-
K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS
TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA
Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1.
Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: [email protected]
KÕVÁGÓSZÕLÕS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT
BALOG FARKAS CSABA (Pécsi Mérmû Bt.)
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 2
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Kõvágószõlõs története nem választható el a
szomszédos Kõvágótöttös és Cserkút történetétõl, így a fejezet
néhol ezekre a településekre is utal.
a település látképe a Petõfi utca felõl Az emberiség
történetében mindenkor és mindenütt fontos szerepet töltöttek be a
hegységek. Barlangjaik menedékül, lakóhelyül szolgáltak, élõviláguk
táplálékot kínált a letelepülõ embernek, a nehezen járható
erdõségek, a kiemelkedõ csúcsok pedig jó feltételét adták a
rejtõzésnek, illetve a védekezésnek. Bizonyságul szolgálnak erre az
emberi élet kezdetére utaló nyomok a barlangokban, a remetelakok,
kolostorok, várak romjai. A hegységeknek eme korai szerepébõl nem
maradt ki a Mecsek hegység vonulata sem. A Dél-Dunántúl állandó
jellegû benépesedése barlangi leletek alapján az i.e. 5. évezredre
tehetõ. Az õskori ember jelenlétét a Nyugati-Mecsekben több
szórványlelet bizonyítja. Cserkúton a szõlõhegyen az újkõkorból
származó kõék, törött kõbalta, gránitból készült kaptafa alakú
balta került elõ, Kõvágótõttösön pattintott kovapengéket,
nyéllyukas kõcsákányt, törött kõbaltákat találtak. Bronzkori
szórványleletek is elõkerültek: Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett
bronztû és edények, Cserkúton a Dulimán dülõben bronz tokosbalta és
karperectöredékek, ismeretlen lelõhelyû töredékes bronzspirális és
karperecek, Kõvágótõttösön bronz tokosbalta és tokos bronzlándzsa.
Az i.e. elsõ évezred elején a nyugat felõl érkezõ és a Dunántúlon
megtelepült urnasíros kultúra népe vette birtokba a Mecsek
területét. Az õ emlékeik is megtalálhatók a Nyugati-Mecsek lábánál
fekvõ települések (Kõvágótõttös, Kõvágószõlõs és Cserkút)
területén, illetve a föléjük magasodó Jakab-hegy fennsíkján. Az
i.e. 8.sz.-ban, a korai vaskor idején egy másik nép, a hallstatti
kultúra népe építette települése védelmére a Jakab-hegy fennsíkját
körülvevõ földsáncokat, amelyek a mai napig felfedezhetõk részben
Kõvágószõlõs, részben Pécs területét érintve. Az erõdítmény már
méreteit tekintve is egyedülálló a Kárpát-medencében. A település
temetõje a földvártól nyugatra terült el. Az erdõben ma is látható
mesterséges földhalmok mind egy-egy halomsírt
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 3
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
takarnak. A halottakat elhamvasztották, a hamvakat urnába
tették, mellé használati tárgyakat helyeztek és kõgyûrûvel vették
körül, majd földbõl halmot emeltek fölé. Kora vaskori leletek a
másik két település területén is elõkerültek: Kõvágótõttõsön a
cigánytelep közelében 2-2,5 m magas halmok láthatók, körülöttük sok
cserép található a felszínen, Fehérkõn egy nagy és több kisebb
halom fedezhetõ fel. Cserkúton kisgyermek urnasírjában urnát,
csészét és behúzott peremû tálat találtak. A hallstatti kultúra
népét követték az elsõ, név szerint ismert népek, az illírek és a
pannonok, majd az i.e. 4.sz.-tól az õ helyüket a kelták vették át.
Megszállták a Jakab-hegyi földvárat is. Ittlétüket bizonyítja a
kõvágószõlõsi vízesésnél talált vaskard, lándzsahegy és
vaskarperec, valamint a delta-útnál talált csontvázas sír is.
Cserkúton kelta sírokból vaskardok és köpüs vaslándzsa került elõ.
A Dunántúl területét ezután érte a római hódítás. A Mecsek déli és
nyugati lejtõin épültek ki a nagy római útvonalak Savaria
(Szombathely) és Gorsium (Tác) felé. A hegyvonulat római emlékekben
nem gazdag, mivel a letelepülõk inkább a lankás, vagy sík
területeken építkeztek. A Kõvágószõlõs területén található volt l.
bányaüzemtõl északra, illetve nyugatra, a Kajdacsi-patak mentén
azonban nagyobb település lehetett, amit edénytöredékek,
bronztárgyak, római cserépmaradványok valószínûsítenek. A területen
római kori sírokat is találtak hagymafejes fibula, bronzkarperec,
csiholóvas, tányér és terra sigillata edénytöredék melléklettel. A
meddõhányótól ÉNY-ra római villa nyomaira (kiszedett falak helye,
terrazzo-padló, rostélyos kemence) bukkantak. (A villa területén
késõbbi, a villa alapfalait átvágó, lV-V. szd.-i földbevájt
lakóházat is találtak, közepén cölöplyukkal, ÉNY-i sarkában
téglákkal kirakott aljú tûzhellyel. Ezen túl több paticsfalú,
földbemélyített ház maradványa és hulladékgödör került elõ.) A
cserkúti szõlõhegyen római kori agyagmécsest, hagymafejes
bronzfibulákat, vastût, bronztöredékeket, kis oszloptöredéket
találtak. Kõvágótõttösön Tótvártól DNY-ra római cserép és téglák, a
szõlõkben sánc nyomai lelhetõk fel. Tortyogón a Vlll. sz. kútnál
téglák, edénytöredékek és tetõfedõ cserepek kerültek felszínre. A
virágzó római kultúrának a népvándorlás vihara vetett véget, a
Mecsek vidékére is eljutottak a különbözõ népvándorláskori népek. A
hegyvonulat a hunok, a keleti gótok, a gepidák, a longobárdok, majd
az avarok uralma alá került. Ittlétüket a három település területén
több régészeti lelet bizonyítja. Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett
közmûépítésnél 15 népvándorláskori sírt találtak edény, kés,
vaskarika, tûzcsiholó, nyílhegy, bronzcsat, ezüstkarika
melléklettel. A községtõl 2 km-re délre 6 db csontvázas sír került
elõ. A nõi sírokhoz gazdag melléklet tartozott: gyöngysor,
csontfésû, csat, fibulák. Az 1. sír sugaras hátú fémtükre alapján a
temetkezések Attila-korabeliek. Ugyanitt két lósírra is bukkantak.
Cserkút területén a 6-os úttól északra 3, kelet-nyugat irányú sírt
tártak fel nyílhegy, vashegy és patkó melléklettel. A Zsebe-domb
fölötti Újhegy dûlõben valaha longobárd temetõ lehetett. Az itt
talált nõi sír gazdag ezüstmellékletet tartalmazott (2 db
ezüstfibula, 2 db ezüst fülbevaló, 2 db kürtõsvégû bizánci
ezüstkarperec, 1 db ezüstgyûrû, 35 db ezüst ruhadísz, 10 db ezüst
sodrony, 2 db ezüst karika). Ádám János szõlõjében 1932-ben 28
longobárd sírra leltek. Néhány sírt koporsó-formán kövekkel raktak
körül. A sírokban gyöngyszemeket, késeket, fésûket és 8 db
ezüstlemez-töredéket találtak. A települések területén számos
avarkori emlék került elõ. Kõvágószõlõsön az uránbánya építkezései
során (1954) több avar lovassírt dúltak fel, amelyekben zablákat és
kengyeleket is elhelyeztek. A falutól 1,5 km-re délre lévõ
dombtetõn csontvázak és egy lovassír került elõ. A településre
bevezetõ úttól jobbra, az üzemekkel szemben nagykiterjedésû avar
temetõ valószínûsíthetõ, amelyet az építkezések során feldúltak.
Kecevölgyben két késõ-avarkori sírra bukkantak: az egyik egy gazdag
mellékletû nõi sír, a másik pedig egy lósír. Cserkúton a
Sántha-szõlõben 1959-ben avarkori edények és töredékeik kerültek
felszínre. 1954-ben Kelenfi Nándor szõlõjében hét avar sír leletére
bukkantak. Avarkori temetõ két sírjából préselt ezüstlemezekbõl
álló nyakdísz, gyûrû, kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, fibulák,
fülbevalók és övveretek kerültek elõ.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 4
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
A honfoglaló magyarok a 9.sz. végén telepedtek meg Baranyában,
kultúrájuk kezdeti emlékei a kereszténység felvételét követõ
idõszakból maradtak fenn. A Szent István rendelkezése nyomán
(minden tíz falu építsen egy templomot) felépült templomok
némelyike fennmaradt az utókorra. Közéjük tartozik a Xll. és
Xlll.sz.-ban épült cserkúti, kõvágószõlõsi és kõvágótõttösi templom
is, amelyek országosan védett mûemlékek. A Pécstõl nyugatra fekvõ
Mecsekalji települések elsõ írásos említése a Xlll. század végérõl
való: 1290 körül a pécsi káptalan által állított nemes tanuk között
Szöllõsiek és Cserkútiak (CHERKUTH) is vannak. Kõvágótöttöst
1302-ben említik elõször THUTHEUS néven. Kõvágószõlõs Brüsztle
szerint nevét a többi „Szöllõs”-tõl megkülönböztetésül köves határa
miatt kapta, kõvájást nem említ. Ennek ellenére valószínû, hogy a
település nevét a falu határában folytatott szõlõmûvelésrõl, és a
területén található kõbányáról kapta. Tõttös a kõbányászatra utaló
„kõvágó” elõtagot hivatalosan csak 1904-tõl viseli a többi
Tõttöstõl való megkülönböztetésül. Cserkút nevét „Csar”-ra
keresztelt forrásáról kapta, ami fontos szerepet játszott a falu
életében: ivó- és itatóvízként egyaránt használták, és ide jártak
mosni az asszonyok. Az uránbányászat következtében vize elapadt, de
a bányászat befejeztével 1990-ben újra megjelent. 1333-35-ben a
pápai tizeddel kapcsolatos összeírásokban mindhárom települést
említik, mint önálló pappal bíró helységet. Kezdetektõl fogva a
pécsi káptalan birtokai. 1561-ben Kõvágószõlõsön 9 benépesített
jobbágytelket számolnak. 1620-ban Kõvágószõlõs már önálló plébánia.
1695-ben a falu lakói római katolikus magyar parasztok,
nemzetiségüket az itt élõk családnevei bizonyítják: Kovacs, Borbas,
Haju, Berta, Herju, Petre, Konkol, Kelenffi, Farkis, Heydu. A török
idõszakban a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor.
A település a török uralom alatt is a pécsi püspökséghez tartoztak,
de török földesuruk is volt. 1718-tól Kõvágószõlõsnek saját
tanítója van. 1721-ben Kõvágószõlõs önálló plébánia, filiálisai
Cserkút, Tõtös, Bakonya és Boda. Az ez évi Canoni Visitatio
megállapítja, hogy a falunak régi, mûvészi értékû kõtemploma van
boltíves szentéllyel, kõbõl hasított ajtókkal és ablakokkal, a déli
ajtón 1512-bõl származó felirattal. A templom körül kõfallal
körülvett temetõ található középkori kápolnamaradvánnyal. 1752-ben
Kõvágószõlõs területén 62 lakóház és 3 vizimalom áll. Öt évvel
késõbb az összeírások alapján a településen 523 római katolikus
magyar lakik. A XVlll.sz. végén Pécs elnyerte a szabad királyi
város rangot és ez lehetõvé tette a város és környékének gyorsabb
ütemû fejlõdését. A békés fejlõdés eredményeként a XlX.sz. közepére
nagyjából létrejött a város és környéke mai arculata. 1858-ban
készült térképek szerint Kõvágószõlõs máig megmaradt alapszerkezete
és beépítése kialakult ekkorra. Az iparosodás, a bányászat sok
embernek adott munkalehetõséget. Ez érezhetõ a település
népességszámának folyamatos növekedésén is. A népesség és a házak
számának alakulása 1828 és 1877 között Kõvágószõlõs
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 5
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
népességszáma
házak száma
1828 142 1835-36 786 146 1838 759 146 1841 861 145 1845-46 890
151 1850 897 158 1857 960 171 1877 915 190 A lakosság mindvégig
zömmel római katolikus magyar, a tanítás is magyarul folyik.
1867-ben említik, hogy Kõvágószõlõstõl DNY-ra földalatti római
sírboltot találtak, belsõ falai többféle színû emberi és állati
alakokkal voltak befestve, egy egyszerû kõkoporsó állt benne. A
koporsót összetörték és eladták. Kõvágószõlõsön 1869-ben 5
középület és 175 magánépület állt, mindegyik földszintes. 1905-ben
Kõvágószõlõs körjegyzõségi székhely lesz. Hozzátartozik Cserkút és
Kõvágótõttös, 1938-tól pedig Bakonya is. A települést a szomszédos
Kõvágótöttössel és Cserkúttal együtt 1928-ban villamosítják. A két
világháború között a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állt, és
megkezdõdött a Mecsek hegység turisztikai, idegenforgalmi
hasznosítása is. Turistautakat, pihenõhelyeket jelöltek ki, vonzó
lett a Jakab-hegy és környéke is. A népességszám és a lakásszám
alakulása 1930 és 1970 között Kõvágószõlõs népesség
száma lakás-szám
1930 177 1940-41 671 178 1949-50 685 174 1960 1438 197 1970 1980
239 A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a vidéken.
Az ötvenes évek erõltetett iparosítása bizonyos mértékig
megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A Jakab-hegy lejtõi
alatt megkezdett uránbányászat nyomán magas meddõhányók keletkeztek
a növényi kultúrák és az erdõk helyén mindhárom település, de
elsõsorban Kõvágószõlõs területét érintve. Az iparosítás miatt
kibõvült munkalehetõségek következtében Kõvágószõlõs lakossága
ugrásszerûen megnõtt. Napjainkra az uránbányászat megszûnésével a
település életében eddig meghatározó jövedelemszerzési forrás
elapadt, a jövõ megélhetési lehetõségeit az önkormányzatok a
megüresedett üzemi létesítmények munkahelyteremtõ vállalkozások
számára történõ hasznosításában, illetve a települések és
környezetük épített és természeti értékein alapuló idegenforgalom
fellendítésében látják.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 6
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
(forrás: Bm. Levéltár, dr. Zsolt Zsigmond: Kõvágótöttös
földrajzi nevei, Magyarország megyei kézikönyvei, A Mecsek
természetjáró kalauza)
Elsõ katonai felmérés (1780-1784)
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 7
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
Második katonai felmérés (1806-1869)
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 8
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
Harmadik katonai felmérés (1869-1884)
Negyedik katonai felmérés (1896-1914)
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 9
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
2. TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Megközelítés Kõvágószõlõs a
Nyugat-Mecsek déli oldalán, a Jakab-hegy lábánál fekvõ település. A
megyeszékhely, Pécs távolsága 15 km. A település szerkezetét
elsõsorban a változatos domborzati és talajviszonyok határozták
meg. Megközelítése az õsi kereskedelmi útvonalak irányából, a mai
6-os út felõl (ma 6605 sz. út) történt. A szomszédos települések
egymás közötti kapcsolata kevésbé jelentõs nyomvonalakon zajlott.
2.2. A külterületek szerkezete A külterületi tájhasználat a múlt
század közepén a mainál természetközelibb állapotot tükrözött. A
külterületek északi egyharmadát a Mecsek erdõségei uralták. A
beltelkek környezetében a mainál jelentõsebb szõlõterületek,
illetve rétek és legelõk húzódtak. Szõlõs területének déli fele
zömmel szántóföld volt. A patakvölgyekben, elsõsorban a szõlõsi
Malomsoron vizimalmok dolgoztak. Az épületek romjai néhol még
láthatók, de felszerelésük már hiányzik. A tájhasználatban jelentõs
változást az uránbányászat hozott. A bányaüzemek, meddõhányók,
perkolációs területek döntõ változást jelentettek a
tájhasználatban. Ez a változás elsõsorban a településtõl délre
húzódó szántókat érintette. A meddõhányók megjelenésével a korábbi
domborzat és nem utolsósorban a látvány is sérült. 2.3. A
belterületek szerkezete A belterületek máig fennmaradt
alapszerkezete, az utcák döntõ többsége a múlt század közepére
kialakult. A település szerkezetére igaz a „nõtt” jelzõ, a falu az
Árpád-kori templom körül kialakult településmag irányából
terjeszkedett elsõsorban a domborzati viszonyok függvényében.
Kõvágószõlõs jellegzetes hegyvidéki település, zeg-zugos,
törtvonalú utcákkal. A fõutca, a Rákóczi utca három nagyobb
teresedést fûz fel (a templom körüli teresedés lakófunkcióval és a
temetõvel övezve, a helytörténeti kiállítás körüli teresedés
kereskedelmi-vendéglátó és tervezett mûvelõdési funkciókkal övezve,
valamint a Hõsök tere lakó- és igazgatási funkciókkal övezve).
Ezekbõl a teresedésekbõl indulnak észak felé, a hegyre felkúszó, a
terepviszonyok miatt zeg-zugos, illetve dél felé, a völgybe
ereszkedõ egyenesebb vonalú lakóutcák. A település alapszerkezete a
másik két községhez hasonlóan már a múlt század közepére kialakult
és zömmel be is épült. Fejlesztési igényt a század elsõ felében
Pécs erõteljesebb iparosodása, de elsõsorban az ötvenes években az
uránbányászat beindítása hozott. Ezek következtében kezdett el
terjeszkedni a település elõször a Rákóczi utca vonalában
családiházas beépítéssel dél felé, illetve kiépült a Nyírfa utca.
Az erõltetett iparosítás munkáslakások építését tette szükségessé.
Ennek következménye lett a falusias környezetben idegen
többszintes, többlakásos Újtelep kialakítása. A legújabban beépült
terület a Rákóczi u. keleti folytatásában a Sajgói út. 3.
TELEKALAKULATOK A község történetileg kialakult telekstruktúrája a
hagyományos, szalagtelkes formát követi, valószínûleg elsõsorban a
domborzati különbségek miatt a telekalakulatok utcánként egyedi
jellegzetességeket mutatnak.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 10
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
A hosszan elnyúló szalagtelkek a település domborzatilag
kedvezõbb területein (Rákóczi utca és Hõsök tere nyugati oldala, a
Hõsök terét délrõl övezõ teleksor, Dózsa György utca, Széchenyi
utca keleti oldala) voltak jellemzõk. Szélességi méretük viszonylag
jelentõs volt (14-22 m), mélységük elérte a 150-200 m-t, területük
az 1800-3000 m2-t. A Petõfi és Arany János utcák telekalakulatai
már a múlt században is falusi viszonylatban kicsik voltak,
területük átlagosan 700 m2, de több helyen az 500 m2-t sem érte el.
A hegyre kúszó zegzugos utcák (Mecsek, Ady Endre, Jókai, Kossuth
Lajos utca) változatos formájú és méretû telkeket fûztek fel.
Napjainkra a szalagtelkes struktúra eredeti formájában a Rákóczi
utca-Dózsa György utca vonalától nyugatra maradt fenn. Az újabb
telekosztások során a település középsõ része az eredeti állapothoz
képest elaprózódott, a Hunyadi utca, Ady Endre utca, és a Jókai
utca északi nyúlványa 400-700 m2-es lakótelkeket fûz fel. Nagy
részük inkább széles, mint mély. Az új utcák közül a Zrínyi és
Nyírfa utca a régi nagy telkek végein épült ki, azokon
telekmegosztást hozva létre. A Sajgói út új telekosztása a déli
oldalon mai viszonylatban nagyméretû, 18 m széles, 60-90 m mély,
1000-1500 m2 területû, az északi oldalon hasonló szélességû, de
kisebb, 900-1200 m2-es telkeket eredményezett. Meg kell említeni a
falusi telekstruktúrától teljesen idegen Újtelep telekalakulatait,
ahol az eredetileg tömbtelekként mûködõ területen a lakóépületek ma
már külön helyrajzi számon, saját külön telek nélkül úsznak a
közterületben. 4. BEÉPÍTÉSI MÓD A település területén néhány
kivétellel a hagyományos, fésûs, oldalhatáron álló beépítés
dominál. Az épületek a telkek tájolásától függõen az északi,
illetve a nyugati telekhatárra települtek. Néhol fordul csak elõ
olyan utcaszakasz (a Rákóczi utca déli bevezetõ szakaszának újabb
beépítése), ahol a szabadonálló beépítés jellemzõ. Szintén
szabadonálló természetesen az Újtelep többszintes, többlakásos
lakóépületeinek elhelyezése. 5. TELEKHASZNÁLAT A hagyományos,
paraszti gazdálkodást folytató, hosszan elnyúló szalagtelkeken a
40-60 m mély lakó- és gazdasági udvar mögött a veteményeskert, majd
a telek mélységének függvényében kisebb-nagyobb,
takarmánytermesztésre szolgáló kert húzódik. A porták elrendezése
soros. A lakóépületek fésûs beépítéssel, elõkert nélkül, az
utcafrontra települtek. A gazdasági épületek a lakóépülettel azonos
oldalhatárra, azzal többnyire egybeépültek. A szélesebb telkeken,
vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretû csûrök, pajták a lakó-
és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak.
Megjelennek azonban a hegyoldalban kialakított, inkább széles, mint
mély lakótelkek. Ezeken az épületállomány az elõzõekhez hasonlóan
helyezkedik el, de a nagy hátsókert helyett az oldalkertek mérete
jelentõs. Az újabb beépítésû területeken megjelenik az elõkert
(5-10, sõt helyenként 15 m), a gazdasági épületek mérete
erõteljesen csökken, leválik a lakóépületrõl, sokszor csak garázs
funkcióval (pl. Kõvágószõlõs, Rákóczi utca déli szakasza, Sajgói
út). A telkek hátsó, beépítetlen részét elsõsorban veteményesnek
használják. Külön kell foglalkozni a szõlõsi Újteleppel, ahol a
lakóépületek mögötti közterületeken jobb-rosszabb minõségben, de
megjelentek a garázssorok, helyenként bódészerû, lehangoló látványt
nyújtó kialakításban. 6. ÉPÜLETÁLLOMÁNY
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 11
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
A település épületállományának építészeti karaktere hasonló
vonásokat mutat a környezõ Kõvágótöttös és Cserkút településsel.
Adódik ez a hasonló földrajzi fekvésbõl, a domborzati viszonyokból,
a települések egymáshoz való közelségébõl és nem utolsó sorban az
itt dolgozó, valószínûleg azonos stílusjegyeket tanult iparosok
szakértelmébõl. 6.1 Épülettömegek A hagyományos lakóépületek
egyszerû, arányos tömegûek, földszintesek. Homlokzataik szélessége
az egyszerû parasztházak esetében 6 m körüli, de a polgárházak
esetében sem haladja meg a 9 m-t. A módosabb épületek az
utcafronttal párhuzamos épületszárnnyal befordultak, az utca
vonalától hátrahúzott keresztszárny nem jellemzõ. Az udvari bejárat
bõvül csak esetenként zárt „koldusállás”-sal, amelynek fedése a
fõtömegre merõleges gerincû kontyolt fiatetõ. A parasztházak
párkánymagassága sík terepen nem haladja meg a 4 m-t, de lejtõs
terepen, fõleg, ha az utca felõl pincelejáró nyílik, a lejtõ alján
elérheti a 4,5-5,0 m-t. A polgárházak magasabbak, utcai
párkánymagasságuk 4,5-5,5 m. A lakóudvar végén keresztbeforduló
nagy gazdasági épületek gerincmagassága a lakóépületét eléri, sõt
helyenként meg is haladja. A közelmúltban épült lakóépületek közül
a sátortetõs családiházak kontúrja közel négyzetes,
építménymagasságuk 4,5 m körüli. Ugyanez az érték jellemzõ a
hetvenes-nyolcvanas években épült épületekre is, ahol megjelent a
tetõtérbeépítés. Az épületek szélességi mérete 10-12 m-re nõtt, ami
aránytalanul nagy tömegeket eredményezett. A szõlõsi Újtelep
lakóházai telepszerû, többlakásos, háromszintes épületek, a lejtõs
terep miatt átlagosan 10 m körüli építménymagassággal, a maga
nemében arányos tömegekkel. 6.2 Alaprajz Az épületek alaprajzi
kialakítása változatos. A hagyományos parasztházak alaprajzi
elrendezése soros. A tornác egyik településen sem jellemzõ, ha volt
is, az átalakítások során teljes hosszában beépült, az alaprajz
kétsorossá bõvült. A második utcai helyiség (szoba, ritkábban
kamra) az udvarra néz. Az épületek egy bejáraton keresztül
közelíthetõk meg, ami az udvarról nyílik. A bejáratot többnyire
semmi sem védi, néhány esetben épült csak elé eleinte valószínûleg
nyitott, majd körbefalazott és nyílásokkal ellátott „kódisállás”.
6.3 Lábazat A lakóépületek lábazati anyaga hagyományosan a
területen bányászott vörös homokkõ, amelyet néhol levakoltak, és a
felmenõ falakétól elütõ színûre meszeltek. A gazdasági épületek
lábazata szintén vörös homokkõ, többnyire nyers, látható állapotban
tartva. Az újabb beépítések esetében is jellemzõ a terméskõ
lábazat, de itt már a vakolt tégla használata is gyakori, illetve a
hetvenes-nyolcvanas évek épületei többnyire nyersbeton lábazatra
épültek. . 6.4 Falazóanyag A lakóépületek közül a hagyományos
parasztházak felmenõ falai vályogtéglából készültek. A módosabb
házak esetében az égetett tégla is elõfordul. A polgárházak
falazóanyaga elsõsorban a kõ, vályog-, vagy égetett téglával
vegyítve.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 12
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
Az egyszerûbb gazdasági épületek (baromfi- és disznóólak)
vályogból készültek, a komolyabb csûrök, pajták, górék azonban
elsõsorban vörös homokkõ, több helyen nyers tégla falazatúak. A
néhány helyen fennmaradt régi présházakat vályogból építették. Az
újabb épületek esetében a kõ és vályog helyét az égetett tégla
vette át. 6.5 Tetõ A történetileg kialakult, többnyire oldalhatáron
álló lakóépületek az utcára merõleges, 40-45 fok hajlásszögû,
szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek. Jellemzõ az utca felõl
megjelenõ teljes, vagy csonkakonty. Oromfalas kialakítás esetén a
tetõ túlnyúlása legfeljebb egy cserépnyi. A módosabb parasztházak
az utcával párhuzamos épületszárnnyal befordultak, amit a
tetõgerinc is követ. A nagyobb polgárházak esetében az utcai
épületszárny hangsúlyos, magasabb gerincû nyeregfedésébe az
alacsonyabb udvari épületszárny hátulról metsz bele. A tetõ itt
általában mindkét oldalról kontyolt. A tetõszerkezet szarufás. A
ll.világháború után épült épületeknél jelenik meg a sátortetõ, a
hetvenes-nyolcvanas évek épületei ismét visszatérnek a
nyeregtetõhöz, de ekkor már nem jellemzõ a kontyolás, hiszen a
nyereg alatt megjelenik a tetõtérbeépítés. Kõvágószõlõsön a Sajgói
úti beépítésnél a nyeregtetõ az utcával párhuzamos. A tetõfedõ
anyag hagyományosan a hódfarkú cserép. Ezt sok helyen a sajtolt
cserép váltotta fel. Több épületen használtak síkpalát a tetõ
fedésére. Az újabb épületeken divatossá vált a betoncserép
alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a magyar falusi
utcaképbõl kirívó színû (kék, zöld) tetõfedõ anyagok. A
kõvágószõlõsi Újtelep egy részén lapostetõs épületek találhatók, a
hetvehelyi elágazástól délre álló házak kontyolt nyeregtetõvel
épültek. Fedésük síkpala. A gazdasági épületek szintén szimmetrikus
nyeregtetõvel fedettek, macskalépcsõs, oromfalas lezárásúak. A
tetõhéjalás zömmel hódfarkú cserép. 6.6 Homlokzatosztás, díszítés A
történetileg kialakult parasztházak eredeti utcai nyílásrendje
szerint az utcára többnyire két kis ablak néz, az udvari
homlokzatra az utcaival megegyezõ arányú ablakok kerültek. A
többnyire kétsorossá bõvült alaprajz következtében kialakult
második utcai helyiség ablaka legtöbbször az udvarra néz. Az
épületek egybejáratúak, a feltárás az udvar felõl történik. A
parasztházak két jellegzetes típusa lelhetõ fel egyszerûbb és
díszesebb formában, valamint egymás közti átfedésekkel.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 13
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
Ún. „füles” homlokzat, kontyolt tetõvel, két utcai ablakkal,
magasított lábazattal, az utca felõl pincelejáróval, vagy anélkül.
A homlokzatot lizénák, vakolatból képzett könyöklõk és szemöldö-kök
tagolják eklektikus díszítõele-mekkel.
Oromfalas utcai lezárás legfeljebb egy cserépsornyi
tetõtúlnyúlással, két utcai ablakkal, magasított lábazattal, utcai
pincelejáróval. Az utcai homlokzat egyszerûbb, vízszintes
osztásként legfeljebb egy cserepezett vízvezetõ párkány tagolja.
Díszítõelemek nincse-nek, vagy csak kisebb kiállású kerete-zésként
jelentkeznek.
Az eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a hármasablak
lépett, megbontva a hagyományos homlokzatosztást. Az átalakítások
során a régi vakolatdíszítés is sérült, gyakran el is tûnt. Sok a
lecsupaszított utcai homlokzatú épület. A polgárházak az
utcafronton hosszan elnyúló homlokzatúak. Ha az épület nem foglalja
el a teljes telekszélességet, az utcai homlokzaton csak az
egységes, szimmetrikus ablakosztás
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 14
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
jelenik meg. A lábazat magasított, esetleg pinceablakokkal
megosztott. A homlokzatot függõleges irányban lizénák tagolják, az
ablakokat egyszerûbb esetben falsávkeretezések, díszesebb épületnél
vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenõ
könyöklõk, illetve erõsen tagolt, eklektikus szemöldökök
hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes telekszélességet elfoglalja,
az utcai homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat. A
jellegzetes, nagyméretû gazdasági épületek homlokzata nyers
homokkõ, nyers tégla, vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások
környékét a falazattól eltérõ színû, a felületbõl kiugró, míves
téglaarchitektúrájú falsávkeretezések díszítik. Az újabban épült
lakóházakon egyértelmûen nõtt a nyílások mérete, az elõregyártott,
nagyméretû, a négyzeteshez közelítõ arányú ablakok sokszor osztás
nélküliek. A homlokzatdíszítés szinte teljesen eltûnt, legfeljebb
vízszintes vakolatosztás jelenik meg az ablakok alján és tetején.
6.7 Ablakok A nyílászárók fa szerkezetûek. Az ablakok valaha
zsalugáteresek lehettek, de napjainkra árnyékoló szerkezetként
általánossá vált a redõny. A hagyományos ablakok kapcsolt
gerébtokosak, többnyire háromszemûek, alul két nyíló szárnnyal.
Egy-két helyen maradt csak fenn hatszemû, két nyíló szárnyú, teljes
magasságában nyíló ablak. Sok helyen az eredeti két kisebb ablak
helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került. 6.8 Utcai
kerítés A hagyományõrzõ utcai kerítés kialakítása a településen
azonos stílusjegyek és építõanyagok felhasználásával történt.
Elsõdleges alapanyag a környéken bányászott vörös homokkõ, a tégla
és a kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fõ típusa
figyelhetõ meg:
• tömör kõkerítés tömör deszka, vagy áttört kovácsoltvas
kapuzattal, a kapu két oldalán kõoszlop, tégla fejezettel
• téglafejezetes kõ oszlopok közötti kovácsoltvas mezõk kõ
lábazaton • alacsony kõfalon míves fejezetû tégla pillérek közötti
kovácsoltvas mezõk • tisztán kovácsoltvas kerítés
Néhány esetben a három fõ típus egyes jegyei keverednek, vagy a
kerítésre vakolat kerül. A felsorolt kerítéstípusok a település
területén sajnos nem általánosak, sok helyen az utcai kerítés
alapanyaga igénytelen, geometriai mintákban összehegesztett
szögvas, vagy egész egyszerûen drótfonat. 7. TELEPÜLÉSKÉP ÉS
UTCAKÉPEK A településképet alapvetõen meghatározza a változatos
terepfelszín és a kanyargós utcarendszer, ahol a fésûs beépítésû
szalagtelkeken az utcára merõleges ill. párhuzamosan álló lakóházak
rendje a jellemzõ. A település utcái összességében rendezett képet
mutatnak, amit az utak minõsége, a karbantartott padka és a bejáró
hidak kialakítása határoz meg. Az utca fásítás már nem ennyire
egységes, sok helyen az örökzöldek túlnõttek és takarják az
épületeket. Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota
különbözõ, a lakóházak egy része szépen felújított ill.
karbantartott állapotú, más részük felújításra szorul. Felújításra
többnyire a homlokzatok várnak, de az épületek díszítései még
fellelhetõk. A tetõfedéseket néhány épületen elõrelátóan
felújították. Erõsen leromlott állapotú épületek nem
jellemzõek.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 15
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
a Rákóczi utca zártsorú házsora a megújult közösségi házzal,
háttérben a mûemlék templommal
a Sajgói út eleje a mûemlék R. k. plébániaházzal és
templommal
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 16
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
a Rákóczi utca eleje háttérben a Mecsek vonulatával
a Rákóczi utca házsora, melyben a hagyományos népi lakóházak és
a polgárházak is megtalálhatók
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 17
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
a Rákóczi utca díszes polgárháza, mellette a terméskõ kerítéssel
és a jellegzetes épített kiskapuval
a Hõsök tere a Rákóczi utca irányából, háttérben a Mecsek
vonulatával
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 18
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
a Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán megújult tér a millenniumi
emlékmûvel
a mûemlék templom látképe a temetõ felõl
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 19
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
a templom megközelítése a temetõ felõl
a templom déli oldalán haladó járda a vadgesztenye sorral
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 20
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
8. VÉDETTSÉGEK 8.1. MÛEMLÉKI Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u., hrsz.:
1 M 266 Bírság kategória: II. R.k. plébániatemplom, román, XIII.
sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512; újjáépítés, késõ
barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75., hrsz.: 2/12 M 8737 Bírság
kategória: III. R.k. plébániaház, barokk, 1784.
Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/51 M 11045 Bírság kategória: II. Római
villa, és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványai
Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/15 M 11360 Bírság kategória: II.
Aknatorony 8.2. HELYI EGYEDI VÉDELEM HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE JAVASOLT
ÉPÍTMÉNYEK H1 • Rákóczi u. 14. hrsz.: 130 lakó- és gazdasági
épületek, utcai kerítés • Rákóczi u. 16. hrsz.: 131 utcai kerítés •
Rákóczi u. 22. hrsz.: 135 utcai kerítés • Rákóczi u. 26. hrsz.:
139/1, 139/2 lakóépület • Rákóczi u. 28. hrsz.: 140/1 utcai kerítés
• Rákóczi u. 33. hrsz.: 65 lakóépület • Rákóczi u. 37. hrsz.: 57
lakóépület, utcai kerítés • Rákóczi u. 47. hrsz.: 50 lakó- és
gazdasági épület • Rákóczi u. 52. hrsz.: 358/1 utcai kerítés kapu •
Rákóczi u. 54. hrsz.: 347 uránbányász helytörténeti kiállítás,
volt
iskolaépület, bányász emlékmû • Rákóczi u. 56. hrsz.: 345
gazdasági épület, utcai kerítés • Rákóczi u. 59. hrsz.: 37
lakóépület, utcai kerítés • Rákóczi u. 60. hrsz.: 342/1 lakóépület
• Rákóczi u. 61. hrsz.: 36/1 utcai kerítés • Rákóczi u. 66. hrsz.:
337 lakóépület • Rákóczi u. 67. hrsz.: 28 gazdasági épület, utcai
kerítés • Rákóczi u. 70. hrsz.: 335 lakóépület • Rákóczi u. 71.
hrsz.: 10/1 utcai kerítés • Rákóczi u. hrsz.: 10/2 gazdasági
épület, utcai kerítés
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 21
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
• Rákóczi u. 36. hrsz.: 243 Helytörténeti Kiállítás épülete
(volt tûzoltószertár)
• Rákóczi u. hrsz.: 97/8 feszület, kereszt, szobor • Rákóczi u.
hrsz.: 97/3 feszület • Rákóczi u. hrsz.: 5/1 temetõ utcai kerítés •
Rákóczi u. hrsz.: 97/1 híd (Póka-híd) • Hõsök tere 1. hrsz.: 170
utcai kerítés • Hõsök tere 4. hrsz.: 156/1 lakóépület (vendégház) •
Hõsök tere 8. hrsz.: 237 utcai kerítés • Hõsök tere 10. hrsz.: 239
utcai kerítés • Hõsök tere 11. hrsz.: 241 lakó- és gazdasági
épület, utcai kerítés • Hõsök tere 12. hrsz.: 242 községháza, utcai
kerítés • Hõsök tere hrsz.: 174 millenniumi emlékmû, I-II.
világháborús emlékmû,
Szent István szobor • Orgona u. 1. hrsz.: 175 lakóépület •
Orgona u. 3. hrsz.: 176 lakóépület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 5.
hrsz.: 231 gazdasági épület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 11.
hrsz.: 226/1 lakóépület • Dózsa Gy. u. 16. hrsz.: 187 lakó- és
gazdasági épület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 22. hrsz.: 200/1
utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 24. hrsz.: 201/2 utcai kerítés kapu •
Kossuth L. u. 3. hrsz.: 339 utcai kerítés • Kossuth L. u. 4. hrsz.:
350 utcai kerítés kapu • Kossuth L. u. 14. hrsz.: 287 utcai kerítés
kapu • Hunyadi u. 3. hrsz.: 246 lakóépület, utcai kerítés • Ady E.
u. 14. hrsz.: 220/1 gazdasági épület, utcai kerítés • Arany J. u.
4. hrsz.: 8 gazdasági épület, utcai kerítés kapu • Széchenyi u. 2.
hrsz.: 334 lakóépület (vendégház), utcai kerítés • Sajgói út hrsz.:
318/2 présház, utcai kerítés • zártkert hrsz.: 1498 présház •
Sajgói utca hrsz.: 651 feszület • Babás-szerkövek hrsz.: 072
Jubileumi kereszt • Jakab-hegy földsánc nyugati része István-kilátó
H2 • Petõfi S. u. 8a. hrsz.: 43/2 utcai kerítés részlet • Rákóczi
u. 48. hrsz.: 360 kapu • Széchenyi u. 5. hrsz.: 327/2 pince ajtó
kõkeret
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 22
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
ORSZÁGOS VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNY
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 23
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u.
HELYRAJZI
SZÁM VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
1
M
FUNKCIÓ
R. k. plébániatemplom
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK R. k. plébániatemplom, román, XIII. sz.;
bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512; újjáépítés, késõ
barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 24
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75.
HELYRAJZI
SZÁM VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
2/12
M
FUNKCIÓ
R. k. plébániaház
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK R. k. plébániaház, barokk, 1784.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 25
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 26
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs
HELYRAJZI
SZÁM VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
0222/51
M
FUNKCIÓ
Római kori villa és ókeresztény mauzóleum maradványai, római
villa
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK Római kori villa és a hozzátartozó ókeresztény
mauzóleum maradványai, római villa
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 27
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 28
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 29
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs
HELYRAJZI
SZÁM VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
0222/15
M
FUNKCIÓ
aknatorony
(forrás: www.pecsibanyasz.hu)
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK Aknatorony, ipari mûemlék, az uránbányászat elsõ
szállító aknája. Az épületben jelenleg szivattyú mûködik,
víztisztításra használják. A vörösréz emléktábla felirata:
URÁNÉRC BÁNYÁSZAT I. SZÁLLÍTÓAKNA KÕVÁGÓSZÕLÕS
ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNAMÉLYSÉG: 119 M
A MAGYAR URÁNBÁNYÁSZAT EGYETLEN FENNMARADT AKNÁJA MAI SZEREPE AZ
URÁNNAL SZENNYEZETT
BÁNYAVÍZ KIEMELÉSÉVEL, A TORTYOGÓ ÉS A PELLÉRDI
VÍZBÁZIS VÉDELME. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI
ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT. 2004
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 30
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
H1
HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 31
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 14.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
130
H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Széles telken fésûs
beépítés szerint, de az utcavonallal párhuzamosan álló
fõhomlok-zattal épült polgárház és a mögötte található gazdasági
épületek (góré, présház, istálló-pajta) jelentõs épületegyüttest
alkotnak az utca kerítéssel együtt. Védendõ érték az épületek
tömege, nyílásrendje, nyílászárói és a lakóépület eklektikus
homlokzati díszítése. A lakóépület tetõfedését felújították.
A jelenleg lakatlan ingatlan gazdára találása. A lakóépületrõl
hiányzó csatorna pótlása, sürgõs homlokzat-felújítás. A góré elõtti
ólak kifutóit fedõ féltetõ elbontása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 32
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 16.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
131
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kovácsoltvas
oszlopokkal, szerkezettel és faragott terméskõ lábazattal épült
drótfonatos kerítés a településkép értékes eleme. Védendõ
érték.
Az acélszerkezetek mázolása, állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 33
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 22.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
135
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A terméskõ lábazatos
nyerstégla pillérekkel épült díszes kovácsoltvas, drótfonat betétes
kerítés kapuk és a falazott tömör kerítés a településkép értékes
eleme. Védendõ érték.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 34
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 26.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
139/1, 139/2
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonallal
párhuzamosan épült, jelenleg két ingatlanra osztott polgárház a
település egyik jelentõs épülete. A nyílásrend kivételével eredeti
állapotban megmaradtak a védendõ értékek, így az épület tömege és
homlokzatképzése, kapuja és pinceszinti nyílászárói. Tetõfedését
felújították.
Az eredeti utcai nyílásrend helyreállítása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 35
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 28.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
140/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település jellegzetes
tömör terméskõ kerítése a kiskapu építménnyel és a tégla fejezetes
nagykapu pillérekkel védendõ értékek.
A lemezelt acél kapu cseréje fa szerkezetûre. A hiányzó jobb
oldali tégla fejezetes pillér pótlása. Felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 36
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 33.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
65
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonallal
párhuzamosan álló, kontyos „füles” homlokzatképzésû „L” alakú
polgárház a település egyik eredeti állapotában megmaradt épülete.
Védendõ érték az épület egésze, így a tömeg, nyílásrend,
nyílászárók és a homlokzatképzés. Lakóépület mögötti, az elsõ
udvart keresztben lezáró gazdasági épület is értékes épület
lehet.
Az épület elõtti örökzöldek az elmúlt tíz évben megnõttek,
rontják az épület megjelenését. Javasolt helyettük környezetbe illõ
lombhullató kisebb fák ültetése.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 37
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 37.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
57
H1
FUNKCIÓ
lakóépület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló
polgárház a település jellemzõ épülete az utcai díszes kovácsoltvas
kerítéssel együtt. Védendõ érték az épület és a kerítés egésze. Az
épület új betoncserép fedést kapott, ami jellegében kissé idegen az
épülettõl.
A hiányzó ereszcsatorna pótlása. A homlokzat felújítása, kerítés
felújítás és mázolás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 38
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 47.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
50
H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló
polgárház a település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú épülete.
Védendõ érték az épület tömege, nyílásrendje és homlokzatképzése.
Az épület nyugati homlokzatához késõbb toldalékot építettek. A
lakóépület mögötti tégla architektúrás gazdasági épület is
védendõ.
Homlokzat-felújítás. Az épülettõl idegen toldalék elbontása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 39
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 52
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
358/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés kapu
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településre jellemzõ
kovácsoltvas díszítésû drótfonatos utcai kerítés kapu védendõ
érték.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 40
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 54.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
347
H1
FUNKCIÓ
uránbányász helytörténeti kiállítás, volt iskolaépület, bányász
emlékmû
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település fõutcájának
jelentõs méretû épülete, amit magas utcai lábazata is hangsúlyoz. A
volt iskolaépületben (, ami a helyiek elmondása szerint eredetileg
csendõr laktanyának épült) jelenleg az uránbányászati kiállítás
kapott helyet. Védendõ érték az épület tömege, eredeti utcai
nyílásrendje és nyílászárói, az utcai kovácsoltvas kapuval és az
udvaron álló bányász emlékmûvel együtt.
Az utcai szárny udvari bõvítésének lapostetõs tömege nem
illeszkedik a magastetõs épülethez. Átalakítás esetén javasolt
magastetõ építése, vagy a bõvítmény bontása. A további épületrészek
felújítása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 41
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 42
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 56.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
345
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Saroktelken, a mellékutca
vonalán álló terméskõ falazatú gazdasági épület díszes nyerstégla
architektúrás oromfalával a település egyedi építészeti értéke.
Védendõ érték a terméskõ falazatú tömör utcai kerítéssel
együtt.
Felújítás, a hiányzó tégla díszek pótlása a megmaradt részek
mintája alapján.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 43
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 59.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
37
H1
FUNKCIÓ
lakóépület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló
polgárház a település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú épülete.
Nyílásrendje 2+1+2 osztású. Védendõ érték az épület tömege,
nyílásrendje, nyílászárói és homlokzatképzé-se az utcai
kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Homlokzat-felújítás. Szerencsésebb lenne a fehér redõnyök
helyett sötétbarna beépítése.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 44
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 60.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
342/1
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját
kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt
„füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett,
így párkánymagasságával a településközpontban az egyik legmagasabb.
Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az
épület egésze. Tömör utcai kapuja hiányzik.
A hiányzó tömör utcai kapu pótlása a településen fellehetõ kapuk
mintái alapján. Lábazati festés. Az épület elõtti örökzöldek
takarják az utcaképet, javasolt helyettük kisebb lombhullató fák
ültetése.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 45
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 61.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
36/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A terméskõ lábazatos
nyerstégla pillérekkel épült díszes kovácsoltvas kerítés kapuk és a
falazott tömör kerítés a településkép értékes eleme. Védendõ
érték.
Felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 46
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 66.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
337
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az épület egyike a
településre jellemzõ hagyományos népi lakóházak közül. A tornác
nélküli nyeregtetõs, oromfalas épület pince bejárata az utcáról
nyílik. Az épület tetejét felújították, de jó érzékkel a kis
ereszkinyúlást megtartották és a tetõ az oromfalon csak egy
deszkányit nyúlik túl. Az oromfal párkánya és a nyílásrend eredeti
állapotú, ablakait hagyományõrzõen cserélték ki. Védendõ érték az
épület egésze.
Homlokzat-felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 47
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 67.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
28
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A széles telek
lakóépülettel átellenes oldalán, az utcavonalra merõlegesen épült
terméskõ és nyerstégla falazatú gazdasági épület a település
jellegzetes jó állapotú gazdasági épülete. Védendõ érték az épület
egésze a díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 48
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 70.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
335
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templom környezetében
álló fésûs beépítésû hagyományos lakóház méreteivel a népi
épületeket idézi, de kontyolt tömegének „füles” utcai homlokzata az
eklektikus díszítéssel együtt már a polgárházak mintájára készült.
Pince ablakai az utcára néznek. Az épület felújított.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 49
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 71.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
10/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kovácsoltvas pillérekkel
és kapukkal épült díszes kovácsoltvas kerítés a településkép
értékes eleme, védendõ érték a terméskõ ciklop falazatú tömör
kerítéssel együtt.
Felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 50
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
10/2
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A megosztott telken
folytatódik a Rákóczi u. 71. lakóház terméskõ ciklop falazatú tömör
kerítése. A telken keresztben, az Ady E. utcára épült nyers
terméskõ falazatú gazdasági épület a település jellemzõ épülete.
Terméskõ falai felett sajátosan nyerstégla a befejezés, ami az
oromfalon is átfordul. Pajta kapuját új szerkezetre cserélték.
Védendõ érték az épület egésze az utcai kerítéssel együtt.
Tetõ felújítás és a hiányzó istálló ajtó pótlása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 51
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 36.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
243
H1
FUNKCIÓ
Helytörténeti Kiállítás épülete (volt tûzoltó szertár)
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településközpontban álló
volt tûzoltószertár új funkciót kapott, héjalását és homlokzati
nyílászáróit felújították, de építészeti értékeit megõrizte.
Védendõ érték az épület egésze.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 52
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. templomkert
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/8
H1
FUNKCIÓ
feszület, kereszt, szobor
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templomkertben emelt
építmények a településkép értékes elemei, védendõ értékek.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 53
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/3
H1
FUNKCIÓ
feszület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Rákóczi utca 16. számú
ingatlan elõtt korábban álló kõ feszületet napjainkban mûkõre
cserélték, de így is a településkép értékes eleme.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 54
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. temetõ
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
5/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templom melletti temetõ
terméskõ falazatú tömör kerítése, faragott vörös homokkõ pillérek
közötti régi kovácsoltvas kapuja és új díszes kovácsoltvas kerítése
a településkép része. Védendõ értékek.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 55
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/1
H1
FUNKCIÓ
híd (Póka-híd)
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK
Településközpontban a fõutca terméskõ boltozatos, mellvédes
meszelt hídja a településkép része. Védendõ érték.
Meszelés.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 56
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 1.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
170
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Hõsök tere és a Rákóczi
utca sarkán álló hagyományos lakóépületet a közelmúltban
átalakították. Az átalakítás során (nagyobb ereszkinyúlás, hátra
húzott ablak) az épület elveszette korábbi értékei, így már
védelemre nem javasolt. Védendõ érték viszont a falazott pillérek
közötti kovácsoltvas kapu és a terméskõ falazatú utcai kerítés.
A néhol sérült tömör kerítésfal javítása, a kovácsoltvas kapu
mázolása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 57
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 4.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
156/1
H1
FUNKCIÓ
lakóépület (vendégház)
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját
kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt
„füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett,
így párkánymagasságával a településközpontban az egyik legmagasabb.
Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az
épület egésze. Ablakait napjainkban új szerkezetre cserélték,
melyek vékony függõleges álosztása nem szerencsés.
A hiányzó homlokzatfestés pótlása a többi hasonló korú épülethez
hasonlóan sárgás színre.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 58
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 8.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
237
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A nyers terméskõ
lábazattal, pillérekkel készült kovácsoltvas kerítés és kapu a
településkép szép eleme. Védendõ érték. Karbantartott állapotú.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 59
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 10.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
239
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település jellegzetes
tégla fejezetes, nyers terméskõ kapu pillérekkel tagolt,
vakolt-meszelt tömör kerítése védendõ érték.
A hiányzó kovácsoltvas kerítés kapu pótlása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 60
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 11.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
241
H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településközpont két
utcára is nézõ egyedi értékekkel bíró épületegyüttese több részbõl
áll. A Hõsök terére nézõ kisházzal összeépült késõbbi polgárház az
utcai kapun kívül eredeti állapotú. A telek hátsó részén beforduló
kontyolt tömegû gazdasági épület és a tömör terméskõ kerítés a
településkép jellegzetes eleme, háttere a Helytörténeti
Kiállításnak. Védendõ érték az épületek egésze.
A kisház és a polgárház oromfalának csatlakozásánál a hózug
bádogozásának megoldása, vizesedés megszüntetése. Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 61
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 12.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
242
H1
FUNKCIÓ
községháza, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A felújított községháza
méreteivel a településközpont meghatározó épülete. Védendõ érték az
épület tömege és nyílásrendje. Szerencsés, hogy faragott homokkõ
pilléres kovácsoltvas kerítése eredeti állapotában megmaradt, így
mintaként is szolgálhat.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 62
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
174
H1
FUNKCIÓ
millenniumi emlékmû
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK
A községháza elõtti millenniumi emlékmûvet a felirat szerint
1896. május 10-én állították. A faragott vörös homokkõ obeliszk
tetején Mária-szobor áll. A településkép jellegzetes eleme, védendõ
érték. Az emlékmû környezetét korábban felújították,
parkosították.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 63
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
174
H1
FUNKCIÓ
I-II. világháborús emlékmû, Szent István szobor
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Hõsõk tere parkjában
álló I-II. világháborús emlékmûvet a felirat szerint 1922. április
23-án állították. A vörös homokkõbõl faragott emlékmû tetején Turul
madár díszeleg. A Szent István emlékmû késõbbi, gránit építményen
fej plasztika és alatta országalma és jogar található. A
településkép részei, így védendõ értékek.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 64
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Orgona u. 1.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
175
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A fésûs beépítés szerint
épült hagyományos népi lakóépület tömege, nyílásrendje, homlokzati
díszítése eredeti állapotú. Csonka kontyos kialakítása egyedi
érték. Védendõ az épület egésze.
A bejárat elõtti elõtetõ elbontása. A sérült falazott utcai
kerítésrészek kiegészítése, a hiányzó kerítés kapuk pótlása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 65
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Orgona u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
176
H1
FUNKCIÓ
lakóépület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos népi
lakóépület a Rákóczi u. 70. szám alatti épülethez hasonló. Pince
bejárata az utcai oromfalról nyílik. Az épület tömege,
nyílásrendje, nyílászárói és homlokzati díszítése eredeti állapotú.
Védendõ értékek a falazott utcai kerítéssel együtt. A tömör kerítés
idõközben teli deszkázatú kerítés kaput kapott.
A lábazati vizesedés megoldása, homlokzat-felújítás. A héjalás
cseréjénél nem oldották meg az oromszegély lezárását, pótlását el
kell végezni.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 66
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 5.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
231
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos beépítésû
telken keresztben álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla
architektúrás gazdasági épület eredeti állapotú. A nyers terméskõ
falazatú utcai kerítés nagy része megmaradt, de a kapukat lemezelt
acél szerkezetre cserélték. Továbbá elbontották a kiskapu feletti
építményt, ami még az 1999-es fényképeken még szerepel. Védendõ
érték az épület és a kerítés egésze.
A kiskapu feletti felépítmény helyreállítása és a kapuk cseréje
fa szerkezetre.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 67
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. 11..
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
226/1
H1
FUNKCIÓ
lakóépület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját
kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt
„füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett,
így párkánymagasságával az egyik legmagasabb a településen.
Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az
épület egésze. Kapuját korábban újra cserélték, de sötétbarna
mázolásával a homlokzatba illeszkedik.
Az épület vörös lábazata helyett kevésbé harsány festés
(pl.:világosbarna).
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 68
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 16.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
187
H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos „füles”
homlokzatos népi lakóház tömege, utcai nyílásrendje, nyílászárója
és homlokzati díszítése eredeti állapotú. Védendõ értékek a telken
keresztben álló meszelt falú gazdasági épülettel és az utcai
kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 69
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 22.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
200/1
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A nyers terméskõ falazatú
lábazaton és tégla fejezetes pillérek között elhelyezett
kovácsolt-vas elemekkel és kapuval napjainkban készült kerítés szép
példája a hagyományõrzésnek. Védendõ értéket képvisel.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 70
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 24.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
201/2
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés kapu
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az egy oldalon megmaradt
faragott homokkõ pillér és a kovácsoltvas kerítés kapu a
településkép része. Védendõ érték.
Az acélszerkezet mázolása.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 71
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Kossuth L. u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
339
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A faragott terméskõ
lábazattal és pillérekkel épített kovácsoltvas kerítés a korabeli
kerítésépítés szép példája. Védendõ érték.
Az acél elemek felújítása, mázolás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 72
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Kossuth L. u. 4.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
350
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés kapu
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az eklektikus díszítésû
hagyományos népi lakóház állapota idõközben leromlott, védelemre
nem javasolt, de a faragott homokkõ pillérekkel épült kovácsoltvas
kerítés védendõ érték.
Sürgõs felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 73
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Kossuth L. u. 14.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
287
H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés kapu
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A faragott vörös homokkõ
pilléres kovácsoltvas díszítésû, drótfonat betétes kerítés kapuk a
településkép részei, védendõ értékek.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 74
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Hunyadi u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
246
H1
FUNKCIÓ
lakóépület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A jellegzetes nyerstégla
homlokzatképzésû polgárház rusztikus terméskõ ciklop lábazatával
egyedi építészeti érték. Utcai homlokzata a településre jellemzõ
módon „füles” kialakítású. Védendõ érték az épület egésze a
faragott homokkõ kapu pilléres kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás. Kovácsoltvas kerítés javítása, mázolás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 75
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Ady E. u. 14.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
220/1
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A széles telek
lakóépülettel átellenes oldalán, az utcavonallal párhuzamosan épült
terméskõ és nyerstégla falazatú gazdasági épület a település
jellegzetes jó állapotú gazdasági épülete. Védendõ érték az épület
egésze a tömör terméskõ falazatú kerítéssel, faragott vörös homokkõ
kapu oszlopokkal és díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel
együtt.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 76
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Arany J. u. 4.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
8
H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés kapu
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos beépítésû
telken keresztben álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla
architektúrás gazdasági épület eredeti állapotú. A nyerstégla
pilléres utcai kerítés és a kovácsoltvas drótfonatos kapu is
megmaradt. Védendõ érték az épület egésze és a kerítés kapu.
Állagmegóvás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 77
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Széchenyi u. 2.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
334
H1
FUNKCIÓ
lakóépület (vendégház), utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A korábban is helyi védett
„füles” homlokzatos hagyományos lakóépület utcai nyílásrendjét a
javaslatnak megfelelõen helyreállították és az épületet
felújították. A bejárat új fióktetõs elõtetõt kapott. Az utcai
terméskõ falazatú és kovácsoltvas kerítést felújították. A
karbantartott állapotú, vendégházként mûködõ együttes szép példája
a hagyományõrzésnek.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 78
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Sajgói út
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
318/2
H1
FUNKCIÓ
présház, utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település egyedi
építészeti értéket képviselõ nyers terméskõ és téglaarchi-tektúrás
présháza eredeti állapotú a hozzá kapcsolódó terméskõ
támfal-kerítéssel együtt. Védendõ érték az épület tömege,
nyílásrendje, nyílászárói, homlokzati architektúrája.
Felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 79
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, zártkert
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
1498
H1
FUNKCIÓ
présház
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település zártkerti
részén álló présház jellegzetes „füles” homlokzattal készült.
Karbantartott, eredeti állapotú épület. Védendõ érték az épület
egésze.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 80
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Sajgói út
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
651
H1
FUNKCIÓ
feszület
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Sajgói úton állított
feszület eredeti állapotú a kovácsoltvas kerítéssel együtt. A
településkép részeként védendõ értéket képvisel.
Felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 81
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Babás-szerkövek
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
072
H1
FUNKCIÓ
Jubileumi kereszt
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Jakab-hegyen állított
kereszt a település fölötti látvány része. Védendõ érték.
A mûkõ talapzaton repedések láthatók, sürgõs felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 82
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Jakab-hegy földsánc nyugati része
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
H1
FUNKCIÓ
István-kilátó
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kilátó a Mecsek
turisztikai történetének fontos része, a Mecsek Egyesület
fennállásának már a második évében építtette 1892-ben. Lásd a
részletes leírást is.
Sürgõs felújítás.
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 83
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
István-kilátó
Épült:1892.
Elhelyezkedés: Jakab-hegy. Földsánc nyugati része.
Tengerszint feletti magasság: 593 m.
Kilátó szint: jelenleg nem használható.
Építtetõ: Mecsek Egyesület kérelmére Szeifritz István
kormányzókanonok.
Megközelítés: Égervölgybõl a Z és ZO jelzésen a Pálos-kolostor
romjáig, innét a K úton nyugat felé, majd a földsáncon északra.
Autóval a leggyorsabb: volt Petõcz aknától a K úton délre, majd a
földsáncon északra.
A Mecsek Egyesület már fennállásának második évében maradandót
alkotott, az István-kilátót. A földsánc nyugat részén, az 593 m
magasan levõ háromszögelési ponton állították fel. Évkönyvükben a
következõket olvashatjuk (korabeli helyesírással):
„Az elmult év folyamán készült el a Jakab-hegyi kilátó-torony
is, melylyel –
egyesületünk kezdeményezésére nagys. Szeifritz István
kormányzókanonok úr szíves közbenjárásával - a nagys. és
fõtisztelendõ Káptalan ajándékozta meg kiránduló közönségünket. Nem
mulaszthatjuk el, hogy õszinte hálás köszönetünket ujólag ki ne
fejezzük a nagylelkü adományozóknak, kik egyesületünk nemes
intenczióinak megvalósításában bennünket mindig oly hathatósan
támogatnak." (1).
A kilátót a fent említett Szeifritz Istvánról nevezték el
1925-ben (egyes források Szeifriczként írják).
A torony négyszög alaprajzú, helyi kõbõl épült. Kívül vezetett
fel a lépcsõ, tetejét korláttal övezték. A feljutáshoz kulcs
kellett, ami a Jakab-hegyi vadászházban (a kilátó és a Pálos
kolostor közt állt) volt átvehetõ (2). Korabeli leírások alapján
észak, nyugat és dél felé nyújtott megfelelõ kilátást.
Vendégkönyvet is elhelyeztek, ennek tanúsága szerint már 1894-ben
legalább 600 látogatója volt! (3). Figyelembe véve, hogy
Mecsekünkben a turistáskodás ekkor még alig indult meg, ezek igen
figyelemre méltó adatok.
Felújítására 1975-ben került sor. Az 1979-ben kiadott Mecsek
Turistakalauz már csak észak felé említ szép kilátást (4). Sajnos
ismét romos, a leszakadóban levõ külsõ lépcsõ életveszélyes. Déli
oldalát megbontották, a tátongó lyukon betekintve láthatjuk hogy
mára felülrõl sem zárt.
Remélhetõleg sikerül megmentenünk az enyészettõl ezt a
csodálatos kilátót, ami kevés száz évnél idõsebb turista emlékünk
egyik jeles darabja is!
Forrás: www.???
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 84
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
István kilátó, 1959
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 85
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
István kilátó keletrõl napjainkban
István kilátó délrõl napjainkban
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 86
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
H2
HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYRÉSZEK
-
Építészeti értékvizsgálat és javaslat 87
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
CÍM
Kõvágószõlõs, Petõfi S. u. 8a.
HELYRAJZI
SZÁM JAVASOLT
VÉDETTSÉG
43/2
H2
FUNKCIÓ
utcai kerítés részlet
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A korábbi építészeti
értékvizsgálatban õsi beépítést õrzõ portaként említett
épület-együttesbõl mára c