MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egyetemi docens KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA Dr. Fellegi Miklós
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egyetemi docens
KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK
GAZDÁLKODÁSA
Dr. Fellegi Miklós
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 2
Az állam funkciói
• Adam Smith: a külső védelem és a belső rend
biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos
közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem
érne meg fenntartani) működtetése
• Abraham Lincoln: ha a magánszféra egy
szükséges feladatot nem tud, vagy csak rossz
hatékonysággal, vagy igazságtalanul képes ellátni
• Paul Samuelson: a hatékonyság, a stabilitás és az
igazságosság biztosítása
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 3
Az állam funkcióinak csoportosítása I.
• Szabályozó funkció: viselkedési szabályok
megalkotása, azok betartásának ellenőrzése,
valamint a feladatai ellátásához szükséges
mértékben kényszer alkalmazása az
állampolgáraival szemben
• Allokációs funkció: az erőforrások
társadalmilag kívánatos elosztásának
biztosítása (közjavak, magánjavak)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 4
Az állam funkcióinak csoportosítása II.
• Stabilizációs funkció: kiegyensúlyozott és
fenntartható gazdasági növekedés elősegítése,
a teljes foglalkoztatottságot közelítő szint
biztosítása
• Redisztribúciós funkció: a nemkívánatos
piaci jövedelmek és vagyoni aránytalanságok
korrigálása (adóztatás, támogatások,
transzferek)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 5
Az államháztartás felépítése
1. Szint
• Központi költségvetés (~47%)
• Társadalombiztosítási alapok
– Egészségbiztosítási Alap (~12%)
– Nyugdíjbiztosítási Alap (~15%)
• Elkülönített állami pénzalapok (~2%)
2. Szint
• Helyi önkormányzati szektor (~24%)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 6
A központi költségvetés • Költségvetés: egy várható időszak összes valószínűsíthető
bevételeinek és kiadásainak összeállítása
JELLEMZŐI:
• Pénzügyi terv: naptári évre szólóan a közfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket központosítja és újra elosztja
• Pénzügyi alap: állami és közfeladatok megvalósításához szükséges pénzeszközöket tartalmazza
• Intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik
• Szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el
• Transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 7
A központi költségvetés főbb bevételei
• Gazdálkodó szervezetek befizetései
• Fogyasztáshoz kapcsolt adók
• Lakosság befizetései
• Központi költségvetési szervek befizetései
• Helyi önkormányzatok befizetései
• Nemzetközi pénzügyi bevételek
• Pénzintézetek társasági adója és osztalékadója
• Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 8
A központi költségvetés főbb kiadásai
• Gazdálkodó szervezetek támogatása
• Fogyasztói árkiegészítés
• Felhalmozási kiadások
• A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások
• Központi költségvetési szervek támogatása
• Helyi önkormányzatok támogatása
• Elkülönített állami pénzalapok támogatása
• Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
• Adósságszolgálat, kamattérítés
• Általános tartalék és céltartalék
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 9
A központi feladatok szétosztása
• Központi feladatvállalás + Helyi
önkormányzati szinten végzett tevékenység
– (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia,
Olaszország, Nagy-Britannia, Japán, stb.)
• Szövetségi államok szintje
– (pl. Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria)
A központi feladatok szétosztása az adott állam
struktúrájától függ
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 10
A központi költségvetés szerkezeti rendje
• A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak
kötelező, részletezett struktúrában való bemutatása a
szerkezeti rend
• A szerkezeti rend elemei közgazdasági szemléletű
tagozódásban:
– Fejezet
– Funkciócsoport
– Cím
– Alcím
– Előirányzat-csoport
– Kiemelt előirányzat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 11
Szerkezeti rend I.
• A fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és
beszámolás szempontjából önállóan felügyelt,
irányított szervek és előirányzatok összessége (pl.
Országgyűlés, Minisztériumok, stb.)
• A cím szervezeti és szabályozási szempontból
összetartozó, tovább részletezett előirányzatok
összessége (pl. központi költségvetési szerv,
területileg széttagolt, de azonos tevékenységet végző
költségvetési szervek, pártok támogatása, fejezeti
kezelésű előirányzatok, stb.)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 12
Szerkezeti rend II. • Az alcím egy adott költségvetési címen belüli
további bontásként jelenik meg (pl. az országos kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott támogatás
• Az előirányzat-csoport az alcímen belül közgazdasági tartalom szerint együvé tartozó bevételek és kiadások köre működési és felhalmozási költségvetés szerinti bontásban
• A kiemelt előirányzat az előirányzat csoporton belül tovább bontja a különböző jellegű kiadásokat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 13
Szerkezeti rend III. Működési költségvetés
főbb kiadási kiemelt előirányzatai:
• Személyi juttatások
• Munkaadókat terhelő járulékok
• Dologi kiadások
• Ellátottak pénzbeli juttatásai
• Egyéb működési célú támogatások
Felhalmozási költségvetés főbb kiadási kiemelt előirányzatai:
• Intézményi beruházási kiadások
• Felújítás
• Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
• Központi beruházási kiadások
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 14
A finanszírozás módjai
• Központosított modell: A felső szinten
meghatározott és leosztott feladatok egyszerű
végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s
a forrás előteremtés sem feladatuk
• Önkormányzati modell: A helyi döntéshozók
elhatározásától függő eredmények születnek,
amelyhez az erőforrások származhatnak: adókból,
állami támogatásokból, saját vállalkozásainak
jövedelméből és saját kibocsátású kötvényekből
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 15
Probléma
• Az adott körzetből származó jövedelemadó mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között?
• Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó)
• A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (különben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 16
Az önkormányzatok funkciói
• Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása
• A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések, beruházások)
• A közösségi feladatok megoldása lehet:
– Központi (jogbiztonság)
– Körzeti (oktatás, egészségügy)
– Helyi (bölcsőde)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 17
Az önkormányzatok gazdálkodása
• Adóbevételek: központi adóbevétel egy része; saját adókivetési jog gyakorlása
• Állami támogatások: helyi adók kiegészítése; helyben végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése
• Egyéb saját bevételek: működésből származó ár- és díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 18
Társadalombiztosítás I.
JELLEMZŐI:
• Állami szabályozás
• Jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok)
• Szociális kockázatok lefedése
• Nem nyereségorientált tevékenység
• Kötelező jellegű
• Csoportos ekvivalencia elv jellemzi
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 19
Társadalombiztosítás II.
FŐ FELADATAI:
• Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói)
• Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)
• Szociális jellegű kiadások finanszírozása
FŐ BEVÉTELEI:
• Munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok
• A társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 20
Elkülönített állami pénzalapok • Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap,
amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (Központi Nukleáris Alap, Munkaerőpiaci Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap)
ELŐNYEI:
• Bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől
• Vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat
• A pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók
• Irányításuk demokratikus
HÁTRÁNYAI:
• A nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését)
• A források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák
• A közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől
• Az állami pénzek kezelése decentralizálódik
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 21
Az államháztartás alrendszereinek
adójellegű bevételei I.
Közvetlen Közvetett
1.Központi Társasági adó ÁFA
költségvetés Kereskedelmi
és Játékadó
Fogyasztási
adó
Jövedéki adó
2.Helyi Építményadó Idegenforgalmi
önkormányzatok Telekadó adó
Kommunális
adó
Gépjárműadó
Iparűzési adó
3.Megosztott SZJA
bevételek (1-2) között
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 22
Az államháztartás alrendszereinek
adójellegű bevételei II.
4.Elkülönített Szakképzési Központi
állami alapok hozzájárulás műszaki
Rehabilitációs fejlesztési
hozzájárulás hozzájárulás
Munkaerőpiaci
járulék
5.Társadalombiztosítás Társadalom-
biztosítási
járulék
Egészségügyi
hozzájárulás
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 23
Az államháztartás alapegyenlete T(a)+ T(y)<=> G+TR+N
• T(a) = autonóm adók, – alapja nem függ a nemzetgazdasági jövedelem
termelésétől és realizálásától (érték alapú, naturális alapú stb.) vagyonadó, vagy fejadó (poll tax) Ez utóbbi olyan egyösszegű adó, ami sem az adófizető bevételétől sem a kiadásától nem függ.
• T(y) = jövedelemfüggő adók, – magukba foglalják a közvetlen és közvetett adókat,
amelyek bevételképződés és a költségvetési tervezés szempontjából különbözőképpen viselkednek
• G = kormányzati vásárlások
• TR = viszonzatlan pénzátutalások
• N = hitelkamatok
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 24
Puha költségvetési korlát
• Az államháztartás költségvetési korlátja puha.
Ez azt jelenti, hogy kiadásait nem határolják
be, korlátozzák bevételei.
• Az államháztartás bevételeit és kiadásait a
fiskális politika határozza meg. E politika
autonómiája a kiadási oldalon erősebb.
• Az államháztartás kiadásai autonómnak
tekinthetők abban az értelemben is, hogy nem
mutat együttmozgást a GDP alakulásával.
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 25
A költségvetési mérleg
• A költségvetési mérleg készülhet pénzforgalmi szemléletben – csak a pénzmozgással járó tranzakciókat mutatják ki, így
bevételnek számít mindazon pénzmozgás, amely a beszámolási időszakban teljesült, ehhez hasonlóan kiadás az adott időszakban teljesült kifizetés. Ebben a szemléletben költségvetés pozíciója nem mutatja az állam vagyoni helyzetének változását
• eredmény szemléletben – lényege, hogy abban a gazdasági eseményt a gazdasági
érték keletkezésekor, átalakulásakor, átadásakor, megszűnésekor rögzítik, nem pedig a pénzügyi teljesítéskor. Ebben a szemléletben rögzített kiadás az állam vagyonát csökkenti, a bevétel pedig növeli
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 26
A magán- és kormányzati szektor Magán szektor Kormányzati szektor
1. A gazdálkodás célfüggvénye
magán fogyasztás, jövedelem,
vagyonérték maximalizálása;
újra választásra való törekvés;
allokátori pozíció megszerzése;
2. Input jellege
munkaerő, gépek, berendezések,
közbenső termékek
munkaerő és hosszú élettartamú
állóeszközök;
3. Output jellege
magán jószág esetleg állam részére
szállított közjószág;
közjavak, vagy közösségileg előállított
magánjavak;
4. A finanszírozás forrásai
saját forrás és idegen forrás;
kényszer útján elvont bevételek, hitel,
állami vagyon hasznosítása;
5. Kockázatok jellege
piaci kockázatok, pénzügyi és
működési kockázatokat elsősorban a
tulajdonosok, másodsorban egy
szélesebb érdekhordozói kör viseli;
a gazdálkodás kockázatát a
választópolgárok közössége viseli,
pénzügyi és működési kockázatok az
egyes intézményeknél;
6. Kontroll
piaci kontroll;
tulajdonosi kontroll;
állami ellenőrzés rendszerei;
7. A pénzügyi-gazdálkodási problémák
következményei
tulajdonosi érdek sérülése;
csőd, felszámolás;
allokátori funkcióból való távozás
kényszerei
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 27
A kincstár • Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető és beszedő
helyének, információs rendszerének, a közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve
A KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE
• Ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg
• Ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli
• Szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével (visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási lehetőséget
• Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír állomány megnő
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 28
Kincstári kör
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 29
A Magyar Államkincstár feladatai
• Általános közgazdasági tevékenység (törzskönyvi nyilvántartás, tájékoztatási kötelezettségek, stb.)
• Költségvetési végrehajtói tevékenység
• Pénzforgalmi szolgáltatások
• Pályázatos támogatások és egyes alapokkal kapcsolatos tevékenységek
• Országos Támogatói Monitoring Rendszer
• Követeléskezelői tevékenység
• A törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése
• Család- és egyéb szociális támogatások folyósítása,
• Központi illetményszámfejtés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 30
A Magyar Államkincstár pénzforgalmi
szolgáltatásai
• Számlavezetés – Kincstári egységes számla
• Készpénzforgalom (Ft és valuta forgalmazás)
• Kártyaforgalom (Intézményi kártya, VIP
ezüst v. arany kártya)
• Értékpapír-forgalmazás
• Hatósági letétkezelés
• Nemzetközi pénzügyi és fejlesztési
intézményekkel együttműködés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 31
Költségvetési szervek
Az államháztartás szervezeti rendszerét a költségvetési szervek alkotják, amelyek az államháztartás részét képező jogi személyek:
• Alaptevékenységként állami feladatot látnak el a társadalmi közös szükségletek kielégítése céljából (pl. közegészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, tudományos kutatási, közigazgatási, közbiztonsági, védelmi, stb.)
• Feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel bírnak
• A kijelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett működik
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 32
A költségvetési szervek általános jellemzői
• Költségvetési gazdálkodást folytatnak – Bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége
– Kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága
• Gazdálkodásuk alapdokumentuma a költségvetés
• Tevékenységüket nem haszonszerzési céllal, hanem ellátási kötelezettséggel végzik
• Vagyonuk rendeltetése a közérdek szolgálata
• Pénzügyi forrásaik között kiemelt jelentőségűek a költségvetési támogatások, állami hozzájárulások és a saját bevételek
• A vezetőre széles körű felelősség hárul a gazdálkodással kapcsolatban
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 33
A költségvetési szervek jellemzői
Költségvetési
szerv
Önálló jogi
személy Állami feladat
ellátása
Társadalmi közös
szükséglet
kielégítése
Nincs haszonszerzési
cél
Szakmai, gazdasági
felügyelet melletti
működés
Meghatározott
illetékességi terület
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 34
Költségvetési szerv alapítása
• Országgyűlés
• Kormány
• Fejezet felügyeletét ellátó szerv
• Helyi önkormányzat
• Helyi kisebbségi önkormányzat
• Országos kisebbségi önkormányzat
• Köztestület
• Az alapításról alapító okiratban kell intézkedni
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 35
Költségvetési szervek gazdálkodása
1. Tervezés
2. Költségvetés
végrehajtása
3. Beszámoló
elkészítése
Feladatok megvalósítása, egymásra
épülő gazdasági műveletek sorozata
1. Köt.vállalás
2. Teljesítés 3. Érvényesítés
4. Utalványozás
Bevételi
Kiadási
Felügyeleti szerv jóváhagyása
előirányzatok
Féléves és éves beszámoló
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 36
A költségvetési szervek ellenőrzése
Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e
Az ellenőrzés kiterjed:
• a pénzgazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra
• a jogszerűségre, a szabályozottságra,
• a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 37
Költségvetési szerv megszüntetése
• Az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja
• Tevékenységét nem az alapító okirat szerint végzi
• Szolgáltatásai iránti kereslet megszűnt
• Az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban valósítható meg
• A megszüntetésről megszüntető okiratban kell intézkedni
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 38
A költségvetés tervezése
• A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely a
tervévre vonatkozóan a teljesítendő, várható
bevételeket, valamint a feladatok ellátásához
szükséges kiadásokat előirányzatként
tartalmazza
• A költségvetés tervezése az a folyamat,
amelynek során a bevételi és a kiadási
előirányzatokat tervezési módszerek
segítségével meghatározzák
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 39
A költségvetés tervezés alapelvei I.
• A valódiság elve
– A költségvetési előirányzatok ténylegesen létező,
vagy reálisan várható szükségletekre, illetve
bevételre vonatkoznak
• A pontosság elve
– A reálisan felmért szükségletek ellátását biztosító
kiadási előirányzatokat, valamint a
szolgáltatásokért várható bevételeket a
mindenkori árviszonyok, illetve jogszabályi
előírások figyelembevételével kell összeállítani
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 40
A költségvetés tervezés alapelvei II.
• A takarékosság elve
– A költségvetési előirányzatok kimunkálásánál és a
költségvetés végrehajtásánál egyaránt érvényesíteni kell
• Az áttekinthetőség elve
– A kiadásokat és bevételeket valamennyi költségvetési
szervnél egységes elvek szerint csoportosítják
• Az egyensúly elve
– A bevételi előirányzatok főösszege megegyezik a kiadási
előirányzatok főösszegével (bevételi többlet esetén a
kiadások között feladat tervezhető, hiány esetén
gondoskodni kell annak pótlásáról)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 41
A költségvetés tervezési feladatai
• Költségvetési szervek által ellátandó feladatok
– Működés, fenntartás, felújítás, fejlesztés, stb.
• Várható bevételek számbavétele
– Forráscsoportonként eltérő módszerek és információk
• Vagyoni helyzet felmérése
• Várható kiadások meghatározása
– Tervévet megelőző év kiadásai, tendenciák, korábbi fejlesztések, beruházások hatásai, előrejelzések, stb.
• Pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése
– Bevételi és kiadási előirányzatok főösszegeinek összehasonlítása
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 42
Költségvetési mutatószámrendszer
• Természetes mértékegységben, ill. értékben kifejezett mutatók – Mérőegység (db, fő, nap, m2, m3)
– Mérőszám vagy mutatószám (eltartottak, férőhely)
– Norma (élelmezési, anyag, létszám, kötelező, nem kötelező)
– Feladatmutató (iskolai tanulócsoportok, kórházi ágyak: nyitó, záró, átlagállomány)
– Normatíva (a feladatmutató egy egységére jutó bevétel, vagy kiadás)
– Teljesítménymutató (gondozási, élelmezési, ápolási napok száma)
– Kapacitáskihasználás (tervezett teljesítmény/optimum)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 43
A költségvetés tervezési módszerei
• Bázis alapú tervezés
– Előző év eredeti előirányzatát bázisként kezeli
• Programtervezés (programköltségvetés)
– Cél Program, feladat Kiadási igény
• Nulla bázisú tervezés
– Az ellátandó feladat mély tevékenységelemzése
• Normatív tervezés
– Előző év teljesített kiadásai és befolyt bevételei alapján számított normatívák
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 44
Bázis alapú tervezés
• A bázisból kiindulva az előző évi, valamint a
tervévi változások számszerű hatásainak
beépítése a tervidőszak előirányzataiba
Tervezési kategóriák
• Szerkezeti változás
• Szintre hozás
• Előirányzat többlet
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 45
Szerkezeti változás
• Olyan pénzügyi gazdasági események, amelyek a
tervévet megelőző évben történtek és kihatnak a
tervév előirányzatára
– Megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlése
– A költségvetés általános és céltartaléka terhére
engedélyezett nem egyszeri jellegű előirányzatok
– Feladat átadásból, átvételből, intézmény korszerűsítésből
származó előirányzatok
– Kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel
miatti módosulása
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 46
Szintre hozás
• A tervévet megelőző év költségvetésében
töredék évi hatással szereplő előirányzatok
egész évre történő kiegészítése
Előirányzat többlet • Többletfeladatok ellátása
• Ellátás színvonalának tartása
• Mennyiségi és minőségi fejlesztések
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 47
Bázis alapú tervezés előnyei-hátrányai
Előnyök
• Minden költségvetési szervnél alkalmazható
• Változásokat széleskörűen képes kezelni, azok hatásait számszerűsíteni
• Biztosítja a feladatok folyamatosságát
• Illeszkedik az államháztartási információs rendszerhez
Hátrányok
• Konzerválja a kialakult körülményeket
• Nem feladatra, hanem szervezeti egységre irányul a tervezés
• Új feladatokat és helyzeteket, csak korlátozottan képes kezelni
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 48
Programköltségvetés
• A cél egyértelmű kijelölésén alapszik
• Összetett célrendszer esetén részcélokra bontható
• A célrendszer teljesülését részprogramok, feladatok
szolgálják
• Alapvetően a meglévő szervezeti, intézményi
rendszerhez rendeli a feladatmegvalósítást
• Előfordulhat szervezeten kívüli gazdasági egységek
bevonása is
• A feladatellátás kiadásvizsgálatában elkülönülnek az
egyes feladatok közvetlen és közvetett kiadásai
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 49
A programköltségvetés előnyei-hátrányai
Előnyök
• Az ellátandó feladatra és annak pénzügyi elemeire koncentrál
• Erőteljesen érvényesíti a hatékonysági szempontokat
• Magában hordozza az integráció lehetőségét feladatok és szervezetek között
Hátrányok
• Elszakad a kialakult szervezeti rendszertől
• Bizonytalan helyzetbe hozza a meglévő intézményhálózatot
• Nehéz a feladat- és a szervezeti rendszer összehangolása
• Nem illeszkedik teljesen a jelenlegi államháztartási információs rendszerhez
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 50
Nulla bázisú tervezés
• A meglévő szervezeti rendszer keretei között ellátandó feladatok részletes tevékenységelemzésén alapszik
• Az ellátandó feladat elemi tevékenységekre bontásához rendeli a szükséges kiadásokat
• A költségvetési javaslat három változatban készül el
– Változatlanságot feltételezve
– Visszafogást (15-25%) érvényesítve
– Magasabb szintű előirányzattal számolva
• Tevékenységek felülvizsgálatára alkalmazzák, nagy munkaterhe miatt 5-6 évente
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 51
A nulla bázisú tervezés előnyei-hátrányai
Előnyök
• A folyamatok mély, részletes megismerését,
elemzését teszi lehetővé
• Mentes a korábbi évek hibáitól, bizonytalanságaitól
• Alternatívákat dolgoz ki a legelőnyösebb változat
kiválasztására
Hátrányok
• Rendkívül nagy a munkaterhe
• Nem mentes a tervalku körülményeitől
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 52
A normatív tervezés
• A költségvetési előirányzatok meghatározása
– A tervévi változások hatásainak számszerűsítése
– Kiadási és bevételi normatívák megtervezése, az előző év teljesített kiadásainak és bevételeinek felhasználásával
• A tervévi normatíva kimunkálása
– Feladatmutató-átlagállomány változása
– Automatizmusok
– Kapacitáskihasználás változása
– Minőségi fejlesztés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 53
A normatív tervezés előnyei-hátrányai
Előnyök
• Könnyen áttekinthető, egyszerűen kivitelezhető
• Az azonos feladatot ellátó költségvetési szervek a tervnormatívák alapján könnyen összehasonlíthatók
• Könnyen követhető a végrehajtás és végezhető az ellenőrzés
Hátrányok
• Korlátozottan, csak azon költségvetési szervek esetén alkalmazható, amelyek kifejezhető feladatmutatóval rendelkeznek
• Nem korrigálja a megelőző év teljesítési adatainak előnytelen tartalmi elemeit, jellemzőit
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 54
A központi költségvetési tervezés
eljárási rendje
• Költségvetési javaslat összeállítása
• Megküldés a felügyeleti szerv részére
• Felülvizsgálat
• Pénzügyminisztériumi egyeztetés
• Véglegezés
• Jóváhagyás
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 55
A helyi önkormányzati költségvetési
tervezés eljárási rendje
• Költségvetési koncepció összeállítása
• Költségvetési tervezet (javaslat) elkészítése
• Költségvetési rendelettervezet előterjesztése és elfogadása – Forrásonkénti bevételi előirányzatok
– Működés és felhalmozás kiemelt előirányzatai
– Felújítási feladatok célonként
– Felhalmozási kiadások feladatonként
– Önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként
– Több évre kiható feladatok
• Tájékoztatás az elfogadott költségvetésről
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 56
Költségvetési előirányzatok
megváltoztatása
• Előirányzat-módosítás: a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének növelésével, csökkentésével járó változtatás
• Sajátos esetek – Előirányzat zárolás
– Előirányzat törlés
• Előirányzat átcsoportosítás: egyidejű előirányzat csökkentéssel és növeléssel végrehajtott változtatás, a bevételi és kiadási főösszeg változatlansága mellett, amely csak a költségvetés belső szerkezetét érinti
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 57
Előirányzat változtatására jogosultak
• Országgyűlés
• Kormány
• A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője
• Központi költségvetési szerv felügyeleti
szerve
• Helyi önkormányzat képviselő testülete
• Költségvetési szerv
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 58
A pénzellátás, finanszírozás rendje
• A nem helyben képződő bevételek rendelkezésre
bocsátása törvények által garantált formákban:
– Intézményfinanszírozás
– Teljesítményarányos feladatfinanszírozás
– Nettó finanszírozás
– Programfinanszírozás
• Más pénzellátás érvényesül a központi
költségvetési és az önkormányzati
költségvetési szervek gyakorlatában
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 59
Kincstári körbe tartozó költségvetési
szervek • Kiadási és bevételi előirányzat-különbözetként havi
időarányos költségvetési felhasználási keret nyitása
• Az állammal, vagy a TB-alapokkal szembeni tartozás esetén legfeljebb a havi keret 50%-át a köztartozások fedezeti számlán zárolják
• Pénzügyi fedezet hiányában a fizetési kötelezettség nyilvántartásba vétele történik és csak a fedezet megléte mellett teljesül a köztartozások átutalása
• A Kincstár a fizetési megbízásokat megelőzően:
– Likviditási vizsgálat: számla ellenőrzése
– Fedezetvizsgálat: a meglévő szabad keret ellenőrzése
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 60
Programfinanszírozás
• Célja a fejezet kezelésű előirányzat, program, projekt cél szerinti felhasználásának követése
• Program: előre meghatározott, összetett célok kidolgozása és megvalósítása
• Projekt: önmagában is értelmezhető, többnyire egy-egy program legkisebb részét képező célok
• A programfinanszírozás alkalmazása:
– Központi beruházások
– Lakástámogatás, lakásépítési előirányzatok
– Fejezeti kezelésű előirányzatok
– EU-támogatásos programok
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 61
A helyi önkormányzatok finanszírozási
rendje • Az államháztartási törvény az átengedett személyi
jövedelemadó és a normatív állami hozzájárulások pénzellátását szabályozza
• Az éves költségvetési törvényben a Parlament a feladatokhoz kötött támogatások kiutalási rendjét határozza meg
• Nettó finanszírozás rendje:
– Normatív állami hozzájárulás
– Átengedett személyi jövedelemadó
– Helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési támogatás, illetve előirányzat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 62
Bankszámlarend
• A Kincstári Egységes Számla (KESZ)
szolgálja a központi költségvetési kapcsolatok
pénzforgalmi lebonyolítását
• A bankszámlavezetés rendjét kormányrendelet
írja elő
• A Kincstár vezeti a kincstári körbe tartozó
költségvetési szervek számláit, amelyek
előirányzat feletti rendelkezési jogosultságot
biztosítanak a számlatulajdonosoknak
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 63
A felügyeleti szervek számlái • Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla
• Maradványelszámolási számla
• Befizetési számla
• Előirányzat felhasználási keretszámla
• Célelszámolási forintszámla
• Fedezetbiztosítási forintszámla
• Központi beruházási keretszámla
• Programfinanszírozási keretszámla
• Devizaszámla
• Letéti számla
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 64
A központi költségvetési szervek számlái
• Előirányzat-felhasználási keretszámla
• Köztartozás zárolt fedezeti számla
• Fedezetbiztosítási számla
• Célelszámolási forintszámla
• Központi beruházási keretszámla
• Programfinanszírozási keretszámla
• Kincstári kártyafedezeti számla
• Devizaszámla
• Letéti számla
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 65
A helyi önkormányzat és
költségvetési szerveik számlái • A számlavezető hitelintézet évenkénti szabad megválasztása
• A gazdálkodást egy bankszámlán, a költségvetési elszámolási számlán köteles bonyolítani
• A jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elszámolására alcímű számlák nyitása:
– Állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóingatlanok elidegenítéséből származó bevételek
– Kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi elszámolása
– Háziorvosi, fogorvosi szolgálat ellátása
– Állami hozzájárulások elkülönítése
– Fedezetbiztosítás elkülönítése
– Rövid lejáratú bevételek elkülönítése
– Egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítése
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 66
A költségvetés végrehajtása
• A feladatok megvalósítása, az annak fedezetét képező bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása
• A költségvetés elkészítését, felülvizsgálatát és jóváhagyását követő operatív gazdálkodás
• Anyagi pénzügyi következményekkel járó intézkedések sorozata
• A nemzetgazdaság adott körülményei között valósulhat meg
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 67
A kiadási előirányzatok felhasználása
• A kötelezettségvállalás leggyakoribb formái
– Alkalmazási okirat (kinevezés, megállapodás, megbízás)
– Megrendelés (fogyóeszközök beszerzése, szolgáltatások
teljesítése)
– Vállalkozási, szállítási szerződés (beruházások, felújítások,
nagyobb mennyiségű áruszállítás)
• Az ellenjegyzés lényege, hogy a jogosult személy
aláírásával igazolja a kötelezettség-vállalás
jogszerűségét, valódiságát, teljesíthetőségét
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 68
Az alkalmazható fizetési módok • Átutalás
– Egyszerű
– Csoportos
• Beszedési megbízás – Azonnali
– Csoportos
– Váltóinkasszó
– Határidős
• Okmányos meghitelezés (akkreditív)
• Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – Elektronikus
– Távoli hozzáférést biztosító
– Csekk
• Készpénzfizetés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 69
A közbeszerzések szabályozása
Céljai:
• Az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése
• Azonos beszerzések központosítása
• Eltérő árszintek korlátozása
• A közpénzek átlátható felhasználása
• A verseny tisztaságának biztosítása
• A korrupció visszaszorítása
• A belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítése
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 70
A közbeszerzési törvény (Kbt.)
• Hatálya kiterjed az államháztartás mind a négy alrendszerére
• A törvény hatálya alá tartozó szervezetek együttvéve az ajánlatkérők
• A közbeszerzés ismérvei:
– Értékhatár
– Érték
– Kezdési időpont
– Tárgyi azonosság
– Részekre bontási tilalom
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 71
Közbeszerzési értékhatárok
Árubeszerzés Építési
beruházás
Építési
koncesszió
Szolgáltatás
megrendelése
Szolgáltatási
koncesszió
Közösségi értékhatárok
133.000,- euró
vagy 206.000,-
euró
5.150.000,-
euró
5.150.000,-
euró
133.000,- euró
vagy 206.000,-
euró
133.000,- euró
vagy 206.000,-
euró
Nemzeti értékhatárok
50.000.000,- Ft 100.000.000,- Ft 100.000.000,- Ft 50.000.000,- Ft 25.000.000,- Ft
Nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési értékhatár
8.000.000,- Ft 15.000.000,- Ft 8.000.000,- Ft
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 72
A közbeszerzési eljárás Alapelvek:
• Az ajánlattevők esélyegyenlősége
• A nyilvánosság elve
• A külföldiekkel egyenlő elbánás
Az eljárás fajtái:
• Nyílt – Valamennyi érdekelt ajánlatot tehet
• Meghívásos – Csak az ajánlattevő által meghívottak tehetnek ajánlatot
• Tárgyalásos – A felek szabadon tárgyalnak bármelyik érdekelttel
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 73
Nyílt közbeszerzési eljárás
• Ajánlati felhívással indul, melyet hirdetmény útján kell közzétenni
• Valamennyi érdekelt ajánlatot tehet
• Az ajánlati felhívásban fel kell tüntetni: – az érintett projektre vonatkozó adatokat,
– a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást,
– az ajánlatok bírálati szempontjait,
– a szerződéskötés tervezett időpontját
• A részletes szerződési feltételeket az ajánlatkérő által készített dokumentáció tartalmazza, melynek rendelkezésre bocsátási módját az ajánlati felhívásban közzé kell tenni
• A ajánlattételi határidő lejárta után az ajánlatkérő elbírálja a beérkezett ajánlatok, melynek befejezésekor írásbeli összegzést készít az ajánlatokról, amelyeket az Európai Bizottság illetve a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni
• Az eljárás nyertese az az ajánlat, mely megfelel az ajánlati felhívásban közölt feltételeknek és a bírálati szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatnak minősül
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 74
Meghívásos közbeszerzési eljárás
• A meghívásos eljárás két részből áll, a részvételi és az ajánlattételi szakaszból
• A részvételi szakaszban az ajánlatkérő dönt a jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról
• Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő a részvételi szakaszban kiválasztott ajánlattevőktől kér ajánlatot
• A meghívásos közbeszerzési eljárás az ajánlattételi szakaszban a legjobb ajánlatot tevővel történő szerződés megkötésével zárul.
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 75
Tárgyalásos közbeszerzési eljárás I.
• Tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak kivételes esetben alkalmazható
• A hirdetmény közzétételével induló eljárás egy részvételi és egy ajánlattételi szakaszból áll, melyek szabályai megegyeznek a meghívásos eljárással
• Alkalmazása: – Ha a nyílt vagy meghívásos eljárás érvényes vagy nem
megfelelő ajánlat híján eredménytelen volt
– ha a megrendelt építési beruházás vagy szolgáltatás természete, illetve hozzájuk kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározását
– ha az építési beruházás kísérleti, kutatási célból szükséges
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 76
Tárgyalásos közbeszerzési eljárás II.
• A hirdetmény nélküli eljárás egy ajánlattételi szakaszból áll
• Alkalmazása:
– Ha a nyílt vagy meghívásos eljárás érvényes vagy nem megfelelő ajánlat híján eredménytelen volt
– ha nem nyújtottak be ajánlatot
– ha a szerződést csak egy személy képes teljesíteni bizonyos műszaki sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt
– ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból történt rendkívüli sürgősség miatt a másik két eljárás által meghatározott határidők nem lennének betarthatóak.
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 77
A kincstári biztos
Az Országgyűlés kincstári biztost jelöl ki, ha:
• A költségvetési szerv 60 napon túli
tartozásállománya meghaladja a kiadási
előirányzat 3,5%-át, vagy 50 millió forintot
• Kincstári biztosi zárójelentéssel lezárt időszak
után egy éven belül ismét a fenti mértékű
adósságállomány keletkezik
• Kijelölését a Kincstár kezdeményezi a
pénzügyminiszternél
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 78
Kincstári biztos kinevezési feltételei
• Büntetlen előélet
• Magyar állampolgár
• Felsőfokú pénzügyi, számviteli végzettség
• Legalább 5 éves szakirányú gyakorlat, a
kijelölést megelőző 10 évben
• Jogi személyiségű társaság, amely szakirányú
költségvetési referenciával rendelkezik
• Kiválasztás nyilvános pályázat alapján történik
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 79
Önkormányzati biztos A helyi önkormányzat képviselő testülete önkormányzati biztost
rendel ki, ha:
• Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv 30 napon túli tartozásállományát nem képes 30 nap alá szorítani
• Tartozásának mértéke eléri az éves előirányzat 10%-át, vagy 100 millió forintot
A biztos kirendelését kezdeményezheti
• Pénzügyi bizottság
• Polgármester
• Jegyző
• Megbízott könyvvizsgáló
• Költségvetési szerve vezetője
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 80
Önkormányzati biztosnak kinevezési
feltételei
• Büntetlen előélet
• Magyar állampolgár
• Felsőfokú pénzügyi, számviteli végzettség
• Legalább 5 éves szakirányú gyakorlat, a
kijelölést megelőző 10 évben
• A felsőfokú végzettségtől el lehet tekinteni,
felsőfokú pénzügyi, számviteli szaktanfolyami
szakképesítés esetén
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 81
A helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárása A törvény célja:
• A fizetőképesség helyreállítása
• A hitelezők védelme
• A kötelező feladatok folyamatos biztosítása az eljárás ideje alatt is
Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzatok székhelye szerinti illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 82
Az eljárással kapcsolatos fogalmak
• Adósság – A közszükséglet kielégítése érdekében megrendelt,
megvásárolt áruk és szolgáltatások ellenértéke, amelyet az önkormányzatok még nem elégítettek ki
• Adósságrendezés – Az eljárás azon szakasza, amelyet a bíróság
adósságrendezési kezdő időpontként meghirdet
• Hitelező – Akinek vagyoni követelése áll fenn az adósságrendezés
megindításának időpontjáig
• Adósságrendezésbe vonható vagyon – A hatósági feladatok és a lakossági szolgáltatások
ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 83
Munkaerő-gazdálkodás
• Kötött létszámú gazdálkodás
– Meghatározott az alkalmazható munkavállalók száma
– Az adott létszámkerettől eltérés nem lehetséges
– A béralap nagysága másodlagosan szabályozott
• Rugalmas, az adott feladat nagyságához igazodó gazdálkodás
– Csak néhány munkaterület, ill. munkakör esetén központilag meghatározott a létszám
– Elsődlegesen a béralap betartása a kötelező
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 84
Személyi juttatások
• Rendszeres személyi juttatások – A teljes munkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye,
illetménykiegészítése, illetménypótléka és minden havi rendszerességgel kifizetésre kerülő juttatás
• Nem rendszeres személyi juttatások – A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak
költségtérítése, hozzájárulása, amelyek kötelező jellegűek, vagy eseti, egyedi fizetési kötelezettségek
• Külső személyi juttatások – A költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi
juttatásai, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak és a saját munkavállalók munkakörükön kívüli munkájáért fizetett juttatásai
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 85
Az illetményrendszer sajátosságai
• Meghatározott beosztáshoz, különböző szinten eltöltött szolgálati időhöz a bértétel alsó határa tartozik, a felső határ nincs szabályozva
• A szolgálati idővel béremelés történik abban az esetben is, ha az előző béremelés óta a dolgozó már részesült bérfejlesztésben
• A kötelező béremelés összege munkaköri csoportonként változik
• A vezetői munkakörökben alkalmazottak vezetői pótlékban részesülnek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 86
Vagyongazdálkodás
• A vagyon természetes vagy jogi személyek tulajdonában lévő, értékben kifejezhető javak és a velük kapcsolatos jogok összessége
• A tulajdon másokat kizáró rendelkezési jogosultság, amely magában foglalja a tulajdonos jogát a vagyon használatára, átalakítására, értékesítésére, átadására, valamint a vagyon hasznára, hozamára
• A vagyongazdálkodás a rendelkezésre álló vagyon
– Működtetésére irányuló szabályok rögzítése
– Felhasználása meghatározott tevékenység ellátása érdekében
• A vagyonkezelés az a tevékenység, amelyet a tulajdonos helyett, de annak megbízásából, nevében és képviseletében a kezelő végez
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 87
A vagyon elemei I.
• Immateriális javak – A nem anyagi formában megtestesülő vagyon, ill. vagyonelem
– Vagyoni értékű jogok
– Szellemi termékek
– Egyéb immateriális javak
• Tárgyi eszközök – Ingatlanok (földterület és az azzal fizikai egységet alkotó építmény)
– Gépek, berendezések, felszerelések
– Közúti járművek
– Folyamatban lévő beruházások
– Tartósan, egy éven túl szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét
• Befektetett pénzügyi eszközök – Részesedések
– Egy évnél hosszabb lejáratú forgalomképes értékpapírok
– Hosszú lejáratú bankbetétek és adott kölcsönök
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 88
A vagyon elemei II. • Üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba átadott eszközök
– Az önkormányzati vagyongazdálkodásban a közművek működtetése esetén jellemző
• Készletek
– A költségvetési szerv által vásárolt és saját előállítású, tevékenységét egy éven belül szolgáló anyagi eszközök
• Értékpapírok
– Egy évnél rövidebb idejű, az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítására, forgatási céllal vásárolt értékpapírok
• Pénzeszközök
– A pénzintézetnél vezetett bankszámlákon lévő követelések értéke
– Készpénzállomány
– Előirányzat-felhasználási keretszámlán a terhelések és jóváírások különbözete
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 89
Az államháztartási vagyon szerkezete
• A kincstári vagyon – Állami feladatok ellátását szolgálja
– Állami tulajdonú társasági részesedések
• Köztestületi vagyon – Közfeladatok ellátására felhasznált vagyon
– A működés eredményességétől, ill. a használatba vétel hatására változhat
• Helyi (kisebbségi)önkormányzat vagyona – Tulajdon
– Vagyoni jogok
• Társadalombiztosítási vagyon – Működtetési
– Biztosítási
– Vállalkozói
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 90
A vagyongazdálkodás szabályai
• Az államháztartás alrendszereinek vagyonát nyilván kell tartani: az adatok, az államtitkok kivételével nyilvánosak
• Értékesíteni, vagy átengedni (koncesszió), csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet
• Törvény, ill. rendelet alapján lehet a tulajdonjogot ingyenesen átruházni, valamint a követelésekről lemondani
• Apportként társaságba bevinni csak könyvvizsgáló által meghatározott értéken lehet
• A vagyongazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 91
Kincstári vagyoni igazgatóság • Tulajdonosi jogok gyakorlása
– A felelős miniszter
• Vagyonkezelői jogok – Állami feladatellátáshoz a vagyon rendelkezésre bocsátása
– Állagmegóvás, értékmegőrzés biztosítása
– Vagyonvédelem (őrzés) szervezése
– Értéknövelés teljesítése
• Vagyontárgyak értékesítése – Törvényi felhatalmazás alapján
– Állami feladat megszűnése esetén
– Állami feladat kiszervezése esetén
– Feleslegessé válás miatt
• Vagyonnyilvántartási rendszer vezetése – Állományban, értékben, összetételben bekövetkező változások
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 92
A költségvetési beszámolás célja
• Információszolgáltatás
– Költségvetési előirányzatok alakulásáról
– Vagyoni és pénzügyi helyzetről
– Létszám helyzetről
– Feladatmutatók, normatívák alakulásáról
– Támogatásokról
• Az információszolgáltatás célja a megalapozott
döntéshozatal és a gazdálkodás értékelése
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 93
A költségvetési beszámoló részei
• Éves beszámoló
– Könyvviteli mérleg
– Pénzforgalmi jelentés
– Pénzmaradvány, előirányzat-maradvány,
eredménykimutatás
– Kiegészítő melléklet
• Féléves beszámoló
– Pénzforgalmi jelentés
– Pénzforgalom egyeztetés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 94
Az államháztartás ellenőrzése
„Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási
pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és
eredményesen gazdálkodnak-e.” [Áht. 120. § (1)]
Az ellenőrzés kiterjed:
– a jogszerűségre, a szabályozottságra,
– a pénzgazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra
– a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 95
Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének rendszere
Külső pénzügyi ellenőrzés
1. Állami Számvevőszék
2. Könyvvizsgálat (önkormányzatok)
Belső pénzügyi ellenőrzés
1. FEUVE
2. Belső ellenőrzés (BE) FEUVE + BE = Belső kontroll 3. központi harmonizáció és koordináció
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 96
ÁSZ: Országgyűlésnek alárendelt Célja elősegíteni:
Jogszabályok betartása
Bevételek beszedése
Gazdaságos felhasználás
Államadósság célszerű kezelése
Számviteli, bizonylati rend
betartása
Költségvetés, zárszámadás
megalapozottsága
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 97
Önkormányzati ellenőrzés
4 fő terület
ÁSZ
Pénzügyi
bizottság
Belső
pénzügyi ell.
Könyv-
vizsgáló
Legszélesebb jogosítvány
Képviselő-testület szerve
Nem mindenhol
van
FEUVE
Belső ellenőrzés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 98
ELLENŐRZÉSEK TÍPUSAI
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2012.02.19. Fellegi Miklós - Költségvetési intézmények gazdálkodása 99
• Előzetes ellenőrzés
– Kincstári kifizetést megelőző
– Pénzügyi-gazdaság műveletet megelőző
– Döntéshozatal előtti, döntést segítő célú
• Egyidejű ellenőrzés
– A vizsgált folyamattal egyidőben zajló
• Utólagos ellenőrzés
– Pénzügyi-gazdasági eseményt követő
• Átfogó ellenőrzés
– A szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodás szakaszainak együttes összefüggés vizsgálata egy meghatározott időszakra
• Témaellenőrzés
– Egy adott feladat egyidejű vizsgálata több költségvetési szervnél
• Célellenőrzés
– Ha a költségvetési szervnél egyedi feladat vizsgálata szükséges