2017.05.01. 1 Koncentráció számítás Pénzügyi és gazdasági alkalmazásai Készítette: Szabó Bence Tartalom • Koncentráció • Ismertetés, kiszámítása • Alkalmazásai • Példa • A Gini-index • Kumulált gyakoriság • Lorenz görbe • Alkalmazásai • Példák Koncentráció Gazdaságban alkalmazása • Megadja egy adatsokaságon belül, hogy az adatmennyiségek összegének a túlnyomó része, mennyire összpontosulnak (egy kisseb rétegre), ennek számszerűsítésére használjuk a következő mennyiséget: • Koncentrációs (Herfindahl) – index: H==1 =1 2 Értékkészlete: 1 ≤ ≤1 Koncentráció Gazdaságban alkalmazása • Szélsőértékei: • 1 -t vesz fel, ha minden adat megegyezik. • 1-t vesz fel, ha a teljes adatmennyiség egy ”kézben”, területen összpontosul. • Alkalmazásai: • Területi kutatások legelterjedtebb mutatószáma • Vállalatok piaci részesedése • Az állam ezt felhasználva tarja fent piaci verseny szabadságát. • Pl.: létrejövő cégfúziók mennyire módosítják a HHI-t, ha a fúzió után az index 0,18 fölött van, vagy több mint 0,01-gyel megnő, a cégeknek igazolniuk kell, hogy egyéb okok miatt nem várható, hogy a fúzió nyomán tisztességtelen előnyhöz jutnának. • Forgalmi, utazási (utasforgalmi), igényfelmérési, etc….
4
Embed
Koncentráció számítászempleni.elte.hu/konc17.pdf2017.05.01. 1 Koncentráció számítás Pénzügyi és gazdasági alkalmazásai Készítette: Szabó Bence Tartalom •Koncentráció
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
2017.05.01.
1
Koncentráció számítás
Pénzügyi és gazdasági alkalmazásai
Készítette: Szabó Bence
Tartalom
• Koncentráció• Ismertetés, kiszámítása
• Alkalmazásai
• Példa
• A Gini-index• Kumulált gyakoriság
• Lorenz görbe
• Alkalmazásai
• Példák
KoncentrációGazdaságban alkalmazása
• Megadja egy adatsokaságon belül, hogy az adatmennyiségek összegének a túlnyomó része, mennyire összpontosulnak (egy kisseb rétegre), ennek számszerűsítésére használjuk a következő mennyiséget:
• Koncentrációs (Herfindahl) – index:
H= 𝑖=1𝑛 𝑥𝑖 𝑖=1𝑛 𝑥𝑖
2
Értékkészlete: 1
𝑛≤ 𝐻 ≤ 1
KoncentrációGazdaságban alkalmazása
• Szélsőértékei:•1
𝑛-t vesz fel, ha minden adat megegyezik.
• 1-t vesz fel, ha a teljes adatmennyiség egy ”kézben”, területen összpontosul.
• Alkalmazásai:• Területi kutatások legelterjedtebb mutatószáma
• Vállalatok piaci részesedése
• Az állam ezt felhasználva tarja fent piaci verseny szabadságát.
• Pl.: létrejövő cégfúziók mennyire módosítják a HHI-t, ha a fúzió után az
index 0,18 fölött van, vagy több mint 0,01-gyel megnő, a cégeknek igazolniuk kell, hogy egyéb okok miatt nem várható, hogy a fúzió nyomán tisztességtelen előnyhöz jutnának.
• Példa:• Az Egyesült Államok légitársaságainak piaci részesedése a belföldi
utasforgalomban:
• Itt az index, a részesedések négyzetösszege, mivel az egyéb kategóriát nem tudjuk mennyi társaság, milyen arányban adja, ezért csak becsülni tudunk, az alsó becslést megkaphatjuk a tudott 10 összegből:
𝐻𝑚𝑖𝑛 = 𝑖=110 𝑝𝑖2 ≈0,08165
A felső becslés megkapásához, először vegyük észre, hogy mivel a 10. helyen Alaszka 2.9%-kal van, ezért az egyéb-ben, legalább 7 másik társaságnak kell szerepelnie (különben más lenne a 10. helyen). Előbbiekből: a koncentráció akkor a maximális, ha a lehető legkevesebb társaság kezében van a részesedés többsége. Ez itt ebben a példában úgy érhető el, hogy még 6 cég rendelkezzem 2,9%kal, és a 7.cég kezébe, csak 0,7% kerüljön. Az így kapott felsőbecslés:
𝐻𝑚𝑎𝑥 ≈ 0.08674
Gini-index
• Kumulált gyakoriság és kumulált relatív gyakoriság:• Úgy kapjuk, hogy a gyakoriságot, illetve a kumulált relatív gyakoriságot rendre
összegezzük. Azt mutatják meg, hogy az adott osztályköz felső határának megfelelő vagy annál kisebb ismérvérték hányszor fordul elő, vagyis hány esetben teljesül azx ≤ xf egyenlőtlenség.
• Például:
Gini-index
• A lorenz görbe:• Egy speciális grafikus ábra a koncentráció ábrázolására és elemzésére.
• Az egységoldalú négyzetben elhelyezett görbe a kumulált relatív gyakoriságok függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket.Ha a vizsgált területegységek között létezik olyan, mely a vizsgált mennyiségi ismérv igennagy hányadával rendelkezik, a görbe távolabbesik az átlótól.
• Szélsőesetei összefüggésben van a koncentrációval: ha H = 1 a görbe az X tengelyhezsimul (minél nagyobb az adatmennyiség, annál
jobban), ha H =1
𝑛, azaz az adatok megegyeznek
a görbe egybeesik a négyzetátlóval.
Gini-index
• Gini coefficent / Gini ratio / Gini-index:• A Gini-index a Lorenz görbe és az átló által határolt terület (előző ábrán: A), és az átló
alatt lévő terület hányadosa (A+B, mivel egységnégyzeten dolgozunk A+B=0.5, így az index 2A-ként, 1-2B-ként is kiszámolható)
• (Súlyozatlan) képlete:
• G=1
2 𝑥𝑛2 𝑖 𝑗 |𝑥𝑖 − 𝑥𝑗|
Ahol:-𝑥𝑖 a megoszlási viszonyszámként megadott területi jellemző az i területegységben;- 𝑥 az 𝑥𝑖-k átlaga;
Értékkészlete: 0≤ 𝐺 ≤1
• A koncentráció relatív nagyságát jellemzi (minden egység részarányának az össze többiétől való átlagos eltérését viszonyítja az átlaghoz) , csak abszolút adatok esetén használjuk.
2017.05.01.
3
Gini-index
• Súlyozott Gini-index:𝐺𝑆 =
1
2 𝑦𝑆
𝑖
𝑗
𝑓𝑖𝑓𝑗
𝑖𝑓𝑖2 𝑦𝑖 − 𝑦𝑗
Ahol: 𝑦𝑖 =𝑥𝑖
𝑓𝑖fajlagos (arány) mutató értéke az i területegységben.
𝑦𝑆 = 𝑦𝑖-k súlyozott átlaga
Értékkészlete: 0≤ 𝐺𝑆 < 1
It olyan Lorenz-görbét kell elképzelnünk, ahol a vizsgált fajlagos mutató két összetevője közül az egyik kumulált relatív gyakoriságainak függvényében ábrázolja a másik kumulált relatív értékösszegei
Kiszámolható még:
G=1-2 01𝐿 𝑡 𝑑𝑡 , ahol L(t), a Lorenz görbe függvénye
Gini-index
• Hibaforrás:• Az egyenlőtlenséget mérő konstansok összehasonlításában ügyelni kell arra, hogy az