KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL SZABÓ SZILVIA „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL ZSKF TKK FÜZETEK 8. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2010. ÁPRILIS
45
Embed
kompetenciák a gyakorlatban hallgatói és munkáltatói szemmel ...
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN
HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL
SZABÓ SZILVIA „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”
ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL
ZSKF TKK FÜZETEK
8.
ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA
BUDAPEST 2010. ÁPRILIS
2
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)”keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a „PEGAZUS” TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program.
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára két meghatározást említ4:
1. illetékesség, jogosultság,
2. szakértelem.
A kompetencia kifejezés gyakori a szóhasználatunkban, éppen ezért kell, hogy ismerjük
tartalmának jelentését. Alapvetően a szakértelem biztosítja a hozzáértés képességét. A különféle
kompetencia-elméletek szempontjából is a szakértelem, és a képesség mutat jelentőséget.
Boyatzis5 „a rátermett vezetőről szóló” gondolatindító sorait felidézve még korántsem értük el a
kívánt fogalmi kört. Chomskyt követően, a hatvanas évek modern kompetencia mozgalmai burkában
számos definíció látott napvilágot, amelyek megfontolásra érdemesek. Igazolja ezt (a teljesség igénye
nélkül) olyan szellemi tőke, mint McClelland,6 Spencer és Spencer,7 vagy az Amerikai Menedzsment
Szövetség állásfoglalása.
A fogalom minél pontosabb meghatározása érdekében a következő táblázatban foglalom össze a
kompetencia kifejezés néhány jelentős, a szakirodalmakban található definícióját:
1. táblázat. Kompetencia definíciók a szakirodalomban8
Szerző Kompetencia definíció
Amerikai Menedzsment Szövetség
„Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők”.
D. C. McClelland „A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez.”
R. E. Boyatzis „Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője.”
L.M.Spencer S.M. Spencer
„Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”
4 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó, 427. p.
5 Boyatzis, Richard E.: The competent manager. New York, 1982, Wiley, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 65. p.
6 McClelland, David (50-es évek) – vizsgálta az emberek teljesítmény, barátság és hatalom iránti szükségletét. In Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, 2001, KJK KERSZÖV Kiadó, 93. p.
7 Spencer és Spencer: Competence at work, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 73. p.
8 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p.
8
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A táblázatból kitűnik, hogy alapvetően meghatározó az ember magatartása és személyisége,
melyet a munka, a teljesítmény és a hatékonyság függvényében vizsgálunk.
A történetiségében egymásra épülő definíciós törekvéseknek eredményeként napjainkra számos
olyan írás látott napvilágot, amely a háromszektorú gazdaság (állami, magán, nonprofit) emberi
erőforrás-állományának kompetencia alapú vizsgálatával foglalkozik. Az ilyen szakanyagok kompetencia
definiálása képezi az alapját a kutatási beszámolóban bemutatásra kerülő szakképzési gyakorlatnak.
Kiemelve Spencer és Spencer (1993) meghatározását, a kompetenciák egy személy alapvető,
meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony
és/vagy kiváló teljesítménnyel.
A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll:
az ismeretek, a tudás,
a jártasságok, a készségek, a képességek,
a szociális szerepek és értékek,
az énkép, személyiségvonások és
a motivációk.9
2.2. A KOMPETENCIA-ELMÉLETEK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN
A pszichológiai megalapozást követően a rohamosan változó környezetünkben (mikro- és makroszinten),
különös tekintettel a fejlődés tendenciájára és dinamikájára, egyre bővült és tudományos tartalommal
telítődött a kompetens személyiségről alkotott nézet. A fentiek alapján látható, hogy USA-ban, vagy az
Európai Uniós gyakorlatban, már régóta elfogadott és alkalmazott a nevezett terület, hazánkban
azonban eléggé újkeletűnek tekinthető. A fogalom használata és gyakorlati megjelenése elsősorban a
rendszerváltás és az uniós politikánk hatásaira vezethető vissza.
Gyakorlati oldalról a piaci versenyben szerepet vállaló multinacionális szervezeteknél jelent meg az
emberi erőforrás vetületében, míg elméleti, módszertani gyökereit az andragógia, mint
9 Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/11-12. szám, 3-11. és 3-15. p.
9
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
multidiszciplináris tudományág foglalja magába. Nem véletlen, hogy az V. Nemzetközi Felnőttoktatási
Konferencián Hamburgban a „life long learning” koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott
meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe.10 Az a tény, hogy a
kompetencia és a kompetetív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, felveti azt a
gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális
felfogást. Eszerint ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén
képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok,
vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson.
Az Európai Bizottság által „az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében” kiadott
Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és első lépésnek tekinti a kompetenciák elismerését.
Felveti annak nemzeti, majd a szubszidiaritás elvét.11 Előre vetíti, hogy az egyéni viselkedésminták között
elsajátított kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni, hiszen Galilei tanítása szerint:
„Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé”. Ennek szellemében is szükséges a
Az információs társadalom jellegénél fogva lehetővé teszi és igényli az egyén részéről a szociális és
fizikai környezetének megismerését. Ennek kapcsán készségeket és probléma-megoldási stratégiákat
fejleszt ki, melyek a mindennapi gyakorlatban a körülöttünk lévő, rohamosan változó világ elemzésének
eszközeit szolgálják. Ebből kiindulva a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással.
Sokkal inkább egy aktív folyamat, hiszen mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel
képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való
megfeleltetésre.
A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi
területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és
kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlás-
tervezésben, a személyzetfejlesztésben. Szerepe van a változásokban, a kultúraváltás elindításában,
10
Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium. Letölthető: http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc (letöltés ideje: 2006. október 29.)
11 szubszidiaritás fogalma – minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Forrás: http://www.idegen-szavak.hu/?oldal=keres&megjelenit=4548 (letöltés ideje: 2007. október 31.)
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
kommunikálásában, kezelésében is. Ennek értelmében a szervezeti stratégia részeként megfogalmazott
és a stratégia megvalósításához szükséges kritikus kompetenciák valamennyi emberi erőforrás
rendszerben megjelennek, támogatva az integrált működést.12
A szakképzési fogalomtár a kompetencia (competences) fogalmát a következően magyarázza: „A
bizonyított/kimutatott és egyéni befogadóképesség ahhoz, hogy alkalmazzuk a know-how-t, a
jártasságokat, a képzettségeket vagy tudást annak érdekében, hogy a szokásos és változó munkahelyi
helyzeteknek és követelményeknek eleget tegyünk. Különböző módokon lehet elsajátítani: formális,
nonformális és informális úton. A kompetenciák lehetnek tárgy-specifikusak (szakmai tudás),
módszertan-specifikusak (a gondolkodás és az elhatározás képessége és az újítási készség), illetve
kapcsolat-specifikus (nyelvi és kommunikációs jártasság, csapatmunka).”13
Tovább kutatva a fogalom értelmezését, arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy
napjainkra jellemző felfogás, mely szerint leegyszerűsítve megkülönböztethetünk három alapvető
kategóriát,14 amely közelebb visz a téma-kifejtésben alkalmazható kompetencia fogalom
meghatározásához:
1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és
megszerezhető ismeretek összessége,
2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során
elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges
tudás,
3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni
tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.
Ez a felsorolás azonban meglehetősen mechanikus és logikátlan, hiszen a fogalmat önmagával
magyarázza: szerepel benne a kompetencia szó. Arra azonban mégis jó, hogy elősegítsen egy szakmai
12
A Magyar Köztársaság Rendőrsége Munka- és magatartásértékelési és karriertámogatási kézikönyve (készítette: RTF RVTKI, Dr. Szakács Gábor – Bokodi Márta), Budapest, 2002, 3. p.
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI
Az alábbiakban az online kérdőívek révén a 390 válaszadó volt tanuló kompetenciákkal kapcsolatos
válaszait elemezzük. A kérdés így hangzott:
„Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben
rendelkezett velük a végzése megszerzésekor, és (B) mennyire szükségesek azok a mostani (legutóbbi)
munkájához. Amennyiben jelenleg nincs állása, de korábban volt, a legutóbbira vonatkozóan
válaszoljon! Ha még nem volt állása, kérjük, hogy csak az A oszlopot töltse ki! (Az 5-ös azt jelenti, hogy
nagyon nagy mértékben rendelkezett ill. szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső
értékekkel árnyalhatja véleményét.)”
A válaszadók mindegyikére vonatkozott tehát az (A) rész, azaz arra kértük minden válaszadónkat,
hogy – retrospektív módon – becsülje meg és osztályozza le a megadott kompetenciákat 1-től 5-ig arra
vonatkozóan, hogy mennyire rendelkezett velük végzésekor (a kérdésben megadott skálaértékeket
figyelembe véve). A következő esetben, a (B) résznél viszont csak azokat kértük válaszadásra, akik eddigi
pályafutásuk során már dolgoztak eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. A következő
táblázatban foglaljuk össze az egyes részminták elemszámait (lásd az 1. táblázatot).
2. táblázat: Elemezhetőek-e a kompetencia-válaszai – eredeti végzettsége szerint (fő és százalék) (Elemezhető: ha nem pályaelhagyó, nem változott végzettsége, szakképzettsége és már volt legalább egy munkahelye, ahol végzettségének megfelelően dolgozott.)
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A második táblázatot alig több mint a megkérdezettek fele (50,8 százalékuk, azaz 198 fő) töltötte
tehát ki. Ezen belül a villanyszerelők száma 47 fő, a technikusoké 119 fő, míg a mérnök-asszisztenseké 32
fő (különösen a technikusoknál volt jelentős a veszteség: csupán 46,9 százalékuk felelt meg a szűrő
kritériumoknak).
A táblázatokban felsorolt kompetenciák a következők voltak:
1. elméleti szaktudás, felkészültség
2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban
3. innovatív készség, újító szellem
4. probléma-megoldási készség, leleményesség
5. nagy munkabírás, kitartás
6. beszédkészség
7. íráskészség, fogalmazási készség
8. kézügyesség
9. nyelvtudás
10. számítógép ismeret, informatikai tudás
11. emberi konfliktusok kezelése
12. konfliktustűrés
13. együttműködés egy csapattal
14. megfelelő csapatszellem kialakítása
15. munkaszervezés
16. előrelátás, tervezőkészség
17. mások szakmai vezetése
18. mások irányítása, utasítása
19. gyakorlati szakismeret
20. tanulási képesség
21. precizitás, részletekre figyelés
22. időbeosztás
23. kritikai gondolkodás
24. önálló munkavégző képesség
25. alkalmazkodóképesség
26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
27. rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
28. tolerancia, más nézetek tisztelete
29. figyelem, szabályok követése
30. általános tájékozottság, műveltség
18
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az alábbiakban áttekintjük az online kérdőívek eredményeit. Először a (B) kérdéssorra adott
válaszokat tekintjük át, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes szakmák gyakorlásához
mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Ezt követően az (A) részt elemezzük, azaz
megvizsgáljuk, milyen mértékben rendelkeztek – saját bevallásuk szerint – válaszadóink az egyes
kompetenciákkal végzettségük megszerzése idején. Végül a két kérdésre adott válasz különbségeit
– vagyis a „hiányokat” vesszük sorra.
Elemzéseink során először egy-egy ábra révén az átlagok szakmák szerinti eltéréseit vesszük
sorra, kiegészítve egy táblázatba foglalt variancia-analízis eredményeképpen nyert statisztika
segítségével. Végül a szakmánként legnagyobb különbséget mutató kompetenciák átlagértékeit
egy-egy speciális megjelenítés – ún. „pókháló-ábra – segítségével is bemutatjuk.
3.1. MENNYIRE SZÜKSÉGESEK AZ EGYES KOMPETENCIÁK MUNKÁJÁHOZ?
A második kérdés – (B) mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájához – feldolgozása
során a következő eredmények születtek (lásd az 1. ábrát és a 3. táblázatot). A szakmák szerinti
eltérések elemzéséhez az F-próbát alkalmaztuk, illetve a „magyarázóerő” mérésére az Eta-négyzet
statisztikát használtuk (lásd az értékeket a 3. táblázat utolsó oszlopában).
Eszerint a három szakma gyakorlásához szüksége kompetenciák a „kézügyesség”
tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben (itt az Eta-négyzet értéke: 0,0082 – amely egyben
megadja a szakok „magyarázó erejét”: 8,2 százalékot – a továbbiakban csak ezt az értéket
közöljük). A villanyszerelők átlagértéke itt kimagasló: 4,45 az ötfokú skálán, miközben a másik
póluson a mérnök-asszisztensek helyezkednek el (3,40 pontos átlagértékkel).
A második legnagyobb különbséget a „szaktudás alkalmazása a gyakorlatban” kompetencia
mentén tapasztaltuk (az Eta-négyzet értéke: 8,1 százalék). Ebben az esetben is a villanyszerelők
átlaga a legnagyobb (4,44), míg a technikusoké a legkisebb (3,58).
A következő kompetencia a sorban a „fegyelem, szabályok követése” (Eta-négyzet: 6,9
százalék), szintén a villanyszerelők átlagértéke a legnagyobb (4,68), igen magas a mérnök-
asszisztenseknél (4,38), míg ez esetben is a technikusok átlaga a legalacsonyabb (4,18).
19
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt
Csak azokat vontuk be, akik nem pályaelhagyók, nem változott végzettségük, szakképzettségük és már volt legalább egy munkahelyük, ahol végzettségüknek megfelelően dolgoztak. (N=198)
3,41
4,68
4,16
4,23
4,54
4,21
4,41
3,38
3,97
4,43
3,98
4,41
3,09
3,23
3,90
3,88
3,92
4,26
3,80
3,63
3,53
2,49
4,45
3,70
3,48
4,49
4,36
3,73
4,44
4,11
3,49
4,18
3,81
4,06
4,06
4,23
4,51
3,32
3,84
4,28
3,65
3,81
3,23
3,16
3,71
3,70
4,07
4,41
3,94
3,78
3,66
2,99
3,90
3,30
3,83
4,43
4,40
3,59
3,58
3,35
3,66
4,38
4,14
4,50
4,24
4,31
4,47
3,83
4,11
4,47
3,87
4,20
4,00
3,90
4,34
4,24
4,21
4,57
4,28
4,14
4,23
3,40
3,40
3,93
4,03
4,50
4,53
4,11
4,03
3,63
2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00
30 Általános tájékozottság, műveltség
29 Fegyelem, szabályok követése
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
25 Alkalmazkodóképesség
24 Önálló munkavégző képesség
23 Kritikai gondolkodás
22 Időbeosztás
21 Precizitás, részletekre figyelés
20 Tanulási képesség
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
17 Mások szakmai vezetése
16 Előrelátás, tervezőkészség
15 Munkaszervezés
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
13 Együttműködés egy csapattal
12 Konfliktustűrés
11 Emberi konfliktusok kezelése
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
05 Nagy munkabírás, kitartás
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
03 Innovatív készség, újító szellem
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
20
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az Eta-négyzet értékei alapján a negyedik legnagyobb különbséget az „elméleti szaktudás,
felkészültség” kompetencia esetében regisztráltuk (6,4 százalék). A szakmák közötti sorrend
hasonló az előzőekhez: a villanyszerelőknél a legnagyobb (4,11), őket követik a mérnök-
asszisztensek (3,58), míg a legalacsonyabb itt is a technikusok esetében az átlagérték (3,35). Ezeket
a szakmánkénti eltéréseket jól nyomon követhetjük a következő ábrán (lásd a 2. ábrát).
2. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
29 Fegyelem, szabályok követése
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
08 Kézügyesség (*)
mérnökasszisztens technikus villanyszerelő
21
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A második kompetencia-csoportba azokat az itemeket soroljuk, amelyek esetében még a
szak változó magyarázó ereje meghaladja az 5 százalékot. A következő kompetenciák tartoznak
ide: „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” (Eta-négyzet: 5,2 százalék); a legnagyobb
érték a villanyszerelőknél mérhető (4,54 pont), őket követik a mérnök-asszisztensek (4,06 pont).
Hasonló nagyságrendű eltérések (Eta-négyzet: 5,1 százalék) tapasztalhatóak a „gyakorlati
szakismeret” esetében, az átlagértékek sorrendje hasonló módon alakul az előzőekhez (a
legnagyobb a villanyszerelőknél: 4,41; következnek a mérnök-asszisztensek: 4,20; végül a
technikusok: 3,81). Végül hasonló magyarázó erő mellett (Eta-négyzet: 5,1 százalék) itt találjuk a
„mások irányítása, utasítása” kompetenciát is. A sorrend itt alaposan megváltozik: a legnagyobb
értéket a mérnök-asszisztenseknél mértünk (4,00 pont), őket a technikusok követik (3,23 pont),
végül a villanyszerelők következnek (3,09 pont).
A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az Eta-
négyzetek 4 és 5 százalék közé esnek. A „nyelvtudás” esetében a vizsgált statisztika értéke 4,9
százalék, az ötfokú skálán mért átlagértékek a mérnök-asszisztenseknél a legnagyobbak (3,40
pont) és a villanyszerelőknél a legkisebbek (2,49 pont). Az „íráskészség, fogalmazáskészség” (Eta-
négyzet: 4,7 százalék) kompetencia esetében az előzőhöz képest kissé felborul a sorrend: itt a
technikusok átlagértéke a legkisebb (3,30 pont), a mérnökasszisztenseké a legnagyobb (3,93 pont).
Az „előrelátás, tervezőkészség” következik a sorban (Eta-négyzet: 4,3 százalék), az előző
kompetenciához hasonlóan alakulnak a szakmák szerinti átlagértékek (mérnökasszisztensek: 4,34;
technikusok: 3,71). Végül a „mások szakmai irányítása” kompetencia tartozik még ebbe a
csoportba, melynek az Eta-négyzet értéke megegyezik az előzőével, a szakmák szerinti sorrend is
ugyanúgy alakul (mérnök-asszisztensek: 3,90; technikusok: 3,16).
Érdemes szemügyre venni azokat a kompetenciákat is, amelyek esetében az eltérések
minimálisak. A legkisebb különbségeket az „önálló munkavégző képesség” (4,41 és 451 között
mozognak az átlagértékek), a „nagy munkabírás, kitartás” (4,43 és 4,50 között), valamint az
„alkalmazkodóképesség” (4,21 és 4,31 között) kompetenciákat, ahol az Eta-négyzet értéke 02
százalék. Egy árnyalattal nagyobb 0,4 százalékos Eta-négyzet értéket mértünk a „probléma-
megoldó készség, leleményesség” esetében (itt az átlagok minimális és maximális értékei: 4,36 és
4,53), de még jóval az 1 százalék alatt van az „általános tájékozottság, műveltség” esetében is (az
Eta-négyzet: 0,4 százalék; a minimális és maximális átlagértékek: 3,41 és 3,66).
22
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
villanyszerelő technikus
mérnök-asszisztens
Összesen Eta-
négyzet
08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 3,95 ,082
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 3,86 ,081
29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,32 ,069
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,58 ,064
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,54 4,06 4,24 4,20 ,052
19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,02 ,051
18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,33 ,051
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3.2. MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZETT AZ EGYES KOMPETENCIÁKKAL
VÉGZETTSÉGE MEGSZERZÉSEKOR?
A következőkben azt vizsgáljuk meg – az előzőekhez teljesen hasonló módon – hogy az egyes
kompetenciákkal milyen mértékben rendelkeztek a megkérdezettjeink, amikor megszerezték a
szakképzettségüket. Itt is a legnagyobb átlag-különbségeket mutató kompetenciák elemzésével
kezdjük, melyek alakulását követhetjük nyomon a 3. ábrán.
3. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (*)
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
24
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint.
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
25 Alkalmazkodóképesség
24 Önálló munkavégző képesség
23 Kritikai gondolkodás
22 Időbeosztás
21 Precizitás, részletekre figyelés
20 Tanulási képesség
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
17 Mások szakmai vezetése
16 Előrelátás, tervezőkészség
15 Munkaszervezés
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
13 Együttműködés egy csapattal
12 Konfliktustűrés
11 Emberi konfliktusok kezelése
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
05 Nagy munkabírás, kitartás
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
03 Innovatív készség, újító szellem
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
25
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az adatok szerint a „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” kompetencia szerint
tapasztalhatóak a legnagyobb különbségek a három szakma között (lásd a 4. ábrát és a 4.
táblázatot is). Ebben az esetben az Eta-négyzet értéke 9,5 százalék, miközben a legkisebb átlagot a
technikusoknál mértünk (3,63 pont az ötfokú skálán), a mérnök-asszisztenseknél ez az érték 3,92,
míg a villanyszerelőknél regisztráltuk a legnagyobbat (4,28 pontot). Hasonló nagyságrendű
eltérések tapasztalhatóak a „mások szakmai vezetése, irányítása” kompetenciánál. Itt az Eta-
négyzet értéke: 9,4 százalék, a minimális értéket ez esetben is a technikusoknál tapasztaltuk
(2,76), míg a legnagyobbat – 3,46 pontot – a mérnök-asszisztenseknél.
A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az eltérések
nagyságrendje (az Eta-négyzet értéke) 6 és 8 százalék közé esik. A „fegyelem, szabályok követése”
kompetencia esetében az Eta-négyzet értéke: 7,9 százalék, itt a villanyszerelők és a mérnök-
asszisztensek esetében hasonló átlagértéket mértünk (4,2 körül alakult mindkettő), míg a
technikusoké ettől jóval elmarad (3,63 pont). Hasonló a helyzet a „mások irányítása, utasítása”
esetében is (itt az Eta-négyzet értéke 7,2 százalék): a technikusoké a legkisebb átlagérték (2,75
pont), míg a másik két szakma esetében 3,2 és 3,5 között található. Az „elméleti szaktudás,
felkészültség” kompetencia Eta-négyzet értéke 6,6 százalék, a villanyszerelők érezték – relatíve – a
legfelkészültebbnek magukat végzésükkor (az átlagérték itt 3,84), őket a mérnök-asszisztensek
követik (3,72 ponttal), majd a technikusok következnek (3,37 ponttal).
A „nagy munkabírás, kitartás” és a „gyakorlati szakismeret” kompetenciák esetében még
éppen a 6-os érték fölött található az Eta-négyzet értéke (6,3 illetve 6,0 százalék). Az átlagértékek
abban a tekintetben itt is hasonlóan alakulnak, hogy a technikusoké a legalacsonyabb. A gyakorlati
szakismeret elsajátítása saját bevallásuk szerint a villanyszerelőknek sikerült a legjobban: 4,05
átlagpontot mértünk esetükben. Őket a mérnök-asszisztensek követik 3,85-ös pontértékkel, míg a
technikusoké a legalacsonyabb itt is: 3,51 pont. Nagy munkabírással nagyjából azonos mértékben
rendelkeztek a mérnök-asszisztensek és a villanyszerelők (4,2 és 4,3 pont között ingadoznak az
átlagértékek), míg a technikusoknál 3,79 pontot regisztráltunk.
A legkisebb eltéréseket az „íráskészség, fogalmazási készség” (Eta-négyzet: 0,4 százalék) és
az „innovatív készség, újító szellem” (Eta-négyzet: 0,5 százalék) mértünk: mindkét kompetencia
esetében 3,5 és 3,8 között ingadoztak az átlagértékek.
26
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. táblázat: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
villanyszerelő technikus
mérnök-asszisztens
Összesen Eta-
négyzet
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,28 3,63 3,92 3,82 ,095
17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 2,99 ,094
29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,85 ,079
18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 2,96 ,072
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,54 ,066
05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 3,98 ,063
19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,69 ,060
09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,72 ,049
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,59 ,048
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
3,52 3,85 4,22 3,83 ,046
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,77 ,045
08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,13 ,039
15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,35 ,038
20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,63 ,038
11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 3,50 ,037
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3.3. KOMPETENCIA-HIÁNYOK: MENNYIRE LENNE SZÜKSÉG A MUNKÁBAN –
MENNYIT HOZOTT AZ ISKOLÁBÓL?
Talán a legfontosabb „hozadéka” a korábbiakban ismertetett kompetencia-vizsgálati
rendszerünknek, hogy ennek segítségével kimutathatjuk az egyes képzések legfontosabb erényeit
és hibáit. Nevezetesen a szükséges és a „hozott” kompetenciák különbségei révén kimutathatóak
azok a szegmensei az egyes képzéseknek, ahol mindenképpen módosítani, javítani kell a képzés
szerkezetén (lásd az 5. ábrát).
5. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A következőkben sorra vesszük az egyes kompetenciák különbségeit minden szakma
esetében, amelyeket úgy számítottunk ki, hogy a „hozott” kompetencia-értékekből levonjuk a
„szükséges” kompetencia-értékeket. Az így keletkező átlagértékek azt fejezik ki, hogy milyen
mértékben térnek el a szükségeshez képest a képzés során megszerzett készségek: amilyen
mértékben és amilyen irányban eltérnek a nullától (ezek a „diszkrepanciák”), olyan jellegűek és
súlyosságúak a képzés „hibái”, „hiányosságai”.
Ez esetben is a szakmák szerinti eltérések mértékéből indulunk ki: itt az Eta-négyzet értékei
arra utalnak majd, hogy az egyes kompetenciák diszkrepanciái hol térnek el a legnagyobb
mértékben egymástól. Ebből a szempontból az „íráskészség, fogalmazási készség” mutatja a
legnagyobb eltéréseket: itt az Eta-négyzet értéke 4,6 százalék. A rendkívüli eltéréseket a technikus-
képzés anomáliája okozza: a volt tanulók szerint ennek a kompetenciának az elsajátítása során
sokkal magasabb szintre jutottak el, mint amire a munka világában szükségük van (ez a „pozitív
diszkrepancia”, vagy nevezhetjük „túlképzésnek” is, melynek mértéke: +044 pont az ötfokú
skálán). A másik két szakmánál nem tapasztaltunk anomáliákat: mind a villanyszerelők, mind pedig
a mérnök-asszisztensek esetében az „ideális” nullához közeli értéket mértünk (-0,10 az egyik és -
0,07 a másik érték).
Tanulságos az „emberi konfliktusok kezelése” kompetencia adatsora is: a második
legnagyobb eltérést mértünk (itt az Eta-négyzet értéke: 4,3 százalék), ugyanakkor a technikusoknál
és a mérnök-asszisztenseknél jelentősebb negatív diszkrepancia mutatkozik (-0,42 az egyik és -0,50
a másik érték), míg a villanyszerelőknél ellenkező irányba lendül ki a mutató: náluk +0,21 a mért
érték. A következő jelentősebb differencia a „nagy munkabírás, kitartás” esetében tapasztalható.
Az Eta-négyzet értéke: 4,1 százalék, mind a három szakmánál hiány mutatkozik – csak
meglehetősen eltérő mértékben. Míg a technikusoknál -0,64 a negatív diszkrepancia mértéke (igen
jelentős „alulképzést” érzékeltek a munka világában), addig a másik két szakma esetében
lényegesen „konszolidáltabb értékeket mértünk (-023 és -0,24 a két mutató).
Ha kiszámítjuk a diszkrepanciák összesített mértékét (az egyszerűség kedvéért az egyes
értékek négyzetösszegeit vettük), akkor kitűnik, hogy a legtöbb anomália a mérnök-asszisztensek
képzése esetén tapasztalható (jól látható ez az 5. ábrán is – itt a diszkrepanciák négyzetösszege:
4,36 pont, míg a technikusoknál: 3,98 pont, viszont a villanyszerelőknél mindössze 2,00 pont – az
átlagérték: 2,98 pont; lásd az 5. táblázat alján). Az is megállapítható, hogy a 28 esetből csupán
négyszer pozitív irányú az eltérés, minden más esetben „alulképzésükről” számoltak be a
megkérdezett mérnök-asszisztensek.
30
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
5. táblázat: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A kutatásaink alapvetően módszertani kísérletek voltak: a pályakövető vizsgálatok
eszközrendszerét próbáltuk ki egy speciális mintán. Elsősorban a sokoldalú megközelítésre
törekedtünk – így tettük ezt a kompetenciák mérése esetében is. Egyrészt ugyanazoknak a
személyeknek feltettük ugyanazokat a kérdéseket: a fentebb vizsgált kompetencia kérdéssort a
személyes kérdőíves megkeresések során a 390 online válaszadónk közül kiválasztott 100 fő
esetében újra lekérdeztük. Másrészt egy egészen más jellegű kérdéssor révén is vizsgáltuk a
kompetenciák alakulását (lásd erről bővebben Grajczjár István tanulmányát).
A következőkben bemutatjuk azokat az összehasonlító elemzéseinket, amelyeket az online
és a személyes kérdezés során nyert adatokon végeztünk el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire
„megbízható” a vizsgálati eszközünk: ha később ugyanazokat a személyeket újra megkérdezzük,
vajon ugyanazt válaszolják-e. Ebben az esetben nem biztosíthattuk, hogy valóban ugyanazokat a
személyeket keressük fel újra – de a 390 korábban válaszoló személyből választottuk ki az ismételt
adatfelvételünk alanyait.
Az eredményeket először abban az esetben mutatjuk be, amikor a „szükséges”
kompetenciákat kérdeztük. Adataink szerint (lásd a 6. táblázatot és a 7. ábrát) a „nyelvtudás”
kompetenciájának átlagértékei „mozdultak el” a két kérdezés során a legnagyobb mértékben. Az
eltérések mértékeit az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőívekből számított átlagok
összevetésével mértük (kiszámítottuk az eltérések négyzetösszegeit – itt ez 0,98 –nak adódott; a 7.
ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk a kompetenciákat). Szemmel láthatóan a
mérnök-asszisztensek átlagértéke bizonyult a „leginstabilabbnak”: míg az online kérdezések során
ennek a kompetenciának a „szükséges” voltát 3,40 –ra értékelték, néhány hónappal később a
személyes kérdezések eredményei szerint már csak 2,50 –nyira „volt rá szükség”. Hasonló
anomáliák tapasztalhatóak a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetén a
villanyszerelőknél: 3,09-ről 3,82 –re „növekedett” ennek fontossága.
A legstabilabbnak a „tolerancia, más nézetek tisztelete” kompetencia mérése bizonyult: alig
néhány tizeddel mozdultak el az átlagértékek mindhárom szakma esetében (különösen kicsi a
változás a technikusoknál: mindössze 5 századdal tér el a két átlag). Elfogadhatóan kicsi a
négyzetösszeg értéke a „koncentrációkészség” kompetenciánál is (alig haladja meg a 0,07 értéket).
32
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
6. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.
Online kérdőívek eredményei
Személyes kérdőívek eredményei
villany-szerelő (N=47)
techni-kus
(N=119)
mérnök-asszisz-
tens (N=32)
villany-szerelő (N=12)
techni-kus
(N=21)
mérnök-asszisz-
tens (N=8)
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,83 3,48 4,00
29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,33 4,00 4,75
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,08 3,38 4,00
ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 4,02 3,96 4,15
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)
33
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
7. ábra: Szükséges kompetenciák: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A következőkben azokat az eredményeket elemezzük, amikor arra kérdeztünk rá, hogy
„mennyire rendelkezett” az egyes kompetenciákkal, amikor befejezte tanulmányait. Adataink
szerint (lásd a 7. táblázatot és a 8. ábrát) a két kérdezési mód legnagyobb eltéréseit ez esetben a
„megfelelő csapatszellem kialakítása” kompetenciánál tapasztaltuk (az egyes szakmák szerinti
online és személyes kérdőíves átlagok eltéréseinek négyzetösszegeit számítottuk ki itt is – a 8.
ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk az egyes kompetenciákat).
Mint az adatainkból leolvasható, különösen a villanyszerelőknél vannak jelentősebb
eltérések: az online kérdezésnél ennek a kompetenciának az átlagértéke 3,75 volt, a második
adatfelvétel eredménye ennél lényegesen jobb: 4,31.
Igen nagyok az eltérések az „önálló munkavégző képesség” esetében is. Itt a mérnök-
asszisztensek válaszai térnek el jelentősebb mértékben (az első kérdezésnél az átlag 4,37 volt, míg
a másodiknál „lecsökkent” 3,75-re), de hasonló anomáliák tapasztalhatóak a villanyszerelőknél is.
Valamivel kisebbek az eltérések a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetében.
Különösen a technikusok átlagértékei mozdultak el a második adatfelvétel során: míg az online
kérdezésnél 2,75 volt az átlagérték, addig néhány hónappal később már 3,14 –et mértünk. Jelentős
különbségeket produkált a villanyszerelők mérés-párja is: míg az első adatfelvétel 3,22 –os átlagot
eredményezett, addig a második 3,53 –at. A „gyakorlati szakismeret” kompetencia mérése
esetében a mérnök-asszisztensek átlagértékei bizonyultak instabilnak: 0,43 ponttal „csökkent” ez
az érték az ismételt adatfelvétel során. Ugyanitt viszont igen stabilan „viselkedett” a technikusok
átlagértéke.
Az ellenkező póluson a „rendszerező gondolkodás”, az „alkalmazkodóképesség” és az
„íráskészség, fogalmazási képesség” helyezkedik el: megfigyelhető, hogy a két kérdezési mód
átlagértékei viszonylag nagy stabilitást mutatnak. Még elfogadhatóak a különbségek a
„beszédkészség”, a „konfliktustűrés”, a „probléma-megoldási készség, leleményesség”, valamint a
„munkaszervezés esetében is (az eltérések négyzetösszegei alatta maradnak a 0,06 –os értéknek).
35
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
7. táblázat: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzettsége megszerzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.
Online kérdőívek eredményei
Személyes kérdőívek eredményei
villany-szerelő (N=44)
techni-kus
(N=113)
mérnök-asszisz-
tens (N=29)
villany-szerelő (N=16)
techni-kus
(N=59)
mérnök-asszisz-
tens (N=25)
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,75 3,65 3,71
29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,81 3,74 4,17
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,94 3,68 4,00
ÁTLAGOK 3,80 3,56 3,86 3,80 3,68 3,74
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100)
36
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
8. ábra: Rendelkezett végzésekor a kompetenciákkal: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100)
-0,01
0,01
-0,15
0,18
0,23
-0,11
0,15
0,23
-0,19
-0,09
-0,09
0,24
-0,14
-0,27
-0,20
0,31
-0,30
-0,03
-0,16
0,05
-0,18
0,03
-0,39
0,18
0,37
-0,07
-0,24
0,31
-0,42
0,56
0,00
0,01
0,13
0,08
0,11
0,02
0,20
0,16
-0,10
0,05
0,24
0,28
0,04
0,04
0,10
0,23
0,10
0,10
0,08
0,33
0,15
0,05
0,28
0,11
-0,14
0,16
-0,08
0,10
0,39
-0,13
0,39
0,12
-0,16
0,13
0,10
0,03
-0,02
0,06
-0,10
0,08
-0,21
-0,13
-0,01
0,17
-0,27
-0,14
-0,12
0,06
-0,12
-0,34
-0,09
-0,35
-0,34
-0,29
-0,06
-0,36
0,21
-0,47
-0,43
-0,08
-0,45
0,15
-0,12
-0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
25 Alkalmazkodóképesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
12 Konfliktustűrés
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
15 Munkaszervezés
30 Általános tájékozottság, műveltség
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
17 Mások szakmai vezetése
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
11 Emberi konfliktusok kezelése
23 Kritikai gondolkodás
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
09 Nyelvtudás
05 Nagy munkabírás, kitartás
08 Kézügyesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása
16 Előrelátás, tervezőkészség
22 Időbeosztás
20 Tanulási képesség
29 Fegyelem, szabályok követése
03 Innovatív készség, újító szellem
13 Együttműködés egy csapattal
21 Precizitás, részletekre figyelés
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
24 Önálló munkavégző képesség
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
ÁTLAGOK
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
37
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK
Végül a kompetencia-mérőeszközünk egy további lehetséges „hasznosítását” mutatjuk be: a
személyes kérdőívekben szerepelt két olyan kérdés, amelyek a válaszadók „erősségeire” illetve
„gyengeségeire” vonatkoztak (lásd az 5. mellékletet, a „volt tanulók személyes kérdőívét”, azon
belül az V.F. és az V.G. kérdéseket). Ugyanakkor a korábban alkalmazott 30 itemes kompetencia-
kérdéseket használtuk: megkértük válaszadóinkat, hogy ezekkel a kódszámokkal jelöljék
„erősségeiket” és „gyengeségeiket” (három-három válasz volt lehetséges).
Az adatok feldolgozása után egy plasztikus képet kaptunk arról, hogyan gondolkodnak
megkérdezettjeink saját képességeikről a munka világában. Különösen érdekes az „osztályzatok”
révén kialakult „önképeket” összehasonlítani ezekkel a „spontán” eredményekkel.
Először az „erősségeket” mutatjuk be (lásd a 9. ábrát – a kompetenciákat olyan sorrendben
mutatjuk be, ahogy a három szakma értékeinek átlaga csökken). Kiemelkedik a „számítógép-
ismeret” kompetenciája, amelyet megkérdezettjeink legtöbbje erősségének tart. Különösen magas
az említések aránya a technikusoknál (31,6 százalékuk jelölte meg legalább egyszer a három
lehetőség közül). Kedvezőnek ítélik meg a „probléma-megoldó képességeiket” és a „nagy
munkabírásukat” is válaszadóink. A legkevésbé büszkék a koncentrációkészségükre és az
íráskészségükre a megkérdezettek.
A „gyengeségek” esetében (lásd a 10. ábrát) saját bevallásuk szerint a „nyelvtudás” hiánya
okoz a legtöbb gondot (de legalább is lelkiismeret-furdalást). Különösen a mérnök-asszisztensek
érzik ennek hiányosságait (52,4 százalékuk legalább egyszer megjelölte), de a másik két szakmánál
is ez van az első helyen (39,3 százalékban említették a technikusok és 43,8 százalékban a
villanyszerelők). A következő „neuralgikus pont” a kompetenciák sorában az időbeosztás
képessége: mind a három szakma képviselőinél ez foglalja el a második helyet (33 és 38 százalék
között mozognak az értékek).
A legkisebb arányban megjelölt „gyengeség” az „alkalmazkodóképesség”, az „előrelátás,
tervezőkészség”, de viszonylag ritkán fordul elő a „precizitás” hiánya, a „megfelelő csapatszellem
kialakításának” képessége és a „nagy munkabírás” is.
38
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
9. ábra: Mit tart erősségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehetséges; %)