How to make social media work hungarian

BEBIZTOSÍTOTT KARRIER:

A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA

2

BEBIZTOSÍTOTT KARRIER:A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSAA közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről.

Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak, azonban az igazság az, hogy a határok mára már

kezdenek összemosódni. A közösségi média platformok száma több százra tehető, de vajon tisztában vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod erősítésére és hogyan

érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább – ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.

A sikeres közösségi médiaszereplés kulcsa:Légy hiteles: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat;

Légy releváns: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és hogy vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra;

Légy következetes: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és részegen vigyorog a Facebookos fotóin;

Légy helyénvaló: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes interjú során is beszélnél;

Legyenek kapcsolataid: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és mit mondasz; nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit ismersz; ahogy a mondás tartja, „embert barátjáról”.

93%

A HR-esek 93%-a használta a LinkedIn-t a szakemberek felkutatására

A közösségi média súlya már nem növekszika toborzásban – ma már ez az alap

A Twitter bizonyult a leghatékonyabb eszköznek a szakemberek több mint felének (54%-ának) felkutatásában.

4 megkérdezett toborzóból 1-nek sikerült már Facebook-on talált jelöltet alkalmaznia

A toborzók 89%-a helyezett el jelöltet a LinkedIn-ről

89%

54% A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn uralja 93 %-os elfogadottsággal, míg a Facebookot használók aránya 66 %.

A vállalatok kétharmada különféle ösztönzési pro gramokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak beajánlására illetve közvetítésére.

Forrás: Jobvite 5. éves Közösségi Toborzás Felmérése

3

BEVEZETÉS

A közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen

szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók

kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről.

Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok

kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak,

azonban az igazság az, hogy ezek kezdenek összemosódni. Legyen

az a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn, ma már sokan használják a

közösségi médiumokat arra, hogy személyzeti tanácsadókkal vagy

potenciális munkaadókkal kerüljenek kapcsolatba, azonban ahhoz,

hogy ezeket az oldalakat szakmai illetve karrierszempontból valóban

az előnyünkre fordíthassuk, kellhet – és rendszerint kell is – némi rutin.

A közösségi média platformok (oldalak) száma több százra tehető, és

a közösségi média elterjedtségének fényében igen valószínű, hogy te

is használsz párat közülük, de vajon tudod, hogyan tartsd fenn saját

hírneved a szakmai közösségen belül hosszabb távon? Tisztában

vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod

erősítésére és hogyan érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást

szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább

– ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.

A vezető közösségi oldalakFacebook: Emberek, cégek, márkák, termékek és állami szervek hatalmas online közössége és hálózata. Leginkább meglévő ismerősökkel való kapcsolattartásra alkalmas, mivel ha valakit „ismerősnek” jelölünk, azt az illetőnek „el kell fogadnia” ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön. Az olyan helyi oldalak, mint például a kínai Weibo, hasonló funkciókkal és jelentős helyi felhasználói bázissal rendelkeznek.

Twitter: Mikroblog oldal, ahol a felhasználók maximum 140 karakterből álló bejegyzéseket („tweet”) tehetnek közzé. Jó lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljünk olyanokkal, akiket nem ismerünk (kivéve, ha a profiljuk védett, de ez kevésbé jellemző).

LinkedIn: A világ legnagyobb szakmai hálózata, amelynek célja Jeff Weiner vezérigazgató szavaival élve „összehozni a tehetséget a lehetőséggel” (Fortune magazin, 2013. július 1.). Az önéletrajzod alkotja a felhasználói profilod, és a LinkedIn az a hely, ahol az ember más vállalatokat, cégvezetőket, öregdiák csoportokat vagy éppen személyzeti tanácsadókat követhet, és figyelheti az aktuális álláslehetőségeket.

Google+ és Hangouts: Olyan közösségi hálózat, ahol a felhasználók szakmai és személyes kapcsolataikat egy helyen ápolhatják, mivel lehetőségük van azok elkülönítésére a „körök” („circles”) funkció segítségével. A Google+ nyomon követi felhasználói tevékenységét számos más oldalon, lehetővé teszi a gyors és hatékony együttműködést, és olyan alkalmazásokat is magában foglal, mint például a Hangouts, ahol a felhasználók virtuális megbeszéléseket folytathatnak.

Tumblr: Vizuális blog oldal, ahol rövid szövegeket, képeket és videókat tehetünk közzé és oszthatunk meg másokkal. A hagyományosan inkább a fiatalabb generációk körében népszerű oldalt nemrég felvásárolta a Yahoo, aminek eredményeként vélhetően egyre szélesebb körben használják majd mind márkák, mind pedig magánszemélyek szakmai célra.

YouTube: Még mindig a világ legnagyobb videó megosztó oldala, bár egyes kisebb közösségi alkalmazások, mint például a Vine vagy az Instagram szintén komoly felhasználói bázissal rendelkeznek. Itt követhetjük a számunkra érdekes videók közzétevőit, tartalmakat oszthatunk meg egymással és kommenteket fűzhetünk mások bejegyzéseihez.

4

TÉNYLEG MINDENKI EZT CSINÁLJA

A közösségi médián keresztül történő toborzás vagy álláskeresés többé már nem olyasmi, amit „mások” csinálnak – napjainkban már ez a megszokott.

A Jobvite cég ötödik éves Közösségi toborzás felmérése szerint a

közösségi média súlya már nem növekszik a toborzásban – ma

már ez az alap. A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn

uralja 93 százalékos elfogadottsággal, míg a Facebookot használók

aránya 66 százalék. És minthogy a vállalatok kétharmada különféle

ösztönzési programokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak

beajánlására illetve közvetítésére, a közösségi toborzás komoly

üzletté vált.

Ami azt illeti, a passzív jelöltek munkavállalói ajánlások és közösségi

kapcsolatépítés segítségével történő toborzása a legnépszerűbb

taktika a más munkáltatókkal folytatott versenyben. Tehát minél

többen vannak tisztában a közösségi médiában a képességeiddel és

minél többen tartanak hitelesnek és megbízhatónak, annál jobb.

A közösségi állásvadászat különösen fontos, ha olyan iparágban

vagy területen dolgozol, ahol a közösségi média központi szerepet

játszik a munkádban – ilyen például a média, a digitális ipar, a

marketing, a kommunikáció, a politika és a felsőoktatás. Talán

nem egyformán, de valamennyi szektor kapcsolódik a közösségi

médiához – például szakmai testületek, egyesületek, állásportálok

vagy cégek révén – vagyis mindenki számára adott a „bejutás”

lehetősége, függetlenül attól, hogy milyen jellegű munka iránt

érdeklődsz.

5

Legyél ott, ahol a toborzók megtalálhatnak* A személyzeti tanácsadók 93%-a használja a LinkedIn-t

álláskeresők felkutatására;

89%-uk vett már fel embert ezzel a módszerrel;

A Twittert a szakemberek több mint fele (54%) használja

álláskeresők felkutatására;

Minden negyedik megkérdezett személyzeti tanácsadónak sikerült

már jelöltet találni a Facebookon.

*Forrás: Networking infografika

6

A LOGIKUS MEGOLDÁS

Nem mintha a munka és a magánélet közötti határ nem mosódott volna el eléggé már korábban is, ám a közösségi média határozottan felgyorsította a folyamatot.

Munkahelyi kollégáink részei a közösségi hálónknak, a közösségi

médiát pedig a cégek is használják üzleti célokra jó és rossz

időkben (promóciók illetve vészhelyzetek esetén) egyaránt, és ez

a szakemberek közötti kapcsolatteremtés eszköze is. Tegyük még

hozzá ehhez a forgatókönyvhöz azt a tényt, hogy a technológiának

köszönhetően egyre kisebbnek tűnő világunkban egyre könnyebb

az elektronikus kapcsolattartás, és máris adottak a körülmények,

hogy úgy vadásszunk állásokra világszerte, hogy fel sem kelünk az

íróasztal mellől – vagy éppen a fotelből.

A személyzeti tanácsadók szintén jelezték már, hogy az így

folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez, valamint rengeteg

időt takarít meg, mivel a kommunikáció gyorsabb, a szűrés pedig

egyszerűbb.

Az e módszerrel álláslehetőségeket kereső és leendő főnökeikkel

illetve munkatársaikkal kapcsolatba kerülni igyekvő jelöltek

szempontjából pozitívum, hogy mire elkezdenek dolgozni az adott

pozícióban, már kialakul egyfajta ismeretség és elkötelezettség.

A legtöbb munkahelynek illetve márkának van saját közösségi

média profilja, és fontos, hogy a leendő munkatárs képes legyen

megmutatni, mennyire érti és ismeri azt.

Ettől függetlenül, a közösségi médián keresztül folytatott

álláskeresésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, mivel

beszélni könnyű – az elmondottakat példákkal és tettekkel

alátámasztani már annál nehezebb. Kapcsolatot teremteni

viszonylag egyszerű, ám azon már dolgozni kell, hogy a

kapcsolatból valami kölcsönösen előnyös szülessen.

Legyél proaktív és tegyél erőfeszítéseket,

ápold a kialakított kapcsolatokat

éppen úgy, ahogy a „való világban” tennéd.

A közösségi média (ahogy a neve is mutatja)

egy közösségi tevékenység. Nem működik magától.

Az, hogy mit hozol ki belőle (mint az élet legtöbb

területén) attól függ, hogy mennyit vagy

hajlandó tenni érte.

7

A SZEMÉLYES MÁRKÁNAK SÚLYA VAN

Építsd fel saját személyes márkádat – pont úgy, ahogy egy vállalat teszi a termékével.

A személyes márkák és a közösségi médiában kialakított márkák már nem különülnek el úgy, mint egykor, és fontos, hogy valakinek milyen a reputációja a közösségi médiában és milyennek látják ott mások, hiszen ez alapján ismerik – és ítélik – meg őt magát és azt, hogy mit tud, mihez ért.

Az idősebb generációk tagjai nemigen „haverkodtak” volna a főnökkel a közösségi hálón, pedig ma ez megszokott. A dolog árnyoldala ugyanakkor az, hogy bár a fiatalabb korosztályok a közösségi médiával nőttek fel, nem ismerik a „klasszikus” viselkedési szabályokat, vagyis hogy miről beszélünk a munkahelyen, és miről nem.

Az álláskeresők számára adott a lehetőség, hogy a közösségi médiában bemutassák ismereteiket, tehetségüket és elképzeléseiket, a kihívás azonban az, hogy mindezt hitelesen tegyék. Az a helyzet, hogy a személyzeti tanácsadók nagy valószínűséggel még a személyes interjú előtt ellenőrzik az egyes jelöltek online profilját, hogy meggyőződjenek róla, nincs-e ott olyasmi, amit ügyfelük helytelennek vagy kockázatosnak találhat.

A munkáltatóknak szintén el kell gondolkodniuk azon, milyennek látják online márkájukat az Interneten kutató álláskeresők. Érdemes például rendszeres információkat, friss híreket közzétenniük, és

megfelelően reagálniuk az online érkező fogyasztói megkeresésekre és esetleges reklamációkra. Ha egy cég inaktív a közösségi médiában,akkor lehet, hogy nem is annyira innovatív, mint ahogy azt a honlapja állítja. A legtöbb jelölt az interjút készítő bizottság tagjainak is utánanéz az Interneten, így a róluk elérhető információknak is pozitív képet kell sugallniuk.

A közösségi márka megfelelő kialakítása és védelme érdekében mind az álláskeresőknek, mind a munkáltatóknak érdemes odafigyelniük az következőkre:

Hitelesség: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat;

Relevancia: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és hogy vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra;

Következetesség: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és részegen vigyorog a Facebookos fotóin;

Kapcsolatok: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és mit mondasz; nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit ismersz; ahogy a mondás tartja, „embert barátjáról”;

Helyénvalóság: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes interjú során is beszélnél.

8

„Légy hiteles – állj ki amellett, aki vagy, és ne mondj olyat, amit nem tudsz felvállalni és alátámasztani.”

[Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban – csak egy lufi?” témában a #truLondon rendezvényen]

9

A SIKER KULCSA AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

A közösségi médiában folytatott állásvadászathoz szükséges ismeretek közül talán egy sem olyan fontos, mint az, ha tudjuk, hogyan kell hatékonyan információkat gyűjteni.

Két oka is van annak, hogy a közösségi média révén miért tehetsz

szert előnyre a munkaerőpiacon:

1. Olyan híreket, információkat és kapcsolatokat szerezhetsz,

amellyel mások esetleg nem rendelkeznek.

2. Nem elegen használják ki a közösségi média nyújtotta

lehetőségeket és gyűjtik össze az elérhető információkat,

tehát ha te így teszel, máris egy lépessel a többiek előtt jársz.

Valóban mindenki (frissen végzettek, személyzeti tanácsadók,

vezetők) számára adott a lehetőség, hogy akár munkáltatókról,

akár másokról (vagyis az érdeklődési területükön dolgozó

emberekről) információkat szerezzenek, és azt saját előnyükre

fordítsák. A LinkedIn és Twitter profilok (továbbá a különféle

blogok, digitális portfoliók és olyan oldalak, mint az about.

me) révén korábban soha nem látott mennyiségű és mélységű

információt gyűjthet össze mások karrierjéről, munkájáról és a

tágabb értelemben vett munkaerőpiacról, megismerkedhetsz

hozzád hasonló emberekkel és beszélgetésbe elegyedhetsz velük.

Állásinformációk összegyűjtése egyszerűen a közösségi média

segítségével:

1. Keress rá a LinkedIn-en egy olyan pozíció megnevezésére,

ami érdekel – pillanatokon belül szakemberek profiljainak

egész sorát tanulmányozhatod olyan cégektől illetve

iparágakból, ahol esetleg te is szívesen elhelyezkednél.

2. Írd be a saját iparágad érintő legutóbbi nemzetközi

konferencia nevét, határozd meg, melyik az eseményhez

kapcsolódó leggyakoribb hashtag (# jellel kezdődő „címke”),

így megismerheted az aktuális témákat és munkaerő-piaci

trendeket, illetve megnézheted, kik osztanak meg információkat,

kommentelnek és formálnak véleményt az adott területen.

3. Saját Facebookos hálózatod vélhetően jobban ismered és jobban

meg is bízol bennük – egy posztban kérdezd meg őket, hogy van-e

bármelyiküknek ismerőse valamely téged érdeklő iparágban

vagy olyan országban, ahová munka miatt elköltöznél, legyen az

Írország vagy India.

„Hol szeretnél tartani 10 év múlva? Nézd meg, mit csináltak mások. Rengeteg olyan állás van ma a piacon, ami egy éve még nem is létezett.”

[Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban – csak egy lufi?” témában a #truLondon rendezvényen]

10

10 TIPP A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN FOLYTATOTT ÁLLÁSKERESÉSHEZ

1. Higgy benne – ma már ez az állásvadászat és a karrierrel

kapcsolatos információgyűjtés legelterjedtebb módja.

2. Hozz létre profilt legalább a három vezető oldal egyikén –

LinkedIn, Twitter, Facebook – ha még nem tetted meg.

3. A profiljaiban mutasd be szakmai tapasztalatait olyan

részletességgel, amelyet még felvállalhatónak tartasz. Twitteres

bemutatkozásában és a Facebookon egyaránt említsd meg, mivel

foglalkozol, és a lehető legnagyobb részletességgel töltsd ki teljes

LinkedIn adatlapod.

4. A kereső funkciók segítségével tudj meg többet a téged

érdeklő vállalatokról, cégvezetőkről, esettanulmányokról és iparági

kulcskifejezésekről. Bátran hivatkozz rájuk és teremtsd meg a

kapcsolatfelvétel lehetőségét.

5. Számos személyzeti tanácsadó és állásportál jelen van a

közösségi médiában – kövesd a személyzeti tanácsadókat és

állásportálokat, akár a tőlük kapott elektronikus hírlevelek alapján.

Lehet, hogy hírlevelek csak hetente készülnek, a közösségi média

azonban azonnali kapcsolatteremtést kínál.

6. Légy aktív – kérdezz, fűzz kommenteket blog bejegyzésekhez

vagy eszmecserékhez, válaszolj kérdésekre, ossz meg információkat,

kövess másokat, csatlakozz csoportokhoz, keress rá az

interjúkészítők nevére.

7. Mutasd meg, mihez értesz – mindenkinek van valami

megosztanivalója a munkájával kapcsolatban, tehát ha elértél

valamit, tudsz vagy találtál valami érdekeset, hozd ezt a hálózatod

tudomására.

8. Haladj a saját tempódban – teljesen rendben van, ha először

inkább csak figyelsz és óvatosan ismerkedsz az egésszel, hiszen

még sokat kell tanulnod.

9. Találd meg az egyensúlyt a szakmai tevékenység és a

magánélet között. A közösségi médiában igen vékony a

határvonal, beleértve azt is, hogy milyen hatással lehet egy

komment vagy megosztás a karrieredre. Fontos, hogy megmutasd

egyéniséged és személyiséged, de ne felejtsd el, hogy legalább

ilyen fontos a reputáció is, és ami egyszer kikerül az Internetre, az

ott is marad.

10. Tedd fel magadnak a kérdést:

„Vajon fel tudnám/akarnám vállalni egy

állásinterjú során is azt,

amit éppen közölni készülök?”

11

KÖVETKEZTETÉS

A közösségi média csak egy útjelző, és nem a cél.

Bár ez nem mindenkire igaz, a legtöbb ember nem úgy nő fel, hogy

nyilvános szereplésre vágyik – márpedig a közösségi média a

nyilvános szereplés színtere. Egyesek számára ez komoly kihívás

lehet, és felmerülhet a kérdés, hogy miként is viselkedjenek és

mutassák be magukat.

A közösségi média azonban egyúttal lehetőséget kínál, hogy

olyanokkal is kapcsolatba kerülj, akiknek a köreibe másként

nemigen jutnál be – személyzeti tanácsadó cégek ügyvezetőivel,

nagyvállalatok felsővezetőivel, vagy éppen a LinkedIn-en követett

cégekkel. Valamikor ehhez ténylegesen együtt kellett dolgozni

ezekkel az emberekkel illetve cégekkel, napjainkban azonban

lehetsz akár a világ másik végén, és mégis megtudhatod a

véleményüket vagy közvetlenül kapcsolatba léphetsz velük.

A közösségi média emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy

megtudd, milyen kapcsolatépítő rendezvények, karrierbörzék

vagy konferenciák zajlanak az adott iparágban valahol a közelben.

Ha pedig az adott rendezvény esetleg még sincs elérhető

közelségben, valószínű, hogy valaki majd kommentel róla a

közösségi médiában, így te sem maradsz le róla teljesen.

Úgyszólván bármilyen más nyilvános szerepléshez hasonlóan

a közösségi média használatakor is fontos végiggondolni, mit

akarsz közölni, hogyan akarod azt elmondani, és mi az „előadás”

tényleges célja. Annak megértése, hogy miként képviselhetjük

önmagunkat hitelesen illetve hogyan gyűjthetünk információkat

és teremthetünk lehetőségeket a közösségi médiában ma már

kulcsfontosságú ismeretanyagnak számít számos pozícióhoz.

Csináld jól, és jelentős karrierelőnyre tehetsz szert.

12

Astrid Akse

Astrid a Kelly Services EMEA régiójának HR vezetője. A toborzás területén szerzett több éves vezetői tapasztalattal a háta mögött jelenleg Astrid irányítja a HR tevékenységet az egész EMEA régióban. Astrid nemzetközi szemlélettel rendelkezik, és mostani feladatkörében egyebek mellett a belső toborzásért is felel.

Crowdsourcing a Kelly szakértőin keresztül:

kellyservices.comA dokumentumban szereplő valamennyi védjegy jogosultja annak tulajdonosa. A Kelly Services az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó munkáltató. © 2013 Kelly Services, Inc.

A Kelly Services ígérete

Különleges és különböző vagy másoktól, ettől leszel az, aki. Mi, a Kelly munkatársai tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki ugyanazt várja a munkájától. Akár pályakezdő vagy, akár sokévnyi tapasztalattal

rendelkezel, mi elkötelezetten segítünk neked a megfelelő állást megtalálni. Napjaink új munkaerő-piaci világában az ember számos korábban nem látott nehézséggel szembesülhet, és nem könnyű rálelni a helyes

útra. Ha karriered saját kezűleg kívánod menedzselni, a www.kellyservices.com oldalon sok hasznos információt találsz, ha pedig úgy döntesz, hogy közvetlenül hozzánk fordulsz, szenvedélyed és szakértelmed a

miénkkel ötvözve mutatjuk majd az utat a következő kihíváshoz. Legyen ez akár egy rugalmas, időszakos állás vagy egy állandó pozíció, a Kelly segítségére minden lépésnél számíthatsz.

A Kelly Services számokban

A Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) vezető szerepet játszik a munkaerő-piaci megoldások területén. Ügyfelei számára a Kelly® teljes körű kiszervezési és tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá világszínvonalú

munkaerő-kölcsönzési és közvetítési konstrukciókat kínál. Globális jelenlétének köszönhetően több mint 550.000 álláskeresőnek biztosít munkát évente. A társaság árbevétele 2011-ben elérte az 5,6 milliárd dollárt.

Látogass el honlapunkra, vagy lépj velünk kapcsolatba a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter oldalain.

Stefan Renzewitz

Stefan a jelöltek felkutatásáért felelős operatív vezető az ún. DACH régióban (Németország, Ausztria és Svájc). Jelentős tapasztalatokkal bír karriertémájú rendezvények, munkáltatói márkaépítés és a jelöltekkel való kapcsolatépítés terén, beleértve a friss diplomásokat és fiatal szakembereket megcélzó kampányok tervezését és kivitelezését (üzleti, műszaki és informatikai területen).

Sally Hunter

Sally a kiszervezéssel és tanácsadással foglalkozó Kelly Outsourcing & Consulting Group (OCG) munkatársa, ahol a toborzási folyamatok kiszervezését irányítja az EMEA régióban, a kapcsolattartókon keresztül az ügyfelek felé tett ajánlatoktól kezdve egészen a HR átalakítással kapcsolatos tanácsadásig. Sally széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a humántőke szektorban, ahol több munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégnél töltött be vezető pozíciókat stratégiai ügyfélkapcsolat menedzsment illetve munkaerő-megoldások operatív megvalósítása területén.

Lauren Clovis

Lauren marketing vezetőként dolgozik az EMEA régióban, ahol főként munkáltatói márkaépítéssel, a jelöltekkel folytatott kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozik. Lauren komoly szakmai háttérrel rendelkezik pénzügyi szakemberek toborzása terén, több ügyfélnél is segítette a munkaerő-kölcsönzési megoldások hatékony megvalósítását kihelyezett tanácsadóként, és jelentős tapasztalatokat szerzett mind B2B, mind pedig B2C területen.

Stefano Giorgetti

Stefano a Kelly Services német leányvállalatának ügyvezetője, és a cég alelnöke. Sok éve dolgozik toborzási területen, jelenleg pedig a Kelly innovációs erőfeszítéseinek egyik élharcosa, aki azon fáradozik, hogy a közös munka a jelöltek és az ügyfelek számára is a lehető legpozitívabb élmény legyen.