1 A juhtenyésztés és ‐tartás tanulmányozása Izlandon és Dániában A Leonardo da Vinci Program LdV–HU–10–VEP–3006 számú, „Juhtenyésztés Izlandon és Dániában” című szakmai csereprogram segítségével nyolc juhtartó, illetve juhtenyésztést oktató szakember uta‐ zott 1‐1 hét időtartamban Izlandra (2011. augusztus 7–14.) és Dániába (2011. augusztus 15–21.) a juhágazatok tanulmányozására. Az alábbi anyag a két országról, illetve juhágazatáról ad ismertetőt. Izland Izland igen fiatal sziget, kora mindössze 56 millió évre tehető, de manapság is formálódik, alakul. Eu‐ rópa második legnagyobb szigete 103 ezer km 2 , az északi sarkkörtől délre fekszik. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a „Vatnajökull”, amelynek mérete 8500 km 2 és helyenként 1000 m vastag. Izland lakossága 320 ezer fő (népsűrűsége 3,1 fő/km 2 ), melyből 93% a városokban él, és mintegy 7% a szigetország széli részén. A „város” fogalma azt jelenti, hogy 1500‐2000 fős helység már nagyváros‐ nak tekinthető. Az ország fővárosa Reykjavík, ahol és annak vonzáskörzetében él az összlakosságból mintegy 200 ezer fő. A lakosság viking és kelta eredetű. Izland időjárása szeszélyes, változékony. A csapadék igen egyenlőtlen elosztású, pl. a sziget közepén 150‐250 mm az éves csapadék, más területeken akár 7‐8000 mm eső/hó is eshet/hullhat. A bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, így sok helyen igen kiszélesednek, majd vízesések jönnek létre. A
15
Embed
Izland, Dánia juhtenyésztés és tartás-javítotttudasalapitvany.hu/wp-content/uploads/2012/02/Cikk-Izland-Dania.pdf · 2 gleccserek olvadása folyamatos, sokszor a csapadékkal
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
A juhtenyésztés és ‐tartás tanulmányozása
Izlandon és Dániában
A Leonardo da Vinci Program LdV–HU–10–VEP–3006 számú, „Juhtenyésztés Izlandon és Dániában”
című szakmai csereprogram segítségével nyolc juhtartó, illetve juhtenyésztést oktató szakember uta‐
zott 1‐1 hét időtartamban Izlandra (2011. augusztus 7–14.) és Dániába (2011. augusztus 15–21.) a
juhágazatok tanulmányozására. Az alábbi anyag a két országról, illetve juhágazatáról ad ismertetőt.
Izland
Izland igen fiatal sziget, kora mindössze 56 millió évre tehető, de manapság is formálódik, alakul. Eu‐
rópa második legnagyobb szigete 103 ezer km2, az északi sarkkörtől délre fekszik. Itt található Európa
legnagyobb összefüggő jégmezője, a „Vatnajökull”, amelynek mérete 8500 km2 és helyenként 1000
m vastag.
Izland lakossága 320 ezer fő (népsűrűsége 3,1 fő/km2), melyből 93% a városokban él, és mintegy 7% a
szigetország széli részén. A „város” fogalma azt jelenti, hogy 1500‐2000 fős helység már nagyváros‐
nak tekinthető. Az ország fővárosa Reykjavík, ahol és annak vonzáskörzetében él az összlakosságból
mintegy 200 ezer fő. A lakosság viking és kelta eredetű.
Izland időjárása szeszélyes, változékony. A csapadék igen egyenlőtlen elosztású, pl. a sziget közepén
150‐250 mm az éves csapadék, más területeken akár 7‐8000 mm eső/hó is eshet/hullhat. A bővizű
folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, így sok helyen igen kiszélesednek, majd vízesések jönnek létre. A
2
gleccserek olvadása folyamatos, sokszor a csapadékkal jelentős mértékben feldúsul, hatására a vízfo‐
lyás akár 1 km vagy még szélesebb árvízzé alakul, képes hidakat is elsodorni.
A januári középhőmérséklet kb. 0 ○C, a júliusi sem melegszik 10‐15 ○C fölé. (Mi augusztus hónapban
„kánikulát” tapasztaltunk 16‐20 ○C‐kal és napsütéssel.) Gyakori az északi szél, a levegő igen tiszta,
esetenként hűvös.
Egész Európában itt van a legtöbb hőforrás (vékony a földkéreg), ezért mindenütt meleg vízzel fűte‐
nek, melyet igen magas hőmérsékleten akár 60 km‐re is elvezetnek.
A mezőgazdálkodás természetes feltételei változóak, helyenként kedvező, több térségben kedvezőt‐
len. Az ország területének 23%‐át fedi növénytakaró, és csak 1,3% a művelt terület aránya. A lakosság
2,5‐3%‐a dolgozik a mezőgazdaságban. Főbb növényeik a burgonya, a répa és a takarmánynövények.
A szabadföldi termesztés mellett egyre nagyobb alapterületen és mennyiségben állítanak elő paradi‐
csomot, uborkát, paprikát stb. üvegházi védelemben. Az olcsó fűtéssel szőlőt és banánt is termelnek.
A füvet az állatok legeltetésére hasznosítják, a gondosan vágott és fólia‐bálázott szénából szenázst
készítenek a téli takarmányozáshoz.
A tenyésztett állatok fajai között a juh dominál, de nagyszámú ún. izlandi lovat, helyenként főleg teje‐
lő típusú és kevesebb hús típusú szarvasmarhát is lehet találni.
3
Szakosított, zárt telepeken tartanak sertést és baromfit. Kis létszámú rénszarvas‐ és prémesállat‐po‐
puláció is fellelhető.
Jelentős mennyiségű lazac, bálna‐ és cápahús is bekerül a humán táplálkozásba.
Az izlandi juh a világ legrégebbi és „leghomogénebb fajtájú”, hosszú gyapjas állata. A vikingek 1100‐
1200 éve telepítették be a szigetre, azóta csak zárt állományú szelekciót alkalmaztak. A juhok jellem‐
zői: finom csontozatúak, közepes termetűek, szívósak, „értelmesek”, figyelmesek és gyors mozgású‐
ak. Az egészséges anyák 12‐14 éves korukig ellenek, mintegy 90‐95%‐ban kettes, hármas ikreket. A
bárányok kis születési súllyal jönnek a világra, de gyors a növekedési erélyük. A kifejlett kos 90 kg, az
anya 60 kg súlyú.
Az állatok border collie fajtájú juhászkutyával jól terelhetők.
4
A kb. 420 juhtartó átlagos életkora 52 év, az átlagos juhlétszám 400 állat. A 2008. évi felmérés szerint
455 ezer juh legelt a szigeten, melyből 358 ezer volt az anyajuh. 1980. évben volt a legnagyobb lét‐
szám: 828 ezer, illetve 685 ezer. (Érdemes megemlíteni, hogy 2007. évben 77 ezer izlandi ló legelt a
juhok mellett.)
A juhágazat hústermelése a maximumot úgyszintén 1980. évben érte el 13 534 tonnával, mely 2007‐
re 8 644 tonnára csökkent.
Az egy főre eső juhhúsfogyasztás 1980. évben 43,5 kg volt, 2007. évben már csak 22,3 kg [mellette a