Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferenciája - MSTTmstt.hu/wp-content/uploads/MSTT-Szemle-2017_4-vegleges.pdfMagyar Sporttudományi Szemle Hungarian Review of Sport Science 18.

18. évfolyam l 72. szám l 2017/4

Mindennapos tanórai testnevelés helyzete az észak-alföldi régióban

lRögös út a sportkarrier

Fiatal magyar labdarúgókkarrieresélyei

lSportszakos hallgatók

pályakövetéses vizsgálataa Nyugat-magyarországiEgyetem Savaria Egyetemi

Központban

lEgy éves sporttudományi

tanulmányok hatása az egyéni tudásra és

az edzésmunkáraFô támogató:

Fiatal SporttudósokV. Országos Konferenciája

Budapest, 2017. december 9.

Magyar Sporttudományi SzemleHungarian Review of Sport Science18. évfolyam 72. szám – 2017/4Megjelenik negyedévenként

FôszerkesztôEditor-in-Chief

Bartusné Szmodis MártaAlapító szerkesztôFounding editorMónus AndrásFelelôs szerkesztôEditor-in-ChargeSzôts GáborSzerkesztô

EditorBendiner Nóra

Tanácsadó testü� letAdvisory BoardApor Péter (elnök)Ács PongrácBánhidi MiklósDóczi TamásFarkas AnnaFelszeghy Klára

Gáldiné Gál AndreaGombocz JánosHédi CsabaIhász Ferenc

Keresztesi KatalinMónus AndrásPavlik GáborPucsok JózsefRadák Zsolt

Rétsági ErzsébetSterbenz TamásSzabó S. AndrásSzabó TamásTihanyi JózsefVajda Ildikó

Zsidegh Miklós †

Mûszaki szerkesztôCzetô Zsolt

Kiadja aMagyar Sporttudományi Társaság

Published by theHungarian Society of Sport Science

ElnökPresidentTóth Miklós

Tiszteletbeli elnökökHonorary PresidentsNádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSzerkesztôségEditorial Office

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

E-mail: [email protected]: www.sporttudomany.hu

Hirdetésfelvétela szerkesztôség címén

Advertisingin the Editorial Office

Nyomdai munkálatokCZEDE Kft.

ISSN 1586-5428

Tartalom/Contents

Beköszöntô

Tóth Miklós .................................................................................................................. 3

Tanulmány

Fintor Gábor

A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzete

az észak-alföldi régió tanulóinak körében

The subjective state of everyday physical education classes among students

in the northern region of the great plain ..................................................................... 4

Gősi Zsuzsanna, Sallói István

Rögös út a sportkarrier: A fiatal magyar labdarúgók karrieresélyei

Career opportunities of young Hungarian footballers ................................................. 11

Némethné Tóth Orsolya

Sportszakos hallgatók pályakövetéses vizsgálata a Nyugat-magyarországi

Egyetem Savaria Egyetemi Központ 2012-2015 között

végzett hallgatói körében

The carrier tracking of sports course students graduated between 2012 and

2015 in University of West Hungary Savaria Campus ................................................ 20

Mûhely

Balogh Renátó

Áldás vagy átok: A TAO hatása a magyar labdarúgásra

Blessing or course: Examination of the effect of the corporate tax on the

Hungarian football ....................................................................................................... 25

H. Ekler Judit, Király Máté, Kovács Mátyás József

Az egy éves sporttudományi tanulmányok hatása az egyéni tudásra és

az edzésmunkára − prevenciós szemlélettel

The effects of one year sports sciences studies of preventive methods on the

individual knowledge and training ............................................................................. 28

Kovács Klára

50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát befolyásoló szocio-kulturális

és demográfiai tényezők

Socio-cultural and demographical influential factors on physical activity

patterns of people above the age of 50.........................................................................32

Nagy Attila, Kiss Csaba, Géczi Gábor, Sós Csaba

Az agyrázkódás tüneteinek felismerése a magyarországi jégkorongedzők

körében

Recognition of the symptoms of concussion by Hungarian

ice hockey coaches ...................................................................................................... 40

Vojtkó Veronika

Olimpiai nevelés hatásának vizsgálata 6-7. osztályos tanulóknál

The effects of Olympic education on sixth and seventh class students ...................... 46

Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferenciája

Előadáskivonatok ......................................................................................................... 51

Tisztelt Olvasó!

Magyar Sporttudom

ányi Szemle • 18. évfolyam

72. szám • 2017/4

3Beköszöntő •

A 2017-es év vége feléközeledve, Társaságunkéle tében újabb 4 éves cik-lus zárul. Röviden érde-mes azonban az elmúlt 8évre is emlékezni, hiszenez az idő arról is szólt,hogy az alapítástól számí-tott első 13 év tagsági ak-tivitásának, Frenkl Róbertelnök úr és Mónus Andrásfőtitkár úr munkájának ér-tékes örökségét megfele-lően tudjuk-e továbbvinni.

Volt mire építeni, emel-lett régi és új tagjaink aktivitásának köszönhetően, új témákatés területeket is megismerhettünk a most már hagyományosanévente megrendezésre kerülő kongresszusunkon és konferen-ciáinkon, kiadványainkban.

A hazai tudományos életben az innovációs törvény elfogadása,az uniós támogatások által biztosított megnövekedett K+F+I for-rás és a felsőoktatásban a tudományos minősítés fontosságánaktörvényi deklarálása is jelezte, hogy a tudományos munka társa-dalmi jelentősége nő és ez a folyamat az elmúlt 8 évben egyre erő-södött. Ezzel párhuzamosan zajlott a hazai sportélet közvetlentámogatásának növekedése, a látványsportágak, a kiemelt sport-ágak, az utánpótlás-nevelés erősítése. A folya matot segítette aTAO bevezetésével hazánk gazdálkodása is.

Az élsport fontosságát számos hazai rendezésű nemzetközisportesemény is bizonyítja. A folyamatos, magas minőségűmunka azonban csak a sporttudományos kutatások jelentős tá-mogatásával valósulhat meg, hiszen egyre több sportági szö-vetség igényli a magasan képzett elméleti szakemberekjelenlétét a sportolók felkészítésében.

Hasonló jelentőségű folyamatok zajlanak a mindennapostestnevelés bevezetésével, a szabadidősport és a turisztikai életjelentős támogatásával, általában mondhatjuk, hogy közeledünkaz egész életen át tartó sport koncepciójához. A fizikai aktivitáselőnyös egészségi, társadalmi, gazdasági vonatkozásai és ezektudományos értékelése Társaságunk életében nagy jelentőség-gel bír.

Kongresszusunk az elmúlt 8 évben körbejárta az országot,majdnem minden tudományegyetemet, és sportszakemberképző helyet felkerestünk. Emellett évente több mint 10 kisebbtudományos rendezvényt tartottunk, amelyek többsége a fővá-rosban volt. Hasonló aktivitású tudományos társaság kevés vanaz országban. Jól működik a Társaság által gondozott, lektorálttudományos folyóirat, a Magyar Sporttudományi Szemle, amia szerzők mellett a kiváló főszerkesztői munkát dicséri. AzEMMI Sportért Felelős Államtitkárságának támogatását pró-báltuk kiegészíteni más pályázati forrásokkal, illetve hagyomá-nyosan kiemelt partnereinkkel történő együttműködéssel, így aTestnevelési Egyetemmel, a Magyar Olimpiai és ParalimpiaiBizottsággal, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeummal, a Ma-gyar Diáksport Szövetséggel, a Magyar Egyetemi - Főiskolai

Sportszövetséggel és a Magyar Szabadidősport Szövetséggel.Újabb együttműködést is kötöttünk a Magyar Sportorvos Tár-sasággal és a Magyar Elhízástudományi Társasággal.

Végrehajtottuk a tagság és tudományos bizottságaink jelentősrevízióját, ami ma már látjuk, hogy a tudományterületek válto-zásait követő átalakulásokkal végül is számszerű változást nemeredményezett, viszont jelentősen megnövelte a tagság és a bi-zottságok aktivitását, kiemelve a Sportinnovációs, Sportme -nedzsment, Sportszociológiai, Sporttörténeti, Sportpszicho -lógiai, Mozgásgyógyszer Szakbizottság, Játékelméleti szak -bizottságok és az EU-szakbizottság munkáját. Számos pályázatiprogramot indítottunk el, amelyek kongresszusi részvételekre,szakkönyvek vásárlására, tudományos publikációk megjelen-tetésére, szakkönyvek kiadására vonatkoznak. Megvalósult afiatalok kiemelt támogatása, ennek csak egyik jele az idén ötö-dik alkalommal megrendezett Fiatal Sporttudósok OrszágosKonferenciája. Az idei, decemberi konferenciára már közel 50 előadással jelentkeztek a fiatal kutatók.

Az általunk útjára bocsátott Magyar Sporttudományi Füzeteksorozat keretében idén immáron a XVI. kötet jelenik meg. Asporttudomány néhány területének legfrissebb ismereteit szak-könyvekben adtuk ki. Örömmel tapasztaljuk, hogy rendezvé-nyeinken egyre több társtudományi terület képviselője ad elő, köztük számos akadémikus is. Társaságunk rendezte a III. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszust a Magyar Tudo-mányos Akadémián és a 3 napos nemzetközi Progress in MotorControl konferenciát. Rendezvényeink az európai és a tengerentúli tudományos közélet meghatározó embereit vonzzák, kivételnélkül olyanokat, akik valamelyik tagunkkal sikeresen működ-nek együtt.

Tagságunk hasonló aktivitása mellett remélhetőleg a sport-tudomány is megfelelő helyére kerül majd a magyar tudomá-nyosság rendszerében. Ennek első jeleit már tapasztaljuk aMagyar Tudományos Akadémia falai között, a hazai felsőokta-tási intézményekben és a kormányzati intézkedésekben. A to-vábbi sikeres tudományos munkához azonban folyamatos, asporttudomány minden területét elérő támogatásokra, közösgondolkodásra és együttműködésre van szükség. Folytatni kí-vánjuk az eddigi hagyományokat az évente megrendezett kong-resszussal, az adott témát körbejáró konferenciákkal, szak-könyvek és szakfolyóiratok megjelentetésével, további hazai ésnemzetközi együttműködések kialakításával, a sporttudományhelyzetének erősítésével.

Ennek szellemében köszönjük valamennyi támogatónknak,elsősorban természetesen az EMMI Sportért Felelős Államtit-kárságának a tudományra fordított figyelmét és segítségét, azElnökség, az Ellenőrző Bizottság, tudományos bizottságaink ésa tagság munkáját. Mindez nem lehetett volna ilyen gördülé-keny a hatékony főtitkári és a precíz hivatalvezetői munka nél-kül. Bízunk benne, hogy ez az elkövetkezendő 4 évben is ígylesz.

Közös sikereink nyomán szeretettel kívánok Mindannyiunk-nak Békés Karácsonyt és tudományban gazdag Boldog Új Esz-tendőt!

Tóth Miklós

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

4

ÖsszefoglalóHazánkban, az iskolai testnevelésre vonatkozóan

jelentős oktatáspolitikai változás történt a minden-napos testnevelés bevezetésével. Így a Testnevelés éssport műveltségi terület változásainak vizsgálata adjakutatásunk központi témáját. Egyfelől a testneveléstantárgy kedveltségét vizsgáltuk. Másfelől a Nemzetialaptanterv 2012 céljaihoz igazodva arra kerestük aválaszt, hogy a mindennapos testnevelésórával ösz-szefüggő pozitív és negatív attitűdök milyen értékkeljelennek meg a tanulók körében (n=1074).

Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulók igenkiemelkedő része (95%) szereti a testnevelésórákat.A nemek közti kedveltség tekintetében azonban szig-nifikáns eltérés mutatható ki a fiúk javára (p<0,001).A testnevelők szerepe, motiváló hatása kiemelten je-lentkezik kutatásunkban. Kulcsszavak: általános iskolások, mindennapos test-nevelés, NAT 2012

AbstractIn Hungary, introduction of everyday physical

education was considered to be a significant changein educational policy regarding physical education inschools. Therefore, the main aim of our work is touncover the changes of the ”Physical education andsports” content area. On one hand, we have been analyzing the popularity of physical education asschool subject. On the other hand, conforming to thegoals of the NCC 2012 (National Core Curriculum,NAT 2012), we were seeking the answers to the ques-tion what kind of positive and negative values and attitudes are present among the school children inconnection with everyday physical education(n=1074).

Our results clearly show that a very high percent-age of students (95%) like physical educationclasses. However, we have discovered significant dif-ferences when examining this question separatinggenders; boys like physical education notably more(p<0.001). The role of physical education teachersand educators, acting as motivating factors appearwith outstanding importance in our survey.Keywords: elementary school children, everydayphysical education, NCC 2012

BevezetésTanulmányunk elméleti alapját az implementációs

kutatások (Fazekas és Halász, 2012) és a tantervel-méleti kérdések vizsgálatai jelentik (Hamar és Ladis-lav, 2008; Hardman és Marshall, 2009; Hamar,2012; Rétsági, 2014; Rétsági és Csányi, 2014).

Az implementációkutatások arra keresik a választ,hogy a célokat miképpen lehet elérni, nem pedigarra, hogy mi is az adott cél. Nem magával a döntés-sel foglalkoznak, hanem a folyamatot vizsgálják. Haa közoktatást célzó beavatkozások érintett szereplő-iről vagy érdekcsoportjairól (actors, agents, stake-holders) ejtünk szót, az iskola belső szereplőire(vezetők, pedagógusok, egyéb munkatársak), az is-kolahasználókra (szülők, diákok), továbbá a fejlesz-tést irányítókra (kormányzati adminisztráció, helyiirányítók) kell gondolnunk. Ide sorolhatók még azokaz oktatási ágazaton belüli fejlesztést támogató szer-vezetek képviselői (pedagógiai szolgáltatók, tanácsa-dók), akik jelentős hatással lehetnek a beavatko -zások megvalósítására. Ha az implementáció szint-jeit is vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a mak-roszintet a társadalom átfogó szintje jelöli (jelenesetben az egészségtudatosság szerepe az oktatási fo-lyamatokban), míg a mikroszintet az egyének (vagyisdiák, pedagógus). Az ezeken a szinteken történő fo-lyamatok határozzák meg az implementáció sikeres-ségét (Fazekas és Halász, 2012).

Tanulmányunk elméleti részének másik vizsgálatialapját a tantervelméleti kérdések adják. 1995. ok-tóber 5-én a kormány elfogadta az első Nemzeti alap-tantervet, ami azóta többször is változott. Többkutató (Rétsági és mtsai, 2011, 2014; Hamar ésDerzsy, 2002a; 2002b, Hamar, 2012) elemezte a köz-oktatási, nemzeti köznevelési törvény változásaimentén a Nemzeti alaptanterveket (1995-NAT1,2003-NAT2, 2007-NAT3, 2012-NAT4), ezzel rávilágí-tottak a Testnevelés és sport műveltségterület tar-talmi módosulásaira. A legújabb Nemzeti alaptan -tervet a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletealapján 2012. június 4-én fogadták el. Benne konk-rét nevelési célként jelenik meg a testi-lelki egész-ségre nevelés. Az oktatáspolitikai szemléletváltás aTestnevelés és sport műveltségi területre döntőenkedvező hatással volt, elsősorban a mindennapostestnevelés bevezetése miatt. A törvény 27.§-a köte-lezően előírja a nappali rendszerű oktatásban a min-dennapos testnevelés megszervezését, azaz a heti 5 testnevelésóra megtartását (NAT, 2012). A 2012/2013-as tanévtől az 1. az 5. és a 9. évfolyamon, majdfelmenő rendszerben minden évfolyamon kötelező amindennapos testnevelés megtartása. A 2015/2016tanévtől kezdve teljessé vált a mindennapos testne-velés bevezetése. Meghatározásra került az is, hogy

Fintor GáborDebreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, Debrecen

E-mail: [email protected]

A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzeteaz észak-alföldi régió tanulóinak körébenThe subjective state of everyday physical education classes among students in the northern region of the great plain

Tanulmány • Fintor Gábor: A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzete...

a tanulónak legyen igénye a helyes táplálkozásra, amozgásra, az egészséges életmódot jelentő életvitelre.Az alapelvek és célok megvalósításához szükséges ajártasság a játék- és sportkultúrában, illetve lényegesaz igény az egészséges, egészségközpontú tevékeny-ségrendszer kialakítására. A műveltségi területnek,ezen belül az iskolai testnevelésnek kiemelt céljaivannak. A sportági ismeret, a mozgáskészségek fej-lesztése, bővítése, részvétel a szabadidős és sport-versenyeken, a rendszeres fizikai aktivitás és azegészséges életvitellel kapcsolatos értékrend kialakí-tása. Összességében a négy Nemzeti alaptanterv cél-rendszerét elemezve megállapítható, hogy mindenesetben azon követendő általános értékekből, elvek-ből, kulcskompetenciákból indul ki, melyek az egészdokumentumot átszövik, s ezek rendszerben történőérvényesítése a fő szempont. A kulcskompetenciák:anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommuni-káció; matematikai kompetencia; természettudomá-nyos és technikai kompetencia; digitális kompeten-cia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdemé-nyezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztéti-kai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség; ahatékony, önálló tanulás. Az egészségre nevelés terü-letén a testnevelés mindig is kiemelt szerepet ját-szott. Ugyanakkor a mindennapos testnevelés beve-zetésével a tantárgy új dimenzióba került, új minő-séget hozhat létre, hiszen a megfogalmazott célok ké-pessé tehetik a műveltségi területet tanítókat ahatékonyabb egészségnevelésre, az egészségkultúraalapjainak megteremtésére (Rétsági, 2014). A 2012-esNAT szerint a Testnevelés műveltségterület kiemeltcélja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden ta-nuló életében komoly szerepet kapjon, hogy a tanu-lókat élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív élet-vezetésre szocializálja (Makszin, 2014).

Hazánkban 1867 óta szerepel az iskolai oktatásirendszerben a testnevelés. A kötelező iskolai testne-velés bevezetésére irányuló kezdeményezés EötvösJózsef kultuszminiszterünk nevéhez fűződik, és Matolay Elek nevét is fontosnak tartjuk megemlíteni,aki a tanórai testnevelés egyik úttörője (Báthori,1985).

A mindennapos testnevelés gondolata már a XX.század fordulóján (1900-as évek) megjelent, azonbanbevezetésére példákat csak az 1980-as években lá-tunk. A század elején, az 1910-es években már sür-gették a mindennapos testnevelés bevezetését.1925-től Kmetykó János, a Testnevelési Főiskolaigazgatója harcolt érte. 1933-ban Hóman Bálint, val-lás- és közoktatási miniszter öt fővárosi iskolábanrendelte el a bevezetését. A ’80-as években vezettékbe csak több helyen az országban (Ivanics, 1993),pedig a három Csongrád megyei iskolában a „min-dennaposok” ügyesebbek lettek, figyelemkoncentrá-ciójuk, reakcióidejük javult (Szegfű, 1989). Szegedena tanulók lelkesen fogadták az új lehetőséget, igé-nyükké vált a rendszeres testmozgás (Udvarhelyi,1989). Kecskeméten a tanulók megszerették a min-dennapos testnevelést, javult fizikai teljesítőképessé-gük (Grosán, 2001), ugyanakkor Hódmezővásár-helyen csak részben bizonyították azt, hogy a rend-szer hozzájárul az egészség és fittség javításához. Aszubjektív szempontok azonban egyértelműen a

program eredményességét mutatják, hiszen a gyer-mekek többségének mozgástudatosságára motivá-lóan hat. Nem sikerült bizonyítani, hogy a rendszerestestmozgással kialakul a napi szintű sportolási igényszükségessége (Tózsa-Rigóné, 2011), azonban a hetiöt testnevelésóra hozzájárul a tanulók fizikai teljesí-tőképességének emelkedéséhez (Vári és mtsai,2012).

Magyarország egyedülálló Európában a heti öt is-kolai testneveléssel. Így nemzetközi szinten néhányolyan fontos kutatást igyekszünk bemutatni, mely anapi szintű sportolás jótékony hatásait tárja elénk.Pennsylvania államban a bevezetett mindennapostestnevelést 9 kontrollcsoport bevonásával vizsgál-ták. Ez az aktív sportprogram sikeresnek bizonyult.Akik részt vettek a mindennapos testnevelésben,összességében mindenben fejlődtek (egészségileg,mozgásügyességben) azon iskolák diákjaihoz viszo-nyítva, ahol nincs mindennapi testnevelésóra (Erfle,2014). Shephard és munkatársai (2013) Franciaor-szágban longitudinális vizsgálattal világítottak rá,hogy amikor a rendszeresen sportoló tanulók felnőt-tek lettek, a gyermekkori napi szintű sportolás pozi-tív hatással volt a sporthoz való hozzáállásukra.Barnett és munkatársai (2008) is megerősítik, hogya gyermekkorban szerzett értékek nagyban megha-tározzák a felnőttkori életvitelt. Egy horvátországi ta-nulmány azt bizonyítja, hogy a gyermekek napiszintű mozgása fejleszti a gimnasztikai készségek el-sajátítását (Culjak és mtsai, 2014). Egy görög repre-zentatív kutatásban 2043 gyermeket (9-13 éveskorig) vizsgáltak, amit 77 általános iskola közremű-ködésével végeztek. Kimutatták, hogy a rendszeresmozgás és a napi ötszöri megfelelő táplálkozás hoz-zájárul az egészségmagatartás mintázatainak kiala-kulásához, illetve rögzüléséhez (Moschonis és mtsai,2013).

Borbély (2014) országos reprezentatív kutatásá-ban megállapítja, hogy a mindennapos testnevelésbevezetésének szükségességével a megkérdezett la-kosság több mint 70%-a ért egyet, vagyis a felnőtt la-kosság (potenciálisan a szülők) is szükségét érezte amindennapos testnevelés bevezetésének.

Rétsági (2015) szerint a mindennapos testnevelésegyre nagyobb lehetőségeket teremt és a sport általiszocializációban a tanórai testnevelés játssza a fősze-repet. Többek között Mikulán (2013) is azt fejti kitanulmányában, hogy hosszútávon a mindennapostestnevelés kedvező hatást válthat ki. Így meglátá-sunk szerint lényeges annak vizsgálata, hogy mitgondolnak a tanulók a tantárgyról.

Bakonyi (1969) vizsgálatában arra kereste a vá-laszt, hogy a tanulók szeretik-e a testnevelést, éshány órát szeretnének a testnevelésből. A nemek te-kintetében nem talált lényeges eltérést. Ugyanakkoraz általános iskolások nagyobb arányban szerettekvolna több testnevelésórát, mint a középiskolások.Bíróné (2004) vizsgálatai szerint a kedvenc tantár-gyak közé sorolható a testnevelés. Báthory (1997) iskifejti, hogy az általános iskolai tanulók körében atestnevelés kedveltség tekintetében kiemelkedik atöbbi tantárgy közül, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezaz életkor előrehaladtával csökken, illetve a fiúknálelőkelőbb helyen szerepel, mint a leányoknál. Ezt

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

5Tanulmány • Fintor Gábor: A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzete...

megerősíti Hamar és munkatársainak (2012) vizsgá-lata is, melyben erdélyi és magyar tanulókat hason-lítottak össze a 2006/2007-es tanévben.

Hamar és Karsai (2008) keresztmetszeti elrende-zésben vizsgálta a 11-18 éves diákok (n=2840) test-neveléshez kötődő affektivitását. Ennek alapján afiúk elfogadóbb hozzáállást, beállítódást mutatnak,mint a leányok, továbbá a pozitív érzelmi telítettségelsősorban a leányok körében nagymértékben csök-ken az életkor előrehaladtával. A testnevelő tanár isattitűdformáló szerepet játszik az iskolában. A tan-tárgy tanítása, tanulása során kialakult pozitív érzel-mek nemcsak a testnevelésben, hanem a nevelési,oktatási folyamat teljes egészében is növelhetik a pe-dagógiai hatékonyságot. Az életkor emelkedésévelpárhuzamosan csökkenő kedveltségre is rámutat-tak. A heti két testnevelésben résztvevők véleményekedvezőtlenebb az óraszámmal kapcsolatban, minta heti 4 órás testnevelésben szereplőéké. Azonban haaz összes tanulót vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 77,8%-ukszeretne 4 vagy annál is több testnevelésórát egyhéten. Ezzel kijelenthető, hogy a tanulók kedvező vé-leménnyel vannak a testnevelésről.

Egy másik, 8. osztályosok életmódjával, testi ne-velésével kapcsolatos véleményükkel foglalkozó rep-rezentatív felmérés eredményei szerint a válasz-adóknak kevesebb mint fele szerette csak a testne-velésórákat. Az ellenszenv fő okaként a testnevelésó-rák tartalmát jelölték meg, ezt követte a tanár sze-mélye, majd a részvétel fárasztó jellege (Rétsági ésÁcs, 2010).

Saját korábbi longitudinális vizsgálatunkban fel-tártuk három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvá-rosi általános iskolában tanuló 6. évfolyamos diákok(n=131) testnevelés iránti attitűdjének változását egyév elteltével. A testnevelésórák fontosságának meg-ítélésében a két mérés között a diákoknál a kereszt-tábla-elemzés kapcsán szignifikáns eltérést nemtapasztaltunk. Azonban 52,7% mást állít 2014-ben,mint az előző évben. A legnagyobb mértékben ugyan-olyan fontosnak ítélik meg a testnevelés helyzetét,mint egyéb más tantárgyét. Ha azokat vizsgáljuk,akik mást állítottak a két méréskor, megfigyelhető,hogy a “nem összehasonlítható más tantárggyal” ál-lítások száma csökkent a legnagyobb mértékben(1/4-re). 75%-uk már azt állítja, hogy a testnevelésugyanolyan fontos, mint más tantárgy és 16,7% ítélimeg fontosabb tantárgyként. Azok, akik az elsőmérés alkalmával kevésbé fontosnak ítélték meg atantárgyat, 71,4% szerint ugyanolyan fontossá vált,mint más tantárgy és 14,3% szerint fontosabb lett.Megállapítható, hogy a tantárgy megőrizte stabilitá-sát, a testnevelésórák fontosságának megítélése nemcsökkent a vizsgálatunk szerint 1 év elteltével sem,vagyis amióta mindennapos testnevelésben vesznekrészt a minta alanyai (Fintor, 2014; Fintor és Szabó,2013).

Anyag és módszerekAz általános iskolások mindennapos testnevelés-

hez fűződő viszonyait elemezzük. A szakirodalomalapján a kutatók bizakodók, kedvező képet várnaka mindennapos testnevelés bevezetésétől (NAT, 2012;Mikulán, 2013; Rétsági, 2015), továbbá a korábbi ta-

pasztalatok is pozitív képet mutatnak (az 1980-asévek tapasztalatai; Tózsa-Rigóné, 2011). Nemzetköziviszonylatban a szakirodalom alapján megállapít-ható, hogy sehol sincs mindennapos testnevelés Ma-gyarországon kívül. Azonban a napi szintű sportolásjótékony hatásaira számos nemzetközi vizsgálatieredmény született, néhányat bemutattunk, s ezekalapján a rendszeres fizikai aktivitást összhangba ál-líthatjuk a mindennapos testneveléssel (Shephard ésmtsai, 2013; Moschonis és mtsai, 2013; Culjak ésmtsai, 2014).

Vizsgálatunkban, melyet saját készítésű Likert-ská-lás kérdőív segítségével végeztünk, a kérdőív azon kér-déscsoportjára adott válaszokat elemeztük, amelyeka diákok véleményét mutatja a mindennapos testne-velés órák NAT-ban is meghatározott céljaival, felada-taival kapcsolatban. Ez a kérdéscsoport 28 állításttartalmazott, melyeknél egy 1-4-ig terjedő skálán azegyet és egyet nem értésüket kellett kifejezniük a ta-nulóknak (1-egyáltalán nem igaz, 2-inkább nem igaz,3-inkább igaz, 4-teljes mértékben igaz).

Kutatásunkban az implementáció szereplői közüla diákok nézetei kerülnek tárgyalásra. A vizsgála-tunkba bevont minta elemszáma 1153 fő, mely anemek tekintetében egyenletes eloszlást mutat, a vá-laszadók 45,3%-a fiú, 52,2%-a pedig leány. A minta15,0%-a nem sportol, 17,5%-a hetente egyszer,19,3%-a hetente kétszer, 48,0%-a pedig legalább he-tente háromszor. (A megkérdezettektől azt kértük,hogy a sportolás alatt olyan mozgásra gondoljanak,ami legalább 30 percig tart, s válaszaikat a kötelező(mindennapos) testnevelésórán kívül értve jelöljék.)

Vizsgálatunkban a sportolási szintet az iskolai, ahobbi, a versenyszerű/egyesületi keretek közé sorol-tuk. Így a sportolási szint esetében a minta 43,5%-ahobbiszerűen sportol, iskolai szinten 17,4%, egyesü-leti keretek között pedig 23,8%. A mintába az évfo-lyamokból azonos arányban kerültek a diákok.

A kutatás mintavételi kerete az észak-alföldi régi-óba tartozó három megye minden olyan intézményétjelentette, amely az általános iskola felső tagozatososztályait iskolai képzésben foglalkoztatják. A mintaaz adott régióra megyei, településtípus szintű és di-ákszám alapján reprezentatív mintának tekinthető.A mintavétel többlépcsős rétegzett minta. Az eredmé-nyekben a minta elemszámának változása az adottkérdésre történő válaszhiányok miatt változik.

HipotézisekFeltételezzük, hogy a megkérdezettek jelentős

többsége pozitívan nyilatkozik a testnevelés tantárgy-ról, ugyanakkor a nemek között szignifikáns különb-séget várunk e tekintetben a fiúk javára (H1).

Feltételezzük, hogy a mindennapos testnevelés beve-zetéséhez kapcsolódó állításokból kialakított csopor-tok esetében a nemek és a testnevelés tantárgy ked-veltségénél is különbségek lesznek kimutathatók (H2).

A vizsgált régióra jellemző sajátosságok bemutatásaAz észak-alföldi régióban, összhangban a munka-

erőpiaci helyzettel, a kereseti viszonyokkal, a maga-sabb eltartottsági rátával, lényegesen nagyobb aszegények aránya, mint országosan (Havasi, 2010).A régió demográfiai viszonyaira igen jelentős hatás-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

6 Tanulmány • Fintor Gábor: A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzete...

sal van a cigány népesség magas aránya. Az észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is,hogy a 311/2007-es (XI.17.) Kormányrendelet alap-ján a 28 kistérségből 24 tartozik a területfejlesztésszempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivé-telt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a haj-dúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hát-rányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8pedig a komplex programmal segítendő leghátrányo-sabb helyzetű kistérségek közé.

Vizsgáltuk a hátrányos helyzetű tanulók magyar-országi eloszlását régiónként, illetve megyénként (1-2. ábra). A legmagasabb érték (24%) az észak-alföldirégió megyéiben mutatható ki. Országos viszonylat-ban a hátrányos helyzetű tanulók aránya 30%. Meg-állapítható, hogy az észak-alföldi régióban – ahol ezaz érték 50% – megyénkénti megoszlás alapján Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyében ezen korú tanulók56%-a, Hajdú-Bihar megyében 46%-a, Jász-Nagy-kun-Szolnok megyében 45%-a hátrányos helyzetű.

1.ábra. A 10-14 éves korú hátrányos helyzetű általá-nos iskolai tanulók régiónkénti megoszlása a2013/2014-es tanévben (%) Forrás: KSHFigure 1. Regional distribution of disadvantaged primary school students of the ages 10-14 in the2013/2014 school year (%)

2. ábra. A hátrányos helyzet megoszlása megyénként(%) Forrás: KSHFigure 2. Distribution of disadvantage county bycounty (%)

EredményekElső hipotézisünk vizsgálatakor a diákok testne-

velés tantárgy kedveltségére adott válaszait elemez-zük (1. táblázat).

1. táblázat. Testnevelés tantárgy kedveltségéneknemek szerinti megoszlása (N=1074)Table 1. Popularity of Physical Education among genders (N=1074)

Megállapítható, hogy a tantárgy elfogadása mind-két nem esetében magas, a testnevelés tantárgyat adiákok közel 95%-a szereti, vagy nagyon szereti. Anemek közti kedveltség esetében azonban szignifi-káns eltérés mutatható ki (p<0,001). A fiúk a na-gyon szeretem kifejezést 56,4%-os értékkel jelöltékmeg, míg a leányoknál ilyen magas értékben (53,9%)a szeretem kategória jelent meg. A kedveltség ilyenjellegű nemek közti különbsége igazolja első hipoté-zisünket, vagyis azt, hogy a diákok esetében a fiúktestneveléshez való viszonya még mindig kiemelke-dően jobb, mint a leányoké, nem változott a minden-napos testnevelés bevezetését követően sem aszakirodalomhoz viszonyítva.

A következőkben a kérdőívünk azon kérdéscso-portjának állításaira adott válaszait elemezzük, ame-lyek a mindennapos testnevelés bevezetéséhez és aNAT 2012-ben megfogalmazott célokhoz, feladatok-hoz kapcsolódnak. Ez a kérdéscsoport 28 állításttartalmazott (2. táblázat).

Az állításokra adott válaszok átlagainak vizsgála-takor kiderült, hogy a diákok a legmagasabb átlaggal(legmagasabb egyetértéssel) azt az állítást jelöltékmeg, amely a testnevelő segítőkészségét mutatja azelsajátítandó tananyaggal kapcsolatban, illetve asaját teljesítményük sikerességére utal. Fontos ered-mény, hogy ezt az órát olyannak tekintik, amelybenbárki lehet sikeres, még az is, aki más tantárgybólgyengébben teljesít. A legkisebb átlagot a többsportág megismerésére utaló állítás mutatta, amelyazt igazolja, hogy a mindennapos testnevelésórák ke-retében a diákoknak valóban lehetőségük van több-féle sportág megismerésére. Ezt támasztja alá az azeredmény is, amely a testnevelésórán többféle sport-ágat tanulunk állítás magas átlagértéke is mutat.

Mindezek után az állítások csoportosítására statisz-tikai program segítségével klaszteranalízist alkalmaz-tunk, olyan csoportok jöttek létre, amelyek esetébenaz állításoknál az átfedések nem megengedettek.

Így három csoportot interpretáltunk.1. csoport: 1., 9., 10., 12., 13., 15., 16., 17., 23.,Tantárgyi ismeretek (átlag=2,60)2. csoport: 4., 6., 7., 14., 18., 19., 24., 25., 26.,Egészségtudatosság (átlag=2,88)3. csoport: 2., 3., 5., 8., 11., 20., 21., 22., 27., 28. Testnevelő szerepe (átlag=2,79)

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

7

Fiú Leány

Nagyon szeretem 56,4% 36,2%

Szeretem 38,7% 53,9%

Nem szeretem 2,0% 8,1%

Nagyon nem szeretem 2,9% 1,9%


Olyan csoportok jöttek létre, amelyekhez tartozóállítások a NAT 2012-ben is megfogalmazott célrend-szerek köré is csoportosíthatók. Az első csoport ese-tében (Tantárgyi ismeretek) a testnevelésórák didak-tikai és nevelési céljai jelennek meg. A második cso-portban (Egészségtudatosság) a diákok egészségeséletmódjához, személyiségfejlesztéséhez, egészségtu-datosságához kapcsolódó állítások csoportosul tak.A harmadik csoportban (Testnevelő szerepe) pedig apedagógus szerep jelenik meg.

A csoportok esetében vizsgáltuk, hogy a nemek te-kintetében találunk-e különbséget az átlagok vizsgá-latánál. Megállapítható, hogy a kialakított csoportokesetében a diákok nemenkénti vizsgálatakor eltéré-seket nem tapasztaltunk, egyetértés mutatkozik.

A kapott klasztercsoportok esetében a kedveltségszerinti megoszlás alapján szignifikáns különbségetmutattunk ki (p<0,001) (3. táblázat).

Azok, akik nagyon szeretik a testnevelés tantár-gyat, a legmagasabb értékkel a testnevelő szerepét je-lölték meg (54,8%). Valószínűleg a testnevelő befo -lyása jelenik meg náluk leginkább motiváló tényező-ként a tantárgyi kedveltség tekintetében. Azok, akik„csak” szeretik a tantárgyat, náluk a leginkább azegészségtudatosság szerepe (40,5%) emelkedik ki.Ők ennek fontosságát érzik legerősebben célként amindennapos testnevelés bevezetését követően.Azok, akik nem szeretik az órákat, náluk a tantárgyiismeretekre vonatkozó állítások jelennek meg maga-sabb átlaggal (80,6%). Ők azok, akik leginkább kri-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

8

2. táblázat. Mindennapos testnevelés bevezetéséhez kapcsolódó állítások átlagai (N=1153) Table 2. Averages of the opinions about the introduction of everyday PE (N=1153)

Mennyire igazak a következő állítások a testnevelésórákra a ti iskolátokban? Átlag

1. A testnevelésórán csak egyfajta sportágat (pl: kézilabdázás) gyakorolunk. 1.52

2. A testnevelő tanár szigorúbb, mint a többi tanár. 1.88

3. A testnevelő tanártól nehéz feladatokat kapunk. 1.98

4. A testnevelésóra miatt fáradt vagyok napközben. 2.08

5. A testnevelő tanárnak nagyok az elvárásai. 2.16

6. A testnevelésórák miatt kedvelem a sportműsorokat, sportközvetítéseket a televízióban, az in-terneten.

2.39

7. A testnevelő tanártól hallottak miatt odafigyelek a táplálkozásra. 2.42

8. A testnevelő tanár az egészséges életmódról is szokott beszélni. 2.68

9. A testnevelésórák meghozzák a kedvemet ahhoz, hogy iskola után is sportoljak valamit. 2.80

10. A testnevelésórán változatos játékokat játszunk. 2.86

11. A testnevelésórán rendszeresen kapunk értékelést (szóban értékel a tanár, piros pontot ad, ér-demjegyet ad, stb.)

2.88

12. A testnevelésórán érdekes gimnasztikai gyakorlatokkal melegítünk be. 2.89

13. A testnevelésóra mindig bemelegítés, fő- és levezető részből áll. 3.03

14. A testnevelésóra végére jól elfáradok. 3.05

15. A testnevelésórákon megismerem a különböző sportágak versenyszabályait. 3.07

16. Sokat ügyesedtem, mert mindennap van testnevelésóránk. 3.12

17. A testnevelésórán rendszeresen játszunk. 3.13

18. A testnevelésóra megtanít a kudarc (vereség) elviselésére. 3.14

19. A testnevelésórán mindig jó a hangulat. 3.15

20. A testnevelő tanártól sokat hallunk a testedzés, a sportolás fontosságáról. 3.17

21. A testnevelésórán saját teljesítőképességemhez mérten értékelnek. 3.19

22. Jó kapcsolatom van a testnevelő tanárral. 3.20

23. A testnevelésórán többféle sportágat tanulunk. 3.21

24. A testnevelésóra megtanít a csapatban való együttműködésre. 3.21

25. Úgy érzem, a testnevelésóráktól egészségesebb lehetek. 3.23

26. A testnevelés miatt kerülöm az olyan káros dolgokat, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás. 3.33

27. A testnevelő tanár azt szeretné, hogy mindenki megtanulja az adott anyagot, ezért mindenkineksegít.

3.35

28. A testnevelésórán az is lehet sikeres, aki más órán rosszabbul teljesít 3.45


tikusai az órának, akiknek sok a tantárgyi ismeret,amit az órán kell elsajátítaniuk.

Megállapíthatjuk, hogy a második hipotézisünkcsak részben igazolódott be, hiszen a nemek eseté-ben nem, ugyanakkor a tantárgyi kedveltség eseté-ben találunk eltérést a klasztercsoportok kialakításaután.

Megbeszélés és következtetésekA 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben beve-

zetésre került mindennapos testnevelést követő ne-gyedik évben végeztünk az észak-alföldi régió felsőtagozatos diákjaira nézve reprezentatív kutatást. Atestnevelésórákkal összefüggő attitűdjeiket, az ottmegjelenő NAT 2012 cél és feladatrendszerénekmegjelenését vizsgáltuk. Hiszen ahogy Rétsági (2014)is fogalmaz, a mindennapos testnevelés bevezetésé-vel a tantárgy új dimenzióba kerülhet, új minőségethozhat létre, hiszen a megfogalmazott célok képessétehetik a műveltségi területet tanítókat a hatéko-nyabb egészségnevelésre, az egészségkultúra alapjai -nak megteremtésére.

Eredményeink az mutatják, hogy a nemek tekin-tetében a fiúknál a testnevelés tantárgy kedvelésejóval meghaladja a leányok ilyen arányú értékét, eznem változott a korábbi kutatási eredményekhez ké-pest. Azonban a tanulók igen kiemelkedő része(95%) szereti a testnevelésórákat. Másrészt, az a fel-tételezésünk, hogy a nemek tekintetében a minden-napos testnevelés bevezetéséhez kapcsolódó állítá -sok esetében végzett csoportosítás után szignifikánskülönbséget találtunk, nem igazolódott be. A tantár-gyi kedveltség esetében azonban igen. Azok, akik na-gyon szeretik a testnevelés tantárgyat, ők a testneve-lők szerepét jelölték meg legmagasabb értékkel. Meg-állapítható, hogy vizsgálatunkban a testnevelők sze-repe kiemelten jelenik meg a mindennapos testneve-lés kapcsán, a pedagógusok továbbra is intézményiszerephordozó funkciója kimutatható a vizsgált in-tézményekben.

A tanulmány fő üzenete a referencia értékű kiválótudósoktól származó idézetekből kiolvasható:

Simon Tamás (2007:9): három szóval jellemzi azegészséget régen és most is fenyegető tényezőket: tu-datlanság, felelőtlenség és szegénység.

Ádány Róza (2008:5): az okok közé sorolja azegyén önmagáért érzett felelősségének hiányát.

Ádány Róza (2008:19): A jövő generációjának fele-lősségteljes, egészségtudatos életre nevelése alapvetőtársadalmi feladat.

A Testnevelés és sport műveltségi terület minőségioktatása a mindennapos testnevelés keretein belül atűpontosan megfogalmazott problémák megoldásá-ért sokat tehet: a testkulturális tudás pszicho-moto-ros és elméleti tudásbázisának megteremtésével.

Felhasznált irodalomÁdány R. (2008): A magyar lakosság egészségi

állapota, különös tekintettel az ezredforduló utániidőszakra. Népegészségügy, 86: 2. 5-20.

Bakonyi F. (1969): Az iskolai testnevelés hatása atanulók testneveléssel és sporttal kapcsolatos szem-léletére. A testnevelés tanítása. Budapest, Művelő-désügyi Minisztérium módszertani folyóirata. 5: 1.19-30.

Bakonyi F. (1969): Szeretik-e a tanulók a testneve-lést – hány órát szeretnének? A testnevelés tanítása.Budapest, Művelődésügyi Minisztérium módszertanifolyóirata. 5: 2. 35-38.

Bakonyi F. (1969): A testnevelés mennyiségének ésminőségének befolyása a sportolási igény alakítá-sára. A testnevelés tanítása. Budapest, Művelődés-ügyi Minisztérium módszertani folyóirata 5: 3. 75-78.

Barnett, M.L., Morgan, J.P., van Beurden, E.,Beard, R.J. (2008): Perceived sports competence mediates the relationship between childhood motorskill proficiency and adolescent physical activity andfitness: a longitudinal assessment. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 5: 40.

Báthori B. (1985): A testnevelés elmélete és mód-szertana. Testnevelési Főiskolai Tankönyv, Buda-pest.

Báthory Z. (1997): Tanulók, iskolák, különbsé-gek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata.Okker Kiadó, Budapest.

Bíróné N.E. (2004): Sportpedagógia. Kézikönyv atestnevelés és a sport pedagógiai kérdéseinek ta-nulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Buda-pest-Pécs.

Borbély, Sz. (2014). As parents see physical edu-cation (PE) from a representative survey’s point ofview. In: Karlovitz J. T. (szerk.): Mozgás, környezet,egészség. International Research Institute. 39-54.

Culjak, Z., Miletic, D., Kalinski, S., Delas, K., Ana,Z.F. (2014): Fundamental Movement Skills develop-ment under the influence of a gymnastics programand everyday physical activity in seven-year-oldchildren. Iranian Journal of Pediatrics, 24: 2. 124-130.

Erfle, S. (2014): Analyzing the effects of dailyphysical education in middle schools on obesity: Evi-dence from Pennsylania’s Active Schools Program.In: (Ricky Todao ed.): Handbook of Physical Educa-tion Research. New York: Nova Science Publishers.91-109.

Fazekas Á., Halász, G. (2012): Az implementációvilága. Az európai uniós forrásokból megvalósítottmagyarországi oktatásfejlesztési beavatkozások em-pirikus vizsgálatának elméleti megalapozása. Kéz-irat. Budapest, ELTE PPK Felsőoktatás-menedzs-ment Intézeti Központ.

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

9

Tantárgyiismeretek

Egészség-tudatosság

Testnevelőszerepe

Nagyon szeretem

10,8% 34,3% 54,8%

Szeretem 31,7% 40,5% 27,8%Nem szeretem

80,6% 10,4% 9,0%

3. táblázat. Klasztercsoportok és a testnevelés tan-tárgy kedveltségének megoszlása (N=933) Table 3. Cluster groups and the distribution of thepopularity of PE (N=933)


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

10

Fintor G. (2014): Testmozgás a közösségben, avagya mindennapos testnevelés jelenléte Szabolcs megyé-ben. In: (Juhász E. szerk.): Közösségi Művelődés –Közösségi Tanulás. Debreceni Egyetem TEK BTK,Neveléstudományok Intézete. 67-79.

Fintor, G., Szabó, J. (2013): Correlations of sportlevels and popularity of sport programmes amongelementary school students. Recreation, Közép-Kelet Európai Rekreációs Társaság TudományosMagazinja, IV: 2. 11-16.

Grosán P. (2001): Ízelítő a mindennapos testneve-lés jegyében született iskolai programokból. Új Pedagógiai Szemle, 51: 11. 149-152.

Hamar P., Derzsy B. (2002a): Az elmúlt tíz esz-tendő tantervi változásainak tapasztalatai I. rész.Módszertani lapok. Testnevelés, 9: 1. 1-7.

Hamar P., Derzsy B. (2002b): Az elmúlt tíz esz-tendő tantervi változásainak tapasztalatai II. rész.Módszertani lapok. Testnevelés, 9: 2. 1-6.

Hamar, P., Ladislav, P. (2008). Physical educationand education through sport in Hungary. (Testneve-lés és oktatás sport segítségével Magyarországon). In:Gilles, Klein., Ken, Hardman (eds.): Physical Education and Sport Education in European Union.Editions Revue EP.S, 11 avenue du Tremblay, Paris.

Hamar P., Karsai I. (2008): Az iskolai testnevelésaffektív jellemzői 11-18 éves fiúk és leányok köré-ben. Magyar Pedagógia, 108: 2. 135-147.

Hamar P. (2012): MindenNATos testnevelés. Új Pe-dagógiai Szemle, 62: 11-12. 87-97.

Hardman, K., Marshall, J. (2009): Second World-wide survey of school physical education. Final Report. International Council of Sport Science andPhysical Education.

Ivanics G. (1993): Mindennapos testnevelés. Fejlesztő pedagógia: pedagógiai szakfolyóirat, 4:1-2. 11-13.

Makszin I. (2014): A testnevelés elmélete és mód-szertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Mikulán R. (2013): Az iskolai testnevelés szerepeés jelentősége az egészségfejlesztésben. Új Pedagó-giai Szemle, 63: 7-8. 48-69.

Moschonis, G., Mavrogianni, C., Karatzi, K., Iatridi, V., Chrousos, P. George., L, Christos., Y.M.(2013): Increased physical activity combined withmore eating occasions is beneficial against dyslipid -emias in children. The Healthy Growth Study. European Journal of Nutrition, 52: 1135-1144.

NAT 2012. Új Pedagógiai Szemle, 1-3: 30-256.Rétsági E. (2015). A sport szerepe a szocializációban

és a pedagógiában. In: (szerk. Laczkó T., Rétsági E.):A sport társadalmi aspektusai. Pécsi Tudomány-egyetem Egészségtudományi Kar. Pécs. 51-61.

Rétsági E. (2014): Mindennapos testnevelés az iskolában. Élet és Tudomány, 69: 37. 1166-1167.

Rétsági E., Csányi T. (2014): Nemzeti Alaptanterv2012 Testnevelés és sport műveltségi terület – az iskolai testnevelés új kihívásai I. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 59: 32-37.

Rétsági E., H. Ekler J., Nádori L., Woth P., GáspárM., Gáldi G., Szegnerné Dancs H. (2011): Sport -elméleti ismeretek. Dialóg Campus, Budapest.

Rétsági E., Ács P. (2010): A serdülők életmódja éstestneveléssel kapcsolatos véleményük. MagyarSporttudományi Szemle, 44: 13-20.

Simon T. (2007): Régi és új fenyegető kockázati tényezők: tudatlanság, felelőtlenség, szegénység.Egészségfejlesztés, 2: 1-2.

Shephard, J.R., Trudeau, F. (2013): Quality dailyphysical education for the primary school student:A personal account of the Trois-Rivières RegionalProject. Quest, 65: 1. 98-115.

Szegfű I. (1989): Történeti áttekintés a mindenna-pos testedzésről. In: Süli J. (szerk.): A mindennapostestedzés kézikönyve. A Csongrád Megyei TanácsV.B. Művelődési osztálya és Pedagógiai Intézete kiad-ványa. 2-6.

Tózsa-Rigóné N.J. (2011): A mindennapos testne-velés komplex programja Hódmezővásárhelyen2005-2009-ig: Megvalósulás, hatékonyságvizsgálat,szoftverfejlesztés. PhD disszertáció. Szegedi Tudo-mányegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola.Szeged.

Udvarhelyi F. (1989) Ötletek és módszerek a min-dennapos testgyakorlás megszervezéséhez. A min-dennapos testedzés kézikönyve. A Csongrád MegyeiTanács V.B. Művelődési Osztálya és Pedagógiai Inté-zete kiadványa. 40-63.

Vári B., Marton A., Balogh L. (2012): A mindenna-pos testnevelés hatásának követéses vizsgálata 1-4.osztályos tanulók körében. Magyar SporttudományiSzemle, 54: 59-60.


Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

11

ÖsszefoglalóA magyar sport rendszere az elmúlt években jelen-

tős átalakuláson ment keresztül. Megváltoztak a fi-nanszírozási lehetőségek, megnövekedett az igazoltversenyzők, az edzők, sportszakemberek száma is.A tanulmányban azt vizsgáltuk meg, hogy a labdarú-gással, mint sportággal kapcsolatba kerülő fiatalok-nak mekkora esélye van professzionális karriertbefutni. Az adatok alapján azt láthatjuk, hogy a fut-ball felvevő piaca korlátozott mértékű. Az egyes kor-osztályok esetében nagyon kevés sportolónak vanlehetősége valós és anyagilag is megtérülő karriertbefutni. A magyarországi helyzetet áttekintve azt lát-hatjuk, hogy a magyar futballjátékosok egy-egy kor-osztálya továbbra is átlagos létszámban vesz részt abajnokságban, köszönhetően a versenyrendszernek.A nemzetközi porondon az első és másodosztálybanjátszó játékosok száma sem emelkedett. Az MLSZáltal bevezetett fiatal játékos szabály hatására, ugyantöbb fiatal szerepel az NBI-ben és az NBII-ben is, deez csak átmeneti lehetőség. Az akadémiáról kikerülőfiatalok esetében kezdetben ez a szabály nagyobb le-hetőséget biztosít. A 21 éves életkor betöltése utánazonban szerepeltetésük visszaesik az átlagosszintre. Az akadémiák jelen pillanatban a tömeget amásod és harmadosztály számára képzik. A futballszervezetrendszerének oda kellene figyelni arra, hogymost ugyan tágra nyitotta a kapuit a fiatalok előtt,azonban azoknak is irányt kellene mutatni, akikbőlnem válik professzionális játékos. Kulcsszavak: kettős karrier, sportkarrier, utánpót-lás-nevelő programok

AbstractDuring the last couple of years Hungarian sport

has experienced significant change. Increased finan-cial possibilities have seen a rise in the number ofregistered athletes, coaches and sports specialists.In this paper we have attempted to analyze the op-portunities and chances of success that a young foot-ball player has, to follow a professional career. Theintroduction by the Hungarian Football Associationof financial awards for teams that include youngplayers (under 21) in their starting line ups has undoubtedly given young players the chance to gainmore experience and showcase their talents. Thesurvey however shows that the number of homegrown players after the age 21 has fallen back to theaverage number achieved before the introduction ofthis initiative. At the current time, the majority of

Hungarian Football Academies’ output is destinedfor the second and third divisions. The organizationof Hungarian football should take notice that despitethe fact that they have opened the doors wide foryoung sportsmen; they should also provide somedirection for those who ultimately will never make aliving as a professional football player.Keywords: double career, sports career, trainingprogrammes for the youth

BevezetésA magyar sport finanszírozási rendszere az elmúlt

években nagymértékben átalakult. Köszönhető ezegyrészt a társasági adórendszeren keresztül megva-lósuló támogatásnak, majd a kiemelt sportágfejlesz-tés támogatási rendszernek. A labdarúgás eseténjelentős pluszforrást jelent még 2015-től kezdődőena Szerencsejáték Zrt-vel kötött kereskedelmi szerző-dés, amely alapján a cég bevételeinek egy részét visz-szaforgatja az élsportba. A finanszírozási forrásoktehát adottak a sportágak fejlesztéséhez, ezáltal asport irányító szervei és a sportszövetségek stratégiaiprogramokat dolgoztak ki a hatékony felhasználásérdekében. A programok alapvető célja a magyarsport versenyképességének, és tömegbázisának nö-velése, amelynek két sarkalatos pontja az utánpót-lás-nevelés és az infrastrukturális helyzet javítása.Az utánpótlás-nevelés központba helyezésével elkez-dett növekedni az igazolt sportolók létszáma, vala-mint a sportra fordított szabadidő hossza. Kér-désként merül azonban fel, hogy az egyénileg, azaz asportolók által befektetett idő, és anyagi ráfordítás akésőbbiekben magának a versenyzőnek megtérül-eés van-e valós esélye sportolói karriert befutni? A ta-nulmányban, a labdarúgásban érintett fiatalok olyankarrierlehetőségeit vizsgáltuk meg a magyarországihelyzet áttekintésével, ahol a jövedelmi helyzet mármegfelelő egzisztencia megteremtését teszi lehetővé,azaz megalapozhatja a sportolói életpályát követőidőszakot is. A tanulmány elsődleges célja az volt,hogy végig kövesse a magyar labdarúgók lehetőségeitéletkori bontásában.

Anyag és módszerekKutatásunk során a dokumentumelemzés módsze-

rét használtuk. A témához kapcsolódó adatokat in-terneten elérhető adatbázisokból gyűjtöttük össze,majd azokat elemeztük. A következő adatokat hasz-náltuk: igazolt játékosok létszáma Magyarországon,az első és másodosztályban szereplő játékosok jel-lemző adatai, mint korosztály, nemzetiség, mérkő-zésszám, játékban töltött idő, nemzetközi élvonalbanjátszó magyar játékosok. A következő honlapok szol-gáltatnak ezekről adatot: a Magyar Labdarúgó Szö-vetség honlapja, a Hivatásos Labdarúgók szerveze-tének honalapja, „www.transfermarkt.com”. Mind-

Rögös út a sportkarrier: A fiatal magyar labdarúgók karrieresélyei

Career opportunities of young Hungarian footballers

Gősi Zsuzsanna, Sallói IstvánTestnevelési Egyetem, Sportmenedzsment Tanszék, Budapest


Tanulmány • Gősi Zsuzsanna és mtsa: Rögös út a sportkarrier ...

ezek mellett az írott és elektronikus sajtóban megje-lent kettős karrierhez, valamint az utánpótlás-neve-léshez kapcsolódó cikkekből is hasznos informá-ciókat nyertünk.

EredményekKarrier értelmezése

A karriernek rendkívül sok értelmezését találhat-juk a szakirodalomban. A karriert összefoglalóan azegyéni életpálya történéseinek sorozataként lehet ér-telmezni (Koncz, 2013). Az üzleti, gazdasági életbena karrierszakaszok esetében a kezdeti karrier sza-kasz – amelyet jellemzően 18-24 év közé tesznek –jelenti a karrier előkészítésének periódusát. Ez alap-vetően a szakmai végzettség, és az első tapasztalatokmegszerzését jelenti (Pintér, 2003). Ezek a karrier-szakaszok teljesen felborulnak egy élsportoló esetén.Az ő esetükben a rendszer úgy működik, mintha két-szer indítaná el az érintett sportoló/munkavállaló akarrierjét, először a sport területén, utána a civil élet-ben. A sportkarrier lehetősége az éveket tekintetveelőbbre, a civil karrier pedig hátrébb csúszik (Gősi,2004). Problémát okoz, hogy számos, fiatalkorbantehetségesnek tartott sportoló nem jut el olyanszintre sportkarrierje során, hogy maga a sport meg-élhetési lehetőséget biztosítson számára. Nekik az is-kola befejezése után gyakorlatilag a munka világábakell kilépni a sportkarrier helyett. Ezért fontos az,hogy utánpótlás-neveléssel foglalkozó szervezetek,szakemberek figyeljenek arra, hogy a sport és tanu-lás egyensúlya fennmaradjon. Akik ugyanis nem bír-ják az edzésekkel és versenyekkel kapcsolatos „gyű-rődést”, valamint nem eléggé sikeresek, azok általá-ban előbb vagy utóbb, de abbahagyják a verseny-sportot, lemorzsolódnak (Bíróné, 2011). A sportpá-lyafutás jellemzően egy olyan speciális terület, mely-nek időbeli hossza előre nehezen határozható meg(Stambulova és mtsai, 2009). A kettős karrier téma-körével több szerző is foglalkozik. A kettős karrier amagas szintű versenysport és az oktatásban valórészvétel kombinációját jelenti, amely segíthet ab-ban, hogy az aktív sportot befejező fiatalok a későb-biekben megfelelő munkát találjanak (Baráth ésmtsai, 2014). Az elmondható, hogy egyre több él-sportoló készül a sportolói karrier lezárását követőidőszakra és tartja fontosnak a tanulást, amely egy-részt megkönnyíti a civil életbe történő beilleszke-dést, másrészt alternatívát kínál egy sérülés kö-vetkeztében bekövetkező visszavonuláshoz (Kun ésSzretykó, 2011). A sportolói karriert azonban önma-gában többször is döntési pontok jellemzik (Wylle-man és Lavellee, 2004).

FutballMagyarországon, mint a világ számos országában,

ma is a futball a legnépszerűbb sportág. A népszerű-ségét mérhetjük akár az igazolt játékosok számában,akár a nézői létszám alapján. Az európai professzio-nális klub labdarúgás szórakoztatóipari szereplő is(Kassay és Géczi, 2014). A futball népszerűsége gaz-dasági értelemben is megjelenik, a sportágba hihe-tetlen összegek áramlanak, amelyek kivételesenmagas jövedelmet biztosítanak a játékosoknak. Eu-rópában a csapatsportok közül a labdarúgás műkö-

dése tekinthető a leginkább üzletinek (Havran,2016). A magyarországi gyermekek nagy része ismár kiskorában nemzetközi futballkarrierről álmo-dozik. Ebben a cikkben arra fókuszálunk, hogy a nö-vekvő utánpótláskorú játékosállománynak milyenarányban van lehetősége a kiemelkedő sportkarrierbefutására, ahol a kiemelkedő jelző nemzetközi vagylegalább NBI-es szintű karriert jelent, mert itt a jö-vedelmi viszonyok már nem csak a pillanatnyi meg-élhetést biztosítják, hanem lehetőséget adnak asportolói életpálya utáni nyugodt élet megteremté-sére. Rosen (1981) szerint, bizonyos piacokon, mintpéldául a szórakoztatóiparban vagy sportban a sze-replők tehetsége közötti minimális különbség lénye-gesen nagyobb különbségeket jelenthet a fizeté-sekben. Igaz ez a futballra is. Az arányokat tekintverámutatunk arra a tényre, hogy elengedhetetlen a fi-atalkori tanulás, szakma- vagy diplomaszerzés, merta gyermek labdarúgók csak kis százaléka tud befutnitop karriert a sportágban.

A tanulás és sport legintenzívebb és legfontosabbidőszaka a futballban csakúgy, mint sok más sportágesetén, szinte egybeesik. A labdarúgásban az első ko-moly szakmai kiválasztás az iskolaváltás előtti idő-szakban történik, 14-15 évesen. A honi akadémiákmellett, megjelennek a külföldi akadémiák szakem-berei is. Az európai uniós szabályozás alapján, agyermekek a 16. életévük betöltése után igazolhat-nak másik Uniós országba, így a 14-15 éves korosz-tályt árgus szemekkel figyelik a külföldi klubok is.Ráadásul ebben a korban szinte lehetetlen megmon-dani kiből lesz biztosan elit futballista és kiből biz-tosan nem, ezért a legnagyobb tehetség sem hagy-hatná abba a tanulást, de az esetleg későn érők semadhatják fel a sportkarrier lehetőségét. Ettől függet-lenül azt mondhatjuk, hogy a mérleget a sport irá-nyába kell elbillenteni, mert az el nem végzettedzéseket később nem lehet már pótolni, míg a ta-nulást, megfelelő alapképzettség esetén később isfolytathatja, akinek a civil pálya nyújt nagyobb lehe-tőséget.

Sportágfejlesztési szakmai programok a labdarú-gásban

A magyar labdarúgás hagyományai miatt hatalmasaz elvárás és igény a sportág sikereire Magyarorszá-gon. Az „Aranycsapat” sikerei óta a labdarúgásunkeredményei fokozatosan visszaestek és a sportágnépszerűsége is egyre mélyebbre süllyedt. Egyre ke-vesebb gyermek választotta a futballt, és ezáltal el-tűnt az a tömegbázis, ami a felemelkedés elen-gedhetetlen feltétele. A folyamatot megállítandó ésazt visszafordítandó trend céljából a Magyar Labda-rúgó Szövetség vezetősége elkészítette a Magyar Lab-darúgás Stratégiája 2010-2020 című tanulmányát,amely feltárja a hiányosságokat, és kijelöli a célokat,amelyek visszavezethetik a sportágat, legalább anemzetközi elit középmezőnyébe (MLSZ stratégia).– A stratégia szakmai céljai a következők:– Tömegesítés– Akadémiai képzés– Magyar játékosok szerepeltetésének ösztönzése– Akadémiákról kikerülő játékosok szerepeltetésé-

nek ösztönzéseMag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

12 Tanulmány • Gősi Zsuzsanna és mtsa: Rögös út a sportkarrier ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

13

– Szakemberképzés (edzők, specialisták, egészség-ügyi szakemberek, sportszervezők)

TömegesítésA Szövetség évek óta próbálja megtalálni a megfe-

lelő modellt, hogy minél több utánpótláskorú játékoskerüljön be a rendszerbe, és a kiválasztott tehetsé-gek a legmagasabb szintű képzésben részesüljenek.A cél érdekében utánpótlás-nevelő programok mű-ködnek a szövetség segítségével. A két legjelentősebbprogram a 2011-es szezon kezdete óta működő meg-újult Bozsik program, és az Akadémiai program. ABozsik program két területre bontható, az egyik aGyermek Intézményi Program, a másik pedig, aGyermek Egyesületi Program. Az Intézményi Prog-ram elsődleges célja a futball tömegbázisának kiala-kítása, a sportág megismertetése és megszerettetése.Az Egyesületi Program a sportághoz való kötődésreösszpontosít, ide már a technikai készségek megszi-lárdítása, valamint a játékkészség alapjainak a lera-kása tartozik.

Gyermek Intézményi ProgramA program célja: A játék megszerettetése, az intéz-

ményi tömegbázis kialakítása és szélesítése, a tehet-séges gyermekek sportszervezetekbe irányítása az5-14 éves korosztályban. Az iskolákban és óvodák-ban a tanórán kívüli labdarúgó foglalkozások és ese-mények támogatása. A heti 2 délutáni foglalkozásona gyermekek számára biztosított a rendszeres kép-zés−játék−edzés−mérkőzés lehetősége. Az MLSZ aprogramban résztvevőket egységes regisztrációs ésnyilvántartási rendszer működtetésével kíséri figye-lemmel. A program támogatja az intézmények kö-zötti körzeti, megyei és országos labdarúgó ren-

dezvények, (torna, fesztivál) lebonyolítását. Az MLSZintézményi programja annak a szemléletnek és ren-dezvénytípusnak a meghonosításán fáradozik, amelyrészvétel- és sikerélmény-orientált és kevésbé kon-centrál a versenyzésre (Bozsik program). Azaz aprogram elsődlegesen a grassroots (tömegsport) te-vékenységen alapul. Azok a gyermekek vesznek résztaz intézményi programban, akik nincsenek leigazol -va (bár 10 éves korig szerepelhetnek mindkét prog-ramban) egyetlen egyesületben sem, csak az óvodá -ban, iskolában szeretnek focizni. Az 1. táblázat ada-tai önmagukért beszélnek: a programban résztvevőfiatalok száma a 2011/12-es szezon óta megduplá-zódott (A 2016/2017-es szezon adatai 2017.01.15-eiállapotot tükröznek).

Gyermek Egyesületi ProgramA program célja: Az egyesületi tömegbázis kialakí-

tása, a sportághoz kötődés megszilárdítása, a tech-nikai alapok megteremtése, a játékkészség alap-jainak lerakása, a kreativitás ösztönzése. Az Intéz-ményi Program után illetve mellett, célja már inkábba professzionális futball felé terelni a fiatalokat. Aprogram legfontosabb eleme a körzeti tornarendszeraz U6-7, az U8-9 és az U10-11-es korosztályokban.Alapkövetelmény, hogy egy körzetben minimum 4-5sportszervezet csapata szerepeljen a hatékony játékérdekében. A program tornarendező egyesületeket,egyesületi felkészítést és versenyeztetést támogat, akörzeti vezetőedző, az alközpontvezető edző, megyeiszakmai igazgató és a megyei utánpótlás koordiná-torok szakmai felügyelete mellett (Bozsik program).Az egyesületi program dinamikus növekedését mu-tatja a 2. táblázat (A 2016/2017-es szezon adatai2017.01.15-ei állapotot tükröznek).

2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017U7 8.991 12.705 15.433 20.473 24.466 30.457U9 11.353 13.163 14.799 16.473 17.806 19.264U11 13.016 15.022 16.270 16.828 20.959 22.252U13 11.119 10.205 10.768 11.382 12.407 14.326U15 6.314 9.167 10.193 11.630 13.713 15.276Létszám összesen 50.793 60.262 67.463 76.786 89.351 101.411

1. táblázat. Intézményi program létszámadatai (Forrás: mlsz.hu – saját szerkesztés)Table 1. Number of participants in the program of the institution (Extract of mlsz.hu)

2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017U7 6.165 7.330 7.601 7.932 7.762 5.826U9 10.098 12.236 14.199 14.034 13.647 12.407U11 11.892 14.282 15.798 16.442 16.510 15.004U13 2.704 388 0 13.506 14.739 14.231U15 0 0 0 0 0 0Létszám összesen 30.859 34.236 37.598 51.914 52.658 47.468

2. táblázat. Egyesületi Program létszámadatai (Forrás: mlsz.hu – saját szerkesztés)Table 2. Number of participants in the club program (Extract of mlsz.hu)


Akadémiai rendszer Az akadémiai képzést, önszervező módon az MTK

indította el Magyarországon, amelynek köszönhetőenmeghonosodott a rendszer. 2001-ben került megala-pításra a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia, amitaz „Ajax” modell alapján építettek fel. Az ország leg-tehetségesebb gyermekeit gyűjtötték össze, akik ki-váló képzésben részesültek. Az akadémia bentla -kásos formában kezdte a működését, ahova későbbaz iskolát is házhoz hozták, hogy a tanulás, pihenés,sportolás aránya a legideálisabban kerülhessen ki-alakításra. Ez a forma lett a későbbiekben a többiakadémia alapja, így működik többek közt az IllésAkadémia, a Magyar Futball Akadémia, a Fehér Mik-lós Akadémia Győr. Az MLSZ napjainkra formali-zálta az akadémiák működését és meghatároztaazokat a kritériumokat, amelyek alapján egy-egyutánpótlás műhely, akadémiának minősülhet. Kez-detben a kevés akadémia miatt országosan gyűjtöt-ték a tehetségeket, ami az akadémiák országoselterjedésével egyre inkább regionálisra szűkült. AzMLSZ azt a vonalat támogatja, hogy a gyermekekközel maradjanak a szülői házhoz. Az akadémiák azU15-U19-es korosztállyal foglalkoznak jellemzően,ami a gyermekek középiskola váltásánál kezdődik.Ennek megfelelően, az akadémiák az iskolaváltáselőtt kutatják a tehetségeket és iskolázzák be a sajátvagy a szerződéses középiskolákba. A tömegesítésttehát a kiválasztás, és a minőségi képzés megterem-tése követi. Az elmúlt évtizedekben több szerző bi-zonyította, hogy a tehetséges labdarúgók kiválasztásaéveken át, több szempont alapján történik, továbbáa tehetséggondozás folyamatában is számos külső ésbelső tényező játszhat döntő szerepet, úgymint csa-lád, edző, hozzáállás és kitartás (Maylan és mtsai,2010; Csáki és mtsai, 2013). Alapelv az utánpótlás-képzésben, hogy a gyermekek úgy fejlődnek jól, ha ajók a jókkal edzenek és versenyeznek. Ehhez alakí-tották a versenyrendszereket, U14 és U15-ös korosz-tályban még 16-16 csapat jelenti az első osztályt, deU16, U17 és U19-ben már csak 8 csapatos a kiemeltelső osztály, és 16 csapatos a másodosztály, tehátegyre szűkül a magas szintű játéklehetőség a fiatalokszámára.

Fiatal futballisták az élvonalban Az akadémiára bekerülő fiatalok esetében termé-

szetes cél a nemzetközi karrier, de legalább az NBI-be való kerülés, amely a sportsiker mellett, biztosegzisztenciát jelenthet az egyén számára. Jövedelemszempontjából nézve négy kategóriát fogalmaztunkmeg, ami a gyermekek előtt kirajzolódhat. A kategó-riákat csak nagyságrendi értékként határoztuk meg,mert a sportolói fizetések hazánkban nagyrészt nemkerülnek nyilvánosságra.1. Európai átlaghoz képest is nagyon magas jövedelmi

lehetőségek, amelyekkel a játékosok egész életükremegalapozhatják az egzisztenciájukat. Ide soroljuka külföldi top bajnokságokban játszókat, és az NBI-ben lévő válogatott, illetve meghatározó játékosokat(átlagbér hatszorosát meghaladó összeg).

2. Magyar átlaghoz képest, nagyon jó jövedelemmelrendelkezők, akik képesek olyan megtakarítástfelhalmozni, amiből a futball után saját vállalko-

zásba kezdhetnek. NBI-es játékosok és a nem topbajnokságokban külföldön játszó játékosok (átlag-bér háromszorosa és hatszorosa közötti összeg).

3. A magyar átlagnál jobban kereső játékosokból áll,jellemzően a nem meghatározó NBI-es és az NBIInagyobb klubjaiban lévő játékosok. Okosan gaz-dálkodva, itt is van még felhalmozási lehetőség aprivát élet beindításához (átlagbér és az átlagbérháromszorosa közötti összeg).

4. Létezik juttatás, de csak plusz bevételnek tekint-hető és mellette más munkát is vállalnak a játé-kosok, vagy felsőoktatási intézménybe járnak. Idesorolhatók az NBII kis klubjaiban játszók, és azennél alacsonyabb osztályokban lévők, illetveakik Ausztriába járnak át hétvégenként mecs-csekre (átlagbér alatti összeg).

A teljes pályafutást nézve, a fenti kategóriákbanrengeteg átjárás van, a teljesítménytől vagy akár aszerencsétől függően. A kérdés mindig az, hogy akinem tud betörni legalább az első három kategóriába,de tud olyan szinten játszani, hogy bevétele legyen,hogyan használja fel ezt a lehetőséget a későbbi civilélete érdekében?

A magyar labdarúgás a rendszerváltozás óta ter -vezett finanszírozása vált valóra 2015 májusában,amikor a Szövetségnek sikerült szerződést kötni aSzerencsejáték Zrt-vel a fogadásokból befolyó össze-gekből való részesedésre. A bevétel növekedése lehe-tővé tette, hogy a pénz szétosztásával a csapatokatmotiválja a hazai játékosok szerepeltetésére. A klu-bok a jól felfogott gazdasági érdekük miatt igyekez-nek a követelmények betartására. A Magyar Labda-rúgás Stratégiája című, 2011-ben kiadott dolgozat-ban a szövetség fontos feladatnak nevesítette a ma-gyar fiatalok szerepeltetésének segítését is, és azakadémiákról kikerülő fiatalok számára a játéklehe-tőség biztosítását. Az Európai Unió tiltja a diszkri-minációt, ezért a versenykiírásban nem lehet rögzí-teni a magyar fiatalok játéklehetőségének biztosítá-sát, más uniós állampolgárokkal szemben. A támo-gatási elvek között azonban az szerepelhet, hogyhazai játékosokat, különösen a hazai fiatal játékoso-kat szerepeltető klubok jelentősebb összegeket kap-janak. Ezek az összegek akár egy kisebb klub költ-ségvetésének 50%-át is elérhetik. Ezt az elvet követtea szövetség, így meghatározta a hazai fiatal játékoskritériumait:

A Hazai játékos az a versenyengedéllyel rendelkezőjátékos, aki: a) 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ tag sport-

szervezetben legalább 3 évet egyben vagy megsza-kításokkal igazolt játékos volt; vagy játszott leg-alább egy hivatalos mérkőzésen az MLSZ vala-mely válogatottjában; és

b) a FIFA szabályai szerint jelenleg is jogosult a ma-gyar válogatottban való részvételre.

A magyar fiatalok esélyeinek vizsgálataAz akadémiát befejező játékosok esetében a követ-

kező kép rajzolódik ki. 2016/17-es őszi szezonbanaz akadémiákról kiöregedő 97-es korosztályból 12-en az NBI-ben, 38-an az NBII-ben kaptak játékle-hetőséget. Ez azt jelenti, hogy a 15 vizsgált akadé-mián végző közel 300 gyermekből, kevesebb, mintM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

14 Tanulmány • Gősi Zsuzsanna és mtsa: Rögös út a sportkarrier ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

15

20% jutott el első körben a professzionális szintre.Mivel a profi csapatok többsége tartalékcsapatokatis működtet, amelyek jellemzően a harmadik vonal-ban szerepelnek, így a többieknek is marad még va-lamennyi lehetőségük bekerülni a profi futballba. Azadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy aprofi futballba kerülő játékosok az elmúlt évekbenszinte kivétel nélkül az akadémisták közül kerülnekki. A 3. táblázat az elmúlt négy szezon bajnoki mér-kőzéseinek adatait tartalmazza.

A 3. táblázat összesített adataiból is látható, hogya 2013/14-es szezonban a 21 év alatti játékosok lét-

száma 76 fő volt, ez növekedett a következő szezonra103 főre. A bajnokságban részt vevő csapatok létszá-mát ezután csökkentették 16-ról 12-re. Így a fiatal já-tékosok létszáma közel 50%-kal esett vissza. A2016/17-es szezon adatai alapján összesen 56 fiataljátékos kapott szerepet. Amennyiben vizsgáljuk a já-tékban töltött időt is, akkor az átlagos játékpercalapján megállapítható, hogy jellemző, hogy a fiata-lok a mérkőzésnek csak egy kisebb részében kapnakszerepet. Az 1996-ban születettek a legutolsó vizsgáltszezonban, azaz 2016/2017-ben átlagosan 74 percettöltöttek pályán, az azt megelőző szezonban 63 per-

2016/2017-es szezon 2015/2016-os szezon

12 csapat 12 csapat

Születési év Játékosszám Meccs Játszott

percek Születési év Játékosszám Meccs Játszott

percek

1976 13 19 1.647 1976 2 34 3.060

1977 1 6 61 1977 3 28 675

1979 4 98 8.239 1978 1 9 721

1980 1 25 2.124 1979 5 103 8.319

1981 1 19 1.259 1980 1 29 2.565

1982 3 69 5.348 1981 2 27 1.709

1983 6 64 4.528 1982 3 74 5.293

1984 13 228 16.229 1983 3 64 5.368

1985 7 135 10.566 1984 11 159 12.345

1986 6 115 7.879 1985 9 171 13.604

1987 10 147 10.761 1986 9 212 16.102

1988 23 366 27.462 1987 11 195 14.357

1989 17 229 15.189 1988 24 433 31.423

1990 17 331 25.719 1989 11 232 16.088

1991 13 305 23.440 1990 18 388 29.665

1992 11 187 11.379 1991 18 319 21.205

1993 16 250 18.964 1992 13 203 13.272

1994 23 373 25.954 1993 16 264 18.615

1995 16 206 13.570 1994 23 378 25.015

1996 21 320 23.783 1995 21 304 18.619

1997 15 158 9.480 1996 17 197 12.330

1998 13 105 4.595 1997 10 69 4.293

1999 5 23 739 1998 4 11 393

2000 2 5 95 1999 1 1 11

Összesítve 245 3.783 269.010 236 3.904 275.047

21 év alatti játékos 56 611 38.692 21 év alatti

játékos 53 582 35.646

3. táblázat. A labdarúgó mérkőzések korosztályi összetétele, magyar játékosok (Forrás: mlsz.hu – sajátszerkesztés)Table 3. Age group content of football matches, Hungarian players (Extract of mlsz.hu)


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

16

cet, majd visszafele lépegetve 48 perc, és 34 perc azátlag.

Az egyes korosztályok vizsgálata a következő képetmutatja. A játékosok 16-17 éves korban kerülnek,kerülhetnek be az első osztályba. Jellemzően a legfi-atalabbak közül csak egy-két játékos. Az 1997-eskorosztály a 2013/2014-es szezonban szerepelhetettelőször, ekkor egy játékos kapott lehetőséget. Az1998-as korosztály a következő évben négy fővelképviseltette magát a bajnokságban. Az 1999-esszintén egy fővel lépett be. Az egyes korosztályokatmás szempontból vizsgálva azt találjuk, hogy a belé-

pés évét követően elkezd növekedni a létszámuk. Azelmúlt évben kiemelt 1996-os korosztály az elsővizsgált évadban 3 fővel, a másodikban 33 fővel, aharmadikban 17 fővel, míg a 2016/2017-es szezon-ban 21 fővel képviselteti magát. A bajnokság létszá-mának csökkenése rögtön hatott a fiatal sportolókszerepeltetésére is. Az előző szezonban még kiemelt1995-ös születésű, akik közül a 2013/2014-es 19 főszerepel a bajnokságban, a következőben 23, majd21 fő. Ez a korosztály a 2016/2017-es szezonra márnem számít támogatott korosztálynak így az előző évilétszám 16 főre csökken. Az adatok alapján végig kö-

2014/2015-ös szezon 2013/2014-es szezon

16 csapat 16 csapat



percek

1973 1 29 2.610

1976 2 10 900 1973 2 40 2.903

1977 3 33 1.712 1976 2 20 931

1978 2 50 3.543 1977 7 112 8.142

1979 5 115 8.692 1978 2 32 2.195

1980 3 35 2.753 1979 6 104 7.548

1981 4 63 5.243 1980 4 59 4.634

1982 4 84 6.229 1981 7 63 4.929

1983 7 120 9.398 1982 7 84 5.768

1984 14 274 22.012 1983 7 137 11.221

1985 12 159 12.749 1984 21 300 22.592

1986 14 250 18.211 1985 14 164 13.413

1987 16 252 19.535 1986 13 235 18.824

1988 23 419 31.110 1987 22 349 26.761

1989 16 231 16.400 1988 26 459 34.144

1990 26 447 34.291 1989 20 258 17.381

1991 26 412 29.857 1990 28 473 35.644

1992 19 219 14.140 1991 30 493 32.669

1993 25 312 21.552 1992 24 287 17.443

1994 34 278 16.924 1993 24 342 22.919

1995 23 124 5.972 1994 29 190 10.378

1996 33 146 6.955 1995 19 108 4.823

1997 9 57 2.894 1996 3 16 544

1998 4 6 302 1997 1 1 18

Összesítve 325 4.125 293.984 318 4.236 305.824

21 év alattijátékos 103 611 33.047 21 év alatti

játékos 76 657 38.682


3. táblázat. A labdarúgó mérkőzések korosztályi összetétele, magyar játékosok (Forrás: mlsz.hu – sajátszerkesztés)Table 3. Age group content of football matches, Hungarian players (Extract of mlsz.hu)

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

17

vethető, hogy a belépés évétől kezdődően nő a játé-kos létszám addig a pontig, amíg el nem éri a játékosazt a kort, amikor már nem vonatkozik rá a fiatalszabály. Ott jellemzően csökkenés következik be.Részvételük utána átlagosnak tekinthető.

A minőségi fejlődés érdekében az MLSZ 16-ról 12csapatosra csökkentette a legmagasabb osztály lét-számát a 2015 nyarán. A csökkentéssel együtt, kü-lönböző szabályzókkal igyekszik a szövetség hely-zetbe hozni a magyarokat és azon belül a fiatalokat,a légiósok kárára, de ezzel együtt is a játékosokszáma és lehetősége is lecsökkent. A magyar játéko-sok száma 320 körüli létszámról 245-re változott azNBI-ben. A hazai játékosok aránya az utóbbi kétévben kis mértékben magasabb, mint a megelőzőegy-két évben, de mivel az NB1-ben szereplő játéko-sok száma 500 fő körüli nagyságról 350 körülireesett vissza ez így is az első osztályú magyar játéko-sok létszámának csökkenését okozta (1. ábra). A 3. táblázat egyértelműen mutatja, hogy egy-egy kor-osztályból átlagosan 15 fő tud bekerülni az élvo-nalba. A magyar játékosok és fiatalok szerepelteté-sére egyértelműen negatívan hatott a 16-ról 12 csa-patosra történő csökkentés. Ha ehhez még hozzá-vesszük, hogy 2-3 fő tud korosztályonként külföldönjátszani, akkor láthatjuk, hogy milyen nagy a versenymár Magyarországon is a jó jövedelmet biztosító he-lyekért. A külföldön szereplő játékosok száma 2017januárjában 440 körül volt, de ebből profi státusszalrendelkező összesen 37 fő volt, ezek közül, ha a vizs-gált korosztályokat nézzük itt is 1995-ös születésű 5fő, 1996-os 3 fő, míg 1997-es születésű 1 fő. Az álta-lunk megfogalmazott jövedelemkategóriákat nézve,ez azt jelenti, hogy ezer fő körül van azoknak a játé-kosoknak a létszáma, akik megfelelő jövedelmet sze-reznek a futballból, mint játékosok.

A magyar versenyrendszerben meghatározott szá-mú játékosnak lehet helyet biztosítani, mert a lét-szám a csapatok számának megfelelően korlátozott,a képzés és feltételrendszer fejlődése a nemzetközipiacon biztosíthat több lehetőséget a gyermekeknek.Elvileg a lehetőség korlátlan, akár mind a 300 végzősakadémista játszhatna külföldön, de nem csak ma-

gyar utánpótlás, hanem számos más ország is ebbenlát lehetőséget. A top bajnokságokban, a magyarralellentétesen, a külföldiek aránya nagyon magas. ATOP5 bajnokságokban, Angliában 67%, Németor-szágban 50%, Spanyolországban 49%, Olaszország-ban 57%, Franciaországban 45% . Igény és szándék,tehát van külföldről igazolni (http://www.transfer-markt.com). Az akadémiai képzésünk valódi érték-mérője a válogatottunk jövőbeni szereplése és a topbajnokságokban szereplő magyarok száma lesz. Alassan 10 éve működő rendszer, ebből a szempont-ból nem teljesít jól, mert a TOP5 bajnokságban csak7 játékosunk van és közülük is csak kettő tekinthetőmeghatározó embernek. Összehasonlításul a régi-ónkból pár ország játékosainak száma a TOP5 ligá-ban: Szlovákia 9, Szerbia 36, Horvátország 31.(http://www.transfermarkt.com). A magyarországi fiatalok külföldre igazolásában jelenleg ellenérdekelta fiatal és a nevelő klub. A fiatalok jellemzően a lehetőlegkorábban szeretnének külföldre igazolni, ebbenlátva a karrier lehetőséget. A kluboknak viszont az azérdekük, hogy minél később igazoljon el a játékos, hi-szen az érte kapott összeg így magasabb lesz, ez pediga gazdálkodásukra döntően hatással van.

A labdarúgó II. osztály vizsgálata két szezonon ke-resztül

A fiatalok esetében azonban nem elhanyagolhatóaz tény sem, hogy azokból is lehetnek később élvo-nalbeli futballisták, akik kezdetben először az NBII-ben kapnak játéklehetőséget. Az elmúlt két év adataitmutatja a 4. táblázat.

A 2015/2016-os bajnokságban az 1995-ös korosz-tály volt a kedvezményezett, közülük 21-en léptek pá-lyára az NBI-ben és 40-en az NBII-ben. Idén egy évvelfiatalabbak, az 1996. január 1. után születettek a ked-vezményezettek, így a hirtelen „megöregedtek” a 95-ösök, akik közül az NBI-ben a tavalyi 21-el szembenmár csak 16-an léptek pályára ősszel, míg az NBII-bena 40 fő 34-re apadt. A tendencia megállapítására mégvárni kell pár évet, hogy a rendszer beérjen, de az ed-digiek alapján egyértelmű, hogy a futballisták egyrésze, ahogy eléri a 21 éves kort, kiesik a rendszerből.

1. ábra. A magyar játékosok, és a fiatal játékosok aránya a labdarúgó NB I-ben (Forrás: mlsz.hu – saját szerkesztés)Figure 1. Ratio of the Hungarian and young players in Hungarian Division 1. (NB I)(Extract of mlsz.hu)


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

18

Összefoglalás, következtetésekA folyamatokat végigkövetve azt láthatjuk, hogy

kisgyermekkorban a Bozsik programon keresztül, afiatalok nagy része kapcsolatba kerül a sportággal.Az U7 és U9 osztályok esetében a fiúk közel 20-25%-aszervezett keretek között találkozik a labdarúgással.Az idő múlásával a létszám csökken. A szám azért isfontos, mert ha a labdarúgás piacának egészét néz-zük, a fiatal focistákból, szurkoló, fogyasztó válik. Azegyik fontos megállapítás a fiatal szabály bevezetéseóta, hogy a korosztályok egy bizonyos része csakazért szerepel akár az NBI-ben, akár az NBII-ben,hogy a csapat emelt támogatást kaphasson. Ez aklub szintű döntés részben azt is jelenti, hogy a gaz-dasági érdeket a sportszakmai érdek elé helyezik. Azeddigi kutatások azt mutatták: a labdarúgó-klubo-kat, csapatokat működtető sportvállalatokat az el-múlt évtized tendenciái alapján sokkal inkább asportbeli sikerek érdekelték, mint a pénzügyi ered-mények, amelynek következménye, hogy az európaiklubokat folyamatosan növekvő adóságok jellemzik(András és Havran, 2015). Az elkövetkező évekbenkiderül, hogy mennyire lesz domináns a pénzügyieredmények figyelembevétele a magyar csapatoknál.

A másik, amire a kutatás eredményei felhívják afigyelmet, hogy amikor a játékos átlépi a fiatalkor kü-szöbét az adott bajnoki szinten, már kisebb eséllyelszerepeltetik. A fiataloknak nagyon komoly verseny-helyzettel kell megküzdeniük. A magyar kezdemé-nyezésnek a hatását tehát csak pár év múlva lehetlemérni, de egyelőre komoly fejtörést okoz az edzők-nek, hogy néhány esetben a fiatalok szerepeltetésé-nek nem sportszakmai, hanem kizárólag gazdaságiindoka van. A jelen szituációban az edző szakmai vá-lasztása könnyen szembekerülhet a klub gazdaságimotivációjával. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiata-lok jelentős hányada nem a megfelelő tehetsége, in-kább a kora miatt kap lehetőséget. Ez egyrésztlehetőséget ad számukra az áttörésre, másrészt félő,hogy ez a helyzet félrevezeti őket és utána a mellő-

zöttségük lelki hatása megtörheti a karrierjüket.A „tanulás vagy sport” kérdésre sem lehet egyér-

telmű választ adni. Az UEFA szakmai tanulmánya10.000 óra képzést feltételez egy gyermek számáraa kezdetektől a profi karrierig (UEFA tanulmány).Ehhez jönnek még a mérkőzések, ami éves szinten40-60 mérkőzést jelent. Könnyű kiszámolni, hogy ez10 év alatt, napi majdnem 3 óra futballt (vagy egyébképességfejlesztő mozgást) jelent, úgy hogy nem vesz-szük figyelembe, hogy vannak pihenőnapok és amérkőzések napján nincs edzés. Nagy kihívás a klu-boknak és az akadémiáknak ma, hogy a magyar fia-tal tehetségek is elegendő óraszámot mozogjanak. Agrundok eltűnésével, valamint az életmód megválto-zásával a napi mozgás-teljesítmény csökkent, ezáltalnagyobb szerep hárul a szervezett formában zajlósportra. Azaz a kiválóvá válás rengeteg energiabefek-tetést igényel. Azonban az adatok alapján látható,hogy az akadémiai rendszerből kikerülő játékosok20% körüli aránya válik élsportolóvá, a maradék80%-nak két lehetősége marad alacsonyabb szintenjátszani, vagy a civil karrier felé fordulni.

A civil karrier felé fordulás azért is nehéz, mert atudatosan eltervezett visszavonulás esetében is hát-ránnyal indulnak a sportolók kortársaik munka- ésnéhány éves szakmai tapasztalatához viszonyítva(Lenténé Puskás, 2014). A magyar oktatási rendszernagyon nagy mértékben leterheli a gyermekeket,ezért szinte lehetetlen egyformán magas szintenhelyt állni a gyermekeknek mindkét területen. Nem-zetközi kutatások azt mutatják, hogy a sport és a ta-nulás tudatos időmenedzsmenttel és a prioritásokmegfelelő súlyozásával megvalósítható (Aqulilina,2013). A tudatos időmenedzsment kialakítása a ne-velők segítségével valósulhat meg. Az akadémiákáltal biztosított csökkentet tanrend mellett tudnak agyermekek leginkább fejlődni a sportban. Azok azakadémiák (MTK, Győr, Honvéd), amelyek „házhoz”hozzák az oktatást, csak az alaptantárgyakra, vala-mint a nyelvoktatásra, informatikára koncentrálnak.

4. táblázat. Labdarúgó NB II-ben szereplő 23 év alatti játékosok (Forrás: mlsz.hu saját szerkesztésTable 4. U23 football players in Division 2. (NB II), (Extract of mlsz.hu)

2016/2017-es szezon 2015/2016-os szezon

16 csapat 20 csapat



percek

1993 33 693 47.710 1992 31 513 35.450

1994 45 929 63.007 1993 35 571 40.495

1995 34 699 49.142 1994 29 332 21.847

1996 67 1.158 84.351 1995 40 436 29.110

1997 45 659 43.019 1996 45 509 33.792

1998 31 333 18.418 1997 22 178 11.766

1999 9 49 1.675 1998 12 58 3.536

2000 4 17 1.185 1999 1 1 26

Fiatal játékos; 21 év alatt

156 2.216 148.648Fiatal

játékos; 21 év alatt

120 1.182 78.230


A fiatalok tanulásában célként jelenleg csak az érett-ségi jelenik meg, a fő hangsúly így a futballon marad.Az adatokat látva elengedhetetlen lenne, hogy figye-lembe vegyék azoknak az érdekeit, akik nem válnakprofesszionális futballistává. Számukra továbbkép-zési lehetőséget kellene biztosítani, akár 18-21 éveskor között. A megoldást abban az irányban kellenekeresni, hogy a sport szervezetrendszere a megnöve-kedett sportolói létszám hatására folyamatosan küzda megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberhi-ánnyal. Az akadémia rendszer folytatása lehetneakár a felsőfokú intézményekkel kötött megállapo-dás alapján a továbbtanulás segítsége. Angliában szé-leskörű már a klubok és az egyetemek együttműkö-dése a sporttudományi szakemberek tekintetében(Zalai, 2016). A másik lehetőség pedig a szakmaszer-zés támogatása. Elsősorban sporthoz közeli terüle-teken, mint edző, erőnléti edző, masszőr, sportszer-vező. Az elmúlt években több olyan program is mű-ködött, amely az élsportoló fiatalok sport melletti ta-nulását segíti elő. Ilyen például a MOB OlimpikonÉletút Program vagy a Magyar Sportcsillagok Ösz-töndíj-program. Ezek mellett ki kellene alakítani egyolyan programot, amely az élsportból kieső, de 14-20 éves kor között rendszeresen sportoló fiata-loknak nyújtana szakmai segítséget tanácsadással, apályaválasztás segítségével, a felvételire való felkészí-téssel.

Felhasznált irodalomAndrás, K., Havran, Zs. (2015): New business

strategies of football clubs. Abstract, Vol 9: 1-2. Debreceni Egyetem; 67-74.

Aquilina, D. (2013): A study of the relationshipbetween elite athletes’ educational development andsporting performance. The International Journal ofthe History of Sport, 30: 4. 374-392.

Baráth K, Bardócz-Bencsik M., Farkas J., Gősi Zs.,Kassay L., Kozsla T., Nagy J., Farkas J. (szerk.)(2014): Oktatás, képzés, képesítés és kettős karriera sportban. Budapest, Magyar SportmenedzsmentTársaság, Magyar Sporttudományi Társaság, 2-39.

Biróné N.E. (2011): Sportpedagógia. Budapest,Dialóg Campus Kiadó.

Csáki I., Bognár J., Révész L., Géczi G. (2013): Elméletek és gyakorlatok a tehetséges labdarúgó ki-választásához és beválásához. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 53: 12-18.

Gősi, Zs. (2004): Goals determine men’s actions:the characteristics of career planning from sportsman’s point of view: A cél határozza meg azemberi tevékenységet: a karriertervezés a sportolószemszögéből. Magyar Sporttudományi Szemle,5: 4. 47-48.

Havran Zs. (2016): A játékosvásárlás és az ered-ményesség kapcsolata a hivatásos labdarúgásban. Vezetéstudomány, XLVII: 6. 30-40.

Kassay L., Géczi G. (2014): Verseny-egyensúlyta-lanság és fenntarthatatlan üzleti modell az európailabdarúgásban. Magyar Sporttudományi Szemle,57: 11-16.

Koncz K. (2013): Karriermenedzsment. Budapest,Corvinus Egyetem, 7-72.

Kun Zs., Szretykó Gy. (2011): Karriermenedzs -ment a magyar élsportban (1. rész). HumánpolitikaiSzemle, 5: 3-17.

Kun Zs., Szretykó Gy. (2011): Karriermenedzs -ment a magyar élsportban (2. rész). HumánpolitikaiSzemle, 6: 26-39.

Lenténé Puskás A. (2014): A párhuzamos karrier-építés lehetőségei élsportoló egyetemisták körében.Taylor, 6: 1-2. 403-412.

Meylan, C., Cronin, J., Oliver, J., Hughes, M.(2010): Talent identification in soccer: The role ofmaturity status on physical, physiological and technical characteristics. International Journal ofSport Science and Coaching, 5: 4. 571-592.

Pintér Zs. (2003): Hogyan csináljunk karriert? :Az álláskeresés enciklopédiája: kézikönyv állás -keresőknek, állásváltoztatás, pályamódosításvagy pályaválasztás előtt állóknak. Budapest, Horton Books. 2-42.

Rosen, S. (1981): The economics of superstars,American Economic Review, 71: 845-858.

Stambulova, N., Alfemann, D., Statler, T., Cote, J.(2009): The ISSP position stand: Career develop-ment and transitions of athletes. International Journal of Sport and Exercise Psychology, 7: 4.395-412.

Wylleman, P., Lavellee, D. (2004): A developmentalperspecive on transitons faced by athletes, In: Developmental Sport and Exercise Psychology: ALifespan Perspecitve. (ed. Weiss. M.R.). FitnessInformation Technology Morgantown, West Virgina;503-523.

Zalai D. (2016): Elméletek és tapasztalatok azangol labdarúgás utánpótlás rendszeréről. MagyarSporttudományi Szemle, 68: 54-61.

Internetes hivatkozások A magyar utánpótlás helyzete az akadémiai veze-

tők szemével (letölés 2016.12.10) Megjelent: www.nso.hu (2012.12.21)http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/a-magyar-utanpotlas-helyzete-az-akademiai-vezetok-szemevel-2202027

MLSZ stratégia: A magyar labdarúgás stratégiája,A megújulás évtizede 2010-2020 (letöltés: 2016. 12.10)http://katalizatorhalozat.hu/sites/default/files/mlsz_strategia1.pdf

UEFA tanulmány: The 10,000 Hour Rule for Soccer players (letöltés 2017.01.15)

http://www.soccer-training-info.com/the_10000_hour_rule.asp

Bozsik Program; BOZSIK - Gyermek EgyesületiProgram – eljárási rend; szakmai követelmények (le-töltés 2017.01.15)http://dpase.hu/wp-content/uploads/2014/02/BozsikProgramMLSZ.pdf

OTP Bank Bozsik Program (letöltés 2017.01.15)http://www.mlsz.hu/blog/2012/10/24/fejlesztesek-bozsik-bemutatas/

OTP Bank Bozsik program létszámadatok(2016.12.10;2017.01.15)http://terkep.mlsz.hu/

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

19Tanulmány • Gősi Zsuzsanna és mtsa: Rögös út a sportkarrier ...

ÖsszefoglalóA kutatás célja, hogy a bolognai rendszerben sport-

tudományos alapszakokon végzett hallgatók diplo-májuk megszerzése utáni életpályájukat kövesse. A2006 óta működő megújult képzésekben a differen-ciálódott sporttudományi alapszakokon – testnevelő-edző, rekreáció szervezés-egészségfejlesztés, sport-szervezés – végzett hallgatóinktól visszajelzést sze-retnénk kapni különböző témakörökben (az egyete-men szerzett tudás hasznosíthatósága, elhelyezkedéssikeressége, megfelelés a munkaerőpiac elvárásai-nak.). A bolognai képzésben intézményünk (NymESEK) sporttudományos alapszakjain 2012 és 2015között végzett hallgatók alkotják a mintát, közel 100fő rekreáció szervezés-egészségfejlesztés alapszakos,83 testnevelő-edző, és 31 fő sportszervező szakosvolt hallgató. A kutatás a társadalomtudományokbóladaptált online kérdőíves módszerrel történt (nyíltés zárt kérdések, illetve Likert-skála alkalmazása).

Kérdőívünk kérdései, megállapításai a következőtémakörök köré csoportosíthatók: általános kérdé-sek, tanulmányokra vonatkozó kérdések (érettségi,egyéb képzés, főiskolai tanulmányok), esetleges kül-földi tervek, elhelyezkedés, munka (fő, mellék), kap-csolat az anyaintézménnyel, elégedettség mérése, aszakma presztízse. A válaszokból gyakoriságokatszámítottunk, illetve további statisztikai próbákból(Khi2-próba, korreláció) nyert eredményekkel mé-lyebb összefüggések megállapítására törekedtünk.

A kapott eredmények alapján lehetőség nyílik aképzések tartalmi módosítására, átalakítására, hiszen 2017-től átalakul a képzés struktúrája, edző,illetve rekreáció és sportszevezés alapszakkal bővüla lehetőségek palettája, megfelelve a felsőoktatás át-alakítási elképzeléseinek.Kulcsszavak: sportszakos hallgatók, munkaerőpiac,elhelyezkedés

AbstractThe aim of the research is to follow the career of

the students graduated in sport science basic courses in the bolognese process. We want to get afeedback from different aspects (the use of the know-ledge gained in the university, suitability to the expectations of the labor market, success of employ-

ment) from the students graduated in the renewedsport science courses operating since 2006: sportscoaching, recreation management-health promotion,sports organiser. The pattern is made up from thestudents graduated in our institution’s (NymE SEK)sport science courses in the bolognese system between 2012 and 2015, 100 ex-students from recreation management-health promotion, 83 sportscoaching and 31 sports organiser. The method of theresearch is online questionnaire, adopted from social sciences (opened and closed questions and theLikert-scale).

The questionnaire is divided beetween the follow -ing topics: general questions, study-related ques -tions (high school graduation, college studies, othercourses), foreign plans, employment (full-time, part-time), relations with the institution, satisfaction andthe prestige of the profession. We calculate frequencyfrom the answers and try to identify further correl -ations from other statistical experiments (Khi-squaretest).

According to the results, the material of the courses can be modified, as the structure will be changed in 2017, new courses will appear, such as trainer and recreation-sports organiser, synchronizedwith the remaking expectations of higher education.Keywords: sport course students, labor market,employment

Bevezetés„Egységes európai pályakövetéses jelleg nem léte-

zik”, állapítják meg Széll Krisztián és munkatársai(2016) összefoglaló jellegű tanulmányukban, melyeta diplomás pályakövetéses rendszerek tizenkét eu-rópai ország példája alapján készült összefoglalómunkájukban olvashatunk. Különbségek fedezhetőkfel a kutatás-módszertan, a főbb fókuszpontok, a cél-csoportok és a kutatási kérdéseket illetően is. Van-nak országok, ahol kérdőíves felmérés keretein belülpróbálnak meg a kutatók információhoz jutni, van-nak, ahol releváns statisztikai adatokat dolgoznakfel inkább. Néhány, főleg nyugat- és észak-európai or-szágban nemcsak a felsőoktatásban végzetteket kér-dezik meg, hanem a szakképzésben résztvevő végzetthallgatókat is, így teljesebb képet kapnak az oktatásteljes spektrumáról. A kutatások központi témaköreiis eltérők lehetnek, vannak országok, ahol a mun-kába állás időszakát vizsgálják, vagyis a végzés és azelső munka megszerzése közötti időszakra fókuszál-nak. Vannak vizsgálatok, melyek az egyetemen szer-zett tudás hasznosíthatóságára helyezik a hangsúlyt.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

20

Sportszakos hallgatók pályakövetéses vizsgálata a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria

Egyetemi Központ 2012-2015 között végzett hallgatói körében

The carrier tracking of sports course students graduated between 2012 and 2015 in University of West Hungary Savaria Campus

Némethné Tóth Orsolya Eötvös Loránd Tudományegyetem, Savaria Egyetemi Központ, Sporttudományi Intézet, Szombathely


Tanulmány • Némehtné Tóth Orsolya: Sportszakos hallgatók pályakövetéses...

Léteznek kutatások, melyek az oktatást veszik figye-lembe, és vannak országok, ahol vegyes szempont-rendszer alapján végzik a kutatók a témára vonat-kozó vizsgálataikat. Magyar pályakövetéses vizsgála-tok 2007 óta léteznek – Diplomás Pályakövető Rend-szer, kettős, duális jelleggel. Egyrészt nem centra-lizált, intézményi pályakövetéses rendszerek támo-gatása a cél, másrészt az érintett csoportok és a köz-vélemény informálása a felsőoktatásban végzettekelhelyezkedési esélyeiről.

A kutatás jogszabályi hátterét a 2005. évi CXXXIX.Törvény a felsőoktatásról Adatkezelés a felsőoktatásiintézményekben, a felsőoktatás információs rend-szere 34.§ (6) bekezdése adja, mely szerint „A felső-oktatási intézmények – önkéntes adatszolgáltatásalapján – ellátják a pályakövetés feladatait, amelynekkeretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerőpiaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt,oklevelet.” (https://mkogy.jogtar.hu).

A Nyugat-magyarországi Egyetem az Új Magyaror-szág Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás OperatívProgramjában támogatást nyert végzett hallgatóinkpályakövetéses vizsgálatának elvégzéséhez. A kutatásjelenleg is tart, egyetemi szinten, a részeredmények-ről készült kutatási beszámolók olvashatók az intéz-mény honlapján. A Diplomás Pályakövető Rendszerátfogó képet ad, karonkénti lebontásban. A kapotteredmények azonban nem mutatják ki a szakonkéntieltéréseket, jellegzetességeket. Mivel a kutatásbanrészt vett hallgatók csupán 6%-a végzett sporttudo-mányos szakokon, úgy gondoltuk, létjogosultságavan egy újabb, csak sportszakos hallgatók körébenelvégzett vizsgálatnak (http://tamop411.nyme.hu).

Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint „a2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százalékatalált állást a tanulmányai befejezését követő egyévben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egye-temi szakot végzettek körében 75-76 százalék.”(http://eduline.hu).

Az Educatio Nonprofit Kft. kutatása arra a megál-lapításra jutott, hogy a munkaerőpiac nagyjából úgykezeli az alapképzés diplomásait, mint a korábbi fő-iskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. A fize-tésük és az elégedettség a munkájukkal mégisvalamivel alacsonyabb az átlagnál – a kutatók szerinttalán azért is, mivel „a munkáltatók még nem isme-rik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat”.Az alapszakon végzettek közül mindenesetre jóvaltöbben folytatják az iskolapadban, például valamelymesterképzésen, mint a volt főiskolások. Míg a ko-rábbi felsőoktatási rendszerben a tanulók 26-27 szá-zaléka, a bachelor diplomával rendelkezőknek csak-nem a fele (44 százaléka) kezd újabb tanulmányokbadiplomázása után, és 29 százalékuk nem dolgozik atanulmányai mellett (http://eduline.hu).

A kutatás előzményei között meg kell említeniLacza Gyöngyvér munkáját, melyet a Magyar Sport-tudományi Szemle 2010/4-es számában publikált.Kutatásában rekreációs szakemberek véleményétkérdezte képzésükről és elhelyezkedési esélyükről.E tanulmány megállapítja, hogy „a rekreációs szak-emberek elhelyezkedési arányai messze alulmarad-nak az elvárttól.” A szakma megbecsültsége (anyagiés erkölcsi) közepes. Kifejezetten rekreáció szervező-

egészségfejlesztő álláshelyek nincsenek hirdetve, amunkáltatók nem ismerik még ezt a fajta diplomát.

Anyag és módszerekA bolognai képzésben akkori intézményünk, a

NymE SEK, (jelenleg ELTE SEK) sporttudományosalapszakjain végzett hallgatóit vizsgáltuk (2012-2015). 326 fő tett záróvizsgát a fent említett időszak-ban (128 fő testnevelő-edző, 156 fő rekreáció szer -vezés-egészségfejlesztés és 42 fő sportszervezésalapszakos hallgató). Ebből 210 főt kerestünk felösszesen, ők azok, akik rendelkeznek nyelvvizsgával,így a sikeres záróvizsgát követően átvehették diplo-májukat. Végzettjeink adatai, elérhetőségei változtakaz évek alatt, így 140 kitöltött on-line kérdőív érke-zett vissza (N=140).

Érdekességként megemlítendő – nem tartozik akutatás szorosan vett céljai közé –, hogy intézmé-nyünkben a fent említett időszakban (2012–2015) a210 fő nyelvvizsgával is rendelkező hallgatón kívültovábbi 116 fő záróvizsgázott még sporttudományosalapszakokon, ők nyelvvizsga hiányában nem vehet-ték át diplomájukat. Mindez meghaladja az országosátlagot, vizsgálatok szerint a hallgatók negyede-har-mada nem veheti át diplomáját a hiányzó nyelvvizsgamiatt (http://mno.hu). Ez az arány intézetünkben55% sajnos (1. ábra).

A kutatás első lépéseként a Neptun Irodából elkér-tük a végzett és diplomázott hallgatóink elérhetősé-geit (e-mail cím, vezetékes és/vagy mobiltelefon).

A 210 végzett hallgatónknak kör-e-mailben elküld-tük az előzőleg összeállított online kérdőív linkjét,kérve őket a kitöltésre, munkánk segítésére. 140 ér-vényes válasz érkezett vissza, mely a kérdőív kitöltésiszokásait ismerve jó aránynak mondható (67%). Ez-után következett a beérkezett válaszok kódolása, fel-dolgozása. A kérdőív nyílt és zárt végű kérdésekbőlállt, és tartalmazott Likert-skálát is. A kérdések ösz-szeállítása az Educatio Kft. Diplomás PályakövetőRendszere számára Prof. Dr. Kulcsár László és mun-katársai által összeállított kérdőív alapján történt,

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

21

1. ábra. Nyelvvizsga hiányában nem diplomázó hall-gatók számaFigure 1. Number of non-graduated students because the lack of language exam


illetve saját, képzés-specifikus kérdések, állításokmegfogalmazására is sor került.

Kérdőívünk kérdései, megállapításai a következőtémakörök köré csoportosíthatók: • Általános kérdések• Tanulmányokra vonatkozó kérések (érettségi,

egyéb képzés, főiskolai tanulmányok)• Esetleges külföldi tervek• Elhelyezkedés, munka (fő, mellék)• Kapcsolat az anya intézménnyel• Elégedettség mérése• A szakma presztízse• A tanulmányok befejezésére vonatkozó kérdések

Az adatfeldoglozás a PSPP statisztikai program-csomag segítségével történt, alkalmazott próbák:alapstatisztikák (átlag, minimum, maximum, me-dián, módusz, szórás) és Khi2 próba, kereszttábla(szignifikanciaszint p<0,05) .

Jelen tanulmányban nincs lehetőség a kérdőív tel-jeskörű kiértékelésének bemutatására terjedelmi okokmiatt, így a kutatás szempontjából legfontosabb, rele-váns eredmények bemutatására vállalkozik a szerző.

EredményekÁltalános és a tanulmányokra vonatkozó kérdések

A 140 fős minta 23%-a folytatta tanulmányait mes-terképzésben, a többiek az alapszakjaink végzettjei.90 fő nő és 50 fő férfi válaszolt kérdéseinkre. Válasz -adóink zöme – 71% – vidéki megyeszékhely vagyváros állandó lakosa, majdnem felük – 45% – Vasmegyei lakos. A többiek a környező megyékben –Zala, Veszprém és Győr-Moson-Sopron – laknak.Mindez alátámasztja a beiskolázással kapcsolatoseddigi ismereteinket. A válaszadók kicsivel több,mint a fele 4 osztályos gimnáziumban érettségizett,egyharmaduk szakközépiskolában.

Végzett alapszak tekintetében a válaszadók 72%-a(101 fő) rekreációszervezés-egészségfejlesztés alapsza-kon, egynegyedük (35 fő) testnevelő-edző szakon, 4 főpedig sportszervezés alapszakon szerezte diplomáját.

A diploma minősítése végzettjeink kicsivel több,mit felénél (72 fő) jó, kiváló és jeles minősítésű dip-lomát közel 39% ért el, 10% közepes eredménnyelzárta alapszakos tanulmányait.

Esetleges külföldi tervek vonatkozásában megálla-pítható, hogy válaszadóink közel fele tervez külföldimunkavállalást, a többiek itthon szeretnének boldo-gulni, ebben nyilvánvalóan szerepe van az idegennyelvtudás meglétének, avagy hiányának.

Végzettjeink 10%-a (14 fő) élt az Erasmus hallgatóimobilitási program lehetőségeivel, és töltött legalábbegy félévet valamelyik külföldi partneregyetemnél. In-tézetünknek kiterjedt és jól működő kapcsolatrend-szere van spanyol, török, norvég, német, cseh és olaszegyetemek Sporttudományi Fakultásaival (2. ábra).

Elhelyezkedés, munka (fő, mellék)Válaszadóink háromnegyede – 106 fő – rendelke-

zik állandó munkahellyel a végzés óta, egynegyedenem, ők vélhetőleg a mesterszakos hallgatóink. Egy-negyedük közalkalmazott, további egynegyedük kismagáncégnél talált munkát, 16 fő (15 %) pedig sajátvállakozást alapított.

Az állandó munkahellyel rendelkezők egyharma-dának sikerült a tanult szakmájában elhelyezkednie.Ez azt jelenti, hogy az összes végzett hallgatónk 25%-a tudott elhelyezkedni abban a szakmában,amelyre felkészítést kapott egyetemünkön. Át-, illetvetovábbképzésre 14%-nak volt szüksége.

Az állandó munkahellyel rendelkezők több, mintharmadának (36%) van mellékállása, ami vagy rész-ben, vagy teljesen köthető a végzett alapszakához.

Azon válaszadók is, akiknek van állandó munkája,de nem a tanult szakmájában, döntően a közszférá-ban (21%), illetve kis magáncégeknél (26%) tudtakelhelyezkedni.

Kapcsolat az anyaintézménnyelA volt oktatókkal való kapcsolattartás kérdésében

56 fő (40%) válaszolt igennel. A kapcsolat jellegeszakmai 26%-ban, illetve baráti (21%).

Az évfolyamtársakkal és szaktársakkal aktívabb aviszony: 86% (120 fő) igennel válaszolt, a kapcsolatjellegének a baráti típusút választották döntően, eznem meglepő.

Elégedettség méréseAz eredmények közül kiemelhető a tanárok felké-

szültségével, tudásával, és segítőkészségével kapcso-latos, 4-es értéket meghaladó vélemény.

Az elvégzett korrelációs vizsgálat, melyben azt fi-gyeltük meg, hogy a tanárok felkészültsége és az el-méleti képzés színvonala között megállapítható-eösszefüggés, igen a válasz, mégpedig erős szignifi-kancia szinten (p<0,01). Ugyanez a tény állapíthatómeg a tanárok tudása, felkészültsége és a gyakorlatiképzés színvonala között is. A tárgyi feltételek, illetvea képzés színvonala átlagosnak minősült. Hallgató-ink még mindig nem használják kellő aktivitással azintézményi, illetve az intézeti honlapokat.

A szakma presztízseA tanult szak társadalmi presztízsének megítélé-

sében az alacsony (33%) és az átlagos (36%) kategó-

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

22

2. ábra. Az Erasmus hallgatói mobilitási programotigénybe vevő hallgató arányaFigure 2. Proportion of students participating in theErasmus students mobility program


riát választotta a válaszadók összesen 69%- a. A jókategóriát 23% választotta.

Az anyagi presztízs alacsony (26%) és átlagos(47%) értéket képvisel, ez valós tényeken alapuló ta-pasztalata a munkavállalóknak. Jónak a válaszadók14%-a ítélte meg.

A tanulmányok befejezésére vonatkozó kérdésekMegvizsgálva a szakonkénti diplomaminősítést,

megállapítható, hogy a rekreációszervezés-egészség-fejlesztés alapszakon végzett hallgatóink szignifikán-san jobb eredményeket értek el (4,32-es átlag), minta testnevelő-edző szakon végzett hallgatók (3,94).

A válaszadók 88%-a (123 fő) ugyanabban a félév-ben záróvizsgázott, mint amikor megszerezte az ab-szolutóriumot, vagyis a mintatanterv szerint haladta tanulmányai teljesítésében.

Ha összevetjük e hallgatók diploma minősítését amintatanterv szerinti haladással, azt az eredménytkapjuk, hogy akik a 6 félév alatt végeztek, magasanjobb diplomaminősítéssel rendelkeznek, mint tár-saik. Vagyis minél rövidebb idő (6 félév) alatt végzett,annál jobb a diploma minősítése.

Megbeszélés és következtetésekÖsszegzésként megállapítható, hogy kutatásunk

hasonló eredményekre jutott, mint e témában eddigiegyedüli kutatás: a tanult szakmában való elhelyez-kedési lehetőség 25%-os, vagyis minden 4. végzetthallgatónak sikerül olyan munkát találni, melyre fel-készítést kapott 3 éven keresztül. Továbbképzésre14%-nak volt szüksége. A mellékállások tekintetébenhasonló a helyzet, a válaszadók 36%-ának van asportszakmához köthető másodállása.

Hallgatóink 71% -a a Nyugat-dunántúli régióból ér-kezik. Ez az adat egybevág az eddigi felvételi gyakor-lattal.

Végzett hallgatóink 23%-a tanul tovább mestersza-kon, ez az érték is alacsonyabb az Educatio Kft. Ku-tatási megállapításánál (44%).

A külföldi tanulás és munkalehetőségek egyértel-műen nyelvtudás-függők, hallgatóink 10%-a töltött elkülföldön legalább egy félévet az Erasmus programkeretein belül. Ez az érték magasan meghaladja azEurostudent (2014) kutatási eredményét, mely sze-rint a válaszadó hallgatók 4,3 százaléka tanult márlegalább egy félévet külföldi felsőoktatási intézmény-ben. A tervezett munkavállalás kérdésében már vál-lalkozóbbak végzett hallgatóink, a közeli (Ausztria)lehetőségek csábítóan hatnak.

A kapcsolattartás terén nem meglepő módon az év-folyamtársakkal való, baráti jelleg folytatódik a vég-zés után is, ez véleményünk szerint pozitívum,hiszen a bolognai rendszerben tulajdonképpen nin-csenek hallgató csoportok a szó régebbi értelmezé-sében, egyéni tanulmányi előrehaladás közben ideig-lenes közösségekkel találkozhatunk az egyes tanórá-kon, foglalkozásokon.

A hallgatói elégedettséget mérő megállapítások egyrésze átlagosnak mondható – tárgyi feltételek, felsze-reltség. Volt hallgatóink válaszaiból kiderül, hogy ok-tatóink felkészültsége és a képzés (elméleti és gya-korlati egyaránt) színvonala magas szintű és össze-tartozó fogalmak.

Az egyetemen szerzett tudás hasznosíthatósága avolt hallgatói vélemények alapján jónak mondható,hiszen a válaszadók több, mint háromnegyede nyi-latkozott úgy, hogy munkába állás után nem voltszüksége át-, illetve továbbképzésre. Végzett hallga-tóink 14 százalékának volt szüksége erre, a munka-erőpiaci elvárásoknak tehát csak részben sikerültmegfelelni. Hallgatóink egyébként kevésnek tartják aszakokhoz kötődő gyakorlatokat. Itt elsősorban nema testnevelő-edző alapszakos hallgatóink véleményé-ről számolok be, hanem a rekreációszervezés-egész-ségfejlesztés, illetve a sportszervező alapszakos hall-gatók szeretnének több gyakorlati órát, illetve mégtöbb szakmai gyakorlatot. Remélhetően az új, sport-és rekreációszervezés alapszakon sikerül megvalósí-tani mindezt.

A rekreációszervezés-egészségfejlesztés alapsza-kon végzett hallgatóink leginkább animátorként,szau namesterként, vagy a különböző élmény- és ka-landparkokban tudnak elhelyezkedni, a testnevelő-edző alapszakos hallgatóink közül sokan tanítanaka BSc-s diplomájukkal, igaz, járnak egyetemi kép-zésre is. A kis létszámú végzett sportszervezés alap-szakos hallgatóink szakterületükön, a sportéletkülönböző szervezeteiben (egyesületek, sportkörök)dolgoznak.

A szakok közötti különbség tekintetében megálla-pítható, hogy a rekreációszervezés-egészségfejlesztésalapszakon végzett hallgatóink a kutatásban megje-lölt időszakban jelentősen nagyobb arányban tudtaktanult szakmájukban elhelyezkedni, mint a testne-velő-edző alapszakos hallgatóink. A sportszervezésszakon végzett hallgatóink közül négy fő válaszolt akérdőív kérdéseire, így őket nem tudtam összevetnia másik két alapszakunkon végzett hallgatói létszám-mal, statisztikai okok miatt.

A sportszakma társadalmi és anyagi presztízse azalacsony és az átlagos szint körül mondható volt hall-gatóink megítélése szerint. Ennek okai valószínűleg asportszakma alacsony szintű társadalmi ismertsége –a munkaadók sem tudják, melyik fogalom mit takar,illetve melyik végzettséggel hol lehet elhelyezkedni, mi-lyen munkakört lehet betölteni. A szakma alacsonypresztízsének oka egyrészt a bérezésben rejlik, aminsajnos a pedagógus életpálya modell bevezetése semsegített kellőképpen. Napjainkban króni kus tanítóhiány jellemzi például régiónkat, és a testnevelő-edzőalapszakon végzett hallgatóink is el tudnak helyez-kedni tanárként, azzal a feltétellel, hogy végeznek mes-terszakos képzéseink valamelyikén. Mesterszakoshallgatóink között szép számmal vannak más szakoskollégák, akik az „Iskolai sportkör tartására képzettszakemberek” lesznek négy félév alatt. Őket így tudjatovább alkalmazni eddigi munkáltatójuk. A szakmapresztízsének emelésében a képző intézményekneknagy szerepe lehet, a sport szakmailag korrekt, magasszíntű, pedagógiai szempontból megújulásra képes, újmódszertant elsajátítani akaró és tudó ifjú sportszak-ember generáció kinevelésben.

A tanulmányok befejezésére vonatkozó kérdésekválaszaiból kiderül, hogy a mintatanterv szerint ha-ladók diploma eredménye magasan jobb, mint a„csúszók”-é. A több félév alatt végzők különbözőokok miatt – nehéz szaktárgyi követelmények, saját

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

23Tanulmány • Némehtné Tóth Orsolya: Sportszakos hallgatók pályakövetéses...

lustaság, a sportszakmára jellemző sérülések – kés-tek tanulmányaik befejezésével.

Célszerű lenne a kutatást több hazai felsőoktatásiintézményben elvégezni, hogy összehasonlíthatóváválhassanak az egyes intézményekben folyó képzé-sek, hatékonyság szempontjából is. A „Fokozatváltása felsőoktatásban”című, a felsőoktatás teljesítmé-nyelvű irányvonalat meghatározó kormányzati doku-mentumban prioritást élvez a munkaerőpicai meg-felelés, vagyis olyan alap- és mesterszakok akkredi-tálása, megléte, melynek elvégzése után a hallgatók,leendő munkavállalók el tudnak helyezkedni tanultszakmájukban (http://www.kormany.hu).

Felhasznált irodalom„Mennyire nehéz diplomával állást találni?”

http://eduline.hu/felsooktatas/2011/2/27/ 20110227_frissdiplomas_munkakereses_allas.

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/a-ko-moly-egyetemeken-nincs-nagy-baj- 1294422, letöltve2016. aug. 16.

http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdfletöltve 2016. aug. 16.

https://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0500139.TV letöltve 2016. aug. 16.

https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/eurostudent/eurostudent_kutatasi_jelentes2014.pdf letöltve 2017.január 7.

Kulcsár László és az Echo Innovációs Műhely(2011): Szakmai beszámoló a 2011. évi tavaszi fel-mérésről a Nyugat-magyarországi Egyetemen, A2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében zaj-lott online kutatás eredményei.http://tamop411.nyme.hu/fileadmin/ dokumentumok/projektek/tamop411/DPR_modul/letoltesek/NyME_dpr2011tavasz_vegzettek letöltve 2016. aug. 15.

Lacza Gy. (2010): Rekreációs szakemberek véle-ménye képzésükről és elhelyezkedési esélyeikről,Magyar Sporttudományi Szemle, 44: 4-8.

Széll K. és mtsai: (2016): Diplomás pályakövetésirendszerek összehasonlítása Európában,http://www.tka.hu/docs/palyazatok/dpr_kutatas.pdf,letöltve 2017. 09. 11.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

24 Tanulmány • Némehtné Tóth Orsolya: Sportszakos hallgatók pályakövetéses...

A Magyar Sporttudományi Társaság SportszociológiaiSzakbizottsága konferencia-sorozatot indított „NŐK ÉSSPORT” címmel, melynek első rendezvényére 2017. októ-ber 26-án került sor a Testnevelési Egyetemen. A nyitóese-mény a női sport és a média, illetve a nők és a sportmédiatémaköreire fókuszált négy plenáris előadással, illetve egykerekasztal-beszélgetéssel. A konferencia-sorozat apropó-ját nem is kellett a szervezőknek ismertetni a Hepp Ferenctermet betöltő hallgatósággal, hiszen Prof. dr. Mocsai Lajos,a TE rektora, valamint Prof. dr. Tóth Miklós, az MSTT el-nöke köszöntőikben elmondták: a női sport minden tekin-tetben megérdemli a fokozott figyelmet, nemcsak asportszeretők és szurkolók, de a tudomány részéről is. Afejlődést és a sikerességet hazánkban elég csak a legutóbbi,Rio de Janeiro-i olimpia eredményeivel szemléltetni, ahola 8 magyar aranyéremből hetet a hölgyek szereztek.

A konferencia első részét dr. Gál Andrea, az MSTT Sport-szociológia Szakbizottsága elnökének előadása nyitotta, akiszociológusi szemszögből beszélt a nők és a sportmédia kap-csolatának kutatási területeiről. Szó esett a sportoló nőkmédia általi megjelenítésének jellemzőiről, a sportújságírás-ban tapasztalható nemi egyenlőtlenségekről, illetve a közön-ség női és férfi sportriporterekkel kapcsolatos véleményérőlis. Ezt dr. Szabó Lajos, a Sport múzeum igazgatójának pre-zentációja követte, melynek köszönhetően a résztvevők be-tekintést nyerhettek a női sport hazai fejlődésében fontosszerepet játszó mozgásformák múltjába, valamint megismer-hették az eredményeikkel a sporttörténetbe magukat beíróversenyző nőket. Úszó olimpiai bajnokunk, Kovács ÁgnesPhD-kutatásának részeredményeit összegezte, amelynek fó-kuszában a sportolók és a média viszonya áll. Ennek kap-csán beszámolt arról – beleszőve a saját személyes tapasz -talatait is –, hogy a sportolók meglehetősen eltérő attitűdöketmutatnak a televízió és a sportújságok iránt, melyek alapjánhárom kategóriába csoportosíthatók, úgymint médiabarát,átlagos és médiakerülő sportolók.

A konferencia első felét dr. Lénárt Ágota, a TE Pszicho-lógia Sportpszichológia Tanszék vezetőjének előadásazárta, aki a saját tudományterületéről tekintett rá a spor-tolók és a média kapcsolatára, pontosabban az abban fel-bukkanó problémákra. Amint a prezentációból kiderült,mára rendkívül fontossá vált, hogy az élsportolókat időben,és szakszerűen felkészítsék a médiaszereplésre, hiszenegy-egy rosszul sikerült interjú, vagy egy félreértelmezhetőkijelentés sokat árthat a sportoló imázsának.

A konferencia második fele egy rendhagyó kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott, amelynek résztvevői asportmédiát rendszeresen fogyasztók előtt nem voltak is-meretlenek: Berkesi Judit az M4 Sport, Fazekas Erzsébeta Sport1 TV, Hegyi Iván a Sport TV, Szaniszló Csaba aSport1 TV (és részben az Iron Network), Várhegyi Ferencpedig az Eurosport képviseletében érkezett az eseményre.A beszélgetés moderátora, dr. Dóczi Tamás, olyan kérdé-sekre kért választ a sportmédiában dolgozó szakemberek-től, amelyek elsősorban a nemek közötti viszonyokrafókuszáltak. Jól érezhetően nemcsak a hallgatóság, hanema megkérdezettek is rendkívül élvezték a diskurzust, mintkiderült, szinte soha nem beszéltek még a szakmán belülilyen témáról. Az elhangzott vélemények konklúziója az,hogy napjainkra sokkal kevésbé jellemző a nemek szerintimegkülönböztetés, bár az is igaz, hogy jóval több férfi, mintnő választja a sportújságírói/sportriporteri pályát. Ami iga-zán fontos, az a rátermettség és az alapos, naprakész fel-készültség. A másfél órás programrészben a hallgatóság isaktívan részt vehetett, érkeztek is a sportriporterekhez kér-dések a közönség soraiból.

A konferencia-sorozat folytatása várhatóan tavasszal kö-vetkezik, amikor a nők sportvezetésben vállalt szerepe lesza téma.

Gál Andrea, Dóczi Tamás

NŐK – SPORT – MÉDIA konferencia a Testnevelési Egyetemen

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

25

ÖsszefoglalóA 2011. évi LXXXII. törvény lehetővé tette a válla-

latok számára, hogy a társaságiadó-kötelezettségüklegfeljebb 70%-áig öt látványsportágat támogassa-nak. Tekintettel az Európai Unió versenypolitikájára,a TAO-t csak utánpótlás és amatőr sportra, létesít-ményfejlesztésre, eszköz-beszerzésre, valamint sze-mélyi jellegű kiadásokra lehet fordítani, közvetlenülnem érintheti a hivatásos sportot. Kutatásomban aTAO támogatási rendszer első öt évének a labdarú-gásra gyakorolt hatásait vizsgáltam. 2011-2015 kö-zött TAO címen több mint 286 milliárd forintáramlott a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, alabdarúgás és a vízilabda sportágakba. A futball te-kintetében közel 142 milliárd forinton 1.100-nál istöbb szervezet osztozott. A TAO pozitív hatásaihoznem férhet kétség. Az MLSZ adatbázisa szerint 485projekt valósult meg a pályaépítési programban ésdinamikusan növekedett a versenyengedéllyel ren-delkező labdarúgók száma is, a női futballistákszáma megduplázódott. A számos pozitív hatás mel-lett, azonban negatív jelenségek is fellelhetők a rend-szerben. Csekély átfedés mutatkozik például a leg-több dotációban részesülő csapatok és a legjobbanműködő akadémiák rangsorai között, emellettaránytalanságok is felfedezhetők a rendszerben. ATAO hibáival együtt is óriási segítség mind a labda-rúgás, mind a további látványsportágak számára, hi-szen forrást teremt az utánpótlás és amatőr sport-egyesületek számára, megújulhat a sportinfrastruk-túra és növekedik a versenyengedéllyel rendelkezősportolók száma. Kulcsszavak: TAO, sportfinanszírozás, magyar fut-ball

AbstractThe law 2011 LXXXII. made possible for com -

panies to corporate tax (CT) obligation to supportup to five spectacular sport up to 70%. Based on thecompetitive politics of the European Union, CT canbe pay just for youth and amateur sport facility development, asset procurement, and personnel expenses, in contrast that type of financial supportmay not be directly involved in professional sport.In this current study I have examined the effects ofthe first five years of the support system of the CTon football. Between 2011-2015 way of CT morethan 286 billion flowed into hockey, handball, bas-

ketball, football and water polo sporting disciplines.In relation to football nearly 142 billion HUF wereshared more than 1.100 organizations. The positiveeffects of the CT are beyond doubt. According toHungarian Football Federation (HFF) database of485 projects have been implemented to dynamicallytrack construction program and increased the number of licensed football competition and alsodoubled the number of female football players. In addition to the many positive effects some negativephenomena also can be found in the system. For example, there is just negligible overlap between themost supported teams and the best performingacademies endowment rankings, furthermore finan-cial imbalances also can be discovered in the sys-tem. The CT is a great help both for the football andfor the further spectacular sports despite the afore-mentioned problems, because it creates funding foryouth and amateur sports clubs, the sport infra-structure can renew and finally the number of thecompetition licenses of the athletes continuouslyincreasing during this type of support.Keywords: CT, sport financing, Hungarian football

BevezetésA rendszerváltást követően egészen 2011-ig, a ma-

gyar sportszervezeteknél méltatlan helyzet uralko-dott intézmény-ellátottság, tárgyi eszközök és ahumánerőforrás anyagi megbecsülése tekintetében(Vörös, 2012). Éppen ezért 2011-ben elfogadásra ke-rült a 2011. évi LXXXII. törvény, a sport támogatá-sával összefüggő törvények módosításáról. A törvénymódosítása lehetővé tette a vállalatok számára, hogya társaságiadó-kötelezettségük legfeljebb 70%-áig ötlátványsportágat támogassanak (Sárközy, 2015). Azöt látványsportág: a jégkorong, a kézilabda, a kosár-labda, a labdarúgás és a vízilabda. A támogatás egyrésze a sportági szakszövetségeket, másik részepedig az öt sportágakban működő sportszervezete-ket illeti (Sterbenz és Géczi, 2012).

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 2.szakasz 107. cikkének (1) bekezdése egy általánostiltást fogalmaz meg a tagállamok számára. A bekez-dés értelmében tilos a versenyt torzító állami támo-gatások nyújtása, továbbá nem megengedett, hogybizonyos vállalkozásokat vagy áruk termelését előny-ben részesítsék a tagállamok. Rippel-Szabó (2013)ezt a következőként foglalja össze: „Az Európai UnióMűködéséről Szóló Szerződés összeegyeztethetet-len állami támogatásokra vonatkozó előírásai sze-rint alapvetően tilos az olyan állami támogatás,amely: a) állami forrásból származik b) meghatározott vállalkozásokat vagy iparága-

kat részesít előnyben

Áldás vagy átok: A TAO hatása a magyar labdarúgásra

Blessing or curse: Examination of the effect of the corporate tax on the Hungarian football

Balogh RenátóDebreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -Menedzsment Tanszék, Debrecen


Műhely • Balogh Renátó: Áldás vagy átok...

c) gazdasági előnyt, kedvezményt jelent d) torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget e) az EU tagállamok közötti kereskedelmet érinti.”

Az Európai Unió versenypolitikájának értelmébena TAO-t hivatásos sport támogatására nem, csakutánpótlás- és amatőr sportra, létesítményfejlesz-tésre illetve eszköz-beszerzésre, valamint személyijellegű kiadásokra (hivatásos sportolók bérére nem)lehet fordítani. A sportszövetség folyamatos ellenőr-zése mellett, az Emberi Erőforrások MinisztériumaSportállamtitkársága is felügyeli, hogy a támogatá-sok a jogszabálynak megfelelően történnek-e. Ha aSportállamtitkárság azt állapítja meg, hogy azigénybe vett támogatást nem rendeltetésszerűenhasználta fel az adott sportszervezet, akkor annakmegvonásáról és visszafizetéséről köteles dönteni.

Anyag és módszerekSzekunder kutatást végeztem, melynek célja, hogy

feltárja a TAO sporttámogatási rendszer első öt évé-nek pozitív és negatív hatásait. Ennek érdekébenösszegyűjtöttem a TAO címen a labdarúgásba befolyttámogatások összegét 2011 és 2015 között. 2016-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közzé-tette az ún. Double Pass jelentést, amely a kiemeltutánpótlásképző központok működésének rangsorátis tartalmazza. Az audit lehetővé tette, hogy tanulmá-nyozzam, vajon a sportszakmai teljesítmény befolyá-solja-e a támogatások megítélését. A Double Passkülönböző súlyokkal a következő tényezőket vette fi-gyelembe: produktivitás (20%), csapat-fejlesztés(19%), személyzet (14%), szervezeti egységek (11%),egyéni fejlesztés (9%), stratégia (8%), létesítmények(8%), struktúra (5%), tehetségek beazonosítása (3%),HR menedzsment (3%).

A felhasznált forrásokban használt elnevezéseknem egységesek. Kérjük ezt az értelmezésnél figye-lembe venni. (Szerk.)

EredményekA TAO támogatások pozitív hatásaihoz nem férhet

kétség. 2011 és 2015 között több, mint 286 milliárdforint áramlott ezen a jogcímen az öt látványsport-ágba, amelynek közel 50%-ához a labdarúgás jutott(1. ábra).

A futball tekintetében, közel 142 milliárd forinton1 100-nál is több sportszervezet osztozott. A TAO-nak köszönhetően rengeteg amatőr sportegyesületjutott olyan forráshoz, amelyek nem csak a műkö-désüket segítette, hanem sportfejlesztési programokmegvalósulását is biztosította számukra.

Az MLSZ adatbázisa szerint a pályaépítési prog-ramban 485 projekt valósult meg. Számos futballpá-lya épült olyan elmaradott és hátrányos helyzetűrégiókban, mint Nógrád megye (19 projekt), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (31 projekt) vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (17 projekt). Természetesen apályaépítési program legnagyobb nyertese a fővárosés környéke, azonban meg kell jegyezni, hogy a rend-szerváltás után rengeteg sportpálya, ezzel együtt fo-cipálya szűnt meg, melyek pótlása elengedhetetlenvolt (terkep.mlsz.hu).

Dinamikusan növekedett a vizsgált időszakban aversenyengedéllyel rendelkező futballisták száma is.A TAO bevezetésekor a labdarúgók száma még a 135ezer főt sem érte el, míg a 2015/2016-os szezonbanmeghaladta a 150 ezret. Az igazsághoz hozzátarto-zik, hogy a 2014/2015-ös idényhez képest az elmúltszezonban csökkent ez a létszám megközelítőleg 4ezer fővel (2. ábra).

Külön kiemelendő, hogy 2011 óta több mint100%-kal nőtt a női labdarúgók száma, ugyanis3874 főről 7861 főre emelkedett. Ennek jelentőségétaz adja, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség egyikstratégiai célja, hogy minél nagyobb létszámmal kép-viseltessék magukat a hölgyek a futballpályán, hi-szen ennek köszönhetően passzív fogyasztóként jóvalkönnyebb lesz őket megnyerni.

A pozitív hatások sokasága mellett, azonban negatívjelenségek is fellelhetők a TAO rendszerben. A labda-rúgás tekintetében, már korábban is említésre került,hogy összesen több, mint 1100 sportszervezet jutott tá-mogatáshoz 2011 és 2015 között. A klubokhoz áramló101,5 milliárd forint eloszlása azonban nem volt ará-nyos, privilegizált futballklubokat azonosíthatunk,amelyek jellemzően nem sportszakmai teljesítményük-kel szoktak reflektorfénybe kerülni (1. táblázat).

Megdöbbentő, hogy alig van átfedés a legtöbb TAOtámogatásban részesülő csapatok és a legjobban mű-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

26

1. ábra. Sportszövetségeknek és sportszervezetek-nek juttatott TAO támogatások (milliárd Ft)Figure 1. Allocated funds of CT for Sports Fed -erations and sport organizations (billion HUF)Forrás: Bita és Pető, 2016

2. ábra. Versenyengedéllyel rendelkező labdarúgókszámaFigure 2. Number of licensed football playersForrás: terkep.mlsz.hu


ködő akadémiák rangsorában. Csupán a Debrecen,a Felcsút és az UTE található meg mind a két 10-eslistában (2. táblázat). Ez véleményem szerint azt bizonyítja, hogy a támogatásokhoz nem minden eset-ben a legmagasabb szakmai színvonalú munkát foly-tató műhelyek jutnak, tehát a támogatások oda- íté lésénél a sportszakmai teljesítménynél más ténye-zők fontosabbak lehetnek, azt felülírhatják.

A rendszerben jelenlévő igazi egyenlőtlenségekreakkor derül fény, ha megnézzük, milyen különbsé-gek mutatkoznak a jóváhagyott támogatások, és a ki-adott támogatási igazolások között. A sportszerveze-tek számára megítélt dotáció, ugyanis önmagábanmég nem hívható le. A csapatoknak kell felkeresniükolyan cégeket, amelyek társaságiadó-kötelezettségükegy részét hajlandók felajánlani (Sárközy, 2015).

A 2014/2015-ös szezonra jóváhagyott és ténylegesenbefolyt támogatások esetében hatalmas aszimmetriátfedezhetünk fel. A megyei I. osztályban szereplő Tisza-kécske közel ugyanannyi támogatásban részesült,mint az Újpest, és a jóváhagyott összeg több, mint50%-át tudta lehívni. A hasonló méretű település, Jászárokszállás csapata – amely szintén a megyei I.osztályban játszik – a neki megítélt 286 millió forintbólcsak 2,9 millió forintot tudott összegyűjteni. A szegedilabdarúgóklub sem tudott hozzájutni a jóváhagyott tá-mogatásához, ugyanis a megítélt 1,1 milliárd forintnakcsak a 2,7%-át szedték össze (3. ábra).

A rendszerben egyes szereplők hátránnyal küsz-ködnek. Egy kis amatőr sportegyesület – mint pél-dául a Jászárokszállás – ha olyan környezetbenműködik, ahol nincsenek nyereségesen működő vál-lalatok, vagy nem rendelkezik kiterjedt kapcsolatok-kal, akkor hiába a szakszövetség által megítélttámogatás, azt nem tudja lehívni, a programját nemtudja végrehajtani.

A TAO első öt éves működése kapcsán felmerült,hogy a rendszer lehetőséget teremthet a profi sportdotálásának burkolt formájára. Sárközy (2015) sze-rint ez úgy jelent meg, hogy a futballcsapatok mini-málbéren jelentik be a labdarúgót az első csapathoz,mellette pedig utánpótlás edzőként is foglalkoztatják

őt. Ennek köszönhetően a profi futballista valós fi-zetésére már támogatás igényelhető.

Negatív hatásként megemlíthető még, hogy a TAOnem tudta betölteni azt a szerepet, melyet előzetesenszántak neki, miszerint felkelti a vállalati szféra ér-deklődését a sport iránt. Berkes (2013) és Sárközy(2015) is arra az eredményre jutott, hogy a sport-szponzoráció jelentősen csökkent az elmúlt években.

Megbeszélés és következtetésekA TAO támogatási rendszerben jelentős arányta-

lanságok lelhetők fel, a támogatások odaítélésénélpedig nem a sportszakmai teljesítmények dominál-nak. Tekintettel arra, hogy a támogatók kilétét ho-mály fedi, a TAO kritikusai rendre korrupciós váda-kat fogalmaznak meg a rendszerrel kapcsolatban.Azonban a TAO a hibáival együtt is óriási segítségmind a labdarúgás, mind a többi látványsportág szá-mára, hiszen forrást teremt az amatőr sportegyesü-leteknek, megújulhat a sportinfrastruktúra és nemutolsósorban végre tisztességes fizetést tudnak biz-tosítani a csapatok az utánpótlás edzőiknek.

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

27

Helyezés Csapat Támogatás összege1. Felcsút 11 130,32. Szolnok 2 454,43. Debrecen 2 113,34. Diósgyőr 2 072,05. FTC 1 753,16. UTE 1 076,87. Mezőkövesd 1 603,98. Kisvárda 1 490,99. Gyirmót 1 456,6

10. Szigetszentmiklós 1 403,4

Helyezés Csapat1. Debreceni Labdarúgó Akadémia2. Illés Akadémia (Szombathely)3. Magyar Futball Akadémia (Bp. Honvéd)4. Sándor Károly Labdarúgó Akadémia (MTK)5. Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia (Győr)6. Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (Felcsút)7. Vasas Kubala Akadémia8. UTE9. Bozsik József Labdarúgó Akadémia (Nyíregyháza) 10. Békéscsabai Előre 1912 SE

1. táblázat. Legtöbb TAO támogatásban részesülőcsapatok (millió Ft) Table 1. List of the ranking of football clubs basedon the support of CT (million HUF)Forrás: Bita és Pető, 2016

2. táblázat. Hazai labdarúgó akadémiák rangsora aDouble Pass audit alapján Table 2. Rankings of domestic football academiesbased on the audit Double PassForrás: Double Pass Hungary Globális jelentés

3. ábra. 2014/2015-ös szezonra jóváhagyott és tény-legesen befolyt támogatások különbségeFigure 3. The difference between approved andearned grants in season 2014/2015 Forrás: Ligeti és Mucsi, 2015


ÖsszefoglalóA jövő sportszakemberei szakmai tudásukat tanul-

mányaik során építik fel. Képzésük hatékonyságátezért érdemes időről-időre monitorozni. Vizsgála-tunk a prevenciós szemléletű, tudatos egészség -megőrzéssel kapcsolatos sportolói és edzői rutinváltozását mérte egy tanév tanulmányainak hatására.A vizsgált év elméleti és gyakorlati tantárgyai (Anató-mia, Élettan, Gimnasztika, Motoros képességek fej-lesztése, Edzéselmélet) bőséges ismereteket adtak ahatékony és egészségvédő bemelegítésről és a szak-szerű edzésfelépítésről. A vizsgált 72 hallgató elmé-leti tudása a prevenció; az optimális bemelegítésfelépítése, hossza; a nyújtás edzésben betöltött helyeés szerepe, illetve az egészségre káros gyakorlatok

ismerete terén szignifikánsan (p<0,001) nőtt az egyév alatt. Ezt a tudást beépítették saját edzésgyakor-latukba is, szignifikánsan javítva a bemelegítésükhosszát, illetve a nyújtásra vonatkozó edzésrutinju-kat. Az FMS (Funkcionális Mozgásminta Szűrés) mé-rési szisztémával ellenőrzött váll-, csípő- és bokamobilitásban azonban nem volt szignifikáns javulás.A képzés hatékonynak bizonyult az ismeretnövelésés a megszerzett elméleti ismereteknek az egyénisportgyakorlatba történő tudatos beépítése terénegyaránt. A nyújtó gyakorlatok fokozott alkalmazásaazonban nem adott mérhető mozgékonyság javulást. Kulcsszavak: alkalmazott tudás, preventív sportgya-korlat

AbstractThe sport professionals of the future gain their

professional knowledge during their studies. There-fore it is important to monitor the effectiveness oftheir studies from time to time. The performed examination assessed what effects the academicstudies in a given school year have on the preventive,conscious health maintenance routine of athletes

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

28

A TAO támogatási rendszer anomáliáinak felol-dása érdekében véleményem szerint alapvető változ-tatásokra volna szükség. A folyamatot egyszerűsíteniés átláthatóbbá kellene tenni. Álláspontom szerintazzal, ha megszüntetnék a lobbi tevékenységet és atámogatások az államkasszába folynának be, azzalegyszerre két problémát is meg lehetne oldani. Egy-részt a kapcsolati tőkét nélkülöző vagy hátrányoshelyzetű térségben működő sportszervezetek is hoz-zájuthatnának a nekik megítélt dotációhoz, és felol-dódnának a jóváhagyott támogatások és a kiadotttámogatási igazolások közötti óriási különbségek.Másrészt okafogyottá válnának az olykor megjelenő,a rendszert korrupcióval gyanúsító vádak. A TAO po-zitívabb megítéléséért az MLSZ és a további sportágiszakszövetségek is tehetnek. Úgy gondolom, hogyjóval kevesebb kritika illetné a TAO támogatási rend-szert, ha a sportági szakszövetségek azokat a műhe-lyeket segítenék, akik kiemelkedő szakmai munkátvégeznek. Ehhez az MLSZ-nek rendelkezésére is állegy támpont, a Double Pass audit.

Felhasznált irodalomAz Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés.

from: http://europa.eu/pol/pdf/ consolidatedtrea-ties_hu.pdf.

Berkes P. (2013): Milliárdok, forintocskák. Mar -keting & Media. 18: 11. 18-19.

Bita D., Pető P. (2016): Sportállam luxuskivitel-ben..from: http://nol.hu/sport/peter-sportalom-luxus-kivi telben-1599125.

Double Pass Hungary Globális jelentés (2016).from: http://www.mlsz.hu/wp-content /uploads/2016/06/DP_glob%C3%A1lis-jelent%C3%A9s.pdf.

Mucsi Gy., Ligeti M. (2015): Korrupciós kockáza-tok magyar sportfinanszírozásban. from:http://transparency.hu/uploads/docs/sport_web.pdf

Ripper Sz.P. (2013): Tiltott állami támogatások aReal Madridnak? from:https://sportjog.wordpress.com/2013/04/09/tiltott-al-lami-tamogatas-a-real-madridnak-real-madrid-under-investigation-for-illegal-state-aid/.

Sárközy T. (2015): Magyar sportjog az új PolgáriTörvénykönyv után. HVG, Orac Lap és KönyvkiadóKft. Budapest. 259-265.

Sterbenz T., Géczi G. (2012): Sportmenedzsment.Semmelweis Egyetem Testnevelési- és Sporttudomá-nyi Kar, Budapest. 259-270.

MLSZ Pályaépítési program. from: http://terkep.mlsz.hu/.

Az egy éves sporttudományi tanulmányok hatása az egyéni tudásra és az edzésmunkára –

prevenciós szemlélettelThe effects of one year sports sciences studies of preventive methods

on the individual knowledge and training

H. Ekler Judit, Király Máté, Kovács Mátyás József Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely


Műhely • H.Ekler Judit és mtsai: Az egy éves sportudományi tanulmányok...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

29

and trainers. The theoretical and practical subjectsstudied in the year under review (Anatomy, Physi -ology, Gymnastics, Motor Skills, Training Theory) provided ample knowledge of the professional training plan and the importance of effective andhealthy warm up. It can be noted that in the span ofthe school year the theoretical knowledge of the examined 72 students significantly (p<0,001) increased in terms of prevention, the structure andlength of the proper warm up, the role of stretchingin the workout, as well as the knowledge of potentially harmful exercises. The students inte-grated this knowledge into their own training plansthus significantly improving the length of warm up,and their stretching routines. The FMS (FunctionalMovement System) measurement system howevershowed no improvement in shoulder, hip and anklemobility. The theoretical studies proved to be effective in increasing students’ knowledge; they consciously applied the acquired theoretical know -ledge in their individual exercises and trainings.However, the increased use of stretching exercisesdid not provide measurable improvement in termsof mobility.Keywords: applied knowledge, preventive sportspractice

BevezetésA sporttudományi képzésekben résztvevő, és ké-

sőbb sportszakemberekké váló hallgatók kezébennagy a felelősség. Diplomaszerzés utáni tevékenysé-gükben, csak az egészségtudatos szemléletű, szak-szerű munka fogadható el.

A prevenciós szemlélet és az egészség megőrzése ahobby és az élsportolók számára is alapvető érdek.Ebből a szempontból a korszerű edzés, ha kis dol-gokban is – akár a bemelegítést, akár a káros vagyajánlott gyakorlatokat tekintjük –, de folyamatosanváltozik. A bemelegítés szükségessége nyilván nemvitatott, hatékonyan összeállított tartalma a külön-böző jellegű és szintű sportmozgásokhoz sokolda-lúan dokumentált a sportszakemberek (Honfi, 2011;Metzing, 2010) és a szabadidősportolók (Ihász,2013; Szatmári, 2009) számára is. A nyújtó gyakor-latok helye és terjedelme a bemelegítésben, az edzésszerkezetében (Szakály, 2014; Norris, 2000), illetveaz erősítés és nyújtás optimális kombinációja (Boyle,2014; Koltai és Nádori, 1983) már sokkal bizonyta-lanabb helyen van sok (és nemcsak hobby) sportolófejében. A megrövidült izmok következtében az izom-zati erőegyensúly megbomlása hibás tartáshoz, túl-terhelés okozta jelenségekhez és a húzódásokra valófokozott hajlam kialakulásához vezethet, ami mindkülön-külön is sérülés oka lehet (Oettinger és Oet-tinger, 2011). Talán a legnagyobb változás, az anató-miai és sportélettani tudás gyarapodásával, az ismertkáros és ajánlott gyakorlatok terén következett be. Ahelytelenül kivitelezett gyakorlatok túlterheléshez ve-zetnek, ami természetesen nem hasznos, sőt sérülé-sek oka lehet, mert az önkéntelen kompenzálómozdulat miatt a test kivonja magát a terhelés alól,az így végrehajtott edzésmunka hatástalan, és egyál-talán nem érhető el a kitűzött cél. Viszont ha ismer-jük a funkcionális anatómia alapjait, több „helytelen”

gyakorlatot már kisebb módosítással kicserélhetünkegészségtudatos, helyesen végrehajtható változatára(Boyle, 2014; Ihász, 2013; Oettinger és Oettinger,2011).

Jelenlegi hallgatóink saját iskolai tapasztalatainalapuló ismeretei is sokszor az évtizedekkel ezelőttreleváns tudást tükrözik, hibásak, elavultak. A világ-hálón elérhető „szakértő” edzéstanácsok, melyeket adivathullámokhoz igazodva sokuk nyomon követ, to-vább ronthatják a szakmaiságot. A sportszakos hall-gatók első éves elméleti és gyakorlati tárgyai elviek-ben megadják a lehetőségét, hogy ez a tudás teljesséés a legkorszerűbb ismereteknek megfelelővé alakul-jon. Az nem lehet kérdés, hogy a hallgatók prevenci-óval, bemelegítéssel és nyújtással kapcsolatos isme-retei növekednek tanulmányaik során, de ezt csakakkor gondoljuk érdeminek, ha az saját edzésmun-kájukban is megmutatkozik. Vizsgálatunkban az is-meretnövekedés mélységét és tartalmát, illetve ennekaz edzésrutinjukban tükröződő változásait kívántukmegismerni. Három hipotézist állítottunk fel: 1, Fel-tételeztük, hogy a hallgatók bemelegítéssel, preven-cióval, nyújtással kapcsolatos tudása az egy évestanulmányaik hatására nő. 2, Feltételeztük, hogy amegszerzett tudásukat beépítik a saját edzésmunká-jukba. 3, Feltételeztük, hogy a nyújtási szempontbólhatékonyabb edzésmunka mérhető javulást eredmé-nyez az ízületi mobilitás területén.

Anyag és módszerekA vizsgálat a 2015/16-os tanévben folyt. A mintát

az adott évben tanulmányaikat megkezdő sportsza-kos (testnevelő-edző, sportszervező, rekreációszer-vezés- és egészségfejlesztés, osztatlan testnevelő tanárszakos) hallgatók adták (n=102, tisztított n=72; nő 65 fő, férfi 37 fő; átlag életkor: 19,54±1,41 év).

Az első szeptemberi és a második májusi adatfel-vételkor két vizsgálatot végeztünk el. Mértük a Funk-cionális Mozgásminta Szűrő (FMS) mérőeszköz ésmérési szisztéma (Gray és mtsai. 2014) ízületi moz-gékonyságot és lazaságot reprezentálni tudó háromelemét (mélyguggolás, váll mobilitás teszt, aktív nyúj-tott lábemelés), illetve a hallgatók kérdőívet töltöttekki. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tar-talmazott. A kérdések első csoportja az ismeretek-kel, a bemelegítés tartalmával, jelentőségével (4 item)és a nyújtással (fajtái, helye és funkciója az edzésben,jelentősége) (5 item) foglalkozott. Ebben a csoport-ban még nyitott kérdésként a prevencióra, illetve akáros gyakorlatokra vonatkozó ismereteikre kérdez-tünk rá. A második kérdéscsoport kérdései a sajátbemelegítési (2 item) és nyújtási (4 item) gyakorla-tukra vonatkoztak. A második adatfelvételkor, a kér-dőív kiegészült a vizsgálati időszak során megváltoz-tatott saját gyakorlat felmérésével.

Az intervenciós időszak hossza kilenc hónap volt,2015. szeptembertől 2016. májusig. A tanévben min-den szakon tanulták az alábbi, prevenciós szemléletszempontjából érintett tárgyakat: anatómia, élettan,gimnasztika, motoros képességek, edzéselmélet.

A paraméteres adatokat egymintás t-próbával, anemparaméteres adatokat Wilcoxon, illetve Khi2 pró-bával vetettük össze, IBM SPSS Statistic 22 programalkalmazásával.


EredményekIsmeretek a bemelegítésről és a saját bemelegítésigyakorlat

A hallgatók bemelegítésre vonatkozó ismeretei azelső mérés idején általánosságokban – mint pl. elő-készít a sportolásra (69,7%) – fogalmazódtak meg. Abemelegítési funkciókat konkretizálni és a keringés-fokozási vagy a nyújtási funkcióból legalább az egyi-ket 28,4%-uk, míg mindkettőt csak 1,9%-uk tudtamegnevezni. A két mérés között szignifikáns(p<0,001) javulást találtunk, a hallgatók bemelegí-tésről szóló tudása pontosabbá és szakszerűbbé vált.Az általánosan fogalmazók aránya 28,5%-ra csök-kent, míg a keringésfokozást és a nyújtást egyarántmegnevezőké 45,7%-ra nőtt (1. ábra).

A megfelelő bemelegítés szerkezeti felépítését(45,71%), illetve hatásait (56,43%) szignifikánsan töb-ben (p=0,012; p=0,011) írták le tökéletesen. A beme-legítés ideális hosszát mindkét adatfelvétel idején(91,26% és 94,18%) jól határozták meg (p=0,739).Saját bemelegítési rutinjuk is fejlődést mutatott. Míga szeptemberi méréskor az elfogadottnak tekinthetőbemelegítési időről (15 perc és a felett) saját edzés-munkájában 54,9%-uk, a májusi méréskor 72,2%-ukszámolt be.

Ismeretek a nyújtásról és a saját nyújtási gyakorlat Az első mérés idején hallgatóink túlnyomó részt

(76,3%) a nyújtásnak egy-egy funkcióját tudták meg-nevezni. Körülbelül azonos arányban nevezték meg asérülés-megelőzést általában (31,3%), illetve a leveze-tést, regenerálást (32,3%). A további egy nyújtási te-rületet megnevező hallgatók (12,7%) csak azt tudták,hogy a nyújtó gyakorlatok a bemelegítésben is helyetkell, hogy kapjanak. Csupán a hallgatók 23,5% ne-vezte meg mindhárom területet (bemelegítés; leveze-tés, regenerálás; sérülés-megelőzés), amelyekben anyújtásnak funkciója van. A májusi mérés idejére anyújtásról pontosabb ismeretekkel rendelkeztek. El-sősorban a mindhárom funkcióterületet megnevezők(48,6%) és a nyújtás, bemelegítésben betöltött szere-pét ismerők (34,7%) aránya nőtt (2. ábra).

Növekedett az ismeretük a nyújtástípusokról, anyújtás és a sérülékenység kapcsolatáról, a bemele-gítésbe, illetve a levezetésre ajánlható nyújtó gyakor-

latokról. A két mérés között szignifikáns (p<0,001)ismeretnövekedés következett be. Saját nyújtási gya-korlatukban is megmutatkozott ez a tudásnöveke-dés. Az intervenciós szakasz végére szignifikánsanszakszerűbben (p<0,001) alkalmazták a nyújtástkülönböző funkcióiban. Míg az első méréskor csak56,3%-uk jelezte, hogy a bemelegítés részeként és azedzés végén is végez nyújtó gyakorlatokat, addig amásodik mérésre ez az arány 79,16%-ra emelkedett.

Ismeretek a prevencióról és a káros gyakorlatokról A prevencióról hallgatóinknak tanulmányaik meg-

kezdésekor, az átlagemberre jellemző ismeretei vol-tak. A prevenciót a betegségek megelőzésével azono-sították. A második adatfelvétel idejére ez a fogalomkörszakmai jellemzőkkel – sérülésmegelőzés; alapvető esz-köze a szakszerű bemelegítés – bővült (p<0,001). A szeptemberi méréskor hallgatóink 44,2%-a nemtudott káros gyakorlatokat megnevezni. A többiek, atúl nagy terheléssel történő edzést általában és amélyguggolást nevezték meg kerülendő mozgás-anyagnak. A tanév végére 13,9% hagyta üresen a vá-laszrubrikát. A válaszok szignifikáns (p<0,001)mennyiségi javulása mellett sokkal nagyobb jelentő-ségű, hogy nagyban szélesedett és pontosodott a fel-sorolt kerülendő gyakorlatok spektruma. A vizsgáltminta válaszaiban minden, a szakirodalmakban(Oettinger és Oettinger, 2011; Boyle, 2014) jelöltkáros gyakorlat – a lordotikus testtartást, vagy túl-zott gerinc- (ágyéki, nyaki) terhelést előidéző gyakor-latok (törzs és nyakhajlítás hátra, híd, teljes törzs -körzés); a térdízületek meniszkuszait vagy a szala-gokat túlterhelő gyakorlatok (hibás guggolás, ter-pesztérdelőülésbe befekvés hátra), klasszikus felülés(bicska) – felsorolásra került.

FMS eredmények Az első adatfelvétel idején a mélyguggolás 1,57-es

(szórás: 0,74) átlaga (ahol a minta 45,9%-a 1-es ér-téket, a 4,1%-a 0-át ért el), önmagában aggasztóképet mutat. Az aktív nyújtott lábemelés (2,70;aszimmetria 18,9%), és a váll mobilitás (2,84; aszim-metria 14,86%) átlaga és az aszimmetria százalékaaz elvárható értékeken belül van. A vizsgált időszakvégén a három FMS mérésből, a mélyguggolás ese-tében szignifikánsan jobb (p<0,001), míg az aktívnyújtott lábemelés tesztek esetében szignifikánsanM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

30

1. ábra. Válaszok a bemelegítés feladatairól (1. és 2.adatfelvétel)Figure 1. Answers about the tasks of warm-up (Survey 1 and 2)

2. ábra. Válaszok a nyújtás feladatairól (1. és 2. adat-felvétel)Figure 2. Answers about the tasks of stretching (Survey 1 and 2)


Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

31

rosszabb (p<0,001) eredményeket kaptunk. A vállmobilitás teszt eredményei nem változtak (1. táblá-zat). Az aktív nyújtott lábemelés (21,62%) és a vállmobilitás teszt (24,32%) aszimmetria értékei rom-lottak.

1. táblázat. Az FMS mérés eredményei (1. és 2.mérés)Table 1. Results of FMS measurement (Measure-ments 1 and 2)

Összefoglalás, következtetésekA prevenció, a bemelegítés, a nyújtás elméleti is-

mereteiben, ahogy az a sporttudományi képzésekesetében egy éves tanulmányok után minimálisan el-várható, szignifikánsan nagyobb és pontosabb tudás-sal rendelkeztek a vizsgált hallgatók a vizsgálatiszakasz végére. A képzés hatékonynak bizonyult azismeretnövelésnek és a megszerzett elméleti ismere-teknek az egyéni sportgyakorlatba történő tudatosbeépítése terén egyaránt. A nyújtó gyakorlatok egyéves, tudatosabb és nagyobb mértékű alkalmazásaazonban nem adott mérhető mozgékonyság javulást.A mélyguggolás teszt eredményének javulásában ok-ként – figyelembe véve a másik két teszt eredményeit–, nem az ízületi mozgékonyság és az izom ellazulásiképességének növekedését, hanem a tudatosabb,prevencióra törekvő végrehajtást gondoljuk.

A nyújtás hatásairól, a prevenció fogalmáról, vala-mint a káros gyakorlatokról is szignifikánsan nőtt ateljes körű tudással rendelkezők száma. Vizsgála-tunk aggasztó tanulsága, hogy a középiskolát elhagyótanulók milyen kevés és kevéssé használható tudás-sal bírnak az élethosszig folytatható sportoláshoz mi-

nimálisan szükséges (bemelegítés, nyújtás, kerülen-dő gyakorlatok) preventív szellemű ismeretekből. Ve-gyük figyelembe azt is, hogy mintánkban nem azátlag középiskolásokat, hanem a sport iránt érdek-lődő, sportoló, sporthoz kötődő hivatást választó ta-nulókat vizsgáltuk!

A vizsgált hallgatók az egy év alatt összegyűjtött éskijavított tudásukat beépítették saját gyakorlatukba.Edzésgyakorlatuk prevenciós szempontból – egy-részt a bemelegítés szakszerűbb felépítésében éshosszának növelésében, másrészt a nyújtás és a le-vezető nyújtás tudatos alkalmazásában – szignifi-káns javulást mutatott. Bízzunk benne, hogy ezt atudást így adják majd át tanítványaiknak is.

Felhasznált irodalomBoyle M. (2014): Funkcionális edzés mesterfokon.

Jaffa, Budapest. Cook, G.; Burton, L.; Kiesel, K.; Rose, G., Bryant,

M.F. (2014): Movement, Functional MovementSystems.

Honfi L. (2011): Gimnasztika – elmélet, gyakor-lat, módszertan. Dialóg Campus Kiadó e-könyv,http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Honfi%20Laszlo%20-%20Gimnasztika/ Gimnasz-tika.pdf (letöltve:2017.03.06.).

Ihász F. (2013): Egészségmegőrzés, prevenció,terhelésélettani alapismeretek. Magyar Sporttudo-mányi Társaság, Budapest.

Koltai J., Nádori L. (1983): Sportképességek fej-lesztése. Sport, Budapest.

Metzing M. (2010): Gimnasztika – Jegyzet azOKJ-s Sportszakember képzés számára. Testneve-lési Főiskola Továbbképző Intézet, Budapesthttp://bszszsport.atw.hu/pdf1/ gimnasztika_jegyzet_2010.pdf (letöltve: 2017.03.06.).

Norris, C.M. (2000): Stretching. Gold Book Kft.,Budapest.

Oettinger B., Oettinger T. (2011): Funkcionálisgimnasztika. Dialóg Campus Kiadó.

Szakály Zs. (2014): Sportedzés. Szakály Zsolt,Győr.

Szatmári Z. (2009): Sport, életmód, egészség.Akadémia Kiadó, Budapest.

FMS eredmények

Összes Férfi Nő

1. 2. 1. 2. 1. 2.

Guggolás 1,57 1,93* 1,44 1,95* 1,74 1,90*

Váll-mobilitás

2,84* 2,6 2,86* 2,64 2,81* 2,55

Lábemelés 2,7 2,74 2,66 2,66 2,74 2,60*


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

32

ÖsszefoglalóTanulmányunk célja, hogy bemutassa milyen tí-

pusú és mértékű fizikai aktivitással jellemezhetők anyíregyházi 50 és 79 év közöttiek, milyen mintázato-kat azonosíthatunk, illetve mely szocio-kulturális ésdemográfiai tényezők befolyásolják a fizikai aktivitá-sok preferenciáit. Köztudott, és számos kutatásieredmény igazolta, hogy a rendszeres fizikai aktivitáselengedhetetlen számos betegség megelőzéséhez(szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabé-tesz, csontritkulás, elhízás stb.), s az egyének men-tális és szociális jóllétéhez (Apor, 2011; Apor ésRádi, 2010; Fox és mtsai, 2007). Ezért tartottuk fon-tosnak 2016-ban végzett kutatásunk során megvizs-gálni nyíregyházi 50+ korúak fizikai aktivitásánakpreferenciáit (N=94; férfi=36 fő, nő=58 fő; életkor -átlag=61,5±7,7 év), melyhez a Fizikai AktivitásSkála Időseknek (PASE, Washburn és mtsai, 1993)mérőeszközt alkalmaztuk. Elemzéseink során négypreferenciát különítettünk el: ház körüli munkák,házimunka, sportos tevékenységek, illetve rekreációés munka. Az életkor előrehaladtával növekszik azülő tevékenységekkel töltött idő mennyisége. A nőkaktívabbak, mint a férfiak, különösen a házi- és házkörüli munkákat, illetve a rekreáció és munka pre-ferenciát tekintve. A ház körüli munkákkal a köze-pes jövedelemmel bírók és az egyedül élők foglal-koznak a legtöbbet, s a leggazdagabbak pedig a leg-kevesebbet, a sportos tevékenységek pedig a szub-jektíve legjobb anyagi helyzetben lévőkre, illetve avárosban nevelkedőkre jellemző a leginkább. A spor-tolás tekintetében fontos tényező az egészségi álla-pot: azok sportolnak többet, akiknek nincs súlyosbetegsége, illetve jobbnak értékelik az egészségi álla-potukat, de ez az összefüggés fordítottan is érvényes.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, 50 felettiek, szocio-kulturális háttér, egészségi állapot.

AbstractThe aim of the study is to introduce the type,

frequency and the patterns of physical activity amongpeople between the age of 50 and 79 in Nyíregyháza.The effects of socio-cultural and demographical factors on preferences of physical activity were inves-tigated as well. The indispensable role of regularphysical activity in prevention of different diseases(cardiovascular disease, II. type diabetes, osteopor -

osis, obesity etc.) and the mental and social well-beingis well known and proved by several research results(Apor, 2011; Apor and Rádi, 2010; Fox et al., 2007).That is why we thought it is important to investigatethe preferences of physical activity among peopleabove the age of 50 in our survey in 2016 (N=94;male=36, female=58; Mean of age=61.5±7.7 year),and the Physical Activity Scale for the Elderly (PASE,Washburn et al., 1993) was used. In the analysesfour preferences were distinguished: activitiesaround the house, household activities, doing sports,recreation and work. With increasing of age respond -ents spend more time with passive activities. Womenare much more active than men, especially concern-ing household activities, outdoor work, recreation,and work as well. The activities around the houseare the most typical among elderlies with middlelevel income and those who live alone, and it is theleast typical for the richest. Sport activities are themost typical for the respondents, who are in the bestsubjective material status and lived in cities andtowns in the age of 14. In the case of doing sportsthe health status is an important influential factor:the frequency of sport activity is higher among respondents, who evaluate their health status betterand have not got serious health problem, howeverthe relationship can be interpreted conversely aswell.Keywords: physical activity, people above the age of50, socio-cultural background, health status

BevezetésAz utóbbi évtizedekben az idősek aránya egyre di-

namikusabban nő a népességen belül. Noha a ma-gyarok átlagéletkora lényegesen, majdnem hat évvelkevesebb a férfiak (72 év), és négy a nők esetében(79,5 év), mint az EU-s átlag (férfiak: 77,9 év, nők:83,3 év), az idősek arányának növekedése hasonlótrendeket mutat. Magyarországon 2009-ben ez azarány 16,4% volt, 2015-ben pedig 18,3%, a becslésekszerint pedig 2050-ben hazánkban 29,4%, az EU-ban pedig 28,8% lesz (Antal és Regöly-Mérei, 2011;KSH, 2016). Az időskor meghosszabbodása indo-kolttá tesz olyan vizsgálatokat és prevenciós progra-mokat, amelyek segítségével az egyre növekvő időséveket egészségesen, jóllétben, aktívan, tevékenyenélhetik meg az egyének. Számos kutatási eredménybizonyítja, hogy a fizikai aktivitás nemcsak a fiatalokesetében bír elengedhetetlen prevenciós és egészség-megőrző funkcióval, hanem a középkorúak esetébenés időskorban is rendkívül fontos az egészségi álla-pot, a fizikai képességek javításához, valamint azidősödés lassításához, így a várható élettartam növe-léséhez.

50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát befolyásolószocio-kulturális és demográfiai tényezők

Socio-cultural and demographical influential factors on physicalactivity patterns of people above the age of 50

Kovács KláraDebreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Debrecen Debreceni Egyetem, Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ(CHERD-H), Debrecen


Műhely • Kovács Klára: 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát...

Kutatási eredmények igazolják, hogy a fizikai akti-vitás csökkenti a korai halálozás esélyét, a szív- ésérrendszeri problémák, a cukorbetegség kockázatát,hozzájárul az erőnlét és az izomtömeg fenntartásá-hoz, a mobilis és független életvitelhez idős korban(Fox és mtsai, 2007). Az aktív, 65 évesnél idősebbnőknek a kardiovaszkuláris halálozása 0,64-dal,rákban elhalálozása 0,49-dal kisebb, mint inaktívtársaik esetében (Apor, 2011). A rendszeres rekreá-ciós edzés pozitívan hat a kardiorespiratorikus rend-szerre (Juhász és mtsai, 2015).

Fontos megjegyezni, hogy a fizikai aktivitás jelen-tősen hozzájárul a túlsúly prevenciójához és a test-súly csökkenéshez, de az ún. „fit-fat”, tehát az aktívéletet folytató, súlyfelesleggel bíró emberek életkilá-tásai lényegesebben jobbak, mint a „non fit-fat”, azazinaktív, súlyproblémákkal küzdő személyeké (Apor,2009; Apor és Rádi, 2010). Idős korban az elhízáselsődleges oka nem az energia-bevitel túlzott bevitele,hanem elsősorban az anyagcsere lassulása és azelégtelen fizikai aktivitás. Az elhízás a korai halálo-zás bekövetkeztének, a kardiovaszkuláris betegségekés a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockáza-tával jár együtt (Antal és Regöly-Mérei, 2011).

A Geriátriai Depresszió Skálával mért adatok alap-ján az idősek esetében is beigazolódott az a megfi-gyelés, hogy a fizikai aktivitás hatására csökkenneka depressziós tünetek, a magányosság érzése, illetvea krónikus betegségek száma, ugyanakkor növek-szik az élettel való elégedettség és javul az egészségiállapot önértékelése (Paluska és Schwenk, 2000).Több ezer kanadai 65 év feletti idős körében vizsgál-ták a fizikai aktivitás hatását – az időskorral rend-szerint együtt járó – a kognitív képességek csökke-nésére, az Alzheimer-kór és a demencia egyes típu-sainak kockázatára. Az eredmények azt mutatják,hogy mindezen betegségek kockázata csökken arendszeres testedzés hatására, kortól, nemtől és is-kolai végzettségtől függetlenül (Laurin, 2001; Lam-pinen és mtsai, 2006). Spanyol 60 év felettiekenvégzett vizsgálatok is igazolják, hogy a fizikai aktivi-tás növeli a vitalitást, javítja a fizikai funkciókat, amentális állapotot, csökkenti a depressziós tüneteketfüggetlenül attól, hogy az alany családi közösségbenvagy otthonban él (Salguero és mtsai, 2010), másvizsgálatban pedig attól függetlenül is, hogy egészsé-ges, vagy van valamilyen diagnosztizált betegsége(Strawbridge és mtsai, 2002). Mindez pedig az önbi-zalmat és a magabiztosságot is növeli (Netz és mtsai,2005; McAuley és mtsai, 2005; Strawbridge ésmtsai, 2002).

A társadalmi elszigeteltség egyre több 65 év felettiembert érint, ezért fontosak az olyan prevenciósprogramok, amelyek segítik az ezzel, és/vagy a dep-resszióval és magányossággal küzdő emberek közös-ségekbe való integrálását. A társas kapcsolatokjavítását, kreativitást előtérbe helyező és mentorálástközéppontba állító programok pozitív hatással bír-nak az idősödők és idősek jóllétére, társas kapcso-lataikra és egészségi állapotukra (Greaves és Farbus,2006; Fox és mtsai, 2007; Strawbridge, 2002).

Mindezekből a kutatási eredményekből jól láthat-juk, hogy a fizikai aktivitásnak nagyon fontos szerepekell, hogy legyen az idősek, sőt már az idősödés előtt

állók életében annak érdekében, hogy idős éveiketminél tovább testileg és lelkileg egészségesen, jóllét-ben, önállóan, betegségektől mentesen töltsék. Azon-ban kérdésként merül fel, hogy milyen társadalmi ésegyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy ki,milyen formában és gyakorisággal végez különbözőfizikai aktivitásokat idősebb korában. E tanulmány-ban célunk, hogy megvizsgáljuk nyíregyházi idősödőemberek és idősek fizikai aktivitásának mintázatait.

Az életkor előrehaladtával csökken a rendszeresfizikai aktivitást végzők aránya (Paluska és Schwenk,2000), tehát mindenképpen fontos a korosztály sze-rinti összehasonlítás, de emellett számos más szo-cio-kulturális tényezőnek van szerepe az 50+ kor-osztály körében is. A fizikai és szellemi aktivitás, azöntevékenységek széles köre, a személyes autonó-mia, az izoláció és a magány elkerülése mind hozzá-járulnak a minőségi időskor megéléséhez, mindeztpedig jelentősen befolyásolhatja a fiatalabb korbanmegszerzett státushelyzet (Czibere és mtsai, 2014).A vidékiek, a nők, s főleg az alacsonyabb iskolai vég-zettségűek inaktívabbak, mint a városiak, a férfiak,és a magasabban kvalifikáltak (Wilcox és mtsai,2000). Az utóbbi évek kutatásai az ökológiai típusúmegközelítésre hívják fel a figyelmet a fizikai aktivi-tást befolyásoló faktorok vizsgálatában, amelybenolyan környezeti elemek kellenek, hogy helyet kap-janak, mint a társadalmi-gazdasági tényezők, infra -strukturális lehetőségek stb. (Wilcox és mtsai, 2000).

Mindezek mellett elengedhetetlen az egészségi ál-lapot befolyásoló erejének vizsgálata is, hiszen a fi-zikai aktivitás mértékében, illetve az inaktív élet-módban fontos szerepet játszik az egészség önérté-kelése, a túlsúly, betegségek előfordulása és a do-hányzás is (Trost és mtsai, 2003). Debreceni időseksportolási szokásait vizsgálva Balatoni és mtsai(2016) azt az eredményt kapták, hogy egyrészt na-gyon alacsony a naponta edzők aránya (mintegy 2%),s a válaszadók több mint fele egyáltalán nem sportol.Ennek okaként a legtöbben a rossz egészségi állapo-tot jelölték meg (38,9%). Tanulmányunk újszerűsége,hogy tudomásunk szerint egy eddig hazánkban nemalkalmazott mérőeszközt felhasználva tárjuk fel az50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatait, ezzelegy időben vizsgáljuk a társadalmi, demográfiai ésaz egészségi állapothoz kapcsolódó tényezők hatásátis az egyes fizikai aktivitás-formákra.

Anyag és módszerekMinta

Elemezéseinkhez „Az 1966 előtt születettek ta-pasztalatai a rendszerváltás éveiről” c. V4 projek-tünk keretében 2016 őszén végzett kutatásunkadatbázisát használtuk fel. A kutatás során 50 és 79év közötti személyeket kérdeztünk meg Nyíregyhá-zán, az adatbázis elemszáma 94 fő. A mintát randommódon választottuk ki, mely nem tekinthető repre-zentatívnak. Ezzel a vizsgálattal célunk egy pilotstudy végzése volt, melynek keretében feltárjuk, mi-lyen szocio-kulturális tényezők befolyásolják az érin-tett korosztály élményeit, tapasztalatait és véle-ményét a rendszerváltásról, ennek hatásáról életükkülönböző területeire és életminőségére. A projektesetleges folytatása során a jövőben a mintánkat ki-

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

33Műhely • Kovács Klára: 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát...

terjesztjük a partnerországok egy-egy nagyvárosárais. Ez indokolja a minta viszonylag kicsi elemszámátés a városválasztást is. A mintába 36 férfi és 58 nőkerült be, az átlagéletkor 61,5 év, a szórás 7,7 év, alegtöbben 54 évesek voltak. Az adatfelvételre 2016.szeptember-októberében került sor, a DebreceniEgyetem Egészségügyi Karának hallgatói egy kurzuskeretében végezték el a kérdőívek kitöltetését.

MódszerekAz életmód, életminőség egyik fontos dimenziója-

ként vizsgáltuk meg a megkérdezettek fizikai aktivi-tását. A fizikai aktivitás méréséhez a Fizikai AktivitásSkála Időseknek (Physical Activity Scale for the Elderly, PASE, Washburn és mtsai, 1993) kérdés -blokkjait használtuk fel. A skálát három fő dimenzióalkotja (szabadidős tevékenységek, háztartási teen-dők és munka) és 11 fő kérdésből áll. Az első hatkérdés a különböző aktív és inaktív szabadidős te-vékenységek végzésének gyakoriságára kérdez rá(egyszer sem, nagyon ritkán, néha, gyakran) az el-múlt hét napban (olvasás, tv-nézés; séta; enyhe, mér-sékelt, erős intenzitású sporttevékenység; erősítőgyakorlatok), illetve külön kérdésként fogalmazódikmeg ezek végzésének időtartama órában. A 7-8. kér-dés olyan könnyű vagy nehezebb háztartási munkákvégzésének gyakoriságára kérdez rá, mint a mosoga-tás, a porszívózás, a padló feltörlése. A 9. kérdésbenpedig négy tevékenységre kérdeztünk rá, hogy egyál-talán végezte-e (igen-nem). Ezek a következők voltak:otthon-felújítás, udvar- és/vagy kertgondozás, ker-tészkedés, másokról való gondoskodás (unoka, part-ner stb.). Az utolsó két kérdésben külön vizsgáltukazt, hogy milyen gyakran végzett a válaszadó önkén-tes vagy fizetett munkát az elmúlt hét napban, s ezkb. hány órát jelentett.

Washburn és munkatársai a skála validálása soránazt kapták, hogy a skála pozitívan korrelált a fogó-és láberővel, a statikus egyensúllyal, negatívan a nyu-galmi szívfrekvenciával, az életkorral, az egészség ön-értékelésével és a betegségek percepciójának össz-pontszámával. Összességében a szerzők a mérőesz-közt rövidnek, könnyen értékelhetőnek és megbíz-hatónak értékelték az idősek fizikai aktivitásánakvizsgálatához (Washburn és mtsa, 1993). Ebben avizsgálatban a mérőeszköz közepesen megbízható-nak bizonyult (Cronbach α=0,502). Jelen tanulmányterjedelmi okokból a tevékenységtípusok itemeinekfeldolgozását tartalmazza.

Társadalmi és demográfiai háttérváltozókként aválaszadó nemének, korcsoportjának (50-59, 60-69,70-79 év), családi állapotának (egyedülálló/özvegy,házas/élettársi kapcsolatban él), a 14 éves kori lakó-hely településtípusának (falu; város), anyagi helyze-tének (objektív jövedelmi szintek: 51-100 ezer,101-150 ezer, 151-200 ezer, 201-250 ezer, 251-300ezer, 300 ezer Ft; szubjektív besorolás: Csak nagynehézségek árán jövünk/jöttünk ki a jövedelmünk-ből; Nehézségek árán jövünk/jöttünk ki a jövedel-münkből; Némi nehézséggel, de kijövünk, kijöttünka jövedelmünkből; Kijövünk/kijöttünk a jövedel-münkből; Viszonylag könnyen kijövünk/kijöttünk ajövedelmünkből; Nagyon jól kijövünk/kijöttünk a jö-vedelmünkből) hatását mértük. Az egészségi állapot-

hoz kapcsolódó változók befolyásoló erejét a követ-kező kérdésekkel vizsgáltuk: van-e egészségügyi prob-lémája, krónikus betegsége, rokkantsága, és hogyanértékeli egészségi állapotát (rossz, elfogadható, jó).

Adatfeldolgozás és statisztikaAz elemzéseket SPSS 23 programcsomag segítsé-

gével végeztük. A fizikai aktivitás mintázatát faktor-elemzéssel vizsgáltuk meg, összesen 13 item bevo-násával (KMO= ,537; Barlett’s Test sig: ,000; Maxi-mum likelihood módszer, Direct oblimin rotációval;a magyarázott variancia értéke 44,6%), követve Ko-vács (2014) minimális elemszámra vonatkozó javas-latát, mely szerint ennek az értékének legalábbötször annyinak kell lennie, mint amennyi faktortkaptunk az elemzés eredményeképpen. A faktorsú-lyokat 0-tól 100-ig tartó skálává alakítottuk át, és va-riancia-elemzéssel vizsgáltuk meg az egyes fakto-rokban lévő különbségeket a magyarázó változókmentén.

EredményekA különböző fizikai aktivitások végzésének gyakori-sága és mintázata

A válaszadók legnagyobb arányban a ház körülimunkákat jelölték meg az elmúlt héten végzett tevé-kenységek közül (74,5%), szintén ilyen aránybankertészkedtek (72%). A válaszadók több mint felemég dolgozik (52,1%), és 48%-uk gondoskodott va-lakiről a vizsgált időszakban (47,9%). Minden ötödikválaszadó végzett lakás/házfelújításhoz kapcsolódótevékenységet (20,7%) (1. ábra). Napi rendszeresség-gel végeznek a legtöbben könnyebb házimunkát(64,1%), s ezt követően a leggyakrabban végzett te-vékenység a passzív időtöltés (tv-nézés, olvasás, ké-zimunka) (58,8%), ezután a legtöbben sétálnak napirendszerességgel, de már csak kevesebb, mint min-den második válaszadó (42,4%). Izomerősítő gyakor-latokat a válaszadók 88%-a soha nem végez, de olyanintenzívebb sporttevékenységet sem, mint pl. a táncvagy a tenisz. Érdekes módon ezeknél megerőltetőbbsporttevékenységet minden ötödik válaszadó néhavagy gyakran (13 és 7,6%) végez. Ennek hátterébenaz állhat, hogy ebbe a kategóriába tartozik a kerék-pározás, ami kedvelt közlekedési forma az idősödőkkörében. Közel 70%-uk egyszer sem végzett mégkönnyebb, játékos sport- és rekreációs tevékenysé-geket sem (pl. bowling, társasjáték, horgászat stb.),minden 10. válaszadó pedig egyszer sem sétált a fel-mérést megelőző héten (2. ábra).

Faktorelemzést végeztünk a fizikai aktivitás min-tázatainak feltérképezéséhez. Az elemzésből ki kel-lett hagyni a lakás/ház felújításhoz kapcsolódó és azizomerősítő/állóképességet fejlesztő sportos tevé-kenységeket az ilyen aktivitást végzők alacsony elem-száma miatt, s végeredményeképpen négy fizikaiaktivitás preferencia rajzolódott ki. Az első faktorolyan ház körüli munkákat tartalmaz, mint az ud-vartakarítás és kertészkedés, ezért neveztük el így. Amásodik faktorhoz a háztartás vezetéséhez kap-csolódó teendők tartoznak (a könnyebb, illetve a ne-hezebb házimunka), míg a harmadikhoz a témánkszempontjából legfontosabb könnyebb, intenzívebbés erősítő sporttevékenységek. Mindkét faktorbanM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

34 Műhely • Kovács Klára: 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

35

1. ábra. Különböző ház körüli teendőket végzők aránya az elmúlt héten (%, N=94). Forrás: saját kutatásFigure 1. Frequency of respondents, who did different household activitiesduring the last week (percent, N=94). Source: own research


2. ábra. A különböző fizikai aktivitások végzésének gyakorisága az elmúlthéten (%, N=94). Forrás: saját kutatásFigure 2. Frequencies of doing different physical activities during the last week(percent, N=94). Source: own research

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

36

helyet kap a másokról való gondoskodás, de a házi-munka esetében negatív előjellel, tehát minél többidőt fordít a válaszadó egy másik személyről valógondoskodásra (beleértve a gyermekek felügyeletét),annál kevesebb házimunkát végez, s ez fordítva is

igaz. Az utolsó preferenciát az olyan passzív pihenésiformák alkotják, mint a kézimunka, tv-nézés, olva-sás, illetve az önkéntes és fizetett munkavégzés, deidekerült a séta is. Ezért a rekreáció és munka fak-torának neveztük el (1. táblázat).

Ház körülimunkák

Háztartásiteendők

Sportos tevékenységek

Rekreáció és munka

Kinti munka, udvartakarítás 1,000Kertészkedés (kint) 0,735Könnyű házimunka (pl. portörlés, mosogatás) 0,963

Nehéz házimunka (pl. porszívózás, felmosás,ablaktisztítás) 0,624

Gondoskodás más(ok)ról (gyerekről, vagy olyanszemélyről, aki segítségre szorul) 0,388 0,738

Intenzív sport- és rekreációs tevékenységek (pl.tánc, tenisz, vadászat, korcsolyázás, labdázás) 0,738

Megerőltető sport- és rekreációs tevékenységek(pl. futás, úszás, biciklizés, fallabda, aerobic, síelés)

0,549

Könnyed sport- és rekreációs tevékenységek (pl.bowlingozás, kinti társasjáték, horgászat) 0,484

Ülő tevékenységek (kézimunka, tv-nézés, olva-sás) 0,615

Kinti séta 0,599Fizetett vagy önkéntes munka 0,336

1. táblázat. A fizikai aktivitások mintázata (faktorsúlyok, N=94). Forrás: saját kutatásTable 1. Patterns of physical activities (factor scores, N=94). Source: own research

*a táblázat a 0,33 fölötti faktorsúlyokat tartalmazza (Kaiser kritérium)

A faktorsúlyokat 0-tól 100-ig tartó skálává alakí-tottuk át, ahol 0 pont jelöli, ha egy preferencia egyál-talán nem, 100 pont pedig, ha teljes mértékbenjellemző egy válaszadóra, tehát napi rendszeresség-gel foglalkozik a faktorhoz kapcsolódó tevékenysé-gekkel, s először megnéztük az egyes preferenciákátlagpontszámait. Eszerint a ház körüli munkákbana válaszadók 30,1±36, a háztartási teendőkben72,5±32,3, a sportolásban 30,4±22,4, a passzív pi-henés és munka faktorában 55,9±21,7 pontot értekel átlagosan.

A szocio-kulturális és demográfiai változók összefüg-gései a fizikai aktivitások faktoraival

Korcsoportonként egyedül a rekreáció és munkafaktorában találtunk szignifikáns különbséget: azt lát-hatjuk, hogy a kor növekedésével egyre inkább jel-lemző az 50 felettiekre ez a preferencia (a legfiatalabbkorosztály 48,6±22,7 pont, a legidősebb 70,1±15,1pont, F(2,87)=6,156, p=0,003) (3. ábra). Mivel azéletkor előrehaladtával csökken a dolgozók, s növek-szik a nyugdíjasok aránya, tehát feltételezhető, hogy azebbe a faktorba került passzív szabadidő-eltöltési for-mák végzésének, esetleg a sétának túlsúlya eredmé-nyezheti azt, hogy az idősebb korcsoportokra inkábbjellemző ez a faktor. Nemi különbségeket a ház körülimunkák (F(1,92=5,812, p=0,018), a háztartási teen-dők (F(1,92)=62,402, p<0,001) és a rekreáció,munka faktorában (F(1,92)=8,050, p=0,006) fedez-hetünk fel. Mindhárom preferencia tekintetében a nők

sokkal inkább aktívabbak, mint a férfiak, de különö-sen magas pontszámot értek el a háztartási teendőktekintetében (88,6±15,9 pont), de a rekreáció ésmunka faktorában is 60,7±19,1 pontot értek el. A fér-fiakra leginkább szintén ez utóbbi tevékenységek jel-lemzőbbek, igaz, mintegy 12 ponttal elmaradva anőktől (48,1±23,5 pont), s legkevésbé kedveltek kö-rükben a ház körüli munkák (19±28,8 pont) (4. ábra). Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy jellemzőb-ben végeznek ilyen ház körüli munkálatokat azok,akik egyedül élnek (45,2±40,9 pont), mint azok, akikpárkapcsolatban (25,2±33,2 pont, F(1,92)=5,580,p=0,020).

Az objektív anyagi helyzetnek a ház körüli munkák(F(7,86)=2,216, p=0,040), a szubjektív helyzetnekpedig a sportolás (F(5,82)=5,334, p<0,001) tekin-tetében volt szignifikáns hatása. A ház körüli mun-kák esetében egy fordított U alakú összefüggésttapasztalhatunk: a 201 és 250 ezer Ft jövedelműekkörében a legjellemzőbb e tevékenységek végzése(41,7±42,6 pont), ugyanakkor az ennél kevesebbőlgazdálkodók csoportjaiban fokozatosan csökkennekaz átlagpontszámok, míg az ennél nagyobb jövede-lemmel bírók két csoportjában szinte ugyanolyanmértékű, a legkisebb pontszámokat tapasztalhatjuk(18,91±25,9 és 18,51±27,3 pont) (5. ábra).

A sportolás tekintetében egy nem teljesen, de ten-denciáját tekintve lineáris összefüggést tapasztalha-tunk: minél jobbnak értékeli egy válaszadó az anyagihelyzetét, annál inkább jellemzők rá a sportos tevé-


Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

37Műhely • Kovács Klára: 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát...

3. ábra. A rekreációs és munka faktorában elért át-lagpontszámok korcsoportonként (pont, N=90) Forrás: saját kutatásFigure 3. Average points in the factor of recreationand work by age groups (points, N=90) Source: own research

4. ábra. A ház körüli munkák, háztartási teendők,valamint a rekreációs és munka faktorokban elértátlagpontszámok nemenként (pont, N=94) Forrás: saját kutatásFigure 4. Average points in the factors of worksaround the house, household activities, and recre-ation and work by genders (points, N=94) Source: own research

5. ábra. A ház körüli munkák faktorában elért átlagpontszámokjövedelemszintenként (pont, N=94) Forrás: saját kutatásFigure 5. Average points in the factor of works around the houseby income categories (points, N=94) Source: own research

6. ábra. A sportos tevékenységekben elért átlagpontszámok a szubjektív anyagi helyzet kategóriái mentén(pont, N=88) Forrás: saját kutatásFigure 6. Average points in sporty activities by categories of subjective material status (points, N=88)Source: own research

kenységek. A legalacsonyabb pontszámot a csaknagy nehézségek árán jövedelmükből kijövő válasza-dók érték el (20,4±10,2 pont), míg a legmagasabbataz anyagilag nagyon jó helyzetben lévők (56,2±33,2pont) (6. ábra). A két csoport között lévő különbségmajd háromszoros. Szintén a sportolás esetében ta-lálhatunk szignifikáns különbségeket a 14 éves korilakóhely településtípusa között: a falun nevelkedők-nek e tekintetben is hátrányosabb a helyzetük, hi-szen rájuk sokkal kevésbé jellemző a sportostevékenységek végzése (24,6±16,8 pont, városiak:39,2±26,2 pont, F(1,58=6,656, p=0,012). Más tár-sadalmi háttérváltozó esetében nem találtunk szig-nifikáns különbségeket.

Az egészségi állapotnak – mindkét kérdés esetében– egyedül a sportos tevékenységek tekintetében vanszignifikáns befolyásoló ereje. Azokra, akiknek nincsegészségügyi problémája, krónikus betegsége vagyrokkantsága (35,4±25,5 pont, akiknek van valami-lyen betegsége, azok átlagpontszáma 25,1±17,3)(F(1,91)=4,962, p=0,028), és azokra, akik jobbnakértékelik egészségüket, inkább jellemző a sportos te-vékenységek végzése (F(2,91)=6,286, p=0,003). Alegmagasabb pontszámot e tekintetben is a sajátegészségi állapotukat jónak értékelők érték el(39,5±27,6 pont), őket követik az elfogadhatónak ér-tékelők (24,8±14,8 pont), s a legalacsonyabb pont-számot a rossz egészségi állapotban lévők érték el(20,8±15,8 pont). Ebből az eredményből jól látszik,hogy az egészség szubjektív értékelésének nagy ha-tása van a sportos szabadidős tevékenységek végzé-sében (is).

Megbeszélés és következtetésekEurópában, s így hazánkban is fokozatosan növek-

szik az idősek aránya, melynek következtében egyretöbb idős embert egyre kevesebb fiatal tart el (KSH,2016; Semsei, 2016). Az idősödő társadalom moz-gásszegény életmódjának köszönhetően nagyonmagas körükben a különböző, inaktív életmódból fa-kadó betegségek aránya, mely tény egyre nagyobbterhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre (Semsei,2016; Juhász és mtsai, 2015). Tanulmányunkban azeddig hazánkban tudomásunk szerint még nem al-kalmazott Fizikai Aktivitás Skála Időseknek (PASE)(Washburn és mtsai, 1993) mérőeszközzel vizsgáltukmeg a nyíregyházi 50 felettiek fizikai aktivitásánakmintázatait és a legfontosabb társadalmi, demográ-fiai, illetve egészségi állapothoz kapcsolódó tényezőkhatását ezekben. Kutatásunk eredményei hozzájárul-nak ahhoz, hogy megismerjük, mely tényezők játsza-nak szerepet a fizikai aktivitás különböző típusaibanaz idősödők és idősek körében. Ez azért is fontos,mert hazánkban nincsenek hagyományai az időskoriaktív életmódnak, általánosabb a passzív időskor ésa fizikai teljesítőképesség csökkenésének elfogadásaaz élet velejárójaként (Balatoni és mtsai, 2016).

Eredményeinkből jól látható, hogy elsősorban aházimunka játssza a legnagyobb szerepet a fizikaiaktivitás preferenciáiban, míg a különféle szintűsportos tevékenységek a legkisebbet. Erőteljes nemi,életkori és anyagi helyzetben lévő különbségek fedez-hetők fel az egyes fizikai aktivitás preferenciákban.Az olyan passzív tevékenységek, mint a tv-nézés, ké-

zimunkázás egyre inkább jellemző a kor előrehalad-tával, amit jól igazol az az eredmény, hogy noha ebbea preferenciába az önkéntes és fizetett munkavégzésis beletartozik, de a nyugdíjba vonulás után, tehát azaktív munka befejeztével is növekvő tendenciát ta-pasztalhatunk. Nem igazolódtak azok a korábbi ku-tatási eredmények, melyek férfidominanciát mutat-tak ki a sportolás terén (Gál, 2014), hiszen a mi ku-tatásunkban nem volt e tekintetben szignifikáns kü-lönbség a nemek között, mint ahogy az sem, hogy anőkre inkább jellemző az inaktív életmód (Wilcox ésmtsai, 2000). A nőkre inkább jellemző a ház körülimunkák végzése, a passzív időtöltés és a munka, deleginkább a különféle házimunka végzése. Ez utóbbitekintetében jelentősen érvényesül a hagyományosnemi szerepekhez kapcsolódó feladatmegosztás.

A ház körüli munkák és a jövedelmi szint össze-függésében azt láthatjuk, hogy a 201 és 250 ezer Ftjövedelmi szinttel rendelkezők csoportjába tarto-zókra jellemző leginkább, hogy rendszeresen foglal-koznak ház körüli teendőkkel, kertészkedéssel.Valószínűleg az ennél kevesebb jövedelemmel rendel-kezők körében kevesebben vannak, akik kertes ház-ban élnek Nyíregyházán, az ennél gazdagabbak egy-részt sokkal kisebb arányban képviseltetik magukata mintában, másrészt pedig nagyobb valószínűséggeltudnak megfizetni olyan személyt, aki elvégzi helyet-tük ezeket a teendőket.

A témánk szempontjából fontos a sportos tevé-kenységek végzésére a szubjektív anyagi helyzet be-folyásoló ereje, s noha nem lineáris a kapcsolat a kétváltozó között (ebben az egyes kategóriába tartozókalacsony elemszáma is szerepet játszhat), de azt lát-hatjuk, hogy a magukat a legjobb jövedelmi kategó-riákba sorolókra a leginkább jellemző a sportosszabadidő-eltöltés, míg a legrosszabb anyagi helyzet-ben lévő válaszadókra a legkevésbé. Az eredményigazolja hazánkban a sportolás társadalmi helyzettőlvaló erőteljes függését (Földesi, 2010; Földesiné ésGáldiné, 2008; Dóczi, 2014), s ez az 50 felettiek kö-rében is érvényesülni látszik, főként egy olyan hátrá-nyos helyzetű régió megyeszékhelyén, mint Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megye. Azt láthatjuk, hogy asportolás és az egészségi állapot között kétirányú akapcsolat: nemcsak a sportolás, a rendszeres fizikaiaktivitás járul hozzá az egészség megőrzéséhez, szá-mos betegség megelőzéséhez, a lelki és szociális jól-léthez, önálló életvitelhez az idősödők és idősekkörében (Apor, 2011; Apor és Rádi, 2010; Fox ésmtsai, 2007; Paluska-Schwenk 2000; Laurin, 2001;Lampinen és mtsai, 2006), hanem a jobb egészségiállapotban lévőkre inkább jellemző a sportos tevé-kenységek végzése.

Noha a minta kis elemszáma miatt eredményeinknem általánosíthatók, de rávilágítottunk arra, hogya fizikai aktivitás értelmezése és általunk alkalma-zott mérése sajátos mintázatokat eredményez az 50felettiek körében. A különféle fizikai aktivitás típu-sokban pedig más és más szocio-kulturális, demog-ráfiai és egyéni tényezők játszanak szerepet. Arendszeres fizikai aktivitásnak az 50 feletti korosz-tályban is nagyon fontos preventív szerepe van, ezértfontosak azok a kezdeményezések, melyek ezt segí-tik elő a körükben. E programok tervezésénél figye-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

38 Műhely • Kovács Klára: 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

39

lembe kell venni – főként épp a sportolás tekinteté-ben – az esetleges településtípus szerinti, kulturálisés gazdasági egyenlőtlenségeket. Emellett azt is lát-nunk kell, hogy ezt a generációt már nagyon nehézolyan tevékenységekre bírni, melyek soha nem ké-pezték életük szerves részét, így elengedhetetlen amegfelelő sportszocializáció a fiatalabb korosztá -lyokban (Balatoni és mtsai, 2016). A rendszeres fi-zikai aktivitásra való szocializáció élethosszig tartófolyamat, melyet nem lehet elég korán, és soha nemkéső elkezdeni.

A tanulmányt a Bolyai János Kutatói ösztöndíjtámogatta (2016-2019).

Felhasznált irodalomAntal M., Regöly-Mérei A. (2011): Táplálkozás,

életmód időskorban – kockázati tényezők és ajánlá-sok. Orvosi Hetilap, 152: 5. 182-189.

Apor P. (2009): Fizikai edzés a cukorbetegség meg-előzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 150: 13.579-587.

Apor P. (2011): A cardiovascularis kockázat kap-csolata a fizikai aktivitással és a fittséggel. Orvosi Hetilap, 152: 3. 107-113.

Apor P., Rádi A. (2010): Veterán sportolók. Az idős,fizikailag aktív emberek egészsége és életkilátásaik.Orvosi Hetilap, 151: 3. 110-113.

Balatoni I., Kith N., Csernoch L. (2016): Időskorisportolási szokások vizsgálata Észak-kelet Ma -gyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle,17: 68. 4-8.

Czibere I., Rácz A., Szilvási H., Szikszai Z., Imre S.(2014): A Debrecenben élő 90 évesnél idősebbekéletminőségének, mentális állapotának és kognitív stá-tusának regresszió-analízisre és klaszterelemzésreépülő vizsgálata. Debreceni Szemle, 2: 115-125.

Dóczi T. (2014): Sport és hátrányos helyzet. In: Dr. Gál A., Dr. Dóczi T., Sáringerné Dr. Szilárd Zs.(szerk.): Társadalmi befogadás a sportban és asport által (szociális inklúzió). Magyar Sportme -nedzs ment Társaság, Magyar Sporttudományi Tár-saság, Budapest, 37- 92.

Fox, K.R., A. Stathi McKenna, J., Davis, M.G.(2007): Physical activity and mental well-being inolder people participating in the Better Ageing Pro -ject. European Journal of Applied Physiology, 100:5. 591-602.

Földesiné Szabó, Gy. (2010): Social Exclusion/In-clusion in the Context of Hungarian Sport. PhysicalCulture and Sport Studies and Research, 50: 44-59.

Földesiné Szabó Gy., Gáldiné Gál A. (2008):Válasz út előtt a sportpolitika. Magyar Sporttudomá-nyi Szemle, 9: 2. 4-10.

Gál A. (2014): A nők sportjának jellegzetességei.In: Dr. Gál A., Dr. Dóczi T., Sáringerné Dr. SzilárdZs. (szerk.): Társadalmi befogadás a sportban ésa sport által (szociális inklúzió). Magyar Sportme-nedzsment Társaság, Magyar Sporttudományi Tár-saság, Budapest, 7-36.

Greaves, C.J., Farbus, L. (2006): Effects of creativeand social activity on the health and well-being of socially isolated older people: outcomes from amulti-method observational study. Perspectives inPublic Health, 126: 3. 134-142.

Juhász I., Kopkáné Plachy J., Kiszela K., Bíró M.,Müller A., Révész L. (2015): Időskorúak rekreációsfizikai aktivitásának hatása a kardiorespiratorikusrendszerre. Magyar Sporttudományi Szemle,16: 63. 4-8.

Kovács E. (2014): Többváltozós adatelemzés. Budapesti Corvinus Egyetem, Typotex, Budapest.

KSH (2016): Magyarország, 2015. Forrás:https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf.

Lampinen, P., Heikkien, R.L., Kauppinen, M.,Heikkinen, E. (2006): Activity as a predictor of mental well-being among older adults. Aging & Mental Health, 10: 5. 454-466.

Laurin, D., Verreault, R., Lindsay, J., MacPherson,K., Rockwood, K. (2001): Physical activity and riskof cognitive impairment and dementia in elderly persons. Archives of Neurology, 58: 3. 498-504.

McAuley, E., Elavsky, S., Jerome, G.J., Konopack,J.F., Marquez, D.X. (2005): Physical activity-relatedwell-being in older adults: Social cognitive influ -ences. Psychology and Aging, 20: 2. 295-302.

Netz, Y., Wu, M., Becker, B.J., Tenenbaum, G.(2005): Physical activity and psychological well-beingin advanced age: A meta-analysis of interventionstudies. Psychology and Aging, 20: 2. 272-284.

Paluska, S.A., Schwenk, T.L. (2000): Physical activity and mental health. Current concepts. SportsMedicine, 29: 3. 167-180.

Salguero, A., Martínez-García, R., Molinero, O.,Márquez, S. (2010): Physical activity, quality of lifeand symptoms of depression in community-dwellingand institutionalized older adults. Archives of Gerontology and Geriatrics, 53: 2. 152-157.

Semsei I. (2016): Öregedés és inkluzivitás. In:Semsei I., Kovács K. (szerk.): Inkluzív nevelés – inkluzív társadalom. Debreceni Egyetem Egészség-ügyi Kar, Debrecen, 128-143.

Strawbridge, W.J., Deleger, S., Roberts, R.E., Kaplan, G.A. (2002): Physical activity reduces therisk of subsequent depression for older adults. American Journal of Epidemiology, 156: 4. 328-334.

Trost, S., Owen, N., Brown, W.J. (2003): Correlatesof adults’ participation in physical activity: Reviewand update. Medicine and Science in Sports andExercise, 34: 12. 1996-2001.

Washburn, R.A., Smith, K.W., Jette, A.M., Janney,C.A. (1993): The Physical Activity Scale for the Elderly (PASE): development and evaluation.Journal of Clinical Epidemiology, 46: 2. 153-162.

Wilcox, S., Castro, C., King, A.C., Housemann, R.,Brownson, R.C. (2000): Determinants of leisure timephysical activity in rural compared with urban olderand ethnically diverse women in the UnitedStates. Journal of Epidemiology and CommunityHealth, 54: 9, 667-672.


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

40

ÖsszefoglalásKutatásunk célja az volt, hogy egy korábban megje-

lent tanulmány irányvonalát követve felmérjük a hazaijégkorongedzők agyrázkódással kapcsolatos tudását.A Magyar Jégkorong Szövetség által rendezett három-napos edzőképzési rendezvényen résztvevő edzőketegy kérdőív kitöltésére kértük. Az eredmények elem-zése után elmondhatjuk, hogy az edzők a tüneteknagy részét felismerik, a gyakorlottabb edzők átlago-san több helyes választ adtak, mint a pályájuk elejénjáró szakemberek, de ez az eltérés nem szignifikáns.Az agyrázkódásokkal kapcsolatos ismeretek terjesz-tése továbbra is javasolt, hiszen több olyan tünet isvan, amelyeket nem ismertek fel az edzők vagy téve-sen azonosítottak az agyrázkódással.Kulcsszavak: jégkorong, agyrázkódás, az agyrázkó-dás tünetei, az agyrázkódás felismerése, edző

AbstractOur objective was to measure the Hungarian ice

hockey coaches concussion recognition skills basedon our past articles and research. During a Hungar-ian Ice Hockey Federation governed three day coach-ing seminar we asked the participating coaches to fillout a survey. Our data analyzes indicate that thecoaches’ recognition skills are good and the experi-enced coaches recognized more than the rookiecoaches but this difference is not significant. Furthereducation is suggested because some of the symp-toms were unrecognized by the coaches.Keywords: ice hockey, concussion, concussion symp-toms, concussion recognition, coach

BevezetésA nézők körében igen népszerű, a testi kontaktust

megengedő sportágakban az agyrázkódás egyregyakrabban előforduló, komoly fejsérülés (Clay ésmtsai, 2013). A publikum kifejezetten élvezi a ke-mény küzdelmet, a nem mindennap látható ütközé-sekre vagy ütésekre azonban a játékosok teljesmértékben nem tudnak felkészülni, hiszen a fejüketés az agyukat nem lehet megedzeni ennek a traumá-nak az elviselésére. Az elmúlt évek fejleményeit ösz-szefoglaló tanulmányunk is mutatja a téma aktu -alitását a sportvilágban, különösen a jégkorongsport-ban (Nagy és Géczi, 2014), ahol a szabályok kifeje-zetten megengedik a kemény test-test elleni küzdel-met. (Emery és Meeuwisse 2006-os tanulmányukban

rámutattak arra, hogy a játékban szerzett sérülések45%-ának az ütközések az okai a jégkorongban.) Azagyrázkódás kapcsán a prevenció és az azonnali cse-lekvés nagyon fontos a további szövődmények elke-rülése végett, emiatt a 14 év alatti jégkorongozókszüleinek az agyrázkódással kapcsolatos tudását egykorábbi kutatásunkban vizsgáltuk meg. Mostani cik-künkben hasonló módszertan alkalmazásával a hazaijégkorongedzők tudását mértük fel, és részben a ko-rábban felmért szülői adatokkal is összevetettük.

Az agyrázkódás napjainkban intenzíven kutatotttéma, mivel számos téren szükséges az ismeretek tu-dományos igényű bővítése (Aynsley és mtsai, 2017).Mindazonáltal a fogalom definiálása kapcsán szak-mai konszenzus alakult ki. A Zürichben tartott, agy-rázkódással és sporttal foglalkozó kongresszusonelfogadott legfrissebb, hivatalosan kiadott definíciószerint: „Az agyrázkódás egy agyi sérülés, mely soránbiomechanikai erők által kiváltott összetett patofizi-ológiai folyamatok hatással vannak az agyra”(McCrory és mtsai, 2013). Ugyanakkor a szakszerűmeghatározás dacára a sportolókkal dolgozó szak-emberek számára önmagában ez nem feltétlenülelégséges ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék,mi és miért történik ilyenkor a sportolóval (Caron ésmtsai, 2013).

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tud-nivalókat:1. Agyrázkódást eredményezhet egy közvetlen ütés

a fejre, arcra, nyakra vagy a test bármely más ré-szére, ha az impulzív erővel továbbítódik a fej irá-nyába.

2. Az agyrázkódás jellemzően gyorsan fellépő, rövidideig tartó, az idegi funkciók gyengülésével járóbehatás, melyek aztán spontán helyreállnak.Ugyanakkor egyes tünetek akár percekig vagy órá-kig is tarthatnak.

3. Az agyrázkódás neuropatológiai változásokateredményezhet, de a klinikai tünetek nagymérték-ben funkcionális zavart tükröznek, és nem járnakszerkezeti sérüléssel, ezért az agyrázkódás nemmutatható ki szabványos képalkotó eszközökkel.

4. Az agyrázkódás egy sor klinikai tünetet eredmé-nyez, akár eszméletvesztést is. A klinikai és kog-nitív tünetek jellemzően egymás utáni (szekven -ciális) folyamatot követnek. Ugyanakkor fontosmegjegyezni, hogy a tünetek bizonyos esetekbenhosszabb ideig is jelentkezhetnek (McCrory ésmtsai, 2013).

A definíció és a körültekintő kiegészítő leírás elle-nére számos tévhit él a köztudatban. Sokan gondol-ják például úgy, hogy az agyrázkódás szükségképpeneszméletvesztéssel jár. Fontos azonban aláhúzni,hogy az eszméletvesztés csak egy lehetséges tünet asok közül. Pillanatnyi eszméletvesztés is előfordul-

Nagy Attila1, Kiss Csaba2, Géczi Gábor1, Sós Csaba1

1Testnevelési Egyetem (TF), Budapest2Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet, Budapest


Az agyrázkódás tüneteinek felismerése a magyarországi jégkorongedzők körében

Recognition of the symptoms of concussion by Hungarian ice hockey coaches

Műhely • Nagy Attila és mtsai: Az agyrázkódás tüneteinek felismerése ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

41

hat, ilyenkor a sérülést elszenvedő általában nememlékszik a baleset előtti, utáni történésekre. Ugyan-csak megalapozatlan hiedelem, hogy csak a fejet el-találó ütés okozhat agyrázkódást, hiszen korábbikutatások is említik már, hogy a test bármely részétérő ütés okozhatja, ha az impulzív erővel továbbító-dik a fej felé, azaz az agyrázkódás egy szabályos vagyegy szabálytalan, de vétlen, nem a fejre irányuló üt-közéstől is bekövetkezhet (McCrory és mtsai, 2005).Az agyrázkódást kanadai példa nyomán úgy szemlél-

tethetjük a legjobban, mintha egy vödör vízbe egy szi-vacsot tennénk. A szivacs szabadon lebeg a vízen, vi-szont ha megrázzuk a vödröt, akkor a szivacs nekifog ütődni a vödör falának. Hasonló folyamat játszó-dik le a koponyában az aggyal, amikor agyrázkódástörténik (Coghlin és mtsai, 2009).

Az alábbi táblázatban (1. táblázat) az agyrázkódástüneteit foglaltuk össze a nemzetközi szakirodalmakalapján:

Az agyrázkódás jelei és tünetei

Fizikális tünetek Kognitív tünetek Érzelmi tünetek Fizikai jelek

Fejfájás Zavartság Depresszió Eszméletvesztés

Szédülés Amnézia Ingerlékenység Gyenge koordináció

Hányinger Tájékozódási zavar Rosszkedv Megzavarhatóság

Bizonytalanság érzete Gyenge koncentráció Gyenge koncentráció

Zsongás érzete Memóriazavar Lassú válasz

Aléltság érzete Hányás

Kábultság érzete Üveges tekintet

Harangozás érzete Fotófóbia

Csillagokat lát Afázia

Látászavarok Személyiség változás

Fülzúgás Nem megfelelő magatartás

Kettős látás Csökkent fizikai képességek

1. táblázat. Az agyrázkódás jelei és tünetei (Coghlin és mtsai, 2009)Table 1. Signs and symptoms of concussion (Coghlin et al., 2009)

Az agyrázkódást szenvedett sportolók felépülésé-nek menedzseléséhez a legfontosabb tényezők akorai felismerés és a megfelelő dokumentálás. Ehheza legtöbb segítséget a Sport Concussion AssessmentTool (SCAT-kártya) adja, melyet azért fejlesztettek ki,hogy a sportszakemberek minél egyszerűbben ésfőleg minél gyorsabban felismerhessék az agyrázkó-dás tüneteit. E kártya fejlesztése, megújítása mind amai napig tart, a továbbfejlesztések már az okoste-lefonokon is elérhetők: vannak alkalmazások, me-lyek kiváltják a papír alapú SCAT-kártyát (First -Responder, ConcussionMD). A 2001-es bécsi, a2004-es prágai, a 2008 és 2012-es zürichi, a spor-tolás során elszenvedett agyrázkódás felismerésével,kezelésével és menedzsmentjével kapcsolatos kong-resszusokon kidolgozott, továbbfejlesztett SCAT-kár-tya több, különböző sportágban használt, azagyrázkódás felismerését segítő eszköz alapján ké-szült el: Sideline Evaluation for Concussion-Colo-rado Head Injury Foundation, Inc. Society 1990,Management of Concussion Sports Palm Card Amer-ican Academy of Neurology & Brain Injury Associ -ation (Kelly és mtsai, 1991); Standardized Assess-ment of Concussion-SAC (McCrea és mtsai, 2000);Sideline Concussion Check-UPMC/Thinksafe/SportsMedicine New Zeeland Inc and Brain Injury Associ-ation, McGill Abbreviated Concussion Evaluation,National Hockey League Physician Evaluation Form,UK Jockey Club Assessment of Concussion (Turner,

1998); Maddocks questions (Maddocks és mtsai,1995).

A legenyhébb agyrázkódás felismerésének is nagyjelentősége van, mert a szakirodalmak szerint a fel-ismerés elmulasztása által nő az újabb agyrázkódásvalószínűsége, amelynek a tünetei és következményeijóval súlyosabbak lehetnek az előzőnél, ezáltal a fel-épülési idő is jelentősen megnövekedhet (Guskiewiczés mtsai, 2003). Egyes kutatók szerint kiemelt figyel-met kell fordítani az utánpótláskorú sportolókra,mert náluk az agy még folyamatos növekedésben, fej-lődésben van, ezért az ebben az életkorban szenve-dett sérüléseknek a későbbiekben olyan súlyoskövetkezményei lehetnek, mint például fejfájás, me-móriazavar, vizualizációs problémák (Marchie és Cusimano, 2003). Az agyrázkódás komolyságára aközelmúltban több tragikus eset is ráirányította anagy ligák és a média figyelmét, így egyre többet fog-lalkoznak vele (Cantu, 2012; NFL, 2016; NHL,2017), így az edzők, játékosok és szülők közötti in-formációáramlás is könnyebb, mert szélesebb kör-ben terjed a megelőzés és a felismerés fontossága.

Két másik hasznos vizsgálati protokoll az úgyne-vezett King-Devick teszt (Aynsley és mtsai, 2017), va-lamint az Impact Test (Schatz és mtsai, 2006), melysegítségével több információ áll rendelkezésre a sé-rült játékos állapotával kapcsolatban. Impact, egymozaik szó – Immediate Post-Concussion Assesmentand Cognitive Testing –, mely teszt a legelterjedtebb,


tudományosan igazolt számítógépes, az agyrázkódásmenedzsmentjével kapcsolatos szoftver. A lényege,hogy a játékosoknak meg kell csinálniuk a tesztet tü-netmentes állapotban, majd az esetleges sérülés be-következése után is. Az eredmények közötti különb -ségek alapján kaphatunk visszajelzést a sérülés sú-lyosságáról. Az alacsonyabb színvonalú és az után-pótlás ligákban viszont kevesen vannak, akik min-den részletre kiterjedően tisztában vannak a tüne-tekkel, kevesebb helyen használják az ImPact tesztet,ezért a felismerés rosszabb hatásfokú és a kapcso-lódó teendők kevésbé ismertek. A magyarországielső osztályú jégkorongbajnokságban sincs sajnosolyan klub, amelynek főállású, magasan képzettegészségügyi szakembere vagy stábja lenne. Ugyan-akkor a Magyar Jégkorong Szövetség elkötelezettamellett, hogy az ImPact teszt használatát bevezessea hazai első osztályú bajnokságban.

Általában egy agyrázkódásgyanús esetnél a játékosnem észleli a tüneteket, nem tartja komoly problé-mának és a stáb felé nem jelzi, mert tovább szeretnejátszani. Ez kétségkívül felveti, hogy a sportolók is-mereteinek bővítésére is figyelmet kell fordítani, vi-szont sok tünetet külső szemlélőként a szülők,edzők könnyebben felismernek (ingerlékenység,egyensúly problémák), illetve az edzőé a végső dön-tés, hogy a sportoló tovább játszhat-e az adott mér-kőzésen. További problémát jelent, hogy a szülők,edzők nem mindegyike van tisztában a poszttraumástünetekkel, illetve azzal, hogy milyen incidens történtgyermekükkel, játékosukkal a sportolás során, ezértakár a kisebb fejfájást vagy magasabb alvásigényt isnormális jelenségnek találják. Jelenleg is folyamat-ban van a kutatás olyan módszerek után, amelyekelősegítik a felismerést, de az agyrázkódás továbbrasem mutatható ki egyelőre semmilyen orvosi eszköz-zel. A bonyolult neuropszichológiai tesztek megfele-lők az agyrázkódás súlyosságának értékeléséhez,ugyanakkor az egyszerűbb, akár már okostelefononis elvégezhető tesztek sokkal kézenfekvőbbek a lai-kusok számára (McCrea, 2001). Az edzők szerepekiemelten fontos, hiszen ők töltik a legtöbb időt asportolóval, ők látják legtöbbször, hogy mi történik,ezáltal a legnagyobb esélyük van arra, hogy időbenfelismerjék a tüneteket, hogy a sportoló megfelelő or-vosi kezelést kaphasson.

Anyag és módszerekJelen kutatásunkban a korábban már publikált

cikkünkben (Nagy és mtsai, 2016) használt kérdőí-vet töltettük ki a hazai edzőkkel (a kérdőív adaptá-lásának és validálásának részleteit ld. a cikkben), dea végzettségi szintjüket, valamint az edzői pályán el-töltött éveik számát is felmértük. A kitöltéseket a2016 decemberében rendezett háromnapos magyarjégkorongedző-képzési konferencián végeztettük el.Az edzők agyrázkódással kapcsolatos tudásánakvizsgálatát azért tartottuk fontosnak, mert sok eset-ben nincs egészségügyi személyzet a sportolókkal ésilyenkor kiemelten fontos, hogy az edző felismerje atüneteket. Ezek az ismeretek azért is nagyon lénye-gesek, mert a helyes testjáték oktatása (mind az üt-közés kivitelezése, mind pedig fogadása szempont-jából) is az edzők feladata.

A SCAT-kártyán található kérdésekből állt összeleg inkább az eredeti kérdőív (Coghlin és mtsai, 2009),melyet az adatfelvétel előtt a Memorial ChiropracticCollege is jóváhagyott Kanadában. Az eredeti kérdő-ívvel a szülők tudását kívánták vizsgálni, de a kér-dőív alkalmas az edzők tudásának mérésére is.Ebben a kutatásunkban mi a validált kérdőívre adottválaszokat rögzítettük a magyar viszonyok között, fi-gyelve a hasonló körülmények biztosítására is. Azeredeti kérdőív alkotói teljes támogatásukról bizto-sítottak minket munkánk során. A kérdőív két rész-ből áll, az első részben feltett három kérdésdemográfiai jellegű, az edző edzői végzettségére élet-korára és az edzők edzői pályán töltött éveire irá-nyultak. A második részben hat, az agyrázkódássalkapcsolatos kérdést tettünk fel az edzőknek. Ebbőlaz első négy kérdés Igen / Nem típusú volt, míg azötödikben 25 tünetről kellett eldönteni, hogy kapcso-lódhat-e az agyrázkódáshoz. Ebből 17 valós és 8hamis tünet volt felsorolva. Az utolsó kérdés pedigarra vonatkozott, hogy az edző szenvedett-e valahaagyrázkódást. Az adatok felvétele papír alapú kérdő-ívvel történt a Magyar Jégkorong Szövetség által ren-dezett továbbképzésen, melyet korosztálytól függet -lenül hirdettek meg az edzők részére. Az önkénteskérdőívet összesen 57-en töltötték ki (minden részt-vevő: 5 nő és 52 férfi), az előzetes feltételeink miattcsak a teljesen kitöltött kérdőíveket vettük figye-lembe, ebből 48 darab volt. A többi 9 kérdőív nemvolt teljes, ezért ezeket kivettük a mintából. A tisztí-tott minta teljes elemszáma ezek után n=48. Az ada-tok általános statisztikai elemzéséhez, a rangkorre-lációhoz, a variancia-homogenitáshoz és a varianci-analízishez SPSS programot használtunk.

EredményekAz edzői végzettséggel kapcsolatban feltett kérdé-

sekre adott válaszokból kiderült, hogy az edzőkközül öten rendelkeznek A licenccel, 30-an B licenc-cel, négyen C licenccel és kilencen pedig még jelenlegis képzésre járnak (még nem rendelkeznek edzőivégzettséggel). A kitöltő edzők fele már több mint 4éve van az edzői pályán. A kitöltő edzők életkoránakátlaga 35,7 év, szórása pedig 12,19.

A kérdőív agyrázkódással kapcsolatos részénekelső négy kérdéséből (2. táblázat) a másodikra azösszes kitöltő helyesen válaszolt, mely szerint egy já-tékos nem térhet vissza a játékba, ha agyrázkódástszenvedett. A másik három kérdés közül kettőre isnagyrészt helyesen válaszoltak az edzők: tudták,hogy agyrázkódást okozhat a nyakat, állkapcsot vagya test bármely más részét érő ütés, illetve szükségesorvosi vizsgálatnak alávetni a játékost, ha zúg a feje.Viszont az első kérdésnél, amely az eszméletvesztésés az agyrázkódás kapcsolatára kérdezett rá, sokanrosszul válaszoltak. Érdemesnek találtuk a korábbicikkünkben publikált (Nagy és mtsai, 2016), a szü-lők ismereteinek vizsgálatakor mért adatainkat ösz-szehasonlítani az edzők adataival, ezt szemlélteti a2. táblázat.

A kérdőívet kitöltők létszáma között 65 fő eltérésvolt, ezért az adatok összehasonlításánál a gyakori-ságot érdemes vizsgálni. Az agyrázkódással kapcso-latos kérdések közül az elsőre a szülők jobbanM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

42 Műhely • Nagy Attila és mtsai: Az agyrázkódás tüneteinek felismerése ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

43

válaszoltak, mely visszavezethető arra, hogy az edzőktúlságosan is a sportra fókuszáltak a kérdés értel-mezésekor, tehát, ha egy sportolónak eszméletvesz-tése van a játék közben, akkor ez többnyire akkorfordul elő a jégkorongban, ha ütközés is történt. Aszülők pedig sokkal általánosabban szemlélik a dol-gokat, és például eszméletvesztése lehet egy gyer-meknek akkor is, ha leesik a vércukorszintje. Amásodik kérdésre egyaránt helyesen válaszoltak aszülők és az edzők is. A harmadik kérdésre az edzőkközül többen válaszoltak helyesen, itt hasonló hely-

zet áll elő, mint az első kérdésnél, csak fordítottan:az edzők többször találkoztak olyan esettel, amikornem fejet ért ütésnél is agyrázkódás történt, míg aszülők kevésbé érintettek ennyire a jégkorongban. Anegyedik kérdésre a szülők kicsivel jobban válaszol-tak, itt feltételezhetően a szülői gondoskodásra és ag-gódásra vezethető vissza az eltérés: a legkisebb,nyugtalanságra okot adó jelnél orvoshoz fordulná-nak a szülők, az edzők ellenben kevésbé aggodal-maskodók. Az eredmények arra mutatnak, hogy azedzők képzésénél hangsúlyozni kell, hogy az eszmé-

Szülők Edzők

Kérdések Helyes válaszok száma(N=113)

Helyes válaszok száma(N=48)

Az eszméletvesztés ténye dönti-e el, hogy valaki-nek van-e agyrázkódása? 105 (93%) 33 (69%)

Egy agyrázkódást szenvedett játékos visszatérhet-e a játékba ugyanazon a napon? 113 (100%) 48 (100%)

Agyrázkódást okozhat-e a nyakat, állkapcsot vagya test bármely más részét érő ütés? 94 (83%) 46 (96%)

Szükséges-e orvosi vizsgálatnak alávetni a játé-kost, ha zúg a feje? 113 (100%) 45 (94%)

2. táblázat. A szülők és edzők eredményeinek összehasonlítása (saját szerkesztés)Table 2. Comparison of the results of coaches and parents

1. ábra. Az agyrázkódás valós tüneteinek felismerése az edzők és a szülők által (Saját szerkesztés)Figure 1. Recognition of the real symptoms of concussion by coaches and parents (Own figure)


letvesztés egy lehetséges, de nem szükséges tüneteaz agyrázkódásnak, továbbá minden sportolót szük-séges orvosi vizsgálat alá vetni, ha zúg a feje.

Az 5. kérdés az agyrázkódás tüneteire és jeleireirányult, a válaszadóknak a helyesnek vélt tüneteketkellett megjelölniük. A diagramon (1. ábra) ábrázol -tuk, hogy a jellemző tüneteket milyen gyakorisággalnem jelölték helyesnek az edzők a kérdőív kitöltése-kor, valamint a diagramon feltüntettük a korábbi ha-sonló kutatásunk eredményeit is, melyet a jégkoron-gozók szüleinek körében végeztünk.

Az 1. ábrán látható, hogy négy olyan tünet is volt,melyeket sem a szülők, sem az edzők nem jelöltekmeg helyesen. A FOKOZOTT ÉRZELEM / INGERLÉKENYSÉG

tünetet az edzők 79%-a, a szülők 87%-a, az ELALVÁSI

NEHÉZSÉGET az edzők 44%-a, a szülők 85%-a nem je-lölte meg valós tünetnek. A GÖRCSROHAMOKRóL azedzők 73%-a, míg a szülők 93%-a gondolja, hogynem valós tünete az agyrázkódásnak. A NYAKI FÁJDA-LOMRóL az edzők 48%-a és a szülők 73%-a vélte úgy,hogy nem valós tünet.

Rangsorolva a legkevésbé felismert tüneteket, aszülők és az edzők rangsora szinte megegyezik (Spearman-féle rangkorreláció ρ=0,89). Ez azt je-lenti, hogy az edzők gyakorlatilag ugyanazon tünete-ket nem jelölték meg valós tünetként, mint a szülők,viszont az edzői gyakoriságok minden meg nem jelölttünetnél alacsonyabbak voltak, mint a vonatkozószülői gyakoriságok. Ez el is várható, hiszen nagyobbvalószínűséggel kap szakismereteket az agyrázkó-dásról egy képzett (vagy épp képzésre járó) edző,mint egy átlagos szülő.

A 6. kérdésre, mely szerint (tudomásuk szerint)volt-e valaha agyrázkodásuk, az edzők 42%-a vála-szolt igennel.

Az edzőket tehát megkülönböztethetjük annakalapján, hogy saját bevallásuk szerint volt-e már agy-rázkódásuk. Az agyrázkódást még nem szenvedettedzők helyes válaszainak száma 19,14 volt átlagosan(szórás 1,73), míg a korábban már agyrázkódástszenvedett edzők esetében a helyes válaszok számaátlagosan 20,05 volt (szórás 1,95). A két csoport át-laga közötti különbséget kétmintás t-próba segítsé-gével vizsgáltuk a helyes válaszok számára vonat-kozóan. A Levene-teszt alapján a két csoport közöttivariancia-homogenitás feltételezhető (Levene-statisz-tika: 0,151; p = ns), ezért a t-próba során ezt figye-lembe vettük. A t-próba azt mutatja, hogy a kétcsoport között nincs szignifikáns különbség abbana tekintetben, hogy képesek-e helyesen azonosítaniaz agyrázkódás tüneteit (t: -1,691; p = ns). A mégagyrázkódást nem szenvedett edzők a 8 hamis tünet-ből átlagosan 6,39-et (szórás: 1,22) ismertek fel, míga múltban agyrázkódáson átesett edzők 6,85-öt (szó-rás: 1,08). A hamis tünetek felismerésénél sem talál-tunk szignifikáns különbséget a két csoport között at-próba szerint (t: -1,33; p = ns).

Az edzői végzettségeket tekintve az alcsoportok lét-száma meglehetősen eltérő, ezért nem tudunkANOVA-vizsgálatot végezni, ugyanakkor érdemescsoportokra bontani az edzőket az edzői pályán el-töltött éveik alapján. Kezdő edzőnek jelöltük, ha leg-feljebb 3 éve van a pályán (nkezdő=17), gyakorlottedzőnek, amennyiben 4 és 10 év közötti időt töltött

el edzőként (ngyakorlott=18), több mint 10 év felettiszakmai múlttal pedig rutinos edzőről beszélhetünk(nrutinos=13). A kezdő edzők helyes válaszainak átlaga19,17 (szórás: 3,27), a gyakorlott edzőknél az átlag19,94 (szórás: 4,17), míg a rutinos edzőknél az átlag19,38 (szórás: 2,92). Az edzői pályán töltött éveknektehát a variancia-analízis (ANOVA) alapján nincs ha-tása arra nézve, hogy mennyire ismerik az edzők avalódi tüneteket: a három csoport átlaga nem külön-bözött szignifikánsan (F=0,779; p=ns).

A hamis tünetek beazonosítása során sincs szigni-fikáns eltérés az edzői pályán töltött évek alapjánképzett csoportok között az ANOVA eredmények sze-rint (F=1,126; p=ns). A hamis tünetek igaznak je-lölése és a valós tünetek helyes megjelölése köztikorreláció r= -0,341, ami közepes ellentétes irányúkapcsolatot jelöl. Ez azt mutatja, hogy mennél többvalós tünetet ismer fel valaki, annál kevésbé követiel a másodfajú hibát. Az eredmény arra utal, hogy amintánkba került edzők tünetészlelését nem torzítjaaz ún. megerősítési torzítás: a valós tünetekkel kap-csolatos tájékozottság nem vezet ahhoz, hogy a nemvalós tünetek esetén is agyrázkódást véljenek felis-merni az edzők a játékosaiknál.

Megbeszélés és következtetésekA hazai jégkorongedzők között elvégzett felmérés

eredményei alapján általánosan elmondható, hogyhelyesen tudják azonosítani az agyrázkódás tüneteités jeleit. Az eredmények némileg jobbak is, mint egyhasonló (bár nem teljesen azonos) kérdőíven alapulónemzetközi vizsgálaté (Valovich-McLeod és mtsai,2007). Az agyrázkódást már szenvedett, illetve mégnem szenvedett edzők által adott válaszok alapjánnincs szignifikáns eltérés a valós és hamis tünetekfelismerésében. Ugyanakkor az agyrázkódást szen-vedett edzők több helyes tünetet ismertek fel. Azedzői pályán eltöltött évek alapján végzett összeha-sonlításnál kapott eredmény alapján kijelenthető,hogy a gyakorlott, illetve rutinos edzők a valós tüne-teket nagyobb százalékban ismerték fel. Valószínű-síthetően azért, mert maguk az edzők is mársportolói karrierjük során kapcsolatba kerültek azagyrázkódással, akár sérültként, akár csak a spor-tolói közegben kapott információk miatt.

Véleményünk szerint (figyelembe véve a magyarsport folyamatos fejlődését) a kapott eredményekjónak mondhatók, hiszen az első 4 kérdés közülegyre minden edző helyesen válaszolt, míg a tünetekfelismerése is 80% körül volt. A szülői és edzői ada-tok statisztikai elemzéséből származó eredményekösszehasonlítása után elmondhatjuk, hogy a kitöltőkeloszlása és válaszaik között kiemelkedő eltéréstnem találtunk. Érdekes azonban megjegyezni, hogyaz edzők kevésbé gyakran jelöltek meg helyes tünetethamisként. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a jö-vőben továbbra is megfelelő felvilágosítást kapjanaka hazai jégkorong-edzők az agyrázkódással kapcso-latban, ezáltal is védve sportolóik egészségét. Azedzők folyamatos edukálása hozzájárulhat ahhoz,hogy az edzők olyan légkört teremtsenek a csapatonbelül, amelyben a játékosok is őszintén beszélnekedzőiknek a tüneteikről, vállalva annak kockázatát,hogy nem folytathatják a mérkőzést (Rivara és mtsai,M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

44 Műhely • Nagy Attila és mtsai: Az agyrázkódás tüneteinek felismerése ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

45

2014). A megfelelő ismeretterjesztő anyagok elkészí-tése kifejezetten indokolt volna, mert külföldi kuta-tások szerint érdemi pozitív hatása lehet az edzők ésa szülők ismereteire (Covassin és mtsai, 2012). Asportban érintett további résztvevők (játékosok, já-tékvezetők) között is tervezünk hasonló kérdőívesvizsgálatot, és az eredmények összevetését. Ezutánteljesebb, átláthatóbb képet kaphatunk a hazai jég-korong-társadalom agyrázkódással kapcsolatos is-mereteiről.

Felhasznált irodalomAynsley, M.S., Stuart, M., Roberts, W., Dodick, D.,

Finnoff, J., Jorgensen, J., Krause, D. (2017): Concussion in ice hockey: Current gaps and futuredirections in an objective diagnosis. Clinical Journalof Sport Medicine, 27: 5. 503-509.

Cantu, R.C. (2007): Chronic traumatic encephalopathy in the National Football League. Neurosurgery, 61: 2. 223-225.

Caron, J.G., Bloom, G.A., Johnston, K.M., Sabiston, C.M. (2013): National Hockey League players’ experiences with career-ending concussions.British Journal of Sports Medicine, 43.

Clay, M.B., Glover, K.L., Lowe, D.T. (2013): Epidemiology of concussion in sport: a literature review. Journal of Chiropractic Medicine, 12: 4.230-251.

Coghlin, C.J., Myles, B.D., Howitt, S.D. (2009): Theability of parents to accurately report concussion oc-currence in their bantam-aged minor hockey leaguechildren. Journal of Canadian Chiropractic Associ-ation, 53: 233-250.

Covassin, T., Elbin, R.J., Sarmiento, K. (2012):Educating coaches about concussion in sports: evaluation of the CDC’s “Heads Up: Concussion inYouth Sports” initiative. Journal of School Health,82: 5. 233-238.

Emery, C.A., Meeuwisse, W.H. (2006): Injury rates,risk factors, and mechanisms of injury in minorhockey. American Journal of Sports Medicine, 34:1960-1969.

Geisinger, K.F. (1994): Cross-cultural normativeassessment: Translation and adaptation issues influencing the normative interpretation of assess-ment instruments. Psychological Assessment, 6: 4.304-312.

Guskiewicz, K.M., McCrea, M., Marshall, S.W.(2003): Cumulative effects of recurrent concussionin collegiate football players: the NCAA ConcussionStudy. Journal of the American Medical Associ -ation, 290: 2549-2555.

Kelly, J.P., Nichols, J.S., Filley, C.M., Lillehei, K.O.,Rubinstein, D., Kleinschmidt-DeMasters, B.K.(1991): Concussion in sports. JAMA, 266: 20. 2867-2869.

Maddocks, D., Dicker, G., Saling, M. (1995): Theassessment of orientation following concussion inathletes. Clinical Journal of Sport Medicine, 5: 32-35.

Marchie, A., Cusimano, M.D. (2003): Body check-ing and concussions in ice hockey: Should touryouth pay the price? Canadian Medical AssociationJournal, 169: 2. 124-128.

McCrea, M. (2001): Standardized mental statustesting on the sideline after sport-related concussion.Journal of Athletic Training, 36: 274-279.

McCrea, M., Randolph, C., Kelly J. (2000): TheStandardized Assessment of Concussion (SAC):Manual of Administration, Scoring and Interpret -ation. Waukesha, USA.

McCrory, P., Johnston, P., Meeuwisse, W., Aubry, M.,Cantu, R., Dvorak, J. (2005): Summary and agreement statement of the 2nd International Conference on Concussion in Sport. British Journalof Sports Medicine, 39: 196-204.

McCrory, P., Meeuwisse, W.H., Aubry, M., Cantu, B.,Dvorák, J. (2013): Consensus Statement on concus-sion in sport: the 4th International Conference onConcussion in Sport held in Zurich, November2012. British Journal of Sports Medicine, 47: 250-258.

Nagy A., Géczi G. (2014): Sportagyrázkódás – me-nedzsment szempontból. Magyar SporttudományiSzemle, 57: 64-68.

Nagy A., Kiss Cs., Soós Cs., Géczi G. (2016): Azagyrázkódás tüneteinek felismerése a 14 év alattihazai jégkorongozók szüleinek körében. MagyarSporttudományi Szemle, 65: 40-45.

Rivara, F.P., Schiff, M.A., Chrisman, S.P., Chung,S.K., Ellenbogen, R.G., Herring, S.A. (2014): The effect of coach education on reporting of concussionsamong high school athletes after passage of a concussion law. The American Journal of SportsMedicine, 42: 5. 1197-1203.

Schatz, P., Pardini, J.E., Lovell, M.R., Collins, M.W.,Podell, K. (2006): Sensitivity and specificity of theImPACT Test Battery for concussion in athletes.Archives of Clinical Neuropsychology, 21: 91-99.

Turner, M. (1998): Concussion and head injuriesin horse racing. The Jockey Club of England. London, Great Britain.

Valovich-McLeod, T.C., Schwartz, C., Bay, R.C.(2007): Sport-related concussion misunderstandingsamong youth coaches. Clinical Journal of SportMedicine, 17: 140-142.

Internetes forrásokNFL – National Football League, ex-players agree

to $765M settlement in concussions suithttp://www.nfl.com/news/story/0ap1000000235494/article/nfl-explayers-agree-to-765m-settlement-in-concussions-suit (letöltve: 2014. április 16.)

NHL – National Hockey League, More retirees sueover head trauma. http://espn.go.com/ nhl/story/_/id/10787862/retired-players-file-class-action-lawsuit-nhl-targeting-concussions-violence (letöltve:2014. április 16.)

NHL – National Hockey League, Skeptical of CTElink, NHL won’t fund concussion research.http://www.usatoday.com/story/sports/nhl/2017/01/25/nhl-concussions-research-funding-nhlpa-gary-bett-man-lack-of-support/97046568/ (letöltve: 2017.02.03.)

NHL – National Hockey League, Patrik Laine ofJets has concussion. https://www. nhl.com/news/jets-patrik-laine-has-concussion/c-285465284 (letöltve:2017.02.03.)


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

46

ÖsszefoglalóA kutatás célja egy olimpiai nevelés témájú

foglalkozás-sorozat bemutatása és annak hatásvizs-gálata 6-7. osztályos tanulóknál. A kutatás során ötérték vizsgálata valósult meg: küzdelem árán elértöröm, tisztességes játék, mások iránti tisztelet,tökéletességre/kiválóságra törekvés, harmonikus testés szellem. A hét órából álló foglalkozás-sorozatot2016 tavaszán az Eszterházy Károly Gyakorló -iskolában (EKE) és a Pásztorvölgyi Általános Isko -lában és Gimnáziumban (PVG), Egerben tartottákmeg. A kutatásban 93 (11-13 éves) tanuló vett részt.Mindkét iskolában egy vizsgálati és egy kontrollcso-port volt. A tanulók egy 28 állításból álló kérdőívettöltöttek ki a foglalkozások előtt és után, melyben azállításokat 5 fokozatú Likert-skálán értékelték. Az 1.mérés alkalmával a tanulók (N=93) válaszainak át-laga négy felett volt, a legfontosabbnak a tökéletesség -re/kiválóságra törekvést tartották. A vizsgálati és akontrollcsoport, illetve a két iskola tanulóinak vá -laszai között nem volt jelentős eltérés. A foglalkozá-sokon a tanulók plakátokat készítettek és mutattakbe, az olimpiai értékekről szóló feladatokban vettekrészt. A foglalkozások után a tanulók ismét kitöltöt-ték a kérdőívet (N=88). Az 1. és a 2. mérés ered-ményeinek összehasonlítása alapján nincs változásaz olimpiai értékek fontossági sorrendjében. Az EKEiskolában tartott foglalkozás-sorozat hatékonyabbvolt, mivel több tanuló attitűdjét változtatta pozitívirányba, mint a PVG iskolában. Az eredmények is-meretében indokolt az összeállított kérdőív mó-dosítása, a tananyag továbbfejlesztése és minél többiskolában való alkalmazása, majd a tanulók attitűd-változásának vizsgálata. Kulcsszavak: olimpiai nevelés, olimpiai értékek, fog-lalkozás-sorozat, hatásvizsgálat

AbstractThe study aims at analyzing the impact of Olympic

education on sixth and seventh class students. Thefollowing five Olympic values were observed: joy ofeffort, fair play, respect for others, pursuit of excel-lence and balance between body, will and mind. Theseries of lessons made up of seven occasions wereconducted in two primary schools (Károly Eszter-házy Practice School, EKE and Pásztorvölgyi Primary and Secondary School, PVG) in Eger in thespring of 2016. The sample composed of 93 students, aged 11-13. There were observed and control classes, one in each school (altogether 4

classes). Students had to evaluate the 28 statementsof a questionnaire with a 5-rate Likert-scale beforeand after the lesson series. In the first questionnairethe mean of the students’ answers (N=93) was abovefour, and the pupils considered pursuit of excellencethe most important value. There was no significantdifference regarding the two schools or the types ofgroups. During the lessons students had to makeposters and presentations, and solve exercises inconnection with Olympic values. After the occasions,they filled out the questionnaire again (N=88). Bycomparing the results of the two questionnaires itcan be stated that the order of importance of theOlympic values did not change. The lessons in EKEwere more effective, as more students’ attitudes havechanged positively than in PVG. As for the future, themodification of the questionnaire, the improvementof the lesson plans, the expansion of the sample, andfurther impact assessment would be reasonable. Keywords: Olympic education, Olympic values, les-son series, impact assessment

BevezetésAz olimpia sok pozitív értéket közvetít, melyek a

közoktatásban is nevelő hatásúak lehetnek. Az olim-piai nevelés, hasonlóan a testi neveléshez, megoldáslehet a tanulók személyiségfejlesztésére, az osztály-főnöki órák tartalmas eltöltésére, vagy akár a torna-terem-hiány okozta infrastrukturális problémákra is(Révész és mtsai, 2005). A test és a szellem neveléseegyaránt fontos, hiszen az iskolai testnevelés kétfunkciót lát el: egy fiziológiait és egy személyiségbelit.Mindkettőnek meg kell lennie (Coubertin, 1972).Báthory a tantervi idő és a tanulói teljesítmény szo-ros kapcsolatát említi a testnevelés és sport művelt-ségi terület kapcsán, és a mindennapos testnevelésmellett érvel (Báthory, 2003). Az iskolákban kiemel-ten fontos a helyes értékrend közvetítése, melyhez azolimpiai nevelés is hozzájárulhat. A testnevelés taní-tása számos olyan lehetőséget kínál a testi nevelés ésa személyiségfejlesztés területén, mely jelenleg nincskiaknázva (Vass és mtsai, 2015). Az elmúlt évtizedekalatt különböző megfogalmazásokban fordult elő azolimpiai nevelés fogalomköre, mely mindig az adottkor kontextusához igazodott (Chatziefstathiou, 2012).Culpan és Wigmore (2010) felhívja a figyelmet azolimpiai oktatás (olympic education) és az olimpiaieszme/értékrendszer oktatása (olympism education)közötti különbségre: míg az előbbi a történelmi ese-ményeket tárgyalja, utóbbi a követendő és társadal-milag fontos értékeket hivatott közvetíteni. Müller azolimpiai nevelés kifejezés használatával kapcsolat-ban megemlíti, hogy Coubertin kezdetben a sportok-tatás (sporting education, pédagogie sportive) kifeje-zést használta, és csak az 1970-es években jelentmeg az olimpiai nevelés/oktatás (olympic education)

Olimpiai nevelés hatásának vizsgálata 6-7. osztályos tanulóknál

The effects of Olympic education on sixth and seventh class students

Vojtkó VeronikaEszterházy Károly Egyetem, Eger


Műhely • Vojtkó Veronika: Olimpiai nevelés hatásának vizsgálata ...

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

47

megfogalmazás (Müller, 2004). Binder az olimpiai ér-tékrend és az oktatási rendszer közvetített érték-rendje közötti hasonlóságot emeli ki, az olimpiainevelést párhuzamba állítja az iskolában zajló neve-léssel (Binder, 2010). Psimopoulos (2011) az olim-piai neveléssel, mint kultúrák közötti közvetítőeszközzel foglalkozik, mely erősíti a nemzetek kö-zötti kapcsolatot. Véleménye szerint az iskolákbanfolyó olimpiai nevelés segít ezen értékek elsajátításá-ban. Nyolc olimpiai értéket határoz meg Naul (2008):bajtársiasság (fellowship), béke (peace), küzdelemárán elért öröm (joy found in effort), szolidaritás(soli darity), harmonikus test és szellem (harmoniousbody and mind), kölcsönös tisztelet (mutual re -spect), nemes viselkedés (nobility) és tisztességesjáték (fair play). Több meglévő program is foglalko-zik olimpiai neveléssel világszerte. Az ’Olympic Park’egy pedagógiai program, mely az olimpiai mozgalomcéljait közvetíti általános iskolásoknak (Nikham etal., 2015). Az új-zélandi iskolákban az olimpiai ne-velés a tanterv része (Culpan, 2008), Görögország-ban az athéni olimpia kapcsán olimpiai nevelésprogramot vezettek be az iskolákban, mely nagyonsikeresnek bizonyult és számos kiadványt, könyvet,és online tananyagot készítettek hozzá (Georgiadis,2006). Ausztráliában a 2016-os olimpia előtt dolgoz-tak ki olimpiai nevelés témájú programot (www.edu-cation.olympics).

Kutatásom fő forrásaként a Nemzetközi OlimpiaiBizottság (NOB) által kiadott Olympic Values Educa-tion Programme (a továbbiakban OVEP) feladatgyűj-temény szolgált. Az OVEP három alapvető célja, hogyfenntartsa a fiatalok sport iránti érdeklődését, előse-gítse a sportolásra való igényt és népszerűsítse azolimpia értékeit. A kiadványban leírt feladatok nemtörténelmi adatok megtanulását, hanem a tanulók ak-tivitását és kreativitását helyezik előtérbe (www.olym-pic.org). Az olimpiai nevelés által a következő ötolimpiai érték iránti attitűd vizsgálatával foglalkoz-tam: (1) küzdelem árán elért öröm, (2) tisztességesjáték, (3) mások iránti tisztelet, (4) tökéletességre/ki-válóságra törekvés, (5) harmonikus test és szellem.Az általam vizsgált öt olimpiai érték megegyezik a fel-adatgyűjteményben tárgyaltakkal (Binder, 2007). Azáltalam összeállított foglalkozás-sorozat lehetőségetbiztosít a testnevelő tanárok vagy osztályfőnökökszámára, hogy tanteremben elméleti jellegű testneve-lésórákat, vagy beszélgetéseket tartsanak az olimpiaiértékekről. A kutatás úgy is értelmezhető, mint egy

alternatív megoldás a testnevelés vagy osztályfőnökiórák tartására, mely újszerű, változatos, és ezáltalmotiváló a diákok számára. Célom egy olyan foglal-kozássorozat összeállítása, kivitelezése és hatásánakvizsgálata volt, mely az OVEP által is megfogalmazottöt olimpiai értéket közvetíti. Továbbá, az iskolák, azolimpiai értékek, és a kontroll és a vizsgálati csopor-tok közötti eltéréseket kívántam feltárni. A tanulókattitűdjének felmérése előtt feltételeztem, hogy (1) azöt olimpiai érték közel azonos fontosságú számukra,(2) a vizsgálati és a kontrollcsoportok kezdetben ha-sonlóan vélekednek az olimpiai értékekről, majd afoglalkozások hatására a vizsgálati csoportban fejlő-dés tapasztalható, (3) a két iskola között nem leszjelentős különbség.

Anyag és módszerekA nemzetközi és hazai szakirodalom vizsgálatát

követően kidolgoztam egy hét tanítási órából álló fog-lalkozás-sorozatot. Az első és az utolsó alkalommala tanulók ugyanazt a kérdőívet töltötték ki, így kíván-tam felmérni a foglalkozások hatását a tanulói atti-tűdben. A kérdőív 28 állítását 5 fokozatú Likert-skálán kellett a tanulóknak értékelniük aszerint,hogy mennyire érzik igaznak az állítást (Pl.: Szere-tem, ha kihívások elé állítanak.). Minden olimpiai ér-tékhez 5 állítás tartozik, valamint 3 állítás azáltalános motivációt méri. A foglalkozásokat az Esz-terházy Károly Gyakorlóiskolában (a továbbiakbanEKE) és a Pásztorvölgyi Általános Iskolában és Gim-náziumban (a továbbiakban PVG) 6-7. osztályos (11-13 éves) tanulóknak tartottam osztályfőnöki órákon.Mindkét iskolában egy vizsgálati és egy kontrollcso-port volt, így összesen négy osztály tanulói töltöttékki a kérdőívet. Az 1. mérés alkalmával N=93, mely-ből EKE vizsgálati csoport N=24, EKE kontrollcso-port N=24, PVG vizsgálati csoport N=24, PVGkontrollcsoport N=21. A 2. mérés alkalmával N=88,melyből EKE vizsgálati csoport N=23, EKE kontroll-csoport N=21, PVG vizsgálati csoport N=23, PVGkontrollcsoport N=21. A foglalkozásokat csak avizsgálati csoportokban tartottam meg

(1. mérés N=48, 2. mérés N=46), a két vizsgálatiosztályban ugyanazt a tananyagot tanítottam. A kétmérés illetve a vizsgálati és a kontrollcsoport ered-ményeit összehasonlítva állapítottam meg az olim-piai nevelés hatását. Az SPSS 20.0 program segít-ségével különböző változók mentén végeztem számí-

N=93Átlag=4,09

I. II. III. IV. V.Küzdelem árán

elért öröm Tisztességes

játék Harmonikus test

és szellem Mások iránti

tisztelet Tökéletességre /

kiválóságra törekvés Átlag 3,70 4,03 4,11 4,28 4,32Medián 3,80 4,00 4,20 4,40 4,40Módusz 3,40 3,80 4,20 4,40 4,60Szórás 0,51 0,70 0,63 0,54 0,51Minimum 1,80 1,20 2,00 1,80 2,60Maximum 4,80 5,00 5,00 5,00 5,00

1. táblázat. Az öt olimpiai érték eredményei (1. mérés)Table 1. Results of the five Olympic values (Questionnaire 1)


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

48

tásokat. Jelen tanulmányban (1) az olimpiai értékek,(2) az iskolák és (3) a csoporttípusok szerinti össze-hasonlítás eredményeit mutatom be. Leíró statiszti-kai eljárásokat alkalmaztam, melyekkel megvizs-gáltam az átlagot, a móduszt és a mediánt, valaminta szórás értékeket és normál eloszlástól való eltérést.Egymintás t-próbával vizsgáltam az 1. és a 2. mérésközötti különbséget, és a változások szignifikanciá-ját, Mann-Whitney U próbával vizsgáltam a külön-böző csoportok válaszai közötti különbséget. Afoglalkozásokat 2016 tavaszán tartottam, majd eztkövetően láttam hozzá a kérdőívek elemzéséhez.

EredményekAz 1. mérés alapján az összes tanuló (N=93) ösz-

szes válaszának átlaga 4,09, ami magas érték a ma-ximális öthöz képest. Az olimpiai értékek növekvősorrendben az átlaguk alapján: küzdelem árán elértöröm (3,70), tisztességes játék (4,03), harmonikustest és szellem (4,11), mások iránti tisztelet (4,28),tökéletességre/kiválóságra törekvés (4,32). Az ötérték közel azonos fontosságú a tanulóknak, hiszena legalacsonyabb és a legmagasabb átlag között ke-vesebb, mint 1 érték eltérés van (0,62). A legalacso-nyabb minimum érték a tisztességes játék változónállátható (1,20), az oktatás folyamán tehát erre érde-mes volt figyelnem (1. táblázat). A mások iránti tisz-telet értékének csúcsossága (3,80) eltér a többiértéktől, ennél található a legkevesebb szélsőségesválasz. Az általános motiváltságnak van a legalacso-nyabb átlaga (3,62). Itt a legnagyobb a szórás (0,82),tehát ennél voltak a legeltérőbbek a tanulók válaszai.Görbéje eltér a többi érték görbéjétől, hiszen ez la-posabb és kevésbé balra ferdülő. Ez is azt mutatja,hogy sokféleképpen vélekedtek a tanulók. Az átlag,a medián és a módusz közel egybeesik, tehát ez ha-sonlít legjobban a normál eloszláshoz (1. ábra). Aziskolák közötti különbséget vizsgálva megállapítható,hogy az első mérésnél a PVG iskola rangszám átlagainégy olimpiai érték esetében voltak magasabbak,

mint az EKE iskola átlagai. A vizsgálati és a kontroll-csoport rangszám átlagai között az 1. mérés eseté-ben nem volt jelentős különbség, de a kutatás egyikcélja az volt, hogy a 2. mérésre a vizsgálati csoport-ban magasabb átlagértékek legyenek. A kérdőívek ki-töltését követően (1. mérés) foglalkozásokat tartot-tam a két vizsgálati csoportban. A két osztály azonosfeladatokat oldott meg, minden foglalkozás egy olim-piai értékről szólt. Az első alkalommal a tanulók ki-töltötték a kérdőíveket, majd 5 csoportot alakítot-tunk ki az öt olimpiai értéknek megfelelően (1. fog-lalkozás). Az ezt követő órákat mindig az óra témá-jához illeszkedő olimpiai értékről szóló prezentá-cióval kezdtük, melyet a tanulók 4-5 fős csoportok-ban készítettek el és adtak elő. Ezt mindig az óra té-máját megvitató feladatok, beszélgetések, játékosfeladványok követték (2-6. foglalkozás). Az utolsó al-kalommal faliújságot készítettünk a tanulók munká-iból, majd újra kitöltötték a már korábbról ismertkérdőívet (7. foglalkozás). A kontrollcsoport tanulóiis újból kitöltötték a kérdőívet (2. mérés, N=88). Afeladatok összeállításánál iránymutatóként szolgáltaz OVEP feladatgyűjtemény, de főként saját ötletekalapján készítettem el az óravázlatokat az adott ok-tatási környezethez és a diákokhoz igazítva. A követ-kezőkben összegzem a foglalkozások menetét ésfeladatait.

Az első alkalommal a tanulók érdeklődve vártákaz órát, örültek a rendkívüli osztályfőnöki órának.Kitöltötték a kérdőíveket, kialakítottuk az öt csopor-tot, majd egy olimpiai kvízzel mértem fel tudásukataz olimpiákról. A második foglalkozás témája a küz-delem árán elért öröm volt, mely során sokat beszél-gettünk, a tanulók elmondhatták a véleményüket,megfogalmazhatták tapasztalataikat. Legjobban aKipchoge Keino-ról szóló olvasmány érdekelte őket.A harmadik órán a tanulók megismerték a fair playfogalmát, hiszen az óra témája a tisztességes játékvolt. A negyedik alkalommal a mások iránti tisztelet-ről beszélgettünk. Annak ellenére, hogy a tanulóktudták, hogyan kellene viselkedni osztálytársaikkal,tanáraikkal, sajnos a gyakorlatban ezt nehezen al-kalmazták. Az ötödik foglalkozáson a számukra leg-fontosabbnak tartott tökéletességre/kiválóságra tö-rekvés olimpiai értékkel foglalkoztunk. Szóba kerültMichael Jordan és a ’siker egyenlete’ is. Ez az órakeltette fel leginkább a tanulók érdeklődését, ami vé-leményem szerint nemcsak a feladatoknak, hanema témának is volt köszönhető. A hatodik órán a har-monikus test és szellem értéket értelmeztük. Nagysikert aratott a keresztrejtvény és az Activity játék, atanulók szívesen vettek részt a feladatokban. Azutolsó, hetedik alkalommal a tanulók kitöltöttékugyanazt a kérdőívet, amit az első órán is, majd azelkészített plakátokat elrendeztük és felragasztottuka faliújságra. Fontos megjegyeznem, hogy a két isko-lában ugyanazon óratervezetek alapján tanítottam,mégis a két tanulói csoport sok esetben teljesen más-képpen reagált. A legjelentősebb különbség a plaká-tok elkészítésében és előadásában volt. Az EKEiskolában egyre színvonalasabb munkákat készítet-tek, míg a PVG iskolában egyre kevesebb időt ésenergiát szántak rá. A plakátok bemutatásánál isnagy eltérés volt a két osztály között: míg az egyiknél

1. ábra. Az általános motiváltság eredményei (1. mérés)Figure 1. Results of general motivation (Questionnaire 1)


a tanulók közösen készítették el a plakátokat, képe-ket, színeket és rajzokat használva (EKE), a másik-nál egyénileg dolgoztak a tanulók, ceruzával írtszövegek és helyenként képek voltak a plakátokon,sőt néhány esetben el sem készítették azt (PVG). Afeladattípusok terén körülbelül ugyanazt tapasztal-tam a két osztálynál: a diákok szívesen beszéltekszemélyes tapasztalataikról, oldottak meg rövid, já-tékos, vagy mozgásos feladatokat, dolgoztak csoport-ban vagy párban. Ezzel szemben kevésbé érdekeltékőket az elvont fogalmakról szóló beszélgetések, ahosszabb ideig tartó és nagyobb figyelmet igénylő fel-adatok. Személyes véleményem, hogy a foglalkozás-sorozat hasznos, változatos és élményszerű volt adiákok számára, mely alkalmas akár elméleti jellegűtestnevelésórák, akár osztályfőnöki órák hasznostartalommal való megtöltésére, pozitív nevelési érté-kek közvetítésére.

Az 1. és 2. mérés (N=88) eredményeinek összeha-sonlítása alapján elmondható, hogy nincsen jelentős

eltérés az olimpiai értékek fontossági sorrendjében(2. táblázat). A szórás értékek 5 értékből 4-nél ma-gasabbak lettek, de az értékek átlagainál csupán há-romról mondható el ugyanez (2. táblázat). Csak avizsgálati csoportot elemezve (N=46) hasonló követ-keztés vonható le: a szórás értékek nőttek (5-ből 5-nél), az átlagok csak részben (5-ből 2-nél). Avizsgálati csoportban részt vevő tanulók tehát a fog-lalkozásokat követően egyre eltérőbben vélekedtekaz olimpiai értékekről. A nemek közötti eltérést vizs-gálva a harmonikus test és szellem érték vonatkozá-sában a Mann-Whitney U érték statisztikailagszignifikáns U=460,50 (Z=-3,95), p<0,01; a kü-lönbség nagy (r=-0,42). A vizsgálati csoportbanrésztvevő 46 tanuló közül 23-nak (50%) volt maga-sabb a válaszainak az átlaga a második mérés alkal-mával, mint először. E közül a 23 tanuló közül 14tanuló az EKE iskolába jár, míg 9 tanuló a PVG di-ákja. Mivel a vizsgálati csoport 46 tanulójának egyikfele az egyik, míg másik a másik iskolába jár (23-23tanuló), elmondható, hogy az EKE tanulóinál volt je-lentősebb a változás. A 23 tanuló között, akik maga-sabb átlagot értek el a második mérésnél, 14 leányés 9 fiú volt. Mivel a vizsgálati csoport nemenkéntieloszlása 28 leány és 18 fiú, megállapítható, hogypontosan ugyanolyan arányú volt a növekedés mind-két nem esetében. A vizsgálati csoportban részt vevőtanulók összesített válaszai alapján a második mé-résnél főként az EKE tanulóinál volt növekedés. Ígytehát elmondható, hogy az EKE iskolában tartott fog-lalkozás-sorozat hatékonyabb volt és több tanuló at-titűdjét változtatta pozitív irányba (több mint 60%-ukét), mint a PVG iskolában. A PVG diákjai közülcsak kevesebb, mint 40%-nál látható pozitív változás(3. táblázat). Ezt alátámasztja a Mann-Whitney Upróbával vizsgált rangszám átlagok változása is: azelső mérésnél még csak egy esetben, a második mé-résnél már négy olimpiai érték esetében volt nagyobb az EKE iskola rangszám átlaga a PVG átla-gainál.

Megbeszélés és következtetésekA szakirodalom áttekintése rávilágított arra, hogy

hazánkban még csak kezdeményezések vannak azolimpiai nevelés közoktatásba való bevonására, sokkülföldi országban azonban már meglévő programokvannak, helyenként a tanterv részét képezik az ilyenjellegű órák (Nikham és mtsai, 2015; Culpan, 2008;Georgiadis, 2006). A kutatás újszerűségét az iméntemlítettek támasztják alá, míg aktualitását a min-dennapos testnevelés okozta infrastrukturális hiány(Fintor, 2015; Báthory, 2003; Csányi és mtsai, 2014)megoldása, a tanulók motiválása és a helyes érték-rend-közvetítés fontossága. Hipotéziseim közül azelső bebizonyosodott, hiszen (1) az öt olimpiai értékközel azonos fontosságú a tanulók számára, mivelkevesebb, mint 1,00 az átlaguk közötti eltérés. A má-sodik hipotézisemet sajnos nem támasztják kellő-képpen alá a statisztikai adatok, mivel (2) a vizsgálatiés a kontrollcsoportok attitűdje a foglalkozások ha-tására sem változott meg jelentősen. A harmadik fel-tevésemet is elvetem, mert (3) a két iskola között a2. mérést követően kimutatható lett a különbség. Az,hogy a foglalkozások eredményességét a statisztikai

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

49

N=88Átlag=4,08

1.mérés Átlag Szórás

1. Tökéletességre / kiválóságratörekvés 4,33 0,51

2. Mások iránti tisztelet 4,27 0,553. Harmonikus test és szellem 4,10 0,634. Tisztességes játék 4,05 0,705. Küzdelem árán elért öröm 3,68 0,52

N=88Átlag=4,10

2. mérés Átlag Szórás

1. Tökéletességre / kiválóságratörekvés 4,35 0,51

2. Mások iránti tisztelet 4,23 0,593. Harmonikus test és szellem 4,18 0,664. Tisztességes játék 4,00 0,765. Küzdelem árán elért öröm 3,71 0,68

2. táblázat. Az öt olimpiai érték eredményei (1. és 2. mérés)Table 2. Results of the five olympic values (Questionnaire 1 and 2)

3. táblázat. Magasabb átlagértékek a vizsgálati cso-portok esetében darabszámmal jelölve (2. mérés)Table 3. Higher mean values in the case of observedgroups indicated by piece (Questionnaire 2)

Vizsgálati csoport

Iskola Nem Összes létszám

N=46 (db)

Jobb át-lagérték a

2. mérésnélN=23 (db)

Jobb átlagérték a2. mérésnél

(%)

EKE Leány 15 9 60,00%

Fiú 8 5 62,50%

PVG Leány 13 5 38,46%

Fiú 10 4 40,00%


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

50

adatok csak részben támasztják alá, adódhat abból,hogy a kérdőív állításait a tanulók nehezen tudtákértelmezni, esetleg túl hosszú volt (28 állítás), ebbőladódóan hanyagul vagy nem őszintén töltötték ki,mely nagyban torzíthatta a kapott értékeket. Éppenemiatt fontosnak tartom megjegyezni szubjektív ta-pasztalataimat. A foglalkozások során megvitatotttémák, a tanulók érdeklődése, és az órák pozitívhangulata bizonyára sok attitűdbeli változást ered-ményezett a vizsgálati osztályokban. A statisztikailagsokszor nehezen mérhető tanulói hozzáállás és visel-kedés az órák során egyértelműen látszott, így véle-ményem szerint a kérdőívvel nem mért (nemmérhető?) egyéb pozitív változásokat is figyelembekell vennem. A két iskola között tapasztalt különb-séget a 2. mérés adatai is alátámasztják. A foglalko-zások tartása során az eltérést még jelentősebbnekéreztem, a két vizsgálati osztály az azonos feladatokellenére teljesen másképp viselkedett az órákon. AzEKE diákjai egyre lelkesebbek és precízebbek letteka feladatok elvégzésénél, a PVG tanulói egyre hanya-gabb munkákat mutattak be és a fegyelmezéssel isegyre több probléma volt. Az olimpiai értékek átla-guk alapján felállított sorrendje nem változott, ezértvalószínűsítem, hogy a 6-7. osztályosok általában a„tökéletességre/kiválóságra törekvést” tartják a leg-fontosabbnak az öt olimpiai érték közül, és a „küz-delem árán elért örömmel” tudnak a legkevésbéazonosulni. Annak érdekében, hogy több szignifi-káns változás legyen kimutatható, célszerűnek tar-tom (1) a kérdőív újragondolását és leegyszerű-sítését, (2) a foglalkozások számának növelését 10-15 alkalomra, hogy azok hatása egyértelműbb le-gyen, (3) valamint a vizsgálati csoportok számánaknövelését. Emellett érdemes megjegyezni a tanár sze-mélyiségét, mely hatással lehet a tanulók kérdőívbenadott válaszaira és az órákon tanúsított viselkedé-sükre is. Célom az eredmények ismeretében a tan-anyag továbbfejlesztése és kibővítése, minél többiskolában való alkalmazása és hatásának felmérése.Összegzésképpen arra szeretném felhívni a figyelmet,hogy míg statisztikailag kevés eltérés mutatható az1. és a 2. mérés között, számos olyan attitűdbeli vál-tozást véltem felfedezni a tanulóknál, mely csupánszubjektív megítélésen alapszik. Így tehát a foglalko-zásokat egyértelműen hasznosnak és motiválónaktaláltam, úgy gondolom, hogy érdemes volt és lesz azolimpiai nevelés területén tovább kutatni és azt agyakorlatban is alkalmazni.

Felhasznált irodalomBáthory Z. (2003): A tantervi idő. Új Pedagógiai

Szemle, 7-8: 46-53.Binder, D.L. (2007): Teaching values: An Olympic

education toolkit (OVEP). IOC, Lausanne.Binder, D.L. (2010): Teaching Olympism in

schools: Olympic education as a focus on values education. University lectures on the Olympics. Bellaterra: Centre d’Estudis Olímpics (UAB). Inter-national Chair in Olympism (IOC-UAB).

Chatziefstathiou, D. (2012): Olympic Educationand beyond: Olympism and value legacies from theOlympic and Paralympic Games. Educational Review, 64: 3. 385-400.

Coubertin, P. (1972): Pédagogie Sportive: Historiedes exercices sportifs, technique des exercisessportifs, action morale et sociale des exercisessportifs. J. Vrin, Paris, 8.

Culpan, I., Wigmore, S. (2010): The delivery ofOlympism education within a physical educationcontext drawing on critical pedagogy. InternationalJournal of Sport and Health Science, 8: 67-76.

Culpan, I. (2008): Olympism, New Zealand andcritical pedagogy: The call for an Olympic pedagogy.School of Sciences and Physical Education.

Csányi T., Vass Z., Boronyai Z., Révész L., RétságiE. (2014): A mindennapos testnevelésről – intéz-ményvezetők körében végzett kutatás alapján, avagyadatok a teremkapacitásról és a testnevelésóra mi-nőségét befolyásoló tényezőkről. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 15: 2. 24-25.

Fintor, J.G. (2015): Everyday physical activity ofstudents in Nyíregyháza. Practice and Theory inSystems of Education, 10: 2. 115-130.

Georgiadis, K. (2006): The Olympic education prog-ramme of Athoc 2004 and the Hellenic Ministry of Edu-cation. In: Konstantinos, G. (ed.) Report on the 45thinternational session for young participants. 115-136.

Müller, N. (2004): Olympic education: Universitylecture on the Olympics. Barcelona: Centre d’Estu-dis Olímpics (UAB). International Chair in Olym-pism (IOC-UAB).

Naul, R. (2008): Olympic Education. Meyer &Meyer, Maidenhead, 145.

Niknam, Z., Roghiyeh, N., Mansoori, A., Sari-Sarraf,V. (2015): Olympic Park: A model of Olympic pedagogy. World Academy of Science, Engineeringand Technology Transactions on Sport andBiomed ical Engineering, 3: 4.

Psimopoulos, C. (2011): Culturally responsive pedagogy as the crux of Olympic education. 9th International Session for Educators and Officials ofHigher Institutes of Physical Education. RetrievedMarch 20, 2017, from http://www.academia.edu/1041034/Culturally_ Responsive_Olympic_Pedagogy.

Révész, L., Bognár, J., Géczi, G. (2005): Pedagogic -al values reflected in elite sports: The case of talent.In: Dikic N, Zivanic S, Ostojic S, Tornjanski Z (ed.)Book of Abstracts: 10th Annual Congress, Euro-pean College of Sport Science. 428.

Vass Z., Simonné Goschi G., Pignitzkyné Lugos I.,Boronyai Z., Révész L., Rétsági E., Csányi T. (2015):Egészség- és személyiségfejlesztő kézikönyv az is-kolai testneveléshez: Testnevelés módszertanikönyvek. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

www.education.olympics.com.au/event/rio -primary-lesson-plans-launch.

www.olympic.org/olympic-values-and-education-program.


Kiválasztás a vizes sportokban – edzői szempontok

Almási Gábor, Szmodis Márta, Farkas AnnaTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected], [email protected],

[email protected]

BevezetésNapjainkban egyre elfogadottabbá kezd válni, hogy a sike-

res sportpályafutás alapja a hosszútávú, szakszerű edzéster-vezés, valamint a kiválasztás. A 1900-as évek közepén, amagyar sport aranykorában, jóval nagyobb bázisból „merít-hettek” az edzők, mint napjainkban. Ezért vált fontossá a te-hetség minél korábbi felismerése és az életkornak megfelelő,célzott edzéstervezés és tehetséggondozás. Vizsgálatunk célja,a magyar vizes sportok (úszás, triatlon, öttusa, vízilabda)edzői körében a kiválasztási szempontok elemzése. Feltéte-leztük, hogy a sikeresebb sportágakban tudatosabb kiválasz-tás és edzéstervezés folyik az utánpótlás korosztályokban is.

Anyag és módszerekMintánkban a Magyarországon dolgozó aktív, többségében

utánpótlás edzőt kérdeztünk meg (Ʃ=56 fő, öttusa N=5 fő,triatlon N=7 fő, úszás N= 8 fő, vízilabda N= 27 fő, úszás éstöbbtusa N= 6 fő, úszás és vízilabda N= 4 fő) kérdőíves mód-szerrel. Összesen 36 kérdést tettünk fel a sportággal, korosz-tállyal, edzésterjedelemmel, illetve a kiválasztási szempon-tokkal kapcsolatban. A kapott adatokat alapstatisztikai eljá-rásokkal elemeztük, amely során leíró statisztikát, kétmintást-próbát és korreláció analízist alkalmaztunk (p≤0,05) asportági, területi és korosztályi összehasonlításokra.

EredményekA sportági összehasonlításoknál számos szignifikáns elté-

rést találtunk: az edzések megkezdésének átlagos életkora avízilabdázók körében 8,79 éves kor, míg a többi, úszás telje-sítményre irányuló sportágaknál (öttusa, triatlon, úszás) 7,1év. A versenyeztetés megkezdése a vízilabdázóknál 10,65 éveskor, amely megegyezett az edzők által ideálisnak mondottal.A többi sportágnál 8,3 éves korban kezdtek versenyezni,ezzel szemben az edzők 9,58 éves kort tartanának megfele-lőnek. A kiválasztásnál a vízilabdázók a testmagasságot fon-tosabbnak tartották, mint a többtusázók. A vidéken dolgozóedzők fiatalabbak voltak, korábbra teszik az ideális edzés-kezdés és versenyeztetés életkorát is. A fiatalabb edzők előny-ben részesítik a vállszélességet, valamint fenntarthatóbbnaktartják az akcelerált gyermekek teljesítményét. Az edzőkközel fele felsőfokú végzettségű. Mindössze 41,1% szerint tu-datos a kiválasztás a sportágukban. Más szakember segítsé-gét 82,1% venné/veszi igénybe, bár többségük az intuíciót ésa tapasztalatot tartja fontosnak a szelekcióban. Az edzők44,6%-a szerint fenntartható az akcelerált gyermekek telje-sítménye, de csak negyed részük választja őket.

KövetkeztetésekAz edzők túlnyomó többsége még napjainkban is inkább a

tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodik a kiválasztás fo-lyamatában. Az edzők kora szerint bizonyos különbségek fe-dezhetők fel: pl. a fiatalabb edzők gyors eredményt várnak,mivel a munkájuk hatékonyságát érmekben mérik, de tisztá-ban vannak vele, hogy ez a rendszer a gyermekeknek nemideális. A tudományosan megalapozott kiválasztási rendsze-rek kialakítása a képzésekben nagyobb hangsúlyt érdemelne,és feltehetően eredményesebb, tudatos kiválasztást is ered-ményezne.Kulcsszavak: kiválasztás, utánpótláskor, vizes sportok

A kutatás „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma„ÚNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjá-nak” támogatásával készült.

Paralimpia „média-parák” avagy a parasportolókés a fogyatékosság médiareprezentációjánakvizsgálata a riói paralimpia előszobájában

Anti Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA fogyatékossággal élő személyek médiareprezentációjá-

nak pszichológiai vonatkozásai, úgy, mint a produktum- (Li-tavecz, 2004) vagy depriváció-fókuszú bemutatás, Clogston(1994) tradicionális és progresszív modelljeinek alkalma-zása, a csoport diverzitásának hangsúlyozása (Litavecz,2004), valamint a különbségvakság és különbségtudatosságideológiái kiemelt jelentőséggel bírnak az ép személyek ki-sebbségi csoporthoz fűződő attitűdjeinek alakulásában, va-lamint a fogyatékos személyek önpercepciójában.

Anyag és módszerek Kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam, e jelenségek

hogyan mutatkoznak meg a paralimpia, és a paralimpiko-nok médiareprezentációjának vonatkozásában. Ennek ér-dekében négy népszerű internetes médium (Index, Origo,Nemzeti Sport Online, M4Sport.hu) a paralimpiát megelőzőegy hétben közölt cikkeit elemeztem kvantitatív és kvalitatívszemantikai tartalomelemzéses módszerekkel.

Elsőként a kutatás során kialakított kategóriarendszersegítségével vizsgáltam a cikkekben felmerülő témák ésstratégiák megjelenésének gyakoriságát. Ezt követően szak-irodalom alapján létrehozott kategóriák segítségével elemez-tem a fogyatékosság jelenségének általános, illetve pa-rasportolókhoz fűződő prezentációját, végül pedig össze-hasonlítottam az egyes médiumok paralimpia-kommuniká-cióját.

EredményekA kvantitatív vizsgálat kimutatta, hogy a médiumok a

sportolók és a sportszakmai részletek ismertetésére kon-centrálnak, de a fogyatékosság diskurzusa is nagyszámbankerül előtérbe. Ugyanakkor a kvalitatív eredmények rávilá-gítottak, hogy mind az újságírók, mind pedig a megszólal-tatott sportszakemberek a progresszív modellt, valamint aproduktum- és diverzitás-fókuszú bemutatást alkalmazzák,a tradicionális elemek csak a laikusok megszólalásaibantűnnek fel. Az egyes médiumok kommunikációjában a köz-szolgálati és kereskedelmi, valamint a sportra specializáló-dott és általános hírközlő weboldalak közötti törés-vonalakon felül egyéni különbségek is megjelentek a repre-zentációs stratégiákban.

KövetkeztetésekA kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a

vizsgált médiumok – feltehetően a szakértők nagyarányú be-vonásának köszönhetően – túlnyomó részt az irányelveknekmegfelelően reprezentálták a parasport ügyét, a cikkeket aprogresszív és különbségtudatos kommunikáció jellemezte.Ugyanakkor az írások hossza, a kiegészítő tartalmak(képek, videók) száma, valamint az egyedi tartalmak hiánya(egymástól átvett cikkek) arra enged következtetni, hogy aparasport médiareprezentációjának mennyiségi követelmé-nyei nem teljesültek. Kulcsszavak: paralimpia, parasportolók, médiareprezentá-ció, tradicionális és progresszív modell, produktum-fókusz,diverzitás, különbségtudatosság (colormind ideology)

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

51• Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferencia – Előadáskivonatok

Vidéki utánpótláskorú vízilabdázók motivációjának vizsgálata

Balázs Bence, Vass LíviaPécsi Tudományegyetem Természettudományi KarTestnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected];[email protected]

BevezetésA vízilabdázás hazánk egyik legsikeresebb múlttal és je-

lennel rendelkező látványsportága. Ennek ellenére a nem-zetközi és hazai szakirodalomban kevés kutatást találha -tunk a sportághoz kapcsolódóan. Mint minden látvány-sportágban, a vízilabdázásban is rengeteg tényező befolyá-solhatja a teljesítményt, azonban az egyik legfontosabb amotiváció, amelyet éveken át a sikerek és a kudarcok ellenéreis megfelelő szinten kell tartani egy élsportoló esetében.

Anyag és módszerekA mai modern vízilabdázás Budapest központú. Ezért

kutatásunkban két hasonló feltételek mellett működő vidékicsapat játékosainak a motivációját vizsgáltuk (Nagykanizsa,Pécs), akik – számos tényezőt tekintve – felzárkóztatásraszorulnak a fővárosi utánpótlás műhelyekkel szemben.Vizsgálatunk eszközéül szolgált Pelletier és munkatársai(1995) által készített 28 állításból álló SMS-28 Sport Moti-vációs Kérdőív, amely a motiváció 3 szegmensén belül 7 fak-toron keresztül vizsgálja a motivációt. A vizsgálati mintába(n=92) bevont sportolók életkori megoszlása 15±3 év. Azeredmények értékeléséhez leíró statisztikai számításokatvégeztünk, illetve a szignifikancia szintek megállapításáhozpáros t-próbát alkalmaztunk.

EredményekAz eredmények értékelése alapján elmondható, hogy a

vizsgált 7 motivációs faktorból csak egy faktornál találtunkszignifikáns különbséget a két csapat között (IMexp: t=-2,113; p<0,05). Továbbá megállapítható, hogy a vizsgáltsportolók esetében az életkor előrehaladtával a belső moti-váció csökkent, a külső motiváció pedig exponenciálisannőtt. Kutatási kérdésként külön vizsgáltuk a csapatok ifikorú játékosait, akiknek hatalmas motivációs forrást nyújt-hat a felnőtt első osztályban játszó csapat teljesítménye, hi-szen a trénerek évről-évre beépítik a tehetségesebb ifijátékosokat a felnőtt keretbe.

KövetkeztetésekA vizsgált motivációs faktorok közül a legmagasabb érté-

keket az IMexp (kellemes élmények átélésére irányuló belsőmotiváció) faktornál kaptuk. Ez az eredmény arra enged kö-vetkeztetni, hogy a fiatal sportolók motivációját nagymér-tékben meghatározza, hogy jó kedvvel, jó élményekkelgazdagodva hagyják-e el a medencét egy kemény edzés után.Rókusfalvy (1974) szerint a sportoló teljesítménymotiváci-ójának egyik alappillére a változatos edzésprogram és a kel-lemes élmények átélése, játékok beiktatása az edzésbe. Azéletkor előrehaladtával tapasztalható külső motivációnöve-kedés Farmosi (2011) szerint a társas kapcsolatoknak, ahormonális változásoknak, a szülő-gyermek kapcsolatnakköszönhető. Az utánpótlás edzőknek ki kell hangsúlyozniaz edzések során, hogy a játékos magáért, illetve a csapatérteddzen.Kulcsszavak: motiváció, vízilabdázás, SMS-28

A rendszerváltást követő gazdasági és társa-dalmi változások hatása a passzív sport-

fogyasztási szokásokra, a labdarúgás példáján keresztül

Balogh RenátóDebreceni Egyetem Gazdaságtudományi KarSportgazdasági és –menedzsment Tanszék, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésHivatásos labdarúgás nézők nélkül? Teszik fel gyakran a

kérdést a magyar futball kapcsán. Az eredménytelenségmellett, a szurkolók jelenlétének hiánya került fókuszba amagyar labdarúgást kritizálók körében. Kutatásom arra akérdésre kíván választ találni, hogy milyen tényezők állnakannak hátterében, hogy az NB1-es labdarúgó-bajnokságotszinte teljes érdektelenség övezi. Valóban axióma lenne, avéleményvezérek által előszeretettel megfogalmazott állítás,miszerint a sportteljesítmény visszaesése, valamint a siker-telenség miatt van kevés néző a lelátókon?

Anyag és módszerekAz előadásban bemutatásra kerülnek az első osztályú

bajnoki mérkőzések átlagnézőszám adatai, egészen az1950-es évektől. A rendszerváltás után végbement gyökerestársadalmi változásokat – melyek komoly hatást gyakoroltakmind az aktív, mind a passzív sportfogyasztási szokásokra– KSH adatok felhasználásával kívánom ismertetni. Az átlagnézőszám adatokat összevetettem a magyar labdarúgó-baj-nokság UEFA koefficiensének, illetve a magyar lakosság jö-vedelmi helyzetének és kulturális fogyasztásának változá-sával. A szurkolói motivációs tényezőket és azok rangsorátdokumentumelemzéssel tártam fel.

EredményekA magyar szurkolók körében végzett kutatás szerint, a

sportteljesítmény minősége csupán az ötödik a nyolc moti-vációs tényező rangsorában. Az átlag nézőszám csökkenéséttehát nem egyedüli módon, és nem kizárólag a produktumszínvonalának visszaesése eredményezte. 1989-1998 közöttaz átlag nézőszám adatok és a lakosság jövedelmi helyzetehasonlóan változott. A sport mellett a kultúra más szegmen-sei is rengeteg fogyasztót veszítettek a rendszerváltást kö-vető években. A reáljövedelem visszaesése, a munkanél-küliség növekedése és a kétszámjegyű infláció, az életszín-vonal csökkenéséhez vezetett, melynek következtében a ház-tartások csökkentették kulturális kiadásaikat. A labdarúgóstadionokban eközben megjelentek a ’90-es években alakulthuligán és ultra csoportok. Ezek a szurkolói közösségekszélsőséges, kirekesztő rigmusokkal árasztották el a mér-kőzéseket, amelyekhez fizikai atrocitások is párosultak. Atársadalomban bekövetkezett változások, valamint a meg-változott szurkolói viselkedésmód együttesen az átlag néző-szám csökkenéséhez vezetett.

KövetkeztetésekA magyar labdarúgó-bajnokság a rendszerváltás óta né-

zőszám gondokkal küzd. A lelátók üres székeit nem lehetpusztán a sportteljesítmény minőségének romlásával ma-gyarázni. A rendszerváltást követően olyan gazdasági és tár-sadalmi változások következtek be, amelyek a kultúra egyébterületeit is negatívan érintették. A ’90-es évek végére asportkultúra romba dőlt, és ezen a mai napig nem sikerültérdemben előrelépni. Kulcsszavak: magyar labdarúgás, sportfogyasztás, átlagnézőszám

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

52 • Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferencia – Előadáskivonatok

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

53

Az egyéni és csapatsport jelentősége a serdülőksport iránti elköteleződésében

Berki Tamás1, Pikó Bettina2

1Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésA rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív

hatása serdülőkorban különösen nagy jelentőségű. Több ta-nulmány rávilágított már arra a tényre, hogy a sportolókmagasabb önbecsüléssel, társas képességekkel és kevesebbdepressziószerű panasszal rendelkeznek. Különösen igazez a csapatsportolókra, mivel kimutatták, hogy jobb pszi-chés tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az egyéni sportotűző társaik. Jelen kutatásunk célja feltárni, milyen különb-ségek vannak az egyéni- és csapatsportolók sport iránti el-köteleződése és különböző pszichológiai tényezők között.

Anyag és módszerekKutatásunkat zárt kérdéseket tartalmazó önkitöltős kér-

dőívekkel végeztük, 252 csapat- és 260 egyéni sportoló vettrészt a felmérésben (16,4±1,2 év). A tanulók szociodemog-ráfiai adatain kívül felmértük a sport iránti elköteleződésü-ket, az ún. Sport Commitment Questionnaire kérdőívvel,valamint megkérdeztük a sportolók Élettel való elégedett-ségét és a hosszú és rövid távú jövőorientációjukat. Azegyéni- és a csapatsportolók közötti különbségeket kétmin-tás t-próbával, a népszerűbb csapatsportágak közötti kü-lönbségeket pedig egyszempontos varianciaanalízissel vé -geztük.

EredményekA kétmintás t-próba a következő szignifikáns eredménye-

ket hozta: A csapatsportolók szignifikánsan különböztek alelkes elköteleződés, sportélvezet, értékes lehetőségek, sze-mélyes befektetések (veszteséges, mennyiségi) közösségikényszer, törekvés a teljesítésre (egyéni, csapat), valamintaz extrinzik aspiráció skálák tekintetében. A legnépszerűbbcsapatjátékok között is találhatók különbségek. Az ANOVAeredményei szignifikáns eredményt mutattak a lelkes elkö-teleződés, sportélvezet, személyes befektetések, törekvés afejlődésre (egyéni, csapat), valamint a jövőorientáltsági ská-lák között. Valamennyi eredménynél az látszik, hogy legin-kább a labdarúgók (kivéve a személyes befektetések, ahol avízilabdások) érték el a legmagasabb pontszámokat.

KövetkeztetésekKöztudott, hogy a külső tényezők hangsúlyosabban van-

nak jelen a csapatsportolóknál. Ugyanakkor eredményeink-ben tapasztalható különbségek nem csak extrinzik elemek.Úgy gondoljuk, hogy a belső tényezőkben tapasztalható kü-lönbségek az egyre inkább fontossá váló egyéni képzésbőlfakadnak, természetesen amellett, hogy a csapatsportolóknemcsak magukért, hanem társaikért is sportolnak, melyetleginkább a közösségi kényszer tükröz. A sportágak össze-hasonlításánál megtudtuk, hogy a labdarúgók elkötelezet-tebbek, és jobban élvezik a sportágukat, valamint többet istesznek a fejlődésért, és az életükkel is jobban meg vannakelégedve. Ennek oka a labdarúgó-képzésben keresendő,ahol az akadémiákon nevelkedett gyermeket már az életmás területeire is jobban képezik, valamint egyre inkábbelőtérbe kerül az egyéni képzés is. Kulcsszavak: egyéni/csapat sportok, elköteleződés, élettelvaló elégedettség, jövőorientáció

A PPARG és a PGC-1α polimorfizmusok össze-függései testszerkezeti jellemzőkkel

Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós, Szmodis MártaTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA PPARG (peroxisome proliferator-activated receptor-

gamma) szerepet játszik számos gén, illetve anyagcsere-útvo-nal szabályozásában. A gén aktiválásának hatására többekközött csökken az inzulin rezisztencia és egyes citokinekszintje, valamint emelkedik a zsírsejtek egyik hormonjának,az adiponektinnek a szintje. A PPARG gén rs1801282 számúpolimorfizmusát egy prolin-alanin nukleotid csere okozza,melynek minor allél (alanin) homozigóta változata számos ta-nulmány szerint alacsonyabb BMI-vel (testtömeg-index) járegyütt. A PGC-1α (peroxisome proliferator-activated receptor-γ coactivator-1 α) részt vesz az energia-háztartás irányításá-ban, aktiválásán keresztül történik a mitokondriumokbiogenezise. A gén rs8192673-as polimorfizmusa kapcsolat-ban áll az inzulin rezisztenciával, valamint több, elhízást jelzőmutatóval (derék-csípő hányados, BMI, felkarkerület). Célunkvolt meghatározni a gének allél és genotípus gyakoriságait ma-gyar mintán, illetve feltárni a lehetséges összefüggéseket a hu-mánbiológiai jellemzőkkel.

Anyag és módszerekA kutatásban résztvevők száma 324 fő volt, közülük 235

fő élvonalbeli sportoló és 89 fő egészséges kontroll személy.A teljes mintából 164 fő vett részt antropometriai vizsgála-ton, melyet a Nemzetközi Biológiai Program által megfogal-mazott ajánlásoknak megfelelően végeztünk (Weiner ésLourie, 1969). A genotípus meghatározás DNS chip segítsé-gével történt. A statisztikai analízist a GraphPad Prismprogrammal végeztük. Khi2 próbát használtunk a Hardy-Weinberg modell, valamint a genotípus gyakoriságok vizs-gálatára, a genotípusok, valamint a BMI kategóriák szerinticsoportosításban a vizsgált paraméterek viszonyát egyszem-pontos varianciaanalízissel elemeztük. A szignifikancia-szintet 5%-ban határoztuk meg.

EredményekA teljes mintában a PPARG genotípusok gyakorisága:

Pro12Pro=62,04%, Pro12Ala=21,91%, Ala12Ala=16,05%,míg ugyanez a PGC-1α esetén: CC=10,63%, CT=45,85%,TT=43,52% volt. A sportolói csoportban a PPARG Pro illetveaz Ala homozigóta genotípussal rendelkezők felkarkerület(p=0,032), valamint felkarkerület–bicepszredő (p=0,007) ér-tékei között szignifikáns különbség volt. A kontrollcsoportbana tricepszredő értékében találtunk különbséget a genotípusokalapján megkülönböztetve a résztvevőket (p=0,015). Az egyesBMI kategóriákban szereplők genotípus gyakoriságai szigni-fikáns különbséget mutattak (p=0,021). A PGC-1α genotípu-sok alapján kialakított csoportok humánbiológiai jellemzőiközött nem volt különbség.

KövetkeztetésekA sportolóknál az Ala12Ala genotípus jelentősebb felkar-

kerülettel és felkar–bicepszredő értékekkel, míg a kontroll-csoportnál ugyanez a polimorfizmus nagyobb tricepsz-redővel járt együtt. Ez az eredmény, a nemzetközi kutatá-sokhoz hasonlóan, nem utal egyértelmű kapcsolatra aPPARG polimorfizmus és a testszerkezeti jellemzők között.A PGC-1α változatok és a humánbiológiai sajátosságok kö-zött ebben a mintában nem volt összefüggés.Kulcsszavak: PPARG, PGC-1α, testszerkezeti jellemzők

A kutatás „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma„ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjá-nak” támogatásával készült.

• Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferencia – Előadáskivonatok

Koordinációs és egyensúlyi képességek fejlesztése műkorcsolyázók körében

proprioceptív tréninggel

Bucsku MáriaDebreceni Egyetem Fizioterápiás Tanszék, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA műkorcsolyázók körében a sérülések oka lehet a nem

megfelelő koordinációs és egyensúlyozó képesség, melykészségek jól fejleszthetők proprioceptív tréninggel.

Anyag és módszerekA programban 21 fő vett részt, átlagéletkoruk 10±2,6 év

volt. A vizsgálati felmérés során a sportfizioterápia és a ha-gyományos gyógytorna vizsgálómódszerek közül választot-tuk ki a számunkra megfelelő teszteket (Statikus egyensúlyvizsgálata, Fordulásos egyensúlypróba, Vizsgálati dual,Bass-féle egyensúlypróba). A tesztek során a műkorcsolyá-zóknak az egyensúlyi helyzetüket talajon vagy instabil felü-leten (stability trainer), vizuális ingerrel vagy a nélkül kellettmegtartani a lehető leghosszabb ideig (sec) jobb és bal alsóvégtagon egyaránt. Tesztjeinket kiegészítettük egy-egy kér-dőívvel a tornaprogram elején és végén, melynek alapját azOrszágos Sportegészségügyi Intézet Sportorvosi kérdőíveadta. A műkorcsolyára specifikus kérdéseket megtartottuk,illetve új kérdésekkel bővítettük ki kérdéssorunkat. Az ada-tok elemzése Microsoft Office Excel 2010 táblázatkezelő ésSPSS program felhasználásával történt, ahol többek közöttleíró statisztikai módszereket végeztünk. Statisztikailagszignifikánsnak p<0,05 vettük alapul.

EredményekKutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a Sta-

tikus egyensúly vizsgálatánál mindkét alsó végtagon, nyitottés csukott szemmel, valamint a Fordulásos egyensúlypró-bánál nyitott szemmel szignifikáns eredményjavulást értünkel (p<0,001), míg vizuális inger nélkül a Fordulásos egyen-súlypróbánál már nem sikerült statisztikailag szignifikánsértéket kapnunk (p>0,05). A Vizsgálati duálnál mind ajobb, mind a bal alsó végtagon szignifikáns változást értünkel. A bal alsó végtag tekintetében ez erősen szignifikáns ja-vulás (p<0,001). A Bass-féle egyensúlypróbánál az első ésa második mérés között szintén szignifikáns különbségettudtunk mérni (p<0,05).

KövetkeztetésekEredményeink alapján megállapítottuk, hogy a neurofa-

cilitációs tréning kedvezően befolyásolja a proprioceptívrendszer szenzoros funkcióját. A statisztikailag kimutathatójó eredményeken túl a sportolók szubjektív megítélése alap-ján is pozitív változásokat tudtunk elérni. Vizsgálatunk sze-rint tehát a nagy rizikójú sportágnak számító műkorcso-lyában a sportsérülések és balesetek megelőzése miatt aproprioceptív tréning integrációját az edzésprogramba hasz-nosnak tartjuk.Kulcsszavak: műkorcsolya, proprioceptív tréning, koordi-náció, egyensúlyfejlesztés

Milyen trendek láthatók az atlétika eredményekben?

Csurilla Gergely, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA brit sportirányítási rendszer egyik lényeges eleme, hogy

nagyrészt olyan sportágakba „fektetnek be”, amelyekben ateljesítmény egzaktan mérhető és viszonylag pontosan elő-rejelezhető, hiszen minimális az eredményt befolyásoló, ki-iktathatatlan külső tényező (pl. atlétika, úszás, sportlövé-szet, kerékpár, evezés, kaja-kenu, stb.). Ennek az oka rend-kívül egyszerű: könnyebben ellenőrizhető, hogy a sportágmennyire használta fel hatékonyan a kormányzattól és aNemzeti Lottótól kapott támogatásokat, mennyire gazdál-kodott jól a rendelkezésére álló támogatással. Ez a szemlé-letmód mindegyik fél számára ösztönzőleg hat: a közvetlenés közvetett állami támogatások megfelelő menedzselése ga-ranciát jelent a sportág jövőjét és fejlődését illetően; a kor-mányzati befektetések pedig megtérülnek, mivel az országegyre több olimpiai érmet tud felmutatni (kormányzati szin-ten a sportbéli sikeresség egyetlen mutatószáma az EgyesültKirályságban a megszerzett olimpiai érmek száma).

2013-ban az atlétika is bekerült Magyarországon a kie-melt sportágak közé, amelynek köszönhetően a sportág abritekhez hasonlóan kitüntetett szerepet és támogatást ka-pott az ország sportéletében. Kutatásunk során arra voltunkkíváncsiak, hogy az egyik legösszetettebb, de jól mérhetősportágban, az atlétikában milyen trendeket lehet kiolvasnia teljesítménnyel kapcsolatban, esetleg fel lehet-e fedeznimintákat a sportág két legnagyobb világversenyének (olim-pia és világbajnokság) eredményeiben. Emellett megnéztük,hogy a vizsgált időszakban (2007-2017) a magyar sportolókmely versenyszámokban érték el a legjobb eredményeket,és mennyire változott, fokozódott az egyes számokban vagya sportág egészében a verseny.

Anyag és módszerekA Gracenote adatbázisára támaszkodva a 2007-2017 kö-

zött megrendezésre került olimpiák és világbajnokságok at-létikai eredményeit elemeztük. Emellett interjút készítet-tünk a sportág egyik hazai szakértőjével, aki segített azeredmények mögötti okok megértésében.

EredményekA vizsgált időszakban az Egyesült Államok volt a legsike-

resebb az országok között, a számok többségében az ame-rikai sportolók szerezték a legtöbb érmet. Csak az olimpiaieredményességet nézve, sportirányításának átszervezése óta(1997) Nagy-Britannia folyamatosan növelni tudta piaci ré-szesedését a sportágban. Az egyes számokban változó ered-mények születtek a trendeket nézve: valahol javultak, sokhelyen szinte nem változtak, néhol pedig romlottak a vizs-gálatba bevont világversenyeken. Sőt több helyen olyan esetis előfordult, hogy nem az adott olimpián született a legjobbteljesítmény, hanem az azt megelőző vagy követő világbaj-nokságon. Hazánk sportolói a dobószámokban érték el alegjobb eredményeket, más számokban – egy kivételtől el-tekintve – nem tudtak dobogós helyezést szerezni.

KövetkeztetésekMég egy ennyire egzaktan mérhető sportágnál, mint az at-

létika, sem lehet teljesen pontosan előre jelezni a várhatóeredményeket, viszont a dobogós helyekhez szükséges idővagy táv már nagyobb biztonsággal prognosztizálható. Az at-létikához hasonló, biztosabb kimenetelű sportágakba valóbefektetés eltérő racionalitás alapján történik, mint a komp-lexebb, kiszámíthatatlanabbaknál, mivel míg előbbinél csakM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


a sportoló erőfeszítését kell jutalmazni, addig az utóbbiak-nál a bizonytalanságból fakadó kockázatot is kompenzálniakell a sportirányításnak.Kulcsszavak: atlétika, eredményesség, sportirányítás, sport-finanszírozás

Mérkőzés- és edzésteljesítmény többszempontúvizsgálata kisiskolás labdarúgók körében

Deli Balázs, Tékus ÉvaPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA szívfrekvencia változékonyság (HRV) felnőttkori méré-

sével szemben a gyermekekről, elsődlegesen labdarúgó fia-talokról csekély szakirodalom áll rendelkezésre. Ezek isfőleg az edzések és a mérkőzések utáni regenerációs idő-szakra fókuszálnak. Gyermekeknél a mérkőzések, edzéseksorán mért adatok hiányosak.

A jelen vizsgálat célkitűzése volt 7-8 éves gyermek labda-rúgóknál a nyugalmi, a terheléses és a megnyugvási HRVvizsgálata, az azt befolyásoló paraméterek (mérkőzésen nyúj-tott teljesítmény, szorongás mértéke) elemzése egy hazai ésegy idegen mérkőzés, valamint egy edzésjáték alkalmával.

Anyag és módszerekA vizsgálatban 13 fiú labdarúgó vett részt (akik labdarúgó

edzésre minimum 3 éve jártak). A kutatásban történő rész-vétel önkéntes és anonim volt, minden esetben a gondviselő,az edző és a sportegyesület írásos beleegyezésével történt, akutatásetikai szabályoknak megfelelően.

Vizsgáltuk a mérkőzés és edzés során nyújtott játéktelje-sítményt (videofelvétel alapján), továbbá a HRV-t monitoroz-tuk egy idegenbeli, egy hazai mérkőzés és egy edzésjátékalkalmával. A mérkőzések előtti szorongás mértékét ankétmódszerrel (Competitive State Anxiety Inventory – Children’s Form) határoztuk meg.

Az adatok normalitását Kolmogorov-Smirnov teszttel,majd az edzés és a mérkőzés során kapott eredményeketpáros t-próbával hasonlítottuk össze.

EredményekAz edzés során a passzok száma és a játékhelyzetek meg-

felelő megoldásának a száma is szignifikánsan nagyobb volta hazai mérkőzéshez képest. Nem találtunk szignifikáns kü-lönbséget az edzés és a mérkőzés sikeres passzok és a gólokszáma között, mégis az edzésen több pontos passzt hajtot-tak végre, mint a mérkőzések során.

A CSAI-2C kérdőívvel meghatározott kognitív szorongás,szomatikus szorongás és magabiztosság esetében a kétmérkőzés között, továbbá az edzés és a mérkőzések közöttsem találtunk szignifikáns különbséget. A nyugalmi, terhe-léses és megnyugvási pulzusszámok mérkőzések közöttnem tértek el, szemben az edzés és mérkőzés eredményei-vel, ami egybevágott a HRV analízis adataival.

Következtetések7-8 éves gyermek labdarúgók nem tettek különbséget

sem pszichológiai, sem élettani mutatók alapján a hazai ésaz idegenben játszott mérkőzések között. Az edzés és mér-kőzések közötti különbségek feltételezhetően a mérkőzésenkapott nagyobb fizikai terhelés következménye, mely ered-ményt alátámasztja a CSAI-2C kérdőívvel mért mutatók vál-tozatlansága is.

A HRV analízis a mérkőzésteljesítmény elemzésénekegyik fontos eszköze lehet, melynek segíthet az extra poten-ciállal rendelkező sportolók kiválasztásában már kisiskolás

korban, továbbá a megfelelő edzésintenzitás és terjedelemmeghatározásában is fontos lehet a megfelelő mérkőzés ter-helés meghatározásához.Kulcsszavak: labdarúgás, pulzusszám, gyermek, szorongás

A versengő attitűd és a konfliktus kezelés összefüggései testnevelés órán

a középiskolások körében

Dely-Pálinkás Anikó1, Keresztes Noémi21Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet, Ifjúságkutató Munkacsoport, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésAhogy a versengés, úgy a konfliktusok is állandó jellemzői

az iskolai életnek. Konfliktushelyzetek gyakran előfordul-nak a diákok között, illetve a tanár-diák kapcsolatban is.Allport a versengésről mint szociális facilitációról beszél.„Ez nem más, mint minden olyan teljesítménynövekedés,amely a többi ember hatására mint ingerre áll elő, és a má-sikon való túltevés vágya váltja ki.” Kutatásom célja a ver-sengő attitűd és a konfliktushelyzetek kapcsolatának feltá -rása, a középiskolás korosztály konfliktuskezelő módsze-reinek megismerése, valamint a leggyakrabban előfordulókonfliktushelyzetek vizsgálata.

Anyag és módszerek2013-ban egy bajai középiskolában 125 kérdőívet töltet-

tem ki. Önkitöltéses kérdőívet alkalmaztam. Az egyes ré-szek vizsgálatát t-próbával, variancia-analízissel, valamintfaktoranalízissel végeztem el.

EredményekA versengést faktoranalízissel vizsgáltam. Az első faktor

a „versengés élvezete” elnevezést kapta. A második faktorraaz a jellemző, hogy inkább kerülik a versenyhelyzeteket,minthogy konfliktusba kerüljenek társaikkal. A „társaskonfliktusok kerülése” nevet kapta. A harmadik faktor a„versengéstől való félelem”. A negyedik faktor a „versengésnem kedvelése”. A Thomas – Kilmann féle konfliktuskezeléskérdőív eredménye szignifikáns összefüggést mutat a diá-kokkal való konfliktushelyzetek gyakorisága között. Ered-ményeim alapján a versengő tanulók gyakrabban kerülnekkonfliktushelyzetbe a diáktársaikkal, ellentétben a konflik-tust kerülő gyermekekkel. Kérdőívemben feltettem azokata kérdéseket a diákoknak, hogy milyen gyakran van konf-liktusuk testnevelésórán a diáktársaikkal és a pedagógus-sal. A pedagógussal kapcsolatban 64,3%-ot kapott a „soha”kijelentés, a diákkal szemben pedig a „ritkán” kapta a leg-magasabb, 46,4%-ot. Eredményeim alapján az általam vizs-gált személyekre leginkább az alkalmazkodás a jellemző.

KövetkeztetésekEredményeimből az látszik, hogy a tanulók ritkán alkal-

mazzák a problémamegoldó konfliktuskezelési technikát.Vizsgálatom szerint összefüggés van a Thomas–Kilmannkérdőíve által kapott eredmények és a diákokkal való kon -fliktusok gyakorisága között. Akikre a versengő konfliktus-megoldó technika a jellemző, azok gyakrabban keverednekkonfliktushelyzetbe a diáktársaikkal.Kulcsszavak: tanár-diák konfliktus, konfliktuskezelés, ver-sengés

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatá-sával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával aTÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nem-zeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása ésműködtetése konvergencia program” című kiemelt projektkeretei között valósult meg.

A testképalkotás pszichometriai jellemzői azelégedettség és az önértékelés tükrében

Domonkos Zita, Ihász Ferenc, Gabnai Sándor Gergely,Kósa Lili, Tóth Eliza Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA testről alkotott képünk összetett, egyrészt a kognitív

gondolkodás eredménye, másrészt a szubjektív érzésekszámtalan eleméből áll. Kutatások igazolják, hogy a felnőt-tek körében a nők 60%-a, a férfiak 40%-a negatív testképpelrendelkezik, és ezek az arányok változatlanok maradnak azegész élettartam alatt.

Anyag és módszerekA teljes minta 253 személyből áll (nö=253), férfiak (nf=73;

30,02±10,17 év) és nők (nn=179, 29,75±10,42 év), akiketGyőr-Moson-Sopron megyéből vontunk be a vizsgálatba. Atestösszetételt “InBody720” (Biospace Co. Inc., Seoul, SouthKorea) Bioelektromos Impedancia módszerével vizsgáltuk. Aszubjektív elemek vizsgálatát “Body Shape Questionnaire”(Cooper és mtsai, 1987) kérdőívvel és a “Rosenberg Self-es-teem Scale” (Rosenberg, 1965) skálával végeztük.

EredményekA korcsoportonkénti relatív testzsír tömegek átlagai kö-

zötti különbség nemektől függetlenül szignifikáns [életkor(1): 28,57±8,7 – életkor (2): 30,08±8,04 – életkor (3):34,15±9,03%; p<0,0003]. Az étkezés fontossága a fizikaiaktivitás növekedésével szignifikánsan csökken (r=0,0893;p=0,2854). Fontos információ továbbá, hogy a fizikailag ak-tívakat kevésbé befolyásolja a média, az ott sugallt informá-ciók (r= -0,1751; p=0,0358).

KövetkeztetésekA testképpel való elégedetlenség az életkor előrehaladtával

jelentős mértékben nő, függetlenül a nemtől. Ez a tény ön-magában és még néhány mérhető testalkotóval együtt szigni-fikánsan befolyásolja az elégedettséget és az önbecsülést. Kulcsszavak: kognitív gondolkodás, negatív testkép, fizikailag aktívak

Határozottság, eltökéltség, megküzdés.A grit és a coping kapcsolatának

vizsgálata sportolói és nem sportolói mintán

Fejes Nikoletta, Járai RóbertPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, PécsE-mail: [email protected], [email protected]

BevezetésA 20. században kezdték el kutatni a sikeresség, eredmé-

nyesség egyéni különbségeit, azokat a személyiségjegyeket,melyek hozzásegítik az egyént az eredményesebb teljesítés-hez. A grit az egyik ilyen meghatározó tényező, amely általaz egyén kitartó, elkötelezett céljával kapcsolatban, melyetszenvedéllyel ér el akár hosszú évek küzdelme árán is. Amegpróbáltatásokkal való szembenézésben, ezek tolerálá-sában, kihívásként való értelmezésében a szívósság segéd-

kezik annak érdekében, hogy a felmerülő problémából meg-küzdés születhessen. Jelen kutatás részletesen tárgyalja agrit megjelenését, a szívósság, mint összekötő elem esszen-ciáját, valamint a stresszhelyzetekkel való megküzdési fo-lyamatokat. Vizsgálatunk célja választ kapni arra, (1) van-ekapcsolat a grit, mint határozottság és a coping, mint meg-küzdés között; (2) továbbá arra, van-e különbség a sporto-lók és nem sportolók gritességében.

Anyag és módszerekA határozottságot Duckworth és munkatársai által kifej-

lesztett Grit Scale, a megküzdési stílusokat az Endler-Par-ker-féle CISS−48 nevű kérdőívvel mértük, amelyeket 123sportoló és 112 nem sportoló töltött ki, átlagéletkoruk26,99 év.

Eredmények(1) A kapott eredmények szerint a magasabb grit pontszám

inkább feladatközpontú megküzdéssel jár együtt. (2) A vizsgált csoportok között eltérés figyelhető meg a grit

tekintetében: a sportolókra sokkal inkább jellemző,mint a nem sportolókra.

KövetkeztetésekA sportolók csoportján belül nem mutatkozott különbség

a gritességben, melynek hátterében nem feltétlen a ponto-sabb célkitűzés, vagy a stresszhelyzetekkel való gyakori ta-lálkozás áll, hanem a személyiségvonás birtoklása, illetve evonás fejleszthetőségének lehetősége, melyről feltételezhető asportoló hozzásegítése a sportolásban való bennmaradáshoz.Kulcsszavak: személyiségvonás, siker, grit, szívósság, meg-küzdés, sportolók

Az észak-alföldi régió felső tagozatos tanulóinaka (mindennapos) testnevelésórán kívüli

sportolási szokásai

Fintor GáborDebreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésAz iskoláskorú tanulók napi szintű inaktivitása a világ

számos társadalmában, hazánkban is jelentős, felmerülőprobléma, pedig számos tanulmány bizonyítja a gyermekekaktivitása és a jövőbeni egészségi állapotuk közötti össze-függést (Sallis és mtsai, 2000; Minnaro, 2009; Barnett ésmtsai, 2008; Shephard és mtsai, 2013).

Előadásunk azon korábbi kutatási eredményeken alap-szik, melyekkel azt vizsgálták, hogy a tanulók sportolásátés sportágválasztását milyen tényezők befolyásolják (Ács ésmtsai, 2011; Pikó és Keresztes 2007; Trazskoma-Bicsérdy,2007; Bognár és mtsai, 2009; Bicsérdy, 2002; Szabó, 2002;Denninger, 2012).

Előadásunk elméleti alapját a tantervelméleti kérdésekvizsgálatai (Hamar és Petrovic, 2008; Hardman és Marshall,2009; Hamar, 2012; Rétsági, 2014; Rétsági és Csányi, 2014;Rétsági, 2015), és a sportszocializáció (Földesiné, 2008) je-lentik.

Anyag és módszerek Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk az észak-alföldi

felső tagozatos tanulók (n=1153) a mindennapos testneve-lésórán kívüli sportolási szokásait, hogy feltérképezzük aminta körében a sportolást és sportágválasztást befolyásolótényezőket, valamint, hogy megjelennek-e a szocializációságensek ebben a folyamatban.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


A kutatás mintavételi kerete az észak-alföldi régióba tar-tozó három megye minden olyan intézményét jelentette,amely az általános iskola felső tagozatos osztályait iskolaiképzésben működteti. A minta az adott régióra vonatkozóanmegyei, településtípus szintű és tanulói szám alapján is rep-rezentatívnak tekinthető. Az értékelés során faktoranalízistis alkalmaztunk a kereszttábla és gyakorisági vizsgálatokmellett.

EredményekAz előzetes vizsgálatokhoz képest magas a rendszeresen

iskolán kívüli sportolók aránya, mondhatjuk ezt akkor is,ha legtöbben hobbi tevékenységként űzik azt. Befolyásolótényezőként a településtípus nagysága, a szülői szerep emel-kedik ki. Nemek tekintetében a fiúknál a média hatása meg-jelenik, ugyanakkor az is fontos tényező, hogy az iskolábaningyen sportolhatnak délutánonként, ami utalhat a térséghátrányos helyzetére is. Eredményeinkkel felhívhatjuk a fi-gyelmet arra is, hogy a sportolás terén a leányok komoly lé-péshátrányban vannak a fiúkhoz képest. Más kutatásokkalellentétben pozitív eredménynek és változásnak tulajdonít-juk, hogy a sportolási kedv az évfolyam növekedésével semcsökken jelentős mértékben.

Következtetések A szülői szerepnek kiemelt jelentősége van kutatásunk-

ban, hiszen minél többet sportolnak vagy sportoltak a szü-lők, annál egészségtudatosabbak a gyermekeik, kerülik akáros egészségmagatartási formákat, továbbá tudatosabbantáplálkoznak, illetve fizikai aktivitásuk is magasabb, és elé-gedettebbek önmaguk egészségével, kinézetével.

A testkultúra a kultúra szerves részét képezi, ezért érté-keinek elsajátítása, befogadása, életmódelemmé válása kul-turális tőkét jelent. Ez pedig hozzájárulhat a társadalmimobilitás előmozdításához, mely a térség hátrányos hely-zete kapcsán jelentősnek mondható tényező esetünkben. Kulcsszavak: sportolás, szocializáció, általános iskolások

Okozhatja-e a vagyonkoncentráció a versenyunalmassá válását?

Empirikus elemzés az európai labdarúgó bajnokságok paneljén

Fűrész Diána IvettPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésA hivatásos sporttal foglalkozó kutatások egyik legfonto-

sabb aktuális kérdése, hogy milyen módon tartható fenn averseny kiegyensúlyozottsága, hiszen a keresletet biztosítóérdeklődés annál inkább fenntartható, minél inkább meg-jósolhatatlan egy-egy verseny, mérkőzés, illetve bajnokságkimenetele. Ahhoz, hogy a kiinduló kérdést megválaszoljuk,megfelelő módszert kell találnunk a kiegyensúlyozottságmérésre, illetve ezt követően be kell azonosítanunk azokata potenciális magyarázó változókat, amelyek a kiegyensú-lyozottságot okozhatják.

Anyag és módszerekVizsgálatunk során az 5 legjelentősebb európai labdarúgó

bajnokság (angol, francia, német, olasz és spanyol) elmúlt11 szezonját vizsgáltuk koncentrációs mérőszámok, az ál-talánosított Hirschman-Herfindahl index (HRCB) és egyújonnan létrehozott mutató, a Herfindahl Ratio of Wealth(HRW) segítségével.

Kutatásunk céljának megfelelően először az erőviszonyokkiegyensúlyozottságát, majd a csapatok vagyoni helyzetének

koncentráltságát hasonlítottuk össze az egyes ligák és azegyes szezonok tekintetében. Adja magát a kérdés, hogyvajon az utóbbi (vagyoni koncentráció) okozója-e az előbbi-nek (kevés bizonytalan kimenetelű mérkőzés). A két mutatóegyüttmozgásának elemzésére, illetve a jelenségek közöttioksági viszonyok feltárására paneladatállományon specifi-kált VAR-modellt alkalmaztunk.

EredményekA kapott HRCB-értékek alapján elmondhatjuk, hogy míg

az angol Premier League-t a folyamatosan növekvő, addig afrancia, spanyol és német bajnokságot a csökkenő kiegyen-súlyozottság, Olaszországot pedig a stagnálás jellemzi. A va-gyoni koncentráltság vizsgálata során megállapítottuk, hogyaz angol bajnokság kivételével az összes ligában megfigyel-hető tendencia, amely főként a HRW-értékek növekedésébenérhető tetten. A VAR-modell bizonyította, hogy csak magasszignifikancia-szint esetén lenne elvethető mindkét iránybanaz okság hiányára vonatkozó nullhipotézis.

Az impulzus-válasz függvények megmutatták, hogy a for-rások tekintetében meglevő kiegyensúlyozatlanság sokkaltovább fennmarad, mint az eredmények kiegyensúlyozat-lansága, valamint, hogy a futballcsapatok anyagi lehetősé-geiben jelentkező koncentráció nem feltétlenül vezet averseny kiegyensúlyozatlanságához.

KövetkeztetésekAz európai top-bajnokságok esetén a verseny- és anyagi

lehetőségek is egyre kevésbé kiegyensúlyozottak, de egyelőrefeleslegesnek látszik bármely mesterséges piac-korlátozórendszabály (fizetési sapka, átigazolási korlátozások, stb.)bevezetése, ugyanis egyelőre nem mutatható ki szignifikánsösszefüggés a vagyonkoncentráció és a verseny kiegyensú-lyozatlansága között.Kulcsszavak: kiegyensúlyozott verseny, koncentrációs mé-rőszám, okság, VAR-modell

A modern kosárlabdázás állóképességi jellemzőinek vizsgálata utánpótláskorú

férfiak körében

Gabnai Sándor Gergely, Nagyváradi Katalin, Kósa Lili, Nagy Eliza, Domonkos Zita, Ihász FerencEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Savaria Egyetemi Központ, Terhelésélettani Laboratórium, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA modern kosárlabda játék számos jellemzője közül az

egyik legfontosabb elem a játék szerkezetéből adódó rövidtávú állóképesség és annak adekvát fejlesztése. A játékosoka mérkőzés során a maximális pulzusuk 80-90%-a közöttvégzik feladataikat. Az energiaszolgáltató rendszer szem-pontjából az anyagcsere anaerob laktacid tartományban zaj-lik. Ezek a fiziológiás evidenciák jelentősen befolyásolják ajátékra jellemző finomkoordinációs tevékenységet.

Anyag és módszerekA kutatásba (n=9) utánpótláskorú (18,4±3,5 év) férfi ko-

sárlabdázó került bevonásra. A testösszetételt „InBody 720”típusú bioimpedancia elvén működő műszerrel, a kardio-respiratorikus rendszer jellemzőit H/P Cosmos LE200CE tí-pusú (DE 83365 Nussdorf-Traunstein Germany) műszerrel,teljes elfáradásig mértük. A terhelés előtt, alatt és után„Polar H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasi jeladóval követtüka pulzus változásait. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1) és maxi-mális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) az aerob kapacitást(VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1), annak kompo-

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


nenseit Master Screen CPX 50/60 Hz típusú (CareFusionGermany 234 GmbH 97204 Hoechberg) műszerekkel mér-tük. Edzések és edzőmérkőzések során „Polár Team Tester”segítségével mértük a terhelés változásait, illetve ujjbegybőlvett vért elemeztünk. Finommotoros képességet vizsgáltunkkülönböző fáradtsági szinten (büntetődobás, illetve T agili-tási teszt végzése közben).

EredményekA vizsgált játékosok kardiovaszkuláris rendszerének ak-

tuális állapota megfelelő. Testösszetételi jellemzőik (zsír-izom) aránya szempontjából, kifejezetten jó. Az edzésekközben rögzített pulzusváltozások egybeestek a laboratóri-umban mért eredményekkel. A különböző fáradtsági szin-ten elvégzett dobások sikeressége fordítottan arányos apulzus és a szérum laktát szintjével, vagyis minél nagyobba pulzus, illetve a laktát, annál kevesebb a találatok száma.A mérkőzés során mért laktát értékek (3,5-13,7 mmol*L-1)variáltak. A mérkőzés közben rögzített pulzusok szélsőér-tékei (164-204 ütés*perc-1).

KövetkeztetésekAz alapállóképesség fejlesztése kiemelt szerepet kap, még

akkor is, ha az alapvető technikai elemek végrehajtásáhoznem is szükséges, ugyanis a pontszerzés eredményességejó eséllyel javítható a kardiorespiratorikus paraméterek fej-lesztésével. Emellett a kosárlabdára jellemző játékstílusmegköveteli a laktát-tolerancia képességét fejlesztő edzése-ket is.Kulcsszavak: kosárlabda utánpótlás, finommotorikus ké-pességek, pulzusváltozás

A karlendítés izomfeszülést és függőleges emelkedést növelő hatása függőleges

felugrások során

Groszmann Ádám, Tihanyi JózsefTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésTermészetes helyváltoztató mozgásaink során (járás,

futás) a felső végtag mozgatása több szempontból is pozitívhatással van a gazdaságos munkavégzésre. A függőleges fel-ugrásoknál a karokat erőteljesen előre-felfelé lendítik azugrók a felugrási magasság növelése végett. A korábbi vizs-gálatok (Feltner és mtsai, 1999) azt mutatták ki, hogy a kar-lendítés 10-14-21%-kal növeli meg a felugrás magasságát,de nem vizsgálták meg, mely biomechanikai okok eredmé-nyezik ezt a növekedést. Feltételezhető, hogy a karlendítésnöveli a talajreakció erő nagyságát, amely révén az alsó vég-tagi izmok feszülése megnövekszik, mely nagyobb sebes-ségű felugrást tesz lehetővé. Vizsgálatunk célja éppen ezértaz volt, hogy megvizsgáljuk a karlendítés gyorsuló és lassulószakaszának hatását a függőleges felugrás eredményére.

Anyag és módszerekA vizsgálatban kilenc, férfi röplabda játékos (életkor:

25,3±1,7 év; Tm: 186,9±5,9 cm; Ts: 83,6±11,5 kg) vettrészt. Bemelegítés után a személyek karlendítést hajtottakvégre álló és félguggolás helyzetben, majd 3-3 felugrást vé-geztek félguggolás helyzetéből indulva (SJ), illetve ízületihajlítással és nyújtással (CMJ) erőplatformon (Kistler). Afelugrásokat karlendítéssel (SJL és CMJL) és anélkül (SJés CMJ) is elvégeztettük. A vastus lateralis és mediális iz-mokra elektródákat helyeztünk fel, amellyel az izom aktivi-tásának változását vizsgáltuk Noraxon telemetriás EMGkészülékkel (1 kHz mintavételi frekvencia). A függőleges

erő-idő görbékről meghatároztuk a függőleges emelkedésnagyságát (h), a pozitív és negatív munka alatti maximáliserőt (Fmax), és kiszámítottuk az előfeszülés növekedési in-dexet (ENI), amely megmutatja mekkora hatása van az ízü-leti hajlításnak és a karlendítésnek a felugrás eredményére.A testsúlyra normalizált Fmax-ot korreláltattuk a függőlegessúlypontemelkedéssel. Átlagot és szórást számítottunk. Azátlagok összehasonlítását Student kétmintás t-próbával vé-geztük. Szignifikánsnak tekintettük a különbséget p<0,05.

EredményekA karlendítés gyorsuló szakaszában a függőleges talajre-

akció erő a testsúly 1,99±0,22-szeresére növekedett, a las-suló szakaszban a testsúly 0,2±0,07-szeresére csökkent. Atérdfeszítő izmok EMG aktivitása jelentős mértékben meg-növekedett a lendítés hatására. Az Fmax 13,3-szorosáranőtt SJ ugrásnál, amikor karlendítéssel hajtották végre azugrást. A CML ugrásnál a növekedés mértéke 6,5-szörösvolt csupán. Szignifikáns kapcsolat volt a normalizált Fmaxés a felugrási magasság között az SJL és CMJL ugrásokesetében. A h a legkisebb SJ-nél volt (0,34±0,04 m), ame-lyet a CMJ 5 cm-rel növelt meg (0,39±0,05 m). SJL-nél a h0,1 m-rel nagyobb volt, mint SJ-nél. A CMJ-nél a lendítés0,08 m-rel növelte a felugrás magasságát, (p<0,001). AzENI SJ-SJL-nél 27,1±16,3%, CMJ-CMJL-nél 20,5±4,7%volt.

KövetkeztetésekA karlendítés gyorsuló szakaszában a megnövekedett erő

a talajra megnöveli a forgatónyomatékot a csípő, térd és bo-kaízületnél, amelynek következtében a feszítő izmok feszü-lése megnövekszik, amelyet az izmok nagyobb elektromosaktivitása mutat. SJL ugrásoknál az izmok izometriás kö-rülmények között kontrahálódnak a lendítés gyorsuló sza-kasza alatt és ezért feltételezhető, hogy az izmokmegnövekedett aktivációs szintje nagyobb mértékben növelimeg az elasztikus energia nagyságát, mint CMJL ugrásnál,ahol az ízületek a lendítés gyorsuló szakaszában behajol-nak. Feltételezhetően ez az oka annak, hogy az ENI jelentő-sebb az SJL, mint CMJ-nél.Kulcsszavak: karlendítés, izomfeszülés, elasztikus ener-gia, függőleges felugrás

A sportolói kettős karrier fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

Magyarországon

Jókai Mátyás, Farkas JuditTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésEurópa szerte ismert téma, de hazánkban kevés jó gya-

korlattal rendelkezik a sportolók kettős karrierjének rend-szerszintű, fenntartható támogatása. A Magyarországonműködő két támogatási program kezdeményezettjeinekköre szűk, hiszen csak azokat a felsőoktatásban tanuló leg-tehetségesebb sportolókat támogatja, akik tanulmányaikideje alatt eséllyel rendelkeznek nemzetközi versenyen valóéremszerzésre.

Anyag és módszerekA munkánk eredményeként az ilyen irányú fejlesztések-

hez – szakpolitikai szempontból – alapot képező hazai éseurópai uniós dokumentumok bemutatása mellett, legfő-képp a magyar sportolók véleményét, igényeit ismertetjük.Ehhez egy kérdőíves kutatás biztosított adatot (n=320, 38sportág).

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4

58 • Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferencia – Előadáskivonatoki

EredményekA kutatás eredményei közül kiemeljük, hogy a sportolók

úgy értékelték, hogy (a kérdőív által megfogalmazott) ösz-szes, 19 féle támoga tási eszközre szükségük van: pl. szemé-lyiségfejlesztő kurzusok; oktatási tanácsadás; ösztöndíjak;karrier tanácsadás és tervezés; az átállásra felkészítő és azátállással megbirkózni tudó képességek elsajátítása; módo-sított tanterv; rugalmas vizsgarend; korrepetálás. Továbbitámogatás a tanulásban: képzési időtartam meghosszabbí-tása; távoktatás; online oktatási felület, amely a saját ütem-ben történő önképzésre összpontosít; sportszervezeteknélvaló önkéntes/gyakornoki munka, amelynek célja egy ahhozkapcsolódó későbbi karrier.

KövetkeztetésekMivel magyar sportolói hangok, felmutatott érdekek és

igények eddig nem voltak tapasztalhatók, és az unió, a sportterületén létező puha kompetenciája sem kötelezi a tagálla-mok, így a magyar sport állami és nem állami vezetését,hogy hajtsa végre a több uniós szakpolitikai dokumentum-ban rögzített iránymutatásokat és ajánlásokat, a kutatá-sunkban született és közreadott eredmények várhatóanközelebb viszik a magyar sport szereplőit ahhoz, hogy többoldalról is tovább vizsgálják a sportolók ilyen irányú támo-gatásának szükségességét.Kulcsszavak: rendszerszintű, fenntartható támogatás, hazaiés európai uniós dokumentumok, sportolói érdekek és igé-nyek, támogatási eszközök

Kiemelt sportágak legjobbjainak életkor szerinti összehasonlítása

Juhász Gábor, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésMinden sportágban mást nevezünk optimális életkornak:

van, ahol akár 14-15 éves korban világbajnoki, olimpiai baj-noki címeket nyernek a sportolók, azonban a húszas éveikközepére kiöregednek. Eközben máshol 22-23 éves korigmég junior korosztályúnak számítanak a versenyzők, és alegjobb eredményeket akkor érik el, amikor más sportág-ban már túl idősnek számítanának. A kutatás során a Ma-gyarországon kiemelt sportágként kezelt 16 sportág leg -jobbjait hasonlítottuk össze életkor szempontjából.

Anyag és módszerekA kutatás során a fent említett sportágak legmagasabb

szintű versenyeinek (általában olimpia és világbajnokság)2006 és 2017 közötti eredményeit elemeztük, a győztes, il-letve dobogós versenyzők életkorát vizsgálva. Első hipoté-zisünk az volt, hogy jelentős eltéréseket fogunk tapasztalni:várakozásaink szerint minimum 5 éves különbség van a„legfiatalabb” és „legidősebb” sportág között. Második hipo-tézisünk, hogy az olimpiák tekintetében negatív trend figyel-hető meg az életkor tekintetében, vagyis az olimpiát nyerőversenyzők életkora csökkenést mutat a legutóbbi háromolimpia esetében.

EredményekAz eredmények alapján jól látszik, hogy óriási különbség

van a sportágak között az életkort tekintve. A második hi-potézisről nem lehetett az összes sportágra érvényes döntésthozni: egyes esetekben nincs jelentős csökkenés, másholazonban az életkor csökkenése jelentős a legjobbak ered-ményeit figyelembe véve.

KövetkeztetésMinden sportágban fontos tudni, hogy ki számít valóban

fiatal tehetségnek, és ki az, aki már a pályájának a vége feléjár. A kutatás eredményei átfogó képet adnak a kiemeltsportágakról, valamint arról is, hogy melyik sportágban ész-lelhető lényegi változás a legjobbak életkorát illetően.Kulcsszavak: kiemelt sportágak, életkor, világbajnokság,olimpia

Nézőtéri motivációk különbségei öt magyarországi látvány-csapat-

sportág szurkolóinak felmérése alapján

Kajos Attila1, Prisztóka Gyöngyvér2, Paic Róbert2

1Budapesti Corvinus Egyetem, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA hivatásos látvány-csapatsportágak világának legfonto-

sabb szereplője annak helyszíni nézője, szurkolója. A pasz-szív, vagy más néven nézői sportfogyasztás vizsgálata éppenezért került a sport marketing aspektusaival foglalkozónemzetközi szakemberek érdeklődésének középpontjába.Előadásunkban bemutatjuk azon tényezőket, amelyek a kü-lönböző magyar első osztályú látvány-csapatsportágak szur-kolóinak mérkőzéslátogatását motiválják, kiemelve, hogymiben különböznek egymástól az egyes látvány-csapatspor-tok szurkolói.

Anyag és módszerekKutatócsoportunk 2017-ben fordította le, egészítette ki és

validálta az eredetileg Funk és munkatársai (2014) által ké-szített, a sportfogyasztás mögött húzódó motivációkat mérő”SPEEDE-H” skálát (Kajos és mtsai, 2017). A pszichomet-riai skála 6 faktor (társas kapcsolatok-, teljesítmény-, ön-becsülés-, izgalomkeresés-, kikapcsolódás/elmenekülés-, ésesztétikum motiváció) és 12, hét fokozatú Likert-skálánmért változó segítségével tárja fel a helyszíni sportfogyasztásmögött húzódó motivációkat. Az előadásban bemutatásrakerülő kutatás során a mintát öt látvány-csapatsportág (jég-korong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) ösz-szesen 1982 szurkolójának online megkérdezése szolgáltatta.

EredményekA teljes mintát figyelembe véve a szurkolókat leginkább a

saját önbecsülésük és az izgalom motiválja (6,07 és 6,03)abban, hogy mérkőzést látogassanak. Ezt követi az esztéti-kum (5,49), a teljesítmény (5,03), a kikapcsolódás (4,52) ésa társaság (4,42), mint motivációs tényező. Az egyes sport-ágak tekintetében azonban különbségeket találunk. A kü-lönbségek kiterjednek egyrészt a motivációs tényezőkfontossági sorrendjére, másrészt a motivációs tényezők ab-szolút fontosságára. Míg a vízilabdázás kapcsán kiemelkedőaz esztétikum (6,33) motiváció, addig a labdarúgás esetébenugyanez elenyésző fontosságot mutat (4,73). A szurkolóimotivációs tényezők emellett szignifikánsan különböznek anemek, az életkor, a településtípus, a családi állapot, az is-kolai végzettség függvényében.

KövetkeztetésekA szurkolók nem alkotnak egységes, homogén csoportot.

Motivációik a demográfiai változók és sportágak tekinteté-ben is különböznek egymástól. Ezek megértése kiemelkedőfontosságú a megfelelő fogyasztói érték létrehozásának ér-dekében. Így a SPEEDE-H skála alkalmas rá, hogy szeg-

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


mentációs eszközként szolgálja a professzionális sport -klubok marketing szakembereit a vizsgált látvány-csapat -sportágak esetében.Kulcsszavak: passzív sportfogyasztás, szurkolói motiváció,pszichografikus szegmentáció

A NETFIT® enyhén értelmi fogyatékos tanulókra történő adaptációja

Király Anita1,2, Kaj Mónika1,2, Kälbli Katalin1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) a

magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérési módszere a 2014/2015. tanévtől kezdődően. A teszt-battériát tipikus fejlődésű tanulók egészségközpontú fittsé-gének mérésére alakították ki, így a sajátos nevelési igényű(SNI) tanulók esetében történő gyakorlati kivitelezése ne-hézségekbe ütközött. Az EFOP 3.2.8. kiemelt projekt kere-tein belül a Magyar Diáksport Szövetség kapott felhatal -mazást az adaptálási folyamat megvalósítására. A kutatásaz SNI tanulók (N=52 552, Oktatási Hivatal, 2016) két leg-nagyobb csoportja esetében (enyhén értelmi fogyatékos(ÉF), egyéb pszichés zavarral küzdő (PZK) tanulók, össze-sen 75%-a a NETFIT® mérésben érintett SNI tanulóknak)egy országosan reprezentatív kutatás során valósult meg,hogy a már létező egészségközpontú fittségi sztenderdek fe-lülvizsgálata megtörténhessen.

Anyag és módszerekA vizsgálati minta 10-18 éves enyhe ÉF (N=429) és egyéb

PZK (N=440) tanulókból állt, akik nem rendelkeztek moz-gásos tevékenységet befolyásoló egyéb kardiovaszkulárismegbetegedéssel vagy ortopédiai károsodással. A vizsgálat-ban a NETFIT® tesztjei kerültek felmérésre, melyek során– a tipikus fejlődésű gyermekek sztenderdjei alapján – 3 fitt-ségi zónába soroltuk az eredményeket: egészségzóna (EZ),fejlesztés szükséges és fokozott fejlesztés szükséges zóna.Emellett az egyes teszteredmények és az IQ összefüggéseitis vizsgáltuk.

EredményekMindkét csoport esetében a vázizomzat fittségi profil te-

kintetében alacsonyabb EZ teljesítési arányokat találtunk atipikus fejlődésű tanulókkal való összehasonlítás során,melynek alapja a már létező egészségközpontú fittségisztenderdek voltak. A sztenderdek az ütemezett fekvőtá-masz teszt és ütemezett hasizom teszt, illetve a helyből tá-volugrás, kézi szorítóerő mérés és a törzsemelés teszt soránátlagosan 20 percentilis értékkel voltak alacsonyabbak,mint a tipikusan fejlődő tanulók esetében. Szignifikáns, ne-gatív korrelációt találtunk a helyből távolugrás teszt és azIQ tekintetében az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanu-lók esetében (r=- 0,213; p<0,05).

KövetkeztetésekA kutatás tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a

sztenderdek felülvizsgálata és adaptálása elengedhetetlenannak érdekében, hogy a SNI tanulók fittségi állapotát reá-lisan lehessen értékelni, az így számukra kifejlesztett egész-

ségközpontú fittség mérési rendszer segítségével. Azon tesz-tek esetében, ahol komplex mozgáskoordinációra, ütem-tartásra van szükség, adaptált fittségi zóna megállapításárakerült sor.Kulcsszavak: NETFIT®, egészségközpontú fittség, sajátosnevelési igény

A fájdalom lokalizációjának és gyakoriságánakvizsgálata súlyzós edzést végzők körében

Király Bence1, Mazzag Kitti1, Baumann Petra2, Morvay-Sey Kata3, Rátgéber László3, Ács Pongrác3, Molics Bálint3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs 2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs

3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA súlyzós edzés, mint gravitációs erőhatást növelő sport-

tevékenység végzése sajnos együtt jár a gerinc és az egyébízületek fokozott igénybevételével. A kutatásunk célja voltvizsgálni a fájdalom kialakulásának helyét, illetve gyakori-ságát a súlyzós edzést végzők körében.

Anyag és módszerekA kutatás típusa kvantitatív, keresztmetszeti. A minta

elemszáma 129 fő (N=129). Kiválasztás típusa célirányos,szakértői mintavétel. Az adatgyűjtés standard kérdőívekkel(Nordic-test és Roland Morris) történt. A kérdőívek kitöltéseonline és személyesen történt, önkitöltéssel. A kutatás ideje2017. július hónap. Az adatok elemzése leíró és matemati-kai (Khi2-próba, Mann-Whitney U-teszt, lineáris regresszió)statisztikai módszerekkel történt SPSS 20.0 és MicrosoftOffice Excel programok segítségével. A szignifikancia szintet5%-ban határoztuk meg.

EredményekA súlyzós edzést végzők között a leggyakoribb fájdalmas

régió a váll (47,3%) és a hát alsó része (38,8%). Fennálló pa-naszokkal az orvosi megkeresés leggyakrabban az alsó hátifájdalom miatt történik (10,9%). Az orvost derékfájással fel-keresett betegek Roland Morris indexe szignifikánsan ma-gasabb (átlag RMI=5,07), mint azoké, akik orvost nemkerestek fel hasonló panaszokkal (átlag RMI=1,38)(p=0,003). Az életkor előrehaladtával szignifikánsan(p<0,001) nő a Roland Morris index pontszáma, köztük közepes erősségű pozitív irányú kapcsolat van (r=0,430).Az életkor 18%-ban határozza meg a derékfájdalom miattiakadályozottságot (r2=0,18). A jelentkező térdfájdalom anői nem körében szignifikánsan magasabb (p=0,025). Aférfiak 28,4%-a, a nők 47,9%-a jelzett térdproblémákat.

KövetkeztetésekEredményeink alapján megállapítható, hogy a súlyzós

edzés leggyakrabban vállpanaszt okoz, azonban az orvosimegkeresés derékpanasszal a leggyakoribb. Az egészségünkérdekében végzett mozgás ismert veszélyei prevenciós mód-szerek alkalmazását sürgetik, a gyakorlatok helyes kivite-lezésének, valamint edzéselméleti jártasságának fejlesztésétindokolják.Kulcsszavak: súlyzós edzés, hátfájás, fájdalom, sérülés

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4

61

A biomarkerek szerepe a sportolók tápláltságiállapot meghatározásában és táplálkozási

felmérésében

Kiss Anna1, Lakner Zoltán1, Ignits Dóra2, Katona Sára2,Mészáros Nikoletta2, Fritz Péter2,3

1Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Budapest

2Scitec Kft., Budapest3Ferencvárosi Torna Klub, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA biomarkerek definícióját elsőként a National Institutes

of Health határozta meg 2001-ben, amely szerint a biomar-ker olyan biológiai paraméter, melyet objektíven lehetmérni, és amely indikátora lehet a normális biológiai, vagypatológiás folyamatoknak, valamint beavatkozásra adott vá-laszokat is objektív értékkel jelez. Az elmúlt években a fizi-kai aktivitással és a táplálkozással kapcsolatos biomar-kerek meghatározására vonatkozó tanulmányok a kutatá-sok középpontjában állnak. Ezen kutatások célja többekközött a sportolók egészségének megőrzése, a teljesítményjavítása, a regeneráció támogatása, valamint az egyes para-méterekben bekövetkezett változás monitorozása potenciá-lis biomarkerek meghatározása révén. Ugyanakkor aszakirodalomban kevés ajánlás található a fizikai aktivitássorán bekövetkezett egyéni változások nyomon követésérevonatkozóan.

CélkitűzésA kutatás célja az aktuális és releváns szakirodalmak át-

tekintését követően, valamint saját kutatási eredményünkalapján azoknak a validált biomarkereknek az összegyűj-tése, amelyek a sportolók tápláltsági állapot meghatározá-sára és táplálkozási felmérésére használt hagyományosmódszerek (pl. testösszetétel mérés, táplálkozási napló,FFQ) kiegészítésére szolgálhatnak, továbbá az élettani pa-raméterekben bekövetkezett változások monitorozására al-kalmasnak, megbízhatónak bizonyulnak. Jelen kutatás azegészség, a sportteljesítmény és a regeneráció szempontjá-ból vizsgálja a makro-, és mikrotápanyag-ellátottság, vala-mint a hidratációs státusz biomarkereit.

EredményekA tápláltsági állapot meghatározásában többek között a

nitrogén egyensúly markerei és az albumin játszik fontosszerepet. A tápláltsági állapot mérése elengedhetetlen a tel-jesítmény optimalizálásához, mert befolyásolja az egészsé-get, a testösszetételt és a regenerációs időt. Egyes amino-savak fontos információt nyújtanak a fehérjeszintézisről ésaz egyén táplálkozásáról. Az elágazó láncú aminosavak(BCAA) például növelik a fehérje szintézisének és a lebom-lásnak mértékét az izomban nyugalmi állapotban. Ezen túla makrotápanyagok metabolizmusát tekintve fontos bio-markernek tekinthető a glükóz, a HbA1C, vagy a szabadzsírsavak. A mikrotápanyagok közül a D-vitamin- és vashi-ány különösen gyakori a sportolók körében, ezen túl a fol-sav-, a B12-vitamin- és a magnéziumhiány is a teljesítményromlását okozhatja és az izomfunkció csökkenéséhez vezet-het. A hidratációs státusz meghatározó biomarkereihez tar-tozik a szérum-, és a könny ozmolaritása, vagy a plazmaAVP szint és a copeptin.

KövetkeztetésekA fehérjék, elektrolitok és anyagcseretermékek biomar-

kerként információkat nyújthatnak a sportolók egyéniegészségi állapotáról. A biomarkerek objektív módon mér-hető eredményekkel támogatják a saját bevalláson alapulókérdőíves felméréseket a torzító tényezők kiküszöbölésével,valamint segítséget nyújtanak a szakemberek számára egyolyan, komplex program kidolgozására, amely maximálisteljesítménynövelést eredményez, miközben minimalizáljaa túlterhelést és a sérülések kialakulásának kockázatát.Kulcsszavak: személyre szabott táplálkozás, teljesítményoptimalizálás, metabolizmus

Kardiovaszkuláris jellemzők vizsgálata különböző korú férfiakban

Kósa Lili, Tóth Eliza Eszter, Gabnai Sándor Gergely, Domonkos Zita, Nagyváradi Katalin, Ihász FerencEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA rendszeresen végzett, egyénre tervezett fizikai aktivitás

szinte az egyetlen eszköz a fiziológiás öregedési folyamatokkövetkezményeinek lassításában. Egyebek mellett alkalmasa maximális oxigénfelvétel (VO2max), vagy egyszerűen csak„aerob állóképesség” szinten tartására, ami egyik fő minő-sítője a szív-keringési rendszer teljesítményének.

Anyag és módszerekA vizsgálatba 12,01-56,32 év közötti férfit (n=444) von-

tunk be. A mintát a fizikai aktivitás minősége alapján háromcsoportra osztottuk: teljesítménysportolók (nts= 147); fizi-kailag aktívak (nfa=243); illetve hipoaktívak (nha=54). Atest összetételt „InBody720” típusú bioimpedancia elvén mű-ködő műszerrel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit“Marquette” 2000 futószalagon (Pittsburgh, PA, USA) teljeselfáradásig mértük. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1) és maxi-mális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) “Cardiosoft”, (Mil waukee,USA); az aerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPSl·min–1), annak komponenseit Sensor Medics “Vmax 29C”(Yorba Linda, CA, USA) műszerekkel mértük.

EredményekAz áthajló korú férfiak kardiovaszkuláris jellemzőinek te-

kintetében – akár a keringési, akár a légzőrendszer teljesít-ményét megfigyelve, a szubcsoportok átlagai között szig-nifikáns különbséget találtunk. Kiváltképp igaz ez a terheléscsúcsán mért pulzus (MP) tekintetében [(Fa); (Ts) 177,3 –(Ha) 163,3 ütés·perc–1); p<0,001]. Ami a relatív aerob álló-képességet illeti (rVO2max), a fizikai aktivitás alapján sze-lektált csoportok közötti különbség minden esetben 10 ml*kg-1*perc-1.

KövetkeztetésekAmi az öregedéssel együtt járó fiziológiás folyamatok se-

bességét illeti pl.: a szívizom kontraktilitásának minőségbeliromlása, jóval gyorsabb a hipoaktív csoportban, mint a tel-jesítménysportolók, illetve a rendszeresen fizikailag aktívakközött.Kulcsszavak: fiziológiás folyamatok, teljesítménysportoló,relatív aerob állóképesség

• Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferencia – Előadáskivonatok

Lábszár izom-ín mechanikai jellemzők összehasonlító vizsgálata távfutók és

közepesen aktív nők között

Kovács Bálint, Sebestyén Örs, Groszmann Ádám, Tihanyi JózsefTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Az ínban tárolt energia mennyisége függ az ín mechanikai

jellemzőitől és az erőktől, amelyek nyújtják a szalagot (Kerrés Bennett, 1987). A hosszantartó rendszeres nagy intenzi-tású terhelés kedvezően hathat a hatékonyabb elasztikusenergia-visszanyerés mechanizmusra (Saltin, 1995). Vizs-gálatunkban futó férfiak és nem futó nők lábszár izom-ínmechanikai jellemzőit vizsgáltuk, választ keresve arra, van-e különbség a két nem, illetve a rendszeresen futó és nemfutó alanyok lábszár mechanikai paraméterei között.

Anyag és módszerekVizsgálatunkba 7 válogatott távfutót és 9 közepesen aktív

nőt vontunk be (N=16). A mechanikai jellemzők meghatá-rozására repetitív pároslábú szökdelésből álló tesztet (Sano,2012) alkalmaztunk, melyet egy erőplatón (Kistler) végezteka vizsgálati alanyok. A gastrocnemius laterális, mediális(GL, GM), a soleus (S) és a tibialis anterior (TA) izmokelektromos aktivitását Noraxon telemetriás készülékkelvizsgáltuk bipoláris felületi elektródákat elhelyezve azizmok felületén. A GL izomra ultrahang készülék (Hitachi)vizsgálófejét rögzítettük az izomkötegek hosszváltozásánakmérésére. Filmfelvételt készítettünk oldalsíkban az ugrá-sokról, amelyről a csípő, a térd és boka ízület szögváltozá-sát határoztuk meg. A felugrási magasság és az izom-ínkomplex stiffness értékeket a Sano (2012) által használtmódszerrel számoltuk. Az Achilles-ín erőkarjának megha-tározásához a Sholz (2008) által alkalmazott (fényképes) el-járást alkalmaztuk. Az erő-idő görbékről meghatároztuk afelugrási időt (Tc) és a levegőben tartózkodási időt (Tf). Anyert adatokból kiszámítottuk a maximális mechanikai tel-jesítményt (Pmax) és a felugrási magasságot (Hmax). Az át-lagokat kétmintás Student t-teszttel hasonlítottuk össze. Aváltozók közötti kapcsolatot Pearson korrelációval vizsgál-tuk.

EredményekA felugrási magasság, a kontakt és a levegőben tartózko-

dási idők, sem a számított stiffness értékekben nincs kimu-tatható különbség a két csoport között, azonban amechanikai teljesítmény (p=0,003) szignifikánsan maga-sabb a futók esetében. A távfutók esetében negatív korrelá-ciót találtunk a felugrási magasság és a stiffness között(r=-0,83, p=0,01) és ezzel összhangban a stiffness és a le-vegőben töltött idő szintén negatív kapcsolatot mutat (r=-0,83 p=0,01). A nőknél a stiffness és a mechanikai tel-jesítmény (r=0,73 p=0,03) között pozitív, a stiffness és akontaktidő (r=-0,93 p=0,00) között pedig negatív összefüg-gés lehet. A testmagasságra normalizált erőkar és a továbbimért paraméterek között nem találtunk összefüggést egyikcsoport esetén sem.

ÖsszefoglalásA futók és a nem futó nők testsúlybeli különbsége miatt

feltételezhető, hogy a szökdelés paraméterei (Pmax, Tc, Tf,Hmax) között van különbség, azonban ez nem volt kimutat-ható csak a mechanikai teljesítmény esetében. A vizsgálttávfutók a felugrási magasság növelésében kevésbé tudjákkihasználni az izmok stiffnessét, mint a szakirodalombanközölt eredmények (Sano, 2012). Az ízületek nagyobb be-

hajlítása révén képesek csak nagyobb felugrási sebességetelérni, amely felvetés igaz lehet a nőkre is. Kulcsszavak: lábszár, mechanikai jellemzők

A sportolás intézményi környezete hazai és kisebbségi magyar felsőoktatási

intézményekben

Kovács Klára1, Moravecz Marianna1,2, Rábai Dávid1

1Debreceni Egyetem, Debrecen 2Nyíregyházi Egyetem, NyíregyházaE-mail: [email protected],

[email protected], [email protected]

BevezetésTanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen különb-

ségek és hasonlóságok vannak Magyarországon az Észak-alföldi Régió, néhány határon túli kisebbségi magyar éstöbbségi intézmény hallgatói között sportolási gyakoriságu-kat, motivációikat és a sportolás intézményi környezetét te-kintve Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szer-biában. Korábbi vizsgálatunkban országonként hasonlítot-tuk össze a hallgatók sportolási szokásait, s az ezt befolyá-soló szocio-kulturális tényezőket, s azt tapasztaltuk, hogynoha egyformán alacsony sportolási gyakoriság (alig hetirendszeresség) jellemzi a régió hallgatóit, mégis az egyes or-szágokban más-más tényezők befolyásolják a hallgatókat,így már ekkor megfogalmazódott ez egyes intézmények kö-zötti összehasonlítás igénye.

Anyag és módszerekKutatásunk módszereiként kvantitatív és kvalitatív metó-

dusokat egyaránt alkalmaztunk. A kvantitatív vizsgálat kere-tein belül a kérdőíves lekérdezés során 15 intézmény 2017hallgatója adott választ kérdéseinkre Magyarországon azÉszak-alföldi Régióban, Kárpátalján, Erdélyben és a Partium-ban, Felvidéken és a Vajdaságban. A mintavétel során a cso-portos, rétegzett mintavétel kombinációját alkalmaztuk:először karonként rétegeztük az alapsokaságot, majd pedigvéletlenül kiválasztott szemináriumi csoportokban töltettükki a kérdőívet. Ennek megfelelően az elemszámok intézmé-nyenként változnak ezek hallgatói összlétszámával arányosan.A kvalitatív kutatás során nyolc interjút készítettünk sportértfelelős intézetvezetőkkel és testnevelést oktatókkal.

EredményekA vizsgált intézményekben az infrastruktúra hiánya bizo-

nyítottan hátráltatóan (főként a Partiumi Keresztény Egye-tem, a DRHE Kölcsey Ferenc Tanítóképző Kar, az ÚjvidékiEgyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar esetében),megléte elősegítően hatott a hallgatók sportolási szokásaira(főként a Debreceni Egyetem debreceni campusain, a SelyeJános Egyetemen és a Nyitrai Konstantin a Filozófus Egye-temen). E területen a Debreceni Egyetem sportstratégiaiterve emelhető még ki, mint olyan intézményi tényező, amia sportolási gyakoriság növekedésére pozitív hatást fejt ki.A szabadidő „sportos” eltöltésére ösztönző intézményi meg-oldásként a sportköri tagság tanulmányi kötelezettségkénttörténő előírása mellett (mely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátal-jai Magyar Főiskolára jellemző egyedüliként), a közösségisportprogramok széles körű kínálata jelent meg.

KövetkeztetésekA hallgatók sportolási szokásait nagyban befolyásolja az

intézményi környezet, a megfelelő intézményi infrastruk-túra, változatos, közösségteremtő sportprogramok és a ki-dolgozott sportkoncepció hozzájárul a rendszeresebbsportoláshoz a hallgatók körében. Különösen kiemelkednekM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


e téren a Debreceni Egyetem debreceni campusai, a NyitraiKonstantin, a Filozófus és a Selye János Egyetem, illetve aberegszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.Kulcsszavak: sportolási szokások, intézményi hatás, felső-oktatás

Kardiovaszkuláris válaszok elemzése egyszeriterhelés („vita maxima”) hatására –

esettanulmány

Laki Ádám, Ihász FerencEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Savaria Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésKülönböző sportágak, különböző követelményeket állíta-

nak az abban versenyzőknek, akár a légző és/vagy a kerin-gési rendszer, vagy a metabolikus háttér tekintetében. Ahegyi kerékpárosok átlagos pulzusa a maximális pulzus 90százaléka, a maximális oxigénfelvétel (VO2max) pedig meg-haladja a 84 százalékot. A labdarúgók esetében az aerobterhelés a jellemző (döntően a szubmaximális zóna felsőharmada). Vannak azonban rövid (többször ismétlődő)rendkívül erőteljes szakaszok, amelyek energia igénye je-lentősen „belenyúlik” az anaerob tartományba.

Anyag és módszerekA vizsgálatba két azonos életkorú, hasonló testalkatú

és testösszetételű férfit vontunk be. A testösszetételt „InBody720” típusú bioimpedancia elvén működő műszer-rel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit H/P CosmosLE200CE típusú (DE 83365 Nussdorf-Traunstein Ger-many) műszerrel, teljes elfáradásig mértük. A terhelés előtt,alatt és után „Polar H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasi jel -adóval követtük a pulzus változásait. A nyugalmi (Po),(ütés·perc–1), és maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) azaerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1),annak komponenseit Master Screen CPX 50/60 Hz típusú(CareFusion Germany 234 GmbH 97204 Hoechberg) mű-szerekkel mértük.

EredményekEredményeink bemutatásakor a hangsúlyt egyrészt a

légző- és a keringési rendszer aerob és anaerob szakasza-inak összevetésére, illetve ezek egymáshoz viszonyított szá-zalékos arányaira helyeztük. Szignifikáns különbségettaláltunk a relatív aerob kapacitások (rVO2max) között [(A)(68,9 ml*kg-1*perc-1) – (B) (43,8 ml*kg-1*perc-1)]. Hasonlóannagy különbséget láttunk a külső légzést jellemző ventilációcsúcson rögzített eredményei között is [(A) (149,0 L*perc-1)– (B) (83,0 L*perc-1)]. Minimális különbség van az aerob tar-tomány kihasználtsága tekintetében. Ezzel ellentétben azon-ban jelentős a különbség az anaerob körülmények közötttöltött idő abszolút értékeivel [(A) (258,0 sec.) – (B) (90,0sec)].

KövetkeztetésekA közel azonos aerob teljesítmény alapján azt mondhat-

nánk, hogy a két vizsgált sportoló állóképessége között aligvan különbség. Ezzel ellentétben az anaerob szakaszok kö-zötti jelentős különbség gyanússá teszi a kijelentésünket.Erről győz meg bennünket a RER értékek közötti különb-ség, ami jóval nagyobb széndioxid termelődést jelent, ezpedig különösen befolyásolja az anaerob környezet tolerá-lását.Kulcsszavak: terhelés, diagnosztika, kardiorespiratorikusrendszer, sport

Dinamikus instabilitás, a térdsérülések edzéssel kiküszöbölhető rizikófaktora balett-táncosokban és hobbifutókban

Marschall Bence1, Bagó Marcell2, Hornyák István1, Lacza Zsombor1,2,3

1Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti KutatóIntézet, Budapest

2Testnevelés Egyetem, Doktori Iskola, Budapest3Kastélypark Klinika, TataE-mail: [email protected]

BevezetésA dinamikus Q-szög a térdhajlítás közben mért oldalirá-

nyú kitérést jelenti, amely optikai módszerekkel mérhető.A dinamikus valgusba forduló térdben kétszer gyakoribb azelülső térdfájdalom és 15-ször gyakrabban szakad a ke-resztszalag. A sérülések és panaszok gyakorisága sportspe-cifikus tendenciákat mutat. Futóknál igen gyakori a térd-panasz, míg a sokkal nagyobb mértékű, és szélsőséges hely-zetű terhelésnek kitett balett-táncosoknál ez jóval ritkább.Azt feltételeztük, hogy a balettspecifikus edzés az egy lábraérkezéskor megköveteli a térd neutrális helyzetét esztéti-kai okok miatt, amely egyben védelmet is nyújt a térd túl-terheléses sérülései ellen is. Szakirodalmi adatok elsősor-ban nemi különbségnek tudják be a nők erőteljesebb dina-mikus valgusát, amely gyakoribb keresztszalag szaka dás -hoz vezet.

MódszerekA Magyar Állami Operaház teljes aktív balettkarának

egészségügyi felmérése során egylábas guggolás és optikaiképalkotás révén rögzítettük mindkét térd dinamikus Q-szögét, hőtérképét és ortopédiai státuszát (n=39 férfi és41 nő, életkor 20-45 év, BMI 16,2-25,1 kg/m2). Kontrollcso-portként futóklubban rendszeresen, hobbi szinten futókatmértünk fel, akik közül a vizsgálatba azokat választottukbe, akiknek életkora és BMI-je a balett-táncosoknál mérthatárértékek közé esett (n=53 férfi és 35 nő).

EredményekA sérülés gyakoriság és különösen a sport vagy tánc köz-

beni térdpanaszok jelentősen különböztek a két csoport-ban. A futók esetében 63% férfi és 70% nő említett térdfájdalmakat, ez a balett-táncosoknál 10% alatt maradtmindkét nemben. Megerősíti az eredményeket a hőtérkép-vizsgálat is, amely akut gyulladásra, túlterhelésre utaló hot-spotokat mutatott ki a futók 27%-nál, de egyetlen esetbensem a táncosoknál. A dinamikus Q-szög erős szórást mu-tatott. Gyakran az alany két oldala között is jelentős eltérésvolt, amely nem korrelált a statikus Q-szöggel. A futók ese-tében mindkét térd átlagosan valgus állásba fordult, és ol-dalkülönbség az átlagok terén nem volt tapasztalható. Ezzelszemben a balett-táncosoknál, különösen a nőknél, csak abal térd fordult terhelésben valgusba, a tartó funkciót ellátójobb alsó végtag Q-szöge neutrális volt.

KövetkeztetésekA nemi különbségek ellenére kimutattuk, hogy a férfiak

térde dinamikus terhelés alatt a nőkhöz hasonló mértékbenfordul valgusba hobbifutókon. Ezzel szemben a balett-tán-cosoknál a valgusba fordulás csak a bal térden volt megfi-gyelhető, a jobb térd neutrális helyzetét meg tudta tartani.Ez arra utal, hogy a speciális balettmozgások, gyakorlásmegerősítik a térd körüli izmokat és még egy lábra érkezés-kor is képes a térd egyenletes terheléssel a középvonalbanmaradni. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a hob-bifutókkal ellentétben a professzionális balett-táncosoktérde a jelentősen nagyobb igénybevétel ellenére is kevésbépanaszos és sérülékeny. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


dinamikus valgus edzéssel kiküszöbölhető és ezzel a ke-resztszalag túlerőltetése, szakadása megelőzhető.Kulcsszavak: dinamikus Q-szög, instabilitás, dinamikusvalgus, térdsérülés, balett-táncos, hobbifutó, keresztszalag,arthrosis

Sportsérülések gyakoriságának felmérése jégkorongozók körében

Mazzag Kitti1, Király Bence1, Baumann Petra2, Ács Pongrác3,Molics Bálint3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs, 2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs,

3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA jégkorong sportág megfelel a korszak elvárásainak, hiszen

dinamikus, gólveszélyes, test-test elleni csatákat hoz, és látvá-nyos akciókat tartogat a szurkolók számára. A jégkorongsportág sérüléseinek gyakorisága hazai szakirodalomban nemismert. Kutatásunk célja volt bemutatni a sérülések gyakori-ságát, majd ezek csoportosítását különböző felosztásokban.

Anyag és módszerekKutatásunkban résztvevő 14-25 életév közötti sportolók

tagjai az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémiának. Cél-csoporton belül a mintaválasztás véletlenszerű módon zaj-lott. Az esetcsoportnak kiosztott 110 kérdőívből 92 darabvolt értékelhető (n=92), melyek adatai elemzésre kerültek.A vizsgálat Székesfehérváron, az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsar-nokban 2015. október és 2015. december közötti időszak-ban zajlott. Az adatgyűjtéshez saját szerkesztésű kérdőívethasználtunk, melyet korábbi kutatások elemzése után állí-tottunk össze. Adataink elemzéséhez a Microsoft Excel2007-es programját és az SPSS statisztikai programcsomag20-as verzióját használtuk. Adataink összefüggésének feltá-rásához Khi2-próbát és aránybecslést alkalmaztunk.

EredményekKutatásunkban a váll- és felkarsérülések a felső végtagon

szignifikáns (p=0,048) arányban fordultak elő, ezen a test-tájon a testtel való ütközések következtében szerzett sérü-lések a vállsérüléseken belül szignifikánsan (p=0,0087)magasabb volt, mint az egyenletes eloszlásuk esetén feltéte-lezett arány. Továbbá az alsó végtagon a térd- és lábszársé-rülések is szignifikáns (p=0,00004) arányban fordultak elő.A játékosok sorait és a sérülések gyakoriságát tekintve azismérvek függetlenek (p=0,589), tehát az első sorban ját-szók körében sem volt magasabb a sérülések aránya, mintbármelyik másik játékos sorban. A játékosok posztjának ésa sérülések gyakoriságának összefüggés vizsgálatának ered-ménye, hogy a csatárok körében sem magasabb a többszörsérültek aránya (p=0,921). Továbbá kimutattuk azt is, hogya sportolók túlnyomó többsége ismeri a prevenciós eszkö-zöket és módszereket (p<0,05).

KövetkeztetésekA kontakttal járó sportágakban a sérülések szinte elke-

rülhetetlenek, melyet a nemzetközi kutatások eredményei-hez hasonlóan kimutattunk saját vizsgálatunkban is. Asportsérülések elemzése alapvetően szükséges, hogy kifej-leszthető legyen egy tudományos alapú stratégia a sérülésekprevenciójára, ellátására és rehabilitációjára. A kutatásunkfolytatása tervezett nagyobb elemszámmal és nemzetközikérdőív alkalmazása mellett.Kulcsszavak: jégkorong, sportsérülés, prevenció

Proprioceptív tréning alkalmazása kyokushinkaratézók körében

Müller Anita1, Veres-Balajti Ilona2

1Országos Közegészségügyi Intézet, Alapellátás Fejlesztési Modellprogram, Berettyóújfalui Praxisközösség, Budapest

2Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Fizioterápiás Tanszék, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA kyokushin karate egy full kontakt sport, erővel ütik és

rúgják meg egymást az ellenfelek, ezért a sérülések előfor-dulása gyakori. Vizsgálatunk célja, a karatézók körében vég-zett korábbi felmérés alapján, egy célzott preventívtréningprogram kidolgozása. Célcsoport: 8-14 éves korú,aktívan versenyző karatézók.

Anyag és módszerekA vizsgálat módszertana: 1. kérdőív: amelyben adatokat

gyűjtünk a programban résztvevők korábbi sérüléseiről; 2.fizikális vizsgálat az alsó végtag terhelhetőségéről és pro -prioceptív működésének állapotáról; 3. célzott propriocep-tív tréning, melynek hatékonyságát a program után fizikálismérésekkel, illetve szubjektíven (kérdőív segítségével) elle -nőriztünk. A tréning programban 14 fő vett részt, 8 fiú és 6leány. Az átlagéletkor 10±1,4 év volt. A tréningek 12 hétenkeresztül, heti fél órában, az utánpótlás versenyzői csoportkarate edzése előtt voltak megtartva. A kontrollcsoportunknem vett részt a speciális tréning programban, csak a tesz-teket végeztettük el velük. A torna program előtt és után sta-tikus és dinamikus egyensúlyi tesztekkel mértük fel asportolókat, ezzel vizsgálva az ízületi stabilitásukat.

EredményekVizsgálatunk azt mutatta, hogy a résztvevőknek mind a

statikus, mind a dinamikus egyensúlya fejlődött. A statisz-tikai elemzések alapján azt találtuk, hogy a legnagyobb fej-lődés a dinamikus stabilitás területén történt, melyet azY-balansz teszt is igazolt, (p<0,001). Továbbá azt tapasztal-tuk, hogy míg a torna csoportnál a legtöbb teszt esetébenszignifikáns javulást értünk el, addig a kontrollcsoportnálstagnáltak az eredmények. A tréningeket megelőző kérdőí-vek azt mutatták, hogy már a fiatal utánpótlás korosztály-ban is jelen van a fájdalom. A proprioceptív tréningetkövetően szubjektív vélemény alapján a tréningek csökken-tették a sportolók fájdalomból adódó panaszait és küzdésinehézségeit.

KövetkeztetésekA sportolóknál jelenlévő fájdalom mikrosérülésekre utal-

hat, ami az edzésmunkát akadályozza, ennek oka a dina-mikus mozgatórendszer gyengesége, illetve az ízületistabilitás hiánya lehet. A sportolók, ha tovább erőltetik ésterhelik a fájdalmas testrészeket, akkor következménykénttovábbi strukturális elváltozások és sérülések alakulhatnakki. Proprioceptív tréning segítségével ezekre a struktúrákraés problémákra tudunk hatni.

A kontrollcsoportunk fizikális vizsgálati eredményei nemváltoztak, illetve romlottak, mely feltételezhetően azért tör-tént, mert az első felmérést a versenyidőszak előtt végeztük,a második felmérésünk pedig annak a periódusnak a végé-hez volt közel, amikor a sportolók már fizikailag túlterhel-tek. Viszont a torna csoportunk tesztjei javuló tendenciátmutattak.

Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy kifejezet-ten fontos lenne a célzott proprioceptív tréning bevezetésea karatézó versenyzők edzésmódszertanába, mert a vizsgá-lat adatai azt bizonyították, hogy egy rövid, 12 hetes prog-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


rammal is fejleszthető a sportolók fizikai állapota, kiemel-ten a propriocepció szempontjából.Kulcsszavak: proprioceptív tréning, sportsérülések, karate,prevenció

A relatív életkor hatás vizsgálata a hazai labdarúgó akadémiák tekintetében

Nagy Máté, Oláh Dávid, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA relatív életkor hatás napjainkban fogalomként szerepel

a sportban, de az alapvetés, mely a kumulatív előnyre épül,több más tudományterületen is használatos. A sportolókpályafutásának korai szakaszában biztosított jobb feltételekönbeteljesítő jóslatként kihatnak későbbi eredményessé-gükre, egész pályafutásukra. Erre vonatkozóan vannak iga-zolt kutatások az iskolai teljesítményre, vagy az élet másterületeire vonatkozóan is. Hazai viszonylatban több min-tára is igazoltuk már a relatív életkor hatás jelenlétét, mi-szerint azokban a sportágakban, ahol a kondicionális éskoordinációs képességek fejlettsége már viszonylag koránnagy szerepet tölt be, az edzők a kiválasztásnál sokkal job-ban preferálják a valódi tehetséggel szemben azokat, akikfejlettségben társaik előtt vannak. Legtöbb esetben ez azéletkor szerinti korosztályok elején született sportolókat je-lenti.

Anyag és módszerekKutatásunk célja, hogy ezt a jelenséget vizsgáljuk a hazai

labdarúgó akadémiákon szereplő sportolók tekintetében. 8akadémia három versenyző korosztályát (U16, U17, U19)vizsgáltuk (n=483). A játékosok születési adatait a MagyarLabdarúgó Szövetség hivatalos adatbankjából értük el és aszületési hónappal, valamint az életkori adatokkal dolgoz-tunk SPSS programban. Vizsgáltuk továbbá a negyedévekközti eloszlást.

EredményekA vizsgálat során világosan kirajzolódott, hogy teljes mér-

tékben igazolható a mintában a relatív életkor hatás jelen-léte. A teljes mintából a negyedévenkénti eloszlás akövetkező: 1. negyedév: 36,03%, 2. negyedév: 27,8%, 3. ne-gyedév: 18,72%, 4. negyedév: 17,45%. Látható a korábbikutatásokban tapasztalt csökkenő tendencia, illetve több ki-ugróan magas értéket tapasztaltunk a január-február-már-cius hónapokban születettek tekintetében.

KövetkeztetésekA korábbi vizsgálatok nem terjedtek ki a hazai labdarúgó

utánpótlás közvetlen elitjére, ami az akadémiákra koncent-rálódik, így a kapott eredmény rendkívül érdekes gondola-tokat vethet fel a kiválasztási rendszerek szempontrend-szerével kapcsolatban. A jövőben érdemes megvizsgálni azakadémiák felnőtt csapatainak keretét abból a szempont-ból, hogy hány játékos kerül be a keretbe az utánpótlás csa-patokból, illetve ezen játékosok melyik negyedévbenszülettek. Fontos lehet megvizsgálni az egyes sportolók elő-menetelét pályafutásuk kezdetétől a felnőtt korig, hogy azutánpótlásban tapasztalt tendencia csökken-e és a koráb-ban kiválasztott labdarúgók kerülnek-e be végül a legmaga-sabb osztályba. Ezzel elérhetővé válhat, hogy önbeteljesítőjóslatok és döntéselméleti csapdák helyett a valódi tehetséghatározza meg egy sportoló karrierjét.Kulcsszavak: relatív életkor, labdarúgó akadémiák, születésihónap

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakon végzett hallgatók pályakövetése az

Eötvös Lóránd Tudományegyetem budapesti karán

Nagy Oxána, Patakiné Bősze Júlia, Magyar MártonEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected],

[email protected], [email protected]

BevezetésMagyarországon a rekreáció fogalma a mai napig kérdő-

jelet hagy az emberekben, így ebben a szférában a szakem-bereknek nehéz elhelyezkedniük. Részben ezért is kezde-ményeztük kutatásunkat, mellyel az ELTE budapesti szék-helyén, rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszakonvégzett hallgatók elhelyezkedését vizsgáljuk. Mivel a Diplo-más Pályakövetési Rendszerek nem minden esetben szakspecifikusak, ezért szükségesnek éreztük egy „házon belüli”pályakövetés elvégzését. Elsősorban arra voltunk kíván-csiak, hogy el tudtak-e helyezkedni a hallgatók szakmájuk-nak megfelelő munkahelyen. Azonban számos más fontosrészletre is rámutattak az öregdiákok válaszaikkal, mint aszakkal kapcsolatos erősségek, fejlesztési lehetőségek ésegyéb javaslatok a képzést tekintve.

Anyag és módszerekA Google Forms segítségével létrehoztunk egy online kér-

dőívet a 2016/203. iktatási számú kutatásetikai engedélyalapján, melyet a szakkal kapcsolatos közösségi oldalakon,illetve e-mailben terjesztettünk az öregdiákok között. Ösz-szesen 31 kérdésre kellett válaszolniuk, melyekből megtud-tuk, hogy szakmájuknak megfelelő területen tudtak-eelhelyezkedni. Illetve ezzel kapcsolatos további részleteket.Ezen kívül akadtak olyan kérdések is, melyekkel a képzéssorán tanultakkal kapcsolatban kérdeztük őket különbözőkompetenciáik fejlődéséről és tapasztalataikról. A kérdőívkitöltésére a mai napig van lehetőség, hiszen ez egy most isélő és bővülő kutatás.

EredményekA válaszok alapján, a szakon végzettek közel 67%-a dol-

gozott korábban vagy jelenleg is a rekreáció területén belülés a munkáltatók 61,9%-ban nem kértek kiegészítő papírtdiplomájuk mellé a munkakör betöltéséhez. A legtöbben azanimátori pozíciót jelölték meg, mint a szakmán belül vég-zett munka, de nagy számban voltak jelen a személyi edző,a különböző sportoktatói és a rendezvényszervezői pozíciókis. Ezen kívül a válaszadók tapasztalatai segítettek rávilágí-tani az esetlegesen szükséges fejlesztésekre is.

KövetkeztetésekA rekreáció fogalmának nem ismerete megnehezíti a

szakmában végzettek elhelyezkedését ma Magyarországon,ezzel szemben viszont cáfolható az is, hogy egyáltalán nemlehet elhelyezkedni ezzel a diplomával. A szakon létrehozottkét specializáció pozitív előremenetelt biztosíthat a most in-dult új rendszerű képzésben. Jelen kutatás kiterjesztésévelszombathelyi telephelyű ELTE-s rekreáció képzésen résztvettek vizsgálatával, bővebb képet kapunk a rekreáció mun-kaerőpiaci helyzetéről hazánkban. Kulcsszavak: rekreáció szakon végzettek pályakövetése,ELTE rekreáció, rekreációs alapszakos diploma

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


Versenyző és amatőr testépítők a társadalom-ban – a testépítő szubkultúra hatásainak

vizsgálata

Németh PetraTestnevelési Egyetem, Sport, nevelés- éstársadalomtudományi doktori program, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés A testépítés az 1970-es évek óta kap nagy publicitást,

más országok mellett hazánkban is. Népszerűsége és térhó-dítása – főként a fiatalok körében – töretlenül nőtt, azonbanmegítélése meglehetősen ambivalens. Az izomkolosszusokkemény edzésmunkáját, elhivatottságát mindenki elismeri,ugyanakkor számos negatív sztereotípia is kapcsolódikazokhoz a férfiakhoz és nőkhöz, akik a testépítést magasszinten űzik. Ennek legfőbb oka, hogy a testépítés mögöttestartalmát nem ismerjük, helyette egy felszínes, előítéletekkelteli kép sémáját viseli magán.

Anyag és módszerekEzzel a sporton belüli szubkultúrával, ahol maga a test a

sportteljesítmény, nem foglalkozott még szociológiai meg-közelítésű vizsgálat. Jelen előadás egy ilyen PhD-kutatásnakaz első fázisáról számol be, és ismerteti a testépítők két cso-portjával – versenyző, valamint amatőr testépítők – készítettfélig strukturált interjúk eredményeit. A fentebb említettekalapján a testépítők két csoportját vizsgálom, a versenyző,a testépítést hivatásszerűen végző testépítőket, valamint atestépítést életmódszerűen folytató, azonban nem versenyzősportolókat, mindkét csoportban nőket és férfiakat egya-ránt. A kérdések érintik a sportágválasztás motivációit, azéletmód specifikumait, valamint a testépítés társadalmihelyzetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait.

EredményekA kutatás jelen fázisában egyenlő arányban készítettem

interjúkat a két vizsgált csoporttal.Az eddig elkészített interjúk elsődleges eredményei sze-

rint a testépítés, mint sportág kiválasztásánál motivációs té-nyezőként mind a két csoportnál erősen megjelenik azönbizalom erősítése, valamint a sportmúlt hatása. A testé-pítés jövedelemszerző tevékenységre gyakorolt hatásait te-kintve kiderült, hogy a versenyző testépítők mindegyike asportszektorban dolgozik, azon belül is személyi edzőkéntteljes vagy mellékállásban. Ezzel ellentétben a nem ver-senyző testépítők kivétel nélkül nem sporttevékenységű cég-nél dolgoznak, vagy önálló vállalkozásuk van. Egybehangzóeredmény volt a válaszadóknál, hogy ezt a sportágat szpon-zor vagy extra anyagi forrás nélkül nem lehet életmódsze-rűen gyakorolni. A párválasztásra gyakorolt hatásaittekintve nem kritérium, hogy a másik fél ugyanolyan inten-zitással végezze a sportágat, azonban elvárás a sport min-dennapos jelenléte a társ esetében is.

KövetkeztetésKövetkeztetésként elmondható, hogy a testépítő sportág

életmódszerű tevékenységként való folytatása nagyban meg-változtatja az egyén társadalmi helyzetét, mivel a test válto-zásával az egyén érték- és normarendszere is megváltozik,amely alapjaiban hat ki a mindennapi tevékenységek szá-mos aspektusára.Kulcsszavak: testépítés, szubkultúra, életmód

Az atlétatriász kockázati tényezőinek gyakorisága vízilabdázó nők körében

Orbán Kornélia, Tóth Eszter, Molnár Andor H.Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésA kutatás során meghatároztuk és összehasonlítottuk az

evészavar (ED), a menstruációs zavar (MD) és a csontanyag-csere zavar (BD), tehát az atlétatriász-komponensek rizikó-faktorainak megjelenési gyakoriságát és megvizsgáltukegyüttes előfordulásukat vízilabdázó nők körében.

Anyag és módszerekA vizsgálatban az országos női vízilabda-bajnokság 1., il-

letve 2. osztályában szereplő játékosok (WP) vettek részt(n=69, átlagéletkor: 22,16±0,76 év). Kontrollcsoportként(C) fizikailag inaktív egyetemi hallgató nőket (n=64, átlag -életkor: 20,73±0,25 év) vizsgáltunk.

A triász egyes komponenseihez köthető rizikófaktorokdetektálásához Torstveit módszerét alkalmaztuk (2005;Med Sci Sports Exerc. 37:184-193.), melyet kiegészítettünkcsontsűrűség-méréssel (SONOST 3000).

EredményekAz ED kockázati tényezői közül az önértékelése alapján

regisztrált ED (C: 1,56%, WP: 27,54%*) és az alacsony BMI(C: 12,5%, WP: 2,9%*) előfordulási gyakoriságában detek-táltunk jelentős különbséget. A WP csoportban az önérté-kelése alapján regisztrált ED gyakoribb, mint a többi EDrizikófaktor. Az ED összesített rizikófaktorai hasonló arány-ban jelentek meg a vizsgálati csoportokban (WP: 36,23%,C: 40,63%).

Az MD rizikótényezői közül az oligomenorrhea a kontroll-csoportban (C: 35,94%, WP: 15,94%*) gyakoribb. A WP cso-portban a rövid luteális fázis (WP: 24,64%), a kontroll-csoportban az oligomenorrhea prevalenciája magasabb,mint a többi MD rizikófaktor. Az MD összesített rizikófak-torai is hasonló arányban jelentek meg a vizsgálati csopor-tokban (C: 50,0%, WP: 39,13%).

A BD kockázati faktorai közül az osteopenia (t-score<-1)előfordulása mindkét csoportban hasonlóan kimagasló (C:46,88%, WP: 40,58%). A két csoport között nem tapasztal-tunk szignifikáns eltérést a BD összesített rizikótényezőinektekintetében sem (C: 48,44%, WP: 46,38%).

Az ED és MD kockázati tényezőinek (C: 21,88%, WP:5,8%*), az ED és BD rizikófaktorainak (C: 17,19%, WP:5,8%*), valamint az MD és BD rizikótényezőinek (C: 26,56%, WP: 5,8%*) együttes megjelenése is ritkább volta WP csoportban.

A WP csoport 13,04%-ánál, míg a fizikailag inaktív cso-port 10,94%-ánál detektáltunk rizikófaktorokat az atléta -triászra, tehát mind az ED-re, az MD-re és a BD-revonatkozóan.

KövetkeztetésekEredményeink arra utalnak, hogy a kontrollcsoporthoz

hasonlóan a vízilabdázó nők körében is nagyon elterjedtekaz ED, MD és BD kockázati tényezői. A vízilabda-játékosok-nak is érdemes odafigyelni az atlétatriász, illetve a triász-komponensek rizikófaktorainak prevenciójára, esetlegeskezelésére, mert ezek a problémák ronthatják a nők élet-körülményeit és sportteljesítményét is.Kulcsszavak: női vízilabda, atlétatriász, rizikófaktor

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


A teljes test vibráció mint passzív testedzés élettani hatásai idősödő patkányokon

Oroszi Tamás1, Tóth Kata1,2, Eddy A. van der Zee2, Nyakas Csaba1,2,3

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Department of Molecular Neurobiology, University ofGroningen, Groningen, Hollandia

3Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, Eszterházy Károly Egyetem, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA testmozgás preventív és rehabilitációs jelentősége szá-

mos civilizációs betegség kezelésében bizonyítást nyert.Azonban egyes korcsoportok (pl. idősek) vagy a mozgássé-rültek tagjai, akik szintén profitálhatnának a fizikai aktivi-tás kedvező hatásaiból, nem képesek a megfelelő szintűaktív testedzésre. Ilyen esetben szolgálhat alternatívaként apasszív testedzés egyik lehetséges formája: az egész test vib-ráció (WBV-Whole body vibration), ami a teljes testre ható,mechanikai hullámokkal történő szenzoros stimulációt je-lenti (mintegy 100 mikron térbeli kitérés mellett). Korábbikutatások bebizonyították már, hogy a WBV jótékony hatás-sal van a neuromuszkuláris funkciókra, az aktív és passzívmozgató szervrendszerre, illetve a hormonális és a keringésirendszerre egyaránt. A WBV másik aspektusa az agy műkö-désére gyakorolt hatása, aminek a kutatása jelenleg mégcsak állatkísérletes stádiumban van.

Anyag és módszerek18 hónapos, mind nőstény (n=9), mind hím (n=7) Wistar

patkányokat napi 10 perces vibrációs kezelésnek tettünk ki5 héten át heti 5 alkalommal. A kontrollcsoportok (nőstény:n=8, hím: n=7) pseudo-kezelést kaptak. A kezeléseket kö-vetően vizsgáltuk a vibráció hatását a motoros funkciókra,a kognícióra és a viselkedésre. Motoros képességek szem-szögéből az egyensúlyozó képességet (térbe kihelyezett ge-renda) és az erő-állóképességet (függeszkedési teszt) mér-tük. Kogníciót tekintve a térbeli memóriát és a deklaratívmemóriát tanulmányoztuk (új tárgy és új hely felismerésitesztek), továbbá a viselkedést pszichomotoros szempont-ból (nyílt tér teszt) elemeztük. A statisztikai analízishez két-faktoros variancia-analízis módszert használtunk.

EredményekA motoros tesztek tekintetében, az egyensúly és a függesz-

kedés tesztekben, a mechanikus vibrációt kapott állatok akontrollokhoz képest szignifikánsan jobban teljesítettek.Mindkét nem esetén tendenciaként jelentkezett a vibrációskezelésnek alávetett állatok jobb teljesítménye a térbeli me-mória tesztben, de a deklaratív memóriában nem találtunkváltozást. A viselkedés vizsgálatánál, a nyílt tér teszt során,a vibrációs edzésen átesett patkányok több időt töltöttek aközépső terület explorációjával, ami anxiolitikus hatásnakfelel meg.

KövetkeztetésekAz eddigi állatkísérletes adatokat kiegészítve, a WBV mo-

toros képességeket javító hatását mutattuk ki idősödő pat-kány populációban. A krónikus vibrációs kezelés javítottaa térbeli memóriát is, ami arra utal, hogy a jelen passzív fi-zikai tréning hat a kognitív agyi tevékenységre is. Vizsgála-tainkat a molekuláris hatásmechanizmus tisztázásávalfolytatjuk az agyban és az izomban. Az állatkísérletes mo-dell végső célja a humán alkalmazás kidolgozása. Kulcsszavak: teljes test vibráció, időskori passzív testedzés

Demográfiai tényezők, a sportág, valamint asportmotiváció összefüggéseinek vizsgálata az új magyar nyelvű

H-SMS skála segítségével

Paic Róbert1, Kajos Attila2, Prisztóka Gyöngyvér1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarTestnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs

2Budapesti Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA motiváció a sporttevékenységek hangsúlyos eleme,

ugyanis hatással van a verseny- és edzői viselkedésformák -ra, a kitartásra, a tanulásra és a teljesítményre, valamint asportban való részvételre és kitartásra is. Az önmeghatáro-zás elméletre alapozva a sportmotiváció olyan komplex je-lenség, melynek alapján a sportolónak számos oka lehet asporttevékenység végzésére. Kutatásunk ezen motivációs té-nyezőket vizsgálja a magyar sportolók körében. Az előadásfókuszában a motiváció, valamint az egyes demográfiai vál-tozók és a sportágak összefüggései állnak.

Anyag és módszerekKutatócsoportunk 2017-ben készítette el és validálta az

önmeghatározás elmélet alapjaira épülő és a sportolási mo-tivációkat mérő „H-SMS” skálát (Paic és mtsai, 2017). Apszichometriai skála 6 faktor (intrinzik-, integrált-, identi-fikált-, introjektált-, külső motiváció, amotiváció) és 19, hétfokozatú Likert-skálán mért változó segítségével tárja fel asporttevékenység mögött húzódó motivációkat. A skála azeredmények pontosságának érdekében az intrinzik motivá-ciókat két aldimenzióra az észlelt kompetencia (kognitív) ésaz önhatékonyság növelésére irányuló intrinzik motivációra(effektív) osztotta. Az előadásban bemutatásra kerülő kuta-tás során a papír alapú kérdőív segítségével felvett mintát500 sportoló szolgáltatta. A minta átlagos életkora 21,16 év(szórása 6,45). A résztvevők 66%-a (330 fő) csapatsportoló,míg 34%-a (170 fő) egyéni sportoló. A mintába kerülő spor-tolók átlagos heti edzésszáma 4,5 (szórása 2,18). A sporto-lók közel fele heti 4 vagy 5 edzésen vesz részt.

EredményekAz életkori csoportok vizsgálatából kiderül, hogy a belső

motiváció szintje az életkor előrehaladtával csökken, vala-mint az intrinzik motiváció kognitív faktora minden életkoricsoportban magasabb. A belső motiváció effektív faktorá-nak alacsony szintje a legfiatalabb életkorú mért mintánáljellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre jelentősebbéválik. A külső motiváció külső szabályozás faktora ugyan-ekkor szintén nő, viszont a 35 év feletti korosztály esetébenújfent csökken.

KövetkeztetésekA vizsgált minta alapján a belsőleg leginkább motivált csa-

patsportolók a kézilabdázók, míg ez legkevésbé a vízilabdá-zókra jellemző. A férfiak és nők tekintetében csupán a külsőszabályozás és az amotiváció kapcsán találunk szignifikánskülönbséget. Az extrinzik motiváció külső szabályozás faktoraa legmagasabb a labdarúgóknál, a legalacsonyabb pedig a ví-zilabdázók mintáján volt megfigyelhető. Az amotiváció értékeimegegyeztek a külső szabályozás tendenciával.Kulcsszavak: sportolói motiváció, önmeghatározás elmélet,pszichometriai skála

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


Combizom bőrfelszínén mérhető hőmérsékletiértékek és testösszetétel vizsgálata

fiatal kerékpárosoknál

Pálinkás Gergely, Kalabiska Irina, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Petridis Leonidas, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA testösszetétel mérésére napjainkban sokféle eszközt és

módszert használnak, hőháztartást befolyásoló szerepévelmár ritkábban találkozunk, ami azonban fontos bizonyossportágak tekintetében. Az izom fölött elhelyezkedő zsír- ésbőrréteg hőszigetelő funkciója miatt képes emelni a belsőhőmérsékletet, ami kedvezőtlen környezetet teremthet azizomműködéshez. Az emberi szervezetben a hőleadás nagyrésze sugárzásos formában valósul meg. Jelen munkánkcélja a zsírréteg bőrfelszíni hőmérsékletet befolyásoló sze-repének vizsgálata a comb bőrfelszínén mérhető kisugárzotthő mérésének segítségével.

Anyag és módszerekKutatásunk során válogatott kerékpár versenyző fiúkat

vizsgáltunk (N=15; életkor: 17,26±1,24 év). A nyugalmivizsgálatok során antropometria és DEXA mérésekkel mér-tük a vastus lateralis bőrredő vastagságát és izomtömegét,valamint infravörös felvételeket készítettünk a vizsgált sze-mélyekről. A kapott képeken a comb területét jelöltük ki ésannak átlag-hőmérséklet értékeit használtuk fel FLIR elem-zőszoftver segítségével. A statisztikai elemzést Statistica13.2 szoftver segítségével végeztük.

EredményekA zsírmennyiség és a hőmérsékleti értékek között negatív

korrelációt találtunk (r = -0,8188; p=0,0002; r2 = 0,6704),ami jól mutatja a zsírmennyiség hőszigetelő hatását, a na-gyobb bőrredő alacsonyabb hőmérséklettel párosult(34,7018-0,1244*x).

KövetkeztetésekJelen vizsgálat előtanulmányként szolgál a testösszetétel

és a bőrfelszíni hőmérséklet kapcsolatrendszerének feltá-rására. A zsírmennyiség és az izomtömeg tudatában szá-molhatóvá válhat a szervezetben zajló folyamatok energia-és hőtermelése, valamint terheléses vizsgálatoknál a leadottmunka és a kiáramló hőmennyiség arányából a sportoló hő-háztartásáról is információkat kaphatunk. Kulcsszavak: testösszetétel, infravörös sugárzás, nyugalmivizsgálat

Az olimpiai játékok rendezésének turisztikaihatásai és a „Budapest 2024” pályázat támogatottsága egy kérdőíves felmérés

eredményei alapján

Polcsik Balázs, Katona Zsolt, Győri FerencSzegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected], [email protected],

[email protected]

BevezetésVizsgálatunk aktualitását adja, hogy az olimpiarendezés-

sel kapcsolatos kérdések, hazánkban is a figyelem közép-pontjába kerültek az elmúlt években sokszor hetekig,hónapokig tematizálva a közbeszédet. Elemzésünk még a2024-es budapesti olimpia és paralimpia megrendezéséreirányuló pályázat visszavonása előtt készült, ám eredménye-ink már többé-kevésbé jól tükrözik azt az ellentmondások-kal teli miliőt, mely az olimpiarendezés támogatásánakgyengüléséhez, végül a visszalépéshez vezetett.

Anyag és módszerek Szekunder kutatásunk alapját az elmúlt évtizedekben

megrendezett olimpiákkal kapcsolatos nemzetközi és hazaiszakirodalmak áttekintése jelentette. Empirikus vizsgála-tunk egy általunk szerkesztett kérdőív lekérdezésével, 2016.november 6-20. között, 335 fő válaszadásával (n=335) zaj-lott. Az interneten közzétett kérdőívünket 140 fő önkéntesválaszadó töltötte ki (n1=140). Ugyanezzel a tartalommal avizsgált célcsoportok szerint kiadott, papír alapú kérdőíve-ket a földrajztudomány (n2f=96) és testnevelés és sporttu-domány területén (n2t=99) hazai képzőhelyeken tanulmá-nyokat folytató egyetemi hallgatók válaszolták meg.

Eredmények A szakirodalom tanúsága szerint, az elmúlt évtizedekben

megrendezett nagy sportesemények széleskörű gazdasági éstársadalmi hatást gyakoroltak a rendező országokra, váro-sokra. A turizmus szemszögéből sok változás következettbe: új szállodák létesültek, kapacitásnövekedés ment végbe,illetve diverzifikálódott a szálláshelykínálat is.

A kérdőíves vizsgálatunkból kiderült, hogy a válaszadókegyaránt motiváltak a hazai és a külföldi sporteseményekmegtekintését illetően. Magas részvételi arány mutatkozotta sportlétesítmények, a sport témáját érintő múzeumok, re-likviák látogatásának tekintetében is. Ugyanakkor a kérdő-íves lekérdezésben résztvevők összességében nem támo-gatták azt, hogy Magyarország 2024-ben olimpiát rendez-zen, mindamellett egyértelmű elutasítottság nem volt jel-lemző. Mindamellett kétharmaduk egyáltalán nem hallottmég a „takarékos” olimpiarendezést szorgalmazó Agenda2020 reformprogramról. A geográfus hallgatók a hazai ren-dezésű olimpia imázsnövelő hatásában látták a legfőbb fej-lesztési-fejlődési potenciált, míg a testnevelés szakos hall-gatók abban, hogy az országban olyan sportlétesítményeképüljenek, amelyek további lehetőséget biztosítanak a ma-gyar sport jövőbeli fejlődésének.

KövetkeztetésekMára bizonyítást nyert, hogy az olimpiai játékok lebonyo-

lítása egy-egy rendező város számára kulcsfontosságú esz-közzé válhat a városfejlesztési, valamint a turizmusfej-lesztési politikában egyaránt. Nem reprezentatív kérdőívesfelmérésünk adatai alapján, magunk arra a következtetésrejutottunk – melyet a történések is megerősítettek –, hogy ha-zánkban nincs erőteljes támogatottsága az olimpiai pályá-zatnak, noha az egyértelmű elutasítottság sem mondhatóki. A támogató hozzáállás tapintható gyengeségéhez feltehe-tően hozzájárult az is, hogy az Agenda 2020 üzenete, aján-lása a takarékos, fenntartható olimpia megvalósításról nemjutott el a magyar társadalom minden szegmenséhez.Kulcsszavak: sportturizmus, olimpia, Budapest 2024

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


A Maitland manuálterápia hatása térdarthrosisesetén

Pozsgai Miklós1,2, Nusser Nóra1, Atlasz Tamás2, Váczi Márk2

1Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház, Harkány

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, PécsE-mail: [email protected],

[email protected], [email protected], [email protected]

BevezetésA térdízületi osteoarthritis az egyik leggyakoribb moz-

gásszervi betegség, melynek tünetei korlátozzák a hétköz-napi funkcionális, illetve rekreációs tevékenységeket.Célunk a térdarthrosis tüneteinek kezelésében használt ha-gyományos fizioterápia kiegészítése Maitland manuálterá-piával, illetve ezen terápia hatékonyságának értékelése.Feltételeztük, hogy a harkányi kezeléseken túl a manuálte-rápia kedvezően hat a fájdalomra, a térd körüli izmok me-chanikájára és a térdízület funkciójára, illetve hogy a hatás3 hónap elteltével is fennáll.

Anyag és módszerekVizsgálatainkat a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfür-

dőkórház betegein (N=30) végeztük. A betegek térdízületikopását képalkotói vizsgálattal támasztottuk alá. A betegekmindegyike napi egyszeri medencefürdőben és víz alattigyógytornában, valamint heti háromszori TENS kezelésbenés kiscsoportos gyógytornában részesült (kontrollcsoport),15 fő kiegészítésként Maitland manuálterápiát is kapott(Maitland csoport). A vizsgált paraméterek a következőkvoltak: (i) 5 különböző, egymástól független fizikai aktivi-tásra vonatkozó VAS-érték (általános fájdalomérzet, ülésbőlvaló felállás, autóba való beszállás, járáskor való fordulásés lépcsőn való lefelé menés), (ii) az aktív és passzív térdí-zületi flexió és extenzió foka, (iii) a térdflexor-, és extenzorizomcsoportok izomereje, (iv) az ízület fájdalomhatáránálmért fok és a passzív feszülésből származó erő, (v) a TimedUp and Go és a (vi) 6 perces járásteszt.

EredményekA három hetes kezelés végén szignifikáns javulást talál-

tunk mindkét csoportban az összes paraméter esetén a kez-deti állapothoz képest, kivéve a térdízület passzív feszü-léséből származó ellenálláserő esetén. Csoportkontrollosösszehasonlításban szignifikáns javulást találtunk a Mait-land csoport esetén a járásnál való fordulásnál érzett fájda-lomérzeten kívül az összes többi VAS-értéknél, a bal oldalitérdízület aktív flexiójának és extenziójának fokánál, vala-mint mindkét oldali térdízület passzív flexiójának fokánál,mindkét oldali térdízület flexor izomcsoportjának izomere-jénél, a térdízület fájdalomhatáránál mért passzív flexió fo-kánál és a 6 perces járástesztnél. A vizsgálataink alapján aMaitland csoport betegei a kezelések után 3 hónappal gyak-rabban tudtak rekreációs tevékenységet végezni.

KövetkeztetésekEredményeink azt mutatják, hogy egyrészt a komplex fi-

zioterápia önmagában is enyhítette a térdarthrosisos bete-gek tüneteit, valamint a Maitland manuálterápia alkal-mazása további szubjektív és objektív javuláshoz vezet.Kulcsszavak: térdízületi osteoarthritis, Maitland manuál-terápia, izommechanika

Kosárlabdázók sérülés prevenciója 8-12 éveskorban – kontrollált vizsgálat

Riedl Réka1, Járomi Melinda1, Tóvári Anett2, Tóvári Ferenc3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

2Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft., Harkány3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA mai társadalomban a sportolók körében egyik leggya-

koribb sportsérülés a keresztszalag szakadás. Ez a fajta sé-rülés nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul. Azért válasz-tottuk ezt a témát, mert sok nemzetközi kutatást találtunk,ami az elülső keresztszalag sérülés (ACL) prevenciójára irá-nyult, viszont Magyarországon ezt a témát még nem kutat-ták. Úgy gondoltuk, hogy minél fiatalabb korban kellene aprevenciós programot használni utánpótláskorú gyerme -keknél.

Anyag és módszerekKozármislenyben végeztük a kutatásunkat 2016. szep-

tember és 2017. áprilisa között. Összesen 36 fő vett részt atanulmányunkban, akik 8-12 év közöttiek voltak. Öt tesztvolt a segítségünkre, hogy felmérjük a sportolók fizikális ké-pességeit. A flamingó próba a statikus egyensúly méréséreszolgált, a függőleges súlypontemelkedést mértük le, 20 msprintnél gyorsulási képességet figyeltünk, a pro agility tesztsorán az irányváltoztatásokat néztük meg, és helyből távol-ugrásnál az alsó végtag robbanékony erejét figyeltük meg.Miután felmértük a gyermekeket, egy prevenciós mozgás-programot alkalmaztunk és annak a hatékonyságát mértükfel a kosárlabdázóknál. A „The Santa Monica Sports Medi-cine Research Foundation” által kidolgozott programothasználtuk fel. A tréninget heti háromszor végezték a spor-tolók 20 percben. A mozgásprogram megkezdése előtt egysaját készítésű kérdőívet töltettünk ki a résztvevőkkel. Akérdőív fő kérdései a következők voltak: személyes adatok,korábbi sérülések és az alapbetegség.

EredményekA statisztikai elemzés során átlagot, szórást és párosított

t-próbát használtunk az adataink elemzésére. A szignifikan-cia szintet p<0,05 szintnél határoztuk meg. A vizsgálati cso-port estében minden teszt szignifikáns javulást mutatottp<0,05. Minden tesztnél a p értéke ebben az esetbenp<0,001 volt. A kontrollcsoportnál az öt különböző tesztnem mutatott szignifikáns javulást a teljesítményekben(helyből távolugrás p=0,959, 20 m sprint p=0,947). Az utótesztek során egyértelműen kiderült, hogy a vizsgálati cso-port jobban teljesített, mivel minden teszt esetében szigni-fikáns javulást tapasztaltunk (helyből távolugrás p=0,007és a pro agility p<0,001).

KövetkeztetésekA 8-12 életkorban végzett prevenciós program szükséges

és hatékony az egyensúly, izomerő, súlypontemelkedés éssérülés prevenció szempontjából.Kulcsszavak: prevenció, ACL, sérülés, kosárlabdázók

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


A 6 perces sétáló teszt (6MWT) eredményeinekelemzése időskorú nők körében

Schulteisz Nikolett, Gangl Judit, Ihász FerencPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA hosszú távú állóképesség időskori minősége alapvető

követelménye az önálló élet megtartásának. Ennek vizsgá-latára alkalmas a 6 perces sétáló teszt (6MWT), amely ki-váló módszer az idős emberek aktuális állóképességénekmegállapítására.

Anyag és módszerekA vizsgálatba n=153 nő (életkor: 79,6±9,2 év) került be-

vonásra, akik az ország különböző településeinek idősott-honaiban élnek. Vizsgáltuk az antropometriai jellemzőket:testmagasságot (TM), testtömeget (TS), relatív zsírtömeget(F%), combkerületet (CK), lábikra kerületet (LK), felkar ke-rületet (FK), szisztolés és diasztolés (szisz. diasz) vérnyo-mást, az oxigén szaturációját (SpO2) a 6 perces sétáló tesztelőtt és után. Mértük továbbá a kezek szorítóerejét (KszeJ.;KszeB.), az ülésben történő előrehajlást – és a székből valófelállást, illetve a felkar erejét. A szubjektív közérzet állapo-tát, az egészséggel kapcsolatos életminőséget kérdőívvel(HRQoL: Health-related Quality of Life) vizsgáltuk.

EredményekA 6 perces sétáló teszt során teljesített távolság korcso-

portonkénti átlagainak különbsége csökken. Nem találtunkkülönbséget a nyolcvan és a kilencven évesek csoportjai kö-zött. Szignifikáns korrelációt találtunk a 6 perces sétálóteszt, a felkar erejét minősítő, és a felállás ülőhelyzetbőltesztek átlagai között. Szinte mindegyik korcsoportbanközel 30 ütés*perc-1 különbséget mértünk a teszt előtti nyu-galmi és a teszt utáni terheléses pulzus átlagok között. Amiaz életminőséggel kapcsolatos jellemzők és a motorikus tel-jesítmények kapcsolatát illeti, szignifikáns korrelációt talál-tunk a 6 perces sétáló teszt és a fizikai állapot (PA) illetve avitalitás (V) között.

KövetkeztetésekA 6 perces sétáló teszt kifejezetten alkalmas az időskorú

emberek állóképességének mérésére. Több olyan indikátor-ral van szoros kapcsolata, ami általános képet ad az adottszemély fizikai állapotáról. Kulcsszavak: 6 perces sétáló teszt, szaturáció (SpO2), azegészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL: Health-rela-ted Quality of Life)

Az izom előfeszülésének és a nyújtás sebességének hatása a tollazottsági

szögváltozásra

Sebestyén Örs, Kovács Bálint, Tihanyi JózsefTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy járás, illetve kü-

lönböző sebességű excentrikus kontrakciók (Reeves és Narici, 2003, Ischikawa és mtsai, 2005) során az izomkö-tegek hossza nem vagy csak kismértékben változik. Az ed-digi vizsgálatokkal ellentétben mi nem állandó szögsebes-séget, hanem különböző nyújtási energiát alkalmaztunk atérdfeszítő izmok megnyújtására. Jelen kutatás célja az volt,hogy megvizsgáljuk az eltérő előfeszülés, nyújtási sebesség

és nyújtási energia befolyását az izom pennáltsági szögéreés a nyújtás hatására bekövetkező forgatónyomaték növe-kedésre.

Anyag és módszerekA vizsgálatban öt, egészséges, fitt egyetemista leány vett

részt (életkor: 23,2 év; testmagasság: 170,4 cm; testtömeg:63,4 kg). A mérésekhez Multicont II. dinamométert hasz-náltunk. A vizsgált személyek ülőhelyzetet foglaltak el a be-rendezésen, mellyel a domináns lábukat vizsgáltuk. Avastus lateralis izomra ultrahang fejet rögzítettünk a tolla-zottsági szög meghatározására. Az izom izometriás maxi-mális forgatónyomatékát 30, 60 és 90 fokos szögbenmértük. Az izmok nyújtása 30 fokos szögben kezdődött. Anyújtás 50%-os és 100%-os előfeszülésnél kezdődött 20 és100 J energiával, illetve 30 és 300 fok/s lineárisan növekedősebességgel. Az adatok elemzésére átlagot és szórást számí-tottunk, t-próbát és Wilcoxon-tesztet használtunk az átlagokösszehasonlítására.

EredményekAz egyes kontrakciók összehasonlításakor szignifikánsan

nagyobb tollazottsági szögváltozást kaptunk 50%-os előfe-szüléssel 30 fok/s-mal 20 J nyújtási energiával végrehajtottkontrakció és 50%-os előfeszülésű 300 fok/s-os 100 J nyúj-tási energiás kontrakció között. Ezzel ellentétben 100%-oselőfeszülésnél ugyanezen kontrakció esetében minimális el-térés volt megfigyelhető. Azonban a 100%-os előfeszülésű30 fok/s-os 20 J nyújtási energiájú kontrakció esetében, haa sebességet növeltük, a nyújtási energiát növeltük vagymind a kettőt egyszerre, akkor szignifikánsan nagyobbszögváltozást tudtunk kimutatni. Továbbá az excentrikus ésizometrikus maximális forgatónyomaték arányát vizsgálvamegállapítottuk, hogy a nagyobb nyújtási energia és na-gyobb szögsebesség együttes alkalmazása 100%-os előfeszü-lésnél szignifikánsan, 50%-os előfeszülésnél is kimutatha-tóan növelte ezt az arányt. Érdekes, miszerint a kisebb elő-feszülés, kisebb sebesség, de nagyobb nyújtási energia isszignifikánsan növeli ezt az arányt.

KövetkeztetésekVizsgálatunk fő eredménye annak megállapítása, hogy a

különböző izomnyújtási feltételektől függ a feszülésnöveke-dés mértéke, amely összefüggésben van az izomkötegek tol-lazottsági szögének változásával. Eredményeink bizonyítják,hogy excentrikus kontrakció során az izom feszülése na-gyobb, mint az izometriás kontrakció alatt. További jelentőseredmény, hogy nyújtási energia alkalmazása jelentősebbenbefolyásolja az izom feszülésének növekedését, mint a nyúj-tási sebesség. Éppen ezért az állandó sebességű nyújtásnem megbízható az excentrikus/izometrikus erőarány meg-állapítására.Kulcsszavak: excentrikus kontrakció, előfeszülés, nyújtásisebesség, nyújtási energia, izomköteg tollazottság

A fáradás mértékének különböző módszerekkeltörténő meghatározásának összehasonlítása

Soós IvettTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA neuromuszkuláris rendszer aktuális fáradási állapotá-

nak megfigyelésére a függőleges felugrás tesztek bizonyultaka legalkalmasabbnak az irodalmi adatok alapján. A teszteksorán mért felugrási magasság az egyik legáltalánosabb vál-tozó, amely jelzésül szolgál a neuromuszkuláris rendszerfáradtsági állapotáról, azonban ez sok esetben nem elég ér-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


zékeny. További objektív értékeket az izmok elektromos ak-tivitásának mérésével kaphatunk, amelynek leghatéko-nyabb mérőeszköze az elektromiográfia (EMG).

Anyag és módszerekA vizsgálatban 13 egészséges résztvevő vett részt. Életko-

ruk 23 és 36 év közötti, átlagéletkoruk 26,07 év. A tesztsorán a vizsgálati személyeknek countermovement ugráso-kat (CMJ) kellett végezniük. A felugrás nyújtott kiindulóhelyzetből indult, csípőre tett kézzel. A súlypont csökken-tése egyénileg változó volt, külön nem volt meghatározvaannak mélysége. A mérést hat alkalommal végeztük el. Ahat mérés során kértük a vizsgálati személyt, hogy kvázimaximális intenzitással végezze el mindegyik ugrást. Az ug-rások magasságát erőplatón vizsgáltuk, továbbá az ugrásoksorán a rectus femoris és a semitendinosus izmok elektro-mos aktivitását EMG-vel mértük. A vezetékek levétele utánkövetkezett a fáradási protokoll, amely során a vizsgált sze-mélyeknek kerékpár ergométeren kellett elérniük a célpul-zust, fokozatosan növekvő ellenállás mellett. A kezdetiellenállás 50 watt volt, amelyet 2 percenként 25 wattal nö-veltünk a célpulzusig. A célpulzust a maximális pulzus 85%-ában határoztuk meg, kiszámításához a Karvonen formuláthasználtuk. A célpulzus elérése után a vezetékeket azonnalvisszahelyeztük, majd a teszt újbóli megismétlése követke-zett. A mérés során az ugrás magasságát, továbbá az EMGáltal detektált átlag- és mediánfrekvenciát vizsgáltuk fára-dás előtt, illetve után.

EredményekA CMJ teszt során mért felugrási magasságban, továbbá

a féliginas és egyenes combizmok EMG átlagfrekvencia ésmediánfrekvencia értékei között nem találtunk szignifikánseltérést az ergométeres terhelés előtt és után.

Következtetések A fáradás vizsgálatánál érdemes figyelembe venni, hogy

ugyanaz a testmozgás különböző hatásokat idézhet elő azegyének között. A fáradás megjelenhet az egyéb teljesít-ményparaméterben is, nem csupán a CMJ és EMG paramé-terek változásában. Vizsgálatunk során a személyek szub-jektív értékelésük során fáradtnak érezték magukat és úgyvélték, a fáradási protokollt követően rosszabbul teljesítetteka CMJ tesztben, azonban az adatok ezt nem igazolták.

A függőleges felugrás magassága a teljesítmény egyik leg-jobb mutatójaként ismert, azonban ez a változó sok esetbennem elégséges a fáradás változásának meghatározásához.Mérésünkben domináns aerob terhelést alkalmaztunk avizsgálati személyeknél, a felugrási magasságban nem talál-tunk jelentős változást. A mérést követően arra a következ-tetésre jutottunk, hogy több CMJ változó együttes haszná-latával pontosabb eredmény érhető el, amely által a nagyonkis paraméterváltozások is nyomon követhetők izomfára-dás alatt.

Továbbá úgy véljük, hogy amennyiben a vizsgálat alatt acél az általános fáradás előidézése, akkor a fáradási proto-kollunk kisebb hatással van a motoros rendszerre, mint egyizolált fáradási vizsgálatban, mely különbségek jól észlelhe-tők az EMG átlag- és mediánfrekvenciáiban.Kulcsszavak: fáradás, countermovement jump, EMG, átlag-frekvencia, mediánfrekvencia, általános fáradás

A 24 órás EKG monitorozás, az alvásszerkezetés a szívfrekvencia variabilitás jelentősége a

fizikai aktivitást végzők körében

Szabó Krisztina1, Ihász Ferenc2

1Járóbeteg Szakellátó Központ Sümeg, 2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Savaria Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA fizikai aktivitás mind emocionális, mind fiziológiás

szempontból terhelést jelent a szervezet számára, melyet azegészséges, megfelelően edzett szervezet jól tolerál. Azélsportolók körében megnövekedett hirtelen szívhalállalvégződő kardiális események felhívják a figyelmet a szűrő-vizsgálatok jelentőségére. A szívfrekvencia variabilitás min-tázata (HRV), nem csak a kóros állapotokra világíthat rá,de segítségével elemezhető a vegetatív egyensúlyi állapot, azegyén regenerációs képessége és alvás szerkezete egyaránt.Ezen információk segítséget nyújthatnak a személyre sza-bott edzésterhelés kiválasztásában is.

Anyag és módszerekEsettanulmány formájában vizsgáltam a különböző kor-

csoporthoz tartozó fizikai aktivitást végző és inaktív egyénekszívfrekvencia variabilitását és alvásszerkezetét. A vizsgá-latban 10 fő vett részt. A HRV nappali és éjszakai változását,annak idő és frekvencia függvényében hasonlítottam össze,vizsgálva a fizikai aktivitás HRV-re gyakorolt hatását is. Azadatok felvétele, Schiller Medilog Darwin HOLTER EKG ké-szülékkel történt. A HRV idő domainjai közül az SDNN (azegymás utáni ciklushosszok különbségeinek szórása), afrekvencia függvényében pedig az LF (low frequency) és aHF (high frequency) tartományokat elemeztem. Az elemzés-hez a készülék által előállított power-spektrum analízist, il-letve hisztogramot használtam fel.

EredményekSzakirodalmi adatok eredményeivel megegyezően, vizs-

gálatomban az életkor előrehaladásával a HRV idő és frek-vencia domainjai egyaránt csökkennek. A kevésbéedzett-hobbi sportolók frekvencia tartományai lassabbantérnek vissza a paraszimpatikus tartományba, és ott alacso-nyabb teljesítménnyel jelennek meg. Fiatal röplabdás férfiesetében, a túlnyomóan futást és labdajátékot tartalmazóedzés a frekvencia tartományát pozitívan, míg a súlyzósedzés negatívan befolyásolta. A paraszimpatikus tarto-mányba lassabban visszatérő frekvenciák mellett ritmusza-var jelentkezett.

KövetkeztetésekA 24 órás EKG és szívfrekvencia variabilitás elemzése

nem csupán az élsportolók, de a rendszeres fizikai aktivi-tást végzők esetében is nagy segítséget nyújthat, mind amozgásforma, mind annak intenzitásának meghatározásá-ban. Emellett az esetlegesen előforduló ritmuszavarok ki-szűrésében is döntő jelentőséggel bír. Az egészségettámogató, hosszú távon biztonsággal végezhető fizikai akti-vitás szelekcióját segíti elő azáltal, hogy kiválaszthatóváválik a paraszimpatikus tónust legkevésbé csökkentő ter-helés. Kulcsszavak: szívfrekvencia variabilitás, power spektrum,vegetatív egyensúly

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


A figyelemkoncentráció képességének vizsgálatasportoló és nem sportoló csoportok körében

Szabó Zoltán Tamás, Vass LíviaPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected];

[email protected]

BevezetésA vizsgálat célja hazai látványsportágak sportolóinak men-

tális képességének összehasonlítása egy fizikailag inaktívkontrollcsoport bevonásával. A sportolók mentális felkészült-sége döntő fontosságú a teljesítményükre való tekintetben.Nagy (2012) szerint a sportolók jelentős százaléka a verse-nyeken nem képes a teljesítménye maximumát elérni, merta mérkőzésre való mentális felkészültségük nem megfelelő.A különböző sportágat űző sportolók ilyen jellegű pszichésfelkészültsége azonban sportáganként is eltérő lehet, mely acsapatlétszám, a játéktér vagy a játéktér közege, a szabály-rendszer, illetve a sportjáték természetéből adódhat.

Anyag és módszerekA vizsgálat módszeréül a Toulouse és Pieron nevéhez köt-

hető figyelemkoncentrációs tesztet választottuk. A vizsgálatimintába (N=120) labdarúgókat (n=30), kézilabdázókat(n=30), vízilabdázókat (n=30) és a PTE hallgatói közül ön-bevallásos alapon fizikailag inaktív személyeket vontunk be(n=30). A Pieron-féle figyelemkoncentrációt vizsgáló pszi-chológiai teszt során mért adatokat leíró statisztikai mód-szerekkel (átlag, szórás, minimum, maximum) jellemeztük.Az eredmények mélyebb értelmezéséhez független mintás t-próbát alkalmaztunk.

EredményekAz eredmények alapján elmondható, hogy a sportolók fi-

gyelmi teljesítménye jobb a nem sportoló személyeknél,mely szignifikánsan kimutatható volt. Az eredmények azalábbiak szerint alakultak: labdarúgók és nem sportolók:(t(58)=-7,773) a kézilabdázók és nem sportolók: (t(58)=-4,367) míg a vízilabdázók és nem sportolók: (t(58)=-2,661).

Továbbá az is megállapítható, hogy a vizsgált sportágakközött is eltérés mutatkozik a figyelmi képességekben. Hi-szen a labdarúgók eredménye szignifikáns eltérést mutat atöbbi sportág képviselőnek eredményéhez képest: labdarú-gók és kézilabdázók (t(58)=4,367) labdarúgók és vízilab-dázók (t(58)=1,666). A kézilabdázók és vízilabdázókösszevetésekor nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést.

KövetkeztetésekSportolói csoportok összehasonlítását követően, azt az

eredményt kaptuk, hogy egy, a mérkőzéseken nagyobb csa-patlétszámmal versenyző sportágban, mint például a labda-rúgás, ahol több inger közül kell egyszerre szelektálni, ottmagasabb figyelmi teljesítményt produkáltak a kitöltők atöbbi sportág sportolóinál. A vizsgálat során azt tapasztal-tuk, hogy a fizikailag inaktív csoport eredményei magasabbszórást mutatnak, az átnézett négyzetek és az elkövetetthibák számában is, így e csoport tagjai között akadnakolyan személyek, akik a sportolókhoz hasonló eredménytértek el a Pieron teszt kitöltése során. A szakirodalombanerre a jelenségre azt a magyarázatot találtuk, hogy ezek amagas figyelmi teljesítményre képes személyek valószínű-síthetően olyan rendszeres szabadidős tevékenységet foly-tatnak, ami megkívánja, ezen készség magas fokú meglétét.Sasvári (2006) szerint ilyen rendszeres szabadidős tevé-kenység lehet például a zenei tevékenység (pl. hangszerenjátszás).Kulcsszavak: figyelemkoncentráció, fizikai aktivitás, Pieron

A gimnazista fiatalok mindennapos testneveléskeretében végezhető sportolása

háttérfeltételeinek vizsgálata

Szépné Varga Henrietta, Balatoni IldikóDebreceni Egyetem, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA magyar kormányzat az egészséges, sportos életmód tá-

mogatásának híve, így az utóbbi években a sport népszerű-sítésére és támogatásra irányuló kezdeményezések száma,illetve az erre fordított kormányzati támogatás jelentősennövekedett. Az új Köznevelési törvény egészségesebb társa-dalom megteremtésének célját szem előtt tartva nagy hang-súlyt helyezett a testnevelés és az egyéb iskolai sportte-vékenységek szervezésére, ezért felmenő rendszerben beve-zetésre került a mindennapos testnevelés, nagy lépést tévea mindennapos testmozgás tényleges megvalósulása felé.Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy adottak-eehhez az infrastrukturális és egyéb feltételek.

Anyag és módszerekFelmérésünket 2016 és 2017 tavaszán, telefonos interjún

alapuló, kérdőíves formában végeztük. Magyarország 19megyéjében 200 gimnáziumot kerestünk meg. Vizsgálatunksorán arra kerestük a választ, hogy az egyes iskolákbanhány darab, milyen méretű tornaterem áll a diákok rendel-kezésre, azok párhuzamosan hány osztály befogadására al-kalmasak és mikor épültek. Rákérdeztünk arra is, hogyrendelkezik-e a gimnázium saját uszodával, valamint hogymilyen délutáni sportfoglalkozásokat tartanak. Az adatokfeldolgozása EvaSys (VSL Inc., Hungary; http://www.vsl.hu)programmal történt.

EredményekAz iskolák és ezzel együtt a tornatermek építésének idő-

pontjai széles skálán helyezkednek el, 1530 és 2005 között.A tanulói létszám is tág határok, 150-1200 fő között mozog.19 létesítmény nem, 67% egy, 18,8% két tornateremmel ren-delkezik. A tornatermek nagysága változó, míg egyes isko-lákban csak 25 m2-es, mások akár 2295 m2-es termet ismagukénakmondhatnak. A legtöbb esetben 1 vagy 2 osztályszámára van lehetőség sportfoglalkozást tartani. Délutánisportfoglalkozás az intézmények 87%-ában van, melyek kö-zött éppúgy megtalálható a kosárlabda, mint a vívás, vagy alabdarúgás. A megkérdezett gimnáziumok közül csak 11rendelkezik saját uszodával.

KövetkeztetésekTekintettel arra, hogy korábbi kutatások arra figyelmez-

tetnek, hogy a kamaszkorú magyar fiatalok keveset mozog-nak, rendkívül fontos az iskolai időben a fizikai aktivitásraösztönző lehetőségek biztosítása. Felmérésünk rámutatarra, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra meglétébennagy különbségek vannak, de a vizsgálatba bevont intézmé-nyek döntő többsége törekszik a délutáni sportfoglalkozá-sok terén a lehetőségek biztosítására. Kulcsszavak: fiatalok, sport, gimnázium, tornaterem

A prezentációt az EFOP-3.6.2-16-2017-0003 számú pro-jekt támogatta.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


14 éves kézilabdás leányok aerob-anaerobenergiaellátó rendszerének vizsgálata

Tánczos Bettina, Györe István, Petridis Leonidas, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésVizsgálatunk célja a Magyar Kézilabda Szövetség által ki-

választott 14 éves, leány kézilabda játékosok Wingate tesztés spiroergometriás eredményeinek összehasonlítása azanaerob erőkifejtés mértéke alapján.

Anyag és módszerekKutatásunk során 57 leány kézilabda játékost (14,2±0,5

év; 171,3±5,7 cm; 61,8±7,1 kg) vizsgáltunk. Az anaerob tel-jesítőképességet Wingate teszttel, a kardiorespiratorikus ál-lóképességet spiroergometriás eljárással mértük. A Wingatetesztet Monark Ergomedic 894E típusú kerékpár ergométe-ren végeztük. A sportolóknak 30 másodpercig kellett maxi-mális intenzitással kerékpározniuk a testtömegük 7,5%-ánakmegfelelő fékező súllyal. A terhelést követő 2. percben mértüka vértejsav koncentrációt (La). A spiroergometriás terhelésekWoodway futószalagon történtek, percenként növekvő inten-zitással. A spiroergometriás paramétereket Vmax típusú ké-szülékkel mértük. A játékosokat a Wingate teszten elértanaerob erőkifejtésük mértéke alapján (La) 4 csoportba osz-tottuk: I. csoport: La<8 mmol/l, II. csoport: La 8-10 mmol/l,III. csoport: La 10-12 mmol/l, IV. csoport: La>12 mmol/l. Azegyes csoportok vizsgálati eredményeinek összehasonlításáraANOVA, a post-hoc analízisre Tukey-tesztet alkalmaztunk,p<0,05 szignifikancia szinttel.

EredményekA testmagasságban és a testtömegben nem volt szignifikáns

különbség a csoportok között. A Wingate teszt alatt elért cso-portonkénti csúcsteljesítmények (I.: 653,9±133,3; II.:726,6±66,5; III.: 728,9±66,5; IV.: 736,5±51,4 watt) közöttnem találtunk szignifikáns különbséget. A csoportonkénti át-lagteljesítmények (417,7±62,5; 457,0±44,1; 442,5±43,0;449,8±43,9 watt) között sem volt szignifikáns különbség, bára legalacsonyabb értékeket az I. csoport esetében mértük. Ateszt alatti átlag fordulatszám mind a 4 csoportban szignifi-kánsan különbözött egymástól (I.: 94,8±5,8; II.: 101,1±6,0;III.: 105,3±5,9; IV.: 110,7±4,4 fordulat/perc). A szignifikánskülönbségek az első 15 másodpercben voltak megfigyelhetők,míg 20-30 másodperc között már nem volt különbség a cso-portok között. A spiroergometria vizsgálaton elért maximáliseredményeket összehasonlítva a III. és a IV. csoport közöttnem találtunk szignifikáns különbségeket. A IV. csoport szig-nifikánsan magasabb La koncentrációt (IV.: 10,7±1,4; I.: 7,9;II.: 9,1 mmol/l), pulzusszámot (IV.: 199±6; I.: 189±7; II.:192±7 ütés/perc), és terhelési időt (IV.: 543±35; I.: 501±36;II.: 498±41 másodperc) ért el az I. és a II. csoporthoz képest.A VE, VO2 és VCO2 maximális értékeiben a csoportok közöttnem volt szignifikáns különbség.

KövetkeztetésekA Wingate teszten jelentős anaerob erőkifejtést mutató IV.

csoport (La>12 mmol/l) a spiroergometriai vizsgálat sorána jobb futási időt magasabb anaerob igénybevétellel és pul-zusszámmal érte el, ugyanakkor a legmagasabb átlag for-dulattal teljesítette az anaerob tesztet. A jobb teljesítménymögött feltételezhetően a jobb tejsavtűrő képesség áll. AWingate teszt során elért vértejsav koncentráció a fordulat-számmal van összefüggésben. Kulcsszavak: Wingate teszt, tejsav, kézilabda

Testösszetétel-elemzés és teljesítménydiagnosz-tika jelentősége az elit női kézilabdában

Tóth Eliza Eszter, Ihász Ferenc, Kósa Lili, Gabnai Sándor Gergely, Nagyváradi KatalinEötvös Loránd Tudományegyetem, Savaria Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA különböző sportágak teljesítményszerkezete megköve-

teli, hogy az adott sportágat űző megfelelő alkati sajátosság-gal, jól edzett kardiovaszkuláris rendszerrel és technikaitaktikai intelligenciával rendelkezzen. Különösen fontos amozgások (futás, ugrás, dobás, irányváltoztatás) jól koordi-nált kivitelezése, ugyanis a játék során fellépő változó inten-zitást csak magas szintű kardiorespiratorikus teljesít-ménnyel, gyors adaptációval lehet megfelelően végrehajtani.A különféle sportágak sajátos terhelésprofillal bírnak,amelynek figyelembevétele a vizsgálatok során elengedhe-tetlen. Célunk megvizsgálni a női kézilabda világában jeles-kedő hazai és nemzetközi élsportolók testösszetételét ésteljesítmény-élettani mutatóinak különbségeit játékos posz-tok szerint.

Anyag és módszerekA vizsgálatok az AUDI ETO KC magyar (nm=14) és

(nk=14) külföldi játékosainak (nössz=28) bevonásával tör-téntek 2012 és 2015 között, a felkészülési időszak előtt,ugyanazon protokoll alkalmazásával a Széchenyi IstvánEgyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Laboratóriumá-ban. A testösszetételt „Inbody 720” típusú bioimpedanciaelvén működő műszerrel, a kardiorespiratorikus teljesít-ményt „Marquette 2000” futószalag ergométeren mértük. Azadatok elemzésekor a terhelés csúcsán rögzített értékeketvettük figyelembe és hasonlítottuk össze Statistica for Win-dows programcsomaggal. A posztok közötti különbségeketRepeated ANOVA, Post Hoc, Tukey HSD módszerével ele-meztük, a véletlen hiba p<0,05 szintjén.

EredményekAz öt csoport (irányító (n=4), átlövő (n=8), szélső (n=7),

beálló (n=4), kapus (n=5)) légzési és keringési rendszerétjellemző mutatók között nem találtunk szignifikáns különb-séget. Az átlag körüli relatív szórás mind a testösszetételi,mind a kardirespiratorikus mutatóknál jelentős. A legopti-málisabb zsír (F%) és izom (M%) aránnyal a szélső játéko-sok rendelkeznek, valamint az átlövők és a kapusoktestmagasság (TTM) és testtömeg (TTS) átlagai közel azo-nosak. A posztok között mind a két testösszetételi mutató-nál, valamint a testmagasság és a testtömeg átlagok közöttszignifikáns a különbség (p<0,05). Figyelemre méltó a ma-gyar (8,49±1,23) és külföldi (9,87±1,60) játékosok futósza-lagon töltött ideje (p<0,05), valamint abszolút aerobkapacitás átlagai (VO2m=2,77±0,51; VO2k=3,13±0,50) kö-zötti különbség.

KövetkeztetésekA posztonkénti elemzés jelentősége legalább annyira fon-

tos, mint a rájuk épített taktikai elemek hatékony alkalma-zása. Ez növeli a csapat hatékonyságát és a teher viszony-lagos megoszlását, illetve a taktikai elemek színesebb alkal-mazását.Kulcsszavak: csapatsport, testösszetétel, teljesítmény, lég-zési és keringési rendszer

Magyar Sporttudom


72. szám • 2017/4


Az erőfejlesztésben alkalmazott instabil súlyokhatása a vázizomzat elektromos aktivitására

Uhlár Ádám, Katona PéterTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected], [email protected]

BevezetésNapjainkban az élsport, szabadidősport minden szintjén

nagy népszerűségnek örvendenek a különböző erőfejlesztőeljárások. Az alkalmazott alternatív erőfejlesztő eszközökszáma rohamosan terjed. Ma már számos helyen alkalmaz-zák az instabil súlyokkal végrehajtott súlyemelő gyakorla-tokat is. Azonban az egyre növekvő népszerűség ellenére,ezeknek a gyakorlatoknak a vázizomzatra gyakorolt hatásatudományos szempontból kevésbé vizsgált.

Anyag és módszerekAz instabil súlyokkal végrehajtott erőfejlesztő gyakorla-

toknak a vázizomzat elektromos aktivitására kifejtett hatá-sát elektromiográf (EMG) segítségével vizsgáltuk meg. Avizsgálatokban a TE egészséges, férfi, sportoló hallgatói vet-tek részt (n=12). Az instabil súlyok által kiváltott elektro-mos aktivitásokat súlytárcsák által kiváltott elektromosaktivitásokhoz viszonyítottuk. A megemelt teher nagyságamindkét típusú súlyzós összeállításban 36 kg volt. A jelenesetben az instabil súlyt teherláncok biztosították, a kont-roll súlyt pedig hagyományos kerek súlytárcsák. A vizsgálatiszemélyek (vsz) standard bemelegítést követően végrehaj-tottak 3-3 db lökést a súlytárcsával, majd a láncokkal is. Akiváltott elektromos aktivitásokat a vsz testére erősítettEMG készülékkel 12 izom esetében detektáltuk. A kapottEMG jelekből integrált középértéket számoltunk, majd ösz-szehasonlítottuk a két különböző súly esetében mért érté-keket egymással.

EredményekSzignifikánsan nagyobb különbségeket találtunk az izom-

csoportok aktivitásának vizsgálatakor a láncos (L) végrehaj-tás során a tárcsás (T) végrehajtáshoz képest az alábbiizmokban: jobb oldali ferde hasizomban (J_FH_L96,69±39,38 vs. J_FH_T 69,66±39,74 μV, p=0,0074), balegyenes hasizomban (B_EH_L 48,39±19,62 vs. B_EH_T29,41±16,63 μV, p=0,0035), jobb nagy mellizomban(J_NM_L 25,87±8,56 vs. J_NM_T 22,22±9,51, p=0,0129),bal nagy mellizomban (B_NM_L 27,54±9,69 vs. B_NM_T21,43±8,31 μV, p=0,0103), bal oldali gerincfeszítő izomban(B_TH_L 89,68±43,00 vs. B_TH_T 66,17±36,17 μV,p=0,0271), a jobb egyenes hasizomban (p=0,0028), a jobboldali delta izom hátulsó részében (p=0,0413), végezetül abal deltaizom elülső részében (p=0,0597).

MegbeszélésAz egyes izmokban mért izomaktivitás szignifikánsan ma-

gasabb volt tizenkét izomból nyolcnál, a láncos végrehajtás-kor a tárcsás végrehajtáshoz képest. Fontos kiemelni, hogya stabilitásért felelős törzsizmok a láncos végrehajtás soránjóval aktívabban dolgoztak, melyre véleményünk szerint asúly folyamatosan változó súlyponti helyzete miatt volt szük-ség. A láncos végrehajtások alkalmával mért magasabbEMG jelekből következtethetünk a váltakozó izomfeszülé-sekre épülő erőfejlesztő módszer alkalmazásán belül, a lán-cos edzések magasabb hatékonyságára. A láncos súlyokalkalmazásával a gyakorlat során a mozgást létrehozó izom-zat mellett, a törzs izomzat is erőteljesebben terhelődik, ígyezek erősítését kiemelten szolgálja ez a fajta kivitelezés. Kulcsszavak: instabil súly, súlyemelés, EMG, vázizomzat,erőfejlesztés

A cselgáncs világbajnokság igazságosság-elméletei (versenyzők, sorsolás és

lebonyolítás szempontjai alapján) – a 2017-es budapesti cselgáncs világbajnokság esettanulmánya

Zimányi Róbert G., Géczi GáborTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA cselgáncs világesemények, kiemelten a cselgáncs világ-

bajnokságok a nagyobb sportesemények közé tartoznak.Ahogy az élet bármely területén, úgy a sportban is törek-szünk az igazságosságra. Hogyan lehet igazságos a résztvevőversenyzők névsora? Miként beszélhetünk igazságos sorso-lásról? Mitől igazságos egy lebonyolítási rendszer? Hogyanszülethet igazságos végeredmény egy sportrendezvényen?Mindehhez elsőként tisztáznunk kell az adott sportrendez-vény téloszát.

Anyag és módszerekA tanulmány bemutatja az eseménnyel kapcsolatban fel-

merülő igazságosság-elméleteket: az evolucionista felfogás-tól kezdve, többek között Arisztotelész, Bentham igazsá-gosság-elméletén át a meritokráciáig, az egalitarianizmusigés a pozitív diszkriminációig. A tanulmányban bemutatottigazságosság-elméletek alapján el kell dönteni, mely igazsá-gosság-elméletet kövessük az adott sporteseménnyel kap-csolatban és miért. A tanulmányban vizsgált sporteseménya 2017-es budapesti rendezésű cselgáncs világbajnokság,amely világesemény részvételével, sorsolásával és lebonyo-lításával kapcsolatos igazságosságot elemezzük, amelyneka rendezvény téloszával is összhangban kell állnia. A tanul-mány az irodalom-feldolgozás mellett a Magyar Judo Szö-vetséggel készített interjún is alapszik.

EredményekA kutatás során megállapíthatjuk, hogy több igazságos-

ság-elmélet is megjelenik, többek között a meritokrácia, azegalitarianizmus és a pozitív diszkrimináció – azonbanegyik igazságosság-elmélet sem tud egyedüliként tökéletesenmegvalósulni és egyértelműen érvényesülve uralkodóváválni a cselgáncs világbajnokság versenyzőivel, sorsolásávalés lebonyolításával kapcsolatban.

KövetkeztetésekÖsszességében elmondhatjuk, egy sportesemény téloszá-

nak mindenképpen meg kell felelni, valamint bármely ver-seny résztvevőinek névsora, maga a sorsolás és a lebo-nyolítás is lehet igazságos, csak attól függ, melyik igazságos-ság-elméletet alkalmazzuk. Melyik a legindokoltabb adottesetben és miért? Az esettanulmány igazolja azt is, hogyvannak kizáró igazságosság-elméletek a 2017-es cselgáncsvilágbajnokság kapcsán, amelyek nem felelnek meg a télosz-nak, ilyen például Rawls igazságosság-elmélete vagy a hen-dikep kérdésköre. A versenysportra alapból is jellemzően,nagyrészt meritokratikus a 2017-es cselgáncs világbajnok-ságon induló versenyzők névsora, de sok esetben egalitari-ánus is a rendszer, utóbbi a sorsolás és lebonyolításelemeire igaz kiváltképp. A téma továbbgondolásaként vizs-gálni lehet más sportesemények, más küzdősportágak ver-senyeinek igazságosságát is.Kulcsszavak: cselgáncs, télosz, igazságosság, meritokrácia,egalitarianizmus

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 72. sz

ám • 20

17/4


Megvásárolható és megrendelhetô:Magyar Sporttudományi Társaság1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.E-mail: [email protected]

Megvásárolható és megrendelhetô:Magyar Sporttudományi Társaság1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.E-mail: [email protected]

Fiatal Sporttudósok V. Országos Konferenciája - MSTTmstt.hu/wp-content/uploads/MSTT-Szemle-2017_4-vegleges.pdfMagyar Sporttudományi Szemle Hungarian Review of Sport Science 18.

Documents