Kedves Olvasó! - · PDF fileA Gyakorlati magyar nyelvtannak angol, német,olasz, francia és észt nyelv ... Mátyás király idején...

ELŐSZÓ

Kedves Olvasó!

A HUNGAROLINGUA című nyelvkönyvsorozat nyelvtani kötetét tartjakezében. A Gyakorlati magyar nyelvtan elsősorban azoknak a magyarul tanulókülföldieknek készült, akik a nyelvórákon elsajátított nyelvi tények mellett azokrendszerezése iránt is érdeklődnek.

A könyv előzménye finnül jelent meg 1974-ben Unkarin kieli (Magyar nyel v)címmel. A magyarnyelv tanításának többéves tapasztalata érett akkor kézikönyvvé,amelyet azok a magyarul tanulók, akik közvetítő nyelvként a finnt tudják használni,ma is haszonnal forgathatnak.

A könyvnek ez az átdolgozott változata tekintetbe veszi a más anyanyelvűtanulók igényeit is. Különösen azoknak a kérdés eknek szentel nagyobb teret,amelyek leginkább nehézséget okoznak a magyar nyelv tanulásában. Részletesentárgyalja a magyar beszédhangok sajátosságait, egymás közötti oppozícióités váltakozásait, és behatóan foglalkozik a magyar szóalakok rendszerével,a szótövek és a nagyszámú toldalék kapcsolódási szabályaival, aszóalkotásés szóképzés módozataival, a mondattani rész pedig az alaktani kategóriákszintaktikai szabályaira ad eligazítást.

A Gyakorlati magyar nyelvtan címének megfelelően elsősorban gyakorlatiszempontokat igyekszik érvényesíteni anyelvleírásban: tekintettel van az állandómozgásban levő rendszer beszélt nyelvi változataira is, s főként azokra a tényekrefordít figyelmet, amelyek a gyakorlati nyelvtudás szempontjából elsődlegesenfontosak. A nyelvtan azonban gondol azokra a külföldiekre is, akik már eljutot-tak a klasszikus magyar irodalom tanulmányozásának a szintjére, így alkalmilagmegemlíti azokat a régies (archaikus) irodalmi nyelvi jelenségeket is, amelyekpéldául a XIX. századi klasszikusaink megértéséhez szükségesek.

E nyelvtankönyv nem abból a célból íródott, hogy tanulmányozói annak ada-tait, felsorolásait, táblázatait "bemagolják", hanem olyan kézikönyvnek készült,amelynek forgatásakor, lapozgatás akor az olvasó előtt egy-egy nyelvi jelenségjobban feltárul, s amelyhez általános és részletkérdésekben bizton fordulhat tan-ácsért, információért.

A Gyakorlati magyar nyelvtant azonban nemcsak külföldiek használhatják,hanem a hazai magyartanárok és olyan más magyar anyanyelvű személyek is,akik a magyarral elsősorban mint idegen nyelvvel kívánnak szembesülni.

A Gyakorlati magyar nyelvtannak angol, német,olasz, francia és észt nyelvűváltozata is megjelent.

3

Hasznos tanácsaikért szívből jövő köszönet illeti Zaicz Gábort, a könyv lek-"torát, Hoffmann Istvánt, a sorozat szerkesztőjét, Kiss Antal és Maticsák Sándor

kollégámat, valamint a Debreceni Nyári Egyetemet, amely e kézikönyvet megje-lentette a Hungarolingua nagy sikerű sorozatában.

Hasznos búvárkodást és jó tanulást kíván

Debrecen, 1992. április 15.

Keresztes László

A Gyakorlati magyar nyelvtan második kiadása elfogyott, így lett szükség akönyv újbóli megjelentetésére. Az új kiadás lehetőséget adott az apróbb pontat-lanságok, hibák kijavítására.

Debrecen, 2002. június 21.

a szerző

4

TARTALOM

Előszó 3Tartalom 5Rövidítések és jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 7

1. Bevezetés1.1. A magyar nyelv helye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 91.2. A magyar nyelv múltja és jelene . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 91.3. A magyar mint idegen nyelv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 12

2. Hangtan2.1. A magánhangzók 15

2.1.1. A magánhangzók hangértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 152.1.2. A magánhangzók oppozíciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 162.1.3. A magánhangzók kölcsönhatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 17

2.2. A mássalhangzók 182.2.1. A mássalhangzók hangértéke 192.2.2. A mássalhangzók oppozíciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 202.2.3. A mássalhangzók kölcsönhatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20

2.3. A magyar helyesírás 272.3.1. Az ábécé és a betűrend 272.3.2. A helyesírás alapelvei 272.3.3. Az archaikus írásmód 282.3.4. Az idegen nevek írása 28

2.4. A szótag. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 292.5. A hangsúly 292.6. A hanglejtés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 29

3. Alaktan3.1. Az igék és az igenevek 31

3.1. 1. Az igetövek 313.1.2. Az igeragozás 353.1.3. Az igenevek 493.1.4. A deverbális képzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 503.1. 5. Az igei összetételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 55

3.2. A névszók 563.2.1. Anévszótövek 563.2.2. A főnévragozás 623.2.3. A melléknevek és a participiumok 703.2.4. A számnevek 723.2.5. A denominális képzés 733.2.6. A névszói összetételek 773.2.7. A névmás ok 77

3.3. A viszonyszók 793.3.1. Ahatározószók 793.3.2. Anévutók 803.3.3. A névmások és a névmási határozószók rendszere 803.3.4. Az adverbiurnképzők 813.3.5. Az összetett határozószók 81

5

4. Mondattan4.1. Az alany-állítmányi szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 83

4.1.1. Az igei állítmány 834.1.2. A névszói-igei vagy összetett állítmány 864.1.3. A névszói állítmány 864.1.4. Az igekötők 864.1.5. Az állítás és az igenlő válasz 884.1.6. A tagadás, a tiltás és a tagadó válasz 88

4.2. Az alany 904.2.1. A határozott alany 904.2.2. Az általános alany 914.2.3. Az alany és az állítmány egyeztetése 91

4.3. A tárgyas szerkezet .' .. 924.3.1. A tárgy jelentése 924.3.2. A tárgyalakja 934.3.3. A tárgyas ragozás 93

4.4. A határozós szerkezet 954.4.1. Az esetragok használata 954.4.2. A korlátozott használati körű esetragok 1034.4.3. A vonzat és a kettős vonzat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1044.4.4. A határozói bővítmény inkongruenciája 1044.4.5. Az óra és a dátum 1044.4.6. A névutós szerkezetek 105

4.5. Ajelzős szerkezet 1054.5.1. A minőség- és számjelző 1054.5.2. Az értelmező jelző 1064.5.3. Abirtokosjelző 1064.5.4. A birtokviszony kifejezése ' 107

4.6. A névelők 1084.6.1. A határozott névelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1084.6.2. A határozatlan névelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1104.6.3. A névelőhiány 110

4.7. Az összetett mondatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1114.7.1. A kötőszók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1114.7.2. Az utalószók 112

4.8. Az igeneves szerkezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1134.9. A szórend 114

5. Táblázatok5.1. Paradigmák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 117

5.1.1. Igenevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1175.1.2. Igeragozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1185.1.3. Főnévragozás 120

5.2. Tőtípusok 1225.2.1. Igetövek 1225.2.2. Névszótövek 126

Irodalom .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 130Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 131

6

RÖVIDíTÉSEK ÉS JELEK

abI. ablativus, külső helyhatározó eset honnan? kérdésreaccusativus, tárgyesetadessivus, külső helyhatározó eset hol? kérdésreadverbium, határozószóallativus, külső helyhatározó eset hova? kérdésreáltalánosangolbirtokosconsonans, mássalhangzócausalis-finalis, ok-célhatározó esetcomparativus, középfokconditionalis, feltételes móddativus, részeshatározó esetdelativus, külső helyhatározó eset honnan? kérdésredeminutivum, kicsinyítő képződeterminatív, határozott, tárgyas ragozásúdistributivus, osztóesetelativus, belső helyhatározó eset honnan? kérdésreessivus-formalis, állapothatározó esetegyes szám, singularisfőnév, substantivumfranciagenitivus, a birtokos jelző esetehatározott, determinatívhatározószó, adverbiumikes ragozásillativus, belső helyhatározó eset hova? kérdésreimperativus, felszólító módimperfectum, folyamatos múlt időindicativus, kijelentő módindeterminatív, határozatlan, alanyi ragozás(ú)inessivus, belső helyhatározó eset hol? kérdésreinstrumentalis-comitativus, eszköz-társhatározó esetlásd!melléknév, adjectivumnémetnominativus, alanyesetoldalobjectiv, tárgyas, determinatív ragozás(ú)

,olaszoroszperfectum, befejezett múlt időpluralis, többes számpraesens, jelen időpraeteritum, elbeszélő múlt időpronomen, névmás

ace.adess.adv.al!.ált.ang.birt.Ccaus.-fin.com par.cond.dat.delat.demodet.distrib.elat.ess.-form.e.sz.fn.fr.gen.hat.hat.ikill.imperat.imperiind.indet.in ess.instr.-comit.l.

mn.ném.nom.O.obj.ol.or.perfpl.praes.praet.pron.

7

rag.s!5'sociat.sub}.sub/at.superess.super/oszn.sz.sz.r.tempor.term inat.transl.t.SZ.

ún.

ragozássingularis, egyes számsociativus, társhatározó esetsubjectiv, alanyi, indeterminatív ragozás(ú)sublativus, külső helyhatározó eset hova? kérdésresuperessivus, külső helyhatározó eset hol? kérdésresuperlativus, felsőfokszámnév,numerusszemélyszemélyragtemporalis, időhatározó esetterminativus, hely-időhatározó eset meddig? kérdésretranslativus, eredményhatározó esettöbbes szám, pluralisúgynevezettvocalis, magánhangzóvalaki(-)valami(-)vesd össze!fonémakiejtve, fonetikus ejtés szerintpárhuzamos forma, váltakozás(szövegben) párhuzamos alak vagy jelentés(tőtípusok táblázatában) változatlan szórésztoldalékos forma az előzőbőltoldalékos forma a következőbőlkikövetkeztetett forma0-morféma (ragtalan, toldalék nélküli alak)szó tőtípusára utaló indexszám (vö. 122-129. o.)

Vvki(-)vmi(-)vÖ.

/ /[ ]

//

+-

*

8

1. BEVEZETÉS

1.1. A magyar nyelv helye

A magyar nyelv a Magyar Köztársaság hivatalos nyelve. Magyarországonkívül jelentős magyar anyanyelvű lakosság él a szomszédos országokban,Nyugat-Európában, a tengerentúlon pedig elsősorban az Egyesült Államokbanés Kanadában, kisebb számban Ausztráliában és Dél-Amerikában. A magyaranyanyelvű lakosság létszáma 14-15 millió. A világ mintegy háromezer önállónyelve között e szám az ötvenedik helyre sorolja a magyart, Európában pedigennek alapján a tizenharmadik hely illeti meg.

A magyar nyelv azon kevés európai nyelvek egyike, amely nem az indoeurópainyelvcsaládba tartozik, tehát nincs genetikai rokonságban sem a germán, sem alatin, sem pedig a szláv nyelvekkel. Nyelvrokonai nem laknak közvetlen közelé-ben. Európában az önálló államisággal rendelkező finn és észt nép nyelvével állrokonságban. E népekkel és a nagyrészt Oroszország területén élő más népekkelegyütt a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba sorolható. Afinnugor és a főkéntSzibériában élő szamojéd nyelvek együttesen alkotják az uráli nyelvcsaládot.

A magyar igen távolra vetődött nyelvrokonaitól. Az eltérő fejlődés eredménye-képpen a magyar annyira különbözik a többi finnugor nyelvtől, hogy a magyaranyanyelvű egyetlen rokon nyelvet sem érthet még külön nyelvtanulás nélkül. Anyelvtudomány azonban kimutatta azokat az egyező vonásokat, amelyek az igentávoli múltból, sokezer év távlatából öröklődtek, s amelyek még ma is megvannaka többi környező nyelvtől való lényeges eltérésként.

A magyar nyelv rokonai távolodó rendben:

magyar vogulosztják

votjákzürjén

finn szamojédészt stb.

cseremlszmordvin

lapp

1.2. A magyar nyelv múltja és jelene

A magyar szókincs elemi rétege igen ősi: uráli, finnugor vagy ugor eredetű.Ilyenek az alapvető cselekvést kifejező igék (van, lesz, él, hal, eszik, iszik, jön,megy, néz, kell, tanul), a testrészek nevei (szem, száj, kéz, sziv), az élő és élettelentermészet tárgyai, jelenségei (fa, hal, víz, tó, ho, kő, ég, hold), a térbeli és időbelitájékozódást jelölő szavak (alatt, mögött), továbbá a számnevek (kettő, négy,száz) és a névmások (ki, mi, ez, az, én, te, ő) stb. A nyelvtani rendszer alapjai

nyelvrokonság

finnugoruráli nyelvcsalád

)

nyelvtörténetikorszakok .

előmagyar .

9

BEVEZETÉS

ősmagyar

honfoglalás

ómagyar

kereszténység ésírásbeliség

mohácsi vész

középmagyar

reformáció ésellenreformáció

is ebből a történelem elötti korból öröklődtek, amelyet előmagyar korszaknakis szokás nevezni.

A magyarok az i.e. 1. évezred közepe táján váltak el a vogulok és az osztjá-kok őseitől, a magyar nyelv önálló léte tehát kb. 2500 évvel ezelőtt kezdődött. Aközfelfogás szerint a magyarok Nyugat-Szibériából és az Urál vidékéről hosszúvándorlás után érkeztek meg 895-ben a Kárpát-medencébe. A nyelvtörténészek amagyar nyelv külön életének ezt a legelső, a honfoglalásig tartó szakaszát ősma-gyar kornak nevezik. E korszakban mentek végbe a legradikálisabb változásoka magyar nyelv hangrendszerében.

A honfoglalás előtti szókészletben vannak igen régi iráni, alán, perzsa (tej,tíz; asszony, híd; vár, vám) elemek, de ezeknél intenzívebb nyelvi hatásra utalnaka vándorlások kori török eredetű szavak (búza, bor, szőlő, homok, szék, szél,betű, ír). Ezek azok az elemek, amelyek lexikailag leginkább megkülönböztetika magyart a többi európai nyelvtől. E népek antropológiai, kulturális és nyelvihatása mély nyomokat hagyott a magyar etnikumon.

A következő nyelvtörténeti korszakot, az ómagyar kort, a honfoglalástó11526-ig szokták datálni. Ennek az időszaknak a kezdetére esik a letelepedés, SzentIstván király államalapítás a, a kereszténység felvétele, az írásbeliség kezdete. Azómagyar korban vetették papírra az első magyar szövegemléket, a Halotti Beszédet,valamint az első magyar nyelvű verset, az Ómagyar Mária Siralmat.

Jövevényszavaink újabb rétegei már az ismertebb európai nyelvekből valók. Alegjelentősebb nyelvi hatások ebben az időszakban szláv oldalról érték a magyar-ságot, hiszen az új hazábanjelentős szlávetnikum lakott (király, megye, pap, apáca,kovács, széna, kasza, csuka," német, beszéd). Az Árpád-házi királyok korábanspeciálisan érvényesü It az egyházi latin hatása, a latin szókészlet számos elemebejutott a népnyelvi rétegekbe is (templom, mise, iskola, juss, tégla, március). Aközépkorban számolhatunk már német (püspök, csap) befolyással is.

Az ómagyar kor későbbi szakaszából valók az első kézzel írott magyar nyelvűkódexek. Ekkor formálódik ki a magyar nyelv mai arculata. Az Anjou-ház, majdMátyás király idején megerősödött a magyar királyság, Magyarország tulajdon-képpen ekkor vált erős európai állammá, így még a 16. század elej éig ellen tudottállni a fokozódó oszmán-török támadás oknak. Főként ebből az időből származnakfrancia (szekrény, kilincs) és olasz (füge, spanyol) szavaink.

A magyarság életében azonban sorsdöntő fordulat következett be l526-banMohácsnál. A törökök elleni végzetes csatavesztés következtében három részreszakadt az ország: a déli és a középső rész Budával, a fővárossal együtt törökuralom alá került, a nyugati és északi részek pedig Ausztria fennhatósága alá,csak Erdély és környéke őrizte meg viszonylagos függetlenségét. Megerősödötta német nyelv hatása (pék, gép, bognár, herceg, cukor; papír), a török (oszmán-török) hatás azonban a hódoltság rohamos elnéptelenedése miatt kevésbé érvé-nyesült (kávé, papucs). Erre az időszakra esik a reformáció és az ellenreformáció,a könyvnyomtatás elterjedése, a teljes protestáns és a katolikus bibliafordításokmegjelenése, s ezáltal a magyar irodalmi nyelv regionális központjainak kiala-

10

A magyar nyelv múltja és jelene

kulása. Az ország széttagolódása a mai napig érezteti hatását a különböző régiókkulturális és nyelvjárási különbségeiben.

A 150 éves török uralom után fokozódtak a küzdelmek az ország egységesí-téséért és függetlenségének kivívásáért. A Rákóczi-szabadságharcot az osztrákokleverték. A mohácsi vésztől a 18. század végéig terjedő időszakot szokták a nyelvé-szeti szakirodalomban középmagyar kornak nevezni. Ez a nyelvállapot hangtaniés alaktani szempontból lényegében már nem különbözik a mai magyartóI.

Az újabb mozgalmak a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásért csakaz 1770-es évektől bontakozhattak ki újra. Ez a felvilágosodás időszaka, majd areformkor volt, amely anyelvtörténet korszakolásában az újmagyar kor kezdetétjelenti. E korszak legjelentősebb nyelvi eseménye az egységes nemzeti nyelv ésa modem irodalmi nyelv kimunkálása, az ún. nyelvújítás volt. Ekkor fedeztékfel a magyar nyelv finnugor voltát.

A 19. századi nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc lett, akinek halála utánKisfaludy Károly vette át az irodalmi élet irányítását. A nyelvújítás eredményeitCsokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, AranyJános, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vitték diadalra. A nyelvújítás eredményeinektudatos alkalmazásával, a nyelvjárási szókészleti elemek irodalmi rangra emelé-sével megszületett az egységes magyar irodalmi nyelv. Bár a nyelvújítás külön-böző szakaszaiban igyekeztek visszaszorítani az idegen szavak beáramlását, újabbnemzetközi vándorszavak (rádió, mag-netofon, energia, atom) és idegen mintárakeletkezett szószerkezetek szép számmal találhatók a magyarban. Ajövevénysza-vak legújabb rétege angol eredetű (dzsessz,jutball, gól, csekk). Modem műszaki éstudományos kifejezések túlnyomórészt az amerikai angolból (komputer, szoftver)tömegével kerülnek be a mai magyarba.

Emellett tovább élt és gazdagodott a magyar népnyelv és népköltészet. Amagyar nyelv nyelvjárási tagozódása a mai napig fennáll, de a nyelvjárások kö-zötti viszonylag csekély különbségek nem veszélyeztetik a kölcsönös megértést.A Magyarország területén napjainkban beszélt nyelvjárások kevésbé térnek elegymástól és az irodalmi nyelvváltozattól, mint az 1920-as trianoni béke követ-keztében határainkon kívül rekedt magyarok nyelvjárásai: a felvidéki palóc, a vaj-dasági és a szlavóniai magyar, az erdélyi székely, de leginkább a moldvai csángó.A romániai magyar nyelvjárásokban sok a román elem, ezek közül mindösszenéhány terjedt el a köznyelvben (áfonya, pulya).

A legszembetűnőbb nyelvjárási különbségek fonetikai természetűek. Egy-egynyelvjárásra jellemző az e vagy az a hangoknak az eltérése, a kettőshangzókmegléte vagy hiánya, egy-egy magánhangzó-fonéma (pl. ö, z) megterheltségénekeltérő volta. A mássalhangzók terén a palatalizált 1nyomát a helyesírás ly-ja mégmindig őrzi. Különbségek mutatkoznak az esetragok és az igei személyragokhangalakjában. A köznyelv és a nyelvjárások közötti legnagyobb eltérés a szó-kincsben mutatkozik, ennélfogva a legfeltűnőbb nyelvjárási sajátosságoknak anyelvjárási szavak számítanak.

A mai magyar riJ ~dJárások megoszlását a következő ábra szemlélteti:

újmagyar

nyelvújítás

mai magyar

nyelvjárások

nyelvjárásikülönbségek

11

BEVEZETÉS

nyelvjárásiterületek

A magyar nyelvjárásokterületi elterjedése

...•••••_.'" a nyelvjárásterületekhatárai

Az irodalmi nyelvi norma egységes, a fővárosi beszélt nyelv azonbanköznyelv nagy befolyással van rá. Az egyes regionális változatokat helyi népnyelvi

vonások színezik.

akusztikahangzás

artikuláció

tipológia

agglutináció

1.3. A magyar mint idegen nyelv

Az idegenek számára a magyar egzotikusnak számít. Akusztikailag éstipológiailag egyaránt meglepő tanulságokkal szolgál például az indoeurópainyelveket beszélőknek.

A magyar nyelvet akusztikailag a legtöbb európai nyelvtől azonnal meg lehetkülönböztetni. Jellemző rá az első szótagi hangsúly, a magánhangzó-harmónia,amelynek következtében a szavak határozottan elkülönülnek, továbbá a magán-hangzó-hosszúságnak és a hangsúlynak egymástól független volta, hiszen a magyartud hangsúlyos szótagban is rövid magánhangzót ejteni, s viszont, hangsúlytalanszótagban hosszút. E jellemzők tekintetében a magyar Európában csak a finnrehasonlít, az indoeurópai nyelvekre nem. A magyarban vannak lágy mássalhangzók,nincsenek viszont diftongusok és redukált magánhangzók.

Kiejtési nehézséget okoznak a magyartanulásban többek között a viszonylaglágy (nem aspirált) zárhangok a germán anyanyelvűeknek, a palatális magán-hangzók előtti kemény (nem lágy) mássalhangzók a szlávoknak, a hangsúlytalanhosszú magánhangzók az olaszoknak. A speciális magyar a hang helyes kiejtéseugyancsak próbára tesz minden idegen ajkút.

A magyar tipológiailag az agglutináló nyelvek csoportjába tartozik. Eszerinta nyelvtani viszonyokat a szótőhöz járuló toldalékok halmozásával fejezi ki:a szeretlek szóalakba így három képzet sűrítődik össze, én (alany) - szeret(cselekvés) - téged (tárgy) vagy házamban: ház (birtok) - enyém (birtokos)benne (hely). - A magyarban nincsenek nyelvtani nemek. A névelő és a jelzőragozatlan. A magyar nyelvtípushoz leginkább a finn és általában a finnugoruráli, valamint a török nyelvcsalád nyelvei hasonlítanak.

12