INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ANTISZEGREGÁCIÓS TERVgov.pecs.hu/download/tajekoztatok/ivs/pecs_aszt.pdf · I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV ... stratégiai fejezetben kerülnek

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

INTEGRÁLT

VÁROSFEJLESZTÉSI

STRATÉGIA

ANTISZEGREGÁCIÓS TERV

2008. JÚLIUS 21.

2

I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV .......................................................................................3

I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI ..............................................................................3

I.2. MÓDSZERTAN................................................................................................................3

I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK ......................................................................4

I.4. HELYZETELEMZÉS..........................................................................................................5

I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása.................................................................................5

I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota......8

I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői ......................................................................................................22

I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete .............................................................................................27

I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése..............................................................................29

I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések....................................31

I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lévő szervezetek ...............................................................35

I.4.8. Oktatási szegregáció ............................................................................................................................37

I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése ............................................................................51

I.4.10. Összegzés...........................................................................................................................................60

I.5. STRATÉGIAI FEJEZET ....................................................................................................61

I.5.1. Statégiai célok......................................................................................................................................61

I.5.2. Oktatási integráció ...............................................................................................................................62

I.5.3. Foglalkoztatási integráció ....................................................................................................................71

I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései ...............................80

I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...........................................................88

I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttműködés

kialakítása......................................................................................................................................................93

I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...........................................................................95

I.5.8. Pályázati lehetőségek ...........................................................................................................................96

I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT

ANYAGOKRÓL ..................................................................................................................104

I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL ......105

3

I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV

I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI

A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a

vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az

esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek

tekinthetők. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elsősorban

földrajzi szempontok alapján történik meg, főképpen olyan területegységeket, városon belüli

lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló

statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest.

Az anti-szegregációs terv célja a telepszerű, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi,

gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok

kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetőek

lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a

szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez

kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhető

közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is

I.2. MÓDSZERTAN

Az Antiszegregációs terv két fő részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a

stratégiai részre. Előbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd

elemzésére, továbbá a város egészét érintő tényezők bemutatására. A fejezet támaszkodik az

Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a

városok számára” által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segítő szempontokra. A

stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján

a program céljai és a szegregációt csökkentő eszközök.

Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a 2001. évi KSH Népszámlálás

adatai, valamint az antiszegregációs szakértők és a városvezetés véleményei alapján történt

meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a

város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az

önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is.

4

További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel,

valamint a helyi civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések is, ezen

megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv

kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor

alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetővel, Magay Miklós osztályvezetővel, Kiss

András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos

információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az

egyes szegregátumok háziorvosaival.

A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása

további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során. 2008.

május 16-án az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel, a Cigány Kisebbségi

Önkormányzat képviselőivel, továbbá a helyi képviselőkkel, valamint civil szervezetek

képviselőivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervről, ahol számos javaslat,

észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas,

Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek

során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni. 2008. május 27-én újabb terepbejárásra

került sor, ahol az előbbieken túl a város más részein lévő szegregáló területek bejárására is

sor került. 2008. május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol

számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban.

Az antiszegregációs szakértőkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik

folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan.

A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv

kidolgozása során felhasználtunk.

I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK

A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elsősorban a rendszerváltozás utáni

gazdasági változásokban keresendő. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind

odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív

keresőké rohamosan nőtt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles

rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz

helyzetben lévő családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is

5

ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben

érintették a város azon tagjait, akik korábban elsősorban az alacsonyabb presztízsű

foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elsősorban a roma

népesség vált., leginkább ugyanis ők váltak érintetté a munkahelyek bezárásában.

Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjedően nem tudtak újra munkához jutni,

ami számos szociális probléma forrását jelenti.

A szociális problémák gyakorta nagyobb összefüggő területrészekre is jellemzőek, emiatt

Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetűek

koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemző értékeket. Ez a slumosodás,

földrajzi szegregálódás öngerjesztő folyamat is egyben: az ilyen közegből elköltöző,

módosabb családok helyére – az alacsonyabb fenntartási költségek miatt – szegényebb,

szociális problémákkal küzdő lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész

leszakadásának folyamatát.

A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a

kirekesztődés folyamatával. A jövedelmektől, a munkaerőpiactól, a szolgáltatásoktól és a

társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul

ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdők számára az egyenlő hozzáférés lehetősége csorbul,

amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszülős családban nevelkedő,

inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkező családokban nevelkedő gyermekek a

legveszélyeztetettebbek.

I.4. HELYZETELEMZÉS

I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása

A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott

szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek

nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és

rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve

meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 fő fölötti (a szegregációs mutató a

2001-es népszámlálási adatokból állítható elő). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely

területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató

50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett

6

értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató

kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem

tekinthetők valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a

szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló,

áttekintő térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szereplő,

lila színnel jelzett területek döntő többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi

szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy

az 50%-ot csak megközelítő területeket külön felsoroljuk majd az anyagban.

1. ábra: áttekintő térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthető területekről (2001)

Forrás: KSH

7

2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001)

Forrás: KSH

3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001)

Forrás: KSH

A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk

szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos

társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi

részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint

Gyárvárosban két területen is.

8

A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául

a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó

adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett

beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott

jellemzők szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegítő Szolgálat 2006-ban készült

kérdőíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek.

I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete,

infrastrukturális állapota

I.4.2.1. A pécsbányai szegregátum (1.)

A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca,

Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja

magába.

A szegregátum kialakulása elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy a terület egykoron -

a közeli bányáknak köszönhetően – bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más

részein kialakult, magasabb minőséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt

élő, magasabb presztízsű bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan

megépült lakótelepekre (elsősorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es

évektől kezdődően). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfelől a város más részeiből,

másfelől az ország más területeiről olyan személyek, akik elsősorban az alacsony fenntartási

költségeknek, valamint a közeli munkalehetőségeknek köszönhetően költöztek be az

elhagyott épületekbe. A munkalehetőségek megszűntével azonban az újonnan beköltözők

életminősége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tűzdelt

társadalmi helyzetet.

A város egészére jellemző folyamatok alapvetően befolyásolták nem csupán a pécsbányai,

hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi

változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika

jelentős folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac

kialakulásával megkezdődött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres

ingatlanok hasznosítása, felértékelődtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek

(pl.Tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely

9

jelentős átrendeződéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízsű

lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban

az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga

katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezdődött, illetve felgyorsult bizonyos külső

lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna,

Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése

következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelentős része komoly adósságokat

halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások

következtében elindult egyes lakótelepek leértékelődése is (pl.Kertváros egyes területei).

Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások döntő

részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetőbb veszélyelhárítási

feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi,

életmódbeli helyzete, önerős felújításai határozzák meg. Emiatt jelentős különbségek vannak

az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szemét-

tárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfőbb oka ennek, hogy több

helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra.

A több mint 150.000 fős pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz

viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhető meg (14,5%,

illetve 64,8%), míg az időskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A

pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek

korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elsősorban annak köszönhetően, hogy a

fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív

korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az

időskorúak aránya pedig hozzávetőlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak

magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényező együttes

hatására vezethető vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban

„a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen

van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az

iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb.

10

nem járul hozzá magyarázó erővel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkentő

hatása, az kevésbé erős, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emelő, illetve a magas

jövedelmek gyermekszámcsökkentő hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma

érhető tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát,

azonban a népességen belül a növekvő társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám.”1

Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelentős mértékben

romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze

52,9%-ot tett ki az aktív korú népességből. A pécsbányai szegregátum területének

lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek

köszönhetően mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét

jellemző átlagokat (39,8%, illetőleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebből

következően igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a

munkanélküli népesség aránya is (27,6%).

A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsőfokú végzettségű lakos a

területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségűek

aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel

rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerőpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú

foglalkoztatott döntő többsége, közel 84%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban

volt foglalkoztatva.

A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemző. A

93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati

bérlakás (az összes lakás 85%-a).

A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok

aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt,

meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok

szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).

Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elsősorban légúti megbetegedések, idült

gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elsősorban a nem megfelelő lakhatási és

1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon – szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot,

szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting, 2004.

11

higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült

ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elsősorban a cigarettázás (már igen fiatal

korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemző. Az ezt az állapotot meghatározó

tényezők közül kiemelkedő szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az

aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen

járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához.

A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van,

a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskörű a közvilágítás

is, azonban az útminőség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya

ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás

nincsen az épületben.

4. ábra: A Balogh-ház

A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A

főpályaudvarra menő 40-es busz munkanapokon csúcsidőben 15 percenként jár, csúcsidőn

kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás

időközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a

végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot

jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület

12

elérhetősége csúcsidőn kívül emiatt nehézkes.

A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások

infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élők szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A

felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több

mint felében (54%-ában) található fürdőszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért

lakások 43%-a gondozott megfelelően, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben

elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások

összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a

szemétdíjakból tevődött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen

rossz, ami jelentős jövedelmi problémával párosul.

2006-ban a Családsegítő Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdőívezést. 32

lakás található itt, ebből 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a

kérdőívet. A mellékhelységek romosak, tetőszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása

nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetőszerkezet omlik, a cserepek

potyognak, a tető beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcső omlik. A

lakások egyértelműen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és

vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban

laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot,

azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a

lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák

vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a

leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a

többiek minőségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a

tetőt teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll.

Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek

emberek. Ha esik az eső, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A

födém véleményem szerint életveszélyes. Ebből az épületből azonnal ki kellene költöztetni az

embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos

látogatók a kígyók. A lakosok jelentős száma a következőkből él: családi pótlék, rendszeres

gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET.

A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos

és elhanyagolt. Nagy a fertőzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen

gyakran befagy. 3 lakás található itt, melyből egy üres. Két kérdőívet készített itt 2006-ban a

13

Családsegítő Szolgálat. A lakásproblémájukat minőségi lakáscsere igénylés beadásával

kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt

I.4.2.2. A szabolcsi szegregátum (2.)

A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tűzoltó utca,

Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár –

György-akna területén található.

A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethető vissza, mint a pécsbányai szegregátum

esetében: az 1950-es évektől kezdődően az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb

presztízsű csoportok települtek, akiknek – munkalehetőségek híján – életkörülményei nagy

mértékben leromlottak a rendszerváltozást követő években. Az ide költözöttek elsősorban a

környező településekről érkeztek, valamint a város más részeiből, hogy a korábbiaknál

magasabb minőségű lakókörülmények között tudjanak élni.

A 694 állandó lakossal rendelkező területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül

magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idősek aránya ezzel

szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a

pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az

idősek alacsony aránya vélhetően összefüggésben van a szegény rétegekre jellemző, a rossz

egészségügyi állapotból is következő, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség

aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el.

A népesség munkapiaci helyzetére jelentős hátrány jellemző. A foglalkoztatottak aránya

mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel

52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami

28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelentős része tehát nem

rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán

alacsony presztízsű munkahelyen tudott elhelyezkedni.

A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán

elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsőfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán

általános iskolai végzettségűek aránya igen magas, 67%-os.

A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony

komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen

14

önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemző

tehát az erőteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is

mutat. A lakások jelentős része igen rossz állapotú, felújításra szorul.

5. ábra: Lakóház a Györgytelepen

A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú

lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönhetően

rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élők szociális segélyeiről a város és a

szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet)..

A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elsősorban.

Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol),

valamint a táplálkozás nem megfelelő volta befolyásolja kedvezőtlenül a lakosság

egészségügyi állapotát.

A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskörű, a

csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében

nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos.

A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok

biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetőséget csak kevésbé képes

javítani, munkanapokon elsősorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont

akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis

mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A főpályaudvarról induló 31-es busz

szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal.

Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A főpályaudvarra induló

15

31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidőben negyedóránként, csúcsidőn kívül

átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és

munkaszüneti napok egészére jellemző. A szegregátum területének elérhetőségét tehát ez

utóbbi járat képes megfelelő szinten biztosítani, csúcsidőn kívüli, átlagosan fél órás követési

távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetőségét.

Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen

fürdőszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A

lakásoknak mindössze fele megfelelően gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a

elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemző: a közüzemi, valamint lakbérek

összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát.

A Családsegítő Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113

fő él a telepen, ebből 41 nő, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a

téli időszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek.

Jelentős a szolgáltatók felé meglévő tartozás, mivel az adósságkezelési program előírásának

sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A

telepen a patkányok is jelen vannak.

I.4.2.3. A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.)

A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a

Sport utca mindkét oldalát magába foglalja.

A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák

létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában,

attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni,

folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétől kezdődően azonban az egykori lakások

döntő részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszerű

zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen

alacsony minősége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb

rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetőségek hiányában.

A 172 állandó lakosú terület korösszetétele – az előzőekben már taglalt szegregátumokhoz

hasonlóan – nagy mértékben eltér a város egészének értékeitől, elsősorban a fiatalok

szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban

16

bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van

összefüggésben.. Az alacsony arányú időskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú

népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%).

Munkaerőpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetűnek tekinthető: a

foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a

rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya,

ahol aktív kereső nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az előzőekből is következik,

hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya is igen

nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a

város lehatárolt szegregátumai körében.

A munkaerőpiaci lehetőségeket nagy mértékben beszűkíti a lakosság alacsony

iskolázottsága: a felsőfokú végzettségűek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen

magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (76,5%).

A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem

képes a mai kornak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony

komfortfokozattal rendelkező lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati

lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen

tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthető a város

egészéhez viszonyítva.

A lakosok alacsony szintű gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak

egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A

területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere

fejezetben írunk bővebben.

A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák

mutatkoznak. Elsősorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a főbb

problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemző. Az

egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok

továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet.

A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskörű, közvilágítás ugyancsak minden

utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig

nem rendelkeznek szilárd burkolattal.

A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhető, azonban a közeli buszjáratok

17

300-400 méter sétával megközelíthetőek. Ezeknek köszönhetően a területet viszonylag nagy

számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a

107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjéből (5-10 perces követési távolság)

fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetősége megfelelő.

A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelentős

infrastrukturális és szociális problémák jellemzőek. A lakások felében nincsen fürdőszoba és

illemhely (43,7%). Megfelelően gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes

gondozottság jellemző. Az eladósodottság itt is jellemző, a háztartások összjövedelmének

átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga.

I.4.2.4. A gyárvárosi, északi szegregátum (4.)

A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Előd utca közötti területet jelenti.

A szegregátum kialakulása – hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz – elsősorban

annak köszönheti létét, hogy a környékről az egykori lakóépületek többsége helyére ipar

települt, csupán néhány zárványszerű településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízsű

lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektől kezdődően indult meg, amely

időpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeiről, illetve a környező

településekről.

A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az

állandó népesség száma csupán 74 fő volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség

korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található

a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt

(19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idősek aránya, mint Pécs egészében (23,7%).

Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt.

A szegregátum lakosságának munkaerőhelyzete alapján igen hátrányos helyzetű: a

foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív

korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya

ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban

vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a

foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélhetően

jóval nagyobb.

Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak

18

az aránya, akik alacsony presztízsű munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely

mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsőfokú

végzettségűek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya

pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján

elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétűbb, mint a többi szegregátum esetében, itt

ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek.

A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28

lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú.

A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú.

6. ábra: Gyárváros észak házsora

A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelműen alacsony szintű, ezt mutatja az is,

hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy

helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a

szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet)..

A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönhetően a nem

megfelelő higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemző

az alkoholizmus, illetve jellemzőek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is.

A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de

több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen

megközelíthető.

19

A szegregátum – köszönhetően annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bővelkedő

Zsolnay Vilmos út mentén fekszik – elérhetősége megfelelő. A területet érinti a 2-es, 2/A,

20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat.

A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedvezőtlen, ugyanis

a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is

csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelően, 71%-a

közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is

jellemző, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi

tartozások.

A 2006-os kérdőíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre.

A lakók elmondása szerint a tetőszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások

lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A

melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt,

sok a szemét. Hat család más településről költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról

történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás főleg lakbérből, vízből

és szemétből van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lévő

WC. A partoldalban lévő bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a

szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres

gyermekvédelmi támogatást. 6 fő van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak

rendszeres szociális segélyt.

I.4.2.5. A gyárvárosi, déli szegregátum (5.)

A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén

fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntől

észak-nyugati irányban található.

A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethető vissza, mint ami a

vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemző. A

környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízsű lakosok

költöztek az 1950-es évektől kezdődően.

A terület lakosságszáma 2001-ben 89 fő volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya

(34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony időskorú népesség

20

(12%) munkaerőhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a

8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett

2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is

(92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta „csupán” 43%-os, ami ismételten felhívja a

figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra.

A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a

maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségűek is

alig laknak a területen.

Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a

rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi,

hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát

rendkívül előnytelen.

7. ábra: Gyárváros déli lakóházak

Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások

voltak. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális

ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).

A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelelő lakókörülmények miatt problémákkal

tűzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzőek a légúti betegségek és káros

szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van.

A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás 2008-

21

ban teljeskörűen kiépül, a közvilágítás pedig ugyancsak teljeskörű. Az úthálózat azonban több

helyen szilárd burkolattal nem rendelkező makadámút.

A szegregátum területe tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, a járatok száma és

követési távolsága megfelelően képes kielégíteni az igényeket. A szegregátumból elérhető a

2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 21/A, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as, M89-es buszjárat.

A terület 2006-os felmérése alapján az itt található önkormányzati lakások infrastrukturálisan

igen elhanyagoltak. A lakások közel negyedében található csak fürdőszoba, illemhely pedig

még ennél is kevesebb lakásban lelhető fel (17,6%). A lakások kevesebb mint fele gondozott

megfelelően (46%), közepesen gondozott 52%-uk. Elhanyagolt állapotban viszont igen

kisszámú lakás van. A háztartások eladósodottsága különösen jellemző az itt élőkre:

közüzemi és lakbér hátralékok ugyanis a jövedelemátlagot 253%-is meghaladják.

A 2006-ban készült kérdőíves felmérés során a Csaba utcában készült kérdőívezés. Ennek

során 23 lakásból 15-ben készült kérdőív. 2 család megtagadta a válaszadást és 1 lakás üres. 7

család másik településről költözött ide. 3 önkényes lakásfoglaló van, melyből egy rendelkezik

lakáshasználati megállapodással. A családok többsége a bentlakásuk óta meszelt. 5 család

javított a komfort fokozaton, és szigetelést is végeztek. 8 családnak elmondásuk szerint nincs

tartozása. Mindenkinek van áram a lakásában. Minden család egymaga használhatja a kültéri

WC-t. Egy háztartás villannyal, a többi fával oldja meg a fűtést. A jövedelem többségét a

családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rokkant nyugdíj teszi ki. Sok a

patkány, az egér és a csótány.

A vizsgált szegregátumok mindegyikéről tehát elmondható, hogy az itteni társadalom

hátrányos helyzete négy fő problémakör mentén rajzolódik ki: egyfelől iskolázottsági szintjük

nagyon alacsony, körükben maximum az általános iskola nyolc osztálya a legáltalánosabb.

Nagy részben ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelentős része munkanélküli,

egyedüli bevételi forrásuk leginkább az állami vagy önkormányzati segélyek. Harmadrészt

lakókörülményeik sem kielégítőek, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ugyanis

kimagaslóan magas. Jelentős problémának tekinthető továbbá a lakosok kifejezetten rossz

egészségi állapota. A következő táblázatból jól látható, hogy a szegregátumok legfontosabb

társadalmi jellemzői nagy mértékben különböznek a város egészének értékeitől. A

fiatalkorúak aránya magas, a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, ami magas

munkanélküliséggel párosul, alacsony továbbá a felsőfokú végzettségűek aránya, míg az

22

alacsony komfortfokozatú lakások aránya jóval meghaladja a város egészét jellemző

értékeket.

Pécsbányai Szabolcsi Vágóhíd-környéki

Gyárvárosi északi

Gyárvárosi déli

Város egésze

Fiatalkorúak aránya

22% 31% 27% 19,7% 34% 14,5%

Foglalkoz-tatottak aránya

32,7% 32% 15% 32% 8% 52,9%

Munkanélküli-ségi ráta

27,6% 28% 58,8% 5,9% 43% 3,8%

Felsőfokú végzettségűek

aránya

0% 2,8% 2,1% 10% 0% 18,8%

Alacsony komfort-fokozatú lakások aránya

55% 73% 56% 61% 65% 8%

1. táblázat: az egyes szegregátumok főbb gazdasági-társadalmi adatai (2001) Forrás: KSH

I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői

I.4.3.1. Szegregálódó területek

A városban találhatóak olyan területek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató

kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem

tekinthetők valódi szegregátumoknak. Ezek a területek a következők:

- Somogy-Bányatelep

- István-akna

- Rücker-akna

- Káposztásvölgyi út

- Szabolcsfalu

- Füzes

Somogy-Bányatelep lakosságának 40%-50% közötti aránya nem rendelkezik állandó

jövedelemmel, emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel rendelkezik, a KSH adatai

alapján vett szegregátumról ezért itt nem beszélhetünk. Ennek ellenére vizsgálata, valamint a

beavatkozások megállapítása feltétlenül szükséges a terület további szegregálódásának

elkerülése érdekében. A terület lakossága nagyrészt erős helyi identitással rendelkezik, amit

23

mutat, hogy közel 10 civil szervezet működik a városrész egészében. A bűnözés is igen

alacsony szintű a területen. A munkalehetőségek azonban igen gyérek, a lakosok egy jelentős

része munkanélküli. A területen nagy probléma a csapadékvíz-elvezetés kérdése, ugyanis a

csapadékvíz-elvezető árkok nem kellően kiépítettek, kezeletlenek, emiatt a szennyvíz sok

esetben az utcán folyik keresztül, a mélyebb területeken pedig összegyűlve mintegy tavat

alkot. A terület úthálózata is fejlesztésre szorul, legtöbb esetben aszfaltozatlan.

A 2006-os kérdőíves felmérés során a 21 önkormányzati lakásból 15-en válaszoltak a

kérdésekre. A lakások többségénél beázik a tető és a tetőszerkezet veszélyes állapotban van.

A falak repedeznek. Némelyik épület fala omlik. Szinte mindegyik család festett már mióta

bent laknak a lakásban, ennek ellenére 5 kivételével mindegyikre ráférne egy alapos tisztasági

meszelés. 3 lakó illetéktelen áramvételezéssel jut elektromossághoz. A 14 kérdőívből 6

esetben nincs tartozás, a többiek nem nyilatkoztak tartozásukról. Ugyanazon 6 család nem

szeretne elköltözni a telepről, míg a többiek szeretnének változtatni lakóhelyükön.

8. ábra: Somogy-Bányatelep utcakép

Az István-akna szintén nem valódi szegregátum, lakosságának 40%-50% közötti aránya nem

rendelkezik állandó jövedelemmel, akik emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel

rendelkeznek. A lakosok száma 318 fő, a fiatalkorúak aránya 33,3%, tehát igen magas, míg a

fiatalkorúak aránya mindössze 4,1%. Az iskolázottság alacsony, a népességnek ugyanis 60%-

a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya

minimális (1,3%). A lakásállomány 92 lakásból áll, ezek 31,5%-a alacsony komfortfokozatú.

24

A szociális gondokat mutatja, hogy rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak közel

40%-a nem rendelkezik. A terület lakásállománya leromlott állapotú, fejlesztésre szorulnak,

nagy gond a nem megfelelő szigetelés, a beázás. A 2006-os önkormányzati lakások felmérése

alapján a terület lakásai infrastrukturálisan viszonylag jól ellátottak, csupán 1,4%-ukban

nincsen fürdőszoba, 6%-ukban pedig illemhely. Igen magas azonban az elhanyagolt lakások

átlaga: a lakások közel 26%-a elhanyagolt, közepesen gondozott a lakások negyede, közel

felük (48%) pedig megfelelően gondozott. Rendkívül nagy a háztartások eladósodottsága, a

közüzemi és lakbér-hátralékok a háztartások összjövedelmének átlagát 366%-kal is

meghaladják.

A 2006-os kérdőíves felmérés során a telep 34 lakásából 14-en válaszoltak a kérdésekre. E

szerint a lakók többsége a belvárosból költözött ide. 4 család rendelkezik határozatlan idejű

bérleti szerződéssel, 2 határozott idejűvel. A többi válaszadó önkényes, ebből 4 család

rendelkezik lakáshasználati szerződéssel. A lakók többsége a bentlakása óta csak festést,

illetve mázolást végzett karbantartási munkaként. Többségnek van áram a lakásában, közülük

hárman nem rendelkeznek villanyórával. Egy háztartás kivételével mindenkinek van

tartozása. Szinte mindenki (2 kivétel) el szeretne innen költözni. Ezt másik bérlakással

képzelik el, azonban egy család rendelkezik minőségi lakáscsere igényléssel.Az aktív korú

lakók többsége GYES-en van, rendkívüli segélyt vagy rokkant nyugdíjat kap. A jövedelem

jelentős hányadát a családi pótlék és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás teszi ki. A

területen rengeteg a patkány. Több lakásban van egér és csótány.

9. ábra: István-akna házai

25

A Rücker-akna szintén nem valódi szegregátum, a területen ugyanis mindösszesen 36-an

élnek. 25%-uk gyermekkorú, időskorú pedig mindössze 2,8%-uk. Felsőfokú végzettségű

lakos nincsen körükben, 85%-uk mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A 11

lakás mindegyike alacsony komfortfokozatú. A terület problémájának súlyosságát mutatja,

hogy az aktív korúak 85%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A terület távol

van a város egészétől, infrastrukturális ellátottsága emiatt minimális. A 2006-os felmérés

szerint a lakásoknak csupán 10%-ában található fürdőszoba és illemhely, megfelelően

gondozott a lakásoknak pedig csupán 23%-a. Közepesen gondozott továbbá 63%-uk, az

elhanyagolt lakások aránya viszont igen magas (13%). A lakosok eladósodottsága itt is

jellemző: a háztartások összhátraléka 171%-kal haladja meg összjövedelmét. A 2006-os

felmérés szerint sok probléma van a szemétszállítással és a díjának a fizetésével. A területen

sok lakás beázik, emellett vizet a lakások előtti csapból lehet vételezni, bár kettő lakó végzett

komfort javítást és bevezették a vizet, illetve fürdőszobát alakítottak ki. Több családnak is van

tartozása. Az emberek nagyon csekély jövedelmekből élnek. Sokan rokkant nyugdíjat,

rendszeres szociális segélyt kapnak.

A pécsbányai szegregátumhoz közel található egy igen kis lakosságszámú területegység, ahol

csupán néhány tízen laknak. Ez a terület a Káposztásvölgyi út mentén található, ahol a

pécsbányai szegregátumhoz hasonlóan igen leromlott állagú épületek találhatóak, nagyrészt

munkanélküli lakossággal. A 2006-os felmérés szerint a lakások 38%-ában nincsen

fürdőszoba, 12%-ában pedig illemhely. A lakások közel negyede különösen elhanyagolt

állapotú, háromnegyede pedig közepesen gondozott. A lakosok eladósodottsága ellenben nem

akkora mértékű, mint a már vizsgált szegregátumokban és szegregálódó területeken, a

közüzemi és lakbérhátralékok összegének átlaga ugyanis nem éri el a háztartások

összjövedelmének átlagát (72%). Problémájára megoldást fog adni a szociális

városrehabilitáció, amely környezetét nagy mértékben fogja érinteni.

A szabolcsi szegregátumhoz közel található Szabolcsfalu. Összesen 14 ház található itt,

lakosságszáma alacsony. Főként társadalmilag hátrányos helyzetűek lakják.

Infrastrukturálisan fejlődik, az ISPA keretében valósul meg a területen víz és szennyvíz-

beruházás. A lakossági problémákra megoldást fognak jelenteni a város egészére

megfogalmazott beavatkozások mellett a szociális városrehabilitáció beavatkozásai is.

Megemlítendő, hogy a Szeptember 6. tér környékén, a Krúdy Gyula utca, valamint a Bródy

Sándor utca környékén is be van jelölve egy szegregálódó területrész, azonban 2001 óta ez a

terület sokat fejlődött, infrastrukturálisan megfelelően kiépített, kellemes környezettel,

26

magasabb presztízsű lakosokkal.

A felsorolt területek mindegyikének kialakulása hasonlóan történt, mint ami a pécsbányai,

valamint a szabolcsi szegregátum esetében volt: az egykori bányászkolóniákon az egykoron

élt bányászok folyamatosan elköltöztek, helyükre pedig alacsonyabb presztízsű lakosság

érkezett.

A Füzes területe szintén egy szegregációval érintett területrész a KSH adatok alapján,

azonban lakosságszáma minimális, mindössze 30 fő lakik a területen. Nagy mértékben

különbözik azonban a fentebb felsorolt szegregátumoktól, valamint szegregálódó területektől.

Infrastrukturálisan ugyanis kiépített, úthálózatát jelenleg újítják fel, emellett a víz, az

áramszolgáltatás, a szennyvízelvezetés kiépített. A lakosság összetétele is más: viszonylag

magas a felsőfokú végzettségűek aránya (7,7%), A foglalkoztatottak aránya is magas, az aktív

korúak 47,8%-ának volt munkája 2001-ben, a munkanélküliségi ráta ennek ellenére igen

magas (15,4%). A 12 lakásból 4 lakás önkormányzati fenntartású. A terület tehát lényegesen

jobb helyzetben van, mint a többi említett területrész, mind infrastrukturális, mind társadalmi

állapota rendezettebb azoknál, a KSH adatokkal ellentétben a valóságban ma már

szegregációval nem érintett.

Számos kisebb területrész található még a város környékén, amelyet a KSH kartogramja

szegregációval érintett területként jelöl. Ezek közül azonban számos szőlőhegyet, és ottani

présházakat jelöl, amelyek népességszáma minimális, sok esetben még a 10 főt sem éri el.

Ezek a térképen jelzett, érintett területek a következők: a Postavölgytől keletre jelzett 2

területrész, továbbá Hirden a Kerékhegy, Múrom szőlőhegye, valamint három kisebb terület a

Szabolcshegyen. Ezek mindegyike minimális lakosságszámmal rendelkezik, elsősorban

idősebb lakosokkal, akik valamilyen oknál fogva kiköltöztek a városból a szőlőkbe.

Társadalmilag ezért nem hasonlíthatóak össze a szegregátumok lakosságával, lakosságszámuk

pedig minimális, ezért a szegregáció veszélye ezeken a területeken nem áll fönn.

I.4.3.2. Egyéb, a KSH által jelölt területek

Ahogy már említettük, a KSH által kijelölt területek jelentős része intézményeket, vagy

iparterületeket jelöl. Ezek mindegyikének felsorolásától eltekintünk, felsoroljuk azonban

azokat a területeket, amelyek a 2001-es Népszámlálás alapján ugyan szegregálódó

területeknek voltak tekinthetőek, azonban mára helyzetük jobbra fordult. Ilyen területek

találhatóak a Patacs északi részén lévő domboldalon, amely ma már egy rendezett terület,

számos, jól karbantartott családi házzal. A Málom területén jelzett területek ma már szintén

27

rendezettek, a Sztárai M. út melletti területen lakópark épült. A Postavölgyben jelzett

területek ugyancsak rendezettek, családi házakkal, hasonlóan a Patacshoz.

I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete

Az egyes szegregátumokra specifikálva már felsoroltuk azokat a legjellemzőbb betegség-

formákat, amelyek az ott lakókat leginkább sújtják. A továbbiakban támaszkodunk egy 2001-

es egészségügyi felmérésre, amely a magyarországi roma populáció egészségügyi állapotának

jellemzőit vizsgálta2. Ez a dokumentum a következő megállapításokat teszi a roma

népességgel kapcsolatosan, amelyek szinte mindegyike jellemző nemcsak Pécs egész roma

lakosságára, hanem a szegregátumok roma népességére is.

- A romák körében végzett felmérés igazolja, hogy a romák egészségi állapota

kedvezőtlenebb a nem romákénál

- A depressziós tünetegyüttes valamely fokozata a romák 75%-át érinti

- A tartós egészségkárosodások előfordulása jelentősen nem magasabb, mint más

kutatásokban közzétett eredmények. A korrigálására szolgáló gyógyászati

segédeszközök igénybevételét jelentős mértékben akadályozza a vizsgált személyek

esetében az anyagi erőforrás hiánya.

- Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi és pszichoszociális tényezők közül

kiemelkedő szerepe van az iskolai végzettségnek, az anyagi helyzetnek, a gazdasági

aktivitásnak, a lakóhelyi környezetnek, a lakásviszonyoknak, a problémákkal való

megküzdési képességeknek. Ezek együttesen befolyásolják mind a testi, mind a

mentális megbetegedések megjelenését és tartóssá válását

- Az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők összekapcsolódva, egymást erősítő

módon jelennek meg a vizsgált populáció körében, kialakítva és fenntartva az

egészségi állapot egy nehezen kezelhető szintjét. A rizikófaktorok közül a dohányzás,

a táplálkozási problémák, a prevenciós tevékenységek hiánya egyértelműen az

egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyultak.

- Az eredmények azt jelzik, hogy a romák körében az alultápláltság miatti kóros

soványság feltűnően magas arányú.

2 Roma felnőtt népesség egészségállapota, egészség magatartása és a romák valamint az egészségügyi szolgálatok közötti

kapcsolat vizsgálata. Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2001.

28

- A betegségekkel, egészségi problémákkal kapcsolatos megelőzési lehetőségekről, a

megkérdezetteknek 57%-a tudott beszámolni

- A cigány nők körében gyakoribb a spontán vagy művi vetélés

- Az ellátással a megkérdezettek többsége ugyan elégedett, de állapotuk javulásához

nem biztos, hogy elegendő orvosi segítséget kaphatnak

- A rossz egészségi állapotú romák a jelenlegi egészségügyi ellátó- rendszerben nem

jutnak hozzá, a magasabb színvonalú, szakellátást biztosító rendelésekhez

- Fekvőbeteg-ellátásban a kórházi tartózkodások hosszúak, a már kialakult állapot miatt

- A romák rossz anyagi helyzetük ellenére igyekeznek honorálni az orvosi

teljesítményeket, azon a szinten, ahová vélhetően későn és igen ritkán jutnak be

- Anyagi megterhelést jelent a családok felének a gyógyszervásárlás. A gyógyszertárak

elérhetősége sem problémamentes

- Az egészségügyi ellátás során nem mondhatjuk, hogy ritka vagy elkerülhető a romák,

enyhébb vagy súlyosabb mértékű megkülönböztetése

- Betegségek előfordulásának megoszlása a felmérés szerint:

o Szívbetegségek: 36,7% a vizsgált populáció szerint, 26% a háziorvosok szerint

o Mozgásszervi betegségek: 28,8% a vizsgált populáció szerint, 12% a

háziorvosok szerint

o Tápcsatorna: 15,2% a vizsgált populáció szerint, 13% a háziorvosok szerint

o Légzőszervek: 11% a vizsgált populáció szerint, 22% a háziorvosok szerint

- A halandósági ráta kétszer akkora a romák körében, mint a magyarországi összesített

adatok

- A leggyakoribb halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a májbetegségek. A nőknél

gyakori továbbá az agyérbetegségek miatti halálozás, a férfiaknál pedig a légcső,

hörgők, tüdő rosszindulatú daganata következtében történő morbiditás.

- A szakrendelésekre történő utalások a háziorvosi megkérdezés adatai alapján is

nagyon alacsonyak.

- A háziorvosok tapasztalatai alapján, a kórházba kerülési arány a romák körében

jelentősen alacsonyabb. A szanatóriumi gyógykezelések elérése akadályozott

- A védőnők válaszai arra utalnak, hogy a roma gondozottak gyakrabban keresik fel az

orvost akut betegségekre utaló panaszokkal, és sokkal ritkábban szűrővizsgálatok vagy

egyéb nem akut állapotra utaló panasz miatt

29

- A védőnők az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül a

dohányzást és a rossz táplálkozást emelik ki. Jellemző, hogy a felsoroltak mellett a

mentális problémák lehetősége igen kis súllyal merül fel

- A védőnők válaszai arra utalnak, hogy a rossz együttműködésért döntő többségük a

gondozottakat, illetve azok körülményeit teszi felelőssé

A megállapítások alapján tehát megállapítható, hogy a romák egészségügyi állapota

kedvezőtlenebb a nem romákénál. Körükben a halandósági ráta igen magas, gyakoriak a szív-,

a mozgásszervi, a tápcsatorna, valamint a légzőszervek betegségei. Az anyagi erőforrás

hiánya nem csupán gyakori alultápláltságot okoz, hanem erősíti a betegségek kialakulásának

kockázatát, hiszen emiatt a romák gyakran nem jutnak megfelelő gyógyszerekhez, magasabb

színvonalú szakellátáshoz.

A pécsi szegregátumok egészségügyi állapota nagyrészt hasonló ahhoz, mint ami az ország

egészének roma népességét jellemzi. Az egyes szegregátumok egészségügyi jellemzőit a

szegregátumok helyzetelemző részeinél már bemutattuk (1.4.2-es fejezet).

I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése

A Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja kimondja, hogy a

lakások tulajdonosi szerkezete tekintetében a lakások 94%-a magántulajdonban van, és

mindössze 6%-os az önkormányzati tulajdonú lakások aránya. Az adatok nemcsak az európai

átlagtól (30-35%) való elmaradást mutatják, hanem más magyarországi nagyvárosokkal való

összehasonlításban is látható, hogy Pécs városában igen alacsony az önkormányzati tulajdon a

lakásállományon belül. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a meszesi területen a

legmagasabb, a városrészen belül pedig a Meszesi lakótelep emelkedik ki 21%-kal. Az

önkormányzati tulajdonban maradt lakások építési technológia alapján két nagy csoportra

oszthatók, hagyományos és „panelos” technikával épített épületek. A panel-technikával

készült lakások legfőbb problémáit a fűtés, hőszigetelés, közüzemi szolgáltatások jelentik. A

hagyományos építésű ingatlanok műszaki állapota rendkívül leromlott, elavult, hiszen e

csoportba tartozó épületek 58%-a még 1949 előtti építésű, így a mai igényeket és építési

előírásokat messze nem elégítik ki. Az utóbbi csoportba tartozó ingatlanok felújítási munkái

csak nagyon gazdaságtalanul, óriási ráfordítások árán lennének elvégezhetők. A

rendszerváltás utáni években az önkormányzati és a vagyontörvény értelmében 24.000 lakás

került Pécs város önkormányzatának tulajdonába. A lakások értékesítése megkezdődött és

30

1996‐ra lényegében lezárult. Ekkorra 5000-nél is kevesebb lakás maradt önkormányzati

tulajdonban, ezek túlnyomó része szociális bérlakás. Az önkormányzati tulajdonú lakások

kezelője a PVV Zrt., amely a szociális bérlakásokat az önkormányzattal kötött szerződés

értelmében nem nyereség orientáltan üzemelteti. Az utóbbi években az önkormányzati

tulajdonú lakások száma kis mértékben ingadozik, ami annak köszönhető, hogy egy időben

ellentétes előjelű folyamatok zajlanak. A lakások értékesítése mellett, zajlik a visszavásárlás

és a lakásépítés is. A lakásbérleményeket magában foglaló épületek tulajdonosi összetétele

vegyes képet mutat. Legjellemzőbb a vegyes tulajdonú közös képviselős forma (55%), ami a

lakásállomány elszórt elhelyezkedéséből adódik. A tisztán önkormányzati tulajdonú épületek

aránya nagyon alacsony, mindössze 24%.

Az önkormányzati lakások megoszlását a városon belül a következő ábra mutatja be.

35%

31%

13%

11%

10%

Belváros + Pécs Dél 1. Pécs Dél 2. Meszes

Uránváros Csatolt falvak

10. ábra: az önkormányzati lakások megoszlása Pécs területén (2007)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája, 2007.

A bérlakások városrészenkénti megoszlása egy arányos területi elrendeződést mutat. A

lakáskörzetek városrészekhez nem igazodó kijelölése miatt az átfedés nem tökéletes és a

Belvárost, valamint a Pécs Dél 1. városrész együtt kerül bemutatásra. Ezért ez a két összevont

városrész képviseli a legnagyobb hányadot (35%), de önmagában a Pécs Dél 2. városrész

31

foglalja magába a legtöbb bérlakást. A többi városrész egységesen 10% körüli arányban

részesül a bérlakásokból.

A lakások bérbeadásának többféle jogcíme lehet. A bérbeadás történhet:

- szociális jelleggel

- nem szociális jelleggel

- üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása

- bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés útján

- lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett

társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony folytatása, lakáscsere szerződés

jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása,

albérletbeadás)

- átmeneti elhelyezés céljára

- közérdekű feladtok megoldására

- garzonházi lakás bérbeadása

- fecskeházi lakás bérbeadása

- nyugdíjasházi lakás bérbeadása

- jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás

A szegregátumok területének többségében szociális bérlakások találhatóak. Azon pécsi 5 éve

bejelentett lakcímmel rendelkező nagykorú magyar, európai uniós illetve állandó letelepedési

engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján

szociális jellegű_bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi – jövedelemadóval

csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző_ 12 hónap alatt -egyedülálló esetében

nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, - közös

háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a

vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.

I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések

Mivel a roma lakosság körében a munkanélküliség igen jellemző, gyakran egyedüli bevételi

forrásuk a segélyezésekből ered. A következőkben a város segélyezési, szociális rendszerét

tekintjük át.

A város szociális ellátórendszerében jelentős szerep jut a rendszeres anyagi támogatásoknak,

32

mint az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási

díj, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

tanulói bérlettámogatás, közgyógyellátás. Ezek közül legnagyobb számban a rendszeres

szociális segély (878 fő), a közgyógyellátási igazolvány (6282 fő), illetve a rendszeres

családvédelmi támogatás (több mint 6000 család) folyósítása történik meg rendszeresen. A

pénzbeli ellátásokon túl természetbeni szociális ellátást nyújtanak lakásfenntartási támogatást,

átmeneti-, és temetési segély címén.

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 2006-ban átlagosan 1136 fő volt, havonta

átlagosan 16 ezer forint jutott egy főre. A valóban rászorulók számára a segély biztosított.

Legnagyobb számban a lakásfenntartási támogatásban részesültek Pécs egészében, 2006-

ban összesen 184 fő kapott pénzbeli támogatást, további 4600 fő pedig természetbeni

támogatást. A támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz járul hozzá oly módon, hogy a

közüzemi szolgáltató felé menő számlán kerül az összeg jóváírásra.

Ápolási díjban azon személyek részesülhetnek, akik önmaga ellátását biztosítani nem képes

állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy beteg személy ápolását

végzi. 2002-ben összesen 294 fő részesült ilyen támogatásban Pécsett.

Átmeneti segélyt azok kaphatnak, akik a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe

kerültek, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. 2006-ban

összesen 3144 ő részesült ebben a segélyben (egy főre átlagosan 6400 Ft jutott),

Közgyógyellátásban alanyi, normatív, valamint méltányossági alapon részesülhetnek azon

személyek, akik az egészségi állapot megőrzése érdekében kiadásaik csökkentéséhez

közgyógyellátási igazolványt kapnak. A jövedelemhatár 6000 Ft/hónap gyógyszerköltség

felett van, a növekvő jövedelmek miatt azonban egyre többen esnek ki ebből a körből. 2006-

ban összesen 5894 fő rendelkezett ilyen igazolvánnyal.

A szociális ellátás intézményeit három egyesített szociális intézmény, egy idősek otthona,

egy integrált nappali szociális intézmény látja el, ezen túl a városban megtalálható

mozgáskorlátozottak nappali, valamint bentlakásos ellátását biztosító intézmény, a

hajléktalanok ellátását biztosító intézmények, továbbá nem önkormányzati intézmények is

segítik a lakosság szociális ellátását. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy

kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemző szociális

problémát, ugyanakkor kapacitásai sok esetben nem kielégítőek.

Mivel a szegregátumok területeire nem állnak rendelkezésre szociális segélyezési adatok,

33

ezért egy nagyobb területi egység segélyezési adatait tudjuk csak bemutatni. A város szociális

intézményrendszere területileg négy egységre oszlik, ezek közül az I. számú Területi Szociális

Központ területébe (Keleti Városrész) mind az 5 szegregátum beletartozik. Ezen a nagyobb

területen a következőképpen oszlottak meg a segélyezések 2008 elején:

- rendszeres szociális segélyben részesült 451 fő (a terület lakosságának 3%-a, a város

egészében 0,7%)

- ápolási díjban 124 fő (a terület lakosságának 0,8%-a)

- lakásfenntartási támogatásban 1044 fő (a terület lakosságának 7%-a, a város

egészében 3%)

- átmeneti segélyben 902 fő (a terület lakosságának 6%-a, a város egészében 2%)

- közgyógyellátásban 123 fő (a terület lakosságának 0,8%-a, a város egészében 3,7%)

- temetési segélyben 123 fő (a terület lakosságának 0,8%-a)

A városrészben tehát a legnagyobb arányban a lakásfenntartási támogatásban részesülők

vannak jelen, valamint szintén nagyobb arányt képvisel az átmeneti segélyezési forma. Közel

félezer ember kap rendszeres szociális segélyt, a további főbb segélyezési formákban viszont

csak igen kevesen részesülnek. A város egészének adataival összehasonlítva megállapíthatjuk,

hogy a területen a segélyezettek aránya jóval magasabb, mint a város egészében.

A város hátrányos helyzetű lakosainak, közöttük a szegregátumokban lakók számára nyújt

folyamatos segítséget a Családsegítő Szolgálat, amely többek között adósságkezeléssel,

szociális támogatásokkal, a fiatalkorúak számára programok szervezésével, illetve további

szolgáltatásokkal segíti a hátrányos helyzetű lakosságot. Szoros kapcsolatban állnak a Roma

Integrációs Szervezettel is, akikkel több közös programot alakítottak már ki. Számos

szolgáltatás közvetítésében vesznek továbbá részt a hátrányos helyzetű lakosok irányában.

A város hátrányos helyzetű lakosai számára nyújt nagy segítséget a több mint 10 éve működő

Khetanipe Egyesület, amely az elmúlt években számos szociális segítséget nyújtott az arra

rászorulók részére. Egyfelől szociális adminisztrációkat végzett, mely az egyik leggyakrabban

igénybe vett segítségnyújtási forrása az egyesületnek. Egy szakképzett munkatárs napi 8

órában fogadta az ügyfeleket, hogy kérelmek, nyilatkozatok megírásában, adatlapok

kitöltésében, szociális segélyek, járadékok igénylésében segíthessék a klienseket. Emellett

támogató nyilatkozatokkal, ajánlásokkal segítik az ösztöndíjakra pályázó fiatalokat; a tél

közeledtével pedig igyekeznek a leginkább rászorultaknak ingyenes tűzifát, ruhákat,

34

élelmiszercsomagokat, bútorokat stb. előteremteni. A „SZOCINFO-HÁLÓ” – „Kistérségi

szociális hálózat” (HEFOP-2.2.1-06-1)projekt 2007-ben indult. A projekt Baranya megye

két hátrányos helyzetű (pécsi és szigetvári) kistérségében tevékenykedő szociális

szakembereket és önkénteseket segíti, hogy ügyfeleik/klienseik/gondozottjaik sikeres

elhelyezkedése, munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében számukra alapvető munkaerő-

piaci ismeretek adhassanak át. Mindezt egy elemeiben egymásra épülő képzéssorozat révén

kívánják biztosítani, amely összehangoltságával és komplexitásával járul hozzá a kitűzött cél

eléréséhez. A résztvevő szakemberek és önkéntesek alapvető munkaerő-piaci ismereteket, az

eredményes álláskereséshez gyakorlatban is jól alkalmazható technikákat, a hatékony

konfliktuskezeléshez mediációs technikákat, a személyiségfejlesztéshez, ill. a kiégés

megelőzéséhez szükséges eszköztárat és módszereket, alapvető számítástechnikai tudást, a

források elérése érdekében pályázatíráshoz szükséges elméletet és gyakorlatot, valamint

romológiai és EU-s ismereteket szerezhetnek/sajátíthatnak el. A projekt 9 hónap futamidejű,

2007. augusztus 1-jétől 2008. április 30-ig tart. A „BaRo-Méter” – Út a baranyai romák

EU-s integrációjához (NCA-NK-07-D) projekt 2007. december 1-jével indítottuk 6

hónapos időtartamban, amely a Baranya megyében (és a régióban) tevékenykedő – elsősorban

roma – civil szervezetek számára nyújt támogatást a gyakorlatban is jól használható ismeretek

átadásán, elsajátíttatásán és tanácsadási tevékenységen keresztül az EU-s pályázati

lehetőségek megismeréséhez (a forráskereséshez), az EU-s pályázatok előkészítéséhez (a

forráslehíváshoz), vagyis a hatékony pályázatkereséshez, a pályázatíráshoz, a pályázati

kultúra emeléséhez..Ezt a célt egy olyan képzési és tréningsorozattal és folyamatos

(személyes, telefonos és on-line) tanácsadási szolgáltatással kívánják elérni, amely alapján a

hozzánk forduló, és programra igényt tartó kb. 20-25 roma (és nem roma) civil szervezet az

időközben kiírásra kerülő pályázati felhívások alapján megfelelően jó színvonalú és

átgondoltan megtervezett projektterveket készíthetnek el. Az egyesület továbbá

hagyományőrző és identitáserősítő nyári tábort is szervez pécsi roma általános iskolás

gyermekek számára. Ennek keretében A gyerekek a délelőtti kötött programok keretében

személyiség- és képességfejlesztő és roma/cigány hagyományőrző foglalkozásokon vesznek

részt, amelyek során játékosan tanulták a beás illetve a romani nyelvet, megismerkednek a

roma/cigány közösségek hagyományaival, zenekultúrájával. A délutáni órák a nyári örömök

jegyében telnek, strandolási, kirándulási és játékos vetélkedési lehetőségek közül

választhatnak a gyerekek. Este közös énekléssel, táncolással zárják a napot.

A „RoCiKa” -„Roma Civil Kerekasztal” projekt keretében a helyi roma civil társadalom

35

érdekérvényesítő képességét fejlesztik. Ennek keretében a különböző célcsoportok érdekében

tevékenykedő roma civil szervezetek (és cigány kisebbségi önkormányzatok) humán-

erőforrás fejlesztését, menedzsment-, valamint szociális és egyéb szolgáltató-kapacitásuk

bővítését végzik. Továbbá a helyi érdekeket megjelenítő új roma civil szervezetek

létrehozásának elősegítése, a különböző roma szervezetek közötti partnerség erősítése,

fejlesztése, az egyes szervezetek által önállóan, ill. közösen megvalósítandó projektek

kezdeményezése, segítése is cél.

A „Kheta-Kapocs” projekt célja a Khetanipe Egyesület (bázis-szervezet) és a helyi

igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetők és szervezetek közötti, a

szükségleteknek megfelelően kialakult kapcsolat fenntartása és fejlesztése. Az egyesület

szakmai tudása és tapasztalatainak átadásával a helyi cigányság életkörülményeit

megváltoztatni nem lehet közvetlenül, azonban a már létrejött kapcsolataink helyi képviselőit

késztetni lehet arra, hogy közvetetten változtatni tudjanak a cigányság helyi megítélésében,

melynek következményeként – hosszabb távú célként - a romák a helyi társadalomban is

elfoglalhatják méltó helyüket.

I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lévő szervezetek

Az önkormányzat -a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. Tv.

120.-121.§-nak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXl. tv. 97.§-ának rendelkezései alapján- az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális

és gyermekjóléti ellátásokat, ellátási szerződés útján, civil szervezeteken keresztül valósítja

meg.

Az ellátási szerződések értelmében az alábbi szervezetek, látják el az átvállalt önkormányzati

feladatokat.

1.) Fogd a Kezem Alapítvány

A Pécs, Kovács Béla u. 10. sz. alatt, saját tulajdonú ingatlanban 30 férőhelyes nappali ellátást

biztosít, a férőhely erejéig az iskolából kikerült 16 éven felüli, illetve tankötelezettség alól

véglegesen felmentett középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok részére, a Sztv 77. §-a alapján.

2.) Ifjúságért Egyesület

A gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó családok átmeneti otthona ellátást működtet a

Pécs, Major u. 2. sz. alatti, a Pécs, Mária u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Szabadságharc u. 5.

36

sz. alatti, Pécs, Lánc u. 2. szám alatti, valamint a Pécs, Debreczeni M. u. 22. szám alatti

ingatlanokban -2008. évtől- összesen 79 fő (gyermekek és felnőttek együtt) elhelyezését tudja

biztosítani.

3.) INDIT Közalapítvány

A Közalapítvány ellátja 150 fő tekintetében a szenvedélybetegek közösségi ellátását és

nappali ellátását –BuliSegély Szolgálat, „AlternAtívA-Pécs”, „TÉR” Közösségi Szolgálat

keretében- a Pécs, Hungária u. 5. szám alatt a Pécs, Szendrey J. u. 6. szám alatti, a Pécs,

Gorkij u. 1. szám alatti és a Pécs, Kazinczy u. 6. szám alatti ingatlanokban, valamint utcai

szociális munkát végez.

4.) Kerek Világ Alapítvány

A Pécs, Gesztenyés u. 2. sz. alatti önkormányzati ingatlanban 25 férőhelyes nappali ellátást

működtet mozgásfogyatékos gyermek- és fiatalkorúak (6-18 évesek) részére, valamint két

telephelyen támogató szolgáltatást nyújt.

5.) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja

Az MMSZ a tulajdonában lévő, Pécs, Apafi u. 101. szám alatti ingatlanban működtet:

- támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátásra, a

Szt. 65/C. §-a alapján, és

- tanyagondnoki szolgáltatást, Pécs Megyei Jogú Város egyéb belterülete, Pécs,

István-akna területén, a Szt 60. §-a alapján.

- 70 fő étkeztetést, a Szt. 62. §-a alapján, és

- nappali ellátást 25 fő súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermek és

fiatalkorú személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján

Pécs, Janus P. u. 6. szám alatti ingatlanban működtet:

- támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátásra, a

Szt. 65/C. §-a alapján.

- nappali ellátást 50 fő hajléktalan személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján.”

6.) Támasz Alapítvány

A hajléktalanok ellátását biztosítja:

- 250 férőhelyes népkonyhát és 250 fős nappali melegedőt működtet a Pécs, Hársfa

37

u.2. sz., Sándor u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlanban (ebből

100 fő ellátására a Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlan átalakítását követően nyílik mód),

- 40 férőhelyes férfi átmeneti szállást működtet a Pécs, Edison u.28. sz. alatt, 20 fős

női átmeneti szállást a Pécs, Bittner A.u.80. alatt,

- 50 férőhelyes hajléktalanok ápoló otthonát a Pécs, József A. u. 10. sz. alatt,

- 70 férőhelyes férfi éjjeli menedékhelyet tart fenn a Pécs, Gomba u. 7. sz. alatt,

- 2008. évtől hajléktalan centrumot alakított ki Pécs, Dugonics u. 24. szám alatti

telephelyén

- valamint utcai szociális munkát végez.

Az intézményi ellátásokat az Alapítvány többségében önkormányzati ingatlanokban

biztosítja.

7.) Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas

A szervezet ellátási szerződéssel nem rendelkezik, azonban támogatási szerződés alapján

hajléktalan ellátó rendszerük évek óta kap támogatást. 90 fő hajléktalan étkeztetését látja el a

kertvárosi Szent Erzsébet u. 4. sz. alatt, illetve a Pálos Templomnál. Januártól júniusig

főzőkonyhát működtetnek, júliustól decemberig elsősorban teáztatás és tartós élelmiszer, vagy

nem romlandó étel kiszolgálását biztosítanak.

8.) UWYTA Kht:

Családok átmeneti otthonának működtetésére vonatkozó ellátási szerződése 2007. december

31. napjával megszűnt. Az ellátást az Ifjúságért Egyesület veszi át.

I.4.8. Oktatási szegregáció

A szegregátumok lakosságára nagymértékben jellemző az a tény, hogy körükben az

iskolázottság általában véve igen alacsony fokú, döntő többségüknek maximálisan nyolc

általános iskolai végzettsége van. Napjainkban ilyen végzettséggel érvényesülni a

munkaerőpiacon nagyon nehéz, visszatérni a munka világába sok esetben szinte lehetetlen.

Ebben hosszabb távon is változást szinte csak az oktatással, szakképzéssel lehet elérni. A

szegregáció folyamatát azonban mélyíti, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok szegregációja,

különválasztása a többségi társadalomtól már igen korán, az óvodai, illetve általános iskolai

oktatás területén megkezdődik. A számukra kialakított oktatási rendszerből fakadóan a munka

38

területén fennálló esélyek minimálisak, az oktatásból kikerülő fiatalok gyakran munka nélkül

találják magukat, a társadalmi szegregáció tehát egy olyan hátránnyal párosul, amely a nem

megfelelő végzettségből adódóan a munkakeresés lehetőségeit nehezíti, vagy éppenséggel

lehetetleníti el. A speciális nevelési igényű gyermekeket nevelő intézményekbe, osztályokba

bekerülő fiataloknak a legtöbb esetben esélyük sincsen arra, hogy a velük egykorú, „normál”

oktatásban részesülő fiatalok közé kerüljenek be, így már korán elvágják előlük a lehetőséget

attól, hogy a munkaerőpiaci feltételeknek megfelelő végzettséget szerezhessenek.

I.4.8.1. A szegregáció mértéke az óvodákban

Pécsett összesen 10 óvodai intézmény működik, összesen 55 feladatellátási hellyel. Az

óvodába beiratott gyermekek száma 2007-ben 4408 fő volt, közülük 250 fő volt halmozottan

hátrányos helyzetű, ami 5,6%-os, viszonylag alacsony értéket jelent. A városi intézmények

közül a keleti városrész óvodáiban figyelhető meg, hogy az óvodások között magasabb

arányban vannak jelen a halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Az óvodákhoz hasonlóan az

általános iskolák folyamatai is hasonlóan alakultak, ennek részletesebb taglalását a következő

fejezet tartalmazza.

I.4.8.2. Az oktatási szegregáció az iskolai adatok tükrében

Pécsett 2007-ben az integrált intézmények tagintézményeivel együtt összesen 33 általános

iskola működött (az integrált intézmények száma 14). A városi intézmények beiskolázási

körzeteik alapján Pécsen túl a kistérség településeit is ellátják. A kistérségi gyermekek

szállításáról több iskolabusz is gondoskodik, míg a pécsi iskolák a városból

tömegközlekedéssel könnyen elérhetőek.

Az intézmények összesített adatai szerint 2007-ben 729 fő volt halmozottan hátrányos

helyzetű a 9885 tanulóból, ami 7,3%-os részarányt jelent. A speciális nevelést igénylő tanulók

száma 589 fő volt, az összes tanuló 5,9%-a.

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

Tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

OM azonosító

Intézmény neve

Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH

027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Belvárosi Általános Iskolája

602 0 6 602 0 6 0 0 0 0 0

39

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

Tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

OM azonosító

Intézmény neve

Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH

027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső Vámház Utcai Általános Iskolája

293 100 7 293 100 7 0 0 0 0 0

027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Jókai Mór Általános Iskolája

640 0 0 640 0 0 0 0 0 0 0

027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Mátyás Király Utcai Általános Iskolája

230 15 4 230 15 4 0 0 0 0 0

027230 Budai Városkapu Iskola – Bártfa utcai Általános Iskola

288 0 7 288 0 7 0 0 0 0 0

027230 Budai Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola

591 215 17 591 215 17 0 0 0 0 0

027230 Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

356 55 12 356 55 12 0 0 0 0 0

027230 Budai Városkapu Iskola – Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola

547 90 23 547 90 23 0 0 0 0 0

027261 Megyervárosi Iskola – Ankikó Utca

360 6 6 360 6 6 0 0 0 0 0

027261 Megyervárosi Iskola – Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola

909 17 2 909 17 2 0 0 0 0 0

027261 Megyervárosi Iskola – Illyés Gyula Általános Iskolája és Óvodája

407 28 64 407 28 64 0 0 0 0 0

027261 Megyervárosi Iskola – Testvárvárosok Terei Általános Iskola

591 8 3 591 8 3 0 0 0 0 0

038444 Éltes Mátyás Általános Iskola

339 1 338 0 0 0 0 0 0 338 1

027240 Miroslav Krleza Horvát Óvoda és Általános Iskola

58 0 0 58 0 0 58 0 0 0 0

027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Testnevelési Általános és Középiskolája

672 1 2 672 1 2 0 0 0 0 0

027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Báni Donát Úti Általános Iskola

529 49 11 529 49 11 0 0 0 0 0

027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Jurisics Utcai

205 2 5 205 2 5 0 0 0 0 0

40

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

Tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

OM azonosító

Intézmény neve

Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH

Általános Iskolája

027246

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda

340 7 9 340 7 9 0 0 0 0 0

027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Köztársaság Téri Intézményegység

607 6 24 607 6 24 0 0 0 0 0

027399 Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskola

826 12 0 572 10 0 254 2 0 0 0

027399 Apáczai Nevelési Központ 2. sz. iskola

476 33 49 476 33 49 0 0 0 0 0

027399 Apáczai Nevelési Központ Pécs-Pogány

19 0 0 19 0 0 0 0 0 0 0

2. táblázat: Az általános iskolák integráltsági foka (2007)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

A táblázatból látható, hogy a városban összesen négy olyan tagiskola található, ahol a

halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya magasnak tekinthető, meghaladja a 10%-ot. A

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső

Vámház Utcai Általános Iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 34%,

ebbe a tagintézménybe járnak többnyire a vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai. A Budai

Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában a halmozottan hátrányos

helyzetű diákok aránya 36%, ez a tagintézmény fogadja a szabolcsi szegregátum diákjait is. A

Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 15%, amely a pécsbányai,

valamint a két gyárvásrosi szegregátum diákjait is fogadja. A Budai Városkapu Iskola –

Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak

aránya 16%, Vasas, Somogy, Hird településrészek diákjainak iskolája.

A szegregáció felszámolása végett szükséges feladat, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek kortársaikkal közösen, egy intézményen belül vegyenek részt a nevelés

folyamatában, természetesen a szükséges többlet nevelést számukra biztosítva. Ezt azonban

több folyamat is hátráltatja, egyfelől a közoktatásban dolgozók szemlélete, módszertani

41

kultúrája gyakran nem felel meg a hátrányos helyzetű fiatalok nevelési igényeinek. Másfelől

jelentős probléma, hogy a szegregátumokban, illetve szegregálódó területeken elő

halmozottan hátrányos helyzetű diákok a beiskolázási körzetek hatására jórészt ugyanabba az

iskolába járnak, ott kiemelt arányt képviselve a teljes tanulói létszámból.

I.4.8.3. A városi szegregátumok lakosságát érintő oktatási helyzet

A város általános iskolái között a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a Budai

Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény három tagintézményében, a Csokonai Vitéz Mihály Általános

Iskolában (36%), a Szieberth Róbert Általános Iskolában (15%), a Somogy-Vasas-Hird

Általános Iskolában (16%), ezeken kívül a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és

Művészetoktatási Intézmény Felsővámház Utcai Álalános Iskolájában kimagasló (34%). A

város többi iskolai intézményében a szegregáció nem jellemző, egyik iskolában sem éri

ugyanis el a 10%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. A város

szegregátumainak diákjai is ezekbe az intézményekbe járnak.

Az Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény egyes osztályai között is tapasztalható szegregáció:

Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül

1. 21,1% – 19,1% – 0% – 13,6% – 0% – 70% – 30,7% – 50% – 45,8% – 73,3% – 83,3%

2. 17,4% – 10% – 0% – 25% – 50% – 30,8% – 34,6% – 37% – 75%

3. 33,3% – 20% – 10,5% – 9,5% – 0% – 20% – 28,6% – 31,8% – 27,3% – 60%

4. 30% – 13,3% – 15,4% – 4% – 5% – 33,3% – 42,9% – 29,6% – 30,8% – 33,3%

5. 8,7% – 20% -5,9% – 0% – 8,3% – 36,8% – 33,3% – 34,6% – 52,6%

6. 10% – 8% – 12,5% – 9,4% – 32% – 23,3% – 20% -25%

7. 17,1% – 12,9% – 5% – 0% -12,5% – 44,4% – 26,7% – 30% – 47,1%

8. 8,7% – 4,8% – 13,9% – 4,3% – 7,1% – 14,3% - 10%

3. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Budai Városkapu tagintézményeiben (%) (2006)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

A táblázatból látható, hogy az egyes osztályokon belül igen magas arányban vannak jelen a

42

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Ennek oldása mindenképpen fontos feladat.

Az intézmény lemorzsolódási mutatója az országos átlag fölött van. A 2005/2006-os tanévben

az évismétlők száma összesen 53 fő volt, arányuk 3,2%, az országos átlag ezzel szemben

2,11%. 250 főnél többet hiányzó gyermekek száma 33 fő volt, ez az összes diáknak 2,1%-a

(az országos átlag 0,37%). A lemorzsolódás nagyobb arányán tehát javítani szükséges,

elsősorban olyan tanítási módszerek kidolgozásával, amely figyelembe veszi a halmozottan

hátrányos helyzetű diákok sajátos nevelési igényeit is. Ennek megoldásában az lehet nagy

segítség, ha az ifjúságvédelmi felelősök külön-külön minden gyermekkel külön tartják a

kapcsolatot. A lemorzsolódás megoldására vonatkozó konkrét beavatkozásokat a 2008.

folyamán elkészülő városi Oktatási Esélyegyenlőségi Terv tartalmazni fogja.

Az intézményben a továbbtanulási mutatók is eltérnek az országos átlagtól. A 2005/2006-os

tanévben az összes diák 41,5%-a, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek pedig 20%-a

szakiskolában tanult tovább (az országos áltag 19%), míg szakközépiskolában a végzősök

27,7%-a, addig a halmozottan hátrányos helyzetűeknek csupán 3%-a tanul tovább (az

országos átlag 43,1%). Gimnáziumban az összes diák 28,2%-a, a halmozottan hátrányos

helyzetűeknek pedig mindössze 4%-a tanul tovább (az országos átlag 36,6%). Speciális

szakiskolában ezek az arányok 5%, illetve 9% (az országos átlag 1,3%). Míg az összes

diáknak 5%-a nem tanul tovább, addig ez az arány a halmozottan hátrányos helyzetűek

esetében 12%. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy az intézmény halmozottan hátrányos helyzetű

diákjai körében a továbbtanulási arányok nagy mértékben eltérnek a teljes iskoláskorúak

arányaitól: jóval nagyobb arányuk tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán

nem is tanul tovább, míg szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk

jelentkezik. Igen nagy probléma tehát, hogy ezek a tanulók ha tovább is tanulnak, főképpen

olyan képesítést fognak csak szerezni, amelyek a kor követelményeinek kevésbé felelnek

meg, ezzel munkapiaci érvényesülésük is jelentős mértékben csorbulni fog.

A pécsbányai, valamint a két gyárvárosi szegregátum diákjai a Szieberth Róbert Általános

Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe, mint tagintézménybe járnak. Ez az iskola

első körben 2003/2004-es tanévben kapcsolódott be a Integrációs Pedagógiai rendszer

kiépítésébe, majd a kompetencia alapú oktatásba is. Az iskola célja, hogy megvalósuljon egy

olyan nevelési-oktatási program, amely segíti a HHH gyermekeket abban, hogy a nehéz

szociális körülményeik ellenére megtalálják az életben való boldogulás útját. 2007-ben

pályáztak a HHH tanulók után igényelhető támogatásra. A 2007 nyarán létrejött társulás

miatt, nagy valószínűséggel nem jogosultak erre, ami jelentős mértékben befolyásolja a már

43

megkezdett programok működését. Az iskola bekapcsolódott az Útravaló ösztöndíj

programba, emellett jól működik a roma ösztöndíj program is. Az iskola környezeti

csoportjaival, a CKÖ-vel is jó kapcsolatot ápolnak. Fontos feladat az iskolai hiányzások

csökkentése is.

A tagintézmény egyes osztályai közötti szegregációt mutatja az alábbi táblázat. Látható, hogy

az egyes osztályokon belül jelentős különbség nem tapasztalható, minden osztályban

maximum 6 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, szegregált osztály nincsen.

Gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály3

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HHH SNI

1.a. 19 fő 4 -

1.b. 21 fő 4 -

2.a 23 fő 4 -

2.b. 20 fő 2 -

3.a. 15 fő 5 2

3.b. 20 fő 4 2

4.a. 20 fő 6 3

4.b. 15 fő 2 -

5.a. 23 fő 2 2

5.b. 25 fő 5 1

6.a 20 fő 2 1

6.b. 25 fő 2 -

7.a. 35 fő 6 -

7.b. 31 fő 4 -

8.a 23 fő 2 1

8.b. 21 fő 1 -

4. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Szieberth József tagintézményben (%) (2006)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

A szabolcsi szegregátum diákjai a Csokonai Vitáz Mihály Általános Iskola és Szakiskolába

járnak. Az iskola több nagy pályázaton is nyert (PHARE, HEFOP 2.1.3, 3.1.3, OM címzett

3 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

44

támogatás) Elsők között kapcsolódtak be a Lépésről-lépésre programba. Testnevelés és angol

tantárgy keretén belül nívócsoportos oktatást szerveznek. A csoportot képességek szerint

bontják. A FUND művészeti oktatás keretén belül cigánytáncot tanulhatnak. A halmozottan

hátrányos helyzetű diákok aránya az egyes évfolyamokat tekintve folyamatosan növekszik:

jóval magasabb az első két évfolyam osztályai között, mint a felsőbb évfolyamokban.

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály4

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HHH SNI

1.a. 24 12 -

1.b. 24 11 1

1.c. 15 11 -

1.sz. 18 15 -

2.a. 26 9 -

2.b. 27 10 2

2.sz 16 12 1

3.a 22 7 2

3.b 22 6 1

3.sz. 15 9 1

4.a 27 8 2

4.b. 26 8 1

4.sz. 18 6 1

5.a 27 9 -

5.b. 26 9 1

5.sz. 19 10 1

6.a 30 7 -

6.b. 30 6 -

6.sz 20 5 -

7.a 30 8 -

7.b 30 9 1

7.sz. 17 8 -

8.a. 21 3 -

8.b. 20 2 1

8.c. 20 5 -

8.sz. 21 10 1

5. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Csokonai Vitéz Mihály tagintézményben (%) (2006)

4 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

45

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

Ahogy már láttuk, Vasas-Somogy-Hird területén számos szegregálódó terület található. A

szegregálódás az iskolai adatokból is látható, hiszen a tagintézménybe járók 16%-a

halmozottan hátrányos helyzetű. Az egyes osztályokon belüli HHH arányt a következő

táblázat mutatja be. Ahogy a többi említett iskolánál is jellemző, a HHH gyermekek nagyobb

aránya az alsóbb évfolyamokra jellemző.

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály5

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HHH SNI

Kis csop. Vasas 22

Kis csop. Somogy 18

Középső Hird 22 1

Középső Vasas 27

Középső Somogy 17

Nagy csop. Vasas 19

Nagy csop. Somogy 19 2

Nagy csop. Hird 17

1V. 13

1.S 17 12

1 H 13 4

2 V. 16 4

2 S. 22 11

2 H 13 4

3 V 21 0

3 S 15 3

3 H 14 4

4 V 20 1

4 S 12 4

4 H 14 6

5 V 24 2

5 S 19 7

6 V 32 3

6 S 25 8

7.V 24 3

5 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

46

7 S 18 8

8.a.V 23 1

8.b. V 14 1

8.S. 17 4

6. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Vasas-Somogy-Hird tagintézményben (%) (2006)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

Az iskolát használók túlnyomórészt munkanélküli szülők gyermekei. A pedagógusok

munkáját a befogadó, elfogadó magatartás, a fejlesztés iránti elkötelezettség jellemzi. Pályázat

nyerteseként bekapcsolódtak a kompetencia alapú oktatásba. Sokszínű programot

biztosítanak, melyhez minden gyermek egyformán hozzáférhet. Bekapcsolódtak az Útravaló

programba, valamint az Arany János programba. Működik a cigány ösztöndíj rendszer is.

Mindezek azt igazolják, hogy a pedagógusok azon munkálkodnak, hogy segítsék a HHH

gyermekeket abban, hogy a nehéz szociális körülményeik ellenére megtalálják az életben való

boldogulás útját, eljussanak egy olyan életpályára, melyben sikeresek lehetnek. Valamennyi

alsós HHH gyermek napközis ellátásba részesül. (az 1-4. összevont napközi 47 fővel

működik, a felsős 25 fővel) Elmondásuk szerint gyakran szembesülnek azzal a problémával,

hogy a felsős HHH gyermekeknek nem biztosított a napi étkezésük. Több családban

problémát jelent az 50%-os térítési díj fizetése is. Folyamatosan keresik a megoldásokat.

Ebben segítséget kapnak a civil szervezetektől. CKÖ-vel jó kapcsolatot ápolnak.

Az oktatás infrastrukturális feltételei a Budai Városkapu Iskola egyes feladatellátási helyek

között kiegyenlítetten biztosítottak, minden gyermek/tanuló számára biztosított az egyenlő

hozzáférés a meglevő eszközökhöz. A logopédiai foglalkoztató némelyik

intézményegységben és a nyelvi labor teljesen hiányzik. Ezekben az intézményekben az ilyen

szolgáltatások kialakítása szükségeltetik, ennek menetét a városi Oktatási Esélyegyenlőségi

Terv keretében szükséges kidolgozni.

A vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai a Felső-vámház Utcai Általános iskolába járnak.

A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény összes

diákja közül azonban igen alacsony hányadot képviselnek, mindössze 5%-ot. Szegregációjuk

azonban az egyes évfolyamok csoportjai között kimutatható:

Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül

47

1. 0% – 0% – 0% - 0% – 0%

2. 44% – 4,2% – 5% – 0% - 0% - 0% - 0%

3. 28% – 5% – 5% – 0% - 0% - 0% – 0%

4. 40% – 43,7% – 26,7% – 0% - 0% - 0% - 0%

5. 41,4% – 3,6% – 0% – 0% – 0% - 0%

6. 33,3% – 34,8% – 8,7% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%

7. 36,8% – 30% – 26,3% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%

8. 28,6% – 17,6% – 12,5% – 0% – 0% – 0% – 0% – 0% - 0%

7. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeiben (%) (2006)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

A halmozottan hátrányos helyzetű diákok elsősorban a Felsővámház Utcai Általános Iskola

egyes osztályaiban vannak jelen nagyobb arányban. Évfolyamokon belüli nagyobb arányuk a

fiatalabb évfolyamokban folyamatosan növekszik.

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály6

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HHH SNI

1.a 25 11 1

2.a 25 7 1

3.a 22 11 1

4.a 20 8 0

4.b 16 7 0

5.a 29 12 0

6.a 21 7 0

6.b 23 8 0

7.a 19 7 0

7.b 20 6 2

7.c 19 5 1

8.a 21 6 1

8.b 17 3 0

8.c 16 2 0

8. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Felsővámház Utcai Általános Iskola tagintézményben (%) (2006)

6 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

48

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

A 2005/2006-os tanévben az összes tagintézmény átlagában az évfolyamismétlők aránya

mindössze 1,9% volt (szemben az országos átlag 2,1%-ával), ami elsősorban annak

köszönhető, hogy az iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

viszonylag alacsony. A 250 óránál többet hiányzók aránya ezzel szemben jóval meghaladta az

országos átlagértéket (1,35%, szemben az országos érték 0,37%-ával). A tagintézmények

között egyértelműen a Felsővámház Utcai Iskolában van a legnagyobb mértékű

lemorzsolódás, ami kapcsolatban áll azzal, hogy a szegregátum halmozottan hátrányos

helyzetű diákjai is elsősorban ide járnak. Az évismétlők száma ugyan itt sem érte el az

országos átlagot a 2005/2006-os tanévben (1,9%), a 250 óránál többet hiányzók aránya

azonban itt a legmagasabb, 1,5% volt a 2005/2006-os tanévben. Ahogyan a keleti városrész

iskoláinál, úgy itt is megoldást kell tehát találni erre a problémára, ami – tekintettel okára –

elsősorban családsegítő szolgálat segítségével, vagy ösztöndíjrendszer kialakításával

képzelhető el.

A továbbtanulási adatok tekintetében az összes tagintézményben a halmozottan hátrányos

helyzetű diákok esetében a szakiskolákba történő továbbtanulás a legjellemzőbb (38%), jóval

meghaladva az összes diák átlagát (20%). Szakközépiskolában 25%-uk tanul tovább (az

összes diák aránya is ennyi), a többi iskolatípus, valamint a tovább nem tanulók számáról

azonban nincsenek pontos adatok. A Felsővámház utcai iskolában ezek az arányok még

jelentősebbek: a halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak ugyanis háromnegyede tanul

tovább szakiskolában, míg csak egynegyedük szakközépiskolában. Törekedni kell tehát a

HHH tanulók továbbtanulási arányainak eltolására érettségit adó középfokú intézmény felé.

Ennek kereteit, lehetőségeit a 2008-ban elkészülő Oktatási Esélyegyenlőségi Terv tartalmazni

fogja.

A Felsővámház Utcai Általános Iskolában a 2003/2004-es tanévtől kezdődően építik a

halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs rendszerét Ez kezdetben az első és ötödik

osztályt érintette, ma már mindegyik évfolyam esetében integrált osztályok vannak. 2007.

júniusában pályáztak a HHH tanulók után igényelhető támogatásra. 2007 nyarán létrejött

társulás miatt, nagy valószínűséggel nem jogosultak erre, ami jelentős mértékben befolyásolja

a már megkezdett programok működését. Az intézményben hozzáférhet minden tanuló a

tanórán kívüli tevékenységek kínálatához. A művészeti oktatás keretén belül a HHH

tanulóknak biztosítják a térítésmentességet A művészeti oktatás keretében táncoktatás,

49

hangszerek oktatása, zenei képesség fejlesztése zajlik, A hátrányos helyzetű tanulóknak felső

tagozatban az 50% térítési díjat az önkormányzat, civil szervezetek (pl. Nőegylet)

segítségével finanszírozzák, alsó tagozatokban eleve ingyenes az oktatás. A HHH tanulók

továbbtanulási mutatója emelkedő tendenciát mutat, mert a szakiskolai képzésben résztvevők

többségében maradnak a képzési rendszerben a szakma elsajátítása után érettségi

bizonyítványt is szereznek.

Az intézmény kapcsolatrendszere kiterjedt, igen jó. Kifejezetten a hátrányos, halmozottan

hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók segítésére fókuszál.

A már elemezetteken túl a város általános iskoláinak osztályaiban található szegregációról

szóló táblázatot a mellékletben közöljük.

Mivel a középiskolák tekintetében nem beszélhetünk beiskolázási körzetekről, ezért körükben

szegregáció-vizsgálatot elsősorban iskolatípus szerint lehet elvégezni. A szegregáció jelei ez

alapján kimutathatók, a hátrányos helyzetű diákok a legtöbb esetben ugyanis a szakiskolai

képzésben tudnak csak továbbtanulni. Ezt mutatja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulóknak 69%-a szakiskolába jár, ezzel szemben gimnáziumban 17%-uk,

szakközépiskolában pedig csupán 14%-uk tanul. A lemorzsolódás jelensége nem csupán az

általános iskolákban volt jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében, hanem a

középfokú oktatás területén is: a 9. évfolyamban 5,6%-uk, a 10. évfolyamban 4,2%-uk, a 13.

évfolyamban pedig 3%-uk morzsolódott le (az e fölötti évfolyamok tekintetében ez az arány

már 1% alatti). A halmozottan hátrányos helyzetű diákokat tehát a középfokú oktatásban is

hátrány éri: legnagyobb részük szakiskolában tud csak elhelyezkedni, ami későbbi

munkavállalási lehetőségeiket is nagymértékben leszűkíti. Emellett jelentős körükben a

lemorzsolódás is.

I.4.8.4. A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és

Intézkedési Terve 2007-2013 főbb megállapításai az esélyegyenlőség

területén

A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében

a regionális közoktatás fejlesztés stratégia prioritása között is szerepel, az együttnevelés, a

befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése.

E nevelési, oktatási gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír,

50

mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a

többi gyermek vonatkozásában is. Az e csoportokba tartozó hátrányos helyzetű, a sajátos

nevelési igényű és roma gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi

környezet alakítja. A megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az

ágazaton kívülről is szükséges támogatni. Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció

tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az

oktatáson belül elsődleges a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltozása, a változás

elősegítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése. Az intézményvezetőknek

különösen nagy gondot kell fordítni a jövőben e szemlélet alakítására.

Hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a közvetlen hátrányforrások

hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megfékezését

és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák integrációja. Cél a

lemorzsolódásuk csökkentése, az esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias,

élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre

szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba juttatás.

A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma

alkalmazását kell szorgalmazni 1-3. évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai,

életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő,

a pihenés és a fizikai aktivitás időszakainak arányos biztosítására.

Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi

Önkormányzattal való együttműködés.

Az állami gondoskodásban élők érdekeinek érvényesítésében minden általános iskola

vezetőjének részt kell vállalnia. Törekedni kell arra, hogy aki átmeneti gondoskodásban

részesül az addigi általános iskoláját megtarthassa.

Az intézményeknek törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban élők, a hátrányos

helyzetű tanulók, a kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen végzett tevékenység során

jártasságot, szerezzenek a felelősséget vállaló magatartásban elősegítve saját társadalmi

integrációjukat.

Minden általános iskolának gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a közösségi életében megtartsa, el kell érnie, hogy

az iskolai közösségbe tartozó szülők is elősegítsék a beilleszkedését.

51

Az Oktatási Esélyegyenlőségi Tervet jelen pillanatban is készíti a város, a tervek szerint

2008. augusztus végén fog elkészülni.

I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése

A foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése, az ahhoz szükséges, megfelelő képzettség

megteremtése az egyik, ha nem a legfontosabb teendő akkor, amikor cél a város szegregált

társadalmi rétegeinek integrálása a többségi társadalomhoz. E két tényező fontosságát már a

korábbi években felismerték, és Pécs városában is nagy szerepet szántak az ilyen

programoknak. A rendszerváltozás után elsősorban az aktív és passzív támogatási rendszer

segítségével próbálták a leszakadókat visszaemelni a munka világába. Aktív munkaerő-piaci

eszközök körébe tartozik többek között a foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása,

vállalkozás indításának elősegítése, a bértámogatás, munkahelyteremtés támogatása. Passzív

ellátások körébe tartoznak például az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, vállalkozói

járadék. A leghátrányosabb álláskeresők számára azonban ezek az aktív és passzív módszerek

sok esetben nem elegendőek, számukra komplex foglalkoztatási programok kialakítása,

valamint munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása szükséges. Ennek érdekében 1999 óta a

Munkaügyi Központ támogat olyan programokat, amelyeknek célja, hogy a társadalom

perifériájára szorult, kirekesztődött embereket alkalmassá tegyék a munkavállalásra. A

következőkben az ilyen, Pécsett megvalósult programokat mutatjuk be, amelyek többek

között a szegregációval érintett emberek foglalkoztatásának, képzésének elősegítésére is

irányultak.

A „Szociális foglalkoztatási programok” című, a munkaerő-piaci reintegrálást célzó

program keretében három alprogramot valósítottak meg. A „Termelőiskola” keretében a

hátrányos helyzetű, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezkedő fiatalok elhelyezkedésének

támogatására nyújtottak munkatapasztalat szerzési támogatást, valamint közhasznú

szervezetek támogatását, amely az első ilyen segítő program volt Pécsett, ami jó alapot

nyújtott a későbbi programok tervezéséhez. A „Hátrányos helyzetű munkanélküliek szociál-

ökonómiai alprojektje” keretében a közterületeken lévő parkok, játszóterek, parkerdők

karbantartását és felújítását végezték. Az „Emberi erőforrás komplex fejlesztése” szociál-

ökonómiai program során Pécs városában rendszeres adományszervezéssel összegyűjtött,

illetve a háztartásokban a lomtalanítás során fellelhető, még használható dolgokat újították fel

és értékesítették.

52

A „Nonprofit ügyintéző képzés-foglalkoztatási program” keretében képzést szerveztek

olyan munkanélküliek számára, akik megfelelő humán beállítottsággal rendelkeznek, és

szándékukban áll a nonprofit szférában elhelyezkedni. A leghátrányosabb helyzetű csoportok

számára azonban gyakran még a program befejése után is nehéz volt az elhelyezkedés. Ennek

ellenére a program életminőségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a hosszabb távú

elhelyezkedési lehetőségek javulása miatt mindenképpen pozitív volt.

Az „50 plusz/mínusz program” keretében az 50 év körüli, elhelyezkedési nehézségekkel

küzdő, diplomás munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációja volt a cél számítógép kezelői,

angol nyelvi képzés, személyiségfejlesztés és motivációs tréningek megtartásával, amelyben

25-en vettek részt.

A „Környezetvédelmi tranzitfoglalkoztatási programban” a cél az volt, hogy

munkalehetőségek biztosításával megalapozzák az elsődleges munkaerőpiacon történő

munkavégzést. Ennek keretében közterületi, zöldterületi, illetve karbantartó munkálatokat

végeztek, valamint képzéseket tartottak motorfűrész-kezelő, fakitermelő, közterületeken

végzett zöldterületi, illetve karbantartó munkálatok, települési hulladékkezelő, szállító

elemekkel. 2000 és 2002 között a programban összesen 55 fő pályakezdő, tartósan

munkanélküli, hajléktalan, szenvedélybeteg, alacsony iskolai végzettségű, állami gondozásból

kikerült, valamint roma vett részt a programban.

A „Ne dobd el! szociál-ökonómiai-flamand adaptációjú program” keretében

hajléktalanok, megváltozott munkaképességűek, alacsonyan iskolázottak, büntetett előéletű

fiatalok rehabilitációját és foglalkoztatását célozták segíteni, amelynek keretében a

háztartásokban feleslegessé vált bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk gyűjtését,

újrahasznosítását, felújítását, értékesítését végezték. Ezzel együtt szociális problémáik

kezelésére is lehetőség nyílott, a lakhatási feltételek, a foglalkoztatás biztosításával pedig

létbiztonságuk megteremtése vált lehetővé, segítve ezzel a programban részt vett, 3 év alatt

összesen 150 fő munkaerő-piaci beilleszkedését.

A „Termelőiskola programban” a szakképzetlen, szociálisan hátrányos helyzetű, iskolából

kikerült fiatalok számára foglalkoztatási, képzési lehetőségeket, szociális gondozást

nyújtottak. 3 év alatt összesen 150 fő vett részt a programban.

A „Lépésről lépésre – Roma referens programban” egy 8 fős roma referens-csoport

képzését, foglalkoztatását valósították meg, akiknek a célja, hogy a romák társadalmi,

munkaerő-piaci reintegrációját segítsék elő.

53

Az „Átjáró-tranzitfoglalkoztatási programban” 30 fő, halmozottan hátrányos helyzetű,

kistérségben lakó, tartósan munkanélküli fiatalból vett részt, akiknek nagy hányada olyan

családi háttérrel rendelkezett, ahol a többgenerációs munkanélküliség, az alkalmi, fekete

munkavállalás a jellemző. A fiatalokat ABC eladó, valamint kovács képzéseken vehettek

részt.

Az „Ökopark program” a szenvedélybeteg, a megváltozott munkaképességű és a hajléktalan

emberek foglalkoztatását célozta meg. Ennek keretében biokertészeti munkákat végezhettek,

amely mellett segítő szolgáltatásokat, utógondozást és a munkában maradás segítését kapta

meg a programban részt vett 15 fő.

Az „Új szolgáltatások – Fiatalok foglalkoztatása regionális program” keretében 3 év alatt

44 település 70 munkáltatója és 159 fő fiatal, regisztrált munkanélküli vett részt, akiknek a

munkába helyezését, valamint olyan új szolgáltatások létrejöttének támogatását támogatták,

amely szolgáltatásokkal szemben van ugyan igény, de a fizetőképes kereslet hiányában

kiépítésük még nem történt meg.

A „Graffity-mentes város program” 10, jellemzően alacsony szociokulturális háttérrel és

iskolai problémákkal küzdő fiatal szociális segítését jelentette. Ők „falrestaurátor” képzésen

vettek részt, és szociális mentális gondozásban részesültek.

A „Kamipen (Akarat) – program” elsősorban roma, általános iskolát nem elvégzett

személyeknek szólt, akiket a 8 osztály elvégzését, illetve szakképzés megszerzését segítő

szolgáltatásokkal, illetve közhasznú foglalkoztatással próbálták bevezetni a munka világába.

A program Baranya megye 6 városában valósult meg, összesen 72 fő részvételével.

A „Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 - A Munkanélküliség megelőzése

és kezelése program” célcsoportja igen széles réteget ölelt fel. A program résztvevői szakmai

végzettséget és munkagyakorlatot szerezhettek, majd ennek segítségével munkába állhattak

személyes mentori támogatás mellett. Pécsett 644 személy vett részt a programban.

A „Mentor tanár program” keretiben 29 fő középiskolai tanári vagy szociálpedagógusi

végzettségű, munkanélküli vett részt, akiknek feladata a 1-8. és 9-10. osztályos iskolai,

hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése,

felzárkóztatásuk elősegítése.

Az eddigiektől eltérően 2 olyan program is indult a városban, amely pusztán a képzési,

elhelyezkedési támogatáson túl figyelembe veszi a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és

gazdasági hátrányainak sokrétűségét is, valamint a hosszabb távú fenntarthatóságot is

54

elősegíti.

Ennek keretében került sor a „Lakmusz I-II. programra”, amely 2005-2006 során 15 volt

állami gondozott fiatal lakáshoz jutását, foglalkoztatását segítette elő. Ennek keretében

építőipari munkásként való betanításuk történt meg, amit 10 hónapos foglalkoztatás mellett

valósítottak meg. A foglalkoztatás keretében saját leendő lakhelyük felújítását is elvégezték,

amelyet a város biztosított számukra. Emellett pályaorientációban, pszicho-szociális

támogatásban is részesítették őket, majd munkába vagy OKJ-s képzésbe való kerülés segítését

és utánkövetést is alkalmaztak. A fiatalok számára mindennek köszönhetően nem csak

képzettséget, és munkabeli hátteret, hanem lakást is biztosítottak. A program igen sikeresnek

nevezhető, hiszen a 15 fiatal mindvégig hitt abban, hogy a programmal munkához és lakáshoz

juthatnak, ami végül meg is valósult.

A „Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációja – Grundsuli” program 2002-

től 3 éven át tartott kísérleti jelleggel. Ennek célcsoportja olyan, 16 és 25 év közötti fiatalok

voltak, akik az iskolarendszerből lemorzsolódtak, alapfokú iskolai végzettséggel, vagy

szakmával nem rendelkeztek, illetve nem piacképes végzettséggel, érettségivel rendelkeztek,

de a munkaerőpiacon nem tudtak elhelyezkedni. A fiatalok egyéni rend szerint, saját

tapasztalataikat, végzettségüket figyelembe véve dönthették el, hogy tanulni, vagy dolgozni

szeretnének. A fiatalok álláskeresési technikák megszerzéséhez alapfokú végzettség, szakma

megszerzéséhez kaphattak segítséget, melynek során rendszeresen támogató kapcsolatban

voltak a fiatallal, a munkahellyel és a családdal a benntartás érdekében. A program

eredményeképpen sikerült feltárni azokat a legfőbb problémákat, amelyek miatt a fiatalok

kiszorulnak a munkaerő-piacról, illetve meghatározni azokat az eszközöket, amelyek a

leghatékonyabbak felzárkóztatásukra. A program tapasztalatai alapján a nappali rendszerű

képzésbe való helyezést preferálják a szakemberek .

Az Európai Szociális Alap és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával

2004. szeptember 24 és 2006. szeptember 30 között került lebonyolításra a „Borbála 1”

komplex teleprehabilitációs és foglalkoztatási program. A program elsősorban foglalkoztatási

program volt, amely teleprehabilitációs tevékenységekkel párosult. A program keretében

azoknak az 1990-es évek elejétől Pécsett megfogalmazódott törekvéseknek egy része

realizálódott, amelyek az egyre növekvő szegénységgel, egyes lakossági csoportok fokozódó

kirekesztődésével kapcsolatos problémák komplex megközelítését és megoldását célozták és

a helyi szereplők (önkormányzat, intézmények, civil szervezetek) összefogását szorgalmazták.

A program – minden hiányossága ellenére – jó alapot jelenthet további, hasonló projektek

55

kidolgozásához és megvalósításához, a végrehajtása során szerzett tapasztalatok segítséget

adhatnak egyrészt a társadalmi kirekesztés elleni városi politika céljainak és feladatainak

meghatározásához, másrészt a leépülő városi területek problémáinak a kezelését célzó

kormányzati program megalkotásához, más városok hasonló projektjeinek a kialakításához,

az Európai Unió városfejlesztési programjaiban a szegregációs hatások mérséklésére

vonatkozó célkitűzéseknek a hazai viszonyok között történő adaptációjához.

A „Borbála 1” komplex teleprehabilitációs és foglalkoztatási program lényege a következő:

• A Pécs keleti területein a szegényebb lakossági csoportok erőteljes koncentrációja az

egykori bányaüzemek mellett kialakított telepeken – Györgytelep, István-akna,

Somogy-Bányatelep, Vasas-Bányatelep és Pécsbányatelep egyes részein tapasztalható

leginkább. Az elkövetkezendő időszakban nem várható ezeknek a lakóterületeknek a

megszüntetése, ezért itt kell kialakítani olyan feltételeket, amelyek hozzájárulnak az

ott élő lakósság elszigeteltségének csökkenéséhez, a megélhetéssel, a lakhatással

kapcsolatos problémák kezeléséhez.

• A célterületeken élők döntő többsége munkanélküli, a lakóterületek rehabilitációjával

kapcsolatos feladatok elvégzése munkahelyek létrehozásával is jár.

• A szociális hátrányok mérséklésében alapvető a gyerekek iskolai előmenetelének

segítése és a felnőttek munkaerőpiaci esélyeit javító képzési és átképzési programok

szervezése.

• A lakóterületek rehabilitációjának fontos része kell, hogy legyen a lakósság bevonása

a tervezésbe és munkálatok elvégzésébe.

• Az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.

• A helyi öntevékenység és a közösségi kapcsolatok erősítése a közösségi élet

szintereinek létrehozásával, közösségi programokkal.

A projekt célterülete volt Pécs Keleti Városrészen István-Akna és Szabolcsfalu, valamint Orfű

és környéke. A projekt célcsoportja halmozottan hátrányos helyzetű 50 fő (amelyből 35 fő

roma származású) volt, akik vagy a feleslegessé vált munkaerő-kínálatot jelentik Pécsett és

környékén (és emiatt vannak tartósan távol a munkaerő-piactól), vagy a rugalmas

munkavállaláshoz szükséges „skilleket” nem-szintentartó, idényjellegű munkák

tapasztalataival rendelkeznek csupán.

A program kereteiben cél az volt, hogy egy olyan helyi szociális-, lakás- és

foglalkoztatáspolitikai komplex intézkedéscsomagot, kezdeményezést alakítsanak ki, melynek

célja a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok társadalmi kirekesztődésének

56

megelőzése, a szegénységben élők helyzetének, életminőségének javítása, a különböző hazai

és európai uniós források megszerzését segítő innovatív projektek kialakítása és a helyi

partnerség megerősítése. Ennek elérése érdekében a célcsoport számára számos szolgáltatást

biztosítottak, amely a projektbe vont egyének készségeinek és képességeinek felmérését; a

munkavállalást nehezítő vagy akadályozó tényezők feltárását, a szociális- és egyéb

életkörülmények feltérképezését, az ún. munkaerőpiaci diagnózis elkészítését, munkaerőpiaci

fejlesztést, elhelyezkedést, integrációt segítő egyéni cselekvési terv elkészítését (a

foglalkoztatottal együtt), a munkavállalói készségek fejlesztését, álláskeresési technikák

megismertetését jelentette. Ezek szükség és igény szerint kerülnek biztosításra, az adekvát

módszerű szolgáltatás biztosításával a Partnerek szolgáltatásainak igénybevétele, illetve

csoportos tréningek szervezése útján. Az 50 fő foglalkoztatás-előkészítő, motivációs

tréningjén túl 15 fő kőművest (OKJ), valamint 20 fő parkgondozót (OKJ) képeztek. A projekt

keretében 50 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség az Etnikai Fórumnál, a Munka Pécs-

Baranyáért Kht-nál, a Misina Egyesületnél és az Orfű Kht-nál létrehozott munkahelyeken.

A program fontos része volt az István-aknai teleprehabilitáció. Itt valósult meg egy lakóépület

teljes felújítása és egy másik épület külső felújítása. A fejlesztés egyrészt a helyi lakóssággal

való kapcsolat kialakítását, kezdeményezőkészségük fokozását, további, a saját

szükségleteikre épülő programok kialakítását célozta. Az itteni munka keretében elindult egy

civil szervezet, az István-aknáért Egyesület létrehozásának folyamata, bevonva őket az épület

felújítási munkák tervezésébe és kivitelezésébe, képviselőik alkalmanként részt vettek a

menedzsment képzési programjain és városrészi konferenciákon, velük közösen egy helyi

(városrészi) újságot készült, lakossági fórumokat és más közös programokat szerveződtek

(balatoni kirándulás, szemétgyűjtési akciók, stb.).

Az 50 fő foglalkoztatása és a fizikai környezet megújítása mellett a „Borbála 1” projekt egyik

fontos eleme volt a helyi közösségek létrehozásához és működtetéséhez szükséges feltételek

megteremtése a célterületen (István aknán). Ezen közösségi munka lényege, hogy erősítse a

helyi társadalom közösségi funkcióit, és növelje az ott élők érdekérvényesítő képességét.

Ennek keretében személyes kapcsolatot létesítettek a helyiekkel, elsősorban azokkal, akik

kulcsszerepet töltenek be a közösség életében, és akik nélkül a közösség fejlesztése nem

képzelhető el. A program munkatársai által szervezett lakossági fórum hosszú idő óta először

hozta össze a helyieket. Itt merült fel a takarítási akció gondolata is, aminek megszervezése és

lebonyolítása bizonyíték volt arra, hogy vannak mozgósítható erőforrásai a közösségnek, és

ezzel az összefogással képesek változtatni a helyzetükön.

57

A projekt eredményeként mindenképpen sikerült a helyi lakosság összetartozásán javítani,

sikerült a tervezett városrehabilitációs munkákat megvalósítani oly módon, hogy ebbe a helyi

lakosság is nagymértékben bevonódott. Ugyancsak számosan elhelyezkedtek az OKJ-s

képzésen részt vett egyének közül is, akiknek ezzel hosszabb távú egzisztenciája is

biztosításra került.

A „TÉR” Közösségi Szolgálat az addiktológiai (függőségi) problémával küszködő,

betegségbelátással egyelőre nem rendelkező, illetve visszaesett szenvedélybetegeknek,

valamint azok kortársainak, hozzátartozóinak nyújtott alacsonyküszöbű-szociális jellegű

szolgáltatás. Az alacsonyköszöbűség lényege, hogy nincsenek szigorú elvárások, a

szolgáltatás ingyenes, önkéntes és anonim módon történik. Ennek célja, hogy minél nagyobb

arányban legyenek kezelésbe vonhatóak az addiktológiai problémákkal küszködők. Ezért a

szolgáltatás telephelyét a Hősök tere legforgalmasabb területén helyezték el. A szolgáltatás

célcsoportja a már szerhasználó, fiatal, fiatalfelnőtt korcsoportok, Pécs leszakadó

városrészeiben – elsősorban a Meszesi városrészben, Különösen Hősök terén és környékén –

élő „rejtett”, terápiás kapcsolat nélküli drogfüggők valamint az egyes lakóterületi közösségek.

Négy szolgáltatást nyújt az intézmény:

• Megkereső munka: Az ellátási területen megjelenő „rejtett” – segítő intézménnyel

kapcsolatot nem tartó – droghassználó egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel

történő kapcsolatfelvétel

• Pszicho-szociális intervenciók: egyéni beszélgetés, konzultáció, krízisintervenció,

csoportos foglalkozások, beszélgetéssel egybekötött filmvetítés/előadás,

Játéktevékenységből kiinduló közös munka

• Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások

• „Klasszikus” közösségi szociális munka

A TÉR Közösségi Szolgálat megnyitója 2008.05.19-én volt. Ezelőtt 35 fő, utána pedig 50 fő

kért segítséget a szolgálattól. A területen működő segítő intézményekkel jó kapcsolat alakult

ki. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet meghívta - innovatív volta miatt - a programot a

„Kábítószer-probléma kezelésének intézményi vetületei című konferenciára”.

A Khetanipe Egyesület szervezésében Pécsen már évek óta működik egy sikeres program, a

„KheTanoda Program”, amelynek célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekeknek megadja a lehetőséget az esélykiegyenlítő oktatásra, a személyes képességek

és készségek fejlesztésére, valamint a minta-értékű életút-modell átadására. Ennek érdekében

58

a pécsi és Pécs környéki hátrányos helyzetű és/vagy roma/cigány felső tagozatos általános

iskolás gyermekeknek nyújtson tantárgyi segítséget azért, hogy az esetleges iskolai kudarcok

ellenére nagyobb eséllyel folytassák tanulmányaikat érettségit adó középfokú iskolában. A

minden tantárgyra kiterjedő segítségen túl, a program keretében a gyerekek kézműves

foglalkozásokon, színház és mozi látogatásokon, drámaórákon, kirándulásokon,

identitáserősítő-hagyományőrző szakkörön vesznek részt. A programban résztvevő

gyermekek az iskolai tanítás után, a délutáni órákban érkeznek a KheTanodába, ahol fiatal,

dinamikus, végzett és leendő tanárokkal készülnek a dolgozatokra, pótolják a hiányosságokat,

gyakorolják a nehézséget okozó tananyagot. A tanulást a közösen elkészített és elfogyasztott

uzsonna, majd a szabadidős programok követik.

Az Khetanipe Egyesület 2004-ben indította el a „Pécsi idős romák házi segítségnyújtó

szolgálatának kiépítése és működtetése” (OFA/RF/2004) projektet, amely 3 éven

keresztül tartott. A program célja alapvetően kettős irányultságú: egyrészt az elsődleges

célcsoport (10 fő) munkaerőpiaci (re)integrációja modul-szerű, kombinált, foglalkoztatással

egybekötött képzési program megvalósításával, másrészt a másodlagos célcsoport számára

nyújtott szociális szolgáltatások (házi segítségnyújtás) biztosításával olyan hosszú távon

fenntartható projekt működtetése, mely Pécs város roma lakosságának életminőségén,

esélyegyenlőségén kíván javítani, s egyben a település szociális ellátásának színvonalát

emelni, hatókörét a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoport felé is kiterjeszteni. A

program eddig eltelt időszaka alatt a célcsoport lemorzsolódása minimális volt, a gondozottak

létszáma szinte állandóan 60 fő körül mozgott, a (főként elhalálozás miatt) kiesett létszám

pótlása mindig megtörtént, hiszen a szolgáltatás iránt nagy az érdeklődés az idős pécsi romák

körében.

A “Nevo Shaipe” – “Új Esély” (HEFOP/2005/1.3.1.) projekt – Roma nők munkaerő-

piaci (re)integrációjának elősegítése projekt célkitűzései: a nők felkészítése a munkába

állásra; esélyegyenlőség javítása a célcsoport számára az oktatás és az elhelyezkedés

területén; szakmai-lelki képzés, segítség nyújtása; a női, illetve hátrányos helyzetű

munkavállalók alkalmazásának elfogadtatása a munkaadókkal. A célok megvalósítása

érdekében a program elején kiválasztottak 16 fő hátrányos helyzetű, munkanélküli, szakmával

nem rendelkező nőt, akiket bevontak a programba. Számukra személyiségfejlesztő és

kommunikációs tréningeket szerveztek a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztése

céljából – ezek szervezését és lebonyolítását az a Cigány Kulturális és Közművelődési

Egyesület végzi; ezen kívül szakmai képzésen vesznek részt (a pincér és a szociális gondozó

59

szakma közül választhattak) a MIOK Alapítvány szervezésében és helyszínén, szakmai

gyakorlattal egybekötve. Cél színvonalas és piacképes szakmai, gyakorlatorientált képzések

nyújtása. A projekt ideális megvalósulása esetén 16 fő szakképzett munkavállaló kerül ki,

akik szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A jól képzett munkaerő keresett régiónkban is, a

szakma elsajátítása gyakorlattal kiegészítve nagy eséllyel juttatja résztvevőinket munkához,

ezáltal javul a foglalkoztatási arány, a hátrányos helyzetűek száma csökken. E program 2007.

november 30-án sikeresen zárult, az esetlegesen lemorzsolódottak helyére a program közepén

is akadtak jelentkezők. A projekt végére minden egyes, képzést befejező nő szert tett a

szükséges készségekre, ismeretekre, melyek a mai világban elengedhetetlenek a sikeres

elhelyezkedéshez és a tartós munkavállaláshoz.

A Khetanipe Egyesület továbbá

A „Jelenlét” projekt a György-telepen élő családok társadalmi integrációjának segítését

célozza, amely 2007 óta folyik. Ennek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi

csoportja készíti fel a lakosokat a társadalmi integráció ugrásszerű lépéseinek megtételére,

amelyre saját erejükből nem, vagy csak jóval hosszabb idő múltán lennének képesek. A

projekt igen komplex, mivel több részterületre - szociális ellátás, oktatás/képzés, gazdaság,

egészségügy, kultúra - együttesen koncentrál. A családokat és a közösséget aktivizálva

felkutatja, elismeri és felhasználja a már meglévő belső erőforrásokat, és a szociális

segítségnyújtást a jó célra és a konkrét és gyors problémamegoldásra törő csapatmunka

húzóerejével és dinamikájával végzi. Fontos eleme a fiatalok és fiatal családok társadalmi

mobilizációjának elősegítése, a telepi élethelyzetbe történő beszorulás megakadályozása

céljából. A Jelenlét Program szorosan kapcsolódik a leromlott állagú keleti városrészre

irányuló szociális városrehabilitációs programokhoz („Városok és változások” INTERREG

III/A, „Lakóközösségek krízisben” Norvég Finanszírozási Mechanizmus, ''Nyomortanyák,

gettók, telepek'' kutatási témajavaslat ill. ''Városok a társadalmi kirekesztés ellen'' INTERREG

III/C). A program egyik célja a családok felkészítése a fenti programok során lehetségessé

váló, esetlegesen lakhatási mobilizációval is együttjáró társadalmi beilleszkedésre. A program

kezdetben a Pécs északkeleti városrész Hősök tere környékén ill. György-telepen élő

családok, személyekre terjedt ki, majd 2008 júniusától kezdődően hatósugara folyamatosan

kiterjed a Pécsbányatelepen, ill. István-aknán, Rücker-aknán élő családokra, személyekre. A

programban elsőként egy közösségi szociális szolgáltató iroda kialakítása történik meg, majd

60

ezt követően megtörténik az erőforrás- és szükségletfelmérés elvégzése, fejlesztés,

forráslehetőségek bevonása. A harmadik fázisban az ott élők bevonása történik meg a

komplex kulturális, szellemi, fizikai/egészségügyi és információs programba. A programtól

várható hosszabb távú eredmények: a gettósodási folyamat megállítása, az integrálható

családok felkutatása; a hátrányos helyzet újratermelődésének megakadályozása; a hátrányos

helyzet oldása egyéni, családi, közösségi szociális (terep) munkával; területfejlesztési

programok előkészítése, adatszolgáltatás, együttműködés.

A Jelenlét projekt hatásai alapján indult meg István-aknán egy tanyagondnoki szolgáltatás

is. Ezt a Jelenlét projekthez hasonlóan a Magyar Máltai Szeretetszolgáltat Pécsi csoportja

üzemelteti 2007 végétől. A szolgáltatás célja Pécs egyik leghátrányosabb helyzetű

településrészén élők esélyegyenlőségének biztosítása, a gondoskodó társadalmi környezet

megvalósítása, az infrastruktúra, és az alapvető szociális és egészségügyi ellátáshoz való

hozzáférés javítása.

Mint láttuk tehát, a szegregálódott társadalmi rétegek felzárkóztatására az eddigiek során

célzottan munkahely-teremtési, illetve oktatási, képzési, valamint városrehabilitációs

programok indultak a városban. Az ezeken részt vevők, illetve az érdeklődők száma nem

elhanyagolható, a leszakadó rétegek részéről tehát nagyrészt megvan az igény az ilyen

programokra.

I.4.10. Összegzés

A helyzetfeltárás alapján tehát elmondhatjuk, hogy a város szegregációval érintett lakosságát

számos főbb probléma sújtja. Egyfelől a szegregátumok, valamint a szegregálódó területek

nem csupán infrastrukturális, hanem jelentős társadalmi problémákkal is szembesülnek:

magas munkanélküliség, rossz anyagi helyzet, problémás egészségügyi helyzet, alacsony

iskolázottság jellemző ezekre a területekre. A szegregátumok és szegregálódó területeken túl

a város más részein élő, elsősorban roma népesség jelentős része érintett a munkanélküliség

problémájában, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottságban. Ezt a

problémát tovább súlyosbítja az oktatási szegregálódás. Ezek alapján tehát három fő

problémacsoport jelölhető ki a város egészében:

1. a jelentős roma népességgel rendelkező területeken (elsősorban a szegregátumokban

és szegregálódó területeken) működő iskolákban jelentős az oktatási szegregáció

61

2. a roma népességet jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség problémája, nem

csupán a szegregátumokban és szegregálódó területeken, hanem a város egészében

3. az egyes szegregátumok és szegregálódó területek számos infrastrukturális és

társadalmi problémával küzdenek

A stratégiai fejezetben ennek a három fő problémacsoportnak a kezelését fogjuk részletezni.

I.5. STRATÉGIAI FEJEZET

I.5.1. Statégiai célok

A felvázolt problémák alapján a szegregált területek lakosságának társadalmi interakcióit

szükséges segíteni, a többségi társadalomhoz kapcsolódó integrációjukat támogatni. A

lakosok felzárkóztatásához nem elegendő csupán a fizikai infrastruktúra fejlesztése, hanem a

létrejövő beruházásoknak elsősorban a humán-erőforrás fejlesztését, a képzés, a

foglalkoztatás, a művelődés, és a különböző szociális és egyéb lakossági szolgáltatások

hozzáférhetőségét kell biztosítani, hogy ezeken keresztül a lakosság életszínvonala

javulhasson és megteremtődjön az esélye a társadalmi egyenlőtlenségek helyi erőkből történő

csökkentésére. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének javítása ugyanis

elsősorban az ő akaratukból, tenni akarásukból és képességeik kibontakoztatásából lehetséges.

A beavatkozások elsősorban három fő tengely mentén történnek meg

1. Egyfelől szükséges az oktatási integráció javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú

integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén.

2. A lakosság rövidebb távú támogatása is szükséges azonban, elsősorban a munkaképes

korú lakosság munkahelyhez való jutásának támogatásával. Az oktatási, valamint

munkához jutáshoz kapcsolódó tevékenységeknek azonban nem csupán a lehatárolt

szegregátumokra kell hogy irányuljanak, hanem a város egészének hátrányos helyzetű

lakosságát meg kell szólítania annak érdekében, hogy a város foglalkoztatási

helyzetén javítani lehessen, ezzel megakadályozva további szegregátumok

kialakulását a városban.

3. A harmadik területet az egyes szegregátumok és szegregálódó területek

infrastukturális és társadalmi helyzetének megváltoztatására

62

vonatkozó,intézkedések jelentik

Fontos hangsúlyozni azt, hogy az első két célnak nem csupán az egyes szegregátumokra kell

korlátozódniuk, hanem a város egészének hátrányos helyzetű lakosságát is segítenie kell.

Különösen indokolt ez a szegregátumokon túl azonosított nagyszámú szegregálódó terület

léte, illetve ezek területi szétszórtsága (és ebből következően a területileg fókuszált

beavatkozás nehézkessége) miatt. Az, infrastrukturális cél elsősorban a szegregátumok, illetve

emellett néhány szegregálódó terület infrastrukturális fejlesztéseit foglalja magába.

I.5.2. Oktatási integráció

Pécs városában a vizsgált szegregátumok vonatkozásában a legnagyobb probléma az iskolai

szinten is jelentkező szegregáció, ennek következtében a hátrányos helyzetű gyerekek és

fiatalok nagy mértékű lemorzsolódása (az iskolából való kimaradása), valamint

továbbtanulásuk nem megfelelő szintje. Elmondható tehát, hogy a szegregált iskolákban

tanuló hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok egy bizonyos hányada nagy valószínűséggel a

munkanélküliek csoportját fogja erősíteni, azokét, akiknek kevés esélyük lesz a későbbiek

során integrálódni a társadalomba.

Az oktatási integráció megvalósításával ezért az az elsődleges cél, hogy a szegregált

lakókörnyezetek diákjai számára olyan iskolai feltételeket biztosítsunk, amelyek között

tanulási motivációjuk erősödik, iskolai sikerességük nő, ezáltal az eddig tapasztalt nagyarányú

lemorzsolódási arányok csökkennek, továbbtanulási lehetőségeik erősödnek, így nagyobb

esélyük lesz később arra, hogy felelősségteljes, sikeres állampolgárokká váljanak.

Meggyőzősédünk, hogy mindez elsősorban az iskolai szegregáció fokozatos felszámolásával,

a módszertani kultúra fejlesztésével, a meglévő jó gyakorlatok népszerűsítésével, az oktatási

intézmények fizikai állagának és felszereltségének fejlesztésével, a pedagógusok minőségi

szempontú bérezésével és az érintett célcsoport(ok) megfelelő motivációjával sikerülhet.

Fenti igényt a város már korábban is megfogalmazta egy egységes dokumentumban: a 2007-

2013 közötti időszak közoktatási feladatait meghatározó, Pécs Megyei Jogú Város

Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve címet viselő dokumentum

hangsúlyosan foglalkozik az esélyegyenlőség biztosításával. Az esélyegyenlőség biztosítását

többféle módon kívánja megvalósítani:

- Beiskolázási körzetek: felhívja a figyelmet a Ktv. Kt. 66.§ változására: eszerint az

esélyegyenlőség megteremtése érdekében a törvény arra kötelez, hogy az egymással

határos iskolák kötelező beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre

63

szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében;

- A meglévő intézményrendszer átszervezése: előirányozza a meglévő

intézményrendszer olyan átszervezését, amely figyelembe veszi az erősödő

szegregációt és az esélyegyenlőség biztosítását nehezítő tényezőket.

- A szegregációs folyamatok csökkentése: támogatja az olyan fejlesztéseket és

tartalmi átalakításokat, amelyek fékezik, majd jelentős mértékben csökkentik a

szegregációs folyamatokat.

- Országos és regionális stratégiai prioritások megvalósulása: elősegíti az ágazatban

az országos és regionális stratégiai prioritások megvalósulását a szegregáció

csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer külső és belső

feltételeinek megteremtése révén.

- Alapkészségek és kulcskompetenciák: megteremti a feltételeit annak, hogy az

általános iskolák - pedagógiai programjukon és tanítási gyakorlatukon keresztül -

minél nagyobb számú tanuló számára biztosíthassák az alapkészségek és

kulcskompetenciák megszerzését, a tehetséggondozást és a későbbi sikeres élethez

szükséges tudások, készségek és attitűdök elsajátítását.

Az esélyegyenlőség széles körű megteremtéséhez azonban a 2007-2013 közötti 7 esztendő

nem elegendő, ha a folyamat az oktatási rendszerben elszigetelten zajlik A jelenleg folyó

kirekesztés és megkülönböztetés felszámolásához a társadalmi tolerancia általános erősödése

is szükséges. Ezért elengedhetetlen a különböző szektorok ésszerű együttműködése, a

közmegegyezésen és a demokratikus alapértékek elfogadásán alapuló szakmai és közéleti

együttműködés. A szemléletváltás akkor válik realitássá, ha nem csak a közoktatásban

dolgozók felelőssége az integráció, hanem minden érintett szereplő elfogadja a folyamat

mögött húzódó értékeket, és azokat nem csupán a szólamok szintjén hangoztatja, legyen szó

kormányzati vagy helyi döntéshozókról, a változási folyamatok irányítóiról, az intézmények

fenntartóiról és vezetőiről, a peadgógusokról, a szülőkről és a sajtó képviselőiről.

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek lehetőségeinek és

életminőségének javítását már az óvodai nevelés idején elő kell segíteni. Köztudott, hogy a

hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcának gyakran éppen az óvodai nevelés, a

gyerekközösségben szerzett korai tapasztalatok hiánya az oka. Tehát:

64

- biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek –

amennyiben állapotuk lehetővé teszi – kortársaikkal közösen, egy intézményen belül –

a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés

folyamatában;

- érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelyek szerint

az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok

gyermekeit;

- támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit, hiszen ez az időszak a

későbbi lemorzsolódás megelőzése szempontjából kulcsfontosságú;

- törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismertetésére, óvodai elterjesztésére, valamint a

kompetencia alapú óvodai programcsomagok szakmai koncepciójának

megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja többek közt az óvoda-

iskola átmenet tartalmi megújításának kidolgozása, az inkluzív pedagógia, és az

együttélés elterjesztése, a játéknak - mint a fejlesztés céljának és eredményének - a

megjelenítése, a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése;

- szorgalmazni kell az óvodai intézmények bejelentkezését és regisztrációját a „Biztos

Kezdet” programba. A helyi „Biztos Kezdet” program esélyteremtő kezdeményezés

lehet, mert az a lehető legkorábban nyújt segítséget az eltérő élethelyzetből induló

gyerekek számára. A program a városban és/vagy egy városrészben támogatja a 0-6

éves korú gyermekeket és családjaikat. A program prevencióval, a jelenleginél

hatékonyabb intézkedésekkel segíti a gyermekek fejlődését életük legkorábbi

időszakában;

- az esélyegyenlőség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében –

biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, sportintézmények, bábszínházi és színházi

előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján az

étkezési térítési díjkedvezményt;

- meg kell teremteni annak feltételeit, hogy mind intézményi szinten, mind a

közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével

megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, és az

óvodapszichológusi tevékenység;

65

- meg kell erősíteni az óvodák logopédiai ellátását biztosító szolgáltatások működését,

valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola keretében működő Pedagógiai Tanácsadó

működését.

Az általános iskolák viszonylatában elsődleges cél a hátrányos helyzetű tanulók

lemorzsolódásának csökkentése, az esélyteremtés, az aktív, élethosszig tartó tanulásra

nevelés, a gyakorlatcentrikus, élményalapú oktatás feltételeinek megteremtése, a célcsoport

iskolai pályafutásának érdemi nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak

segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba való átmenet megteremtése.

Tudva levő, hogy a PISA kutatásokban vizsgált országok közül Magyarországon a legerősebb

a család szocio-kulturális hátterének hatása a gyerekek iskolai sikerességére, és ezáltal a

későbbi életesélyeinek sikerességére. A szegregált iskola ezt a helyzetet csak tovább rontja. A

helyzet javítása érdekében a következő intézkedéseket javasoljuk:

- Módszertani megújulás: a sikeres iskolai integráció egyik legfontosabb feltétele az,

hogy a pedagógusok tájékozottak és jártasak legyenek a legmodernebb bevonó

pedagógiai módszerek terén, a kooperatív és kicsoportos tanulásszervezés, a

projektpedagógia, és általában a kompetencia alapú tanítás-tanulási folyamatok

vonatkozásában. Ennek érdekében a pedagógusok, tantestületek vegyenek részt

módszertani képzéseken, és ezek az újítások váljanak az iskola pedagógiai

programjának részévé.

- Iskolaotthonos tanulásszervezés: a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének javítása

érdekében megoldást nyújthat az iskolaotthonos rendszer újbóli szorgalmazása az 1-4.

évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban

figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő, a pihenés és a fizikai

aktivitás időszakainak arányos biztosítására.

- A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozásának kiemelt szerepe: a

kisiskoláskori tehetséggondozás nagy jelentőséggel bír a későbbi iskolai sikerek

tekintetében. Tekintettel arra, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiugróan

magas az iskolába járó gyerekeknek az a hányada, akik magántanárt vesznek igénybe,

hogy ezzel biztosítsák iskolai sikerességüket és a kívánt továbbtanulási útvonalat,

iskolai szinten és nem szülői forrásból kell megoldást találni ahátrányos helyzetű

tehetséges gyerekek fejlesztésére. Ennek komoly hatása lehet a későbbi iskolai és

66

munkaerőpiaci sikerek terén.

- Pályaorientációs tanácsadás: az elmúlt 20 évben az iskolák igen kevés gondot

fordítottak a gyerekek pályaorientációs támogatására. Ennek következtében sokszor

hoznak a gyerekek és/vagy a családok kényszerdöntéseket, amiket alig vagy

egyáltalán nem lehet már később korrigálni. Különösen a hátrányos helyzetű gyerekek

esetében bír nagy jelentőséggel a különböző szakmákkal történő korai megismerkedés,

munkahelyek meglátogatása, szakmák képvisleőivel való személyes találkozás.

- A hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatása: korábbi

évtizedekben az iskola feladatának tekintette a gyerekek délutáni foglalkoztatását pl.

klubnapközi, sporttevékenységek, stb, szervezése által, de ez az új finanszírozási

feltételek mellett egyre kevésbé lehetséges. Meg kell teremteni a hátrányos helyzetű

gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatásának/fejlesztésének infrastrukúrális és pénzügyi

hátterét annak érdekében, hogy sokoldalú személyiségfejlesztésben részesülhessenek.

- Együttműködés a szülőkkel: az iskola nem elszigetlten működik az adott helyi

közösségben. Csak akkor lehet sikeres, ha bírja például a szülők támogatását és

elsimerését, ha a szülők partnerek lehetnek a folyamatban. A szülők és más társadalmi

partnerek bevonásának technikáit már a tanárképzés során el kellene sajátítani a

pedagógusoknak, de a továbbképzések során is megszerezhetőek.

- Együttműködés a helyi közösség más résztvevőivel – szakmai és civil

együttműködések támogatása: az iskolák és a releváns szakmai és civil szervezetek

együttműködésének támogatása, mint pl: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat,

Khetanipe, Khetanoda, tanodák, stb. elengedhetetlen, hiszen egyre nagyobb tudás

halmozódik fel az iskolán kívül. Ezen tudások bevonása elemi érdeke az iskolának és

a fenntartónak. Fel kell térképezni a lehetséges partnereket és ki kell dolgozni az

együttműködések protokollját.

- Az állami gondoskodásban részesülők helyzetének javítása: az iskoláknak részt

kell vállalniuk az állami gondoskodásban élők érdekeinek érvényesítésében Törekedni

kell pl. arra, hogy az átmeneti gondoskodásban részesülők az eredeti általános

iskolájukban maradhassanak.

- Lehetőség a felelősségteljes gondolkodás és cselekvés, az aktív állampolgári

technikák tapasztalati úton történő elsajátítására: az intézményeknek törekedniük

kell arra, hogy a hátrányos helyzetű, és az állami gondoskodásban élő tanulók a

67

kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen tanórai és tanórán kívül végzett

tevékenységek során jártasságot szerezzenek a felelősségteljes gondolkodásban és

cselekvésben.

- Keresetkiegészítés pedagógusok, ösztöndíjrendszer hátrányos helyzetű tehetséges

tanulók számára: ki kell dolgozni a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó

pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés rendszerét, és a hátrányos

helyzetű fiatalokat megfelelő módon motiváló ösztöndíjrendszert.

- Az iskolák infrastukrurális fejlesztése és modern eszközökkel való felszerelése:

helytelen meggyőződés az Magyarországon, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű

gyerekek számára megfelelő és elfogadható a rosszabb fizikai állapotú, kevésbé jól

felszerelt iskola. Éppen ellenkezőleg: mivel ezek a gyerekek otthon nem találkoznak

könyvekkel, számítógéppel, minőségi kulturális javakkal, az iskola kénytelen ezt

pótolni. Ez nem áldozat, hanem elemi társadalmi érdek, hiszen így fog majd kifejlődni

ezekben a gyerekekben a minőség iránti igény, valamint a tárgyi értékek

megbecsülésére irányuló szándék.

- Szervezetfejlesztés: mindez nem valósítható meg tudatos és folyamatos

szervezetfejlesztés nélkül, amely során minden érintett számára világossá válnak az

alapértékek, az elvárások, a jövőkép, a módszerek, a cselekvési tervek. És nem utolsó

sorban a mérés-értékelés módszertana, eredményei és az ezekből levont

következtetések. A szervezetfejlesztés egyik legfontosabb célja az oktatási

intézmények demokratizálása kell, hogy legyen, hiszen tervutasításos rendszerben

nem működik a kreativitás, az együttműködés és a kölcsönös bizalom. Márpedig ezek

megléte nélkül nem tud megfelelő légkör kialakulni az együttnevelés és az integráció

hatékony megvlósításához.

A középiskolai oktatás területén a szegregáció szempontjából a szakiskolai képzés

tekinthető kritikusnak. A szakiskolába járók között kiemelkedően magas a hátrányos

helyzetűek aránya, a tanulási nehézségekkel küzdő, kellő előképzettséggel nem rendelkező

fiatal, akiknek lemorzsolódása nagymértékű különösen, amióta a tankötelezettség 18 éves

korig való kiterjesztése megtörtént. A középiskolai szegregáció felszámolása érdekében

ugyanazokat az intézkedéseket javasoljuk, mint az általános iskolák esetében, kivéve az

iskolaothonos tanulászervezést.

68

Az előzőekben ismertetett, az oktatási integrációt segítő igények megvalósítására a város a

következő, konkrét feladatokat határozta meg:

Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi

hatásai

A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos

helyzetű diákok többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának folyamatos

felülvizsgálata és értékelése

2013. december 31 Dr. Tratnyek Magdolna

A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos

helyzetű diákok esélyegyenlőségének

javulása

Az óvodák alapító okiratának felülvizsgálata, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált

nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek nevelésének feltételeinek

biztosítása

Folyamatos Petren Ferencné

A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő

gyermekek esélyegyenlőségének

javulása

Az óvodák nyitvatartási idejének felülvizsgálata, és annak a szülők

munkahelyi elfoglaltságához igazítása Minden év szeptember 1. Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában

maradásuk okainak vizsgálata Minden év május 1. Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Kompetencia alapú óvodai/iskolai programok megismertetése és bevezetése, ezzel segítve

az óvoda-iskola átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék

jelentőségének visszaállítását

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A „Biztos Kezdet” program megismerésével és alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység

elleni küzdelem és a gyermekek fejlődésének segítése

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A hátrányos helyzetű gyermekek számára szervezett óvodai/iskolai kirándulások, táborok, kulturális rendezvények (pl. bábszínház, sportlétesítmény, stb.)

látogatásához szükséges anyagi fedezet biztosítása

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Az állami neveltek felvételének biztosítása az általános iskolákba, együttműködve a

feladatellátásban a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város

intézményeivel

Folyamatos Szalai Csilla

Az állami nevelt gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény kialakítása az Éltes Mátyás

Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban

2008. július 1. Dr. Tratnyek Magdolna

A speciális nevelési igényű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók befogadása

minden intézményben, tagintézményben , felkészülés eredményes oktatásukra,

nevelésükre

Folyamatos Szalai Csilla, Cselik László

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanulók esélyegyenlőségének

javulása Az Arany János Tehetséggondozó Program

segítségével a hátrányos helyzetű, de kimagasló tanulmányi eredményt elérő

tanulók támogatása

2013. december 31. Cselik László

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak talált tanulók

lemorzsolódásának megakadályozása. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a

szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében.

2013. december 31. Cselik László

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Az intézményeknek a pedagógus továbbképzési programok és a beiskolázási

tervek összeállításakor figyelembe kell Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű

gyermekek

69

Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi

hatásai venniük az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb nevelését elősegítő

programokat

esélyegyenlőségének javulása

Az integráltan nevelt gyermekek számára a lehető legtöbb szakszolgálat helyben való igénybevételi lehetőségének megteremtése

Folyamatos Szalai Csilla

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Városi oktatási esélyegyenlőségi terv elkészítése

2008. szeptember Dr. Tratnyek Magdolna

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A magántanulók magas számának

visszaszorítása, az okok feltérképezése és orvoslása

Minél több hátrányos helyzetű gyerek

visszairányítása a rendszerbe, integrációjuk

elősegítése A város oktatási intézményeinek

infrastrukturális fejlesztése

Mindenki számára méltó körülmények jönnek létre

az integrált oktatáshoz

A város oktatási intézményeinek modern oktatási eszközökkel való ellátottságának

fejlesztése

A modern felszerelések megbecsülése és

rendeltetészsrű használata iránti igény valamint az

adekvát magatartásformák kialakulnak

A pedagógiai kultúra fejlesztése: kooperatív, projekt és bevonó módszerek népszerűsítése, a kompetencia alapú oktatás népszerűsítése, a

szülők megfelelő tájékoztatása (GR)

Nem csak a szakmai közeg lesz megfelelő módon tájékozott az elindított

folyamatokat illetően, így a támogatottsága nőni fog.

Az integrációval összhangban történő iskolai szervezetfejlesztések támogatása

(GR)

A módszertani és infrastrukturális változások

megerősítést nyernek a szervezetfejlesztés által. A változások rövid és

hosszú távon is szervesülnek.

Pedagógiai minőségbiztosítási rendszer

kidolgozása

(GR)

Az iskolák és a fenntartóik reális képet kapnak a

folyamatok alakulásáról, az eredményekről.

Tehetséggondozás hátrányos helyzetű gyerekek számára

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai

sikerekessége nő, így követhető és követendő példákat látnak majd az

újabb generációk, valamint könnyebb lesz a

hiányzásokkal és a lemorzsolódással

megküzdeni.

Motiváló tanulmányi ösztöndíjrendszer kidolgozása

A hátrányos helyzetű tanulók tanulás iránti

motiváltsága nő, életkörülményeik javulnak.

Pályaorientációs tanácsadás hátrányos helyzetű gyerekek számára

A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok jobban

kiigazodnak a szkmák között és reálisabb alapokra helyeződnek a választásaik.

Az iskolák megfelelő szakos tanárokkal való

ellátása, az általános helyettesítés gyakorlatának visszaszorítása

A gyerekmegőrzés helyett szakmai munka folyik az órákon, így a gyerekek

tanulás iránti motiváltsága erősödik.

Az iskolai lemorzsolódást csökkentő intézkedések: tanórán kívüli foglalkoztatás,

hatékony együttműködés a szülőkkel,

A hátrányos helyzetű gyerekek szívesebbn járnak

iskolába, több féle

70

Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi

hatásai együttműködés szakmai és civil

szervezetekkel, nyári táborok, stb.

motiváció alakul ki, kevesebbet fognak

hiányozni, a szülők is erőteljesebb támogatják az

iskolába járást.

Aktív állampolgársági technikák

elsajátíttatása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során

A hátrányos és nem hátrányos helyzetű

gyerekek közösen sajátítják el a felelősségteljes, aktív állampolgári technikákat,

és később ezeket majd aktivizálni tudják felnőtt

életükben

További segítő szakemberek bevonása: logopédus, fejlesztő pedagógus,

iskolapszichológus, szociális munkás, szabadidő szervező, szociálpedagógus stb.

Célzott és szakmai segítséget kapnak a

rászorulók, ezzel csökken az iskolai problémák és

konfliktusok száma.

Az intézményfenntartók szakembereinek

folyamatos szakmai továbbképzése

Az eddiginél szorosabb és lényegre törőbb

együttműködés alakul ki a fenntartók és az iskolák

között.

Az intézményfenntartók és az oktatási intézmények közötti párbeszéd és

együttműködés fejlesztése

u.a.

Az iskolai integrációs programok mérés-értékelése, a megfelelő következtetések

levonása

Mind a résztvevők, mind a fenntartók reális képet

kapnak a folyamatokról, így időben tudnak

korrigálni, változtatni, valamint a sikerekre, eredményekre építve

tovább lépni. Iskolalátogatások, szakmai tapasztalatcserék

támogatása más városok pedagógusaival országon belül és külföldön

A pedagógusok szakmai kultúrája, nyitottsága

fejlődik, az iskolai módszertani kultúra

fejlődik. Nemzetközi iskolai és képzési

együttműködések támogatása különös tekintettel az iskolai és társadalmi

integrációra

u.a.

Nyilvános elismerési rendszer kidolgozása az iskolai integráció terén kiemelkedő iskolák,

iskolavezetők és pedagógusok részére

Az integrációs folyamatok társadalmi ismertsége és elismertsége erősödik.

Sikeres integrációs gyakorlatok és módszerek

nyilvános elismerése

u.a., valamint javul a pedagógusok közérzete,

kisebb esélye lesz a kiégésnek.

A helyi és az országos sajtó aktív bevonása,

partneri együttműködés kialakítása (TV, rádió, írott és elektronikus sajtó)

Az integrációs folyamatok társadalmi ismertsége és

elismertsége erősödik

Hatékony együttműködés kialakítása városi

és megyei tanárképző intézményekkel

Létező és működő

programok integrálása az iskolai gyakorlatba

Szakmai fórumok, konferenciák szervezése,

ezek szervezésében való együttműködés

Szakmai párbeszéd és tudásmegosztás alakul ki, ezzel erősödik az iskolai

71

Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi

hatásai munka hatékonysága.

Az iskolai szegregáció elleni küzdelem további részletes feladatait a 2008. júniusában

elfogadott Oktatási Esélyegyenlőségi Terv keretében kell kidolgozni.

I.5.3. Foglalkoztatási integráció

A kirekesztődés folyamatában érintettek, különös tekintettel a szegregátumok munkanélküli

lakossága szempontjából kiemelt jelentősége van a munkahelyteremtésnek, a foglalkoztatás

megteremtésének. Ezt a Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Fejlesztési Programja is

fontosnak tartja, és elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedésének

segítését hangsúlyozza. Körükben nagyon nagy problémát okoz a tartós munkanélküliség,

amely sok esetben együtt jár a motiválatlansággal, a helyzetbe való beletörődéssel, a

munkaerő-piaci passzivitással, a munkakészség csökkenésével.

I.5.3.1. Motiváció megteremtése a Cigány Centrum Programmal

Foglalkoztatásuk egyik alapfeltétele a motiváció megteremtése számukra, a képzések és a

foglalkoztatás iránti igény kialakítása. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan támogató-

hálózatot, amely személyre szabottan, mentori segítségnyújtás mellett képes megteremteni

számukra azt a sok esetben hiányzó alapot, a motiváltságot, amely elengedhetetlen feltétele a

munkakeresésnek. Ennek megvalósítását teszi lehetővé a Pécsi Nőközpont - „Cigány

Centrum Program”, amelynek alapvető célja, hogy az itt élő roma származású, szociálisan-

gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű roma családok számára alapot teremtsen a saját

egzisztenciális hátterük kialakítására. A program nem csupán a szegregátum roma lakosai

számára, hanem az egész városnak nyújthat szolgáltatásokat. A program azonnali segítséget

nyújt az ide forduló – nem csak cigány származású – emberek számára, valamint komplex

szolgáltatási rendszere által lehetőséget biztosít a felmerülő problémák hosszú távú

orvoslására. A program kulcseleme, hogy többségében cigány származású emberek fogják

ellátni a program működtetését: mivel a roma emberek – a kulturális háttér hasonlósága miatt

– szívesebben fogadnak el tanácsot a közéjük tartozó, szintén cigány származású emberektől.

A program keretében egyfelől szabadidős tevékenységeket szerveznek a fiatalok számára.

Jelentős probléma ugyanis – származástól függetlenül – a fiatok körében a „csellengő”

életforma terjedése, melyet számos okkal magyarázhatunk, számos tanulmány vizsgálta ennek

72

okait. Kezelésének egyik alapvető eszköze a fiatalok érdeklődésének felkeltése az őket

érdeklő tevékenységek iránt, energiáik megfelelő irányba terelése szervezett programok által.

Emellett jelentős problémakör az oktatás területén leszakadó gyermekek felzárkóztatása,

hiszen ennek hiányában közvetlen veszély, hogy frusztrációikat deviáns magatartásformákkal

igyekeznek feldolgozni. A Cigány Centrum Program keretiben az alábbi szabadidős

programok kialakítása történik meg:

TEVÉKENYSÉG RENDSZERESSÉG

1. IFJÚSÁGI KLUB

A klub keretein belül a rendelkezésre bocsátott eszközök (készségfejlesztő játékok, stb.) – tekintve, hogy az esetek többségében ezek nem elérhetők saját családi körükben – vonzását kihasználva szervezett és felügyelt formában biztosítják a gyermekek és fiatalok részére a szabadidő eltöltésének lehetőségét, aktív közösséget kovácsolva az érdeklődőkből.

Minden nap

13- 19 óra között.

2. TANODA

A tanulmányaik terén leszakadó gyermekek részére felzárkózási lehetőséget biztosítanak, valamint az otthon végzendő tanulmányi feladatok megoldásának szakképzett pedagógus segítségével, ellenőrzésével történő megoldását biztosítják.

Minden nap

14-18 óra között

3. SZAKMAI KLUBOK

Fontos felkelteni a gyermekek és fiatalok érdeklődését az általuk kevésbé kedvelt, számukra nehézséget okozó tantárgyak iránt, illetve a lehetőséget biztosítani a kedvelt tárgyakban történő elmélyülésre.

Ennek bevált módszere egy felkészült előadó vezetésével történő kötetlen foglalkozás, melyben a téma általános érdeklődésre számot tartó érdekes részeit akár játékos formában, akár kötetlen helyszínen dolgozzák fel – melyre a hagyományos oktatás során általában időbeli korlátok miatt nincs lehetőség.

Szaktárgyak szerint hetente

16-18 óra között

Érintett tárgyak:

- Matematika - Történelem - Földrajz - Biológia - kommunikáció

4. TÚRÁZÁS

Természeti értékek megismertetése mellett fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása is, mindezt összehangolva a szakmai klubok tevékenységeivel.

Kéthetente hétvégén

5. SPORT PROGRAMOK ÉS VERSENYEK

Szükséges a fedett helyen végezhető sporttevékenység népszerűsítése is, és az ezekhez kapcsolható „házi” versenyek szervezése mint közösségformáló eszközt.

(pld: asztalitenisz, stb.)

Minden nap

14- 19 óra között

Versenyek minden hónapban

6. INTERNET KLUB

Az információs társadalom korában nélkülözhetetlen a lehetőség biztosítása a leghátrányosabb helyzetű gyermekek számára is, hogy a szükséges eszközök használatát elsajátítsák, és ezeket aktívan használják.

Minden nap

14-18 óra között

A kötelesség és felelősségvállalás tudatosítása érdekében a klubok szervezésébe és

irányításába a fiatalok bevonása is szükséges, a demokratikus szabályrendszer elsajátítása

érdekében havi rendszerességgel, választás útján betöltve tisztségeiket.

A fiatalok mellett a másik megcélzott csoport a roma nők, akik fokozottan hátrányos

helyzetben élnek az ortodox cigány kultúra hatásainak következtében – ugyanakkor a

családok összetartó erejét is biztosítják. Ennek a kettősségnek a következtében számos feladat

hárul rájuk, melyeknek megfelelő információk hiányában csak nehezen tudnak eleget tenni,

73

ám megfelelő segítségnyújtás esetén eredményesen és hatékonyan is képesek eljárni.

Tevékenység Rendszeresség

1. ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÁS

Számos esetben – pl. családon belüli erőszak – úgy érzik nincs hová fordulniuk, a hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a kérdést. A társadalmi integráció szempontjából kifejezetten fontos, hogy saját érdekeiket legalább olyan szinten képviselhessék a roma nők mint a többségi társadalom tagjai, tisztában legyenek lehetőségeikkel és objektíven lássák azokat.

Minden nap

8-16 óra között

2. SZOCIÁLIS TANÁCSADÁS

A legtöbb esetben a szociális ügyeket a cigányságon belül a nők intézik, ugyanakkor számos esetben túlértékelik a lehetőségeiket a kellő információk hiánya miatt, ezáltal számos felesleges ügyfélkapcsolatot generálva, tájékozatlanságuk miatt kedvezőtlen képet festve a cigányság egészéről. A szolgáltatás által objektív nézőpontot próbálnak kialakítani körükben, meggyorsítva és egyszerűsítve az illetékes szervek munkáját.

Minden nap

8-16 óra között

3. ÉLETVITELI – GAZDASÁGI TANÁCSADÁS

A cigányság körében jellemző a szegénység, ennek következtében néha elmosódni látszik a cigány és a szegény – kultúra közötti különbség. Megfelelő módszertanok átadásával van lehetőség a gazdasági helyzeten történő javításra, ám ezeket sajnos általában nem ismerik, így gazdasági helyzetük sem javul – további terheket róva a társadalomra, ugyanakkor konzerválva a jelen helyzetet, más példa hiányában újratermelve a problémát a következő generáció által. Az életviteli-gazdasági tanácsadás által lehetőséget teremtenek a helyzetükön való változtatásra.

Minden nap

8-16 óra között

4. EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÁS

Sajnos a cigányság egészségkultúrája kívánnivalókat hagy maga után – és megfelelő felvilágosítás nélkül a helyzet változására kevés az esély.

Szolgáltatásunk lehetőséget teremt a cigány kultúrában tabunak számító egészségügyi kérdések megoldására, felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára, az adott esetekben követendő eljárásokra.

Minden nap

8-16 óra között

5. SZAKMAI KLUBOK

A klubfoglalkozások keretében lehetőséget biztosítanak a problémákat tematizálva azok csoportos feldolgozására, egyrészt kiutat mutatva a résztvevők számára, másrészt, hogy belássák nem egyedüli problémával állnak szemben, így azok közös, egymást erősítő megoldására is lehetőséget biztosítva.

Kéthetente

14-16 óra között

A tanácsadási ágak szerint ütemezve

A fiatalokon és a nőkön kívül továbbá a hátrányos helyzetű személyek számára általános

szolgáltatásokat is biztosítani fog a Cigány Centrum Program. Ezek a szolgáltatások:

- szociális tanácsadás

- gazdasági életviteli tanácsadás

- pszichoszociális, mentálhigiéniai gondozás

- foglalkoztatási tanácsadás

- képzési tanácsadás

- a helyzetükön való változtatás érdekében szükséges motiváció

- tréningek szervezése a problémák tematizált feldolgozása érdekében

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Pécsi Nőközpont - Cigány Centrum Program

kialakítása 2009

Külső szerv által koordinált:Színes

Gyöngyök-Délvidéki Roma Nőlért Egyesület

A roma, valamint a hátrányos helyzetű

lakosok esélyegyenlőségének

javulása

74

I.5.3.2. A tartósan munkanélküli lakosság kompetenciájára alapozott képzések

kialakítása

A város és a szegregátumok roma lakossága esetében szinte csak a közhasznú munka jelent

egyetlen lehetőséget az elhelyezkedésre, amely azonban tartósítja foglalkoztatásuk átmeneti

voltát, nem képes hozzájárulni a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének növeléséhez.

Foglalkoztatásuk megteremtése érdekében ezért fel kell mérni a tartósan munkanélküli

lakosság kompetenciáját, és erre alapozva kell további képzéseket szervezni, amelynek során

törekedni kell arra is, hogy azon készségeket is fejlesszük, amelyek a közösségi

munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek, amely integrálódásukat a munka világába

lehetővé teszi. Ezzel együtt mentori programot kell indítani, amelynek lényege, hogy a

munkanélküliek egyéni támogatása megvalósulhasson.

Komplex foglalkoztatási eszközöket már bemutattunk a korábbi fejezetekben, cél az ilyen

programok eredményeinek kiértékelése, majd ezekre épülve tovább folytatni ezeket a

programokat, egyfelől a város egészében, másrészt pedig célzottan a szegregátumok

lakossága tekintetében. A cél tehát olyan, piacképes szakmákra való betanítás, amely

hosszabb távon is lehetővé teszi a szegregátumok lakosságának munkához jutását.

A kompetencia-felméréssel párhuzamosan erősíteni kell a Munkaügyi Központ és a város,

valamint a civil szervezetek közötti partnerséget annak érdekében, hogy a város foglalkozatói

részéről felmerülő igények is folyamatosan mérhetőek legyenek, ezzel folyamatosan alakítva

a képzési programok összetételét. A partnerség létrehozása, fenntarthatósága szempontjából

elengedhetetlen a közös érdekek megtalálása, a folyamatos egyeztetés, az együttműködés

menedzselése.

A képzések szervezésének elemei:

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Kompetenciafelmérés a munkaügyi központtal

együttműködésben 2009

Svingerné Szilágyi Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Képzési programok a munkaügyi központtal és civil

szervezetekkel együttműködésben

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Mentori program a munkába állás támogatására

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének,

75

munkához jutáshoz való esélyének

javulása

I.5.3.3. Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató képzését, szakmai

képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci program

kialakítása

Az általános iskolai végzettség megszerzését biztosító felzárkóztató munkaerő-piaci képzés,

amelynek alapja a 7-8. osztály befejezését lehetővé tevő felkészítő képzési program, amelyre

szakképzés és támogatott foglalkoztatás épül. Különösen magas az általános iskolát el nem

végzők aránya a roma lakosság körében, akik a munkaügyi szervezettel általában nincsenek

kapcsolatban, így komoly kihívást jelent a képzésbe vonásuk, munkaerőpiacra történő

integrálásuk.

A program keretében az általános iskola 6. osztályát sikeresen befejezett, de általános iskolai

végzettséggel nem rendelkező 18 év feletti, tanulni szándékozó, főként roma, regisztrált

álláskeresők képzése valósulna meg.

A képzés több elemből tevődik össze:

1. Felzárkóztató képzés: 7-8. osztály befejezése, általános tanulási képesség fejlesztése,

folyamatos motiválás, felkészítés a szakképzésre

2. Szakképzés: 300-500 órás időtartamú, és szervesen épül az általánosan képző

alapfokú iskolai végzettséget biztosító programelemre, figyelembe véve az első

munkaerőpiac aktuális igényeit

3. Foglalkoztatás: teljes vagy részmunkaidős munkaviszony keretein belül a szakképzés

során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, ezáltal (re)integrálás az elsődleges

munkaerőpiacra

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató

képzését, szakmai képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci

program kialakítása

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

76

I.5.3.4. Termelőiskola

Európában a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására az egyik legéletképesebb megoldás

a dán termelőiskolai modell, amelynek lényege, hogy bár iskolának nevezik, mégsem iskola.

Dániában 100 intézményben végzik az iskolarendszerből kihullott fiatalok szocializálását,

munkára és tanulásra való előkészítését. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka

és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői

- különböző szintű - szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek

elsősorban államilag elismert OKJ-szakképesítések, de jelenthetik olyan szakmai

kompetenciák elsajátítását is, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá

teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák

(együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség,

pontosság stb.) megszerzése. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható

árukat állítanak elő, ill. olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi

szükségleteket elégítenek ki. Célja a 16-25 év közötti hátrányos helyzetű fiatal álláskeresők

tartós elhelyezése a munkaerőpiacon a termelőiskolai modell alapján. A munkagyakorlat

szerzés mellett a résztvevők államilag elismert szakmunkás bizonyítványt szereznek, valamint

a programban maradást és a későbbiekben a munkahely megtartását folyamatos segítő

szolgáltatás biztosítja.

A termelőiskola képzési eleme két részből áll: szocializáló, közismereti alapkészség-fejlesztő

és ismeretpótló, szakmai orientáló, előkészítő részből, valamint az OKJ-ben szabályozott

szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzési részből.

A képzés különböző szakmacsoportokban.(vendéglátás, építőipar, idegenforgalom, stb.)

valósul meg, figyelembe véve az aktuális munkaerőpiaci igényeket. A foglalkozások jellemző

színtere a munkatevékenység színhelye (műhely, tankert, taniroda, tankonyha stb.). Az

elméleti felkészülés, felkészítés mindig gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, a

tanulócsoportok létszáma max. 12 fő.

A program része ezen kívül a munkahelyi elhelyezkedés segítése és a munkavégzés nyomon

követése.

Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje

Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai

Termelőiskola

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

77

I.5.3.5. Tranzitfoglalkoztatási programok

. A tranzitprogramoknak – hasonlóan a második munkaerőpiac egyéb programjaihoz - az a

legfontosabb előnyük többi munkaerő-piaci támogatással összevetve, hogy komplex módon,

több eszköz egyidejű alkalmazásával, és differenciáltan, azaz a résztvevő személyek egyéni

szükségleteire építve kezelik a hátrányos helyzetű munkanélküli rétegek elhelyezkedési

problémáit, az első munkaerőpiacon történő elhelyezésük céljával. A képzettségi szint

növelése, a foglalkoztatás és a szociális/mentális gondoskodás egyidejű alkalmazása

(eszközkombináció) lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci

esélyeit növeljék, felszámolva a képesség-, készség- és képzettségbeli, valamint a tartós

munkanélküliségükből fakadó mentális-szociális hiányosságokat. Működésük a gazdasági, a

foglalkoztatási, és a szociális célrendszer egymásra épülésére, egyenrangúságára alapozott.

Ezen projektek jellemzője, hogy tevékenységeik csak részben piacorientáltak,

szolgáltatásaikat és termékeiket a rászoruló társadalmi rétegek számára nyújtják a piaci

áraknál alacsonyabb szinten, illetve kevésbé jövedelmező, de társadalmilag hasznos

tevékenységeket látnak el (pl. hulladék újrahasznosítás).

Az átmeneti foglalkoztatást követően a munkavállalókat az első munkapiacon működő

cégekhez közvetítik (tranzitálás). A projektek tehát olyan híd szerepet töltenek be, melyek a

munkanélküliségből a munka világába ívelnek át. Ebbe a típusba sorolhatók például a szociál-

ökonómiai üzemek is. A programba bevont munkanélküliek számára komplex módon

nyújtanak tehát:

• munkaviszony keretében munkalehetőséget,

• gyakorlatorientált, betanító jellegű, vagy szakképesítést nyújtó képzést,

• személyre szabott szociális gondozást és tanácsadást, valamint

• az első munkaerőpiacra történő közvetítést.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy A beavatkozás

társadalmi hatásai

Tranzitfoglalkoztatási programok

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

I.5.3.6. Tartós munkanélküliek alkalmazása a városrehabilitációs munkákban

A szegregátumok lakosai számára segítséget jelenthetnek a városrehabilitációs munkálatok

78

azzal, hogy beruházások során munkalehetőséghez jutnak a hátrányos helyzetű lakosok.

Munkához jutásuk ezzel ugyan csak átmenetileg lesz biztosítva, azonban azzal, hogy egy

ideig munkához jutnak, egyfelől megteremthető számukra egy bizonyos szintű motiváltság

azzal, hogy ezzel sikerült őket visszavezetni a munka világába, másfelől pedig tapasztalatot

szereznek, ami nagy előnyt jelent munkakeresésük során. A városrehabilitációs munkák során

történő alkalmazásuk mindezen túl azt is eredményezheti, hogy akár saját környezetük

felújításával a későbbiekben jóval nagyobb figyelmet fognak fordítani a megszerzett fizikai

színvonal megtartására.

A munkanélküliek alkalmazása érdekében egyfelől a városrehabilitációs építési

közbeszerzések feltételrendszerének alakítását kell elvégezni a tartós munkanélküliek

alkalmazásának ösztönzésére, illetve a szociális városrehabilitációs projekt keretében kell

foglalkoztatási elemeket alkalmazni.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Szociális városrehabilitációs projekt keretében

foglalkoztatási elemek alkalmazása

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Városrehabilitációs építési közbeszerzések

feltételrendszerének alakítása a tartós munkanélküliek

alkalmazásának ösztönzésére

2008 II. negyedév -2009 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

I.5.3.7. Szociális gazdaság kialakítása

A hátrányos helyzetűek munkához jutásának segítésénél a hagyományos aktív munkaerő-

piaci eszközök azonban sokszor nehezen érik el a tartós munkanélkülieket. Számukra

megoldást jelentenek az olyan lehetőségek, amelyek a szociális gazdaság típusú, non-profit

foglalkoztatásban rejlenek. Ezekben a programokban a munkalehetőségek mellett képzés,

szociális, mentálhigiéniás felkészítés is megjelenhet. A szociális gazdaság olyan

vállalkozásokból áll, amelynél a befektetett tőke utáni profit-maximalizálás helyett a helyi

társadalom szükséglet-kielégítése, egyben foglalkoztatási gondjainak megoldása a cél. A

szociális gazdaság piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, ezzel javítja a

helyi életminőséget. Továbbá az alacsonyan, vagy közepesen képzett munkaerőre

támaszkodva olyan munkahely-struktúrát hoz létre, amely összhangban van a munkanélküliek

összetételével. Ezek a non-profit célú foglalkoztatási vállalkozások elsősorban a következő

területeken jelentkezhetnek munkahelyteremtőként és szolgáltatás-bővítőként:

79

- személyi szolgáltatások

o otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek

o háztartási közalkalmazotti munkák

o gyermekfelügyelet

o problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése

o lakóházak őrzése, portaszolgálat

o boltok üzemeltetése

o étel, áruk házhoz szállítása

- szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés

- a környezet gondozása

o elöregedett épületek felújítása, komfortosítása

o szelektív hulladék-gyűjtés, újrahasznosítás

- környezetvédelem

o természetvédelmi területek gondozása

o csatornázás, csatornatisztítás

Az ilyen szolgáltatások fejlesztése egyfelől javítja a szegregált területek életminőségi

feltételeit, másfelől pedig bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket azzal, hogy helyi

munkahelyeket képes teremteni. Ezt a törekvést a magyar állam is serkenteni kívánja, ennek

érdekében a Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján megalkotta a

141/2006. (VI.29.) kormányrendeletet a szociális szövetkezetekről. A jogalkotó célja, hogy a

társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak olyan

speciális szervezeti forma (szociális szövetkezet) létrehozásával, amely olyan igények,

szükségletek kielégítésére törekszik, amelyeknek a magántőkések és a közvállalatok

szektorában létjogosultsága nincs vagy erősen korlátozott az érvényesülésük. A rendelet

kimondja továbbá, hogy fő célja a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben

lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javítása.

A szociális gazdaság kialakításához egyfelől szükséges a helyi szereplők tájékoztatása a

szociális gazdaság létrehozásának lehetőségéről és módjáról, ezt követően pedig

kialakíthatóak szociális szövetkezetek.

80

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Tájékoztatási tevékenység a helyi szereplők részére a

szociális szövetkezet létrehozásának, működtetésének

lehetőségeiről és módjáról

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A helyi szereplők megismeri a szociális szövetkezeti formák

működését és előnyeit

A városi Önkormányzat égisze alatt szociális

szövetkezet létrehozása és működtetése

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A helyi társadalom életkörülményeinek

javulása, munkahelyek kialakulása,

esélyegyenlőség javulása

I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései

Az egyes szegregátumok infrastrukturális ellátásában nagy gondot okoz a lakások állapota,

komfortfokozata. A sok helyütt erősen leromlott állapotú épületek komfortfoka igen

alacsony szintű, ezért ezek felújítása, színvonaluk emelése az egyik megoldás, hogy az itteni

lakosok méltó életkörülmények között tudjanak élni a későbbiekben, másfelől pedig egyes

esetekben megoldást jelenthet ezen épületek teljes elbontása, az itt lakók elköltöztetése a

város más, frekventáltabb helyszíneire úgy, hogy ott ne alkossanak szegregátumot a

későbbiekben (ennek érdekében az elköltözőket a város többi területén szétszórtan kell

elhelyezni, hogy máshol ne alkossanak összefüggő szegregátumot).

Az elköltözés, valamint a helyreállítás közötti választást meg kell előznie egy lakossági

felmérésnek, amelyben a szegregátumok összes lakosát meg kell kérdezni jövőbeni

elképzeléseiről, ezen kívül a felmérésnek ki kell terjednie a lakosok jelenlegi szociális

helyzetének vizsgálatára, egészségügyi, valamint lakhatási helyzetére is.

Az egyes épületek bontása, tömbök felszámolása, vagy a lakosság számára új bérlakások

kijelölése esetén szociális munkások és civil szervezetek bevonásával kell felkészíteni az

érintett lakosságot ezekre a változásokra.

Az önkormányzat vállalja azt is, hogy sem a szegregátumokban, sem a szegregátumokkal

határos területeken nem utal ki újabb bérlakásokat, illetve az új bérlakásait nem

tömbösítve létesíti, hogy ezzel megelőzze a hátrányos helyzetű lakosok részarányának további

emelkedését.

A Pécs-Keleti Városrészben fekvő szegregátumok infrastrukturális fejlesztésének, emellett

foglalkoztatási és szociális akcióinak részletes meghatározása érdekében az Önkormányzat

2008 folyamán szociális városrehabilitációs akcióterületi tervet készít.

81

Mindegyik vizsgált szergegátum esetében megvalósuló tevékenységek:

- A szegregátumok előzetes felmérése, amelynek ki kell terjednie a lakosság általános

szociális, egészségügyi, lakhatási területeire, valamint arra, hogy az egyes családok

eldöntsék: jelenlegi lakóterületükről el kívánnak-e költözni a későbbiekben, vagy

jelenlegi lakóhelyükön maradva, egy, a korábbinál magasabb színvonalú lakásban

szeretnének-e élni

- Eennek fényében lehet majd meghatározni azt, hogy az elköltözők számára az

Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat létesíteni

(vásárolni vagy építeni)

- Leendő szociális bérlakások létesítése (vásárlás illetve építés) a kijelölt területeken

Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje

Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai

A szegregátumok és szegregálódó területek lakosságának felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból,

valamint jövőbeni igényeik felmérése a helyi civil

szervezetekkel együttműködésben

2008. III. negyedév Nagy László

A helyi lakosság egészségügyi,

lakhatási felmérése alapján további beavatkozások

kidolgozása lehetővé válik

Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb

állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy

építeni)

2008. IV. negyedév - 2009

Nagy László Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő

Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi

főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók számára

új lakóterületek kijelölésre kerülnek

Szociális bérlakások létesítése (vásárlás ill. építés)

2009-2013

Nagy László Építés esetén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Szociális városrehabilitáció Akcióterületi Terv

kidolgozása Pécs-Kelet akcióterületre

2008. III. negyedév Gonda Tibor

A városrész lakossága az eddigieknél

magasabb színvonalú környezetben él

A város önkormányzati tulajdonú lakásaihoz kapcsolódó stratégiai irányvonalak az Intergált

Városfejlesztési Stratégia V.1.3-as fejezetében kerültek kidolgozásra.

A pécsbányai szegregátum:

82

- A telep két neuralgikus pontja a Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a

Czerékvölgyi-, volt malom épület, mivel életveszélyes állapotban van, elbontásra

kerül, az ott lakók számára pedig új lakóhely kijelölése fog megtörténni. Ennek

érdekében az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen technikával

kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.

- A leromlott állapotú lakóépületek esetében szükséges a már említett előzetes lakossági

felmérés annak eldöntésére, hogy a későbbiekben a lakosság jelenlegi lakóhelyén

kíván-e élni, vagy esetleg el akar költözni onnan. Ennek fényében lehet majd

meghatározni azt, hogy az egyes lakóépületek felújítása történjen majd meg, vagy

teljes elbontásuk, és új lakosok számára kialakítandó épületeket húzzanak-e majd föl,

vagy egészen más funkciót adjanak-e majd a területnek.

- A környezetében lévő Karolina-kőfejtés rekultivációja a következő években fog

megvalósulni, amely számos munkahelyet képes majd teremteni.

- A művelődési ház felújítása is megvalósul, amely teret enged új szolgáltatások

számára (munkerő-piaci szolgáltatások, teleház, sportközpont, családi napközi,

szociális szolgálat, stb.).

- A környezet rekultivációjával, a lakóépületek felújításával jelentős zöldfelület is

kialakul a környéken, ahol a városrendezési terv szerint rekreációs övezet alakulhat

majd ki. Ez lehetőséget ad szolgáltatások és városi szabadidős és sport funkciók ide

településére, ami bekapcsolhatná a városi életbe a területet.

- A közelében lévő volt ipari létesítményekben környezetkímélő gazdasági tevékenység

letelepülését ösztönözzük, ahol a továbbiakban is jelentős számú helyben élő polgárt

tudnának alkalmazni.

- Hosszabb távon a Borbála-telep és Pécsbányatelep közötti részen a két településrész

összeköttetése is meg fog valósulni, hogy így a terület integrálódni tudjon a város

szövetébe, ennek közlekedési, szolgáltatási és egyéb előnyeit élvezve.

- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási

tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a

felújítási munkálatok során.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a

Czerékvölgyi-, volt malom épület elbontása, az ott

2008 III. negyedév – 2009

Bontási munkák esetében a Beruházási Csoport

Csoportvezető: Horváth Enikő

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

83

lakók számára új lakóhelyek kijelölése

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Az önkormányzati lakások felújítása, a környezet

rehabilitációja 2009-2013

Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Karolina kőfejtés rekultivációja

2008 II. negyedév – 2010 Karagitsné Bajzár Márta

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Művelődési ház felújítása 2009-2010

A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető: Horváth

Enikő

A helyi társadalmon belüli

interakció erősödése

Városi szabadidős és sport funkciók telepítése a

környékre 2009-2010

Játszóterek és zöldfelületek esetében

Róka Róbert, Sportpályák esetében a

Beruházási Csoport. Csoportvezető: Horváth

Enikő

A helyi társadalom életkörülményeinek

javulása

A környező, volt ipari létesítményekben

környezetkímélő gazdasági tevékenységek

letelepítésének ösztönzése

2008 IV. negyedév - 2013

Szükséges szabályozási tervi

módosítások igénye esetén

Bagoly Attila városi főépítész

A helyi társadalom számára új

munkahelyek jönnek létre

A szabolcsi szegregátum:

- környezetének infrastrukturális beruházásai tekintetében a szegregátum és Szabolcs

egészének társadalmi interakcióit segíteni lesz képes egy új közösségi ház kialakítása

a Szabolcsfalusi volt iskolaépületben.

- Felújításra kerülhetnek a szegregátum leromlott állapotú lakóépületei, emellett a

jelenleg is folyó szennyvízberuházás mellett az utak felújítása is megtörténik. A

konkrét beavatkozásokat azonban meg kell előznie a lakossági igényfelmérésnek,

amely alapján eldönthető, hogy az egyes lakóépületek sorsa mi legyen: felújításra

kerüljenek, vagy a területre új, magasabb presztízsű személyeket vonzva új építésű

lakóépületeket építsenek.

- Amennyiben a lakosság egy része elköltözni kíván a területről, az Önkormányzatnak

meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú

bérlakásokat telepíteni.

84

- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a

városrehabilitációs tevékenységekhez kapcsolódó építési tendereket, hogy a helyi

munkanélküli lakosság foglalkoztatását elősegítsék a felújítási munkálatok során.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Új közösségi ház kialakítása a szabolcsfalusi

volt iskolaépületben 2009-2010

A Humán Főosztály által

megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető: Horváth Enikő

A helyi társadalmon belüli interakció

erősödése

A Hősök terei szociális önkormányzati lakások

felújítása 2009-2010

Teleki Szilveszter osztályvezető

Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály

A jelenleg alacsony

minőségű lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

A Gyürgy-telep felszámolása

2013

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

A vágóhídkörnyéki szegregátum:

- az EKF beruházások közelsége miatt fel fog értékelődni, emiatt várhatóan új funkciót

fog kapni, a területre elsősorban ipari üzemek megtelepedését képzeli el a város, vagy

pedig lakófunkció kialakítása is lehetséges lesz, új lakosság megtelepedésével, illetve

a mostani lakosság azon részével, akik nem kívánnak elköltözni a területről. Az

elköltözni kívánók számára a városnak ki kell jelölnie olyan területeket, ahol az itteni

lakosok lakáshoz juthatnak. A lakosság lakhelyváltoztatásával kapcsolatos költségek

finanszírozásába be kell vonni az új funkció telepítésében érintett magánberuházókat

is.

- Az új funkció kialakítása csak 2010 után lesz lehetséges, addig azonban szükséges a

jelenlegi állapotokon való bizonyos fokú javítás: a helyi lakosság bevonásával

környezetrendezési munkálatokat, valamint a felszíni szennyvízelvezetést kell

megoldani. A későbbiekben a szennyvízelvezetés zárt rendszerűvé válik, de csak a

leendő funkció kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó tervekhez igazodóan.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

A jelenlegi állapotok javítása 2008 III. negyedév - 2009 Környezetrendezés: A jelenleg alacsony

85

miatt környezetrendezési munkák, felszíni

szennyvízelvezetés megoldása

Karagitsné Bajzár Márta Csapadékvízelvezetés:

Kálmán Zsolt

minőségű lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

2010 után bontás és lakófunkció kialakítása,

vagy ipari üzemek letelepítése

2011 - 2013

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész

2010 után a terület környzeti minősége

nagy mértékben emelkedik

A gyárvárosi, északi szegregátum:

- A szegregátum területének lakásállományát 1-2 éven belül szükséges lebontani. A

területen ezt követően kereskedelmi jellegű funkció települ, magánbefektetők

megvalósításában. A felszámolásra kerülő lakások pótlásával, a lakosság

elhelyezésével kapcsolatos kiadások finanszírozása részben a befektetők bevonásával

történik meg.

- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint

szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

A jelenlegi épületek lebontása, a lakosság

elhelyezése, a környezet rehabilitációja, új funkció

betelepítése

2009 - 2010

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő

Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi

főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

A gyárvárosi, déli szegregátum:

- A szegregátum területe fel fog értékelődni a későbbiekben, köszönhetően a közeli

EKF-beruházásoknak, valamint a környéken megvalósuló további fejlesztéseknek,

amely egyfelől a közeli ipari park további fejlesztését jelenti, másfelől innen 100

méterre egy szálloda is kialakításra kerül.

- A területen lévő épületeket a város elbontani tervezi, hogy helyükön új lakóházak

épüljenek. A leendő beépítés a jelenleginél intenzívebb lesz, társasházakkal.

86

- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint

szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.

- A jelenleg önkormányzati lakásokban élő lakosok számára a város más részein ki kell

utalni új lakásokat úgy, hogy elkerülhető legyen az, hogy más a város más részein

alakuljanak ki szegregátumok. Az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy

hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

A jelenlegi épületek lebontása, majd új

lakóépületek emelése, a környezet rehabilitációja

2009 - 2011

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő

Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi

főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

István-akna:

- A területen rehabilitációs tevékenységek szükségesek a 18-as, 20-as, 22-es, 24-es

épületekben. Ezekben az épületekben jelenleg nincsen világítás a folyosókon, a

felsőbb szintek beáznak, az épületek általános állapota pedig leromlott.

- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási

tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a

felújítási munkálatok során.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

A 18-as, 20-as, 22-es, 24-es épületek felújítása, a

környezet rehabilitációja 2011-2013

Teleki Szilveszter osztályvezető

Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Rücker-akna:

- A terület hosszabb távú megszüntetése szükséges, ugyanis fejlesztésével csak a

jelenlegi szegregáció hosszabb távú stagnálását eredményeznénk. A helyi lakosság

felmérése után az elköltözni kívánók érdekében ki kell jelölni a város más részein

lakásokat számukra. Az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen

technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.

87

- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint

szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

A településrész hosszabb távú megszüntetése, a

környezet rehabilitációja Folyamatos

Környezetrehabilitáció: Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Somogy-Bányatelep

- A területen meg fog valósulni a szennyvízelvezetés az ISPA kereteiben, ezután kell

megvalósítani az utak aszfaltozását, a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukcióját.

- Szükséges a bányatelepen lévő önkormányzati lakások felújítása is, különös tekintettel

az „emeletes házra” (Bányatelep 32.), melyben 8 lakás van, és ebből 6 lakott.

- A helyi művelődési ház megtartása, bővítése is szükséges lenne (pihenőszoba, mosdó

és mosó helyiségek kialakítása). Itt található a helyi idősek klubja, amelynek közel 30

tagja van, akik közül számosan sérültek, nekik egyedüli kapcsolatuk a külvilággal

ezen a szerven keresztül képzelhető el. A belső bővítés mellett a művelődési ház

udvarának parkosítása, közösségi sarok kialakítása is lehetséges.

- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási

tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a

felújítási munkálatok során.

Tevékenység Megvalósítás tervezett

ideje Felelős személy

A beavatkozás társadalmi hatásai

Utak aszfaltozása, csapadékvíz-elvezető

rendszer rekonstrukciója 2009-2010

Utak aszfaltozása: Kelemen György

Csapadékvíz-elvezetés: Kálmán Zsolt

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Önkormányzati lakások felújítása, a környezet

rehabilitációja 2009-2010

Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények

88

között élnek

Művelődési ház bővítése 2009-2010

A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető. Horváth

Enikő

A helyi társadalmon belüli

interakció erősödése

I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása

Az alábbi táblázatban összesítetten mutatjuk be a tervezett beavatkozásokat határidővel,

felelős személyekkel, valamint ahol releváns, becsült költségekkel.

A határidők alapján megállapítható a tervezett legfontosabb tevékenységek rangsorolása is:

1. Legsürgősebb feladat a szegregátumok és szegregálódó területek lakosságának

felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból, valamint jövőbeni igényeik

felmérése a helyi civil szervezetekkel együttműködésben – 2008. III. negyedévben

2. Ezt követően kerül kivizsgálásra, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával

kíván új, jobb állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy építeni) – 2008. IV.

negyedévétől kezdődően

3. Ezek után kerülhet sor új szociális bérlakások létesítésére, valamint a meglévő

szegregátumok rehabilitációjára – 2009-től kezdődően

4. Ezzel párhuzamosan zajlanak majd a foglalkoztatási beavatkozások: 2009-től mind a

Cigány Centrum Program kialakítása, mind a kompetenciafelmérés, valamint ebben az

évben kerülhet sor a leszakadó társadalmi rétegek városrehabilitációs munkákban való

alkalmazására.

5. 2010-től kerülhet sor képzési programok és mentori program kialakítására.

6. Az oktatási integráció mindezekkel párhuzamosan zajlik, egészen 2013-ig bezárólag.

Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás

társadalmi hatásai

A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan

hátrányos helyzetű diákok többiekkel együtt való

nevelésének és oktatásának vizsgálata

2013. december 31 Dr. Tratnyek Magdolna

A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű

diákok esélyegyenlőségének

javulása Az óvodák alapító okiratának

felülvizsgáalta, a sajátos nevelési igényű gyerekek

integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek

nevelésének feltételeinek biztosítása

Folyamatos Petren Ferencné

A sajátos nevelési igényű gyerekek

integrált nevelését és a diétás étkezést

igénylő gyermekek esélyegyenlőségének

javulása Az óvodák nyitvatartási

idejének felülvizsgálata és azt a Minden év szeptember 1. Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

89

szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása

esélyegyenlőségének javulása

A tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve

óvodában maradásának okainak vizsgálata

Minden év május 1. Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertete és

bevezetése, ezzel segítve az óvoda, iskola átmenetet, az

inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék jelentőségének

érvényesítését

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

„Biztos Kezdet” program megismerésével és

alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása,

a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek

fejlődésének segítése

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

A gyermekek számára szervezett óvodai kirándulások,

kulturális rendezvények (bábszínház) látogatásához szükséges anyagi fedezet

biztosítása

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Az állami neveltek felvételét biztosítani kell az általános

iskolákban, nem lehet mérlegelés tárgya. Együtt kell működni a feladatellátásban a

Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs Megyei Jogú Város

intézményével

Folyamatos Szalai Csilla

Az állami nevelt gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Létre kell hozni az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és

Kollégiumban az Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani

Intézményt

2008. július 1. Dr. Tratnyek Magdolna

A speciális nevelési igényű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Minden intézményben, tagintézményben be kell fogadni

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, fel kell készülni az

eredményes oktatásukra, nevelésükre

Folyamatos Szalai Csilla, Cselik

László

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulók esélyegyenlőségének

javulása

Az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartásával továbbra is

biztosítani kell az esélyegyenlőséget a hátrányos

helyzetű, de kimagasló tanulmányi eredménnyel

rendelkező tanulók számára

2013. december 31. Cselik László

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Nagy súlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és

annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának

megakadályozásra. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló

közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében.

2013. december 31. Cselik László

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és

beiskolázási tervek összeállításakor tekintettel kell

lenni az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb

nevelését elősegítő programokra

Folyamatos Petren Ferencné

A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési

igényű gyermekek esélyegyenlőségének

javulása

Az óvoda- és iskola központok vezetői, a pedagógiai

Folyamatos Szalai Csilla A hátrányos helyzetű

gyermekek

90

szakszolgálattal együttműködve törekedni kell arra, hogy az

integráltan nevelt gyermekek a lehető legtöbb szakszolgálatot

helyben vehessék igénybe

esélyegyenlőségének javulása

Városi oktatási esélyegyenlőségi terv elkészítése

2008. szeptermber Dr. Tratnyek Magdolna

A hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének javulása

Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje

Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai

Foglalkoztatási integráció

Pécsi Nőközpont - Cigány Centrum Program kialakítása

2009

Külső szerv által koordinált:Színes

Gyöngyök-Délvidéki Roma Nőlért Egyesület

A roma, valamint a hátrányos helyzetű

lakosok esélyegyenlőségének

javulása

Kompetenciafelmérés a munkaügyi központtal

együttműködésben 2009

Svingerné Szilágyi Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Képzési programok a munkaügyi központtal és

civil szervezetekkel együttműködésben

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Mentori program a munkába állás támogatására

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató

képzését, szakmai képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci

program kialakítása

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Termelőiskola

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Tranzitfoglalkoztatási programok

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Szociális városrehabilitációs projekt keretében

foglalkoztatási elemek alkalmazása

2009-2010 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Városrehabilitációs építési közbeszerzések

feltételrendszerének alakítása a tartós munkanélküliek

alkalmazásának ösztönzésére

2008 II. negyedév -2009 Svingerné Szilágyi

Judit

A hátrányos helyzetű lakosok

esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz

való esélyének javulása

Tájékoztatási tevékenység a helyi szereplők részére a

szociális szövetkezet létrehozásának,

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A helyi szereplők megismeri a szociális szövetkezeti formák

működését és

91

működtetésének lehetőségeiről és módjáról

előnyeit

A városi Önkormányzat égisze alatt szociális

szövetkezet létrehozása és működtetése

2010-2013 Svingerné Szilágyi

Judit

A helyi társadalom életkörülményeinek

javulása, munkahelyek kialakulása,

esélyegyenlőség javulása

Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje

Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai

Mindegyik szegregáum esetében megvalósuló tevékenységek A szegregátumok és

szegregálódó területek lakosságának felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból,

valamint jövőbeni igényeik felmérése a helyi civil

szervezetekkel együttműködésben

2008. III. negyedév Nagy László

A helyi lakosság egészségügyi,

lakhatási felmérése alapján további beavatkozások

kidolgozása lehetővé válik

Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb

állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy

építeni)

2008. IV. negyedév - 2009

Nagy László Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók számára új

lakóterületek kijelölésre kerülnek

Szociális bérlakások létesítése (vásárlás ill.

építés) 2009-2013

Nagy László Építés esetén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Szociális városrehabilitáció Akcióterületi Terv

kidolgozása Pécs-Kelet akcióterületre

2008. III. negyedév Gonda Tibor

A városrész lakossága az eddigieknél magasabb színvonalú

környezetben él Pécsbányai szegregátum tevékenységei

Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a

Czerékvölgyi-, volt malom épület elbontása, az ott

lakók számára új lakóhelyek kijelölése

2008 III. negyedév – 2009

Bontási munkák esetében a Beruházási Csoport

Csoportvezető: Horváth Enikő

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Az önkormányzati lakások felújítása, a környezet

rehabilitációja 2009-2013

Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Karolina kőfejtés rekultivációja

2008 II. negyedév – 2010 Karagitsné Bajzár Márta

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

92

Művelődési ház felújítása 2009-2010

A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető: Horváth

Enikő

A helyi társadalmon belüli

interakció erősödése

Városi szabadidős és sport funkciók telepítése a

környékre 2009-2010

Játszóterek és zöldfelületek esetében

Róka Róbert, Sportpályák esetében a

Beruházási Csoport. Csoportvezető: Horváth

Enikő

A helyi társadalom életkörülményeinek

javulása

A környező, volt ipari létesítményekben

környezetkímélő gazdasági tevékenységek

letelepítésének ösztönzése

2008 IV. negyedév - 2013

Szükséges szabályozási tervi

módosítások igénye esetén

Bagoly Attila városi főépítész

A helyi társadalom számára új

munkahelyek jönnek létre

Szabolcsi szegregátum tevékenységei

Új közösségi ház kialakítása a szabolcsfalusi volt

iskolaépületben 2009-2010

A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető: Horváth

Enikő

A helyi társadalmon belüli

interakció erősödése

A Hősök terei szociális önkormányzati lakások

felújítása 2009-2010

Teleki Szilveszter osztályvezető

Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

A Gyürgy-telep felszámolása

2013

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Vágóhídkörnyéki szegregátum tevékenységei

A jelenlegi állapotok javítása miatt

környezetrendezési munkák, felszíni szennyvízelvezetés

megoldása

2008 III. negyedév - 2009

Környezetrendezés: Karagitsné Bajzár Márta Csapadékvízelvezetés:

Kálmán Zsolt

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

2010 után bontás és lakófunkció kialakítása,

vagy ipari üzemek letelepítése

2011 - 2013

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész

2010 után a terület környzeti minősége

nagy mértékben emelkedik

Gyárvárosi, északi szegregátum tevékenységei

A jelenlegi épületek lebontása, a lakosság

elhelyezése, a környezet rehabilitációja, új funkció

betelepítése

2009 - 2010

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

93

Gyárvárosi, déli szegregátum tevékenységei

A jelenlegi épületek lebontása, majd új

lakóépületek emelése, a környezet rehabilitációja

2009 - 2011

Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a

Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth

Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

István-akna tevékenységei

A 18-as, 20-as, 22-es, 24-es épületek felújítása, a

környezet rehabilitációja 2011-2013

Teleki Szilveszter osztályvezető

Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Rücker-akna tevékenységei

A településrész hosszabb távú megszüntetése, a

környezet rehabilitációja Folyamatos

Környezetrehabilitáció: Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Somogy-Bányatelep tevékenységei

Utak aszfaltozása, csapadékvíz-elvezető

rendszer rekonstrukciója 2009-2010

Utak aszfaltozása: Kelemen György

Csapadékvíz-elvezetés: Kálmán Zsolt

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Önkormányzati lakások felújítása, a környezet

rehabilitációja 2009-2010

Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert

A jelenleg alacsony minőségű

lakókörülmények között lakók az

eddigieknél magasabb színvonalú

lakókörülmények között élnek

Művelődési ház bővítése 2009-2010

A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási

Csoport. Csoportvezető. Horváth

Enikő

A helyi társadalmon belüli

interakció erősödése

I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal

való együttműködés kialakítása

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Roma Integrációs Tanács bevonása a

megvalósítás folyamatába fontos feladat, hiszen az Antiszegregációs terv elsősorban az

94

általuk képviselt emberek jövőjét meghatározó dokumentum, emiatt annak megvalósításában

jelentős szerepet kell hogy vállaljanak.

Ennek érdekében mind a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, mind az Integrációs Tanács a

következő konkrét feladatokat kell hogy ellássa az Antiszegregációs terv megvalósításának

folyamata során:

- az érintett lakosság és a város vezetősége közötti közvetítő-szerepkör ellátása, a

lakosság megismertetése a tervezett projektekkel, a lakosság véleményének

közvetítése a városvezetés felé

- az érintett lakossággal való kapcsolattartás, felkészítésük a tervben foglalt feladatokkal

járó változásra

- a szegregátumok lakossági felmérésében való részvétel

- az Antiszegregációs tervben rögzített feladatok megvalósításának folyamatos

nyomonkövetése, véleményezése, javaslattétel

- a képzési programok kialakításában és megszervezésében való részvétel

- a városrehabilitációs építési munkák közbeszerzéseinek előkészítésében való részvétel

(a hátrányos helyzetű célcsoportokra gyakorolt foglalkoztatási hatás maximalizálása

céljából)

A civil szervezetek, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Roma Integrációs Tanács

bevonása a tervezés folyamatába megtörtént: egyfelől elmondhatták véleményüket az

Antiszegregációs Terv egyeztető ülésén 2008. május 16-án, valamint a terepbejárás során is

számos észrevételt tettek.

2008. június 5-én további egyeztetés történt meg a Civil Közösségek Házában, ahol a civil

szervezetek elmondhatták további véleményüket a tervvel kapcsolatosan.

A város továbbá megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen jogi konstrukció mentén tudja

bevonni a Pécs-Kelet szociális városrehabilitációs projekt pályázói konzorciumába a Cigány

Kisebbségi Önkormányzatot.

A város továbbá megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a városfejlesztési társaságon belül

antiszegregációs és roma integrációs koordinátort alkalmazzon.

Pécs Város Önkormányzata

95

I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra

A KSH által kijelölt szegregátumok közül a pécsbányai (1.) és a szabolcsi (2.), valamint a két

gyárvárosi (4., 5.) szegregátumok a 2013-ig megvalósítani kívánt szociális városrehabilitáció

akcióterén helyezkednek el, így közvetlenül érintettek a városrehabilitációban. Ugyanígy

érintett ebben István-Akna, Rücker-akna, Somogy-Bányatelep is A vágóhídkörnyéki (3.)

szegregátum területe nem esik egybe sem a szociális-, sem a funkcióbővítő akcióterülettel, így

azok hatásai csak közvetett módon érvényesülhetnek ezeken a településrészeken.

A szociális városrehabilitáció keretében a szegregátumok életét is nagy mértékben

befolyásoló célok kerültek megfogalmazásra:

- lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából;

- közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, valamint

közösségi, társadalmi találkozóhelyek kialakítása a társadalmi kohézió

megteremtése érdekében;

- a városrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint

közösségépítés céljából;

- közösségfejlesztő, foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelentős

munkanélküliség kezelése érdekében;

- az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása;

- a városrész elérhetőségének javítása;

- a helyi vállalkozások erősítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a

városrészi központ lehetőségeinek kihasználásával.

Látható, hogy mindezen célok mögött megbúvó problémák mindegyike megtalálható az itteni

szegregátumokban is, így az egész akcióterületre megfogalmazott célok egyben a

szegregátumok problémáira is választ képesek adni, hozzásegítve az itt élő, fokozottan

hátrányos helyzetű népesség beintegrálódását a többségi társadalomba.

A két gyárvárosi szegregátum életét a szociális városrehabilitáción kívül még számos tényező

is befolyásolhatja:

- a déli gyárvárosi (5.) szegregátum közvetlenül a Pécsi Ipari Park mellett

található. A városrész célja, hogy az ipari parkot fejlessze, megfelelő

befektetésösztönzést, valamint az M6-os autópályát megépítve. Befektetők

96

érkezésével, és a terület képének megváltozásával a közvetlenül mellette

található szegregátum életkörülményei is javulnak.

- az északi gyárvárosi (4.) szegregátum a Délkelet-Pécs városrész többi részétől

igen elkülönülten fekszik, területileg már inkább a Meszes-Pécsbánya

városrészhez tartozik. Ennek fejlesztési célja teljes egészében egyezik a

szegregátum céljával is: cél a lakosság társadalmi integrációjának elősegítése.

A szegregátumhoz közel az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt

egyes elemei is megvalósulnak, így annak városképi, társadalmi hatásai a

szegregátumra is ki fognak hatni földrajzi közelsége okán

A vágóhídkörnyéki (3.), szegregátum területe nem esik egybe sem a funkcióbővítő, sem a

szociális városrehabilitáció akcióterületével. Mivel mind a kettő akcióterület fejlesztési

elképzelései a szűken vett saját területüket érintik, céljaik pedig nincsenek kihatással a város

más területeire, így az említett szegregátumra vonatkozó hatásokkal sem számolhatunk.

Hatásai ezzel szemben lesznek Délkelet-Pécs városrész két célkitűzésének:

- mivel a vágóhídkörnyéki (3.) szegregátum a Balokány közvetlen

szomszédságában található, a Balokányliget természeti értékeinek megőrzése,

a turisztikai potenciál erősítése célkitűzés nagy hatással lesz a szegregátumra

is. A területen jelentős magánfejlesztést terveznek megvalósítani az

elkövetkező években, mely hiánypótló turisztikai kínálatot jelentene a

városnak és jelentősen felértékelné a városrészt. A terület szomszédságában

fognak megvalósulni az EKF pontszerű kulcsberuházásai, valamint

magánberuházás keretében Balokányfürdőben egy gyógy- és wellness-fürdő.

Mindezek a szomszédos fejlesztések tovább javíthatják a városrész jelenlegi,

nem túl magas presztízsét, ezzel jelentős mértékben segítve az itteni

szegregátum helyzetén is. A városrész területén lévő Tüskésrét rekultivációja

is meg fog valósulni, amely szintén a szegregátum szomszédságában található.

I.5.8. Pályázati lehetőségek

A város számos pályázati konstrukció keretében nyerhet támogatást a szegregátumok

fejlesztésére. Ezeket a pályázati lehetőségeket foglalja össze az alábbi táblázat.

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

97

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

O kta tás i i nte gr ác i ó

Infrastrukturális fejlesztés

tartalmi támogatása

TÁMOP 3.1.4.

Az uniós társfinanszírozással

megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi,

pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése

új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével

együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és

hozzáférés érdekében.

- A hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolarendszeren belüli

oktatását, integrálást segítő pedagógiai programok, fejlesztések, és azok gyakorlati megvalósítása.

- Továbbképzések pedagógusoknak, iskolavezetőknek,

felkészítések (önkormányzati döntéshozók, szakmai szervezetek,

civil szervezetek, szülői szervezetek, kisebbségi

önkormányzat),

- Taneszközök, mérőeszközök tanulók, pedagógusok számára

NFU

A pedagógiai, módszertani

reformot támogató

informatikai infrastruktúra fejlesztése - intézményi pályázatok

TIOP 1.1.1.

Az élethosszig tartó tanulás

kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges,

egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése

informatikai infrastruktúra (számítógépek, Wifi hálózati

elemek, interaktív táblák, projektorok, kiszolgáló eszközök)

beszerzése.

NFU

Innovatív iskolák

TÁMOP 3.1.3.

A kompetencia alapú oktatási

programcsomagok disszeminációja, a

programok adaptációja, továbbfejlesztése,

intézményi implementációja. (6 kompetencia terület+

óvodai fejlesztés).

- Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, digitális

tananyagok és eszközhasználat, az oktatási programok adaptációja,

továbbfejlesztése, a sajátos nevelési igényű tanulók, inkluzív oktatása során személyközpontú, egyénre

szabott, komplex fejlesztési folyamatokon való végigkísérése.

NFU

Pedagógiai kultúra

korszerűsítése

TÁMOP 3.1.5.A

A pedagógiai kultúra korszerűsítése, új

módszerek, eszközök használatának széleskörű

megismertetésével és elterjesztésével

- Továbbképzési programok tervezése, akkreditálása és lebonyolítása Intézményi

érzékenyítő, felkészítő tréningek megtartása.

- Belső intézményi illetve intézmények közötti, partnerségben

megvalósított képzések továbbképzések megvalósítása.

NFU

Az oktatási esélyegyenlős

égi programok

végrehajtásának támogatása

TÁMOP 3.3.2. B

komponens

A halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók

oktatási esélyegyenlőségének biztosítása egyebek mellett az iskolai

szegregáció mértékének csökkentése, az

óvodáztatási arányuk növelése, az indokolatlan fogyatékossá minősítés

visszaszorítása, valamint a minőségi oktatáshoz

való hozzáférésük javítása révén.

- Intézményi integráció (egységes iskola) megvalósítása, a

tagintézmények közötti szakmai együttműködés egységes

pedagógiai programon nyugvó folyamatossága, a kompetencia

alapú programok implementációja.

- Az integrációs folyamatok erősítése, deszegregációs

programok indítása, hálózatok komplex szakmai támogatása,

ehhez kapcsolódó nemzetközi jó gyakorlatok beszerzése és

publikálása.

- Esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez kapcsolódó tevékenységek támogatása, az

integrált intézmények (egységes iskolák) disszeminációs és

mentorálási tevékenységének támogatása.

NFU

98

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

- A pedagógiai kultúra megújítása, kiemelten az integrációval kapcsolatos metodikákra.

Tanoda programok támogatása

TÁMOP 3.3.5. A

komponens

Az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

továbbtanulási útjainak megerősítése.

- Számítógép és Internet használat biztosítása valamennyi diák

számára; Szabadidős tevékenységek, klubok

működtetése (szülők aktív szerepvállalása lehetőségének

biztosítása mellett);

- A tanulók identitástudatának erősítése;

- A továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek;

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kialakított

támogatási rendszerekhez való

hozzáférés elősegítése;

- Tanulmányokat támogató, szociális hátránykompenzáló eszközök és szolgáltatások

igénybevétele (utazási, szociális jellegű és tanulmányi eszközök,

szolgáltatások rendelkezésre bocsátása a rászoruló;

diákoknak);

- Szülőkkel való aktív kapcsolattartás;

- Intézményközi találkozók horizontális tanulás érdekében

. NFU

Biztos Kezdet program

TÁMOP 5.2.4.

A gyermekek esélyeinek növelése, a problémák

korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, gyermekek sikeres iskolakezdése.

- A gyermekek fejlődésének elősegítése, fejlődési problémáik korai felismerése és fejlesztése,

fejlesztő szakemberek alkalmazása, önkéntesek, laikus segítők

bevonása, biztos Kezdet közösségi terek berendezése.

- Együttműködés a családokkal, szakmai hálózatok működtetése a

speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk

támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése.

NFU

Gyermekek és fiatalok

integrációs programjai

TÁMOP 5.2.5.

Hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek és

fiatalok részére az oktatási rendszeren kívüli

integrációs, prevenciós programok indítása,

amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelést és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való

felkészülést.

- Gyermek és ifjúsági programok:

az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, felzárkóztató és

preventív programok, csellengők bevonása, családi funkciókat

erősítő programok

- A szülői kompetenciák fejlesztése, „szülők iskolája”, a

szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások

támogatása,

- Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítő,

valamint elkallódását, a devianciákat megelőző programok

támogatása.

NFU

99

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

M un kae rő - p ia c i i nte gr á c i ó

Munkaerő-piaci

kulcskompetenciák

fejlesztése „Lépj egyet

előre” program

TÁMOP 2.1.2.

A gazdaság versenyképességének

növeléséhez szükséges, képzett felnőtt lakossági munkaerő biztosítása.

- Ingyenes szakképzési programon való részvétel.

NFU

Közmunka biztosítása

Közmunka 200x

A hosszabb ideje munkát nem találó, szociális

segélyre jogosult álláskeresők átmeneti

foglalkoztatása önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával.

- A települések belterületi útjainak fenntartása,

önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások építése, felújítása,

állami és önkormányzati közintézmények felújítása,

a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák

biztosítása

SZMM

Gyakornoki program

Célpályázat

Hátrányos helyzetű csoportok munkához való jutása az élet különböző

területén gyakornoki programok biztosításával.

- Gyakornoki program az élet számos területén.

PHA

Munkahelyteremtés

SZMM- MPA

új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása

elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és

munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen

helyzetű térségeiben, a hátrányos helyzetű

munkavállalók foglalkoztatásának

ösztönzése, a területi kiegyenlítő folyamatok

elősegítése

- Hátrányos helyzetű / roma munkavállalók elhelyezkedésének

hosszú távon való biztosítása SZMM

Vállalkozások fejlesztése

DDOP 1.1.2

a régió gazdasági potenciál hanyatlásának megállítása, majd a régió

gazdasági teljesítményének

növelése, elsősorban a mikro-, kis-, és

középvállalkozói szektorban,

tevékenységtől függetlenül

Mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor támogatása

NFÜ

L a kha tás i tá moga tás o k

Leromlott városi

területek közösségi

célú integrált rehabilitációj

a

DDOP 4.1.2

a társadalmi és szociális problémákkal fokozottan

sújtott lakótelepeken, szegregált

településrészeken, roma telepeken komplex, a

lakókörülmények javítását és az ott élők esélyeit és szociális

helyzetét egyaránt javító programok indítása

- A többcsaládos lakóépületek felújítása

- Közterületek kialakítása és felújítása

- A közbiztonság javítása és bűnmegelőzés

- Kulturális, szabadidő és sport-létesítmények kialakítása

- Közintézmények felújítása,

NFÜ

100

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

bővítése, energiahatékonyság növelése, közösségi helyiségek kialakítása, közszolgáltatások nyújtására alkalmas épületek

felújítása, bővítése, kialakítása

- Hátránykompenzáló oktatási programok (óvodától a

felnőttképzésig) kialakítása és oktatása

- Ifjúsági és szabadidős programok kialakítása

- Munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek

- Családsegítő szolgáltatások

- Közösségépítés

- A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, civil hálózatok erősítése

- Tolerancia programok

- a helyi kötődést erősítő tartalomfejlesztés és az információ

terítése

- Társasházak, lakásszövetkezetek szakmai működésének segítése

Sz oci á l i s t ámoga tás o k

Integrált helyi programok a gyerekszegén

ység csökkentésére

TÁMOP 5.2.3.

A gyermekek esélyeinek növelése érdekében;

támogatni a szakemberek együttműködéseit,

- A családterápiás módszerek elterjesztése, szülői szerepre való

felkészítést célzó fejlesztések, családi működési zavarok kezelése.

- A gyerekek készségeit fejlesztő szabadidős, sport lehetőségek.

- A szakemberek együttműködéseinek fejlesztése, a

jelzőrendszer hatékonyabb működtetése.

NFU

Szociális segítségnyújtás fejlesztése B komponens:

Szociális szolgáltatások

KDOP 5.2.1.

Szociális törvényben nevesített szociális

alapszolgáltatások és a Gyermekvédelmi tv-ben nevesített gyermekjóléti

alapellátások infrastrukturális

fejlesztése az önkormányzati

felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű

hozzáférés biztosításával.

- Család és otthonközeli ellátások infrastrukturális fejlesztése:

Étkeztetés; Házi segítségnyújtás; Jelzőrendszeres házi

segítségnyújtás; Közösségi ellátások; Támogató szolgálat;

Utcai szociális munka

- Családsegítő szolgálat infrastrukturális fejlesztése

- Nappali ellátások infrastrukturális fejlesztése

- Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése: Gyermekjóléti szolgáltatás

- Gyermekek napközbeni ellátásának infrastrukturális

fejlesztése

NFU

Hagyományos

közművelődési

tevékenysége

KDOP 3.1.1. A_B

Hagyományos közművelődési tevékenységek

támogatása, melyek kifejezetten a helyi

- Művészeti és közművelődési programok megvalósítására,

- a kultúra területén tevékenykedő civil szervezetek, alkotócsoportok

működésének támogatására,

MSZA

101

Tevékenység

Konstrukció

Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése

k Kiíró

k támogatása Célpályázat

lakosság kulturális alapismereteinek a

bővítését szolgálják.

- ismeretterjesztő előadás-sorozattal, amely hozzájárul a

település helytörténetének, kulturális értékeinek a

bemutatásához, - a humán műveltség, a

művészettörténet, a zenekultúra, az irodalom és a tánckultúra

alapismereteinek a megismertetésére folyamatos

jelleggel.

Antidiszkriminációs

Képzések Mediációs tréningek,

konfliktuskezelés

Célpályázat

Civil szervezetek, önkormányzatok,

kisebbségi szervezetek megismertetése a

demokrácia-technikákakka, a

technikák oktatása, illetve konfliktuskezelő, szervezetfejlesztő

szolgáltatások.

Kiegészítő „Soft” tevékenység

NEKHI

TÁMOP

A táblázatban használt rövidítések:

TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program, TIOP: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, SZMM: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, MSZA: Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, OFA: Országos Foglalkozatási Közalapítvány, NEKHI: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

Pécs Megyei Jogú Város Európai Uniós programjai a 2007-2008-as időszakban a szegregált

városrészekhez kapcsolódóan: (58/2007-es sz. határozata alapján)

- hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés megteremtése a keleti városrészben

(DDOP 5.1.1)

- EKF Közterek és Parkok (7.400.000 e Ft összköltség, DDOP)

- ISPA beruházások a keleti városrészben

- A keleti városrész szociális városrehabilitációja (1.500.000 e Ft, DDOP)

- Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (76.000 e Ft, TIOP)

- Integrált pedagógiai és oktatási intézményi-szervezeti rendszer kialakítása

(300.000 e Ft, 90% támogatás)

− Belvárosi középiskola kialakítása

− Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Ált. Isk., Gimn. és Diákotthon:Határon

átnyúló együttműködés fejlesztése

− Tananyag és szakmai szótár fejlesztése

− Az iskolai kétnyelvűség oktatói feltételeinek javítása

102

− Egységes mérési és értékelési rendszer bevezetése Pécs M.J.V.

fenntartásában működő oktatási intézmények vonatkozásában

− Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium "Művészet és

terápia"

− Élethosszig tartó tanulás keretében az óvodapedagógusok további

szakképesítésének támogatása a gyermekek esélyegyenlősége

érdekében

− MOZGÁSKOTTA komplex személyiségfejlesztő módszer,

VERONIKA zeneprojekt elterjesztése az intézményekben

- Szociális kohézió erősítése és problémakezelés (500.000 e Ft, 90% támogatás)

− Területrehabilitációs programok előkészítése

− Hatékony és fenntartható szociális háló, ellátórendszer és gazdaság (a

város keleti fele)

− Szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése

(adósságcsapda kezelése)

− Baranya Ifjúságáért Kht: Csellengő Fiatalok

− Alternatív család- és otthonközeli ellátások- házi gyermekfelügyelet

támogatása

− Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium: "El kell, hogy

engedj!" - munkaerő-piaci reintegrációs program

- A szociális kohézió színtereinek fejlesztése a városrészekben (1.000.000 e Ft,

90% támogatás)

− Területrehabilitáció (Keleti városrész)

− Baranya Ifjúságáért Kht: Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó

Szolgálat

- Integrált pedagógiai és oktatási intézmény-szervezeti rendszer

infrastruktúrájának kialakítása (2.500.000 e Ft, 90% támogatás)

− Térségi Integrált Szakképző Központ Kialakítása

103

− Nevelési, oktatási és kulturális intézmények akadálymentesítése

− Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola tanuszoda

kialakítása

− Közoktatási információs rendszer kialakítása Pécs Megyei Jogú Város

és az általa fenntartott intézmények között

104

I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN

FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL

KSH Népszámlálás 2001-es adatbázis

Nagyvárosok belső tagozódása – Pécs, KSH Baranya Megyei Igazgatósága, 2001.

Önkormányzati lakások listája, Pécs MJV, 2008.

I .számú területi szociális központ segélyezési adatai, Pécs MJV, 2008.

A szegregátumok infrastrukturális állapotának adatai, Pécs MJV, 2008.

Iskolai körzetjegyzék, Pécs MJV, 2008.

Ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek listája, Pécs MJV, 2008.

Pécsi Nőközpont – Cigány Centrum Program fejlesztési elképzelés, Színes Gyöngyök –

Délvidéki Roma Nőkéet Egyesület, 2008.

Beszámoló a Borbála 1 komplex terep-rehabilitációs és foglalkoztatási program

tapasztalatairól, Pécs MJV, 2008.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve,

2007-2013, Pécs MJV, 2007.

Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, Gondox Bt, 2007.

Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja, Eco-Cortex, 2007.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2007 (02.15) számú határozata

Pécs Megyei Jogú Város 7-85/2007/43-as határozata falugondnoki szolgáltatásról

A Pécsi kistérség foglalkoztatáspolitikai stratégiája és akcióprogramjai, Pécs, 2007.

Beszámoló az Indít Programról, Pécs MJV, 2007.

Beszámoló a Jelenlét Programról, Pécs MJV, 2007.

Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Stratégiája tervezete, 2008.

Önkormányzati lakások felmérése, 2006.

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006-os rendelete az Önkormányzat tulajdonában

lévő lakások bérléséről és elidegenítéséről

105

I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK

SZEGREGÁCIÓJÁRÓL

Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskola

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási

nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport,

tagozat

évfolyam és/vagy óvodai

csoport foka

gyermek és/vagy tanulólétszám az

évfolyamon

Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH

KT - Ném KT - Ném

1. 120 82 11 / 21 17 1 10

2. 94 48 10 / 30 16 3 2

3. 106 60 21 / 35 11 11 3

4. 89 62 16 /2 19 8 3 2

5. 93 58 21 /4 18 17 - 9/1

6. 116 86 38 /2 11 19 2 3

7. 97 80 23 /1 17 - 3/1

8. 111 96 45 /1 15 - 9

Kt-ban

nincsHHH

Apáczai Nevelési Központ 2. sz. iskola

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási

nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport,

tagozat

évfolyam és/vagy óvodai

csoport foka

gyermek és/vagy tanulólétszám az

évfolyamon

Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH

1. 54 54 17/4 1

2. 45 45 25/6 7

3. 44 44 20/5 2

4. 66 66 25/6 0

5. 56 56 17/3 0

6. 60 60 20/2 0

7. 69 69 16/4 4

8. 82 82 18/3 2

106

Apáczai Nevelési Központ Pécs-Pogány

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály7

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

I. csop 12 0 0 12 0 0

II. csop 14 0 0 14 0 0

1. évf. 4 0 0 4 0 0

2.évf. 3 0 0 3 0 0

3.évf. 8 0 0 8 0 0

4.évf. 4 0 0 4 0 0

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Belvárosi Általános Iskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály8

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1 82 3/0 0 X X

2 80 5/0 0 X X

3 74 9/0 1 X X

4 75 3/0 0 X X

5 65 8/0 3 X X

6 80 4/0 0 X X

7 69 3/0 1 X X

8 77 4/0 1 X X

7 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

8 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

107

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső Vámház Utcai Általános Iskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály9

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 25 15/11 1 X X

2.a 25 19/7 1 X X

3.a 22 20/11 1 X X

4.a 20 13/8 0 X

4.b 16 10/7 0 X

5.a 29 18/12 0 X X

6.a 21 12/7 0 X

6.b 23 14/8 0 X

7.a 19 10/7 0 X

7.b 20 10/6 2 X

7.c 19 11/5 1 X

8.a 21 12/6 1 X

8.b 17 10/3 0 X

8.c 16 9/2 0 X

9 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

108

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Jókai Mór Általános Iskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály10

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 28 X

1.b 26 X

1.c 26 X

2.a 27 X

2.b 27 X

2.c 26 X

3.a 28 X

3.b 20 X

3.c 26 X

4.a 29 X

4.b 26 X

4.c 28 X

5.a 29 X

5.b 27 X

5.c 29 X

6.a 28 X

6.b 28 X

6.c 29 X

7.a 28 X

7.b 23 X

7.c 26 X

8.a 28 X

8.b 22 X

8.c 26 X

10 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

109

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Mátyás Király Utcai Általános Iskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály11

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 24 5/1 0 X

1.b 20 5/1 1 X

2.a 20 5/1 1 X

2.b 20 6/1 0 X

3.a 21 5/2 0 X

3.b 22 5/0 0 X

4.a 15 5/4 1 X

4.b 22 4/0 0 X

5.a 28 5/1 0 X

6.a 23 2/2 0 X

6.b 22 2/1 0 X

7.a 22 4/1 0 X

7.b 16 4/0 1 X

8.a 23 1/0 0 X

8.b 22 1/0 0 X

11 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

110

Budai Városkapu Iskola – Bártfa utcai Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály12

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a. 23 fő 10/0 -

1.b. 22 fő 13/0 -

2 23 fő 6/0 2

3.a. 19 fő 10/0 2

3.b. 21 fő 10/0 -

4.a. 13 fő 8/0 -

4.b. 25 fő 6/0 -

5.a. 17 fő 9/0 2

5.b. 18 fő 7/0 1

6. 32 fő 13/0 -

7.a. 20 fő 2/0 -

7.b. 19 fő 9/0 -

8. 36 fő 10/0 -

12 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

111

Budai Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály13

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a. 24 fő 15/12 - X

1.b. 24 fő 14/11 1 X X

1.c. 15 11/11 - X

1.sz. 18 15/15 - X

2.a. 26 11/9 - X X

2.b. 27 13/10 2 X X

2.sz 16 12/12 1 X

3.a 22 9/7 2 X X

3.b 22 8/6 1 X X

3.sz. 15 10/9 1 X

4.a 27 10/8 2 X X

4.b. 26 12/8 1 X X

4.sz. 18 10/6 1 X

5.a 27 12/9 - X X

5.b. 26 12/9 1 X X

5.sz. 19 12/10 1 X

6.a 30 11/7 - X X

6.b. 30 10/6 - X X

6.sz 20 9/5 - X

7.a 30 12/8 - X X

7.b 30 13/9 1 X X

7.sz. 17 10/8 - X

8.a. 21

5/3 - X X

8.b. 20 6/2 1 X X

8.c. 20 7/5 - X

8.sz. 21 12/10 1 X

13 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

112

Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály14

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a. 19 fő 10/4 - Amo

1.b. 21 fő 10/4 - x

2.a 23 fő 9/4 - Amo

2.b. 20 fő 8/2 - X

3.a. 15 fő 9/5 2 Amo

3.b. 20 fő 6/4 2 X

4.a. 20 fő 9/6 3 Amo

4.b. 15 fő 9/2 - x

5.a. 23 fő 9/2 2 Amo

5.b. 25 fő 10/5 1 X

6.a 20 fő 7/2 1 Amo

6.b. 25 fő 3/2 - X

7.a. 35 fő 9/6 - Amo

7.b. 31 fő 9/4 - x

8.a 23 fő 6/2 1 Amo

8.b. 21 fő 4/1 - x

14 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

113

Budai Városkapu Iskola – Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály15

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Kis csop. Vasas 22

Kis csop. Somogy 18

Középső Hird 22 1

Középső Vasas 27

Középső Somogy 17

Nagy csop. Vasas 19

Nagy csop. Somogy 19 2

Nagy csop. Hird 17

1V. 13

1.S 17 14/12

1 H 13 8/4

2 V. 16 8/4

2 S. 22 15/11

2 H 13 8/4

3 V 21 2/0

3 S 15 12/3

3 H 14 6/4

4 V 20 3/1

4 S 12 7/4

4 H 14 10/6

5 V 24 5/2

5 S 19 10/7

6 V 32 8/3

6 S 25 15/8

7.V 24 13/3

7 S 18 15/8

8.a.V 23 5/1

8.b. V 14 5/1

8.S. 17 8/4

15 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

114

Éltes Mátyás Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály16

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1/E/A. 12 1/0 12 12

1.A 11 5/4 11 11

1.B 11 5/4 11 11

2.A 11 5/2 11 11

2.B 9 6/2 9 9

2.C 10 1/1 10 10

3.A 12 5/3 12 12

3.B 11 5/4 11 11

3.C 11 2/2 11 11

3.D 9 2/2 9 9

4.A 13 4/4 13 13

4.B 14 4/3 14 14

5.A 14 3/3 14 14

5.B 11 3/2 11 11

5.C 11 4/4 11 11

6.A 12 4/4 12 12

6.B 11 3/3 10 1 10

6.C 9 3/3 9 9

7.A 12 6/2 12 12

7.B 12 5/2 12 12

7.C 13 3/3 13 13

7.D 12 3/3 12 12

7.E 9 3/3 9 9

7.F 8 3/2 8 8

8.A 14 6/5 14 14

8.B 12 3/3 12 12

8.C 12 3/3 12 12

16 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

115

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Testnevelési Általános és Középiskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály17

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 25 10/0 x

1.b 24 8/0 x

2.a 20 7/0 x

2.b 19 4/0 x

3.a 22 8/0 x

3.b 23 13/0 x

4.a 25 8/0 x

4.b 22 6/0 x

5.a 21 3/0 x

5.b 23 7/0 x

6.a 29 9/0 x

6.b 30 10/0 1 x

7.a 30 6/1 x

7.b 27 8/0 x

8.a 28 6/0 x

8.b 30 3/0 x

8.c 26 4/0 x

9.a 31 6/0 x

9.b 32 5/0 x

10.a 37 9/0 x

10.b 25 6/0 x

11.a 32 5/0 x

11.b 33 5/0 1 x

12.a 30 0/0 x

12.b 27 2/0 x

17 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

116

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Bánki Donát Úti Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály18

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 26 6/6 x

1.b 26 7/2 1 x

2.a 22 2/0 x

2.b 19 3/2 x

2.c 19 3/5 2 x

3.a 19 4/0 x

3.b 19 1/5 1 x

3.c 21 4/3 x

4.a 26 5/1 x

4.b 26 8/1 1 x

5.a 30 4/2 1 x

5.b 28 10/4 2 x

6.a 27 6/0 1 x

6.b 28 4/3 x

6.c 27 5/2 1 x

7.a 24 4/2 x

7.b 24 2/1 x

7.c 22 6/0 x

8.a 23 3/2 x

8.b 25 5/4 x

8.c 23 7/1 x

8.d 25 2/3 x

18 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

117

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Jurisics Utcai Általános Iskolája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály19

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 26 1/0 X

1.b 25 2/0 X

2.a 23 2/0 X

3.a 22 2/0 X

3.b 21 3/0 X

4.a 11 3/0 1 X

4.b 23 2/0 1 X

5.a 34 0/0 X

6.a 32 4/1 1 X

7.a 22 4/1 X

7.b 24 1/0 X

8.a 26 0/0 X

8.b 26 1/0 X

19 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

118

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Köztársaság Téri Intézményegység

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály20

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 31

1.b 31

2.a 22 1

2.b 21 /1

2.c 23 /1

3.a 24 1

3.b 25

3.c 24 1

4.a 24 2

4.b 23

4.c 25 /1

5.a 30 2

5.b 29 3

5.c 29 1

6.a 29 1

6.b 30 2

6.c 30 /1 3

7.a 25 /1 1

7.b 28

7.c 25

8.a 24 1

8.b 27 /1 4

8.c 29 1

20 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

119

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály21

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 27 6/0 X

1.b 26 8/0 X

2.a 21 3/0 1 X

2.b 20 5/0 2 X

3.a 26 4/0 X

3.b 17 4/0 1 X

4. 30 6/0 1 X

5.a 27 5/0 X X

5.b 20 4/3 X X

6.a 24 3/0 1 X X

6.b 23 5/1 1 X X

7.a 22 3/0 X X

7.b 22 7/3 1 X X

8.a 19 1/0 X X

8.b 17 2/0 1 X X

21 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

120

Megyervárosi Iskola – Ankikó Utca

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály22

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 24 9/0 X

1.b 20 9/0 X X

2.a 16 3/0 1 X

2.b 29 5/0 X X

3.a 18 5/0 1 X X

3.b 14 2/0 1 X

4.a 22 5/0 X

4.b 24 6/0 X

5.a 22 5/1 2 X

5.b 20 1/0 X

6.a 28 5/0 X

6.b 30 2/1 X X

7.a 31 9/3 X

7.b 30 2/0 X X

8.a 25 2/1 X

8.b 17 0 1 x x

22 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

121

Megyervárosi Iskola – Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály23

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 28 5/1 X

1.b 27 3/2 X

1.c 28 6/0 X

2.a 23 4/0 X

2.b 20 3/3 X

2.c 26 2/0 X

3.a 22 2/0 X

3.b 22 6/1 X

3.c 22 4/0 X

4.a 29 2/0 1 X

4.b 25 1/0 X

4.c 24 2/0 X

5.a 25 7/0 X X

5.b 27 2/1 X X

5.c 23 2/4 1 X X

6.a 28 0/1 X X

6.b 24 4/0 X X

6.c 25 2/1 X

7.a 27 0/1 X X

7.b 30 0/0 X X

7.c 31 1/0 X

8.a 30 4/0 X X

8.b 30 1/0 X X

8.c 32 4/0 X

9.0 14 3/0

9.a 37 4/1

9.b 36 1/0

10.a 32 1/0

23 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

122

10.b 34 2/0

11.a 40 0/1

11.b 39 1/0

12.a 27 4/0

12.b 22 1/0

Megyervárosi Iskola – Illyés Gyula Általános Iskolája és Óvodája

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály24

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 21/22 8/2 1

1.b 18/22 7/1 4

2.a 16/19 4/0 3

2.b 13/15 6/2 2

3.a 19/22 5/1 3

3.b 21/24 10/3 2

4.a 13/18 5/2 5

4.b 14/17 5/2 3

5.a 20/23 5/3 3

5.b 10/17 2/1 7

5.c 16/22 8/4 6

6.a 26/28 4/2 2

6.b 24/30 10/3 6

7.a 21/27 9/2 6

7.b 21/25 6/0 3

8.a 18/19 4/0 1

8.b 17/17 3/0 0

8.c 13/18 6/0 5

8.d 14/19 4/0 5

24 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

123

Megyervárosi Iskola – Testvárvárosok Terei Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály25

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

1.a 28 7/0 1 X

1.b 27 7/1 X

1.c 27 3/1 X

2.a 19 7/0 X

2.b 21 2/0 X

2.c 19 7/1 X

3.b 26 3/0 X

3.c 26 4/0 X

4.a 25 6/0 X

4.b 21 6/0 X

4.c 25 3/0 1 X

5.a 25 0/0 X

5.b 21 2/0 X

5.c 25 3/0 X

6.b 31 4/0 X

6.c 30 5/1 X

6.d 30 8/2 X

7.b 32 6/1 X

7.c 34 2/0 X

8.a 25 1/0 X

8.b 24 5/0 X

8.c 24 0/0 1 X

8.d 26 2/1 X

25 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

124

Miroslav Krleza Horvát Óvoda és Általános Iskola

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztály26

(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és

neve)

Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy

két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Vegyes/Katicabogár csoport 23 2/0

Vegyes/Lepke 22 1/0

Vegyes/Tulipán 13 1/0

1. 27 2/0 X

2. 14 1/0 X

3. 17 2/0 X

4. 18 4/0 X

5. 22 7/0 X

6. 20 3/0 X

7. 16 2/0 X

8. 17 2/0 X

9/0. 18 3/0

9. 29 4/0

10. 26 6/0

11. 32 6/0

12. 24 4/0

26 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy

sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.