HAJDÚ MIHÁLYbollakalman.hu/Kiadvanyok/NyPFuzetek/PkFuz_PDF/HajduM.pdf7 HAJDÚ MIHÁLY ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA (1963–2003.) Rövidítések: NévÉrt = Névtani Értesít ő,

1

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

20.

HAJDÚ MIHÁLY

Budapest 2007

2

Sorozatszerkesztő:

Bolla Kálmán

Technikai szerkesztő: Földi Éva

Munkatárs:

ISBN 963 462 945 ?

© Bolla Kálmán

Kiadja. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva.

Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.:

3

HAJDÚ MIHÁLY

4

Üres lap

5

HAJDÚ MIHÁLY ÖNVALLOMÁSA 1933-ban születtem, Orosházán. Itt végeztem el középiskolai tanulmányaimat és már középiskolás koromban, úgy hetedik-nyolcadik gimnazista koromban a nyelvészet iránt fölkelt az érdeklődésem. De nem jobban, mint ahogy a matema-tika vagy a biológia érdekelt, és akkor még nem gondoltam arra, hogy nyelvész lesz belőlem valaha is.

Érettségi után képesítés nélkül tanítani kezdtem. Egyetemre akkor abban az időben nemigen lehetett vagy nehezen lehetett bejutni és egy tanyai iskolában kezdtem a működést. Már ez is a nyelvjáráskutatásra terelte a figyelmemet és az orosházi származás is részben meghatározta a nyelvjáráskutatás iránt való ér-deklődésemet.

Először orosz szakon végeztem el a főiskolát levelező úton Szegeden, majd pedig kiegészítő magyar szakot végeztem, ugyancsak Szegeden.

A szegedi főiskolán igen jó nyelvészképzést kaptam és akkor döntöttem el azt, hogy a nyelvészettel behatóbban is foglalkozom. Amikor elvégeztem a fő-iskolát magyar, majd később angol szakon, azután egyetemre jelentkeztem és ugyancsak levelező tagozaton folytattam az egyetemi tanulmányokat magyar-könyvtár szakon.

Itt már határozott nyelvész indítással kezdtem az egyetemet. Dolgozataim, szakdolgozatom, majd később a doktori dolgozatom is nyelvjárási témájú volt.

Továbbra is dolgoztam és tanítói munkám mellett, majd középiskolai tanári munkám mellett nyelvjáráskutatással foglalkoztam.

Aspiratúrára jelentkeztem 1965-ben és akkor Benkő Loránd professzor úr hívta föl a figyelmem, vagy terelte az érdeklődésem a névtan felé. Először is az újabb kori személynevek vizsgálatát tartotta szükségesnek és fontosnak, úgy-hogy ebben a témában jelentkeztem aspiratúrára és 1971-ben védtem meg kan-didátusi értekezésemet újabbkori személyneveink kutatásai címmel.

A személynév kutatás és általában a névtan ezután meghatározó erejű volt további ténykedésem, működésem folyamán, de nem mondtam le természetesen a nyelvjáráskutatásról sem. Egyrészt a hazulról hozott anyanyelvjárásnak a bon-colgatása, vizsgálata, másrészt pedig a nyelvjárási szöveggyűjtés, szöveglejegy-zés az, ami különösen érdekelt és amivel sokat foglalkoztam.

A névtani munkásság azonban egyre kevesebb időt és teret engedett más el-foglaltságoknak. Sajtó alá rendeztem kandidátusi dolgozatom egyik részét, a becéző nevekkel foglalkozót, XVIII., XIX., XX. századi becéző nevekkel fog-lalkozó részt, ami meg is jelent később. Majd részt vettem a földrajzi névgyűjtés

6

mozgalmában. Először Somogy, Vas majd Tolna megyében ellenőriztem és tettem közzé anyagot.

Közben kisebb cikkeim jelentek meg, névtani, nyelvjárástani témában és Kázmér Miklóssal egy nyelvjárási olvasókönyvet állítottunk össze.

A névtani kutatás régóta hiányolja az alapos irodalomfölmérést, egy, minden részletre kiterjedő bibliográfia elkészítését. Ezért határoztam el azt, hogy a kö-vetkező években először is a megjelent magyar névtani irodalmat számba ve-szem és egy lehetőleg teljes névtani bibliográfiát készítek.

További tervem a családnévkutatás, a személynévkutatás, de semmiképpen sem hanyagolnám el mellette a földrajzi nevek, helynevek, és a nyelvjárási ku-tatásokat.

Nemrégen indult egy kis sorozat az egyetem kiadásában Magyar Személyné-vi Adattárak címmel, ennek a sorozatnak a szerkesztését csinálom és a követke-zőkben szeretném elérni azt, hogy amennyire lehet, a mai magyar családneveket összegyűjtsük és egy mai magyar családnévi szótárt készítsünk, amit esetleg később egy családnévkataszterré lehet bővíteni.

Hasonló igény és szükségessége lenne e keresztnevek összegyűjtésének is. Ez is még a tudomány előtt álló feladat. Természetesen, hogy mihez lesz erőm és időm, azt előre megmondani nem lehet. A felvétel 1976. október 15-én készült. A pályakép fontosabb adatai

Tudományos-közéleti tevékenység

1961 óta a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja 1972 –1974 között titkára, 1975-től máig a választmány tagja

1976 - 1984 között a Névtudományi Szakosztály titkára 1985-töl megszüntéig a Névtu dományi Szakosztály elnöke 1975 - 1980 között a Csüry Bálint-emlékérem Bizottság tagja 1980-tól máig a Csűry Bálint-emlékérem és -díj Bizottság elnöke 1964 óta a Magyar Néprajzi Társaság tagja 2000-től a Magyar Néprajzi Társaság érdemes tagja 1980 óta a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja 1975 - 1985 között az MTA Magyar Nyelvészeti Szakbizottság tagja 1977 - 1999 között a néprajzi és nyelvjárási pályamunkákat bíráló országos zsűri tagja

Professzori habilitációs bírálatok

1990. Papp György: Közlési szimbólumok - szimbolikus kommunikáció 1997. Zsigmond Győző: Az erdélyi csillagismeret

Kandidátusi értekezés bírálata 1972. Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén

7

HAJDÚ MIHÁLY ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA (1963–2003.)

Rövidítések: NévÉrt = Névtani Értesítő, HungÉrt = Hungarológiai Értesítő,

1963.

A kasos méhészkedés hagyományai Orosházán és környékén. - Méhé-szeti tájszótár. In: A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1961-1962. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1963. 171-235.

A Orosháza környéki kasos méhészetről. = MNyj IX (1963), 149-55.

1965.

Disznóvágás Orosházán. In: A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. 1963–1964. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 227-48.

Orosháza népi állattartás a (Gulyás Mihály és Szabó Mihály társszer-zőkkel). In: Orosháza története és néprajza I-II. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. II, 186-293.

Népi jogélet Orosházán (Kovács Ferenc társszerzővel). In.: Orosháza története és néprajza I-II. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. II, 461-93.

Orosházi népmesék. In: Orosháza története és néprajza I-II. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. II, 563-75.

Orosháza bibliográfiája (Szabó Ferenc társszerzővel). In: Orosháza története és néprajza I-II. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. II, 647-656.

Népi disznótartás Szeghalmon. In: Sárréti írások. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 119-32.

A helyesírás tanításának problémája a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatán. = Mezőgazdasági Szakoktatás. VIlI, 4. sz. 40-6.

A helyesírás tanítása a középiskolák levelező tagozatán. = NyrLXXXIX (1966), 345-53.

1967.

Nyelvjárástörténeti adatok a becézőnevek funkciójának vizsgálatához = MNy LXIII (1967), 238-44.

Adatok a személynevek földrajzi különbségeinek vizsgálatához = Nyr XCI (1967), 293-7.

Névadási szokások Csanádapácán száz évvel ezelőtt. = Békési Élet 3. sz. 86-92.

1968.

Adatok a XVIII-XX. század névdivatjának földrajzi vizsgálatához = MNy LXN (1968), 232-45.

Százéves a békéscsabai zsargonszótár. Toronyai János tolvajnyelvszótárának elemző bemutatása. = Békési Élet 1968. évf. 1. sz. 93-100.

Mező András, A baktalórántházi járás földrajzi nevei. (Ism.) = Nyr XCII (1968), 475-6.

Kálmán Béla, A nevek világa. (Ism.) = Békési Élet. 1968. évf. 2. sz. -261-2.

1969.

Az orosháziak története 1744 elött. Településtörténeti tanulmány csa-ládnevek kutatása alapján. = Békési Élet. 1969. évf. 2. sz. 191-2009.

A becézőnevek földrajzi különbségei három Békés megyei helység XIX századból való iskolai anyakönyvei alapján. = MNyj XV, 67-78.

Személynévkutatásunk 1960 és 1967 között. = MNy LXV, 93104, 239-51.

1970.

Az élő becézőnevek és a becézőnév-rendszer. In: Névtudományi elő-adások. II. Névtudományi Konferencia, Budapest, 1969. Szerk.: Kázmér Miklós és Végh József. = NytudÉrt. 70. sz. ) 64-7. Ismertetés: Irene Pogány, Die II. Landeskonferenz zur Namenforschung in Ungarn (2-4.9. 1969. Budapest). = Acta Linguistica. XXI (1971), 180.

Keresztneveink és becézőneveink újabbkori vizsgálata. 1770-1970. I-II. Kandidátusi értekezés. 1400 p. Kézirat.

1971.

Az orosházi méhészkedés szakszókincse. = Nyelvtudományi Dolgoza-tok. 7. sz. ELTE kiad. Budapest, 133 lap Ismertetés: Gunda Béla = Ethnographia. 1976. 310-1.

Az Ormánság XVI. századi keresztnevei. = MNy LXVII, 180-7.

Az újabbkori személynevek kutatásának módszerei. In: A magyar nyelv kutatásának és oktatásának módszertani kérdései. Szerk.: Hajdú Mi-hály és Pusztai Ferenc. = Nyelvtudományi Dolgozatok 6. sz. 35-53.

Zselicségi nyelvjárási szövegek. = MNy LXII, 235-9.

Mező András, A Várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század közepén. (Ism.) = Szabolcs-Szatmári Szemle. VI, 123-6.

Mező András, 1. A Várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század köze-pén. 2.

Nagykálló személynevei a XVI. és XVIII. században. (Ism.) = Nyr XCV, 370-4.

8

Hajdubibliog2

1985.

A névvé válás folyamatáról. In: Név és névkutatás. Az Inczefi Géza halá-lának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szeged, 1984. április 1314. Szerk.: Békési Imre. Bp., 1985 (MNyTK 170. sz.) 29-34.

A Garam-Ipoly közének személynevei a XV-XVl. században. II. rész. = NévÉrt 10. sz. 35-47.

Ki tud róla? Mit tud róla? Szalay Béla erdélyi névgyűjtőről. = NévÉrt 10. sz. 185.

Ki ad az utcáknak nevet? = NévÉrt 10. sz. 187.

Tizenkét gyermek(név) egy családban. = NévÉrt 10. sz. 189.

Az angol felső-középosztály névdivatja 1984-ben. = NévÉrt 10. sz. 190.

Névválasztás a Szovjetunióban. = NévÉrt 10. sz. 191-2.

Szabadvers a magyar keresztnevekről. = NévÉrt 10. sz. 192. Hivatkozás: J. Soltész Katalin, Névkutatás és névkultúra. In: Névtudomány és Művelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp. 1989. 13.

Névadás, névválasztás, becenevek az irodalomban. = NévÉrt 10. sz. 193.

Színnevek az intézménynevekben. = NévÉrt 10. sz. 194.

Szabó T. Attila 80 éves. = NévÉrt 10. sz. 195-7.

Joyce Miles: The House Names Book. (Ism.) = NévÉrt 10. sz. 165-6.

Dávid Géza: A Simontornyai szandzsák a 16. században. (Ism.) = NévÉrt 10. sz. 168-72.

Kecel története és néprajza. Szerk.: Bárth János. (Ism.) = NévÉrt 10. sz. 179-80.

Ábrahám Imre: Főbb frazeológiai szókapcsolatok Nyúl község mai nyel-vében. (Ism.) = HungÉrt VII, 245.

Baranya megye földrajzi nevei. 1-11. Szerk.: Pesti János. (Ism.) = HungÉrt VII, 246-7.

9

Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Közzéteszi: Jankovich B. Dénes. (Ism.) = HungÉrt VII, 248.

Az orosházi múzeum köré szerveződött munkatársi gárdáról. In: A mú-zeum szolgálatában. Szerk. Nagy Gyula. Békéscsaba, 1986. 158-60.

Útmutató az állandó szókapcsolatok gyűjtéséhez. Melléklet a Honisme-ret XIV, 3. számában 8 p.

Szabó T. Attila 80 éves. = Honismeret. XIV, 3. sz.

Vélemény Szabó T. Ádám egyik utcaelnevezési javaslatáról. = NévÉrt 11. sz. 94.

Ágoston Mihály, A földrajzi nevek írásmódja. (Ism.) = HungÉrt VIII, 275.

Balázs Géza, Firkálások a gödöllői HÉV-en. (Ism.) = HungÉrt VIII, 276.

Baranya megye földrajzi nevei. I-II. Szerk. Pesti János. (Ism.) = HungÉrt VIII, 276-8.

Debrecen utcanevei. Szerk. Nábrádi Mihály. (Ism.) = HungÉrt VIlI, 282-3.

Penavin Olga, Horvátországi (szlavóniai) magyar nyelvjárási atlasz. (Ism.) = HungÉrt VIII, 194-5.

Rácz Sándor, Földeák és környéke táj szótára. (Ism.) = HungÉrt VIII, 295-6.

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. IV. Szerk. Molnár Károly. (Ism.) = HungÉrt VIII, 298.

1987.

Az 1773. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. Magyar Névtani Dolgozatok. 74. sz. ELTE kiadás. Budapest, 1987. 170 lap

Adatok a XVI. század ö-zéséhez. = MNy LXXXIII, 443-8.

Adatok Békés város í-zésének történetéhez. = Uralisztikai Tanulmányok. 2. sz. 175-80.

A szer helyneveinkben. II. = NévÉrt 12. sz. 55-65.

A XXXII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi té-májú dolgozatai. = MNy LXXXIII, 216-8.

Komárom megye földrajzi nevei. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc.

10

(Ism.) = MNy LXXXIII, 216-8.

Ózd környéki szarvasmarhanevek. (Csikász Zoltán társszerzővel). = NévÉrt 12. sz. 221-2.

Víznévhasználat a Nyárád mentén. = NévÉrt 12. sz. 255-6.

Gépkocsiparkolók elnevezései. = NévÉrt 12. sz. 264.

A vezetéknevek táji jellegzetességei. = NévÉrt 12. sz. 264-5.

Névadás, névválasztás, becenevek az irodalomban. = NévÉrt 12. sz. 267-8.

Pifkó Péter, Esztergom utcanevei. (Ism.) = NévÉrt 12. sz. 230-2.

Bereznai Zsuzsanna, Falucsúfolók az Egri járásban. (Ism.) = HungÉrt IX, 181-2.

Boross József - Szüts László, A mai magyar argó kisszótára. (Ism.) = HungÉrt IX, 183.

Erdélyi Erzsébet, Nagykőrös utcaneveinek története 1850 és 1982 között. (Ism.) = HungÉrt IX, 185.

Fülöp László, A sárvári kovácsmesterség szakszókincse. (Ism.) = HungÉrt IX, 185-6.

Hidvégi Lajos, Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke település-történetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján. (Ism.) = HungÉrt IX, 189.

Kakuk Mátyás, Hangtani változások Kunszentmárton XVIII-XIX. száza-di családneveiben. (Ism.) = HungÉrt IX, 192.

Komárom megye földrajzi nevei. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. (Ism.) = HungÉrt IX, 193-4.

Kovács Ákos: Magyarországi falvédőföliratok. (Ism.) = HungÉrt IX, 194.

Könyvecse. Az szent apostoloknak méltóságokról. 1521. (Ism.) = HungÉrt IX, 194-5.

Néma Lajos, Visk és Szlatina ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 199.

Albert Zsuzsanna: Harasztkerék ragadványnevei. = HungÉrt IX, 199. (Ism.).

Rácz Sándor, Marosiele ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 199.

11

Kovács Jenő, Mersevát személynevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 199.

Ivádyné Gyenge Ilona, Ivád ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 200.

Elek Margit, Polgár ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 200.

Szép Katalin, Magyarszerdahely személynevei. (Ism.) = HungÉrt IX. 200.

Rácz Sándor, Ferencszállás és a volt báró Gerliczy-majorok lakosságá-nak ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt 200.

Virág Gábor, Csantavér családnevei. (Ism.) = HungÉrt IX,200.

Név és névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szerk. Békési Imre. (Ism.) = HungÉrt IX, 201-3.

Penavin Olga, Kúla és környéke földrajzi neveinek adattára. (Ism.) = HungÉrt IX, 207.

Pifkó Péter, Esztergom utcanevei. (Ism.) = HungÉrt IX, 208.

Timaffy László, A kisaiföldi kocsik és szekerek szakszókincsének nyelv-atlasza és szótára. (Ism.) = HungÉrt IX, 210ll.

Vitányi Borbála, Thury Zoltán írói névadása. (Ism.) = HungÉrt IX, 211.

1988.

A magyar nyelv rétegeződése, táji tagolódása. 1-11. (Előszó, szerkesztés és másodközlésű tanulmányok). TankK Budapest, 1988. 807 p.

A XVI. századi nyelvjárások néhány kérdéséhez. In: A magyar nyelv rétegeződése. Szerk. Kiss Jenő és Szüts László. AkK Budapest, 1988. 402-8.

Adalék nőneveink korai divatjához. In: Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Szerk. nélkül. ELTE kiadás. Budapest, 1988. 61-5.

A nyelvjárások helyzete és változásai. In: Népnyelvkutatás és iskola. Szerk. Ördög Ferenc. MNyTK. 184. sz. 9-16.

Boros Edit, Beszélő nevek a Káli-medencében. (Ism.) = HungÉrt X, 149.

Bura László, A moldvai csángó nyelvjárás a-zása. (Ism.) = HungÉrt X, 149.

Hajas Andrea, A nagykanizsai kovácsmesterség szakszókincse. (Ism.) = HungÉrt X, 152.

12

Körmendi Géza, Komárom megye helységneveinek rendszere. (Ism.) = HungÉrt X, 153-4.

Lakatos Demeter, Csángó strófák. (Ism.) = HungÉrt X, 154-5.

Halász Péter, Klézse (Cleja) helynevei. (Ism.) = HungÉrt X, 157-8.

Vitányi Borbála, Papp Dániel Írói névadása. (Ism.) = HungÉrt X, 158.

Kovács Zita, Magyar Bútornevek. (Ism.) = HungÉrt X, 158.

D. Varga László, Deregnyő helynevei. (Ism.) = HungÉrt X, 158-9.

Csige Katalin, Személynevek frazeológiai egységekben. (Ism.) = HungÉrt X, 159.

Gyergyák Krisztina, Magyarország szarvasmarhanevei. 1895. (Ism.) = HungÉrt X, 159.

BnTER ANIKÓ, Endrefalva keresztnevei. 1734-1979. (Ism.) = HungÉrt X, 159-60.

Huley Alfréd, Gerendási ragadványnevek. (Ism.) = HungÉrt X, 160.

Mészáros Edit, Zalacséb személynevei. (Ism.) = HungÉrt X, 160.

Ficzekné Molnár Mária, Magyarlak mai kereszt- és becenevei. (Ism.) = HungÉrt X, 160-1.

Matijevics Lajos, Bácska történeti víznevei. (Ism.) = HungÉrt X, 161.

Pais Dezső és a szülőföld. (Dokumentumok) Szerk. Németh László. (Ism.) = HungÉrt X, 162-3.

Sipos Jenőné Somodi Mária, A makói hagymatermesztés szakszókincse. (Ism.) = HungÉrt X, 164.

Die Steuerkonskription des Sandschaks Stuhlweiszenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. Hunyadi István közreműködésével összeállította Matuz József. (Ism.) = HungÉrt X, 165.

Szabó József, A nagykónyi nyelvjárás. (Ism.) = HungÉrt X, 165-7.

Szolnok megye földrajzi nevei. 1. A Jászberényi járás. Közzétette: Farkas Ferenc. (Ism.) = HungÉrt X, 168-9.

Zala megye földrajzi nevei. II, A Keszthelyi járás. Közzétette: Markó Imre Lehel, Rónai Béla, Varga Mária, Vitányi Borbála. (Ism.) = HungÉrt X, 169.

13

1989.

Magyarország történeti helységnévtára. (1773-1808). Árva megye. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat kiadása. Budapest, 1989. 95 p.

Az 1873. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. Magyar Návtani Dolgozatok. 81. sz. ELTE kiadás. Budapest, 1989. 346 p.

A személynevek és az egyéb tulajdonnevek gyűjtése, kutatása (1980-1986). In: Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtu-dományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. Évfor-dulóján. (Zalaegerszeg, 1986. október 8-10.) Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp., 1989. (MNyTK. 183. sz.) 47-61.

Sarusi Mihály "Magyar Krisztus" című könyvének nyelvjárásiassága. = Jászkunság. XXXV, 10. sz. 26-32.

A XXXIV. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi témájú dolgozatai. = MNy LXXXV, 226-30.

A XXXV. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi té-májú dolgozatai. = MNy LXXXV, 352-6.

Die Steuekonskription des Sandschaks Stuhlweiszenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. (Ism.) = MNy LXXXV, 480-3.

Balázs Géza, Sátorfirkálások. (Ism.) = HungÉrt XI, 498.

Bura László, Szatmári szólások és közmondások. (Ism.) = HungÉrt XI, 500.

Csányiné Witilinger Mária, Egy miskolci szakközépiskola diákszavai. (Ism.) = HungÉrt XI, 500-1.

Gálffy Mózes, Székelyföldi tájszók. (Ism.) = HungÉrt 504-5.

Halászné Zelnik Katalin, Mo1dvai csángó növénynevek. (Ism.) = HungÉrt XI, 506.

Imre Samu, Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése a Ma-gyar Nyelvatlasz alapján. (Ism.) = HungÉrt XI, 507.

É. Kiss Katalin, Configurationality in Hungarian. (Ism.) = HungÉrt XI, 509-10.

Kovács Antal, A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. (Ism.) = HungÉrt XI, 511.

14

Kovács Antal, Járok-kelek gyöngyharmaton ... = HungÉrt XI, 511-2. (Ism.).

Lábad! Károly, Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. (Ism.) = HungÉrt XI, 512-3.

Balogh László, Olcsva helynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 514.

Nyárádyné Bojtor Rozália, Nagyigmánd személynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 514.

Koncz Sándorné, Pest megye helységneveinek rendszere. (Ism.) = HungÉrt XI, 515.

Kocsis Annamária, Hahóti kutyanevek. (Ism.) = HungÉrt XI, 515.

Halász Péter, Pusztina(Pustiana)helynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 515.

Balogh László, Vitka helynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 516.

Boros Edit, Ajka utcanevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 516.

Kurtucz Mihály, Kisiratos helynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 516.

Balázs Géza - Várkonyi Ildikó, Tulajdonnevek a magyar népmesékben. III. (Ism.) = HungÉrt XI, 517.

Boros Edit, Ajka külterületi helynevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 517.

Szathmáry József, Királyhelmec (Kral'ovsky Chlmec) és környéke hely-nevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 518.

Bura László, Szatmárnémeti (Satu Mare) utcanevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 518-9.

Rácz Sándor, Bökény ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 519.

Iván László, Kalocsa környékének személynevei 1560-ban. (Ism.) = HungÉrt XI, 519-20.

Szaszkóné Sin Aranka, Nagykőrös XVII. századi összeírásai. (Ism.) = HungÉrt XI, 520.

Szép Katalin, Magyarszerdahely szólítónevei.(Ism.) = HungÉrt XI, 520.

Gellén Attiláné, Salköveskút ragadványnevei. (Ism.) = HungÉrt XI, 521.

Herényi István, A középkori Vas vármegye genealógiája. (Ism.) = HungÉrt XI, 521.

Nagy Géza, Karcsai szólások és közmondások. (Ism.) = HungÉrt XI, 52]-

15

2.

Nemcsák Pál, Aki bányász akar lenni ... Borsod és Gömör megyei bá-nyászszótár. (Ism.) = HungÉrt XI, 522.

Paczolay Gyula, Magyar - észt - német - angol - finn - latin közmondások és szólások - cseremisz és zürjén függelékkel. (Ism.) = HungÉrt XI, 523-4.

Cs. Szabó István, Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a XVIII–-XIX. századi Gyomáról. (Ism.) = HungÉrt XI, 5278.

Tóth Imre, Ipoly menti palóc tájszótár. Bemecebaráti és vidéke tájnyelve az 1930-] 940-es évek fordulóján. (Ism.) = HungÉrt XI, 533-4.

Villám Judit, Nagykőrösi tájszótár. (Ism.) = HungÉrt XI, 536-7.

1990.

Adalék a XVI. századi magyar nyelvjárások hangrendszeréhez. = MNy LXXXVI, 77-80.

Gérce nyelvjárásiassága helyneveinek fonémastatisztikái alapján. = EFF 3. sz. 61-4.

1991.

Középkori -monostora utótagú helyneveink tipológiájához. In: Emlék-könyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. MTA – ELTE kiadás. Budapest, 1991. 250-4.

A magyar névtudomány a nyelvjárástörténeti kutatás szolgálatában. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szüts László. AkK Budapest, 1991. 250-4.

Szenczi Molnár Albert, Dictionarivm Latinovngaricvm ... (Ism.) In: An-nales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. Tomus 1. Szerk. Büky Béla és Gyárfás Ágnes. Miskolc, 1991. 372-7.

Algyő és népe. Szerk. HEGYI ANDRÁS. (Ism.) = NévÉrt 13. sz. 126-7.

1992.

A XVI. századi Orosháza személynevei. In: Emlékkönyv a Táncsics Mi-hály Gimnázium és Szakközépiskola alapításának 50. évfordulójára. 1. Szerk. Fülöp Béla. Orosháza, 1992. 31–5.

Egy beceképző a XVI. században. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvene-dik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor és Laczkó Krisztina.

16

ELTE kiadás. Budapest, 1992. 105-7.

Tervezet a magyar tulajdonnevek történetének korszakolására. In: Tulaj-donnév-használatunk. Szerk. Farkas Ferenc. Magyar Névtani Dolgo-zatok 100. szám. ELTE kiadás. Budapest, 1992. 5-14.

Adatok XVII. századi lóneveinkhez. = NévÉrt 14. sz. 45-51.

Az írói névadás magyar bibliográfiája. = Helikon. 1992. 3-4. sz. 536-50. Ismertetés: Mária Opélová–Károlyi: = Onomasticky zpravodaj. XXXIV–XXXV. (1993-1994), 245-6.

Névtudományi folyóiratok és évkönyvek repertóriuma. = Helikon. 1992. 3-4. sz. 551-4.

A XXXVI. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgozatairól. = MNy LXXXVIII, 343-7.

A XXXVII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgozatairól. = MNy LXXXVIII, 485-7.

Simon Miklós - Visy József, Orvosi szófejtő tár. (Ism.) In: Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. Tomus II. Szerk. Büky Béla és Gyárfás Ágnes. Miskolc, 1992. 27-9.

1993.

Adatok az ly népnyelvi írásához a XVIII. század végéről és a XIX. szá-zad elejérőI.In: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza. ELTE kiadás. Budapest, 1993. 126-8.

Miskolci családnév-változtatások a XIX. században. In: Név-és szó-kincsvizsgálatok. Szerk. Bodáné Kovács Mária. Miskolc, 1993. 27-9.

A magyar nyelv története. In: Pannon Enciklopédia. A magyarság kézi-könyve. Szerk. Halmos Ferenc. Budapest, 1993. 568-71.

Magyar Nagylexikon. I. Főszerk. Élesztös László. Akadémiai kiadás. Budapest, 1994. Öt szócikk írása.

A XXXVIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgozatairól. = MNy LXXXIX, 98-101.

Végh József köszöntése 80. születésnapján. = MNy LXXXIX, 1213.

A II. Dialektológiai Szimpozion (Szombathely, 1987. augusztus 24-26.) előadásai. (Ism.) = MNy LXXXIX, 101-5

1994.

17

Magyar tulajdonnevek. Nemzeti TanK Budapest, 1994. 86 p. Ismertetés: Mizser Lajos = Pedagógiai Műhely. Nyíregyháza, XXII (1996), 1. sz. 58-9.

Magyarország történeti helységnévtára. 1773-1808. Liptó megye. (Szaszkóné Sin Aranka társszerzővel). Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat kiadása. Budapest, 1994. 155 p.

A családnév-változtatások szociológiai hátteréhez. = NévÉrt 16. sz. 5-12.

Új Magyar Irodalmi Lexikon. I-III. Főszerk. Péter László. Akadémiai kiadás. Budapest, 1994. 16 szócikk írása. Új kiadása 1997.

Kiegészítés a XVII. századi lónevekhez. = NévÉrt 16. sz. 98-9.

A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi össze-írása. Szerk. Udvari István. (Ism.) = NévÉrt 16. sz. 125-7.

Udvari István, A Mária Terézia-féle úrbérrendezések szlovák nyelvű dokumentumai. Adatok a szlovák népgazdaság- és társadalomtörté-netéhez. (Szepességi ruszin falvak népélete Mária Terézia korában). (Ism.) = NévÉrt 16. sz. 127-8.

Takács Péter - Udvari István, Szlovák nyelvű paraszti vallomások Mária Terézia korából. Adalékok zempléni ruszin és szlovák községek törté-netéhez. (Ism.) = NévÉrt 16. sz. 128-9.

Udvari István, Lengyelországi szepességi falvak népélete Mária Terézia korában. Adatok a gorálok névszótárához, gazdaság- és társadalomtör-ténetéhez. (Ism.) = NévÉrt 16. sz. 130-1.

1995.

Kisújszállás és környéke személynevei 1591-92-ben. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. ELTE kiadás. Budapest, 1995. 181-7.

Tanu és Válasz. - Két folyóiratcím születése. = NévÉrt 17. sz. 2937.

Janitsek Jenő 75 éves. = NévÉrt 17. sz. 137-9.

1996.

A régi magyar és finn keresztnévválasztásról. In: Ünnepi könyv Mikola

18

Tibor tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. JATE kiadás. Szeged, 1996. 111-4.

A votják mondavilág tulajdonneveiről. In: Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Szerk. Bereczki András és Klima László. Urálisztikai Ta-nulmányok. 7. sz. 110-3.

Az Alföld nyelvjárásai. In: A mi Alföldünk. Szerk. Rakonczai János és Szabó Ferenc. Nagyalföld Alapítvány kiadás. Békéscsaba, 1996. 55–76, és klny.

Személynevek. In: Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk. Sipos Lajos. Dunakanyar kiadás. Budapest, 1996. 155-8.

Helynevek. In: Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk. Sipos Lajos. Dunakanyar kiadás. Budapest, 1996. 159-63.

Szabolcs-Szatmár megye helynévgyűjteményei. (Ismertetések). = NévÉrt 18. sz. 128-34.

1997.

Szociolingvisztikai vizsgálat Orosháza két világháború közötti csa-ládneveiről. ELTE kiad. Bp., 1997. 28 lap (Magyar Névtani Dolgoza-tok 150. sz.)

A középmagyar kor személynévtörténete (1526-1772). I-III. 1598 lap. Kézirat. Ismertetés: Fábián Zsuzsa = Rivista Italiana di Onomastica. IV [1998], 207.

A tulajdonnév mint szófaji kategória. In: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (Miskolc, 1995. augusztus 28-30.) I - II. Szerk. B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. A Magyar Nyelvtudomá-nyi Társaság és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének kiadása. Budapest - Miskolc, 1997.471-7. Ismertetés: Fábián Zsuzsa: = Rivista Italiana di Onomastica. IV (1998), 1. sz. 208.

A magyar helységnevek jelentésszerkezete. In: Szavak - nevek - szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gá-bor. MTA Nyelvtud. Int. kiadás. Budapest, 1997. 125-32. Ismertetés: Kiss Antal: = MNyj XXXV [1998], 207-8.

A romániai magyar helynévgyűjtés. In: Európából Európába. Tanulmá-

19

nyok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére. Szerk. Csoma Zsig-mond és Viga Gyula. = Néprajzi Látóhatár. VI (1997), 322-7.

Hajdú Mihály Végh Józsefről. In: Végh József (1912 - 1997). A hetvenes évek magyar nyelvészei. Pályaképek és önvallomások. 49. sz. Sorozatszerk. Bolla Kálmán. Bp., 1997. 13-6.

A moldvai csángók 1696. évi összeírásának névtani vizsgálata. In: Szö-veg és stílus. Emlékkönyv a 70 éves Szabó Zoltán tiszteletére. Szerk. Péntek János. Kolozsvár, 1997. 202-7.

A 70 éves Rácz Sándor köszöntése. = Honismeret. XXV, 100-1.

1998.

A tulajdonnév "meghatározása". = NévÉrt 20. sz. (1998), 5-12.

Tulajdonnevek a nyelvi rendszerben. In: Tanulmányok a magyar nyelv-ről. Tanulmányok Fekete Péter 70. születésnapjára. Szerk. H. Varga Gyula. Eger, 1998.52-6.

A nyelvjárásterületek körülhatárolásának nyelvi eszközeiről. In: Ill. Dia-lektológiai szimpozion. Szombathely, 1992. augusztus 27-28. Szerk. Szabó Géza, Molnár Zoltán. Szombathely, 1998. (A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai. II.), 189-93. Ismertetés: Sebestyén Árpád: = MNyj XXXVI (1999), 146.

Mező András, A templomcím a magyar helységnevekben (11-15. szá-zad). (Ism.) = Nyr CXXII (1998), 357-63.

1999.

A tulajdonnevek egyalakúsága. In: Poliszérnia, homonímia. Szerk. Gecső Tamás. Bp., Tinta Kiadó, (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányo-zásához. II.) 85-90.

A tulajdonnevek az oktatásban. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1998. július 7-10. Szerk. V. Raisz Rózsa és Varga Gyula. Bp., 1999. (MNYTK. 212.), 436-42.

A tulajdonnevek helye a nyelvtan oktatásában. = Módszertani Lapok. Magyar.V (1999), 3. sz. 7-13.

A tulajdonnevek az iskolában. In: Az Apáczai Csere János Tanítóképző

20

Főiskola Évkönyve. 1998/99. Főszerk. Kovácsné Dr. Németh Mária. Győr, 1999. 143-50.

Nyelvtudomány-történeti vizsgálódás a tulajdonnevek szófaji besorolásá-ról a XIX. század közepéig. In: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. ELTE kiadás. Bp., 1999. 141-8.

Névutók a helynevekben. = MNyj XXXVII (1999), 187-92.

A személynevek közszói elemeiről. = NévÉrt 21. sz. 274-80.

Köszöntő [Mező András 60. születésnapján]. = NévÉrt 21. sz. 7-17.

Benkő Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. (Ism.) = MNy XCV (1999), 213-7.

Balassa Iván - Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei. (Ism.) = MNy XCV (1999), 349-53.

Lelkes György: A magyar helységnév-azonosító szótár. (Ism.) = Nyr CXXIII (1999), 364-6.

2000.

Az önálló névtan születése és szükségessége. In: Petőfi, névtan, helyes-írás. Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny. 1998-1999. Szerk. Nagy L. János. Erkel Ferenc Gimnázium kiadása. Gyula, 2000. 72-82.

Családnevek folklór szövegekben. In: Folklorisztika 2000-ben. Folklór -Irodalom - Szemiotika. 1-11. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születés-napjára. Szerk. Balázs Géza, Csoma Zsigmond, Jung Károly, Nagy Ilona, Verebélyi Kincső. ELTE kiadás. Bp., 2000. 164-70.

A beceképzők illeszkedéseinak tanulsága. In: 10 éves a Miskolci Böl-csész Egyesület. Főszerk. Büky Béla. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis.) Miskolc, 2000. 36-8.

2001.

Alsófehér megye. (Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése. 1.) (Janitsek Jenővel) Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása. 203 p. + térkép

Háromszék. (Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése. 2.) (Slíz Mariannal) Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása. 206 p. +

21

térkép

Metafora a személynevekben. In: A metafora grammatikája és stilisztiká-ja. Szerk. Kemény Gábor. Bp., Tinta Kiadó (Segédkönyvek a Nyelvé-szet Tanulmányozásához. X.) 92-5.

Születésnapi köszöntő. = NévÉrt 23. sz. 3-4.

2002.

Szilágy megye. (Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése. 3.) (Sebestyén Zsolttal) Bp., Magyar Nyelvtudomáűnyi Társaság kiadása. 248 p. + térkép

A héber-zsidó névadás. = NévÉrt 24. sz. 67-79.

A tulajdonnevek köznevesülése. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő és Kovács Mária. Miskolc (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadvá-nyai. 1.) 50-9.

Dénes György, a helynévkutató. = Karszt és Barlang. 1998-1999. 1-11. (2002), 9-12.

2003.

Általános és magyar névtan (Személynevek). Bp., Osiris Kiadó. 955 p.

Nyelvészeti és néprajzi közlemények (Válogatott tanulmányok, cik-kek, adatközlések). Orosháza. 331 p.

Kisküküllő és Nagyküküllő megye (Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyííjtése. 4.) (Sebestyén Zsolttal) Bp., Magyar Nyelvtu-dományi Társaság kiadása. 230 p. + térkép

Kommunikáció és identifikáció. = MNy XCIX, 1-8.

Kiss Jenő 60 éves. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 7-14.

Sorozatszerkesztések

Magyar Nyelvtudományi Dolgozatok. 1970-1973. 12 szám

Magyar Személynévi Adattárak. 1974-től. 99 szám Ismertetés:

22

F. Ördög: = Onoma. XIX (1975), 630-1. F. Ördög: = Onoma. XX (1976), 559. F. Ördög: = Onoma. XXI (1977), 637-8. F. Ördög: = Onoma. XXIII (1979), 173-4. V. Voigt: = Acta Ethnographica. XXVIII (1979), 437-8. H. Draye: = Onoma. XXIII (1979), 172-3. G. Luber: = Namenkundliche Informationen. XLIV (1983), 43-50.

Magyar Névtani Dolgozatok. 1976-tól 181 szám Ismertetés: F. Ördög: = Onoma. XXI (1977), 638-9. V. Voigt: = Acta Ethnographica. XXVIII (1979), 438-9. F. Ördög: = Onoma. XXIII (1979), 173-4. G. Luber: = Namenkundliche Informationen. XLIV (1983), 90. Balázs Géza = Honismeret. 1984. 5. sz. 59-62

Névtani Értesítő. 1-12. sz. 1979-1987. Ismertetés: Papp György: = Hungarológiai Közlemények. 39-40. sz. Novi Sad, 1979. 197-8. Matijevics Lajos: = Magyar Szó. 1979. szeptember 15. 13. F. Ördög: = Onoma. XXIV (1980), 226-7. Kálmán Béla: = MNyj XXIII (1980), 182-3. G. Luber: = Namenkundliche Informationen. XLIV (1983), 89-90. Cs. Földes: = Namenkundliche Informationen. LV (1989), 101.

Magyar Csoportnvelvi Dolgozatok. 1980-tól, 64 szám Szabó József: = MNy LXXIX (1983), 231-4. Turi Márta: = Hungarológiai Közlemények. 73. sz. (1987), 383-5.

Kötetszerkesztések

Bálint Sándor: Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Bp., 1972. MNyTK. 127.

Név és társadalom. A Ill. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (Rácz Endrével). Bp., 1981. MNyTK. ]60. sz.

Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. (Kiss Jenővel). Bp., 1981.

B. Gergely Piroska: A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani s funkcionális vizsgálata. Bp., 1981. NytudÉrt. 108. sz.

23

Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. (Kiss Jenővel). Bp., 1999].

Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. I - II. (B. Gergely Piroskával). Bp. - Miskolc, 1997, MNyTK. 209. sz.

Pannon Enciklopédia. Magyar Nyelv és Irodalom. Dunakanyar Kiadó. Bp., ] 996. Nyelvészeti részének szerkesztése. 6-183. lap. Új kiadás Könyvklub Kiadó Bp., 2002.

Emlékkönyv Abaffy Erzsébet hetvenedik születésnapjára (Keszler Bor-bálával). Bp., 1998.

Köszöntő Janitsek Jenő 80. születésnapjára. Bp., 2000.

Köszöntő Fodor István 80. születésnapjára. Bp., 2000.

Köszöntő Fábián Pál 80. születésnapjára. Bp., 2002.

Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára (Keszler Borbálával). Bp., 2003.

24

KORTÁRSAK HAJDÚ

MIHÁLYRÓL

Töretlen hittel a tudomány és az oktatás szolgálatában Hajdú Mihály

munkásságának utóbbi évtizedéről (1993-2003)

Amikor Hajdú tanár úr 60 éves volt, a Névtani Értesítő gazdag tartalmú tisz-telgő kötettel emlékezett meg róla. A szerkesztői előszó után Mátai Mária értékelte az ünnepelt pályáját. A személyes hangvételű, ám mégis részletes és tárgyszerű visszatekintésből hiteles tájékoztatást kaptunk a pályakezdés törté-nelmileg is tanulságos mozzanatairól, egy szépen kibontakozó, de küzdelmek-ben bővelkedő karrier állomásairól, tudósi sikereiről, tanári és kollegiális habi-tusáról, terveiről. Rápillanthattunk két kedvenc tudomány területére, a dialek-tológiára és a névtanra. A tanulmány méltatta Hajdú Mihályt mint sorozat- és folyóiratalapítót, illetve szerkesztőt, a tudományszervezésbe hatalmas energiát fektető önzetlen kollégát.

Hajdú Miska intézmény. Egyedi és megismételhetetlen, ezért is nehéz róla személyes motívumokat mellőző, csak tanulmány- és könyvcímekre összpon-tosító, tételes feladatokat elősoroló méltatást írni. Tudniillik ő sok időt és fi-gyelmet szánt az emberekre: kicsikre és nagyokra egyaránt. Olyan kincseket osztogatott, amit a "tudománymérés" mai világában vagy nem jegyeznek, vagy értéken alul számítanak be. Kedves Miska! Fogadd ezért a nagyvonalúságodért mindnyájunk őszinte köszönetét!

*

1. a) Most, hogy Hajdú Mihály munkásságának utóbbi évtizedére vetünk pillantást, első helyen az elkészült és a készülőben levő nagyszabású szintézi-séről kell említést tennünk. 1997-ben védte meg A középmagyar kor személy-névtörténete (1526-1772) című akadémiai dok tori értekezését. A középmagyar kor nyelvtörténetének vizsgálata mindeddig a legelhanyagoltabb területek közé tartozott. Vonatkozik ez a névkutatásra is. A három kötetes, összesen 1598 lapos hatalmas disszertáció hézagpótló munka az adott kor vo-natkozásában, de példamutató abban is, hogyan lehet történeti szintézisbe fog-ni a magyar tulajdonnevek egyik nagy osztályát, a személyneveket. A diakrón leírás során a személynévfajták változékonyságához igazodva a családneveket négy alkorszakban, a személyneveket kisebb időmetszetekben: 25 évenkénti bontásban elemzi. A térbeliség dimenziójában vizsgálódva a magyar nyelvte-rület 19 vidékéről vesz mintát, lehetővé téve ezzel a nyelvföldrajzi tagolódás nyomon követését. Fő forrásai az adó- és dézsmaösszeírások, török defterek, egyházi anyakönyvek. A sok ezer nevet statisztikai feldolgozásnak veti alá, és a területi, valamint időmetszetek arányszámainak összevetéséből számos fon-tos következtetést von le. Tanulságosak és további kutatásokra ösztönzők táb-lázatai, grafikonjai és térképei. A nagy összefüggések feltárása mellett egyes nevek, névcsoportok helyzete, történeti mozgása is figyelemre méltó, hiszen tudjuk, hogy a névdivat változását milyen sok nyelven kivüli tényező befolyá-solja (gondoljunk például a vallási megoszlás, a migráció vagy a névöröklés hatására).

Hajdú Mihály kandidátusi disszertációjában - Magyar kereszt- és becé-zőnevek, 1770–1970 (Bp., 1974.) – már előrevetítette a korszerű, monografi-kus igényű személynévvizsgálat számos lehetőségét, módszertani fogását. Ezeket az eredményeket akadémiai doktori értekezésében jelentősen tovább-fejlesztette, időbeli ívét pedig kiszélesítette. Ha volna vállalkozó arra, hogy az ómagyar kor személynév-rendszerét hasonló alapossággal feldolgozza, egy névfajtánk tartományában már teljes diakrón rendszerrajz birtokában lennénk. Hajdú tanár úr példaadó munkássága remélhetőleg e feladat elvégzésére is ösztönzést ad.

b) Régóta tudjuk azt is, hogy Hajdú Mihály egy komoly névtudo mányi ké-zikönyv megírásán dolgozik. Ez a kézikönyv egyaránt szolgálja majd a tudo-mányos kutatást és a felsőoktatást. Mindkét területen olyan látványos fejlődés tanúi voltunk az utóbbi évtizedekben, hogy szükségessé vált az onomasztika eredményeinek korszerű összefoglalása. Külföldön már arra is vannak példák, hogy önálló kutatóintézetek, ill. tanszékek létesültek a névvizsgálat és névtu-dományi képzés fellendítésére. Jóllehet mi itt még nem tartunk, egyetemeinken és főiskoláinkon változatos, színvonalas képzés folyik, nagy érdeklődés mel-lett. Mutatja ezt a szakszemináriumok látogatottsága, a számos szakdolgozat és doktori disszertáció, valamint az ezek mögött álló oktatási és kutatási prograrnok. Hajdú Mihálynak úttörő érdemei vannak a névtani felsőoktatás és doktori képzés kiépítése terén, érthető tehát, hogy rá esett a választás a szóban forgó kézikönyv megírására. Nagy várakozással figyeljük tehát azokat az elő-tanulmányokat és próbafejezeteket, amelyek az utóbbi években egyre sűrűbben kerülnek ki a keze alól, legyenek azok kisebb műhelyproblémák vagy súlyo-sabb részösszegzések.

Rövidebb terjedelműek, de lényeges kérdéseket érintenek a tulajdonnév ka-tegóriájának általános nyelvészeti, szemantikai, grammatikai jellemzőit szám-ba vevő írások: A tulajdonnév mint szófaji kategória (1997), A magyar hely-ségnevek jelentésszerkezete (1997), A tulajdonnév "meghatározása" (1998), A tulajdonnevek a nyelvi rendszerben (1998), A tulajdonnevek egyalakúsága (1999), Névutók a helynevekben (1999), A személynevek közszói elemeiről (1999), Metafora a személynevekben (2001), A tulajdonnevek köznevesülése (2002) stb. A névszociológia, névpragmatika most izmosodó irányzatához csatlakoznak következő írásai: Miskolci családnév-változtatások a XIX. szá-zadban (1993), A családnév-változtatások szociológiai hátteréhez (1994), Szociolingvisztikai vizsgálat Orosháza két világháború közötti családneveiről (1997), Keresztnévadásunk normája (2002) stb.

A névtan tudomány történetének és tudományrendszertanának egyes fejeze-teit gazdagítják a következők: A romániai magyar helynévgyűjtés (1997), Az önálló névtan születése és szükségessége (2000), The History of Onomastics (2002), Tulajdonnév és dialektológia (2002).

Már az előbb felsorolt írások között is több olyan található (1. pl. a névtan történetét összefoglaló angol nyelvű tanulmány vagy a tulajdonnév jellemzőit számba vevőek), amelyek szinte változtatás nélkül tankönyvbe illeszthetők. Kifejezetten ilyennek tekinthető két nagyívű eszmefuttatása is az utóbbi évek

25

M1

26

M2

27

M3

28

M4

29

Borítók

30

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

20.

Hajdú Mihály

Budapest 2008

31

Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások

Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe a Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozatunkkal. Különlegességét az adja – egyebek között –, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együttesével mutatunk be félszáznál több hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága főleg az elmúlt század má-sodik felében teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit tudományos fokozatok is hitelesítettek), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országo-san ismert és elismert személyiségekként tisztelték őket

A pályaképeknek általunk választott formája – azaz a) hogy ki-ki személyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bibliográfiá-ja hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is adjunk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív megítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a felvételek elindításakor, mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A különböző előjelű rész-rehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gyakorlat és közélet számot-tevő ellensúlyozására persze nem gondolhattunk, de e hiteles forrásanyag segít-heti a jövő szakembereit, hogy az itt bemutatkozó/bemutatott pályatársakat reáli-san ítélhessék meg.

Szakmai és emberi indíttatásból az MTA Nyelvtudományi Intézetének foneti-kai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával 1975-ben kezdtem pályatársaimról fel-vételeket készíteni. Így gyűlt össze az a jelentős videoanyag, melynek további feldolgozását és kiegészítését az ELTE Fonetikai Tanszékén végeztem 1986 és 2000 között. A szándék ma is töretlen, a munka folytatódik – kissé megváltozott keretek között. Elképzelésem megvalósításában munkatársaim közül többen mű-ködtek közre mind az intézetben, mind az egyetemen. Köszönet érte nekik épp-úgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik kedves tanítványi visszaemlékezésekkel, szakmai értékelésekkel, méltatásokkal járultak hozzá a nemes szándék és cél megvalósításához. Sajnálom, hogy pályatársaim közül többen nemet mondtak felkérésemre.

A videofelvételeken megörökített “külsőből”, a lélek tükreként megjelenő arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból ránk sugár-zó emberi habitus hatása lenyűgözőbb minden írott szövegnél. Látva, hallgatva és olvasva még nagyobb időtávlatban is “megelevenednek”, emberi közelségbe kerülnek. Egy “rázós”, emberpróbáló történelmi kornak voltak/vagyunk szellemi munkásai. A Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások fontos kortörténeti dokumentum is az utánunk jövő értelmiségiek számára. Budapest, 1994. november 15. – 1998. január 27. – 2004. január 29.

Bolla Kálmán

32

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

(Újabb felvételek)

folytatás a hátsó borítóról

53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 54. NYOMÁRKAY ISTVÁN 55. GADÁNYI KÁROLY 56. PUSZTAY JÁNOS 57. SUBOSITS ISTVÁN 58. H. TÓTH IMRE 59. BÉKÉSI IMRE 60. ÉDER ZOLTÁN 61. BÜKY LÁSZLÓ 62. RÉDEI KÁROLY 63. SZÉPE GYÖRGY 64. SZABÓ JÓZSEF 65. RÓNA-TAS ANDRÁS 66. SZENDE TAMÁS 67. ADAMIK TAMÁS 68. BENCÉDY JÓZSEF 69. WACHA IMRE 70. BOLLA KÁLMÁN 71. BÜKY BÉLA 72. BALÁZS GÉZA 73. BENCZE LÓRÁNT 74. KEMÉNY GÁBOR 75. ZIMÁNYI ÁRPÁD 76. LENDVAI ENDRE 77. FÖLDI ÉVA Eddig megjelent füzetek:

1., 4., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 15., 17., 19.,

20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28., 29., 31., 33., 34., 35., 37., 38., 39., 40., 42., 43., 44., 45., 48., 49.,

51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 66., 67., 68., 69.,

70., 71., 74., 75., 77.

33

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

1. BALÁZS JÁNOS 27. KÁROLY SÁNDOR 2. BALOGH DEZSŐ 28. KERESZTURY DEZSŐ 3. BALOGH LAJOS 29. KIEFER FERENC 4. BÁRCZI GÉZA 30. KISS LAJOS 5. BARTÓK JÁNOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS 6. BENKŐ LORÁND 32. LAKÓ GYÖRGY 7. BERECZKI GÁBOR 33. LŐRINCZE LAJOS 8. CZEGLÉDY KÁROLY 34. B. LŐRINCZY ÉVA 9. DEME LÁSZLÓ 35. MOLLAY KÁROLY 10. DEZSŐ LÁSZLÓ 36. MOLNÁR JÓZSEF 11. DOMOKOS PÁL PÉTER 37. NYÍRI ANTAL 12. DOMOKOS PÉTER 38. PAPP FERENC 13. ELEKFI LÁSZLÓ 39. PAPP LÁSZLÓ 14. ERDŐDI JÓZSEF 40. RÁCZ ENDRE 15. FÁBIÁN PÁL 41. J. SOLTÉSZ KATALIN 16. FOGARASI MIKLÓS 42. SZABÓ DÉNES 17. GREGOR FERENC 43. SZABÓ T. ATTILA 18. GRÉTSY LÁSZLÓ 44. SZATHMÁRI ISTVÁN 19. HADROVICS LÁSZLÓ 45. SZENDE ALADÁR 20. HAJDÚ MIHÁLY 46. TAMÁS LAJOS 21. HAJDÚ PÉTER 47. TELEGDI ZSIGMOND 22. HEGEDŰS JÓZSEF 48. TOMPA JÓZSEF 23. HERMAN JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF 24. IMRE SAMU 50. VÉRTES O. ANDRÁS 25. JUHÁSZ JÓZSEF 51. ZSILKA JÁNOS 26. KÁLMÁN BÉLA 52. PÉTER MIHÁLY

*** folytatás a belső borítón

34