K világot, ahol mindenki szabadon hozzáfér az emberi tudás ... · Képzeld el azt a világot, ahol mindenki szabadon hozzáfér az emberi tudás összességéhez! Jimmy Wales

Képzeld el azt avilágot, ahol mindenkiszabadon hozzáfér azemberi tudásösszességéhez!Jimmy Wales

Üdvözlünk aWikipédiában!

1

Az „Üdvözlünk a Wikipédiában!”elolvasása után megtudod:» hogyan működik a Wikipédia;» hogyan regisztrálhatsz;» mi micsoda a Wikipédia felhasználói

felületén;» mik a wikipédiás közreműködés külön-

féle módjai;» hogyan kommunikálhatsz a többi

szerkesztővel a vitalapodon keresztül;» hogyan fejlődik egy szócikk a Wikipé-

diában;» mik egy jól megírt szócikk ismérvei;» hogyan készíthetsz új szócikket.

A Wikipédia a világ legnagyobb enciklopédiája.Világszerte több mint 80 ezer közreműködő hozta létreés tartja fenn. Havonta közel 400 millióan látogatjákaz oldalait. Majdnem 20 millió szócikke van több mint270 nyelven. Szabadon használható, szerkeszthető,mentes a hirdetésektől.(2011. júliusi adatok)

2

A wikipédisták olyan sok új szócikket állítanak elő, annyi változtatást végezneka meglévőkön nap mint nap, hogy nincs az a szakértői gárda, ami bírná erővelminden egyes szerkesztés átnézését és jóváhagyását. Ilyen gárda híján a Wikipédiaaz önkéntes szerkesztői józan ítélőképességére alapozva hozza létre a világlegnagyobb enciklopédiáját.

A legtöbben, akik részt vesznek a Wikipédia jobbátételében, ezt a tevékenységetszórakoztatónak és örömtelinek tartják. Bár a közös cél elérésében fontosak aközösségi aspektusok és az örömteli időtöltés, a legtöbb aktív felhasználót avilágszerte elérhető szabad tudás megosztásának víziója hajtja.

Hogyan működik a Wikipédia?

A Wikipédián mindent olyan emberek írtak, mint te. Nem lehetne a világlegnagyobb enciklopédiája, ha nem bővítenék az olvasóból lett szerkesztőifolyamatosan információkkal, képekkel, adatokkal. A Wikipédia naponta közeltízezer szócikkel és havonta több mint 12 millió szerkesztéssel bővül.(2011. júliusi adatok)

Sok szerkesztő (wikipédista) érzi céljának, hogy a tudás szabadon elérhető legyenmindenki számára. Ezért áldozzák a szabadidejük egy részét a Wikipédiaszócikkei minőségének megóvására és feljavítására. Minthogy valóban bárkihozzáférhet, letöltheti, illetve felhasználhatja a tartalmát, a Wikipédia számoslehetőséget biztosít a tudás megosztására.

3

Karbantartó: Kisebbszerkesztéseket végez,elütéseket javít. Javas-latokat tesz a szócikkekjavítására a szerzőjénekvagy a szócikkek vita-lapján hagyott üzenetek-kel minden arrajárónak.

Olvasószerkesztő: A szócikknyelvezetét és helyesírásátjavítja.

Járőr: Figyeli a szócikkeket,ha vandalizmust vagy ténybelihibát lát, helyreállítja a sér-tetlen állapotot. Üdvözli éseligazítja az új szerkesztőket.

Illusztrátor: Ké-peket, fényképe-ket, térképeket ésábrákat tölt föl amegfelelő szócik-kekhez.

Szerző: Információkat ada cikkekhez könyvekből,weboldalakról, újságok-ból és más megbízhatóforrásokból. A szerző kez-di az új szócikkek létreho-zását.

Mediátor: Moderálja amegbeszéléseket a vitástémákban, segíti a vitákmegoldását és útmutatástnyújt a szerkesztői visel-kedéshez.

Formázó: Strukturálja és „wikisíti” aszócikkeket, a wikijelölőnyelv segít-ségével, hogy könnyebben olvasha-tóak legyenek.

Hogyan vehetsz részt aszerkesztésben?A Wikipédia bővítésében többféleképpen is részt vehetsz.A szócikkírás csak egy a lehetőségek közül. Alább bemutatunk néhány lehetségesszerepet és tevékenységet:

4

A regisztráció jó kezdés a Wikipédia szerkeszté-séhez. A bejelentkezés után létrehozhatsz újszócikkeket (lapokat), feltölthetsz képeket, átne-vezhetsz lapokat. Hozzáférést kapsz továbbáolyan különleges oldalakhoz, mint a figyelőlis-tád. A figyelőlistádra felveheted az általad szer-kesztett vagy téged érdeklő szócikkeket, ésminden változásukról értesítést kapsz. Ahhoz,hogy felvegyél egy cikket a figyelőlistádra, kat-tints a csillagikonra a szócikk tetején!

A bejelentkezés után minden szerkesztésed aszerkesztőnevedhez kötődik, így kialakul a wiki-pédiás identitásod. Ez segít az ugyanazon szó-cikkeket szerkesztőkkel kommunikálni, és aközösség elfogadott tagjává válni. Ahogy bele-szoksz a Wikipédiába, azon találod magad, hogy egyre több megbeszéléshez tudszhozzászólni, és talán másoknak is segíteni problémáik megoldásában.

Regisztráció nélkül is szerkesztheted a Wikipédiát, azonban ebben az esetben a szer-kesztéseid a számítógéped IP-címéhez kötődnek. A Wikipédia-közösség gyakran ke-vés bizalommal fordul az IP-címhez kötött szerkesztésekhez, különösen, ha azok egyiskolából vagy vállalati hálózatból érkeznek, ahol sok különböző felhasználó tevékeny-sége olvad egybe egy közös IP-cím alatt. Egyes szócikkek szerkesztésekor nehéz le-het pártatlannak maradni, érdekütközés léphet fel. Például, ha egy diák a saját iskolájaszócikkét szerkeszti, gyakran elfogult, nem objektív nézetei vannak iskolája országosvagy nemzetközi jelentőségével kapcsolatban.

Regisztrálni a Wikipédiába nagyon egyszerű, nem kell hozzá semmilyen személyes ada-tot megadni:

1. Kattints a „bejelentkezés / fiók létrehozása” linkre az oldal jobb felső sar-kában!

2. Kattints az „Itt regisztrálhatsz” feliratra!

3. Válassz szerkesztőnevet!

4. Adj meg egy jelszót!

5. Kattints a „Regisztráció” gombra!

Próbáld ki!Regisztrálj a Wikipédiá-ba!

Hozz létre figyelőlistáta téged érdeklő Wikipé-dia szócikkekből a la-pok tetején lévőcsillagra kattintva. Fi-gyeld meg, hogyanjelennek meg a cikkekváltozásai a figyelőlistá-don!

Regisztráció

5

A Wikipédia felhasználói felülete

A „Segítség”-en keresztül töb-bet tudhatsz meg a Wikipédiaműködéséről.

A vitalapot a szócikk tetejéntalálható fülön át éred el. A vi-talapon tudod más szerkesz-tőkkel megtervezni a szócikkszerkezetét, megbeszélni ésmegállapodni a szócikk tartal-máról, a szükséges változtatá-sokról, azok elvi hátteréről,valamint segítséget is itt lehetkérni egymástól.

A „Friss változtatások” meg-mutatja az összes Wikipédia-szócikk változását időrendi sor-rendben. Segítségévelkiszűrheted a cikkekből a hi-bákat és a vandalizmust.

Itt válthatsz a szócikkekkülönböző nyelvű változa-tai között.

A Wikipédia kezdőlapja

6

Próbáld ki!Kattints a „Friss változtatások”-ra és figyeld meg az oldalt! Láthatod,hogy minden szerkesztéshez tartozik egy időbélyeg, és mellette jelölvevan az illető szerkesztőhöz vagy IP-cím, aki a szerkesztést elvégezte.Mögötte látható a szerkesztő által a saját szerkesztéséhez fűzöttmagyarázat, megjegyzés (ennek neve: „szerkesztési összefoglaló”).Ez segít másoknak megérteni, miért végezte az adott szerkesztést.

A laptörténet segítségével megnéz-heted és összehasonlíthatod a lapkorábbi változatait egymással.

A keresés a keresett szónak megfelelőszócikkre visz. Ha a szócikk nem létezik,megmutatja azokat a lapokat, amelyekbenszerepel a keresett kifejezés.

A „fiók létrehozása” az oldal jobb fel-ső sarkában hozzáférést nyújt a Wikipé-dia összes lehetőségéhez, segít az onlineprofilod kialakításában.

7

A szerkesztői és a vitalapodMinden nap több ezer szerkesztő szerkeszti a Wikipédiát. Előfordul, hogy egy szer-kesztés nem ellenőrizhető vagy elfogult nézőpontból készült. Ezért néhány speci-ális jogú szerkesztő (a „járőrök”) szinte az összes változtatást átfutják a „Frissváltoztatások” oldal segítségével. Ez az oldal áttekintést nyújt a Wikipédián tör-tént összes változásról. Egyes wikipédisták sok lap változásait figyelik, előfordul-hat, hogy olyan szerkesztést is törölnek, ami pontos, de nincs jól megírva. Ennekelkerülésére érdemes enciklopédiastílusban, összeszedetten, tényszerűen fogal-mazni, és megbízható forrásokra hivatkozni.

Mutasd be magad és az érdeklődési körödet a szerkesztői lapodon! A szerkesz-tői lap megfelelő módja a bizalomépítésnek, a segítségével hitelességet kölcsö-nözhetsz a szerkesztéseid mögött álló online személyiségnek. Minden szerkesztőifiókhoz („azonosító”, azaz a wikipédiás neved) tartozik egy szerkesztői és egy vi-talap. A szerkesztői és a vitalapodra vezető linkeket megtalálod a képernyő jobbfelső sarkában. A szerkesztői lapodat a felhasználói nevedre kattintva érheted el,mely a kis emberke ikon mellett jelenik meg. Kattints a „Szerkesztés”-re, írj ma-gadról, majd a „Lap mentése” gombra a képernyő alján, amikor befejezted az írást.

A szerkesztői lapodon írhatsz magadról, a szakértelmedről valamint az érdeklődé-si körödről, az általad beszélt nyelvekről. A szerkesztők gyakran felsorolják a szer-kesztői lapjukon az általuk szerkesztett vagy elindított szócikkeket és a többiszerkesztőtől kapott elismeréseiket, dicséretet.

A vitalapodon hagyhatnak elsősorban neked szóló üzenetet mások, illetve az ál-talad szerkesztett szócikkek vitalapján, ha azokhoz kapcsolódik, ugyanott vála-szolhatsz nekik. Sokan küldenek üdvözletet az új szerkesztőknek. Mások arrahasználhatják az oldalt, hogy beszélgetést kezdeményezzenek, jobban megismer-jenek téged, megértsék a szerkesztéseidet.

Minden szócikkhez tartozik egy vitalap. Az oldalt arra használják a wikipédisták,hogy megtervezzék a tartalmi együttműködést, feloldják az esetleges konfliktuso-kat, nézeteltéréseket. Ha valakit érdekel, hogy miért végeztél egy konkrét szerkesz-tést, vagy újabb cikket javasolnának neked, az érintett szócikk vitalapját fogjákhasználni. Ugyancsak a szócikkek vitalapján lehet konkrét segítséget kérni az ille-tő szócikkel kapcsolatban.

8

Bevezető szakasz a szócikktartalmának összefoglalására.

Infobox a témához kapcso-lódó főbb adatok összefog-lalására.

A szócikk törzse a témá-nak megfelelő szakaszokrabontva.

Felhasznált források és láb-jegyzetek, melyek alapján acikk adatai ellenőrizhetőek.

Külső hivatkozások, melyeka témához kapcsolódó vagytovábbi információt tartalma-zó weboldalakra vezetnek.

Egy jól megírt szócikk elemei

9

Egy szócikk életeBár a Wikipédia-szócikkek ideális esetben részletesek és jól vannak megírva, sen-kitől sem várható el, hogy tökéletes szócikket írjon egyetlen első lépésben. A szó-cikkek általában kicsiben kezdődnek, aztán szép lassan növekedésnek indulnakegyüttműködésnek („wikifolyamat”) köszönhetően, gyakran az alábbi mintát követ-ve:

A legtöbb sikeres szócikk rövid cikként kezdődik, a téma összefoglalásából(áttekintéséből), a téma jelentőségét taglaló állításból („az első…”, „a legnagy-obb…”, „… fővárosa” stb.) és egy Wikipédián kívüli forrásból áll, mely meg-erősíti a téma létezését és fontosságát (megbízható kiadvány vagy honlaplegyen). Ezt az alapcikket „csonk”-nak hívjuk. Ha a három elem valamelyike hi-ányzik, más szerkesztők feltételezhetik, hogy a téma nem fontos, netán törlés-re is jelölhetik a szócikket (az alapvető nevezetességi követelményeknek elegetnem tevő, illetve a Wikipédiába nem való szócikkeket megbeszélés után töröl-ni szoktuk).

Ahogy más szerkesztők újabb szövegrészeket és képeket adnak a szócikk-hez, kezd tematikus áttekintésből részletesebb cikké alakulni, újabb szempon-tokat jelenít meg („1923-ban újabb tényezők…”; „Európában úgy tekintettekerre…”), tágabb kitekintést nyújtva a témához.

A szócikk végül elér egy olyan szintre, amikor már annyira meg van írva, for-rásolva, olyannyira átfogó, hogy csak a téma szakértői tudnak igazán továbbiértéket hozzátenni. Egyes szócikkeket a közösség a legmagasabb minőségű-ek közé tartozónak találhat, ezeket jelölik „kiemelt cikk”-nek. A kiemelt cikkekmegjelennek a Wikipédia kezdőlapján. Egy ilyen szintű szócikk megírása sokidőt és energiát igényel. Örömteli dolog együttműködni egy kiemelt szócikk lét-rehozásában, a résztvevő szerkesztő megbecsülése is megnő a Wikipédia-kö-zösségben. Mint minden más cikket, a kiemelt szócikkeket is tovább és továbbszerkesztik: egy szócikk sem lehet teljesen kész!

10

Mitől jó egy szócikk?Jól kialakított szerkezet, enciklopédikus tartalom és aktív közösségeredményeképpen születnek minőségi szócikkek:

Szerkezet: A letisztult szócikkszerkezet segíti az olvasókat az infor-máció megtalálásában és a szerkesztőket a téma minden aspektusá-nak jól szervezetten tartásában. A megfelelő szerkezet elsajátításánakegyik módja, a kiemelt szócikkek tanulmányozása. A kiemelt szó-cikkeket megtalálod a baloldali menü „Kiemelt szócikkek” menüpont-ján keresztül.

A legtöbb jó cikk a következő szerkezetet követi:

Bevezető szakasz – összefoglalja a szócikkben kifejtett főbb té-mákat. A bevezetőhöz nem tartozik szakaszcím.

A bevezetőt a szócikk törzse követi, különböző szakaszokat ésalszakaszokat tartalmaz. Egy földrajzi hely szócikkében példáulígy néznek ki a szakaszok: történet, földrajz, éghajlat, gazdaság,közigazgatás, népesség, kultúra.

A szócikk törzse után következnek a függelékek és a lábjegy-zetek. Itt lehetnek irodalomjegyzékek, linkek kapcsolódó Wiki-pédia-cikkekre, források és jegyzetek, fontos kiadványok éshonlapok.

11

Tartalom: Az egyenletes minőség biztosítása érdekében a Wikipé-dia közössége az alábbi négy irányelvet hozta a tartalommal kapcso-latban:

Nevezd meg a forrásaidat! – fontos, hogy minden tényt és ada-tot alá lehessen támasztani megbízható forrásokból;

semleges nézőpont – a szócikkeknek kiegyensúlyozottnak, el-fogulatlannak kell lenniük, be kell mutatniuk a téma irodalmábanfellelhető főbb nézőpontokat;

a reklám tilalma – reklám, promóciós tartalom, használati útmu-tatók, önéletrajzok valamint árukatalógusok nem valók a Wikipé-diába;

a Wikipédia nem az első közlés helye – egy-egy szócikkben apublikálatlan kutatási eredményeknek, ötleteknek és következte-téseknek, személyes véleményeknek nincsen helyük, a Wikipédiaharmadlagos forrás, enciklopédia. Saját, máshol már publikált ésreleváns kutatásra hivatkozni, ha a téma indokolja, lehet.

Közösség: A Wikipédiát alkotó összes tartalom szabadon felhasz-nálható. Ez azt jelenti, hogy a szócikkeknek nincsenek tulajdonosai.Minden lapot erősen átszerkeszthet, és általában át is szerkeszt renge-teg másik szerkesztő, ugyanolyan joggal, mint te. A közösség a vitala-pot is használja arra, hogy megállapodjon a szócikk tartalmi szerkezetében.Azokra az esetekre, amikor nehéz konszenzust találni, fontold meg a„Segítség > A Wikipédia-közösség” oldalon található vitarendezésilehetőségeket. Sok szerkesztőnek már több éves tapasztalata van aWikipédiával, ők segíthetnek a konfliktusok kezelésében.

12

Új szócikk létrehozásaRengeteg olyan enciklopédikus téma létezik, amelynek még nincsszócikke a magyar Wikipédiában. Ha úgy találod, hogy egy témahiányzik a Wikipédiából, győződj meg róla, nem létezik-e valami-lyen más név alatt. Keress rá a lehetséges változatokra, gyakorirövidítéseire, azok feloldására. Nézd meg, hátha említik a témátmás, szorosan kapcsolódó témák cikkében. Egy szigetet példáulérdemes az országa szócikkében keresni, egy történelmi eseményta korszakról szóló szócikkben stb.

Ha egy témát egyáltalán nem említenek a Wikipédiában, lehet,hogy nem eléggé jelentős ahhoz, hogy az enciklopédia írjon róla.Egy garázszenekar nem feltétlenül érdemel saját szócikket. Álta-lában akkor tekintünk egy témát a Wikipédiába valónak, ha leg-alább két független, megbízható forrás foglalkozik a leendő cikktárgyával.

Ha úgy gondolod, hogy a témának mindenképpen szerepelnie kel-lene a Wikipédiában, hozd létre a cikket!

Keress rá a szócikk címére! Ha a szócikk nem létezik, a keresőla-pon látni fogod a címét piros hivatkozásként. Kattints a hivatko-zásra, és máris megkezdheted az új szócikk szerkesztését.

Új szócikk írásakor ajánlott már az első változatokban megjelení-teni az alábbi három elemet:

1. a téma összefoglalását (bevezető);2. a téma jelentőségének tárgyalását;3. utalást a témát tárgyaló megbízható forrásra.

Érdemes az új szócikkedre mutató hivatkozásokat elhelyezni azok-ba a cikkekbe, amelyek említést tesznek vagy tehetnének a te té-mádról. Az olvasók így könnyebben odatalálhatnak a szócikkhez,többen olvashatják a kész művedet.

13

Próbáld ki!Kattints a szerkesztőnevedre majd a „Szerkesztés”-re a szer-kesztői lapod szerkesztéséhez!Próbáld ki a szerkesztői eszköztár nyújtotta lehetőségeket:

(Félkövér), (Dőlt), és (Hivatkozás).

Kattints a „Haladó”-ra további formázási módokért!

A wikijelölőnyelv alapvető elemeinek táblázatát megtalálod a füzet végén.

Szerkesztői allapokAmíg még nem vagy magabiztos a szerkesztésben, vagy nem szeretnéda készülgető cikkedet kirakni az enciklopédia közönsége elé, dolgozhatszsaját „allapon”.

Az allapod létrehozásához: menj a szerkesztői lapodra > kattints a „Szer-kesztés”-re > írd be, hogy [[Szerkesztő:/Allap]] >mentsd el a lapot > kattints az így létrehozott linkre, és máris az allapo-don vagy, ahol szabadon dolgozhatsz.

Használd az allapodat a szócikked megírására. Ne felejts el a „Lap men-tése” gombra kattintani, amikor kész vagy a szerkesztéssel.

Amikor elkészültél a szócikkel, másold át a szócikk tartalmát az allapod-ról: menj a választott tárgy nevéhez (keress rá a címre, majd kattints a pi-ros hivatkozásra), illeszd be a tartalmat, mentsd el a lapot.

14

A wikijelölőnyelvAlább bemutatunk néhány gyakrabban használt wikiformázást, melyek isme-rete segítségedre lehet a Wikipédia-szócikkek szerkesztésekor.

Egy szócikk megváltoztatásához kattints a cikk tetejénél lévő „Szerkesztés” fül-re, végezd el a szerkesztéseket, majd kattints a „Lap mentése” gombra. A szer-kesztéseidet most már láthatja bárki, aki meglátogatja a lapot. Amennyibentöbb információt szeretnél hozzáadni, ki kell javítanod valami hibát, szerkessztovább. Ne ijedj meg – véletlenül sem törölhetsz semmit visszavonhatatlanul.A szócikk minden korábbi állapota megtalálható a „Laptörténet” alatt és a szer-kesztők visszaállíthatják a cikket egy korábbi változatra a „visszavonás” gomb-ra kattintva.

További formázási tanácsokat találhatsz, ha a baloldali menüben a „Segítség”-re kattintasz.

Az emberek világszerte használják a Wikipédiát min-den nap iskolai feladataikhoz, üzleti terveikhez, sze-mélyes kutatásukhoz, utazásuk megtervezéséhez.Új ötleteket merítenek belőle, elképzeléseket tesztel-nek. Távoli földeket, ősi kultúrákat, szépművészeti al-kotásokat, közéleti szereplőket és friss eseményeketismernek meg általa.

Az „Üdvözlünk a Wikipédiában!” útmutató azoknak,akik ennél továbbmennének, olvasóból szerkesztő-vé szeretnének lenni, segíteni akarnak az emberi tu-dás összességének összegyűjtésében és elérhetővétételében.

Wikimédia Magyarország Egyesülethttp://wikimedia.hu/[email protected]

Adószám: 18264973-1-43

Ez az oktatóanyag a „Wikimédia-könyvespolc” részét képezi.Az „Üdvözlünk a Wikipédiában!” elektronikus változatának és a többi könyvespolc-kiadványletöltéséhez látogasd meg a http://bookshelf.wikimedia.org/ honlapot!A kiadvány a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt érhető el, a li-cenc szövege megtalálható a http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/ honlapon.

A kiadvány megjelenését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatása tettelehetővé.