Kommunikációs modellek

AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET, 2011-ELSŐ FÉLÉV

Az összefoglaló DR. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése alapján készült.

www.elearning.ektf.hu

Készítette: Magi Csaba MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET, MA-2011/2012

1

A modelleket a tudomány minden területe használja, azért hogy egy fogalom, vagy egy

szerkezet legfontosabb jegyeit, tulajdonságait bemutassa.

Az első kommunikációs modellek az 1950-es években születtek

• matematikai

• információelméleti

• pszichológiai

• biológiai alapokon.

2

Egyetlen modell azonban nem lehet egyetemes érvényű, ezért az 1950-es évektől kezdve folyamatosan születnek új modellek.

• Új kérdéseket tesznek fel, az eddigiekhez képest más szemszögből vizsgálják a kommunikációt.

• Új válaszokat adnak a régi kérdésekre.

3

Arisztotelész felfogásaA RETORIKAI SZITUÁCIÓ

Szempontjai:• A kommunikáció beszédhelyzetben jön létre.

• A kommunikátor beszédévelhatni akar hallgatóságára.

• A közlés eredményessége függ a kommunikátor és a beszéd alkalmasságától valamint a hallgatók fogékonyságától.

BESZÉLŐ—BESZÉD— HALLGATÓ

4

Shannon-Weaver modellje – A híradástechnikaimodell (1947)

5

• Matematikai és híradástechnikai megközelítés

• A kommunikáció egyirányú, később a modellt kiegészítették a visszacsatolás (feedback) fogalmával.

Shannon-Weaver modell – A híradástechnikaimodell (1947)

6

Példa a közvetlen emberi beszéd esetében

• információforrás: a beszélő agya

adó: hangképző szervek

vevő: a beszédet hallgató füle és a hallóidegek

hírközlő csatorna: levegő

rendeltetési hely: a másik ember füle és agya

kódolás/dekódolás: nyelvi jelek

zaj: halk vagy túl gyors a beszéd

Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)

• Kiemeli , hogy a kommunikációs egy sokrétű, többdimenziós folyamat.

• Az egyes dimenziók egymásra épülnek és egyre több embert érintenek.

• Minden dimenziót áthat az értékelés, küldés, fogadás és továbbítás tevékenysége.

10/24/2011 7

Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)

• Kultúrák közötti kommunikáció

• Csoportos kommunikáció

• Személyek közöttikommunikáció

• Intraperszonáliskommunikáció

8

É

R

T

É

K

E

L

É

S

K

Ü

L

D

É

S

F

O

G

A

D

Á

S

T

O

V

Á

B

B

Í

T

Á

S

Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)

• Fontos felismerése, hogy a kommunikációs folyamatba bevonja a kommunikátorok társadalmi környezetét is.

• A kommunikátorok nem csak átadják az információt, hanem kapják is.

• A felek kölcsönösen orientálódnak egymásra és mindketten a tárgyra.

9

Az interakcióban

résztvevők tárgyról

alkotott ismerete a tárgy

észlelésétől és a másik

beszámolójától függ

Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)

• Az előbb említett A-B-X rendszer minimális alkotóelemei a következőek:

• A orientációja X-re, mely magába foglalja az azzal kapcsolatos attitűdöket is, mely lehet kedvező és kedvezőtlen.

• A orientációja B-re, melybe szintén benne értjük a vele kapcsolatos attitűdöket. Vagyis A-nak pozitív vagy negatív a viszonya B-hez

• B orientációja X-re.• B orientációja A-ra.

10

Osgood és Schramm által kifejlesztett cirkuláris megközelítés (1954 -1961)

• A kommunikáció körkörösségét emeli ki

• A lineáris, egyirányú kapcsolatok helyett bevezeti a kommunikációs szerepek cserélhetőségének lehetőségét

• A kommunikációs folyamat résztvevői a forrás/bekódolás, illetve a fogadás/üzenetfejtés vagy dekódolás közötti funkciókat cserélik egymás között.

11

W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak alapján, amellyel mindegyikük rendelkezik”.

12

Jacobson – A nyelvi modell (1960)

• KONTEXTUS: Egy olyan összefüggés, valóság, amely mindkét fél számára ismert.

• KONTRAKTUS: A feladó és a címzett, vevő közötti fizikai csatorna.

13

Jacobson – A nyelvi modell (1960)

14

Meghatározta a nyelvi kommunikáció alapelemeit

• Emotív-érzelmi

• konatív-felhívó (a címzettre irányul)

• fatikus-fenntartó (a csatornára irányul)

• metanyelvi, magyarázó

• poétikai

• referenciális-közlő, tájékoztató

Berlo – interperszonális tranzakciós S-M-C-R modell (1960)

15

Source

(Forrás)

Message

(Üzenet)

Channel

(Csatorna)

Receiver

(Vevő)

KOMMUNIKÁCIÓS

KÉSZSÉG

KOMMUNIKÁCIÓS

KÉSZSÉG

TUDÁS TUDÁS

SZOCIÁLIS HELYZET SZOCIÁLIS HELYZET

KULTÚRA

KULTÚRA

MAGATARTÁS

MAGATARTÁS

F. Dance spirálmodellje 1967

• A modell jellemzi a tömegkommunikáció komplexitását.

• A modell a valóságot spirál formájában ábrázolja, amelyben a társadalmi kommunikáció, beleértve a tömegkommunikációt is, számos szinten zajlik, s folyamatosan gerjeszti önmagát a végtelenségig

16

Az események, jelenségek magyarázata az eredeti üzenetnek újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosított változatait

hozza létre

Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)Lehetetlen nem kommunikálni!

• A küldő és fogadó szerepe állandóan változik.

• A kutatók figyelme a kommunikációsüzenetről annak jelentésére tevődött át.

17

ÜZENET

EGYIK SZEMÉLY

MÁSIKSZEMÉLY

Becker mozaik modellje (1968)

• A kommunikáció során üzenet darabok összekapcsolása zajlik.

• Az üzenetelemek sokfélék lehetnek (származhatnak pl. álmodozásból, társalgásból, hírek meghallgatásából, stb. …)

• A társadalmi helyzetben elérhető üzenetek és a belső világunkban lévő üzenetértelmezés is mozaikos 18

Barnlund posztulátumai /alapvetései (1970)

1. Az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, a kommunikáció ennek a jelentésadásnak a fejlődését, evolúcióját írja le.

2.-3. A kommunikáció dinamikus és folytonos.

4. A kommunikáció körkörös, folyamatosan megújuló és táguló rendszer.

5.-6. Megismételhetetlen és visszafordíthatatlan.

7. Összetett folyamat.

19

Barnlund tranzakciós modelljei (1970)

Intraperszonális,személyen belülikommunikáció

A nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési

támpontok• Verbális viselkedési

támpontok

20

Barnlund tranzakciós modelljei (1970)

Interperszonális,személyek közötti

kommunikációA nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési

támpontok• Verbális viselkedési

támpontok• Közlemény

21

Horányi – a kommunikációs cselekvés modellje (1975)

• A kommunikáció folyamatából visszautalva Shannon és Weawer modelljére a közleményátviteltragadja meg. Ez az interakció viszont nem láncszerű, hanem blokkszerű.

• A kommunikáció egyfajta cselekvés, problémamegoldás olyan ügyek elrendezésére, amelyeket a a közvetítők (ágensek) közösnek ismertek fel.

22

Roberts - Barker – a személyen belüli kommunikációs modellje (1987)

ÉRZÉKELÉS ÉS GONDOLKODÁS

23

Új kutatások és lehetőségek:J. Wheatley – fraktál modellje (1992)

• A fraktálok önhasonló alakzatok, amelyek megtalálhatóak a természetben de a tudomány is definiálta ezeket.

• A „fraktál kommunikáció” egy olyan interakció, amelynek végeredménye egy másik interakció kiindulópontja lesz.

24

EREDMÉNYES TANULÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK!

25