Top Banner
1 Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS FÓRUMA Dr. Köpeczi-Bócz Tamás 2006. október 24.
29

Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

Mar 18, 2016

Download

Documents

Livia

Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei. SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS FÓRUMA Dr. Köpeczi-Bócz Tamás 2006. október 24. Tervezés menetrendje. OP-k első olvasatban a kormány előtt volt október 11. Társadalmi vita vélemények megküldésére 2006. november 8.-ig - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

1

Szakképzés fejlesztési programok háttere és

lehetőségei SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK

IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS FÓRUMA

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás

2006. október 24.

Page 2: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

2

Tervezés menetrendje

• OP-k első olvasatban a kormány előtt volt október 11.

• Társadalmi vita vélemények megküldésére 2006. november 8.-ig

• OP-k második olvasatban a Kormány előtt, november 20.

• OP-k EU Bizottsághoz való benyújtása november vége

• Akcióprogramok elkészítése november vége• Első pályázatok kiírása 2007 január

Page 3: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

3

Ágazati Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján

Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím

Gazdaságfejlesztés OP GOP [email protected]

Közlekedés OP KÖZOP [email protected]

Társadalmi megújulás OP TAMOP [email protected]

Társadalmi infrastruktúra OP TIOP [email protected]

Környezet és energia OP KEOP [email protected]

Államreform OP ÁROP [email protected]

Elektronikus közigazgatás OP EKOP [email protected]

Page 4: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

4

Regionális Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján

Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím

Nyugat-dunántúli OP NYDOP [email protected]

Dél-alföldi OP DAOP [email protected]

Észak-alföldi OP EAOP [email protected]

Közép-magyarországi OP KMOP [email protected]

Észak-magyarországi OP EMOP [email protected]

Közép-dunántúli OP KDOP [email protected]

Dél-dunántúli OP DDOP [email protected]

Page 5: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

5

Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén

A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai

Foglalkoztatási ráta

EU átlag (2004)

Uniós célkitűzés

ek(2010)

Magyarország

(2004)EU-15 EU-

10*

EU-25 EU-25

Összesen (15-64)

64,7 56,0 63,3 70 56,8 (romák 29)

Nők 56,8 50,2 55,7 60 50,7 (romák 20)

Férfiak 72,7 62,0 70,9 - 63,1 (romák 38)

55+ 42,5 32,3 41,0 50 31,1

Page 6: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

6

Teljes adóbevétel a GDP arányában

• EU-átlag: 39,9• (Eu25)• Magyarország: 39,1

• Forrás: EUROSTAT 2003

Page 7: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

7

Állami kiadások szerkezete

Page 8: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

8

Iskolázottság az EU-ban

Page 9: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

9

Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban

EU-átlag: 24,3(EU19, OECD-tagok)Magyarország: 13,8Forrás: EUROSTAT 2004

Page 10: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

10

Műszaki és természet-tudományi szakok presztízse

Page 11: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

11

Iskolai tanár/diák arány az EU-ban

Page 12: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

12

Nyelvi kompetenciák az EU-ban

Page 13: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

13

A népesség iskolázottsága 1960-2001

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1960 1970 1980 1990 2001

Felsőfok

Érettségi

Szakmai oklevélérettségi nélkül8 évfolyam

8 évfolyamnálkevesebb

Iskolai végzettség alakulása

F: népszámlálás 2001

2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).

Egész életen át tartó tanulás

Page 14: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

14

Helyzetértékelés (29. oldal)• Gyereklétszám• A 18-19 éves korosztály 1/5-e szerez szakmát• Az elmúlt dekádban felére csökkent a

szakmunkástanulók száma és 40%-al nőtt a szakközépiskolások száma

• A szakiskolák technikai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalati

• Gyenge a szakképzés presztízse, illetve a munka világába történő átmenet

• 1990-ben 465 intézmény szakiskolai képzés, 2005/06-os tanévben 627

Page 15: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

15

Helyzetértékelés (29. oldal)• A képzések koordinálatlanok,

szétaprózottak• Ezért rossz illetve alacsony a képzés

színvonal, tárgyi, személyi feltétele• a kontraszelekció• a szakiskolák felkészületlenségéből

fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%),

• a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje nem megfelelő

Page 16: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

16

Helyzetértékelés (30.oldal) NFT I. eredmények

• OKJ (800-ról 416-ra csökkent)• OKJ átláthatóbb• 16 TISZK

Page 17: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

17

Szakképzési kereslet-kínálat spontán

Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint

Mun

kaer

ő ke

resl

etK

épzé

si k

ínál

at

Page 18: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

18

Szakképzési kereslet-kínálat irányított

Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint

Mun

kaer

ő ke

resl

etK

épzé

si k

ínál

at

Page 19: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

19

Szakképzési kereslet-kínálat optimalizált

Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint

Mun

kaer

ő ke

resl

etK

épzé

si k

ínál

at

Page 20: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

20

Mi a szakképzés definíciója• (71. oldal) erősödjenek az oktatás-

szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépést.

Page 21: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

21

A „Munkanélküliség” funkció juttatásainak osztályozása

Pénzbeli juttatások•Teljes munkanélküli-segély•Részleges munkanélküli-segély•Korhatár előtti nyugdíj munkaerő-piaci okok miatt•Szakképzési támogatás•Végkielégítés•Egyéb pénzbeli juttatásokTermészetbeni juttatások•Mobilitás és áttelepülés•Szakképzés•Álláskeresési szolgálatok és munkahely teremtő támogatás•Egyéb természetbeni juttatások

Page 22: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

22

A SZOCIÁLIS VÉDELEM INTEGRÁLTEURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZERE

(ESSPROS)

• A Szakképzés definíciója igen szigorú, és csak azok a programok tartoznak bele, amelyeket munkanélküliek, vagy a munkájuk elvesztésével fenyegetettek részére indítanak, és vagy társadalombiztosítási alapok, vagy állami intézmények finanszírozzák. Nem tartoznak ide a munkáltató által finanszírozott képzések és átképzések. Ez utóbbiak mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekeit szolgálják, és nem tartoznak az ESSPROS körébe. Hasonlóképpen, az ország oktatási rendszere keretében nyújtott szakképzést is kizárjuk, mivel az ESSPROS nem terjed ki az „Oktatás” funkcióra.

Page 23: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

23

LLL stratégia (56. oldal)• 2215/2005 (X.13) sz. kormány-határozat 7

célból, 4 közvetlen szakképzést érint :• a szakképzés és a felnőttképzés egymásra

épülésének, erősítése• a regionális és régiók közötti együttműködést

megvalósító képzőintézményi hálózatok létrehozása

• a szakképzés vonzerejének növelése• a civil és egyéb nem állami finanszírozású

szervezetek bevonása a szakképzéssel kapcsolatos közfeladatok ellátásába

Page 24: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

24

Stratégiai Környezeti Vizsgálat (67. oldal)

• Nem derül ki, hogy a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és az élethosszig tartó tanulás céljai miként tartoznak egy rendszerbe és a tervezett fejlesztések hogyan erősítik egymást.

Page 25: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

25

Indikátorok• Eredmény (74. oldal): Az

iskolarendszerű szakképzésből kilépők közül a szakmájukban elhelyezkedettek aránya a kilépés után 1 évvel

Page 26: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

26

Szakképzési prioritás (75. oldal)• Minőségi és a gazdaság igényeinek megfelelő tényleges

képzés-kínálat kialakítása• Képzőktől független szereplők bevonása a vizsgáztatásba• A szak- és felnőttképzésben oktatók szakmai és munkahelyi

tapasztalatszerzése, továbbképzése• Tanulók szakmai idegen nyelv ismeretének fejlesztése• Új tanulási formák, pl. távoktatás• Egyéni motiváció erősítése a tanulás iránt (presztízs

növelés) • Előzetes tudás elismerése, nem-formális és informális

rendszerek összekapcsolása • Regionális képzési hálózatok – RKK, szakközépiskolák,

szakiskolák, TISZK• Különböző szakmákra képező intézmények tényleges

integrációja a rugalmasság és hatékonyság érdekében

Page 27: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

27

Tisztázandó kérdések• Gyakorlati képzés (minőségének

javítása)• Munkakultúra• Hazai fejlesztések kapcsolódása• Intézményi integráció ütemezése

(konszenzus a fenntartókkal és az iskolákkal)

Page 28: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

28

Humán fejlesztések más operatív programokban

Regionális operatív programok, Közép-Magyarországi ROP – átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése, könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások)

Környezeti- és energetikai OP - közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program

Gazdaságfejlesztési OP - felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban vállalatokkal közös kutatási, ipari projektekben

Közszolgáltatások korszerűsítése OP - e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

Page 29: Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

29

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Dr. Köpeczi Bócz Tamás

Igazgató

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

EQUAL Program Irányító Hatósága

Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon: 06 1 354-3680

Fax: 06 1 354 39 11www.nfh.hu

www.hefop.hu