Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt.

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-balatoni LNPV Zrt. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Dél-balatoni LNPV Zrt. területe 33 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 59,149 fő, a városokban élő lakosok száma 32,476 főA(z) Dél-balatoni LNPV Zrt. területe 33 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 59,149 fő, a városokban élő lakosok száma 32,476 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

59,149

33

5

19

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Marcali 12,302 fő

6,260 fő

5,418 fő

5,169 fő

Balatonboglár

Fonyód

Balatonlelle

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

7

3

1

3

Fő fejlesztési prioritások száma 7

Fejlesztési intézkedések száma 23

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 30

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

28

Dél-balatoni LNPV Zrt. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 29,550,656 EUR – a Leader komplex projekt jogcímhez lett rendelve

Dél-balatoni LNPV Zrt. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 4 ▪ 895,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 10 ▪ 1,121,078

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 6 ▪ 523,219

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 6 ▪ 652,338

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 6 ▪ 761,206

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 140,000

▪ Leader rendezvény ▪ 8 ▪ 754,017

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 126,208

▪ Leader komplex projekt ▪ 9 ▪ 29,550,656

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Dél-balatoni LNPV Zrt. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A Közösség területének fő gazdasági ága a Balatonra, a balatoni nyárra épülő turisztikai szolgáltatások köre. A balatoni turizmus azonban az elmúlt években nagy mértékű átalakuláson ment keresztül. A negatív mechanizmusok eredményeként az ágazat egyik fő mutatószáma, a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, drasztikusan lecsökkent. A vendégkör eltolódott a belföldi célcsoport irányába, mely az 1 turistára jutó átlagos kiadás mutató csökkenésével járt. Ennek eredményeképp a vidék, lakosság jövedelem forrása, foglalkoztatottsági lehetősége jelentősen beszűkült. A negatív hatás valamennyi településen kimutatható.

▪ A számtalan munkahelyteremtő, helyi értékek védelmére irányuló fejlesztési elképzelésen túl a Dél-balatoni Helyi Közösség legfontosabb fejlesztési elképzelése lehet a turizmus fejlesztése a Nagyberki Natúrparkon keresztül. A Közösség által összefogott 33 település területén elhelyezkedő, egykoron jelentős területet képviselő Nagyberki terület eredeti természetbe történő részleges visszaállítása, illetve a jelenlegi állapotra alapozó turisztikai fejlesztések révén a programozási területen olyan beruházási irányt valósíthatnánk meg, mely nemcsak egy-egy településre, hanem a teljes területre pozitív hatást gyakorol.

7

A Dél-balatoni Helyi Közösség stratégiájának célja egy olyan átfogó, a térség természeti, kulturális és gazdasági adottságaira épülő fejlesztési irány meghatározása, mely az egyes települések egyedi problémáira, gondjaira is megoldási lehetőséget kínál. Az igen változatos összetételű csoport tagjainak lélekszámban, gazdasági fejlettségben mutatkozó eltéréseik ellenére sok esetben azonos problémákkal kell szembenézniük. Bár turisztikai szempontból értékes adottságokkal rendelkeznek, infrastrukturális hiányosságok, marketing és egységes megjelenés hiányában ezen adottságok sok esetben kihasználatlanok maradnak. A vállalkozási hajlandóság a térségben alacsony, ezzel egy időben igen magas a munkanélküliek és a különböző, szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok aránya. Munkalehetőségek hiányában az iskolázottabb réteg elhagyja a térséget. A Balaton part forgalmára jellemző szezonalitás pedig a gazdasági és a magánszektorban is érezteti negatív hatását. A közösség tagjai a jövőt a munkahelyteremtésben, a rendelkezésre álló természeti értékek hasznosításában, ökoturisztikai fejlesztés megvalósításában látják a Nagyberekben, mely érdekében együttműködést terveznek a Csurgói kistérség településeivel, egyéb terveikhez pedig a többi Balaton parti közösséggel.

A Dél-balatoni Helyi Közösség stratégiájának célja egy olyan átfogó, a térség természeti, kulturális és gazdasági adottságaira épülő fejlesztési irány meghatározása, mely az egyes települések egyedi problémáira, gondjaira is megoldási lehetőséget kínál. Az igen változatos összetételű csoport tagjainak lélekszámban, gazdasági fejlettségben mutatkozó eltéréseik ellenére sok esetben azonos problémákkal kell szembenézniük. Bár turisztikai szempontból értékes adottságokkal rendelkeznek, infrastrukturális hiányosságok, marketing és egységes megjelenés hiányában ezen adottságok sok esetben kihasználatlanok maradnak. A vállalkozási hajlandóság a térségben alacsony, ezzel egy időben igen magas a munkanélküliek és a különböző, szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok aránya. Munkalehetőségek hiányában az iskolázottabb réteg elhagyja a térséget. A Balaton part forgalmára jellemző szezonalitás pedig a gazdasági és a magánszektorban is érezteti negatív hatását. A közösség tagjai a jövőt a munkahelyteremtésben, a rendelkezésre álló természeti értékek hasznosításában, ökoturisztikai fejlesztés megvalósításában látják a Nagyberekben, mely érdekében együttműködést terveznek a Csurgói kistérség településeivel, egyéb terveikhez pedig a többi Balaton parti közösséggel.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-balatoni LNPV Zrt. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Dél-balatoni Helyi Közösség programozási területének elhelyezkedése, a Balaton közelsége alapvetően két részre tagolja a Közösséget alkotó településeket, a tekintetben hogy azok part menti községek-e vagy a Balaton szempontjából háttér településnek minősülnek. E lehatárolás alapja, hogy a térség gazdaságának egyik legfontosabb alappillére a Balaton turizmus. Az idegen forgalmi adó, iparűzési adók és egyéb a turizmus jelenléte miatti többlet adó bevételek, valamint a térség fejlesztésére rendelkezésre álló elkülönített pénzalapok révén a part menti települések fejlettségi szintje általánosságban jelentősen meghaladja a háttértelepülések (azok közül is a falvak)szintjét.A térség gazdasága alap pillérét a Balaton alkotja. ennek közelségében azonban csak kis mértékben kihasznált, a tóval egymásra épülő természeti értékek találhatóak, mint a Kis Balaton, Illetve a Nagyberek. Az eredeti természeti állapot helyreállítása érdekében a Kis - Balaton területének 2. szakaszban történő elárasztása az országos tervek szerint a jövőben megvalósul. A Nagyberek, mint ökoturisztikai látványosság hasznosítása azonban nem megoldott. Ezen erőforrások részleges vagy teljes helyreállítása révén a térség olyan további attrakciókhoz juthat, melyek által a "Balatoni nyár" jelenlegi szezonális jellege kinyújtható, hatása mérsékelhető. A fejlesztések révén a vendégek egy új célcsoportja válna elérhetővé, növelve ezzel a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, a térség jövedelemtermelő képességét.Az elsősorban a háttértelepülésekre jellemző hagyományokra épülő mesterségeknek, a kézművesiparnak, helyi értékek előállításának a száma, jelentősége egyre csökken. E területek újbóli fellendítésével a háttértelepülések a Közösség területén megtermelt árúcikkekkel szolgálhatnák ki a part menti településre érkező vendég forgalmat.A turisztikai gazdasági ágra alapozva a térségben jelentős a különböző fesztiválok, rendezvények száma. Ezek egyes esetekben gasztronómiai (mint pl: bornap), egyes esetekben kulturális összejövetelek formájában kerülnek megrendezésre.A térségben kis számban, pontszerű elhelyezkedéssel találhatunk csak épített, kulturális örökséget.

A Dél-balatoni Helyi Közösség programozási területének elhelyezkedése, a Balaton közelsége alapvetően két részre tagolja a Közösséget alkotó településeket, a tekintetben hogy azok part menti községek-e vagy a Balaton szempontjából háttér településnek minősülnek. E lehatárolás alapja, hogy a térség gazdaságának egyik legfontosabb alappillére a Balaton turizmus. Az idegen forgalmi adó, iparűzési adók és egyéb a turizmus jelenléte miatti többlet adó bevételek, valamint a térség fejlesztésére rendelkezésre álló elkülönített pénzalapok révén a part menti települések fejlettségi szintje általánosságban jelentősen meghaladja a háttértelepülések (azok közül is a falvak)szintjét.A térség gazdasága alap pillérét a Balaton alkotja. ennek közelségében azonban csak kis mértékben kihasznált, a tóval egymásra épülő természeti értékek találhatóak, mint a Kis Balaton, Illetve a Nagyberek. Az eredeti természeti állapot helyreállítása érdekében a Kis - Balaton területének 2. szakaszban történő elárasztása az országos tervek szerint a jövőben megvalósul. A Nagyberek, mint ökoturisztikai látványosság hasznosítása azonban nem megoldott. Ezen erőforrások részleges vagy teljes helyreállítása révén a térség olyan további attrakciókhoz juthat, melyek által a "Balatoni nyár" jelenlegi szezonális jellege kinyújtható, hatása mérsékelhető. A fejlesztések révén a vendégek egy új célcsoportja válna elérhetővé, növelve ezzel a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, a térség jövedelemtermelő képességét.Az elsősorban a háttértelepülésekre jellemző hagyományokra épülő mesterségeknek, a kézművesiparnak, helyi értékek előállításának a száma, jelentősége egyre csökken. E területek újbóli fellendítésével a háttértelepülések a Közösség területén megtermelt árúcikkekkel szolgálhatnák ki a part menti településre érkező vendég forgalmat.A turisztikai gazdasági ágra alapozva a térségben jelentős a különböző fesztiválok, rendezvények száma. Ezek egyes esetekben gasztronómiai (mint pl: bornap), egyes esetekben kulturális összejövetelek formájában kerülnek megrendezésre.A térségben kis számban, pontszerű elhelyezkedéssel találhatunk csak épített, kulturális örökséget.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Az épített értékek közül a legjelentősebb a Somogyvár településen található várrom, mely az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek, a rendezvényeknek köszönhetően turisztikai szempontból jól kihasznált. Az épített örökség részeként említendő a Balatonberény határában elhelyezkedő vályog téglával, nádfedéllel kivitelezett pince rendszer.A műszaki örökség része a Balatonfenyvesi kisvasút mely mára a gazdasági, település szerkezeti átrendeződés folytán elvesztette eredeti funkcióját és főként szezonális jelleggel turisztikai látványosságként üzemel. E nyomvonal mentén kialakítandó látványosságokkal, a a Kisvasút léte biztosíthatóvá válna az egymásra épülés tükrében.Az egész térségre ható, újszerű és éppen ezért ezidáig kihasználatlan erőforrásnak tekintendő a közelmúltban átadott M7-es autópálya, mely a gazdasági élet élénkítése szempontjából kiemelten fontos tényező.

Az épített értékek közül a legjelentősebb a Somogyvár településen található várrom, mely az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek, a rendezvényeknek köszönhetően turisztikai szempontból jól kihasznált. Az épített örökség részeként említendő a Balatonberény határában elhelyezkedő vályog téglával, nádfedéllel kivitelezett pince rendszer.A műszaki örökség része a Balatonfenyvesi kisvasút mely mára a gazdasági, település szerkezeti átrendeződés folytán elvesztette eredeti funkcióját és főként szezonális jelleggel turisztikai látványosságként üzemel. E nyomvonal mentén kialakítandó látványosságokkal, a a Kisvasút léte biztosíthatóvá válna az egymásra épülés tükrében.Az egész térségre ható, újszerű és éppen ezért ezidáig kihasználatlan erőforrásnak tekintendő a közelmúltban átadott M7-es autópálya, mely a gazdasági élet élénkítése szempontjából kiemelten fontos tényező.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Dél-balatoni Helyi Közösség Somogy megye észak-nyugati részén, közvetlenül a Balaton partján, attól délre helyezkedik el. A programozási terület jövedelemtermelő képességének jelentős részét a Balatonra, illetve egyéb természeti erőforrásokra épülő szolgáltatások adják. A környezeti állapot vizsgálata során fontos megemlíteni a Kis Balaton, illetve a Nagyberek természeti erőforrásokat, mely a Balatonnal egymásra ható, egymást kulmináló hatásmechanizmust fejtenek ki. A Közösséget alkotó önkormányzatok így mindig kiemelt figyelmet fordítottak a környezet védelmére, a természeti erőforrások megóvására. A Közösség tagjainak szemlélete az esetleges szennyező források megszüntetésén túl mindig is azok megelőzésére irányult.A Közösséget alkotó 33 település közül, 10 községben lelhető fel Natúra 2000 terület, 9 faluban madárvédelmi terület, 6 településen természet-megőrzési terület és 5 községben különleges természet-megőrzési terület. A biodivezitás szempontjából fontos megemlíteni a Nagyberek és a Kis Balaton környezetét ahol számos védett állat és növényfaj él. A Közösség területén a földművelésbe be nem vont, azaz természetes növényzettel rendelkező területek nagy része a magas 4,4 feletti, illetve a közepes 0,6-4,4 értékek közti természeti tőke besorolásba tartoznak. A programozási terület természetes növényvilágát a zavart és üde erdők, mocsarak, zavart és üde gyep, valamint a mocsarak jellemzik.A térségben a megújuló energia források használata nem számot tevő, bár pontszerű kezdeményezések felelhetőek.A természeti erőforrások megóvása érdekében a térségben a vízminőségének és mennyiségének tervezése erősen szabályozott. A térségi, országos tervek közt szereplő Kis Balaton 2. ütemű elárasztásával, a Nagyberek természeti adottságainak helyreállításával a Közösség területének vízbázisa visszanyeri a mintegy egy évszázaddal ezelőtti ősi állapotát.A térségben a racionális hulladékgazdálkodás megoldott. A Zöldfok Rt. által a környék szelektív rendszerű hulladékgyűjtése biztosított. A települések az esetleges illegális szemét lerakó helyeket felszámolták, illetve folyamatosan igyekeznek megelőzni azok keletkezését.A csend biztosítása érdekében a községek külön zajvédelmi rendeletet alkottak.

A Dél-balatoni Helyi Közösség Somogy megye észak-nyugati részén, közvetlenül a Balaton partján, attól délre helyezkedik el. A programozási terület jövedelemtermelő képességének jelentős részét a Balatonra, illetve egyéb természeti erőforrásokra épülő szolgáltatások adják. A környezeti állapot vizsgálata során fontos megemlíteni a Kis Balaton, illetve a Nagyberek természeti erőforrásokat, mely a Balatonnal egymásra ható, egymást kulmináló hatásmechanizmust fejtenek ki. A Közösséget alkotó önkormányzatok így mindig kiemelt figyelmet fordítottak a környezet védelmére, a természeti erőforrások megóvására. A Közösség tagjainak szemlélete az esetleges szennyező források megszüntetésén túl mindig is azok megelőzésére irányult.A Közösséget alkotó 33 település közül, 10 községben lelhető fel Natúra 2000 terület, 9 faluban madárvédelmi terület, 6 településen természet-megőrzési terület és 5 községben különleges természet-megőrzési terület. A biodivezitás szempontjából fontos megemlíteni a Nagyberek és a Kis Balaton környezetét ahol számos védett állat és növényfaj él. A Közösség területén a földművelésbe be nem vont, azaz természetes növényzettel rendelkező területek nagy része a magas 4,4 feletti, illetve a közepes 0,6-4,4 értékek közti természeti tőke besorolásba tartoznak. A programozási terület természetes növényvilágát a zavart és üde erdők, mocsarak, zavart és üde gyep, valamint a mocsarak jellemzik.A térségben a megújuló energia források használata nem számot tevő, bár pontszerű kezdeményezések felelhetőek.A természeti erőforrások megóvása érdekében a térségben a vízminőségének és mennyiségének tervezése erősen szabályozott. A térségi, országos tervek közt szereplő Kis Balaton 2. ütemű elárasztásával, a Nagyberek természeti adottságainak helyreállításával a Közösség területének vízbázisa visszanyeri a mintegy egy évszázaddal ezelőtti ősi állapotát.A térségben a racionális hulladékgazdálkodás megoldott. A Zöldfok Rt. által a környék szelektív rendszerű hulladékgyűjtése biztosított. A települések az esetleges illegális szemét lerakó helyeket felszámolták, illetve folyamatosan igyekeznek megelőzni azok keletkezését.A csend biztosítása érdekében a községek külön zajvédelmi rendeletet alkottak.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Az M7 autópálya megépítésével a part menti települések forgalma és így a települések lakosságát érő zajártalom jelentősen csökken.A Dél-balatoni Helyi Közösség területén található természeti erőforrásokat főként a turizmus, és a bortermelési, szántó földi növény termesztési, valamint a vadászati ágazatok használják. A térségben, a mezőgazdasági termelők körében pontszerű kezdeményezésekként már fellelhető egyes esetekben a bio földművelésre, a talaj terheltségi szintjének csökkentésére irányuló törekvések.A térségben jelentős mértékű szőlőtermesztés folyik, mind saját feldolgozás, mind pedig továbbértékesítés céljára. A szántóföldi művelést elsősorban a nagy klaszter szerű gazdaságok végzik, főként búza, kukorica, árpa, tritikáré növényekre alapozva. A térségben nád-, illetve rét gazdálkodással is találkozhatunk.

Az M7 autópálya megépítésével a part menti települések forgalma és így a települések lakosságát érő zajártalom jelentősen csökken.A Dél-balatoni Helyi Közösség területén található természeti erőforrásokat főként a turizmus, és a bortermelési, szántó földi növény termesztési, valamint a vadászati ágazatok használják. A térségben, a mezőgazdasági termelők körében pontszerű kezdeményezésekként már fellelhető egyes esetekben a bio földművelésre, a talaj terheltségi szintjének csökkentésére irányuló törekvések.A térségben jelentős mértékű szőlőtermesztés folyik, mind saját feldolgozás, mind pedig továbbértékesítés céljára. A szántóföldi művelést elsősorban a nagy klaszter szerű gazdaságok végzik, főként búza, kukorica, árpa, tritikáré növényekre alapozva. A térségben nád-, illetve rét gazdálkodással is találkozhatunk.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A Dél-balatoni Helyi Közösségben 19 hátrányos helyzetű, rurális település található. A Lengyeltóti Kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. A kistérséget alkotó, népesség szempontjából változatos mutatókkal rendelkező települések központja a közel 3.500 lélekszámú fiatal kisváros Lengyeltóti. A kistérséghez tartozó 9 község lélekszáma a majd 1.900 lakosú Somogyvár és az alig 200 fős Kisberény közötti skálán helyezkedik el. A kistérség egységes jellemzői ugyanakkor a népi hagyományokhoz való kötődés, a természeti értékekben és történelmi örökségekben gazdag környezet, illetve a közös problémák, melyek a térséget sújtják. Első számú probléma a népesség öregedési, illetve csökkenési folyamata. Az inaktív réteg arányának növekedése, a nem megfelelő munka- és egyéb lehetőségek következtében a fiatalabb, elsősorban a magasabban képzett lakosság elvándorlása. A térség magas munkanélküliségi mutatói a helyi munkalehetőségek hiányára, a meglévő munkalehetőségek turizmushoz kötődő szezonalitására, illetve a lakosság nem megfelelő képzettségére vezethetőek vissza. A térségben működő vállalkozások száma alacsony és a bennük foglalkoztatottak száma, valamint az ők bérezése is elmarad az országos átlagtól. A lakosság szociális helyzete nem kielégítő. Az esetleges munkalehetőséget biztosító nagyobb központok, városok elérhetősége a térségből nehézkes, az úthálózat – mind a településeken belül, mind az azokat összekötők – elhasználódottak, nem megfelelő színvonalúak.Hasonló adottsággal bírnak a DBHK területén fekvő Marcali Kistérség hátrányos helyzetű települései (Hollád, Kelevíz, Tikos, Somogyszentpál, Vörs) és a Fonyódi Kistérség települései közül hasonlóan négy falu (Gamás, Karád,Somogybabod és Visz).A kistérségek egészének és benne az egyes településeknek is meghatározó kitörési lehetősége a rendelkezésre álló természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása, azok megőrzésére is irányuló tudatos használata. A mai rohanó, testileg-lelkileg kihívást jelentő életformánk mellett egyre nagyobb az igény a természeti értékek iránt. A természethez, őseink életformájához, kulturális örökségeinkhez kötődő kikapcsolódási formák egyre több hívet vonzanak.

A Dél-balatoni Helyi Közösségben 19 hátrányos helyzetű, rurális település található. A Lengyeltóti Kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. A kistérséget alkotó, népesség szempontjából változatos mutatókkal rendelkező települések központja a közel 3.500 lélekszámú fiatal kisváros Lengyeltóti. A kistérséghez tartozó 9 község lélekszáma a majd 1.900 lakosú Somogyvár és az alig 200 fős Kisberény közötti skálán helyezkedik el. A kistérség egységes jellemzői ugyanakkor a népi hagyományokhoz való kötődés, a természeti értékekben és történelmi örökségekben gazdag környezet, illetve a közös problémák, melyek a térséget sújtják. Első számú probléma a népesség öregedési, illetve csökkenési folyamata. Az inaktív réteg arányának növekedése, a nem megfelelő munka- és egyéb lehetőségek következtében a fiatalabb, elsősorban a magasabban képzett lakosság elvándorlása. A térség magas munkanélküliségi mutatói a helyi munkalehetőségek hiányára, a meglévő munkalehetőségek turizmushoz kötődő szezonalitására, illetve a lakosság nem megfelelő képzettségére vezethetőek vissza. A térségben működő vállalkozások száma alacsony és a bennük foglalkoztatottak száma, valamint az ők bérezése is elmarad az országos átlagtól. A lakosság szociális helyzete nem kielégítő. Az esetleges munkalehetőséget biztosító nagyobb központok, városok elérhetősége a térségből nehézkes, az úthálózat – mind a településeken belül, mind az azokat összekötők – elhasználódottak, nem megfelelő színvonalúak.Hasonló adottsággal bírnak a DBHK területén fekvő Marcali Kistérség hátrányos helyzetű települései (Hollád, Kelevíz, Tikos, Somogyszentpál, Vörs) és a Fonyódi Kistérség települései közül hasonlóan négy falu (Gamás, Karád,Somogybabod és Visz).A kistérségek egészének és benne az egyes településeknek is meghatározó kitörési lehetősége a rendelkezésre álló természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása, azok megőrzésére is irányuló tudatos használata. A mai rohanó, testileg-lelkileg kihívást jelentő életformánk mellett egyre nagyobb az igény a természeti értékek iránt. A természethez, őseink életformájához, kulturális örökségeinkhez kötődő kikapcsolódási formák egyre több hívet vonzanak.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A kistérséget alkotó települések mindegyike rendelkezik olyan idegenforgalmi szempontból vonzerővel rendelkező potenciállal, mely tudatos fejlesztés és marketing tevékenység, illetve a szükséges infrasturktúrális fejlesztések következtében nagyobb mértékben hozzájárulhatna a kistérség gazdasági fejlődéséhez, növekedéséhez. A térség természeti értékeinek gazdag tárháza: vadban bővelkedő erdők, szőlősök, gyümölcsösök, halastavak, a szelíd zöld dombhátak, a friss forrásvizek, a szemet gyönyörködtető növénykultúra, a természet imádóinak kedvelt úticélja lehet.

A kistérséget alkotó települések mindegyike rendelkezik olyan idegenforgalmi szempontból vonzerővel rendelkező potenciállal, mely tudatos fejlesztés és marketing tevékenység, illetve a szükséges infrasturktúrális fejlesztések következtében nagyobb mértékben hozzájárulhatna a kistérség gazdasági fejlődéséhez, növekedéséhez. A térség természeti értékeinek gazdag tárháza: vadban bővelkedő erdők, szőlősök, gyümölcsösök, halastavak, a szelíd zöld dombhátak, a friss forrásvizek, a szemet gyönyörködtető növénykultúra, a természet imádóinak kedvelt úticélja lehet.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

7%

8%

26%

11%

6%

15%

11%

0%

13%

3%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,592

4,603

1,276

2,815

1,463

1,612

272

679

736

4,451

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

8%

24%

14%

8%

8%

3%

4%

23%

7%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.9%, ami 3.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 3.0 százalékpont

20

A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 településnek a teljes (passzív és aktív) munkanélküliségi adatai az önkormányzatok helyzetfelmérése alapján a 10-30 százalékos intervallumban mozognak. A jelentős csaknem 30%-os munkanélküliséggel sújtott települések főként a Balaton szempontjából háttértelepülésnek minősülő, azaz a partszakasztól mintegy 15-25 kilométer távolságban elhelyezkedő, nehezen megközelíthető, kis lakos számmal rendelkező falvak. E háttér települések munkanélküli lakosságának jelentős része az intézményes ellátórendszer javadalmazási köréből már kikerült, azaz passzív munkanélkülinek minősül. A Közösség által lefedett terület részét alkotó Lengyeltóti kistérség munkanélküliségi adatai a térség átlagos értékétől szintén elmaradnak. A munkanélküli lakosság csoportján belül kiemelkedő a romák, a nők és a megváltozott munkaképességűek aránya. Összességében a programozási terület tárgyi mutatószámai a körülbelül a Somogy megyei átlaggal megegyeznek, azonban messze elmaradnak az országos mutatószámoktól, ily mód a Dél-balatoni Helyi Közösség kiemelt prioritásúnak tartja a munkahelyek teremtését a térségben.(DBHK súlyozott térségi munkanélküliségi mutatói 2002 és 2007 között Marcali KT: 8,67 %; Lengyeltóti KT:10,08 %; Fonyódi KT:14,33 %)A foglalkoztatási helyzet az elmúlt 5 év tekintetében negatív tendenciát követett. A munkanélküliség magas arányára két tényező is jelentős hatást gyakorol. Egy részt a térség jelentős munkaerő felvevő forrását a Balaton közelségére épülő turizmus jelentette, jelenti, mely tényező szempontjából a jelentős vendégszám visszaesés egyben a munkanélküliek arányát is jelentette. A jelentős mértékben a Balatoni turizmusra épülő gazdasági szerkezetben további negatívum annak szezonális jellege, mivel az erre épülő szolgáltatási szektor által foglalkoztatottak jelentős része az év nagy részében állandó jövedelemmel nem rendelkezik. E munkanélküliség szempontjából említendő 2. kiemelt tényező az aktív lakosság iskolázatlanságának, illetve nem a kereslethez igazodó iskolázottságának helyzete. A munkanélküliség kérdéskörének megoldása szempontjából kiemelkedő jelentősséggel bír, megfelelő kiindulópontul szolgálhat a közelmúltban átadott, a térséget átszelő M7-es autópálya.A tervezési időszak során eddig megvalósított települési műhelymunkán elhangzottakon alapulva a településeken igény mutatkozik a területre jellemző helyi termékek, a múltat idéző, feledésbe merülő szakmák által előállított termékek értékesítési csatornáinak kialakításában, mely a foglalkoztatottság növekedését eredményezné.

A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 településnek a teljes (passzív és aktív) munkanélküliségi adatai az önkormányzatok helyzetfelmérése alapján a 10-30 százalékos intervallumban mozognak. A jelentős csaknem 30%-os munkanélküliséggel sújtott települések főként a Balaton szempontjából háttértelepülésnek minősülő, azaz a partszakasztól mintegy 15-25 kilométer távolságban elhelyezkedő, nehezen megközelíthető, kis lakos számmal rendelkező falvak. E háttér települések munkanélküli lakosságának jelentős része az intézményes ellátórendszer javadalmazási köréből már kikerült, azaz passzív munkanélkülinek minősül. A Közösség által lefedett terület részét alkotó Lengyeltóti kistérség munkanélküliségi adatai a térség átlagos értékétől szintén elmaradnak. A munkanélküli lakosság csoportján belül kiemelkedő a romák, a nők és a megváltozott munkaképességűek aránya. Összességében a programozási terület tárgyi mutatószámai a körülbelül a Somogy megyei átlaggal megegyeznek, azonban messze elmaradnak az országos mutatószámoktól, ily mód a Dél-balatoni Helyi Közösség kiemelt prioritásúnak tartja a munkahelyek teremtését a térségben.(DBHK súlyozott térségi munkanélküliségi mutatói 2002 és 2007 között Marcali KT: 8,67 %; Lengyeltóti KT:10,08 %; Fonyódi KT:14,33 %)A foglalkoztatási helyzet az elmúlt 5 év tekintetében negatív tendenciát követett. A munkanélküliség magas arányára két tényező is jelentős hatást gyakorol. Egy részt a térség jelentős munkaerő felvevő forrását a Balaton közelségére épülő turizmus jelentette, jelenti, mely tényező szempontjából a jelentős vendégszám visszaesés egyben a munkanélküliek arányát is jelentette. A jelentős mértékben a Balatoni turizmusra épülő gazdasági szerkezetben további negatívum annak szezonális jellege, mivel az erre épülő szolgáltatási szektor által foglalkoztatottak jelentős része az év nagy részében állandó jövedelemmel nem rendelkezik. E munkanélküliség szempontjából említendő 2. kiemelt tényező az aktív lakosság iskolázatlanságának, illetve nem a kereslethez igazodó iskolázottságának helyzete. A munkanélküliség kérdéskörének megoldása szempontjából kiemelkedő jelentősséggel bír, megfelelő kiindulópontul szolgálhat a közelmúltban átadott, a térséget átszelő M7-es autópálya.A tervezési időszak során eddig megvalósított települési műhelymunkán elhangzottakon alapulva a településeken igény mutatkozik a területre jellemző helyi termékek, a múltat idéző, feledésbe merülő szakmák által előállított termékek értékesítési csatornáinak kialakításában, mely a foglalkoztatottság növekedését eredményezné.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

E fejlesztési irány kialakításában azonban a helyi termékek előállítása terén problémát okoz az alacsony előállított termékszámra jutó, jogszabályi előírásokon alapuló magas adminisztrációs teher.A munkanélküliség mérséklésének egyik alapvető pillére lehet az egykoron a térség magterületén található Nagyberek természeti övezetben Natúrpark kialakítása, az eredeti természeti állapot helyreállítása révén. A fejlesztés területének terjedelme miatt annak hatása csaknem a teljes Dél-balatoni Leader Közösség programozási területét lefedné.

E fejlesztési irány kialakításában azonban a helyi termékek előállítása terén problémát okoz az alacsony előállított termékszámra jutó, jogszabályi előírásokon alapuló magas adminisztrációs teher.A munkanélküliség mérséklésének egyik alapvető pillére lehet az egykoron a térség magterületén található Nagyberek természeti övezetben Natúrpark kialakítása, az eredeti természeti állapot helyreállítása révén. A fejlesztés területének terjedelme miatt annak hatása csaknem a teljes Dél-balatoni Leader Közösség programozási területét lefedné.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Marcali székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

7 db

1,768 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Fogl. száma (fő)

▪ 512

▪ 308

▪ 200

▪ 185

▪ 118

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Marcali

▪ Marcali

▪ Marcali

▪ Marcali

▪ Balatonfenyves

Főtevékenység

▪ 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása

▪ 3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása

▪ 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása

▪ 1810 Bőrruházat gyártása

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

Név

▪ INDUSTRIE ELEKTRIK Villamosipari Kft.

▪ Ziehl - Abegg Motor- és Ventillárgyártó korlátolt Felelősségű Társaság

▪ VT EMPA Zrt.

▪ Marylla Kft.

▪ Hubertus Agráripari Bt.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Kereskedelem, javítás



▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok


▪ 109

▪ 99

▪ 85

▪ 78

▪ 74

▪ Marcali

▪ Fonyód

▪ Fonyód

▪ Marcali

▪ Marcali

▪ 5190 Egyéb nagykereskedelem

▪ 3210 Elektronikai alkatrész gyártása

▪ 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

▪ 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás

▪ 1551 Tejtermék gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ NOA Kft.

Név

▪ cms manufacturing Ipari és Kereskedelmi korlátolt Felelősségű Társaság

▪ KAPOS VOLÁN Zrt.

▪ TEJDESSZERT Feldolgozó és Kereskedő korlátolt Felelősségű Társaság (Danone Kft.)

▪ "DATA -FOTON Híradástechnikai Szervezési és Szolgáltató Kft"

6

7

8

9

10

25

A programozási területen vállalkozásaik számát mi sem jellemzi jobban mint a statisztika, mely szerint a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett települések viszonylatában az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a 60 darabot sem éri el, míg e téren az országos adat 81 db. A szféra megerősítése és esetlegesen a Balaton közelségéből adódó turisztikai ágazat jelentőségének háttérbe szorítása, azaz a több lábon állás lehetőségének megteremtése révén a térség jövedelemtermelő képessége jelentősen növelhető.A területen található vállalkozások közt jelentős számban fordulnak elő a turisztikai szolgáltató ágazatra épülő szervezetek, bár ezek száma az elmúlt pár éves időszak során a vendégéjszakák csökkenése révén jelentősen lecsökkent. A turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozások működésére a legtöbb esetben a szezonalitás, azaz a 3-4 hónapos aktív működés a jellemző. A mezőgazdasági ágazatban számos őstermelő található, azonban az agrárium értékének jelentős részét a mikró vállalkozói méretek feletti gazdálkodó szervezetek adják. A térség táji jellemzőiből adódóan számos szőlészet és borászat található a térségben. Az ipari és a szolgáltatói ágazatot főként mikró vállalkozások jelenléte jellemzi. A térség vidéki jellege ellenére számos közép és nagyvállalkozó van jelen a térségben, melyek általában multinacionális viszonyok közt működnek, nemzetközi piacokon. A szolgáltatói szektort a mikró vállalkozások jellemzik. Az általuk folytatott szakágazat általában a számviteli, ügyviteli, ügynöki tevékenység.A szektor mikro vállalkozói által generált export értékesítési árbevétel rendkívül alacsony.A vállalkozói szektor fejlesztéséhez az alap infrastrukturális ellátottság jónak mondható. A terület magas munkanélküliségi adatai miatt a tevékenységek folytatásához szükséges szabad humánerőforrás kapacitás rendelkezésre áll. E téren kiemelkedő lehetőséget nyújt a nemrégiben átadott M7-es autópálya. A Fővárost Horvátországgal összekötő nyomvonal lehetőséget biztosít a gazdasági élet, főként ipari terület, megélénkítésére, az export termékek számának növelésére. Jelenleg, a 33 település által legnagyobb foglalkoztatói a Dél -balatoni Helyi Közösség területén 1768 főt foglalkoztatnak, amely a közösségi népességszám 2,96 %-a. (Industrie Elektrik Kft.

A programozási területen vállalkozásaik számát mi sem jellemzi jobban mint a statisztika, mely szerint a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett települések viszonylatában az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a 60 darabot sem éri el, míg e téren az országos adat 81 db. A szféra megerősítése és esetlegesen a Balaton közelségéből adódó turisztikai ágazat jelentőségének háttérbe szorítása, azaz a több lábon állás lehetőségének megteremtése révén a térség jövedelemtermelő képessége jelentősen növelhető.A területen található vállalkozások közt jelentős számban fordulnak elő a turisztikai szolgáltató ágazatra épülő szervezetek, bár ezek száma az elmúlt pár éves időszak során a vendégéjszakák csökkenése révén jelentősen lecsökkent. A turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozások működésére a legtöbb esetben a szezonalitás, azaz a 3-4 hónapos aktív működés a jellemző. A mezőgazdasági ágazatban számos őstermelő található, azonban az agrárium értékének jelentős részét a mikró vállalkozói méretek feletti gazdálkodó szervezetek adják. A térség táji jellemzőiből adódóan számos szőlészet és borászat található a térségben. Az ipari és a szolgáltatói ágazatot főként mikró vállalkozások jelenléte jellemzi. A térség vidéki jellege ellenére számos közép és nagyvállalkozó van jelen a térségben, melyek általában multinacionális viszonyok közt működnek, nemzetközi piacokon. A szolgáltatói szektort a mikró vállalkozások jellemzik. Az általuk folytatott szakágazat általában a számviteli, ügyviteli, ügynöki tevékenység.A szektor mikro vállalkozói által generált export értékesítési árbevétel rendkívül alacsony.A vállalkozói szektor fejlesztéséhez az alap infrastrukturális ellátottság jónak mondható. A terület magas munkanélküliségi adatai miatt a tevékenységek folytatásához szükséges szabad humánerőforrás kapacitás rendelkezésre áll. E téren kiemelkedő lehetőséget nyújt a nemrégiben átadott M7-es autópálya. A Fővárost Horvátországgal összekötő nyomvonal lehetőséget biztosít a gazdasági élet, főként ipari terület, megélénkítésére, az export termékek számának növelésére. Jelenleg, a 33 település által legnagyobb foglalkoztatói a Dél -balatoni Helyi Közösség területén 1768 főt foglalkoztatnak, amely a közösségi népességszám 2,96 %-a. (Industrie Elektrik Kft.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

; Ziehl-Abbeg Motor Kft.; VT EMPA Zrt.; Marylla Kft.; Hubertus Agráripari Bt.; NOA - Kft.; DATA_FOTON Kft.; cms manufacturing Kft.; Kapos Volán Zrt; Tejdesszert gyártó Kft.)A vállalkozói szektor fejlesztése elengedhetetlen feltétele a térség egyik legnagyobb problémájának, a munkanélküliség megoldására. A Közösség a munkahelyek teremtését, a szektor megerősítését az új szolgáltatások és termékek bevezetésén túl az együttműködések elősegítésével kívánja megvalósítani.A tervezési folyamat során bekért és bekérendő lehetséges fejlesztési elképzelések elemzése során szükséges annak vizsgálata, hogy a beruházási tervekhez szükséges szaktudás a térség munkavállalói közt megfelelő mértékben rendelkezésre áll e vagy esetleg szükséges annak fejlesztése.A térség fejlődését szolgálja, a szektorban az esélyegyenlőségi elvek érvényesítésének további foglalkoztatása, valamint alacsony szaktudást igénylő tevékenységi körök beindítása.A működő vállalkozások fejlesztése esetében a gépek, technológiai eszközök fejlesztésén túl kiemelt figyelmet kell fordítani a tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan beruházások támogatására is.

; Ziehl-Abbeg Motor Kft.; VT EMPA Zrt.; Marylla Kft.; Hubertus Agráripari Bt.; NOA - Kft.; DATA_FOTON Kft.; cms manufacturing Kft.; Kapos Volán Zrt; Tejdesszert gyártó Kft.)A vállalkozói szektor fejlesztése elengedhetetlen feltétele a térség egyik legnagyobb problémájának, a munkanélküliség megoldására. A Közösség a munkahelyek teremtését, a szektor megerősítését az új szolgáltatások és termékek bevezetésén túl az együttműködések elősegítésével kívánja megvalósítani.A tervezési folyamat során bekért és bekérendő lehetséges fejlesztési elképzelések elemzése során szükséges annak vizsgálata, hogy a beruházási tervekhez szükséges szaktudás a térség munkavállalói közt megfelelő mértékben rendelkezésre áll e vagy esetleg szükséges annak fejlesztése.A térség fejlődését szolgálja, a szektorban az esélyegyenlőségi elvek érvényesítésének további foglalkoztatása, valamint alacsony szaktudást igénylő tevékenységi körök beindítása.A működő vállalkozások fejlesztése esetében a gépek, technológiai eszközök fejlesztésén túl kiemelt figyelmet kell fordítani a tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan beruházások támogatására is.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 29

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 50

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

79

Oktatással kapcsolatos tevékenység 43

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

21

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

15

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

8

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

32

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

8

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

16

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

3

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

31

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a non-profit szervezetek aránya rendkívül magas, melyek aktivitását jól jellemzi a Közösségen belüli arányuk. A programozási területen valamennyi szervezet közt nagy arányban fordulnak elő a kultúrával, sporttal, szabadidővel, oktatással, valamint a településfejlesztéssel, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek. A Dél-balatoni Helyi Közösség legnagyobb jövedelemtermelő forrását a Balaton közelsége, illetve az erre épülő turisztikai és egyéb kiegészítő szolgáltatások jelentik. E gazdasági ággal szinergiát alkotva az említett civil szerveződések által generált rendezvények, programok, az általuk képviselt település fejlesztési, érdekképviseleti tevékenység rendkívüli jelentőséggel bírnak. A szervezetek turizmushoz kapcsolódó tevékenységének fejlesztése valószínűleg a Balatoni nyár, azaz a turizmus 2,5-3 hónapos szezonális jellegének kinyújtását, a térségbe látogató vendégek számának generálását, növekedését idézné elő.A tervezési folyamat során a Tervezési Koordinációs Csoport és a Helyi Közösség képviselőjének jelenlétével, a Közösség 33 településén lefolytatott, települési egyeztető megbeszélések, műhelymunka alkalmával a vidéki lakosságnak a többségében civil szféra által üzemeltetett sport létesítmények fejlesztésével kapcsolatos igénye mutatkozott meg. A tárgyi terület igénye merült fel továbbá, főként a "kisebb" települések tekintetében a helyi fiatalok szórakozási lehetőségeinek felkarolására, fejlesztésére irányuló szerveződések létrehozása, fejlesztése iránt. Az ifjúsági korosztály ellátására fejlesztendő az ifjúságsegítők és foglalkoztatása, olyan eszközökkel, melyek a térségi összefogásban mobil szolgáltatások biztosítását teszik lehetővé. Fontos a személyes megkeresés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, melynek eszközével gerjeszthetővé válik a települések megtartó ereje, célok és elképzelések megvalósítása képzésekkel. További igény mutatkozott továbbá a szervezetek által folytatott tevékenységek végzéséhez szükséges infrastrukturális, ingatlan fejlesztési programok kidolgozására. A megkezdett „AGORA” programok kiegészítéseként elvárt igény a közös térségi szerevezéssel és működtetéssel bíró kulturális szolgáltatások kiterjesztése, minden olyan szférára és településre, amelyek kirekesztődnek az állami fejlesztési tervekből.

A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a non-profit szervezetek aránya rendkívül magas, melyek aktivitását jól jellemzi a Közösségen belüli arányuk. A programozási területen valamennyi szervezet közt nagy arányban fordulnak elő a kultúrával, sporttal, szabadidővel, oktatással, valamint a településfejlesztéssel, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek. A Dél-balatoni Helyi Közösség legnagyobb jövedelemtermelő forrását a Balaton közelsége, illetve az erre épülő turisztikai és egyéb kiegészítő szolgáltatások jelentik. E gazdasági ággal szinergiát alkotva az említett civil szerveződések által generált rendezvények, programok, az általuk képviselt település fejlesztési, érdekképviseleti tevékenység rendkívüli jelentőséggel bírnak. A szervezetek turizmushoz kapcsolódó tevékenységének fejlesztése valószínűleg a Balatoni nyár, azaz a turizmus 2,5-3 hónapos szezonális jellegének kinyújtását, a térségbe látogató vendégek számának generálását, növekedését idézné elő.A tervezési folyamat során a Tervezési Koordinációs Csoport és a Helyi Közösség képviselőjének jelenlétével, a Közösség 33 településén lefolytatott, települési egyeztető megbeszélések, műhelymunka alkalmával a vidéki lakosságnak a többségében civil szféra által üzemeltetett sport létesítmények fejlesztésével kapcsolatos igénye mutatkozott meg. A tárgyi terület igénye merült fel továbbá, főként a "kisebb" települések tekintetében a helyi fiatalok szórakozási lehetőségeinek felkarolására, fejlesztésére irányuló szerveződések létrehozása, fejlesztése iránt. Az ifjúsági korosztály ellátására fejlesztendő az ifjúságsegítők és foglalkoztatása, olyan eszközökkel, melyek a térségi összefogásban mobil szolgáltatások biztosítását teszik lehetővé. Fontos a személyes megkeresés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, melynek eszközével gerjeszthetővé válik a települések megtartó ereje, célok és elképzelések megvalósítása képzésekkel. További igény mutatkozott továbbá a szervezetek által folytatott tevékenységek végzéséhez szükséges infrastrukturális, ingatlan fejlesztési programok kidolgozására. A megkezdett „AGORA” programok kiegészítéseként elvárt igény a közös térségi szerevezéssel és működtetéssel bíró kulturális szolgáltatások kiterjesztése, minden olyan szférára és településre, amelyek kirekesztődnek az állami fejlesztési tervekből.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Mint az ország területére általánosságban, úgy a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett területen is érvényesül, hogy a népi hagyományok megőrzése, a kihalóban lévő – a vidéki életmódhoz kapcsolódó – egykori mesterségek fenntartása, folytatása jelentős részben a civil szféra által történik. Ily módon a helyi értékek előállítása, azok értékesíthetősége fejlesztése terén e szféra jelenléte, szaktudásának igénybevétele indokolt lehet.A non-profit szervezetek közt nagy arányban fordulnak elő a szociális egyenlőtlenségek racionalizálására, azaz a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi helyzetének, megítélésének javítására létrejött szerveződések.

Mint az ország területére általánosságban, úgy a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett területen is érvényesül, hogy a népi hagyományok megőrzése, a kihalóban lévő – a vidéki életmódhoz kapcsolódó – egykori mesterségek fenntartása, folytatása jelentős részben a civil szféra által történik. Ily módon a helyi értékek előállítása, azok értékesíthetősége fejlesztése terén e szféra jelenléte, szaktudásának igénybevétele indokolt lehet.A non-profit szervezetek közt nagy arányban fordulnak elő a szociális egyenlőtlenségek racionalizálására, azaz a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi helyzetének, megítélésének javítására létrejött szerveződések.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 500 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 500 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

59,649 59,389 59,273 59,278 59,149

-260 -116 5 -129


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

2%

2%

63%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

12%

8%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

29%

10%

7%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A Dél-balatoni Helyi Közösséget létrehozó települések lakosságának száma, a legutóbbi adatok alapján 59.149 fő, mely az ország népességének nem egész 0.6 %-át teszi ki. A népesség 55,43 %-a él a Közösségben található 5 városban és 44,57 %-a a 28, igen eltérő demográfiai mutatókkal rendelkező községben. A Közösség legnépesebb települése a több mint 12.000 főt számláló Marcali, a legkevesebb lakossal, pedig a körülbelül 130 főt számláló Tikos rendelkezik. A városok átlagos lakosságszáma 6371 fő, a községeké 915 fő, mely utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy az átlag a part menti települések magas, 1.000 fő feletti, és a háttértelepülések viszonylag alacsony mutatóiból tevődik össze. Az érintett települések népességére az elmúlt évtizedekben a folyamatos csökkenés és az elöregedés volt jellemző. Mely nem kizárólag a leghátrányosabb helyzetben lévő, pár száz fő körüli, illetve ez alatti lakossággal rendelkező kistelepüléseket, hanem az idősebb korosztály partközeli településeket érintő letelepedése okán a part menti, nagyobb lélekszámmal rendelkező községeket, városokat is érinti. A népességfogyás a városokat kisebb mértékben, de ugyancsak jellemzi. Az öregedési folyamatot jól szemlélteti, hogy a 19 év alatti lakosok aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken, míg a 65 év felettieké folyamatosan nő. Napjainkban a térségen belül a 14 év alattiak aránya 13,59 %, 15 és 59 év közöttieké 63,37 %, míg a 60 év felettieké 23,04 %. Legrosszabb helyzetben a Közösségen belül a Lengyeltóti kistérség települései vannak, ahol az évtized elején a természetes fogyás 1000 főre vetítve elérte az országos értéket magasan meghaladó 16,6 főt, amit a pozitív bevándorlási egyenleg sem tudott ellensúlyozni. A közösség által lefedett települések kedvezőtlen demográfiai mutatói összefüggésbe hozhatóak azzal a ténnyel, hogy a lakosság legnagyobb arányát kitevő munkaképes korú korosztály, a kedvezőtlen egzisztenciális és egyéb lehetőségek, a képesítésüknek nem megfelelő munkalehetőségek miatt, a fővárosban, a Dunántúl nagyobb városaiban, illetve külföldön próbálnak szerencsét, míg megfelelő lehetőségek, kilátások esetén szívesen maradnának a térségben. Egyértelműen megfigyelhető, hogy ezt a tendenciát a népességmegtartás kiemelt eszközének tartott balatoni turizmus sem tudja ellensúlyozni, mivel egymagában nem képes a demográfiai torzulások megváltoztatására, mivel az elvándorlási kényszer elsősorban a magas iskolai végzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályt jellemzi.

A Dél-balatoni Helyi Közösséget létrehozó települések lakosságának száma, a legutóbbi adatok alapján 59.149 fő, mely az ország népességének nem egész 0.6 %-át teszi ki. A népesség 55,43 %-a él a Közösségben található 5 városban és 44,57 %-a a 28, igen eltérő demográfiai mutatókkal rendelkező községben. A Közösség legnépesebb települése a több mint 12.000 főt számláló Marcali, a legkevesebb lakossal, pedig a körülbelül 130 főt számláló Tikos rendelkezik. A városok átlagos lakosságszáma 6371 fő, a községeké 915 fő, mely utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy az átlag a part menti települések magas, 1.000 fő feletti, és a háttértelepülések viszonylag alacsony mutatóiból tevődik össze. Az érintett települések népességére az elmúlt évtizedekben a folyamatos csökkenés és az elöregedés volt jellemző. Mely nem kizárólag a leghátrányosabb helyzetben lévő, pár száz fő körüli, illetve ez alatti lakossággal rendelkező kistelepüléseket, hanem az idősebb korosztály partközeli településeket érintő letelepedése okán a part menti, nagyobb lélekszámmal rendelkező községeket, városokat is érinti. A népességfogyás a városokat kisebb mértékben, de ugyancsak jellemzi. Az öregedési folyamatot jól szemlélteti, hogy a 19 év alatti lakosok aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken, míg a 65 év felettieké folyamatosan nő. Napjainkban a térségen belül a 14 év alattiak aránya 13,59 %, 15 és 59 év közöttieké 63,37 %, míg a 60 év felettieké 23,04 %. Legrosszabb helyzetben a Közösségen belül a Lengyeltóti kistérség települései vannak, ahol az évtized elején a természetes fogyás 1000 főre vetítve elérte az országos értéket magasan meghaladó 16,6 főt, amit a pozitív bevándorlási egyenleg sem tudott ellensúlyozni. A közösség által lefedett települések kedvezőtlen demográfiai mutatói összefüggésbe hozhatóak azzal a ténnyel, hogy a lakosság legnagyobb arányát kitevő munkaképes korú korosztály, a kedvezőtlen egzisztenciális és egyéb lehetőségek, a képesítésüknek nem megfelelő munkalehetőségek miatt, a fővárosban, a Dunántúl nagyobb városaiban, illetve külföldön próbálnak szerencsét, míg megfelelő lehetőségek, kilátások esetén szívesen maradnának a térségben. Egyértelműen megfigyelhető, hogy ezt a tendenciát a népességmegtartás kiemelt eszközének tartott balatoni turizmus sem tudja ellensúlyozni, mivel egymagában nem képes a demográfiai torzulások megváltoztatására, mivel az elvándorlási kényszer elsősorban a magas iskolai végzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályt jellemzi.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A térség képzettségi mutatói az országos átlagnál nem mutatnak rosszabb képet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya megegyezik azzal, míg a humánerőforrások átlagos színvonala a munkaerő-piaci adaptációs készség, kiemelten a Balaton menti településeken (minimum 8 általánost végzettek, középiskolai végzettséggel rendelkezők száma) annál kedvezőbb képet mutat. A leghátrányosabb helyzetű települések hasonló adatai, sajnos egyes esetekben átlag alatti mutatókkal is rendelkezhetnek.

A térség képzettségi mutatói az országos átlagnál nem mutatnak rosszabb képet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya megegyezik azzal, míg a humánerőforrások átlagos színvonala a munkaerő-piaci adaptációs készség, kiemelten a Balaton menti településeken (minimum 8 általánost végzettek, középiskolai végzettséggel rendelkezők száma) annál kedvezőbb képet mutat. A leghátrányosabb helyzetű települések hasonló adatai, sajnos egyes esetekben átlag alatti mutatókkal is rendelkezhetnek.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

7

3

1

29

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

21%

9%

3%

88%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett programozási terület érintett települései a Dél-dunántúli Régió és Somogy Megye észak-nyugati szegletében találhatóak. A térség decentratikus felépítéséből, a közúti infrastrukturális adottságokból adódóan a Közösség tagjainak, lakosságának számára a Somogy megye keleti oldalán elhelyezkedő Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint a régió dél-keleti részén elterülő Pécs Megyei Jogú Város, mint Régió Központ rendkívül nehezen megközelíthetőek közúton. A térség e problémájára, fejlődésének megindítására jelenthet megoldást a megyei, régiós, sőt az országos tervezési dokumentumok által is kiemelt prioritásként említett, a térség településeit Kaposvár Megyei Jogú Várossal összekötő, gyorsforgalmi út megépítése.A DBHK területi vonalas európai infrastrukturális integrálódásának záloga annak magas szolgáltatási színvonalú, azaz gyors, kiszámítható és biztonságos elérhetősége mind külföldről, mind a környező térségekből, régiókból. Ehhez mind az egyéni-gépjármű közlekedést, mind a közforgalmú közlekedés feltételeinek javítására van szükség. A DBHK 33 településén a kiépített önkormányzati utak hossza 357 km, a kiépítetlen és fejlesztésre szoruló úthálózat pedig 767 km. A kiépített M7-es autópálya igazán csak a Balaton partjának és annak 10 kilométer széles területsávba tartozó települések igényeit szolgálják ki. A fővárost a Horvátországgal összekötő nyomvonal teljes átadása révén az autópálya a LEADER közösség munkahely teremtésének egyik fő alappillérévé válhat.A térség területén található közúthálózat, elsősorban a háttértelepülések, zsáktelepülések viszonylatában erőteljesen elhasználódott, felújításra, bővítésre szorul.A Dél-balatoni Helyi Közösség egyik jelentős erőforrása a vasút hálózat megléte, annak szerteágazósága. A térség a főváros, a megyeszékhely, Nagykanizsa, Somogyszob irányába rendelkezik vasúti nyomvonallal. E téren említendő a Balatonfenyves-Csisztapuszta településeket összekötő kisvasút. A több évtizeddel ezelőtt létrehozott keskeny nyomvonalas létesítmény a kezdetekkor teher és hivatás forgalmú személyszállítási feladatokat látott el. A gazdasági, infrastrukturális viszonyok átrendeződés miatt azonban már-már a kisvasút szinte kizárólagos turisztikai látványosságként funkcionál, a "balatoni nyárra" korlátozódó szezonális jellegű kihasználtsággal.

A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett programozási terület érintett települései a Dél-dunántúli Régió és Somogy Megye észak-nyugati szegletében találhatóak. A térség decentratikus felépítéséből, a közúti infrastrukturális adottságokból adódóan a Közösség tagjainak, lakosságának számára a Somogy megye keleti oldalán elhelyezkedő Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint a régió dél-keleti részén elterülő Pécs Megyei Jogú Város, mint Régió Központ rendkívül nehezen megközelíthetőek közúton. A térség e problémájára, fejlődésének megindítására jelenthet megoldást a megyei, régiós, sőt az országos tervezési dokumentumok által is kiemelt prioritásként említett, a térség településeit Kaposvár Megyei Jogú Várossal összekötő, gyorsforgalmi út megépítése.A DBHK területi vonalas európai infrastrukturális integrálódásának záloga annak magas szolgáltatási színvonalú, azaz gyors, kiszámítható és biztonságos elérhetősége mind külföldről, mind a környező térségekből, régiókból. Ehhez mind az egyéni-gépjármű közlekedést, mind a közforgalmú közlekedés feltételeinek javítására van szükség. A DBHK 33 településén a kiépített önkormányzati utak hossza 357 km, a kiépítetlen és fejlesztésre szoruló úthálózat pedig 767 km. A kiépített M7-es autópálya igazán csak a Balaton partjának és annak 10 kilométer széles területsávba tartozó települések igényeit szolgálják ki. A fővárost a Horvátországgal összekötő nyomvonal teljes átadása révén az autópálya a LEADER közösség munkahely teremtésének egyik fő alappillérévé válhat.A térség területén található közúthálózat, elsősorban a háttértelepülések, zsáktelepülések viszonylatában erőteljesen elhasználódott, felújításra, bővítésre szorul.A Dél-balatoni Helyi Közösség egyik jelentős erőforrása a vasút hálózat megléte, annak szerteágazósága. A térség a főváros, a megyeszékhely, Nagykanizsa, Somogyszob irányába rendelkezik vasúti nyomvonallal. E téren említendő a Balatonfenyves-Csisztapuszta településeket összekötő kisvasút. A több évtizeddel ezelőtt létrehozott keskeny nyomvonalas létesítmény a kezdetekkor teher és hivatás forgalmú személyszállítási feladatokat látott el. A gazdasági, infrastrukturális viszonyok átrendeződés miatt azonban már-már a kisvasút szinte kizárólagos turisztikai látványosságként funkcionál, a "balatoni nyárra" korlátozódó szezonális jellegű kihasználtsággal.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

A kisvasút nyomvonala mentén kialakítandó lehetséges turisztikai beruházások a térség fejlődésének meghatározó elemeivé válhatnak.A programozási területen jelenleg 4 darab településen Balatonbogláron, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonmáriafürdőn található a balatoni hajózáshoz kapcsolódó kikötő bázis. A part menti települések vonatkozásban több esetben felmerült további kikötők (elsősorban a vitorlás kikötő) megnyitása, illetve az azokhoz kapcsolódó további szolgáltatások megindítása.A területen található a Balatoni kerékpár útvonal. E téren a nyomvonalak fejlesztése mellett kiemelt beruházási irányvonalat képez, az azokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, mint például megállóhelyek.Dél-balatoni Leader Közösség által lefedett terület egyéb infrastruktúrával (víz, gáz, csatorna, telefon)való ellátottsága jónak mondható.A terület széles sávú internettel való ellátottsága mintegy 50%-os, mely közmű fejlesztést elsősorban a kis lélekszámú balatoni háttér településeken igényel. A térség egyes területeire jelenleg van kidolgozás alatt a szolgáltatás bevezetése.

A kisvasút nyomvonala mentén kialakítandó lehetséges turisztikai beruházások a térség fejlődésének meghatározó elemeivé válhatnak.A programozási területen jelenleg 4 darab településen Balatonbogláron, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonmáriafürdőn található a balatoni hajózáshoz kapcsolódó kikötő bázis. A part menti települések vonatkozásban több esetben felmerült további kikötők (elsősorban a vitorlás kikötő) megnyitása, illetve az azokhoz kapcsolódó további szolgáltatások megindítása.A területen található a Balatoni kerékpár útvonal. E téren a nyomvonalak fejlesztése mellett kiemelt beruházási irányvonalat képez, az azokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, mint például megállóhelyek.Dél-balatoni Leader Közösség által lefedett terület egyéb infrastruktúrával (víz, gáz, csatorna, telefon)való ellátottsága jónak mondható.A terület széles sávú internettel való ellátottsága mintegy 50%-os, mely közmű fejlesztést elsősorban a kis lélekszámú balatoni háttér településeken igényel. A térség egyes területeire jelenleg van kidolgozás alatt a szolgáltatás bevezetése.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.06 0.93

0.02 0.04

350% 2320%

2.45 10.09

1.81 0.68

135% 1480%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra




▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...

Települések főbb jellemzői 1/5

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,212

▪ Város ▪ 6,260

▪ Község ▪ 2,114

▪ Község ▪ 1,699

▪ Város ▪ 5,169

▪ Község ▪ 683

▪ Község ▪ 1,676

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonfenyves

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmáriafürdő

Balatonszentgyörgy

Munkanél-küliség (%)

▪ 10.41%

▪ 7.56%

▪ 7.77%

▪ 6.69%

▪ 9.37%

▪ 5.83%

▪ 9.70%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 468,368

▪ 468,368

▪ 484,610

▪ 409,339

▪ 427,849

▪ 431,985

▪ 461,208

Magas** kat. (db/fő)

▪ 5.554

▪ 6.047

▪ 3.864

▪ 4.555

▪ 9.158

▪ 21.807

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 38.674

▪ 34.346

▪ 16.524

▪ 19.999

▪ 18.229

▪ 4.671

▪ 0.408

42


▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...


▪ Közszféra

▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,463

▪ Város ▪ 5,418






Balatonújlak

Buzsák

Fonyód

Gamás

Gyugy

Hács

Hollád


▪ 9.01%

▪ 9.00%

▪ 6.80%

▪ 26.00%

▪ 19.30%

▪ 22.57%

▪ 28.00%


▪ 412,791

▪ 285,091

▪ 560,057

▪ 280,562

▪ 208,759

▪ 224,666

▪ 205,149


▪ 0.000

▪ 0.270

▪ 2.666

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.314

▪ 0.445

▪ 29.069

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,771


▪ Község ▪ 2,440


▪ Község ▪ 1,441

▪ Város ▪ 3,327

▪ Város ▪ 12,302


Karád

Kelevíz

Kéthely

Kisberény

Látrány

Lengyeltóti

Marcali


▪ 12.35%

▪ 10.00%

▪ 7.45%

▪ 32.67%

▪ 12.80%

▪ 12.95%

▪ 7.07%


▪ 308,976

▪ 295,584

▪ 411,006

▪ 145,520

▪ 324,522

▪ 383,097

▪ 566,921


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.727

▪ 0.108


▪ 0.495

▪ 0.125

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.959

▪ 1.276

▪ 0.035

44








▪ Egyéb szolgáltatás


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,656







Ordacsehi

Öreglak

Pamuk

Somogybabod

Somogyszentpál

Somogytúr

Somogyvámos


▪ 12.09%

▪ 8.75%

▪ 20.81%

▪ 18.35%

▪ 12.80%

▪ 13.77%

▪ 17.12%


▪ 321,602

▪ 313,093

▪ 148,503

▪ 345,815

▪ 229,642

▪ 280,922

▪ 211,647


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.336

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.336

▪ 0.000

▪ 0.103

▪ 0.509

45


▪ Közszféra



▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,853

▪ Község ▪ 1,218





Somogyvár

Szőlősgyörök

Tikos

Visz

Vörs


▪ 14.07%

▪ 12.18%

▪ 16.00%

▪ 20.14%

▪ 19.38%


▪ 397,380

▪ 348,614

▪ 91,229

▪ 216,576

▪ 305,205


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.055

▪ 0.000


▪ 0.153

▪ 0.359

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46

Települések egy mondatos jellemzése 1/17

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Balatonberény

▪ „A helyi infrastruktúra rossz állapota, elsősorban belterületi utak leromlott műszaki állapota, játszóterek felújítása:kereskedelmi szállásférőhelyek hiánya, külterületi szőlőhegyi földutak portalanítása.”

▪ Balatonboglár ▪ „Balatonboglár természeti és környezeti adottságainál fogva számos olyan értékkel bír, amelyek fontosak a város életében. Fontos feladat a közlekedési rendszerek fejlesztése (közút, belterületi út) és a kapcsolódó ellátórendszerek minőségi fejlesztése is.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Idegenforgalmi fejlesztésekkel a helyi adottságok kiaknázása: vitorláskikötő létesítmény megépítése, Naturista vendégforgalom növelése, kereskedelmi szállásférőhelyek növelése. Az idegenforgalom fellendítése szempontjából nélkülözhetetlen a Balatonberény és Balatonkeresztúr községek közötti túrista útvonal és kilátóhálózat felújítása, építése.”

▪ „Mint kiemelt turisztikai adottságokkal rendelkező település, a Balaton adta értékteremtő alap és a kapcsolódó programok, amelyek nemzetközi hírűek, folyamatos és a település fejlesztési koncepciók (fejlesztési, kulturális) mentén való erősítése és folyamatos bővítése.”

47





▪ Balatonfenyves

▪ „Munkahelyteremtés, mint komplex fejlődést gátló tényező. Emellett a települési infrastruktúra fejlesztés szükségessége lenne fontosan kezelendő terület(csapadékvíz elvezetés)”

▪ Balatonkeresztúr

▪ „Fontos lenne a település jövője szempontjából új munkahelyteremtés. A település adottságai jelenleg kedvezőtlen kihasználtsággal kezelhetőek.”


▪ „A település tervei között szerepel egy vitorláskikötő létesítése, valamint komplex és egyedi turisztikai fejlesztések.”

▪ „A földrajzi települési elhelyezkedés és a Balaton, mint desztinációs tényező tursiztikai célú fejlesztések által erősödhetne meg a helyi gazdasági és társadalmi tér.”

48





▪ Balatonlelle ▪ „Fontos gond a települési vonalas közinfrastruktúra fejletlenségéből adódó problémák és azok közvetett hatása(Csapadékvíz elvezető árkok és csatorna hálózat hiánya).”

▪ Balatonmáriafürdő

▪ „A település fejlődését és fejlesztését befolyásolja nagymértékben, hogy az nem rendelkezik külterülettel.”


▪ „A Balaton, mint turisztikai termék a település meglévő adottságainak fejlesztése érdekében (kulturális, gazdasági, idegenforgalmi szempontú fejlesztések által.”

▪ „A Balaton közelsége és az általa generálható fejlődési híd a településre adaptált fejlesztési elképzelések megvalósítása által.”

49





▪ Balatonszentgyörgy

▪ „Kiemelt feladat jelenleg a 76-os főútvonal községet elkerülő szakaszának megvalósulása.”

▪ Balatonújlak ▪ „A település elöregedése, munkahely hiányában a fiatalok elköltöznek, mely következtében elöregedik a település. Növekszik a munkanélküliség.A település népességmegtartó ereje évről-évre csökken. A segélyből élők száma duplájára nőtt az elmúlt években.”


▪ „Főként a közösségi használatú infrastruktúrafejlesztés jelenti a fejlesztések fő irányát (Az általános iskola bővítése és teljes körű felújítása)”

▪ „Balaton közelsége miatti turisztikai lehetőségek jobb kihasználása. A település teljes közműellátottsága következtében munkahely-teremtésre is alkalmas.”

50





▪ Buzsák ▪ „Buzsák település jövőbeni fejlődését a következő beruházások támogathatják, mint egyedi és komplex fejlesztések: Járdák állapotának fejlesztése, turisztikai vonzerő erősítése, pincesorok megközelítésének javítása, közösségi terek fejlesztése (sportcentrum).”

▪ Fonyód ▪ „Jelenleg a legfontosabb problémát a kevés, jó minőségű kereskedelmi szálláshely, elmaradott infrastruktúra, (utak rossz állapota, külterületi - belterületi csapadékvíz elvezetés)jelentik.”


▪ „Buzsák immáron komoly szakmai múltra visszatekintő turisztikai attrakcióinak minőségi és diverzifikált fejlesztése (turisztikai fejlesztés, agrárturizmus)”

▪ „Fő cél és egyben lehetőség az idegenforgalom fejlesztése, kulturált turizmus feltételeinek megteremtése, természeti értékek védelme, hagyományok ápolása, oktatás szinvonalának fejlesztése, képzési központ kialakítása által.”

51





▪ Gamás ▪ „Jelenleg nagyon a településen az aktív munkavállalás lehetőségének hiánya, valamint a köz-vonalas infrastruktúra kiépítetlensége ( szennnyvízcsatorna hiánya) nehezíti egy településfejlesztési koncepció kidolgozását.”

▪ Gyugy ▪ „Fontos települési probléma a jelenleg nagy munkanélküliségi aránya és ezéltal a kapcsolódó térségi lemaradás konzerválódásának veszélye.”


▪ „Fontos lehetőség a meglévő ipari park általi adicionális fejlsztések kihasználása (önkormányzati ipartelep léte) amely 10 hektár és 5000 m2 épületet jelent.”

▪ „Alternatív településfejlődési program, stratégia kialakítása, amely által a település foglalkoztatási potenciálja erősíthető.”

52





▪ Hács ▪ „Egyre inkább emelkedő munkanélküliség. A településnek olyan alternatívát kell keresnie, amely segítheti a munkahelyteremtő beruházások térségi megjelenését.”

▪ Hollád ▪ „A település fejlesztési tervei között szerepel a Művelődési Ház további felújítása, valamint az egyik kiemelt fejlesztés a szélessávú internet kialakítása a községben.”


▪ „Térségi cselekvési stratégia mentén olyan pozicionált településfejlesztési koncepció kialakítása, amely erősítheti a település gazdasági és társadalmi fejlődését közép és hosszú távon.”

▪ „Olyan pályázati lehetőség megismerése, amely segítheti a Művelődési Ház felújítására irányuló települési fejlesztési programot.”

53





▪ Karád ▪ „A település életében jelenleg a legnagyon probléma a munkahelyek hiánya, és ebből fakadó közel 10 %-os munkanélküliség.”

▪ Kelevíz ▪ „A legfontosabb probléma, hogy a lakosság nem tud a településen hozzáférni szélessávú internetezéshez, mert a településen nincs kiépített vonal. Probléma továbbá a szennyvíz kezelés megoldatlansága is és a játszótér fejlesztése.”


▪ „Továbblépési és település fejlődési alternatívát jelenthet a falusi turizmus fejlesztése, a tájház látogatása. Emellett a kapcsolódó térségi turisztikai desztináció fejlesztése fontos lenne.”

▪ „Vonalas közmű infrastruktúra fejlesztéssel és integrált közösségi terek bővítésével a település jövőjének kialakítása közép és hosszú távon. Ezen kívül a jelenleg közösségi térnek otthont adó Polgármesteri Hivatal komplexum, valamint a település kápolna-termének építészeti rekonstrukciós igénye (1806-os építésű épület ad otthont három közösségi funkciónak (Teleház, Imaház)”

54





▪ Kéthely ▪ „Kiemelkedően fontos probléma a munkanélküliség és ezáltal a segélyből élők számának a növekedése a településen és a kistérségben is. A magasabban képzett munkaerőre minimális az igény, így nő a képzett, kvalifikált munkaerő (fiatal korosztély) elvándorlási aránya is. A segélyből élők száa 2009 évre mintegy 90 főre növekedett.”

▪ Kisberény ▪ „Jelenleg a legfontosabb probléma az infrastrukturális hiányosságok által fakadó hátrányok, amelyek erősítik a település lemaradását. (csatorna, bekötő út).”


▪ „Fejlesztési irányként az agrár-környezet gazdálkodás és a minőségi bortermelés fejlesztése, valamint kapcsolódás a balatoni turizmushoz jelenthet érdemi előrelépést a jövőben.”

▪ „Települési beruházások előkészítéséhez forrás szerzés, amellyel a települési adottságok szinvonala javítható lenne a jelenlegi állapothoz képest.”

55





▪ Látrány ▪ „A település életében és fejlődésében jelenleg az egyik leginkábbb gátló tényező a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítésének hiánya.”

▪ Lengyeltóti ▪ „Legfontosabb települési problémák jelenleg: Munkanélküliség- Alulképzettség - Munkahelyteremtő beruházások hiánya!”


▪ „Fontos kiemelt fejlesztési irányként kezelni a Balaton közelségét, valamint a települési adottságokhoz igazodó turizmus fejlesztés lehetőségeit. (bor és agrárturizmus)”

▪ „A település jó infrastruktúrális ellátottsága, az autópálya közelsége lehetőséget adhat a munkahelyteremtő beruházók idecsalogatására, akik a településen élő munkanélkülieket foglalkoztatnák (átképzéssel) és a már meglévő un. Barnamezős területeket újrahasznosítanák.”

56





▪ Marcali ▪ „A város a rendszerváltozás utáni időkben a fejlődés egy sajátos útját járta be, amely egyedi arculatot ad a településnek. Komoly probléma a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya, a kvalifikált, fiatal népesség elvándorlása”

▪ Ordacsehi ▪ „A település a legfontosabb probléma a munkanélküliség helyzete, valamint a település adottságai által elérhető fejlesztések kihasználatlansága (település fekvése az M7 út mellett alternatívát jelenthtne beruházók odavonzására).Többfunkciós közösségi tér építése, amely megszüntetheti a zsáktelepülés jelleget. Közpark -rendezvényterület kialakítása kellene.”


▪ „A térség a turisztikai és a helyi adottságok fejlesztésén keresztül kíván előrelépni a fejlődésben, amelyhez hozzátartozik a modern iparágak fejlődése és a multik megtelepedése. A balatoni integrált turisztikai termékcsomagban jelentős szerepet tud betölteni.”

▪ „A település által elfogadott fejlesztési célok (turizmusfejlesztés a Balaton komlex értékeire alapozva, agglomerációs szempontból, illetve gazdaságfejlesztés -logisztika) megvalósításához forrás és partner keresés. A jelenlegi fejlesztési elképzelések engedéllyel rendelkeznek, a pályázati önrész az eddigiek szerint előteremthető és rendelkezésre áll.”

57





▪ Öreglak ▪ „Napjaink problémája a településen a nagy arányú munkanélküliség és a munkahelyek hiánya. Ennek kezelése az egyik kiemelt feladata a települési fejlesztési terveknek.”

▪ Pamuk ▪ „A jelenlegi probléma a település zsákjellege, valamint a kapcsolódó munkahely hiányból fakadó munkanélküliség magas aránya, amely a település lemaradását fokozza a térségi fejlődésben.”


▪ „A település közelében viszonylag sok turisztikai kompetenciával rendelkező helyszín található (Somogyvámos -Krisna Biovölgy, Balaton, mint turisztikai termék), amelyek a település életében közvetve fejlesztési lehetőséget hordozhatnak magukban. Ezek feltárása és aktív alkalmazása segítheti a település fejlődést.”

▪ „Kedvező természeti fekvés és a megközelíthetőség könnyű volta miatt a természeti értékekre és a kulturális vonzerő agglomerációs háttértelepülésekét a természeti turizmus és szolgáltatásfejlesztés volta jelentheti az előrelépés lehetőségét Pamuk számára.”

58





▪ Somogybabod

▪ „Somogybabod település esetében jelenleg a szennyvíz csatorna hálózat kiépítésének hiánya az egyik legfontosabb gátló tényező. Emellett a munkahelyek számának csökkenése az évek folyamán, új munkalehetőség hiánya miatt a település megtartóképessége folyamatosan csökken.”

▪ Somogyszentpál

▪ „A lakosság korösszetétele kedvezőtlen arányú (magas a nyugdíjaskorúak és a munkanélküliek aránya). A mezőgazdaság megszűnésével nagyarányú társadalmi olló nyílt meg, amely folyamatosan leépülő társadalmi jelenséget generál a településen, hiába az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei.”


▪ „Kiutat és egyben fő településfejlesztési lehetőséget jelenthet a Balaton közelsége,annak agglomerációs hatásának kiaknázása, turizmusfejlesztés lehetőségeinek feltárása és érdemi alkalmazásának előkészítése és megvalósítása.”

▪ „Turizmus és idegenforgalom fejlesztése, hatékonyabb kihasználása. Az elkészített megvalósíthatósági tanulmányok kivitelezéséhez szükséges anyagi forrás megteremtése sürgős feladat lenne, az input fejlesztések által munkahelyek lennének kialakíthatóak. A Dél-balatoni Berek tájvédelmi körzete hasznosítása, termál forrás és adottságok felhasználása segítheti a települési előrelépést.”

59





▪ Somogytúr ▪ „A jelenlegi legfontosabb probléma a települési szennyvíz csatorna-hálózat kiépítetlenségének hiánya. A település viszonylag könnyű megközelíthetősége előnyt jelenthet a dél -balatoni háttértelepülési funkció és a megyeszékhely közötti földrajzi fekvés adottsága álta.”

▪ Somogyvámos

▪ „Jelenlegi probléma a települési nagy munkanélküliség, munkalehetőség hiánya helyben. A település vonalas infrastruktúrális (közúti) fekvése kedvezőtlen arra, hogy komolyabb foglalkoztatót tudjon vonzani befektetőként a településre.”


▪ „Fontos szempont, hogy a település tudjon élni adottságaival, amelyek a Balaton közelség, turizmus fejlesztés lehetősége. Ezeket a szempontokat meg kell ismerni és szakmai módon olyan programokat megvalósítani, amely ezek gyakorlati megvalósulását segíthetik.”

▪ „Nem csupán regionális, nemzetközi turisztikai attrakcióval rendelkezik a település (Krisna -Bio Völgy). Ez által a vallási turizmus, illetve a differenciált öko és agroturisztikai szegmens fejlesztése érdemi előrelépést hozhat a településfejlesztésben és ezáltal a foglalkoztatási helyzet javításában.”

60





▪ Somogyvár ▪ „A legfontosabb feladat jelenleg a közösségi tereket szolgáló infrastruktúra felújítás és tatarozás (templom tatarozás, óvoda felújítás) megvalósítása.”

▪ Szőlősgyörök ▪ „A legfontosabb probléma a település életében és fejlődésében az infrastruktúra hiány, lakosság népességszám csökkenése, elöregedő település jellege.”


▪ „Somogyvár kiemelkedő turisztikai és környezeti értékkel rendelkezik. A lehetőségei tekintetében a települési adottságok (történelmi, környezeti és turisztikai) minél hatékonyabb fejlesztése lenne indokolt, illetve ezek szakmai programjának kidolgozása segítheti a településfejlesztési célok megvalósítását.”

▪ „A településfejlesztési elképzelés szerint szélerőmű park, valamint bio üzem létesítése van tervbe véve, amely hatása hosszú távra meghatározhatja település fejlődését.”

61





▪ Tikos ▪ „Tikos településen napjainkban magas a munkanélküliek száma, alacsony a képzettségük. A tartós munkanélküliek körében a helyes jövőkép hiánya nagyon nagy problémát jelent.”

▪ Visz ▪ „A településen jelenleg a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettlenségének hiánya okozza az egyik nagy megoldandó településfejlesztési kihívást.”


▪ „Előrelépést és a jelenlegi helyzetből való kitörést hozhat a falusi turizmus és a mezőgazdasági termelés lehetőségeinek jobb kihasználása és az erre épülő településfejlesztési programok megvalósíthatósága.”

▪ „A lehetséges települési jövőképek közül a Balaton közelsége, turizmus fejlesztése jelentheti érdemben olyan szakmai koncepció és program alkotást, amely közvetetten segítheti a települési helyzet konszolidálását és jövőformáló építését.”

62





▪ Vörs ▪ „25 éve készül a Kis-Balaton eredeti állapotba való visszaállítása. A 25 év alatt csak a hátrányokat élvezte a község, a Kis-Balatonból eddig előnyünk nem származott.”


▪ „20 éve tervbe szerepel egy Kis-Balatoni kutatóház megépítése, melynek közműlehetőségei kiépültek. 20 éve elkezdődött a bemutató partszakasz megépításe, amely félbe van. Ha ezek megépülnének óriási turisztikai vonzerővel rendelkeznénk, több tíz-százezeres látogató közönséget vonzanának a Kis-Balatonhoz.”

63

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



64

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése”

▪ „Mukahelyteremtő és megtartó beruházások támogatása”

▪ „Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása”

▪ „Civil szervezeti rendszer térségi, települési komplex fejlesztésének támogatása”

▪ „Helyben maradást elősegítő beruházások támogatása”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása”

▪ „Humánerőforrás fejlesztés a munkaerő piaci igényekhez igazodva”

64

6 db

4 db

2 db

3 db

3 db

23,196,872

20,466,868

13,063,031

658,702

573,257

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db

2 db

274,334

140,000

65

▪ Épített örökség, valamint a kulturális, vallási turizmus fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7

A legtöbb forrás – 90,000 EUR – a(z) Általános jellegű oktatások megvalósítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Kulturális programok, rendezvények szervezésének, valamint a turisztikai marketing tevékenységnek a fejlesztése

▪ Lovas turizmus támogatása

▪ Helyi környezeti adottságokra, értékekre épülő projektek támogatása

▪ Bor és gasztronómiai turizmus ösztönzése

▪ Falusi turizmus fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

547,338

274,118

260,419

250,000

21,664,996

200,000

66

▪ Munkahely megtartással járó és munkahelyteremtő beruházások támogatása





▪ Öko- gazdálkodást, turizmust elősegítő beruházások támogatása

▪ Együttműködésre alapuló marketing tevékenység támogatása

▪ Vállalkozások infrastuktúrális adottságainak javítása

Fő fejlesztési prioritás: Mukahelyteremtő és megtartó beruházások támogatása


7,645,000

245,659

126,208

12,450,000

67

▪ Községek közös marketing tevékenységének támogatása





▪ Települési infrastruktúra fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása


35,000

13,028,031

68

▪ Civil szervezetek közti kommunikáció erősítése





▪ Civil szervezetek eszközbeszerzésének, infrastrukturális beruházásainak támogatása

▪ Civil szervezetek programszervezésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Civil szervezeti rendszer térségi, települési komplex fejlesztésének támogatása


80,000

343,137

235,565

69

▪ Ifjúsági programok, közösségi terek kialakítása, felújítása





▪ Lakóhelyen maradást támogató közösségi kezdeményezések támogatása

▪ Tanácsadói szolgáltatásokhoz, információ szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyben maradást elősegítő beruházások támogatása


310,754

155,188

107,315

70

▪ Helyi hagyományokra és sajátosságokra épülő kezdeményezések támogatása





▪ Új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása, a meglévők fejlesztése

▪ Helyi kultúra bemutatása, hagyomány őrző rendezvények szervezése, a helyi termékek marketingjének erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása


70,000

40,000

164,334

71

▪ Általános jellegű oktatások megvalósítása





▪ Szakma specifikus képzések támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Humánerőforrás fejlesztés a munkaerő piaci igényekhez igazodva


90,000

50,000

72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

73Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

7%

8%

26%

11%

6%

15%

11%

0%

13%

3%

11%

31%

19%

10%

11%

5%

5%

0%

8%

2%

10%

70%

10%

0%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

7%

0%

7%

40%

0%

0%

7%

40%

0%

0%

0%

0%

0%

40%

0%

0%

0%

60%

0%

0%

74

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVAból a mikróvállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően. A munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, az árbevételük 50%-t meghaladóan nem mezőgazdasági tevékenységből elérő vállalkozások esetében az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszközök és infrastrukturális beruházások, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) támogatása. Megvalósítás "szülő" jogcímcsoportja: ÚMVP, de nem Leader. A fejlesztés szoros kapcsolatban áll a 2209, 5368, 5369 megoldási javaslatokkal.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A fejlesztés eredményeként összesen mintegy 5 új munkahely létrehozását és 10 darab munkahely megtartását várja a Közösség.

▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan.

▪ A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez.

▪ A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken.

▪ A munkahelyek létesülése által csökkenthető a jövedelmi, társadalmi és nemi egyenlőtlenség aránya.”

2

75




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVÁból a mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően, az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszköz és infrastrukturális, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) biztosítása érdekében. Azon vállakozások, melyek éves árbevételének minimum 50%-t a mezőgazdasági tevékenység adja, a jelen HPMEből nem részesülhetnek támogatásban.”


▪ „A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan. A tevékenység során foglalkoztatottsági kötelezettség, elvárás nem kerül meghatározásra. A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez. A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken. A szakképzett munkaerő iránt igényt teremt, ezáltal indikálja a munkanélküliek képzését, illetőleg átképzését, így a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásához hozzájárul.”

76



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az

EMVAból a mikróvállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően. A munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, az árbevételük 50%-t meghaladóan nem mezőgazdasági tevékenységből elérő vállalkozások esetében az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszközök és infrastrukturális beruházások, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) támogatása. Megvalósítás szülőjogcímcsoportja: ÚMVP, de nem Leader. A HPME kapcsolatban áll a 2210, 5368, 5369 azonosítójú megoldási javaslatokkal.”


▪ „A fejlesztés eredményeként összesen mintegy 5 fő új munkahely létrehozását és 5 darab munkahely megtartását várja a Közösség.

▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan.

▪ A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken.

▪ A munkahelyek létesülése által csökkenthető a jövedelmi, társadalmi és nemi egyenlőtlenség aránya.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „A Dél -balatoni Helyi Közösség vonzerőire

épülő minőségi szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése a lovasturizmus területén. A lovas turizmussal foglalkozó szervezetek részére ingatlanfejlesztési és ingatlanhoz kapcsolódó rekreációs beruházások támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

▪ „A fejlesztés eredményeként a pályázók árbevétele mintegy 1 százalékos mértékben növekszik a beruházás befejezését követő 2. év végére.

▪ A fejlesztések megvalósítása 1 fő munkahely megtartásához járul hozzá.

▪ A gyógypedagógiai, gyógylovaglási szolgáltatások bevezetésével a program hozzájárul a hátrányos helyzetű gyermekek neveléséhez.

▪ A lovászat, a lovaglás értékeinek helyreállítása révén, a Leader program hozzájárul a ökoturizmus alapjainak megerősítéséhez, a környezeti értékek megismertetéséhez.”

77



Szektor



78



Szektor



5▪ „A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az

EMVÁból a mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően, az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszköz és infrastrukturális, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) biztosítása érdekében. Azon vállakozások, melyek éves árbevételének minimum 50%-t a mezőgazdasági tevékenység adja, a jelen HPMEből nem részesülhetnek támogatásban.”


▪ „A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan. A tevékenység során foglalkoztatottsági kötelezettség, elvárás nem kerül meghatározásra. A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez. A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken. A szakképzett munkaerő iránt igényt teremt, ezáltal indikálja a munkanélküliek képzését, illetőleg átképzését, így a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásához hozzájárul.”


6▪ „A Dél-balatoni Helyi Közösség területén az

alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások révén. A javaslat "szülő" jogcímcsoportja ÚMVP, de nem Leader. A fejlesztés szoros kapcsolatban áll a 2193, 5371, 5372 jogcímekkel.”

▪ „A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezésétől számított 2. év végére összesen mintegy 5 új munkahely létesül. Az ökogazdálkodás jellege miatt, a keletkező munkahelyeken alkalmazottak véleményezhetően a hátrányos helyzetű csoportokból kerülnek ki.

▪ A projekt nagy mértékben hozzájárul a természetközeli életmód megismertetéséhez, elterjesztéséhez.”

79




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

80





7▪ „A Dél-balatoni Helyi Közösség területén az

alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások révén. A "szülő" jogcímcsoport: ÚMVP, de nem Leader. A megoldási javaslat szoros kapcsolatban áll a 2192, 5371, 5372 jogcím kódokkal.”


▪ „A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezésétől számított 2. év végére összesen mintegy 5 fő új munkahely létesül. Az ökogazdálkodás jellege miatt, a keletkező munkahelyeken alkalmazottak véleményezhetően a hátrányos helyzetű csoportokból kerülnek ki.

▪ A projekt nagy mértékben hozzájárul a természetközeli életmód megismertetéséhez, elterjesztéséhez.”

Szektor


8▪ „A falusi turizmushoz kapcsolódó nem (nem

kereskedelmi) minőségi magán szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. Továbbá a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése.

▪ Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke

▪ többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

▪ „A fejlesztések megvalósításának eredményeként,a beruházások befejezését követő 2. év végére, a megnövekedett vendégforgalomra, a látogatók komfortérzetének javulására alapozva 2%-os árbevétel növekedési előrejelzést prognosztizál a Dél-balatoni Helyi Közösség a projektben részt vevők esetében.A mai kor igényeinek megfelelő kialakított, átalakított szálláshelyek révén a vendégek környezeti nevelése történik a falusi turizmus keretében.A fejlesztések megvalósításával sok esetben másodlagos jövedelmi forrásokhoz juttathatóak egyes hátrányos helyzetű csoportok.”

81



Szektor



82



Szektor



9▪ „A civil szervezetel által ellátott közcélú

feladatokhoz szükséges épületek bővítése, felújításe, újak építése. A civil szervezetek által ellátott feladatok minőségi javítása tárgyi eszköz beszerzésének támogatása révén. A szervezetek feltételeinek javítása oly módon, hogy azzal elsősorban ne a mindennapi működésüket, hanem elsősorban az általuk végzett tevékenység megvalósulását segítsük elő.A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.”


▪ „Javul a civil társadalmi feladatok ellátásának hatékonysága.

▪ Korszerű eszköz beszerzésének segítségével a szervezetek költségi csökkennek, mintegy 2 %-os mértékben.

▪ A civilek szervezetek közt számos szervezet feladatköre az esélyegyenlőség és a környezetvédelem köré épül, ily módon a fejlesztés hozzájárul a horizontális elvek érvényesüléséhez.”

▪ „Egyéb tevékenység”10▪ „A civil szervezetel által ellátott közcélú

feladatokhoz szükséges épületek bővítése, felújításe, újak építése. A civil szervezetek által ellátott feladatok minőségi javítása tárgyi eszköz beszerzésének támogatása révén. A szervezetek feltételeinek javítása oly módon, hogy azzal elsősorban ne a mindennapi működésüket, hanem elsősorban az általuk végzett tevékenység megvalósulását segítsük elő. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.”

▪ „Javul a civil társadalmi feladatok ellátásának hatékonysága, mintegy 1 %-os mértékben.

▪ Korszerű eszköz beszerzésének segítségével a szervezetek költségi csökkennek.

▪ A civilek szervezetek közt számos szervezet feladatköre az esélyegyenlőség és a környezetvédelem köré épül, ily módon a fejlesztés hozzájárul a horizontális elvek érvényesüléséhez.”

83



Szektor



84

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






85

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A helyi és/vagy országos védelem alatt álló

építmények külső-belső felújítására, korszerűsítésére; az épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozására, felújítására, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására; parkoló kialakítására adható támogatás. A fejlesztések vonatkozásában a megújuló erőforrások használatát és a környezetbarát anyagok alkalmazását figyelembe vevő fejlesztések támogathatóak. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként, az építészeti örökség megmentésén túl, a védelem alatt álló épületek jellege miatt a projekt hozzájárul a vallási és a kulturális turizmus fejlesztéséhez.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

86




2▪ „A helyi és/vagy országos védelem alatt álló

építmények külső-belső felújítására, korszerűsítésére; az épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozására, felújítására, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására; parkoló kialakítására adható támogatás. A fejlesztések vonatkozásában a megújuló erőforrások használatát és a környezetbarát anyagok alkalmazását figyelembe vevő fejlesztések támogathatóak. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként, az építészeti örökség megmentésén túl, a védelem alatt álló épületek jellege miatt a projekt hozzájárul a vallási és a kulturális turizmus fejlesztéséhez.”



Fejlesztési téma

87




3▪ „A térségre jellemző népi hagyományok

megőrzésére szolgáló, azokat bemutató rendezvények, valamint azok megrendezéséhez szükséges max 200,- € egyedi beszerzési értékű eszközök vásárlásának támogatása. A helyi hagyományok bemutatását elősegítő fejlesztések támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a múltat idéző népi hagyományok megőrzése történik meg.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

88




4▪ „A térségre jellemző népi hagyományok

megőrzésére szolgáló, azokat bemutató rendezvények, valamint azok megrendezéséhez szükséges max 200,- € egyedi beszerzési értékű eszközök vásárlásának támogatása. A helyi hagyományok bemutatását elősegítő fejlesztések támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a múltat idéző népi hagyományok megőrzése történik meg.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

89




5▪ „Település környezetét és megjelenését javító

kisléptékű infrastrukturális fejlesztések belterületen, védelem alatt nem álló közparkok; pihenőhelyek; sétautak (ide nem értve az utak mentén elhelyezkedő járdákat);parkok útvonala mentén zöld felületek; látvány és használati térelemek; kialakítása, meglévők fejlesztése”

Megoldási javaslat

▪ „A zöldterületek rendbetételén és azok területén növelésén keresztül egy szebb és élhetőbb környezet kialakítása. A parkok és azok környezetének javítása nem csak a helyi lakosság elégedettség érzetét, de a településre érkező turistákét is növeli.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

90




6▪ „Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők

korszerűsítése a Dél-balatoni Helyi Közösség területén, figyelembe véve a játszótéri eszközök biztonságáról szóló előírásokat. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a települések játszótereinek megújjúlása révén a stratégia hozzájárul a lakóhelyen maradás ösztönzéséhez.

▪ A kevésbé élhető települések felzárkóztatását segíti, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét teremti meg, valamint a környezethez való visszatérést ösztönözheti. A fejlesztés átlagosan egy család helyben maradását segíti elő.”



Fejlesztési téma

91




7▪ „Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők

korszerűsítése a Dél-balatoni Helyi Közösség területén, figyelembe véve a játszótéri eszközök biztonságáról szóló előírásokat. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a települések játszótereinek megújjúlása révén a stratégia hozzájárul a lakóhelyen maradás ösztönzéséhez.

▪ A kevésbé élhető települések felzárkóztatását segíti, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét teremti meg, valamint a környezethez való visszatérést ösztönözheti.A fejlesztés átlagosan egy család helyben maradását segíti elő.”



Fejlesztési téma

92




8▪ „A helyi identitás fejlesztését és megőrzését,

környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítására, azaz tanösvény kialakítására; tájékoztató kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről; valamint a helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről táblák készítésére és elhelyezésére.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a térség, annak nevezetességei szélesebb körben vállnak ismerté. Növekszik a vendégek elégedettség érzete.

▪ A projekt hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez, a környezeti neveléshez. A beruházás hozzájárul a környezetbarát szemléletmód kialakításához, elterjesztéséhez és fenntartásához. A térségben jellemző szabadidő-eltöltési formák között kialakult esély-egyenlőtlenségek vonatkozásában is megoldást jelenthet. A helyi identitás erősítése a fenntarthatóság egyik garanciája. A térségben a tanösvények száma 1 % nő”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

93




9▪ „Területileg összehangolt és az adott témára

koncentráló nagyobb volumenű programok, rendezvények magvalósítása, a helyi szereplők aktív közreműködése által. A rendezvények, lehetőség szerint összefogás szintű, azaz a turizmushoz kapcsolódó programok közös marketing tevékenységének, eszközeinek támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során a térség jellemző egyedi turisztikai rendezvényei és újak kialakítása kerül támogatásra. A helyi hagyományokra, népi mesterségek bemutatására épülő rendezvény jelen keretből nem támogatható.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a térség vonzereje növekszik. A lakosság megtartás, a közösség alakítás ereje nő. Az összefogással megvalósuló programok hatékonysága, szerepe növekszik. A fejlesztés eredményeként rendezvények látogatottsága mintegy 10 %-al növekszik a projekt révén az érintett települések idegenforgalmi árbevétele 5 %-al növekszik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

94




▪ „Területileg összehangolt és az adott témára koncentráló nagyobb volumenű programok, rendezvények magvalósítása, a helyi szereplők aktív közreműködése által. A rendezvények, lehetőség szerint összefogás szintű, azaz a turizmushoz kapcsolódó programok közös marketing tevékenységének, eszközeinek támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során a térség jellemző egyedi turisztikai rendezvényei és újak kialakítása kerül támogatásra. A halyi hagyományokra, népi mesterségek bemutatására épülő rendezvény jelen keretből nem támogatható.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztés eredményeként a térség vonzereje növekszik. A lakosság megtartás, a közösség alakítás ereje nő. Az összefogással megvalósuló programok hatékonysága, szerepe növekszik.A fejlesztés eredményeként rendezvények látogatottsága mintegy 10 %-al növekszik a projekt révén az érintett települések idegenforgalmi árbevétele 5 %-al növekszik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

95

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

96Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/58 Kód: DD-76-GF-7-03 Sorszám: 5371Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

Intézkedés: Helyi környezeti adottságokra, értékekre épülő projektek támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség gazdasági, szolgáltatási szférájának jelentős részét a turizmus és a turizmusra épülő ágazatok adják.▪ A Közösség területén egyre több példát találhatunk a komplex turisztikai szolgáltatások megvalósulására. Ilyen például a Krisna Völgy ahol

a turisztika, vallás és ökológia területét ötvözve teljes körű élményben lehet része az oda látogatónak.Ilyen komplex 100 m Ft beruházási költséget meghaladó fejlesztések lehetnek továbbá a somogyvámosi és s.vári templomrom attrakciófejlesztése is.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a vendégéjszakák száma csökkent az elmúlt években, ami a kereslet nagymértékű átalakulására vezethető vissza.▪ A programozási területen számos turisztikailag kihasználatlan erőforrás található, melyek hasznosítása révén a kínálat és kereslet közti

kapcsolat helyreállítható.

Probléma/ lehetőség

▪ A helyi adottságok mind nagyobb mértékű hasznosítása révén komplex turisztikai szolgáltatások, beruházások megvalósítása.▪ A megoldási javaslat "szülő" jogcímcsoportja: nem ÚMVP.▪ A fejlesztés szoros kapcsolatban áll az 5372, 2192, 2193 megoldási javaslatokkal.

Megoldási javaslat

▪ A komplex beruházások megvalósítása által a térségvendég forgalma növelhető.▪ A fejlesztés révén új munkahelyek teremtődnek csökkentve ezáltal a munkanélküliség mértékét. A beruházások helyéül szolgáló

településeken a turisztikai árbevétel, idegenforgalmi adó 1 %-al növekszik.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000000 EUR ▪ Önkormányzatok 85%

9999999 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 85%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 8499999 EUR ▪ Non-profit szervezetek 85%

▪ Egyházak 85%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 960000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 8 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/58 Kód: DD-76-GF-7-03 Sorszám: 5371

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Buzsák, Gamás, Gyugy, Hács, Hollád, Karád, Kelevíz, Kisberény, Lengyeltóti, Öreglak, Pamuk, Somogybabod, Somogyszentpál, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök, Tikos, Visz, Vörs

▪ LEADER - Komplex projekt

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 2/58 Kód: DD-76-GF-7-04 Sorszám: 5372Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése



▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség gazdasági, szolgáltatási szférájának jelentős részét a turizmus és a turizmusra épülő ágazatok adják.▪ A Közösség területén egyre több példát találhatunk a komplex turisztikai szolgáltatások megvalósulására. Ilyen lehetséges

nagyberuházások pl. a Balatonfenyvesi "Majorka" projekt, vagy a Balatonberényi naturista strand fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a vendégéjszakák száma csökkent az elmúlt években, ami a kereslet nagymértékű átalakulására vezethető vissza.▪ A programozási területen számos turisztikailag kihasználatlan erőforrás található, melyek hasznosítása révén a kínálat és kereslet közti

kapcsolat helyreállítható.


▪ A helyi adottságok mind nagyobb mértékű hasznosítása révén komplex turisztikai szolgáltatások, beruházások megvalósítása.▪ Szülő jogcímcsoport: nem ÚMVP.▪ A fejlesztés szoros kapcsolatban áll az 5371, 2193, 2192 számú fejlesztésekkel.

Megoldási javaslat

▪ A komplex beruházások megvalósítása által a térségvendég forgalma növelhető.▪ A fejlesztés révén új munkahelyek teremtődnek csökkentve ezáltal a munkanélküliség mértékét.A beruházások helyéül szolgáló

településeken a tursiztikai árbevétel, idegenforgalmi adó 1 %-al növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Fonyód, Kéthely, Látrány, Marcali, Ordacsehi, Somogytúr


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 3/58 Kód: DD-76-SzF-B-02 Sorszám: 5366Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ Balatonfenyves települést Somogyszentpál, Buzsák, Táska községekkel közlekedési és turisztikai szempontból is kiemelkedő fontosságú kisvasút hálózat köti össze.

Helyzet/ adottság

▪ A kisvasút vonala a kisebb felújítások, karbantartások ellenére felújításra szorul. Jelenlegi műszaki állapota miatt a kihasználtsága folyamatosan csökken.

▪ A beruházás nagymértékű tőkeigénye miatt azt a MÁV Zrt. nem kívánja, illetve az önkormányzatok saját erőből megvalósítani nem tudják.


▪ A Balatonfenyvest Somogyszentpállal, Buzsákkal, Táskával összekötő kisvasút nyomvonalának és kapcsolódó teljes eszköz állománynak a felújítása.

Megoldási javaslat

▪ A nosztalgia vasút helyreállításával a vendégek elégedettség érzete növekszik.▪ A vasúti közlekedés igénybevétele által a környezet terheltségi szintje csökken.▪ A fejlesztés nagymértékben hozzájárul a Csisztapusztai fürdő és a Nagyberek ökoturisztikai célú hasznosításához.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 3/58 Kód: DD-76-SzF-B-02 Sorszám: 5366


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Buzsák, Somogyszentpál

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 4/58 Kód: DD-76-GF-A-12 Sorszám: 2191Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése



▪ A térségben számos természeti és épített örökség, érték található, melyek turisztikai célú hasznosítása csak részben megoldott.▪ A 33 település fő környezeti adottságai a Balaton közelségén túl a Kis-balaton közelsége, illetve a Nagyberek öko élővilágának megléte.▪ (Legfontosabb ökológiai -természeti érték: Boronkai Tájvédelmi Körzet; Gamás környéki erdők gazdag faunája, Nagyberki Fehérvíz)

Helyzet/ adottság

▪ A környezeti adottságok bemutatása iránt az elmúlt években jelentős kielégítetlen kereslet merült fel a térségben. A helyi értékek megőrzése, a külvilág számára történő bemutatása révén az egyének, vendégek természet központúsága nagy mértékben javítható. A térségben számos olyan helyi érték adott, melyek bemutatása megfelelő infratruktúra hiányában lehetetlen.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a vadász-, erdei-, horgász- és a gasztronómiai turizmus ágazatokban az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások támogatása. A fenti turisztikai ágazatokhoz kapcsolódóan a helyi értékekre, környezeti adottságokra épülő turisztikai szolgáltatások infrastruktúrális feltételeinek megteremtése, illetve a már meglévők fejlesztése. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a Pályázók tekintetében mintegy 1 százalékos árbevétel növekedés várható. A projekt hozzájárul a térségbe jelenleg érkező vendégek elégedettség érzetének növekedéséhez. A beruházás nagy mértékben hozzájárul a környezeti neveléshez. A beruházás továbbá elősegíti a fenntarthatóság követelményeinek megvalósítását a környezetkímélő, a környezetre épülő szolgáltatások preferálásával, az emberi beavatkozás káros hatásainak kiküszöbölésével. A fejlesztés eredményeként a térségre jellemző szezonalitás időszaka kitolódik;

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 4/58 Kód: DD-76-GF-A-12 Sorszám: 2191


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ ÚMVP, de nem LEADER







▪ A térségben számos természeti és épített örökség, érték található, melyek turisztikai célú hasznosítása csak részben megoldott.▪ A 33 település fő környezeti adottságai a Balaton közelségén túl a Kis-balaton közelsége, illetve a Nagyberek öko élővilágának megléte.

(Legfontosabb ökológiai -természeti érték: Boronkai Tájvédelmi Körzet; Gamás környéki erdők gazdag faunája, Nagyberki Fehérvíz)

Helyzet/ adottság

▪ A környezeti adottságok bemutatása iránt az elmúlt években jelentős kielégítetlen kereslet merült fel a térségben. A helyi értékek megőrzése, a külvilág számára történő bemutatása révén az egyének, vendégek természet központúsága nagy mértékben javítható. A térségben számos olyan helyi érték adott, melyek bemutatása megfelelő infratruktúra hiányában lehetetlen.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a vadász-, erdei-, horgász- és a gasztronómiai turizmus ágazatokban az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások támogatása. A fenti turisztikai ágazatokhoz kapcsolódóan a helyi értékekre, környezeti adottságokra épülő turisztikai szolgáltatások infrastruktúrális feltételeinek megteremtése, illetve a már meglévők fejlesztése. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a Pályázók tekintetében mintegy 1 százalékos árbevétel növekedés várható. A projekt hozzájárul a térségbe jelenleg érkező vendégek elégedettség érzetének növekedéséhez. A beruházás nagy mértékben hozzájárul a környezeti neveléshez. A beruházás továbbá elősegíti a fenntarthatóság követelményeinek megvalósítását a környezetkímélő, a környezetre épülő szolgáltatások preferálásával, az emberi beavatkozás káros hatásainak kiküszöbölésével. A fejlesztés eredményeként a térségre jellemző szezonalitás időszaka kitolódik; a termékcsoportok, szolgáltatások köre bővül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatonberény, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Kéthely, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr





Megoldási javaslatok 6/58 Kód: DD-76-SzF-A-23 Sorszám: 2819Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

Intézkedés: Épített örökség, valamint a kulturális, vallási turizmus fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Napjainkban különösen nagy figyelmet fordítanak a történelmi hagyományok megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. A Közösség területén számos olyan építészeti érték található, amelyek a térség sajátosságát mutatja. Mindezek megőrzése, turisztikai és identitáserősítő célú fejlesztése indokolt és kiemelt feladat.A helyi identitásőrzés ékes példái: a karádi folklór, buzsáki hímzés, Szent László napok Somogyváron és a pamuki sajtmester.

Helyzet/ adottság

▪ A kulturális értékek, különösen a vallási tárgyú értékek iránt egyre nagyobb a kereslet. Ezeknek a kulturális értékeknek a megmentése és őrzése nagyon fontos és kiemelt szempont a térség fejlesztése érdekében, amely a turisztikai kínálat nagyon lényeges alapját adja.


▪ A helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső-belső felújítására, korszerűsítésére; az épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozására, felújítására, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására; parkoló kialakítására adható támogatás. A fejlesztések vonatkozásában a megújuló erőforrások használatát és a környezetbarát anyagok alkalmazását figyelembe vevő fejlesztések támogathatóak. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként, az építészeti örökség megmentésén túl, a védelem alatt álló épületek jellege miatt a projekt hozzájárul a vallási és a kulturális turizmus fejlesztéséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/58 Kód: DD-76-SzF-A-23 Sorszám: 2819


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Buzsák, Gamás, Gyugy, Hács, Hollád, Karád, Kelevíz, Kisberény, Pamuk, Somogybabod, Somogyszentpál, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök, Tikos, Visz, Vörs








▪ Napjainkban különösen nagy figyelmet fordítanak a történelmi hagyományok megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. A Közösség területén számos olyan építészeti érték található, amelyek a térség sajátosságát mutatja. Mindezek megőrzése, turisztikai és identitáserősítő célú fejlesztése indokolt és kiemelt feladat.A helyi identitásőrzés ékes példái: a karádi folklór, buzsáki hímzés, Szent László napok Somogyváron és a pamuki sajtmester.

Helyzet/ adottság




Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Napjainkban különösen nagy figyelmet fordítanak a történelmi hagyományok megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. A Közösség területén számos olyan építészeti érték található, amelyek a térség sajátosságát mutatja. Mindezek megőrzése, turisztikai és identitáserősítő célú fejlesztése indokolt és kiemelt feladat. A helyi identitásőrzés ékes példái: a karádi folklór, buzsáki hímzés, Szent László napok Somogyváron és a pamuki sajtmester.

Helyzet/ adottság




Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 9/58 Kód: DD-76-SzF-4-07 Sorszám: 3594Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

Intézkedés: Kulturális programok, rendezvények szervezésének, valamint a turisztikai marketing tevéken...

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben sok rendezvényt szerveznek, amelyeknek fő szezonja a nyári időszak. Vannak nagy volumenű rendezvények a Balatonparti településeken, amelyek nagy vendég sereget vonzanak, illetve vannak kisebb volumenű, de nagyon érdekes rendezvények a kistelepüléseken.

Helyzet/ adottság

▪ Több esetben még az önkormányzatoknak is nehézségei vannak a rendezvény megszervezésének támogatásában, a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel.

▪ A turisztikai kínálat, programok szervezése önmagában nem elegendő. Ezeket hirdetni kell szélesebb körben, programfüzetekben, Interneten kell meghirdetni annak érdekében, hogy igazán jó eredményt érjenek el a települések. Több település összefogásával és programjainak összehangolásával jobb eredmény érhető el, költséghatékony a marketing és nagyobb vendégsereget tudnak lekötni a térségben. A jelenleg rendelkezésre álló marketing eszközöket fejleszteni kell, újakat kell bevezetni, de mindenek előtt a programkínálatot kell harmonizálni, amely a háttér településeknek a túlélés záloga, a balatoni településeknek a továbbfejlődés alapja.


▪ Területileg összehangolt és az adott témára koncentráló nagyobb volumenű programok, rendezvények magvalósítása, a helyi szereplők aktív közreműködése által. A rendezvények, lehetőség szerint összefogás szintű, azaz a turizmushoz kapcsolódó programok közös marketing tevékenységének, eszközeinek támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során a térség jellemző egyedi turisztikai rendezvényei és újak kialakítása kerül támogatásra. A helyi hagyományokra, népi mesterségek bemutatására épülő rendezvény jelen keretből nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség vonzereje növekszik. A lakosság megtartás, a közösség alakítás ereje nő. Az összefogással megvalósuló programok hatékonysága, szerepe növekszik. A fejlesztés eredményeként rendezvények látogatottsága mintegy 10 %-al növekszik a projekt révén az érintett települések idegenforgalmi árbevétele 5 %-al növekszik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 9/58 Kód: DD-76-SzF-4-07 Sorszám: 3594


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény


▪ Nagyobb volumenű program: minimum 500 fő/rendezvény részvételével valósul meg. Közös marketing tevékenység: minimum 3 db egymással nem szomszédos és nem azonos helyrajzi számon vagy nem egy napon megvalósuló rendezvény.



Megoldási javaslatok 10/58 Kód: DD-76-SzF-4-08 Sorszám: 3599Prioritás: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

Intézkedés: Kulturális programok, rendezvények szervezésének, valamint a turisztikai marketing tevéken...


▪ A térségben sok rendezvényt szerveznek, amelyeknek fő szezonja a nyári időszak.Helyzet/ adottság

▪ Több esetben még az önkormányzatoknak is nehézségei vannak a rendezvény megszervezésének támogatásában, a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel.

▪ A turisztikai kínálat, programok szervezése önmagában nem elegendő. Ezeket hirdetni kell szélesebb körben, programfüzetekben, Interneten kell meghirdetni annak érdekében, hogy igazán jó eredményt érjenek el a települések. Több település összefogásával és programjainak összehangolásával jobb eredmény érhető el, költség hatékony a marketing és nagyobb vendégsereget tudnak lekötni a térségben. A jelenleg rendelkezésre álló marketing eszközöket fejleszteni kell, újakat kell bevezetni, de mindenek előtt a programkínálatot kell harmonizálni, amely a háttér településeknek a túlélés záloga, a balatoni településeknek a továbbfejlődés alapja.


▪ Területileg összehangolt és az adott témára koncentráló nagyobb volumenű programok, rendezvények magvalósítása, a helyi szereplők aktív közreműködése által. A rendezvények, lehetőség szerint összefogás szintű, azaz a turizmushoz kapcsolódó programok közös marketing tevékenységének, eszközeinek támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során a térség jellemző egyedi turisztikai rendezvényei és újak kialakítása kerül támogatásra. A halyi hagyományokra, népi mesterségek bemutatására épülő rendezvény jelen keretből nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség vonzereje növekszik. A lakosság megtartás, a közösség alakítás ereje nő. Az összefogással megvalósuló programok hatékonysága, szerepe növekszik.A fejlesztés eredményeként rendezvények látogatottsága mintegy 10 %-al növekszik a projekt révén az érintett települések idegenforgalmi árbevétele 5 %-al növekszik.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Nagyobb volumenű program: minimum 500 fő/rendezvény részvételével valósul meg. Közös marketing tevékenység: minimum 3 db egymással nem szomszédos és nem azonos helyrajzi számon vagy nem egy napon megvalósuló rendezvény.




Intézkedés: Lovas turizmus támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén számos szervezet, magánszemély foglalkozik a turizmus lovászat ágazatával fő vagy melléktevékenységként. Ilyen szervezetek például a Hubertus Kft, Halász Árpád és olyan nevezetességek mint például a Gyula Völgye komplex turisztikai nevezetesség.

Helyzet/ adottság

▪ Az ágazat alacsony eredmény hányada miatt a vendégek egyre növekvő keresletét a szolgáltatók nem teljes körűen vagy nem az elvárt minőségben tudják csak kielégíteni, mivel a kereslethez igazodó infrastrukturális, rekreációs és eszköz beszerzési fejlesztéseket önerőből megvalósítani nem tudják.

▪ Az ágazat egyik lehetősége a turizmuson kívül a beteg gyermekek gyógypedagógiai nevelése irányába történő elmozdulás.


▪ A Dél -balatoni Helyi Közösség vonzerőire épülő minőségi szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése a lovasturizmus területén. A lovas turizmussal foglalkozó szervezetek részére ingatlanfejlesztési és ingatlanhoz kapcsolódó rekreációs beruházások támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a pályázók árbevétele mintegy 1 százalékos mértékben növekszik a beruházás befejezését követő 2. év végére.

▪ A fejlesztések megvalósítása 1 fő munkahely megtartásához járul hozzá.▪ A gyógypedagógiai, gyógylovaglási szolgáltatások bevezetésével a program hozzájárul a hátrányos helyzetű gyermekek neveléséhez.▪ A lovászat, a lovaglás értékeinek helyreállítása révén, a Leader program hozzájárul a ökoturizmus alapjainak megerősítéséhez, a

környezeti értékek megismertetéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Lovas turizmus támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén számos szervezet, magánszemély foglalkozik a turizmus lovászat ágazatával fő vagy melléktevékenységként. Ilyen szervezetek például a Hubertus Kft, Halász Árpád és olyan nevezetességek mint például a Gyula Völgye komplex turisztikai nevezetesség.

Helyzet/ adottság

▪ Az ágazat alacsony eredmény hányada miatt a vendégek egyre növekvő keresletét a szolgáltatók nem teljes körűen vagy nem az elvárt minőségben tudják csak kielégíteni, mivel a kereslethez igazodó infrastrukturális, rekreációs és eszköz beszerzési fejlesztéseket önerőből megvalósítani nem tudják.

▪ Az ágazat egyik lehetősége a turizmuson kívül a beteg gyermekek gyógypedagógiai nevelése irányába történő elmozdulás.


▪ A Dé-balatoni Helyi Közösség vonzerőire épülő minőségi szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése a lovasturizmus területén. A lovas turizmussal foglalkozó szervezetek részére ingatlanfejlesztési és ingatlanhoz kapcsolódó rekreációs beruházások támogatása. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a pályázók árbevétele mintegy 1 százalékos mértékben növekszik a beruházás befejezését követő 2. év végére.

▪ A fejlesztések megvalósítása 1 fő munkahely megtartásához járul hozzá.▪ A gyógypedagógiai, gyógylovaglási szolgáltatások bevezetésével a program hozzájárul a hátrányos helyzetű gyermekek neveléséhez.▪ A lovászat, a lovaglás értékeinek helyreállítása révén, a Leader program hozzájárul a ökoturizmus alapjainak megerősítéséhez, a

környezeti értékek megismertetéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség egyik fő jövedelemtermelő forrása a turizmus és annak szálláshely ágazata. A Balaton közelségére alapozva a térségben nagy számú falusi szálláshely és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatót találunk. A térség természeti adottságai a fejlesztés megvalósításához rendelkezésre állnak, ily módon ezen szolgáltatási ág, annak jellege miatt a környezettudatos nevelés egyik fő eszköze. Ilyen komplex 100 m Ft beruházási költséget meghaladó fejlesztések lehetnek továbbá a somogyvámosi és s.vári templomrom attrakciói is

Helyzet/ adottság

▪ A térség szálláshelyeinek egy része jelenleg jelentősen "elhasználódott", felújításra szorul, melyek felújítása elengedhetetlenül szükséges, az elmúlt években átalakult keresletet tekintve.

▪ A falusi turizmust a térségben sok esetben, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek alkalmazzák, másodlagos bevételi forrást biztosítva ezáltal önmaguk számára. E csoportok a hátrányos helyzetük miatt a fejlesztésekhez szükséges forrásokkal nem rendelkeznek.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó nem (nem kereskedelmi) minőségi magán szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. Továbbá a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése.

▪ Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke ▪ többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztések megvalósításának eredményeként,a beruházások befejezését követő 2. év végére, a megnövekedett vendégforgalomra, a látogatók komfortérzetének javulására alapozva 2%-os árbevétel növekedési előrejelzést prognosztizál a Dél-balatoni Helyi Közösség a projektben részt vevők esetében.A mai kor igényeinek megfelelő kialakított, átalakított szálláshelyek révén a vendégek környezeti nevelése történik a falusi turizmus keretében.A fejlesztések megvalósításával sok esetben másodlagos jövedelmi forrásokhoz juttathatóak egyes hátrányos helyzetű csoportok.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség egyik fő jövedelemtermelő forrása a turizmus és annak szálláshely ágazata. A Balaton közelségére alapozva a térségben nagy számú falusi szálláshely és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatót találunk.

▪ A térség természeti adottságai a fejlesztés megvalósításához rendelkezésre állnak, ily módon ezen szolgáltatási ág, annak jellege miatt a környezettudatos nevelés egyik fő eszköze.

Helyzet/ adottság

▪ A térség szálláshelyeinek egy része jelenleg jelentősen "elhasználódott", felújításra szorul, melyek felújítása elengedhetetlenül szükséges, az elmúlt években átalakult keresletet tekintve.

▪ A falusi turizmust a térségben sok esetben, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek alkalmazzák, másodlagos bevételi forrást biztosítva ezáltal önmaguk számára. E csoportok a hátrányos helyzetük miatt a fejlesztésekhez szükséges forrásokkal nem rendelkeznek.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó nem (nem kereskedelmi) minőségi magán szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. Továbbá a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése.

▪ Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke ▪ többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztések megvalósításának eredményeként,a beruházások befejezését követő 2. év végére, a megnövekedett vendégforgalomra, a látogatók komfortérzetének javulására alapozva 2%-os árbevétel növekedési előrejelzést prognosztizál a Dél-balatoni Helyi Közösség a projektben részt vevők esetében.

▪ A mai kor igényeinek megfelelő kialakított, átalakított szálláshelyek révén a vendégek környezeti nevelése történik a falusi turizmus keretében.

▪ A fejlesztések megvalósításával sok esetben másodlagos jövedelmi forrásokhoz juttathatóak egyes hátrányos helyzetű csoportok.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus ösztönzése


▪ A Dél-Balatoni Helyi Közösség területét alkotó 33 település területén számos borászat, illetve pincészet található.▪ A területen a szőlő és borgazdálkodás aránya a mezőgazdasági ágazaton belül jelentős. A teljes igénye nélkül, a területen olyan

pincészetek találhatóak, mint a Balla Pincészet, Szent Anna Borház, Országh Pincészet, Trunkó Pincészet, Buzássy Pincészet.▪ A programozási terület egyik legismertebb rendezvény a, Boglári bornapok, is ezen az ágazaton alapul, kihasználva annak turisztikai-

gasztronómiai vonzerejét.

Helyzet/ adottság

▪ Főként a kisebb pincészetek esetében a borászat ingatlan infrastrukturális adottságai elmaradottak.▪ A térségbe érkező nagy számú vendég gasztronómiai igénye a borászatok, pincészetek felé az elmúlt években jelentősen megnövekedett.▪ A keresleti oldalon igény mutatkozik az egészséges, vegyszermentes, biotermékek és így a bioborok iránt.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség vonzerőire épülő szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése a borturizmus terén. A borturizmushoz kapcsolódó pincészetek és borászatok infrastruktúrális fejlesztése. Bioborászatok infrastruktúrális feltételeinek megteremtése. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során maximum 100.000,- € méretű beruházás támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezését követő 2. év végére a pincészetek árbevétele minteg 1 százalékkal megnövekszik.▪ A fejlesztés eredményeként 1 darab munkahely magtartása valósul meg, elsősorban az iskolázatlan munkanélküliek csoportjára alapozva.▪ A bioborászatok létesítésével az egészséges életmód alapjainak megteremtését támogatja a térség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus ösztönzése


▪ A Dél-Balatoni Helyi Közösség területét alkotó 33 település területén számos borászat, illetve pincészet található.▪ A területen a szőlő és borgazdálkodás aránya a mezőgazdasági ágazaton belül jelentős. A teljes igénye nélkül, a területen olyan

pincészetek találhatóak, mint a Balla Pincészet, Szent Anna Borház, Országh Pincészet, Trunkó Pincészet, Buzássy Pincészet.▪ A programozási terület egyik legismertebb rendezvény a, Boglári bornapok, is ezen az ágazaton alapul, kihasználva annak turisztikai-

gasztronómiai vonzerejét.

Helyzet/ adottság

▪ Főként a kisebb pincészetek esetében a borászat ingatlan infrastrukturális adottságai elmaradottak.▪ A térségbe érkező nagy számú vendég gasztronómiai igénye a borászatok, pincészetek felé az elmúlt években jelentősen megnövekedett.▪ A keresleti oldalon igény mutatkozik az egészséges, vegyszermentes, biotermékek és így a bioborok iránt.


▪ A Dé-balatoni Helyi Közösség vonzerőire épülő minőségi kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése a borturizmus terén. A borturizmushoz kapcsolódó pincészetek és borászatok infrastruktúrális fejlesztése. Bioborászatok infrastruktúrális feltételeinek megteremtése. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A tevékenység során maximum 100.000,- € méretű beruházás támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezését követő 2. év végére a pincészetek árbevétele mintegy 1 százalékkal megnövekszik.

▪ A fejlesztés eredményeként 1 db munkahelmegőrzése valósul meg, elsősorban az iskolázatlan munkanélküliek csoportjára alapozva.▪ A bioborászatok létesítésével az egészséges életmód alapjainak megteremtését támogatja a térség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/58 Kód: DD-76-GF-A-01 Sorszám: 5373Prioritás: Mukahelyteremtő és megtartó beruházások támogatása

Intézkedés: Vállalkozások infrastuktúrális adottságainak javítása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben egykoron számos mezőgazdasági létesítmény működött. Az ágazat az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. Számos létesítmény napjainkban kihasználatlan, illetve sok működő létesítmény elavult, felújításra szorul. A térségben is számos nagyfoglalkoztató mezőgazdasági vállalkozás található, mint például a Balatonfenyvesi Hubertus Bt., vagy a buzsáki Kara Agro kft.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági vállalkozások infrastruktúrális adottságai jelentős felújításra, átalakításra szorulnak. Számos működő telep épp hogy csak teljesíteni tudja az Uniós előírásokat.

▪ A beruházások relatív magas beruházási igénye, hosszú megtérülési ideje miatt a fejlesztést a Pályázók önerőből megvalósítani nem tudják.


▪ Mezőgazdasági vállalkozások infrastruktúrális adottságainak és eszközállományának fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ A munkahelyek megőrzésének elősegítése. A munkahelymegtartás elsősorban a közép szintű iskolai végzettséggel nem rendelkező társadalmi réteg tovább foglalkoztatását segíti elő. Az ágazat versenyképességének, jövedelem termelő képességének növelése. A fejlesztés eredményeként az ágazat árbevétele kb. 0,5 %-al növekszik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben egykoron számos mezőgazdasági létesítmény működött.▪ Az ágazat az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. Számos létesítmény napjainkban kihasználatlan, illetve sok működő

létesítmény elavult, felújításra szorul.A térségben is számos nagyfoglalkoztató mezőgazdasági vállalkozás található, mint például a Balatonfenyvesi Hubertus Bt., vagy a buzsáki Kara Agro kft.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági vállalkozások infrastruktúrális adottságai jelentős felújításra, átalakításra szorulnak. Számos működő telep épp hogy csak teljesíteni tudja az Uniós előírásokat.

▪ A beruházások relatív magas beruházási igénye, hosszú megtérülési ideje miatt a fejlesztést a Pályázók önerőből megvalósítani nem tudják.


▪ Mezőgazdasági vállalkozások infrastruktúrális adottságainak és eszközállományának fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ A munkahelyek megőrzésének elősegítése. A munkahelymegtartás elsősorban a közép szintű iskolai végzettséggel nem rendelkező társadalmi réteg tovább foglalkoztatását segíti elő. Az ágazat versenyképességének, jövedelem termelő képességének növelése. A fejlesztés eredményeként az ágazat árbevétele kb. 0,5 %-al növekszik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a nagy foglalkoztatók száma alacsony. A gazdaság szinte minden területére a mikró vállalkozások nagy számú jelenléte jellemző. A mikró vállalkozások technikai, infrastrukturális háttere azonban fejlesztésre szorul. A 33 településen található kisvállalkozások mintegy 50 %-a a turizmusra és a szolgáltatási ágazatra épült.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdasági szektorának támogatása annak érdekében, hogy hatékony és normáknak megfelelő infrastrukturális szinten termeljenek, elengedhetetlen. Az üzemek, műhelyek jelentős része nem korszerű technológiával és/vagy kiszolgáló infrastruktúrával rendelkezik. A térség mikróvállalkozásainak életképessége szempontjából a hatékony műszaki háttér kialakítása elengedhetetlen. A térségben jellemző kis- és középvállalkozásoknak nem minden esetben van meg az a forrása, hogy a nagy ágazati projektekben indulhasson, vagy egyáltalán nem indulhat azokon a pályázatokon, mivel olyan feltétel rendszere van.


▪ A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVÁból a mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően, az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszköz és infrastrukturális, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) biztosítása érdekében. Azon vállakozások, melyek éves árbevételének minimum 50%-t a mezőgazdasági tevékenység adja, a jelen HPMEből nem részesülhetnek támogatásban.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan. A tevékenység során foglalkoztatottsági kötelezettség, elvárás nem kerül meghatározásra. A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez. A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken. A szakképzett munkaerő iránt igényt teremt, ezáltal indikálja a munkanélküliek képzését, illetőleg átképzését, így a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásához hozzájárul.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a nagy foglalkoztatók száma alacsony. A gazdaság szinte minden területére a mikró vállalkozások nagy számú jelenléte jellemző. A mikróvállalkozások technikai, infrastrukturális háttere azonban fejlesztésre szorul.A 33 településen található kisvállalkozások mintegy 50 %-a a turizmusra és a szolgáltatási ágazatra épült.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdasági szektorának támogatása annak érdekében, hogy hatékony és normáknak megfelelő infrastrukturális szinten termeljenek, elengedhetetlen. Az üzemek, műhelyek jelentős része nem korszerű technológiával és/vagy kiszolgáló infrastruktúrával rendelkezik. A térség mikróvállalkozásainak életképessége szempontjából a hatékony műszaki háttér kialakítása elengedhetetlen. A térségben jellemző kis- és középvállalkozásoknak nem minden esetben van meg az a forrása, hogy a nagy ágazati projektekben indulhasson, vagy egyáltalán nem indulhat azokon a pályázatokon, mivel olyan feltétel rendszere van.


▪ A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVÁból a mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően, az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszköz és infrastrukturális, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) biztosítása érdekében. Azon vállakozások, melyek éves árbevételének minimum 50%-t a mezőgazdasági tevékenység adja, a jelen HPMEből nem részesülhetnek támogatásban.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik átlagosan. A tevékenység során foglalkoztatottsági kötelezettség, elvárás nem kerül meghatározásra. A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez. A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált energia mértéke csökken. A szakképzett munkaerő iránt igényt teremt, ezáltal indikálja a munkanélküliek képzését, illetőleg átképzését, így a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásához hozzájárul.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Munkahely megtartással járó és munkahelyteremtő beruházások támogatása


▪ A térségben számos vállalkozás tervez olyan jellegű kapacitás növekedést megvalósítani melyek komplex jellegűek, azaz az eszközbeszerzésen és a kapcsolódó infrastruktúrális beruházásokon túl, marketing tevékenységet, HR oktatást, minősítési rendszer bevezetést tervez. A fejlesztés által érintett gazdasági ág és az ipar, nagykereskedelem, int pl. somogyvári fonte viva Kft, marcali VT EMPA Zrt, vagy a lengyeltóti Juglasns - Hungária Kft.

Helyzet/ adottság

▪ Számos vállalkozás tervez fejlesztést megvalósítani a térségben, mely beruházói kedv a közelmúltban átadott M7 autópálya következtében várhatóan tovább növekszik.

▪ Egyes nagy beruházások tőkeigénye, illetve számos vállalkozás eladósodottsága mutatói miatt a fejlesztések önerőből történő megvalósítása nem lehetséges.


▪ Főként a kis és középvállalkozói szektor eszközbeszerzésének, infrastruktúra fejlesztésének komplex támogatása.Megoldási javaslat

▪ Munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése.▪ Környezet terheltségi szintjének csökkentése.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 22/58 Kód: DD-76-GF-B-01 Sorszám: 5379Prioritás: Mukahelyteremtő és megtartó beruházások támogatása



▪ A térségben számos vállalkozás tervez olyan jellegű kapacitás növekedést megvalósítani melyek komplex jellegűek, azaz az eszközbeszerzésen és a kapcsolódó infrastruktúrális beruházásokon túl, marketing tevékenységet, HR oktatást, minősítési rendszer bevezetést tervez.A fejlesztés által érintett gazdasági ág és az ipar, nagykereskedelem, int pl. somogyvári fonte viva Kft, marcali VT EMPA Zrt, vagy a lengyeltóti Juglasns - Hungária Kft.

Helyzet/ adottság

▪ Számos vállalkozás tervez fejlesztést megvalósítani a térségben, mely beruházói kedv a közelmúltban átadott M7 autópálya következtében várhatóan tovább növekszik.

▪ Egyes nagy beruházások tőkeigénye, illetve számos vállalkozás eladósodottsága mutatói miatt a fejlesztések önerőből történő megvalósítása nem lehetséges.


▪ Főként a kis és középvállalkozói szektor eszközbeszerzésének, infrastruktúra fejlesztésének komplex támogatása.Megoldási javaslat

▪ Munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése.▪ Környezet terheltségi szintjének csökkentése.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció

Megoldási javaslatok 22/58 Kód: DD-76-GF-B-01 Sorszám: 5379


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 23/58 Kód: DD-76-GF-7-06 Sorszám: 2210Prioritás: Mukahelyteremtő és megtartó beruházások támogatása



▪ A Közösség területén a kis és apró települések száma számottevő, amelyekre jelentős terhet ró a munkahelyek hiánya és a növekvő munkanélküliség.

▪ A térségben kevés nagyfoglalkoztató található,a térség 10. legnagyobb foglalkoztatójánál, a marcali Tejdesszertgyártó Kft. is már csak 74 főt foglalkoztat, így kiemelten szükséges a kisvállalkozások támogatása annak érdekében, hogy munkahelyek maradjanak meg és újak létesüljenek.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a mikró vállalkozások eszközállománya, infrasturktúrális adottsága jelentős fejlesztésre szorul. A fejlődésnek sok esetben a minősítési rendszerek bevezetésének többletterhe szab gátat.

▪ A településeken mindenképpen a mikróvállalkozások támogatása a cél annak érdekében, hogy a fejlesztéssel a régi dolgozók munkahelyét megtartsák, és újakat hozzanak létre. A támogatásokat elsősorban a háttér-településeken, és a hátrányos helyzetű emberek (nők, alacsony képzettségűek, romák, 50 év felettiek, tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek) alkalmazásának ösztönzésére kívánjuk felhasználni, amivel az esélyegyenlőség alapvető normáihoz kívánunk hozzájárulni.

▪ A meglévő vállalkozások által alkalmazott technológiai eljárások sok esetben csak éppen megfelelnek a fenntarthatósági irányelveknek.


▪ A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVAból a mikróvállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően. A munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, az árbevételük 50%-t meghaladóan nem mezőgazdasági tevékenységből elérő vállalkozások esetében az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszközök és infrastrukturális beruházások, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) támogatása. Megvalósítás "szülő" jogcímcsoportja: ÚMVP, de nem Leader. A fejlesztés szoros kapcsolatban áll a 2209, 5368, 5369 megoldási javaslatokkal.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként összesen mintegy 5 új munkahely létrehozását és 10 darab munkahely megtartását várja a Közösség.▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik

átlagosan.▪ A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséhez.▪ A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált

energia mértéke csökken.▪ A munkahelyek létesülése által csökkenthető a jövedelmi, társadalmi és nemi egyenlőtlenség aránya.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Közösség területén a kis és apró települések száma számottevő, amelyekre jelentős terhet ró a munkahelyek hiánya és a növekvő munkanélküliség.

▪ A térségben kevés nagyfoglalkoztató található, így kiemelten szükséges a kisvállalkozások támogatása annak érdekében, hogy munkahelyek maradjanak meg és újak létesüljenek.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a mikró vállalkozások eszközállománya, infrasturktúrális adottsága jelentős fejlesztésre szorul. A fejlődésnek sok esetben a minősítési rendszerek bevezetésének többletterhe szab gátat.

▪ A településeken mindenképpen a mikróvállalkozások támogatása a cél annak érdekében, hogy a fejlesztéssel a régi dolgozók munkahelyét megtartsák, és újakat hozzanak létre. A támogatásokat elsősorban a háttér-településeken, és a hátrányos helyzetű emberek (nők, alacsony képzettségűek, romák, 50 év felettiek, tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek) alkalmazásának ösztönzésére kívánjuk felhasználni, amivel az esélyegyenlőség alapvető normáihoz kívánunk hozzájárulni.

▪ A meglévő vállalkozások által alkalmazott technológiai eljárások sok esetben csak éppen megfelelnek a fenntarthatósági irányelveknek.


▪ A térség mikró vállalkozásainak fejlesztése az EMVAból a mikróvállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló FVM rendelet tervezetben foglaltaknak megfelelően. A munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, az árbevételük 50%-t meghaladóan nem mezőgazdasági tevékenységből elérő vállalkozások esetében az életképességükhöz szükséges minimum 800,- € egyedi beszerzési értékű eszközök és infrastrukturális beruházások, valamint egyéb háttér tevékenységek (pl. környezetirányítási rendszerek bevezetésének) támogatása. Megvalósítás szülőjogcímcsoportja: ÚMVP, de nem Leader. A HPME kapcsolatban áll a 2210, 5368, 5369 azonosítójú megoldási javaslatokkal.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként összesen mintegy 5 fő új munkahely létrehozását és 5 darab munkahely megtartását várja a Közösség.▪ A fejlesztés eredményeként a vállalkozások árbevétele a beruházások befejezését követő 2. év végére mintegy 1 százalékkal növekszik

átlagosan.▪ A projekt keretében beszerzett eszközök, az eddig alkalmazott eljárások modernizálása révén, a környezet terheltségi szintje, a felhasznált

energia mértéke csökken.▪ A munkahelyek létesülése által csökkenthető a jövedelmi, társadalmi és nemi egyenlőtlenség aránya.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Öko- gazdálkodást, turizmust elősegítő beruházások támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területét évről-évre rendkívül nagy számú turista keresi fel, főként a Balatonra épülő turisztikai szolgáltatások miatt.A 33 település rendkívül gazdag kihasználatlan, ökoturisztikai és/vagy ökogazdálkodási hasznosításra alkalmas értékekben. A települések olyan sajátos, egyedi adottságokkal rendelkeznek, amelyek a Balaton parttól egészen a vizes élőhelyekig széles természeti, épített környezeti látnivalót képeznek.

▪ A térségben már egyes helyi kezdeményezések felfedezhetőek e területen, mint például a Krisna hívők által létesített, üzemeltetett Kirsna Völgy, az ott megvalósított természet közeli életmódjával, biogazdálkodásával egyetemlegesen.

Helyzet/ adottság

▪ A modern kor elvárásainak megfelelően egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékek és az öko-gazdálkodás, továbbá az ilyen létesítmények turisztikai célú hasznosítása iránt.

▪ A térségben rendkívül magas a magászálláshelyek, a falusi turizmus aránya, azonban a vendégek számára az egyes szálláshelyek által nyújtott szolgáltatások száma, minősége rendkívül alacsony.

▪ A fejlesztés a térség egyik legnagyobb problémájának a munkanélküliségnek egy egyik megoldási lehetőségeként szolgálhat.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén az alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások révén. A javaslat "szülő" jogcímcsoportja ÚMVP, de nem Leader. A fejlesztés szoros kapcsolatban áll a 2193, 5371, 5372 jogcímekkel.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezésétől számított 2. év végére összesen mintegy 5 új munkahely létesül. Az ökogazdálkodás jellege miatt, a keletkező munkahelyeken alkalmazottak véleményezhetően a hátrányos helyzetű csoportokból kerülnek ki.

▪ A projekt nagy mértékben hozzájárul a természetközeli életmód megismertetéséhez, elterjesztéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Öko- gazdálkodást, turizmust elősegítő beruházások támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területét évről-évre rendkívül nagy számú turista keresi fel, főként a Balatonra épülő turisztikai szolgáltatások miatt.

▪ A 33 település rendkívül gazdag kihasználatlan, ökoturisztikai és/vagy ökogazdálkodási hasznosításra alkalmas értékekben. ▪ A települések olyan sajátos, egyedi adottságokkal rendelkeznek, amelyek a Balaton parttól egészen a vizes élőhelyekig széles természeti,

épített környezeti látnivalót képeznek.▪ A térségben már egyes helyi kezdeményezések felfedezhetőek e területen, mint például a Krisna hívők által létesített, üzemeltetett Kirsna

Völgy, az ott megvalósított természet közeli életmódjával, biogazdálkodásával egyetemlegesen.

Helyzet/ adottság

▪ A modern kor elvárásainak megfelelően egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékek és az öko-gazdálkodás, továbbá az ilyen létesítmények turisztikai célú hasznosítása iránt.

▪ A térségben rendkívül magas a magánszálláshelyek, a falusi turizmus aránya, azonban a vendégek számára az egyes szálláshelyek által nyújtott szolgáltatások száma, minősége rendkívül alacsony.

▪ A fejlesztés a térség egyik legnagyobb problémájának a munkanélküliségnek egy egyik megoldási lehetőségeként szolgálhat.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén az alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az ingatlanhoz kapcsolódó kis léptékű infrastruktúra és rekreációs beruházások révén. A "szülő" jogcímcsoport: ÚMVP, de nem Leader. A megoldási javaslat szoros kapcsolatban áll a 2192, 5371, 5372 jogcím kódokkal.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a beruházások befejezésétől számított 2. év végére összesen mintegy 5 fő új munkahely létesül. Az ökogazdálkodás jellege miatt, a keletkező munkahelyeken alkalmazottak véleményezhetően a hátrányos helyzetű csoportokból kerülnek ki.

▪ A projekt nagy mértékben hozzájárul a természetközeli életmód megismertetéséhez, elterjesztéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Együttműködésre alapuló marketing tevékenység támogatása


▪ A térségben magas a vállalkozói aktivitás,annak ellenére, hogy a szervezetek megyeszékhelytől való távolsága miatt magas a vállalkozói réteg alulinformáltsága.Sok a kényszervállalkozás.Az egyes szolgáltatók általában csak helyi szintű, kis mértékű marketing tevékenységet folytatnak.A keresleti szektor informáltsága, a térségben fellelhető egymásra épülő,egymást kiegészítő termékekről alacsony,amelynek hiánya főként a Balaton parti települések turizmusra épülő gazdasága számára kiemelkedő fontosságú,mert a térségi népességmegtartás és értékteremtés, vállalkozói potenciál megtartása is erre épül

Helyzet/ adottság

▪ A hatékony gazdaság működéshez nem egyedi vállalkozók, egységes működése kell, hanem egy komplex rendszert képző egységre van szükség, amely költség hatékonyan és versenyképesen képes fellépni. Ehhez mind vertikális, mind horizontális együttműködés szükséges, amely nem csak egyes ágazatokra, hanem egymás működését, eredményességét kulmináló ágazatok együttműködését eredményezi. Az együttműködésnek az alapvető része a hatékony kommunikáció, és az ennek a részét képező marketing.


▪ A térség vállalkozói által nyújtott szolgáltatások, előállított termékek közös marketing tevékenységének támogatása, közös védjegy és/vagy arculat kialakításán keresztül. Önálló-különálló marketing tervek elkészítése nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ Az együttműködésben rejlő lehetőségeket a hatékony marketing stratégiával jobban ki lehet használni, amelyet a legjobban a piaci bevételek növekedésével lehet nyomon követni. A hatékonysága különösen a szolgáltató szektor, azon belül is a turizmus képviselői részére jelent nagy lehetőséget. A közös tevékenység elősegíti, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, azaz hogy a helyi közösség érdekeit szolgálja.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ Közös marketing tevékenység: minimum 3 együttműködő vállalkozás / magánszemély jelenik meg a marketing tevékenység során.




Intézkedés: Együttműködésre alapuló marketing tevékenység támogatása


▪ A térségben magas a vállalkozói aktivitás, annak ellenére, hogy a szervezetek megyeszékhelytől való távolsága miatt magas a vállalkozói réteg alulinformáltsága. Sok a kényszervállalkozás. Az egyes szolgáltatók általában csak helyi szintű, kis mértékű marketing tevékenységet folytatnak. A keresleti szektor informáltsága, a térségben fellelhető egymásra épülő, egymást kiegészítő termékekről alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A hatékony gazdaság működéshez nem egyedi vállalkozók, egységes működése kell, hanem egy komplex rendszert képző egységre van szükség, amely költség hatékonyan és versenyképesen képes fellépni. Ehhez mind vertikális, mind horizontális együttműködés szükséges, amely nem csak egyes ágazatokra, hanem egymás működését, eredményességét kulmináló ágazatok együttműködését eredményezi. Az együttműködésnek az alapvető része a hatékony kommunikáció, és az ennek a részét képező marketing.


▪ A térség vállalkozói által nyújtott szolgáltatások, előállított termékek közös marketing tevékenységének támogatása, közös védjegy és/vagy arculat kialakításán keresztül. Önálló-különálló marketing tervek elkészítése nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ Az együttműködésben rejlő lehetőségeket a hatékony marketing stratégiával jobban ki lehet használni, amelyet a legjobban a piaci bevételek növekedésével lehet nyomon követni. A hatékonysága különösen a szolgáltató szektor, azon belül is a turizmus képviselői részére jelent nagy lehetőséget.A közös tevékenység elősegíti, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, azaz hogy a helyi közösség érdekeit szolgálja.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ Közös marketing tevékenység: minimum 3 együttműködő vállalkozás / magánszemély jelenik meg a marketing tevékenység során.



Megoldási javaslatok 29/58 Kód: DD-76-SzF-7-09 Sorszám: 5370Prioritás: Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása

Intézkedés: Települési infrastruktúra fejlesztése


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területe úthálózattal viszonylagosan jól lefedett észak-déli irányban. A Nyugat-kelet irányba történő közlekedés azonban egyes települések esetében csak jelentős kerülőút megtétele által lehetséges., így például Somogyvárról Gamásra jelenleg pl. 25 km utatjelent, miközbena köztük elhelyezkedő földút kb. 4,5 km.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg a térségben egyes esetekben, mintegy 15-20 kilométeres "kerülő" út által közelíthetőek meg szilárd burkolatú közúton egyes települések, mivel ezen községek közt elhelyezkedő 3-4 kilométeres útszakaszok burkolattal nem rendelkeznek.


▪ Gamás-Somogyvár-Öreglak-Buzsák-Fonyód települések érintésével szilárd burkolatú közúthálózat kialakítása.Megoldási javaslat

▪ A lakosság elégedettség érzetének növekedése.Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Buzsák, Gamás, Öreglak, Somogyvár








▪ A Dél-balatoni Helyi közösség településeinek járda és közút burkolatai nagymértékben elhasználódtak, esetenként baleset veszélyesek.Helyzet/ adottság

▪ Az önkormányzatok az infrastruktúra jelentős javítását, fejlesztését forrás hiányában megvalósítani nem tudják.Probléma/ lehetőség

▪ A teleülések járda és úthálózatának rekonstrukciója. A pormentes felülettel nem rendelkező belterületi utak burkolattal való ellátása.▪ Szülő jogcímcsoport: nem ÚMVP.▪ A megoldási javaslat szoros kapcsolatban áll az 5369, 2209, 2210 jogcímekkel.

Megoldási javaslat

▪ A lakosság elégedettség érzetének növekedése, helyben maradás elősegítése.Az infrastruktúrális viszonyok javítása által a beruházási kedv ösztönzése.Elsősorban a mozgáskorlátozottak számára az esélyegyenlőség növelése. A fejlesztés településenként 1 új vállalkozás megtelepedését, egy család helyben maradását vonzza magával.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Dél-balatoni Helyi közösség településeinek járda és közút burkolatai nagymértékben elhasználódtak, esetenként baleset veszélyesek.Helyzet/ adottság

▪ Az önkormányzatok az infrastruktúra jelentős javítását, fejlesztését forrás hiányában megvalósítani nem tudják.Probléma/ lehetőség

▪ A teleülések járda és úthálózatának rekonstrukciója. A pormentes felülettel nem rendelkező belterületi utak burkolattal való ellátása.▪ Szülő jogcímcsoport: nem ÚMVP.▪ A megoldási javaslat szoros kapcsolatban áll az 5368, 2209, 2210 jogcímekkel.

Megoldási javaslat

▪ A lakosság elégedettség érzetének növekedése, helyben maradás elősegítése. Az infrastruktúrális viszonyok javítása által a beruházási kedv ösztönzése. Elsősorban a mozgáskorlátozottak számára az esélyegyenlőség növelése. A fejlesztés településenként 1 új vállalkozás megtelepedését, egy család helyben maradását vonzza magával.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/58 Kód: DD-76-SzF-A-16 Sorszám: 2527Prioritás: Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása


Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség hátrányos helyzetű községei kiemelt figyelmet szentelnek környezetük rendezettségére. A települések a meglévő parkjaikat anyagi eszközök hiányában fejleszteni, illetve újakat létrehozni képtelenek. Nem egységesek az utcanév táblák formája és az információs táblák sem illeszkednek a környezethez. Kevés szabadtéri paddal és kukával rendelkeznek a települések. Az egységes arculat megjelenítésére utcanévtáblák formájában pl. Somogyvámoson, Kelevíz, somogyvár, Buzsák, Kisberény településeken mutatkozik kiemelkedő igény.

Helyzet/ adottság

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség tagjai a parkok rendbetételén túl egységes utcanév- és információs táblákat kívánnak elhelyezni. A településeken található buszmegállókat tartóssá és esztétikussá tenni. Központi tér növelését fejlesztését szeretnék elvégezni padok, virágok, játékok elhelyezésével. A vandálok által összetört kukákat szertnék tartóssá és használhatóvá tenni.


▪ Település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések belterületen, védelem alatt nem álló közparkok; pihenőhelyek; sétautak (ide nem értve az utak mentén elhelyezkedő járdákat);parkok útvonala mentén zöld felületek; látvány és használati térelemek; kialakítása, meglévők fejlesztése

Megoldási javaslat

▪ A zöldterületek rendbetételén és azok területén növelésén keresztül egy szebb és élhetőbb környezet kialakítása. A parkok és azok környezetének javítása nem csak a helyi lakosság elégedettség érzetét, de a településre érkező turistákét is növeli.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 33/58 Kód: DD-76-SzF-B-03 Sorszám: 5465Prioritás: Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása



▪ Marcali város keleti részén a csapadékvíz elvezetés gondja nem megoldott, amely a magas talajvízállás miatt jelentős gondokat okoz nagyobb mennyiségű csapadék esetén. Több helyen nincsenek rendesen kiépítve az árkok, vagy számos helyen feltöltődtek, eltömődtek.

Helyzet/ adottság

▪ A csapadékvíz átereszek jelentős része feltöltődött és eltömődött. A Marcali-hátról lefolyó víz jelentős része ezen a városrészen folyik keresztül és nem megfeleő az elvezetés.


▪ A megfelelő elvezető rendszer kiépítése, az eltömődött ereszek, árkok kitakarítása, ha szükséges újak kialakítása.Megoldási javaslat

▪ A lefolyó csapadékvizek megfelelő elvezetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása, amelynek következtében a vizek megfelelő kezelése megoldódik, és a művi kultúra védhető.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Marcali

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 34/58 Kód: DD-76-SzF-B-04 Sorszám: 5466Prioritás: Települési infrastruktúra javításán keresztül a lakosság komfortérzetének javítása



▪ Vörs település egész részén a csapadékvíz elvezetés gondja nem megoldott, amely a magas talajvízállás miatt jelentős gondokat okoz nagyobb mennyiségű csapadék esetén. Több helyen nincsenek rendesen kiépítve az árkok, vagy számos helyen feltöltődtek, eltömődtek, illetve újakat kellene építeni.

Helyzet/ adottság

▪ A csapadékvíz átereszek jelentős része feltöltődött és eltömődött. A Kis-Balaton miatt magas a talajvízállás, amely a védekezést még jobban megköveteli.


▪ A megfelelő elvezető rendszer kiépítése, az eltömődött ereszek, árkok kitakarítása, ha szükséges újak kialakítása.Megoldási javaslat

▪ A lefolyó csapadékvizek megfelelő elvezetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása, amelynek következtében a vizek megfelelő kezelése megoldódik, és a művi kultúra védhető.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Vörs

▪ Nem ÚMVP







▪ Napjainkban a rendezett környezet, a építészeti értékek színvonalas kinézete iránti igény folyamatosan növekszik.Helyzet/ adottság

▪ A Helyi Közösség területén számos önkormányzat önhibáján kívül hátrányos helyzetben van. A térségben egyre növekszik a munkanélküliség, az egy főre jutó jövedelem csökkenését generálva.

▪ A helyi lakosságnak és az önkormányzatoknak nem áll módjában a település képet rontó, védelem alatt nem álló épületeknek a külső felújítása, rendbe tétele.


▪ A helyi lakosság és a vendégek elégedettség érzetének, a települések megjelenésének fokozása érdekében, a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújításának támogatása. A szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő épületek; a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek; a helyi látványossághoz vezető útvonalak mentén fekvő épületek külső felújításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A települések rendezettségének, megjelenésének javulása. A lakosság és a vendégek elégedettség érzetének fokozódása. A helyi természeti és épített környezet fejlesztése és védelme növeli és erősíti a térségben élők identitását, ezáltal hozzájárul a fenntarthatósághoz. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a térségben élők esélyeinek javulásához, mivel turisztikai célponttá válhatnak, ami bevételi lehetőséget teremt az itt élők számára. A támogatást elnyerő településen megálló vendégek száma 1 %-al növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Községek közös marketing tevékenységének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Helyi Közösség területén számos, a turisták által kedvelt, azonban teljes körűen be nem mutatott, illetve turisztikai értékekkel bíró azonban a turisták számára ismeretlen látnivaló található, melynek fő oka az infrastruktúra és a marketing hiánya. A Balatonra épülő főként fürdőző turizmus száma folyamatosan csökken. Kevésbé ismert látnivalók: a látrányi - puszta; Jankovich-kúria Öreglakon, Inkey-kúria Somogybabodon; a balatonfenyvesi Csillagvár.

Helyzet/ adottság

▪ Napjainkban egyre növekvő kereslet mutatkozik a természeti és épített örökség megismerése iránt.Probléma/ lehetőség

▪ A helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítására, azaz tanösvény kialakítására; tájékoztató kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről; valamint a helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről táblák készítésére és elhelyezésére.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség, annak nevezetességei szélesebb körben vállnak ismerté. Növekszik a vendégek elégedettség érzete.▪ A projekt hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez, a környezeti neveléshez. A beruházás hozzájárul a környezetbarát szemléletmód

kialakításához, elterjesztéséhez és fenntartásához. A térségben jellemző szabadidő-eltöltési formák között kialakult esély-egyenlőtlenségek vonatkozásában is megoldást jelenthet. A helyi identitás erősítése a fenntarthatóság egyik garanciája. A térségben a tanösvények száma 1 % nő

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/58 Kód: DD-76-GF-1-01 Sorszám: 3833Prioritás: Civil szervezeti rendszer térségi, települési komplex fejlesztésének támogatása

Intézkedés: Civil szervezetek eszközbeszerzésének, infrastrukturális beruházásainak támogatása


▪ A civil szerveződések fontos szerepet töltenek be egy település jelenének és jövőjének alakításában: az együtt gondolkodó közösségek számtalan jó elképzelés, ötlet forrásai lehetnek. Térségünkben a civil szervezetek aktivitása jelentős, az önkormányzatok munkáját is segítik azáltal, hogy bizonyos feladattípusokat átvállalnak. A 33 településen számos polgárőr és önkéntes tűzoltó egyesület található.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szervezetek hatékony munkájához, a jelenkor követelményeihez és kihívásaihoz is igazodó infrastruktúrával és eszközállománnyal kellene rendelkezniük. Gyakori a térség civil szerveződéseinek körében, hogy a tagok a munkahelyük infrastruktúráját és eszközeit használják a civil szervezet által felvállalt feladatok végrehajtása során. További problémaként merül fel, hogy sok településen még a civil szervezet működéséhez szükséges közösségi tér sem áll rendelkezésre. A civil szervezetek fejlesztéséhez, a hatékonyságuk növeléséhez korszerű eszközök beszerzése szükséges.


▪ A civil szervezetel által ellátott közcélú feladatokhoz szükséges épületek bővítése, felújításe, újak építése. A civil szervezetek által ellátott feladatok minőségi javítása tárgyi eszköz beszerzésének támogatása révén. A szervezetek feltételeinek javítása oly módon, hogy azzal elsősorban ne a mindennapi működésüket, hanem elsősorban az általuk végzett tevékenység megvalósulását segítsük elő.A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ Javul a civil társadalmi feladatok ellátásának hatékonysága.▪ Korszerű eszköz beszerzésének segítségével a szervezetek költségi csökkennek, mintegy 2 %-os mértékben.▪ A civilek szervezetek közt számos szervezet feladatköre az esélyegyenlőség és a környezetvédelem köré épül, ily módon a fejlesztés

hozzájárul a horizontális elvek érvényesüléséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (70%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: Civil szervezetek eszközbeszerzésének, infrastrukturális beruházásainak támogatása


▪ A civil szerveződések fontos szerepet töltenek be egy település jelenének és jövőjének alakításában: az együtt gondolkodó közösségek számtalan jó elképzelés, ötlet forrásai lehetnek. Térségünkben a civil szervezetek aktivitása jelentős, az önkormányzatok munkáját is segítik azáltal, hogy bizonyos feladattípusokat átvállalnak.A 33 településen számos polgárőr és önkéntes tűzoltó egyesület található.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szervezetek hatékony munkájához, a jelenkor követelményeihez és kihívásaihoz is igazodó infrastruktúrával és eszközállománnyal kellene rendelkezniük. Gyakori a térség civil szerveződéseinek körében, hogy a tagok a munkahelyük infrastruktúráját és eszközeit használják a civil szervezet által felvállalt feladatok végrehajtása során. További problémaként merül fel, hogy sok településen még a civil szervezet működéséhez szükséges közösségi tér sem áll rendelkezésre. A civil szervezetek fejlesztéséhez, a hatékonyságuk növeléséhez korszerű eszközök beszerzése szükséges.


▪ A civil szervezetel által ellátott közcélú feladatokhoz szükséges épületek bővítése, felújításe, újak építése. A civil szervezetek által ellátott feladatok minőségi javítása tárgyi eszköz beszerzésének támogatása révén. A szervezetek feltételeinek javítása oly módon, hogy azzal elsősorban ne a mindennapi működésüket, hanem elsősorban az általuk végzett tevékenység megvalósulását segítsük elő. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ Javul a civil társadalmi feladatok ellátásának hatékonysága, mintegy 1 %-os mértékben.▪ Korszerű eszköz beszerzésének segítségével a szervezetek költségi csökkennek.▪ A civilek szervezetek közt számos szervezet feladatköre az esélyegyenlőség és a környezetvédelem köré épül, ily módon a fejlesztés

hozzájárul a horizontális elvek érvényesüléséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (70%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Civil szervezetek programszervezésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A civil szervezetek alapfeladatai között általában megtalálható a program- és rendezvényszervezés, ezáltal hatékony segítséget nyújthatnak adott településen, egy év folyamán, megvalósuló rendezvényeken. A civil szervezetek – tagjaik által – fontos letéteményesei a helyi hagyományoknak, s gyakran ők azok, akik éltetik, tovább örökítik ezeket, illetve helyi értékekre alapuló, hagyományteremtő elképzeléseket fogalmaznak és valósítanak meg.

Helyzet/ adottság

▪ Ha a civil szféra tagjai bekapcsolódnak a programok szervezésébe, szerepüket tovább erősítjük, akkor szélesebb társadalmi bázist is meg tudnak mozdítani, s ezáltal a rendezvény közösségi elfogadását is segítjük, a legitimitásához is hozzájárulunk. A program szevezés túlmutat a helyi népesség szórakoztatásán, mivel a turizmusra és a helyi vállalkozások marketingjére is kedvező hatással lehet.

▪ A szervezetek szűkös anyagi forrásai miatt azonban számos rendezvény marketing hiányában csak szűkös körben vagy esetenként nem az elvárt színvonalon valósul meg.


▪ A civil szervezetek által rendezett, nem az adott szervezet székhelyén megrendezésre kerülő programok, rendezvények megvalósításának és ezek marketingjének támogatása. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték alatti eszköz vásárlások támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a jelenleg rendezett programok minősége, azok látogatottsága javul.▪ A fejlesztés eredményeként a turisztikai ágazat árbevétele növekszik.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Civil szervezetek programszervezésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A civil szervezetek alapfeladatai között általában megtalálható a program- és rendezvényszervezés, ezáltal hatékony segítséget nyújthatnak adott településen, egy év folyamán, megvalósuló rendezvényeken. A civil szervezetek – tagjaik által – fontos letéteményesei a helyi hagyományoknak, s gyakran ők azok, akik éltetik, tovább örökítik ezeket, illetve helyi értékekre alapuló, hagyományteremtő elképzeléseket fogalmaznak és valósítanak meg.

Helyzet/ adottság

▪ Ha a civil szféra tagjai bekapcsolódnak a programok szervezésébe, szerepüket tovább erősítjük, akkor szélesebb társadalmi bázist is meg tudnak mozdítani, s ezáltal a rendezvény közösségi elfogadását is segítjük, a legitimitásához is hozzájárulunk. A program szevezés túlmutat a helyi népesség szórakoztatásán, mivel a turizmusra és a helyi vállalkozások marketingjére is kedvező hatással lehet.

▪ A szervezetek szűkös anyagi forrásai miatt azonban számos rendezvény marketing hiányában csak szűkös körben vagy esetenként nem az elvárt színvonalon valósul meg.


▪ A civil szervezetek által rendezett, nem az adott szervezet székhelyén megrendezésre kerülő programok, rendezvények megvalósításának és ezek marketingjének támogatása. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték alatti eszköz vásárlások támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a jelenleg rendezett programok minősége, azok látogatottsága javul.▪ A fejlesztés eredményeként a turisztikai ágazat árbevétele növekszik.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Civil szervezetek közti kommunikáció erősítése


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 község területén számos civil szervezet található. Működésük, az általuk elvégzett tevékenység a mindennapi életben egyre nagyobb hangsúlyt kap. A Térségben számos szervezet tevékenykedik a turizmushoz, rendezvény szervezéshez, a gazdálkodási élethez kapcsolódóan.Többek közt a balatonboglári Helyi Érték Egyesület, a balatonlellei együtt Irmapusztáért Egyesület jelenleg is központi szerepet tölt be térségünk szervezeteinek információs tájékoztatása terén.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szektorban az egyes szervezetek közti kommunikáció egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az egyes „intézmények” szűkös anyagi forrása miatt azonban az összefogás mértéke koránt sem kielégítő.

▪ A szervezetek számára rendezett konferenciákkal, rendezvényekkel az egyes szereplők közti kommunikáció fejleszthető.▪ A szektor egyes tagjainak cserekapcsolatait fejlesztve a szféra hatékonysága növelhető.


▪ Olyan rendezvények szervezése, amely a Helyi Közösség területén működő civil szerveztek találkozási fórumai lehetnek, s a civil szerveződések közti kapcsolatok kiépítésére és erősítésére lehetőséget nyújtanak. A civil szféra számára rendezett rendezvények segítségével, a cserekapcsolatok fejlesztése. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A szféra hatékonyságának növelése. Szervezetekn száma és a meglővők taglétszáma 1 %-al növekszik. A fejlesztés elősegíti a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek a vidékfejlesztési döntésekben.

▪ Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági célok megvalósítására épülő civil tevékenységeken keresztül a fejlesztés elősegítő a horizontális elvek érvényesítését.

▪ A civil szervezetek által kialakított nemzetközi partnerkapcsolatok pedig új távlatokat nyithatnak meg a Helyi Közösség területén élők számára.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Rendezvény: Minimum 8 civil szervezet részvételével megvalósuló program.




Intézkedés: Civil szervezetek közti kommunikáció erősítése


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 község területén számos civil szervezet található. Működésük, az általuk elvégzett tevékenység a mindennapi életben egyre nagyobb hangsúlyt kap. A Térségben számos szervezet tevékenykedik a turizmushoz, rendezvény szervezéshez, a gazdálkodási élethez kapcsolódóan.Többek közt a balatonboglári Helyi Érték Egyesület, a balatonlellei együtt Irmapusztáért Egyesület jelenleg is központi szerepet tölt be térségünk szervezeteinek információs tájékoztatása terén.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szektorban az egyes szervezetek közti kommunikáció egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az egyes „intézmények” szűkös anyagi forrása miatt azonban az összefogás mértéke koránt sem kielégítő.

▪ A szervezetek számára rendezett konferenciákkal, rendezvényekkel az egyes szereplők közti kommunikáció fejleszthető.▪ A szektor egyes tagjainak cserekapcsolatait fejlesztve a szféra hatékonysága növelhető.


▪ Olyan rendezvények szervezése, amely a Helyi Közösség területén működő civil szerveztek találkozási fórumai lehetnek, s a civil szerveződések közti kapcsolatok kiépítésére és erősítésére lehetőséget nyújtanak. A civil szféra számára rendezett rendezvények segítségével, a cserekapcsolatok fejlesztése. A tevékenység keretében a Nemzeti Civil Alapprogram és egyéb keretek terhére elszámolható működési típusú költség nem támogatható. A 200,- € egyedi beszerzési érték feletti költségek támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A szféra hatékonyságának növelése.A szféra hatékonyságának növelése. Szervezetekn száma és a meglővők taglétszáma 1%-al növekszik. A fejlesztés elősegíti a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek párbeszédét

▪ Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági célok megvalósítására épülő civil tevékenységeken keresztül a fejlesztés elősegítő a horizontális elvek érvényesítését. A civil szervezetek által kialakított nemzetközi partnerkapcsolatok pedig új távlatokat nyithatnak meg a Helyi Közösség területén élők számára.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Rendezvény: Minimum 8 civil szervezet részvételével megvalósuló program.



Megoldási javaslatok 43/58 Kód: DD-76-SzF-1-05 Sorszám: 3821Prioritás: Helyben maradást elősegítő beruházások támogatása

Intézkedés: Ifjúsági programok, közösségi terek kialakítása, felújítása


▪ A térségben sok esetben megüresedett, funkció nélküli, esetlegesen közösségi térként üzemelő, de rossz állapotú ingatlan, ingatlanrész található (művelődési házak, iskolák, könyvtárak egyes helyiségei). A meglévő közösségi terek infrastrukturális állapota, eszközfelszereltsége hiányos. Sok civilnek, mint például a Kisebbség Kisberényért Egyesület nem rendelkezik közösségi térrel sem.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi terek, információ hiánya nagy szerepet játszik a fiatalok elvándorlásában, a községek elnéptelenedésében. Olyan lehetőségeket kell nyújtani, melyben partner elképzelésének megvalósításához támogató segítséget kaphat.


▪ A közösségi terek infrastrukturális fejlesztése, eszközbeszerzések megvalósítása. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. A meglévő közösségi terek fejlesztésének és újak kialakításának támogatása. A fejlesztés során az IKSZT pályázati kiírás keretében meghírdetett pályázati célok nem támogathatóak. A fejlesztés során kiemeleten előnyt élvez a későbbi partner számára nyújtott, a szervezetek létrehozásával, mindennapos feladataival kapcsolatos hatósági eljárások ügymenetének megismertetésére irányuló szolgáltatási cél. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés hozzájárul a településkép javulásához, a jelenleg rossz állapotú ingatlanok felújításán keresztül. Ha a településeken fejlesztjük a közösségi tereket, akkor nem gerjesztődik az igény az elvándorlásra. A fejlesztés eredményeképp a beruházás helyéül szolgáló településenként egy család helyben maradása érhető el. A fejlesztés elősegíti a társadalmi kohézió kialakítását, kitalálják saját jövőképüket.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Ifjúsági programok, közösségi terek kialakítása, felújítása


▪ A térségben sok esetben megüresedett, funkció nélküli, esetlegesen közösségi térként üzemelő, de rossz állapotú ingatlan, ingatlanrész található (művelődési házak, iskolák, könyvtárak egyes helyiségei). A meglévő közösségi terek infrastrukturális állapota, eszközfelszereltsége hiányos.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi terek, információ hiánya nagy szerepet játszik a fiatalok elvándorlásában, a községek elnéptelenedésében. Olyan lehetőségeket kell nyújtani, melyben partner elképzelésének megvalósításához támogató segítséget kaphat.


▪ A közösségi terek infrastrukturális fejlesztése, eszközbeszerzések megvalósítása. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. A meglévő közösségi terek fejlesztésének és újak kialakításának támogatása. A fejlesztés során az IKSZT pályázati kiírás keretében meghírdetett pályázati célok nem támogathatóak. A fejlesztés során kiemeleten előnyt élvez a későbbi partner számára nyújtott, a szervezetek létrehozásával, mindennapos feladataival kapcsolatos hatósági eljárások ügymenetének megismertetésére irányuló szolgáltatási cél. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés hozzájárul a településkép javulásához, a jelenleg rossz állapotú ingatlanok felújításán keresztül. Ha a településeken fejlesztjük a közösségi tereket, akkor nem gerjesztődik az igény az elvándorlásra. A fejlesztés eredményeképp a beruházás helyéül szolgáló településenként egy család helyben maradása érhető el. A fejlesztés elősegíti a társadalmi kohézió kialakítását, kitalálják saját jövőképüket.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 45/58 Kód: DD-76-SzF-A-19 Sorszám: 2521Prioritás: Helyben maradást elősegítő beruházások támogatása

Intézkedés: Lakóhelyen maradást támogató közösségi kezdeményezések támogatása


▪ A térség szinte valamennyi települése rendelkezik játszótérrel, egyéb közösségi és ifjúsági térrel. A térség településein a lakosságot összetartásában a közösségi terek kiemelt szerepet töltenek be.

Helyzet/ adottság

▪ A térség képzettségi mutatói nem rosszabbak az átlagnál, de erőteljesen érzékelhető –főleg a magasan képzett és jó szakemberek körében- az elvándorlás, a nagy városokban és külföldön lévő munka lehetőségek miatt. Első lépésben a lokálpatriótizmusra alapozott kezdeményezésekkel erősíthető a települések megtartó ereje. Fontos szempont az ifjúság és a fiatal családok megtartását célzó projektek gerjesztése és ezek fenntarthatóságának biztosítása. A fiatalok kötődést kell erősíteni, hogy a képzett munkaerő inkább térségünkben keresse és találja meg lehetőségeit. Élhetőbb körülmények biztosítása mellett nő a vállalkozói kedv, nagyobb eséllyel számolhatunk az újabb vállalkozások, szolgáltatások kialakulásában és ezek munkahelyteremtő erejében.


▪ Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése a Dél-balatoni Helyi Közösség területén, figyelembe véve a játszótéri eszközök biztonságáról szóló előírásokat. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a települések játszótereinek megújjúlása révén a stratégia hozzájárul a lakóhelyen maradás ösztönzéséhez.▪ A kevésbé élhető települések felzárkóztatását segíti, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét teremti meg, valamint a környezethez

való visszatérést ösztönözheti.A fejlesztés átlagosan egy család helyben maradását segíti elő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatonberény, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Kéthely, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr





Megoldási javaslatok 46/58 Kód: DD-76-SzF-A-20 Sorszám: 2523Prioritás: Helyben maradást elősegítő beruházások támogatása

Intézkedés: Lakóhelyen maradást támogató közösségi kezdeményezések támogatása


▪ A térség szinte valamennyi települése rendelkezik játszótérrel, egyéb közösségi és ifjúsági térrel. A térség településein a lakosságot összetartásában a közösségi terek kiemelt szerepet töltenek be.

Helyzet/ adottság

▪ A térség képzettségi mutatói nem rosszabbak az átlagnál, de erőteljesen érzékelhető –főleg a magasan képzett és jó szakemberek körében- az elvándorlás, a nagy városokban és külföldön lévő munka lehetőségek miatt. Első lépésben a lokálpatriótizmusra alapozott kezdeményezésekkel erősíthető a települések megtartó ereje. Fontos szempont az ifjúság és a fiatal családok megtartását célzó projektek gerjesztése és ezek fenntarthatóságának biztosítása. A fiatalok kötődést kell erősíteni, hogy a képzett munkaerő inkább térségünkben keresse és találja meg lehetőségeit. Élhetőbb körülmények biztosítása mellett nő a vállalkozói kedv, nagyobb eséllyel számolhatunk az újabb vállalkozások, szolgáltatások kialakulásában és ezek munkahelyteremtő erejében.


▪ Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése a Dél-balatoni Helyi Közösség területén, figyelembe véve a játszótéri eszközök biztonságáról szóló előírásokat. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a települések játszótereinek megújjúlása révén a stratégia hozzájárul a lakóhelyen maradás ösztönzéséhez.▪ A kevésbé élhető települések felzárkóztatását segíti, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét teremti meg, valamint a környezethez

való visszatérést ösztönözheti. A fejlesztés átlagosan egy család helyben maradását segíti elő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatásokhoz, információ szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása


▪ A közösség települései folyamatos hátránnyal küzdenek a megyeszékhelyek és a fővárostól való távolság miatt. Ez nem csupán az infrastruktúrából adódó nehéz megközelítést jelenti, de erőteljesen érezhető az információ hiány és az információ iránti érdektelenség miatti felkészületlenségben, tudásban.

Helyzet/ adottság

▪ Az eddigi tapasztalatok szerint a lehető legjobb megoldás, hogy „helybe visszük” az információkat. Az államigazgatás, az intézményi információk és egyéb, a mindennapjainkat befolyásoló tényezők (adózás, engedélyeztetések, segítségek, lehetőségek…) a kor kihívásainak való megfeleléssel felvértezett elvárásokat támasztanak.

▪ A települések elenyésző hányada rendelkezik tanácsadói szolgálattal, információs szolgáltató helyekkel. Jelenleg túlnyomórészt, ahol még van, a könyvtárak, művelődési házak, egészségügyi intézmények a fő tanácsadói és információs bázisok.


▪ Hiánypótló beruházás a településeken vagy településeket összekötő hálózatban megvalósuló, szakemberekkel ellátandó tanácsadói, és információs szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint a már meglévők fejlesztése. A fejlesztés eredményeként a szolgáltató hálózat partnerei részére a szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások ügymenetének ismertetése történik. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A fejlesztés során az NCA keretében, illetve más források terhére elszámolható működési költségek nem támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A település lakosságának, üzleti és civil szférájának információs tudása növekszik. A projekt révén egyes esélyegyenlőségi csoportok nformációval való ellátottsága valósul meg. A fejlesztés elősegíti az alacsony kvalitású munkakörben dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és tudáshoz, segítve a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatásokhoz, információ szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása


▪ A közösség települései folyamatos hátránnyal küzdenek a megyeszékhelyek és a fővárostól való távolság miatt. Ez nem csupán az infrastruktúrából adódó nehéz megközelítést jelenti, de erőteljesen érezhető az információ hiány és az információ iránti érdektelenség miatti felkészületlenségben, tudásban.

Helyzet/ adottság

▪ Az eddigi tapasztalatok szerint a lehető legjobb megoldás, hogy „helybe visszük” az információkat. Az államigazgatás, az intézményi információk és egyéb, a mindennapjainkat befolyásoló tényezők (adózás, engedélyeztetések, segítségek, lehetőségek…) a kor kihívásainak való megfeleléssel felvértezett elvárásokat támasztanak.

▪ A települések elenyésző hányada rendelkezik tanácsadói szolgálattal, információs szolgáltató helyekkel. Jelenleg túlnyomórészt, ahol még van, a könyvtárak, művelődési házak, egészségügyi intézmények a fő tanácsadói és információs bázisok.


▪ Hiánypótló beruházás a településeken vagy településeket összekötő hálózatban megvalósuló, szakemberekkel ellátandó tanácsadói, és információs szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint a már meglévők fejlesztése. A fejlesztés eredményeként a szolgáltató hálózat partnerei részére a szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások ügymenetének ismertetése történik. Több együttműködő partner esetén a támogatás mértéke többszöröződhet a résztvevő partnerek számának függvényében. A fejlesztés során az NCA keretében, illetve más források terhére elszámolható működési költségek nem támogathatóak.

Megoldási javaslat

▪ A település lakosságának, üzleti és civil szférájának információs tudása növekszik.▪ A projekt révén egyes esélyegyenlőségi csoportok információval való ellátottsága valósul meg.A fejlesztés elősegíti az alacsony kvalitású

munkakörben dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és tudáshoz, segítve a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 49/58 Kód: DD-76-SzF-4-05 Sorszám: 2839Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Helyi kultúra bemutatása, hagyomány őrző rendezvények szervezése, a helyi termékek market...


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség települései értékes és változatos kulturális adottságokkal rendelkeznek. Tékozló gondolat lenne a térség vonzerejét kizárólag annak egyedi természeti értékeire, illetve a Balatonra alapozni és figyelmen kívül hagyni a kultúra adta lehetőségeket. Az itt fellelhető történelmi maradványok, „romok”(Pusztatorony), templomok, a népi művészet szintén érdeklődésre tarthat számot. Ezen értékek „kiaknázásához” azonban meg kell teremteni a feltételeit. (Fontos rendezvény még: Lengyeltóti Diófesztivál, gyugyi és karádi búcsú)

Helyzet/ adottság

▪ A térségben már megtalálható rendezvények mellett nagyobb figyelmet kaphatnának a népi hagyományokat felelevenítő események, melyek a fiatalabb korosztály számára is közel hozhatnák őseik életét, szokásait, erősítve nemzeti öntudatukat.


▪ A térségre jellemző népi hagyományok megőrzésére szolgáló, azokat bemutató rendezvények, valamint azok megrendezéséhez szükséges max 200,- € egyedi beszerzési értékű eszközök vásárlásának támogatása. A helyi hagyományok bemutatását elősegítő fejlesztések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a múltat idéző népi hagyományok megőrzése történik meg.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 50/58 Kód: DD-76-SzF-4-06 Sorszám: 2845Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Helyi kultúra bemutatása, hagyomány őrző rendezvények szervezése, a helyi termékek market...


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség települései értékes és változatos kulturális adottságokkal rendelkeznek. Tékozló gondolat lenne a térség vonzerejét kizárólag annak egyedi természeti értékeire, illetve a Balatonra alapozni és figyelmen kívül hagyni a kultúra adta lehetőségeket. Az itt fellelhető történelmi maradványok, „romok”, templomok, a népi művészet szintén érdeklődésre tarthat számot. Ezen értékek „kiaknázásához” azonban meg kell teremteni a feltételeit.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben már megtalálható rendezvények mellett nagyobb figyelmet kaphatnának a népi hagyományokat felelevenítő események, melyek a fiatalabb korosztály számára is közel hozhatnák őseik életét, szokásait, erősítve nemzeti öntudatukat.


▪ A térségre jellemző népi hagyományok megőrzésére szolgáló, azokat bemutató rendezvények, valamint azok megrendezéséhez szükséges max 200,- € egyedi beszerzési értékű eszközök vásárlásának támogatása. A helyi hagyományok bemutatását elősegítő fejlesztések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a múltat idéző népi hagyományok megőrzése történik meg.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 51/58 Kód: DD-76-SzF-A-17 Sorszám: 2821Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Helyi hagyományokra és sajátosságokra épülő kezdeményezések támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség természeti és történeti tájképekben rendkívül gazdag, mint például a Balaton , Nagyberek, Kis-balaton közelsége továbbá a Somogyvári kegyhely, Gyugyi templom. A programozási terület ilyen jellegű nevezetességeit a jelen állapotukban is számos turista keresi fel.

Helyzet/ adottság

▪ A keresleti igény ellenére az önkormányzatok a helyi természeti és építészeti értékek bemutatásának körülményeit önerőből finanszírozni nem tudja. A települések jelentős része önhibáján kívül hátrányos helyzetű.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén található számtalan természeti,történelmi tájkép, táji elemek állapotának javítása, kialakítása. Valamint a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása; a természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációja.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség adottságainak bemutatása a jelenleginél magasabb színvonalon történhet, mely a térségbe érkező vendégek elégedettség érzetének növekedését generálja.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 52/58 Kód: DD-76-SzF-A-18 Sorszám: 2822Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Helyi hagyományokra és sajátosságokra épülő kezdeményezések támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség természeti és történeti tájképekben rendkívül gazdag, mint például a Balaton , Nagyberek, Kis-balaton közelsége továbbá a Somogyvári kegyhely, Gyugyi templom. A programozási terület ilyen jellegű nevezetességeit a jelen állapotukban is számos turista keresi fel.

Helyzet/ adottság

▪ A keresleti igény ellenére az önkormányzatok a helyi természeti és építészeti értékek bemutatásának körülményeit önerőből finanszírozni nem tudja. A települések jelentős része önhibáján kívül hátrányos helyzetű.


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén található számtalan természeti,történelmi tájkép, táji elemek állapotának javítása, kialakítása. Valamint a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása; a természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációja.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség adottságainak bemutatása a jelenleginél magasabb színvonalon történhet, mely a térségbe érkező vendégek elégedettség érzetének növekedését generálja.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 53/58 Kód: DD-76-GF-A-03 Sorszám: 2205Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása, a meglévők fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 településen még jelenleg is megtalálható, bár rendkívül kis számban és egyre csökkenő mértékben, az évtizedekkel ezelőtti mezőgazdasági kultúrára alapozott kis léptékű helyi termékelőállítás. A másodlagos megélhetési forrás érdekében a lakosság egy része, valamint több vállalkozás helyi mezőgazdasági termékeket állít elő. Például a Fonyódi székhelyű Doma Miklós vállalkozó piros paprika terméke.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben előállított termékek értékesítése esetleges, az értékesítési lánc nem biztosított. Részben emiatt a helyi termékek előállítása és annak fizető kereslet irányába történő értékesítése rendkívül alacsony.

▪ Jelentős számú, a nyaraló turizmusra alapozó értékesítési pont található a térségben akik azonban infrastruktúra és eszközök hiányában az alacsony profittartalommal bíró termékek értékesítését felvállalni nem tudják.


▪ A helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére, így a piac terlületén: fedett és fedetlen elárusítóhelyek; egyéb üzlethelyiségek; egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek; raktárak; szociális és hatósági helyiségek; szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvízelvezetés, energia- és víz ellátására, parkoló, út; szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók.

▪ A Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása érdekében olyan új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása, valamint a meglévők fejlesztése, melyekben a Dél-balatoni Helyi Közösség területén előállított termékek kiemelt szerepet kapnak.

▪ Az helyi termékek értékesítési csatornájának biztosítása a kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése révén.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként, a beruházások befejezését követően a 2. év végére az érintett kereskedelmi egységek árbevétele átlagosan mintegy 1 százalékkal növekszik.Az értékesítési csatorna támogatásán keresztül, a helyi termékek előállítását is ösztönzi a Dél-balatoni Helyi KözösségA fejlesztés hozzájárul sok kihaló félben lévő mesterség újbóli felélénkítéséhez.Elősegíti a környezetkímélő eljárásokra való áttérést, vagy visszatérést. A kereslet generálásán keresztül a régi szakmákat versenyképessé teszi, és kialakítja a termelői lánc elemeit.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 54/58 Kód: DD-76-GF-A-04 Sorszám: 2206Prioritás: Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása

Intézkedés: Új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása, a meglévők fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 településen még jelenleg is megtalálható, bár rendkívül kis számban és egyre csökkenő mértékben, az évtizedekkel ezelőtti mezőgazdasági kultúrára alapozott kis léptékű helyi termékelőállítás. A másodlagos megélhetési forrás érdekében a lakosság egy része, valamint több vállalkozás helyi mezőgazdasági termékeket állít elő. Például a Fonyódi székhelyű Doma Miklós vállalkozó piros paprika terméke.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben előállított termékek értékesítése esetleges, az értékesítési lánc nem biztosított. Részben emiatt a helyi termékek előállítása és annak fizető kereslet irányába történő értékesítése rendkívül alacsony.

▪ Jelentős számú, a nyaraló turizmusra alapozó értékesítési pont található a térségben akik azonban infrastruktúra és eszközök hiányában az alacsony profittartalommal bíró termékek értékesítését felvállalni nem tudják.


▪ A helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére, így a piac terlületén: fedett és fedetlen elárusítóhelyek; egyéb üzlethelyiségek; egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek; raktárak; szociális és hatósági helyiségek; szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvízelvezetés, energia- és víz ellátására, parkoló, út; szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók.

▪ A Helyi termékek előállítására irányuló gazdaság kialakítása érdekében olyan új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása, valamint a meglévők fejlesztése, melyekben a Dél-balatoni Helyi Közösség területén előállított termékek kiemelt szerepet kapnak.

▪ Az helyi termékek értékesítési csatornájának biztosítása a kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése révén.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként, a beruházások befejezését követően a 2. év végére az érintett kereskedelmi egységek árbevétele átlagosan mintegy 1 százalékkal növekszik.Az értékesítési csatorna támogatásán keresztül, a helyi termékek előállítását is ösztönzi a Dél-balatoni Helyi KözösségA fejlesztés hozzájárul sok kihaló félben lévő mesterség újbóli felélénkítéséhez.Elősegíti a környezetkímélő eljárásokra való áttérést, vagy visszatérést. A kereslet generálásán keresztül a régi szakmákat versenyképessé teszi, és kialakítja a termelői lánc elemeit.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 55/58 Kód: DD-76-SzF-3-03 Sorszám: 3935Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés a munkaerő piaci igényekhez igazodva

Intézkedés: Általános jellegű oktatások megvalósítása

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A Helyi Közösség programozási területén az elmúlt években a gazdasági élet jelentősen átalakult. A turizmus és a kapcsolódó szegmensek által egy erőteljesen átalakuló képzési és oktatási elvárás rendszer fogalmazódott meg a munkaadói oldalról, amelynek való megfelelés időben eltolódott a térségi intézmények irányából, amely bizonyos ágazatokban hiányszakmák és képzettségek megjelenését hozta magával.

Helyzet/ adottság

▪ A munkanélküliség közösségi átlagának folyamatos emelkedése abban az irányban kell, hogy elmozdítsa a térségi érintetteket, hogy a folyamatokat próbálják meg fékezni, lassítani, egyben olyan "innovatív" megoldásokkal példaként szolgálni, amely alkalmazható lehet a megváltozott munkaerő igénnyel bíró dél - balatoni terület munkaerőpiaci igényeinek biztosításához. A térségben folytatott egyéb pályázatos forrásokból megvalósítható, megvalósított általános képzések hatékonysága nem kielégítő, mivel


▪ A munkanélküliség csökkentése, az információval való ellátottság növelése érdekében általános jellegű képzések támogatása az infrastrukturális tevékenység kivételével. Olyan piacképes és mégis a közösségi élet teljes területén alkalmazható modell kialakítására kell törekednie a térségi oktatási és foglalkoztatói oldalnak egyaránt, amely képes érdemi választ adni a piaci elvárásoknak megfelelő tudással és a keresleti oldalról jelentkező munkaerő felvétellel, amely a térségi foglalkoztatási potenciált erősíti majd a jövőben. Megoldást jelentene a térség adottságaira (mint például turizmusra, helyi hagyományokra, népi mesterségekre ) épülő általános oktatások megvalósítása, melyek témája, jellege által a hallgatók a megszerzett tapasztalatok birtokában a tényleges munkaerőpiaci keresleti igényeknek felelhetnek meg.

Megoldási javaslat

▪ A térség szereplőinek tudásszintje emelkedik. Olyan piacképes ismeretek birtokába kerülnek, amely a lakóhelyükhöz közeli agglomerációban is felhasználható lesz, ezzel újra aktív státuszú munkaerőpiaci szerplőként tudják erősíteni a települések népesség megtartó erejét, illetve a jelenleg fontos problémát jelentő inaktív munkanélküliség folyamatát fékezni és oldani tudják. Mindezt olyan módon, hogy ők is tevékeny és érdemben szerepet vállalói lesznek a folyamatból nyerhető térségi humánerőforrás értékteremtő folyamatának.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés





Intézkedés: Általános jellegű oktatások megvalósítása


▪ A Helyi Közösség programozási területén az elmúlt években a gazdasági élet jelentősen átalakult. A turizmus és a kapcsolódó szegmensek által egy erőteljesen átalakuló képzési és oktatási elvárás rendszer fogalmazódott meg a munkaadói oldalról, amelynek való megfelelés időben eltolódott a térségi intézmények irányából, amely bizonyos ágazatokban hiányszakmák és képzettségek megjelenését hozta magával.

Helyzet/ adottság

▪ A munkanélküliség közösségi átlagának folyamatos emelkedése abban az irányban kell, hogy elmozdítsa a térségi érintetteket, hogy a folyamatokat próbálják meg fékezni, lassítani, egyben olyan "innovatív" megoldásokkal példaként szolgálni, amely alkalmazható lehet a megváltozott munkaerő igénnyel bíró dél - balatoni terület munkaerő piaci igényeinek biztosításához. A térségben folytatott egyéb pályázatos forrásokból megvalósítható, megvalósított általános képzések hatékonysága nem kielégítő, mivel


▪ A munkanélküliség csökkentése, az információval való ellátottság növelése érdekében általános jellegű képzések támogatása az infrastrukturális tevékenység kivételével. Olyan piacképes és mégis a közösségi élet teljes területén alkalmazható modell kialakítására kell törekednie a térségi oktatási és foglalkoztatói oldalnak egyaránt, amely képes érdemi választ adni a piaci elvárásoknak megfelelő tudással és a keresleti oldalról jelentkező munkaerő felvétellel, amely a térségi foglalkoztatási potenciált erősíti majd a jövőben. Megoldást jelentene a térség adottságaira (mint például turizmusra, helyi hagyományokra, népi mesterségekre ) épülő általános oktatások megvalósítása, melyek témája, jellege által a hallgatók a megszerzett tapasztalatok birtokában a tényleges munkaerőpiaci keresleti igényeknek felelhetnek meg.

Megoldási javaslat

▪ A térség szereplőinek tudásszintje emelkedik. Olyan piacképes ismeretek birtokába kerülnek, amely a lakóhelyükhöz közeli agglomerációban is felhasználható lesz, ezzel újra aktív státuszú munka erőpiaci szereplőként tudják erősíteni a települések népesség megtartó erejét, illetve a jelenleg fontos problémát jelentő inaktív munkanélküliség folyamatát fékezni és oldani tudják. Mindezt olyan módon, hogy ők is tevékeny és érdemben szerepet vállalói lesznek a folyamatból nyerhető térségi humánerőforrás értékteremtő folyamatának 50 fő kézése által.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Szakma specifikus képzések támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a régi hagyományokra épülő, népi mesterségek száma egyre csökken.Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években a múltat, a természet közeliséget idéző népi hagyományokra épülő mesterségek termékei iránt megnövekedett kereslet mutatkozik.

▪ A térségben nemcsak az ilyen jellegű tevékenységet aktívan végző személyek, hanem az ahoz értők körének száma is rohamosan csökken. A múltunkat idéző-jelentő termékek kihalóban vannak.


▪ A régi hagyományokra, életmódra, kultúrára épülő mesterségek szakma specifikus oktatásának támogatása. A fejlesztés megvalósításához szükséges költségek támogatása, infrastrukturális jellegű tevékenységek kivételével. Eszközbeszerzés esetében kizárólag kisléptékű fejlesztés támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség hagyományainak, kézművességének továbbvitele fenntarthatóvá válik. A mesterségek természetközelisége miatt a projekt az abban résztvevők szemléletformálás keresztül támogatja a környezeti nevelés irányelvét. A fejlesztés hozzájárul a hátrányos helyzetű csoportok felzárkozásához, íly módon a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez. A fejlesztés során kb. 50 fő oktatása valósul meg.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Szakma specifikus képzések támogatása


▪ A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a régi hagyományokra épülő, népi mesterségek száma egyre csökken. A terület adottságából kiindulva, valamint a legfőbb fejlesztési célokhoz idomulva fontosnak tarjuk a helyi hagyományokra épülő szakmai ismeretek megőrzését, továbbadását, a kézműves szakmák felelevenítését illetve erősítését. A kisebbség körében elsősorban Hács, Kisberény és Somogyszentpál településeken mutatkozott ezirányú igény.

Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években a múltat, a természet közeliséget idéző népi hagyományokra épülő mesterségek termékei iránt megnövekedett kereslet mutatkozik.


▪ A régi hagyományokra, életmódra, kultúrára épülő mesterségek szakma specifikus oktatásának támogatása. A fejlesztés megvalósításához szükséges költségek támogatása, infrastrukturális jellegű tevékenységek kivételével. Eszközbeszerzés esetében kizárólag kisléptékű fejlesztés támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a térség hagyományainak, kézművességének továbbvitele fenntarthatóvá válik. A mesterségek természetközelisége miatt a projekt az abban résztvevők szemléletformálás keresztül támogatja a környezeti nevelés irányelvét.A fejlesztés hozzájárul a hátrányos helyzetű csoportok felzárkozásához, íly módon a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





212

A Dél – balatoni Helyi Közösség (továbbiakban: DBHK) középtávú fejlesztési stratégiája a 2008-2013 között megvalósítandó programokat, fejlesztéseket és az ezt megalapozó szakmai szempontrendszereket, prioritásokat és ismérveket tartalmazza. Az ebben megfogalmazott értékeknek és elvárásoknak megfelelően kijelölt tevékenységek a Helyi Közösség területi életminőségének emelését, a közösségi és környezeti értékeinek hatékonyabb allokációját, adoptálását, valamint a DBHK versenyképességének javítását célozzák.A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS), mint stratégia és operatív program keretet jelent a konkrét területfejlesztési akciók, az azok megvalósítását szolgáló különböző nemzeti és közösségi kezdeményezésű pályázatok számára, illetve további fejlesztéseket indukál, melybe bevonásra kerülnek az önkormányzaton kívüli szektorok is (gazdasági, civil).A HVS stratégiai célja a szerves kapcsolódások, az Európai Unió területfejlesztési programjaiban kulcselemként megjelenő integrált fejlesztés feltételeinek megteremtése. A kereslet-orientált fejlesztés egy integrált, arányos, hosszú távon fennmaradó növekedést, javuló és tartós vonzerőt, versenyképességet, környezeti, gazdasági és szociális értelemben is fenntartható, reális fejlődést kell, hogy generáljon a teljes közösségi térségi fejlődésben.

A HVS készítésének alappillérei Az egyes prioritások, és az azokon belüli intézkedések kezelése komplex módon kell, hogy történjen, tekintettel a DBHK speciális természeti, környezeti és a gazdasági adottságokból fakadó területi különbségei miatt. A hét, egymással elméletben szorosan konvergáló programelemnek a feladata, hogy olyan irányt mutasson a DBHK számára, amely az alábbi komplex térségi jellemzőkre képes választ adni:1. Természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag területek hatékony dinamizálása2. DBHK gazdaságban (országos szinthez képest) a turizmus jelentős súlyának érvényesítése, versenyképességének fokozása3.

A Dél – balatoni Helyi Közösség (továbbiakban: DBHK) középtávú fejlesztési stratégiája a 2008-2013 között megvalósítandó programokat, fejlesztéseket és az ezt megalapozó szakmai szempontrendszereket, prioritásokat és ismérveket tartalmazza. Az ebben megfogalmazott értékeknek és elvárásoknak megfelelően kijelölt tevékenységek a Helyi Közösség területi életminőségének emelését, a közösségi és környezeti értékeinek hatékonyabb allokációját, adoptálását, valamint a DBHK versenyképességének javítását célozzák.A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS), mint stratégia és operatív program keretet jelent a konkrét területfejlesztési akciók, az azok megvalósítását szolgáló különböző nemzeti és közösségi kezdeményezésű pályázatok számára, illetve további fejlesztéseket indukál, melybe bevonásra kerülnek az önkormányzaton kívüli szektorok is (gazdasági, civil).A HVS stratégiai célja a szerves kapcsolódások, az Európai Unió területfejlesztési programjaiban kulcselemként megjelenő integrált fejlesztés feltételeinek megteremtése. A kereslet-orientált fejlesztés egy integrált, arányos, hosszú távon fennmaradó növekedést, javuló és tartós vonzerőt, versenyképességet, környezeti, gazdasági és szociális értelemben is fenntartható, reális fejlődést kell, hogy generáljon a teljes közösségi térségi fejlődésben.

A HVS készítésének alappillérei Az egyes prioritások, és az azokon belüli intézkedések kezelése komplex módon kell, hogy történjen, tekintettel a DBHK speciális természeti, környezeti és a gazdasági adottságokból fakadó területi különbségei miatt. A hét, egymással elméletben szorosan konvergáló programelemnek a feladata, hogy olyan irányt mutasson a DBHK számára, amely az alábbi komplex térségi jellemzőkre képes választ adni:1. Természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag területek hatékony dinamizálása2. DBHK gazdaságban (országos szinthez képest) a turizmus jelentős súlyának érvényesítése, versenyképességének fokozása3.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

213

A dinamikusabb fejlődési képességet elérő térségi szegmensek egymástól eltérő dinamizmussal, mégis párhuzamos fejlődési pályát tudnak ezáltal bejárni.A kooperáció értéke összességében annak felismerésében fog rejleni, hogy jobban értékelik a térség szereplői önmagukat és őket is értékeli majd az utókor, ha fel tudják mutatni azt a multiplikált értékteremtést, amelyet a közös munka és együttműködéssel alkottak a LEADER programon keresztül.

A dinamikusabb fejlődési képességet elérő térségi szegmensek egymástól eltérő dinamizmussal, mégis párhuzamos fejlődési pályát tudnak ezáltal bejárni.A kooperáció értéke összességében annak felismerésében fog rejleni, hogy jobban értékelik a térség szereplői önmagukat és őket is értékeli majd az utókor, ha fel tudják mutatni azt a multiplikált értékteremtést, amelyet a közös munka és együttműködéssel alkottak a LEADER programon keresztül.



214

Térségi, közösségi foglalkoztatási disszonanciák kiegyenlítése és kezelése4. Szolgáltatások iránti keresleti igényekhez igazodó térség és településfejlődés (komplex módon) kialakítása és fenntarthatóságának biztosítása5. Demográfiai mutatók fékezése (elöregedés és az elvándorlás, mint legfőbb veszély megállítása) és a helyben maradást elősegítő szakmai programok menedzselése6. Fejlesztéspolitikában érintett köz-, civil és üzleti szféra együttműködési készségének és képességének fejlesztése.A DBHK fejlesztésének fejlesztési stratégiája az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elveihez igazodik, azokra épül, továbbá összhangban van a Balatonhoz kapcsolódó központi ágazati és regionális operatív programjaival egyaránt.A DBHK HVS realizálási stratégiai programjának legalább négy fontos elemet kell tartalmaznia: 1. Éves feladattervek rendszerének kidolgozása, tartalmi elemeinek meghatározása és a program előrehaladtával történő felülvizsgálata, 2. Pénzügyi, finanszírozási feltételek megteremtése, allokálása 3. Szervezeti megvalósítás, menedzsment feltételek biztosítása, 4. Kommunikációs program – a stratégia széles szakmai és lakossági rétegekhez szóló üzeneteinek megfogalmazása, ezek eljuttatása. A stratégia megismertetése, elfogadása és a vele való azonosulás, a megvalósításban való aktív közreműködés érdekében.A megvalósítás sarkalatos pontja a megfelelő szervezeti feltételek biztosítása. Mérlegelve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia integrált jellegét, a realizálási folyamat összetettségét, a korábbi helyi, valamint más hazai és külföldi LEADER programok működési gyakorlatát, különös tekintettel a pályázati rendszerek és mechanizmusok sajátosságaira, szükségesnek tartjuk egy önálló vidékfejlesztési, menedzselő, szolgáltató szervezet létrehozásának előkészítését is, amely komplex módon képes kezelni a kialakított Stratégia gyakorlati megvalósítását.A realizálási stratégia kialakítása által nyerhető szinergiahatás képes arra, hogy a belső, fejletlenebb területeket felzárkóztatni képes komplex programrendszer egyensúlyi módon hasson a teljes közösségi fejlődésre.

Térségi, közösségi foglalkoztatási disszonanciák kiegyenlítése és kezelése4. Szolgáltatások iránti keresleti igényekhez igazodó térség és településfejlődés (komplex módon) kialakítása és fenntarthatóságának biztosítása5. Demográfiai mutatók fékezése (elöregedés és az elvándorlás, mint legfőbb veszély megállítása) és a helyben maradást elősegítő szakmai programok menedzselése6. Fejlesztéspolitikában érintett köz-, civil és üzleti szféra együttműködési készségének és képességének fejlesztése.A DBHK fejlesztésének fejlesztési stratégiája az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elveihez igazodik, azokra épül, továbbá összhangban van a Balatonhoz kapcsolódó központi ágazati és regionális operatív programjaival egyaránt.A DBHK HVS realizálási stratégiai programjának legalább négy fontos elemet kell tartalmaznia: 1. Éves feladattervek rendszerének kidolgozása, tartalmi elemeinek meghatározása és a program előrehaladtával történő felülvizsgálata, 2. Pénzügyi, finanszírozási feltételek megteremtése, allokálása 3. Szervezeti megvalósítás, menedzsment feltételek biztosítása, 4. Kommunikációs program – a stratégia széles szakmai és lakossági rétegekhez szóló üzeneteinek megfogalmazása, ezek eljuttatása. A stratégia megismertetése, elfogadása és a vele való azonosulás, a megvalósításban való aktív közreműködés érdekében.A megvalósítás sarkalatos pontja a megfelelő szervezeti feltételek biztosítása. Mérlegelve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia integrált jellegét, a realizálási folyamat összetettségét, a korábbi helyi, valamint más hazai és külföldi LEADER programok működési gyakorlatát, különös tekintettel a pályázati rendszerek és mechanizmusok sajátosságaira, szükségesnek tartjuk egy önálló vidékfejlesztési, menedzselő, szolgáltató szervezet létrehozásának előkészítését is, amely komplex módon képes kezelni a kialakított Stratégia gyakorlati megvalósítását.A realizálási stratégia kialakítása által nyerhető szinergiahatás képes arra, hogy a belső, fejletlenebb területeket felzárkóztatni képes komplex programrendszer egyensúlyi módon hasson a teljes közösségi fejlődésre.



215

A Dél-balaton part páratlanul értékes természeti és kulturális értékekkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megőrzését nem nélkülözheti semmilyen gazdaságfejlesztési célkitűzés sem.

A stratégiai terveinkben az alábbi elveket vesszük figyelembe:I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartásaA pályázó döntéshozatalában és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok.1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához.2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat.

II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítaniA gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni.3. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét.4. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell.

III. Természeti erőforrások fenntartható használataA közösségünk tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. 5. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése6.

A Dél-balaton part páratlanul értékes természeti és kulturális értékekkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megőrzését nem nélkülözheti semmilyen gazdaságfejlesztési célkitűzés sem.

A stratégiai terveinkben az alábbi elveket vesszük figyelembe:I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartásaA pályázó döntéshozatalában és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok.1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához.2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat.

II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítaniA gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni.3. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét.4. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell.

III. Természeti erőforrások fenntartható használataA közösségünk tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. 5. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése6.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

216

A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő

IV. A meglévő értékek védelme és megőrzéseA természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni.7. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 8. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell.9. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell.

V. A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosításaA társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel.10. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 11. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja.

EsélyegyenlőségAz esélyegyenlőség biztosítása már a stratégiai terv összeállításánál alapvető elvárás közösségünknél. A terveknek és az abból születő projekteknek hozzá kell járulnia a nők, romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától.Térségünk jelentős számú roma származású lakossága és hátrányos helyzete kiemelten fontos részét képezi stratégiánknak az esélyegyenlőség.

A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő

IV. A meglévő értékek védelme és megőrzéseA természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni.7. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 8. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell.9. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell.

V. A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosításaA társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel.10. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 11. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja.

EsélyegyenlőségAz esélyegyenlőség biztosítása már a stratégiai terv összeállításánál alapvető elvárás közösségünknél. A terveknek és az abból születő projekteknek hozzá kell járulnia a nők, romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától.Térségünk jelentős számú roma származású lakossága és hátrányos helyzete kiemelten fontos részét képezi stratégiánknak az esélyegyenlőség.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

217

A Dél – balatoni Helyi Közösség (DBHK) elhelyezkedési rendszere speciális tagolással bír. Egy fordított „U” alakzatban elhelyezkedő térségi rendszer, melynek a Balaton közvetlen agglomerációjában elhelyezkedő települései a térségi átlag adottságok (demográfia, települések gazdasági helyzete, gazdasági stabilitás, munkahely lehetőség) többszörösei a tőlük beljebb fekvő, átlagosan 10 kilométernél távolabb eső területi peremterületekétől. A DBHK települései a Balaton Törvény hatálya alá tartoznak 96 %-ban.

Az I. NFT OP-i általi DBHK területi fejlődés nagyon heterogén képet mutat. A belső, rurális szempontból hátrányosabb helyzetű térségekben az alap- infrastrukturális, közösségi szolgáltatás rendszerfejlesztésre fektették a térségi érintettek a hangsúlyt fejlesztési programjaik kialakításban, míg a jobb körülményekkel bíró Balaton közeli települések már képesek voltak olyan közösségi jellegűnek mondható, szakmai programok irányában való elmozdulásra is, amely nem egy, a jelenben realizálódó, hanem középhosszú időtávban értékelhető, addicionális értékteremtéssel bírhatnak. (településrendezési stratégiák kialakítása, szegmentált turisztikai fejlesztések) A települési fejlődési pályák között megfigyelhető bizonyos szimmetrikus fejlődési tengely (egyfelől a nyugat-kelet irányú, Balaton parti települések esetében, ahol konstans fejlődési tendenciát jeleznek az egyes ágazati mérőszámok is az NFT I. időszak bázis értékeihez képest). A Gamás – Balatonlelle vonalas rendszerre „felfűzött” települések esetében már nyomon követhető a rurális belső – somogyi jellemző adottságok (munkanélküliség, elöregedő lakosság, fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása). Ennek ellenére az itt meglévő vonalas infrastruktúra rendszer, a DBHK keleti – oldal szektorában mutat olyan impulzusokat, amely a mikrotérségi fejlődés által a leendő közösségi térfejlődésben olyan adaptálható mintákkal szolgálhat, amely több területen is alkalmazhatók lesznek (szegmentált turizmusfejlesztés, „öko” szemléletű mezőgazdaság). A DBHK nyugati oldalára felzárkózásra készülő térségi modell állapota mondható el.

A Dél – balatoni Helyi Közösség (DBHK) elhelyezkedési rendszere speciális tagolással bír. Egy fordított „U” alakzatban elhelyezkedő térségi rendszer, melynek a Balaton közvetlen agglomerációjában elhelyezkedő települései a térségi átlag adottságok (demográfia, települések gazdasági helyzete, gazdasági stabilitás, munkahely lehetőség) többszörösei a tőlük beljebb fekvő, átlagosan 10 kilométernél távolabb eső területi peremterületekétől. A DBHK települései a Balaton Törvény hatálya alá tartoznak 96 %-ban.

Az I. NFT OP-i általi DBHK területi fejlődés nagyon heterogén képet mutat. A belső, rurális szempontból hátrányosabb helyzetű térségekben az alap- infrastrukturális, közösségi szolgáltatás rendszerfejlesztésre fektették a térségi érintettek a hangsúlyt fejlesztési programjaik kialakításban, míg a jobb körülményekkel bíró Balaton közeli települések már képesek voltak olyan közösségi jellegűnek mondható, szakmai programok irányában való elmozdulásra is, amely nem egy, a jelenben realizálódó, hanem középhosszú időtávban értékelhető, addicionális értékteremtéssel bírhatnak. (településrendezési stratégiák kialakítása, szegmentált turisztikai fejlesztések) A települési fejlődési pályák között megfigyelhető bizonyos szimmetrikus fejlődési tengely (egyfelől a nyugat-kelet irányú, Balaton parti települések esetében, ahol konstans fejlődési tendenciát jeleznek az egyes ágazati mérőszámok is az NFT I. időszak bázis értékeihez képest). A Gamás – Balatonlelle vonalas rendszerre „felfűzött” települések esetében már nyomon követhető a rurális belső – somogyi jellemző adottságok (munkanélküliség, elöregedő lakosság, fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása). Ennek ellenére az itt meglévő vonalas infrastruktúra rendszer, a DBHK keleti – oldal szektorában mutat olyan impulzusokat, amely a mikrotérségi fejlődés által a leendő közösségi térfejlődésben olyan adaptálható mintákkal szolgálhat, amely több területen is alkalmazhatók lesznek (szegmentált turizmusfejlesztés, „öko” szemléletű mezőgazdaság). A DBHK nyugati oldalára felzárkózásra készülő térségi modell állapota mondható el.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

218

Ez a gyakorlatban a Marcali Kistérséghez került négy Balaton parti település és Marcali város fúzión alapuló kapcsolatrendszere és együttműködési partnerségén nyugvó középtávú felzárkózási (5-8 év) fejlődési pálya kijelölését biztosíthatja a térségben élők számára. A legfontosabb közösségi tér és fejlődés iránti igény a Lengyeltóti Kistérség 10 települése számára van jelen a DBHK területének közepén, hisz a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű térségei között található. Fontos megemlíteni, hogy itt is jelentős közösségi célú infrastrukturális fejlődési projektek valósulhattak meg az I. NFT által, a fejlesztések két kistérségi mikro-központban, Lengyeltóti és Somogyvár településeken koncentrálódtak a fejlesztések 65-70 %-ban. Ezzel párhuzamosan kisebb volumenű, települési infrastruktúrafejlesztések is megvalósultak. (sportcsarnok, szociális-, oktatási intézmény rekonstrukció), amely a teljes kistérségi társadalmi és szolgáltatási hálót erősítik.

Ez a gyakorlatban a Marcali Kistérséghez került négy Balaton parti település és Marcali város fúzión alapuló kapcsolatrendszere és együttműködési partnerségén nyugvó középtávú felzárkózási (5-8 év) fejlődési pálya kijelölését biztosíthatja a térségben élők számára. A legfontosabb közösségi tér és fejlődés iránti igény a Lengyeltóti Kistérség 10 települése számára van jelen a DBHK területének közepén, hisz a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű térségei között található. Fontos megemlíteni, hogy itt is jelentős közösségi célú infrastrukturális fejlődési projektek valósulhattak meg az I. NFT által, a fejlesztések két kistérségi mikro-központban, Lengyeltóti és Somogyvár településeken koncentrálódtak a fejlesztések 65-70 %-ban. Ezzel párhuzamosan kisebb volumenű, települési infrastruktúrafejlesztések is megvalósultak. (sportcsarnok, szociális-, oktatási intézmény rekonstrukció), amely a teljes kistérségi társadalmi és szolgáltatási hálót erősítik.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

219

EgyüttműködésA Dél Balatoni Leader Akciócsoport (továbbiakban: DBLA) alapja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnersége, akik együttműködésének célja a térség számára LEADER források megszerzése. Ez az együttműködés kell, hogy felügyelje a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésének és megvalósításának folyamatát.A helyi akciócsoportot alkotó szereplők egymás közötti konzorciumi szerződés aláírásával deklarálják elkötelezettségüket a Terv együttes, szabályos és lehető leghatékonyabb végrehajtására.Az együttműködés minősége életfontosságú a DBLA működése szempontjából. A helyi akciócsoport működését veszélyezteti, ha bármely szektor, vagy bármely érdek túlsúlyban van a többihez képest. A DBLA felépítése biztosítja a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony képviseletét. Az önkormányzatok szerepe meghatározó a helyi akciócsoport működése szempontjából, ugyanakkor többséget biztosítottunk a többi helyi szereplő bekapcsolódására és hatékony részvételt biztosítunk nekik a stratégiai terv megalkotásában és azok végrehajtási mechanizmusaiban. A helyi akciócsoportok tagjai helyben lakó, vagy tevékenységüket tekintve helyben működő személyek és szervezetek.

DöntéshozásA DBLA közgyűlésén létrehozta az előírásoknak megfelelő TKCS-t, amely a fő prioritásokat kidolgozza, intézkedéseket rendelnek hozzá, forrásokat allokálnak ezekhez. A Közösség közgyűlése hozza meg azonban a döntéseket, ezzel biztosítja a Közösség, hogy a stratégiai terve teljes társadalmi támogatáson nyugszik.A pályázatok kiírását a Dél-Balatoni Leader ZRt. Stratégiai Bizottsága fogja előkészíteni. A 25 fős döntéshozó testület a 193/2007-es FVM rendeletben meghatározott szervezeti és kistérségi arányok alapján lett összeszervezve. A Stratégiai Bizottság intézkedéseit a Dél-Balatoni Leader ZRt.

EgyüttműködésA Dél Balatoni Leader Akciócsoport (továbbiakban: DBLA) alapja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnersége, akik együttműködésének célja a térség számára LEADER források megszerzése. Ez az együttműködés kell, hogy felügyelje a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésének és megvalósításának folyamatát.A helyi akciócsoportot alkotó szereplők egymás közötti konzorciumi szerződés aláírásával deklarálják elkötelezettségüket a Terv együttes, szabályos és lehető leghatékonyabb végrehajtására.Az együttműködés minősége életfontosságú a DBLA működése szempontjából. A helyi akciócsoport működését veszélyezteti, ha bármely szektor, vagy bármely érdek túlsúlyban van a többihez képest. A DBLA felépítése biztosítja a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony képviseletét. Az önkormányzatok szerepe meghatározó a helyi akciócsoport működése szempontjából, ugyanakkor többséget biztosítottunk a többi helyi szereplő bekapcsolódására és hatékony részvételt biztosítunk nekik a stratégiai terv megalkotásában és azok végrehajtási mechanizmusaiban. A helyi akciócsoportok tagjai helyben lakó, vagy tevékenységüket tekintve helyben működő személyek és szervezetek.

DöntéshozásA DBLA közgyűlésén létrehozta az előírásoknak megfelelő TKCS-t, amely a fő prioritásokat kidolgozza, intézkedéseket rendelnek hozzá, forrásokat allokálnak ezekhez. A Közösség közgyűlése hozza meg azonban a döntéseket, ezzel biztosítja a Közösség, hogy a stratégiai terve teljes társadalmi támogatáson nyugszik.A pályázatok kiírását a Dél-Balatoni Leader ZRt. Stratégiai Bizottsága fogja előkészíteni. A 25 fős döntéshozó testület a 193/2007-es FVM rendeletben meghatározott szervezeti és kistérségi arányok alapján lett összeszervezve. A Stratégiai Bizottság intézkedéseit a Dél-Balatoni Leader ZRt.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

220

10 fős igazgatóságának kell jóváhagynia, mielőtt a kiírások életbe lépnének. Annak érdekében, hogy a Stratégiai Bizottság és a döntéshozó testület tagjai között megfelelően, egyértelműen és világosan meghatározottak a feladatok és felelősségi körök, SZMSZ-t készít az igazgatóság, amit a közgyűlés fog elfogadni.

Adminisztrációs kapacitás – gesztor szervezetA DBLA napi szintű működéshez megfelelő adminisztratív kapacitásra van szüksége. Ez a szervezet a Leader ZRt. (gesztor szervezet) látja el a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés stb.). A gesztor a DBLA munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza.A Leader ZRt. leendő munkavállalói biztosítják a közösség számára az adminisztrációs kapacitás rendelkezésre állását, 11 fős igazgatósága az operatív döntéshozatali szervezetet, 15 fős Felügyelő Bizottsága a folyamatos kontrollt, 21 fős stratégiai bizottsága a szakmai munkát.

MűködtetésÚgy gondoljuk a helyi közösségek bevonása és ezek támogatásának fenntartása alapvető sikerfeltétel a LEADER teljes folyamatában. Meg kell teremteni a javaslatok helyi közösségi véleményeztetésének lehetőségét és elmagyarázni a helyi fejlesztési terv folyamatát, végrehajtását.

10 fős igazgatóságának kell jóváhagynia, mielőtt a kiírások életbe lépnének. Annak érdekében, hogy a Stratégiai Bizottság és a döntéshozó testület tagjai között megfelelően, egyértelműen és világosan meghatározottak a feladatok és felelősségi körök, SZMSZ-t készít az igazgatóság, amit a közgyűlés fog elfogadni.

Adminisztrációs kapacitás – gesztor szervezetA DBLA napi szintű működéshez megfelelő adminisztratív kapacitásra van szüksége. Ez a szervezet a Leader ZRt. (gesztor szervezet) látja el a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés stb.). A gesztor a DBLA munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza.A Leader ZRt. leendő munkavállalói biztosítják a közösség számára az adminisztrációs kapacitás rendelkezésre állását, 11 fős igazgatósága az operatív döntéshozatali szervezetet, 15 fős Felügyelő Bizottsága a folyamatos kontrollt, 21 fős stratégiai bizottsága a szakmai munkát.

MűködtetésÚgy gondoljuk a helyi közösségek bevonása és ezek támogatásának fenntartása alapvető sikerfeltétel a LEADER teljes folyamatában. Meg kell teremteni a javaslatok helyi közösségi véleményeztetésének lehetőségét és elmagyarázni a helyi fejlesztési terv folyamatát, végrehajtását.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt.

Documents