Intézményi fejlesztési programok

Intézményi fejlesztési programok

2

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ____________________________________________________________________________ 7

1. APÁCZAI CSERE JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYÍREGYHÁZA ___________ 8 1.1. A Küldetésnyilatkozatból … __________________________________________________________ 8 1.2. Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolájában ____ 8 1.3. Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései __________________________________________ 12 1.4. Tesztnaptár ______________________________________________________________________ 13 1.5. Részlet a 2006-2007-es tanév fejlesztési programjából ____________________________________ 14 1.6. Intézményi fejlesztési program _______________________________________________________ 15

1.6.1. Tesztelési forgatókönyv__________________________________________________________ 15 1.7. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2007. ___________________________________ 15 1.8. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2006. ___________________________________ 16 1.9. Individuális profil – 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés ______________________ 17

2. ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ______________________________________ 18 2.1. Az iskola bemutatása ______________________________________________________________ 18 2.2. Fejlesztési terv 2007/2008. __________________________________________________________ 20 2.3. Terv a szövegértés képességének fejlesztésére ___________________________________________ 20 2.4. Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére _____________________________________ 22 2.5. Egyéni fejlesztési terv – Szövegértés - minta ____________________________________________ 23 2.6. Egyéni fejlesztési terv – Matematika - minta ____________________________________________ 24 2.7. Intézkedési terv – 2007/08 __________________________________________________________ 25

2.7.1. Cél __________________________________________________________________________ 25 2.7.2. Erőforrások ___________________________________________________________________ 25 2.7.3. Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó. ________________________________ 25 2.7.4. Eljárásrend ____________________________________________________________________ 25

3. BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM BÉKÉSCSABA ____________________ 27 3.1. A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai – módszertani segédlet _______________________ 27

3.1.1. Elméleti alapvetés ______________________________________________________________ 27 3.1.1.1. A szövegértés fogalma, tartalma _______________________________________________ 27

3.1.2. A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai _________________________________ 27 3.1.2.1. Szövegtípusok _____________________________________________________________ 27 3.1.2.2. Gondolkodási műveletek_____________________________________________________ 28

3.1.3. A képességszintek és legfontosabb kritériumaik _______________________________________ 29 3.2. A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az 1-12. évfolyamon ____________________ 30

3.2.1. Információkeresés ______________________________________________________________ 30 3.2.2. Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése _____________________________________________ 31 3.2.3. Értelmezés ____________________________________________________________________ 31

3.3. Szövegértési példatár ______________________________________________________________ 31 3.3.1. Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban ___________________________________________ 31

3.3.1.1. Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 31 3.3.1.2. Gyakorlati feladatok az 3-4. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 38

3.3.2. Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban ___________________________________________ 42 3.3.2.1. Gyakorlati feladatok az 5-6. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 42 3.3.2.2. Gyakorlati feladatok a 7-8. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 49

3.3.3. Gyakorlati feladatok a gimnáziumi osztályok fejlesztéséhez _____________________________ 57

4. CSONKA JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZEGED ___________ 65 4.1. Az iskola bemutatása ______________________________________________________________ 65 4.2. Az intézmény minőségirányítási programja továbbfejlesztésének irányait meghatározó terv _______ 65 4.3. A megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv ____________________________________________ 68 4.4. A közoktatási intézmény pedagógiai eredményessége növelésére szolgáló akcióterv _____________ 71

5. FAZEKAS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SÜMEGCSEHI ___________________ 73 5.1. Projektterv a Fazekas József Általános Iskola matematika és szövegértés kompetencia eredményeinek

javításához_______________________________________________________________________ 73

3

6. HANSÁGI FERENC VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI SZAKISKOLA ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA SZEGED ______________________________________________________ 77 6.1. Intézkedési terv - 2005. - Kompetencia-alapú tananyagok adaptálása a helyi tantervbe a kompetencia-

mérések eredményének javítása érdekében ______________________________________________ 77 6.1.1. Az intézmény jelen státusza: ______________________________________________________ 77 6.1.2. Jövőkép ______________________________________________________________________ 78 6.1.3. A beavatkozási pontok és cselekvéssorai ____________________________________________ 78 6.1.4. Intézkedési terv ________________________________________________________________ 79

6.2. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - Tanulói mérés-értékelés fejlesztésére _____________________ 83 6.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________ 83 6.2.2. Cél __________________________________________________________________________ 84 6.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________ 84 6.2.4. Erőforrások ___________________________________________________________________ 85 6.2.5. Intézkedési terv ________________________________________________________________ 86

6.3. Fejlesztési terv - 2007. - Módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazásának szabályozása ________ 91 6.3.1. A fejlesztés indoklása ___________________________________________________________ 91 6.3.2. A várt eredmény meghatározása ___________________________________________________ 91 6.3.3. Az intézményi jó gyakorlatokat tartalmazó módszertani kiadvány elkészítése ________________ 92 6.3.4. A szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok leírása és alkalmazásuk szabályzata __________ 92 6.3.5. A projekt szellemű oktatási tevékenység alkalmazásának szabályzata a szakiskola 9.-10. évfolyama

számára ______________________________________________________________________ 93 6.3.6. A módszertani eszköztár, a leírások és szabályzat hasznosítása a nevelési-oktatási folyamatokban 94

6.4. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök

számbavételére ___________________________________________________________________ 96 6.4.1. Előzmények ___________________________________________________________________ 96 6.4.2. Cél __________________________________________________________________________ 96 6.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________ 96 6.4.4. Időtartam _____________________________________________________________________ 96 6.4.5. Erőforrások ___________________________________________________________________ 96 6.4.6. Intézkedési terv ________________________________________________________________ 97

6.5. Fejlesztési terv - 2008. - A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása _______________ 99 6.5.1. A fejlesztés indoklása ___________________________________________________________ 99 6.5.2. A várt eredmény meghatározása ___________________________________________________ 99 6.5.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítása _________________________________100

6.5.3.1. Az egy osztályban oktató pedagógusok együttműködésének szabályozása ______________100 6.5.3.2. Az egyéni fejlesztés szabályozása ______________________________________________101 6.5.3.3. Kompetencia-alapú tananyagok, módszertani eszközök alkalmazásával kapcsolatos belső

továbbképzési tematika összeállítása és megvalósítása _____________________________102 6.5.3.4. Hospitálási szabályzat és éves hospitálási terv összeállítása __________________________103

7. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR

ÁLTALÁNOS ISKOLA ______________________________________________________________104 7.1. Tények, következtetések a 2003. évi vizsgálat iskolajelentése alapján a Klauzál Gábor Általános

Iskolára vonatkozóan ______________________________________________________________104 7.2. Nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek _____________________________________________107 7.3. A szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei 4. osztályban _____________111 7.4. Matematikai kompetencia fejlesztése a felső tagozatban ___________________________________112 7.5. Kompetenciafejlesztés lehetőségei történelem tantárgyból__________________________________113 7.6. A szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztési területei _________________________________113 7.7. A kompetenciamérés javítását segítő cselekvési terv az angol nyelv vonatkozásában _____________114 7.8. Hogyan képzelem el a matematikai logika-, és szövegértés fejlesztését? _______________________115 7.9. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése magyar nyelv- és irodalomból ___________116 7.10. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése francia nyelv tanítása során _____________117 7.11. Kompetenciafejlesztés a napközis foglalkozásokon _______________________________________118 7.12. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon. ____________119 7.13. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése biológia órákon ________________________120 7.14. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése testnevelés órákon ______________________120 7.15. Tervezet a matematika-logikai és a szövegértési kompetencia fejlesztésére ének-zene, valamint magyar

nyelv és irodalom tárgyakban ________________________________________________________121 7.16. Kompetencia fejlesztése kémia és fizika órák keretében ___________________________________122 7.17. A matematikai kompetencia fejlesztése ________________________________________________123

4

7.18. Szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztése alsó tagozatos napköziben ____________________123 7.19. A szövegértő olvasás és a logikus gondolkodás fejlesztése _________________________________124 7.20. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon _____________125 7.21. Hogyan fejleszthető a szövegértési és matematikai (logikai) kompetencia _____________________125 7.22. A szövegértés és a matematikai logika fejlesztésének módszerei a magyar irodalom, a magyar nyelv

valamint a könyvtárhasználat tantárgyakban ____________________________________________127 7.23. A kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztése 3. 4. osztályban _____________________128 7.24. Kulcskompetenciák fejlesztése alsó tagozatban __________________________________________129 7.25. A szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségei a délutáni foglalkozásokon ________130 7.26. Ötleteim és javaslataim a logikus gondolkodás és a szövegértés fejlesztésére ___________________131 7.27. Logikai gondolkodás fejlesztése ______________________________________________________132 7.28. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában _____________________133 7.29. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése informatika órákon____________________________134 7.30. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés ______________________________135 7.31. Kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei 1. osztályban ________________________________136 7.32. A kommunikáció, szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a művészeti oktatásban

_______________________________________________________________________________137 7.33. A matematikai logika és szövegértés területén ___________________________________________138 7.34. Intézkedési terv a szövegértés és logika fejlesztésére a magyar nyelv és irodalom tantárgyba építve _139 7.35. Összegzés _______________________________________________________________________140

8. KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ___________________________________________________________142 8.1. Intézményi fejlesztési terv __________________________________________________________142

8.1.1. Előzmények ___________________________________________________________________142 8.1.2. Elemzés ______________________________________________________________________142 8.1.3. Célok meghatározása ____________________________________________________________143 8.1.4. Feladatok/tevékenységek _________________________________________________________144

8.2. Tanulói mérés – értékelés munkaközösségi fejlesztési terve ________________________________147 8.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________147 8.2.2. Cél __________________________________________________________________________147 8.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________147

8.3. Egyéni fejlesztési terv ______________________________________________________________152

9. KISKULCSOSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ______________________________________154 9.1. Fejlesztési terv - 1-4. osztály _________________________________________________________154

9.1.1. Fejlesztendő területek /súlyozva/ Prioritási sorrend ____________________________________154 9.1.2. Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése /tempó/____________________________________154 9.1.3. Mértékegységváltó készség kiépülése _______________________________________________155 9.1.4. Az elemi gondolkodási képesség kiépülése ___________________________________________155 9.1.5. Az olvasáskészség kiépülése ______________________________________________________156 9.1.6. Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése _______________________________________156 9.1.7. Az írásminőség alakulása ________________________________________________________157 9.1.8. Elemi számolási készség kiépülése _________________________________________________158

10. KOVÁTS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ___________________________________159 10.1. Az intézmény bemutatása ___________________________________________________________159 10.2. Intézményi Fejlesztési terv __________________________________________________________159

10.2.1. Fejlesztendő területek ___________________________________________________________159 10.2.2. Súlyozás _____________________________________________________________________159 10.2.3. Prioritási sorrend _______________________________________________________________159 10.2.4. Fejlesztési terv _________________________________________________________________160

10.3. Intézkedési terv ___________________________________________________________________161 10.4. Egyéni fejlesztési terv ______________________________________________________________166 10.5. Mátrix az egyéni fejlesztéshez _______________________________________________________167

11. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA JÁRMI-PAPOS ______________________169 11.1. Iskolánkról ______________________________________________________________________169 11.2. Intézményi Intézkedési terv _________________________________________________________170

11.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________170 11.2.2. Cél __________________________________________________________________________170 11.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________170

5

11.2.4. Az intézményi felelős ___________________________________________________________170 11.2.5. Időtartam _____________________________________________________________________170 11.2.6. Erőforrások ___________________________________________________________________170

11.3. Fejlesztési terv - Alsó tagozat ________________________________________________________175 11.3.1. Előzmények ___________________________________________________________________175 11.3.2. Cél __________________________________________________________________________175 11.3.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________175 11.3.4. A fejlesztő team tagjai ___________________________________________________________175 11.3.5. Időtartam _____________________________________________________________________175 11.3.6. Erőforrások ___________________________________________________________________175

11.4. Fejlesztési terv - Felső tagozat _______________________________________________________178 11.4.1. Előzmények ___________________________________________________________________178 11.4.2. Cél __________________________________________________________________________178 11.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________178 11.4.4. A fejlesztő team tagjai ___________________________________________________________178 11.4.5. Időtartam _____________________________________________________________________178 11.4.6. Erőforrások ___________________________________________________________________178

12. MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC ____________________________________182 12.1. Előzmények, helyzetelemezés________________________________________________________182 12.2. Cél _____________________________________________________________________________182 12.3. Elvárt eredmény __________________________________________________________________182

13. NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ____190 13.1. Intézkedési terv ___________________________________________________________________190

13.1.1. Szemléletváltás a tanári munkában – a tervszerűség szerepének erősítése ___________________190 13.2. A tanárok szakmai felkészültségének javítása – a továbbképzési rendszer átalakítása _____________193 13.3. Feladatok a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében ___________________________197

14. PÉTERFY SÁNDOR EVANGÉLIKUS OKTATÁSI KÖZPONT, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA,

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA GYŐR ____________________________________________207 14.1. Intézményi bemutatkozás ___________________________________________________________207 14.2. Intézményi fejlesztési/Intézkedési terv a kompetenciafejlesztéshez és méréshez 2006/2007. tanév __208

14.2.1. A megvalósítás időtartama _______________________________________________________208 14.2.2. Cél __________________________________________________________________________208 14.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________208

14.3. Egyéni fejlesztési terv a 2007/2008. tanévre _____________________________________________211 14.4. Intézmény intézkedési terv az országos kompetenciamérés eredményeinek fejlesztéséhez 2007/2008.

tanév ___________________________________________________________________________214 14.4.1. Helyzetelemzés ________________________________________________________________214 14.4.2. Céljaink ______________________________________________________________________215 14.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________215 14.4.4. Erőforrások ___________________________________________________________________216

15. REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HAJDÚNÁNÁS _________________________________220 15.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata ____________________________________________________220 15.2. Intézményi fejlesztési program a 2006-os országos kompetenciamérések eredményei alapján az

iskolajelentés adatsorainak feldolgozásával _____________________________________________221 15.2.1. Helyzetelemzés ________________________________________________________________221

15.2.1.1. Alaphelyzet a kompetenciamérés eredményei ____________________________________221 15.2.1.2. Az Intézményi fejlesztési program célja _________________________________________223 15.2.1.3. Elvárt eredmény ___________________________________________________________223 15.2.1.4. Időtartam _________________________________________________________________223 15.2.1.5. Erőforrások _______________________________________________________________223 15.2.1.6. Az ok-elemzés eredménye ___________________________________________________224 15.2.1.7. Feladatok _________________________________________________________________225

15.3. Református Általános Iskola intézményi minőségirányítási tevékenységének továbbfejlesztési ütemterve

_______________________________________________________________________________228

16. SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MISKOLC 230 16.1. Az országos kompetenciamérés eredményei és tapasztalatai ________________________________230 16.2. Célok, feladatok, elvárt eredmények, időbeli ütemezés meghatározása ________________________231

6

17. VARGA TAMÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY _______________________234 17.1. Az iskola fejlesztési terve – Szövegértés - 2008 __________________________________________234

17.1.1. A 2007-es kompetencia-mérés alapján a következők az eredmények, a tapasztalatok __________234 17.1.2. Fejlesztendő területek ___________________________________________________________234 17.1.3. Célok és feladatok az egyes évfolyamokon ___________________________________________236

7

Bevezetés

A mérési eredmények pedagógiai felhasználása rendkívül összetett feladat, az iskolai szintű

kompetenciákra gyakorolt hatása kimutatható. Az országos mérésekkel előtérbe kerültek az

iskolák és a pedagógusok értékelési kultúrájának kérdései, amiknek egyik lényeges eleme az,

hogy képesek vagyunk-e az értékelés eredményeképpen létrejövő információk pedagógiai

felhasználására. A minősítő/ellenőrző és a támogató/fejlesztő funkciók kívánatos arányát kell

megállapítani, továbbá kidolgozni azokat a konkrét megoldásokat, fejlesztési utakat, módsze-

reket és technikákat, amelyek a kevésbé sikeres tanuló vagy intézmény támogatását célozzák.

Azaz választ kell adni arra, hogy mi történik akkor, ha egy tanulóról vagy egy adott intéz-

ményről kiderül, hogy a fejlesztő tevékenység alacsony eredményességgel zajlik. Az egyszerű

visszajelzés mellett történik-e ilyenkor valamilyen konkrét fejlesztő tevékenység?

Ebben a fejezetben intézkedési és fejlesztési terveket, módszertani segédletet mutatunk be.

Gazdag a választék, szinte minden intézménytípusra találunk fejlesztési programot. Legtöbb

esetben a több éves, folyamatos, a teljes nevelőtestületet, szinte valamennyi tantárgyat érintő

fejlesztésről olvashatunk. Javasoljuk az adaptálást, a saját arculatra, mérési eredményekre

való alkalmazást.

Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza

8

1. Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola

Nyíregyháza

1.1. A Küldetésnyilatkozatból …

Az Apáczai Gyakorlóiskolában a nyíregyházi közoktatás, a tanító- és tanárképzés szol-

gálatában eltöltött évtizedek nevelési irányzatai, a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és a

Nyíregyházi Főiskola törekvései kialakítottak egy úgynevezett gyakorlóiskolai szellemiséget.

Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti Alaptanterv és a vonatkozó jogi előírások által

meghatározott, s minden közreműködő számára kötelező információk mellett azokat a megkü-

lönböztető jegyeket tartalmazza, amelyek csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonat-

koznak, amelyek hatására “apáczais diák” lesz az itt tanuló gyermek.

Az iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe

idézve Kodály gondolatait: “Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből

lehet boldog ország.” Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő fel-

nőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a rendszer/folyamat szemléletet

és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk

minden érdekelt személye számára.

Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai

által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén

és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. Az iskolai életben a nevelő egyénisége által

kiváltott gyermeki azonosulási vágy, a félelmektől mentes fejlődési és teljesítési szükséglet, a

kölcsönös segítés, bátorítás, gondoskodás szándéka a mozgató erő, mert a pozitív gondolko-

dás, a pozitívumokra támaszkodás feltárja a gyermek és a felnőtt rejtett értékeit is. A pedagó-

gusjelöltek felkészítésében a hazai általános vagy szakmai képzést nyújtó intézményekben

végzendő nevelő - oktató munkára való alkalmassá tétel mellett a humanizált iskolai műkö-

désbe való bekapcsolódás képességének kialakítása is meghatározó szempont.

1.2. Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló

Általános Iskolájában

A hazai és nemzetközi mérések (IEA, PIRLS, MONITOR, OKM) egyaránt alátámaszt-

ják azt a gyakorlati tapasztalatot, mely szerint a közoktatás színvonala nem megfelelő. A kö-

vetkező iskolafokozatnak való "megfelelési kényszer", a felvételi vizsgákra történő "rátanítás"

enyhíteni igyekszik a feszültségeket.

Az Országos Kompetenciamérések, - bár iskolánk előkelő helyet foglal el eredményei-

vel az ország többi intézményei között - körvonalazták a tanulói teljesítményszintekbe való


9

besorolás és a tantárgyi értékelésünk közötti eltéréseket. Fontosnak tartottuk, mint tanárkép-

zésben is szerepet vállaló közoktatási intézmény, hogy felderítsük a különbségek okait, amit a

következőkben láttunk:

- ismeretátadás túlsúlya

- képességfejlesztés háttérbeszorulása

- a hibaorientált szemlélet hiánya

- módszertani hiányosság

- tanárközpontú oktatás

- tantervi követelmények reális megállapítása, nyomokban fellelhető nálunk is.

Oktatás

Hagyományos megközelítés

Teszt Eredmény

Mi a probléma? Új szemlélet

Az óraszámok csökkentése, a megnövekedett tananyag, az alapkészségek fejlesztésétől

veszik el az időkeretet.

Oktató, nevelő munkánk kiemelt feladata a képességfejlesztés. Órán tanítunk, magyará-

zunk, házi feladatot adunk, ellenőrzünk, feleltetünk, dolgozatot iratunk, minősítjük és a fo-

lyamat sajnos ezzel be is fejeződött, s új témakört kezdve a tanulók egy részének lemaradása

egyre nő. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, meg kell ismerni a gyermeket, fel kell térképezni

képességeit, személyes diagnózis eredményeként ki kell dolgozni a fejlesztés menetét.

Iskolánknak, az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolának nincs beiskolázási

problémái, minden évben többszörös a túljelentkezés. Gyakorlóiskola lévén rendelkezünk

azokkal a szakmai, módszertani, mérésmetodikai ismeretekkel, melyek segítségével a külön-

böző területeken elmaradt tanulókat fejlesszük.

Miben jelenik ez meg?


10

bemeneti (1., 3., 5., évf.) diagnosztizálás, a figyelőnaptárban (2.sz.táblázat) megjelölt

területeken.

Külső (standardizált) mérőeszköz segítségével szakszerű mérések szervezése, lebo-

nyolítása. (Későbbi évfolyamokon tesztkészítés)

Eredmények elemzése, értelmezése, az adott területen lassabban haladó tanulók részé-

re egyéni és csoportos fejlesztési program kidolgozása, fejlesztése, mérése, értékelése.

(1. sz. táblázat)

A fejlesztés során következő lépések szükségesek:

1. Regisztrálás, mielőtt a beszélgetés megkezdődik, fontos, hogy a csoportról és a

tanulókról információk álljanak rendelkezésre. Ezen információkat áttekintő táb-

lázatba gyűjtjük. (Az 5. évfolyamon tanulási stílus, tanulási orientáció, szocio-

metria, szorongás, szövegértés, a 3.-4. évfolyamokon szövegértés, műveleti se-

besség, 1. évfolyamon tanulási képesség)

2. Elemzés, az áttekintő táblázat módot ad az elemzésre. Ilyen módon lehet eldönte-

ni, hogy a csoporton belül szükséges-e további alcsoportok létrehozása.

3. Képességfejlesztési terv készítése, az elemzés alapján.

4. A tervek megvalósítása, kivitelezése.

5. Értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása.

A lépéseket három szinten kell kivitelezni:

a.) egyéni, egy tanulót, vagy tanulók kis csoportját jelenti.

b.) csoport, az egész tanulói csoportokat jelent

c.) iskola, az egész iskolát, vagy annak egy részét jelenti, pl.: évfolyam

Az intézmény tesztelési forgatókönyvének (2. sz. táblázat) tervezése, a szükséges mérőeszkö-

zök, feldolgozó szoftverek beszerezése, a kollégák segítése a fejlesztési tervek elkészítésében,

a mérések eredményeinek a dokumentálása, az iskolavezetés informálása a mérési eredmé-

nyekről, a „mérési-értékelési rendszergazda” feladata.

A tesztelési forgatókönyv (tesztnaptár) a tanévi munkaterv része, elfogadása, esetleges módo-

sítása a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik. Így a belső értékelési rendszerünk

mindenki által áttekinthető, kiszámítható. Része az OKM, melyet a rendszer karbantartójának

is nevezhetünk, hiszen az előző évi eredmények ismeretében határozzuk meg a mérendő terü-

leteket, illetve azok gyakoriságát.

A szakszerűen lebonyolított mérés előkészítése – lebonyolítása - feldolgozása-az ered-

mények értelmezése rendkívül időigényes munka.

Az előzőekben vázolt rendszer szisztematikus kiépítése 2-5 évet vesz igénybe.


11

Mi változott?

Intézményi szinten:

Javult az oktatás eredményessége.

A belső értékelési rendszer mindenki által áttekinthetővé, kiszámíthatóvá vált.

Megindult az intézményben a belső kommunikáció.

Lehetőség a hozzáadott érték iskolai értelmezéséhez.

A mérési eredmények összehasonlításával, mint tanulói, mint osztályszinten számszerűsített

adatok állnak rendelkezésre.

A pedagógiai szemlélet gyermekközpontúvá vált.

Tanulók körében:

Minden gyermek képességeit maximálisan kihasználja.(egyéni bánásmód).

Több szempontú individuális profil áll rendelkezésre a tanulókról, mely a fejlesztés alapja.

Csökkent a lemaradók száma.

Szülők körében:

Több információt nyújthatunk a gyermek fejlődéséről.

Szaktanárok körében:

Előtérbe került a differenciálás, csoportmunka tervezése, szervezése és a fejlesztés.

Megváltozott a mérés iránti attitűd (pozitív), mérésmetodikai és módszertani kultúrája új

ismeretekkel frissült, melyeket a gyakorlatban is alkalmaznak.

Munkaközösségek szintjén:

Az „eltérő” eredmények elemzése, a tantárgyi programok a (tartalomba ágyazott fejlesztés)

kidolgozása.

Az értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása.

A belső kommunikáció fejlődése

Iskolavezetés esetében:

az objektív külső kontroll (OKM), mely megerősíti az intézményben folytatott fejlesztő

munka hatékonyságát

tantárgyfelosztásnál prioritást élveznek a mérés által alátámasztott fejlesztendő területek

a képességfejlesztés óraszámai elosztásánál növekednek az egyéni fejlesztésre fordított óra-

számok,

Főiskolai hallgatók körében:

szemléletformálás

1.3. Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései

Célok Tevékenység Feladatkör

Az oktatási eredmé-

nyek értékelése

1. Figyelőnaptár készítése/alkalmazása

2. Figyelő és tesztelő eszközök átvétele

3. Csoport és iskolai áttekintő információk feldolgozása

„rendszergazda”

tanár

rendszergazda, és

igazgató

Az oktatási eredmé-

nyek bemutatása,

4. Az iskolai és csoportinformációk grafikus ábrázolása (7. 8. lépés)

5. A „veszélyeztetett” tanulók megállapítása (9. lépés) „rendszergazda”

megbeszélése

6. A tanulási eredmények megbeszélése, konzekvenciák levonása

iskola számára, csoport számára, a tanuló számára

„rendszergazda”

tanár

rendszergazda, és

igazgató

Problémaelemzés és a

megoldások ajánlása

7. Iskolai képzési ajánlat gyenge

pontjainak felmérése

8. Csoportbeosz-

tás problémáinak

felismerése

9. A speciális igé-

nyek diagnosztizálá-

sa

„rendszergazda”

tanár

rendszergazda, és

igazgató

Megoldás keresése

Megoldás keresé-

se Megoldás keresése

A megoldások beveze-

tése, végrehajtása

7.1. Fejlesztési terv készítése,

véghezvitele az iskolákban, ér-

tékelése

Csoportterv készí-

tése, véghezvitele

az iskolákban,

értékelése

Egyéni segítő terv

készítése, véghezvi-

tele az iskolákban,

értékelése


13

1.4. Tesztnaptár

A Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája figyelőnaptára

1.o 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o

szeptember tan.kép szoc. szor.

tan.s. t.o.

szoc. szoc. szoc.

október szé. ms. szé. ms. szé. szé. szé. szé.

november .

december ms. ms.

január

február ms. ms.

március

április tan.kép

május szé.ms., szé.ms.,

OKM

szé.

szé.

OKM

szé. szé.

OKM

június pályao.

2. sz. táblázat

Jelmagyarázat:

t.t.k.- térbeli tájékozódó képesség

hely.- helyesírás

t.o.- tanulási orientáció

tan.s.- tanulási stílus

Sz. k.-szocializációs kompetencia

Sz.é. –szövegértés

Ms.- műveleti sebesség

Szoc.- szociometria

fiz.- fizikai állóképesség

tan.kép. –tanulási képesség


3. sz. táblázat

1.5. Részlet a 2006-2007-es tanév fejlesztési programjából

Ütemterv

2006/2007 1. félév

Érintett cso-

port

Határidő Felelős

Az oktatási eredmények értéke-

lése, veszélyeztetett csoportok

feltárása

3. -4 és 5. évfo-

lyam

2006. szeptember

20.

Munkaközösség-veze-

tők,

Kindruszné M.Á.

Figyelõ és tesztelõ eszközök

átvétele, csoport és iskolai

áttekintõ információk feldolgo-

zása.

Műveleti sebesség mérése,

3. évfolyamon,

Szövegértés mérése 3. év-

folyamon,

Tanulási képesség vizsgála-

ta 1. évfolyamon,

Szövegértési képesség fej-

lesztése 5. évfolyamon,

tanulási orientáció, tanulási

stílus, szociometriai vizsgá-

latok 5. évfolyamon.

3.-4. évfolyam

1. évfolyam

5. évfolyam

2006. október 15.

Szaktanárok, munkakö-

zösség-vezetők,

Kindruszné M.Á.

Csoport és iskolai áttekintő

információk feldolgozása 2006. november

01.

Kindruszné M. Á.

Az iskolai és csoportinformá-

ciók grafikus ábrázolása,

a “veszélyeztetett” tanulók

megállapítása

Csoportos és egyéni fej-

lesztési programok kidol-

gozása,,

Eredmények feldolgozása,

fejlesztés, differenciálás.

Csoportos és

egyéni fejleszté-

sek

2006. december

Szaktanárok,

munkaközösségveze-tők,

Kindruszné M.Á.

Értékelés Szaktanárok,

munkaközösségveze-tők,

Kindruszné M.Á.


15

1.6. Intézményi fejlesztési program

1.6.1. Tesztelési forgatókönyv

1. o 2. o 3. o 4. o

szeptember Tanulási ké-

pesség

október Műveleti se-

besség

Műveleti se-besség

szövegértés

november

december Műveleti se-

besség

Műveleti se-

besség

január

február Műveleti se-

besség

Műveleti se-

besség

március

április Tanulási ké-

pesség

május

Műveleti se-

besség szöveg-

értés OKM

június

5. o 6. o 7. o 8. o

szeptember szociometria szociometria szociometria szociometria

október Tanulási stílus,

orientáció Szorongás szövegértés

szövegértés szövegértés

november

december

január

február

március

április

május OKM szövegértés OKM

június


16

TANULÁSI KÉPESSÉG 1. ÉVFOLYAM

Ütemterv

2007/2008 1. félév

Érintett

csoport Határidő Felelősök

Tanulási képesség vizsgálata

1. évfolyamon.

- mérés időpontjának, me-

netének egyeztetése,

- mérőeszközök átvétele,

- vizsgálatok lebonyolítása

- javítás, adatbevitel

- feldolgozás

- mérések eredményeinek

elemzése, individuális

profilok elkészítése

- fejlesztőprogramok ki-

dolgozása, (egyéni és

csoportos fejlesztőprog-

ram)

- fejlesztés, differenciálás

- tapasztalatok elemzése,

beszámolók a fejlesztés-

ről

1.a

1.b

1.c

1.d

2007. szept.05.

2007. szept.10.

2007. szept.15.

2007. szept-

ember 20.

2007. szept-

ember 21.

folyamatos

2 havonta

Dr. Kovács Gáborné

Garayné Nagy Katalin

Debreczeni Tamásné

Adorjánné Szabó Magdolna

Osztályfőnökök,

Kindruszné M. Ágnes

Kindruszné M.Ágnes


Kovács Lászlóné

osztályfőnökök

tanítók


Kovács Lászlóné

osztályfőnökök

Radványi Sarolta mk.v.


11

MŰVELETI SEBESSÉG 3.-4. ÉVFOLYAM

Ütemterv

2007/2008 I-II. félév

Érintett



3. és 4. évfolyamon.






- feldolgozás




Szövegértés mérése, 3. és

4. évfolyamon.

- fejlesztőprogramok kidol-

gozása, (egyéni és csopor-

tos fejlesztőprogram)



beszámolók a fejlesztésről

3.a

3.b

3.c

3.d

4.a

4.b

4.c

4.d

2007. 09.20.(nov.30.)

2007. 10. 02.(dec.04.)

2007. 10. 05.(dec.07.)

2007. 10. 09.(dec.11.)

2007. 10. 26.

folyamatos

2 havonta

Kristóf Andrásné

Feketéné Horváth H.

Némethné Hegedűs M.

Hajduné Borbás Marianna

Vargáné Darida Marianna

Radványi Sarolta

Török Istvánné

Módis Tímea

Alsós munkaközösség




Radványi Sarolta

Török Istvánné

Módis Tímea


Kovács Lászlóné

osztályfőnökök

tanítók


Kovács Lászlóné

fejlesztők


Féléves munka értékelése

2008. január Radványi Sarolta mk.v.



12

Ütemterv

2007/2008 I-II. félév

Érintett



3. évfolyamon.






- feldolgozás




Szövegértés mérése, 3.

évfolyamon.

- fejlesztőprogramok kidol-

gozása, (egyéni és csopor-

tos fejlesztőprogram)




OKM 4. évfolyam

3.a

3.b

3.c

3.d

4.a

4.b

4.c

4.d

2008. 05. 07.

2008. 04. 23.

2008.05. 28.

Kristóf Andrásné

Feketéné Horváth H.

Némethné Hegedűs M.

Hajduné Borbás Marianna





Radványi Sarolta

Török Istvánné

Módis Tímea


Kovács Lászlóné

osztályfőnökök

tanítók


Kovács Lászlóné

Fejlesztők


Kindruszné M. Ágnes, fel-

mérésvezetők

Andó Károly ig.

Év végi munka értékelése

2008. 05. 30.

Galgócziné P. E. oktatási

ig.h.,



Az aláhúzott határidők a kontrollmérések időpontjait jelölik.


13

Ütemterv

2007/2008 I-II. félév

Érintett


Szociometria, tanulási stílus,

orientáció, szorongás





- adatbevitel

- feldolgozás


elemzése, osztály és egyé-

ni profilok elkészítése

5.a

5.b

5.c

5.d

6.a

6.b

6.c

6.d

7.a

7.b

7.c

7.d

8.a

8.b

8.c

8.d

2007. 09. 10.hét osz-

tályfőnöki órái

(szociom., szorongás)

2007. 09. 17. 10. hét

osztályfőnöki órái

(tan. stílus és orientá-

ció, 5. évf.)

Osztályfőnökök

Kindruszné M. Ágnes,


Osztályfőnökök

Szövegértés





- adatbevitel

- feldolgozás




- Fejlesztési tervek kidolgo-

zása




6.a

6.b

6.c

6.d

7.a

7.b

7.c

7.d

8.a

8.b

8.c

8.d

2007. 09. 17.

Folyamatos

Tesztkészítés: Rátonyi M.

Szaktanárok

Szaktanárok


magyar tantárgycsoport

Rátonyi M.

Lakatos Istvánné

Nagy Endréné

Gaál Lászlóné

Szabóné K. A.

magyar tantárgycsoport



14

OKM 6. és 8. évfo-

lyamokon

Szövegértés


- adatbevitel

- feldolgozás




6.a

6.b

6.c

6.d

8.a

8.b

8.c

8.d

7.a

7.b

7.c

7.d

2008.05.28.

2008. 05.21.


felmérésvezetők

Andó Károly ig.

Szaktanárok

Év végi munka értékelése 2008.06.03. Kindruszné M. Ágnes,

Galgócziné P. E. oktatási

ig.h.,

Andó Károly ig.


15

1.7. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2007.

Matematika

2. képességszint, képesség-pont: 515

Fejlesztendő terület Csoport Tantervi tartalom Tantervi tartalom

71

4333

0

20

40

60

80

Tényismeret és

rutinműveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

Mennyiségek és műveletek

20

5033

020406080

100

Tényismeret és

rutinműveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

Hozzárendelések és összefüggések

6071 67

020406080

100

Tényismeret és

rutinműveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

Alakzatok síkban és térben

100

33

100

020406080

100

Tényismeret és

rutinműveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

Események statisztikai valószínűsége


16

1.8. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2006.

Szövegértés - képességszint:1, 423 standardpont

Fejlesztendő terület Csoport Tantervi tartalom Tantervi tartalom

Bartha Ádám

6a

71 75

100

0

20

40

60

80

100

információ-

visszakeresés

kapcsolatok értéklés

dokumentum szöveg

teljesít

mén

y(%

)

Bartha Ádám

6a

7163

91

0

20

40

60

80

100

információ-

visszakeresés


elbeszélő szöveg

teljesít

mén

y(%

)

Bartha Ádám

6.a

72

100

56

0

20

40

60

80

100

információ-

visszakeresés


magyarázó szöveg

teljesít

mén

y(%

)

Bartha Ádám

6.a

72 77 80

0

20

40

60

80

100

információ-

visszakeresés


teljesít

mén

y(%

)


17

1.9. Individuális profil – 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés

2007.

Fejlesztést

igényel nem igényel

Fejlesztendő képesség

Egyéni Csoportos

Fejlesztés kezdete: .........................................

Kontroll időpontja: .........................................

Eredmény: További fejlesztést

igényel nem igényel

Arany János Általános Iskola - Karcag

18

2. Arany János Általános Iskola

Karcag

2.1. Az iskola bemutatása

Iskolánk a Nagykunság „fővárosában”, Karcagon működő 6 általános iskola egyike.

Intézményünk 1951 augusztusában jött létre. Kezdetekben több épületben működött. A szórtsá-

got 1961-ben a Karcag város déli részén megépített új iskolaépület szüntette meg. Ezzel kedvező

fordulatot vett az iskola tárgyi- és eszközellátottságban is.

Viszonylag új, egy emeletes épület, kívül-belül rendezettséget, tisztaságot áraszt. Folyamatosan

bővítjük az oktatási-nevelési munkánkhoz szükséges szemléltető eszközök sorát, valamint az

iskola belső és külső környezetének rendezettségét.

Jól felszerelt, korszerű szaktantermek kialakításával segítjük tanulóink esélyeinek növelését.

Pályázatok megírásával és a Városi Önkormányzat jelentős támogatásával sikerült kialakítanunk

jól felszerelt 10.000 kötetes könyvtárat, természetismereti laboratóriumot, nyelvi-informatikai

multimédiás labort és művészeti szaktantermet.

Tanulóink iskolai sikerességét, beilleszkedését, kötődését az iskolához a környezet minél színe-

sebb kialakításával szeretnénk elérni, melynek érdekében folyamatosan újítjuk tantermeink be-

rendezését.

Iskolánk beiskolázási körzete az „elöregedő” déli városrész a hozzátartozó „Déli Külváros-

sal”, ahol elsősorban cigány családok laknak. Tanulóink szülei között vannak szakmunkás-

ok, egyéni vállalkozók, de többségük segélyekből, alkalmi munkából tartja el családját.

Körülményeik szerények, de elfogadható színvonalúak. Többnyire nagycsaládban élnek,

ahol több generáció lakik együtt.

Szakmai struktúra Iskolánkban 1968. óta folyik az ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása. Jelenleg évfo-

lyamonként 1-1 tanulócsoportban.

A Karcag Városi Önkormányzat közoktatási intézményhálózat működési és fejlesztési tervében

továbbra is biztosítja az emelt szintű oktatás működési feltételeit.

Iskolánk kiemelten kezeli a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és ma-

gatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatását. Ezen gyermekek fejlesztését szak-

képzett pedagógusok irányítják: gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus.

A cigány kisebbségi oktatás is jelentős szerepet tölt be szakmai struktúránkban.

Ezen belül fontosnak tartjuk az interkulturális oktatást, melynek célja, hogy tanórákon és tanórán

kívüli foglalkozásokon a gyerekek megismerhessék más népek, kiemelten a cigány kisebbség

kultúráját.

Tanulási- tanítási módszerek

Mivel a tanulók többsége tanulási nehézségekkel küszködik, kiemelt helyet kap tevékenység-

rendszerünkben a tanulásirányítás.

Megtanítjuk tanulóinkat a tankönyvből tanulás lépéseire, a jegyzetelés alapvető technikáira.

A szókincsfejlesztés, fogalomalkotási készség fejlesztése végigkíséri a tanulókat 1-8. osztályig.

Ebben minden tantárgy oktatásának részt kell vállalnia a szaknyelv elsajátíttatásával. Minél több

lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a beszédre kifejezőképességük fejlesztése érdekében.

Igyekszünk kihasználni a szemléltetés lehetőségeit.

A tevékenykedtetés minden mozzanatát a motiváltság jellemez.

Szeretetteljes légkört biztosítunk, hogy a kudarcokkal küszködő tanulók feszültségei oldódjanak.

Figyelembe vesszük a tanulók eltérő adottságait és türelmesek vagyunk a lemaradókkal szemben.

Differenciálás, páros és csoportmunka, a kooperatív tanulásszervezés jellemzi tanóráinkat.


19

Meixner Ildikó analitikus- szintetikus olvasástanítási módszerét alkalmazzuk az első osztályosok

olvasás-írás tanításában. Erre a módszerre nagyon jellemző a kis lépésekben való haladás. Elő-

nye, hogy lehetőséget ad a tanulók saját tudásszintjének megfelelő fejlesztési ütem biztosítására.

A Lépésről lépésre képességfejlesztő programot vagy annak elemeit minden alsó tagozatos osz-

tály oktató-nevelő munkájában alkalmazzuk. Ez a program a közös tevékenységek során olyan

képességeket fejleszt, melyek segítik az önálló véleménynyilvánítást, döntéshozást és felelősség-

vállalást. Nyitott személyiséggé formál. Segíti a szülőkkel való jó viszony kialakítását is.

A tanulási– és magatartási zavarokkal küszködő tanulók képességfejlesztésére alkalmazzuk a

Sindelar Tréningprogram–ot. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki,

melynek segítségével egyénre szabottan javítjuk a korábban rosszul elsajátított ismereteket,

készségeket.

Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók és a szülők igényeihez igazodva indítjuk el minden tanév elején a különböző foglalko-

zásokat. Ezek jelenleg a következők: énekkar, báb szakkör, modern tánc, barkács szakkör, foci,

tömegsport, számítástechnika, angol - és német nyelv.

Nagyon sok tanulónk rendszeres látogatója iskolánk könyvtárának. A napközi nyugodt környeze-

tet és tanári felügyeletet biztosít a tanuláshoz a gyermekek számára.

A tehetséges tanulókat külön foglalkozásoson készítjük fel tantárgyi és kulturális versenyekre.

Kiemelten figyelünk a továbbtanulás előtt álló nyolcadikosokra, akik idegen nyelvből, matemati-

kából, magyar nyelvből és történelemből vehetnek részt külön foglalkozásokon.

Hagyományos rendezvényeink: Aranyos Hét, Névadó ünnepség, Nyílt nap, Legek-kirándulása,

nyári tábor, sí-tábor, karácsonyi- és húsvéti játszóházak, Farsangi mulatság, mesevetélkedők,

vers- és prózamondó versenyek.

Tanári műhelymunka

Iskolánkban két szakmai munkaközösség működik: alsós, felsős pedagógusok közössége.

Ezen kívül munkacsoportok koordinálják iskolánk pedagógiai tevékenységeit. Ezek a követke-

zők: minőségbiztosítási, audit, Lépésről lépésre, DÖK, kompetencia alapú oktatás.

A munkaközösségek és munkacsoportok rendszeresen összegyűlnek, hogy megoldásokat keres-

senek a felmerülő problémákra. Egységes pedagógiai eljárásokat dolgoznak ki, szakmai belső

továbbképzéseket, műhelymunkákat szerveznek.

Pályázatok

A helyi és magasabb szintű pályázati kiírásokat figyelemmel kísérjük, és minden lehetőséget

megragadunk, hogy pályázatok útján biztosítsuk tanulóink számára a minél előnyösebb tanulási

feltételeket. A pályázatok megírásában több nevelőre lehet számítani, akik idejüket nem sajnálva

remekül együtt tudnak gondolkodni. Ennek bizonyítéka a megnyert pályázatok sora, melyek le-

hetővé tették számunkra például a könyvtárbővítést, tanítási eszközök és bútorok vásárlását, in-

formatikai eszközök bővítését, kedvezményes táboroztatást.


20

2.2. Fejlesztési terv 2007/2008.

Prio-

ritási

sor-

rend

Cél Teljesítési kritérium A megvalósulás

mérési módja Idő-kategorizálás

1. 1.Valamennyi gondolkodási

műveletben elfogadhatóan teljesítenek a tanulóink

A leggyengébb gondolko-

dási művelet vonatkozásá-ban legalább 10%-os javu-

lás a megoldottságban

A következő komp.

mérés

2007/2008-as tanév

2. Kevesebb lesz a 0%-os

megoldottságú feladat

Évfolyam szinten ne legyen

összességében 5% alatt megoldott feladat

A következő komp.

mérés

2007/2008-as tanév

3. Kevesebb tanuló teljesít az 1. képességszint alatt

50%-kal csökken az 1. szint alattiak aránya

A következő komp. mérés

2007/2008-as tanév

2. 1 A nagyobb nehézségű fel-adatok elfogadhatóbb teljesí-

tése osztályszinten

10%-os javulás a megol-dottságban


2007/2008-as tanév

2. Kevesebb tanuló teljesít a

2. képességszint alatt

10%-kal csökken a 2. szint

alattiak aránya

A következő komp.

mérés

2007/2008-as tanév

3. A nehezebb gondolkodási

művelet teljesítményének

javítása

Legalább 10%-os javulás a

megoldottságban

A következő komp.

mérés

2007/2008-as tanév

3. 1. Időkerettel való gazdálko-

dás fejlesztése

5% alá csökkenteni a kevés

idő miatt nem megoldott feladatok számát

A következő komp.

mérés

2007/2008-as tanév

2. A Nyílt végű válaszok megoldottságának fejlesztése

A nyílt végű válaszok meg-oldottságának legalább

10%-os javulása


2007/2008-as tanév

3. A tantestület módszertani kultúrájának, szemléletének,

továbbfejlesztése

A tanuló megismerési tech-nikák területén tantestületi

továbbképzés tartása

Óralátogatás, tan-menet

Kulcskompetenciák

fejlesztésének ellen-őrzése

2007/2008-as tanév-től folyamatosan

2.3. Terv a szövegértés képességének fejlesztésére

Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés.

Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény.

El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást.


21

Feladatok/tevékenységek Felelős Határidő Dokumentum

Adatok bevitele a szoft-

verbe

Szaktanár A megírást követő

év március eleje

Adatbázis

Elemzések elkészítése Szaktanár A megírást követő

év március eleje

Elemzés

a) Évfolyam szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

b) Osztály szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

c) Egyéni szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

Összehasonlítása a Jelen-

tés adataival

Mérési csoport

tagjai

A megírást követő

év április 1. hete

Összehasonlító

elemzés

Végkövetkeztetések meg-

fogalmazása

Mérési csoport

tagjai



Jegyzőkönyv

Jelenléti ív

Fejlesztendő területek

kijelölése

Teljes tantestület A megírást követő


Feljegyzés

Intézményi fejlesztési terv

elkészítése

Igazgató A megírást követő


IMIP része

Évfolyam és osztályszintű,

valamint egyéni fejlesztési

tervek elkészítése



Fejlesztési terv

Szövegértés szövegalkotás

kompetenciájának fejlesz-

tése tanórákon is

Szaktanár Folyamatos tevé-

kenység

Feladatlapok, Órai

munka, Óralátoga-

tási feljegyzések

Felkészülés a következő

kompetenciamérés lebo-

nyolítására


év májusa

Jegyzőkönyv


22

2.4. Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére

Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés.

Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény.

El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást.

Feladatok/tevékenységek Felelős Határidő Dokumentum

Adatok bevitele a szoft-

verbe


év március eleje

Adatbázis

Elemzések elkészítése Szaktanár A megírást követő

év március eleje

Elemzés

a) Évfolyam szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

b) Osztály szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

c) Egyéni szintű Szaktanár A megírást követő

év március

Elemzés

Összehasonlítása a Jelen-

tés adataival

Mérési csoport

tagjai



Összehasonlító

elemzés

Végkövetkeztetések meg-

fogalmazása

Mérési csoport

tagjai



Jegyzőkönyv

Jelenléti ív

Fejlesztendő területek

kijelölése

Teljes tantestület A megírást követő


Feljegyzés

Intézményi fejlesztési terv

elkészítése



IMIP része

Évfolyam és osztályszintű,

valamint egyéni fejlesztési

tervek elkészítése



Fejlesztési terv

Matematika tantárgy

kompetenciájának fejlesz-

tése tanórákon is

Szaktanár Folyamatos tevé-

kenység

Feladatlapok, Órai

munka, Óralátoga-

tási feljegyzések

Felkészülés a következő

kompetenciamérés lebo-

nyolítására


év májusa

Jegyzőkönyv


23

2.5. Egyéni fejlesztési terv – Szövegértés - minta

A tanuló neve: .......................................

Osztálya: . ………………………………

Fejlesztendő területei

Szövegtípusok szerint / fontossági sorrend:

a) Dokumentum típusú szövegek értelmezése

b) Magyarázó szövegek értelmezése

c) Elbeszélő szövegek értelmezése

Gondolkodási műveletek szerint:

a) Információgyűjtési képesség

b) kapcsolatok felfedezésének képessége (pl. ok-okozati)

c) Értelmezési, önálló válaszadási műveletek fejlesztése

A fejlesztő tevékenység tartalma

Tevékenységek Felelős Bevont

személyek

Elvárt eredmény Ellenőrzés,

értékelés

Részképesség

zavar szűrése

Fejlesztő pe-

dagógus

Osztályfőnök Eredményvizsgálati

jegyzőkönyv

Kéthavonta

Szövegértelmezés

A problémás típu-sok, tanári irányí-

tással történő

elemzése

Magyar sza-

kos tanár

szaktanárok Szövegek önálló

értelmezés képes-

ség javulása

Szövegek értel-

mezése, egyfor-

ma típusok

eredményes

megoldásának

összevetése

Mondatalkotási

képességek fej-

lesztése

Magyar sza-

kos tanár

szaktanárok

Önálló, elfogadha-

tó, logikus mondat-

alkotás

Írásbeli felada-

tok megtekintése

Egyéni HF. kije-

lölése

magyartanár Történelemtanár,

földrajztanár stb.

A hf-ot a diák el

tudja készíteni, meg

tudja oldani

Negyedévente a

hf-ok megfelelő-

ségének ellenőr-

zése, értékelése

Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A

fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező.


24

2.6. Egyéni fejlesztési terv – Matematika - minta

A tanuló neve: .......................................

Osztálya: ...............................................

Fejlesztendő területei


a) Tényismeret

b) Modellalkotás

c) Komplex megoldás



személyek


értékelés

Részképesség

zavar szűrése

Fejlesztő pe-

dagógus


jegyzőkönyv

2 havi ciklusok-

ban

Szöveges ma-

tematikai fel-

adatok értelme-

zése

Matematika

tanár

Szaktanárok Feladatok megérté-

sének javulása

Feladatlapok

Logikus gon-

dolkodás fej-

lesztése

Matematika

tanár

Szaktanárok Feladatok megérté-

sének javulása

A gyerek írásbeli

feladatainak meg-

tekintése

Mennyiségi

fogalmak meg-

tanulása

Matematika

tanár

Szaktanárok Feladat önálló

megoldásának ja-

vulása

2 havi ciklusok-

ban (dolgozat

formában)

Egyéni HF. ki-

jelölése

matektanár Történelemtanár,


A hf-ot a diák el

tudja készíteni,

meg tudja oldani

Negyedévente a

hf-ok megfelelő-

ségének ellenőr-





25

2.7. Intézkedési terv – 2007/08

2.7.1. Cél

Eredményes országos kompetenciamérés

Probléma: Az országos kompetenciamérések során az iskola a jogszabályban

meghatározott minimum alatt teljesített

Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése.

2.7.2. Erőforrások

Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szak-

ember, számítástechnikus

Dologi: mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számító-

gép.

2.7.3. Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó.

2.7.4. Eljárásrend

Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős

1. Adatfeldolgozás minden

tanulóra vonatkozóan

Adatfeldolgozó szoftver

Segítségével (OKÉV)

2007.

Augusztus

utolsó hete

Tanítók

szaktanárok

2. Az adatok elemzése

Kivéve azon dolgozatok

melyeket továbbítani kell!

Teljesítmények kimutatása

- Osztályok teljesítménye

- Egyéni teljesítmények (tan-

tárgyanként, feladatonként)

3. Az alulteljesítés okainak

feltárása

2007.

Szeptember

első két

hete

Tanítók

szaktanárok

- Háttértényezők vizsgá-

lata

o Tanulói

képességek

mérése

Attitűdvizsgálat, induktív

gondolkodás mérése, olvasási

képességek mérése, stb.

A belső gondozói munkához

vezetett naplóban folyamatos,

nyomon követhető.

- Pedagógusok módszer-

tani kultúrájának vizs-

gálata

Eredményesség, hozzáadott

érték, képességfejlesztés, stb.

- Egyéb okok feltárása - Alkalmazott tankönyvek,

- Szemléltetések

- Motiválás

4. A feltárt okok elemzése

A mérőanyag, a BGR nap-

lók és a háttéradatok ösz-

szevetése.

Összehasonlító vizsgálat a

tanulói teljesítménnyel

2007.

Szeptember

vége

Tanítók

szaktanárok


26

5. Fejlesztési terv

Készítése (ad-hoc teamek)

- Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként

tanulókra lebontva az elemzé-

sek tapasztalatai alapján

2007.-

Október

közepe

A 8. osztályos

tanulók ered-

ményét nem

tudjuk mindad-

dig míg az érté-

kelést meg nem

kapjuk. Szá-

mukra a fejlesz-

tési terv elkészí-

tése már nem

feladatunk. A

többi osztály

esetében a tan-

tárgyat tanító

kollégák készít

tervet.

- Pedagógusokra vonat-

kozóan

A pedagógus teljesítményérté-

kelés eredményeinek tükré-

ben.

6. A szülők tájékoztatása az

érintett osztályok fejlesz-

tési terveiről.

Fejlesztési tervek tartalma,

együttműködés, szülők bevo-

nása a fejlesztési tervek vég-

rehajtásába

2007.

Szept.-okt.

Osztályfőnöki

mkvez.

Az érintett osz-

tályok osztály-

főnökei

7. A fejlesztési tervek meg-

küldése a fenntartónak

Iktatott anyag/dokumentálás Október

utolsó hete

Intézmény-

vezető

8. A fenntartó által jóváha-

gyott intézkedési terv vég-

rehajtása

Beépítése az éves iskolai

munkatervbe

A jóváha-

gyást köve-

tően azon-

nal

Igazgató, érin-

tett pedagógu-

sok

Szülők tájékoztatása

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba

27

3. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium

Békéscsaba

3.1. A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai – módszertani segédlet

3.1.1. Elméleti alapvetés 1

A szövegértés fejlesztésének célja, hogy diákjaink képesek legyenek tudásukat az életben alkal-

mazni, továbbhaladásra, s – igazodva a kor követelményeihez -, lerakjuk az élethosszig tartó

tanulás alapjait.

Iskolánkban az alsó tagozatban komoly munka folyik a szövegértés megalapozása és fejlesztése

érdekében. Nyilván más a feladat a felső tagozatban illetve a gimnáziumban. Természetesen ná-

lunk nem ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeni, mint a hátrányosabb helyzetben lévő is-

koláknak. A kompetenciavizsgálat eredménye ránk nézve igen pozitív megállapításokat tartal-

maz, ám mégis van tennivalónk e téren. Megvizsgálva ugyanis a feladatlapokat, rájöhetünk, hogy

elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldása ütközik nehézségbe, mely megkívánja az adatok

elemzését, gondolkodást, következtetések levonását, a szövegbeli információk valóságra vonat-

koztatását, önálló véleményalkotást.

Így módszertani segédletünk e területek fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani.

3.1.1.1. A szövegértés fogalma, tartalma

A szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és a rájuk való reflektálás annak érde-

kében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, és hatékonyan vegyen részt a

mindennapi életben.

A hatodikosoknál (11 éveseknél) elsősorban az alapvető szövegértési műveletek elsajátításán,

alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedikeseknél (15 éveseknél) már követelmény, hogy szö-

vegértési képességeiket minél szélesebb körben tudják felhasználni a különféle élethelyzetekben.

Feladatunk, hogy megalapozzuk azt az eszköztudást, mely képessé teszi őket önálló információ-

szerzésre.

3.1.2. A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai

3.1.2.1. Szövegtípusok

3.1.2.1.1. Elbeszélő szöveg

Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, melyek célja

egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői: az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás, a

személyes hangvétel, az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása stb.

Az elbeszélő szövegtípusba tartoznak például a novellák, mesék, tanmesék, vallomások, esszék,

amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, de lehetnek objektív jellegűek, mint például az

útleírások vagy a tudósítások.

3.1.2.1.2. Magyarázó szöveg

A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az

információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok

alapján. A magyarázó szövegek közé tartoznak például a tudományos okfejtések, érvelések, de-

finíciók, kommentárok.

A magyarázó szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvek

szövegeinek a többsége ebbe a típusba sorolható.

1 Értékelési Központ, Sulinova Kht. Kiadványa alapján


28

3.1.2.1.3. Dokumentum szöveg

A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordo-

zók tartoznak ide, mint a grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasí-

tások, különböző nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok, amelyekkel a tanuló a társadalmi élet

különböző színterein (például az iskolában, otthon, a postán, utazás közben) találkozik. Itt nem a

műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésé-

nek. A dokumentum típusú szövegek tehát elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közöl-

nek, előfordulhatnak önállóan vagy az előző két szövegtípus kiegészítéseként is. Ennek a szöveg-

típusnak a vizsgálata különösen abból a szempontból lényeges, hogy a tanuló mennyire tud el-

igazodni a mindennapi élet információi között.

3.1.2.2. Gondolkodási műveletek

Amikor a tanuló megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat, a szöveg és a hozzá kapcsolódó

feladat típusától, nehézségétől függően különböző gondolkodási műveleteket hajt végre. A kér-

désekre és utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szövege-

ket. A szövegértési tesztben szereplő legfontosabb műveleti szintek: (1) információ-

visszakeresés, (2) kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) értelmezés.

3.1.2.2.1. Információkeresés szintje

Az információ-visszakeresés általában egy bekezdésben, egy mondatban vagy egy mondatrészen

belül található néhány információ azonosítását és visszakeresését kívánja a tanulótól a szöveg

azonnali megértése alapján. Az információ-visszakeresés nehézsége függ a visszakeresendő in-

formációk számától, az információkat jellemző kritériumok mennyiségétől és minőségétől, az

információk kapcsolódásának módjától, attól, hogy a keresett információ mennyire szembetűnő a

szövegben, és hogy a szöveg mennyire ismerős az olvasó számára. A feladat nehézségét befolyá-

solhatja még a szöveg bonyolultsága, valamint az információk közti hasonlóság.

Az információ-visszakeresést a következő példákkal lehet illusztrálni:

a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása;

szavak, kifejezések visszakeresése;

a történet körülményeinek (idő, helyszín stb.) azonosítása;

a szöveg fő gondolatának vagy kulcsmondatának (tételmondatainak) visszakeresése

(amikor az

explicit módon van jelen a szövegben).

3.1.2.2.2. Kapcsolatok, összefüggések felmérésének szintjei

A szöveg általános megértése után az olvasó következtetéseket von le olyan információk révén,

amelyek implicit módon vannak jelen a szövegben. Például egyik eseményből egy másikra kö-

vetkeztet, vagy összekapcsol két információt. Forrásai az olvasás során aktivizálódó, de a szö-

vegben explicit módon ki nem fejtett gondolatok.

Az összefüggések felismerése tipikusan olyan folyamat, amely nem mondatszinten történik.

Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szöveg egy kijelölt része alapján egyszerű követ-

keztetést igényelnek, és vannak nehezebbek, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kíván-

ják a tanulóktól. A legnehezebbek közé tartoznak például az analogikus okfejtésre támaszkodó

feladatok. A szöveg hossza és összetettsége, valamint a téma ismertsége is befolyásolja a feladat

nehézségét.

A műveleti szintet a következő példákkal lehet illusztrálni:

a) következtetés egyik eseményből egy másik eseményre;


29

b) érvek és ellenérvek sorozatából a legfőbb gondolat kikövetkeztetése;

c) általánosítások felismerése a szövegben;

d) két szereplő közötti kapcsolat leírása.

3.1.2.2.3. Az értelmezés szintje

Az idetartozó feladatok a logikai megértésre támaszkodnak: az olvasónak a szövegben foglalt

információkat és gondolatokat kell feldolgoznia. Reflektálnia kell a szövegre, és értékelnie kell a

szöveg egészének vagy egy-egy részletének tartalmi vagy formai jegyeit, és esetenként indokol-

nia is kell az állítását. Az ilyen jellegű vizsgálatok kritikai elemzést igényelnek: a válasznak tük-

röznie kell a szöveg mélyebb rétegeinek a megértését.

A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan ezen a műveleti szinten is a szöveg egé-

sze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. Az olvasó e művelet során túlmegy a

szöveg szó szerinti értelmezésén.

Amikor értelmezi a szöveg információit és gondolatait, nagyobb mértékben támaszkodik a hát-

tértudására, meglévő ismereteire és tapasztalataira, mint ahogyan azt az előző műveleti szinten

tette. Ily módon a szöveg teljesebb megértéséig jut el.

A szövegértelmezés attól is függ, hogy az olvasó mennyire jártas a szöveghez kapcsolódó isme-

retanyagban. Nehézségét befolyásolhatja a szöveg hossza és bonyolultsága, és hogy a szöveg,

illetve a feladat milyen mértékben orientálja az olvasót, mennyire könnyíti vagy nehezíti meg a

helyzetét.

Az értelmezés szintjét a következő példákkal lehet illusztrálni:

a) a szöveg legfőbb üzenetének vagy témájának azonosítása, megfogalmazása;

b) egy alternatíva értelmezése a szereplő cselekedeteinek tükrében;

c) a szöveg információinak összehasonlítása és szembeállítása;

d) egy szöveg hangulatának, hangnemének jellemzése;

e) a szöveg információinak értelmezése a való élet viszonylatában

3.1.3. A képességszintek és legfontosabb kritériumaik

Magyarországon összesen négy szintet határoztak meg és definiálták az egyes szintekre jellemző

teljesítményeket. A PISA vizsgálat során a szövegértést öt, a matematikai gondolkodást pedig

hat szinttel jellemezték. Azért döntöttek a négy szint mellett, mivel az ötös osztályozási skála

terjedt el nálunk, ennek megfelelően a kompetenciamérésnél az 1. szint alatti eredményt elérőket

itt az elégtelen teljesítményt nyújtókkal azonosítják. Az első definiálható szint a kettesnek felel

meg és így tovább.

1. képességszint (elégséges)

- egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy szempont alapján

- úgy, hogy az információk explicit formában vannak jelen a szövegben,

- képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a

szöveg

- főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására,

- háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.

2. képességszint (közepes)

- képes több szempont alapján egy vagy több információ azonosítására,

- képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére,

- képes egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására,

- képes alacsonyabb szintű következtetések levonására,

- felismeri a szöveg legfőbb gondolatát, tudja


30

- értelmezni a szöveg egy meghatározott részét, és képes a szöveg főbb témájának és a

szerző

- szándékának azonosítására.

- háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.

3. képességszint

- képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételé-

vel,

- átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat,

- képes a kért információ azonosítására,

- képes annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz,

- képes összefüggéseket felismerni

- következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből,

- a szövegrészeket egységbe tudja rendezni,

- háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés vagy mondat értelmezésére, valamint a

- szöveg egészének vagy részletének értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag

- vonatkozásában,

- képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére,

- tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolatai alapján.

4. képességszint

- képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére, ame-

lyek

- közül némelyik nem szó szerint szerepel a szövegben,

- képes olyan információk visszakeresésére, amelyek több kritériumnak felelnek meg,

- ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz,

- képes a hasonló jellegű információk közül a megfelelő kiválasztására, azonosítására,

- képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben,

- képes a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolatok felismerésére, azonosítására;

- képes következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből,

- képes a következtetések magas szintű értelmezésére.

- tudja értelmezni a teljes szöveget, egy adott szövegrészt a szöveg egészének tükrében,

- tudja értelmezni két- vagy többértelmű szövegrészeket, a várttal ellentétes elgondolásokat

egy

- hosszabb és bonyolultabb szövegben,

- háttértudására támaszkodva képes egy összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kriti-

kai

- jellegű megítélésére,

- képes a nyelvi árnyalatok értelmezésére,

- képes a szöveg egészének vagy részletének kritikai szempontú értékelésére,

- képes a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítására.

3.2. A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az 1-12. évfolyamon

3.2.1. Információkeresés

(Ld. a feladatgyűjtemény I.)

- adatkeresés aláhúzással

- adatkeresés felsorolással

- adatkeresés sorba rendezéssel


31

- adatkeresés párba vagy ellentétbe állítással

- igaz állítások felismerése

- hibakeresés

- színezés

- rajzkészítés a szöveg alapján

- tételmondat keresése

- címadás

- vázlat elkészítése, kiegészítése

- a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása

3.2.2. Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése

(Ld. a feladatgyűjtemény II.)

Feladattípusok:

- táblázat adataiból következtetések levonása

- a szöveg adataiból szabály, általánosítás alkotása,

- szabály alátámasztásához szövegbeli adatok gyűjtése

- tettek jelenségek okainak azonosítása

- szövegrészek közötti logikai kapcsolatok felismerése (ellentét, következtetés, magyará-

zat,

- választás, egyszerű kapcsolat)

- állító és tagadó formájú állítások minősítése: helyes- helytelen

- adat- illetve folyamatelemzés alapján a várható következmény megállapítása

- jelenség azonosítása tulajdonság alapján

3.2.3. Értelmezés

(Ld. a feladatgyűjtemény III.)

- szómagyarázat, szócikk készítése

- címadás

- a szövegbeli információk alapján vélemény megfogalmazása egy-egy jelenségről, ese-

ményről,

- szereplőről

- szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek kapcsolata, metaforikus jelentés

- a szöveg információinak valóságra vonatkoztatása

- háttérinformáció felhasználása, az előzetes tudás alkalmazása

3.3. Szövegértési példatár

3-8. évfolyam Nagyné Horváth Magdolna olvasás és szövegértés 6.,

Pedellus Tankönyvkiadó kiadvány alapján

9-12. évfolyam OM Országos Kompetenciamérés 2004; 10. évfolyam alapján

3.3.1. Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban

3.3.1.1. Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez


32

Információkeresés

1. Jelöld meg azt a szót, amelyik a képhez tartozik! (1 kép több szó)

2. Színezd a keret alá írt szó jelentését!

3. Kösd a képhez a megfelelő szót! (szavak száma= képek száma; szavak száma> képek száma)

4. Mi nincs a képen? Keretezd be! (szavak> képek)

5. Egészítsd ki a képet a

- szószerkezet

- mondat

- mondatok alapján!

6. Színezd a képet a

- szószerkezet

- mondat

- mondatok alapján!

7. Keresd a párokat! Kösd össze a képeket a mondatokkal!

8. Minden mondat után egy kérdést olvashatsz. Húzd alá a mondatokban a kérdésekre válaszoló

szavakat, szókapcsolatokat!

9. Melyik rajz válaszol a kérdésre? Kösd össze! (Mit olvas anyu? Kép: fagyi, meggy, könyv)

10. A mondatok befejezéséhez keresd a megfelelő rajzot és kösd össze! (Ágnes megmosta a

Kép:könyv, fog,felhő)

11. Olvasd el a két mondatot!(Mit vett nagyi Gyöngyinek? Pöttyös szoknyát, kesztyűt, sálat.)

Rajzold le a hiányzó képet! ( kép: szoknya, sál )

12. Olvasd el a két mondatot! Húzd alá a feleletet!(Nyáron meleg van. Bori sokat úszik. Mikor

szokott Bori úszni?)

13. Húzd alá az alábbi

- szavakat

- szókapcsolatokat

- mondatokat a szövegben!

Fogalmazzunk meg kérdéseket ezekre vonatkozóan!

14. Keretezd be a kiemelt

- szavakat

- szókapcsolatokat

- mondatokat a szövegben!

Írd le (Számozással rendezd ) helyes sorrendbe !

15. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! ( Kérdés: a), b), c),…válasz)


33

Jelöld csillaggal a helyes választ!

16. Fejezd be a mondatot! Húzd alá a mondatba illő kifejezést!

17. Milyen tulajdonságok illenek a külsejére? Keretezd be a felsoroltak közül a rá illő kifejezé-

seket!

Milyen tulajdonságok nem illenek a ……….külsejére? Húzd le!

Tegyél csillagot a -ra / -re jellemző állítások elé!

Az igaz állítás(ok) elé tegyél csillagot!

18. Húzd alá amelyik szókapcsolatot olvastad a szövegben!

Húzd át, amelyiket nem olvastad a szövegben!

19. A szavak a párjukat keresik. Segíts nekik! (úszó nyak

hosszú tojás

fehéreskék ház)

Kösd össze az összetartozó- helyszíneket-----eseményeket

- szereplőket -----cselekvéseket , történéseket a szöveg alapján!

20. 20. Válaszd ki a szavak párját! Írd őket a vonalra! (kellemes levegő

apró _______

zöld _______)

21. Színezd ki a képét a leírásnak megfelelően!

22. Sorold fel…….!

23. Egészítsd ki számokkal a szöveg alapján a következő mondatokat!

24. Keresd meg (Húzd alá Keretezd be, Írd le ) azt a mondatot a szövegben, amely a

-ról -/ről szól!

Mi a ………….? Másold le azt a mondatot a szövegből, amelyikből megtudhatod!

25. Válaszolj a kérdés(ek)re!

a) Mivel táplálkozik a zsiráf? Kösd a zsiráf képéhez a megfelelő szavakat!

b) Válaszodat írd a vonalra!

c) Mondattal válaszolj!

26. A szövegből kiemelt mondatok tagmondatainak párosítása.

27. Melyik mondatot írtuk le magánhangzókkal? Keresd a szövegben! Húzd alá!

28. Mit mondott ? Húzd alá a szövegben a mondatot!

29. Keretezd be annak a …………….-nak/ -nek a nevét, amelyikről nem találsz képet a szöveg

mellett! (Rajzold le!)

30. Mely bábokkal játszanád el a mesét? Válaszd ki, rajzold le a keretbe!


34

Csak a mesében szereplő állatok képét színezd ki!

A mese szereplőinek képe elszakadt, csak a végük látszik. Kik ők? Írd le a nevüket!

31. Melyik szereplő szólalt meg először? Színezd ki a képét!

Ki mondta? Írd a négyzetbe a szereplő nevének kezdőbetűjét!

Kösd össze a szereplők képét a mondatokkal!

32. Hol játszódik a történet? Tegyél csillagot a megfelelő rajzhoz!

Hol nem játszódik? Húzd át!

Melyik helyszín hiányzik? Pótold!

33. Összekeveredtek a szavakban a betűk, szótagok. Rakd sorrendbe őket! A ……………-t ol-

vashatod. (pl:.valami élőhelyét, tulajdonságát, stb. )

34. Keresd a szövegben a szót! Pótold a hiányzó betűket! (h-zima-ka)

Kapcsolatok, összefüggések felismerésének szintje

1. Mi nem illik a sorba? Húzd alá!

bárány sertés kecske elefánt

2. Keresd a szavak ellentétes jelentését! Kösd össze!

3. Keresd a szóhalmazban a ………….szó ellentétes jelentéseit! Húzd alá azokat!

4. Írj a pontok helyére – magánhangzót

– mássalhangzót úgy, hogy értelmes szót kapj!

5. Alkoss a megadott szótagokból szavakat!

6. Alkoss szavakat a megadott betűkből!

7. Csoportosítsd a szavakat! Adj nevet a csoportoknak!

8. A megadott szempont(ok) alapján csoportosítsd a szavakat!

9. Összekeveredtek a szavak betű. Rakd helyes sorrendbe!

10. A szavakban több másik szó is elbújt. Keresd meg! (hótakaró)

Alkoss önállóan ilyen szavakat!

11. Olvasd el az alapszót! Tegyél hozzá egy betűt úgy, hogy értelmes szót kapj!

(él, éle, éles)

12. Állapítsd meg a szabályt! Folytasd!

a) retek-rétek, karok-károk ,…

b) szál-szál, hal-hall…

c) véreb-veréb felül-fülel…


35

d) tőr-tér vesz-visz…

13. Egészítsd ki a szótagot értelmes szóvá!

14. Alkoss értelmes szavakat egy-egy betű betoldásával!

( ---osszú, ---alu)

15. Melyik szó illik középre?

víz, tűz, szín, út kristály tükör

futó hely

fő vonal

kocsi pad

16. Írj a vonalakra olyan szótagokat, hogy összeolvasva értelmes szót kapj!

-__________ __________-

ma- -__________ __________- -rül

-__________ __________-

17. Változtasd meg az első mássalhangzót!

vonat-_________, képes-__________, májas-___________

18. Illessz új mássalhangzót a szóba, így változtasd meg a szó jelentését!

láma-lámpa, száma-________, édes-__________

19. Húzd le a mondatba hibásan került betűket!

Emlősállat. Farkában él.

20. __________ képét látod. Részeinek nevét írd a megfelelő helyre!

21. Kösd össze! (nem---faj fogalom)

gerely szerszám

víz baromfi

pulyka sportszer

22. Kösd össze a mondatok elejét a végével!

Miből van? A kabát fából.

A szék borsóból.

A főzelék szövetből.

Zolinak fáj a torka, mert elesett.

Robinak fáj a térde, mert sok cukrot evett.

Szilvinek fáj a foga, mert járvány van.

23. Olvasd el a szöveg címét! Milyen kérdésre vársz választ a cím alapján?

Mely kérdésedre kaptál választ a szövegből? Rajzolj karikát a kérdésed elé!

24. Más-más színnel keretezd be azokat a részeket, amelyek a következőkről szólnak…!

( A vízirigó színe A vízirigó lakóhelye A vízirigó mozgása…)

25. Mielőtt elolvasod a szöveget, a képek alapján mondd el……!


36

26. Melyik bekezdéshez nem tartozik kép? Keretezd be!

27. Mely bekezdések írnak le olyasmit is, ami a mellettük lévő képen nem látható? Húzd alá

bennük azokat a mondatokat, amelyek a képen nem látható dolgokról szólnak!

28. A következő szöveg a _____________-ról szól. Mielőtt elolvasnád, gondold végig, tudsz-e

válaszolni a kérdésekre! Tegyél karikát az elé , amelyikre tudod a válasz!

Olvasás után: Húzd alá azokat a kérdéseket, amelyekre választ kaptál!

29. Kertezd be a szövegben azt a részt, amelyik a legérdekesebb, leghumorosabb, stb. volt a

számodra!

30. Melyik bekezdésben olvastál a __________-ról /ről ?A bekezdés számát írd a négyzetbe!

31. Karikázd be azokat a szövegrészeket, amelyekből megtudod…….!

32. A….. bekezdésben húzd alá azokat a mondatokat,(szókapcsolatokat) amelyek fontos ismere-

tet közölnek a ……...-ról /-ről!

33. Fogalmazd meg a képek alapján, miben különböznek a bemutatott……!

34. A szöveg többféle szót használ a ……………….kifejezésére. Keresd meg ezeket és írd le!

35. Olvasd el a kiemelt szókapcsolatot!A felsoroltak közül melyik jelent ehhez hasonlót? Húzd

alá!

Írd a megadott kifejezéseket a hasonló jelentésű szavak mellé!

azonos lehet szereti ügyetlen…

esetlen:

megegyezhet:

kedveli:

36. Milyennek ismerted meg a………..-t? A felsorolt tulajdonságok közül válassz!

37. Mit jelent a …………….kifejezés? Húzd alá a felsoroltak közül a helyes választ!

38. A ……..mely jellemzőiről szól a szöveg?Keretezd be ! (ellenségeiről, életmódjáról, kicsinye-

iről…)

39. Kire mondjuk, hogy…….? Két jó választ találsz. Válaszd ki a helyeset!

40. Mit jelent az alábbi kifejezés / mondat? Húzd alá a helyes választ!

41. Melyik szónak van jelentése a felsoroltak közül?

42. Két egymás melletti szóban elrejtőzött egy harmadik. Keresd meg!

tavi rágcsál

43. Melyik szereplőre illenek a következő kifejezések? Írd a számokat a megfelelő szereplőhöz!


37

44. Olvasd el a szómagyarázatot! Melyik kép tartozik hozzá?

45. Miért ?

Azért, mert a)

b)

c)

Jelöld csillaggal a helyes választ!

46. Melyik jó, melyik rossz tulajdonság? Csoportosítsd!

47. Milyen volt a ………..a mese elején ? Milyen lett a végére ?

Megadott tulajdonságok csoportosítása, Ilyen volt:______ Ilyen lett:_______

Értelmezés szintje

1. Rajzold (írd) le a találós kérdés megfejtését!

2. Melyik közmondás illik a meséhez? Jelöld csillaggal!

3. Adj más címet a mesének!

4. Milyen volt a ……….a mese elején? Milyen lett a végére? Írd le!

5. Írj másik befejezést!

6. Magyarázd meg…!

7. Mit gondolsz a ……..-ról /-ről ? Írd le a véleményedet!

8. Helyesen döntött-e………….? Miért? Írd le!

9. Melyik meséhez, történethez hasonlít ez a mese, történet? Miért?

10. Milyen tanácsot adnál a…………-nak /-nek ?

11. Mi a szöveg témája? Válaszd ki az alábbiak közül!

12. Húzd alá, milyen színeket használnál, ha lefestenéd azt, amiről olvastál a 2. versszakban!

13. „ Elszakadt a mondat.” Ha összeilleszted a részeket, akkor megtudod a mese üzenetét.

14. Magyarázd meg a szavak, (mondatok) jelentését!

15. Írd a számokat a megfelelő állítások hoz!

1)Minden élőlényre igaz.

2)Minden növényre igaz.

3)Csak a szövegben leírt növényre igaz.

16. Mi a szöveg témája? Írd le!


38

17. Mire tanít bennünket a történet? Húzd alá!

Fogalmazd meg!


Ismeret-visszakeresés feladattípusai szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek feldolgozásához

- Színezd ki a rajzot a szövegben olvasottak alapján!

- Egészítsd ki a rajzot a szövegnek megfelelően!

- Az első bekezdésből írd ki azt, hogy ….

- Húzd alá azoknak a ….-nak a nevét, amelyiket név szerint említ a szerző!

- Pótold a szövegből vett szavak hiányzó betűit!

- Jelöld csillaggal…

- Fejezd be a szöveg alapján a megkezdett mondatokat!

- Felelj a kérdésekre egy-egy számmal!

- Karikázd be a kérdésekre felelő válaszokat a szövegben!

- Kösd össze az összetartozókat a szöveg alapján!

- Egészítsd ki az adatokat a … bekezdés alapján!

- Hányadik mondatban olvastad, hogy…

- Jegyezd le az adatokat!

- Válaszolj a kérdésekre az életrajz segítségével!

- Számold meg a szóhalmazban hányszor fordul elő a … szó! Nem jelölheted meg a szava-

kat!

- Gyűjtsd ki a helységnevekhez tartozó eseményeket!

- Jelöld színessel a megadott útvonalat!

- Az alábbi szóoszlopokból húzd alá azokat a szavakat, amelyeket megtaláltad a szöveg-

ben!

- Számold meg hány mondatból áll az első rész!

- Jelöld az ismétlődő részeket!

- Válaszd ki a megadottak közül az egyetlen helyes választ a kérdésre!

- Kösd össze a szövegből vett szószerkezeteket összetartozó párjukkal!

- Kösd össze a szavakat jelentésükkel és a képükkel!

- Húzd át annak a nevét, amit nem látsz a képen!

Összefüggés megértés-következtetés feladattípusai

- Húzd alá azt a részt, amelyikből megtudtad, hogy…

- Válaszolj a kérdésekre saját szavaiddal!

- Vonallal válaszd el a különböző helyszíneket!

- Írd ki a szövegből csoportosítva a vers igéit aszerint kire vonatkozik a szereplők közül!

- Kiről szól a … bekezdés?

- Ki mondta? Hogyan mondta? Írd a mondatok mellé!

- Mi a szerepük a szövegben ismétlődő részeknek?

- Mi a jellemző …-ra? Írj a főnevek mellé odaillő melléknevet az olvasottak alapján!

- Keresd ki a rímelő szavak párjait és írd mellé!

- Rajzold a párbeszédes részek elé a szereplő jelét!

- Milyen cselekedettel ruházza fel az író az erdőt, ….?

- Írd ki a mese kezdő, befejező mondatokat!

- Húzd át a megadott szavak közül a mondatba nem illő szavakat!


39

- Kösd össze a tulajdonneveket a hozzá tartozó évszámokkal!

- Jelöld aláhúzással vagy + jellel azt a kifejezést, amit most hallottál először!

- Jelöld ?-lel azt, amit nem értesz!

- Miből készültek a szövegben olvasott tárgyak?

- Írd le más szóval!

- Keresd meg az Értelmező kéziszótárban!

- Mire gondoltam? Segítenek a kulcsszavak.

- Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!

- Pótold a hiányzó köznapi és írói kifejezéseket!

- Keresd a szó ellentétes jelentésű párját!

- Helyettesítsd rokonértelmű kifejezéssel!

- Írj 3 szinonimát a megadott szóra!

- Magyarázd a mondatok jelentését!

- Mi a különbség a két jelentés között? (Kati a piacra megy. Kati megy piacra.)

- Két közmondást összekevertünk, rendezd őket!

- Helyettesítsd a szószerkezeteket egy-egy találó igével!

- Alkoss mondatokat a különbözőképpen írt szavakkal! (súlyt, sújt)

- Milyen néven nevezték régen?

- Írd le a szólást egy szóval!

- Egészítsd ki a szólást, közmondást a megadott szavak közül a megfelelővel!

- Írj szólásokat. Segítenek a kulcsszavak.

- Alkoss színárnyalatokat a megadott szóláshasonlatok segítségével! (pl. Fehér, mint a hó.

= hófehér)

- Hogyan mondjuk magyarul a következő tudományágakat! (literatura)

- Olvasd össze a szótagokat és egy ismert közmondást kapsz!

- Egy szóval fejezd ki a kifejezéseket! (part nélküli vita= parttalan)

- Melyik szólás kapcsolódik az alábbi szópárokhoz? (kutya-szalonna)

- Pótolod a hiányzó szavakat az állandósult kifejezésekben!

- Ismert szólás egy szavát írtuk le. Egészítsd ki teljes mondattá!

- Gyűjts olyan hangulatfestő szavakat melyekkel a megadott jelentést fejezzük ki! (pl. lus-

tán, nehézkesen jár = cammog)

- Ítéld meg a cselekedetei alapján! Írj a szereplő neve mellé 2 – 2 jellemző cselekedetet!

- Csoportosítsd a szereplők tulajdonságát külső és belső tul. szerint!

- Melyik szereplőre jellemző a kiemeltek közül az aláhúzott szó?

- Miben hasonlít, miben különbözik? Írj 4 – 4 példát!

- Keresd a hibásan írt szavakat, számold, javítsd!

- A szöveg után 4 – 4 hasonló értelmű és hangzású mondat következik, de ezek közül, csak

az egyik fejezi ki teljesen a szöveg lényegét. Karikázd be ennek a mondatnak a betűjelét!

- Melyik rajz tartozik a szöveghez? Keretezd be!

- Írj kérdéseket a szöveghez kapcsolódóan a megadott szavakkal!

- Írd le az esemény mozzanatait sorrendben!

- Az alábbi állítás egy tévesen leírt kifejezés miatt hamis. Javítsd! Írd le helyesen!

- Húzd alá a címek közül a legmegfelelőbbet!

- Karikázd be az időszalagon azokat az évszámokat, amelyek az eseményhez kapcsolód-

nak!

- Jelöld azt a bekezdést, amelyben a legendáról olvashatsz!

- Az alábbi jegyzet a szövegből készült. Sorrendje nem egyezik a bekezdések sorrendjével.

Állítsd a jegyzetet helyes sorrendbe!

- Tagold a szöveget bekezdésekre, számozd!

- A kész vázlatpontok elé írd a hozzátartozó bekezdés számát!


40

- Tagold a szöveget a szokott jellel!

- Rajzok alapján mond el a részek tartalmát!

- Rajzok, kulcsszavak alapján mond el a részek tartalmát!

- Rajzok, tételmondatok alapján mond el…!

- Összekeveredtek a rajzok, tedd időrendbe őket, és írj vázlatot!

- Kérdések alapján bontsd részekre a szöveget!

- Kész vázlat alapján bontsd részekre!

- Kifejezések segítségével készíts vázlatot!

- Megadom a részek számát írj vázlatot és jelöld a szövegben!

- A részek száma adott, a vázlat hiányos, egészítsd ki!

- Milyen útvonalat járt be a szereplő? Rajzold le időrendben!

- Készíts kulcsszavas vázlatot!

- Készíts tételmondatos vázlatot!

- Számozással állítsd a mondatokat az események sorrendjébe!

- Bontsd részekre az elbeszélést úgy, hogy különítsd el fekvő vonallal az előkészítő részt, a

bonyodalmat, a tetőpontot és a megoldást!

- Melyik bekezdésben olvashatsz az alábbi álltásokról? Írd a bekezdés számát a mondat

elé!

- Egészítsd ki a hiányos mondatokat a kérdőszavak segítségével!

- Fogalmazd meg milyen összefüggés van….és … között!

- Adj új címet!

- Igaz – hamis? Jelöld!

- Húzd alá a megadott szavak közül azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a szövegre!

- Jelöld számozással az évek múlását a szöveg mellett!

- Milyen a szöveg hangulata? Húzd alá a megfelelő kifejezést!

- Rajzold le a két főszereplőt úgy, amilyenné a történet végére váltak!

Értelmezési feladatok

- Egészítsd ki a tanulmányaid alapján a hiányos mondatokat!

- Mit tettél volna a szereplő helyében?

- Milyen tanácsot adnál?

- Mi a részlet témája, műfaja?

- Milyen formai elem hiányzik a műből?

- Folytasd a történetet!

- Fejezd ki a tanulságot egy közmondással!

- Melyik közmondás fejezi ki a történet tanulságát? Húzd alá!

- Mi a véleményed? Elítéled vagy sajnálod?

- Keretezd be…véleményét…viselkedéséről!

- A közmondások elé „k”, a szólások elé „sz” betűt írj!

- Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyik a vicc poénja!

- Jelöld aláhúzással milyen tévedéseket rejt a szöveg?

- Írd le emlékeidet a témával kapcsolatban!

- Tapasztaltál már hasonlót az olvasottakhoz? Idézd fel!

- Adj rövid, lényegretörő választ a címben feltett kérdésre!

- A következő mondatok közül melyik tartalmazza a szöveg legfontosabb információit?

- Kérdezz a lényeges mondatokra!

- Az alábbi jegyzetek közül karikázd be annak a betűjelét, amely az olvasmány lényegét

adja vissza!

- Írj egymondatos meghatározást! Mi az…?


41

- Írj rövid emléketetőt az olvasmányból!

- Kinek ajánlanád a történet elolvasását, miért

- Milyennek ismerted meg a főszereplőt, Írj róla leírást!

- Légy idegenvezető, mutasd be a mű helyszínét!

- Számolj be a történet lényegéről hír formájában!

- Keress a mesére jellemző kifejezéseket!

- Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a mesére igazak!

- Az olvasott mese melyik típusához tartozik a meséknek?

- Keretezd be a két szereplő találkozásáról szóló részt! Húzd alá a békítő mondatokat!

- Olvasd el a kétféle szöveget! Hasonlítsd össze!

Szépirodalmi Ismeretközlő

Cím

Téma

Műfaja

- A rész drámaiságát egy ellentétpárral hangsúlyozza az író. Keresd ki az ellentétes jelenté-

sű szópárt!


42

3.3.2. Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban


Elbeszélő típusú szöveg


43

1. Melyik indián nép történetéből való a regényrészlet?

…………………………………………………………………………………….

Még két indián nép neve fordul elő a szövegben. Húzd alá a nevüket!

Hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a népek?

……………………………………………………………………………………..

I. Adatok kiemelé-

se

II. Szereplők vi-

szonyainak feltá-

rása

2. Gyűjts szavakat a szövegből!

Mi jellemezte a mohikánok törzsét a fehér ember megjelenéséig?

……………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés

felsorolással

3. Miért változott meg az indiánok élete Csingacsguk szerint?

Húzd alá piros vonallal ezt a szövegrészt!

I. Adatkeresés

aláhúzással

4. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik Unkasz és az apja?

……………………………………………………………………………………..

III. Szereplők

tulajdonságai

alapján a szereplő

jellemzése

5. Olvasd el figyelmesen a megfelelő részletet, és válaszolj a kérdésre!

Miért nem váltanak szót egymással apa és fia a találkozáskor?

……………………………………………………………………………………..

Miért hallgat Sólyomszem is?

……………………………………………………………………………………...

II. Tettek, jelensé-

gek okainak azo-

nosítása

6. A Sólyomszem „beszélő név”. Miért találó az elnevezés?

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

III. Vélemény

megfogalmazása

7. Fejezd ki másképp!

• sápadtarcú: ………………………………………………………………………

• boldog vadászmező: …………………………………………………………….

• mokaszin: ………………………………………………………………………..

• tűzital: …………………………………………………………………………...

III. Szómagyarázat

8. Ki mondja kinek a következő kifejezést?

„Hol vannak az elmúlt tavasz virágai!”

……………………………………………………………………………………..

Értelmezd a mondatot!

……………………………………………………………………………………..

III. Metaforikus

jelentés feltárása


44

Magyarázó típusú szöveg


45

1. Foglald mondatba: hol, mikor, kinek a tervei alapján készült a szövegben

olvasható építmény!

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

I. Adatok visz-

szakeresése

mondatba fogla-

lással

2. Milyen alkalomból, milyen céllal készült a torony? Húzd alá a kérdésre

válaszoló szövegrészt!

I. Adatkeresés

aláhúzással

3. Tanulmányozd az építmény leírását! Készítsd el az Eiffel-torony alapraj-

zát!

I. Rajzkészítés

szöveg alapján

4. Folytasd a torony műszaki adatainak gyűjtését! I. Adatkeresés

felsorolással • anyaga: vas

• alapterülete: 1,6 hektár

• magassága: ………………….

• ………………………………………

• ………………………………………

• ………………………………………

5. Keresd a szövegből Gustav Eiffel mérnöki képességét bizonyító tulajdon-

ságait! Sorold fel!

……………………………………………………………………………………..

II. Tettek, jelen-

ségek okainak

azonosítása

6. Milyen összehasonlításban szerepel a szövegben az Eiffel-torony és az

Empire State Building?

……………………………………………………………………………………..

II. Szövegrészek

közötti viszony

feltárása

7. Miért nyilvánították Eiffel művét műemléknek?

……………………………………………………………………………………..

8. Számold ki, hányan látogatták az utóbbi tíz évben az építményt!

……………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés


46

Dokumentum típusú szöveg


47

1. Mire használható a képen látható tárgy?

…………………………………………………………………………………….

III. A szöveg

valóságra vonat-

koztatása

2. Jelöld a szöveg szerkezeti részeit (I., II.) számokkal!

Jelöld arab számokkal (1-10) a második rész bekezdéseit!

…………………………………………………………………………………….

.

I. Szövegrészek

azonosítása, tagolása

3. I. Tanulmányozd a szöveget, és válaszolj a kérdésekre!

• Mit jelent az „1:1-es méret” kifejezés?

…………………………………………………………………………………….

.

• Folytasd a szerkezet jellemzését!

A szerkezet jellemzői: ütésálló, …………………………………………………

III. Előzetes

tudás alkalmazá-

sa

4. II. A szöveg alapján alkoss véleményt a következő megállapításokról!

• Zajban nem lehet hallani a beszédet.

…………………………………………………………………………………….

.

• Ébresztőóraként is használható.

…………………………………………………………………………………….

.

• Kijelzéseit a sötétben nem látjuk.

…………………………………………………………………………………….

.

• Alkalmas képek küldésére is.

…………………………………………………………………………………….

.

• Minden esetben csak a tulajdonosa használhatja.

…………………………………………………………………………………….

.

• Összes barátod nevét, telefonszámát elraktározza.

…………………………………………………………………………………….

.

III. Véleményal-

kotás a szöveg

információi

alapján

5. Alkoss üzenetet a szöveg II. 6. első sorában foglaltaknak megfelelően!

…………………………………………………………………………………….

.

…………………………………………………………………………………….

.

III. Véleményal-

kotás a szöveg

információi alapján


48

6. Fogalmazz meg néhány tanácsot a mobiltelefon kulturált használatáról!

…………………………………………………………………………………….

.

…………………………………………………………………………………….

.

III. Szöveg való-

ságra vonatkoz-

tatása


49

3.3.2.2. Gyakorlati feladatok a 7-8. osztályok fejlesztéséhez



50

1. Kicsoda Edvard Grieg?

A halász

B sarki vadász

C utazó

D zeneszerző

I. Adatkeresés,

azonosítás

2. Mi volt a különbség a magyar és a finn határ átlépése között?

……………………………………………………………………………………..

II. Szövegrészek

közötti logikai

kapcsolat feltárása

3. Mi a Steinalsfossen?

A szikla

B hegycsúcs

C vízesés

D fjord

II. Jelenségek azo-

nosítása tulajdonság

alapján

4. Miről íres Trondheim városa? Írj HÁROM dolgot!

1. ………………………………………………………………………………

2. ………………………………………………………………………………

3. ………………………………………………………………………………

I. Adatkeresés fel-

sorolással

5. Milyenek a norvég emberek? A szövegből vett információkkal támaszd

alá válaszodat!

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

6. Érdekesnek találtad a szöveget? Válaszodat a szöveg alapján indokold is

meg!

III. Vélemény meg-

fogalmazása szö-

vegbeli információk

alapján

III. Véleményalko-

tás, valóságra vo-

natkoztatás


51

Magyarázó típusú szöveg I.


52

1. Az alábbi mondatok a szöveg egy-egy bekezdésére vonatkoznak.

Folytasd!

• A víz a legjobb ital.

• Szervezetünk jelentős része víz.

• A víz egyik feladata a szállítás.

• ……………………………………………………………………………

• ……………………………………………………………………………

• ……………………………………………………………………………

I. Tételmondat keresés,

vázlatkészítés

2. Olvasd el a második bekezdést! Színezd a téglalapokat víztartal-

muknak megfelelően! Adj címet a feladatnak!

Cím:

……………………………………………………………………………

III. Előzetes tudás al-

kalmazása (törtek)

ember izom zsírszövet csont

3. Karikázd be a szövegben azokat a kulcsszavakat, amelyek a víz

szervezetben végzett feladataira utalnak! (5)

I. Kulcsszó keresés

4. Húzd alá a szöveg italféleségeit! I. Adatkeresés aláhúzás-

sal

5. Víztartalmuk figyelembevételével írd be ételeink nevét a megfelelő

helyre!

6. Milyen lényeges különbség van vízfogyasztásunk szempontjából téli

és nyári étrendünkben, egészséges és lázas beteg állapotunkban?

III. Háttértudás alkal-

mazása +

I. Adatkeresés sorba

rendezéssel

III. Szövegbeli informá-

ciók valóságra vonat-

koztatása

………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………


53

Magyarázó típusú szöveg II.


54

1. Egészítsd ki a szöveg alapján a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szomo-

rú hazai statisztikát!

1995: a kábítószer fogyasztók ……. %-a gyermek – ill. fiatalkorú, 1998: …….

%

1990 1998 2001. I. félév

↓ ↓ ↓

………. halálos áldozat ………. halálos áldozat ………. halálos áldozat

Milyen következtetéseket lehet levonni a fenti adatokból?

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés

szövegkiegészítéssel

II. Adatokból követ-

keztetések levonása

2. Melyik nap a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem világnapja?

Hogyan támogatta a média ennek a megvalósítását?

……………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés

Ki az a neves sportoló, aki maga is részt vállalt ebben a nemes feladatban?

………………………………

3.

Milyen szervi károsodásokhoz vezethet a fokozott mértékű alkoholizálás?

……………………………………………………………………………………..

Kb. hány alkoholbeteg él hazánkban?

………………………………………….

Ez a lakosság hány %-a? ………………………………………………………..

II. Tettek, jelenségek

okainak azonosítása

I. Adatkeresés kieme-

léssel

I. Adatkeresés

III. Háttértudás al-

kalmazása

4. Milyen összefüggések lehetségesek a lakosság élethelyzete, megélhetése,

esetleg iskolázottsága és az alkoholra, mint drogra való rászokás között?

……………………………………………………………………………………..

III. Háttérinformáció

a szöveg valóságra

vonatkoztatása

5. Elemezd a diagramot! Milyen következtetéseket

tudsz levonni az adatokból?

………………………………………………………..

6. Foglald össze néhány mondatban, hogy miért rendeznek világnapot a

drogfogyasztás elleni küzdelem számára! ……………………………………...

II. Diagram adataiból

következtetések levo-

nása

III. A szöveg való-

ságra vonatkoztatása

Az egészségügyi intézményekben

nyilvántartott kábítószer-fogyasztók

száma

32634233

79459458

0

5000

10000

1995 1996 1997 1998


55



56

1. Kétféle jelmagyarázatot olvashatsz. Mi a különbség a kettő között?

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

II. Adatokból

következtetés

levonása

2. A magyar nyelven kívül még milyen nyelven közlik a jelmagyarázatot?

……………………………………………………………………………………..

III.

Háttérinformáció

3. Miért van erre szükség? Indokold röviden!

……………………………………………………………………………………..

III. A szöveg

valóságra vonat-koztatása +

háttérinformáció

4. Ha jól válaszolsz a következő kérdésre, akkor a családod nyugodtan kikérheti

véleményedet a balatoni nyaralásotok megszervezésekor!

• Javasolj olyan balatoni kempinget a déli parton, amely közel van az autópályához, saját

strandja van, árnyékos hely is található, a területén nem működik zenés-táncos szórako-

zóhely!

……………………………………………………………………………………..

• Melyik kempingben foglaltassunk helyet Keszthelyen, ha a hajóállomás közelében sze-

retnénk lenni?

……………………………………………………………………………………..

• Ha gyalogtúrára vállalkoztok Zánkáról Nagyvázsonyba – megtekinteni a Kinizsi várat -

, hány kilométeres útra kell fölkészülnötök?

……………………………………………………………………………………..

• Hol található a térségben gyógyvizes fürdő?

……………………………………………………………………………………..

• Mit jelöl a következő ábra? ?

……………………………………

• Ha Tihanyban vagyunk a kempingben, és Siófokra szeretnénk eljutni, milyen közleke-

dési eszközökkel tehetjük meg?

Ajánl kétféle utat! Nevezd meg az úti cél eléréséig érintett településeket!

a) …………………………………………………………………………………..

b) …………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés

csoportba rende-

zéssel

I. Jelek értelme-

zése

III. Előzetes

tudás alkalmazá-

sa

I. Jelek értelme-

zése

III. Szövegbeli

információ való-

ságra vonatkoz-

tatása


57

3.3.3. Gyakorlati feladatok a gimnáziumi osztályok fejlesztéséhez



58

1. Milyen virágfajtákat nevez meg az olvasott szövegrészlet? Sorolj fel hár-

mat!

……………………………………………………………………………………..

I. Adatkeresés

felsorolással

2. Jelöld a novellarészletre vonatkozó állítások közül azt, amelyik HELY-

TELEN információt tartalmaz!

A A főszereplőt Andor úrnak hívják

B A virágboltban minden valódi fából volt.

C A szibériai hóvirágot a hátsó fali polcon pillantotta meg a főszereplő

D A golgotavirágot a hátsó fali polcon pillantotta meg a főszereplő

I. A novella adatai-

nak azonosítása

3. Hogyan, illetve miért jut eszébe Andor úrnak a vermut?

A Az éppen vásárló ötvenes nőről jut eszébe, bizonyára a nő finomkodó

beszéde, öltözéke miatt, mert mindez felidéz egy puha mozdulatokkal

kortyolgató csinos asszonyt.

B Az éppen vásárló ötvenes nőről jut eszébe, bizonyára a nő finomkodó

beszéde, öltözéke miatt, mert a látvány egy talpas egységpohárból, eltartott

kisujjal ivó nő képét idézi fel.

C Az éppen vásárló ötvenes nő és a tulajdonos párbeszédéből elkapott

hangfoszlányok idézik fel a vermutot, melyet Andor úr egy finomkodó nővel

fogyasztott el az elmúlt héten.

D A viaszmagnólia és a Vénusz papucsa illata idézi fel a vermut illatát.

III. Szépirodalmi

szövegek jelentés-

rétegeinek kapcso-

lata

4. Hogyan viszonyul Andor úr a virágokhoz? Válaszodat indokold!

……………………………………………………………………………………

III. Vélemény

megfogalmazása

szövegbeli infor-

mációk alapján

5. Miért tette a szerző zárójelbe a következő mondatot a szövegben: „Vajon

miért mindig a pici virágok a legillatosabbak?”

A A kézirat felesleges mondata lehet a zárójeles mondat, melyet véletlenül

mégis közöltek nyomtatásban.

B A zárójel a mindenkori előadónak szól, akinek tudnia kell, hogy ezt

a mondatot félhangsúllyal kell mondani.

C Mivel a novellarészlet valószínűleg egy levélből származik, a zárójeles

mondat a történetből való kiszólást jelöli.

D Mintha az író elgondolkodna, filozofikusan kiszólna a szövegből. A mondat

nem illeszkedik közvetlenül a történetmondás folyamatába, a zárójel ezt jelzi.

III. Szépirodalmi

szövegek jelentés-

rétegeinek kapcso-

lata + szerzői szán-dék azonosítása


59

Magyarázó típusú szöveg


60

1. Mit jelentenek az E-számok? Húzd alá a szövegből az idevonatkozó mon-

datot!

I. Adatkeresés

aláhúzással

2. Sorolj fel három adalékanyag-típust a cikk segítségével!

……………………………………………………………………………………..

III.

Háttérinformáció

alkalmazása +

I. Adatkeresés

felsorolása

3. Jelöld a joghurt gyümölcstartalmára vonatkozó helyes állítást! A joghurt

gyümölcsdarabkái olyan gyümölcs-„csinálmányok”,

A melyeket laposra préselt gyümölcsvázból kálcium-foszfát és enzimek

felhasználásával állítanak elő

B melyeket cukorból, citromsavból és kálcium-foszfátból állítanak elő

C melyeket adalékanyagok felhasználása nélkül, préseléssel állítanak elő

D melyeket gyümölcsvázból víz, cukor, citromsav, kálcium-foszfát, sűrítő,

színező – és aromaanyagok felhasználásával állítanak elő

4. Vajon felsorolta-e a cikk valamennyi E-szám kódját? Miért?

……………………………………………………………………………………..

I. Információkere-

sés a helyes válasz azonosításával


sés

5. Segíti-e a cikk azokat, akik további információkat szeretnének

megtudni az adalékok élettani hatásáról? Válaszodat indokold!

……………………………………………………………………………………..

II. Adatokból kö-vetkeztetés levoná-

sa


61



62

1. Sorolj fel négy példát a szövegből arra, hogy mikor van az embernek több

C-vitaminra szüksége a megszokottnál?

……………………………………………………………………………………..


sés felsorolással

2. Mi a gyógyszert forgalmazó cég neve?

……………………………………………………………………………………..


sés kiemeléssel

3. Állítsd fontossági sorrendbe az alábbi információkat! A számozást kezdd

a legfontosabbal!

……… Orvosi vény nélkül kapható.

……… Nem alkalmazható súlyos vesebetegségek esetén.

……… Nagy adagok hasmenést okozhatnak.

……… A csepp gyógyszerforma megkönnyíti az alkalmazást.

III. Az információk

valóságra vonatkoz-

tatása

4. Hogyan értelmeznéd az ismertető következő mondatát: „A felbontott

üveg 13 hétig használható fel”?

A 13 héttel a felbontás után a gyógyszert át kell tölteni egy másik üvegbe.

B Arra figyelmeztet: jól gondoljuk meg, mikor bontjuk fel az üveget.

C A gyógyszer minősége felbontás után 13 héttel nem szavatolt.

D 13 hét múlva az üveget vissza kell váltani.

III. A szöveg való-ságra vonatkoztatá-

sa

5. Hogyan folytatnád a mondatot? Mellékhatások a megadott adagokban

nem ismertek…

A … és igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak.

B … ezért igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak.

C … ha igen nagy adagok gyomorpanaszokat okoznak.

D … ám igen nagy adagok gyomorpanaszokat okozhatnak.

II. Mondatok közöt-ti logikai kapcsola-

tok felismerése

6. Melyik állítás IGAZ a Cebion cseppek alkalmazására?

A Hígítás nélkül kevesebb cseppet kell beadni.

B Gyermekeknek csak hígítva adhatjuk be.

C Hígítva vagy anélkül 20 cseppet is adhatunk iskoláskorú gyermekünknek.

D 1 éves kor alatt nem alkalmazhatjuk.

II. Állító és tagadó formájú állítások

minősítése


63


64

1. Mit jelent a „szakadó lakk”?

……………………………………………………………………………………..


sés

2. Mi a félolaj, és mi a szerepe a munkálatokban?

A Lenolajkence és terpentin keveréke, a repedezést segíti elő.


sés + helyes válasz

azonosítása

II. Állító és tagadó

formájú állítások

minősítése

B Lenolajkence és terpentin keveréke, patinássá teszi a bútor felületét.

C A színezőanyag oldószere, patinássá teszi a bútor felületét.

D Umbra színt kölcsönöz a bútornak, patinássá teszi a bútor felületét.

3. A munkafolyamat első három fázisa szorosabban összetartozik. Jelöld azt

az állítást, amely az első három fázissal kapcsolatban HELYTELEN!

A Mindhárom művelethez szükség van folyékony anyagra.

B A barna és a zöld szín dominál ezekben a fázisokban.

C Mindhárom művelethez szükség van ecsetre.

D Az első és a harmadik fázis felcserélhető a szöveg szerint.

4. Érdemes-e belekezdenünk a barnászöld lakkréteg felvitelébe, ha összesen

három szabad óránk van? Válaszodat indokold!

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

II. Adatok elemzé-

sével következtetés

levonása

5. Eredményes lehetne-e munkánk akkor is, ha a munkafolyamatból ki-

hagynánk az 5. fázist? Válaszodat néhány szóval, röviden indokold!

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

III. Szöveg infor-mációinak valóság-

ra vonatkoztatása

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szeged

65

4. Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Szeged

4.1. Az iskola bemutatása

A Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szeged egyik legrégebbi közép-

iskolája, mivel alapítása 1923-tól datálódik. 1958-tól állami gimnáziumi képzéssel, majd a

szakközépiskolák szervezésével immáron 50. éve folytonosan részese a város és régiós térsé-

ge szakképzésének is. Tanulóink éves átlaglétszáma 930 fő körül ingadozik. Nappali tagoza-

tos szakközépiskolai képzéseink: szállítmányozás-, közlekedési szolgáltató-, rendészet és

rendvédelem-, autógépész-, elektronika-, autóelektronika-szakirányokon folyik. Az szakkép-

zések főként a közúti járművek javításával kapcsolatos szakmákra, valamint a közúti közleke-

dés, áruszállítás, szállítmányozás és logisztikai feladatok ellátására vonatkozó szakmákban

folynak. Befogadó iskolaként a névadó, Csonka János életművéből választottuk a pedagógiai

programunk mottóját: „Pontosság, megbízhatóság, újító szellem”.

Iskolánkhoz jól felszerelt tanműhelyek tartoznak, tanulóink kihelyezett szakmai gyakorlaton,

szakszervizekben sajátítják el a speciális munkavégzés fortélyait.

A nevelési hatások célirányosságát hagyományosan a tanórán kívüli programjainkkal segítjük:

diákönkormányzati rendezvények, karácsonyi és tavaszi kulturális és sportprogramok, egész-

ségnapi rendezvények.

5 éve rendezzük Csonka-kupa néven a középiskolai futsal, kézilabda és kosárlabda bajnoksá-

got a szegedi középiskolák részvételével.

A minőségirányítási program keretében a diákok bevonásával értékelni szoktuk rendezvénye-

inket.

Intézményünkben az oktató-nevelő munka elhivatottságát a tanulói versenyeredmények iga-

zolják, diákjaink több versenyen is értékes helyezéseket értek el szakma kiváló tanulója ver-

senyen országos 2. és 9. helyezett lett a karosszéria lakatos szakmában versenyző két tanu-

lónk.

4.2. Az intézmény minőségirányítási programja továbbfejlesztésének irányait

meghatározó terv

A célcsoport bemutatása

Szeged egyik legnagyobb létszámú középiskolája 940 fő tanulóval, 86,5 fős tantestületében

74,6%-os a 120 órás továbbképzést teljesítők aránya. A pedagógus fluktuáció 1,15%-os muta-

tója stabil humánerőforrást jelent a program megvalósításhoz és fenntarthatóságához.

Az IMIP középtávú programja tartalmazza az értékelési feladatok minőségelvű megvalósítá-

sának ütemezését.

A 2004-2005-ös tanévben a pedagógiai mérés és értékelés intézményi, munkaközösségi és

tanári szintű kérdésköreit tárgyaltuk.

A 2005-2006-os tanévben az intézményi önértékelés összetett feladatrendszerét ismertettük

meg a tantestülettel, és kitűztük az adatgyűjtés szakaszait.


66

A 2006/2007-es tanévben esélyegyenlőséget javító pszichiátriai előadássorozattal az integrált

képzés személyi kondíciói javítását valósítottuk meg, és kiépítettük az IMIP-et a törvényi elő-

írások szerint.

A 2007/2008-as tanévben a 2006-os országos kompetencia mérésekből adódó teljesítménynö-

velő eljárások, módszerek körét kívánjuk összegyűjteni és alkalmazásukat a napi munkába

minél teljesebb körben szorgalmazni.

Szövegértés

Helyzetkép

I.) A szakiskolai szövegértési kompetenciamérés 2003 és 2004-es eredményei a 10. évfolya-

mon:

- A olvasás-szövegértés felméréséből teljesítménynövekedést látunk: 421-ről 423. A szak-

iskolák országos átlaga 407. A teljesítményszint kiegyensúlyozottabb.

- A pedagógiai hozzáadott érték 1 év alatt kissé emelkedett.(0, 3).

- A szakiskolák között az eredményünk a trend fölött van: túlteljesítés +4.

- HEI index 0, 02 - dal rosszabb (-0, 32. 2003-ban, - 0,34 2004-ben)

II.) A 2006-os szakiskolai szövegértési mérés eredményei a 10. évfolyamon:

A szövegértés országos átlaga 399, iskolánkban 385 képességpont. Teljesítménycsökke-

nés állapítható meg. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása alapján az 1. szintet

54,5 %-uk, a 2. szintet további 18,2% teljesítette, de 3. szintig nem jutottak. A szakisko-

lákhoz viszonyítva 4,5%-kal több az alul teljesítő, leszakadó. A CSH-index hozzávetőleg

0,15. A pedagógiai hozzáadott érték nincs jelölve.

Következtetés:

Tanulóink 54,5%-a tud információkat, adatokat visszakeresni, azonosítani. 18,2 %-uk képes

összefüggéseket felismerni, logikai kapcsolatokat megnevezni, de már nem tud reflektálni,

nem képes a szöveg egészének tartalmi és stiláris értékelését elvégezni.

Matematika

Helyzetkép

A kompetencia mérések eredményei iskolánk szakiskolai tanulóinál:

Standardizált képes-

ségpont Szakiskolák átlaga Iskolai átlag

2003 410 464

2004 407 446

2006 408 449

Tanulók megoszlása képességszintenként iskolánkban:

Képességszint 1. szint alatt (%) 1. szint (%) 2. szint (%) 3. szint (%)

2003 11 42 32 15

2004 15 35 45 5

2006 13,6 27.3 54.5 4.6


67

Iskolánk eredménye a regressziós becslések a elvárható eredmények tükrében

Standardizált képességpont Várható eredmény Túlteljesítés

2003 426 +38

2004 419 +27

2006 449 +0

Következtetés

Az eredmények visszaigazolják a hétköznapok tapasztalatait miszerint tanulóink több-

sége csak az egyszerűbb szituációkban megjelenő problémákat látja át. Több mint 10%-nak

pedig a legegyszerűbb matematikai műveletek végrehajtása is nehézséget okoz. Ezek az

eredmények jobbak a szakiskolák átlageredményeinél.


68

4.3. A megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv

Időpont Tartalom Tevékenység Felelős Határidő

03.05. CD iskolajelentés értékelése Elemzés, összehasonlítás Team értékelés,

Keszőcze László 05.10.

04.01. - 04.30. Az IMIP továbbfejlesztése Ötletek a team-ek megalakítására

1. Kompetencia fejlesz-

tő teamek

2. Mérés-értékelés tea-

mek

05.08.

05.02. - 05.11.

A team-ek megbeszélései csak a ma-

tematika és magyar szakosok részvé-

telével

Ötletbörze az eredménytelenségek okainak

feltárására

Matematika és humán

munkaközösség veze-

tők

05.11.

05.11. - 05.13. Szakterületek csatlakozásai

Bekapcsolódási pontok egyeztetése. A) Ma-

tematika: német és angol nyelven

Matematika: fizika, kémia készségek, kom-

petenciák

B) Szövegértés: történelem, műközpontú

irodalomtanítás, drámapedagógia, ének-

zene, földrajz, interaktív könyvtári órák

Munkaközösség veze-

tők 05.13.

05.15. - 06.15. A fejlesztési tervek összeállítása,

koncepció kidolgozása

Megbeszélés, adatgyűjtés, rendezés,

teamvezetők megválasztása


tők 05.15.

06.15. - 06.30.

Olvasás-szövegértés teljesítménymu-

tató javítása osztály szinten

Feladatmegosztás


tők koordinálásával

teamek

06.30.

tanórákon:

- szövegtípusok feldol-

gozása,

- gondolkodási művele-

tek 3 szintje

tanórákon kívül:

- művészeti diák-

kör, dráma

szakkör, makett

szakkör

- tanulószoba


69


08.23. - 09.30.

Szövegértés

Fejlesztendő kompetenciaterületek

Beillesztés a tanmenetbe: olvasástechnika

javítása, órai kompetencia feladatok: lé-

nyegkiemelés, információgyűjtés, következ-

tetés, értelmezés. Szaktanárok 09.30.

Matematikai eszköztudás

Fejlesztendő kompetenciaterületek

Tényismeret és műveletek

Modellalkotás, integráció

Komplex megoldások és kommunikáció

09.01-től

A tanmenetek megírása

A fejlesztendő kompetenciaterületek kieme-

lése a tanmenetben


tők 09.30.

11.01-től

Szövegértés

Szövegértelmezési technikák tudato-

sítása tanulói szinten;

Egyéni képességek fejlesztése, gon-

dolkodási műveletek gyakorlása

Kompetencia feladatok az órán, csoport-

munka Szaktanárok 11.30.


Mennyiségek és műveletek

Hozzárendelések és összefüggések

Alakzatok síkban és térben

Események statisztikai jellemzői és

valószínűsége

12.01-től Folyamatosan Elemzés, összehasonlítás Teamvezetők 12.30.


70


01.01.-05.30.

Szövegértés

I.Információk visszakeresése

II.Logikai kapcsolatok és összefüg-

gések felmérése

III.Értelmezési gyakorlatok tartalmi

és stiláris megközelítésben

Analitikus olvasás gyakorlása

Vázlatírás, lényegkiemelés, jegyzetelés

Véleményformálás és szövegalkotás szóban

és írásban Szaktanárok


Problématípusok felderítése,

elemzése

Problémaalkotás algoritmusa, algoritmus

kialakítása

05.01-től Országos kompetenciamérés Igazgató


71

4.4. A közoktatási intézmény pedagógiai eredményessége növelésére szolgáló ak-

cióterv

Iskolánk az alábbi minőségi célokat tűzte ki maga elé, hogy pedagógia eredményessége növe-

kedjen:

- A tanulók egyéni képességek szerinti, egyéni haladási tempóban történő fejlesztése (diffe-

renciálás, felzárkóztatás, tehetségfejlesztés).

- Az önálló ismeretszerzés képességének, a tudás szükségletének, az önellenőrzés, önértékelés

igényének kialakítása. A szabatos szóbeli és írásbeli közlés igényének kialakítása.

- Informatikai eszközök (számítógép, nyomtató, szkenner) rendszeres használata. A multimé-

dia és az Internet bevonása a tanulási folyamatba.

Mindezek elérése érdekében a következő akciótervet dolgozta ki az iskola:

1. A tanulási környezet modernizálása

A tanulás szempontjából fontos a környezet. Nem mindegy, hogy tanulóinkat milyen tante-

rem, előadó fogadja. Egy jól felszerelt, modern, világos, otthonos tanteremben, kényelmes isko-

lapadokban, székeken a tananyag elsajátítása is könnyebb. Ennek jegyében új eszközökkel sze-

relnénk fel tantermeinket, korszerűsítenénk az előadókat, szaktantermeket.

2. A tanórák szervezése számítástechnika és multimédia segítségével

A tanórák szervezésébe számítástechnika és multimédia segítségét is igénybe vennénk.

Számítógépeken folyamatok, ábrák bemutatásával lehetne érdekesebbé és interaktívabbá tenni a

tanórákat. A multimédiás felszerelés használatával az egész osztály egyszerre látná az óra anya-

gát, a Mimio multimédiás tábla segítségével pedig az órai feladatok elvégzése történhetne meg.

Ezen eszközök használatával a már megszerzett számítástechnikai tudásukat is tudnák használni

a diákok.

3. Kézikönyvtár, szabadpolcos könyvhasználat hozzáférése a tantermekben

A tantermekben szabadpolcos könyvtárhasználatot vezetnénk be. Ez azt jelenti, hogy egy

adott szaktanterembe egy kis mini könyvtárpolcot rendeznénk be, így megtalálható lenne a szak-

tanteremben a szükséges irodalom is. Szükség esetén minden tanuló megtalálja a kellő könyvet,

albumot, atlaszt, szótárt. Így az órákon alkalmazott felszerelések száma bővül. Interaktív könyv-

tári órák tartása, kézikönyvek internet-, CD-ROM használatával stb.

4. Humánerőforrás továbbképzés

Célunk:

az önértékelésen alapuló belső megújulás, állandó fejlődés az országos mérési eredmények figye-

lembevételével.

A továbbképzések célja a humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával

és a pedagógus továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembe vételével. Így lehetővé


72

válik a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésé-

vel az intézmény célkitűzéseinek elérése.

- belső továbbképzés meghívott szakértőkkel

- külső továbbképzés tanfolyami keretek között

5. Módszertani megújítás munkaközösségi foglalkozásokon:

A munkaközösségek ajánlásai alapján az iskola összegyűjti és rendszerezi az oktató-nevelő

munkához szükséges kompetencia fejlesztő módszertani eljárásokat. A módszertani kultúra fej-

lesztése érdekében folyamatosan figyelemmel követi a változásokat és törekszik arra, hogy a jól

beváló újítások széles körben terjedjenek el a teamfelelősök szervezte szakanyagok cseréjével.

Ugyancsak fontos szerepet tulajdonít a továbbképzéseknek és az eszközfejlesztéseknek is.

Módszertani megújítás lehet a projektmunka, drámapedagógia a szövegértési kompetenciák fej-

lesztésében, a matematikai eszköztudás fejlesztésében pedig a fizika, kémia tantárgyi koncentrá-

ció és az angol, német nyelvű tanórán kívüli matematika háziversenyek többfordulós rendezvé-

nyek.

Az alapvető kompetenciák fejlesztésére összeállított módszertani anyagokat szakmai talál-

kozókon (nyílt munkaközösségi foglalkozásokon) ismertetnénk.

Az összegyűjtött és alkalmazott szakmai anyagok után mérések előkészítésével, átvett vagy

fejlesztett mérőeszközök (kérdőívek, tesztek) kidolgozásával a mérések lebonyolítása.

Az adatok statisztikai feldolgozásával az eredmények értékelése, minőségi elemzésével a

két kompetencia területről házi tanulmány készítése.

I. rész. A 2006-os kompetencia mérések eredményei

II. rész A közbülső részképesség mérések eredményei

III. rész A 2007-es kompetencia mérések eredményei

A 2007-2008-as tanév az integrációs fejlesztési lehetőségek kidolgozásával zárulna.

Fazekas József Általános Iskola és Óvoda - Sümegcsehi

73

5. Fazekas József Általános Iskola és Óvoda

Sümegcsehi

5.1. Projektterv a Fazekas József Általános Iskola matematika és szövegértés kompetencia eredményeinek javításához

Bevezetés fázisai,

lépései

A fel-

adat

felelőse

A feladat

elvégzésének

határideje

Intézményi feladatok felsorolása Szakértő fel-

adatai

Szükséges erő-

források megha-

tározása

Elvárt eredmény

1. Előkészítő szakasz

1.1. Intézmény eddigi

mérési eredménye-

inek és az intéz-

mény doku-

mentumainak át-

adása a szakértő ré-

szére

Az alábbi dokumentumok átadása:

Pedagógiai program

IMIP

Országos kompetenciamérések helyi

eredményei

Órarend

Tanmenetek

Megelőző két tanév tanévvégi tantár-

gyi átlagai (tanulónként) A 2007/2008. tanév során íratott 5-8.

évfolyamos magyar és matematikai

témazáró dolgozatok

A kapott adatok

átvétele, tárolá-

sa titoktartási

kötelezettség

mellett

A felsorolt dokumentumok a szakértőkhöz

kerülnek

1.2. Helyszíni megbe-

szélés az intézmény

vezetése és a szak-

értők között

Intézményi elvárások szóbeli megfo-

galmazása

Szóbeli egyezség az alábbi feladatok megva-

lósításáról:

Helyszíni óralátogatások magyar és matemati-

ka órákon

Helyszíni interjúk a magyar és matematika

tanárokkal

Mérőlapok készítése az 5. és a 7. évfolyamra

Kompetenciamérések az 5-8. évfolyamon (a 6.

és a 8. évfolyamon a központi az 5. és a 7. évfolyamon a szakértők által fejlesztett mérő-

lapok segítségével)

Kompetenciamérések elemzése

Szakértői segítségnyújtás a helyi tanterv átala-

kításához. Fejlesztési javaslatok megfogalma-

zása

IMIP átalakításához segítségnyújtás


74


lépései

A fel-

adat

felelőse

A feladat

elvégzésének

határideje


adatai

Szükséges erő-

források megha-

tározása

Elvárt eredmény

1.3. Intézmény által

átadott dokumen-

tumok tanulmá-

nyozása

A matematika, a

szövegértés

országos kom-

petenciamérések

eredményeinek

és statisztikájá-

nak és az átadott

egyéb dokumen-

tumoknak a

tanulmányozása

Az eredmények összevetése kis-

térségi adatok-

kal

Interjú tervek és

óralátogatási

szempontok

elkészítése

szakértő

számítógép

Interjúterv

Megfigyelési szempontsor

2. Megvalósító sza-

kasz

2.1. Óralátogatások az

általános iskolában

az 5., a 6., a 7. és a

8. évfolyamon ma-gyarból és matema-

tikából

Óralátogatások megszervezése Óralátogatások

lebonyolítása

szakértő Feljegyzés, problémalista

2.2. Interjúk és kötet-

len beszélgetések a

matematika és ma-

gyar szakos taná-

rokkal

Interjúk megszervezése Interjúk lebo-

nyolítása

szakértő Feljegyzés, problémalista

2.3. Mérőanyagok

elkészítése az 5. és

7. évfolyamra

Mérőlapok

szerkesztése

Feldolgozó

program készí-

tése

szakértő Mérőlapok az 5. és 7. évfolyamra

Feldolgozó program


75


lépései

A fel-

adat

felelőse

A feladat

elvégzésének

határideje


adatai

Szükséges erő-

források megha-

tározása

Elvárt eredmény

2.4. Intézményi méré-

sek lebonyolítása

A mérőlapok papíralapú előállítása

A mérésekhez nyugodt körülmény,

megfelelő feltételek és korrekt ügye-

let biztosítása

A tanulók motiválása

Egy mérőbiztos

biztosítása

Mérés tisztasá-

gának felügyele-

te

Kitöltött mérőla-

pok átvétele

Papír, sokszorosí-

tó gép

Pedagógusok

1 mérőbiztos

Tantermek

(2x45p)

Kitöltött mérőlapok

2.5. Dolgozatok javítá-

sa, elemzések elké-

szítése

Dolgozatok

javítása, elemzé-

sek elkészítése

számítógép

szakértő

Kijavított dolgozatok

Elemzés

2.6. Szakértői vissza-

jelzés a mérésről

Visszajelzés

küldése elektro-

nikus úton

számítógép Elkészült visszajelzés

3. Záró szakasz

3.1. Fejlesztés lehetsé-ges irányainak fel-

vázolása

Fejlesztési el-képzelések fel-

vázolása (a helyi

tantervhez, mód-

szer- tanhoz, pp-

hez, IMIP-hez,

stb.)

szakértő Fejlesztési elképzelések

3.2. Konzultáció az

iskolavezetéssel a

fejlesztési elképze-

lésekről

Fejlesztési elképzelések és intézmé-

nyi lehetőségek, szándékok összhang-

jának megteremtése

Fejlesztési el-

képzelések és

intézményi lehe-

tőségek, szándé-

kok összhangjá-

nak megteremté-se

szakértő

iskolavezetés

Korrigált fejlesztési elképzelések

3.3. Konzultáció a

szaktanárokkal és

eset-leg a tantestü-

lettel

Részvétel a tájékoztatón és a konzul-

táción

Tantestületi

tájékoztatás,

szakér- tői kon-

zultáció az érin-

tett kollégákkal

Személyes kon-

zultációk a tan-

tárgyak helyi

tantervéről

szakértő Tájékozott tantestület, a szakértők és az érin-

tett szaktanárok megismerik egymás elképze-

léseit


76


lépései

A fel-

adat

felelőse

A feladat

elvégzésének

határideje


adatai

Szükséges erő-

források megha-

tározása

Elvárt eredmény

3.4. Segítségnyújtás a

matematika és ma-

gyar helyi tanter-

vek átalakításához

Részvétel a konzultáción

Esetleges korrekciók végrehajtása

A személyes

konzultációk

után szakmai

javaslatok meg-

fogalmazása

elektronikus

formában

szakértő Szakmai javaslatok

A helyi tanterv áttekintése, szükség esetén

átalakítása

3.5. Segítségnyújtás az

IMIP átalakításá-

hoz

Részvétel a konzultáción

Esetleges korrekciók végrehajtása

A személyes

konzultációk

után továbbfej-

lesztési javasla-

tok meg-fogalmazása

elektronikus

formában

szakértő

iskolavezetés

Továbbfejlesztési javaslatok

Az IMIP áttekintése, szükség esetén átalakítá-

sa

3.6. Fejlesztési javasla-

tok átadása

A fejlesztési javaslat átvétele Olyan fejlesztési

javaslat elkészí-

tése, amely

lehetővé teszi az

intézmény kom-

petenciamérési

eredményeinek

javulását. Ennek

érdekében az intézkedési terv

elkészítése, az

IMIP továbbfej-

lesztése, az

érintett helyi

tantervek átala-

kítása.

Fejlesztési terv.

Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged

77

6. Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi

Szakiskola és Szakközépiskola

Szeged

6.1. Intézkedési terv - 2005. - Kompetencia-alapú tananyagok adaptálása a helyi

tantervbe a kompetencia-mérések eredményének javítása érdekében

6.1.1. Az intézmény jelen státusza:

a) Erősségek: A szakképzés tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése, a rugalmas reagálási,

döntési képesség, a szabályozóknak megfelelő működés, széles kapcsolati kör ápolása a

régióban. Erős partnerközpontú működés (fenntartó, szülők, tanulók, vállalkozók), a mi-

nőségbiztosítási tevékenység eredményeként a legfontosabb pedagógiai folyamatok sza-

bályozottak. A belső fejlesztések érdekében magas fokú a dolgozók bevonása, valamint a

csoport-munka támogatása.

b) A változtatás szükségessége: Az intézményünkben végzett kompetencia-mérések eddigi

eredményei jelentős deficititet mutatnak a két, mért területen (szövegértés, matematikai-

logikai). A negatív mérési eredmények mellett a féléves és év végi statisztikák alapján a

bukások arányának és az érintett tárgyak körének növekedése tapasztalható, amely össze-

függésbe hozható az említett két kompetencia-terület rossz eredményeivel is. A megfelelő

kompetenciák kialakulásának hiánya a későbbiekben nehezíti, esetleg ellehetetleníti a

szükséges szakmai ismeretek elsajátítását, a későbbiekben akadályozza a munkaerő-piaci

boldogulásukat az élethosszig tartó tanulásra való alkalmatlanságukkal. Mivel a szóban

forgó probléma bár kisebb mértékben, de a szakiskola mellett a szakközépiskolában is je-

lentkezik, annak egységes kezelése mindkét iskolatípusban szükséges.

A többször módosított Közoktatásról szóló 79. törvény 40.§-ának (11)-es bekezdése

ugyanakkor arról rendelkezik, hogy az országos mérés-értékelés eredményeinek, a tanu-

lók egyéni fejlődésének és az egyes osztályok teljesítményeinek figyelembe vételével

„…meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási

intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egy-

máshoz.” Az intézmény tantestülete, a döntése értelmében a felmerült probléma kezelésé-

re a HEFOP 3.1.3, „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” elnevezésű pályázat

alapján új típusú tananyagok és módszertani eszközök felmenő rendszerben való bevezeté-

sét kívánja intézkedésként megvalósítani.

c) A változtatás iránya: Az intézkedés megvalósításával az eddig folytatott jó iskolai gyakor-

lataink eredményeinek megszilárdítását, a korábban elkezdett tartalmi, pedagógiai meg-

újulás folytatását, új tartalmak, módszerek napi gyakorlatba való integrálását kívánjuk el-

érni. Az intézkedés keretében megvalósításra kerülő projektben közreműködő pedagógu-

sok és szakmai közösségek fejlesztő munkájának és a tesztelt pedagógiai eszközrendszer

adaptálásának eredményeként differenciált, tanulói közreműködésre építő oktatási mód-

szerek alkalmazására és az alapképességek és készségek, valamint kulcskompetenciák fej-

lesztésére nyílik lehetőség öt kompetencia-területen. Ezek rendre a szövegértés-

szövegalkotási, matematikai-logikai, életpálya-építési, idegen nyelvi és a szociális kompe-

tencia-területek. A program bevezetése először szakiskolai 9. évfolyamán, történik, majd

fölmenő rendszerben a 10. évfolyamon folytatódik. A szakközépiskolában a megszerzett

tapasztalatok alapján a megfelelő felkészítéssel rendelkező pedagógusok döntése alapján

indul el az új taneszközök alkalmazása. Reményeink szerint az intézkedés eredményeként

mindkét iskolatípusban javulnak a tanulók kompetencia-mérési eredményei, csökken a

bukás aránya, a megszerzett kompetenciák lehetőséget adnak az érintett tanulók számára a


78

szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra és a munkaerő-piaci boldogulás érdekében az

élethosszig tartó tanulás megvalósítására.

d) Az intézményi szervezet és a dolgozók, valamint az intézkedés kapcsolata: Az intézkedés

szakmailag a HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” elnevezésű pá-

lyázati projekt megvalósításáról, illetve kiterjesztéséről szól. A pályázati program benyúj-

tását az intézmény vezetése, a tantestület és az iskola fenntartója egyhangúlag támogatta.

A végrehajtandó intézkedés elfogadása a korábbi változtatási-megvalósítási szándékot

erősítette meg.

e) A vezetés-nevelőtestület adott tárgybeli tapasztalatai, tudása: Az iskola pedagógusai, az

intézmény vezetésének támogatásával évek óta folyik önerőből és pályázatokkal támoga-

tott szakmai innováció. Ezek révén sikerült a Pedagógia Programban is hangsúlyosan

megjelenő új módszertani eszközöket a napi gyakorlatba meggyökereztetni (integrált tan-

tárgyi modulok alkalmazása a szakközépiskolában, projekt szellemű oktatási modulok

szerinti oktatás a szakiskola 9-10. évfolyamán, oktatási projektek alkalmazása a szakkép-

ző évfolyamokon), valamint jól használható oktatási segédanyagokat kifejleszteni az pe-

dagógusaink együttműködése révén.

6.1.2. Jövőkép

Az intézkedés révén olyan kulcskompetenciák birtokába jutnak az érintett tanulók, amelyek

képessé teszi őket a szükséges tudás elsajátítására, illetve a szakképzés bemeneti követelmé-

nyeinek teljesítésére. Ezáltal sikeresek lesznek a kötelezően előírt mérések megfelelő szintű

teljesítésében, a választott szakma elsajátításában, Képessé válnak az élethosszig tartó tanu-

lásra a munkaerő-piaci boldogulásuk érdekében.

A jövőkép megvalósulásához kötődő elvárható minimális cél: A központi kompetencia-

mérések eredménye két év alatt meghaladja a rendeletekben meghatározott határértéket (a

legutóbbi, 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet szerint ez intézményi szinten a 10. évfolyamon

450 átlagos képességpont).

A jövőkép megvalósulásához kötődő elvárható optimális cél: A központi kompetencia-

mérések eredménye két év alatt eléri, vagy meghaladja az elvárható érték 95%-át.

6.1.3. A beavatkozási pontok és cselekvéssorai

I. Stratégia: A kompetencia-mérésből adódó feladatok és a Pedagógiai Program jövő-

képének, céljainak és feladatainak egybevetése vezetői szinten, majd egyeztetés a tan-

testülettel

II. Struktúra: Az intézkedés és a HEFOP projekt irányításának egységesítése

III. Rendszer: A megfelelő erőforrások biztosítása a megfelelő kommunikáció és pedagó-

giai célok megvalósítása érdekében (pl. konzultáció, belső továbbképzések, informati-

kai rendszerek biztosítása)

IV. Stílus: A meglévő és a továbbképzések tapasztalatai alapján az intézkedés megvalósí-

táshoz szükséges befogadói attitűdök kialakítása a tantestületben

V. Dolgozók: A szövegértési-szövegalkotásai, matematikai-logikai, idegen nyelvi kom-

petenciaterületek esetében az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló

műveltségterülethez kapcsolódó tárgyat tanító pedagógus bevonása. Az életpálya-

építés és a szociális kompetenciaterületek esetében a tartalma szerint a helyi tantervi

adaptációban érintett pedagógusok bevonása.

VI. Képességek: A kompetencia-alapú tananyagokkal kapcsolatos és a szükséges mód-

szertannal kapcsolatos külső és belső továbbképzések

VII. Értékek: Korábbi jó gyakorlatok és tananyagok és módszerek ötvözése Pedagógiai

Programban, illetve a helyi tantervben


79

6.1.4. Intézkedési terv

Srsz. Tevékenység Erőforrás Határidő Felelős Elvárt eredmények Ellenőrzési pont

1. A kompetencia-mérésből adódó feladatok és

a Pedagógiai Program jövőképének, céljainak

és feladatainak egybevetése vezetői szinten,

majd egyeztetés a tantestülettel

A kompetenciamérés

statisztikái, Pedagó-

giai Program, szak-

értői elemzések,

minőségügyi vezető

2005.08.31. Keveiné Mészáros

Erika ig.

Valamennyi tanár számá-

ra világosan láthatóvá

válnak a problémák. A

pedagógiai jövőkép és

valós tendenciák közötti

különbség mértéke látha-

tóvá válik

2. A korábbi jó gyakorlatok számbavétele, rend-

szerezése, tanulóközpontú oktatási módszerek eredményeinek – megtanító stratégia, tanítási

projektek alkalmazása a 9-10. osztályokban,

projekt módszer alkalmazása a szakképző

évfolyamokon –, valamint a Szakiskolai Fej-

lesztési Program A és C komponensének

tevékenységeinek áttekintése.

Korábbi projektek

értékelései, meglévő dokumentációk,

konferencia anya-

gok, az iskola érin-

tett pedagógusai,

projekt menedzser

2005.11.01 Csüllög Imre igh. Az intézkedést megvalósí-

tó tanárok számára szám-bavételre kerül az esz-

köztár, amelyre munkájuk

során támaszkodhatnak

3. A 9-10. évfolyamon fejlesztendő kompeten-

ciák számbavétele, a szakképzéshez szüksé-

ges bemeneti kompetenciák számbavétele és

rögzítése

Helyi tanterv, szak-

mai program, to-

vábbképzések anya-

gai, szakértők, pro-

jekt menedzser,

iskola szakmai mun-

kaközösségei

2006.01.08. Csüllög Imre igh. Az intézkedést megvalósí-

tó tanárok számára szám-

bavételre kerülnek azok a

szakmai bemeneti kompe-

tenciák, amelyek fejlesz-

tését meg kell valósítani-

uk a tevékenységük során

4. Tanítási projektek, foglalkozások, oktatási anyagok, kivitelezési és mérési-értékelési

tervek összeállítása. (a tanítási projektek,

azokhoz kapcsolódó, képességek kibontakoz-

tatására szervezett foglalkozások, tevékeny-

ségek tartalmának, kivitelezésének, megszer-

vezési módjának kidolgozása)

A tesztelt pedagógiai eszközrendszer,

továbbképzések

anyagai, kompeten-

cia térkép, szakértők,

projekt menedzser, a

tevékenységben

érintett tanárok cso-

portja

2006.01.08-2006.06.15.

Csüllög Imre igh. A tanítási hetek alapján megfelelő számú modul,

projekt téma kiválasztása,

figyelembe véve a képzési

program és a vizsgaköve-

telmények előírásait

Az elkészült anyagok megfe-lelően dokumentáltak, illesz-

kednek a helyi tanterv kon-

cepciójához, alkalmasak a

követelmények teljesítéséhez


80


5. Szakmai továbbképzések szervezése a köz-

ponti előírások és a tanári igények alapján.

Tanulás- és nevelés-

módszertani képző

intézmények, illetve szakértők, az érintett

tanárok, pályázati és

intézményi költség-

vetés továbbképzési

kerete

2006.05.01-

2007.06.15.

Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok felké-

szítést kapnak a kompe-

tencia-alapú tananyagok és új módszertani eszkö-

zök használatáról ezáltal

alkalmasakká válnak azok

használatára

A továbbképzések sikeres

teljesítése (tanúsítványok)

6. A tanulók és a projektek értékelésének meg-

tervezése

Érintett pedagógu-

sok, projekt mene-

dzser

2006.06.15. Csüllög Imre igh. A tanulók gyakorlati

tevékenységén alapuló

számszerű és szöveges

értékelését lehetővé tevő

szempontrendszer harmo-

nizál a MIP érintett része-

ivel

7. Tanítási projektek, foglalkozások, oktatási anyagok, kivitelezési és mérési-értékelési

tervek szakértők általi véleményezése, szük-

ség szerinti módosító javaslatok figyelembe

vételével véglegesítése.

Szakértő, érintett pedagógusok, pro-

jekt menedzser,

pályázati költségve-

tés erre a célra elkü-

lönített kerete

2006.08.23. Csüllög Imre igh. Igazolódik, hogy az adap-tálásra kiválasztott modu-

lok beillesztése a helyi

tantervbe szakszerű és

kitűzött céloknak megfe-

lelően történt meg

A tervek tükrözik az előzetes elvárásokat és a szakmai

követelményeket

8. Tapasztalatok megosztása a tantestületen

belül


sok, projekt mene-

dzser

2006.08.31. Csüllög Imre igh. A tantestület megfelelően

tájékozott az elvégzett

munkával kapcsolatban

9. A kompetenciafejlesztő tevékenység meg-

kezdése a tanítási projektek segítségével a 9.

évfolyamon.


sok, projekt mene-

dzser

2006.09.03. Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasz-

talatok és megszerzett

ismereteik szerint alkal-

mazzák az új tananyagot és módszereket

A tevékenység az előzetes

terveknek megfelelően való-

sul meg, elvárható mértékben

dokumentált


81


10. A projektek eredményeinek, tapasztalatainak

összegzése, a 9. évfolyamon 2006. szeptem-

berétől alkalmazott tanítási projektek értéke-lése, a program ismételhetőségének és fölme-

nő rendszerben való kiterjesztésének vizsgá-

lata.


sok, iskola vezetése,

projekt menedzser, mérések, statiszti-

kák, beszámolók


Erika ig.

Elegendő információ áll

rendelkezésre a következ-

tetések levonására, a kö-vetkező tanév tervezésére

A dokumentáció megléte, a

mérések eredményei, a be-

számolók tapasztalatai

11. A partnerek (szülők, tanulók, vállalkozók),

valamint a helyi közösség tájékoztatása az

intézkedés kiterjesztéséről felsőbb évfolyam-

ra


sok, projekt mene-

dzser, adminisztratív

dolgozók, helyi

média


Erika ig.

Az intézkedés céljai,

eddigi eredményei az

érintett kör számára is-

mertté válik, ezáltal elfo-

gadottsága, támogatottsá-

ga nő

12.. Pedagógusok felkészítése külső és belső

továbbképzésekkel az új tanévre.

Tanulás- és nevelés-

módszertani képző

intézmények, illetve

szakértők, az érintett tanárok, pályázati és

intézményi költség-

vetés továbbképzési

kerete

2007.08.21-

2007.10.31.

Keveiné Mészáros

Erika ig.

Az érintett tanárok felké-

szítést kapnak a kompe-

tencia-alapú tananyagok

és új módszertani eszkö-zök használatáról ezáltal

alkalmasakká válnak azok

használatára

A továbbképzések sikeres

teljesítése (tanúsítványok),

illetve a belső továbbképzé-

sek jelenléti ívei

13. A szükséges módosítások végrehajtása a 9. év

anyagaiban, a tanítási projektek 10. évfolya-

mon való alkalmazásának előkészítése


sok, projekt mene-

dzser

2007.08.31. Csüllög Imre igh. A tanítási hetek alapján

megfelelő számú modul,

projekt téma kiválasztása,

figyelembe véve a képzési

program és a vizsgaköve-

telmények előírásait

Az elkészült anyagok megfe-

lelően dokumentáltak, illesz-

kednek a helyi tanterv kon-

cepciójához, alkalmasak a

követelmények teljesítéséhez

14. A kompetenciafejlesztő tevékenység meg-

kezdése a tanítási projektek segítségével a 9.

és 10. évfolyamon.


sok, projekt mene-

dzser

2007.09.03. Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasz-


ismereteik szerint alkal-mazzák az új tananyagat

és módszereket



sul meg, elvárható mértékben dokumentált


82


15. A kompetenciafejlesztő tevékenység végzése

a tanítási projektek segítségével, az intézke-

dési tevékenység felügyelete, szükség szerint beavatkozás.


sok, projekt mene-

dzser

2007.09.03-

2008.06.15.

Csüllög Imre igh. Az érintett tanárok tapasz-


ismereteik szerint alkal-mazzák az új tananyagot

és módszereket



sul meg, elvárható mértékben dokumentált

16. Az intézkedés eredményességének és haté-

konyságának vizsgálata



projekt menedzser,

mérések, statiszti-

kák, beszámolók

2008.07.04 Keveiné Mészáros

Erika ig.

A központi kompetencia-

mérések eredménye két év

alatt meghaladja a rende-

letekben meghatározott

határértéket vagy megha-

ladja az elvárható érték

95%-át



sult meg, a megfelelő ered-

ményt mérték-e

17. Az intézkedés eredményeként megvalósított

kompetenciafejlesztési tevékenység fenntart-

hatóságának, kiterjesztésének vizsgálata



projekt menedzser


Erika ig.

Megalapozott döntés

születik a tevékenység

fenntarthatóságának,

illetve kiterjesztésének módjáról

A tevékenység eredménye

tükrözi-e a iskolai és partneri

igényeket és a központi elvá-

rásokat


83

6.2. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - Tanulói mérés-értékelés fejlesztésére

6.2.1. Előzmények

Az ok-elemzés eredménye

Okok

Az intézményünkben végzett kompetencia-mérések eddigi eredményei jelentős deficititet mutatnak a két, mért területen (szövegértés, matematiaki-logikai).

A negatív mérési eredmények mellett a féléves és év végi statisztikák alapján a bukások arányának és az érintett tárgyak körének növekedése tapasztalható,

amely összefüggésbe hozható az említett két kompetencia-terület rossz eredményeivel is.

Az iskolánk a szakiskolában különösen élesen jelentkező probléma kezelése érdekében 2006. novemberétől bekapcsolódott a HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a

kompetencia-alapú oktatásra” projekt megvalósításába 4 kompetencia-területen. Ezek rendre a szövegértési-szövegalkotási; matematikai-logikai, idegen

nyelvi és az életpálya-építési. Ugyanakkor látható és az iskolában 2007 októberében elvégzett Peer Review külső monitoring is ezt támasztotta alá, hogy a

tanulók eredményeinek mérésével és értékelésével kapcsolatban is van teendője az intézménynek. A szóban forgó megállapítások, illetve fejlesztési javasla-

tok a következők voltak:

Tanulók értékelésének fejlesztése, a tanulói értékelés hozzáigazítása az új alkalmazott módszerekhez (pl. Kompetenciák mérése, szöveges értékelése;

portfólió alkalmazása).

Országos kompetenciaméréssel kapcsolatos fejlesztő munka (okfeltárás; fejlesztési tervek tantárgyra, tanulócsoportra, egyénre; tanulói motiváció fej-

lesztése a felelős tesztírás érdekében stb.)

A kompetenciafejlesztés és –mérés tudatosabb művelése (pl. a szakmai munka tervezésénél megjelölni a fejlesztendő kompetenciákat, igazítani ehhez az

alkalmazott módszereket)

Annak biztosítása, hogy a korszerű ismeretek, módszerek, értékelési eljárások általánosan elfogadottak és alkalmazottak legyenek a teljes oktatói körben

Mivel a szóban forgó probléma bár kisebb mértékben, de a szakiskola mellett a szakközépiskolában is jelentkezik, annak egységes kezelése mindkét iskola-

típusban szükséges.


84

Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők:

Az IMIP célokban megjelenik az átfogó mérés-értékelési rendszer működtetése, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. (Hivatkozás: IMIP 11. oldal: 3.4

az iskola minőségpolitikai céljai)

Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú, és a differenciált fejlesztés, valamint a

lemorzsolódás megakadályozása (Hivatkozás: PP. 14. oldal 2.4. Célok és feladatok; valamint 53. oldal 4.10.5. Kompetencia alapú tananyagok

használata a szakiskola 9-10. évfolyamán)

6.2.2. Cél

Az iskolai mérések és merőeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással és az országos mérések feladattípusaival. Ezen belül

Mérjük azt és olyan mérőeszközökkel, mint az országos kompetenciamérés

Épüljön be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése

A 10. évi szintvizsgák legyenek kompetencia alapon szervezettek és megfelelően szabályozottak

Legyen megfalalően szabályozva a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltétele

Legyen kellően megalapozva a szöveges tanulói értékelés, amelyet fel lehet használni a tanulók egyéni fejlesztésében

6.2.3. Elvárt eredmény

Mérési jó gyakorlatok megismerése

Felkészült pedagógusok

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában

Mérési feladatbank tantárgyanként

Minden tantárgyi mérésben megjelenik az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák is

Az iskola eddigi gyakorlatában végzett egyéni fejlesztésben nagyobb arányban jelenik meg a szöveges értékelés

A fejlesztő team tagjai

koordinátor: Csüllög Imre minőségügyi vezető,

tagok: Juhász Adrienn, Kiss Gabriella, Szalmáné Kardos Beáta, Varga Marianna tanárok

Időtartam: 2007. augusztus 21. - 2008. augusztus 31.


85


Humán:

Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok)

Az intézmény egy osztályban dolgozó pedagógusai által alkotott közösségek (fejlesztés)

Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése)

Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció)

Infrastrukturális:

Számítógép internet elérési lehetőséggel, nyomtató

Állandó helyiség a műhelymunkára

Közös idő biztosítása

Dologi:

A szükséges továbbképzések finanszírozása

a fejlesztésében aktívan résztvevők anyagi elismerése


86


Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény,

Határidő

Feladatok résztvevői

Felelős

Egyéb erőforrás Ellenőrzési pont

P-Tervezés

1. Az országos kompetencia mérés

eredményeinek elemzése, értékelé-

se, trendvizsgálat

2. Továbbképzés a tanárok számára

(32 óra négy témakörben

Kompetencia alapú tan-

anyagok megismertetése

Mérés-értékelési alapok,

feladatlapok készítése

IKT, interaktív tábla haszná-

lata

Módszertani alapok

3. A fejlesztő csoport megalakulása

és a tervező munka elvégzése

Az eddigi mérési-értékelési

gyakorlat áttekintése (PP,

IMIP)

Ötletbörze a lehetséges te-

vékenységekről

Az ötletek szelektálása, vég-

legesítése

Az egész iskolára vonatkozó

fejlesztési terv elkészítése- a

munka menetének körvona-

lazása

Az eredménynek mindenki

számára ismertekké válnak,

megfelelő input a közös gon-

dolkodáshoz

A tanárok megfelelő elméleti

és gyakorlati ismeretek birto-

kába jutnak, különös tekintet-

tel a kompetencia-alapú mé-

rőlapok összeállítására

Elkötelezett csapattagok a

minőségbiztosítási csoport és

a tantestület innovatív szakta-

nárai közül

Határidő:

2007. au-

gusztus 31.

Határidő:

2007. nov-

ember 1.

Határidő:

2007. nov-

ember 27.

Résztvevők:

A teljes tantestület

Felelős: Csüllög Imre

Résztvevők:

A szakiskolai oktatás-

ban érintett 15 tanár

Felelős: Csüllög Imre

Résztvevők:


Felelős: Keveiné Mé-

száros Erika igazgató

Műhelymunkára

alkalmas helyi-

ség Flip-chart

papír filctoll a

tervezőmunká-

hoz Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ív,

jegyzőkönyv

Továbbképzés te-

matikája, jelenléti

ívek, a teljesítéshez

elkészítendő anya-

gok: beszámolók,

feladatlapok, be-

mutató órák jegy-

zőkönyvei, értéke-

lései

Jelenléti ív,

jegyzőkönyv

Ötletbörze anyagai,

fejlesztési terv


87


Határidő


Felelős


D-Megvalósítás

2. A munkacsoporton belüli mun-

kamegosztás kialakítása

A Pedagógiai Program mó-

dosítandó fejezeteinek átte-

kintése

AZ IMIP módosítandó feje-

zeteinek áttekintése

A belső vizsgák szabályza-

tának elkészítése

Kompetencia alapú feladat-

és mérőeszköz bank létreho-

zása

Teljes képet kapni arról, hogy

mi a cél, mit-mikorra kell

elkészíteni, hogyan zajlik

majd a munka menete. Pontos

feladat-meghatározások.

Határidő

2007. dec.

14.

Résztvevők:

Munkacsoport tagjai

Felelősök: Csüllög Im-

re

Műhelymunkára

alkalmas helyi-

ség Flip-chart

papír filctoll a

tervezőmunká-

hoz Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ívek, emlé-

keztető az mcs. meg-

beszélésről

3. Kutató munka

A fellelhető jó gyakorlatok, a pia-

con forgalomban lévő mérési szoft-

verek tanulmányozása, a korábbi

kompetencia mérési lapok össze-

gyűjtése és egy helyen való hozzá-

férhetőségének biztosítása

Mérőeszköz minták állnak

rendelkezésre. Fellelhető

szoftver demók Korábbi

kompetencia-, ill. PISA méré-

sek feladatlapjai

Határidő:

2008. január

18.

Résztvevők:

Feladatlapok gyűjtése:

Minden pedagógus.

Felelősök: Juhász Ad-

rienn, Szalmáné Kardos

Beáta

Szgép, internet, Dokumentumlista

arról, amit sikerült

fellelni, illetve a

szoftverek elérhető-

ségéről.

4. A fellelt feladatlapok, feladatso-

rok, demók, áttanulmányozása (fel-

adatbank készítés első lépése) (Pár-

huzamosan zajló folyamat: A tan-

könyvrendelés előkészítése a célok-

nak megfelelően.)

Mindenki ismeri a fellelt do-

kumentumokat a feladattípu-

sokat, tudja azonosítani, hogy

miben tér el az általa használt

mérőeszközöktől

A tankönyvválasztás a célok-

hoz igazítják. Rövid írásos

kivonat a tapasztalatokról.

Határidő:

2008. január

31.

Résztvevők:

Minden pedagógus

egyénileg.

Felelősök:

Csüllög Imre

Szgép Összegző, jelentések


88


Határidő


Felelős


5. A 9-10. évfolyamokon fejlesz-

tendő kompetenciák számbavétele,

a szakképzéshez szükséges bemene-

ti kompetenciák számbavétele és

rögzítése

Az intézkedést megvalósító

tanárok számára számbavétel-

re kerülnek azok a szakmai

bemeneti kompetenciák, ame-

lyek számonkérését a belső

vizsgák során meg kell való-

sítaniuk

Határidő:

2008. január

31.

Résztvevők:

Szakmai tanárok

Felelősök:

Csüllög Imre

Szgép A bemeneti kompe-

tenciák listája

6. A belső vizsgák szabályozásának

első változatát elkészítik a munka-

csoport tagjai

Az ötletbörze alapján egy

közös gondolkodásra alkal-

mas vitaanyag kerül a tantes-

tület elé

Határidő:

2008. febru-

ár 22.

Résztvevők:

A munkacsoport tagjai

Felelősök:

Kiss Gabriella, Varga

Marianna

Szgép Az elkészült első

változat

7. A tantestület tájékoztatása a bel-

ső vizsgarendszer tartalmáról, mód-

járól, a továbblépésben játszott sze-

repéről

Vélemények, ötletbörze a

belső vizsgarendszerről

A vizsgarendszerhez kap-

csolódó mérések értékelésé-

nek egységesítése

A vélemények, ötletek sze-

lektálása, véglegesítése

A vitaanyag alapján kialakult

érdemi párbeszéd során sike-

rül megállapodni a szabályza-

tok tartalmáról

Határidő:

2008. febru-

ár 29

Résztvevők:


Felelősök:

Kiss Gabriella, Varga

Marianna

Műhelymunkára

alkalmas helyi-

ség Flip-chart

papír filctoll a

tervezőmunká-

hoz Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ívek, jegy-

zőkönyv a megbe-

szélésről

8. A belső vizsgák szabályzatainak

véglegesítése, tantestületi elfogadá-

sa

Konszenzuson alapuló belső

vizsga szabályzatok készül-

nek, amelyeket mindenki

támogat

Határidő:

2008. már-

cius 7.

Résztvevők:

A munkacsoport tagjai

Felelősök:

Csüllög Imre, Keveiné

Mészáros Erika

Szgép Az elfogadásra ke-

rült végső változat


89


Határidő


Felelős


9. Feladatbank készítése: A belső

vizsgákhoz, valamint a bemeneti

mérésekhez kapcsolódó kompeten-

cia alapú feladatlapok készítése és a

feladatok értékelésének leírása

összhangban a kompetencia alapú

mérések feladatainak értékelésével.

Az érintett tantárgyak eseté-

ben feladatlapok állnak ren-

delkezésre értékelési szem-

pontokkal együtt

Határidő:

2008. április

18.

Feladat résztvevői:

Minden pedagógus


re

Szgép Kész feladatlapok

10. Feladatok ,,köröztetése” egymás

között, munkacsoportban, vélemé-

nyezés, valamint szakértői értékelés

Minden kolléga ismeri az

adott tantárgy elkészült fel-

adatlapjait, követelményeit és

a kiegészítéseiket is megtet-

ték. A feladatlapok szakmai-

lag alkalmasak

Határidő:

2008. április

25.

Feladat résztvevői:

Minden pedagógus


re

Szgép, hálózati

elérések

Javított kiegészí-

tett feladattípusok.

11. Iskolai hálózaton mérési könyv-

tár létesítése évfolyamonként és

erről a kollégák tájékoztatása

Kialakított könyvtárak. Határidő:

2008április

25.

Résztvevők:

Informatikusok

Felelősök: Juhász Ad-

rienn

szgép Tájékoztató levél

a kollégáknak a

könyvtárak eléré-

séről.

12. Szintvizsgák megvalósítása az

elkészített mérőeszközök alkalma-

zásával

A kompetencia alapú vizsgák

kivitelezése révén gyakorlati

tapasztalatokat szerezhetnek

az érintettek, amely révén a

mérőeszközöket, illetve a

szabályzatot tökéletesíthetik

Határidő:

2008. június

6.

Résztvevők/felelősök:

Érintett tanárok és in-

formatikus a szerkesz-

téshez és dokumentá-

láshoz, valamint Dóka

Zoltán az általános

igazgatóhelyettes

Szgép, hálózat, A belső vizsgák

jegyzőkönyvei

C-A: Ellenőrzés/értékelés, vissza-

csatolás

13. A belső vizsgák, a használt mé-

rőeszközök tapasztalatainak összeg-

zése az érintett tanárok beszámolói

alapján

Elegendő információ áll ren-

delkezésre annak megítélésé-

re, hogyan működnek a belső

vizsgák és beváltak-e a mérő-

eszközök

Határidő:

2008. június

6.

Résztvevők:

Érintett tanárok


re

Szgép, hálózat Az érintett tanárok

beszámolói


90


Határidő


Felelős


14. A beszámolók tapasztalatai

alapján a PP és az IMIP módosítá-

sainak elkészítése, a dokumentu-

mok módosításainak tantestületi

elfogadása

A kompetenciafejlesztéssel,

illetve a mérés-értékeléssel

kapcsolatos feladatokkal mó-

dosított, naprakész PP és

IMIP

Határidő:

2008. július

4.

Résztvevők:

A minőségirányítási

csoport, illetve a teljes

tantestület


re

Szgép, hálózat A módosított PP

és IMIP, jelenléti

ív és jegyzőkönyv

15. A 2007/2008-as tanév országos

mérésének és a belső vizsgák ered-

ményeinek alapján osztály/csoport-

és egyéni szinten a fejlesztési célok

meghatározása, csoportra és egyé-

nekre vonatkozó fejlesztési tervek

készítése

Az eredmények alapján sze-

mélyre szabott fejlesztés va-

lósul meg

Határidő:

2008. au-

gusztus 29.

Résztvevők:

A tantestület tantárgyak

szerint érintett pedagó-

gusai, osztályfőnökök

Felelősök: Dóka Zoltán

Műhelymunkára

alkalmas helyi-

ség Flip-chart

papír filctoll a

tervezőmunká-

hoz Számítógép

Nyomtató

Tanulói portfoliók

16. A tapasztalatok alapján javasla-

tok a egységes tantárgyi feladatla-

pok elkészítésére használatára, va-

lamint a szakképző évfolyamon

megvalósítandó szintvizsgák szabá-

lyozására

A bemenő mérések és a

szintvizsgák egységesítése

után megtörténik a tantárgyi

feladatbank kibővítése és a

szakképző évfolyami szint-

vizsga szabályozása

Határidő:

2008. au-

gusztus 29.

Résztvevők:

A minőségirányítási

csoport


re

Műhelymunkára

alkalmas helyi-

ség Flip-chart

papír filctoll a

tervezőmunká-

hoz Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ív, jegy-

zőkönyv, illetve

emlékeztető


91

6.3. Fejlesztési terv - 2007. - Módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazásának

szabályozása

6.3.1. A fejlesztés indoklása

Az országos kompetenciamérés összesített eredménye alapján tanulóink szövegértés és mate-

matika területén nem érték el a megállapított szintet. Az iskola vezetése és a fejlesztés támo-

gatásával megbízott külső szakértő fejlesztendő területnek ítélte az oktatásban használt mód-

szertani eszközök összeállítását és alkalmazásuk szabályozását.

A fentiek alapján:

1. Nincsenek számbavéve, rendszerezve és röviden bemutatva az intézményben jelenleg

vagy korábban használt jó gyakorlatok, módszerek.

2. Nincs megfelelően szabályozva a szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok alkal-

mazása.

3. Hiányzik a szakiskola 9.-10. évfolyamán megvalósított projekt szellemű oktatási tevé-

kenységének alkalmazásának szabályzata.

4. Hiányzik a fenti dokumentumok megvalósításának ellenőrzése, minősítése (értékelése)

és a visszacsatolás rögzítése.

6.3.2. A várt eredmény meghatározása

1. Elkészül egy elektronikus és kinyomtatott formában is elérhető módszertani kiadvány,

mely összesítve és rendszerezve tartalmazza az intézményben használt jó gyakorlatok,

oktatási és nevelési módszerek jegyzékét, valamint rövid leírását.

2. Elkészül a szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok alkalmazásának szabályzata,

mely rögzíti az egyes modulok alkalmazásának lépéseit, módszereit, felelőseit, üteme-

zését és az elvárt eredményt is.

3. Elkészül projekt szellemű oktatási tevékenységének alkalmazásának szabályzata a

szakiskola 9.-10. évfolyama számára, mely meghatározza az adott tevékenység célját,

leírását, részeit és a szintvizsgával kapcsolatos feladatokat.

4. Az intézmény dolgozói megismerik és a gyakorlatban alkalmazzák a fenti dokumen-

tumokban megfogalmazott tartalmakat, ill. megvalósul a gyakorlat ellenőrzése, a visz-

szacsatolás, ezt követően pedig a szükséges korrekció.

A munkacsoport vezetője: Gyuricza Zsolt

A munkacsoport tagjai: Antal Csaba, Jancsikinné Smicskó Klára, Gyuricza Zsolt

A projekt indításának dátuma: 2007. november 05.

A projekt befejezésének várható dátuma: 2008. szeptember 15.


92

6.3.3. Az intézményi jó gyakorlatokat tartalmazó módszertani kiadvány elkészítése


1.a Az intézményben használt jó gya-

korlatok számbavétele, össze-

gyűjtése (dokumentumok vizsgála-

ta, szóbeli megkérdezések).

Antal Csaba, az intéz-

ményi dokumentumok,

számítógép, az intéz-

mény tanárai

2007. 11. 22. Antal Csaba elkészül az intézményben

használt jó gyakorlatok

gyűjteménye

a gyűjtemény

1.b Az összegyűjtött anyag rendszere-

zése, korrektúrája.

Antal Csaba, számítógép 2007. 12. 20. Antal Csaba elkészül az anyag rend-

szerezése és korrektúrája

a rendszerezett, kor-

rektúrázott anyag

1.c A kiadvány tervének, szerkezeté-

nek összeállítása, az anyag meg-

formázása.

Antal Csaba,

Jancsikinné Smicskó

Klára, Gyuricza Zsolt,

számítógép

2008. 01. 30. Antal Csaba a tervek alapján elkészül

elektronikus formában a

megszerkesztett kiadvány

az elektronikus for-

mában a megszer-

kesztett kiadvány

1.d A kiadvány kinyomtatása, beköté-

se, eljuttatása a vezetőséghez, a

tanáriba és a könyvtárba.

Antal Csaba, számító-

gép, nyomtató, fűzőgép

2008. 02. 28. Antal Csaba a kinyomtatott, befűzött

kiadvány

a kinyomtatott, befű-

zött kiadvány

1.e A kollegák szóbeli tájékoztatása a

kiadványról, annak céljáról, az

elérhetőségéről és a kollegák fel-

adatáról (a szöveg megismerése,

véleményezése, kiegészítő javasla-

tok).

Csüllög Imre 2008. 03. 15. Csüllög Imre a kollegák megismerik és

véleményezik a kiadványt

a szóbeli tájékoztató

1.f A kiegészítő javaslatok összegyűj-

tése és a szükséges korrekció a

véleményeket tartalmazó ív alap-

ján.

Antal Csaba, számító-

gép, nyomtató, fűzőgép

2008. 04. 29. Antal Csaba a javaslatokkal kiegészí-

tett végleges kiadvány

a javaslatokkal kiegé-

szített végleges kiad-

vány

6.3.4. A szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok leírása és alkalmazásuk szabályzata


2.a A középiskolai integrált tantárgyi

modulok jelenlegi célkitűzéseire,

módszereire, tartalmára és haszná-

latára vonatkozó szóbeli és írott

anyagok, leírások összegyűjtése.


Klára, az intézményi

dokumentumok, számí-

tógép, az intézmény ta-

nárai

2008. 11. 22. Jancsikinné

Smicskó Klára

az integrált tantárgyi mo-

dulokra vonatkozó jelen-

leg fellelhető anyag ösz-

szegyűjtve

a leírt és összegyűj-

tött anyag


93

2.b Az összegyűjtött anyag áttekintése,

rendszerezése, szükség esetén kor-

rekciója, kiegészítése.


Klára, Gyuricza Zsolt,

számítógép


Smicskó Klára

elkészült modulleírás az elkészült modulle-

írás

2.c A kiegészített anyag alapján a kö-

zépiskolai integrált tantárgyi mo-

dulok használatára vonatkozó egy-

séges szabályzat elkészítése.


Klára, számítógép


Smicskó Klára

elkészült szabályzat az elkészült szabály-

zat

2.d A szabályzat és a modulleírás ki-

egészített és kinyomtatott anyagá-

nak ellenőrzése, javítása.


Mészáros Erika, nyom-

tatott dokumentumok

2008. 03. 20. Keveiné Mészá-

ros Erika

javított modulleírás és

szabályzat

a javított modulleírás

és szabályzat

2.e A szabályzat és a modulleírás vál-

toztatásainak rögzítése, és a szöveg

kifüggesztése a tanáriban.


Klára, számítógép,

nyomtató


Smicskó Klára

a javítás rögzített és a

kollegák számára elérhető

a kifüggesztett szö-

veg

2.f A kollegák szóbeli tájékoztatása a

szabályzatról és a modulleírások-

ról, azok céljáról, az elérhetősé-

gükről és a kollegák feladatáról (a

szöveg megismerése, véleménye-

zése, kiegészítő javaslatok).

Csüllög Imre 2008. 04. 16. Csüllög Imre a kollegák megismerik és

véleményezik a kiadványt


2.g A kiegészítő javaslatok összegyűj-



ján.


Klára, számítógép,

nyomtató, fűzőgép


Smicskó Klára

a javaslatokkal kiegészí-

tett végleges szabályzat



vány

6.3.5. A projekt szellemű oktatási tevékenység alkalmazásának szabályzata a szakiskola 9.-10. évfolyama számára


3.a A szakiskolai projekt szellemű

oktatási tevékenység jelenlegi cél-

kitűzéseire, módszereire, tartalmá-

ra és használatára vonatkozó szó-

beli és írott anyagok, leírások ösz-

szegyűjtése.

Gyuricza Zsolt, az in-

tézményi dokumentu-

mok, számítógép, az

intézmény tanárai

2008. 11. 22. Gyuricza Zsolt a szakiskolai projekt

szellemű oktatási tevé-

kenység leírására vonat-

kozó jelenleg fellelhető

anyag összegyűjtve

a leírt és összegyűj-

tött anyag

3.b Az összegyűjtött anyag áttekintése,

rendszerezése, szükség esetén kor-

rekciója, kiegészítése.

Gyuricza Zsolt,


Klára, számítógép

2008. 01. 31. Gyuricza Zsolt elkészült projektleírás az elkészült modulle-

írás


94

A kiegészített anyag alapján a

szakiskolai projekt szellemű anya-

gok használatára vonatkozó egysé-

ges szabályzat elkészítése.

Gyuricza Zsolt, számí-

tógép

2008. 02. 28. Gyuricza Zsolt elkészült szabályzat az elkészült szabály-

zat

A szabályzat és a projektleírás

kiegészített és kinyomtatott anya-

gának ellenőrzése, javítása.


Mészáros Erika, nyom-

tatott dokumentumok

2008. 03. 20. Keveiné Mészá-

ros Erika

javított projektleírás és

szabályzat

a javított modulleírás

és szabályzat

A szabályzat és a projektleírás

változtatásainak rögzítése, és a

szöveg kifüggesztése a tanáriban.


tógép, nyomtató

2008. 04. 07. Gyuricza Zsolt a javítás rögzített és a

kollegák számára elérhe-

tő

a kifüggesztett szö-

veg

A kollegák szóbeli tájékoztatása a

szabályzatról és a modulleírások-

ról, azok céljáról, az elérhetősé-

gükről és a kollegák feladatáról (a

szöveg megismerése, véleménye-

zése, kiegészítő javaslatok).

Csüllög Imre 2008. 04. 16. Csüllög Imre a kollegák megismerik

és véleményezik a kiad-

ványt


A kiegészítő javaslatok összegyűj-



ján.


tógép, nyomtató, fűző-

gép

2008. 05. 26. Gyuricza Zsolt a javaslatokkal kiegészí-

tett végleges szabályzat



vány

6.3.6. A módszertani eszköztár, a leírások és szabályzat hasznosítása a nevelési-oktatási folyamatokban


4.a Az elkészült anyagok (módszertani

kiadvány, az integrált modulok és

a projektszellemű oktatási anyagok

leírása, valamint szabályzata)

szükség esetén kiegészített, ki-

nyomtatott és spirálozott változata-

inak elhelyezése a tanáriban, a

szakoktatóiban, a könyvtárban, a

minőségügyi vezetőnél, az igazga-

tónál és titkárságon.

Gyuricza Zsolt, kinyom-

tatott, spirálozott doku-

mentumok

2008. 06. 05. Gyuricza Zsolt Minden érdeklődő (ala-

pítvány, tanár, vezető,

szülő stb.) számára fo-

lyamatosan elérhetőek a

dokumentumok, ill. a

tanárok megismerik a

kiegészített szövegek

tartalmát.

a kihelyezett doku-

mentumok


95

4.b A tanárok már a tervezés során

beépítik az oktatási folyamatokba a

dokumentumokban megfogalma-

zott leírásokat, ill. a szabályozás-

nak megfelelően látják el feladata-

ikat.

szaktanárok, kinyomta-

tott, spirálozott doku-

mentumok

2008. 09. 15. a projekt és a

modul felelőse,

ill. az általános

ig.helyettes

A tanulmányi eredmé-

nyek javulnak, a lemor-

zsolódás csökken, a

kompetenciamérésen a

diákok az országosan

megállapított átlagnál

magasabb szintet érnek

el.

félévi, év végi jegyek,

kompetenciamérés

eredményei

4.c A munkafolyamat figyelemmel

kísérése, évente egy alkalommal

megbeszélés előkészítése és lebo-

nyolítása a modulok és a projektek

hatékonyságáról, az oktatási mód-

szerek alkalmazásáról, és az elért

eredményekről.

szaktanárok, Csüllög

Imre

az adott tan-

év lezárása

és/vagy a

következő

tanév kezde-

te

Csüllög Imre folyamatos visszacsato-

lás, szükség esetén kor-

rekció, az eredmények

javulása, folyamatos

megújulás és alkalmaz-

kodás a munkaerő-piaci

elvárásokhoz

a megbeszélések


96

6.4. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavételére

6.4.1. Előzmények

Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés és a kompetencia alapú oktatás, de hiányos a kompetencia-

fejlesztést szolgáló tananyagok, taneszközök és egyéb dokumentumok halmaza.

6.4.2. Cél

Az iskolai tananyagok és eszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással. Alakuljon ki egységes tankönyv- és tananyagrendszer.


A kompetenciafejlesztésre használható tananyagok, eszközök megismerése

Ugyanezekből lista összeállítása

A szükséges eszközök, dokumentumok, segédletek beszerzése

A csoport tagjai

Gálné Sándor Anikó

Dénes Teodóra

Gere Zsuzsa

6.4.4. Időtartam

2007. december 3-tól 2008. június 30-ig


1. Humán: az intézmény vezetője (ellenőrzés), a kompetenciafejlesztésben részt vevő pedagógusok, fejlesztési munkacsoport

2. infrastrukturális: számítógépek internet-elérési lehetőséggel, nyomtató, állandó helyiség a műhelymunkára, közös idő biztosítása

3. dologi: forrás eszközök beszerzésére


97


Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Határidő Feladat résztve-

vői, felelős


P - tervezés

1. A csoport megalakulása

és a tervező munka el-

végzése

A kompetenciafejlesz-

tést segítő tananyagok,

eszközök számbavétele

A célok meghatározása

Ötletbörze a lehetséges

tevékenységekről

Az ötletek szelektálása,

véglegesítése

A terv elkészítése, a

munka menetének kör-

vonalazása

Elkötelezett csapattagok December 3. Dénes Teodóra

Gálné Sándor

Anikó

Gere Zsuzsa

Műhelymunkára alkal-

mas helyiség, papír, filc-

toll a tervezőmunkához,

számítógép, nyomtató

Jelenléti ív

D - megvalósítás

2. A kompetenciafejlesztés-

ben részt vevő tanárok tá-

jékoztatása


mi a cél, mit mikorra kell el-

készíteni, átnézni, hogyan

zajlik majd a munka menete.

Pontos feladat-

meghatározások

December 5. A munkacsoport

tagjai; tanárok


mas helyiség, papír, filc-

toll a tervezőmunkához,

számítógép, nyomtató

Jelenléti ív

3. Kutatómunka

A kompetenciafejlesztést

segítő tananyagok, tanter-

vek, eszközök felkutatása;

lista összeállítása


milyen tananyagok, kiadvány-

ok, eszközök állnak rendelke-

zésre


tagjai


mas helyiség, számítógép

Dokumentumlista,

eszközlista


98

Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Határidő Feladat résztve-

vői, felelős


4. A rendelkezésre álló do-

kumentumok, eszközök

tanulmányozása (mennyi-

re felelnek meg a kompe-

tencia alapú oktatás célja-

inak), szelektálása

Lista összeállítása azokról a

tananyagokról, eszközökről,

amelyek segítik a kompeten-

ciafejlesztést és rendelkezésre

állnak.


tagjai


mas helyiség, számító-

gép, nyomtató

Dokumentumlista,

eszközlista

5. Pedagógiai Program érin-

tett fejezetének módosítá-

sa: az alkalmazható tan-

könyvek, tanulmányi se-

gédletek kiválasztásának

elvei

Olyan Pedagógiai Program,

amely összhangban van a

kompetencia alapú oktatással

Június 15. Kidolgozás: A

munkacsoport

tagjai

Módosítás: tan-

testület



gép, nyomtató

Pedagógiai Program

6. A kompetencia alapú ok-

tatást segítő tanári segéd-

letek, tankönyvek, eszkö-

zök felkutatása

Olyan lista, amely tartalmazza

a szükséges, de rendelkezésre

nem álló eszközöket, doku-

mentumokat, ezek beszerzési

módját, árát


tagjai



gép, nyomtató, internet

Dokumentumlista,

eszközlista

7. A beszerzések ütemezése:

mit, honnan, mikor, be-

csült ár

Beszerzendő eszközök listája,

mely tartalmazza a beszerzés

körülményeit, idejét.

Január 30. A munkacsoport

tagjai



gép, nyomtató, internet

Beszerzési lista

8. Megrendelés Álljanak rendelkezésre azok

az eszközök, melyek szüksé-

gesek a kompetenciafejlesz-

téshez

Február 15. A munkacsoport

tagjai

Számítógép, pénzügyi

források

Megrendelőlap

C - Ellenőrzés

A fent vázolt folyamat megva-

lósításának ellenőrzése, érté-

kelése tanév végi beszámo-

lókban

Mindenki ismeri a kompeten-

ciafejlesztést szolgáló eszkö-

zöket, dokumentumokat, hoz-

záférhet, használhatja

Június 30. Nevelőtestület - Tanév végi igazgatói

és tantestületi elem-

zés, értékelés (a be-

számoló részeként)


99

6.5. Fejlesztési terv - 2008. - A belső együttműködés és továbbképzések szabá-

lyozása

6.5.1. A fejlesztés indoklása

Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változtatás kényszeré-

vel szembesítik az intézményt. A tanulói kompetencia-fejlesztést szem előtt tartva módosítá-

sokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség. A meglévő jó gyakorlatok széle-

sebb körben történő elterjesztése (belső átadása) alapvető feladat a továbblépéshez Az újítá-

sokat – többek között - a belső együttműködés és a pedagógusok módszertani kultúrájának

javítása, a rendszeres belső továbbképzés szükségessége indokolja.

6.5.2. A várt eredmény meghatározása

A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása hozzájárul a tanulói kompetencia-

fejlesztéshez:

A pedagógusok együttműködése szabályozottá és rendszeressé válik.

A tanárok tanulnak egymás eredményeiből és hibáiból.

Pozitív irányú szemléletváltás következik be (középtávon)

A kompetencia-alapú tananyagok és módszertani eszközök használata általánossá vá-

lik.

Az egyéni fejlesztés nagyobb hangsúlyt kap.

A pedagógusok alaposabban megismerik tanítványaikat.

A fejlesztési terv vezetője: Dóka Zoltán

A munkacsoport tagjai: Csüllög Imre, Dr. Török Jánosné

A fejlesztési terv indításának dátuma: 2008. február 4.

A terv befejezésének várható dátuma: 2008. június 10.


100

6.5.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítása

6.5.3.1. Az egy osztályban oktató pedagógusok együttműködésének szabályozása


1. Az egy osztályban tanítók kö-

zössége működési rendjének

áttekintése

Munkacsoport,

számítógép

2008. február 11. Dóka Zoltán A működési rend

hiányosságainak fel-

tárása

Emlékeztető

2. Szabályzat készítése (tevékeny-

ség meghatározása, célja részei,

a megvalósítás lépései – PDCA

elv)

Munkacsoport,

számítógép

2008. február 25. Dóka Zoltán Konzultációra bo-

csátható szabályzat

Szabályzat

3. Konzultáció az iskolavezetéssel,

esetleges korrekciók végrehajtá-

sa

Iskolavezetés,

számítógép

2008. március 4. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok

Vezetőségi értekez-

let

4. Konzultáció a nevelőtestülettel,


sa

Munkacsoport,

nevelőtestület,

számítógép

2008. március 18. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok

Nevelőtestületi

értekezlet, jegyző-

könyv

5. A szabályzat elfogadása Nevelőtestület 2008. április 1. Keveiné Mészáros

Erika

Az elvárásoknak

megfelelő, végleges

szabályzat

Nevelőtestületi


könyv


101

6.5.3.2. Az egyéni fejlesztés szabályozása


1. Az egyéni fejlesztés meglévő

szempontrendszerének kompe-

tencia-fejlesztés központú átte-

kintése

Munkacsoport,

számítógép

2008. február 11. Csüllög Imre A szempontrendszer

hiányosságainak fel-

tárása

Emlékeztető

2. Az egyéni fejlesztés szabályza-

tának elkészítése

Munkacsoport,

számítógép

2008. február 25. Csüllög Imre Konzultációra bo-


Szabályzat



sa

Iskolavezetés,

számítógép

2008. március 4. Csüllög Imre Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok


let



sa

Munkacsoport,

nevelőtestület,

számítógép

2008. március 18. Csüllög Imre Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok

Nevelőtestületi


könyv

5. A szabályzat elfogadása Nevelőtestület 2008. április 1. Keveiné Mészáros

Erika

Az elvárásoknak


szabályzat

Nevelőtestületi


könyv


102

6.5.3.3. Kompetencia-alapú tananyagok, módszertani eszközök alkalmazásával kapcsolatos belső továbbképzési tematika összeállítása és

megvalósítása


1. Kompetencia-alapú tananyagok,

módszertani eszközök számba-

vétele: programcsoma-

gok,interaktív tábla, mérőesz-

közök stb.

Munkacsoport,

számítógép

2008. április 8. Csüllög Imre Teljes körű felmérés Jegyzék a kompe-

tencia-alapú tan-

anyagokról, eszkö-

zökről

2. Belső továbbképzési tematika

összeállítása: témák, óraszámok

Munkacsoport,

számítógép

2008. április 22. Csüllög Imre A leghasznosabb

témák kiválasztása

A tematika összeál-

lítása

3. A belső továbbképzési tematika

megvalósításának előkészítése:

költségvetés, szervezési keretek

hozzárendelése

Munkacsoport,

gazdasági vezető

számítógép

2008. május 6. Dóka Zoltán Működőképes tema-

tika

Pénzügyi számítá-

sok, megvalósítha-

tósági jelentés



sa

Iskolavezetés,

számítógép

2008. május 13. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok


let



sa

Munkacsoport,

nevelőtestület,

számítógép

2008. május 20. Dóka Zoltán Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok

Nevelőtestületi


könyv

6. A belső továbbképzési tematika

elfogadása

Iskolavezetés 2008. május 27. Keveiné Mészáros

Erika

Véglegesített temati-

ka


let


103

6.5.3.4. Hospitálási szabályzat és éves hospitálási terv összeállítása


1. A hospitálás korábbi és jelenle-

gi gyakorlatának áttekintése:

tapasztalatok összegyűjtése,

kapcsolódó dokumentumok

elemzése

Nevelőtestület,

iskolavezetés

2008. április 8. Dr. Török Jánosné A szükséges infor-

mációk, jó gyakorla-

tok számbavétele

Jegyzőkönyv, óra-

látogatási doku-

mentumok

2. A hospitálási szabályzat elké-

szítése – tartalmazza az éves

hospitálási terv összeállításának

alapelveit is

Munkacsoport,

számítógép

2008. április 22. Dr. Török Jánosné Konzultációra bo-


Szabályzat



sa

Iskolavezetés,

számítógép

2008. május 13. Dr. Török Jánosné Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok


let



sa

Munkacsoport,

nevelőtestület,

számítógép

2008. május 20. Dr. Török Jánosné Új ötletek, korrekci-

ós javaslatok

Nevelőtestületi


könyv

5. A hospitálási szabályzat elfoga-

dása

Nevelőtestület 2008. május 27. Keveiné Mészáros

Erika

Az elvárásoknak


szabályzat

Nevelőtestületi


könyv

6. Éves hospitálási terv összeállí-

tása

Munkacsoport,

számítógép

2008. június 3.,

illetve minden

tanév júniusában

Dr. Török Jánosné Az iskolavezetés elé

terjeszthető hospitá-

lási terv

Hospitálási terv

7. Az éves hospitálási terv elfoga-

dása

Iskolavezetés 2008. június 10.,

illetve minden

tanév júniusában

Keveiné Mészáros

Erika

Elfogadott hospitálá-

si terv


let

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola

104

7. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános

Iskola

Egy gyermek üzenete tanáraihoz:

„Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok! Érdeklődj a felől, hogyan oldom meg a

feladataimat! Taníts engem a jóra, és mondd meg mi a rossz! Vitassuk meg tervein-

ket! Bátoríts válaszadásaimban! Dicsérj, ha megérdemlem! Terelj a jó útra!”

7.1. Tények, következtetések a 2003. évi vizsgálat iskolajelentése alapján a Klauzál

Gábor Általános Iskolára vonatkozóan

Matematika

Tény:

Eredményünk 525 pont, ez a városi és nagyvárosi átlag feletti érték

Következtetés:

Ez a tény arra enged következtetni, hogy az eddigi gyakorlatunk jó. Országos viszonylatban 2968

iskolából 2318 gyengébben, 650 iskola jobban teljesített, mint mi.

Erősíti ezt a következtetést az a tény is, hogy iskolánk sorrendben elfoglalt helye a tavalyihoz ké-

pest szignifikánsan nem változott.

Tény:

- Eredményeinket a felmérés szabályainak megfelelően 19 tanuló mérése alapján állapították meg.

- Ezek közül 6 fő elkülönülő csoportba sorolható úgy, hogy 1 fő kimagaslóan jó eredményt ért el

(4. szint), 5 fő átlag alattit („1. szint alatti” és az „1. szint” határterületén)

- A többség átlag feletti (2. és 3. szinten helyezkedik el)

Következtetés:

A lemaradó csoportoknak a korrepetálás felzárkóztatás megszervezése, mely nálunk eddig is gya-

korlat volt, valamint a grafika elemzése kapcsán bizonyított, hogy továbbra is létjogosultsága van a

tehetséggondozásnak, valamint a többség tekintetében a mérésen alapuló tanórai és tanórán kívüli

fejlesztésnek.

Tény:

Egyes szintek százalékos megoszlása a városi iskolákhoz viszonyítva:

Mi iskolánk Városi iskolák Különbség

4. szint 5 % 5 % 0

3. szint 26 % 17 % 9

2. szint 37 % 32 % 5

1. szint 16 % 30 % - 14

1. szint alatti 16 % 16 % 0


105

Következtetés:

Egyenlő az érték a különösen jól (4. szint) és a gyengén (1. szint alatt) teljesítők esetében. A jók

esetében különösebben új intézkedést nem tartunk szükségesnek. A lemaradók esetében az arány

csökkentése a cél, hozzátéve, hogy a felmérések során szigorúan figyelmet kell fordítani arra, hogy

a sajátos nevelési igényű gyermekek felmérése ne történjen társaikéval azonos mércével.

Tény:

Részpopulációban történő sorrendiségének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a 25 percentilis

esetében mutat lemaradást iskolánk: 413-as érték. Az országos átlag 430.

Következtetés:

Ezen adatok elemzése is bizonyítja az előző következtetés helyességét, a gyengén teljesítők fejlesz-

tését és a sajátos nevelési igényű tanulók mérés szempontjából történő külön kezelését.

Olvasás

Tény:

Eredményünk 503 pont, ez az országos és városi átlag feletti és a nagyvárosi átlag alatti érték. Or-

szágos viszonylatban 2968 iskolából 1786 gyengébben, 1182 jobban teljesített, mint mi. Iskolánk

sorrendben elfoglalt helye a tavalyihoz képest szignifikánsan nem változott.

Következtetések:

Eddigi gyakorlatunk jó, de a külső és belső mérések függvényében koncentrálni kell bizonyos cél-

csoportokra, mert az elért eredmény viszonylag nagy szórás mellett történt.

Tény:

Eredményeinket a felmérés szabályainak megfelelően 19 tanuló mérése alapján állapították meg.

Következtetések:

A matematikához hasonlóan itt is 3 csoportra osztjuk a tanulókat. Egy lemaradó csoport, melyből 2

fő 1. szint alatt a 3. tanuló 1. szint alján produkált olvasási teljesítményt. Egy kiemelkedő csoport 5

fővel 4. szinten és egy, a többséget adó közepes csoport, ahol 11 fő az 1. szinttől a 3. szintig teljesí-

tett.

Tény:

Egyes szintek megoszlása a városi iskolákhoz viszonyítva:

Mi iskolánk Városi iskolák Különbség

4. szint 21 % 14 % 7

3. szint 32 % 32 % 0

2. szint 21 % 31 % - 10

1. szint 16 % 17 % - 1

1. szint alatti 11 % 6 % 5


106

Következtetések:

A legalsó és legfelső szinten mutatnak a javunkra jelentős eltérést az adatok. Nagyobb a kimagasló-

an jól olvasók aránya és nagyobb a leggyengébbek aránya is. Hasonló következtetést vonunk le a

matematikánál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt több a feladat. Kiemelten az 1. szint alatt

teljesítő tanulóknál a fejlesztő- és gyógypedagógus bevonásával a korrepetálások, egyéni foglalko-

zások arányát növelni kívánjuk.

Tény:

Részpopulációban történő sorrendiségünk vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az 5 percentilis

és 25 percentilis vizsgálata során mutatunk elmaradást az országos és egyéb átlagokhoz képest.

Saját minimum Saját 25 percentilis

215 415

Országos 5 percentilis Országos 25 percentilis

325 434

Következtetés:

A tehetséggondozás jelentőségét nem lebecsülve, azt fenntartva és fejlesztve a közel 25 % hátrá-

nyos helyzetű tanuló fejlesztése különösen az alsó tagozaton az egyik legfontosabb cél. Egyéni fej-

lesztési tervek és korrepetálás beiktatásával, a fejlesztések végrehajtásával. Egyértelműen meg kell

határozni az intézményi szinten azt a részpopulációt, aki erre rászorul, megjelölve az elérhető szin-

tet.


107

7.2. Nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek

Az iskolánk PISA vizsgálaton elért eredményeiből levonható konkrét következtetések előtt szeret-

nék rámutatni a PISA vizsgálat a kompetencia fejlesztés és azok mérése közötti összefüggésekre.

Magam részéről a legnyomatékosabban a rendszerszemlélet fejlesztésére hívnám fel a figyelmet,

hisz az oktatási rendszer egy rendszer, amelynek egy eleme a pedagógus. Kétségtelenül egyik leg-

fontosabb eleme, de nem kiragadható a rendszerből. Elemzésemhez felhasználom Andreas

Schleicher, az OECD oktatáselemző részleg munkatársának megállapításait, melyek sok tekintetben

igazolják korábbi saját megállapításaimat.

Andreas Schleicher: A jól teljesítő orszá-

gokban:

Iskolánkban

Az iskolák és a tanárok felelősen és

konstruktívan kezelik az eltérő teljesítmé-

nyű diákokat.

Az integráció szervezeti és szakmai meg-

valósításában városi szinten jónak érez-

zük a felkészültségünket. Belsőindíttatás-

ból fejlesztjük ezt a területet, pályázatokat

igyekszünk kihasználni.

Egyenlő esély a tanulásra Ennek a kérdése felmerülhet iskolán kívül

és belül is. Az újonnan idei tanévben el-

készített SZMSZ-ünk és Házirendünk az

iskolán belüli különbségtételt nem teszi

lehetővé. Iskolán kívüli rendszerelemek

megítélése nem a mi feladatunk.

Az oktatás megbízhatósága ezzel együtt

az iskola biztonsága.

Egységesen az egész magyar oktatás vo-

natkozásában egy iskolatípusra megfo-

galmazott eszköz, épület stb. biztosítása

(hatáskörünkön kívül esik). Erőforrások

hatékony működtetése, kizárólag ered-

mény mérésen alapuló igazgatási felelős-

ség. Ez utóbbi fejlődést mutat intézmé-

nyünkben.

Az oktatás regionális elérhetősége. Nem tisztázott az iskolák közötti verseny

létezése és létjogosultsága és az arányos

erőforrás elosztás sem. Így a szülők isko-

laválasztása, a minősítés nem mindig va-

lós teljesítményeken alapulnak.

Ingyenes oktatás. Hatáskörünkön kívül eső kérdés.

Támogató és rugalmas adminisztráció –

központi irányítás, helyi alkalmazás.

A jelenlegi magyar oktatási adminisztrá-

ció sok tekintetben támogató és rugalmas.

Minden szinten interaktív és kooperatív

munka; partneri viszony elve.

Talán a minőségi oktatás leggyengébb

láncszeme. Iskolánkban hatalmas erőfe-

szítéseket teszünk az interaktív és koope-

ratív munka meghonosítása érdekében. A

partneri viszony elve meghonosodott, ki-

épített minőségbiztosítási rendszerünk

működik, mely ezen alapszik. Az oktatási

rendszer egyéb területein ez nyomokban

lelhető fel.


108

Tanulók egyénre szabott szellemi és

anyagi támogatása.

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében

ez már megvalósult iskolánkban. A több-

ségi tanulók esetében a szöveges értéke-

lés, árnyaltabb minősítése miatt ez felme-

nő rendszerben válik lehetővé.

Anyagi támogatás minimális része tarto-

zik a hatáskörünkbe.

Fejlődésorientált értékelés, tesztelés a

rangsorok kialakítása helyett.

Ennek a megvalósítása a mérőeszközök

széles skálájának kidolgozásával válik le-

hetővé. Több éves munka eredménye.

Ezen pont alkalmazása megkérdőjelezi a

PISA vizsgálatok által történő iskolai

rangsorolások létjogosultságát. Fejlődni

mindenki önmagához képest tud.

Magasan képzett, autonóm tanárok. A magas végzettség sok esetben jelen

van, csak nem a megváltozott igényekhez

(kompetenciafejlesztés, stb.) illeszkedik.

Így továbbképzési tervünket erre fóku-

szálva, nagy céltudatossággal állítjuk ösz-

sze. Az autonómia kérdése iskolánkban

megvalósul, de az oktatási rendszer több

szintjéről beavatkozás történik.

Befogadás és nem kirekesztés. Iskolai szinten ennek lehetősége sincs

meg. Az osztályainkban, kisebb közössé-

geinkben nevelési programjaink átgondo-

lásával igyekszünk javítani.

A tőlünk jobb eredményt hozó országokban fellelhető változások, melyeket leírok, de helyi szinten

hatáskörünkön kívül esik, így reagálni rá nem szándékozom.

- Majdnem teljesen megszüntették a differenciált képzés rendszerét, vagyis eltűntek az elit is-

kolák és speciális képzési helyek.

- Eltörölték a tanfelügyelői-szaktanácsadói rendszert, minden szakmai minősítési, irányítási

funkciót a helyi közösségekre bíztak.

- Tanári hivatás társadalmi elismertségének növelése.

- Nincs tankönyvjegyzék, a tanár szabadon választhat tankönyvet, oktatási segédletet.

- Jól felszerelt iskolai és városi könyvtárhálózat.


109

Cél Feladat Felelős, határidő Ellenőrzés

Részletes helyzetelemzés elkészítése.

Az intézmény rendelkezésére álló humán- és

eszköz erőforrások feltérképezése. Módszerta-

ni feltételek.

Igazgató

2005. szeptember 15.

Kulcskompetenciák fejlesztése nagyobb

hangsúlyt kapjon a tanítási órák meneté-

ben

Tanmenetekbe, munkatervekbe beépíteni a

kompetencia fejlesztés elemeit

Minden pedagógus


igazgató

Gazdagodjon a pedagógusok módszertani

kultúrája

Módszertani modulok kidolgozása.

Munkaközösség-

vezetők, tanítók és a

szaktanárok

2005/2006. tanév

Igazgató, helyettes

Fejlesztendő terület feltérképezése

Helyzetelemzés készítése

Belső mérés év elején és évvégén 3., 5., 7.

évfolyamon

Szaktanárok, tanítók

2005. október 15-ig,

2006. május 31-ig

Munkaközösség-

vezetők

Fejlődjön a tanári együttműködés

Értékelő esetmegbeszélések létrejötte.


Negyedévente beszá-

moló

igazgatóhelyettes

Tanulói értékelési formák gazdagítása

Külső segítség keresése mérőeszközök kidol-

gozásához.

Iskolavezetés, mun-

kaközösség-vezető

2005/2006. tanév

igazgató

Mérés-értékelési szakember gárda kialakí-

tása

Továbbképzési tervünkben előnyt élvezzen a

mérés-értékelési továbbképzésre jelentkező

pedagógus.

Igazgatóhelyettes


igazgató


110

Szövegértési kompetencia fejlesztése,

olvasóvá nevelés

Iskolai olvasókör működtetése

Könyvtáros


igazgatóhelyettes

Tanóra keretében a különböző képességű

tanulókat képesek legyünk együtt fejlesz-

teni

Tanórai differenciálás heterogén csoportban.

Kooperatív tanulási technikák elsajátítása,

alkalmazása.


2006. június 20.

igazgató

Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása

A tanulás tanítása.

Napközis nevelők,

tanítók, szaktanárok

2006. június 20.

igazgatóhelyettes

A hátrányos helyzetű tanuló esélyegyen-

lőségének biztosítása

Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szerve-

zése.

Tanítók, matematika,

magyar szakos peda-

gógusok


Munkaközösség-

vezetők

„Tanuljunk egymástól.”

Hospitálások számának növelése.

Munkaközösség-

vezető

2006. június 20.

igazgatóhelyettes

Számítógéppel támogatott tanulási mód-

szerek alkalmazása

Megfelelő programcsomagok beszerzése,

egész osztályt befogadó szaktanterem kialakí-

tása.

Igazgató

2007. június

Tehetséggondozás

Szakkörök szervezése a tehetséges tanulók

számára, versenyre való felkészítés.

Szaktanárok


Munkaközösség-

vezető


111

7.3. A szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei 4. osz-

tályban

A szövegértés fejlesztésére legjobban magyar órákon nyílik lehetőség. A szövegek különböző

típusai alapvetően meghatározzák a szövegfeldolgozás módját. A szöveggel való ismerkedés

történhet néma és hangos olvasással. Az érzelmekre jobban ható szöveggel, illetve a néma olva-

sással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. A

nehéz szöveg elvonhatja a figyelmét a szövegjelentéstől.

Nagyon fontos a szövegértés szempontjából a gyerekek által ismeretlen jelentésűnek vélt szavak

kiemelése, jelentésük értelmezése. Ekkor használhatjuk a Magyar Nyelv Értelmező Szótárát is.

Helyes, ha fokozatosan kialakítjuk, hogy a gyerekek mondják el első véleményüket az olvasot-

takkal kapcsolatban.

Nagyon fontos az elsődleges megértés ellenőrzése. Egyszerű kérdésekkel szerezzünk informáci-

ót, hogy a tanuló megértette-e a szöveget. Fontos a szöveg címének a vizsgálata is.

A szöveg megértésének szempontjából nagyon fontos az olvasmányok részekre bontása. Az

egyes részeken belül megfigyelési szempontokat adhatok ki. A szövegértést nagy mértékben

fejlesztheti, ha az egyes részekből próbáljuk kiemelni a lényeget – vázlatírás. Óra végén szintén

nagyon lényeges az ismétlő olvasás és a tartalmi szintézis. A tanuló tudja saját szavaival elmon-

dani az olvasmányt.

Azonban nem csak a szövegértést, hanem a matematikai logikát is fejleszthetjük olvasás órákon,

pl.: egy krokodilról szóló ismeretterjesztő szövegben lehet: 1 krokodil egy nap 15 kg halat eszik

meg, mennyit eszik meg 15 krokodil egy nap alatt?

Eddigi tapasztalataim szerint a szövegértés fejlesztésére matematika órákon a szöveges feladatok

és a különböző logikai feladatok nyújtanak jó lehetőséget. Nagyon sok gyereknek azért okoznak

problémát a szöveges feladatok, mert rossz a szövegértő képességük. A szöveges feladatok meg-

oldásának első lépése a szöveg értelmezése. Fontos, hogy kiemeljük a szövegből a lényeges in-

formációkat és elkülönítsük attól, ami lényegtelen a megoldás szempontjából. Utána történhet a

szövegből a lényeges adatok kiírása. Az értelmezést segíthetjük esetleg rajzzal, tanítói kérdések-

kel. Majd ezután történik a megoldási terv felírása és a szöveges feladat megoldása.

A logikus gondolkodás kialakításának is egyik legfontosabb színtere a matematika óra. pl. fel-

adatok halmazokkal, grafikonok, szöveges feladatok, mértan (minden négyzet téglalap, de nem

minden téglalap négyzet stb.), sorozatok, táblázatok.

Természetismeret órákon is szükség van a szövegértés és matematikai logika fejlesztésére. Ez a

tantárgy rengeteg új információt adhat a tanulónak. Emiatt rengeteg olyan feladatot adhatunk,

amellyel a tudását is fejlesztem a gyereknek, de emellett a logikus gondolkodását is fejlesztem.

Ilyen lehet például egyes hegységek magasságainak ábrázolása grafikonon. Az éppen tanult álla-

tokkal kapcsolatban is lehet érdekes feladatokat adnunk. Pl.: V. Henriknek 5 felesége volt.

Mindegyik házasságára készíttetett magának hermelinből palástot. 1 palást elkészítéséhez 500

kis állatot kellett elpusztítania. Hány hermelint pusztított el V. Henrik?

Testnevelés órákon is fejleszthető a logikus gondolkodás. Ugyanis az egyes sportjátékok gyakor-

lásának elengedhetetlen feltétele a logikus gondolkodás. A kézilabda, röplabda, kosárlabda, lab-

darúgás gyakorlásával nagyon jól tudom fejleszteni a gyerekek gondolkodását.


112

7.4. Matematikai kompetencia fejlesztése a felső tagozatban

A kompetencia hatékonyságának növelése érdekében a szövegértést és a matematikai gondo l-

kodást kell feltétlenül fejleszteni.

A matematika feladatok megoldásakor természetesen első lépés a feladat értelmezése. Ahhoz,

hogy értelmezni tudjuk, el kell olvasni. Olvasás közben – különösen a szöveges feladatoknál, de

az utasításoknál is – minden írásjelnek jelentősége van. Annyiszor kell megismételni az elolva-

sást, míg nem válnak érthetővé az összefüggések. Vannak olyan esetek is, amikor egy rajz segít

az értelmezésben.

A logikus gondolkodás és szövegértés kialakítása nem egyedül a matematika feladata, szoro-

san összefügg a többi tantárggyal.

A jó problémamegoldás elengedhetetlen feltétele a szilárd ismeretkincs. A megfelelő jártassá-

gok, készségek kialakításához gyakorláson keresztül vezet az út. Ez a gyakorlás vonatkozik az

elméleti ismeretekre, ezen ismeretek egyszerűbb összefüggésben való alkalmazására, majd a

többszörösen összetett gondolkodási műveleteket kívánó feladatok megoldására. A leghatáso-

sabb eszköz az önálló feladatmegoldás.

A korrepetálás nagyon fontos a lemaradók felzárkóztatására. Az ismeretek további tudatosítá-

sára, egyszerűbb feladatok önálló megoldására nyílik többlet lehetőség. A tehetséggondozás al-

kalmával pedig a matematikában tehetségesebb gyermekekkel lehet foglalkozni, az összetettebb

(verseny) szöveges feladatok önálló megoldására, elemzésére kerülhet sor.

A logikus gondolkodást nagyon segíti a halmazelméleti témakör. Minden évfolyamon találko-

zunk ilyen feladatokkal. A halmazok elemei közötti kapcsolatot vizsgálják a tanulók különböző

összefüggésekben. Tulajdonságokat figyelhetünk meg (gyorsabb, magasabb, stb.), relációkat

létesíthetünk (kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb, nem kisebb, nem nagyobb). Azonos tulaj-

donságok alapján osztályozzuk az elemeket, két tulajdonság vizsgálata elvisz a halmazművele-

tekhez.

A szöveges feladatok elkísérik a tanulókat 5 – 8. osztályig. Célszerű a mindennapi életből vett

szöveges feladatokat megoldatni a gyermekekkel, ezek számukra is érdekesebbek. A szöveges

feladatok megoldása során az elolvasott szöveget értelmezni kell, a lényeget kiemelni. (Ha nem

tudja értelmezni a tanuló, akkor kérdések alapján rá kell vezetni.) Külön kell választani a mego l-

dás szempontjából lényeges és lényegtelen adatokat. Ez tulajdonképpen minden feladatnál más

és más. Majd megoldási tervet kell készíteni, azaz az írott szöveget le kell fordítani a matematika

nyelvére. A terv elkészítését célszerű indokoltatni legalább szóban, így meggyőződhetünk róla,

hogy tudatosan oldja meg a tanuló, vagy csak ráérzett. A várható eredményt jó megbecsülni.

Ezután következhet a megoldás elkészítése. A kapott eredményt a feladat szövegén ellenőrizzük.

Mérlegelni kell, hogy a kiszámított érték megfelel-e a valóságnak.

A legegyszerűbb ún. egyműveletes feladatoktól kell eljutni az összetett többműveletes felada-

tokon át az egyenletekkel megoldható szöveges feladatokig. Nehezítést jelentenek a fordított

szövegezésű feladatok.

A logikus gondolkodást és a térszemléletet fejlesztik a különböző geometriai szerkesztési és

számítási feladatok. A megoldás során itt is nagy szerep jut az értelmezésnek és tervezésnek.

A matematika bármely területén fokozottan kell figyelni a helyes kifejezések elsajátíttatására,

alkalmazására.


113

7.5. Kompetenciafejlesztés lehetőségei történelem tantárgyból

A megszerzendő tudás beépüléséhez és hasznosításához mindenképpen szükség van a logikus

gondolkodásra, kommunikációs készség fejlesztésére, kooperációra és a kreativitásra.

A történelem órákon ezek fejlesztését eddigiekben is kiemelt feladatnak tekintettem, a tény-

szerűség mellett a források elemzése, következtetések levonása fontos szerepet kapott.

5. osztály A tanév elején színes ábrái és grafikonjainak elemzése, értelmezése megkönnyíti a szövegér-

telmezést. Egész tanév során képek, applikációk, térképek segítségével dolgozzuk fel a tananya-

got, mert a 10-12 éves korosztály számára ilyen módon lehet legjobban megragadni a témákat.

A képek, ábrák segítségével elmesélik az egykor élt emberek életét, kérdéseket tesznek fel

maguknak az ábrákról, melyet vázlatokban rögzítünk.

Az Atlasz és vaktérképek segítségével a térbeli és időbeli tájékozódást fejlesztjük.

Logikai gondolkodás fejlesztését, a különféle időrendi feladatok (melyik történt korábban, az

események lehelyezése időszalagon) segítségével végezhető el. Ok-okozati összefüggésekre kell

rávilágítani, amelyek segítik a diákok kreativitását.

6. osztály

A tananyag feldolgozásában továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a témák vizuális feldolgozása,

mely átélhetőbbé teszi a tanulók számára a történelmet.

A témák feldolgozásánál rendkívül fontos az élményszerű magyarázat, amely a tanulókhoz

közelebb hozza az adott történelmi korszakot. Erre nagyszerű lehetőséget nyújtanak a történel-

münk korábban már ismert hősei (várháborúk, Rákócziak, Bethlen Gábor, Zrínyiek).

7. osztály Az újkor egyetemes és magyar történelmével foglalkozó témakörök feldolgozásánál elsődle-

ges szempont az irányított tanári kérdések, amelyek a lényeg kiemelésre törekszenek. A kérdé-

sek, feladatok jelentős része direkt, amely könnyebbé teszi a szövegértési problémában szenvedő

diákok tananyag feldolgozását.

8. osztály

A jelenkori (XX. sz.-i) történelem szöveges feldolgozását nagyban megkönnyíti a nagyszámú

képi anyag (CD-romok, dokumentumfilmek, fényképek, családi visszaemlékezések), amelyeket

párhuzamosan alkalmazunk az órák során. A lényegkiemelésen alapuló önálló vázlatírás a haté-

kony szövegértés alapja.

7.6. A szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztési területei

A szövegértés legaktívabban olvasás órán fejleszthető az alsó tagozaton. Ennek az életkori sa-

játosságokat figyelembe véve megvannak a lépései. 1. osztályban többet foglalkozunk a szavak-

kal, mint a szöveg-egésszel, hiszen a gyerekek ebben a szakaszban az értelmező olvasás szintjén

állnak. A megértés feltétele a szavak pontos és gyors kiolvasása: minél jobb az olvasástechnika,

annál jobb a megértés. Minél nagyobb a gyermek már meglévő tudása, minél jobban tudja rend-

szerezni, annál könnyebb a szöveg megértése.

A szövegértés fejleszthető a jól megtervezett, feltett kérdésekkel. Kezdetben egyszerűbbek,

majd egyre összetettebbek lehetnek.

Egy szöveg megértéséhez fontos a szavak, illetve mondatok megértése.

Legegyszerűbb a szavak megértése. Ehhez segítségül hívhatjuk a megfelelő korosztály számá-

ra nyomtatott kiadványt.

Ha a szöveget magasabb szinten szeretnénk megérttetni, értelmeztetnünk kell tanulóinkkal az

olvasmányt. Itt is segíthetünk különböző kérdésekkel. Alsó tagozaton ezek fejlesztése a cél. Bo-

nyolultabb szerkezetű olvasmánynál bekezdéseket vizsgálunk.


114

A gyerekeket rá kell szoktatnunk az utasítások követésére.

Matematika órán is alkalmazható a szövegértés. A feladatok utasításain kívül a szöveges fel-

adatok is nagyszerű lehetőségeket kínálnak.

Környezetismeret és Természetismeret órákon is ugyanazok a lépések vezetnek a megértéshez

és fejlesztéshez.

Rajz és technika órán a szövegértés alkalmazása már meglévő tudást feltételez. Az utasítások-

nál is értenie kell az egészet, hiszen ott már a szavak nem elég információt hordoznak önmaguk-

ban. Fejlődik a szövegértés, ha néhány megadott mondat alapján színezik, festik a rajzot.

Testnevelés órán általában az új feladatokkal, játékokkal, utasításokkal fejleszthető a szöveg-

értés.

Énekórán a dalok (főleg népdalok) szövegénél, zeneszerzők életrajzánál és a sajátos felada-

toknál alkalmazható a szövegértés problematikája.

Összességében a szövegértés mindig, minden körülmények között alkalmazható, ezért fej-

leszthető is. A logikai gondolkodás szintén minden tantárgynál fejleszthető

Matematika órán a gyakorláson van a fő hangsúly, idővel a gyengébb képességű tanulóknál is

eredmény érhető el. Eleinte a jobb képességű gyerekek oldják meg a feladatot, majd társaik is

bekapcsolódnak az aktív munkába. Ezután léphetünk tovább a fejlesztés következő fokára.

Fejleszthetünk úgy is, hogy egy feladathoz több információt adunk meg, mint amennyi a fel-

adat megoldásához szükséges. A sorozatoknál is fejleszthetjük a logikai gondolkodást. A szorzó-

, illetve bennfoglaló tábla összefüggéseiben is gondolkodhatunk.

A logikai gondolkodás fejlesztésénél felhasználhatjuk az azonos korúak gondolkodásmenetét,

mert „a társam már rájött” szituáció ösztönzően hat.

Testnevelés órán és magyar órán is alkalmazható a logikai gondolkodás.

Énekórán 1. osztályban a 2-es ütemben járunk. Már ekkor ismerik a tanulók a tá, titi, és szünet

jelentését, értékeit.

Rajz órán segítségadás és saját tapasztalataik is fejleszthetik őket.

Technika órán a sablonhasználattal tudunk fejleszteni.

Mindkét témakör fejlesztésére bőségesen találhatunk lehetősége. Azonban nagyon keresnünk

sem kell, hiszen a mindennapjainkban óráról-órára foglalkozunk velük.

7.7. A kompetenciamérés javítását segítő cselekvési terv az angol nyelv vonatko-

zásában

Az új nyelvtani szabályokat minden esetben magyarul magyarázom el. Alapvető a megfelelő

légkör a tanítási órán minden korcsoportban. Az életkori sajátosságok figyelembevételével sok

játékot, játékosságot iktatok be a magasabb korcsoportok esetében is.

Törekszem a kommunikációs nyelvoktatás alapjainak elsajátítására, valamint fejlesztésére.

Ezt a legmagasabb szinten a jövő tanév 8. osztályos emelt szintű csoportjával kívánom megvaló-

sítani. Bizonyos drámapedagógiai elemeket is szándékozok bevezetni. Szintén továbbfejleszteni

kívánom az angol nyelvű levelezést a Global Volunteers önkéntes tanárainak segítségével ki-

emelten kívánom kezelni az integrációs nyelvoktatást.

Sok, rendszeres és állandó ismétlés mellett kívánom az anyagot mélyíteni a tanulókban. A

hallott és olvasott szöveg megfelel az INPUT-rendszernek, aminek tartalmaznia kell már ismert

és még nem ismert nyelvtani szerkezeteket. A szövegek egységek értelmezésére törekszem. A

szövegértési feladatokat többféle módszerrel képzelem el.

Hetedik, nyolcadik osztályos korra ki kell alakítani a tudatos nyelvtanulást a tanulók differen-

ciált szintjének megfelelően.

Fontos feladat a tanár-diák és diák-diák közti interakció megteremtése.


115

A javításra különösen nagy gondot fordítok. Igen fontos, hogy a tanulók a saját szintjüknek

megfelelően sajátítsák el a tananyagot. Sok szituációs gyakorlatot kívánok a jövőben is a tanu-

lókkal elsajátíttatni.

Megismertetem a tanulókat az angol irodalom, zene, történelem egyes részleteivel.

Az olvasás fejlesztése terén fontos a megfelelő szövegek kiválasztása. A szótárkezelést sok

gyakorlással fejlesztem.

A beszédkészség fejlesztése a legnehezebb. Feltétlenül megtanítok fontos kifejezéseket, ang-

licizmusokat. Tudniuk kell a tanulóknak, hogy miről illik beszélgetni idegen nyelven és miről

nem. A társalgásnál másodlagos szempont a nyelvtani elemek, szerkezetek használata, míg az

íráskészség fejlesztésénél elengedhetetlen. Fő elv a fokozatosság, amely alapelv maximális fi-

gyelembevételével juttatom el a tanulókat arra a szintre, amelyre középiskolában építhetnek.

Alacsonyabb korosztályú csoportoknál fontos a másolás pontossága.

Valamennyi készség és tevékenység oktatásánál elengedhetetlen az állandó ellenőrzés, értéke-

lés, visszajelzés többféle módszerrel.

A tervezés során mindig ügyelek arra, hogy a tanterv és tanmenet által előírt és azokban meg-

fogalmazott feladatok összhangban legyenek. Az alacsonyabb osztályok oktatásánál a gesztusok,

mozdulatok alkalmazása is segít az anyag elsajátításában.

Fontosnak tartom a tanulók versenyeztetését, egymás közti megmérettetését, és az erre való

rendszeres, fokozatos felkészítést. Fokozottan figyelemmel vagyok azokra a tanulókra, akik in-

gerszegény családi háttérrel rendelkeznek, mivel az ő háttér információik is szegényebbek.

Felkészítem a tanulóimat az alapfokú nyelvvizsga szintjére.

Munkám során igyekszem a több mint 30 éves pedagógiai tapasztalatomat hasznosítani és

újabb elemekkel bővíteni.

7.8. Hogyan képzelem el a matematikai logika-, és szövegértés fejlesztését?

A kettő mindenféleképpen összefügg egymással. Hiszen minden tantárgynál fontos az írott

szövegből való információszerzés, pontosabban a tanulás. Ehhez néma, értő olvasásra és a szö-

vegben való tájékozódásra van szükség. Pontosabban: összefüggések meglátását, adatok, tények

kiemelését, vázlatírást, jegyzetelést stb.-t tartalmaz.

A fentiek tanítása már első osztályban elkezdődik az olvasás tanításakor. Ekkor lényeg, hogy

először a technikát kell fejleszteni, s ezzel párhuzamosan sokat beszélgetni a gyerekkel. Az olva-

sásértés, szövegértés fejlesztését csak ezután lehet és érdemes elkezdeni.

Mindezek mellett fontos az önművelési igény kialakítása, mely a kommunikációs készséget

fejleszti, a mindennapi önkifejezés, kapcsolatteremtés szempontjából. Ennek is első lépéseit már

első osztályban tehetjük meg:

- a könyvek, könyvtár használatában (teremben könyvespolc könyvekkel, melyeket

bevonunk feladatok megoldásához),

- tömegkommunikációs eszközök használata (otthoni feladatok adásával bizonyos

műsorok figyelése pl. időjárás vagy újságcikkek gyűjtése egyes témákban, s ezekről be-

szélni, a szükséges információkat kiemelni),

- művelődési intézmények látogatása (pl. ünnepi alkalmakra szervezett foglalkozá-

sok megtekintése, ezekkel kapcsolatos plakátok, műsorfüzetek stb. megszerkesztése).

E témákon túl a számítógéphez szoktatás,a gép használatának alapjait, kezelésének ismeretét

már első osztályban is szükségesnek látom. Hiszen a komputer lehetővé tesz egy önvezérelt,

egyéni ütemű tanulást. Sőt akinek valamilyen tanulási problémája van (pl. dislexia, disgráfia,

diskalkulia) megkönnyíti számára, hogy más megismerési technikákat vonjon be a tanulásba.

A matematikai logika alkalmazása két ponton fontos. Egyik, hogy el kell oda jutni, hogy a ta-

nulók a gyakorlatban, a természetben- és társadalomtudományokban alkalmazzák. A másik,

hogy pl. maga a szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai szöve-


116

gek tanulmányozása hozzájárul a rugalmas, fegyelmezett gondolkodáshoz, az önálló tanulás ki-

alakításához.

Magának a nyelv logikai elemeinek használata pl. „és”, „vagy”, „ha…, akkor”, „nem”, „van

olyan”, „minden” stb. kifejezések jelentése, fogalmak, állítások logikai kapcsolata szinte minden

tantárgy feladataiban, ismeretfeldolgozásában benne van.

A magyar nyelv- és irodalom tantárgy oktatásakor is figyelembe kell venni már első osztály-

ban, hogy az iskolába érkező gyerekek is rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, amik sokfélék.

Mindezekhez a tankönyv és munkafüzet mellett megfelelő nyomtatott irodalomra is szükség van

pl. mondókák, versek, mesék, történetek. Melyek választási lehetőséget és természetes alkalmat

adnak a nyelv gyakorlásához.

A művészeti tantárgyakon keresztül a gyerekek kreatívan felfedezhetnek, sőt fantáziájukat

mozgathatják meg. Miközben feldolgoznak egy témát pl. rajzolnak, festenek megfigyelhető ho-

gyan emelik ki a lényeget, mit tartanak fontosnak. Maga a zene, az éneklés, a zene tempója, lük-

tetése más tantárgynál is fontos pl. magyar- és idegen nyelv.

A természetismeret oktatásánál szintén fő cél a gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése.

Hiszen itt is lényeg a kritikus gondolkodás megtanulása, ami függ: megfigyeléstől, összehasonlí-

tástól, szembeállítástól, méréstől, kommunikációtól, rendszerezéstől, adatértelmezéstől, követ-

keztetéstől stb.-től. Fontos e téren is a munkatankönyv mellett a cselekedtetés, csoportmunka pl.

magok gyűjtése, ültetése, megfigyelése, növekedésük elmesélése, séta, kirándulás, Erdei Iskola

stb. Az első osztályos korosztály esetén az ő szintjüknek megfelelő kiegészítő feladatokra van

szükség, mely során a hangsúly azon van, hogy saját világukról a természetes jelenségek és ter-

mészeti környezet megfigyelésén keresztül tapasztalatokat szerezhessenek, melyeket beépítenek

saját személyiségükbe is.

A fenti gondolatok több ponton kapcsolódnak a szövegértés fejlesztéséhez és a matematikai

logikai gondolkodáshoz.

TÉMA Cél IDŐPONT

osztály "könyvtár"kialakítása

természetes környezet a nyelv gyakorlá-

sához, adatgyűjtéshez szeptember-október

beszélgető körök a velünk történtekről kommunikáció fejl.,másik elfogadása-megismerése hetente

mesék, történetek feldolgozása szókincs, kifejezőkészség fejlesztés folyamatosan

otthoni feladatok (újságcikk, riport stb.)

információgyűjtés, lényegkiemelés, rend-szerezés december

ünnepi alkalmak feldolgozása minden

tantárgyban

szokások kialakítása,egy téma sokoldalú

feldolgozása

karácsony, farsang, hús-

vét

számítógéphez szoktatás alapismeretek és készségek elsajátítása november

iskolai szabálytudat, szokásrend ki-

alakítása és betartása

új helyzethez való alkalmazkodás, köte-

lességtudat kialakulása

szeptembertől folyamato-

san

A konkrét tanórai feladatoknak az év elején összeállításra kerülő munkaterv részének kell, hogy

legyenek pl. csoport feladatokkal, munkáltatásokkal, stb.

7.9. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése magyar nyelv- és iro-

dalomból

Tantárgy: Magyar irodalom

I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei:

a) Tanári bemutató olvasás

b) Megfigyelési szempontok adása az olvasandó műhöz


117

c) Katartikus élmény: cselekmény megjelenítése, dramatizálás, hangulati hatások

d) Véleményalkotás

e) Szófordulatok, tájnyelvi, régi és új kifejezések értelmezése és használata

f) Kommunikáció

g) Empátia érzék szerepjáték segítségével

h) Korrepetálás során a gyengébbeket felzárkóztatom

i) Kooperatív módú szövegfeldolgozás (életrajzi és egyéb adatok)

II. Matematikai logika fejlesztések módszerei:

a) Szerző, mű beillesztése egy adott korba

b) Vázlatkészítés, tömörítés gyakorlása

c) Következtetés a stílusra

d) Időrendiség

e) Érvelés-cáfolat-vita

f) Lényeglátás fejlesztése

g) Képolvasás logikus sorrendbe állítás

III. Mérőeszközök

a) Feladatbank: év eleji, évközi és év végi felmérések

b) Aktivitás az órákon

Tantárgy: Magyar nyelvtan

I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei

a) Irányított kérdések alapján történő feldolgozás

b) Helyes nyelvhasználat

c) Szóbeli kommunikáció fejlesztése, véleményalkotás

II. Matematikai logika fejlesztésének módszerei

a) Írásképi rendezettségre való nevelés

b) Hiányos vázlat kiegészítése – Igaz? Hamis? alapú feladatsorok

c) Nyelvtani és logikai alany megkülönböztetése

d) Igeidők állandósága. Cáfolat-érvelés

III. Mérőeszközök

a) Feladatlapok, témazáró dolgozatok

b) Kiselőadás

7.10. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése francia nyelv tanítása

során

Tantárgy: Francia nyelv

I. Szövegértési kompetencia fejlesztési módszerei

a) Kommunikáció. francia nyelvű óravezetés megértése

b) Irányított párbeszédek kezdeményezése

c) Szituációs gyakorlatok szövegértése

d) Grammatikai magyarázat példákkal szemléltetve: bevésés-alkalmazás

e) Bemutató olvasás: többszöri hangoztatás, ismeretlen kifejezések felfedeztetése, javítás

f) Szótárvezetés

g) Pontos válaszadás az elhangzott kérdésekre

h) Ismert nyelvi szegmensek használata, velük való szövegalkotás, illetve ezek hallás utáni

megértése

i) Ország ismeret: frankofón kultúra széleskörű ismertetése

j) Francia lektor is bekapcsolódik a nyelvoktatásba


118

II. Matematikai logika fejlesztésének módszerei:

a) Írásképesség fejlesztése

b) Állandó hangkapcsolatok rögzítése, felidézése írásban (pl: aux, oi, ai, ou)

c) Kiejtésváltozatok ismertetése, rögzítése, megelőző és követő hangcsoportok függvényé-

ben

d) Francia szokásrendszer

e) Térképhasználat: ok-okozati kapcsolatok felismertetése és rész-egész viszonya

f) Rendszerezés-részösszefoglalás-összefogalalás

III. Mérőeszköz

a) Feladatbank

b) Hangos, értő olvasás

c) Szóbeli, írásbeli számonkérés

d) Órai aktivitás

e) Témazáró dolgozat

7.11. Kompetenciafejlesztés a napközis foglalkozásokon

Napközis csoportban az osztálytanítóval közösen, egymás munkájára építve kell a fejlesztési

feladatokat megvalósítani.

A leckét közösen átbeszélve, láttatva a lehetséges megoldási útvonalakat, esetleges hibázási

lehetőségeket, nem utasítva, hanem kérdésekkel, rákérdezésekkel irányítva a gondolatmenetét

kell megoldani, hogy képes legyen logikailag felépíteni a megoldási tervet. Erre a szülők mellett

nekünk kell megtanítanunk őket.

Figyelembe kell vennünk azt, hogy délutánra már a gyerekek figyelme, koncentrálási képes-

sége, teljesítménye csökken, ezért játékos, kötetlenebb formát kell alkalmazni a fejlesztő felada-

tokra.

A lényeg szerintem az, hogy a gyerekek ne csak utasítás alapján dolgozzanak, hanem aktív ré-

szesei, kitalálói legyenek a problémahelyzetek megoldási lehetőségeinek. Meg kell hagynunk a

rácsodálkozás örömét. Ehhez nagyon jól illeszkedik a kiscsoportos foglalkoztatás, ahol egy adott

feladatot, problémahelyzetet a gyerekeknek önállóan kell megoldaniuk, egymással kooperálva,

megbeszélve, értelmezve, megtervezve az adott stratégiát. Mindez szükségessé teszi, hogy meg-

figyelje, értelmezze az adott szituációt, ha gondja van társaival meg tudja beszélni, és tevékeny

részesévé válik a folyamatnak. Mivel saját társai között dolgozik, nincs meg az a nyelvi gátlás

sem, amit esetleg az új pedagógus, az új elvárások kialakíthatnak benne. Kénytelen szóban is

megnyilvánulni, nem csak tettekben, hisz a feladathoz fűződő gondolatait meg kell osztania cso-

porttársaival is, hogy megoldhassák a problémát. Logikus gondolkodásuk is aktívan fejlődik,

hisz nem utasítást teljesít, hanem saját stratégiával old meg egy-egy szituációt, melyet a többiek-

kel közösen kell felépíteniük „használja az eszét”.

Manapság a multimédia erőteljes térhódítását éljük, amikor is a gyerekek számára értékét

vesztette az olvasás. Igen kicsi az aktív szókincsük, így szövegértelmezési képességük is jelentő-

sen lecsökkent.

Vonzóvá kell tennünk számukra a könyvet, az olvasást!

A mese ennek a korosztálynak igen sajátja. A mesék köré szőtt játékos, mozgásos, szöveges

feladatokkal (meseszövés, mese kiegészítése – szóban, képregény formájában, történetmondás,

beszélgetés, rajzos megjelenítés, kézműveskedés, stb.) észrevétlenül, játszva tanítjuk, fejlesztjük

a gyerekek logikai és szövegértő képességeit.


119

7.12. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tan-

órákon.

Az előzmények feltárása: A szülők egyre jelentősebb elfoglaltsága, a gyerekek kihagyása és

helytelen kímélése a házi munkák alól, a tömblakások nagy száma, a családi házak egyre rende-

zettebb udvari környezete, a szórakoztató elektronika elterjedése, az utcák pormentesített útbur-

kolása, stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek grundszerű játék lehetőségei szinte meg-

szűntek. Ezzel együtt nagyon sok olyan játékélménnyel, életélménnyel és élettapasztalattal lettek

szegényebbek, melyek a logikai, alkotó és problémamegoldó készségüket jelentősen fejlesztet-

ték. Azok az önálló, kis közösségben kitalált és folyamatosan továbbfejlesztett „társas játékok”

megtanítottak gondolkodni, sikert és kudarcot feldolgozni, mások sikerének is örülni. Ezek pót-

lása minden tanórán olyan feladat, mely a tananyag átadását is megkönnyítheti.

A Technika és Életvitel óra olyan kivételes teret és lehetőséget kínál e feladatok megvalósításá-

ra, melyet feltétlenül meg kell ragadnunk! Az általam már kipróbált és alkalmazott módszerek

közül néhány:

Műhelyrend, szerszámrend, fegyelem!

Szerszámok, tárgyak, jelenségek magyarázatakor minden esetben olyan mindennapi életben

előforduló példákat kell felhozni, amellyel szinte mindenki találkozhat.

A tanulók beszéltetése saját munkaélményeikről.

A tanulók aktivitását, esetleges szuperaktivitását munkaversenyekkel kötöm le, mert csak a

leterhelt gyerek nem rosszalkodik.

Mindenki a saját szintjének megfelelő munkával foglalható le tartósan, ezért gyakran egy-

egy órára több különböző feladatot kell előkészíteni.

Használható tárgyakat kell elkészítendő munkadarab feladattá adni.

A logikai fejlesztés érdekében az elkészítendő munkadarabok rajz és szöveges utasításait

hiányosan hagyom. Kiegészítendő, számítható illetve kitalálható vagy helyettesíthető ele-

mekkel kell elkészíteniük.

Mintadarab alapján, megadott méretaránnyal módosított méretek kiszámítása, és annak meg-

felelő elkészítése.

Valamely tanuló esetleges csoporton belőli kimagasló teljesítményéről előadási lehetőség.

A tanulók egységes, de mégis egyéni önálló munkája érdekében az adott műszaki dokumen-

tációt minden tanulónak személyre szóló arányszámmal kell módosítania, így megoldódik

mások munkadarabjának elvétele is.

Koncentráció: munka közben nincs helye a feladaton kívüli beszélgetésnek.

Kooperáció: Csoport munka, azaz egy összetett munkadarab (pl. többfiókos szekrény) egységeit

más készíti, de egymáshoz illeszkednie kell.

Kommunikáció: a feladat értelmezése után „szóban el kell készíteni” a munkadarabot. Vala-

mely tanuló esetleges csoporton belőli kimagasló teljesítményéről előadási lehetőség.

Kreativitás: Saját tervezésű munkadarabok elkészítésének lehetősége, a tanuló által elkészí-

tett dokumentáció közös értelmezése, javítása és értékelése után.

Mindez sem képes helyettesíteni, de talán némileg pótolhatja a játszva tanulást, mely ma-

radandó és a leghatékonyabb ismeretszerzési mód.


120

7.13. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése biológia órákon

A biológia tantárgyban a szövegértés és a logikus gondolkodás elősegítése a következőképpen

valósulhat meg.

Új anyag feldolgozásakor a természetközeli tanári magyarázat szükséges.

Mindenképpen fontos az új, az anyaghoz kapcsolódó speciális, idegen szavak megértetése, je-

lentésük magyarázata.

Az anyag megértésének felméréshez hű képet adnak a részösszefoglalások és az óra végi ösz-

szefoglalás. Egy-egy bizonyos leckék, témák megbeszélésekor viszonylag sok segítséget kapha-

tunk a segédanyagokból. Szerintem a biológiában nagyon fontos a vizualitás. A tankönyvi ábrák

elemzésekor különböző összefüggéseket láttathatunk meg. A fóliák, táblai rajzok sokat segítenek

a mélyebb gondolkodás kialakításában.

A biológiai album, a faliképek, modellek, preparátumok, diaképek a közvetlen tapasztalat-

szerzést segítik elő már a látványukkal is. A preparátumok, tankönyvi szöveg és a magyarázat

együtt még eredményesebbé teszik az anyag megértését.

Visszajelzéskor, gyakorláskor sokat segítenek a különböző feladatlapok, halmazábrák, hiá-

nyos mondatok, tesztfeladatok.

Fontos feladat, hogy hagyjuk beszélni a tanulókat saját élményeikről – mit látott a rokonoknál

a családi kiránduláson stb.

Nagy segítséget és sok újdonságot kínálnak a TV természetcsatornái, amit a gyerekek elősze-

retettel néznek.

Ezek együttes használatával igen eredményessé válhat a szövegértés és a logikus gondolkodás

kialakítása, fejlesztése, használata.

Sokat jelentenek a tanulmányi kirándulások, séták az életközösségek, az élőlények egységé-

nek, összefonódásának megértéséhez.

7.14. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése testnevelés órákon

A testnevelés tantárgyban a szövegértés speciális más tantárgyakhoz képest. A szövegértés itt

a szóbeli ismeretközlés (magyarázat, beszélgetés), vagy a bemutatás, bemutattatásra korlátozó-

dik.

Ahhoz, hogy a tanuló megértse a feladatot, a feladatok logikai sorrendjét, egymásra épülését a

közléseknek a következőknek kell megfelelni: rövid, lényegre látó (lényeges részek feltárása),

értékelő, világos (életkori sajátosságnak megfelelő), fontossági sorrendben vonatkozik a feladat

részleteire.

A bemutatás, hogy a tanuló lássa a feladatot, legyen: mintaszerű, pontos, szemléletes.

Egy új feladat tanulásakor fontosak a rávezető, célgimnasztikai gyakorlatok és kényszerítő

helyzetek Ezek ismertetésekor a mit és a hogyan kérdésekre kapunk választ. (pl.: távolugrás csak

akkor lesz elfogadható, ha megfelelő a nekifutás, a lendítés, elrugaszkodás, légmunka, talajfo-

gás). Fontos feladat az állandó hibajavítás és a segítségadás. A tanuló tudja, hogyan kell segíteni,

mert egy rossz segítségadással balesetet okozhat (pl.: szekrényugrásnál a kéz rossz fogása törést

okozhat. A szekrény oldalának fogása gerinctöréssel járhat.)

A tanulóknak ismerni kell az általános, speciális szabályokat, hogy megértse egy feladat, játék

lényegét.

Ezek megértéséhez a folyamatos gyakorlás, akár osztályszinten (pl. kézilabda), akár csopor-

tokban (pl. torna) szükséges.

Folyamatosan kell felhívni a tanulók figyelmét a balesetvédelmi szabályok betartására, hogy

saját maga és mások testi épségét megvédje.


121

7.15. Tervezet a matematika-logikai és a szövegértési kompetencia fejlesztésére

ének-zene, valamint magyar nyelv és irodalom tárgyakban

Tantárgy A mat.-log.-i komp. fejleszté-

sének módszerei

A szövegértési komp. fejleszté-

sének módszerei

Mérőeszköz

I. Ének-zene 1. lényegkiemelés gyakorlása 2. tömörítés használata 3. ok-okozati összefüggések felis-mertetése 4. zenei műfajok és címek párosítá-

sa 5. zeneművek keletkezési körülmé-nyeinek megértése, megfogalmazá-sa 6. népdalok szerkezeti elemzése 7. műzenei formák szerkezeti elem-zése 8. rendszerszintű gondolkodás

elsajátítása 9. ritmusértékek egymáshoz való viszonya 10. ütemjelzők és ritmusértékek ok-okozati összefüggései 11. mérőütés gyakorlása, ütemsú-lyok felfedeztetése 12. abszolút és relatív hangmagas-

ság ismertetése, ill. eligazodás a szolmizációs és ábécés hangrend-szerben 13. hangszerek –érzelmek, emberi tulajdonságok párhuzamának felál-lítása

1. összefüggő beszéd gyakorlása 2. irányított beszélgetés 3. önálló válaszadás irányított kérdé-sekre 4. terminus technikusok magyarázata,

későbbi alkalmazása 5. olvasástechnika fejlesztése, idegen eredetű kifejezések folyékony olva-sása 6. megfigyelési szempontok kiadása a népdalokhoz, ill. az énekes műze-néhez 7. címmagyarázat

8. kérdezés technika fejlesztése – választékos felelettel 9. a hallott zenemű hangulatának megfogalmazása, véleményformálás szorgalmazása 10. önálló könyvtári kutatómunka 11. éneklés emlékezetből több vers-szakkal

1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet 3. emlékezetből való éneklés 4. referátum készítés értéke-lése

5. órai munka 6. tudáspróba

II. Magyar irodalom 1. lényegkiemelés gyakorlása 2. tömörítés gyakorlása

3. ok-okozati összefüggések felis-mertetése 4. összekevert események rendezé-se 5. előzmények és következmények megfogalmazása 6. az események logikai sorrendjé-nek megállapítása

7. versek, prózai művek szerkeze-tének elemzése frontálisan, csopor-tosan, önállóan 8. szereplők, művek, szerzők ösz-szehasonlítása adott szempontok alapján 9. költői eszközök értelmezése, felismerése, alkalmazása (az utób-

bit a tehetségesebb tanulóknál)

1. összefüggő beszéd gyakorlása 2. irányított beszélgetés

3. önálló válaszadás irányított kérdé-sekre 4. terminus technikusok magyarázata, későbbi alkalmazása 5. olvasástechnika fejlesztése 6. megfigyelési szempontok kiadása egy feldolgozandó műhöz 7. címmagyarázat gyereknyelven-

kreatív gondolkodás elősegítése 8. kérdéskultúra fejlesztése 9. szövegelemzés kooperatív, frontá-lis vagy önálló módon 10. az irodalmi mű keltette hangula-tok megragadása szóban és írásban 11. kulcsszavak keresése 12. egyéb szakirodalom használata

13. memoriter

1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet

3. témazáró dolgozat 4. házi dolgozat 5. órai munka

III. Magyar Nyelvtan 1. rendszerszintű gondolkodás kialakítása

2. egyéni tanulás lépéseinek elsajá-títása

3. a tanult tananyag elemek halma-zokba rendezése

4. bizonyítások alkalmazása

5. rendszerezés, összefoglalás

1. szövegfeldolgozás csoportosan, önállóan

2. helyesírási ismeretek elsajátítása, alkalmazása

3. különböző nyelvészeti stílusok ismertetése, gyakorlása, alkalma-zása

4. véleményalkotás, kommunikáció szóban és írásban

5. helyes nyelvhasználat 6. referátum 7. hozzászólás, kiegészítés, érvelés,

cáfolat, vita gyakorlása, alkalma-zása

1. írásbeli felelet 2. szóbeli felelet 3. témazáró dolgozat 4. házi dolgozat 5. órai munka


122

7.16. Kompetencia fejlesztése kémia és fizika órák keretében

Szövegértés

Kémia és fizika tantárgyak

Ezen képességek fejlesztése, szinte minden órán és témakörben fejleszthetőek. A kémia és fizika

tárgyaknál elsődleges az ismeretszerzés és szemléltetés. Új ismeretet feldolgozó órán szükségek

az új szakkifejezések értelmezés, jelentésük megvitatása. Kémia-, fizikatörténeti felfedezések, és

kutatók életének feldolgozásánál ki- lehet emelni a lényeges történéseket, jelentőségüket a mai

világban. Ezen hosszabb szövegekben, meghatározásokban a kulcsszavakat kikerestethetjük,

kiemelhetjük. A megértést segíti, ha egy-egy fogalmat több féleképpen megfogalmaznak (saját

illetve szakszavakkal). A szöveges számítási példáknál elsődleges a feladatok figyelmes olvasá-

sa, kérdés meghatározása, megoldási terv készítése.

Informatika

A szövegértést főként a szövegszerkesztés témakörében tanultak segítik elő. Fontos tényező a

szöveg részekre bontása, szövegrészek jellemzőinek tisztázása (mondat, bekezdés, dokumentum)

különböző típusú szöveg esetében. Megismerik és felismerik a különböző szövegformákat (szö-

vegszerkesztők típusai, nyomtatók típusai, formázások, Internet témakörökön belül). Elsajátítják

a lényegkiemelés lehetőségeit (formázások, színezés, ábrák, stb. a szövegben). Egyes fogalmak

tisztázásánál (másolás, asztal) a hétköznapi értelemben vett jelentés összevetésével segíthető elő

a szövegértés. Számítógép történetével foglalkozó szövegek feldolgozása (hangosolvasás vagy

kiselőadás formájában) után kiemeljük a lényeget és összefoglaljuk a hallottakat.

Tanulószoba

Tanulóidőben azonos korosztályú csoportok esetén egy-egy tantárgyi anyagrész hangosolvasása

utáni értelmezés, lényegkiemelés. Szabadfoglalkozások keretében egy aktuális (újság)hír, érde-

kes vagy meghökkentő történet olvasása, majd célzott kérdésekkel való megvitatása, esetleg (té-

mától függően) eljátszása fejleszti a tanulók kompetenciáját.

Matematikai kompetencia

Kémia és fizika tantárgyak

A 7. Osztályos kémia külön témakörben foglalkozik a kémiai számításokkal, melyek megoldását

képlettel és következtetéssel is begyakorolunk. Egy-egy fizikában használt mennyiség kiszámítá-

sára használt képlet meghatározásánál feltárjuk az arányosságokat és az összefüggéseket. (tömeg,

térfogat, sűrűség összefüggési). Matematikai logikára épít és fejleszt még a : vegyületek képleté-

nek meghatározása töltésszám alapján, tömegek számítása, egyenletrendezés, elektronszerkezet,

anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások. Fizikában kiemelkedő a mértékegységek és mérték-

egység-átváltások alkalmazása. Hétköznapi tapasztalatok alapján következtetünk a fogalmakra,

összefüggésekre (pl.: súrlódás, közegellenállás, stb.)

Informatika

Az informatika és a matematika szoros kapcsolatban áll egymással, bár általános iskolában logi-

kát még nem tanulnak a gyerekek. A logika fejlesztésére leginkább a titkosírások készítése és

megfejtése ad lehetőséget. Ezenkívül az algoritmusok készítésénél, értelmezésénél alkalmazható

ez a kompetencia.


123

7.17. A matematikai kompetencia fejlesztése

1. Első feladat a helyzetelemezés elkészítése a 2003 és 2004 évi PISA felmérés eredményei

alapján, felhasználva a kiküldött szoftvert.

Az elemzésnél nemcsak a központba beküldött eredményeket vesszük figyelembe, hanem

minden egyes tanulót az adott korosztályból. Megállapítjuk erősségeinket, gyengeségeinket.

2. A tanmenetek összeállításakor a tantervi követelmények teljesítése mellett gondot fordítunk

arra, hogy a témakörhöz kapcsolódó szöveges feladatok életszerűek legyenek. Ezután is

megköveteljük a szöveges feladatok esetében a megoldás menetének pontos betartását (szö-

veg értelmezése, lényeges-lényegtelen adatok megkülönböztetése, adatok kigyűjtése, össze-

függések felírása a matematika nyelvén, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz, eredmény ösz-

szevetése a becsléssel).

3. A kompetencia mérés során azt tapasztaltuk, hogy egy feladathoz kapcsolódva több kérdést

tesznek fel, mely közül a tanulók rendszerint az első kettőre válaszolnak helyesen. Gyakori

hiba, hogy a hosszabb szöveges feladatokat nem olvassák el végig. A feladatokat a tanulók

elejétől a végéig legalább kétszer olvassák el, majd értsék meg, hogy mi a kérdés.

4. A tapasztalat az, hogy a grafikonok, táblázatok adatait jól olvassák le tanulóink, mert ezek-

kel más tanítási órán pl. földrajz, fizika, kémia órákon is találkoznak. A tanulók szívesebben

foglalkoznak olyan feladatokkal, amelyeknek látják a hasznát, ezért újságokból vett grafiko-

nok, táblázatok feldolgozása motiváló hatású lehet.

5. Az intézményben tanító matematika szakosok a tanítókkal együtt feladatbankot hozhatná-

nak létre, melybe a kompetencia felméréshez hasonló feladatokat gyűjtenénk össze. Játékos

logikai feladatokat pl. a rejtvény újságokban is találunk. A rajzos szabály játékokat szeretik

a gyerekek, ezek jól fejlesztik a logikát.

6. Fizika vagy matematika órán egy-egy közüzemi számlához is kapcsolódhat feladat.

7. A lemaradók fejlesztésére célszerű lenne számítógépes oktató programokat beszerezni,

ezek az erős ingerekhez szokott gyerekek figyelmét jobban lekötnék, sőt számítógép haszná-

latuk is javulna. Sajnos számítástechnika termünk nem alkalmas egy osztály befogadására,

ezért délutáni egyéni foglalkozás keretében (kiscsoportos formában) képzelem el a felzárkóz-

tatást.

8. A matematika óra első 10 percében gondolkodtató, képességfejlesztő feladatokat lehetne

megoldani a fentebb említett feladatbank segítségével. (sorakozó helyett)

9. A gyakorló órák egy részében tanmenetben előre meghatározva differenciált képességfej-

lesztés folyna. Itt előre elkészített 5-6 feladatból álló feladatlapot oldanának meg a témakör-

höz illeszkedve és igazodva a kompetenciaméréshez.

10. Az iskolás korosztály leggyengébb pontja a mértékegység átváltás. Már első osztálytól

kezdve a tapasztalásra építve kell fejleszteni a nagysági viszonyokat a mértékegységek kö-

zött. Kézbe adni 1 kg-ot, 1 dkg-ot stb.

7.18. Szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztése alsó tagozatos napköziben

A szövegértés és a logikai gondolkodás a napköziben tanulmányi munka alatt és tanulási időn

kívül fejleszthető. Az eddig bevált módszerek mellett ezen készségek fejlesztésére felhasználom

az EC-PEC lépésről-lépésre gyermekközpontú program továbbképzésén szerzett ismereteimet,

melyek érdekesek és rendkívül hatékonyak.

Délután elsődleges szempontnak tartom, hogy játékosan oldjam meg a kitűzött feladatokat,

hogy a gyermekek a délelőtti tanulás után is érdeklődve, aktívan vegyenek részt a foglalkozáso-

kon. A tanulókat nem csak az általam szervezett foglalkozásba vonom be, hanem ösztönzöm

őket arra, hogy ők is kreatívan és aktívan vegyenek részt a délutáni szabadidő kialakításában,


124

megszervezésében. (pl.: a hét egy kijelölt napján a Beszélgető körben elmondhatnak egy történe-

tet, amelyet szívesen megosztanának a többiekkel, vagy saját gyűjtésű fejtörő feladványok ismer-

tetése a többiek előtt stb.) Mivel az EC-PEC módszer a csoportmunkára épít, így összetartó kö-

zösséget alakíthatok ki.

Ezen korosztály életében fontos szerepet játszik a mese. Ismert és kitalált mesék különböző

módszerekkel való feldolgozásával (pl.: mesehallgatás, meseolvasás, szerepjátékok, bábozás,

meselánc, mesekönyv készítése, stb.) hatékonyan tudom fejleszteni a szókincset, a szövegértést

és sok esetben a logikát is.

Logikai fejlesztésre kiválóan alkalmasak a találós kérdések, elgondolkodtató kiadványok és a

logikai társasjátékok, melyek egyszerűbb változatait akár naponta is alkalmazhatom.

1-1 nagyobb témakört 1-2 hónapig járunk körbe. A nagyobb lélegzetvételű témák heti 1 alka-

lommal, a kevesebb időt igénylő feladatok (vagy a heti feladatra való felkészülés) naponta napi-

rendre kerülhetnek.

A legfontosabb, hogy a gyerekek ne kényszerként éljék meg a foglalkozásokat, hanem öröm-

mel vegyenek részt benne, melyben a saját kreatív munkájuk is benne van.

7.19. A szövegértő olvasás és a logikus gondolkodás fejlesztése

A szövegértő olvasás fejlődése a következő feltételektől függ:

1. anyanyelvi tudás, a beszédfejlettség kellő szintje

2. írásos kód gyors és biztonságos dekódolása a készségszintű olvasástechnika

3. a főbb értelmi képességek kellő szintű begyakorlottsága

4. az értelmes olvasásra való hatékony motiváció

Ennek tükrében egész éves folyamatos feladatomnak tekintem a gyermekek beszédkészségének

fejlesztését. Szeptemberben a báb segítségével közvetlen megismerésük, kötetlen beszélgetések a

célom. Ebéd után a tanulás megkezdése előtt hetente meseolvasást tervezek. A mesék felolvasá-

sával mintát adok az olvasáshoz, felébresztem olvasási kedvüket. A hatékony motivációt a terem

hangulatos berendezésével igyekszünk biztosítani. Mesesarok kialakítása, szabad polcos olvasó

sarokkal, ahol a könyvtárból kölcsönzött könyvek állnak a gyermekek rendelkezésére.

Gyakorlási elvek:

- a szövegek értelméhez saját erőfeszítéssel jussanak el

- minél több alkalmat adok az új szövegek néma, önálló elolvasására

- a legelső elolvasás semmi mással nem pótolható élményekhez juttatja a tanulót

- az olvasástanulást szervesen összekötöm a szóbeli közlés gyakorlásával

- olvasottakról való beszámolás, az élmények szóbeli megfogalmazására mindig jut idő

- az új kifejezésekkel előzetesen megismertetem a tanulókat

- ügyelek a munkavégzés megfelelő érzelmi tónusára, a felszabadult tevékenység serkentő hatá-

sára

- felszabadult, örömteli légkör biztosítása

- türelem fontossága

- intenzív, tevékeny gyakorlás

A napköziben játékos formában igyekszem az olvasást megszerettetni a gyerekekkel. Az olvasás-

tanítás kezdetén jó előgyakorlat a memoriterek tanulása: - kép és szó egyeztetése

- szó és szó párosítása

- szó és szöveg megfeleltetése

- kakukktojás

- játék a betűkkel, szólánc


125

- nyelvtörő mondókák

Logikus gondolkodás fejlesztése

- egész-rész viszonyok felismerése: beszélgetés a családról képek alapján. Képek összeil-

lesztése számok alapján, időrendi sorrendbe állítása. Egy kép kiemelésével kell az egész-

re következtetni.

- Nem-faj viszonyok felismerése: halmazjátékok, olyan fogalmak áthúzása, amelyek nem

illenek egy bizonyos sorba.

- Dolgok tulajdonságainak felismerése: „Mi van a takaró alatt játék”

- Hasonlóságok és különbségek felismertetése: tárgyak, élőlények felismerése képekről.

Hangok, szóképek emlékezetből megjegyzése, majd felelevenítése a tulajdonságaik alap-

ján.

7.20. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tan-

órákon

A szövegértés alapvető szükséglet lenne minden egyes tanuló részére. A véleményem szerint

a mai fiatalok szövegértése egyre rosszabb. Ez adódhat abból, hogy nem olvasnak annyi könyvet.

Több családban van számítógép, internet stb. A gyerekek nem tudják egy adott szöveg értelmét

következtetését levonni, mert nem képesek a lényeget kiemelni. Fontosnak tartom szinte minden

területen a szövegértés fejlesztését.

Technika tantárgyon belől, amikor új anyagot veszünk a gyerekekkel, többféleképpen dolgoz-

hatjuk fel.

Van, hogy kis kártyákat rejtek az asztal alá, vagy ők húznak és megpróbálják értelmezni a raj-

ta lévő információt, majd a megfelelő helyre rakni.

Az anyag feldolgozás történhet kis csoportokban és együttesen az osztály minden tagjának

részvételével. Ha csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy anyagrészt, amit nekik kell

kidolgozni /tankönyvből, szakirodalomból/, majd ismertetni a többiekkel.

Matematikai logika: műszaki rajzoknál a helyes térszemlélet és a nem látható vonalak, élek

rálátásának fejlesztésével. Néhány adat megadásával a többi adat kiszámítható, ezáltal a rajz el-

készíthető.

Az egyes mértékegységek ismerete és az egymásba történő biztonságos átváltások alapvető

követelmény, illetve a méretszámnak megfelelő ábrázolás.

Testnevelés:

Szövegértést úgy tudom figyelni, hogy elmondom a pontos végrehajtást, technikát, szabályt

majd bemutatom így a szóban elhangzottakat egy vizuális cselekvés megerősíti. Ezáltal a szö-

vegértés hatékonyabb, mert a tartalom szemléltetve volt.

Matematikai logika: az órán elhangzott tananyag tartalmazhat cm-t, m-t, s-t vagy tömeget. A

különböző sportágak eredménye más és más mértékegységbe mérhető és fontos, hogy tudjon

ezek között biztonságosan tájékozódni.

A különböző labdajátékok számolási rendszerét ismerje és tudja alkalmazni.

7.21. Hogyan fejleszthető a szövegértési és matematikai (logikai) kompetencia

Talán ezek a gyermeki üzenetek jól tükrözik azt, hogy a nevelés és az oktatás középpontjában

a gyermeknek kell állnia.


126

Felső tagozaton:

A tanóráinkon a tanulókat kíváncsivá kell tennünk az adott lecke iránt. Ez még nem okozhat

különösebb nehézséget, hiszen ez alapvető emberi tulajdonság. Az azonban már bonyolultabb

feladat, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük és fenn is tartsuk azt, az óra végéig a tananyaggal

kapcsolatban. Valljuk be magunknak, hogy amikor egy monoton előadást hallgattunk mi is (pl.: a

főiskolán) alig vártuk hogy vége legyen.

Az érdeklődést az adott tananyaggal kapcsolatban sok minden segítségével fenn tarthatjuk,

így pl.:

Demonstrációs eszközökkel,

Kísérletekkel és megfigyelésekkel,

Előadói stílusunkkal stb.

Azonban még ezek alkalmazásával sem mindig sikerül elérni azt, amit előzőleg elterveztünk.

A megoldást a problémánkra szerintem a tanítási módszereinkben kereshetjük. Az, az általá-

nos tapasztalatom, hogy a legtöbb pedagógus a frontális munkaformát alkalmazza óráin, ehhez

társítva a tanári magyarázat módszerét. Ennek a munkaformának is megvannak a maga előnyei

(pl.: óra előtt elég átgondolni, hogy miről szól a mai leckénk vagy, mert kevésbé eszközigényes

stb.). Az azonban hátránynak tekinthető, hogy a gyermek legtöbbször csak figyel órán (már ha

figyel) és válaszol a gondolkodtató kérdéseinkre, de igazán nem teszi magáévá az anyagot. A

befogadás oldaláról is megvizsgálva a dolgot, különböző mértékű lehet. Van, aki teljesen megérti

a magyarázatot és van, aki nem teljesen vagy egyáltalán nem. Ezzel a módszerrel leginkább az

élőbeszéd felfogását fejleszthetjük, de a szövegértést és a logikát nem. Ezen kívül a tanári magya-

rázatnak megvan a maga gondolatmenete, ami nem mindig azonos diákéval.

A tanulás oldaláról vizsgálva:

Egy részük félreteszi a tankönyvet, és a hallottakra támaszkodik,

A másik részük pedig bemagolja azt.

Mi pedig a reprodukálás során döbbenünk rá, hogy a gyermek nem teljesen értett meg mindet,

vagy szépen szóról szóra elmondja a bemagolt leckét, de érteni nem érti.

Úgy gondolom ahhoz, hogy a szövegértési és matematikai kompetenciák

kialakuljanak, illetve fejlődni tudjanak újabb eddig nem, vagy csak ritkán használt munkaformá-

kat kellene alkalmaznunk az oktatás során. Ilyen munkaformák lehetnének a csoportmunka

(különböző csoportok különböző feladatokat „oldanak meg”) és a projektmunka (közös felada-

tokat különböző részfeladatok során teljesítenének). E két munkaforma alkalmazásával a gyer-

mekeknek lehetősége nyílik a szöveget elolvasni, majd az azt követő feladatok által értelmezni.

Nem beszélve arról, hogy a feladatok megoldása során több terület is fejlődhet, és a gyermek

órai aktivitása is fokozódhat, hiszen a feladat sikeres megoldása örömet okoz a számára.

Alsó tagozaton:

Szövegértési kompetencia:

Társasjátékok (Betűtorony, Activity, Memory szavakkal)

Mesehallgatás és meseolvasás annak eldramatizálása, bábozása

Élménybeszámolók

„Kedvenc könyvem” (könyvbemutató) stb.


127

7.22. A szövegértés és a matematikai logika fejlesztésének módszerei a magyar iro-

dalom, a magyar nyelv valamint a könyvtárhasználat tantárgyakban

Tantárgy A mat. log. fejlesztésének módszerei A szövegértés fejlesztésének

módszerei

Mérőeszköz

I. magyar iroda-

lom

1, hiányos vázlat kiegészítése

2, rímek jelölése, szótagszámok, rím-

fajták elsajátítása, felismerése 3, lényegkiemelés gyakorlása

4, a tömörítés módszerének gyakorlá-

sa, alkalmazása 5, összekevert események időrendbe

állítása

6, ok-okozati összefüggések felfedez-

tetése (adott irodalmi mű kapcsán) 7, műfajok és címek egymáshoz ren-

delése

8, versformák és verscímek egymás-hoz rendelése

9, műfajok műnemekbe sorolása

(halmaz alkotás)

10, szereplők csoportosítása pl. tulaj-donságaik alapján (halmaz alkotás)

11, egy adott történet előzményének

és következményének megfogalmazá-sa, megértése (ok-okozat felismerése)

12, belső- és külső koncentráció:

párhuzamok felismerése, tudatosí-

tása művek, cselekmények, stb. kö-

zött; egy-egy archetípus ismételt

felbukkanása; történetek, fordula-

tok megismétlődése, stb.; párhuzam

az életből; stb.

13, versek szerkezeti elemzése (pl.

arányok megállapítása, ismétlődések, refrének, keretek, keretvariánsok, stb.)

14, prózai művek szerkezeti elemzése:

előkészítés, bonyodalom, kibontako-zás, tetőpont, megoldás (ok-okozat

gyakorlása, felismerésének elsajátítá-

sa)

15, összefoglalás, rendszerezés min-den részegység befejeztével (halmaz

alkotás)

16, igaz, hamis állítások eldöntése adott művekről, cselekményről, sze-

replőkről

17, az idő- és a térszerkezet kiterjedé-

seinek, változásainak megfigyeltetése adott irodalmi műben (pl. lineáris és

nem lineáris, in medias res történet-

mondás; a leírás logikai rendje: köze-lítő, távolító; stb.)

1, az olvasottak tartalmáról való ösz-

szefüggő beszéd gyakorlása

2, önálló vélemény alkotása, érzelmek kifejezése (adott mű kapcsán pl. sze-

replőkről, tetteikről)

3, önálló válaszadás irányított kérdé-sekre (adott mű kapcsán)

4, irányított beszélgetés, esetleg vita a

szerepek váltogatásával (adott mű

kapcsán) 5, szókincsfejlesztés: szó- és szólás-

magyarázatok

6, olvasástechnika fejlesztése az olva-sás tempójának fokozásával

7, megfigyelési szempontok kiadása

egy olvasandó műhöz vagy megol-

dandó egyéb feladathoz (pl. cselek-ményvázlat, helyszín, jellemek)

8, Címmagyarázat, a cím értelmezése,

cím és szöveg közötti kapcsolat, ösz-szefüggések felderítése, tudatosítása

9, leíró, elbeszélő, történetmondó

részek megkülönböztetése jellegzetes ismérveik alapján (adott mű kapcsán)

10, válogató olvasás

11, kérdéskultúra fejlesztése

12, szövegtagolás szóban és írásban, jelentőségének tudatosítása az értés és

érthetőség szempontjából

13, csoportos, frontális és önálló szö-vegelemzés tanári kérdésekkel vagy

anélkül

14, adott művek élmény szintű átélé-se, dramatizálás

15, adott mű hangulatának megfogal-

mazása, vonzódás vagy ellenszenv a

téma iránt (jelzők gyűjtése a hangulat kifejezésére)

16, adatgyűjtés és lejegyzés egy-egy

téma, mű, életrajz, stb. kapcsán, refe-rátum (személyes érdeklődés felkelté-

se szükségeltetik)

17, kulcsszavak keresése, kiemelése

egy adott szövegből, majd értelmezés, körbejárás

18, beleélő fogalmazás készítése, a

mesélő, elbeszélő stílus gyakorlása 19, versek, irodalmi művek meghall-

1, témazáró

dolgozat

2, röpdolgozat 3, szóbeli fele-

let

4, házi dolgozat 5, órai munka


128

gatása művészek előadásában

20, memoriter

21, folyékony hangos olvasás és né-

maolvasás gyakorlása, értékelése

II. magyar nyelv-

tan

1, az önálló tanulás lépéseinek elsajá-

títása (vázlatkészítés, lényegkiemelés,

önellenőrzés) 2, a nyelv, mint rendszer vizsgálata:

szinkrónia, diakrónia

(rendszer szintű gondolkodás, rész-egész viszony)

3, beszédhangok csoportjai, osztályo-

zásuk, viszonyaik (rendszer szintű gondolkodás, rész-egész viszony)

4, szavak csoportjai, osztályozásuk,

viszonyaik (rendszer szintű gondolko-

dás, rész-egész viszony) 5, mondatok csoportjai, osztályozásuk

(rendszer szintű gondolkodás, rész-

egész viszony) 6, hangtani, alaktani, jelentéstani,

mondattani analízisek

ellentétek, stb. felismerése

1, önálló szövegfeldolgozás, ismeret-

szerzés

2, helyesírási ismeretek elsajátítása (önállóan, csoportban, frontálisan)

3, hibakeresés és javítás szövegekben

ellenőrzéssel, önellenőrzéssel 4, nyelvi illem, stílusérzék fejlesztése

5, a szöveg szerkezetének feltárása

6, önálló vélemény alkotása indoklás-sal olvasott szövegekről

7, önálló felkészülés kiselőadásra,

beszámolóra vázlattal vagy anélkül

8, címadás, vázlatkészítés, szöveg-formák elsajátítása

1, témazáró

dolgozat

2, röpdolgozat 3, szóbeli fele-

let

4, házi dolgozat 5, órai munka

III. könyvtár-

használat

1, eligazodás a könyvtár szabadpolcos

állományában: szépirodalom, szakiro-

dalom és kézikönyvtár rendje a polco-kon

2, a leíró kézi katalógus ismerete,

használata 3, elektronikus katalógus (pl. MAN-

CI) ismerete, használata

4, dokumentumok megkülönbözteté-

se formai és használati jegyeik alapján

1, a könyvtárban fellelhető dokumen-

tumtípusok megismerése, tanulmá-

nyozása 2, referensz kérdésre válaszkeresés,

gyűjtőmunka

3, forrásjegyzék, hivatkozások készí-tése

1, forrásjegyzék

készítése

2, szóbeli be-számoló

3, gyakorlati

keresések a kézi könyvtár-

ban

7.23. A kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztése 3. 4. osztályban

A kommunikáció területéhez tartozik a beszéd, az olvasás és az írás. Az alapvető a beszéd, er-

re épül az olvasás és erre az írás. Magasabb rendű képességet alacsonyabb rendű kialakítása nél-

kül nem lehet kifejleszteni. Az olvasási képesség több részképesség együttese.

Az olvasás technikája: Az olvasás a betűtanítással kezdődik. A pontos és biztos betűfelisme-

rést követi a betűk összeolvasása, a szóalkotás és a szavak jelentésének vizsgálata, a szavak

mondatba rendezése, a mondatok jelentésének felfogása.

Megértő olvasás: Az olvasó érti az olvasott szövegben szereplő fogalmak jelentését, a közölt

összefüggéseket, különbséget tud tenni a lényeges és a lényegtelen között, következtetéseket tud

levonni. Fontosnak tartom, hogy meggyőződjek róla, értik-e a szavak jelentését.

Azt, hogy a gyerek megértette-e az olvasottakat, különböző módon tudhatjuk meg. Pl. egysze-

rű reproduktív feladatokkal.


129

Következő lépés: Olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek megválaszolásához szükséges az ed-

digi ismeretek, tapasztalatok mozgósítása, rendezése. Ilyen feladatok a szöveg kiegészítéses fel-

adatok. Ezen kérdéseken keresztül fejlesztett képességek: megfigyelés, emlékezet, figyelem,

koncentráció, lényegkiemelés.

Gondolkodási műveletek: analízis, általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás.

Értelmi fejlesztés: oksági kapcsolatok feltárása, lényeges és lényegtelen jegyek kapcsolata.

A kritikai olvasás: Erre a szintre még csak néhányan jutnak el 4. osztályban. Ehhez már pro-

duktív tevékenységre van szükség. A hibákat, ellentmondásokat csak az tudja felismerni, aki a

szöveg jelentésével tisztában van. Matematika órákon találkozunk olyan szöveges feladatokkal,

ahol több adat szerepel, mint ami a megoldáshoz szükséges. Aki ezt felfedezi, eljutott az olva-

sásban erre a szintre, mivel ez egy magasabb olvasási teljesítmény.

A BESZÉD képessége is több részképesség együttese. Ezek egyike a beszéd technikája. A

tiszta, érthető beszéd. Fontos szerep jut a helyes hangképzésnek, a megfelelő szókincs meglét-

ének.

Módszerek: mondókák, nyelvtörők megtanulása, mesék dramatizálása, közmondások értel-

mezése, bábozás (Egy mese feldolgozásához elkészítjük a bábokat. Megbeszéljük a gyerekek

ötleteit. Kiválasztjuk a szereplőket.), megadott szavakból rövid szöveg alkotása, mondatszűkíté-

sek, mondatbővítések. Ez utóbbi két feladat fejleszti a gondolkodás rugalmasságát, eredetiségét

is.

Az önálló, értelmes beszédet csak megfelelő gyakorlással lehet elsajátítani. Elsajátítása azért

nehéz, mert ehhez már gondolatok kellenek, melyeket el akarunk mondani.

A tanulónak a tantervi témákkal kapcsolatban kell elsajátítaniuk a kommunikációs képessége-

ket, ami nem más, mint hogy tudjon önállóan beszélni, olvasni és írni.

Képességfejlesztés matematikaórán egy témakörön belül 3. osztály Témakör: Számfogalom kiterjesztése 1000-ig, az írásbeli összeadás.

Kialakítandó képességek: Helyiérték, tényleges érték ismerete. Számok írása, olvasása 1000-

ig, rendezésük növekvő, és csökkenő sorba. Becslés a kerekített érték alapján. Összeadás végzése

írásban. Ellenőrzés a becsült érték összevetésével. Az összeadással megoldható szöveges felada-

tok.

Tevékenységek: Számképzés megadott számjegyekből. Játékpénz használata a helyi érték

szemléltetésére. Páros és páratlan háromjegyű számok. Csoportokba rendezés megadott szem-

pontok szerint. Kiindulás az egyjegyűek köréből. Kiterjesztés a kétjegyűekre, majd a háromje-

gyűekre. Következtetések levonása, általánosítás. Írásbeli összeadás, számok egymás alá írása a

helyi érték szerint. Fokozatok betartása. Szöveges feladatok megoldási lépései analóg mintára.

Ugyanannak a dolognak a vizsgálata más szempontból.

7.24. Kulcskompetenciák fejlesztése alsó tagozatban

A közoktatási törvény egyik fontos eleme a minőségelv, a minőségbiztosítás, melynek érvé-

nyesítésével- feltételezhetően – a társadalmi hatékonyság növelhető. Ezzel kapcsolatosan merül

fel a kérdés, hogy a jelenlegi társadalmunkban, oktatási rendszerünkben, tanítási folyamatban, az

elméleti és gyakorlati munkában mit értünk minőség, minőségbiztosítás alatt?

A minőség és a hatékonyság megteremtésének feltételei közül talán a legnehezebb elérni azt,

hogy az értékteremtésben, problémamegoldásban résztvevő egyének, minden rivalizáció nélkül

alkalmasak legyenek a célravezető együttműködésre. Fontosságára számtalan magyar szakiroda-

lom is utal, amelyekből kiragadtam egy idézetet: „Kooperativitás a hatékonyság egyik kulcssza-

va a modern társadalmakban” (Horváth A. 1991) A csapatmunka egyre jelentősebbé válik a fej-

lődés szempontjából, és ennek érdekében egyre fontosabb lesz a tanulók együttműködési készsé-

gének fejlesztése. Hatékonyág (minőségbiztosítás) és együttműködés összeegyeztethető és egy-

mást elősegítő tevékenység. Ezt igazolják a fejlett társadalmak, ahol ezt már korábban felismer-


130

ték. A kooperatív tanulási formák igen jó gyakorlási lehetőséget jelentenek az együttműködés

elsajátításához. Mivel a kooperáció képessége, együttműködési készség részképességei tanulha-

tók, ezért a következő évtől szeretném az osztályomban a délelőtti munka során alkalmazni a

kooperatív tanulást, minden tantárgy esetében.

Jövő évtől pedig délutáni elfoglaltság ideje alatt a projekt módszert szeretném majd alkalmaz-

ni az osztályomban. Ennek a módszernek a lényege, hogy elméleti konstrukciók meghallgatása

és megtanulása helyett a gyerekek valami konkrét, kézzelfogható „termékeket” készítenek el.

Egy adott témát csoportokba szerveződve dolgoznak fel. Ennek során jórészt önálló munkával,

szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással, tanórai és tantárgyi keretek-

től függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudnivalókat magul kutatják

fel,(megtanítom majd használni a könyvtárat, az internetet) osztják meg egymással meglévő és

frissen megszerzett tudásukat, az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják

az egyes munkafolyamatok elvégzését. A projekt-orientált tanítás tehát interaktív jellegű, inter-

diszciplináris. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó ösz-

szefüggésben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználá-

sában látja. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához el-

engedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan

helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely

helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben.

Ezek megvalósításához már folytattam tanulmányokat. Használni fogom a drámapedagógusi

végzettségemet, az Ec-pec alapítvány által szervezett Lépésről-lépésre programon tanultakat.

Most júniusban pedig a Tanítás-tanulása tanfolyamot fogom elvégezni.

7.25. A szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségei a délutáni fog-

lalkozásokon

A beszédmegértés két folyamata a mondatok megértése és a szövegértés. A két folyamat kapcso-

lódik egymáshoz, de mechanizmusuk független is lehet egymástól Ha egy gyereknek a mondat-

megértés gondot okoz, nehezebben fogja megérteni az elhangzó feladatokat. Nehézségei lehet-

nek a tömören megfogalmazott, rövid nyelvi információk megértésével. A szövegen belüli mon-

datértési nehézség az egész szöveg megértését megnehezíti. A szövegértés általános szintje a

részletek megértését és az összefüggések felismerését jelenti. A mondat- és szövegértés folyama-

tos fejlesztést igényel. A különböző területeken történő fejlesztés a délutáni szabadidős tevé-

kenységbe nagyon jól beilleszthető. Napi 15-30 perccel szabadfoglalkozás alkalmas a gyerekek

nyelvi készségének és logikai készségének fejlesztésére, játékos könnyed formában.

Kommunikációs helyzetek:

- A gyerekek nagyon szeretnek beszélgetni, így a spontán beszélgetés kezdeményezése

nem okozott különösebb problémát számunkra. Fontos, hogy érdekes és korosztályuknak

megfelelő témák kerüljenek előtérbe.

- Közös délutáni szabadidős tevékenység közben irányított háttérbeszélgetés az őket érdek-

lő témákban.

- Az alsós korosztály nagyon szereti a meséket. Könyvekből, újságokból, folyóiratokból

hangos felolvasás során rendkívül jól fejlődik a szövegértésük. Nem csak a könyvekből

való felolvasás lehet hasznos, hanem ha a pedagógus történeteket mesél nekik és közben

kérdéseket teszünk fel nekik, hogy tudja-e követni az eseményeket.


131

Szókincsük fejlesztése:

- Könyvekből való olvasások során rengeteg új, ismeretlen szót hallanak a gyerekek. A

szómagyarázatok során ezek könnyedén beépülnek a szókincsükbe is. Nyelvi játékok,

szócsoportosítások során lehet visszaellenőrizni, hogy az új szavak hogyan épültek be.

Amikor rövid történeteket mesélünk a gyerekeknek szeretnek közbekérdezni, de hogy megértet-

ték-e a szöveget, csak akkor derül ki, ha visszamondatjuk vele a történetet.

Természetesen nem mindenki tudja önállóan, logikusan, összefüggően elmondani a hallottakat,

nekik nagy segítség, ha kérdéseket teszünk fel a részletekre irányulóan.

A gyerekek szeretnek egymástól is kérdezni, ezt hagyni kell, mert a logikus gondolkodásuk ez

által rengeteget fejlődik.

Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógusként a téma nagyon közel áll hozzám és ezeket a feladatokat

a fejlesztő óráimon is végzem.

7.26. Ötleteim és javaslataim a logikus gondolkodás és a szövegértés fejlesztésére

A szövegértés fejlesztése

1. Osztályszinten délelőtt

Csoportmunka

a) A tanulók véletlenszerűen csoportokba rendeződnek. Összekovácsolja a közösséget,

megtanulnak alkalmazkodni, és olyan oldalukról lehet megismerni a gyerekeket, amikről

egy frontális osztálymunka során soha nem szereznénk tudomást. Legjobb, ha számokat

húznak, az azonos számot húzó tanulók alkotnak egy csoportot.

b) Összetett feladatokat kell kitalálni, ami több oldalról is kifejti fejlesztő hatását.

c) Az értékelés mindig terjedjen ki arra, hogy mennyire végezték el pontosan és precízen a

feladatot, valamint mennyire tudtak összedolgozni.

Szerintem ez a fajta munka nagyon fejlesztő. Nem csak a szövegértést fejleszti, hanem a logikus

gondolkodást is, mert előre meg kell tervezni a lépéseket.

2. osztályszinten délelőtt és délután, mintegy kiegészítve egymás munkáját

Meggyőződésem, hogy egy gyerekből csak akkor lesz szövegértő ember, ha olvas. Ennek érde-

kében rá kell szoktatnunk a tanulóinkat az olvasásra. Minden héten ki lehetne jelölni két magyar

órát, amikor nem a tananyaggal foglalkozunk, hanem egy kis regényt olvasnánk. Ehhez termé-

szetesen ajánlani kell könyveket a gyerekeknek. Miután az osztály kiválasztott egy könyvet,

mindenki megvenné azt. Mikor már a kezünkben van a könyv, akkor szépen közösen kiolvas-

nánk. Ez nemcsak monoton olvasást jelent, hanem közben persze a felmerülő problémákat meg-

beszéljük. Az sem baj, hogy ha elkalandozunk a könyvtől, mert pozitív, ha gondolatokat ébreszt

valami a gyerekben, és azt meg is fogalmazza. Délelőtt és délután is olvasnánk. Közben a dél-

utános kolleganővel összefogva, lehet csoportos feladatokat adni a könyvvel kapcsolatban. Eze-

ket a feladatokat délután is és délelőtt is meg lehet oldani.

Ami nagyon fontos, hogy nem szabad kötelező olvasmányokat meghatározni. Nyitottnak kell

lenni minden könyv iránt. A felmerülő könyveket a pedagógus olvassa el előre, és, ha az osztály-

nak megfelelőnek találja, és a gyerekek érdeklődését is sikerült felkeltenie, akkor lehet olvasni.

3. Iskolaszinten Szinte ugyanaz, mint az előző, csak abban tér el, hogy minden osztályban meg kell ezt valósítani.

Felsőben sem kivitelezhetetlen, hiszen ott is lehet szelektálni a tananyagban, és így beleférni 2-3

érdekes könyv a tanév során.


132

Itt is fontos, hogy nem lehet kötelező könyvet kijelölni, sőt még a párhuzamos osztályokban sem

kell ugyanazt olvasni.

Valahogy utat kell találni a gyerekekhez, és a közös élmények talán közelebb viszik a két „tá-

bort” (tanár, gyerek) egymáshoz.

Matematikai, logikai gondolkodás fejlesztése

Szerintem alapvetően két probléma van.

1. A gyerek nem használja a meglévő logikai képességét, mert mindig egysíkú kérdése-

ket kap.

Pl.: Hány forintja van a két gyereknek összesen?

Mennyi a kerülete a téglalapnak?

Nagyon fontos lenne, hogy életszerűbb feladatokat állítsunk össze. Több oldalról is járjuk körül a

problémát.

2. Úgymond nincs „józan paraszti esze”.

Meggyőződésem, hogy ez nagyrészt azért van, mert nincsenek tapasztalatai. Nem jár boltba, nem

kell semmilyen feladatot elejétől a végéig megoldania. A javaslatom az, hogy csináljuk másképp

a korrepetálásokat. Egy korrepetáláson maximum 5 gyerek legyen. Ennyi gyerekkel elhagyhatom

az iskolát. Be lehetne vonni őket a hétköznapi szervező feladatokba. Pl. A technika órára szüksé-

ges karton megvehetnénk együtt.

Meggyőződésem, hogy ha egy tanéven keresztül bevonjuk ezeket a gyerekeket a tervező és kivi-

telező munkába, akkor javulni fog a logikai gondolkodásuk.

7.27. Logikai gondolkodás fejlesztése

A logikai gondolkodás fejlesztése lehetőséget teremt a környező valóság formáival és meny-

nyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A logikai-megismerő és problémamegoldó

tevékenység élményt jelent a tanulók számára, ezzel hozzájárul azoknak az érdekességeknek a

felismeréséhez, amelyek a logikai összefüggésekben, egy probléma megoldásában, az igazság

megtalálásában rejlenek. A logikai gondolkodás fejlesztése szerepet kap a gyerekek képességei-

nek fejlesztésében, elsősorban a következő területeken: tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfi-

gyelés, emlékezés, mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, szóhasználatra, eljárásra, módszerek-

re emlékezés, megértés: azonosítás, megkülönböztetés; összefüggések felismerése állítások, kér-

dések, utasítások megértése, konstruálás, szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások-

formák, mennyiségek összességek-előállítások megkeresése. Ítélőképesség: annak megítélése,

hogy egy-egy tulajdonság igaz vagy nem igaz adott tárgyra, összességre; hogy egy összefüggés

fennáll-e adott tárgyak, személyek, összességek között; hogy egy konstrukció eleget tesz-e az

adott feltételnek; hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben.

A fejlesztés tartalma:

Mennyiségek összemérése (űrmérték tudatosítása, tömegmérés), halmazok összemérése,

kombinatorikai képesség fejlesztése (számkártyákból 2-3 jegyű számok alkotása), tájékozódás

térben és síkban (tükörképes feladatok), viszonyítások, folyamatábrázolások, összefüggések ke-

resése, gráfok készítése, feladatlapok (színek, formák logikus váltakozása), társasjátékok, külön-

böző csoportosítások (színek, formák, nagyság, lyukasság szerint)


133

Szövegértés fejlesztése:

A szövegértési feladatok megtervezésénél a pedagógusnak figyelembe kell venni a tanulók

egyéni fejlettségeit a konkrét téma sajátosságainak megfelelően:

(új fogalmak, kifejezések, tárgyi tapasztalat, képi ábrázolások, változatos szövegkörnyezet,

eldöntendő vagy kiegészítendő kérdések, folyamatos és jól szerkesztett gondolatsor.)

A szöveg befogadása és megértése szoros kölcsönhatásban áll egymással. A szövegértés fel-

tételei között az olvasásnak egy olyan szintje a legfontosabb, amelyben az olvasás eszközként

szerepel. A szövegértés a szövegfeldolgozás során fejleszthető, alakítható. A megértés egységei

közül az egész szöveg áll a középpontban.

A fejlesztés tartalma:

Fogalom árnyalt megjelölése, fogalom összeolvasása, önálló feladatmegoldás, témához kap-

csolódó szavakról való beszélgetés, önálló vázlatírás, folyamatok, folyamatábrák értelmezése,-

"Ki mit tud?"-(A szövegértő feladatok alapeleme az önálló gondolatok előtérbe hozása.) lényeg-

kiemelés (Tk. szövegének értelmezése) összefüggések keresése, szó és kifejezés értelmezés,

nyelvi-stilisztikai elemzés,lényegkiemelés,kulcsszavak keresése,történet alkotása egy megadott

címmel,cím választása egy meséhez vagy történethez,megadott szavak közé csoportosított mon-

datok alkotása (önálló élmény), történet elmesélése (visszacsatolás).

7.28. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában

Az angol nyelv oktatása során négy alap készséget különböztetünk meg. Az angol véges szá-

mú nyelvtani szabályból áll, ám általuk végtelen számú mondat képezhető. A célom, hogy meg-

tanítsam a gyerekeket „angolul gondolkodni”, így folyamatossá téve aktív nyelvi tudásukat.

Az első készség, mely talán a legfontosabb, a beszédkészség. Fő szempont, hogy a tanulók az

adott témáról folyékonyan beszéljenek. Feladatuk, hogy olyan nyelvi elemeket használjanak,

mely az aktuális és a már tanult szókincset vagy nyelvtant tartalmazzák. Fontos a szöveg kohézió

hangsúlyozása, hiszen a beszéd során felmerülő mondatoknak és kifejezéseknek logikus sor-

rendben kell állniuk, ennek hiányában a bő szókincs ellenére, a célinformáció közlése sikertelen.

Beszédgyakorlatok során a következő szempontokat veszem figyelembe: a célinformáció sikeres

közlése a felmerülő nyelvtani hibák ellenére, szókincs aktív használata, az aktuális nyelvtan tu-

datos használata, megfelelő kötőszavak használata, mely által a kommunikáció folyamatos és a

kiejtés.

A második készség a szövegértés. Ennél a készségnek a gyakorlása során kimeríthetetlen fel-

adattípus áll rendelkezésemre, mely akár fejleszthető vagy módosítható az adott évfolyam igé-

nyeihez. A tanulóknak egy szöveg többszöri meghallgatása után válaszolniuk kell kiegészítendő

és/vagy eldöntendő kérdésekre vagy az adott szöveggel kapcsolatos állításokról döntsék el, hogy

igazak vagy hamisak. A szövegértés ebben az esetben nagyon fontos, hisz ennek hiányába a kér-

déseket és az állításokat a tanulók nem tudják helyesen megválaszolni. A következő szemponto-

kat veszem figyelembe értékelés során ennél a készségnél: Szöveg összességének megértése, a

kérdések és állítások helyes megválaszolása és a célinformációk sikeres megértése.

A harmadik készség az írás. Itt a tanulóknak olyan fogalmazásokat és párbeszédeket kell önál-

lóan írniuk, melyek nyelvtanilag helyes és logikusan felépülő mondatokból állnak. A fogalmazá-

soknak és párbeszédeknek tartalmazniuk kell a tanulók aktív és passzív szókincsét, megfelelő

tagolást, stílust és kötőszavakat. Értékelési szempontjaim a helyesírás, megfelelő tagolás, logikus

felépítés (kohézió), szókincs és nyelvhelyesség.

Az utolsó készség az olvasás. A gyerekek sarkalhatóak a még nem tanult szavak ellenére is

egy ismeretlen szöveg sikeres értelmezésére, melyben a már tanult nyelvtan és szóanyag segít.

Ezt követően az olvasás-fordítás sokkal sikeresebb és az új szavak is aktívabban épülnek be a

gyerekek szókincsébe. Értékelési szempontjaim: olvasás-fordítás, szöveg összességének értése és

kiejtés.


134

Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában

Beszéd – Speaking

A nyelvtanulás egyik legszignifikánsabb része. A megértéshez elengedhetetlen.

Fontos, hogy a tanuló megértse az utasításokat és azokat hajtsa végre, illetve a kérdéseket és

azokra válaszoljon. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a témától teljesen eltérő információ-

kat közöl a gyerek.

A nyelvnél jó „fegyvertény” az, hogy ha nem tudunk egy szót, akkor lehetőségünk van a már

ismert szavak segítségével körülírni az újat. Ez bevett szokás, főleg magasabb szinteken.

Írás – Writing

Az írás a szóbeli készségek megerősítése papíron. A megfelelő feladatokkal növelhető a gyerek

olvasási- és felfogóképessége. Sok szabályt meg kell tanulni ahhoz, hogy a későbbi visszaolva-

sásnál ne legyenek szövegértési gondok. (Pl.: hova kell vesszőt tenni, mikor kell nagy kezdőbetű

stb). Ezen szabályokat, akkor tudjuk hatékonyan megtanítani, ha megfelelő feladatokat adunk, és

lényegre törő példákat mutatunk.

Fontos rámutatni a különböző típusú levelekre, formákra.

Az angol nyelvben nagyon fontos a helyesírás, mivel sokszor óriási eltérés tapasztalható a szó

kimondása és leírása között.

Szövegértés – Listening

A szövegértéshez kapcsolódó feladatok szépen felderítik a gyerek logikáját vagy szövegértési

készségeit. Ehhez a típusú feladathoz nincs szükség a szöveg lefordítására, így rá van kénysze-

rítve a tanuló arra, hogy az anyanyelvétől teljesen elvonatkoztasson. Ha hiányzó szavakat kell

pótolni, akkor a szöveg meghallgatása nélkül is következtethetnek arra, hogy mi lehet a hiányzó

szó.

A szövegértési készségek akkor valósulnak meg, amikor magát a szöveget hallgatják, és az ér-

telmezés utáni feladatmegoldás megfelelő.

Olvasás – Reading

Klasszikus szövegértési feladatok kincsestára. A szövegértéshez hasonlóan a hiányzó szövegbe

szavak beillesztése a logikáról árulkodik. Az egyes szövegrészek megcímzése azt mutathatja,

hogy az adott szövegrészt mennyire tudta elsajátítani a gyerek. Szintén szövegértési mérés a szö-

veg tartalmára vonatkozó kérdések megválaszolásának eredményessége.

Fontos itt a kiejtés csiszolása, amennyiben szükséges, az ismeretlen szavak ismertetése. De a

gyerek gondolkodását fejlesztendő, nem feltétlenül adjuk meg a szavak jelentését, hanem rávesz-

szük a tanulót, hogy következtesse ki a szövegkörnyezetből.

7.29. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése informatika órákon

A számítástechnika tipikusan olyan tantárgy, ahol mind a szövegértés mind a logika előjöhet.

Szövegértés:

Gyakori gond az, hogy a gyerek el tudja olvasni az olvasmányt vagy a feladatot, de képte-

len értelmezni azt. Ez az első lépés: megérteni a feladatot. Ezt segítendő példákkal lehet alátá-

masztani a megoldandó feladatokat. Például: formázd meg a következő szöveget: legyen nagybe-

tűs, aláhúzott, színes, stb. Ezt a feladatot alá lehet támasztani sablonokkal: előre meg lehet for-

mázni a szövegrészt, és kinyomtatni. Ezt a kész megoldást már csak a dolgozatírás utolsó öt per-

cében adom ki. Így összehasonlíthatja a saját feladatfelfogását azzal, amit ténylegesen kellett


135

csinálni. Ezzel a módszerrel – igaz idővel – rá fog kényszerülni a gyerek arra, hogy figyeljen a

szövegre, amikor elolvassa.

A másik gond a szövegértés körül a tesztkitöltés. Az is előfordul, hogy vagy nem olvassa el

a feladványt normálisan vagy rosszul értelmezi. Például: karikázd be a rossz megoldást! – és a

gyerek bekarikáz egy jót. Nem értelmezte jól a feladatot, pedig az egyértelműen volt megfogal-

mazva. Ennek csiszolására nem mindig nagy jeggyel osztályoznék teszteket, és mindig felhív-

nám a figyelmet erre a problémára.

A másik készség, a logika nagyon hasznosítható a számítástechnikában, illetve annak ala-

csony léte feltűnő. Legjobb példa erre az algoritmus-írás. Ezt már ötödik osztályban tanulják a

diákok (Comenius Logo). Nem véletlen, hogy sokszor a matematika és a számítástechnika jegy

nagyon hasonló vagy inkább teljesen megegyezik. Maga a számítógép működése is tiszta logika.

Ezt, a működési elvet hatodik, de főleg hetedik osztályban sajátítják el (kettes számrendszer,

különböző kódolások). Nyolcadik osztályban visszajön az algoritmusok tanulása már magasabb

szinten (paraméteres eljárások a Comenius Logo-ban). Ezt a fajta logikát képtelen olyan tanuló

megérteni, aki nem sajátította el rendesen az algoritmusok alapjait. Ezután jönnek a különböző

Office programok (Word, Excel). Az Excel olyan program, ahol megint előjön a logika, mivel

nemcsak a bonyolultabb, de az egyszerűbb táblázatok felépítéséhez is gondolkodás szükséges.

Nem mindegy, hogy milyen oszlopokat és sorokat találnak ki az aktuális feladatmegoldáshoz;

nem mindegy, hogy milyen képleteket tudnak alkalmazni és az sem, hogy a rendelkezésre álló

függvényeket mennyire tudják magukévá tenni (pl.: legkisebb szám a listában, legnagyobb szám

a listában, a lista elemeinek összege illetve feltétel megadása a táblázatban).

7.30. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés

Munkaterületem a napköziotthon. Elgondolkodtam azon, hogy mivel tehetném pl. a napiren-

dünkbe jól beilleszkedő szabadidős tevékenységünket színesebbé, érdekesebbé, még vonzóbbá

az eddigieknél. Mit találhatnék ki, milyen programot illetve foglalkozást szervezhetnék a jövő-

ben annak érdekében, hogy észrevétlenül ráirányítsam a gyerekek figyelmét a szövegértő gon-

dolkodásra, a logikájuk fejlesztésére. Milyen motiváló erőt alkalmazhatnék annak érdekében,

hogyan segíthetnék azoknak, akik kevesebb sikerélményhez jutottak eddig.

Ne legyen elveszett gyermek!

Megalakítanám a KLUBNAPKÖZIT. Elképzelésem szerint lehet egy csoporton belül (kez-

deményezésszerűen) vagy két nevelő összefog és választási lehetőség adódik.

Tehát a) variáció – csoport munkaterves

b) variáció – csapat- ill. munkaközösségi terves.

A témákat főleg irodalmi művek közül választanánk feldolgozásra. Pl.: lehet mese, novella,

regényrészlet, vers.

Minden új téma felolvasással kezdődne, ezután különböző módszerekkel a feldolgozás. Pl.:

beszélgetés-értelmezések, játékos megjelenítés, rajzolás, jelmeztervek, naplóvezetés, rejtvény a

témával kapcsolatban, illusztráció, házi kiállítás stb.

Átgondolt tervkészítés szükséges, éves, havi, heti lebontással.

Előnyei:

- szórakoztató programon keresztül személyiségfejlesztő hatások érik a tanulókat,

pl.: szövegértésre, logikus gondolkodásra nevel,

- alakul értékrendjük,

- gazdagodik érzelmi életük,

- élményeket szereznek,

- fejlődik kreativitásuk, közösségi magatartásuk stb.


136

Önképzésem látom a következőkben:

Hatékonyabb munkám végzéséért a tanév végén induló 30 órás tanfolyamra jelentkeztem,

melynek címe: Tanulás tanítása. Érdeklődve várom. Remélem hasznos információkhoz jutok,

amiket a továbbiakban hasznosítani szeretnék.

7.31. Kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei 1. osztályban

1. osztályban a szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztése kötelező feladat, hiszen min-

dent megalapozó szakasz ez az osztálynak, de még nem gondolhatunk nagy dolgokra. Iskolába

kerüléskor a gyerekek fő tevékenysége a játék, mely ebben a korban mindkét terület fejlesztésére

szerintem kiváló. Hiszen meg kell értenie a gyereknek, hogy mi a feladat a pedagógus magyará-

zatából, és minél „cselesebben”- logikusan gondolkodva kell ezt végrehajtania pl.: a kiesés ellen.

Olyan helyzetekre kell, hogy rájöjjön az alkalmazások során, melyek segítik őt abban, hogy to-

vább bent maradjon, melyekhez elengedhetetlen a logikai gondolkodás. Ezeket a helyzeteket

eleinte megbeszéljük, később már megpróbálom őket az önállósulás útján elindítani, mert csak a

szabályokat mondom el és nekik kell megtalálni azokat a helyzeteket, amellyel tovább bent tud-

nak maradni a játékban. Ez szerintem elengedhetetlen ahhoz is, hogy az életben megállják a he-

lyüket, s ez a fő cél. Terelgetni, irányítani, segíteni kell őket az új közegben, de azt veszem észre,

hogy egyre inkább „kis felnőttek” is, helyes arányban engedni kell őket az önálló gondolkodásra

is, mert nem lehet, hogy mindent a felnőtt irányításával érjenek el. A testnevelés órák kb. harma-

dában, udvari irányított játék keretében és órán lazító játékként alkalmazom, majd ezeket a játé-

kokat. A testnevelés területén már gondolkodtam azon, hogy óra eleji bemelegítéseket is játékkal

oldjuk meg - nem mindig – hiszen itt fut, mozog a gyerek, bemelegít a feladatokra, de nem mo-

noton mozgással, hanem közben az eszét is nagyon használva, a logikáját is fejlesztem. Évek

során sok-sok jól bevált játék van a tarsolyomban, de megújulni mindig kell, s ha új játékgyűjte-

mények jelennek meg, a gyerekeknek és nekem is mást, pluszt jelentenek. A mozgásos játékok

mellett az anyanyelvi, matematikai játékoknak is nagyon fejlesztő hatása van, melyeket az órá-

kon is beszúrva használok szinte nap, mint nap. Nekünk még szükségünk van az állandó játékra,

melyeknek szinte kiapadhatatlan a forrása, s a gyermek kedvelt tevékenysége. Én úgy gondolom,

hogy ezt nap, mint nap fogom használni, mellyel a szövegértésüket és a logikai gondolkodásukat

is fejlesztem.

A matematika területén nálunk a szövegértés az utasítások végrehajtásában mutatkozik meg

először. Kinyitja-e a könyvet? Megtalálja-e a megfelelő füzetet, ceruzát? Ezeket az első időben

bemutatással segítem, de folyamatosan szoktatom át őket arra, amikor csak utasítás van, melyet

végre kell hajtaniuk és az eszüket kell hozzá használniuk. Felsőbb osztályokban ez lesz a leg-

meghatározóbb feladat (erre lesz szükségük).

Mindjárt év elején alkalmazzuk a relációkat, többet, kevesebbet, ugyanannyit rajzoljon a gye-

rek a keretekbe, mely szerintem kiváló a logikája fejlesztéséhez. Amikor már nem fő tananyag,

akkor is be fogom csempészni az ilyen jellegű feladatokat az óra menetébe és ahogy okosodnak a

többirányú relációk megoldására törekszem. A pótlások nagyon jó feladatok a logika fejlesztésé-

re, mert nem csak analóg kell azt az összeadást, kivonást elvégeznie, hanem a dolgok hátterére is

gondolnia kell Később a relációk a nyitott mondattal bővülnek, megismerjük a szabályjáték lé-

nyegét, a sorozatokat és a szöveges feladatokat, melyek mind a logikai érzéküket nagyon, na-

gyon fejlesztik. A szöveges feladatoknál törekszem az életszerű helyzetekre: valamennyi pénzzel

elment Pistike vásárolni, ennyit elköltött, mennyit visz haza? Vagy: ezt és ezt szeretné megvenni,

vajon kifutja a pénze? A logikai gondolkodás fejlesztésére nagyon szeretem azt a feladatot, ami-

kor a számok és az eredmény adottak, s a műveleti jeleket kell a gyermeknek kiokoskodni.

A magyar területén a szövegértés fejlesztésére használom azt a feladatot, hogy amit a gyer-

mek elolvasott kösse össze a képével, vagy több szó közül húzza alá azt, ami a képen van. Ké-

sőbb ezeket egyszerű mondatokkal végezzük. Nagyon szeretem alkalmazni azt a feladatot év


137

elején, hogy a tanult hang a szó melyik részében van, hányadik helyen, mert ez már egy maga-

sabb szintű gondolkodást igényel, úgy mint az összetartozó szótagok jelölése. 1. osztályban na-

gyon jó feladat a szövegértés fejlesztésére és a gyerekek szeretik is, ha több rövid mondat utasí-

tásait rajzolják le, hiányos rajzot egészítenek ki ennek megfelelően. Év végére el kell jutnunk

oda, hogy egy kisebb szöveg végén feltett kérdésekre tudjanak válaszolni, ügyesebbekkel gyako-

roltatom, hogy mondják el a mese lényegét a saját szavaikkal.

7.32. A kommunikáció, szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei

a művészeti oktatásban

Rajz órán úgy gondolom a fent említett feladatok közül leginkább a kreativitás kibontakozta-

tását segítők kapnak hangsúlyt. Egy adott vizuális probléma megvalósítására sokszor többféle

lehetőség is kínálkozik.

Nézzünk egy példát! Feladat egy virágcsendélet, mint összetett természeti és mesterséges

forma kombinációjának síkban való megjelenítése. Ez a téma hetedik évfolyamon jön elő a

tananyagban, amikor a gyerekek már többféle rajzeszközzel dolgoztak, azok használatát,

lehetőségeit ismerik. A frontális feladatmegadás helyett alkalmazható az „ötletbörze”.

Gondolkodtató kérdésekkel segítve a gyerekek határoznak meg célokat, ami a feladat meg-

oldásához vezethet. A táblára gyűjtjük a fogalmakat.

Közös célok: (ezeket mindenkinek szem előtt

kell tartani megoldási lehetőségek)

Egyéni célok: (választható függetlenül a vá-

lasztott technikától)

- helyes kompozíció

- a felület kitöltése

- pontos arányok

- lokálszínek, ill. lokáltónusok alkalmazása

- a formák megfigyelése

- vízfesték használata, lokálszínek kikeve-

rése, foltokban való festés

- ceruzarajz, a részletformák kiemelésével

- ceruzarajz, tónusos ábrázolás

- zsírkréta, pasztellkréta használata stb.

A fogalmak gyűjtése során lehetőség van egy- egy technikában rejlő lehetőség megbeszélésé-

re, az adott feladathoz való idomulásra. Ha szükséges, a tankönyv kislexikon részéből az adott

rajzeszközről új információkat lehet gyűjteni, a szöveg megértése az eszköz használata során

közvetlenül is lemérhető. Az egyéni és közös célok felsorolása után a gyereknek mérlegelnie kell

a lehetőségeket és döntenie kell, hogy az adott feladat megoldásához melyik úton szeretne elérni.

Az óra menetében egyéni és csoportos korrekcióra is lehetőség nyílik a választásnak megfelelő-

en. Óra végén az értékelés is történhet az előre megadott szempontok segítségével, akár egymás

munkáin bemutatva, hogy mely technika vezetett a legjobb megoldásokhoz, mi okozta a nehéz-

séget a munka során.

A kreativitás fejlesztését nagyban elősegítik azok a feladatok, melyekben a tanulók előre

megkapnak a készítendő képből egy részletet. Pl. fénymásoló segítségével különböző tárgyak,

természeti formák képét rendezetlen formában helyezzük a lapra. Ezeket kell kiegészíteniük úgy,

hogy a formák eredeti jellegüket elveszítve új képpé szerveződjenek. Az is lehetséges, hogy bi-

zonyos vonalak vannak előre a lapon, amelyeket fel kell használniuk munkájuk során. Az ötletek

kialakulását itt is segíthetjük olyan kifejezésekkel, ami az egyediségre törekvést serkenti. Pl.

„Törekedj arra, hogy a te megoldásod senkiéhez ne hasonlítson!” „Nézd meg alaposan, forgasd

körbe, mi jut róla eszedbe?” „Ne elégedj meg egyetlen megoldással!”


138

A szövegértés fejlesztését a minden évfolyamon megjelenő művészettörténeti korszakok tár-

gyalásánál lehet megvalósítani az adott korszakkal kapcsolatos cikkek, szómagyarázatok megbe-

szélésével, vázlatírással.

Szintén a szövegértés fejlesztését segíti, ha egy feladatot írásban kapnak meg a gyerekek.

Nyolcadik osztályban papírmodellt kellett elkészíteniük, melynek pontos méreteit, az elkészítés

menetét egy ábráról kellett leolvasniuk. Többen is kértek segítséget a megoldáshoz annak ellené-

re, hogy a feladatban minden adat szerepelt.

Most áttérnék a májusban lezajló „Érzelmi intelligencia és szociális kompetencia fejlesztése”

című továbbképzés ide kapcsolódó részére. Az előadók javaslatot tettek a minden iskolában be-

induló személyiségfejlesztő csoportok létrehozására. Ezen csoportokban játékos formában, sza-

bad, őszinte légkörben, 8-15 fővel rendszeresen foglalkoznának a csoportvezetők személyiség-

fejlesztő, empátia fejlesztő, konfliktuskezelést fejlesztő és kommunikáció fejlesztő gyakorlatok-

kal. Volt a tanfolyamon olyan iskola képviselője is, ahol ez a csoportmunka már bevált és beszélt

a gyakorlati megoldásról. Náluk ezt a kis létszámú csoportot úgy tudták megoldani, hogy osz-

tályfőnöki órákon felezték az osztályokat. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök. Úgy

gondolják, hogy ezen közös foglalkozásoknak elsősorban prevenciós jellege van. A program azt

ígéri, hogy a gyakorlatok elvégzésével csökkenthetőek az erőszakos cselekedetek az intézmé-

nyekben, csökkennek a pszichés megbetegedések, javulnak az emberi kapcsolatok és a valós

teljesítmények. A gyakorlatok egy része a hatékony kommunikáció fejlesztését veszi célba, más-

részt a személyiség fejlődésére hat.

Úgy gondolom, ha nem is az összes feladatot, de egy bizonyos részét beilleszthetnénk a min-

dennapokba. Próbaképpen egy-egy osztállyal rendszeresen foglalkoznánk játékos formában, ez-

által is fejlődhetne a tanulók hatékonyabb kommunikációs képessége és mi is értékes tapasztala-

tokkal gazdagodhatnánk a jövőben.

7.33. A matematikai logika és szövegértés területén

Az iskolai matematika-oktatás, a társadalom matematikai kultúrája és a matematika tudomá-

nyának fejlettsége között szakadék jött létre. Elérkezett az idő a matematikaoktatás tartalmi és

módszertani megújítására. A matematika tudománya a társadalommal együtt fejlődött, azzal szo-

ros kölcsönhatásban áll. Első lépései gyakorlati szükségleteket elégítettek ki. A legabsztraktabb

matematikai formák mögött is mindig ott a valóság pl.: az aritmetikára a kereskedelem, a naptár

összeállítása, az asztronómia stb. miatt volt szükség; a geometria tudománya pedig a földmérési

szükségletekből fejlődött. Ettől, a köznapi életben közvetlenül hasznosítható, alkalmazható isme-

retektől távolodott el az általános iskolában oktatott tanterv.

A társadalom igénye a lényeglátás, egyértelmű kifejezésmód kialakítása, összefüggések tömör

kiemelése, az állítások igazolása (igaz-hamis) stb. lassan átvezet a fogalmi-nyelvi világképbe.

A gondolat logikai formái a fogalom és az ítélet. Ezek gondolkodásunk építőkövei. Ezen épí-

tőkövek közötti kapcsolatot számtalan módszertani megoldással lehet megteremteni pl.: halma-

zok, gráfok, relációk, függvények, sorozatok, kombinatorika stb. E módszerek segítik a tanulók

ismereteinek rendszerezését, rájönnek, tulajdonképp a mindennapi életből már ismerősek a felve-

tések. Pl.: nyereségelosztása, órarendkészítés, atomok és molekulák közötti lehetséges kapcsola-

tok, adott betűkből hány értelmes szót lehet képezni (nyelvészet) a kombinatorika tárgykörébe

tartoznak és ismét a hétköznapi élet problémái kerülnek reflektorfénybe.

Az „életszerű” feladatmegoldás motivációs tényezőként hasznosítható a tanulók figyelem-

összpontosításának fejlesztése során. A tanórákon vagy versenyekre való felkészítések közben

bizony lehet szellemileg is „tréningezni”. Bizonyos feladattípusok feldolgozása fejleszti a fel-

adatmegoldó-problémamegoldó gondolkodást és ez a jártasság segít újabb feladatok megfejtésé-

ben.


139

Megfigyelhető, hogy a kompetencia felmérőlap valamennyi feladata a hétköznapi életből idé-

zett, ahhoz kapcsolódott. Intézményünkben a tanulók jelentős része hátrányos helyzetű. Eddig a

csoportbontás nyújtott lehetőséget a szintkülönbségek kiegyenlítéséhez, a megfelelő sikerél-

ményhez juttatáshoz, az ismeretanyag elsajátíttatásához. Sajnos ez a lehetőség megszűnik. Bőví-

teni kell a módszertani eszköztárat a tanulói matematikai logika és szövegértés fejlesztésre. A

kompetenciamérés a tanulók teljesítményében jelentős „szórást” mutatott, ami a várakozásunkat

alátámasztotta. A tanulói teljesítmények közelítését a következő módszertani eljárások alkalma-

zásával kívánom elérni:

- óra elején az aktuális tananyaghoz kapcsolódó gondolkodtató feladatot kapnak a diákok,

mindig a többi tantárgyból merített, hétköznapi élet problémáira megoldást kereső szö-

veggel.(minimum heti 1 alkalommal)

- minden témakör lezárásakor összefoglaló vagy ismétlő óra részeként „13+1” totó-t állítok

össze igaz-hamis állítások eldöntésére.

- TESZT feladatsorok összeállítása a témakörök végén a témához kapcsolódóan. A gyen-

gébb képességű tanulóknak is sikerélményt adhat. Elmélyült figyelemre szoktat, neveli,

fejleszti a szövegértést és logikus gondolkodást.

- óra végén „lazításképpen” számkeresztrejtvény, számlabirintus, gyufaszálas feladat,

számsorozatok stb. önálló megoldása. (minimum heti 1 alkalommal)

- folytatom az eddigi gyakorlatot: tanítási idő után heti 1 óra külön foglalkozás a tehetséges

tanulókkal versenyekre való felkészülés érdekében.

- heti 1 órában felzárkóztató foglalkozást szervezek a gyengébb képességű diákok részére.

A matematikában nem a formulákat, hanem a gondolatmenetet kell megjegyezni.

7.34. Intézkedési terv a szövegértés és logika fejlesztésére a magyar nyelv és iroda-

lom tantárgyba építve

A pontos szövegértés valamennyi tantárgy elsajátításának elengedhetetlen feltétele. Ha a tanu-

lók nem értik meg azt, amit olvasnak, nem tudják megtanulni sem, és nem tudják a tanár által

elmondott utasításokat, valamint munkafüzeti feladatokat megoldani sem. Éppen ezért kell nagy

hangsúlyt fektetni erre minden tantárgyon belül. Nem elég csak magyar nyelv és irodalom órá-

kon foglalkozni a szövegértéssel, mert: egyrészt kevés a heti óraszám magyarból (jó lenne külön

szövegértési gyakorló óra), másrészt teljesen más egy irodalmi alkotás interpretálása, mint egy

kémiai, matematikai vagy egyéb szöveg értelmezése.

A mai gyerekeknek nagyon gyenge a szövegértése. Első lépésként meg kell velük értetni,

hogy az eredményes tanulás alappillére a jó szövegértés. Ahhoz, hogy megtanuljanak egy-egy

tantárgyi anyagot, figyelni kell az órán, és ha nem világos valami, feltétlenül kérdezni kell.

Egyes tanulóknak a szóbeli, tanár által továbbított szövegértés könnyebb, mint az önálló feldo l-

gozás. Az önálló feldolgozás is kétféleképpen történhet: hangos vagy néma olvasással.

A hatékony befogadási lehetőségek megteremtése rendkívül nehéz feladat, mivel a 13-14 éves

tanulók fejlettségi szintje egy-egy osztályon belül is nagyon különböző. Azt kellene elérni, hogy

mind a hallás utáni, mind az egyéni olvasás általi szövegértés egyformán eredményes legyen.

Ezek fejlesztésére számos módszert alkalmazunk nyelvtan és irodalom órákon: - irodalmi alkotá-

sok befogadása váltogatva az előadásmódot: tanári bemutatás, gyerekek hangos olvasása, néma

olvasás), tartalom, érzelmi benyomások megbeszélése. – Jól lemérhető a szövegértés fogalmazá-

sokkal (képzeld magad az egyik szereplő helyébe, meséld el a történetet egyes 1. személyben,

folytasd tovább az elkezdett történetet stb.).

Műbefogadás-műértés:

1. Epikai művekben: a cselekmény megértése, fő- és mellékszereplők viszonya, az epikus mű

szerkezetének felismerése, az ábrázolás eszközei (leírás, párbeszéd, elbeszélés aránya: az al-


140

kotás, az elbeszélés, a cselekmény ideje, jellemek ábrázolásának eszközei), a mű jellegzetes

stílusjegyei, a mű keletkezésének, a műben ábrázolt kornak összefüggése.

2. Lírai művekben: a vers által közvetített érzelmek, hangulatok, gondolatok felfedezése, a mű-

faj felismerése, költői eszközök felismerése, költői képek felismerése, megnevezése, hangha-

tások (nyelvtannal közösen), verselés, rímelés.

A szövegértési nehézségekből adódóan a gyerekeknek szintén nehezen megy a lényegkieme-

lés. Pedig a gyors és hatékony tanulás alapja a jó vázlat! Sokat gyakoroljuk ezt is. Órákon át kö-

zösen húzzuk alá a tankönyvben a lényeget, majd tömör vázlatot írnak a füzetbe. A következő

lépésben még közösen húzzuk alá a tankönyven az adott anyagot, önállóan írnak vázlatot. Vége-

zetül megpróbálkoznak teljesen önállóan végigvinni ezt a folyamatot.

Az irodalmi munkafüzetekben gyakran találkozunk konkrét szövegértési feladatokkal (pl.: o l-

vasd el a következő részletet, majd válaszolj a kérdésekre), de ezek témájukat tekintve távol áll-

nak a 10-14 éves gyerektől, és általában elég nehéz szövegek is. Jobbnak tartanám, ha témában

hozzájuk közelebb álló, hétköznapi szövegeken gyakorolhatnák a szövegértést, hiszen a mai gye-

rekek rendkívül gyakorlatiasak. Csak a jól hasznosítható dolgokkal szeretnek foglalkozni (ezért

szeretik az idegen nyelveket, a biológiát), minden mást fölöslegesnek éreznek.

Arra is rá kell őket vezetni, hogyan alkossanak önállóan szabályt, fogalmat. Ne a tankönyv

szövegét magolják be! Erre a következő módszert alkalmazom:

- Új fogalom tanulásánál példákat mutatok nekik. A példákból levonják a tanulságot, a tanul-

ságból maguk fogalmazzák meg a szabályt. Ezzel megértik a lényeget és tulajdonképpen már

tanulniuk sem kell. (magolni meg főleg nem!)

7.35. Összegzés

A tanítás és a tanulási stratégiák, módszerek bővítése szükséges. Paradigmaváltás kell: az adott

tananyag osztályteremben frontális módszerrel való leadása helyett az egyéni igényeket kielégítő

differenciált, személyre szabott pedagógiai megközelítés a fontos. A mi intézményünkben ezen

intézkedési terv összeállítása előtt a fenti tanítási módszerek kidolgozását már megkezdtük.

Az új módszerek:

- differenciált tanulásszervezés,

- kooperatív tanulás,

- project módszer bevezetése.

Célja, hogy a tanórán a gyerekek motiváltak legyenek a munkavégzés során, minél többet tevé-

kenykedjenek önállóan az ismeretszerzés folyamán és megvalósuljon az egyéni differenciálás.

A PHARE pályázat keretében 17 fő elvégezte az EC-PEC Alapítványnál a „Lépésről-lépésre”

tanfolyamot, amelyen a project módszert ismerték meg. A HEFOP 2.1.3 pályázat során 10 fő a

„Tanulás tanítása” tanfolyamot végzi.

Szeptembertől bevezetjük az IPR-t, melynek kidolgozása befejezés előtt áll. Ezen program fon-

tos eleme a kompetenciafejlesztés is.

Be- és kimeneti mérőeszközre lenne szükség, hogy pedagógus-független legyen a mérés. Akkor

érheti el célját, ha megfelelős választék áll rendelkezésünkre országosan elismert szakember gár-

da által összeállított mérőeszközökből. Ezeknek a szellemi termékeknek a megvásárlásához elkü-

lönített pénzeszközre van szükség.

Folyamatosan pályázunk, hogy a megfelelő képzések, módszerek, eszközök birtokába jussunk. A

pályázati források nem biztosítják a folyamatosságot.

Siker záloga: szeretni kell a gyerekeket, meg kell becsülni a pedagógusokat, mindenkinek esélyt

kell adni a tanulásra, az oktatási környezetnek befogadónak és nem kirekesztőnek kell lennie.

Nem a folyamatos számonkérés, a bizonyítványok a fontosak, hanem a fejlődés. Nem a teljesít-

mény abszolút értéke számít, hanem az, hogy a gyerek szeresse, amit csinál.


141

Bizalomra van szükség a fejlődéshez, de határozott elvárásokat kell támasztani. A pedagógusok

számára az olyan értékelés a motiváló, amely nem összegez, hanem folyamatában vizsgálja az

ott zajló munkát, figyelembe véve a torzító tényezőket, mint a települési adottságokat, tanulók

összetételét, és ahhoz hasonlít, akihez kell.

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely

142

8. Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola

Hódmezővásárhely

8.1. Intézményi fejlesztési terv

8.1.1. Előzmények

A Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakközépiskolai és a szakiskolai

részének 10. évfolyamain a 2003-2006. közötti országos kompetencia mérések eredményei az

elfogadható átlag alatti szintet mutatták.

A fenntartó a szakmai munka javítása érdekében 2007 tavaszán pályázatot nyújtott be közok-

tatási szakértő igénybevételére. Az elmúlt hónapokban a szakértő áttekintette az intézmény

dokumentumait, a belső és külső felmérések eredményeit, és az intézményvezetéssel történő

egyeztetés után megkezdte a kompetencia alapú oktatás bevezetésére a szervező, tervező

munkát. A fejlesztési tervek elkészülte után módosításra kerül az intézmény minőségirányítási

programja, elindult a felkészülés a kompetencia alapú oktatás intézményi bevezetésére.

Ennek keretében már az első félévben, majd folytatólagosan a második félévben is a minőség-

fejlesztési csoport a szervezetfejlesztéssel kapcsolatosan elkezdte a munkát három fejlesztési

területen: belső együttműködés és továbbképzések szabályozása, módszertani eszköztár fej-

lesztése és a tananyagok, taneszközök, tankönyvek kiválasztásának szabályozása, valamint a

mérés-értékelés rendszerének továbbfejlesztése.

Az elkészített intézményi, munkaközösségi és egyéni intézkedési illetve fejlesztési tervek

azokat a lépéseket tartalmazzák, amelyek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szük-

ségesek.

Az országos kompetencia felmérések eredményei:

kompetenciaterület 2003 2004 2006 átlag

Szövegértés kompetencia-

terület

szakközépiskola

423 401 476 433

Szövegértés kompetencia-

terület

szakiskola

355 378 401 378

Matematika

Kompetenciaterület

szakközépiskola

466 420 473 453

Matematika

Kompetenciaterület

szakiskola

396 363 412 390

átlag 410 390 440 413

Az előző évek kompetenciaméréseinek eredményeiből kiolvasható, hogy iskolai szinten a

szakiskolai területen teljesítettek leggyengébben a tanulók. Az iskolai átlag a három év

viszonylatában emelkedett ugyan, de ez az emelkedés kis mértékű és még mindig nem a

kellő szintet jelenti.

8.1.2. Elemzés

A nem megfelelő teljesítmények összegezhető okai: Az intézményi mérések és az országos kompetenciamérés különbözősége


143

Nem helyeztek kellő hangsúlyt az iskolában az országos kompetenciamérés

eredményeinek kiértékelésére.

Az intézmény dokumentumaiban nincs említés a kompetenciamérésekkel

kapcsolatos feladatok elvégzéséről

Nincs intézkedési terv a kompetenciamérések megvalósítására

Nem eléggé hatékonyan végezte el az iskola a mérések elemzését, nem

vonta le a szükséges következtetéseket

Nincs az intézmény egészére vonatkozó feladatbank a folyamatos tartalmi

munka érdekében

Hiányoznak a kompetenciamérésekhez kapcsolódó intézményi, munkakö-

zösségi, egyéni fejlesztési tervek

8.1.3. Célok meghatározása

Cél Elvárt

eredmény

Humán

erőforrás

Infra-

struktúra Eszközök

Pedagógiai Program

tartalmazz a kompetencia

alapú oktatás fejlesztését, a

tehetség-fejlesztést, a fel-

zárkóztatást

Módosított Pe-

dagógiai Prog-

ram

Igazgató, munka-

köz. vez,

pedagógusok,

MECS

Informatikai

háttér

-

Az intézményi IMIP-ben

jelenjen meg a kompeten-

cia alapú mérés-értékelés

Módosított

IMIP

Pedagógusok,

iskolavezetés

IMICS

munkaköz. vez

Informatikai

háttér

-

Az intézményi mérések

tartalmi és formai össze-

hangolása az országos mé-

résekkel

Mérés-értékelési

csoport tevékeny-

ségi körének ki-

terjesztése a

szakközépiskola

területére is.

Kompetencia

elvű feladatokat

tartalmazó fel-

adatbank, mérő-

eszközök

fejlesztése

Kiképzett

nevelők,

mérési-értékelési

team

Informatikai

háttér,

Műhely-

munkára al-

kalmas

helyiség

Szak-

könyvek

vásárlása,

Internet

Egységes működést bizto-

sító dokumentációs

rendszer

(egyéni fejlesztési

tervek, nyomon követés,

értékelés)

Kiépült doku-

mentáció,

fejlesztési ter-

vek.

Szaktanárok,

IMICS

munkaköz. vez.

Informatikai

háttér Mű-

helymunkára

alkalmas

helyiség

Anyagi

elismerés

Tovább-

képzések

Minden tantárgy esetében

jelenjenek meg az értő

olvasás és bizonyos szintű

matematikai kompetenciák

Tantervi

fejlesztőmunka

Szaktanárok

Munkaköz. vez,

Igh.

Informatikai

háttér

-


144

8.1.4. Feladatok/tevékenységek

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat részt-

vevői

felelős

Egyéb

források

Ellenőr-

zési pont

1. A korábban megala-

kult IMICS létszámá-

nak bővítése

Elkötelezett

csapat

2007.11.30. Igazgató, igh.,

IMICS vezető-

je,

tagjai: munka-

közösségveze-

tők

Műhelymunká-

ra alkalmas

eszközök és

helyiségek

Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ív

Jegyző-

könyv

2. Az országos kompe-

tenciamérés eredmé-

nyeinek értékelése

(trendvizsgálat)

Az intézményi

helyzetelem-

zés

2008.01.21. Igazgató, Igaz-

gatóhelyettes,

IMICS vezetője

Országos

kompeten-

cia-mérés

dokumen-

tumai

3. Az országos kompe-

tenciamérés eredmé-

nyeinek értékelése

(trendvizsgálat)

Fejlesztési

csoportok

megalakítása

három fejlesz-

tési területen

2008.01.21. Igazgató, Igaz-

gatóhelyettes,

IMICS vezetője

Jelenléti ív,

kibővített

munkaterv

4. Munkaközösségi fej-

lesztési tervek készíté-

se

Éves munka-

terv részeként

készített mun-

ka közösségi

fejlesztési terv

2008.02.14. Szaktanárok és

munkaközös-

ség-vezetők

www.szak

ma.hu

Egyéni

fejlesztési

terv, fel-

adatbank

5. Egyéni fejlesztési

tervek készítése

A féléves ta-

nulói teljesít-

mény ismere-

tében fejlesz-

tési terv készí-

tése

2007/2008-

as tanév

második

féléve

IMICS, munka-

közösség-

vezető, szakta-

nárok

Félévi iskolai

statisztika

Doku-

mentáció

6. Feladatbank bővítése Folyamatosan

bővülő fel-

adatbank

Tanév vége IMICS, munka-

közösség-

vezető, szakta-

nárok

Pénzügyi fede-

zet

Összegző,

elemző

dokmen-

tumok

7. Külső mérések terve-

zése

Országos át-

laghoz közelí-

tés

1 éven belül Munkaközös-

ség-vezetők,

IMICS vezető

Műhely munká-

ra alkalmas

eszközök és

helyiségek,

számítógép,

internet, nyom-

tató

Kompetens

nevelők

8. Belső mérések terve-

zése

Összegző,

elemző do-

kumentum

1 éven belül Nevelőtestület

tagjai

Kompetens

nevelők

9. Iskolai szintű összegző

értékelés

Összegző,

elemző doku-

mentum

Igazgató, Igaz-

gatóhelyettes,

IMICS vezető

Projektorral

ellátott tanterem

Jegyző-

könyv

http://www.szakma.hu/

http://www.szakma.hu/


145

10. Továbbképzések

(külső és belső), belső

együttműködés

A kompeten-

cia alapú kép-

zéssel kapcso-

latos új infor-

mációk szer-

zése, átadása

Folyamatos Nevelőtestület Csoportmunká-

ra, differenciált

munkára alkal-

mas berendezé-

sek

Tanúsít-

vány,

munkahe-

lyi légkör

11. A tantárgyi munka-

csoportok pontos tájé-

koztatása

Mindenki

tisztán lássa,

hogy mi az

elvárt feladat

2007.12.20. Azonos tantár-

gyat tanító ne-

velők csoportjai

Műhelymunká-

ra alkalmas

eszközök és

helyiségek,

számítógép,

internet, nyom-

tató

Jelenléti ív,

Emlékezte-

tő

12. Az ITEM 1 teljesít-

ménymérést értékelő

szoftver tanulmányo-

zása

Az ITEM1

szoftver keze-

lésének meg-

ismerése

2007.12.20. IMICS tagjai,

nevelőtestület

IMICS számí-

tógép, nyomta-

tó, fénymásoló

Használati

útmutató

13. Az SZFP II. prog-

ramban használt fel-

adatbank iskolai szintű

megismertetése

A rendelke-

zésre álló fel-

adatbank

használata, az

oktatásba tör-

ténő beépítése

2008.03.15. Nevelőtestület

14. A tankönyv kivá-

lasztásának és rendelé-

sének szabályozása

különös tekintettel a

kompetencia-

fejlesztésre.

Mindenki

ismerje a me-

netét, el tudják

dönteni, hogy

mely könyvek

alkalmasak a

kompetencia

alapú képzésre

2008.03.31. Nevelőtestület,

felelős munka-

közösség-

vezetők, IMICS

Eljárásrend

15. Feladatbank készí-

tés: Típusfeladatok ké-

szítése, a feladatok ér-

tékelésének leírása

összhangban a kompe-

tencia alapú mérések

feladatainak értékelé-

sével.

Az adott évfolyam és

az alkalmazás időpont-

jának meghatározása.

Minden tan-

tárgyhoz áll-

jon rendelke-

zésre a kom-

petenciát fej-

lesztő feladat-

bank


felelős munka-

közösség-

vezetők

Számítógép,

internet, nyom-

tató

Kész fel-

adatlapok

16. Az iskolai hálózaton

mérési könyvtár létesí-

tése évfolyamonként.

Kialakított

könyvtárak

2008.04.30. Rendszergazda,

IMICS vezető

Információs

hálózat

Tájékozta-

tó, a

könyvtár

elérhetősé-

ge


146

17. A feladatbankból

feladatlapok készítése

évfolyamonként.

Egységes

szerkezet

2008.04.15. Munkaközösség

vezetők és in-

formatikusok

Információs

hálózat

Kész fel-

adatlapok

18. Az egyéni fejlesztési

terv ismertetése.

A kollégák

tudják, hogy

mi az EFT, és

mi kell hozzá

tenni.

2008.06.10. Nevelőtestület Számítógép,

projektor, elő-

adóterem

Emlékezte-

tő

Jelenléti ív

19. A 2007/2008-as

tanévtől az országos

mérések alapján a fej-

lesztési célok megha-

tározása, csoportra és

egyéni szintre vonat-

kozó fejlesztési tervek

készítése

A tanévre

vonatkozóan

minden kollé-

ga tudja, me-

lyik csoport-

ban, kivel,

milyen fejlesz-

tést kell elvé-

gezni (munka-

tervbe).


felelős IMICS

vezető

Információs

hálózat

Csoportos

és egyéni

fejlesztési

tervek

20. A pedagógusok esz-

köz- és módszertárá-

nak fejlesztése

Új módszerta-

ni eljárások

intézményi

szintű elter-

jesztése

folyamatos Nevelőtestület,

Külső-belső

előadók, part-

ner-

intézmények

Számítógép,

projektor, tante-

rem

Előadások,

tanúsít-

vány, be-

mutató

foglalkozá-

sok

21. Az éves feladatok

megvalósításának el-

lenőrzése, értékelése a

tanév végi beszámo-

lókban

Az elért ered-

ményeket

mindenki

megismerje,

munkájához

felhasználja,

beépítse.

2008.06.30. Nevelőtestület Informatikai

hálózat

Tanév végi

igazgatói

és munka-

közösségi

elemzés,

értékelés


147

8.2. Tanulói mérés – értékelés munkaközösségi fejlesztési terve

8.2.1. Előzmények

Elemzés

Okok:

Az intézményi mérések és az országos kompetenciamérés különbözősége

A munkaközösségi munkaterv nem tartalmazza a kompetenciaméréshez kapcsolódó

feladatokat

Nincsen elemző csoport, amely a kompetenciaméréseket elemezné, értékelné, a követ-

keztetéseket levonná

Az intézmény egészére vonatkozó feladatbankra lenne szükség a folyamatos tartalmi

munka segítése érdekében.

Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők:

A módosított IMIP-ben az intézményi célok között megjelenik a kompetencia-alapú

mérés-értékelés (ld: A pedagógiai program alapján és a minőségfejlesztési

tevékenység során képzett intézményi célok). Az intézmény pedagógiai programjában

megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia-alapú oktatás, a tehetségfejlesztés

és felzárkóztatás (ld: Nevelési program - Iskola alapelvei, céljai).

8.2.2. Cél

Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi

és formai kereteihez, az intézményi feladatbank legyen szinkronban az országos méré-

sek feladattípusaival.

Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer, amely

tartalmazza az egyéni fejlesztési terveket, a nyomon-követést és értékelést.


Jó mérési gyakorlatok megismerése (az SZFP II-ben kifejlesztett módsze-

rek alkalmazása),

A képzések folyamatosságának biztosítása,


148

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök (tantárgyankénti feladat-

bank) az iskolában,

Minden tantárgy esetében jelenjen meg az értő olvasás és bizonyos szintű

matematikai kompetenciák.

A Fejlesztési team tagjai:

Koordinátor: IMICS vezető

Tagok: IMICS tagok, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök

Időtartam: 2007. nov. 20. - 2008. jún. 30.

Erőforrások:

Humán:

Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok),

Az intézmény általános igazgatóhelyettese (minőségirányítási felelős),

Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció),

Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése),

MECS (fejlesztés és koordináció).

Infrastrukturális:

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató,

Állandó helyiség a műhelymunkára,

Közös idő biztosítása.


149

Feladat/tevékenység Elvárt eredmény Időigény

Határidő

Feladat résztvevői

felelős

Egyéb források Ellenőrzési pont

1. A munkacsoport tá-

jékoztatása a kompe-

tencia-alapú oktatás-

sal kapcsolatos mun-

kaközösséghez kap-

csolódó munkáról

Teljes képet kapni ar-

ról, hogy mi a cél, mit-

mikorra kell elkészíte-

ni,

hogyan zajlik majd a

munka menete. Pontos

feladatmeghatározások

Határidő:

2007. nov. 20.

Résztvevők:

munkacsoport tagjai

Felelős: mcs. vezetők

Műhelymunkára al-

kalmas eszközök és

helyiségek

Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ívek,

Emlékeztetők a

mcs.

megbeszéléseiről

2. Az ITEM 1 teljesít-

ménymérést értékelő

szoftver tanulmá-

nyozása

Az ITEM 1 szoftver

kezelésének megisme-

rése

Határidő:

2007. december 20.

IMICS tagjai,

nevelőtestület

IMICS számítógép,

nyomtató, fénymáso-

ló

Használati útmuta-

tó

3. Az SZFP II. prog-

ramban használt fel-

adatbank megisme-

rése

A rendelkezésre álló

feladatbank használa-

ta, az oktatásba történő

beépítése

Határidő:

2008. március 15.

nevelőtestület Feladatbank

4. A tankönyvek kivá-

lasztásának és rende-

lésének szabályozása

Mindenki tisztán lássa

a tankönyv-rendelés

menetét, el tudják dön-

teni, hogy mely köny-

vek alkalmasak a

kompetencia alapú

képzésre

Határidő:

2008. március 31.

Nevelőtestület, fele-

lős: munkaközösség

vezetők

5. Feladatbank készítés

első lépése:

Egyénileg, vagy pá-

ros munkában típus-

feladatok készítése,

és a feladatok értéke-

lésének leírása össz-

hangban a kompe-

Minden tantárgyhoz

álljon rendelkezésre a

kompetenciát fejlesztő

feladatbank

Határidő:

2008. április 30.

Nevelőtestület,

Felelős: munkaközös-

ség-vezetők

Számítógép,

Internet

Nyomtató

Kész feladatlapok


150

tencia-alapú mérések

feladatainak értéke-

lésével.

Annak megjelölé-

se,hogy melyik évfo-

lyamon mikor al-

kalmazhatjuk

6. Iskolai hálózaton

mérési könyvtár léte-

sítése évfolyamon-

ként és erről a kollé-

gák tájékoztatása

Kialakított könyvtárak Határidő:

2008. április 30.

Résztvevők:

Rendszergazda

IMICS vezető

Információs hálózat Tájékoztató a

könyvtár elérhető-

ségéről

7. A feladatbankból

feladatlapok készíté-

se évfolyamonként

legalább 3 mérési

időpontra

Egységes szerkezet Határidő: 2008.

április 15.

Munkaközösség-

vezetők,

Informatikusok

Információs hálózat Kész feladatlapok

8. Az egyéni fejlesztési

terv készítésének

megismertetése

Minden kolléga tudja,

hogy miről szól az

EFT, hogyan érdemes

készíteni,milyen

együttműködés kell

hozzá.

Határidő:

2008. május 10.

Nevelőtestület Számítógép, projek-

tor, előadóterem

Emlékeztető

Jelenléti ív

9. A 2007/2008-as tan-

év országos mérésé-

nek alapján osz-

tály/csoport-és egyé-

ni szinten a fejleszté-

si célok meghatáro-

zása, csoportra és

egyénekre vonatkozó

fejlesztési tervek ké-

szítése

A következő tanévre

vonatkozóan minden

kolléga tudja, melyik

osztályban, melyik

tanulóval milyen

kompetenciafejlesztést

kell erősíteni, és ez

bekerül a következő

tanévi munkatervekbe

is.

Határidő:

2008. június 15.

Nevelőtestület, fele-

lős: IMICS

Információs hálózat Csoportos és egyé-

ni fejlesztési tervek


151

10. Az éves feladatok

megvalósításának el-

lenőrzése, értékelése

a tanév végi beszá-

molókban

Az elért eredményeket

mindenki megismerje,

és további munkájához

felhasználja, beépítse

Határidő:

2008. június 30.

Nevelőtestület Informatikai hálózat Tanév végi igazga-

tói és munkaközös-

ségi elemzés, érté-

kelés


152

8.3. Egyéni fejlesztési terv

Cél:

A tanulók tervszerűen szervezett és megvalósított felzárkóztatásával és oktatásával hatékonyan támogassuk a tanulói kompetenciafejlesztést!

Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Időigény,

Határidő


Felelős

Egyéb erőforrás,

módszer

Ellenőrzési pont

1. A tanulói képességek vizsgálata a

tanulói jogviszony keletkezését

követően.

A képességek felmérése

folyamatosan történjen.

2008. szept-

embertől fo-

lyamatos

Iskolavezetés

Fejlesztő csoportok

A megelőző isko-

lafok eredménye-

inek dokumentá-

lása. a kompeten-

ciamérésben elért

eredmények

egyéni szintjének

megállapítása.

Iskolai jelszavak

ismerete.

www.kompetencia

mérés.hu

IMIP alapján isko-

lák közti együtt-

működés doku-

mentumai.

2. A tanulók iskolai teljesítményé-

nek folyamatos figyelemmel kísé-

rése.

Mentori hálózat kialakítá-

sa a kompetenciamérésben

a standardizált képesség-

szint 1. és 1. szint alatt

besorolt tanulókkal

2008.09.30. Fejlesztő csoport.

Mentorok

Fejlesztő pedagógus

Egyéni fejlődési

napló vezetése

Mentori megbízási

szerződések

3. A tanulók tanórai és tanórán kívü-

li teljesítményének elemzése.

A mentori támogatásba

bevont tanulók iskolai

teljesítményének nyomon

követése.

Folyamatos kapcsolattartás

a tanulókkal és szüleikkel.

2008.09. fo-

lyamatos

Mentorok

Fejlesztő pedagógusok

osztályfőnökök

Egyéni fejlődési

napló vezetése

Naplók

Tanórán kívüli

foglalkozási nap-

lók

Mentorálási nap-

lók

4. A mentorálásba bevont tanulók

tanulási szokásainak felmérése.

A tanulás iránti motiváci-

ók feltérképezése megtör-

tént.

2008.10.15. Osztályfőnökök

Szaktanárok

Fejlesztő pedagógus

Kérdőíves felmé-

rő anyagok

Interjú

Az egyéni fejlődé-

si napló

http://www.kompetenciamrs.hu/

http://www.kompetenciamrs.hu/


153


Határidő


Felelős

Egyéb erőforrás,

módszer

Ellenőrzési pont

A tanulási szokások min-

den felmért tanuló eseté-

ben azonosításra kerülnek.

5. A tanulási kudarcnak kitett tanu-

lók fejlesztése.

Az egyéni képességek

fejlesztése – egyéni fej-

lesztési tervek alapján.

2008. szept-

embertől fo-

lyamatosan

Fejlesztő csoport.

Szaktanárok

Egyéni fejlesztési

tervek.

kulcskompetenci-

ák fejlesztését

támogató tan-

anyag kiválasztás.

www.sulinovadat

bank.hu

A kompetencia-

csomagok beépí-

tése a helyi tan-

tervben.

SNI tananyagtar-

talmak.

6. A tanórai tanulásszervezési mód-

szerek változatos alkalmazása.

A differenciált tanulásirá-

nyítás a tanórákon jellem-

zővé válik.

A kooperatív technikák

elterjednek.

2008.

októbertől

folyamatosan

Szaktanárok

Munkaközösségvezetők

Műhelymunkára

alkalmas eszkö-

zök és helyiségek

Óralátogatás.

Pedagógus önér-

tékelés.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanu-

lók tanórán kívüli fejlesztése.

A tanulási kudarccal küz-

dő tanulók speciális szak-

ember által nyújtott segít-

séghez jutnak.

2008. október

30.

Fejlesztő pedagógus Együttműködés a

pedagógiai szak-

szolgálattal

Nyilvántartások

8. A mentorálásba bevont tanulók

tanulmányi eredményeinek elem-

zése.

Az érintett tanulók tanul-

mányi eredménye javul.

2009. első

félév

Mentorok

szaktanárok

Tanulói produk-

tumok ellenőrzé-

se.

Félévi statisztikák.

Naplók. teljesít-

ményregiszter

9. Pedagógus továbbképzések szer-

vezése

A pedagógusok belső to-

vábbképzések biztosításá-

val felkészülnek a tanulási

nehézségek hatékony ke-

zelésre.

2008. szept-

embertől fo-

lyamatos

Szaktanárok

iskolavezetés

URL címek elhe-

lyezése az iskolai

honlapon.

Belső képzés.

Tanulás módszer-

tani programok.

Képzések temati-

kája.

Jelenléti ívek.

http://www.sulinovadatbank.hu/

http://www.sulinovadatbank.hu/

Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag

154

9. Kiskulcsosi Általános Iskola

Karcag

9.1. Fejlesztési terv - 1-4. osztály

9.1.1. Fejlesztendő területek /súlyozva/ Prioritási sorrend

Elemi gondolkodási képesség kiépülése

- elemi rendszerező képesség,

- elemi kombinatív képesség kiépülése

Mértékegységváltó készség kiépülése

Az íráskészség gyakorlottságának kiépülése

Az olvasáskészség kiépülése

Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése

Az írásminőség alakulása

Elemi számolási készség kiépülése

- elemi számolási készség gyakorlottságának kiépülése

- a számírási készség kiépülése Fejlesztési

területek Nagyon fontos Fontos Kevésbé fontos

Rövid távú

2-3 hónap Számírási készség kiépülése

Középtávú

1 év Az íráskészség gyakorlottságának

kiépülése

Az írásminőség alakulása

Elemi számolási készség kiépülése

Elemi számolási készség

gyakorlottságának kiépülése

Hosszú távú

2 év

Elemi gondolkodási

képesség

kiépülése

Mértékegységváltó

képesség kiépülése

Az olvasáskészség

kiépülése

Az olvasáskészség

gyakorlottságának

fejlődése

9.1.2. Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése /tempó/

Évfolyam

Tevékenységek Cél

Teljesítési

kritérium

A megvalósítás

mérési módja idő

1 – 2. évf. :

szabályos betűalakítás és

kapcsolás kialakítása.

Betű, szó, mondatírás

másolással, tollbamon-

dással.

Másolás időre.

3. évf.

4. évf.

Az írástempó fokozása

Másolással,

Tollbamondással.

Az optimális

gyakorlottságú íráskész-

ség megalapozása.

Az optimális

gyakorlottságú kiírt írás-

készség megközelítése.

Év végi felmérés

során 2. évf. 30 be-

tű/perc

Év végi felmérés

során, a 3.évf. 50

betű/ perc

Az országos kompe-

tenciamérés

eredményes teljesíté-

se 70 betű/perc

Év végi mérés

3. évf. felmérés

4. évf. kompeten-

ciamérés

2. évf.

vége

3. évf.

vége

4. évf.

vége


155

9.1.3. Mértékegységváltó készség kiépülése

Évfolyam tevé-

kenységek Cél

Teljesítési krité-

rium

A megvalósítás

mérési módja Idő

1-2. évf.:

Tapasztalatgyűjtés,

megfigyelések, Ösz-

szehasonlító mérések

alkalmi és szabvány

mértékegységekkel.

3. évf.

4. évf.

Mérőeszközök hasz-

nálata,

Becslések

Összehasonlítások,

Az ismeret gyakorlati

hasznosítása

A mértékegység-

váltó készség ki-

épülésének meg-

alapozása

A mértékegység-

váltó készség op-

timális kiépülése.

Az országos kom-

petenciamérés

eredményes telje-

sítése.

Diagnosztizáló

mérés

Országos kompe-

tencia mérés.

1. és 2. évf. év

végén

4. évfolyam vége

9.1.4. Az elemi gondolkodási képesség kiépülése

Évfolyam


Teljesítési

kritérium

A megvalósítás


1-2. évf.:

Értelmezés rajzról, jelről,

Válogatás, csoportosítás

(azonosítás, megkülön-

böztetés),

Összefüggések felismeré-

se, analógiák, algoritmu-

sok követése,

Indoklások megfogalma-

zása,

Igaz, hamis állítások,

Szabályok megfogalma-

zása

3. évf.

4. évf.

Csoportosítások,

Rendszerezések.

Címkézések,

Besorolások, Válogatá-

sok,

Összehasonlítások,

Variálások,

Színezések,

Szóképzés,

Számképzés.

Az elemi gondolkodási

képesség és az elemi rend-

szerező és kombinatív

képesség megalapozása.

Az elemi gondolkodási

képesség teljes kiépülése,

az elemi rendszerező és

kombinatív képesség

kiépülése

Az országos

kompetencia-

mérés

eredményes

teljesítése.

Év végi felméré-

sek

Országos

kompetencia

mérés.

1. és 2. évf.

év vége

4. évfolyam

év vége


156

9.1.5. Az olvasáskészség kiépülése

Évfolyam


Teljesítési

kritérium

A megvalósítás


1 -2- évf.

Az olvasás technikájának

kiépítése:

- Hang és betűismeret

- Pontos, ütemes szóta-

golás

- Szóképes olvasás,

- Szólamokban olvasás

- Folyamatos olvasás

kialakítása

Értő olvasás fejlesztése:

- szó

- mondat

- rövid szöveg

értelmezése rajzzal, szóban

és írásban.

3. évfolyam

4. évfolyam

Rutinszerzés a szóolvasási

készségben,

Olvasástechnika fejlesztése,

Szövegértő képesség

fejlesztése szókincs gyara-

pítással.

Szépirodalmi, ismeretköz-

lő,

És informatív szövegek

Feldolgozása/receptek,

meghívók,

menetrendek, belépőjegyek

tanulmányozása, informá-

ciógyűjtés céljából./

Az optimálisan

működő olvasás-

készség megala-

pozása.

Az optimálisan

működő olvasás-

készség kiépítése,

Ami előfeltétele a

jól működő szö-

vegértő olvasás-

nak.

5000 szó jelenté-

sének ismerete

Az országos kom-

petenciamérés

eredményes teljesí-

tése.

Hangos olvasás

mérése

Értő olvasás méré-

se

Kompetenciamérés

Év vége

4. évfolyam

vége

9.1.6. Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése

Évfolyam,


Teljesítési

kritérium

A megvalósítás


1-2. évf.:

- Betűsorok, osz-

lopok

- Szótagsorok,

oszlopok

- Szóoszlopok,

szósorok, szópi-

ramisok

- Bővülő monda-

tok

- rövid szövegek

olvasása.

3. évfolyam

Az élménysze-

rű olvasás

elérése.

2. évfolyam végére olyan

készségekkel rendelkezzenek,

amellyel képesek életkoruk-

nak megfelelő szöveg feldol-

gozására.

4. évfolyam végén olyan

készségekkel

Diagnosztizáló mé-

rés

Év végi mérés

3 évf. év végi felmé-

Év közben,

Tanév végén


157

4. évfolyam.

Szópiramisok,

Szómagyarázatok,

Szótárazás,

Könyvtárhasználat,

Dramatizálás,

Kötelező olv. feldolg.

Rokonértelmű és

ellentétes jelentésű

szavak,

Szógyűjtés,

Nyelvi játékok

rendelkezzenek a tanulók,

amellyel képesek terjedelme-

sebb szöveg

feldolgozására, önálló

ismeretszerzésre.

rés.

4. évfolyam kompe-

tenciamérés.

Tanév vége

9.1.7. Az írásminőség alakulása

Évfolyam


Teljesítési

kritérium

A megvalósí-

tás

mérési módja

idő

1 -2. évfolyam:

Szabályos betűírás, kap-

csolás.

Szavak, mondatok máso-

lása írottról, nyomtatott-

ról.

Grammatikai szabályok

megismerése.

3. évfolyam

4. évfolyam

Másolás időre

Válogató másolás

Hosszú szavak másolása

Mondatok másolása

Önálló szövegalkotás

Jegyzetelés

Vázlatírás

Jól olvasható, igényes

külalakú, vagyis jó mi-

nőségű írás kialakítása.

Igényes külalakú és

megfelelő mennyiségű

írásmunka teljesítése.

Év végi felmé-

rés

3. évfolyam

Év végi mérés

4. évfolyam

kompetencia-

mérés

Év vége

3. évf.

vége

4. évf.

vége


158

9.1.8. Elemi számolási készség kiépülése

Évfolyam


Teljesítési

kritérium

A megvalósítás


1-2. évf.:

Számok írása, ol-

vasása.

Számfogalom ki-

alakítása.

Alapműveletek

folyamatos gya-

korlása az adott

évfolyamnak meg-

felelő számkörben.

3. évfolyam

4. évfolyam.

A négy alapműve-

let gyakorlása

folyamatosan a

megfelelő

számkörben.

Számok helyi érté-

ke,

Számok írása, ol-

vasása, a

megfelelő szám-

rendszerben

Az elemi szá-

molási készség

optimális elsa-

játításának

megalapozása.

Az elemi szá-

molási készség

optimális

elsajátíttatása.

Az országos kompe-

tenciamérés ered-

ményes teljesítésé-

nek előkészítése,

alapozása.

Az országos kompe-

tenciamérés

eredményes teljesí-

tése.

Diagnosztizáló

mérés

Országos kompe-

tenciamérés

Tanév végén

4. évfolyam

vége

Kováts Mihály Általános Iskola - Karcag

10. Kováts Mihály Általános Iskola

Karcag

10.1. Az intézmény bemutatása

A Kováts Mihály Általános Iskola az alföldi kisváros, Karcag központjában, két épületben

működik, 471 fős tanulói létszámmal.

A város sajátosságából adódóan évek óta felvállaljuk a tanyavilágból bejáró gyerekek oktatá-

sát. Egyre növekszik a hátrányos helyzetű tanulóink száma. A tehetségek kibontakoztatása

mellett a sajátos nevelési igényű, esetenként érzékszervi, beszéd, illetve enyhe fokban értelmi

fogyatékossággal élő tanulók oktatása is feladatunk.

A kompetencia alapú oktatással a képességek differenciált fejlesztését, a tehetséggondozást

segítjük elő 2006-tól. Emelt szinten oktatjuk a matematikát, néhány osztályban a testnevelést,

illetve ez tanórán kívüli tevékenységként is választható.

Hagyományteremtő rendezvényként számos verseny, program gyarapítja közösségünket, nagy

figyelmet fordítunk a szabadidő helyes eltöltésére.

10.2. Intézményi Fejlesztési terv

10.2.1. Fejlesztendő területek

1. A tanulói attitűd formálása

2. A pedagógusok módszertani kultúrája

3. A tanulók szövegértési, -alkotási kompetenciája

4. A tanulók matematikai-logikai kompetenciája

5. Együttműködés a különböző tantárgyakat tanító nevelők között

10.2.2. Súlyozás

Nagyon fontos (1) Fontos (2) Kevésbé fontos (3)

Rövid távú 1., 2., 3., 4.

Középtávú 5.

Hosszú távú

10.2.3. Prioritási sorrend

1. Fejlesztendő terület: A tanulók szövegértési, -alkotási kompetenciája

1. Fejlesztendő terület: A tanulók matematikai-logikai kompetenciája

2. Fejlesztendő terület: A tanulói attitűd formálása

3. Fejlesztendő terület: A pedagógusok módszertani kultúrája


160

10.2.4. Fejlesztési terv

Prioritási

sorrend Cél Teljesítési kritérium

A megvalósu-

lás mérési

módja

Időkatego-

rizálás

1. 1. Mindkét kompetencia

terület valamennyi gon-

dolkodási műveletében

eredményesebben teljesí-

tenek tanulóink

A legkevésbé eredmé-

nyes gondolkodási mű-

velet vonatkozásában

legalább 10 %-os javulás

évfolyam szinten

A következő

kompeten-

ciamérés

1 év

2. Kevesebb tanuló teljesít

a 2. képességszint alatt

15 %-kal csökken az 1.

képességszinten és az 1.

szint alatt teljesítők ará-

nya évfolyam szinten

A következő

kompeten-

ciamérés

1 év

3. Mindhárom osztály ma-

gasabb pontszámot ér el

mindkét mérésben

Az ’a’ osztállyal az átlag

megközelítése maximum

10 %-os eltéréssel, a ’b’-

vel az átlag meghaladása

5 %-kal, a ’c’-nél az át-

lagfeletti értéken tartás 2-

3%-os javulással.

A következő

kompeten-

ciamérés

1 év

2. 1. Tanulóink komoly

megmérettetésként kezelik

a kompetenciamérést

25 %-nál nem lesz több

a megoldatlan, vagy

0 %-os megoldottságú

feladat

A következő

kompeten-

ciamérés

1 év

2.

3.

3. 1. Szemléletükben, mód-

szertani kultúrájukban

megújult tantestület

Mindenki bekapcsolódik

a kompetencia alapú ok-

tatásba, vagy annak

módszereit alkalmazza

tanítása során

Óralátogatás,

tanmenet,

a kiemelt

kompetenciák

fejlesztésének

ütemterve

ellenőrzése

2 év

2.

3.


161

10.3. Intézkedési terv

Feladat/

Tevékenység

Eszköz/

Módszer

Felelősök Határ-

idő

Érintet-

tek

Erőforrások

Elvárt eredmény/

Keletkező dokumen-

tum

Próbamérések javítá-

sa, értékelése

Tesztek Igazgató 2008.

06.

1.hete

Nevelő-

testület

Javító nevelők Adatbázis, nyers

elemzés, alap a nem

szakrendszerű okta-

táshoz

Leckekivonatok ké-

szítése

Önálló neve-

lői munka

Munka-

közösség-

vezetők

Folya-

matos

Nevelő-

testület

Szaktudás,

alkalmazott

tankönyvek

Nő a tanulási moti-

váltság a gyenge ké-

pességű tanulók köré-

ben; adatbank

A tanuláshoz szüksé-

ges képességek, in-

telligencia-területek

számbavétele

Tantestületi

foglalkozás,

forgószín-

pad, cso-

portmunka

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2008.

09. 4.

hete

Nevelő-

testület

Csoportveze-

tők,

Segédanyag az

egyes terüle-

tekről

Feladatbank jön létre,

mely minden nevelő

számára ötleteket ad a

fejlesztéshez

Próbamérési adatok

bevitele a szoftverbe

Tesztek,

szoftver

Igazgató 2008.

10.

1. hete

Nevelő-

testület,

rendszer

gazda

Diktáló neve-

lők, rendszer-

gazda, szoftver

Adatbázis

Elemzések elkészíté-

se

a) Évfolyam

szintű

b) Osztály szin-

tű

c) Egyéni szintű

Táblázatok,

grafikonok

Igazgató 2008.

11.

1. hete

Neve-

lés-

oktatás

elméleti

tanács-

adója

Mérés-

elemzési gya-

korlat

Elemzés

Összehasonlítása az

adott év FIT jelenté-

sének adataival

FIT-jelentés,

OKM-honlap

Igazgató 2008.

11.

2. hete

Neve-

lés-

oktatás

elméleti

tanács-

adója

Mérés-

elemzési gya-

korlat

Összehasonlító elem-

zés

Az elemzés megis-

mertetése a tantestü-

lettel

Projektor,

laptop

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2008.

11.

3. hete

Nevelő-

testület

Projektor, lap-

top

Jegyzőkönyv, jelenléti

ív

Végkövetkeztetések

megfogalmazása

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2008.

11.

3. hete

Nevelő-

testület


ív


162

Feladat/

Tevékenység

Eszköz/

Módszer

Felelősök Határ-

idő

Érintet-

tek

Erőforrások

Elvárt eredmény/

Keletkező dokumen-

tum

Fejlesztendő terüle-

tek kijelölése

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2008.

11.

3. hete

Nevelő-

testület

Fejlesztő-

ped. szakér-

telme


ív

Az intézményi fej-

lesztési terv aktuali-

zálása

Nyomtat-

vány

Igazgató 2008.

12.

1. hete

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanács-

adója

Fejlesztési terv

A kompetencia alapú

programcsomagok

széleskörű alkalma-

zása a kiemelt kom-

petenciák fejlesztése

érdekében

Nyomtatott

és elektroni-

kus suliNova

anyagok

3.1.3-as

projekt-

manager

Folya-

matos

Nevelő-

testület

A lezárult

3.1.3. pro-

jekt hozadé-

ka:

szaktudás,

eszközök

Óralátogatási feljegy-

zések

A tankönyveink taní-

tásban, tanulásban

betöltött szerepének

elemzése

Tankönyv-

elemzés,

Tankönyv-

választásunk

rendjének

átgondolása

Munkakö-

zösség-

vezetők

2009.

12. 3.

hete

Munka-

közös-

ségek

Használt

tankönyve-

ink, tan-

könyvjegy-

zék;

Kiadói refe-

rensek

Szükség szerint javas-

lat tankönyv-cserére,

dokumentum-

módosításra

Módszertani frissítés:

A szövegértés,-

szövegalkotási és a

matematikai kompe-

tenciák fejlesztésé-

nek lehetőségei más

tanórákon

Ajánlás

Ötletbörze

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

01. 1.

hete

4. osztá-

lyos

tanítók

és felsős

szakta-

nárok

A kompe-

tencia alapú

oktatásban

nagy tapasz-

talatokra

szert tett

matematika-,

magyarta-

nárok

Minden tantárgy óráin

megjelennek az aján-

lásban foglaltak


163

Feladat/

Tevékenység

Eszköz/

Módszer

Felelősök Határ-

idő

Érintettek Erőforrás-

ok

Elvárt eredmény/

Keletkező dokumen-

tum

A kompetenciamé-

réshez kapcsolódó

változások megjelen-

tetése a dokumentu-

mainkban

Dokumen-

tum-elemzés

és módosítás;

Tantestületi

szavazás

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

01. 26.

Tantestü-

let

Projektor,

laptop

IMIP, Intézkedési terv

módosításának elfoga-

dása;


ív

- A kompetencia-

mérés bemutatása,

a mérések jellem-

zői

- A kompetencia

alapú oktatás B, C

programtípus fel-

adatainak megis-

merése

- A kompetencia-

mérés honlap fel-

adatbankjának

bemutatása, a

használatának

gyakorlása

Frontális,

majd cso-

portmunkák

Igazgató 2009.

01. 4.

hete

Nevelő-

testület

A suliNova

segéd-

anyagai,

számítógé-

pek, inter-

net, projek-

tor,

Mindenki megismeri a

kompetencia-

fejlesztéshez rendelke-

zésünkre álló anyago-

kat,

azokat ki is próbálja


ív

Szülők tájékoztatása,

bevonása

/Évfolyam és osz-

tályszinten az erős-

ségek, fejlesztendők

és a fejlesztés érde-

kében hozott intéz-

kedések;

A következő mérés-

sel kapcsolatos tud-

nivalók: időpont,

ünneplő, a tanulók

tízóraiztatása, szülői

a háttérkérdőív kitöl-

tésével/

Szülői érte-

kezlet

Ig. h. 2009.0

2.

1. hete

Osztály-

főnökök,

szülők

Segéd-

anyag

(Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadója

által készí-

tett)

Megismerik az előző

évi mérés eredményeit,

az intézkedéseinket.

Tájékoztatást kapnak a

következő mérésről és

lesznek jelentkezők a

tanulók megvendégelé-

séhez;

Jelenléti ív, feljegyzés

Fejlesztési tervek

készítése: évfolyam-

szintű/osztályszintű/

egyéni

Egyéni, ill.

azonos szak-

terület neve-

lőinek cso-

portos mun-

kája

Munka-

közösség-

vezetők

2009.

02.

4.hete

4. osztá-

lyos taní-

tók és

felsős

szakta-

nárok

Adatlapok,

nyomtat-

ványok,

mátrixok

Fejlesztési

tervek

A fejlesztésre szoruló

tanulók tanulási szo-

kásainak mérése

Teszt, interjú Gyógype-

dagógus

2009.

02. 4.

hete

A kijelölt

diákok és

a ……..

Szaktudás;

tesztek

Képet kapunk a rosszul

teljesítő tanulók tanu-

lási szokásairól;

Összegzés a teszt

eredményeiről


164

Feladat/

Tevékenység

Eszköz/

Módszer

Felelősök Határ-

idő


ok

Elvárt eredmény/

Keletkező dokumen-

tum

Módszertani megúju-

lás a két kiemelt

kompetencia-

területen dolgozó

nevelőknek

Pedagógus

továbbkép-

zés

Igazgató 2009.

02. 27-

28.

03.

06.07.

Kijelölt

pedagógu-

sok

A pályázat

biztosítja a

feltételeket

Módszertanilag meg-

újult kollégák;

Tanúsítványok

Mérés-értékelés kép-

zés

Pedagógus

továbbkép-

zés

Igazgató 2009. Kijelölt

pedagó-

gus, rend-

szergazda

A pályázat

biztosítja a

feltételeket

Mérésben jártas szak-

emberek;

Tanúsítvány

Az országos elemzés

megismertetése a

tantestülettel

FIT-jelentés

Projektor,

laptop

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

03.

4. hete

Nevelő-

testület


ív

Végkövetkeztetések

megfogalmazása

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

03.

4. hete

Nevelő-

testület


ív

Fejlesztendő terüle-

tek kijelölése

Tantestületi

értekezlet

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

03.

4. hete

Nevelő-

testület

Fejlesztő-

ed. szakér-

telme


ív

Fejlesztési tervek

készítése, korrigálá-

sa: évfolyamszin-

tű/osztályszintű/

egyéni

Szükség esetén mó-

dosítás az intézményi

fejlesztési terven

Egyéni, ill.

azonos szak-

terület neve-

lőinek cso-

portos mun-

kája

Munka-

közösség-

vezetők

2009.

04.

2. hete

4. osztá-

lyos taní-

tók és

felsős

szaktanár-

ok

Adatlapok,

nyomtat-

ványok,

mátrixok

Fejlesztési

tervek

A tanulók koncent-

rált felkészítése a

következő mérésre

Tájékoztatás

(a mérés

lényege, kö-

rülményei,

feladat-

típusok meg-

ismerése)

Igazgató 2009.

03-05.

4. he-

téig

Osztály-

főnökök,

szaktanár-

ok

Feladat-

bank, fel-

halmozott

tudás

A tanulók a célkitűzés-

nek megfelelően telje-

sítenek/

Feladatlapok


165

Feladat/

Tevékenység

Eszköz/

Módszer

Felelősök Határ-

idő


ok

Elvárt eredmény/

Keletkező dokumen-

tum

A mérésben résztve-

vő tanulók tájékozta-

tása

/Ünneplő nevelőknek

is; tízórai; elhelyezés

az épület legvédet-

tebb részén; háttér-

kérdőív fontossága

Rövid kivo-

nat a korábbi

mérés ered-

ményéről és

az előttünk

álló mérés

feladatairól

Nevelés-

oktatás

elméleti

tanácsadó-

ja

2009.

05. 3.

hete

Osztály-

főnökök,

Az érin-

tett ma-

gyar, ma-

tematika

szakta-

nárok

Segéd-

anyag

A tanulók érzik, hogy

partnerként kezeljük

őket, ezért javul a mé-

réshez való hozzáállá-

suk

A következő kompe-

tenciamérés meg-

szervezése

Kibővített

vezetőségi

újragondo-

lás;

Fénymásolás

Igazgató 2009.

05. 4.

hetéig

Mérésért

felelős

szaktanár

és segítők

Fénymáso-

ló, papír

A próbamérésekhez

általunk sokszorosított

feladatlapok, ill. köz-

ponti tesztfüzetek

A közreműködő ne-

velők felkészítése

Csoport-

értekezlet

Mérés-

vezető

2009.

05. 4.

hetéig

4. osztá-

lyos taní-

tók és

felsős

szakta-

nárok

Központi

segédanyag

Tájékozottság;

Jelenléti ív

4. évfolyam képes-

ségmérés; 6., 8. évf.

OKM és próbamérés

az 5. és 7. évfolyam

részére

Mérés Mérés-

vezető

2009.

05. 27.

4-8. évfo-

lyam és

felügyelő

pedagó-

gusok

Megfelelő

számú

tesztfüzet

Kitöltött tesztfüzetek

Szülői háttér kérdőív

kitöltetése

Szülői érte-

kezlet

Osztály-

főnökök

2009.

05. 27.

Szülők Központi

kérdőívek

Megfelelő mennyiségű

kiöltött kérdőív;

Jelenléti ív


166

10.4. Egyéni fejlesztési terv

(Elkészítésének alapja a „Mátrix az egyéni fejlesztéshez”)

A tanuló neve: ...............................

Osztálya: .......................................

Fejlesztendő területei: ...................

Szövegtípusok szerint:

a).............................................

b) ............................................

c).............................................


a).............................................

b) ............................................

c).............................................



személyek


értékelés

Részképesség

zavar szűrése

Fejlesztő peda-

gógus


jegyzőkönyv

.....................

.....................

.....................

.....................

Egyéni HF. kije-

lölése

magyartanár Történelemtanár,


A hf-ot a diák el

tudja készíteni,

meg tudja oldani

Negyedévente a

hf-ok megfelelő-

ségének ellenőr-




A tanulók képességszintek szerinti megoszlása

1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint

6. a (… fő)

…% XY

… % (…)*

… %

… % … %

6. b

(… fő)

… % … %

… %

… %

… %

6. c

(… fő)

… % … %

… %

… %

… %

*A zárójel a tanuló más osztályba távozására utal.


167

10.5. Mátrix az egyéni fejlesztéshez

6. a - 2007

60 %, vagy afölötti rossz telje-

sítés

(50-60 % közötti)

Szövegtípusok

Elbeszélő Magyarázó Dokumentum

Gondolko-

dási művele-

tek

Információ

visszakeresés

XY, (AB)

Kapcsolat,

következtetés

Értelmezés

6. b -2007


sítés

(50-60 % közötti)

Szövegtípusok


Gondolko-

dási művele-

tek

Információ

visszakeresés

Kapcsolat,

következtetés

Értelmezés

6. c -2007


sítés

(50-60 % közötti)

Szövegtípusok


Gondolko-

dási művele-

tek

Információ

visszakeresés

Kapcsolat,

következtetés

Értelmezés


168

6. a -2007

60 %, vagy afölötti rossz tel-

jesítés

(50-60 % közötti)

Matematika tartalmi terület

Mennyiségek

és műveletek

Hozzárendelések

és összefüggé-

sek

Alakzatok

síkban és

térben

Események

statisztikai

jellemzői és

valószínűsége

Gondolko-

dási művele-

tek

Tényismeret

és műveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

6. c -2007

50 %, vagy afölötti rossz

teljesítés

Matematika tartalmi terület

Mennyiségek

és műveletek

Hozzárendelések

és összefüggé-

sek

Alakzatok

síkban és

térben

Események

statisztikai

jellemzői és

valószínűsége

Gondolko-

dási műve-

letek

Tényismeret

és műveletek

Modellalkotás,

integráció

Komplex

megoldások és

kommunikáció

Tanulónként feltüntethető, mely területen hogyan teljesített, melyik képességszinten helyezkedik

el a vizsgált diák.

Körösi Csoma Sándor Általános Iskola – Jármi-Papos

169

11. Körösi Csoma Sándor Általános Iskola

Jármi-Papos

11.1. Iskolánkról

A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Jármi-Papos nevet, 2004. decemberi ülésen hagyta jóvá a két önkormányzat testülete.

Iskolánk a Jármi községben működött református, illetve a paposi katolikus egyházi népiskolák utódja. 1870-1910-ig egy tanító volt a községben.

1916-ban két tanerős. 1952-ben négy, 1957-ben öt tanerőre emelték. Az említett népiskolákat a II. világháború után államosították. 1959-ben adták át

a két község határán megépült emeletes, öt tantermes iskolát, amelyet a két falu felső tagozatos gyerekei vehettek birtokba. Ma már 3-8-ig járnak ide

tanulóink. Sajnálatos tény, hogy az átadás óta nem történt jelentős korszerűsítés az épületben.

Iskolánk fenntartója Jármi község önkormányzata. Feladatát Papos község önkormányzatával intézményfenntartói társulás keretében látja el. A fenn-

tartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megala-

pozása. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. Alsó tagozatunk 1-2. osztálya Jármiba a

Kölcsey úton, a 3-8 évfolyam a Petőfi úti telephelyen van elhelyezve. Iskolánkban 11 tanulócsoport működik. Délutánonként az alsó tagozatban nap-

közi-otthonos foglalkozás keretében készülhetnek fel gyermekeink a következő tanítási napra. A felső tagozatban egy tanulószobás csoport működik.

Rendelkezünk tornateremmel, számítástechnikai teremmel, iskolai könyvtárral. Nagy kiterjedésű udvarral, sport udvarral. Tanulók sportköri foglalko-

zás keretében heti három alkalommal úszásoktatáson vesznek részt. Szakköreink az igényeknek megfelelően szerveződnek a tanév elején. Számítás-

technikai, angol és matematikai tehetséggondozó szakkör működik a felső tagozatos tanulók részére. Intézményünkben a mátészalkai művészeti iskola

gondozásában elindult a művészeti képzés: néptánc, rajz-festészet tanszakon. Hagyománya van az irodalmi szakkörünknek.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális és kulturális helyzete változatos, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tan-

órán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontossá-

gú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését.


170

11.2. Intézményi Intézkedési terv

11.2.1. Előzmények

A kompetenciamérések eredményei gyengék

Okok:

Magas a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók létszámaránya.

Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés

Tananyag központú oktatás

Kompetencia fejlesztésre alkalmatlan tankönyvek

A kompetenciamérések eredményeit nem elemezzük.

Módszertani kultúránk nem elég hatékony

11.2.2. Cél

Módszertani megújulásra, szemléletváltásra épülő szakmai felkészülés a kompetencia alapú oktatás biztosítása érdekében


Kompetencia alapú feladatbank. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat. Beépítjük az IMIP-be a kompetencia alapú fejlesztést. Köny-

nyebben tanulnak a tanulók. Vezetés, kollegák elkötelezettek

11.2.4. Az intézményi felelős

Nagy Gyuláné

11.2.5. Időtartam

2007. október 4. – 2009. 06.15.


Humán: fejlesztő teamek tagjai és vezetőik, igazgató

Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő.

Dologi: továbbképzés díja, tankönyvekre fedezet, taneszköz bővítés, dolgozói juttatások


171


Határidő


Felelős


P- tervezés

Tájékoztató a projektről és a kompe-

tencia alapú oktatásról.

Megértették a projekt fon-

tosságát és aktualitását

2007. 10. 12. Maklári Zsolt Tanári iroda Jegyzőkönyv,

jelenlétív

Az országos kompetencia mérés

2004-2006 évi intézményi eredmé-

nyeinek közös elemzése

Okok feltárása

Célok meghatározása

2007. 10. 12. Maklári Zsolt

Nagy Gyuláné

Horváth Lászlóné

Kósa Csaba

Tanári iroda Jegyzőkönyv,

jelenlétív

A fejlesztési struktúra megtervezése,

hatáskörök delegálása, projektfele-

lős és team vezetők megbízása

A felelősöket írásban

megbízták, tisztázottak a

hatáskörök.

2007. 10. 14. Maklári Zsolt

Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Írásbeli megbízás

Intézményi intézkedési terv elkészí-

tése

Elkészült 2007. 10. 10

2008. 02. 21.

Nagy Gyuláné Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Intézményi intéz-

kedési terv

a MIP felülvizsgálata, a fejlesztéssel

kapcsolatos változtatási javaslatok

megbeszélése.

Elkészül az intézkedési

terv

2007. 10. 25. Nagy Gyuláné

Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Mip átdolgozásá-

ról szóló intézke-

dési terv

Fejlesztési terv az alsó tagozatnak Elkészül az alsós munka-

közösségnek a fejlesztési

terve

2007. 10. 25. Horváth Lászlóné

Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Alsós fejlesztési

terv

Fejlesztési terv a felső tagozatnak Elkészül a felsős munka-

közösségnek a fejlesztési

terve

2007.10. 25. Kósa Csaba Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Felsős fejlesztési

terv

D- Megvalósítás

Jelenlegi módszertani kultúra fel-

mérése

Felmérés megtörtént 2008. 04. 10. pedagógusok Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Lista

Tapasztalatok összegzése Következtetések levonása

megtörtént

2008. 04. 15. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

összegzés


172


Határidő


Felelős


Továbbképzési kínálatok felmérése kooperatív technikák, a

projektmódszer, a differen-

ciálás, a tanulás tanítása

mérésmetodika, a feladat-

lap-készítés alapok

interaktív tábla használata

tárgy körében

2008. 04. 15. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Lista a képzések-

ről

Egyéni elképzelések és a kínálat

összehangolása

Megállapodás született,

hogy ki mely területet vál-

lalja fel és adja majd to-

vább a tantestület részére

2008. 05. 15.

folyamatos

Pedagógusok, Maklári

Zsolt

Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Lista

Finanszírozás megteremtése Pályázatok, normatíva,

önkormányzati hozzá járu-

lás, önköltség végig gon-

dolása

folyamatos Maklári Zsolt Pénzügyi terv

A továbbképzési terv felülvizsgálata Beiskolázási terv elfogad-

va

2008. 09. 01. Maklári Zsolt Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Továbbképzési

terv

Beiskolázási terv

Képzésen való részvétel A pedagógusok részt vet-

tek a tanfolyamokon

Folyamatos pedagógusok

Útiköltség, kép-

zési költség,

tanúsítvány

A megszerzett ismeretek beépítése a

tanórákba

Óra látogatás keretében a

vezetés meggyőződik a

beépítéssel kapcsolatba

Megszerzéstől

számított 2

hét

Pedagógusok, Maklári

Zsolt

Óralátogatási lap

A tanmenetek felülvizsgálata, kiegé-

szítése

Megtörtént 2008. 09. 01. pedagógusok Papír, írószer Módosított tan-

menetek

Tanterv-tankönyv vizsgálata Megtörtént 2008. 10. 10. pedagógusok Papír, írószer elemzés

Tankönyv vizsgálat a kompetencia

alapú tankönyvek szempontjai alap-

ján

Lista a meglévő könyvek-

ről, hogy melyik felel meg

a szempont rendszernek.

2008. 10. 30. pedagógusok Papír, írószer elemzés


173


Határidő


Felelős


Ismerkedés a tankönyvekkel Különböző fórumokon a

szempontokhoz legjobban

közelítő könyvek kiválasz-

tása

folyamatos pedagógusok Útiköltség Tankönyv lista

A megfelelő tankönyvcsalád kivá-

lasztása és megrendelése.

Rendelés megtörtént 2009. 02. 28. pedagógusok Tankönyv-és

taneszközajánla-

tok , katalógusok.

www.tankonyv-

rendeles.hu finan-

szírozás

megrendelő

Tanmenetek írásánál jelölni kell a

szövegértő olvasás és matematikai

alapkészségek fejlesztésére szánt

órákat

Tanmenetekben jelölés

megtörtént

2009. 09. 01. pedagógusok Papír, írószer Módosított tan-

menetek

A tankönyv kiválasztás módjának

szabályozása és beépítése a Pedagó-

giai Programba.

Beépítés megtörtént 2009. 09. 01. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

szabályozás

Taneszköz használata felmérése,

elemzése

Következtetések levonása

megtörtént

2009. 09. 30. pedagógusok Számítógép, pa-

pír, nyomtató

összegzés

Taneszköz használat bővítése, be-

szerzése

Beszerzés folyamatos 2009. 06. 15. Team vezető, pedagógu-

sok

finanszírozás megrendelő

A szakirodalom átnézése a tanulás

tanítása terén

Értjük a lényegét és mód-

szerét

2008. 10. 10. Team vezető Internet, szak-

könyv

Szakirodalom lista

Jó gyakorlat megkeresése Lista a lehetséges partne-

rekről

2008. 10. 15. Team vezető Internet, Telefon

költség

partnerlista

Kapcsolatfelvétel Időpont egyeztetés meg-

történt

2008. 10. 15. Team vezető Telefon költség jegyzet

http://www.tankonyv-/


174


Határidő


Felelős


Bechmarking Megtörtént 2008. 11. 20. Team vezető Úti költség jegyzet

Tanulási módszerek megismerésére

kérdőív készítése a tanulók számára

Elkészült a kérdőív 2008. 12. 05. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

kérdőív

Próbakérdezés, sokszorosítás, kitöl-

tettetés és feldolgozzák

A kérdőívek feldolgozot-

tak

2008. 12. 10. osztályfőnökök Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Összesítő lap

Összesítés, eredmények elemzése Elemzés megtörtént 2009. 01. 10. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

elemzés

Feladatok meghatározása Megtörtént 2009. 01. 25. Team vezető Számítógép, pa-

pír, nyomtató

feladatlista

A tanulókkal a szükséges tanulási-

technikák megismertetése, gyakorol-

tatása a szakórákon

Fejlesztés megindul 2009. 02. 01 szaktanárok Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Fejlesztési terv

Szülőértekezlet A szülők tudják, hogy ho-

gyan segíthetnek a gyere-

küknek tanulni

2009. 05. 25. osztályfőnökök Számítógép, pa-

pír, nyomtató

osztálynapló

C-A ellenőrzés, beépítés az intéz-

mény működésébe.

A tervezett feladatok végrehajtásá-

nak ellenőrzése, működtetés

A fenntarthatóság biztosí-

tott

folyamatos Maklári Zsolt Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Éves munkaterv

Ellenőrzési terv


175

11.3. Fejlesztési terv - Alsó tagozat


A kompetencia eredmények gyengék.

Okok: Eszköz, módszer: nem megfelelő tanulási módszer

tankönyv nem kompetencia alapú

Eljárás folyamat: nem épül be szorosan a tananyagba,

nincs mérési rend, a kompetencia eredményeket nem elemzik

Emberi: családi háttér (alacsony iskolázottság, munkanélküliség)

Szülők, gyermekek érdektelensége

Magas a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók aránya

Pedagógusok: nincs egyéni fejlesztés

Vezetés: a kompetencia alapú oktatás még nincs bevezetve, az ilyen irányú fejlesztés nem tervezett

11.3.2. Cél

Az elemi képességek optimális szintre való eljuttatása a tanulók 90%-nál.


A gyermekek elemi képességei felmértek legyenek, egyéni fejlesztés, fejlesztő feladatbank összeállítása.

11.3.4. A fejlesztő team tagjai

Alsós munkaközösség: Varga Lajosné, Doka Ferencné, Illés Józsefné, Bakos Istvánné, Bodnár Emőke, Horváth Lászlóné.

Koordinátor: Horváth Lászlóné

11.3.5. Időtartam

2007. október 4-től, 2008. június 15-ig.


Humán: Nagy Gyuláné (intézményi felelős), Horváth Lászlóné koordinátor, alsós munkaközösség tagjai, Maklári Zsolt informatikai segítő.

Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő

Dologi: továbbképzés finanszírozási és a team elismerése


176


Határidő


Felelős


P- tervezés

A csoport működési rendjének meg-

beszélése

Megállapodás született 2007. 10. 10. Horváth Lászlóné íróeszköz jegyzet

Az alsó tagozatra vonatkozó kompe-

tencia mérés elemzése 2006. évi

halszálka módszerrel

Elkészült 2007. 10. 20. Horváth Lászlóné Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Halszálka

Intézkedési terv készítés Elkészült 2007. 10. 25. Horváth Lászlóné Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Intézkedési terv

D- Megvalósítás

A mérőeszközök beszerzése Megtörtént 2007. 10. 10. Maklári Zsolt 3 db Difer prog-

ramcsomag

3 db Difer prog-

ramcsomag

A DIFER programcsomag megisme-

rése

Az alsós kollégák ismerik

a DIFER -t

2007. 10. 30. Alsós munkaközösség 3 db Difer prog-

ramcsomag

Megbeszélés munkaközösségi szin-

ten

Értelmeztük és megálla-

podtunk a mérés menetét

Horváth Lászlóné jegyzetek

1-3 osztályba a difer teszt elvégzése Elkészült minden tanulóra 2007. 11. 20. Varga Lajosné, Doka Fe-

rencné, Illés Józsefné

Papír, fénymáso-

lás

Difer anyagok

A DIFER javítása A javítás megtörtént 2007. 11. 21. Varga Lajosné, Doka Fe-


Iroda eszközök Fejlődési naplók

DIFER szoftver megismerése Egy kolléga ismeri a

szoftver használatát

2007. 11. 26. Maklári Zsolt Differ szoftver

Az eredmények a DIFER szoftveré-

ben rögzítettek- elemzés

Történjen meg a tanulón-

kénti elemzés

2007. 12. 03. Maklári Zsolt Differ szoftver

Számítógép,

nyomtató, papír

Az elkészült

elemzés értékelése

Fejlesztő feladatok gyűjtése Feladat típusok meghatá-

rozása

2008. 01. 23.

folyamatos

Horváth Lászlóné Varázsbetű hírle-

vél, internet, fej-

lesztő füzetek,

difer könyvei

Fejlesztő felada-

tok


177


Határidő


Felelős


Feladatbank készítése Folyamatosan bővülő fel-

adatbank

2008. 01. 31. Varga Lajosné, Doka Fe-


Számítógép,

nyomtató, papír,

lefűző tasak, kap-

csos dosszié

feladatbank

Az egyéni és csoport fejlesztések

megtervezése

Dokumentációja kidolgo-

zott

2008. 02. 20. Horváth Lászlóné Számítógép,

nyomtató, papír

A dokumentáció

ellenőrzése

A fejlesztések elindítása A fejlesztések megvaló-

sulnak

2008. 02. 28. Alsós munkaközösség fénymásolás Egyéni fejlesztő

lapok

4. évfolyamon kompetencia mérésé-

re alkalmazott feladatok letöltése,

kompetencia fejlesztő és mérő fel-

adatok gyűjtése

Folyamatos feladatgyűjtés 2008. 01. 31. Alsós munkaközösség Számítógép,

nyomtató, papír,

internet, szak-

könyvek

feladatbank

Belső mérések és kompetencia mé-

rések összhangjának kidolgozása

Az összhang biztosított 2008. 02. 15. Horváth Lászlóné, Számítógép,

nyomtató, papír

Mérési rend imip-

be

Szülőértekezlet a tanulók elért

eredményeiről és a fejlesztésről

megtartottuk 2008. 05. 20. Horváth Lászlóné, Varga

Lajosné, Doka Ferencné,

Illés Józsefné

Számítógép,

nyomtató, papír

Jegyzőkönyv,

jelenléti ív



Vezetői ellenőrzés a megvalósulás-

ról

DIFER t megíratják

Feladatbankot az órai

munkába használják

2008. 06. 10 Maklári Zsolt igazgató Számítógép,

nyomtató, papír


Beszámoló készítése a fejlesztések

eredményeiről

Elkészült 2008. 06. 10 Horváth Lászlóné, Számítógép,

nyomtató, papír

Évvégi beszámoló

Tanmenetek módosítása, a kompe-

tencia fejlesztés beépítése.

Megtörtént 2008. 09. 01. Maklári Zsolt

Tanmenet


178

11.4. Fejlesztési terv - Felső tagozat


8 évfolyam kompetencia eredmény nem éri el az országos átlagot

Az ok-elemzés eredménye: Elköteleződni a kompetencia alapú oktatás felé

Okok: 1. Emberi tényezők: Családi háttér (alacsony iskolai végzettség, alacsony jövedelmek, munkanélküliség).

Magas a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók létszámaránya. Céltalanság, motiválatlanság, érdektelenség, hi-

ányzik a pozitív szülői minta. Egyéni fejlesztés hiánya

Eszközök, módszerek: Feladatbank hiánya.

Eljárás, folyamat: Iskolai felméréseink nem kompetencia tartalmúak. A tantárgyakba, a tanórákba nem épülnek be kellőképpen a

matematikai és szövegértési készségek.

Vezetés, irányítás: A kompetenciamérések eredményeit munkaértekezleten nem elemeztük.

Nem fektetett hangsúlyt a kompetencia alapú oktatásra

11.4.2. Cél

A kompetencia alapú oktatás tervezetté váljon iskolánk életében.


A tanulói teljesítmények javulása. Kompetencia alapú feladatbank. Kidolgozott mérési rend. Fejlesztjük a kulcskompetenciákat. Az ismeretbe

ágyazott képességfejlesztés tanulóközpontú, differenciált módszertannal párosul. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat. Beépítjük az

IMIP-be és a PP-be a kompetencia alapú fejlesztést.

11.4.4. A fejlesztő team tagjai

Felsős munkaközösség: Maklári Zsolt, Kósa Csaba, Nagy Gyuláné, Kolláth Lászlóné, Kripákné Kiss Valéria, Kripák József, Kovács István

Koordinátor: Kósa Csaba.

11.4.5. Időtartam

2007. október 4-től 2008. szeptember .01-ig.


Humán: Maklári Zsolt (informatikai segítő), Nagy Gyuláné (intézményi felelős), Kósa Csaba (koordinátor), Felsős munkaközösség tagjai.

Infrastrukturális: számítógép, internet, szakkönyvek, közös hely, közös idő.

Dologi: továbbképzések finanszírozása


179


Határidő


Felelős


P- tervezés

A csoport működési rendjének meg-

beszélése.

Megállapodás született. 2007. 10. 10. Kósa Csaba irodaszerek emlékeztető

Az országos mérés (2004-2006)

intézményi eredményeinek elemzé-

se, értékelése, helyzetelemzés.

Okok feltárása

Célok meghatározása

megtörtént

2007. 10. 18. Felsős munkaközösség

tagjai.

Felelős: Kósa Csaba

Mintaelemzés.

FIT-jelentés

(kompetencia

elemző CD)

Halszálka, cél

Fejlesztési terv készítése Az elkészült a fejlesztési

terv

2007. 10. 25. Kósa Csaba Számító-

gép,nyomtató,pap

ír

fejlesztési terv

D- Megvalósítás

A kompetenciamérés feladatainak

megismertetése a nevelőtestülettel.

Ismerik, a feladattípuso-

kat.


tagjai. Kósa Csaba

Fénymásolás,

papír

Jelenléti ív.

www.kompetenciameres.hu -n lévő

feladatbank letöltése

A szaktanárok megismerik

a feladattípusokat. Szoft-

ver segítségével feladatla-

pokat választanak, és

nyomtatnak.

2008. 11. 10-

től

Maklári Zsolt, Kósa Csa-

ba

Internet, számító-

gép, papír, nyom-

tató

Szoftver, nyomta-

tott feladatlapok

Tantárgyi feladatbankok készítése,

gyűjtése

Folyamatosan bővülő fel-

adatok

2008. 11. 22-

től.

Felsős munkaközösség

tagjai.

Kompetencia

alapú

feladatgyűjte-

mények.

www.kompetenci

ameres.hu

www.sdt.hu

www.sulinova

adatbank.hu

Feladatbank.

http://www.kompetenciameres.hu/

http://www.kompetenciameres/

http://www.kompetenciameres/

http://www.sdt.hu/

http://www.sulinova/


180


Határidő


Felelős


Kompetencia alapú feladatok beépí-

tése a tantárgyakba.

Megtörtént 2008. 01. 31-

től

Felsős munkaközösség

tagjai.

Papír, nyomtató,

fénymásolás,

tanmenet

A 2007-es országos kompetencia-

mérés megíratása a 6. és a 8. osz-

tállyal

Megtörtént

2008. 01. 20. Kolláth Lászlóné

Kósa Csaba

Felelős: Kósa Csaba

Fénymásolás,

papír

Tanulói kompe-

tenciamérések

A felmérések javítása.

Típus hibák kigyűjtése

Típus hibák kigyűjtve 2008. 01. 31. Kósa Csaba Hiba lista

A mérés eredményeinek és felada-

toknak megbeszélése

A kollegák értik az előttük

álló feladat lényegét

2008. 02. 10. Kósa Csaba Fénymásolás,

papír

emlékeztető

Tanulónként, szaktanári elemzés.

megtörtént 2008. 02. 25. Felsős munkaközösség

tagjai.

Irodaszer, számí-

tógép, nyomtató

elemzés

A fejlesztési területek meghatározá-

sa.

Ismertek a feladatok 2008. 03. 05. Felsős munkaközösség

tagjai.

számítógép,

nyomtató

lista

Az egyéni fejlesztések dokumentá-

cióinak kidolgozása.

Elkészül a fejlesztési lap 2008. 01. 31. Kósa Csaba,

Kolláth Lászlóné

Nagy Gyuláné

Kovács István

számítógép,

nyomtató

Fejlesztési tervek.

Mérési rend kialakítása.

A belső mérések elvi egységének,

szemléletének meghatározása az

országos mérések sajátosságainak

megfelelően.

Tervezett tevékenység.

Meghatározott mérési el-

vek.

2008. 01. 31. Kósa Csaba,

Nagy Gyuláné

számítógép,

nyomtató

Mip-be lévő sza-

bályozás


181


Határidő


Felelős


A kulcskompetenciák fejlesztési

lehetőségeinek kidolgozása.

A szaktanárok ismerik a

kompetencia területeket.


tagjai.

Kompetencia

alapú feladatgyűj-

temények.

www.sdt.hu

www.sulinova

adatbank.hu

Tanmenetek.

Egyéni foglalkozások, szakkörök

tematikájának áttekintése.

Munkanaplók kiegészíté-

se, a kompetencia alapú

feladatok beépítése.

2008. 05. 10. Kósa Csaba

Nagy Gyuláné

Kripákné Kiss Valéria

Kovács István

Maklári Zsolt

Szakirodalom.

Egyéni foglalko-

zási tervek.

Szakköri naplók.

Szülőértekezlet megtartása A szülők megismerték a

tanulói eredményeket és

tájékozódtak az országos

kompetenciamérésről-

oktatásról, annak céljáról,

lényegéről.

2008. 05. 20. osztályfőnök Terem, osztálynapló

Tanmenetek módosítása Beépülnek a kompetencia

alapú oktatás elemi


tagjai.

Irodaszer, számí-

tógép, nyomtató

tanmenetek



Vezetői ellenőrzés a megvalósulás-

ról

Pedagógusonként 2 óra

látogatása

2008. 06. 13. Maklári Zsolt Számítógép, pa-

pír, nyomtató


feladatbank

Beszámoló készítése a fejlesztések

eredményeiről Az iskolai mérési

eredmények tükrében a fejlesztő

feladatok kijelölése évente.

Elkészült a beszámoló 2008. 06. 13. Maklári Zsolt

Kósa Csaba

Számítógép, pa-

pír, nyomtató

Év végi értékelés

http://www.sdt.hu/

http://www.sulinova/

Németh László Gimnázium és Általános Iskola - Hódmezővásárhely

182

12. Martin János Szakképző Iskola

Miskolc

12.1. Előzmények, helyzetelemezés

1. Az okok feltárása

Az előző évek méréseinek elemzése, összehasonlítása, trendvizsgálat alapján feltárt

okok:

Az intézmény belső méréseinek és az országos kompetenciamérésnek a külön-

bözősége

Nem teljes a feladatbank

A tanulók kevéssé motiváltak

A tanulók tanulásmódszertani kultúrája nem eléggé fejlett

2. Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők:

A módosított IMIP-ben az intézményi célok között megjelenik a kompetencia-alapú

mérés-értékelés

Az intézmény pedagógiai programjában és helyi tantervében megjelenik a kompe-

tenciafejlesztés, a kompetencia-alapú oktatás, a tehetségfejlesztés és felzárkóztatás

12.2. Cél

Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi és

formai kereteihez, az intézményi feladatbank legyen szinkronban az országos mérések

feladattípusaival

Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer.

Minden tantárgy esetében jelenjen meg a kulcskompetenciák fejlesztése (a Helyi tan-

tervben és a tanmenetekben)

12.3. Elvárt eredmény

Mérési jó gyakorlatok megismerése /Műhelymunka kialakulása/

Képzések beindítása / külső-belső /

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök körének kiszélesítése / tantár-

gyankénti feladatbank/ az iskolában.

Minden tantárgy esetében megjelenik a kulcskompetenciák fejlesztése (a Helyi

tantervben és a tanmenetekben)

Egyéni tervek folyamatos vezetése


183

A Fejlesztési team (munkacsoport) tagjai:

Koordinátor: MÉCS vezető (Soós Ferencné)

Tagok:

Sike Márta

Tóth Attila

Nagyváradi Norbert

Balláné Karsai Márta

Kovácsné Mokri Ildikó

Kovács Emese

Időtartam: 2008. szeptember - 2009. június

Erőforrások:

Humán:


Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció)


MECS (fejlesztés és koordináció)

Infrastrukturális:

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató


Közös idő biztosítása


184

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

A munka-

csoport felál-

lítása, vezető

megbízása

A munkacso-

port tagjainak

azonosítása

Határidő

2008. szept.

5.

Iskolaveze-

tés

Megbízások

A munka-

csoport tájé-

koztatása

a kompeten-

cia-alapú

oktatással

kapcsolatos

munkáról

A munkacso-

port teljes

képet kap a

célról,a határ-

időkről, a

munka mene-

téről.

Pontos fel-

adat- és fele-

lősségkör-

meghatározás

Határidő

2008. szept.

10.

Résztvevők:

munkacso-

port tagjai

Felelős: is-

kolavezetés

Műhely-

munkára

alkalmas

eszközök és

helyiségek

Számítógép

Nyomtató

Jelenléti ívek

Emlékeztetők

a mcs.

megbeszélé-

seiről

Továbbkép-

zés a mérési

eredmények

felhasználá-

sainak lehe-

tőségeiről 1-

2 kolléga

számára

A továbbkép-

zésen részt

vevő kollé-

gák megis-

merik a mé-

rési eredmé-

nyek felhasz-

nálásainak

lehetőségeit

A tovább-

képzés

meghirdeté-

sekor a tan-

év folyamán

Résztvevők:

A tovább-

képzésen

részt vevő

kollégá(k)

Felelős: is-

kolavezetés

Továbbkép-

zés meghir-

detése

Jelentkezés

továbbkép-

zésre, tanú-

sítvány

Továbbkép-

zésen nyert

információk

továbbadása

a munkacso-

port tagjai

számára

(multipliká-

ció)

A mcs. tagjai

megismerik a

mérési ered-

mények fel-

használásai-

nak lehetősé-

geit

A tovább-

képzés után

2 héten be-

lül

Résztvevők:

A tovább-

képzésen

részt vevő

kollégá(k),

mcs.

Felelős: A

továbbkép-

zésen részt

vevő

kollégá(k)

Továbbkép-

zési anya-

gok

Jelenléti ívek

Emlékeztetők

a mcs.

megbeszélé-

seiről


185

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

Kutató mun-

ka

A fellelhető

jó gyakorla-

tok,

A piacon

forgalomban

levő mérési

szoftverek

tanulmányo-

zása, a ko-

rábbi kompe-

tencia mérési

lapok össze-

gyűjtése

Mérőeszköz

minták állnak

rendelkezés-

re.

Fellelhető

szoftverek,

Korábbi

kompetencia,

illetve Pisa

mérések fel-

adatlapjai

Határidő:

2008. okt.

10.

Résztvevők:

Minden pe-

dagógus

(gyűjtés)

F: mcs. ve-

zető

Számítógép,

internet

Dokumen-

tumlista arról,

amit sikerült

fellelni, illet-

ve a szoftve-

rek elérhető-

ségéről

Fellelt fel-

adatlapok,

feladatsorok

tanulmányo-

zása

A mcs. tagjai

ismerik a fel-

lelt dokumen-

tumokat, a

feladattípu-

sokat, tudják

,hogy miben

térnek el az

általános

„szokásos”

mérésektől

Határidő:

2008. októ-

ber 30.

Résztvevők:

Minden pe-

dagógus

egyénileg

Felelős:

mcs. vezető

Feladatla-

pok

Feladatbank

feljegyzések

Feladatbank

készítés első

lépései:

Egyénileg,

vagy páros

munkában

típusfelada-

tok és fel-

adatlapok

készítése, és

a feladatok

értékelésé-

nek leírása

összhangban

a kompeten-

cia-alapú

mérések fel-

adatainak

értékelésé-

vel.

Tantárgyan-

ként feladat-

típusok áll-

nak rendelke-

zésre, értéke-

lési szem-

pontokkal

együtt

Határidő:

2008. nov-

ember 30.

Résztvevők:

Minden pe-

dagógus

Felelős:

mcs. vezető

Számítógép

nyomtató

Kész felada-

tok, feladat-

lapok


186

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

A kidolgo-

zott feladat-

lapok meg-

ismertetése a

pedagógu-

sokkal, vé-

leményezése

k, újabb ötle-

tek

Minden kol-

léga ismeri az

adott tantárgy

összes elké-

szült feladat-

lapjait, véle-

ményezték,

ötleteikkel

kiegészítették

azokat

Határidő:

2008. dec-

ember. 20.

Résztvevők:

pedagógu-

sok

Felelős:

mcs. vezető

Számítógép Jelenléti ívek

Emlékeztetők

Tanulási stí-

lus és tanulási

motivációt

mérő eszkö-

zök feltérké-

pezése

Mérőeszkö-

zök, minták,

A mérőeszkö-

zöket fejlesztő

cégek listája

Határ-

idő:2008

január 20.

Felelős: mcs.

vezető

Számítógép,

internet el-

érési lehető-

ség

Céglista

Mérőeszkö-

zök megren-

delése

Kész eszkö-

zök

Határ-

idő:2007

január 25.

Felelős:

Igazgató.

mcs vezető

Számítógép

pénzügyi

források a

programra

Megrendelés,

Szerződés

Mérőeszkö-

zök haszná-

latba vétele

Kész eszkö-

zök, amelyek

használatára

kiképzett

szakember

van az iskolá-

ban

A mérőesz-

közök meg-

érkezése

után 2 héten

belül

Felelős:

Igazgató.

mcs vezető

Számítógép,

szoftver

Tanulási stí-

lus és tanulá-

si motiváció

mérése

Mérés elvé-

gezve

A mérőesz-

közök meg-

érkezése

után 3 héten

belül

Résztvevők:

Munkacso-

port tagjai

Számítógép,

szoftver

Mérési ered-

mények

Mérési

eredmények

alapján a fej-

lesztési terü-

letek feltér-

képezése,

feladatterv

elkészítése

A feladatok

listázva

A mérés

után 1 héten

belül

Résztvevők:

Munkacso-

port tagjai

Mérési

eredmények

Fejlesztési

területek lis-

tája, feladat-

terv


187

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

A tankönyv-

rendelés elő-

készítése a

céloknak

megfelelően

A tankönyv-

választás el-

járásrendje a

céloknak

megfelelő

Határidő:

2009. febru-

ár. 01.

Résztvevők:

Munkacso-

port tagjai,

tankönyvfe-

lelős, isko-

lavezetés

Felelős:

mcs. vezető

Tankönyv-

lista,

szempotok

Tankönyv-

rendelés

Az intraneten

mérési

könyvtár lé-

tesítése évfo-

lyamonként

és erről a

kollégák tá-

jékoztatása

Kialakított

könyvtárak

Határidő:

2009. febru-

ár. 01

Résztvevők:

Rendszer-

gazda, mcs.

vezető

Számítógép Tájékoztató

levél a kollé-

gáknak a

könyvtárak

eléréséről.

Próbamérés

végzése az

elkészített

mérőeszkö-

zökkel

Próbamérés

elvégezve

Határidő:

2009. febru-

ár 15.

Résztvevők:

mcs. és a

mérést vég-

ző pedagó-

gusok, tanu-

lók

Feladatla-

pok

Feladatlapok

Próbamérés

kiértékelése

Próbamérés

kiértékelve

Határidő:

2009

február 20.

Felelős:

mcs. vezető

és a mérést

végző peda-

gógusok

Feladatla-

pok

Mérési ered-

mények

Próbamérés

tapasztalata-

inak megbe-

szélése, fej-

lesztési irá-

nyok megha-

tározása

Fejlesztési

irányok

Határidő:

2009

március 1.

Résztvevők:

mcs tagjai

Felelős:

mcs. vezető

Feladatla-

pok

Emlékeztetők

Feladatlista

Szakember

előadása a

témában

A tantestület

tájékozott a

témában

A tanév fo-

lyamán

egyeztetés

alapján

Résztvevők:

Tantestület

Szakértő

Számítógép,

projektor,

előadóterem

Emlékeztető

Előadásanyag

Jelenléti ív

A

2006/2007-

es tanév or-

szágos méré-

sének elem-

zése

Elemzés el-

készül

Határidő:

2009. már-

cius 15.

Felelős:

mcs. vezető

Számítógép

hálózat

OKM szoft-

ver

FIT-jelentés

Elemzés


188

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

A

2006/2007-

es tanév or-

szágos méré-

si eredmé-

nyeinek

megismerte-

tése a tantes-

tülettel

A tantestület

tájékozott a

mérési ered-

ményekről

Határidő:

2009. már-

cius 25.

Felelős:

mcs. vezető

OKM szoft-

ver

FIT-jelentés

Tantestületi

értekezlet

jegyzőköny-

ve, jelenléti

ív

Az elemzés

alapján a fej-

lesztési célok

meghatáro-

zása

Fejlesztési

célok megha-

tározva

Határidő:

2009. már-

cius 25.

Résztvevők:

mcs. tagjai

Felelős:

mcs. vezető

Számítógép

hálózat

OKM szoft-

ver

FIT-jelentés

Cél-lista

Intézkedési

terv készíté-

se, módosítá-

sa ha a méré-

si eredmé-

nyek az or-

szágos átlag

alatt vannak

(Ha az ered-

mények el-

érik az or-

szágos átla-

got, Fejlesz-

tési terv ké-

szül)

Intézkedési

terv (vagy

Fejlesztési

terv) elkészül

Határidő:

2009. április

10.

Felelős:

mcs. vezető

Számítógép Intézkedési

terv (vagy

Fejlesztési

terv)

Az Intézke-

dési terv

(vagy Fej-

lesztési terv)

alapján a fej-

lesztő munka

elkezdése és

folytatása

A fejlesztés

beindul

Az Intézke-

dési terv

(vagy Fej-

lesztési terv)

elkészülte

után folya-

matosan

Az Intézke-

dési tervben

(vagy Fej-

lesztési

tervben)

megjelölt

résztvevők

és felelősök

Az Intézke-

dési tervben

(vagy Fej-

lesztési

tervben)

megjelölt

források

Az Intézke-

dési tervben

(vagy Fej-

lesztési terv-

ben) megha-

tározott do-

kumentumok


189

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Időigény

Határidő

Feladat

résztvevői

felelős

Források

Dokumentu-

mok, ellenőr-

zési pont

A folyamat

megvalósítá-

sának ellen-

őrzése, érté-

kelése a tan-

év végi be-

számolókban

A pedagógu-

sok látják,

mit sikerült

megvalósíta-

ni a fejleszté-

si tervből,

értik, hogy

ennek alapján

hogyan ké-

szítheti el és

használhatja

saját fejlesz-

tési tervét a

PDCA ciklus

szerint.

Határidő:

2009. jún.

30.

Feladat

résztvevői:

Nevelőtes-

tület

Mcs.

F: iskolave-

zetés

Az egész

folyamat

dokumentá-

ciója

Tanév végi

igazgatói és

munkaközös-

ségi elemzés,

értékelés


13. Németh László Gimnázium és Általános Iskola


13.1. Intézkedési terv

az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékeléséből fakadó feladatok meghatározására és

megoldására

Az oktatás hatékonyságának (ezen belül a kompetencia, illetve a képességfejlesztés) javításának sok

egymással összefüggő feltétele van. Ezek közül a következők azok, amelyek megteremthetők az

iskola falain belül, az iskola számára rendelkezésre álló eszközökkel:

13.1.1. Szemléletváltás a tanári munkában – a tervszerűség szerepének erősítése

Magyarországon – mint minden európai országban, ahol központosított iskolarendszer ala-

kult ki az oktatás céljainak meghatározásában a tudományok eredményeinek a közvetítése dominál.

Az angolszász országokban nem vagy csak nagyon későn alakult ki az egységes iskolarendszer.

Ezért ezekben az országokban a végzettséget igazoló papírok bemutatása helyett felértékelődött a

képességvizsgálatok szerepe. Mivel a hatékonyság legfőbb mértékévé Magyarországon is a kompe-

tenciamérés válik, újra kell gondolni a tanárnak az oktatási-nevelési folyamatban játszott szerepét.

A. A kérdés neves hazai kutatói az oly gyakran megfogalmazott közhellyel szemben egyér-

telműen leszögezik, hogy a magyar oktatásban a legfőbb probléma nem az

ismeretcentrikusság

Nem lehet ugyanis szembeállítani az ismeretek közvetítését és a képességfejlesztést. Ahhoz, hogy

kompetenciát, képességet fejlesszünk, sok ismeret elsajátítására van szükség. A tanórán közvetített

ismeretek azonban túlságosan specifikusak. Nem válik szét a lényeges és a lényegtelen, sok idő

megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás tartós

rögzítésére. Ezért szerepelnek tanítványaink igen jól különböző tanulmányi versenyeken, hiszen

ezek a versenyek elsősorban ezt az irreleváns tudást mérik, ám ezért lehetnek eredményeik gyen-

gébbek a látszólag egyszerűbb kompetenciamérésekben.

A Nemzeti Alaptanterv és az erre épülő kerettantervek, valamint az egyes tantárgyak részletes vizs-

gakövetelményei már ezt az új szemléletmódot tükrözik, ám nem hatják át mindennapi munkánkat.

A tanítási folyamatot elsősorban a tankönyv határozza meg, azonban nagyon kevés az olyan tanesz-

köz, amely megfelelően szelektál releváns és irreleváns tudástartalom között. Hogy ezen változtas-

sunk az alábbi cél megvalósítására van szükség:

Erősíteni kell a pedagógiai munka tervszerűségét


191

A cél megvalósításához a következő feladatokat kell megoldani:

- a tanév végére minden pedagógus megkapja a következő tanévben tanított csoportjainak a listá-

ját

Felelős: igazgató-helyettes

Ellenőrzi: igazgató

- Augusztus 20-ig minden pedagógus részletes tanmenetet készít, amelynek tartalmaznia kell

témára lebontva:

- Az értékelés során figyelembe vehető tantervi követelményeket /azaz a releváns tudást/

összhangban a kerettantervvel és a részletes vizsgakövetelményekkel.

- A tanítani kívánt kiegészítő anyagot, amely a tanuló munkájának értékelése során érdem-

jegyben csak pozitív formában jelenhet meg.

- A tanári értékelés ütemezését és formáit.

- A tanuló továbbhaladásának feltételeit.

Felelősök a szaktanárok.

Ellenőrzik a munkaközösség-vezetők, ellenőrzésük során a tanmeneteket össze kell vetniük a keret-

tantervvel és a részletes vizsgakövetelményekkel.

- Szeptember 5-ig minden osztályban ki kell függeszteni a tantárgyak tantervi követelményeit és

a továbbhaladás feltételeit.

Felelősök: az osztályfőnökök

Ellenőrzi: az igazgató-helyettes

B. A kompetenciák és a képességek fejlesztésének problémái

A kompetencia és a képességfejlesztés az ismeretközvetítés mellett természetesen ma is jelen van az

oktatási gyakorlatunkban, ám túlságosan az adott anyagrész, részterület problémáiba van beágyaz-

va. Így a tanuló számára nem válik világossá, hogy a feladat megoldásának módja más feladat, sőt

más tantárgy feladatának megoldása során is alkalmazható.

Hogy ezen változtassunk célként kell megfogalmaznunk a tantárgyi koncentráció erősítését

A cél megvalósításához az alábbi feladatok megoldására van szükség:

- A tanmenetekben jelenjen meg a tantárgyi koncentráció minden egyes témakörnél.

- A tanmenetek ellenőrzése és értékelése során a munkaközösség-vezető térjen ki arra, meny-

nyire jelenik meg az adott tanmenetben a tantárgyak közötti kapcsolat.


192

C. A tanári mesterség, a tanári szerep újraértelmezése

Világosan kell látni, hogy a tanulás, a készségek és a képességek fejlődésében a tanulónak legalább

olyan fontos szerepe van, mint a tanárnak. Ezért nem elég az ismeretek átadása, fejleszteni kell a

tanuló kognitív kompetenciáját. Ennek két legfontosabb területe a tanuló motivációjának megte-

remtése és a hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása. Szakmailag itt vannak a legfőbb hiányos-

ságaink. Az egyéni intézkedési tervekből azonban kitűnik, hogy a tantestület döntő többsége kellően

motivált a szakmai megújulásra, és a problémák okait is jól látják. Az is tény azonban, hogy ma

Magyarországon még nagyon nehéz megszerezni a megújuláshoz szükséges tudást.

Mégis a szakmai megújuláshoz vihet közelebb az alábbi feladatok megoldása:

- A napközi és a tanulószoba az 1-6. évfolyamon teremt lehetőséget a kognitív kompetenciák

fejlesztésére. Ennek érdekében:

a) Rövid távon újra kell gondolni a napköziben a tanulás és a játék arányát.

Négy-öt tanítási órát követően már nagyon nehéz a kisgyermekkorban további 45 perces ta-

nulási időt hatékonyan végigdolgozni. Ezért 30 percre kell csökkenteni a tanulási időt és

harminc perc játékot kell beiktatni. Ennek megfelelően a napközi foglalkozási rendje a kö-

vetkezőképpen alakulna:

13.00 – 13.30-ig tanulás

13.30-14.00-ig játék

14.00-14.30-ig tanulás

14.30-15.00-ig játék

15.00-15-30-ig tanulás

A napközi vezetők több elképzelést vetettek papírra a tanulási folyamat megsegítésé-

re. Elképzeléseiket támogatni kell. A tanulás közbeni játékos foglalkozásokba kell beiktatni

a mindennapos testnevelés különböző formáit, amit a napközis munkatervben előre meg kell

tervezni.

Felelősök: napközi-vezetők

Ellenőrzi: alsós munkacsoport-vezető

b) Elő kell készíteni 1-4. (esetleg 1-6.) évfolyamon az egész napos iskola 2006/2007. tanévben

történő bevezetését. Ennek ütemterve:

1. az egész napos iskola szerkezetének jogi és finanszírozási háttere

- határidő: 2005. augusztus 20.

- felelős: igazgató-helyettes

- ellenőrzi: igazgató


193

2. az egész napos formát sikeresen alkalmazó intézmény megismerése és megtekintése

- határidő: 2005. szeptember 30.

- felelős: alsós munkacsoport-vezető


3. a szülők tájékoztatása az egész napos iskolai formáról

- határidő: 2005. november 30.

- felelősök: osztályfőnökök


4. igényfelmérés a szülők között

- határidő: 2005. december 15.

- felelősök: osztályfőnökök


5. Fejlesztési terv elkészítése és eljuttatása az iskolafenntartóhoz

- határidő: 2006. január 30.

- felelős: az igazgató

6. Fenntartói támogatás esetén az alapító okirat, a pedagógiai program, a szervezeti és mű-

ködési szabályzat, valamint a házirend módosítása

- határidő: 2006. április 30.

- felelős: igazgató

7. A tantárgyfelosztás elkészítése:

- határidő: 2006. június 15.

- felelős: igazgató-helyettes és alsós munkacsoport-vezető


9. Munkatervek elkészítése:

- határidő: 2006. augusztus 25.

- felelősök: tanítók, napközi-vezetők

- ellenőrzi: alsós munkacsoport-vezető

13.2. A tanárok szakmai felkészültségének javítása – a továbbképzési rendszer átala-

kítása

Mindehhez tanáraink szakmai felkészültségének javítására van szükség. Ez pedig megköveteli

továbbképzési rendszerünk átalakítását az alábbiak szerint:


Feladat Felelős Határidő Ellenőrzi

1. A továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítése-

kor azokat a továbbképzéseket kell privilegizálni, amelyek

erre az új feladatra készítenek fel.

- ennek keretében minden tanév első félévében át kell tekinteni

a továbbképzési kínálatot, s ki kell gyűjteni a képességfejlesz-

téssel kapcsolatos továbbképzéseket,

- információkat kell gyűjteni a kiválasztott továbbképzésekről,

az információkat rendszerezve a nevelőtestület és az iskola-

vezetés elé kell tárni,

- a továbbképzésen részt vevő pedagógus a továbbképzés befe-

jezését követő 30 napon belül jelentést készít az iskola veze-

tése számára, amelyben szövegesen értékeli a továbbképzést

az alábbi szempontok szerint:

• mi volt a cél a továbbképzésre való jelentkezéssel?

• mennyiben felelt meg a továbbképzés ezeknek a célok-

nak?

• teljesítette-e a továbbképzés az előzetes várakozásokat?

• felhasználhatóak-e a továbbképzésen szerzett ismeretek és

jártasságok a kompetenciaalapú tanítás és a képességfej-

lesztés területén?

• - ajánlható-e a továbbképzés a tantestület tagjai számára?

Munkacsoport-

vezetők

Munkacsoport-

vezetők

Munkacsoport-

vezetők

A továbbképzést

befejező pedagógus

2006. január 15. majd

folyamatos

Első alkalommal 2005.

november 30. majd fo-

lyamatos

2005. december 20. majd

folyamatos

Az oklevél átvételétől

számított 30 nap

Igazgató

Igazgató-helyettes

Igazgató-helyettes

Igazgató


195

2. Bekapcsolódás a „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Közpon-

tok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási prog-

ramok elterjesztése érdekében” című pályázat második köré-

be.

- Olyan konzorciumhoz kell csatlakoznunk, amely reális esély-

lyel vesz részt a pályázaton.

- - A programban részt vevő iskolák komoly felkészítést és hát-

tértámogatást fognak kapni pedagógiai tevékenységük átala-

kításához.

Igazgató A pályázat kiírásától

függ

A fenntartó

3. Amennyiben az elkövetkező években is lesz úgynevezett

szakmai szolgáltatás normatíva, annak felhasználása során

olyan pedagógiai szakmai szolgáltatást kell igénybe venni,

amely eredményesen és hatékonyan készíti fel a pedagóguso-

kat a tanulás tanítására. Ennek érdekében:

- a tanév elején írásban kell ajánlatot kérni a szakmai szolgálta-

tást végző intézményektől

- a felhasználható normatívát nem szabad szétaprózni, hanem a

következő feladatokra kell fordítani az alábbi prioritásokat

érvényesítve:

• intézményen belüli mérések

• előnyben kell részesíteni azokat a szolgáltatókat, amelyek

biztosítani tudják egy adott évfolyam folyamatos, több év-

Igazgató-helyettes

Igazgató-helyettes

Folyamatos

2005. szeptember 30.,

majd folyamatos

Igazgató

igazgató


196

re kiterjedő vizsgálatát,

• előnyben kell részesíteni azokat a szolgáltatókat, amelyek

mérési és értékelési módszereiket továbbképzések kereté-

ben megismertetik a nevelőtestülettel,

• nevelőtestületi továbbképzések a didaktika új és a képes-

ségfejlesztésben komoly lehetőséget jelentő területein:

o a tanulás tanítása

o kooperatív tanulás

o csoporton belüli differenciálás

o projekt-tanítás


197

A cél megvalósításának sikeressége:

A cél megvalósítása akkor tekinthető sikeresnek, ha két tanéven belül sikerül áttekinthetővé és

értékelhetővé tenni a továbbképzések rendszerét és tudatosabbá a továbbképzéseken való részvé-

telt, illetve a szakmai szolgáltatások igénybevételét.

Ugyancsak fontos kritériuma a cél megvalósításának, ha a kompetenciafejlesztésben hatékony-

nak bizonyult új tantárgypedagógiai módszerek megjelennek a pedagógusok mindennapi tanítási

gyakorlatában.

A sikeresség mérésének eszközei:

Minden tanév végén az iskola vezetőjének értékelni kell a továbbképzéseken való részvétel, va-

lamint az igénybevett szakmai szolgáltatás tervszerűségét és hatékonyságát.

A vezetői óralátogatások értékelőlapjain külön ki kell térni a képességfejlesztés megjelenésére és

hatékonyságára.

13.3. Feladatok a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében

A kompetenciamérés eredményei miatt, illetve a jövőbeni mérések eredményeinek javítása

érdekében a következő feladatok megvalósítására van szükség:

Alsó tagozat:

Alsó tagozaton a kompetencia és a képességfejlesztés területén kevesebb a probléma.

Itt deklaráltan az alapvető kulturális képességek kifejlesztése a cél, ezért eleve nagyobb

szerepet kap a képességfejlesztés.

Itt még valóban gyermekként kezelik a tanulót és a fő cél inkább a fejlesztés, nem pedig a

külső tudás közvetítése.

Az alsó tagozaton is problémát jelentenek azonban a következők:

- a lassabban haladó, későn érő, több figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése,

- túl korán dominánssá válnak a tantárgyak speciális szempontjai

Kutatások támasztják alá, hogy a gyerekek közötti különbségek az iskolai oktatás alatt

tovább nőnek.

A tanulási kudarcok jelentős része arra vezethető vissza, hogy az iskolába lépő gyerekek egy

része még nem rendelkezik az írás és az olvasás elsajátításának feltételeivel.

Ezért ki kell alakítani a differenciált ütemű írás-olvasás tanítást az első-második- harmadik

osztályban. A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani:


198

Faladat Felelős Határidő Ellenőrzi

Az iskolába lépéskor fel kell mérni,

mekkorák a gyerekek közötti különbsé-

gek

Alsós munkacso-

port-vezető

2005.

szept.20. majd

folyamatos

Igazgató

A felmérés eredményéről tájékoztatni

kell a szülőket

Osztálytanítók 2005. szept.

30.

Alsós munka-

csoport-vezető

Egyéni haladási ütemterv meghatározá-

sa a szülővel közösen harmadik osztály

végéig

Osztálytanítók 2005. október

30.

Alsós munka-

csoport-vezető

Az egyéni haladási ütemterv érvényesí-

tése a tanulók szöveges értékelésekor

Osztálytanítók Folyamatos Alsós munka-

csoport-vezető

A cél megvalósításának sikeressége ötödik évfolyamtól válik mérhetővé. A megvalósítás akkor

tekinthető sikeresnek, ha minimálisra csökken a tanulási kudarc miatt motiválatlan tanulók szá-

ma.

Matematika:

– A mindennapi tanítási órákon alsó tagozattól előtérbe kell helyezni a matematikai

eszköztudás fejlesztése.

– A matematika tantárgynak kettős feladatot kell megoldania:

• A tanulók gondolkodásának fejlesztése

• A mindennapi életben való tájékozódás fejlesztése

• Az érettségi vizsga új követelményei is erre helyezik a hangsúlyt

• Motiváltabbá teheti a tanulókat a tantárgy tanulásában

Előtérbe kell helyezni a gyakorlati tudás szempontjából rendkívül fontos, ám a fel-

sőbb évfolyamokon gyakran háttérbe szoruló kompetenciákat:

Megértés

Alkalmazás

Relevancia

Realisztikus modellezés

– Ennek megfelelően felül kell vizsgálni:

• A helyi tantervet, a tanmeneteket

• A tanári gyakorlatot

• A használt tankönyvek, taneszközök alkalmasságát


199

– Helyi feladattár létrehozása.

– Feladatonként kell kiértékelni a felmérés tapasztalatait.

– El kell végezni a 2004-es kompetenciamérés kiértékelését.

A célok megvalósításához a következő konkrét feladatokat kell megoldani a 2005/2006. tan-

évben, majd azt követően minden tanévben:


1. továbbképzés a matematikát tanító tanítók és

felső tagozatos tanárok számára:

- a továbbképzés témája: a matematika tan-

tárgy új típusú érettségi vizsgája

- - a továbbképzésen konkrét feladattípusokon

keresztül kell megmutatni, milyen új kompe-

tenciák fejlesztését kívánja meg az új érett-

ségi vizsga

Seres Imre 2005. au-

gusztus 25.

igazgató

2. A kompetenciamérés elemzése a feladattípu-

sok szerint, írásos jelentés készítése

- az elemzést a munkaközösség tagjai készítik

el

- - az elemzés bemutatása nevelőtestületi érte-

kezleten

Seres Imre Szeptember

30.

Október 30.

igazgató

3. Tankönyvelemzés: minden évfolyam tan-

könyvének és feladatgyűjteményének elem-

zése és értékelése.

- a tankönyvelemzés szempontja: mennyiben

felelnek meg a taneszközök a kompetencia-

alapú oktatás követelményeinek

- - a tankönyvelemzés következménye: a tan-

könyvrendelés során az esetleg szükséges

korrekciók végrehajtása

Az adott évfo-

lyamon tanító

matematika

tanárok

2005. októ-

ber 30.

2005. janu-

ár 31.

igazgató

4. Feladatbank létrehozása az iskolai hálóza-

ton:

- a feladatbank létrehozásához október és júli-

Ritzl Zoltánné

és Seres Imre

2006. május

30-ig fo-

lyamatos

igazgató


200

us hónapok között minden matematikát taní-

tó szaktanár köteles három feladatot publi-

kálni az iskolai hálózat erre a célra létreho-

zott könyvtárában megoldási útmutatóval

együtt

5. Kompetencia-mérések évente kétszer

- szeptemberi kompetenciamérés a 6. a 8. és a

10. évfolyamon:

• az A osztályok a 2003-as, a B osztályok

a 2004-es mérés feladatlapjait oldják

meg

• a dolgozatok kijavítása és kiértékelése

- május-júniusi kompetencia-mérés a 6. a 8. és

a 10. évfolyamon:

• az A osztályok a 2004-es, a B osztályok

a 2003-as mérés feladatlapjait oldják

meg

• a felmérés kijavítása elemzése

- a mérések eredményeinek nevelőtestületi

megbeszélése, a 2006/2007. tanév feladatai-

nak meghatározása

Seres Imre,

Győri Éva

Szaktanárok

Szaktanárok

igazgató

2005.

szeptember

15.

Október 30.

2006. június

15.

2006. au-

gusztus 20.

2006. au-

gusztus 30.

Magyar nyelv és irodalom:

• Olvasás – szövegértés

– Világossá kell tenni, hogy az olvasás nem olvasástechnikát, betűfelismerést jelent.

– Fejlesztése felső tagozaton is központi feladat

– Fejlesztése nem tantárgyspecifikus

– El kell szakadni a szövegértés irodalomközpontúságától

– Az új érettségi vizsgán megjelenő kompetenciák fejlesztése már ötödik osztálytól

céltudatosan kell hogy történjen

– Helyi feladattár létrehozása

– Feladatonként kell kiértékelni a felmérés tapasztalatait.

– El kell végezni a 2004-es kompetenciamérés kiértékelését.


201

A célok megvalósításához a következő konkrét feladatokat kell megoldani a 2005/2006. tan-

évben,majd azt követően minden tanévben:


1. továbbképzés a magyar nyelv és irodalmat

tanító tanítók és felső tagozatos tanárok

számára:

- a továbbképzés témája: a magyar nyelv és

irodalom tantárgy új típusú érettségi vizs-

gája

- a továbbképzésen konkrét feladattípusokon

keresztül kell megmutatni, milyen új kom-

petenciák fejlesztését kívánja meg az új

érettségi vizsga

Árva László 2005. au-

gusztus 25.

2. A kompetenciamérés elemzése a feladattí-

pusok szerint, írásos jelentés készítése

- az elemzést a munkaközösség tagjai készí-

tik el

- az elemzés bemutatása nevelőtestületi ér-

tekezleten

Verseginé

Hillay Erika

Szeptember

30.

Október 30.

Igazgató

Igazgató

3. Nevelőtestületi továbbképzés:

- a továbbképzés témája: a szövegértés fej-

lesztésének lehetőségei a tanítási órán

- a továbbképzésen alsó tagozaton alkalma-

zott feladattípusokon keresztül mutatunk

példát a szövegértés fejlesztésének lehető-

ségeire

Árva László

Ritzl Zoltánné

November

30.

Igazgató


könyvének és feladatgyűjteményének

elemzése és értékelése.

- a tankönyvelemzés szempontja: mennyi-

ben felelnek meg a taneszközök a kompe-

tenciaalapú oktatás követelményeinek

- a tankönyvelemzés következménye: a tan-

Az adott év-

folyamon

tanító magyar

szakos taná-

rok

2005. októ-

ber 30.

2005. január

31.


202




ton:

- a feladatbank létrehozásához október és

július hónapok között minden magyar

nyelv és irodalmat tanító szaktanár köteles

három feladatot publikálni az iskolai háló-

zat erre a célra létrehozott könyvtárában

megoldási útmutatóval együtt

Ritzl Zoltánné

és Verseginé

Hillay Erika

2006. május

30-ig folya-

matos

igazgató

6. Kompetencia-mérések évente kétszer

- szeptemberi kompetenciamérés a 6. a 8. és

a 10. évfolyamon:

• -az A osztályok a 2003-as, a B osztá-

lyok a 2004-es mérés feladatlapjait

oldják meg

• a dolgozatok kijavítása és kiértékelése

- május-júniusi kompetencia-mérés a 6. a 8.

és a 10. évfolyamon:

• az A osztályok a 2004-es, a B osztá-

lyok a 2003-as mérés feladatlapjait

oldják meg

• a felmérés kijavítása elemzése

- a mérések eredményeinek nevelőtestületi

megbeszélése, a 2006/2007. tanév felada-

tainak meghatározása

Seres Imre,

Győri Éva

Szaktanárok

Szaktanárok

igazgató

2005. szept-

ember 15.

Október 30.

2006. június

15.

2006. au-

gusztus 20.

2006. au-

gusztus 30.

igazgató

Természettudományok (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret):

Bár az Országos Kompetenciamérés erre a területre nem terjedt ki, a nemzetközi Monitor, illetve

PISA vizsgálatok fontos eleme a természettudományos eszköztudás (TIMSS) mérése. A mód-

szertani, tartalmi megújulás ezeken a területeken is elkerülhetetlen. Ezt azonban nehezíti, hogy a

matematikától eltérően itt nem állnak rendelkezésünkre mérőeszközök. Amire mégis támaszkod-

ni lehet, az az új érettségi vizsga írásbeli feladatlapjai, illetve szóbeli tételsorai ezekből a tantár-

gyakból, amelyek ugyancsak elsősorban a tudás alkalmazásának a képességét és nem annak


203

mélységét mérték. Ezek a feladatlapok azt is bizonyítják, hogy a tanítandó tananyag tervszerű

elrendezésével és kiválogatásával az alacsony óraszámok mellett is lehetőség van az eredményes

felkészítésre. A természettudományi tárgyakat tanítóknak a következő feladatokat kell megolda-

niuk:


1. Belső továbbképzés a természettudományo-

kat tanító tanítók és felső tagozatos tanárok

számára:

- a továbbképzés témája: a természettudomá-

nyi tantárgyak új típusú érettségi vizsgája




ségi vizsga

Bodrogi Judit

és Gálné Hor-

váth Ildikó

2005. au-

gusztus 25.

Igazgató-

helyettes










Az adott évfo-

lyamon tanító

tanárok

2005. októ-

ber 30.

2005. janu-

ár 31.

Igazgató-

helyettes


ton:


us hónapok között minden természettudo-

mányos tantárgyat tanító szaktanár köteles

három feladatot publikálni az iskolai hálózat

erre a célra létrehozott könyvtárában megol-

dási útmutatóval együtt

Burzon Mária 2006. május

30-ig fo-

lyamatos

igazgató

4. Kompetencia-mérések évente egyszer

- kompetenciamérés a 12. évfolyamon:

Győri Éva

2005. feb-

ruár 15.

Igazgató


204

- az osztályok a 2004.évi középszintű érettségi

vizsga írásbeli feladatlapjait oldják meg

- a feladatlapok kiértékelése

Szaktanárok

2005. már-

cius 1.

igazgató

Idegen nyelvek

A motivált tanulók közül igen nagy számban tettek eredményes nyelvvizsgát az elmúlt esztendő-

ben. Ezért itt elsősorban a következő feladatokra kell koncentrálni:


1. az alacsony motivációval rendelkező ta-

nulók esetében az alulmotiváltság okai-

nak feltárása. Ennek érdekében:

- tantárgyi attitűd vizsgálat elvégzése

Biró Beáta

Hatvaniné

Czékmán Or-

solya

2005. nov-

ember 30

igazgató

2. Belső továbbképzés a természettudomá-

nyokat tanító tanítók és felső tagozatos

tanárok számára:

- a továbbképzés témája: az idegen nyelv

az új típusú érettségi vizsgája

- a továbbképzésen konkrét feladattípuso-

kon keresztül kell megmutatni, milyen új

kompetenciák fejlesztését kívánja meg az

új érettségi vizsga

Csikós Erzsé-

bet

Balázs József

2005. au-

gusztus 25.

Igazgató-

helyettes

3. Tankönyvelemzés: minden évfolyam

tankönyvének és feladatgyűjteményének

elemzése és értékelése.

- a tankönyvelemzés szempontja: mennyi-

ben felelnek meg a taneszközök a kompe-

tenciaalapú oktatás követelményeinek

- a tankönyvelemzés következménye: a

tankönyvrendelés során az esetleg szük-

séges korrekciók végrehajtása

Biró Beáta

Hatvaniné

Czékmán Or-

solya

2005. nov-

ember 30.

2006. janu-

ár 30

igazgató

4. Feladatbank létrehozása az iskolai háló-

zaton:

Biró Beáta

Hatvaniné

2006. má-

jus 30-ig

igazgató


205

- a feladatbank létrehozásához október és

július hónapok között minden idegen

nyelvet tanító szaktanár köteles három

feladatot publikálni az iskolai hálózat erre

a célra létrehozott könyvtárában megol-

dási útmutatóval együtt

Czékmán Or-

solya

folyamatos



- az osztályok a 2004.évi középszintű

érettségi vizsga írásbeli feladatlapjait old-

ják meg


szaktanárok 2005. feb-

ruár 15.

2005. már-

cius 1.

Munkaközösség-

vezetők

Történelem

Meghatározó szerepe van a nemzeti azonosságtudat erősítésében, a szövegértés fejlesztésében a

forrásfeldolgozáson keresztül, a kritikai olvasás fejlesztésében ugyancsak a forrásfeldolgozáson

keresztül, az induktív gondolkodás fejlesztésében a diagram, ábra, kép és táblázatelemzéseken

keresztül. A tantárgy tanítása során vissza kell állítani a történetmondás korábban oly fontos sze-

repét. Hogy a történelem tanítás hatékonyan fejlessze a fenti kompetenciákat a következő felada-

tok megoldására van szükség:


1. Belső továbbképzés a történelmet tanító ta-

nárok számára:

- a továbbképzés témája: a történelem tan-

tárgy az új típusú érettségi vizsgája




ségi vizsga

Pengőné Cseh

Ildikó

2005. au-

gusztus 25.

Igazgató-

helyettes





Az adott évfo-

lyamon tanító

tanárok

2005. októ-

ber 30.

Igazgató-

helyettes


206






2005. janu-

ár 31.


ton:


us hónapok között minden történelmet tanító

szaktanár köteles három feladatot publikálni

az iskolai hálózat erre a célra létrehozott

könyvtárában megoldási útmutatóval együtt

Pengőné Cseh

Ildikó

2006. május

30-ig fo-

lyamatos

igazgató



- az osztályok a 2004.évi középszintű érettségi

vizsga írásbeli feladatlapjait oldják meg


Pengőné Cseh

Ildikó

Szaktanárok

2005. feb-

ruár 15.

2005. már-

cius 1.

Igazgató

igazgató

Testnevelés

A testnevelés órákon feladatunk a diákokban az igényt felébreszteni a mozgás, a testedzés

iránt. Megalapozni az egészséges életmódra való törekvést. Ezt úgy érhetjük el, hogy minél vál-

tozatosabb formában tárjuk a gyerekek elé az elvégzendő feladatokat, változatos órákat tartunk

és az új sportok mozgásanyaga felé is nyitunk, azokat bevéve a tanmenetbe.

Napjainkban a testnevelésnek nagyobb szerepet kell kapnia a prevencióban, a lakosság

egészséges életmódra nevelésében, ami csak úgy valósulhat meg, ha kisgyermekkorban kezdjük.

Ehhez azonban kevés a heti kétszer 45 perc. Ezért mindenképpen meg kell oldani minden diákra

kiterjedően a mindennapos testmozgást.

Művészeti tárgyak

A művészeti tárgyak egyrészt az ezen a területen kiemelkedő tehetséggel rendelkező gyerekek

megtalálását és tehetséggondozását kell hogy ellássák, ám emellett fontos szerepük az esztétikai

fogékonyság fejlesztésében, s így egy teljesebb emberi élet iránti igény kialakításában.

Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda - Győr

207

14. Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda

Győr

14.1. Intézményi bemutatkozás

„Nincs szebb emberi tevékenység a nevelésnél.”

(Luther Márton)

Intézményünk, a rendszerváltás után 2001-ben újraindított gazdag múlttal rendelkező győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ

a Győri Evangélikus Gyülekezet fenntartásában áll. Óvoda, általános iskola, négy és nyolc évfolyamos gimnázium szolgálja a tanulók keresztyén

nevelését és igényes oktatását. A tanulói létszám évről évre nő, 2008-ra elérte a 775 főt. 16 óvodapedagógus és dajka, 31 általános iskolai tanár,

21 gimnáziumi tanár és 9 munkatárs szolgálja a győri evangélikus nevelés és oktatás ügyét.

Isten végtelen kegyelmének, a gyülekezet támogató szeretetének, s a tantestület odaadó, következtetés és színvonalas nevelőmunkájának ered-

ménye az a látványos fejlődés, mely kevesebb, mint másfél évtized alatt óvodánkat-iskolánkat ismertté, kedveltté tette.

Győr dinamikusan fejlődő nagyváros, mely tág lehetőségeket kínál az iskolaválasztásban. Így a szülők döntése nem kényszerből születik, amikor

intézményünket választják. A szülői háttér társadalmi rétegződése rendkívül vegyes. Intézményükben nem a vagyoni háttér, a pozíció, hanem a

gyermek fontos, számára kell megteremteni az esélyegyenlőséget. A szülők jelentős része támogatja az intézmény nevelési törekvéseit, az oktatás

módszereit.

A tantestület felkészült, dinamikus, kreatív, innovatív és kész a változtatások bevezetésére, ugyanakkor a nevelésben tradicionális elveket vall.

Közösségünk célja, hogy az evangélikus óvoda vonzó otthona legyen a benne megvalósuló keresztyén életnek. Tesszük mindezt egy biz-

tonságos, derűs, kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes tevékenységekre serkentő nevelői légkörben, ahol a keresztyén világnézet, világkép és

értékrend érvényesül.

Sok évszázados egyházi nevelési hagyományok és a mai társadalmi elvárások arra ösztönöznek bennünket, hogy egy tradicionális, de modern,

korszerű iskolát építsünk.

Az általános iskolában a tanulók alapkészségeinek a lehető legmagasabb szintre emelését, a tanulás megszerettetését, a tudás mély tisz-

teletére való nevelését kiemelkedően fontos feladatnak tartjuk.

A gimnáziumi tanulmányok befejezésével szeretnénk, ha diákjainkból kreatív, jellemes, mások problémái iránt érzékeny és tenni tudó

felnőttek válnának. Ez azt is jelenti, hogy céljaink elérése érdekében igyekszünk magas szellemi elvárással, igényes oktatással a kor színvonalán


208

tanítani, hogy növendékeink a keresztyén hit és erkölcs bázisán váljanak felnőtt, felelős életutat bejáró, családjukat, gyülekezetüket szerető és

hozzájuk hűséges állampolgárokká. Mindeközben legyenek képesek az Európai Unió keretein belül is eligazodni.

Hiszünk a magvető bizalmával az érés támogatásában, e „támogatás” jobbítása, állandó biztonsága az egyedüli hosszú távú célja közösségünk-

nek.

14.2. Intézményi fejlesztési/Intézkedési terv a kompetenciafejlesztéshez és méréshez 2006/2007. tanév

14.2.1. A megvalósítás időtartama

2006. 09. 01 - 2007. 06. 30.

14.2.2. Cél

- Az iskola pedagógusai ismerjék meg az országos kompetenciamérés ábráinak értelmezését, a feldolgozó szoftver használatát.

- A kompetenciamérés eredménye haladja meg az elvárt szintet mindkét kompetenciaterületen, minden évfolyamot érintően.

- Az intézményi mérés összehangolt legyen az országos kompetenciamérési feladatokkal

- A kompetencia alapú oktatás feltételei – módszertani megújulás, tankönyv, tanmenet) biztosított legyen


- A pedagógusok azonosulni tudnak a feladatokkal.

- A tantárgyi mérések mellett kompetencia alapú mérőeszközöket is használ az iskola.

- A nevelőtestület képes lesz a mérési eredmények felhasználásával az önfejlesztésre az önelemzésre.

- A tanult módszerek beépülnek a mindennapi munkába.

A MICS team tagjai:

- Győryné Timár Henriette

- Feketéné Kovács Zsuzsa

- Nagy Gergely

- Károlyi Szilvia

- Molnár Tamásné


209


Határidő


Felelős


P- tervezés

Megtervezzük a feladatokat A feladatok felelősei meg-

határozottak

2006. 09. 10 MICS vezető Szg., nyomtató ---

A kompetenciamérési eredmények

értelmezése, az intézményi haszno-

sítás lehetőségeinek feltárása.

Ismertek az eredmények,

mindenki helyesen értel-

mezi az ábrákat.

2006. 10. 15. Ig.h. papír és filctoll A mérési eredmé-

nyek elemzésének

írásos anyaga.

Célok megfogalmazása közösen

Feladatok tervezése a tanulói fej-

lesztésekre

Nevelőtestületi elfogadás. 2006. 11. 01. MICS vezető és iskolave-

zetés

-- Céllista. Fejleszté-

si terv

D- Megvalósítás

Kompetencia alapú mérőeszközök

felkutatása, szakirodalom keresése a

kompetenciamérések témaköréhez.

A mérőeszközök rendel-

kezésre állnak.

2006. 11. 10. Munkaközösség-vezetők Mérőeszköz Munkaközösségi

munkatervek

A kompetencia alapú mérőlapok,

tesztek felmérésének és értékelésé-

nek megbeszélése.

Ismerjük, értjük a kompe-

tenciamérés lényegét

2006. 10. 22. Szaktanárok.

Munkaközösség-vezetők

feljegyzés

Módszertani változtatások a tanórá-

kon a kompetencia alapú oktatás

megvalósításához és a kompetencia-

fejlesztés eredményesebbé tételéhez.

Az új, korszerű módszerek

beépülnek a tanórákba,

2006. 11. 15. Munkaközösség-vezetők.

Ig.

Óratervek. Óralá-

togatási szem-

pontsorok.

Munkaközösségi

munkatervek

Fejlesztő feladatok gyűjtése az alap-

készségek fejlesztéséhez,

módszertani segédanyag összeállítá-

sa a kompetenciafejlesztéshez

Elkészül a segédanyag 2007. 02. 15. Szaktanárok.


Internet Feladatlisták.

Az egyéni és csoport fejlesztések

megtervezése

A fejlesztő feladatok beépítése a

tanórákba

A fejlesztések elindítása

A fejlesztés tartalmi és

formai követelményei ki-

dolgozottak

2007. 03. 01.

Ig.h.


idő A megvalósítás a

tervezettnek meg-

felelően folyik.


210


Határidő


Felelős


6. 8. 10. évfolyamon kompetencia-

mérésére alkalmazott feladatok le-

töltése, gyűjtése,

adatbank megalapozása

használható feladatok 2007. 04. 01. Szaktanárok.

internet, szgép

lista

A gyűjtött mérőlapok áttanulmányo-

zása, rendszerezés az országos mé-

rés feladattípusai szerint.

Minden típushoz elegendő

feladat van

2007. 04. 15. Munkaközösség-vezetők műhelymunkára

alkalmas terem,

szgép

Rendszerezett

feladatsorok.

Feladatbank összeállítása:

- csoportosítás évfolyamon-

ként

- feladatok értékelésének le-

írás, összehangoltan a kom-

petenciamérés értékeléseivel

Rendszerezett feladatsorok

készek.

2007. 04. 30. műhelymunkára

alkalmas terem,

szgép

feladatbank



A kidolgozott mérőlapok használa-

tának ellenőrzése

méréseket elvégezzük

egyéni fejlesztés van

határidőkhöz

kötve

Ig. ig.h. idő ellenőrző lap

Az eredmények elemzése a tanév

végi értékelésben

javuló mérési eredmények 2007. 06. 30 -

ig

Ig. tanévzáró értéke-

lés

Mérés, tervezés, fejlesztés és a

módszerek használata beépül a

mindennapi gyakorlatba.

A feladat a mindennapi

nevelés-oktatás részévé

válik, beépül a minden-

napokba.

2007. 09. 01-

től

pedagógusok munkaterv és el-

lenőrzési terv

Mellékletek: A 2004-es országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása


211

14.3. Egyéni fejlesztési terv a 2007/2008. tanévre

Cél: Az 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten teljesített 8. és 10. évfolyamos tanulók tervszerű felzárkóztatásával a tanulói kompeten-

ciafejlesztés hatékony támogatása.

Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Határidő Felelős Egyéb erőforrás,

módszer Ellenőrzést végző

Az 1. képességszint alatt, és az 1.

képességszinten teljesített tanulók

azonosítása a központi szoftver se-

gítségével.

A felzárkóztatásra és fo-

kozott fejlesztésre szoruló

tanulók névsora ismert.

2007. 09. 01. Ig.h. és MICS vezető A kompetencia-

mérésben elért

eredmények

egyéni szintjének

megállapítása a

kompetencia CD-

n található szoft-

ver segítségével.

Ig.

A tanulók országos mérésben elért

teljesítményének feladatonkénti

elemzése, a hiányterületek feltárása.

A fejlesztő munkát segítő

tanári team kialakítása a

kompetenciamérésben a

standardizált képességszint

1. és 1. szint alatt besorolt

tanulókkal.

2007. 09. 30. Fejlesztő csoport.

Munkaközösség-vezetők.

Egyéni fejlődési

naplók vezetése

az alapkészségek

és képességek

fejlesztésének

lépéseiről.

Ig.h.

A tanulók tanórai és tanórán kívüli

teljesítményének elemzése.

A fejlesztésbe bevont ta-

nulók iskolai teljesítmé-

nyének nyomon követése.

Folyamatos kapcsolattartás

a tanulókkal és szüleikkel.

2007.09-től

havonta

.

Fejlesztő csoport,

osztályfőnökök

Egyéni fejlődési

napló vezetése.

Tanórán kívüli

foglalkozási nap-

lók vezetése.

MICS vezető

A felzárkóztatásba bevont tanulók

tanulási szokásainak felmérése.

A tanulás iránti motiváci-

ók feltérképezése megtör-

tént.

2007. 10. 15. Osztályfőnökök.

Szaktanárok

Fejlesztő csoport

Kérdőíves felmé-

rő anyagok.

Interjú.

Munkaközösség-

vezetők


212



A tanulási szokások min-

den felmért tanuló eseté-

ben azonosításra kerülnek.

A tanulók tanulási szokásainak is-

meretében új módszerek bevezetése

a tanórákon és a tanórán kívüli fog-

lakozásokon.

A tanórákon korszerű ta-

nulásszervezési technikák

alkalmazásával, és kompe-

tenciafejlesztő feladatok-

kal folyik a fejlesztés.

2007. 12. 10. Szaktanárok..

Ig.h.

Munkaközösség-vezetők.

Óralátogatás, be-

mutató órák szer-

vezése. Belső

módszertani kép-

zések szervezése

munkaközösségi

és intézményi

szinten.

Munkaközösség-

vezetők.

Ig.h.

Ig.

Helyi pedagógus továbbképzések

szervezése

A pedagógusok belső to-

vábbképzések biztosításá-

val felkészülnek a tanulási

nehézségekkel küzdő tanu-

lók hatékony fejlesztésére.

2007. 12. 10-

től

Szaktanárok.,

Iskolavezetés.

URL címek elhe-

lyezése az iskolai

honlapon.

Belső képzés.

Tanulás módszer-

tani programok.

Ig.h.

A tanulók fejlesztése. Az egyéni képességek

fejlesztése – egyéni fej-

lesztési tervek alapján.

2007. 12.-től

folyamatosan

Fejlesztő csoport.

Szaktanárok.

Munkaközösségek.

Egyéni fejlesztési

tervek.

Kulcskompeten-

ciák fejlesztését

támogató tan-

anyag kiválasztá-

sa, kompetencia-

fejlesztő felada-

tok, feladatsorok

gyűjtése.

MICS vezető

Munkaközösség-

vezetők

A tanórai tanulásszervezési módsze-

rek változatos alkalmazása.



zővé válik.


2008. 01-től

folyamatosan

Szaktanárok


Óralátogatások,

hospitálások.

Munkaközösség-

vezetők.

Ig.


213



elterjednek.

Az összegyűjtött kompetenciafej-

lesztő feladatok rendszeres alkalma-

zása a tanórákon.

A felzárkóztatásra szoruló

tanulók személyre szabott

segítséghez jutnak.

2008. 03. 31. Szaktanárok. Munkakö-

zösség-vezetők.

Fejlesztő csoport

Kompetenciafej-

lesztő feladatok

gyűjtemény. He-

lyi módszertani

ajánlások nyilvá-

nossága.

Munkaközösség-

vezetők

A fejlesztésbe bevont tanulók telje-

sítményének mérése kompetencia

alapú mérőeszközökkel.

Az érintett tanulók mérési

eredménye javul.


MICS vezető

Mérések meg-

szervezése.

Kompetenciafej-

lesztő feladatokat

tartalmazó mérő-

lapok.

A fejlesztésbe bevont tanulók ered-

ményeinek elemzése. A fejlesztő

munka tapasztalatainak összegzése.

Az érintett tanulók mérési

eredménye javul.


Szaktanárok.

Év végi statiszti-

kák.

Naplók.

Teljesítmény-

regiszter

Ig.


214

14.4. Intézmény intézkedési terv az országos kompetenciamérés eredményeinek fejlesztéséhez 2007/2008. tanév

14.4.1. Helyzetelemzés

A 2006. évi országos kompetenciamérésben a képességpontok szerinti teljesítményeink alapján az eredményeink 8. évfolyamon és 10.

évfolyamon egyaránt az országos átlag felettiek mindkét kompetenciaterületen.

El kell viszont gondolkoznunk azon, hogy a hozzáadott pedagógiai értékünk a 2004-es mérésekhez viszonyítva alacsonyabb lett, és

sajnos 8. és 10. évfolyamon matematikából elmaradt az elvárt eredménytől. Ezért szükség van a fejlesztő munka tudatos tervezésére

az eredmények javításának érdekében.

Szintén elgondolkodtató és nyugtalanító, hogy nőtt az 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten teljesítő tanulóink száma.

Az eredmények csökkenésének okai az ok-elemzésünk szerint:

A munkaközösségi munkaterveink nem tartalmaztak a kompetenciaméréshez kapcsolódó feladatokat.

Nem volt elemző csoport, amely a méréseket elemezte volna, és levonta volna a következtetéseket.

Nem történt meg a feladat -, és osztály szintű elemzése az országos mérési eredményeknek.

Nem állt rendelkezésünkre megfelelő számú kompetenciafejlesztő feladatsor több tantárgyat érintően.

Hiányoztak a kompetenciamérésekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek.

Intézmény intézkedési tervet állított össze a fejlesztő munka tervszerűségének és hatékonyságának biztosítására.


215

14.4.2. Céljaink

Az intézmény mérési-értékelési rendszere kapcsolódjon az országos mérések tartalmi és formai kereteihez.

A tanórákon alkalmazott kompetenciafejlesztő feladatsorok legyenek szinkronban az országos mérések feladattípusaival.

Alakuljon ki egységes működést és dokumentációs munkát biztosító rendszer, amely tartalmazza az egyéni fejlesztési terveket, a

nyomon követést és az értékelést.

Javuljon az érintett évfolyamokon a kompetenciamérés eredménye, és a hozzáadott pedagógiai érték mértéke

Az egyéni fejlesztés tervezett legyen

Valósuljon meg minden tantárgyat érintően a kompetencia alapú oktatás feltételeinek biztosítása (módszertani megújulás, tankönyv,

tanmenet stb.)

A HEFOP 3. 1. 3. pályázati projektünk során megismert új tanulásszervezési eljárások, módszerek továbbra is épüljenek be a minden-

napi munkánkba, a jó gyakorlatok terjesztése valósuljon meg teljes körűen iskolánkban, és a kompetencia alapú programcsomagok

feladatai egyre nagyobb számban kerüljenek alkalmazásra. Valósuljon meg a projekt fenntarthatósága a minél hatékonyabb és ered-

ményesebb oktatás érdekében.


Mérési jó gyakorlatok megismerése /Műhelymunka kialakulása/

Módszertani és mérési belső képzések beindítása

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök rendelkezésre állnak

Lesznek tantárgyankénti kompetenciafejlesztő feladatsorok az iskolában

Minden tantárgy esetében a tanítás során megjelennek az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányu-

ló tanulói tevékenységformák is.


216

A fejlesztési team tagjai: Feketéné Kovács Zsuzsa, Nagy Gergely, Károlyi Szilvia, Molnár Tamásné

Koordinátor: Győryné Timár Henriette igazgató-helyettes

Időtartam: 2007. szept.1- 2008. jún. 30.


Humán:


Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció)


MICS (fejlesztés és koordináció)

Infrastrukturális:

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató


Közös idő biztosítása a csoportmunkához

Dologi:

Fénymásoló

Nyomtatáshoz és fénymásoláshoz papír

Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény, sikerkri-

térium

Határidő Felelős Dokumentáció Ellenőrzést végző

Az országos mérési eredmények

elemzése. Célmeghatározás az in-

tézményi éves munkaterv összeállí-

tásához.

MICS és fejlesztő csoport megalaku-

lása, feladat-és hatáskör meghatáro-

zása

A nevelőtestület minden

tagja megismeri, helyesen

értelmezi az eredménye-

ket. Az érintettek ismerik

feladataikat

2007. augusz-

tus 26.

Iskolavezetés (ig., ig. he-

lyettes)

Minőségfejlesztési cso-

port vezetője

A tanévnyitó ér-

tekezlet jegyző-

könyve, a feldol-

gozás, elemzés

dokumentumai,

megbízó levelek,

feladatleírás

Ig.


217


térium


Az országos kompetenciamérés

eredményeinek értékelése munkakö-

zösségenként, kompetenciaterüle-

tenként, célmeghatározás a tanévre

Az egyes munkaközössé-

gek elemzik az eredmé-

nyeket, célokat és felada-

tokat fogalmaznak meg a

tanév szakmai munkájának

tervezéséhez

2007. augusz-

tus 30.

Munkaközösség-vezetők A munkaközös-

ségi értekezletről

emlékeztető, a

feldolgozás,

elemzés doku-

mentumai, fel-

adatleírások,

munkaközösségi

munkaterv terve-

zete

A tanulók iskolai teljesítményének

képességszintek szerinti elemzése, a

fejlesztésbe bevonandó tanulók

megnevezése. A tanórai tanulásszer-

vezési módszerek megújítása, a

megvalósítás módjainak keresése és

meghatározása

Az érintett tanulók tanul-

mányi eredménye javul

2007. 09. 15. Szaktanárok.

Munkaközösségek

Egyéni fejlődési

napló, egyéni

fejlesztési tervek

MIP vezető, mun-

kaközösség-

vezetők

Pedagógus-továbbképzések áttekin-

tése, szervezése

A pedagógusok külső és

belső továbbképzések biz-

tosításával felkészülnek az

új tanulási módszerek ha-

tékony bevezetésére, al-

kalmazására.

2007. 12. 10-

ig

iskolavezetés Belső képzési terv

és feljegyzések a

tanulás módszer-

tani programok-

ról.

Képzések temati-

kája.

Jelenléti ívek.

Ig.h. és ig.

Az új tanulásszervezési technikák

beépítése az iskolai alapdokumen-

tumokba.

Az alapdokumentumok

kiegészítése, felülvizsgála-

ta

2007. 12. 30. Ig. h, MIP vezető Kiegészített do-

kumentumok

ig.


218


térium


A tanórai tanulásszervezési módsze-

rek változatos alkalmazása.



zővé válik.


elterjednek.

2007. 10. 10-

től folyamato-

san

Szaktanárok.

Munkaközösségek.

Óralátogatási

jegyzőkönyvek,

munkaközösségi

megbeszélések

feljegyzései.

Pedagógus önér-

tékelés/értékelés.

Iskolavezetés

Munkaközösség-

vezetők

Az országos mérési eredmények

feladat-és osztályszintű lebontása az

OM CD-n található szoftver segítsé-

gével.

Meghatározhatóak lesznek

azok a kompetenciaterüle-

tek, ahol a tanulók fejlesz-

tésre szorulnak.

2007. 11. 01. Szaktanárok, MIP csoport A feladat-és osz-

tályszintű elem-

zés írásos anyaga

MIP vezető, ig.h

Kompetenciafejlesztő feladatok ösz-

szeállításáról előadás szervezése

külső előadóval

Minden pedagógus meg-

ismeri az új típusú, fejlesz-

tő feladatok készítésének

módját.

2008. 03. 30. Ig.h Emlékeztető

Előadásanyag

Jelenléti ív

ig.

Fejlesztő feladatok feladatbankjának

létrehozása

Elkezdődik a feladatbank

létrehozása, folyamatos

bővítése

2008. 05. 30. Munkaközösség-vezetők Nyilvántartások. Ig.h.

Az éves feladatok megvalósításának

ellenőrzése, értékelése a kompeten-

ciamérés eredményeit érintően az

egyes munkaközösségekben a tanév

végén

Mindenki világosan látja,

mit sikerült megvalósítani

a fejlesztési tervből, érti

,hogy ennek alapján ho-

gyan használhatja saját

fejlesztési tervét a PDCA

ciklus szerint.

2008. 06. 20. MIP vezető, munkaközös-

ség-vezetők

Tanév végi mun-

kaközösségi

elemzés, értékelés

ig.h


219

Mellékletek: Feladat szintű elemzések

A 2006-os országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása


térium


A kompetenciamérés eredményeinek

intézményi hasznosítására vonatkozó

éves feladatok megvalósításának

ellenőrzése, értékelése a tanév végén

A mérési eredményekből

levont következtetések, az

eredmények alapján meg-

fogalmazott fejlesztési

feladatok beépültek az

iskola mindennapi nevelé-

si-oktatási folyamatába

MIP vezető, munkaközös-

ség-vezetők,

Tanév végi in-

tézményi beszá-

moló, elemzés,

értékelés

Ig.

Református Általános Iskola - Hajdúnánás

220

15. Református Általános Iskola

Hajdúnánás

15.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Az iskola közel 400 éves története során nagyon sok kiváló, nagy formátumú szemé-

lyiségre, tudósra, művészre, közéleti emberre lehetünk büszkék. Ők és a város történelmében

elfoglalt méltó helyünk köteleznek bennünket az iskola jövőjét illetően, hogy a legnagyobb

minőségre törekedjünk

Örök értékek mentén

Nevelésünkben az örök értékekre építünk. A keresztyén erkölcs, a szeretet, az áldás, a

békesség, a nemzet, a család. Ez adja az alapját minden nehéz és kemény munkának, a tanu-

lásnak, a jó eredménynek. Ilyen alapból fejleszthető a tehetség, a szorgalom, a kitartó munka.

Egyedül a Református Általános Iskola kínálja olyan kincs lehetőségét, amit soha nem lehet

elveszíteni. Ez a kincs mindannyiunk szívében ott van. A mi pedagógusaink feladata meglátni

és megláttatni a gyermekek szívében az Isten által reá bízott feladatot, a belső nagyszerűségét.

Az a feladatunk az iskolában, a mi kis közösségünkben, hogy imádsággal, egy lélekta-

ni pillantással, egy kedves mosollyal, a másik iránti tisztelettel kiterjesszük a gyermekek szí-

vében a szeretetet. Ebben segítenek a családi vasárnapok, a hétkezdő áhítatok és a hittan órák

is. Minden kedves szóval, minden elismeréssel önbecsülésüket erősítjük a gyermekeknek, és

ezzel megsokszorozzuk teljesítményüket. Ez a mi iskolánk nevelésének az alapja.

Erre a nevelési célra kell építeni az igényes oktatást, a magas színvonalú szakmai

munkát. Mi a Református Általános Iskolában személyes példánkkal is olyan gyermekeket

nevelünk, akik hittel a szívükben könnyebben tudják majd megoldani az élet nehézségeit, és a

nehézségek által megerősödve lesznek majd képesek eredményes és boldog életet élni.


221

15.2. Intézményi fejlesztési program a 2006-os országos kompetenciamérések

eredményei alapján az iskolajelentés adatsorainak feldolgozásával

15.2.1. Helyzetelemzés

15.2.1.1. Alaphelyzet a kompetenciamérés eredményei

8. évfolyam:

8. évf. Hajdúnánás Szövegértés Matematika

Országos átlag 497 494

Iskolai átlag 409 412

Szintek Fő % Fő %

1-es szint alatt (336 alatt) 5 23,8 10 47,6

1-es szint (336-426) 9 42,9 6 28,6

2-es szint (426-516) 5 23,7 4 19

3-as szint (516-606) 1 4,8 0 0

4-es szint (606 fölött) 1 4,8 1 1

Összes 21 100 21 100

23,8

42,9

23,7

4,8

4,8

47,6

28,6

19

0

1

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

1-es szint alatt (336 alatt)

1-es szint (336-426)

2-es szint (426-516)

3-as szint (516-606)

4-es szint (606 fölött)

Százalékos megoszlás

Szin

tek

OKM 2006 erednényei 8. évfolyamMatematika Szövegértés


222

6. évfolyam:

6. évf. Hajdúnánás Szövegértés Matematika

Országos átlag 512 493

Iskolai átlag 371 363

Szintek Fő % Fő %

1-es szint alatt (336 alatt) 3 18,8 7 43,8

1-es szint (336-426) 11 68,8 8 50

2-es szint (426-516) 1 6,2 0 0

3-as szint (516-606) 0 0 1 6,2

4-es szint (606 fölött) 1 6,2 0 0

Összes 16 100 16 100

4. évfolyam

A kompetenciamérési eredményeink alakulása 2006-ban

Országos kompetencia eredmények ( %p , ill. standard pont)

2006

Olvasáskészség kiépülése 4. évf. isk. átl. 74

Országos átlag. 78

Olvasáskészség gyakorlottság 4. évf. isk. átl. 55


Írásminőség alakulása 4. évf. isk. átl. 55


Íráskészség gyakorlottsága 4. évf. 34


Elemi számolási készség kiépülése 4. évf. 85


Elemi számolási készség gyak. 4.évf. 55


Számírási készség kiépülése 4. évf 89


18,8

68,8

6,2

0

6,2

43,8

50

0

6,2

0

0 10 20 30 40 50 60 70 80

1-es szint alatt (336 alatt)

1-es szint (336-426)

2-es szint (426-516)

3-as szint (516-606)

4-es szint (606 fölött)

Százalékos megoszlás

Szin

tek

OKM 2006 eredményei 6. évfolyam Matematika Szövegértés


223

Mértékegység-váltó készség 4. évf. 47


Összeadás készségének kiépülése 100-as

számkörben 4. évf

95


Kivonás készségének kiépülése 4. évf. isk. 88


Szorzás készségének kiép. 4. évf. isk. átl 92


Osztás készségének kiép. 4. évf. isk átl. 86


Elemi gondolkodási képesség kiép. 4. évf 20


Elemi gondolkodási képesség gyakorlottsá-

gának fejl. 4. évf. isk. átl.

35


Elemi rendszerező képesség 4. évf. 19


Elemi kombinatív képesség 4. évf 21


15.2.1.2. Az Intézményi fejlesztési program célja

olyan készségek és képességek birtokába juttatni tanítványainkat, amelyekkel a

XXI. század világában el tudnak igazodni, alkalmazásképes tudás közvetítése,

kialakítani a felnőtt léthez szükséges kulcskompetenciákat,

felvértezni a gyerekeket kommunikációs stratégiákkal,

a mérés 1-2. szintje alatti teljesítők számának csökkentése

15.2.1.3. Elvárt eredmény

A pedagógusok azonosulni tudnak a feladatokkal.

Javuljon mind a 3 évfolyamon (4.-6.-8.) a készség – és képes-

ségmérési és a kompetenciamérési eredmény! Közelítse meg az

országos szintet!

Intézményi módszertani kosár létrehozása, melyet minden kollé-

ga használhat.

A rászoruló tanulók részére egyéni fejlesztő tervet készítünk.

15.2.1.4. Időtartam

2007. 09.01.-2008.06.16

15.2.1.5. Erőforrások

Humán: minden pedagógus, érintett tanítók, mérés-értékelés szakember

Infrastrukturális: Korszerű eszközök használata.

Dologi: Anyagi erőforrás biztosítása. /pályázatok írása/

Koordinátor: Barta Enikő Tcs vezető


224

Tevékenység/feladatok Módszer/ elvárt

eredmény

Határidő Felelős Sikerkritérium

P-tervezés:

Alsó és felső tagozaton egy-egy

fejlesztő csoport megalakítása

Az országos kompetenciamérés

eredményének vizsgálata

A gyenge kompetencia mérési

eredmény okainak feltárása,

Egyéni fejlesztési módok meghatá-

rozása

Az alapkészségek fejlettségének

mérése 1. évfolyamon Difer

Egyéb mérések beépítése az IMIP

éves tervbe.

Elkötelezett

csapattagok

Értekezlet, öt-

letbörze.

innovatív szak-

tanárok

2007. ok-

tóber

2007. dec-

ember

Igazgató,

Munkaközösség-

vezetők

szaktanárok

Közös erőfeszítés,

motiváció a kom-

petencia javításá-

ra.

Egyéni fejlesztés

és a követőmérés

lehetőségének a

megteremtése

D- megvalósítás:

Kutatómunka; fellelhető módsze-

rek gyűjtése

Orthotéka kialakítása, feladatlapok

gyűjtése

Teljes képet

kapni arról mit,

mikorra és ho-

gyan kell elké-

szíteni.

2008. ja-

nuár

Mécs tagjai Hatékony tanulás-

szervezési módok

fejlődése

Továbbtanulási

esély növekedése

C-A Ellenőrzés

Értékelés beépítése az intézmény

működésébe

A folyamat megvalósításának el-

lenőrzése, értékelése a tanév végi

beszámolókban

Mindenki lássa

világosan mit

sikerült megva-

lósítani a fej-

lesztési tervből.

2008. má-

jus

Feladat résztve-

vői

Teljes nevelőtes-

tület

Felelős: Igazga-

tó

Jobb minőségbiz-

tosítás.

Sikeres pályázat,

fejlődés

15.2.1.6. Az ok-elemzés eredménye

Tanulók: A tanulók 31 %-a halmozottan hátrányos helyzetű.

Ingerszegény környezet, pozitív példa – példakép - jövőkép hiánya jellemzi a tanu-

lókat.

Család: A szülők alacsony iskolai végzettsége, nehéz anyagi helyzete, munkanélkülisége jel-

lemző.

Pedagógusok: Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyéni fejlesztésre

Szemléletbeli változás: nem a tankönyvet kell tanítani, helyette kompetencia

alapú oktatás megvalósítása.

Vezetés: Nagyobb hangsúly fektetése az ellenőrzésre.

Fenntartó: Erőforrások átcsoportosítása a kulcskompetencia területek fejlesztéséhez nélkülöz-

hetetlen eszközök beszerzése érdekében.


225

15.2.1.7. Feladatok

Tervünk a legfontosabb partnereket szólítja meg. A tanár, a diák és a szülő és a fenntartó négyese remélhetőleg az oktatásunk stabilitását,

eredményeink javulásának biztosítéka lesz.

Pedagógusok:

1. Az országos mérésben érintett pedagógusokat beazonosítása

2. Továbbképzési terv módosítása: kiemelt helyet kapjon a kompetenciafejlesztés.

3. Módszertani kosár létrehozása minden kulcskompetencia területre. Ezekben a „fel-

adatbankokban” olyan új technikák, módszereket gyűjtünk, amelyek alkalmazása se-

gíti a tanulók készség- és képességfejlesztését.

Feladatbankok a kompetencia területek szerint:

IKT –Lukács L, Nagy Ágnes

Szövegértési- szövegalkotási - Molnárné M Krisztina, Lukácsné T Zsuzsa

Matematikai-logikai – Varga I-né , Kabainé B Bettina

Szociális-, életviteli és környezeti - SZÉK –Török Alíz, Kósné Sz Magdolna,

Simonné K Tímea

Életpálya építési – Szurkosné Irén, Dagusztinné Andi, Tóth Norbert

+

Hatékony, önálló tanulás (tanulásmódszertan) – Kántorné Sz Zsuzsa, Kujbusné

C Tünde, Ácsné Sándorné

DIFER – Kovács Krisztina, Magyarné Kiss Mónika

4. Az egyéni fejlesztés tervezett legyen, a saját, illetve az országos kompetencia mé-

rési eredményekre épüljön.

5. Minden pedagógus elkészíti „egyéni” kompetencia fejlesztési haladási tervét. A

tanmenetek átdolgozása a kompetenciafejlesztés tükrében, különös tekintettel az

olvasás-szövegértés valamint a matematikai-logikai területekre.

6. A pedagógusok értékelésében kiemelt helyet kapjon az, hogy a tanítási órákon ho-

gyan valósul meg a kompetenciafejlesztés, milyen módszerekkel járul hozzá a pe-

dagógus a kulcskompetenciák fejlesztéséhez, milyen eszközök segítségével növeli

a pedagógiai munka hatékonyságát.

7. Az alsó és a felső tagozaton szakmai fejlesztő csoport létrehozása. Elemezni kell a

kompetenciamérés eredményét, majd feltárni az adott területen nyújtott teljesít-

mény „finomabb szerkezetét” és megkeresni a fejlesztési területeket és lehetősége-

ket.

8. A tanári együttműködés formáinak kialakítás, a műhelymunka igényének erősítése.

Az egymást támogató és segítő megbeszélésekre, fórumokra, az egymástól való

tanulásra nagyobb hangsúlyt fektetünk (pl.: egymás közötti hospitálás). A tanulók

fejlődésének követését folyamatosan ki kell terjeszteni – és kötelezővé kell tenni -

minden pedagógusra.(egy osztályban tanítók munkaközössége) / IPR: 5. program-

elemének megalapozása – 3 havonta kötelező kompetenciaalapú árnyalt szöveges

értékelés/

9. Bekapcsolódunk az Útravaló … Út a középiskolába című programba, mely a hal-

mozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segíti.

10. Növelni kell az önképzés szerepét: szakirodalom olvasása, innovatív tevékenysé-

gek vezetői irányítással (munkaközösségi feladatterv)


226

a. A pedagógusok kiégését megelőző tevékenységként, az általános közérzet és

motiváltság javítása érdekében külső szupervizor segítését szervezzük meg.

(feltöltődési technikák, lelki gondozás)

b. Az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős fokozott odafigyeléssel, „csa-

ládgondozással” segítsék a HHH-ás tanulók helyzetét.

c. A preventív képzésnek különböző változatait kell alkalmazni. A lassan haladók

naponta egy órányi plusz időben feldolgozzák a következő nap anyagának

megértéséhez szükséges előfeltétel-tudást. A legsúlyosabb fáziskésések eseté-

ben például egész tanéves preventív képzést kell szervezni.

Szülők

Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése érdekében:

Az osztályfőnökök kompetenciája, hogy elfogadtassa a következőket:

1. Partnernek lenni a változásokban

2. Segítség kérése problémahelyzetben

3. A gyerekeket bevonni az otthoni munkába (feladattudat, kötelességtudat

kialakítása)

4. Több időt fordítani a gyerekekkel való kötetlen beszélgetésekre

Szülői értekezleten a mérések eredményeinek a bemutatása. az ezekkel kapcso-

latos feladatok megbeszélése a szülőkkel.

A szülők intenzívebb bevonása az iskola életébe többféle program szervezésé-

vel.

A gyermekvédelmi felelőssel és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával

szoros együttműködés kialakítása, az eredményes családgondozás érdekében.

A HHH-ás tanulók szüleivel együttműködés kialakítása, fejlesztési tervbe való

bevonásuk, helyes technikák ajánlása.

Tanulók:

1. Aktívan részt venni az iskola DÖK programjain: környezetvédelmi séták, kézmű-

ves foglalkozások, vetélkedők, sport programok, művészeti foglalkozások, kirán-

dulások. A programok megszervezéséért, koordinálásáért felelős: DÖK-patronáló

tanár

2. Törekedni kell a belső motiváció kialakítására. Az életszerű helyzetekben végzett

komplex problémamegoldások, a projektmunkák (egyéni és csoportos) mind eze-

ket segítik.

Kíváncsiság felkeltése Valószínűleg általános emberi sajátosság a megismerés

vágya, vagyis hogy minden instrumentális haszon nélkül is szeretnénk többet

tudni környezetünkről. Ha a tanítás találkozik a tanuló kíváncsiságával, ez na-

gyon erős tanulási motívum lehet.


227

Kompetencia. Egy-egy feladat megoldása - már a majmoknál is - nagy örömet

tud szerezni akkor is, ha külön jutalom, megerősítés nem jár érte. Arról van szó,

hogy élvezzük, hogy képesek vagyunk valamire.

Törekvés az ellentmondások kiküszöbölésére. Fontos emberi tulajdonságnak

látszik, hogy nehezen viseljük el az egymásnak ellentmondó tapasztalatokat,

legalábbis azokon a tudásterületeken, amelyek nekünk fontosak.

3. A tanuló karrier elképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok alakítása

Továbbtanulási szándékok, "jó" szakma megszerzésének szándéka. Nyilván

csak egy bizonyos életkor fölött működő motívum

A kiemelkedés vágyának felkeltése, amikor a tanuló nem egyszerűen jó szakmát

akar, hanem szakítani szeretne azzal az életformával és szubkultúrával, amely-

ben családja és kortársai élnek. Hatékony motívum lehet, de ehhez be kell látni

a tudás megszerzése és az életformaváltás közötti összefüggést, ami nem min-

dig könnyű.

4. A kortárscsoportból fakadó motívumok kiaknázása

Mintakövetés. Különösen szerencsés esetben a kortársak erős tanulási elkötele-

zettsége a mintakövetés és konformitás szociális mechanizmusain keresztül erő-

sítheti a tanuló motivációját.

Fenntartó: Hajdúnánási Református Egyházközség

1. Biztosítja a fejlesztésekhez szükséges anyagi hátteret.

2. A „Szószék és a katedra közös célt szolgál” elve alapján együttműködik a gyerme-

kek lelki nevelésében.

3. A szülőket, gyermekeket érintő egyházi, iskolai rendezvények közös megtervezé-

se. Közös keresztyén minőségi kör működtetése.

4. Az iskola belső szakmai továbbképzésein, csendes napjain való fenntartói részvé-

tel.


228

15.3. Református Általános Iskola intézményi minőségirányítási tevékenységének továbbfejlesztési ütemterve

Ssz. Tevékenység/feladatok Módszer Határidő Felelős Sikerkritérium

1. Adatfeldolgozás FIT-jelentés

Szoftver segít-

ségével

2007. május Szaktanárok, informatikus, külső,

vagy belső értékelési szakértő

Az iskola minden tanulója

kerüljön bevitelre

2. Esetleges alulteljesítés megálla-

pítása.

Okok keresése:

Pedagógusok módszertani kultú-

rájának, háttértényezők vizsgála-

ta.

Statisztikai

elemzés és ösz-

szehasonlítás a

tanulói érdem-

jegyekkel

2007. május Iskola vezetése, szaktanárok+,

vagy belső külső értékelési szakér-

tő (l)

Alulteljesítésből adódó fel-

adatok meghatározása.

Csoportos fejlesztés megha-

tározása

3. Szülők tájékoztatása az eredmé-

nyekről és a fejlesztési tervekről

értekezlet 2007. május igazgató Közös erőfeszítés, motiváció

a kompetencia javítására.

4. 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet

alapján pályázat benyújtás

pályázat 2007. május

15.

Fenntartó és ig. Nyert pályázat után külső

szakértői segítség

5. 4., 6., évfolyamon egyéni elem-

zések elkészítése

Teszt statiszti-

kai elemzése

SPSS és Excel

segítségével

2007. szept-

ember

Szaktanárok, tanítók, munkakö-

zösség vezetők, belső vagy külső

értékelési szakértők (l), valamint

szakmai szakértők (b,e,g, s, jelű

szakértők)

Egyéni fejlesztés és a köve-

tőmérés lehetőségének a

megteremtése

6. Módszertani elemek bővítése

(pl. több kooperatív és projekt

munka)

Külső, belső

továbbképzés

2007. októ-

ber

Igazgató Hatékony tanulásszervezési

módok fejlődése

7. Tanulói értékpreferencia mérés

(tanulási attitűd, értékpreferen-

cia, személyiségvonások)

Tesztlap feldol-

gozása

2007. nov-

ember

Munkaközösség vezetők + külső

értékelési szakértő (l)

a tanulási motívumrendszer

fejlesztése

8. Követő kompetenciamérés a

fejlesztés után

Tesztlap feldol-

gozása

2008. már-

cius

Munkaközösség vezetők + külső

értékelési szakértő (l)

Javuljanak a tanulók kompe-

tenciái a következő mérés-

kor. Hozzáadott értékek ki-

mutatása.


229

9. Az IMIP éves felülvizsgálata,

mérés értékelési tervének módo-

sítása

Összevetés a

Pedagógiai

Programmal az

éves tapasztalat-

tal

2008. április Igazgató, külső értékelési vagy

minőségbiztosítási szakértő (l, p)

tantestület, szülők

Jobb minőségbiztosítás

10. Éves munka eredményének

megküldése a fenntartónak.

Összefoglaló

jelentés

2008. június

10.

igazgató

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Miskolc

230

16. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Miskolc

16.1. Az országos kompetenciamérés eredményei és tapasztalatai

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakközépiskolai részének

10. évfolyamán az 2006-os országos kompetencia felmérés eredményei az országos átlag

alatti szintet mutattak. Az elmúlt hónapokban az iskola vezetése külső szakértői támogatással

áttekintette az intézmény dokumentumait, a belső és külső felmérések eredményeit.

Az iskola vezetése elsősorban a munkaközösség vezetőkkel és a minőségirányítási csoport

tagjainak bevonásával elkezdte a kompetencia-alapú méréssel, annak értékelésével és a ta-

pasztalatoknak a tanítási tanulási folyamatba építésével kapcsolatos fejlesztések megvalósítá-

sát.

Ennek keretében módosításra került az iskola Pedagógiai programja, az intézmény Minőség-

irányítási programja.

A fellelhető országos kompetencia felmérések eredményei:

Szövegértés-szövegalkotás szakközépiskola: 479

Matematikai kompetencia szakközépiskola: 457

Szövegértés-szövegalkotás szakiskola: 401

Matematikai kompetencia szakiskola: 414

Az átlag alatti teljesítmények összegezhető okai:

Az intézmény mérései és az országos kompetenciamérés különbözősége.

Az iskola pedagógusai nem kezelték kellő súllyal az országos kompetenciamérés

eredményeit.

Az intézmény dokumentumaiban nem voltak szabályozva a kompetencia-alapú okta-

tással, méréssel kapcsolatos feladatok, elvárások.

Nincs intézkedési terv a kompetenciamérés megvalósítására.

A minőségirányítási csoport nem készült még föl szakmailag arra, hogy a méréseket

elemezné, következtetéseket levonná.

Nincs intézményi feladatbank a folyamatos tartalmi munka érdekében.

Hiányoznak a kompetenciamérésekhez kapcsolódó intézményi, munkaközösségi,

egyéni fejlesztési tervek.


231

16.2. Célok, feladatok, elvárt eredmények, időbeli ütemezés meghatározása

Cél Elvárt eredmény Fele-

lős/megvalósításban

résztvevő

2008 év (hónapok)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Vezetőségi értékelés,

egyeztetés a fejlesztés

részfeladataival kapcso-

latban

Végleges célok, feladat és

ütemterv

Az intézmény helyzetének

értékelése

igazgató,

igazgatóhelyettesek,

A fejlesztésben dolgozó

team megalakítása

Elkötelezett csapat



tők,

pedagógusok

A kompetencia-alapú

mérési eredmények ér-

tékelése, elemzése

Az intézmény helyzetének

értékelése

A Pedagógiai program

tartalmazza a kompeten-

ciafejlesztést, a kompe-

tencia - alapú oktatást,

tehetségfejlesztést,

felzárkóztatást

Módosított

Pedagógiai program

igazgató,



tők,

pedagógusok,

külső szakértő

Az intézményi Minő-

ségirányítási program-

ban jelenjen meg a

kompetencia-alapú okta-

tás mérés-értékelés

Módosított IMIP igazgató,



tők,

pedagógusok,

külső szakértő


232

A teljes tantestület tájé-

koztatása

A tantestület minden tagja

tájékozott legyen a köve-

telményekkel, eddigi

eredményekkel, feladatok-

kal kapcsolatban


külső szakértő

Országos és intézményi

mérések

tartalmi és formai

összhangjának kialakítá-

sa

Kompetencia feladatokat

tartalmazó feladat

bank, mérőeszközök

fejlesztése

felkészített pedagógu-

sok,

mérési-értékelési team

Az érintett pedagógusok

részletes tájékoztatása,

belső továbbképzése

Elkötelezett munkatársak



tők,

pedagógusok,

külső szakértő

Soron kívüli kompeten-

cia mérés előkészítése

Felkészülés a kompeten-

ciamérésben



tők,

pedagógusok


cia mérés előkészítése


ciamérésben


tők,

pedagógusok


cia mérés értékelése


ciamérésben



tők,

pedagógusok

Országos kompetencia-

mérésben való részvétel

Szabályszerű, eredményes

lebonyolítás



tők,

pedagógusok


233

Országos kompetencia-

mérésben való részvétel

értékelése

Szakmai fejlesztést meg-

alapozó értékelés



tők,

pedagógusok

Egyéni fejlesztési tervek

rendszerének kidolgozá-

sa, a bevezetés előkészí-

tése

Egységes módszertani

alapok és dokumentációs

rendszer jön létre



tők,

pedagógusok

Bemeneti kompetencia

mérés elvégzése a 9.

évfolyamon

Teljeskörűen elvégzett

bemeneti mérés


tők,

pedagógusok

Bemeneti kompetencia

mérés értékelése

Szakmai fejlesztést meg-

alapozó értékelés


tők,

pedagógusok

A kompetencia-alapú

oktatás elmélyítése a

pedagógiai gyakorlatban

pedagógusok eszköztá-

rának fejlesztése

Kompetencia-alapú okta-

táshoz kapcsolódó

továbbképzések.

Az új módszertani eljárá-

sok intézményi szintű el-

terjesztése.

Előadások, bemutató fog-

lalkozások tartása,

Kapcsolattartás más in-

tézménnyel



tők,

pedagógusok

Az éves feladatok meg-

valósításának ellenőrzé-

se, értékelése a tanév

végi beszámolókban

Mindenki világosan látja,

mit sikerült megvalósítani

a fejlesztési tervből, érti

,hogy ennek alapján ho-

gyan használhatja saját

fejlesztési tervét a PDCA

ciklus szerint.

igazgató, igazgatóhe-

lyettesek,

Varga Tamás Általános Iskola - Hódmezővásárhely

234

17. Varga Tamás Általános Iskola


17.1. Az iskola fejlesztési terve – Szövegértés - 2008

Az OKM eredményeinek elemzése minden tanulóra vonatkozóan elkészült, a 6. osztályosok ada-

tai is feldolgozásra kerültek. Feladatonként és összesítve is összehasonlító elemzéseket végez-

tünk az országos átlaghoz viszonyítva. A gyermekek teljesítményét feladatonként, feladattípu-

sonként is értékelte a tantestület, majd célokat tűzött ki, és feladatokat határozott meg. Minden

pedagógus elkészítette saját területére a fejlesztési tervet.

17.1.1. A 2007-es kompetencia-mérés alapján a következők az eredmények, a tapasztalatok

8. osztályok (átlagunk 478)

A legtöbb megoldatlan vagy hibásan megoldott feladat a nyílt végűek közül került ki: önálló vé-

lemény formálása és annak alátámasztása; szavak, kifejezések, szövegrészek értelmezése; össze-

függések meglátása és az alapján következtetés levonása, cím adása és értelmezése, időrendi

sorrend felállítása.

Tanulóink eredményei meglehetősen nagy szóródást mutatnak: 1. szint alatti tanuló nincs, vi-

szont 4. szinten teljesítő is csak 1 fő. A többiek az 1. és 3. szint között teljesítettek. Célunk, hogy

tanulóink magasabb képességszintre jussanak el, és minél kevesebb legyen az 1. szinten teljesí-

tők száma.

Tanulóink zöme átlátja a szövegben nyilvánvalóan meglévő és hasonló információkat, képes

egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazá-

sára, illetve alacsonyabb szintű következtetések levonására. Felismeri a szöveg legfőbb gondola-

tát, és tudja értelmezni a szöveg egy meghatározott részét. Háttértudására támaszkodva képes a

szöveg egy jellemzőjének értékelésére, önálló véleményalkotásra.

Tanulóink másik fele az 1. és 3. képességszint között helyezkedik el.

Az 1. szinten levő tanulók is képesek egy vagy több egymástól független, a szövegben szembe-

tűnően jelenlevő információ azonosítására adott szempont szerint, illetve a szövegbeli informá-

ciók közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére. Ismert téma esetében képesek a szöveg főbb

témájának és a szerző szándékának azonosítására. Megfelelő háttértudással képesek a szöveg egy

jellemzőjének értékelésére, egyetlen szempont figyelembe vételével egyszerű következtetések

levonására.

A 3. szintet elért tanulóink több szempont figyelembe vételével is megtalálják az információk

közötti kapcsolatokat, képesek azok azonosítására, illetve annak kikövetkeztetésére, mely infor-

máció tartozik relevánsan a feladathoz. Képesek összefüggések felismerésére és megértésére,

következtetések levonására, a szövegrészek egységbe rendezésére. Képesek egy szó, mondat, a

szöveg egészének vagy részleteinek értelmezésére, a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai

jegyének értékelésére. Véleményt tudnak formálni saját tapasztalataik, gondolataik alapján.

17.1.2. Fejlesztendő területek

Tanulóink magasabb képességszintre jutása érdekében – általánosított következtetéseink

levonása, tapasztalataink alapján – a következő területek fejlesztését kell kiemelten célul kitűzni:

helyes tanulási szokások kialakítása,

koncentrációs készség és fegyelem/kitartás fejlesztése,

az olvasás sebességének és minőségének javítása,


235

a kreatív és logikai gondolkodás fejlesztése,

a vita és érvelési készség kialakítása, fejlesztése,

a kommunikációs készség fejlesztése.

Az eggyel magasabb szintre jutás érdekében a következők a feladataink:

Az 1. szinten levő tanulók 2.-ba való jutása érdekében:

készségfejlesztő gyakorlatok naponta,

az általános, értő olvasás fejlesztése (naponta néhány soros szövegekkel legalább): miről

szól a szöveg, mi a témája, fő gondolata; címmagyarázat, címadás, stb.,

több mondatban vagy bekezdésben elhelyezkedő információ visszakeresése, több közül a

megfelelő kiválasztása, gondolatok, definíciók, kulcsmondat visszakeresése,

következtetések levonása, összehasonlítása, bizonyítékok felismerése, felsorolása, vala-

mely tett okára, céljára vonatkozó következtetések levonása, következményeinek, hatása-

inak vizsgálata (érvek, ellenérvek).

A 3. képességszint eléréséhez:

készségfejlesztő gyakorlatok a koncentráció, a logikus gondolkodás, az ok-okozati össze-

függések felismerése, a lényeglátás, az elvont és gyakorlati gondolkodás fejlesztésére,

a szöveg , egyes szövegrészek értelmezése, tömörítése, értékelése és reprodukálása,

véleményalkotás szöveghez kötődően és önállóan.

A 4. képességszintre lépéshez:

készségfejlesztő gyakorlatok,

elvont és logikai gondolkodás fejlesztése, a szöveg logikai megértése,

az olvasott szöveg teljesebb és átfogóbb értelmezése, a szövegbe mályen beágyazott, il-

letve több kritériumnak megfelelő információk azonosítása, elrendezése,

bonyolult összefüggések feltárása, következtetések levonása, értelmezése,

véleményformálás, annak indoklása, kritikai elemzés, a szöveggel kapcsolatos hipotézi-

sek felállítása,

két- vagy többértelmű szövegrészek értelmezése,

a szöveg információinak értelmezése a való élet viszonylatában.

A szövegértési kompetenciák és készségek fejlesztése nem kizárólagosan a magyar szakos tanár

feladata, minden tantárgy magában hordozza a fejlesztés lehetőségét.

A készségfejlesztő gyakorlatokat és olvasási műveleteket minden szaktanár a maga területén

végzi, melyhez fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervek elkészültek év elején a tanu-

lók képességeinek, teljesítményének felmérése után, s ezeket a tanmenetekhez csatoltuk.

Olvasási műveletek végeztetése különböző szövegtípusokon (elbeszélő, magyarázó, dokumen-

tum) keresztül történik: forrásmunkák, életrajzok, útleírások, technikai vívmányok, találmányok

leírása, újságcikkek (kísérletek leírása, magyarázata, kutatási, régészeti eredmények), ábrák, tér-

képek, grafikonok, táblázatok értelmezése, tájékoztatók, használati utasítások, menetrendek, tör-

vények, szabályok, receptek, stb. értelmezése, alkalmazása a gyakorlatban.

Gyakoroltatáshoz szóbeli, játékos készségfejlesztő gyakorlatokat, illetve szövegeket alkalma-

zunk az egészen rövidtől a terjedelmesebbekig. A szövegekhez teszteket, feladatokat állítunk

össze különböző nehézségi fokozatban, figyelembe véve a gyerekek fejlettségi szintjét, a fejlesz-

teni kívánt területet, kompetenciát. A feladatok megoldását kérhetjük szóban és írásban egyaránt.

A tanulók fejlődését szolgálják az új módszerek alkalmazása is (egyéni, páros, csoportos tevé-

kenykedtetések, kooperatív technikák, dramatikus tevékenységek).


236

17.1.3. Célok és feladatok az egyes évfolyamokon

5. osztály:

olvasásfejlesztés (egyéni és közös, hangos és néma, szelektív),

információ-visszakeresés (konkrét, szinonimák, definíciók, specifikus gondolatok),

összefüggések felismerése,

a történet időbeliségének rendezése,

körülmények, helyszín, téma, fő gondolatok megfogalmazása,

egyszerű következtetések levonása, párhuzam, ellentét,

lényegkiemelés, vázlatkészítés, tömörítés,

egy szereplő érzelmének megfogalmazása,

dokumentum jellegű szöveg megjelenített adatainak értelmezése,

rövid, egyszerű véleményformálás, indoklás,

kommunikációs gyakorlatok szóban és írásban,

egyszerű szövegalkotási feladatok (fogalmazás, sms, e-mail, képleírás).

6. osztály:

az olvasási sebesség, az olvasás minőségének javítása,

szövegbeli információ visszakeresése, értelmezése; feltételes illetve több szempontú in-

formáció,

szövegben megjelenő egyszerű ok-okozati viszony keresése,

egy történet/szöveg elemei; az általuk megjelenített valóságkép megítélése,

szerzői szándék azonosítása konkrét utalások alapján,

érzelmek és cselekedetek közötti kapcsolat megtalálása, motivációjuk értelmezése,

egy dokumentum részleteinek értelmezése, összekapcsolása személyes tapasztalatokkal,

szövegbeli események szubjektív megítélése, egy szereplő lépései és a tanulók elképzelé-

seinek összehasonlítása,

szövegbeli kapcsolatok felismerése,

a szöveg legfőbb gondolatának megfogalmazása,

alacsonyabb szintű következtetések levonása, egy eseményből egy másikra való követ-

keztetés.

7. osztály:

az információk közötti kapcsolat megtalálása több szempont figyelembe vételével,

új információ/következtetés létrehozása a szövegbe foglalt információknak és a tanuló

már meglevő ismereteinek az összekapcsolásából,

összehasonlítás, következtetések levonása, bizonyítékok felismerése és felsorolása,

szövegrészek egységbe rendezése,

érvek, ellenérvek sorakoztatása, ezekből a legfőbb gondolat kikövetkeztetése,

általánosítások azonosítása a szövegben,

két szereplő közötti kapcsolat leírása,

a szöveg egy jellemző tartalmi és formai jegyének értékelése,

szövegre való reflektálás saját tudás, tapasztalat és gondolatok alapján,

a szöveg információinak értelmezése a valóság tükrében.


237

8. osztály:

a szövegbe mélyen beágyazott, abban nem szó szerint szereplő információk azonosítása,

elrendezése,

több kritériumnak megfelelő információ visszakeresése,

bonyolult összefüggések feltárása ismeretlen szövegben,

a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolat felismerése, következtetések értelme-

zése,

két- vagy többértelmű szövegrészek értelmezése,

a szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai szintű megítélése,

a szereplők közötti viszonyrendszer felismerése, véleményezése,

a szöveg kritikai szempontú értékelése, a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítása.

A feladatok összeállításánál ügyelni kell a nehézségi fokra, az olvashatóságra és értelmezésre, a

kérdéstípusra és a feladatok rendezési elvére. Elemezni kell a tanulónak a szövegfeldolgozás

során várható gondolkodási műveleteit, az adott feladatra várható és adható válaszokat, s a meg-

oldáshoz szükséges jártasságok és készségek összetevőit. Ügyelni kell arra, hogy a szöveg ön-

magában is megállja a helyét, besorolható legyen, és az ehhez tartozó kérdések is egyértelműen

csoportosíthatók legyenek. 5-6. osztályban a következtetés, 7-8. osztályban az értelmezés kap

nagyobb hangsúlyt.

Ajánlatos a házi/kötelező olvasmányok feldolgoztatása segítő, értelmeztető kérdéssorok, felada-

tok alapján.

Év elején, félévkor és év végén mérésre kerül sor, a tanulók eredményét, fejlődését egyenként

értékeljük. Számon kérhető, mérhető mutatókat kell rendelni az egyes feladatokhoz. A mérési-

értékelési rendszert iskolai szinten működtetni kell. A szóbeli értékelések a tanítási órákon fo-

lyamatosak, ösztönző jellegűek. A tanulási folyamatban különböző nehézséggel küzdő tanulók-

nak (a szakértői véleményben meghatározottak szerint) biztosítjuk a javasolt hosszabb felkészü-

lési időt, az értékelés egyénre szabott módozatait (pl. csak szóban kérjük számon).

Az eredményesebb tanulás-tanítás érdekében fontos az új módszerek alkalmazása órákon (ko-

operatív technikák, tevékenykedtetés, drámapedagógia, a tanulás tanításának metodikája), a sok-

oldalú szemléltetés, az IKT eszközök használata, együttműködés a fejlesztő- és gyógypedagó-

gussal, szoros és következetes együttműködés a tantestületben, folyamatos önképzés, önértékelés

a pedagógus részéről.

Intézményi fejlesztési programok

Documents