felvevő, poles = áthatol

pálu = cölöp, karó

päälle = -ra, felül, fölé, felé, -nak, után

polla = fej, kobak /szleng/

palá = megég, világít, ’lebukik’

puola = orsó, cséve, küllő, létrafok, lengyel

palú = vissza-, utazás

päällä = fölül, -ről

L/R igeképző váltás

fel, pálya

fel, fölé

föl, föl-el

pör-ög, föl-el

PM

poem = ’dobog’

pimá = tok

pumá = száj

paamón = /jelző/ csengő

pääoma = tőke /pénz/

pimeä = sötétség, buta

pomo = főnök, góré

puomi = sorompó, akadály

pimiö = sötétkamra

pimu = csaj, pipi

P/B kereszt hangváltás

pumpa

’bomba’, bamba

pam-pog

bim-bam

PN

A P és az N a legősibb hangokhoz tartozik. A PN váz magyar és a finn gyökszavai között gyenge a kapcsolat.

pné = felszín, pone = oda-, átfordul

pné = a felszíne

pním = belső rész, puna = üres

pano = tevés, helyezés, közösülés

pino = rakás, csomó, máglya

puna = piros

painia / paini = birkózás / birkózik

pinna = léc, küllő, érdem

paino = hang-, súly, nehezék, nyomda

panna = betesz, rak, kényszerít, indít, közösül, ír

pen-derít

fenn

P/F hangváltás

pina

piná = kiürítette, pone = elfordul, abbahagy

pone = elfordul, kiürít

pone = elfordul, pin = fog, tű, fasz

painá / paine = szorít, vés, hajt, nyom / -ás

piano = zongora, halkan

punoa = sodor, fon, sző, köt

painua = lesűllyed, csökken, összetapad, eltűnik

pian = mindjárt, gyorsan

pannu = serpenyő, kávéskanna

piena = kereszt-, léc

pán-t, pina /üres/

pang /hang/

fény, fon

pné = a felszíne

pnína = gyöngyszem

pionit = szájacska

pone = abbahagy

pánu = zsindely

penni = fillér

pioni = bazsarózsa

poni = póniló

pieni = kicsinyít, kisgyerek

fenn

pengő

pindur

póni

PR

pore = termékeny

pir = lyuk, pore = felszakít, porec = betör

p’irá = kinyitás

pari = házas-, pár, kettő, néhány

pieru / pierä = fing, -ik

pora = fúr

puro = patak

perä = hátsó rész, vége, fenék, alap

pore = buborék, repedés, rianás

par’us = bolha

purra = harap, vág, csíp, emészt

pár

pőre

far

fér, fúr

fúr

pir’i = vad

pirper = szétmorzsolta

parich = omlós

peura = rénszarvas

poro = hamu, zacc, üledék, szelíd rén

puru = fűrészpor

púro = kása

fura

por, pária

püré

pérak = lerak

perád = leválaszt

poréa = felborzol

pereg = mák

parru = gerenda

päre = zsindely, léc, szilánk

píri = kör, -nyék, vidék, társaság

püörre = örvény, a sodra

perua = visszavon

pörrö = borzas szőrzet

püöreä = kerek, hengeres

peru = hagyaték

püöriä = sürög-, pörög, működik

periä = örököl, elnyer, behajt /pénzt/

püörä = motorkerékpár

per

pör-ög

pörge

perdül

PS

A finn nyelv köztes, S/Sz hangja más nyelvekben S és Sz egyaránt lehet.

pisón = elterjedés

pipi = pisi, posrin = langyos víz

puszák = kitátott

paisua = duzzad, árad, nő

pesu = fel-, mosás

pisi = pisi

pussi = zacskó, tasak, erszény

paise = tályog, daganat

pisiä = pisil

pusát = kinyújtott /kéz/

pissa = húgy, pisa

püssü = puska

pasa, fasz

fos

pisi

passz

poszéa = lépked

poszéa = elterjed

piszpusz = elválasztás

piszá = darabka

passi = útlevél, őrséget áll

pässi = állat, barom

possi = malac

pusi = nyuszi

päässä = távolságra

’választási’ malac

pusu = csók

pusia = puszil

pászt-áz

pászta

passz

pisze, puszi

pas = megpihent

pas = megpihen, -t

pésa = bűn, gaztett

psitá = magától értetődő

paussi = szünet

pesiä = fészket rak, fészkel, tanyázik

pose = cella, dutyi

püsüä = megtart, érvényes

pesue = alom /kölykök/, család, pereputty

pesä = fészek, góc, hajlék, közös vagyon

pääosa = főszerep, nagyrésze

poszt-ol

poszt-ol, pász-ta

foszt

passz-ol

pispus = keresgélés

pääsü = hozzájutás, belépés, út, kiszabadulás

2014. október 30.

1