Kalla Gábor - A mezopotámiai magánarchívumok életciklusai

A mezopotdmiaimagdnarchivumok eletciklusai

J6 nehany evtizede mar, hogy a mezopotamiai gazdasag- es tarsada-lomtorteneti vizsgalatokban el6terbe keriilt a maganarchfvumok kuta-tasa. Korabban ugy tunt, hogy az I983-ban megtartott, es a tema szem-pontjab61 nagy jelentosegu leideni assziriol6giai kongresszus, illetve akonferenciakotet I986-os megjelenesel utan, a maganarchfvumok fel-dolgozasa, illetve az archfvalasi szokasok kutatasa ujabb nagy lendiile-tet vesz. Ez azonban csak reszben tortent fgy.2 Ebben az e10adasban az6babil6ni peldakon keresztiil szeretnem bemutatni, milyen proble-makkal kiizd meg ma is a mezoporamiai archfvumok kutatasa.

Az alapveto nehezseget az okozza, hogy igen keyes olyan archfvu-mot vagy archfvummaradvanyt ismeriink, amelynek dokumentalt apontos lelohelye, fgy nagyon keyes tanulmany foglalkozik az archivala-si szokasokkal. Mikozben ma mar igen sokan - amennyiben ez lehet-seges - belso osszefiiggeseik, "archfvumokhoz" val6 tartozasuk szerintadjak ki, illetve dolgozzak fel az ekfrasos dokumentumokat, altalabannem szokas megmagyarazni, hogy ki milyen ertelemben vett archf-vumra gondol. Amikor egy asszirol6gus egy adott maganarchfvumotosszeallft, akkor az esetek nagy reszeben meg ma is szinte kizar61agonomasztikai kriteriumok alapjan teszi ezt. Ez azt jelenti, hogy akkorsorol egy dokumentumot egy-egy maganarchfvumba, ha annak felte-telezett tulajdonosa, illetve annak valamelyik csaladtagja abban aktfvszerepet jatszik, azaz pI. vevo, berletbe vagy kolcsonbe ad, illetvevesz, orokos, esetleg gazdasagi okmanyok eseteben javakat atvesz vagy

A_-~

feliigyel. Az igy megallapitott egysegek azonban sokkal inkabb c.s:.~egyegyen vagy egy csalad tevekenysegenek nem telJes rekonstrukcloJat Je-lentik es nem azonosak magaval az archivummal,3 annak sokszor csakegy n~gyon kis reszet jelentik. Gyakran felmeriil a csaladi archivumkifejezes is, ami azt a hamis kepzetet kelti, hogy egy-egy csalad t6bbgeneraci6n keresztiil gondosan egyiitt 6rizte .az eI6dok tevekenysege-nek irasbeli nyomait. Va16jaban - mint latm fogJuk - minden egyescsaladi ag kii16n archivumot tartott fenn, a korabbi generaci6k doku-mentumait a hozzajuk tartoz6 tulajdonnal egyiitt szetosztottak. Emel-lett mar reg6ta ismert az a teny, hogy az asatasok soran gyakran ke-riilnek el6 egy helyen olyan okmanyok, melyeknek 6sszetartozasat

nehez megmagyarazni.Mindezek alapjan felmeriil a kerdes, hogy mit nevezhetiink archi-

vumnak. Az asszirio16giaban szokasos sz6hasznalatban az archivum(leveltar) nem kizar61ag azoknak a dokumentumoknak a gyujt~me-nyet jelenti, melyeket mar nem hasznaltak, de tortenetl fontossagukmiatt nem semmisitettek meg es elkii16nitve taroltak, hanem egy gaz-dasagi egyseg (palota, templom, magangazdasag) teljes iratanyagat,melyet az yalaha is produkalt.4 Ez a sz6hasznalat szamos ellentmon-dast hordoz magaban, ugyanis nem tesz kiilonbseget aszennt, hogyegy dokumentumot kivontak a mindennapi hasznalatb61, es kii16n he-lyeztek-e el, vagy az epiilet pusztulasanak idejeben meg hasznaltak-e.Praktikus okokb61 megis erdemes fenntartani az archivum sz6 hagyo-manyos hasznalarat, viszont erdemes kiilonbseget tenni annak e~:esfajtai k6zott. Mindenekel6tt ki kell ternem arra, hogy mlt IS nevezunk

maganarchivumnak.Szemben egy hivatali archivummal, maganarchivumr61 korabban

akkor beszeltek, ha egy maganszemely dokumentumainak gyujteme-nyer61 volt sz6, id6kozben azonban kideriilt, hogy a ketfajta arch!vu~kozti harar nem olyan egyertelmu. Ennek oka az, hogy Mezopotamla-ban nem kiilonitettek el elesen a hivatali es a maganszferat, az egyestisztvisel6k hivatali okmanyaikat, vagy azok egy reszet eppugy otthontartottak, mint a sajat haztartasuk dokumentumait.\ Emellett soka~alltak "vallalkoz6i" kapcsolatban a palotaval es 6riztek a palotaadml-

k 6 E ' ' '1 l'nisztraci6 altai kibocsatott dokumentumo at. zert ma mar a ta ano-sabban akkor beszeliink maganarchivumr61, ha az ekirasos tablak 6r-zesi helye nem egy nagyobb intezmeny (palota, tempi om): hanem e~:lak6haz volt. Az asatas soran e16keriilt archivumok besorolasa egyszeru,

annal nehezebb a helyzet azokkal a tablakkal, melyek eredeti le16helyenem ismert. Ma ugy tunik, hogy szamos olyan okmany, melyet egy hi-vatali adminisztraci6 termekenek tekintettek, va16jaban maganarchi-vumokb61 keriilt e16. Egy-egy maganarchivum nagysaga es 6sszetettsegeegyenesen aranyos azzal, hogy milyen meretu volt a tulajdonos sajarhaztartasa, illetve az, amelyet hivatalnokkent iranyitott. Egyes maganarchf-vumok t6bb ezer tablat is tartalmazhattak.

Az archivumok klasszifikalasahoz tovabba at kell tekinteniinkhogy mi volt az egyes okmanyok "Sitz in Leben"-je, milyen celb61 jot:tek letre, hol 6riztek, miert es hova helyeztek at, mikor selejteztek ki6ket, es hogyan maradtak rank. Az archivumok eletciklusai szorosan6sszefiiggenek az okmanyok termeszetevel es eletciklusaival. Az arch i-valasi technikak rekonstrukci6ja sajnos nagyreszt hipotetikus marad,mivel csak minimalisan tamaszkodhatunk regeszeti adatokra. Ennekoka egyreszt az, hogy az ismert 6babi16ni maganokmanyok nagyobbikreszet rab16asatasok tartak fel, masreszt az egyetlen olyan esetet, ami-kor tudomanyos asatas soran talaltak egy viszonylag teljes 6babi16nimaganarchivumot, meg csak kis reszben publikaltak. Ezt 1975-ben egybelga expedici6 tarta fel Tell-ed-Derben, az 6kori Sippar-Amnanum-ban. ltt egy lak6hazban egy Ur-Utu nevu sirat6pap, a helyi f6szentely,az Annunltum-templom egy magas rangu tisztvise16jenek 6sszesen kb.2000 tablab6l a116,nagymeretu maganarchivumat fedeztek fel, me lyrekes6bb meg tobbsz6r utalni fogokJ

A maganarchivl1mok legkorabbra visszanyulo reszet az ingatlanoktulajdonjogaval kapcsolatos ekirasos okmanyok kepeztek. Saj

Nemcsak akkor keszftettek szerzodest, amikor valaki eladott egy in-gatlant, hanem az elad6nak a vevo szamara at kellett adnia az azzalkapcsolatos regi tulajdonjogi okmanyokat is. Ezekbol az idok soranegy atadasi lanc jott letre (chain of transmission). Amennyiben az azo-kon szereplo ingatlant megosztottak, vagy a lanc egy resze hianyosvolt akkor a bfrak a rendelkezesiikre a1l6 okmanyok, valamint a szer-zod~ felek, illetve a tanuk eskii alatti meghallgatasa alapjan masolato-kat allftottak ki, illetve a szerzodesbe belevettek az elozmenyeket is.

8

Ugyanezt kellett tenni, ha valakinek az okmanyai eltuntek. Az azonosingatlanra vonatkoz6 okmanyokat a tulajdonosok egyiitt kezeltek,ezekbol un. dossziekat allftottak ossze. Egy ilyen dosszie akar 300 eyreis visszanyulhatott: az Ur-Utu archfvum un. O-csoportja pI. korai 6ba-bil6ni kor helyi kiskiralyat61 Ilumma-ilut61 (Kr. e. 1820 koriil) egesz azarchfvumot konzerva16 tuzvesz eveig, Ammi~aduqa 19 eveig (Kr. e.1528)9 nyul6 tablakat tartalmazott.'o A keso 6babil6ni kort61 a dossziekattekintesere gyujtotablakat, vagy mas neven szerzodesregisztereket(Sammelurkunde, contract register) allftottak ossze, hogy tudjak mi-lyen tablakat kell keresni. II Ezekbol kideriil, hogy altalaban egy tele-piiles, vagy a kornyeken fekvo dulok ingatlanainak okmanyait tartot~tak fizikailag egyiitt, de ezek kezelesere nem a nemet konyvelolpontossag volt a jellemzo. Azaz sokszor nem kifejezetten odatartoz6tablakat is betettek egy dosszieba, ami sok fejtorest okozhat az archf-vumok kutat6inak.

Az ingatlanok tulajdonjogi dokumentumait szandekosan nem sel~j-teztek elettartamuknak ezert meglehet6sen hosszunak kellett lenme.Val6s;fnuleg ez az igeny hozon lerre a kes6 6babil6ni korban egy ujtablatfpust, Quasi-Hiillentafelt,12 amely tomor, es ezaltal tart6sabb volt.

Az ingatlan eladasa eseten a tulajdonjogi dokumentumok alkottadossziek egy ujabb archfvumban eltek tovabb, a regi tulajdonosnal va-16szfnuleg nem maradtak ra vonatkoz6 okmanyok. A tulajdonos halalautan, az orokseg elosztasakor, a tablakat is elosztottak, fgy az archfvu-moknak ez a resze viszonylag gyakran valtozott. lngatlan vetele utanpedig az archfvumba betagoz6dott egy masik csalad archfvumanakegy resze is.

Az ingatlanjogi okmanyokhoz hasonl6an kezeltek a rabszolgak tu-lajdonlasaval kapcsolatos dokumentumokat is, bar eletciklusuk erte-lemszerfien rovidebb volt. Megsem ritka, hogy ezeket tobb generaci6nkeresztiil is megtartottak, talan a helyben sziiletett rabszolgak eredetenek

igazolasara. Peldaul a rabszolgavasarlasair61 hfresse valt larsai Enki-pap, Balagunambe rabszolgakra vonatkoz6 okmanyait meg unokaja,Eridu-liwwir is orizte.'3 Val6szfnuleg valamennyi rabszolgavasarlasidokumentumot kiilon dosszieban kezeltek. A regi dokumentumok se-lejtezesere akkor keriilhetett sor, amikor az archfvumot uj hazba kol-toztettek. A sippari un. Aksaja-archfvumban pI. csak a negyedik gene-raci6t61 voltak meg a rabszolgavasarlasi okmanyok, pedig tudjuk,hogy korabban is szep szammal rendelkeztek rabszolgaval. Ez volt azaz idopont, amikor a csalad egy kozepes meretu varosb61 Halallab61atkoltozott Sippar-Amnanumba, es ezzel egyiitt a regi ar~hfvumot isatkoltoztette.14

Sokkal rovidebb id6szakra sz6ltak a fold-, haz-, illetve rabszolgaber-leti szerzodesek. Ezeket altalaban egy-egy, legfeljebb ket-harom eyrekotottek, teljesftes eseten, amikor a berleti dfjakat kifizettek a berlo-nek, atadtak a szerz6deseket, aki nagy val6szfnuseggel ervenytelenftetteoketo Az ervenytelenftes legegyszerGbb m6dja az eltores volt, megiseleg sok ilyen okmany maradt fenn teljesen erintetleniil. Ez val6szfnu-leg osszefiigg azzal a j61 dokumentalt tennyel, hogy a berloktol gyak-ran igen nehez volt behajtani a berleti dfjakat. A hasonl6 jelleg6 meg-maradt okmanyokat addig egyiitt tartottak, amfg a haz arepftese miattel nem kellett mozdftani 6ket az addigi helyiikr61. Ilyenkor a regi ok-manyokat kiselejteztek.

Ugyanfgy m6kodhettek a bermunkasok szerz6desei es a kolcson-szerz6desek is. Ezekbol is sok maradt fenn, ami arra utal, hogy gyakrannem tudtak kikenyszerfteni a munkat, vagy nem kaptak vissza a kol-csont. Bar a kolcsonok visszafizeteset az ad6s csaladtagjanak lefogasa-val, vagy ad6srabszolgasaggal is ki lehetett kenyszerfteni, a kolcson-ad6nak gyakran az is megerte, hogy a vissza nem fizetett kolcsonnelszervezett maga kore egy tole fiiggo reteget. Mivel a kolcsonszerz6desa fiiggoseg eszkoze volt, amfg lehetett megtartottak a dokumentumo-kat is.15 Ervenyiiket ugyan a kiralyi ad6ssagelengedesi rendeletek utanelvesztettek, de val6szfnGleg csak akkor keriiltek kiselejtezesre, amikoraz epftkezesekkor a teljes archfvumot atrendeztek.16

A palotat61 felig fiiggetlen vallalkoz6k (keresked6k), akik az 6babi-16ni idok folyaman a kiralyi ad6k es birtokok egyre nagyobb reszetkezeltek, a palotaval kotott szerzodeseiket kolcsoniigyletek mintajarakotottek meg. Nem teljesen vi lagos, hogy a lezarult iigyletek utanvisszakapott dokumentuJ11okat miert tartottak meg olyan sokszor a

KALLA GABOR: A MEZOPOTAMIAI MACANARCH(VUMOK ELETCIKLUSAI

keresked6k. Ezeket va16szfnuleg nem szandekosan archivaltak, hanemegyszeruen csak felretettek. . .

Sokkal tobb a rejtely a levelek archivalasa kori.il. Az 6babil6m kor-ban a levelek a leggyakoribb tablatfpusok koze tartoztak. Tulnyom6tobbsegi.ik az egyes haztatasok adminisztraci6janak termeke volt. A le-velekr61 a lelokori.ilmenyek ismerete nelki.il altalaban igen nehez meg-allapitani, hogy kinek az archfvumaba is tartozhattak. Ennek legfon-

tosabb okai a kovetkezok:1. Az atyai neveket a levelek nem kozlik. .2. Az adott haztartas tobb tagja is folytathatott levelezest, olyanok IS

akik nem voltak az archfvum tulajdonosanak csaladtagjai.3. Gyakran az elki.ildott levelek masolatat is megtartottak, igy nem

mindig tudjuk, hogy a ki.ildonel maradt peldanyr6l van-e sz6, vagya cimzetthez keri.iltrol.

4. Gyakran nem nevezik meg nev szerint a cimzettet, hanem csak egy al-talanos kifejezest hasznalnak (atya, ur [awIlum], testver stb.). A tobbezer kiadott 6babi16ni levelnek csak nagyon kis reszet sikeri.ilt olyanarchivumokba rendezni, melyekhez masfajta okmanyok is tartoznak.Ma meg nagyon keveset tudunk arr6l, hogy a maganarchivumok-

ban mil yen szokasok szerint archivalt

legjellegzetesebb vonasa a fal mellett huz6d6 pad volt, amelyre a fal mel-le helyezett polcot allftottak. A tablak helyzete alapjan ez rekonstrual_hat6 az el6kerult Ur-Utu sippari,'3 valamint Ku-Ningal uri hazaban.'4Mas esetben a esalad egyeb ertekeivel egyutt a raktarban helyeztek ela tablakat, ezek azok a helyisegek, melyeket Woolley Urban sekres-tyeknek nevezett, mivel a haziszentelyekb61 nyfltak. A zartsagra szuk-seg volt, mivel a paratartalmat szinten kel1ett tartani, nehogy a tablaktulsagosan kiszaradjanak.

A tablak legaltalanosabb tarolasi m6dja a gyekenykosar es azagyagedeny volt, de frasos szovegek gyakran emlegetik az eredetilegnadb61, kes6bb fab61 is keszult tablaladakat is (g'pisan-dub; pisantuppiitim).'j Mfg az el6bbiekben a viszonylag reeens, addig a ladak-ban hosszabb ravra deponalt tablakat tartotrak. Ezekre zsinegen agyag-cfmkeket 16gattak, hogy meg lehessen allapftani a tartalmukat. Va16-szfnuleg a sippari Aksaja-arehfvum egyik ladajan volt az az eredetilegzsineggel rakotott agyagcfmke, melynek szovege szerint a "balballai esmerriqati tablak ladajat"'6 volt hivatott azonosftani. Ilyen cfmkek nagytomegben ismertek az asszfr keresked6k kanisi (Kultepe) arehfvumai-b61,'? es a III. Ur-i dinasztia koranak nagy kiralyi leveltaraib61.'8

A polcokon vagy a ladakat, vagy a magukat a tablakat helyeztek el.Sajnos az elhelyezes rendszerer61 az 6babil6ni kori maganarehfvumokeseteben nines informaci6nk, az eblai arehfvumhoz'9 hasonl6 atgon-dolt rendszert sehol sem sikerult dokumentalni. Az Ur-Utu-arehfvu-mot a kozelg6 katasztr6fa el6tt meg megpr6baltak atszortfrozni, hogya legfontosabb dokumentumokat megmenthessek, es ennek soran alegtobb tablar atvittek egy masik helyisegbe, hogy azonosftsak tartal-mukat. A sietsegben vegrehajtott muvelet vege altalanos kaosz lett: voltolyan lada, amit leejtettek es otthagytak.30

Mint lattuk, sok jel mutat arra, hogy az adminisztratfv okmanyokatev szetint osztalyozrak, talan kosarakban. A kulonboz6 arehfvumokb61szarmaz6 tablaesoportok alapjan val6szfnusfthet6, hogy az egyes doku-mentumtfpusokat elklilonftettek, a tablak formaja es tartalma szerintYSok olyan egykori tulajdonos van, akinek esak a foldberleti okmanyait,vagy esak a kolcsonokmanyait ismerjuk.

Sok esetben vilagos, hogy nemesak az arehfvumban tartottak a tab-lakat, hanem mas helyisegekben is, pI. az emeleten. A Babil6n 6ba-bil6ni retegeiben talalt tablak egy resze eppllgy az emeletr61 esett le,Jlmint va16szfnuleg Ku-Ningal uri hazaban is. Ku-Ningal a diakok okta-

tasahoz hasznalt irodalmi tablakat tartotta az emeleten.33 Nem vila-gOS, hogy mas helyisegbe helyeztek-e a hosszu taYra deponalt dosszie-kat, illetve a hasznalatos tablakat.

Az egyes okmanytfpusoknal mar esett sz6 a selejtezesi szokasokr61.Az olyan nem hasznalatos tabla kat, melyek nem egy meghatarozottid6pontban vesztettek el ervenyuket, altalaban hanyagul kezeltek, esesak akkor dobtak ki 6ket, amikor mondjuk egy haz atepftese miatt atkellett nezni, hogy milyen dokumentumokra van meg szLikseg. A ki-dobott tablakat feltolt6 anyagnak hasznaltak a padl6meglljfrasok alatt,vagy beepftettek a padkakba.34 A esak rovid tavra keszftett feljegyze-sek finom agyagjat benedvesftve, val6szfnuleg ujra felhasznaltak.

Maskor egyszeruen elfeledkeztek egy-egy nem hasznalatos tabla-esoportr61, egy duledez6 hazban elkoltozeskor otthagytak, vagy egyelfalazott helyisegben felejtettek. Mivel az esetek nagyobbik reszebena lak6hazakat viszonylag rendezetten hagytak ott, es az arehfvumnagy reszet elszallftottak, a hazakb61 esak ilyen otthagyott vagy eldo-bott tablak kerulnek e16.

Nagyobb katasztr6fa eseten is a legfontosabb okmanyokat, f61egazokat, amelyek a legut6bbi tulajdoni valtozasokat jeleztek, magukkalvittek. Ilyen volt Ur-Utu arehfvuma Sippar-Amnanumban. A t61e val6-szfnUleg nem tavol fekv6, es feltehet6en ugyanakkor elpusztultAksaja-arehfvumb61 mar sokkal tobb okmanyt sikerult kimenteni, alegutols6 korszakab61 szinte esak az adminisztratfv okmanyok es leve-lek maradtak meg.

Ezeknek a kiszortfrozott arehfvumoknak tehat az a jellegzetesseguk,hogy mfg a korabbi id6szakokb61 j6reszt ingatlantulajdoni okmanyoktalalhat6k bennLik, addig a kes6bbiekb61 vagy esak adminisztratfv doku-mentumok, vagy emellett a berleti es kolcsonugyletek okmanyai is. Hamindezt szem el6tt tartjuk, es feltetelezzuk, hogy pI. a ket Sipparbannagyobb aranyu pusztulas esak az 6babil6ni kor vegefele volt, es a rabl6-asatasok is esak ezt, a felszfnhez kozel fekv6 szinteket erintettek, akkor j6magyarazawt kapunk arra, miert ismerunk olyan keyes berleti es kolcson-szerz6dest a korai 6babil6ni korb61, es miert ismert olyan keyes ingat-lantulajdoni dokumentum a kes6 6babil6ni kor idejer61. A kiselejtezes-b61 szarmaz6 dossziek pedig esak egy nagyon kis reszet vilagftjak megaz egyes szemelyek tevekenysegi korenek.

Az archfvllmok a tulajdonos koltozesevel egyutt a telepulesek kozottis mozogtak. Amikor egy tablan egy adott varosban fekv6 ingatlanr61

van sz6, nem feltetlenul kell arra gondolni, hogy a dokumentum ott iskerult elo, nem feltetlenul van ez igy nagyobb szovegcsoPOrtoknalsem. J61 dokumentalt, hogy a sippari es larsai m6dosabb csaladok a va-rosukt61 tavolabbi telepuleseken is rendelkeztek ingatlannal, es a rajukvonatkoz6 teljes dossziet, az ingatlan elotortenetet tanusit6 tablakkalegyiitt, maguknal tartottak. Korabban sz6 volt r6la, hogy a sippariAksiija-csalad egy Ijalballa nevu varosb61 hozta at archfvumat, de maraz is szamos, mas varosban fekvo ingatlan okmanyait tartalmazta.35

Bar az archivalasi szokasok tanulmanyozasahoz az idealis egy hirte-len (katasztr6fa altai) konzervalt maganarchivum lenne, olyan mint pI.az eblai leveltar, ilyen azonban nem ismert. Az eredeti helyzet rekonst-rualasar a szelekci6 mellett neheziti, hogy keyes j61 kiasott es j61 doku-mentalt maganarchfvumot ismerunk. Irakban az asatasi erofesziteseknagyobbik resze a kozepi.iletekre iranyult. Mire altalanosan megfogal-maz6dott az igeny, hogy jobban kellene kutatni a lak6negyedeket, ad-digra az elso obolhaboru okozta bizonytalan helyzet fagyasztotta be azasatasokat, mara pedig az allapotok koztudottan tovabb romlottak.

Mint az eddigiekbol is vilagossa valt, a legtobb ismert archivumrabl6asatasokb61 szarmazik, es nemzetkozi mukincs-kereskedelembolkeriilt be a muzeumokba. Eredeti.ik legfeljebb a kereskedokig kovethe-to. Szerencses esetben egy adott idoszakban csak egy nagyobb lelet-csoport volt a piacon, mint az 1924 korul talalt lagabai archfvumnal,vagy a dilbati eseteben, igy bar sok kulOnfele muzellmba sz6r6dottszet az anyag, viszonylag j6l rekonstrualhat6. A XIX. szazad '8o-as es'90-es eveiben kiasott sippariJ6 es larsai archivumoknal mar sokkal ne-hezebb a helyzet. Ekkor az illegalis asat6k egyszerre j6 nehany viszonylagj61 konzerval6dott archivum maradvanyait talaltak meg, amit val6szi-nuleg osszekevertek szamos kiselejtezesb61 szarmaz6 szovegcsoporttal,igy a rekonstrukci6 sokkal bonyolultabb feladat. Az Ur-Utu-archfvumis j61 jelzi milyen nehezseggel kell megkuzdeni. Az eddig publikalt 98szovegb6l csak 2I -ben szerepelnek a nevek, holott valamennnyi szo-veg egymas mellett feklidt.

Tovabb neheziti a rekonstrukci6t, hogy sok muzeum nem tartottaegyben a megvett tablakat, hanem formalis vagy tartalmi kriteriumokalapjan katalogizalta be oket.J7 Vegul a legnagyobb, de id6vel megold-hat6 problemat a publikaci6 hianya jelenti, ez f61eg az adminiszrratfvokmanyok eseteben veszes nagysagu.

Egy-egy archivum teljes rekonstrukci6ja meg idealis esetben semlenne lehetseges, csak egy pillanatfeIvetel lehet egy adott id6szakr61.Az archfvumok alland6 atalakulasban voltak, egyes reszeik folyamato-san kicserel6dtek, az egyes dokumentumok nem kaptak hosszu id6rebiztoS helyet, mint a mai leveltarak okmanyai. Az utols6 allapot re-konstrukci6ja, a halott archivumok ujra eletre keltese megis fontoslenne, hogy megerthessuk a korabeli tarsadalom mukodeset, es a benneszerepl6 emberek is megelevenedhessenek.

KALLA GABOR, A MEZOPOTAMIAI MAGANARCH(VUMOK ELETCIKLUSAI

[ Veenhof, 1986a.

2 Az 6babil6ni kor utani idoszakok archfvumainak j6 attekintese Olaf Pedersen

nevehez fUzodik (1998), de az archfvaIasi szokasok tekinteteben 0 sem jut ko-

moly uj eredmenyekre.Lasd pI. Goddeeris, 2002:19

4 Klaas R. Veenhof a mar emlftett kongresszus bevezeto tanulmanyaban a kovet-

kez6kben foglalta ossze a problemar: "Mi az archivum sz6t annak a jeloleserehaszndljuk, amit a leveltdrtudomdny fonds d'archives-nak nevez. Ez azoknaka dokumentumoknak az osszessege, melyek egy szemely vagy egy intezmeny al-

tai vegzett egy meghararozott tevekenysegfajta soran egy adorr ido alatt ossze-

gyulrek, es ehhez meg hozzdtehetnenk, hogy es ami meg annak a kozelebenvan, aki keszftterte vagy hasznalja 6ker". (1986b:7)

5 Errol lasd Van Lerberghe, 2003:75, valamint a ranulmanykoret robb mas cikker.

6 Veenhof, 1986a: [0-[[; a vallalkoz6khoz es a paloraval kotort szerzodeseikhez

lasd Kraus, 1958, 1984; Charpin, 1982; Renger, 2000.

7 A ketezer tablab6l eddig csak alig robb minr szazat adtak ki (alapveroen MHET I).

Az archfvum egeszerol es a csaladr6l lasd kodbbi irodalommal Janssen, 1992,

1996; Janssen-Gasche-Tanrer, 1994. A regeszeri helyzeterol lasd Gasche, 1989.Az archivum rortenetenek egy masfajra interpretaci6ja es az egyerlen k[serler a

stariszrikai elmezesre Van Lerbergh, 2003.

Janssen, [996:240-244.9 Az un. rovid kronol6gia szerint: lasd Gasche et al. 1998.

10 Gasche, [989:28; 103-108.

[[ Az 1991-ig kiadotl 6babiloni szerzodesregiszrerek listajat lasd MHET I, 24 n. I.

12 A Quasi-Hiillenrafelrol lasd Wilcke, 1982:450-483. A hagyomanyos borfrekos

tabla (Hiillenrafel) lenyege az voir, hogy a szerzodesek szoveger nem csak egy

rablara frtak ra, hanem a hamisfrasok kivedesere azr egy kiilso agyagborfrekba

helyeztek, melyen az egesz szoveger megismeteltek. Ugyanis ezeket a rablakat

sohasem egertek ki, csak napon szarfrottak meg, fgy a feltilet benedvesftesevel

modosfthato volt annak tartalma. A szerzodo felek, illetve a tanuk a borftekot

pecseteltek Ie, es ezzel valt ervenyesse a szerz6des. Ketely eseten a bfrosag fel-

bontotta a borftekot es osszehasonlfrotta a tabla es borftek szoveget. A jelento-

sebb, ingarlanokkal kapcsolaros szerzodesek eseteben fontosnak tarrortak, hogy

minden egyes pecset jo\ larhar6 legyen, ezect a borftek elo- es haroldalanak bal

oldalan hagytak egy savot, melyre nem frrak, csak pecsereltek. Idovel a szerzo-

desekre egyre tobb adat kertilt fel, a tablak nagysaga folyamarosan nott, fgy a

borftekok egyre tiirekenyebbe valtak. A keso obabiloni korban jelenik meg az a

tablatfpus, amely utanozza a borfrekok megjeleneset, de beliilrol tomor. Ezt a t[-

pusr nevezte el Claus Wilcke Quasi-Hiillenrafelnek. Szerinte a Quasi-Hiil-lentafel korabbi, de elveszett tabla helyertesftesere szolgalt. Ugy tunik azonban

ennek a formanak a hasznalata nem korlarozodik erre a szerepre, hanem nagy-reszt a Hiillentafel helyebe lep.

13 Balaguname (Balmunamhe) archfvumarol es kapcsolatarol az Enki-templommallegurobb lasd Dyckhoff, 1999 kodbbi irodalommal.

14 Az Aksaja-csalad archfvumanak kiadasat es feldolgozasat a szerzo keszfti e16. Ez

tarralmazni fogja a British Museumban 6rzott kiadarlan tabla kat, illetve az ed-

dig csak atfdsban kozolt tablak masolatait. A kutatas az OTKA tamogatasavalkesziil (TO 34856 6Ke).

[5 A kolcsoniik tarsadalmi szereper611asd Steinkeller, 2002.

16 Az Ur-Utu-archfvumban pI. Ammiditana uralkodasanak vegefeler61 maradt fenn

nagyszamu kiilcsiinszerz6des, mivel ezeket az adossagokar a kiivetkez6 uralko-

do, Ammi-~aduga uralkodasanak elejen elengedte. Ebben az esetben az archf-

vum tulajdonosa, Ur-Utu meg 19 evig, a hazanak pusztulasaig sem selejtezte kiezeket a tablakat, pedig ervenytelenek voltak (Van Lerberghe, 2003:73, 75). A ki-

dlyi ad6ssagelengedesi rendeletek (m iSarum) legfontosabb iisszefoglalasaKraus, 1984.17 Finet, 1986.

18 Lasd AbB 4 (Samas-hazir) es AbB 2 (Sin-iddinam)

19 Az Ur-Utu-archfvumban a tulajdonjoggal kapcsolatos levelek a szerz6desekkel

egy csoporrban keriiltek el6 a [7. helyisegben, mfg a tiibbi levelet mashol, mas

csoportokban ralaltak az asat6k. Meg itt sem teljesen vilagos, hogy mi volt arendezes szempontja (Van Lerberghe, 2003:72).

20 Weitemeyer, 1962.

21 Dyckhoff, 1999.

22 Tammuz, 1993.

23 Janssen, 1996:239.

24 Woolley, 1927:398; Charpin, [986:28-34.

25 Veenhof idezi Leon de Meyer-t, aki szerint Ur-Utu hazaban a tablatarto faladabronz veretei is elkeriiltek (1986b: IJ).

26 gipisan \up-pa-ar !jal-bal-la Ii Me-ri-ga-at. (BM 81I28, van Lerberghe '993: 40)27 Veenhof, 2003: [03-104

28 A mMajr61 lasd Nelson, '979 ..

29 Marrhiae, '986, Archi, [986.

30 Janssen, 1996. Egy masfajta interpretaci6hoz lasd van Lerberghe, 2003.

31 A mezopotamiai frasbeliseg egyik alapvet6 jellegzetessege, hogy a tablak merete

es formaja szoros kapcsolatban allt a tartalommal. Altalaban mar az els6 pilla-

natban meg lehetett allapftani az okmany tlpusat.

32 Klengel, 1986:6 (az eredeti asatasi beszamol6k irodalmaval)

33 Charpin, 1986:31-32.34 Az erte vonatkoz6 adarok olyan b6segesek, hogy szinte minden lak6negyed asa-

tasi beszamol6iban megtalalhat6ak.

35 Ezek a mozgasok tettek sziiksegesse, hogy az okmanyokon kes6bb a szomsze-

dok mellett a varosok nevet is megadjak, ami a kora 6babil6ni id6szakban nem

volt altalanos.

36 Ezekhez lasd Kalla, 1999.

37 A problemahoz lasd Tammuz, 1993:14-15.

(Rovidftesek a Reallexikon der Assyriologie rendszere szerint.)

Archi, A. (1986): The Archives of Ebla. In: Veenhof, 1986a, 72-86.Charpin, D.: Le clerge d'Ur au siecle d'Hammurabi (XlXe-XVIII' siecle avo j.-C).

Geneve-Paris.

Dyckhoff, Ch. (1999): Das Haushaltsbuch des Balamunambe. Miinchen.

Finet, A.(1982): Les lettres des archives "royales" de Mari. In: Veenhof 1986a, 153-159.

Gasche, H. (1989): La Babylonie au I7e siecle avant notre ere: approche archeolo-

gique, problhnes et perspectives. (MHEM I). Ghent.Gasche, H. (et al.: Armstrong, J. A.-Cole, C. W.-Gurzadyan, Y. G., 1998): Dating the

Fall of Babylon: A reappraisel ofSecond-Millenium Chronology (MHEM 4) Ghent.

Goddeeris, A. (2002): Economy and Society in Northern Babylonia in the Early

Old Babylonian Period (ca. 2000-1800 BC). Leuven etc.

Janssen, C (1992): Inanna-mansum et ses fils: relation d'une succession turbulente

dans les archives d'Ur-Utu. RA 86: 19-52.- (1996): When the house is on fire and the children are gone. In: Veenhof, K.R.

(Ed.), Houses and households in Ancient Mesopotamia. (40e RAI, Leiden (993)

Leidcn-Istanbil 1996, 237-246.Janssen, C-Gasche, H.- Tanret, M. (1994): Du chanricr iI la tablette. Ur-Utu et

l'hisroire de sa maison iI Sippar-Amnanum. In: Gasche te al. (Ed.), Cinquante-

deux reflexions sur Ie Proche-Orient ancien. (MHEOP 2) Leuven 1994:91-123.

Kalla, G. (1999): Die Geschichte der Entdeckung der altbabylonischen Sippar

Archive. ZA 89, 201-226.

Klengel, H. (1983): Bemerkungen zu den altbabylonischen Rechtsurkunden und

Wirtscahftstexten aus Babylon (VS 22: 1-82). AoF 10, 5-48.

Krans, F. R. (1958): Ein Edikt des K6nigs Ammi-l;aduqa von Babylon (SO 5) Leiden._ 1984: Konigliche Verfiigungen in altbabylonischer Zeit (SO Il) Leiden.

Matthiae, p. (1986): The Archives of the Royal Palace G of Ebla. Distribution and arrange-

ment of the tablets according to the archaeological evidence. In: Veenhof 1986a, 53-71.

MHET I - Van Lerberghe, K.-Voet, G. (1991): The Ur-Utu Archive I .(MHET 1). Ghent.

Nelson, R. C (1979): Inventory of pisan-dub-ba Texts. In: Studies in honor of Tom

B Jones (AOAT 2002) Neukirchen, 43-56.

Pedersen, O. (1998): Archives and Libraries in the Ancient Near East I 500- 300 B.C.

Bethesda.

Renger, J. (2000): Das P'!!astgeschiift in der aItbabylonischen Zeit. In: Bongenaar,

A.C. Y.M. (Ed.), Interdependency of Institutions and Private Entrepreneurs(MaS Studies 2) Leiden, 153-183.

Steinkeller, I~ (2002): Money-Lending Practices in Ur III Babylonia: The Issue of

Economic Motivation. In: Hudson, M.-Van de Mieroop, M. (Eds.), Debt and

Economic Renewel in the Ancient Near East. Bethesda, 109-137.

Tammuz, O. (1993): Archives of Lagaba. Up. PhD Diss. Yale.

Veenhof, K. R. (1986a): Cuneiform archives and libraries. (30e RAI, Leiden (983).

Leiden.

- 1986b: Cuneiform archives. An introduction. In: Veenhof 1986a, 1-36.

- 2003: Archives of Old-Assyrian Traders. In: Brosius, M. (Ed.) Ancient Archives

and Archival Traditions. Concepts of Record-Keeping in the Ancient World. Ox-ford, 78-123.

Van Lerberghe, K. (1993): On Srorage in Old-Babylonian Sippar. OLP 24,29-40.- 2003: Private and public: The Ur-Utu Archive at Sippar-Amnanum (Tell ed-Der).

In: Brosius, M. (Ed.) Ancient Archives and Archival Traditions. Concepts of

Record-Keeping in the Ancient World. Oxford, 60-77.

Weitemeyer, M. (1962): Some Aspects of the Hiring of Workers in the Sippar Region

at the Time of Hammurabi. Copenhagen 1962.

Wilcke, C. (1982): Zwei spiit-altbabylonische Kaufvertriige aus Kis. In: Van Oriel,

G. et al. (Eds.): Zikir sumim. Assyriological Studies presented to F. R. Kraus ... ,

Leiden, 426-484.

Woolley, Sir L. (1927): The Excavations at Ur. AJ 7, 385-423.