XV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSmstt.hu/wp-content/uploads/2018/05/MSTT-Szemle-2018-3...3Köz pon ti S r sk l a egy ü ,Bud 16.30 Kapus helyett mezőnyjátékos szerepeltetése

19. évfolyam l 75. szám l 2018/3

Sporttudományaz egészség

és a teljesítményszolgálatában

l

A sporttudomány2018-ban

Magyarországon

l

TóvendéglőSzombathely,

2018. május 30 – június 1.

Fô támogató:

XV. ORSZÁGOSSPORTTUDOMÁNYI

KONGRESSZUS

Program és elôadás-kivonatok

Magyar Sporttudományi SzemleHungarian Review of Sport Science19. évfolyam 75. szám – 2018/3Megjelenik negyedévenként

FôszerkesztôEditor-in-Chief

Bartusné Szmodis MártaAlapító szerkesztôFounding editorMónus AndrásFelelôs szerkesztôEditor-in-ChargeSzôts GáborSzerkesztô

EditorBendiner Nóra

Tanácsadó testü� letAdvisory BoardApor Péter (elnök)Ács PongrácBánhidi MiklósDóczi TamásFarkas AnnaFelszeghy Klára

Gáldiné Gál AndreaGombocz JánosHédi CsabaIhász Ferenc

Keresztesi KatalinMónus AndrásPavlik GáborPucsok JózsefRadák Zsolt

Rétsági ErzsébetSterbenz TamásSzabó S. AndrásSzabó TamásTihanyi JózsefVajda Ildikó

Mûszaki szerkesztôCzetô Zsolt

Kiadja aMagyar Sporttudományi Társaság

Published by theHungarian Society of Sport Science

ElnökPresidentTóth Miklós

Tiszteletbeli elnökökHonorary PresidentsNádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSzerkesztôségEditorial Office

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

E-mail: [email protected]: www.sporttudomany.hu

Hirdetésfelvétela szerkesztôség címén

Advertisingin the Editorial Office

Nyomdai munkálatokCZEDE Kft.

ISSN 1586-5428

Fő támogató

Támogatók

Kiállítók

Szombathely Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatal

„SPORTTUDOMÁNY AZ EGÉSZSÉGÉS A TELJESÍTMÉNY SZOLGÁLATÁBAN”

XV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI

KONGRESSZUS

Program és előadás-kivonatok

A kongresszus helyszíne:Tóvendéglő

9700 Szombathely, Rumi Rajki sétány 1.

A kongresszus rendezője:Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

Magyar Sporttudom

ányi Szemle • 19. évfolyam

75. szám • 2018/3

3Program • XV. Országos Sporttudományi Kongresszus

Fővédnökök

Dr. Szabó Tündeaz Emberi Erőforrások Minisztériuma

Sportért Felelős Államtitkárság államtitkára

Dr. Puskás TivadarSzombathely Megyei Jogú Város

polgármestere

Védnök

Prof. Dr. Paavo Komia Testnevelési Egyetem tiszteletbeli doktora

Jyväskylä, Finnország

A kongresszus támogatói

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Sportért Felelős ÁllamtitkárságSzombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Coca-Cola Magyarország Kft.Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia

Tudományos Bizottság

Tóth Miklós elnökH. Ekler Judit Ihász FerencPolgár Tibor

Szmodis MártaSzőts Gábor

Szervező Bizottság

Tóth Miklós elnök Szőts Gábor társelnök

Bendiner NóraBíróné Ilics Katalin

Gál LászlóHurtik Péter

Kiss-Geosits BeatrixKoltai MiklósLaki Ádám

Nagyváradi KatalinNémethné Tóth Orsolya

Suskovics CsillaSzegnerné Dancs Henriett

Szmodis Márta

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3

4 Program • XV. Országos Sporttudományi Kongresszus

Védnöki köszöntő

A Magyar Sporttudományi Társaság tiszteletbeli tagjaként szeretettelüdvözlöm a Társaság Szombathelyen megrendezendő XV. OrszágosSporttudományi Kongresszusát és annak résztvevőit.

Örömmel teszek eleget annak a felkérésnek, amivel megtiszteltek aszervezők, hogy én legyek ennek a nagyszabású tudományos rendez-vénynek a védnöke.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal látogattam el Magyar-országra, és éppen egyik látogatásom alkalmával született meg az a gon-dolat, ami számomra is, és a nemzetközi sporttudomány számára isaz egyik meghatározó pillanat volt, hiszen itt született meg az EuropeanCollege of Sport Science (ECSS), az Európai Sporttudományi Kollé-gium megalapításának gondolata.

Azóta sikertörténetté nőtte ki magát ez az elhatározás, hiszen idénimmár 22. alkalommal fognak összegyűlni Dub linban a sporttudomá-nyos világ jeles képviselői, és nyugodtan kijelenthetem, hogy ennek akezdeményezésnek méltó gyermeke a Magyar Sporttudományi Társa-ság is.

Szeretettel kívánok sok sikert magyar barátaimnak!

Prof. Paavo Komi

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


(Forrás: tf.hu)

Prof. Paavo Komi a Magyar Sporttudományi Társaság tiszteletbeli tagja, a Testnevelési Egyetem dísz-doktora. Kiemelkedő nemzetközi tudományos és közéleti tevékenységéért, valamint a magyar sporttudo-mányért, azon belül is a Testnevelési Egyetemen végzett áldozatos, tudományos munkájáért ez éváprilisában vette át a Pro Universitate-díjat prof. dr. h.c. Mocsai Lajos rektor Úrtól.

Paavo Komi finnországi tanulmányai után, az USA-ban szerzett PhD fokozatot. Az anatómia és a kine-ziológia egyetemi tanára, és a biomechanika professzora Finnországban, az USA-ban, Dániában, Német-országban és Svájcban.

Összesen hét egyetem tiszteletbeli doktora, ezek közül elsőként, 1992-ben a Magyar Testnevelési Egye-temé. Több mint 10 nemzetközi kitüntetés birtokosa, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai ér-mének kitüntetettje (2001). Az Európai Sporttudományi Társaság védnöke (2010). Számos nemzetközikongresszus szervezője és elnöke.

A Szombathelyen megrendezendő XV. Országos Sporttudományi Kongresszus alkalmával vállalt véd-nöki szerepevállalása megtisztelő számunkra.

Program

Plenáris ülés 2018. május 30. (szerda)

Tóvendéglő, I. emeleti konferenciaterem9700 Szombathely, Rumi Rajki sétány 1.

10.00 Regisztráció

12.00 Megnyitó ünnepségKöszöntések: Prof. Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke

Dr. Puskás Tivadar, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestereDr. Gál László Prof. Emeritus, Eötvös Loránd TudományegyetemPedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet,a Berzsenyi Dániel Főiskola korábbi főigazgatója

Üléselnökök: Tóth Miklós, Stocker Miklós, Ács Pongrác

12.20 Hosszú távú sportsérülések megelőzése a magyar sportbanSzabó TündeEmberi Erőforrások MinisztériumaSportért Felelős Államtitkárság, Budapest Testnevelési Egyetem, Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest

12.40 Újkori sportfejlesztések Szombathelyen Puskás TivadarSzombathelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Szombathely

12.50 In-season monitoring of Elite College Athletes – What do we gain? Finn, Kevin J. FACSM, Department of Nutrition and Kinesiology, University of Central Missouri, Warrensburg MO, USA

13.15 Perception, reality, and the adoption of business analytics: Evidence from North American professional sport organizationsTroilo, Mike Collins College of Business, The University of Tulsa, USA

13.40 Kávészünet

14.00 A sportszektor gazdaságdinamizáló hatásaStocker Miklós, Boda GyörgyBudapesti Corvinus Egyetem, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest

14.15 Kihívások és változások a testnevelés szakmódszertan oktatásábanH. Ekler JuditEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


14.30 Code of Good Governance for Polish Sport Associations and The Academy of Sport Management. Tools for professionalization of sport in PolandBotwina, Grzegorz University of Warsaw, Faculty of Management, Poland

14.55 “Csak okosan!”- avagy az okos órák felhasználási lehetőségei az egészséges életmód kialakításában (EFOP 3.6.1. Intelligens szakosodás a felsőoktatásban kutatási program bemutatása)Polgár Tibor, Biróné Ilics Katalin, Nagyváradi Katalin, Scheidné Nagy Tóth ErikaEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet, Szombathely

15.10 A középiskolai testnevelés kezdetei a polgári MagyarországonSzabó LajosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

15.30 Kávészünet

Szekcióülések2018. május 30. (szerda)

Tóvendéglő, I. emeleti konferenciaterem9700 Szombathely, Rumi Rajki sétány 1.

Célkeresztben a kézilabdaÜléselnökök: Mocsai Lajos, Györfi János

16.00 Mentális képzés a kézilabdában Györfi János Magyar Kézilabda Szövetség, BudapestTestnevelési Egyetem, Budapest

16.15 Kézilabda utánpótlás sportpszichológiai felkészítése a KSI Kézilabda AkadémiánLénárt Ágota1, Ökrös Csaba2, Szabóné Balogh Judit3

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest2Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszék, Budapest3Központi Sportiskola Sportegyesülete, Budapest

16.30 Kapus helyett mezőnyjátékos szerepeltetése támadásban,elemzés a 2017-es férfi kézilabda vb “C” csoportjának mérkőzései alapjánMarczinka ZoltánMagyar Kézilabda Szövetség, Budapest

16.45 A férfi kézilabda Bajnokok Ligájában tapasztalt szakmai változások tendenciái az elmúlt évek FINAL 4 mérkőzései alapjánÖkrös CsabaTestnevelési Egyetem Sportjáték Tanszék, Budapest

17.00 Elit kézilabda játékosok élettani paramétereinek jellemzése a terhelés függvényébenIhász Ferenc, Polgár Tibor, Nagyváradi Katalin, Kéri Péter, Laki Ádám, Gangl Judit, Schulteisz Nikolett Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar,Sporttudományi Intézet, Szombathely

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


17.15 Eltérő edzésterhelésre adott vegetatív válasz ötnapos edzőtábor alatt – pilot studyMóra Ákos1, Bosnyák Edit2, Elek László3, Betlehem József1, Szmodis Márta2, Ács Pongrác1, Tóth Miklós1, Oláh András1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest3Veszprémi Építők Kézilabda Club, Veszprém

17.30 Sportolói megküzdési stratégiák vizsgálata utánpótláskorúkézilabdázók körébenOrbán Kornélia, Almási Dóra, Csányi Alexandra, Balázs Kinga, Hocza ÁgnesSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

17.45 A serdülő és felnőtt női kézilabda válogatott testösszetételeTróznai Zsófia1, Pápai Júlia1, Utczás Katinka1, Négele Zalán2, Nyakas Csaba3,Juhász István4, Szabó Tamás1

1Testnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

2Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár3Testnevelési Egyetem, Budapest4Magyar Kézilabda Szövetség, Budapest

18.00 A pedálerő, a fordulatszám és a teljesítmény vizsgálata utánpótláskorúfiú kézilabdázóknál Wingate teszt soránTánczos Bettina, Györe István, Petridis Leonidas, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest

18.15 Felnőtt élsportoló kézilabdázók testösszetételbeli sajátosságainak vizsgálataSziráki Zsófia Sport és Vitalitás Kft., Budapest

19.00 Közgyűlés (I. emeleti konferenciaterem)

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Társadalomtudományi szekcióTóvendéglő, földszinti konferenciaterem9700 Szombathely, Rumi Rajki sétány 1.

SportpszichológiaÜléselnökök: Lénárt Ágota, Honfi László

16.00 Sportolói motiváció vizsgálata utánpótláskorú kézilabdázók körébenAlmási Dóra, Orbán Kornélia, Csányi Alexandra, Balázs Kinga, Hocza ÁgnesSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

16.15 Konfliktuskezelési mintázatok elemzése kézilabda játékvezetők körébenTörök Lilla1,2, Boda-Ujlaky Judit1, Lénárt Ágota1

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék, Pécs

16.30 Magyar sportmotivációs vizsgálatok összefoglaló elemzése a 2000-esévektől napjainkigTóth Enikő, Laki Ádám, Nagyváradi Katalin, Polgár Tibor, H. Ekler Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar,Sporttudományi Intézet, Szombathely

16.45 A sakkozás hatása a pszichés immunitásra (reziliencia)Medvegy Zoltán1, Mihalovits Máté2, Zabos Imre3, Markos Valéria3, Varga Klára1

Major Zsuzsanna4, Medvegy Mihály3, Sterbenz Tamás1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest3Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa4Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

17.00 Sport-elköteleződés típusok és pszichológiai skálák összefüggései serdülő sportolók körébenBerki Tamás1, Pikó Bettina2

1Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged

17.15 Hamis pozitív és negatív pillanatnyi pszichés állapot visszajelzés hatása a fizikai teljesítményreBoda-Ujlaky Judit, Török Lilla, Leszkovszki Flóra Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

17.30 A reaktív stressz tolerancia motoros képességekre gyakorolt hatásánakvideó-mozgás elemzéssel támogatott vizsgálata kézilabda játékosok körébenKiss Brigitta, Münnich ÁkosDebreceni Egyetem Bölcsészettudományi KarPszichológiai Intézet, Debrecen

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


17.45 Sportolók agresszió szintjének alapkutatása RosenbergÖnértékelési Skálával – magyar és orosz iskoláskorúsportolók összehasonlító vizsgálataKopkáné Plachy Judit1, Rucska Andrea2, Olga Kolomietc3, Nadezdha Petruskina4, Kiss-Tóth Emőke5

1,2,5Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc3,4 The Ural State University, Chelyabinsk, Orosz Föderáció

18.00 A Flow Állapot Kérdőív tesztelése rekreációs célból szörfözők körébenNagy Kinga1, Bánhidi Miklós2, Kovács Eszter3, Szemes Ágnes4, Tóth László4

1Testnevelési Egyetem Rekreáció Tanszék, Budapest2Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi KarSporttudományi Tanszék, Győr

3Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest4Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

18.15 Edző-sportoló kapcsolat vizsgálata egy magyar és egy határon túli labdarúgó akadémia keretein belülKiss Zoltán1, Csáki István1, 2, Bognár József3

1Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút2Testnevelési Egyetem, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger

19.00 Közgyűlés (I. emeleti konferenciaterem)

A plenáris ülés és közgyűlés együttes résztvevői POLAR ajándékban részesülnek a POLAR termékek magyarországi forgalmazója,a POLAR Hungary FitExport Kft. felajánlásával!

20.00 Fogadás a Tóvendéglőben

a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia támogatásával

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Szekcióülések2018. május 31. (csütörtök)

Tóvendéglő, Szombathely, Rumi Rajki sétány 1.


09.00 Szekcióülések

Társadalomtudományi szekcióFöldszinti konferenciaterem

Sportgazdaság Üléselnökök: András Krisztina, Sterbenz Tamás, Ács Pongrác

09.00 Közép-kelet-európai futóverseny körképAndrás Krisztina, Havran Zsolt, Kajos Attila, Kozma Miklós, Kynsburg Zoltán, Máté Tünde, Szabó ÁgnesBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar,Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Budapest

09.15 A Phjongcshangi Téli Olimpiai Játékok sportgazdasági megközelítésbenBorbély Attila, Bácsné Bába Éva, Müller Anetta Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen

09.30 Az európai labdarúgó piac átigazolási sajátosságaiFűrész Diána IvettPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

09.45 A finanszírozási környezet változásának hatása a felsőoktatáshozkapcsolódó sportszervezetekreGősi ZsuzsannaTestnevelési Egyetem, Budapest

10.00 A puha költségvetési korlát értelmezése a nyugat-európai és a közép-kelet-európai hivatásos labdarúgásbanHavran Zsolt, András KrisztinaBudapesti Corvinus Egyetem, Budapest

10.15 Hatással van-e az alapszakasz kiegyensúlyozottsága a végeredményre?Kehl Dániel1, Fűrész Diána Ivett2

1Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

10.30 Önkéntes program a FINA világbajnokságon: Társadalomtudományi elméletek szerepe a tervezésben és eredményei a lebonyolításbanPerényi SzilviaTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, Budapest

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


10.45 Hogyan ösztönözzük az edzőt?Sterbenz Tamás1, Gulyás Erika1, Csurilla Gergely1, Paár Dávid2

1Testnevelési Egyetem Sportgazdaságtani és DöntéstudományiKutató Központ, Budapest

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

11.15 Kávészünet

SportszociológiaÜléselnökök: Gál Andrea, Farkas Péter

11.30 A fair play transzdiszciplináris megközelítéseFarkas Péter, Vermes Katalin Testnevelési Egyetem, Budapest

11.45 Női részvétel a sportági szakszövetségek versenyrendszereibenFodor Anett1, Bukta Zsuzsanna2

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

12.00 Empirikus kutatás a budapesti szolgálati hellyel rendelkező rendészetiállomány körében, az úszótudás és vízből-mentési ismeretek vonatkozásában, valamint a pályaalkalmasság és kiválasztás összefüggéseiMácsár Gábor Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger

12.15 Parasport-attitűdök MagyarországonAnti ZsuzsannaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai ésPszichológiai Kar, Budapest

12.30 Preventív és fittségi célú személyi edzés újszerű megközelítéseTánczos Zoltán1, Bognár József2

1Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

12.45 Nemi egyenlőtlenségek a sportvezetésben – hazai és európai helyzetkép Gál Andrea, Földesiné Szabó GyöngyiTestnevelési Egyetem, Budapest

13.00 Három generáció tevékenység- és értékrendszerének jellemzői a fizikai aktivitás tükrébenHerpainé Lakó Judit, Boda Eszter, Varga Attila, Váczi PéterEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


13.15 A sportolási szokások intézményi háttere hazai és határon túli kisebbségi magyar egyetemeken/főiskolákonMoravecz Marianna1,2, Rábai Dávid1, Kovács Klára1, Bácsné Bába Éva1,Lenténé Puskás Andrea1

1Debreceni Egyetem, Debrecen, 2Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza

13.30 Ebédfogadás Tóvendéglő éttermében

Sporttörténet - SportjogÜléselnökök: Szabó Lajos, Szalay Piroska

14.15 A testnevelés oktatás fejlődése a népiskolákban (1868-1944)Zombory István GyörgyMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

14.30 Magyar-lengyel sportkapcsolatok a XX. századi labdarúgásbanSzalai ZsoltMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

14.45 A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáiKucsera SándorMagyar Olimpiai és Sportmúzeum, Nemzeti Sportközpontok, Budapest

15.00 Dr. Mező Ferenc első világháborús katonaéveiCsóti Gergely ÁkosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

15.15 A sportigazgatás kettős struktúrájának történeti fejlődése a jogi szabályozás tükrébenBalogh EditMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

15.30 Hajdú-Bihar megyei élsportolók az olimpiákonParádiné Kenéz TündeHajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet, Debrecen

15.45 A lovagkori testkultúraSzentgyörgyi ViolaMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

16.15 Kávészünet

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


SportturizmusÜléselnökök: Bánhidi Miklós, Laczkó Tamás

16.45 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági ésturisztikai hatásainak vizsgálataLaczkó Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

17.00 Nemzetközi sportrendezvények a szervező város lakosai szemszögéből A Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj – Székesfehérvár pilot kutatás eredményeinek bemutatásávalMáté TündeBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, BudapestSzéchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Budapest

17.15 Kalandparkok fogyasztóinak vizsgálata a motiváció és a szabadidő-eltöltés tükrébenBoda Eszter, Herpainé Lakó Judit, Váczi Péter, Varga AttilaEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet, Eger

17.30 Magyar-szerb euroregionális együttműködési lehetőségek a vízi turizmus fejlesztésében a Tisza dél-alföldi szakaszán Győri Ferenc, Horváth Alexandra, Domokos MihálySzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

17.45 A tanösvények jelentősége a rekreációbanFodor Éva, Révész LászlóEszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

18.00 A 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál turizmusra való hatásainak vizsgálataBánhidi Miklós1, Szalóki Richárd2, Dobay Beáta3

1Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr2Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs3Selye János Egyetem, Pedagógiai Kar, Komarno

18.15 Városi futóversenyek hatásai a helyi turizmusra és területfejlesztésreSipos-Onyestyák Nikoletta1, Czeglédi Orsolya2, Tóth Csaba3

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Universite de Lille/IRNIST, France3Debreceni Kilométerek Sportegyesület, Debrecen

20.30 Polgármesteri fogadás a Pannónia étteremben9700 Szombathely, Fő tér 29.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Természettudományi szekcióI. emeleti konferenciaterem

AlapkutatásÜléselnökök: Koller Ákos, Váczi Márk

09.00 Négy hetes napi futás-tréning a patkány szív-koszorúserek biomechanikai és funkcionális adaptációját hozza létreKoller Ákos1,4,5, Nádasy György2, Dörnyei Gabriella3, Szénási Annamária3,4,Szekeres Mária3,5

1Sportgenetikai és Sportgerontológiai Kutatócsoport,Természettudományi Intézet,Testnevelési Egyetem, Budapest

2Élettani Intézet Általános Orvostudományi Kar, Budapest3Morfológiai és Élettani Tanszék Egészségtudományi Kar, Budapest4Kórélettani Intézet Általános Orvostudományi Kar,Semmelweis Egyetem Budapest

5Department of Physiology, New York Medical College, Valhalla, NY, USA

09.15 Általános iskolai tanulók reakció sebessége, kézi szorító ereje és alsóvégtagi koordinációjaSzalay Piroska1, Bretz Károly1, Brindza Attila2 Kollman Ákos2, Nyakas Csaba1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest2Neumann János Egyetem, Kecskemét

09.30 A csontszerkezeti mutatók kapcsolata a nemi érettségi státusszal, az ösztrogén-szinttel és a fizikai aktivitás mértékével serdülőleányoknálZsákai Annamária, Fehér Virág Piroska, Annár Dorina, Bodzsár ÉvaEötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Budapest

09.45 Térdízületet stabilizáló izmok erejének és aktivitásának szerepeunilaterális felugrásnál és leérkezésnélVáczi Márk, Nyisztorné Mayer Petra, Vass Lívia, Vadász Kitty,Pozsgay Miklós, Sebesi Balázs, Meszler Balázs, Atlasz TamásPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

10.00 Testmozgást kísérő kardiovaszkuláris változások patkány modellben vizsgálvaBörzsei Denise1, Szabó Renáta1, Veszelka Médea1, Kupai Krisztina1, Varga Csaba1, Juhász Béla2, Pósa Anikó1

1Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, Szeged

2Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Debrecen

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


10.15 Mellékvese által termelt szteroidok változása fizikai stresszhatására férfi sportolóknálCsöndör Éva1, Karvaly Gellért2, Ligetvári Roland1, Vásárhelyi Barna2,Komka Zsolt2,4, Farkas István5, Végh József 5, Szilágyi Gyöngyi3, Tóth Miklós Viktor3 Tóth Miklós1,2,4, Stromájer-Rácz Tímea1, Betlehem József1, Oláh András1, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Semmelweis Egyetem, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest4Testnevelési Egyetem, Budapest5Nemzetközi Oktatási Központ, Budapest

10.30 Mechanikai paraméterek és neurális aktivitás a quadriceps femorisizomban idős és fiatal embereknélHeckel Zoltán1, Farkas Szilárd2, Ambrus Míra3, Váczi Márk2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs3University of A Coruna, Faculty of Sciences of Sport andPhysical Education, Spanyolország

10.45 Fizikális terhelésre adott plazma endothelin-1 (ET-1) szint emelkedésmegtartott bal kamrai funkcióval magyar férfi sportolókbanLigetvári Roland1, Ács Pongrác1, Far Gabriella1, Farkas István5, Végh József5, Szilágyi Gyöngyi3, Csöndör Éva1, Komka Zsolt2,4, Szokodi István1, Tóth Miklós Viktor3, Tóth Miklós1,2,4, Stromájer-Rácz Tímea1,Betlehem József1, Oláh András1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Semmelweis Egyetem, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest4Testnevelési Egyetem, Budapest5Nemzetközi Oktatási Központ, Budapest

11.15 Kávészünet

SportorvoslásÜléselnökök: Szabó Tamás, Pavlik Gábor

11.30 A rendszeres fizikai aktivitás hatása az aerob kapacitásra és az életminőségre vesetranszplantált betegeknélTrájer Emese1, Tóth Szabolcs2, Protzner Anna1, Bosnyák Edit1, Szmodis Márta1, Komka Zsolt1, Török Szilárd2, Tóth Miklós1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest

11.45 Labdarúgók állapotfelmérése nyugalmi és terhelést követő vizeletvizsgálatokkalP. Szabó Gabriella1, Mizsei Orsolya2, Szabó Tamás3, V. Oláh Anna2

1Debreceni Egyetem Sportdiagnosztikai Életmód és Terápiás Központ, Debrecen2Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen3Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen

12.00 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarSportmedicina Tanszék: Az első évMintál Tibor, Gőcze KatalinPécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sportmedicina Tanszék, Pécs

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


12.15 Versenysportolók hirtelen haláleseteinek elemzéseMajor Zsuzsanna1, Medvegy Zoltán2, Simonyi Gábor3, Sterbenz Tamás2,Medvegy Mihály4

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza 2Testnevelési Egyetem, Budapest3Szent Imre Oktató Kórház, Budapest4Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa

12.30 Scapula dyskinesis és a vállfájdalom kapcsolata fej feletti dobó mozgásokat végző sportolóknálKáli-Lukács Éva1, Szabó Tamás1, Császár Gabriella1, Tóthné Steinhausz Viktória1, Mazzag Kitti2, Oláh András2, Betlehem József2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

12.45 A térdízületi stabilitás és mobilitás összefüggése utánpótláskorú ritmikus gimnasztikázó leányoknálKatona Péter, Polákovits RitaTestnevelési Egyetem Biomechanikai Tanszék, Budapest

13.00 Egy igazán izmos artrózisArthoffer Andrea, Rosanics PéterMarkusovszky Egyetemi Oktató Kórház TraumatológiaiOsztály, SzombathelyTanszék, Budapest

13.15 Élversenyző vívók alsó végtagi tengelyeltéréseinek vizsgálata, elemzése és korrekciója fizioterápiás módszerekkelMajor Petra1, Takács Dániel2, Veres-Balajti Ilona1

3Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék, Debrecen2Debreceni Labdarúgó Akadémia, Debrecen

13.30 Ebédfogadás Tóvendéglő éttermében

UtánpótlásnevelésÜléselnökök: Suskovics Csilla, Farkas Anna

14.15 Az O2 felvétel, az alveoláris gázcsere és a szívperctérfogat változása kerékpárergométeres terhelés soránGyöre István, Tánczos Bettina, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

14.30 Egy éves edzésmunka hatása fiatal kosárlabda játékosok testösszetételére,anaerob képességére és robbanékony erejérePetridis Leonidas, Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

14.45 Dél-dunántúli 8-16 éves labdarúgó fiúk testösszetételeSuskovics Csilla1, Tóth Gábor2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi Kar, Szombathely

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


15.00 Az agilitás és az állóképesség kapcsolata motoros pályatesztekkel utánpótláskorú labdarúgóknálSzeiler Bálint1, Gusztafik Ádám1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet, Szombathely

2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica

15.15 Izombalansz előfordulási gyakorisága és integratív fejlesztési lehetőségei utánpótláskorú úszóknálSzabó Dorottya, Lázár István, Váczi Márk, Mintál Tibor, Gőcze KatalinPécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarSportmedicina Tanszék, Pécs

15.30 Fiatal kosárlabdázók erő és teljesítmény adatainak értékelése pneumatikus lábtoló gép segítségévelPálinkás Gergely, Petridis Leonidas, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

15.45 Állóképességi mutatók vizsgálata magyar és szerbiai utánpótláskorú labdarúgóknálGusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, Szombathely

2University of Novi Sad, Hungarian Language TeacherTraining Faculty, Subotica, Serbia

16.00 Serdülők énképe a fizikai teljesítmény szintje szerintNégele Zalán¹,3, Tróznai Zsófia²,3, Pápai Júlia², Nyakas Csaba3,4

¹Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár 2Testnevelési Egyetem Teljesítmény-élettani Laboratórium, Budapest3Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest4Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, Eszterházy Károly Egyetem, Eger

16.15 Kávészünet

Iskolai testnevelés Üléselnökök: Rétsági Erzsébet, Farkas Judit, H. Ekler Judit

16.45 Implementáció és tanulói attitűdök a mindennapos tanórai testneveléssel kapcsolatbanFintor Gábor Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, Debrecen

17.00 Sajátos nevelési igényű gyermekek fittségi állapotaA NETFIT® adaptálása sajátos nevelési igényű gyermekekreKälbli Katalin1,2, Kaj Mónika1, Király Anita1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem, Pécs4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, BudapestM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


17.15 Evaluation of the reliability of the 8-Second Skipping with Hand Clapping Test in 5- and 6-year-old kindergarteners with the use of the retestmethod – methodological aspects and practical implicationsPodstawski, Robert Department of Physical Education and Sport, University of Warmia and Mazury in Olsztyn, Prawocheńskiego 7, 10-720 Olsztyn, Poland

17.30 Az egészségközpontú fittségi rendszer, a NETFIT® adaptálása értelmi fogyatékossággal és egyéb pszichés fejlődési zavarral élő tanulókraKirály Anita1,2, Kaj Mónika1,2, Kälbli Katalin1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest,2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs,3Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

AtLETyC project, Kettős karrierÜléselnökök: Farkas Judit, Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit

17.45 Az AtLETyC projekt eredményei a sportolók szakmai képzésének szolgálatábanFarkas Judit, Sterbenz Tamás, Sujit Chaudhuri, Kassay LiliTestnevelési Egyetem, Budapest

18.00 Projektpedagógia lehetőségei a szabadidős szakemberképzésbenKovács Katalin, Trzaskoma-Bicsérdy GabriellaTestnevelési Egyetem, Budapest

18.15 Európai Oktatási Tematika Outdoor Animátorok részére, az ELESAProjekt bemutatásaLacza Gyöngyvér1, Herman Smulders2

1Testnevelési Egyetem, Budapest2European Confederation of Outdoor Employers, Huldenberg, Belgium

18.30 Élet az akadémia után – fiatal labdarúgók utánkövetéses karriervizsgálataOláh Dávid1,2, Németh Szabolcs1, Vajda Ildikó1, Hegedüs Ferenc1, Bognár József3

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

18.45 Az Európai Vállalkozói Ismeretek keretrendszerének alkalmazása az AtLETyC projektbenChaudhuri Sujit, Kassay Lilli, Sterbenz Tamás, Farkas JuditTestnevelési Egyetem, Budapest

20.30 Polgármesteri fogadás a Pannónia étteremben9700 Szombathely, Fő tér 29.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Szekcióülések2018. június 1. (péntek)



08.30 Szekcióülések

Társadalomtudományi szekcióFöldszinti konferenciaterem

VersenysportÜléselnökök: Koltai Miklós, Győri Ferenc

08.30 A szorítóerő szerepe a tenisz specifikus motoros teljesítménybenDobos Károly Testnevelési Egyetem Küzdősport Tanszék, Budapest

08.45 Teljesítménnyel összefüggő fizikális és funkcionális paraméterekutánkövetése és gyakorlati aspektusai a futballbanKiss Gabriella1, Szabó Dorottya1, Nemes Vanda2, Gőcze Katalin1

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 1Sportmedicina Tanszék és 2Élettani Intézet, Pécs

09.00 Kardiovaszkuláris rendszer fejlesztése kajak-kenu versenyzőkben folyamatos pulzuskontroll segítségévelKósa Lili, Kéri Péter, Laki Ádám, Tóth Eliza Eszter, Ihász FerencEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSavaria Egyetemi Központ, Szombathely

09.15 Edzői szerepvállalások a csapatépítésbenNémeth ZsoltPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

09.30 A kenus sportág fejlesztési eredménye mérésekkel ellenőrizve Rausz-Szabó Attila Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési ésSporttudományi Intézet, Budapest

09.45 Az olimpiai eredményesség és a relatív életkor hatás kapcsolataNagy Máté, Juhász Gábor, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, Budapest

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Természettudományi szekcióI. emeleti konferenciaterem

Egészséges életmód – Mozgás = EgészségÜléselnökök: Szmodis Márta, Antal Emese

08.30 Mozgás=Egészség - Fizikai aktivitás Magyarországon 2014-2017„Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja”rizikókérdőíve alapjánSzőts Gábor1, Daiki Tennó2, †Kiss István3, Kékes Ede4, Barna István5, Tóth Miklós1, Szmodis Márta1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék, Budapest

3Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. sz. Belgyógyászati Klinika és Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg, Budapest

4Hypertonia Központ, Óbuda5Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi KarI. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest

08.45 Tények és korlátok – Sportolási szokások és attitűdök a TÉT Platform reprezentatív felméréseiben a magyar felnőtt lakosság, valamint 11-18 évesek körébenAntal Emese, Pilling RóbertTáplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület, Budapest

09.00 A táplálkozási tudás és a táplálkozási tudás változásának mérése szabadidő sportolók körében a General Nutrition KnowledgeQuestionnaire segítségével Kiss Anna1, Lakner Zoltán1, Ignits Dóra2, Katona Sára2, Fritz Péter2,3

1Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest2Scitec Kft., Budapest3Ferencvárosi Torna Club, Budapest

09.15 Általános iskolában dolgozó testnevelők és nem testnevelők állapotfelméréseUvacsek Martina, Török Lilla, Petrekanits Máté, Boda-Ujlaky JuditTestnevelési Egyetem, Budapest

09.30 A NETFIT® mérés eredményei a leghátrányosabb helyzetű Ormánság iskoláiban – összehasonlító elemzésSoós Rita1, Gyebrovszki Ádám2, Wilhelm Márta3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai és Sportbiológia Doktori Iskola, Pécs

3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

09.45 Tanulási- és motoros képességek az iskolaérettség tükrébenRévész-Kiszela Kinga1, Fügedi Balázs1, Mező Ferenc2

1Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,Sporttudományi Intézet, Eger

2Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar, Eger

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


E-poszter szekció2018. június 1. (péntek)


Földszinti konferenciaterem

Utánpótlás – Versenysport – Sportpszichológia

Üléselnökök: Farkas Anna, H. Ekler Judit, Petridis Leonidas

10.00 Antropometriai vizsgálatok 12-20 éves szegedi sportolók várható végleges testmagasságának megállapításáraMeszlényi-Lenhart Emese1, Nagy Dóra2, Ács Pongrác2

1Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, Pécs

10.10 Tapasztalatok a labdarúgó fiúk felnőttkori testmagasság becslésével kapcsolatbanUtczás Katinka, Pápai Júlia, Tróznai Zsófia, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

10.20 A mindennapos sportolás feltételei az egyetemeken.Hallgatók sportolási igényei intézményi bontásbanés a felsőoktatási sportinfrastruktúra helyi lehetőségeiSzékely MózesEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, BudapestMagyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség, Budapest

10.30 Lövéserő mérése vízilabda-mérkőzésekenKardkovács Zsolt Tivadar, Kovács Gábor U1 Research, Újbarok

10.40 3D víz alatti mozgáselemzés módszertani leírása SJ 4000 sportkamerákés SkillSpector program alkalmazásával Karsai István1, Conceição Ana 2, Takács Laura1

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs 2Sport Sciences School of Rio Maior, Rio Maior, Portugália

10.50 Légző- és keringési rendszer adatok elemzése elsőosztályú 15-18 éveskosárlabdázó fiúk körében edzés- és játékhelyzetbenKéri Péter, Laki Ádám, Ihász Ferenc, Nagyváradi Katalin, Tóth Enikő Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Sporttudományi Intézet, Szombathely

11.00 Szívfrekvencia változások mintázata utánpótláskorú kosárlabdázókintervall típusú terhelése soránLaki Ádám, Kéri Péter, Nagyváradi Katalin, Tóth Enikő, Ihász Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ,Sporttudományi Intézet, Szombathely

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


11.10 A 17. FINA Vizes Világbajnokság társadalmi és gazdasági hatásaiKoroknay ZsuzsaDebreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen

11.20 Sérülésmegelőző program eredményességének vizsgálata kézilabdázóknálSzmodics Veronika, Király Bence, Filó Csilla, Csernák Gabriella, Rátgéber László, Betlehem József, Oláh András, Ács Pongrác, Molics Bálint Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

11.30 Az elkötelezett sportoló valóban testedzésfüggő?Kovácsik Rita, Szabó AttilaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

11.40 A kommunikáció, mint támogató tudomány a sportszakos hallgatókképzésébenKrálik-Lenhart KrisztinaSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedTestnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola, Budapest

11.50 A Föld kerek (p < ,05) – Statisztika a sportpszichológiai kutatásokbanTakács JohannaSemmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest

Egészséges életmód Üléselnökök: Vajda Ildikó, Apor Péter, Honfi László

10.00 Harmadik osztályosok tartásának, izomerejének és nyújthatóságának felmérése és fejlesztéseBeleznai Viktória1, Némethy Nikolett1, Ács Pongrác2, Oláh András2, Betlehem József2


10.10 Irodában végezhető mozgásprogramok az ülő életmód káros hatásai ellen – egy pilot projekt bemutatásaDvorák Márton1,2, Bábosik Dénes3, Cziráki Péter2, Tóth Miklós1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Zöldpont Egyesület és Szerkesztőség, Budapest3Force Gym, Budapest

10.20 Az egészségmagatartás vizsgálata a preventív, a diagnosztikai és a rehabilitációs eljárások aspektusábanFaragó Beatrix, Szakály Zsolt, Konczos Csaba, Pápai Zsófia, Szűcs Petra, Tóth Lilla, Lengvári BalázsSzéchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

10.30 Munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó cég profiljánakváltozása társadalmi igények tükrébenGáspár-Kiss Nikolett1, Stark Anita2, Patakiné Bősze Júlia3

1Personal Best Kft, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


10.40 A törzs- és gátizmok erejének vizsgálata különböző mozgásformák eseténKiss Noémi1, Bajsz Viktória1, Császár Gabriella1, Ács Pongrác2, Oláh András2, Betlehem József2


10.50 Free Moving Technique Martial – A szabad mozgás integrálása a harcművészetbeMoravetz Orsolya, Tibori Tímea Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola, Budapest

11.00 Gerincjóga alapú rövid átmozgató torna hatásai a programozókra Nagy Oxána, Neuberger Anna Rebeka, Éliás Ivett, Borkovits MargitEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

11.10 E-sport kontra fizikai aktivitás a fiatal korosztályok körében Szépné Varga Henrietta, Csernoch László, Balatoni Ildikó Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Debrecen

11.20 A jógagyakorlással eltöltött idő összefüggései a mentális egészségi állapot mutatóivalTornóczky Gusztáv József1, Bánhidi Miklós2, Nagy Henriett3, Rózsa Sándor4

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest2Széchenyi István Egyetem Egészség és Sporttudományi Kar, Győr3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

4Washington University School of Medicine, St. Louis, Departmentof Psychiatry, USA

11.30 Az elit cheerleaderek élelmiszerfogyasztását, étrend-kiegészítő fogyasztását és táplálkozási tudását felmérő nemzetközi tanulmányUtassy Dominika1, Balogh Patrícia2, Kiss Anna2

1Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest2Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest

11.40 Fiatal labdajátékosok vizsgálata Dual-energy-X-ray absorptiometry(DEXA) módszerrelKalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Tánczos Bettina, Tróznai Zsófia,Utczás Katinka, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

11.50 Lábszárizmok erejének, aktivitásának és a boka propriocepciójának vizsgálata bokaszalag sérülteknél a sportrehabilitáció kezdeténNyisztorné Mayer Petra, Vass Lívia, Váczi Márk Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Iskolai testnevelés – Sportszociológia –Sportgazdaság

Üléselnökök: Némethné Tóth Orsolya, Borbély Attila

10.00 A mindennapos testnevelés megítélése az észak-alföldi régióbanBorbély Szilvia1, Seregi Ernő1, Oláh Dávid1,2, Szabó Dániel11Nyíregyházi Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest

10.10 Speciális nevelési igényű tanulók fejlesztési programjának bemutatása kutatótanári pályázat keretén belülBorkovits MargitEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési ésSporttudományi Intézet, Budapest

10.20 Az 5. évfolyam kézilabda tananyag direkt és indirekt módszerekkel történő feldolgozásának összehasonlításaHorváth Cintia1, Fügedi Balázs2, H. Ekler Judit3

1Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet, Eger

2Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger3Eötvös Lóránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely

10.30 A tantervi reformok hatásának vizsgálata a soproni óvodapedagógus és kisgyermeknevelő I. évfolyamos hallgatók egészségmagatartásábanKajtár Gabriella1, Herpainé Lakó Judit2, Simon István Ágoston1

1Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron2Eszterházi Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger

10.40 Eredményesség-vizsgálatok (hiánya) az olimpiai nevelési programok kutatásábanTóthné Vojtkó Veronika, Fügedi Balázs, Révész LászlóEszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

10.50 IKT eszközhasználati szokások vizsgálata az Eszterházy Károly Egyetem végzős testnevelés szakos hallgatói körébenVarga Attila. Herpainé Lakó Judit, Boda Eszter, Váczi PéterEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,Sporttudományi Intézet, Eger

11.00 IKT eszközök felhasználási lehetősége testnevelésóránNémethné Tóth Orsolya1, †Farkas András, 2 Uszkai Dóra1, 1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Műszaki Kar,Savaria Műszaki Intézet, Szombathely

11.10 Káros szenvedélyek a versenysportban: egyéni és csapatsportolók rizikómagatartásának összehasonlítása Márványkövi Ferenc1, Vingender István2

1Magyar Addiktológiai Társaság, Budapest1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Semmeilweis Egyetem Egészségtudományi KarAlapozó Egészségtudományi Intézet, Budapest

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


11.20 Rekreáció szakon végzettek megítélése ismereteikről és képességeikrőla képzés távlatának függvényébenMagyar Márton, Nagy Oxána, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

11.30 Önkormányzati sportstratégiák összehasonlító elemzéseBukta Zsuzsanna, Varga AnettEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

11.40 Sportágak piaci koncentráció szerinti összehasonlítása a Herfindahl-Hirschman Index alkalmazásávalCsurilla Gergely, Sterbenz Tamás, Gulyás ErikaTestnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest

11.50 A nemzetközi kosárlabda szövetség (FIBA) felnőtt és utánpótlás Európa-bajnokságainak elemzése a kiválasztás hatékonysága szempontjábólZilinyi Zsombor1, Sterbenz Tamás2

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest2Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és DöntéstudományiKutató Központ, Budapest

Egészséges életmód II.Üléselnökök: Kiss-Geosics Beatrix, Ihász Ferenc, Polgár Tibor

10.00 Sport-, és mozgásterápia összefüggése az életminőséggel és alvásminőséggel mentális betegek körébenBollók Sándor ifj1, Bollók Sándor2, Takács Johanna3

1Dynamikus Medpraxis Kkt, Balatonmáriafürdő2Nagyatádi Kórház, Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Nagyatád3Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest

10.10 A fizikai aktivitás hatása a mindennapi élet nem motoros tüneteire Parkinson-kóros betegeknélCsernák Gabriella, Szmodics Veronika, Ács Pongrác, Betlehem József, Oláh András, Rátgéber László, Molics Bálint, Járomi MelindaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

10.20 Jóga alkalmazása a premenstruációs szindróma tüneteinek enyhítésébenGőcze Katalin1, Briest Charlotte1, Szabó Dorottya1, Nemes Vanda2

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, SportmedicinaTanszék, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet, Pécs

10.30 Ülő életmódot élők aránya az aktív korú munkavállalók körébenMagyarországon és Európában, egy keresztmetszeti kutatás eredményeiMakai Alexandra, Prémusz Viktória, Ács Pongrác, Figler MáriaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

10.40 Perzisztáló primitív reflexek hatása a testtartásraNagy Ágnes Virág, Helembai Erik, Szablics Péter, Molnár Andor H.Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


10.50 Testanyagváltozások életkorfüggő jellemzése 20-60 éves nők és férfiak körébenNagyváradi Katalin, Polgár Tibor, Ihász Ferenc, Biróné Ilics Katalin, Tóth Enikő, Laki Ádám, Kéri Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar,Sporttudományi Intézet, Szombathely

11.00 Budapest II. kerületében élő 10-18 éves tanulók fizikai aktivitásés versenysport profiljaPohl Krisztina1,3, Karsai István2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs3II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft, Budapest

11.10 Irodai munkát végzők fizikai aktivitás vizsgálata Vári Beáta¹,², Rétsági Erzsébet²¹Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged²Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, Pécs

11.20 A fizikai aktivitás mértéke a középiskolások körében a V4 országokban, egy keresztmetszeti kutatás eredményei*Prémusz Viktória1, Melczer Csaba1, Makai Alexandra1, Bergier Józef2, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs 2Pope John Paul II State School of Higher Education, Biała Podlaska, Slovakia

11.30 A testépítő szubkultúra szociológiai hatásainak vizsgálata versenyző testépítők körébenNémeth PetraTestnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola,Sport, nevelés- és társadalomtudomány DoktoriProgram, Budapest

11.40 4-6 éves magyar óvodások testi fejlődése és motorikus szintjeKőnig-Görögh Dóra, Olvasztóné Balogh Zsuzsa, Laoues Nóra,Szerdahelyi Zoltán, Kissné Pellei IldikóDebreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Debrecen

11.50 Vita maxima terhelés hatására kialakult kardiorespiratorikus és metabolikus válaszok vizsgálata állóképességi sportolóknál és a Terror Elhárítási Központ alkalmazottjainálTóth Eliza Eszter1, Ihász Ferenc1, Koller Ákos2, Kósa Lili11Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely2Testnevelési Egyetem, Budapest

12.00 Az ösztrogénhiány, a magas triglicerid tartalmú étrend és a rekreatív testmozgás kapcsolatának vizsgálata sebészi úton kiváltott menopauzábanVeszelka Médea1, Varga Csaba1, Börzsei Denise1, Deim Zoltán1, Kupai Krisztina1, Szabó Renáta1, Török Szilvia1, Priksz Dániel2, Juhász Béla2, Radák Zsolt3, Pósa Anikó1


2Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Debrecen

3Testnevelési Egyetem, Budapest

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


12.10 A szabadidős testmozgás hatása az ösztrogénhiányt kísérő metabolikus folyamatokra különböző patkány modelleken vizsgálvaSzabó Renáta1, Pósa Anikó1, Börzsei Denise1, Veszelka Médea1, Kupai Krisztina1, Juhász Béla2, Varga Csaba1


2Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Farmakológiai ésFarmakoterápiai Intézet, Debrecen

12.20 Zárófogadása Tóvendéglő éttermében

13.00 A kongresszus zárása

Ajándéksorsolás

az Androméda Travel Utazási Iroda (Székesfehérvár)

felajánlásával!

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3

29Elôadáskivonatok • XV. Országos Sporttudományi Kongresszus

Sportolói motiváció vizsgálata utánpótláskorúkézilabdázók körében

Almási Dóra, Orbán Kornélia, Csányi Alexandra, Balázs Kinga, Hocza ÁgnesSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

Bevezetés Magyarországon a kézilabdázás népszerűségének köszönhe-tően viszonylag sok gyermek kezd el már egészen fiatalonsportolni az ismert és jó nevű hazai egyesületekben. A klubokigyekeznek hangsúlyt helyezni az utánpótlás nevelésére és bő-víteni utánpótlásbázisaikat. Kimondottan vonzó lehetőség agyermekek számára egy neves egyesületben a példaképekmellett sportolni, és a szülők is büszkén mesélik a rokonok-nak és barátoknak, ha gyermekük ilyen helyen sportol. Kor-osztályról korosztályra egyre feljebb lépve azonban egyreinkább megmutatkozik, hogy egy fiatal sportoló tehetsége éselszántsága alapján milyen sportolói pályát futhat be, ennekmegfelelően pedig sportolói motivációja is változhat.

Anyag és módszerek A sportmotiváció vizsgálata az „Exercise Motivations Inven-tory-2” (Markland and Ingledew, 1997) magyar nyelvű vál-tozatával (Urbán és Rózsa, 2002) történt utánpótláskorúkézilabdázó fiúk (korosztály: U8-U20) körében 2016-ban(N = 214). Az egyes korcsoportok és skálapontok eredmé-nyeinek statisztikai összevetését ANOVA teszt segítségévelvégeztük el (p < 0,05; átlag±SD).

Eredmények A vizsgált utánpótláskorú sportolók sport iránti motiváció-jában az olyan szociális és pszichés tényezők érvényesülneka legjelentősebben, mint maga a játék élvezete és a verseny-zés, illetve a kihívások keresése, a közösséghez tartozás ésa kikapcsolódás. Erőteljes motivációs tényezőként lehetszámolni a fizikai képességek – az erő és a kitartás – fejlesz-tésével, valamint a sporthoz kapcsolódó pozitív egészség-magatartással is, míg a betegségmegelőzés és a test formá -lásának lehetősége csak csekély mértékben érvényesül. Akülönböző korosztályokban nem mutatkoznak igazán jelen-tős különbségek, viszont meghatározó, hogy a fiatal spor-toló mennyire tekinti önmagát tehetségesnek, illetve miótaés milyen céllal űzi a sportágat.

Következtetések A vizsgálat eredményei szerint az utánpótláskorú kézilab-dázó fiúk számára fontos, hogy közösségben sportolhatnak,és egy olyan sportjátékot űzhetnek, amely magában hor-dozza a versenyzés és a kikapcsolódás lehetőségét is – eztpedig alacsonyabb és magasabb szinten is érdemes lehet azedzőknek is szem előtt tartani.Kulcsszavak: sportolói motiváció, EMI-2, utánpótlás, kézi-labdázók

Közép-kelet-európai futóverseny körkép

András Krisztina, Havran Zsolt, Kajos Attila, Kozma Miklós, Kynsburg Zoltán, Máté Tünde, Szabó ÁgnesBudapesti Corvinus Egyetem GazdálkodástudományiKar, Sportgazdaságtani Kutatóközpont, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz utcai futóversenyek ma Magyarország legnagyobb sza-badidősport rendezvényei közé tartoznak, amelyek a hazaiindulókon túl nemzetközi szabadidős sportolókat is ha-zánkba csábítanak. Kutatásunk célja, hogy feltérképezzük

Közép-Kelet-Európában az utcai futóversenyeket és azoklegfőbb meghatározó jellemzőit. Előadásunkból kiderül,hogy a régió futóversenyei és a magyarországi versenyek kö-zött milyen hasonlóságok és eltérések vannak.

Anyag és módszerekIrodalomkutatásunk során értelmezzük a szabadidősport-rendezvények versenyképességét, kiemelten a fogyasztókravonatkozóan. Bemutatjuk a szabadidősport piacait, úgy, minta fogyasztói piacot (résztvevők száma, részvételi díjak, kiegé-szítő programok), a szponzori piacot (főszponzorok, egyébszponzorok, szponzorálás okai, céljai) és a sportszerek-sport-felszerelések piacát. Továbbá ismertetjük és fejlesztjük a sza-badidősport-rendezvények gazdaságra-turiz musra gyakorolthatásáról szóló elméleteket is. Szekunder forrásokra, vala-mint az érintett területen fontos szereplőkkel készített mélyinterjúkra alapozva a régió országainak futóeseményeithasonlítjuk össze a magyar eseményekkel, áttekintve a verse-nyek történelmét, kiegészítő eseményeit és piacait, megvizs-gáljuk a régióban a futóesemények koncentrációját.A kutatás hét ország (Magyarország, Csehország, Lengyel-ország, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia) futóver-senyeire (legnépszerűbb maratonok és félmaratonok)fókuszál. Magyarország tekintetében Budapest három leg-meghatározóbb versenye mellett a kutatás körébe egy fővá-roson kívüli verseny, a székesfehérvári Cerbona félmaratonis elemzésre kerül.

EredményekAz elméleti keret megadása mellett kutatásaink alapján ki-derül, hová koncentrálódnak a kelet-közép-európai futóe-semények, azaz melyek a fő „futás-célpontok”, valamintazonosítjuk az egyes versenyek és piacok főbb jellemzőit. Atöbb tízezer résztvevőt megmozgató rendezvények fogyasz-tást generálnak, és számos más módon hatnak a gazda-ságra. Több százmillió forintos értékben viselnek arésztvevők futócipőt, futóruhát, sportórákat. A nemzetköziszponzorok körében is egyre népszerűbb a szabadidősporteseményeken való megjelenés.

KövetkeztetésekTanulmányunkban azonosítjuk a közép-kelet-európai régiólegfontosabb szabadidősport rendezvényeit és elhelyezzüka magyarországi futóversenyeket ebben a versenyben. A ver-seny nemzetközi/regionális fogyasztókért és szponzorokértfolyik, amely jelentős hatással van a belső és a beutazó tu-rizmusra, és így a gazdaságra is.Kulcsszavak: szabadidősport, futóversenyek, Közép-Kelet-Európa, nemzetköziesedés, turizmus, rendezvénymenedzs-ment

Tények és korlátok – Sportolási szokások és attitűdök a TÉT Platform reprezentatív felméréseiben a magyar felnőtt lakosság, valamint 11-18 évesek körében

Antal Emese, Pilling RóbertTáplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA rendszeres testmozgás és az aktív szabadidő-eltöltés be-tegségek prevenciójában betöltött szerepe igen sokrétűenkutatott és bizonyított.

Anyag és módszerekA TÉT Platform Egyesület 2016-ban országos reprezentatívmintán (n=1 019) vizsgálta a hazai felnőtt lakosság élet-móddal kapcsolatos ismereteit, attitűdjeit, szokásait, vala-mint 2016 végén Budapesten, négy nagyvárosban, valamintközségekben (összesen 13 településen) élő 11-18 éves fiatalok

(n=818) felmérésére került sor. Antropometriai vizsgálat, há-romnapos táplálkozási napló felvétele, valamint az életmód-dal kapcsolatos attitűdökre, tudásszintre, valamint a fizikaiaktivitásra vonatkozó kérdőív lekérdezése történt meg.

EredményekA felnőtt lakosság esetében a dohányzásmentesség és mér-tékletes alkoholfogyasztás, az egészséges, illetve rendszeresétkezés kap legnagyobb hangsúlyt, majd ezt követi a könnyűmozgás és a szabadban tartózkodás az egészségmagatartástényezői között. A fiatalok körében az egészségesebb élet-mód felé vezető út a „többet sportolni”, „nagyobb kitartás-sal” válaszokkal van kikövezve, de a „jobb anyagi helyzet”és a „több szabadidő” is szerepel.A kutatás szerint a lakosság (n=1 019) 23%-a sportol rend-szeresen, 43%-a sokat tartózkodik a szabadban. Harminc-kilenc százalék választja a gyaloglást és kerékpározást, hamódja adódik rá. A 11-18 éves fiatalok 80%-a legalább he-tente egyszer, kétharmada hetente többször is végez test-mozgást, iskolán kívül is. 5 fiatalból hárman heti rend -szerességgel mozognak, minden negyedik versenyszerűensportol, ez utóbbi formában a labdarúgás mondható legnép-szerűbbnek. A fiúk között gyakrabban fordul elő a rendsze-res mozgás (átlagban 3,4 alkalom/hét). Ugyanakkor fontosmegjegyezni, hogy a túlsúlyos fiatalok 27%-a hetente legfel-jebb egyszer vagy ritkábban végez testmozgást. A 11-18 éve-sek 64%-a (a fiúk nagyobb aránya) jónak vagy nagyon jónaktartja állóképességét, illetve teherbíró képességét, és mind-össze 3% elégedetlen vele.

KövetkeztetésekA kutatási eredmények aláhúzzák a játszóterek és sportlé-tesítmények fontosságát, az aktív szabadidő-eltöltési lehe-tőségek, azok elérhetőségének, valamint a folyamatosedukáció relevanciáját a sportolási gyakoriság és a fittségfokozása szempontjából. Kulcsszavak: prevenció, mozgás, attitűdök, kifogás-me -nedzsment

Parasport-attitűdök Magyarországon

Anti ZsuzsannaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai ésPszichológiai Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA fogyatékosságtudományban jelenleg uralkodó szociálismodellből kiindulva számos nemzetközi szervezet és a vo-natkozó tudományterületek is felismerték és elismerték asport nyújtotta lehetőségeket a fogyatékosság, mint társa-dalmi konstrukció lebontásában. Az elismerés ténye fontos,hiszen ez legitimálja az állami és civil szervezetek ez irányútevékenységeit, azonban a befogadó oldal attitűdjei teljesít-hetik, vagy tehetik lehetetlenné a pozitív pszichológiai hatá-sok érvényesülését. Kutatásom célja az volt, hogy feltér-képezzem a hazai parasport területén tevékenykedő szak-emberek ismereteit és tapasztalatait a parasporttal, vala-mint a parasportolókkal kapcsolatos társadalmi attitűdöktekintetében.

Anyag és módszerekA fogyatékosság és a fogyatékos személyek sportjának ész-lelését érintő szociálpszichológiai modellek vizsgálatát kö-vetően öt, a magyar parasport különféle szegmenseiben(parasport-újságírás – Zana Anita, sportvezetés – SzabóLászló, paralimpiai sport – Pásztory Dóra, szabadidős pa-rasport – Farkas László, sportszociológia – Gál Andrea) te-vékenykedő személlyel végeztem kvalitatív szakértői inter-jús kutatást. Alanyaimat az általuk tapasztalt társadalmi at-titűdökről, egy ideális jövőképről, valamint egy jövőbeni,reprezentatív kérdőíves attitűdkutatásról kérdeztem. Az át-

iratokat kvalitatív szemantikai tartalomelemzéses módszerrelvizsgáltam, melyhez a szociálpszichológiai modellekből, vala-mint az interjúk során elhangzottakból kiindulva induktív ésdeduktív kategória-rendszereket egyaránt alkalmaztam.

EredményekA parasporttal és parasportolókkal kapcsolatos attitűdökesetében azt láthattuk, hogy a szakértői tapasztalatok szá-mos ponton egyezést mutatnak a szakirodalomban kifejtettszociálpszichológiai modellekkel, többek között Fiske ésmunkatársai (2002) sztereotípiatartalom modelljével, adisztinktivitási látszatkorreláció (Hamilton és Gifford,1976), valamint a szubjektív sztenderdek kialakításának je-lenségével (Biernat, 2003), az esztétikai és egzisztenciálisszorongással (Hahn, 1998). Ugyanakkor az ideális jövőképtaglalása során arra is fény derült, hogy a parasport-szak-emberek a probléma megoldását elősegítő modelleket is is-merik, sőt, használják azokat, így például a kontaktushipo-tézis (Adorno, 1954) módszerét, a pozitív gyermekkorisémák kialakítását (Kovács, 2010), a produktum-fókuszú(Sikorski és Schierl, 2014) és a sporton keresztül történődiverz reprezentáció eszközét. Végül a kérdőíves attitűdku-tatást illetően a parasport iránti társadalmi attitűdökön túla szakértők a magyar társadalom parasportra vonatkozó is-mereteit, valamint a Riói Paralimpia, illetve egy jövőbeni pa-rasportesemény népszerűségét mérnék fel.

KövetkeztetésekAz eredményeket összegezve kettősséget tapasztalhatunk ahazai parasport helyzetében, megítélésében, hiszen a szak-értők tisztában vannak a problémákkal, azok okával, sőt, amegoldási lehetőségekkel is, egyöntetűen pozitív változások-ról számoltak be, azonban a medikális modell maradványaimég mindig határozottan érzékelhetők a parasport minden-napjaiban. Úgy gondolom, hogy ez a kettősség további kér-déseket vet fel, melyek megválaszolásában az elemzés ered-ményeképpen, a szakértők felvetései alapján létrehozott at-titűd-kérdőív lehet segítségünkre.Kulcsszavak: parasport, attitűd, szociális modell, fogyaté-kosság szociálpszichológiája, produktum-fókusz

Egy igazán izmos artrózis

Arthoffer Andrea, Rosanics PéterMarkusovszky Egyetemi Oktató Kórház TraumatológiaiOsztály, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház TraumatológiaiOsztályán 1988 óta végeznek térdízületi totál endoprotézisbeültetést. 2007-ben implantátum váltás történt, az azótaeltelt időben a beavatkozás rutineljárássá vált az osztályon.Egy – sportos vonatkozása miatt is – többszörösen tanulsá-gos esetet mutatunk be előadásunkban.

Anyag és módszerekA betegünk aktív korában sokszoros válogatott súlyemelő,kétszeres olimpikon, világ- és Európa-bajnoki érmes spor-toló volt. Az élsportban eltöltött évek és a 200 kg feletti lö-kések nem múltak el nyomtalanul, előbb mindkét térdétmeniscus sérülés miatt operálni kellett, később a ver-senysport feladására kényszerült, pályafutását súlyemelőedzőként folytatta. Életminőségét befolyásoló térdpanaszaimintegy három évtizeddel a sportolás befejezését követőenkezdődtek. A fájdalomérzet megélését megelőzte a járásképmegváltozása, az ízületi deformitások megjelenése és kis-fokú flexiós kontraktúra kialakulása. Konzervatív kezelése-ket követően, tervezett időben, két év különbséggel, mindkéttérdízület protetizálása megtörtént.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3

30 Elôadáskivonatok • XV. Országos Sporttudományi Kongresszus

EredményekRehabilitációjában követtük az osztályunkon alkalmazottpostoperatív protokollt. Kifejezetten erős izomzat húzóere-jét kellett leküzdeni. Előadásunkban döntően a másodikműtétet megelőző praeoperatív felkészítést illetve a posto-peratív kezelést mutatjuk be lépésről-lépésre.

KövetkeztetésekAz első műtétet követő rehabilitációs nehézségek rávilágí-tottak arra, hogy fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a prae-operatív fizioterápiára, a betegfelvilágosításra, pszichésvezetésre, majd a szoros, folyamatos utánkövetésre.Kulcsszavak: élsport, protetizálás, praeoperatív, postopera-tív, proprioceptív tréning

A sportigazgatás kettős struktúrájának történetifejlődése a jogi szabályozás tükrében

Balogh EditMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésDr. Sárközy Tamás jogászprofesszor meghatározása szerinta sportjog „keresztülfekvő jogág”, amely a klasszikus jogágifelosztásba szerteágazó jellegéből fakadóan nem sorolható.Ez főként azzal magyarázható, hogy a modern sportigazga-tás állami irányítása mellett szükségszerűen biztosítani kella sportoló egyén autonómiáját és a sportszervezetek döntésiszabadságát is. A sportjogban ezért egyaránt megtalálhatókmind magánjogi, mind közjogi elemek.Előadásomban a jogi szabályozás tükrében szeretném be-mutatni a sport intézménytörténeti fejlődését a 19. század-tól egészen napjainkig.

Anyag és módszerekJogszabályi áttekintés, szakirodalom, a Magyar Olimpiai ésSportmúzeum anyagai.

EredményekÁtfogó ismertetés a testnevelés, mint kötelező tantárgy be-vezetésére vonatkozó első törvénycikk hatályba lépésétőlegészen a jelenlegi igazgatási szisztéma megalkotásáig.

KövetkeztetésekA modern sportigazgatás az állami szabályozás kereteinbelül figyelembe veszi a sport piaci viszonyait és a sport-szervezetek önigazgatási jogosítványait.Kulcsszavak: intézménytörténet, sportigazgatás

A 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválturizmusra való hatásainak vizsgálata

Bánhidi Miklós1, Szalóki Richárd2, Dobay Beáta3

1Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

2Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs

3Selye János Egyetem, Pedagógiai Kar, KomarnoE-mail: [email protected]

BevezetésA 2017 nyarán, Győrben szervezett Európai Ifjúsági Olim-piai Fesztivál (EYOF) a sportesemények között nagyrendez-vénynek nevezhető, hiszen az olimpiai mozgalom keretébenszerveződött, amelytől mind a szervező, mind a közvéle-mény pozitív hatásokat remélt. Az ún. giga sportesemények,mint az olimpiai játékok és világbajnokságok gazdaságos-ságával kapcsolatban a szakértők szkeptikusak, hiszenezzel kapcsolatban számos befektetési szükséglet jelenik

meg, és a megtérülés is bizonytalan. Ennek tisztázására vé-geztük el vizsgálatainkat.

Anyag és módszerekVizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy az EYOFnyomán milyen változások történtek. Sikerült-e a fogadószervezőknek megvalósítani azokat a terveket, amelyeket aprogram előkészítése során felvázoltak? Továbbá kíván-csiak voltunk, hogy a lebonyolítás sikeréhez milyen partne-reket sikerült érdekeltté tenni és fizikailag is bevonni. Elemzéseinket a programmal kapcsolatos dokumentumok,megjelent szakcikkek és sajtóvélemények információi alapjánvégeztük el. A hatásvizsgálatokhoz egy nemzetközileg elfoga-dott minőségvizsgálati, ún. EFQM modell (Wongrassamee,2003) figyelembevételét tartottuk fontosnak, amely rend-szerszemléleti megközelítésből igazolta a rendezvény adott-ságai és eredményei összefüggéseit. Kérdőíves felmérésselugyanakkor tudakozódtunk a rendezvényen részt vettek elé-gedettségéről.

EredményekA rendezvénysorozat rendszerelméleti szempontból logikusfelépítettséget mutatott egy felülről irányított, de jól szerve-zett menedzsment alapján. Győr városa az olimpiai imázsraépítette az előkészítés és a lebonyolítás folyamatait, amelyvéleményünk szerint már fél siker volt. A turizmus szempontjából a szolgáltatók bevonása ugyan ma-ximálisan megtörtént, azonban nehéz volt követni azt, hogy ateltházas szállodák mennyivel több vendéget fogadhattakvolna esetleg nagyobb vendégfogadási kapacitás esetén. A minőségmenedzsment kritériumai alapján egyértelművévált a rendezvényi programokhoz kötődő eredményorien-táltság, amelyben a versenyek játszották a főszerepet.Erénynek számított a vevőközpontúság, hiszen sokat tetteka nézők és a turisták kiszolgálásáért. A vezetés és a célokkövetkezetessége, a helyi szponzorok és lakosok bevonásamintaszerű volt, amely nemcsak gazdasági szempontbólvolt előnyös, hanem felhívta a figyelmet a sportrendezvé-nyekkel kapcsolatos gazdasági és humán lehetőségekre. Arendezvény fejlesztése során a városi szervezés bevallásaszerint is egy folyamatos programtervezéshez és menedzs -menthez kötődő tanulási folyamat történt, amelyet befolyá-soltak a szerződéshez kapcsolódó kötelezettségek, aközösségért érzett felelősség, valamint a partneri kapcsola-tokban rejlő lehetőségek. A nagyrendezvény talán legjelen-tősebb hozadéka volt a városfejlesztési stratégiában islefektetett innovációs projektek megépítése, amelynek kö-vetkeztében újabb korszerű lakásokkal, sportlétesítmé-nyekkel gazdagodott a város. A résztvevők körében végzett véleménykutatás szerint a ren-dezvénysorozat előkészítését jónak minősítették, és a ren-dezvény hatásai tekintetében leginkább a látványelemeket,a szurkolói hangulatot és a nemzetközi atmoszférát emeltékki. A vizsgálatban részt vettek 67,9%-a az EYOF után mártöbbször is járt az új létesítményekben. A válaszadók csu-pán kis százaléka jelezte, hogy igénybe vett turisztikai szol-gáltatásokat, azonban ezzel szemben a turisztikaiszolgáltatók mégis elégedetten nyilatkoztak a rendezvénypozitív hatásairól.

KövetkeztetésekAz EYOF egy nemzetközileg is elismert sportrendezvénynekszámított, melynek hatásait közvetlen és közvetett módonis mérni lehetett. A közvélemény a rendezvény sikerét legin-kább a sporteredményeknek és sportfejlesztéseknek tulaj-donította, és kevésbé a fesztiválhangulatnak, amely talánnövelhette volna a látogatók számát. A helyi turizmus szolgáltatásaira való pozitív hatások miatta rendezvényt egy sikeres sportturisztikai terméknek mond-hatjuk, amelyet jól értékesítettek a nemzetközi és a hazaipiacon. A jól előkészített versenyek és a köré szervezettegyéb szolgáltatások valós vonzerőnek számítottak, így a lá-togatottság is megfelelt a szervezők elvárásainak. Kulcsszavak: ifjúság, olimpia, fesztivál, hatás

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Harmadik osztályosok tartásának, izomerejénekés nyújthatóságának felmérése és fejlesztése

Beleznai Viktória1, Némethy Nikolett1, Ács Pongrác2, Oláh András2, Betlehem József2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

E-mail: [email protected]

BevezetésManapság az általános iskolákban az egész napos üléssorán a testtartásra nagy hangsúlyt kell fordítani. Amennyi-ben nem megfelelő a törzsizmok állapota, a gyermekek aziskolapadban ülve nem tudnak hosszasan megfelelő test-helyzetben ülni, kompenzált pozíciókat vesznek fel, hiszenhiányzik a törzsstabilizáló izmok ereje és izomegyensúlya.Jelen vizsgálat célja a testtartást fejlesztő gyakorlatok rövidés középtávú hatásának vizsgálata.

Anyag és módszerekKvantitatív, prospektív kutatásunkban 14 fő harmadik osz-tályos általános iskolást vizsgáltunk. A felmérést a Matthias-teszt, a Magyar GerincgyógyászatiTársaság által összeállított 12 pontos tartási teszt és a NewYork Posture teszt alapján végeztük el. Ezt követően a gyer-mekek 3 hónapos fejlesztésben részesültek, mely után a fel-méréseket megismételtük. Továbbá szeptemberben, amikora nyári szünet véget ért, ismét visszamértük őket. Statiszti-kai elemzést a nonparametrikus Friedman teszttel végez-tünk (IBM SPSS Statistics 23.v.).

EredményekA Matthias teszt eredménye szerint szignifikánsan javultaka visszamérésre az eredmények (p<0,001), viszont átlago-san minimális romlást mutattak a szeptemberi iskolakez-désre. A 12 teszt esetén a has izmainak felülről indítotterővizsgálata (p=0,001), a has izmainak alulról indított erő-vizsgálata (p=0,003), az ágyéki gerinc hátrahajlításánakvizsgálata (p=0,012), a csípőhajlító izmok nyújthatóságá-nak vizsgálata (p=0,003) és a csípőízület nyújtási képessé-gének vizsgálata (p=0,001) esetén kaptunk szignifikánsjavulást a visszamérésre. A hasizom tesztjei esetén romlástfigyeltünk meg a szeptemberi mérésre. A New York teszteredményeinél a vállak szimmetriája (p<0,001), a medenceszimmetriája (p=0,050), a vállak és lapocka helyzete(p=0,050), a törzs helyzete (p=0,001), és a medence tilt(p=0,028) esetén mutattak az eredmények szignifikáns ja-vulást a visszamérésre, valamint nagyrészt stagnáltak aszeptemberi mérésre.

KövetkeztetésekAz eredmények alapján elmondható, hogy a 3 hónapos heti2 alkalmas tréning jelentős változásokat eredményez azizom erő és nyújthatóság terén, valamint a testtartás muta-tóiban, viszont a hatása csak direkten mérhető. Már a nyáriszünet alatt is elvész az eredménye, sőt a hasizmok vonat-kozásában még romlás is megfigyelhető.Kulcsszavak: tartáskorrekció, Matthias teszt, New York Posture teszt

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 projekt kereté-ben végeztük

Sport-elköteleződés típusok és pszichológiaiskálák összefüggései serdülő sportolók körében

Berki Tamás1, Pikó Bettina2

1Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged


BevezetésEgészségügyi és sportszakemberek évtizedek óta töreked-nek arra, hogy minél több serdülő fiatal végezzen rendsze-res testedzést, ugyanis a fizikai aktivitás pozitív hatásaiközismertek. Az évek során igen sok sportmotivációs kuta-tás készült, ahol próbálták megfejteni azokat a tényezőket,amelyek befolyásolják a serdülők sport iránti igényét. Jelenkutatásunkban arra keressük a választ, hogy különbözőszinten elkötelezett serdülő sportolók esetében milyen pszi-chológiai hatások érvényesülnek.

Anyag és módszerekMintánkat 526 serdülő sportoló alkotta, akiknek átlagélet-kora 16,41±1,16 év volt. A Sport elköteleződést az ún.Sport Commitment Questionnaire-2 magyar változatávalmértük. Továbbá kíváncsiak voltunk a tanulók hosszú- ésrövidtávú céljaira is, melyhez a Jövő Orientáltsági Skálát ésaz Aspirációs Indexet használtuk. Azt is megnéztük, hogy asportolók mennyire elégedettek az életükkel, amit az Élettelvaló Elégedettségi Skálával mértünk. Az adatelemzésnélleíró statisztikák mellett klaszter- és egyszempontos varian-ciaanalízist alkalmaztunk.

EredményekA klaszteranalízis során három sport-elköteleződési profiltkaptunk. Az első profilnak a lelkes sportolók (n=266) jelzőtadtuk, mivel ők a legtöbb változónál magas értékeket értekel. A második profilunknál a közösségi kényszer és az egyébtényezők játszottak fontos szerepet, így ezt a csoportot kö-telezettségből sportolóknak (n=157) neveztük el. Az utolsócsoport az alulmotivált sportolók (n=99) voltak, náluk va-lamennyi változónál alacsony értékek mutatkoztak. A cso-portok összehasonlításánál azt találtuk, hogy a lelkessportolók szignifikánsan magasabb eredményt értek el azÉlettel való Elégedettség, a Jövőorientáció és az intrinzikaspirációk tekintetében. A kötelezettségből sportolók szig-nifikánsan magasabb extrinzik aspirációval rendelkeztek.Az életkor szerinti különbségek azt mutatták, hogy az alul-motivált sportolók szignifikánsan idősebbek voltak, mint atöbbi csoport.

KövetkeztetésekEredményeinkből az látszik, hogy a fizikai aktivitás és asport közben megélt pozitív élmények befolyással vannakaz élettel való elégedettségre és a hosszú-, valamint rövid-távú célokra. Ugyanakkor a kényszerből sportolóknál in-kább a külső hatások érvényesülnek. Sajnos a korelőrehaladtával a sportmotiváció és sportaktivitás csökken,melyet már sok kutatás igazolt, és a mi eredményünkből isez a tendencia látszik. Kulcsszavak: sport-elköteleződés, klaszteranalízis, aspirá-ció, élettel való elégedettség

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Kalandparkok fogyasztóinak vizsgálata a moti-váció és a szabadidő-eltöltés tükrében

Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit, Váczi Péter, Varga AttilaEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésRohanó, teljesítmény-kényszeredett, ülőéletmódú és mobil-telefonok uralta világunkban növekvő szerep jut a minőségiszabadidő-eltöltésnek, melyre az utóbbi időben leginkábbaz élményszerzés és a természeti tényezők megléte hívó sza-vak lettek a jellemzők. Világszerte évről-évre növekvő forga-lom- és látogatói létszámnövekedésről számolnak be akülönböző tematikus- és kalandparkok, melyek szolgálta-táskínálata széleskörűen kielégíti a modern ember e fajtarekreációs igényeit.

Anyag és módszerekPrimer kutatásunk során kvantitatív módszert, a kérdőíveskutatást választottuk adatgyűjtésre. Az adatfelvétel 2017szeptembere és decembere között zajlott. Ez idő alatt össze-sen 408 darab értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. A kér-dőív összeállításánál törekedtünk arra, hogy széleskörű éskomplex képet kapjunk a fogyasztók kalandpark látogatásimagatartásáról és szabadidő-eltöltési szokásairól. Az ada-tokat SPSS 22.0 program segítségével értékeltük. Az elem-zés során alapstatisztikát néztünk, kereszttábla elemzéssorán pedig Khi2-próbával kerestük a szignifikáns különb-ségeket. Tematikus és kalandparkok esetében is igen fontostényező, hogy milyen céllal keresi fel a fogyasztó az adott lé-tesítményt, vagyis mi motiválja a programválasztásnál. Vizs-gálatunk központjába a motivációt és a szabadidős fo-gyasztói szokásokat állítottuk.

EredményekA 408 fős mintában 190 fő (46,6%) férfi és 218 (53,4%) nőszerepelt, az életkori jellemzőket tekintve a válaszadók83,8%-a 30 év alatti volt. Hétköznap a megkérdezettek majd40%-a 2-3 óra szabadidővel rendelkezik, mely a hétvégén atöbbségnél a 4-5 órát is eléri. A minta alanyainak több mint35%-a saját bevallása szerint inkább aktívan igyekszik sza-badidejében tevékenykedni és a fiatalos, modern, aktív,újító, sportos tulajdonságokkal írták le kötelezettségektőlmentes idejük eltöltését. A kalandpark felkeresésének leg-gyakoribb motivációjaként a szórakoztató tevékenységi jel-leget választották legnagyobb arányban a megkérdezettek(44,4%; 181 fő). Szignifikáns eltérést tapasztaltunk többekközött e motiváció és a szabadidejüket aktívan töltők, a ma-gukat konszolidált, intellektuális és kulturális jelzőkkel le-írók, az otthoni tevékenységeket és a passzív pihenéstpriorizálók, az extrém és saját határaikat feszegető tevé-kenységeket kedvelők, az új tevékenységek kipróbálásátpreferálók között.

KövetkeztetésekÖsszességében elmondható a kutatás alapján, hogy érde-mes a turisztikai szolgáltatóknak a választási motivációvalfoglalkozni, a szórakoztató funkció megléte elengedhetetlena fogyasztói célcsoport esetében. A kalandpark marketing-kommunikációjában pedig a célcsoport jellemzőket is figye-lembe kell venni, hogy hatékony legyen a fogyasztónak szántüzenet. Kulcsszavak: rekreáció, kalandpark, minőségi szabadidő-eltöltés, fogyasztói magatartás, aktív turizmus

Hamis pozitív és negatív pillanatnyi pszichés állapot visszajelzés hatása a fizikai teljesítményre

Boda-Ujlaky Judit, Török Lilla, Leszkovszki Flóra Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésWeitzenhoffer (1989) meghatározása szerint a szuggesztióolyan kommunikáció, amely automatikus választ vált ki,amely válasz a kommunikáció gondolati tartalmát jelenítimeg. A szuggesztiók különféle elvárások kialakításához ve-zetnek, tehát míg a pozitív verbális szuggesztió pozitív elvá-rásokhoz vezet, addig a negatív verbális szuggesztió negatívelvárásokat alakít ki a befogadó félben.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban a verbális szuggesztiót visszajelzésként al-kalmaztuk, és azt feltételeztük, hogy a verbális szuggesztióhatással van a vizsgálati személyek azt követő, fizikai erő-kifejtést igénylő feladatban nyújtott teljesítményére. Kutatá-sunkban 30 egyetemista (21 nő, 9 férfi) vett részt, akik egyáltalunk összeállított pszichés állapot kérdőív kitöltése utánkaptak hamis, véletlenszerű pozitív, illetve negatív visszajel-zést.

EredményekA vizsgálati személyek a negatív verbális szuggesztiót köve-tően rosszabbul teljesítettek a kézi szorítóerő mérés során,mint a szuggesztiót megelőzően. Ugyanakkor nem volt kü-lönbség a pozitív verbális szuggesztiókat megelőző és követőmérés során mutatott teljesítményben. Az eredmények fel-hívják a figyelmet arra, hogy egy egyszerű negatív állapot-visszajelentésnek is igen látványos, azonnali fizikai telje -sítményt romboló hatása lehet.

KövetkeztetésekAz edzők számára, lévén közvetlenül érintkeznek a sporto-lókkal megmérettetések előtt, kutatásunk hasznos informá-cióval szolgál a teljesítményt befolyásoló tényezőkről.Kulcsszavak: verbális szuggesztió, visszajelzés, fizikai telje-sítmény

Sport-, és mozgásterápia összefüggése az élet-minőséggel és alvásminőséggel mentális betegek körében

Bollók Sándor ifj1, Bollók Sándor2, Takács Johanna3

1Dynamikus Medpraxis Kkt, Balatonmáriafürdő2Nagyatádi Kórház, Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Nagyatád

3Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest


BevezetésA sport, a fizikai aktivitás egyre nagyobb szerepet kap azegészség megtartása és a betegségekből történő felépülésterén is. Hatékonysága a mentális betegségek kezelésébenis igazolható, a gyógyszeres terápiákkal azonos hatású lehetés azok sikerességét erősítheti. Vizsgálatunk célja a külön-böző kiegészítő, adjuváns terápiákban résztvevő mentálisbetegek életminőségének és alvásminőségének vizsgálata.

Anyag és módszerekA vizsgálatban a Nagyatádi Kórház, Pszichiátriai Rehabili-tációs Osztályán és Pszichiátriai Nappali Osztályán kezeltbetegek vettek részt (40 fő). A BNO-10 alapján fődiagnózi-suk a mentális és viselkedészavarok főcsoportjába tarto-

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


zott: alkohol okozta dependencia, skizofrénia, skizotípiásés paranoid rendellenességek, valamint hangulatzavarok. A pszichiátriai betegeket a farmakoterápia melletti, továbbiterápiás kezelésük alapján soroltuk csoportokba: sport-, ésmozgásterápiában résztvevők, valamint más kiegészítő te-rápiában résztvevők (pl.: művészet-, kreatív-, zene-, élmény-terápia).A vizsgálatban résztvevő betegek életminőségét (SF-36) ésalvásminőségét (PSQI-HUN) mértük fel.

EredményekEredményeink alapján azok a betegek, akik a farmakoterá-pia mellett további, kiegészítő terápiás kezelésben is része-sültek, összességében jobb életminőséget és jobb alvás-minőséget mutattak. Az életminőség skálái közül a fizikaifunkciók, fizikai szerepek, testi fájdalom, vitalitás és álta-lános egészségi állapot skáláinak jobb értékét mutattákazok a betegek, akik sport-, és mozgásterápiában (is) része-sülnek/részesültek. Az alvásminőség egyes komponenseitvizsgálva a fenti betegek jobb szubjektív észlelt alvásminő-ségről, rövidebb alváslátenciáról és nagyobb alváshatékony-ságról számoltak be, mint azok, akik sport-, és mozgás-terápiában nem vesznek/vettek részt.

KövetkeztetésekEredményeink azt mutatják, hogy a különböző mentális be-tegségek kezelésében fontos szerepet játszanak a kiegészítő,adjuváns kezelések. E kezelések közül a sport-, és mozgás-terápia különösen meghatározó lehet olyan pszichológiaimutatók javításában, mint a betegek életminősége és/vagyalvásminősége. A korábbi kutatások alapján az aerob jel-legű edzések mellett az anaerob és rezisztencia-gyakorlatokis jelentős javulást eredményezhetnek.Kulcsszavak: sportterápia, mozgásterápia, mentális beteg-ség, életminőség, alvásminőség

A Phjongcshangi Téli Olimpiai Játékok sport-gazdasági megközelítésben

Borbély Attila, Bácsné Bába Éva, Müller Anetta Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA Koreai Köztársaságban, Phjongcshangban 2018-ban 15sportágban, 102 versenyszámban rendezték meg a XIII. TéliOlimpiai Játékokat. Elemezzük és bemutatjuk néhány ko-rábbi olimpia gazdasági vonatkozásainak egyes főbb muta-tóit.A verseny sokak által várt, de mégis nagy sportszakmaivisszhangot kiváltó eredményeként Magyarország megsze-rezte első téli olimpiai aranyérmét, a short track verseny-szám 5 000 méteres csapatversenyében.Az olimpiai részvétel jelentős állami költségtámogatással ésszponzori szerepvállalással valósult meg.A tanulmány a költség/haszon hatékonyságot vizsgálja azeredményesség tükrében.

Anyag és módszerekDokumentumelemzés, szekunder kutatás. Az állami költ-ségvetés sportra fordított forrásai, az egyes sportágakra biz-tosított felkészülési támogatások és a szponzori háttéregyüttes hatásának vizsgálata, a megszerzett aranyérem éshelyezések viszonylatában.

EredményekA kutatás rámutat arra, hogy az állami forrásokból asportra – különös tekintettel a téli sportokra – fordított tá-mogatások, kiegészülve a média támogatásokkal, milyenhatást gyakorolnak sporteredményekre.

KövetkeztetésekJelentős állami támogatás hiányában nehezen vagy egyálta-lán nem érhetők el világra szóló sporteredmények a jelen-tősen megnövekedett nemzetközi konkurencia következté-ben. A sportra fordított erőforrások mind társadalmi hasz-nosság, mind nemzetközi versenyképesség tekintetébenhozzájárulnak a nemzeti jövedelem termeléséhez.Kulcsszavak: Téli Olimpia, sportgazdaság, Phjongcshang

A mindennapos testnevelés megítélése az észak-alföldi régióban

Borbély Szilvia1, Seregi Ernő1, Oláh Dávid 1,2, Szabó Dániel11Nyíregyházi Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest E-mail: [email protected], [email protected]

BevezetésKutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen szerepet játsza-nak a hivatástudat, a presztízs és a különböző értékprefe-renciák a pedagógusok véleményében a mindennapos test-nevelés bevezetésével kapcsolatban. Az egészséges élet-módra, egészségtudatosságra nevelés elsődleges szociálisszíntereiként a köznevelési intézmények, elsősorban az is-kolák kerültek a társadalmi és szakmai figyelem fókuszába.

Anyag és módszerekKutatásunkban, amelyet az Észak-alföld régió pedagógusaiközött végeztünk (N=463), az értékpreferenciákat a nem, akor, a sportolási szokások, beosztás, és a település típusaalakították. Olyan intézményi hatásokat és jellemzőket isbevonunk a vizsgálatba, mint az infrastruktúra, a tanuló-és pedagógus létszám.

EredményekA mindennapos testnevelés bevezetéséhez kapcsolódó kér-dések vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy a legfonto-sabb feladat a diákok egészségtudatosságra nevelése, amelykijelentés esetében a gyermekkorukban, illetve jelenleg issportoló tanárok szignifikánsan magasabb arányban érte-nek egyet nem sportoló kollégáikkal szemben. A szükségesinfrastrukturális feltételek nem állnak maradéktalanul ren-delkezésre az intézményekben. Az infrastruktúra, mint füg-getlen változó befolyásolta a jobb sporteredmények elvárha-tóságát, a tantárgyi presztízs felértékelődését, illetve a test-nevelők tanórán kívüli szerepét. A logisztikus regresszióeredményei a pedagógusok szakának és sportolási gyako-riságának a magyarázó erejét megerősítették a minden-napos testnevelés bevezetését szakmailag támogató pedagó-guscsoport esetében a mindennapos testnevelés bevezetésételutasító referenciacsoporttal szemben.

KövetkeztetésekA sikeresség szerepében az intézmények infrastrukturálisellátottsága meghatározó, a pozitív célok megvalósulásábanhatása megkérdőjelezhetetlen a kisebb települések iskolái-nak, illetve a kiemelkedő infrastruktúrával rendelkező is-kolák esetében. A gyermekkori sportolási aktivitás megha-tározza a felnőttkori véleményeket a testneveléshez kapcso-lódó célok megvalósításában, ezért ennek megszerettetésekiemelkedően fontos feladat.Kulcsszavak: mindennapos testnevelés, pedagógus, testne-velő, presztízs

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Speciális nevelési igényű tanulók fejlesztésiprogramjának bemutatása kutatótanári pályázat keretén belül

Borkovits MargitEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztésiés Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk a testnevelés és sport műveltségi terület okta-tásirányítási fejlesztési lehetőségeire épül. Kutatótanári pá-lyázat elnyerése után délutáni rekreációs mozgásprogramotdolgoztunk ki, amelyet méréseink eredményei is alátámasz-tanak (Törvény a nemzeti köznevelésről, 2011; Borkovits,2014; Schaub és Borkovits, 2015).

Anyag és módszerekCélkitűzésünk a fizikai aktivitás iránti beállítódás fokozásamozgásos rekreációs tevékenységek és sportági mozgások(ergométer és kenu) megismertetésével. Az esélyegyenlőségbiztosítása a program indulásánál és befejezésénél végzettfelmérés eredményeinek összehasonlításával. A vizsgálatotkét ütemben szerveztük meg. 1. vizsgálat szakirodalmi fel-dolgozás alapján mozgásprogram összeállítása, 2. vizsgálatsorán interjút készítettünk.

EredményekAzok a tanulók, akik rendszeresen jártak a foglalkozásokra,szignifikánsan több pontot értek el a NETFIT felmérésen.Minden tanuló elégedettség és boldogság érzésről számoltbe.

KövetkeztetésekA mozgásprogram elkészítéséhez szakirodalmi feltárássalgyűjtöttünk anyagot. A programmal az esélyegyenlőség biz-tosítása volt a cél (Oláh, 2004, 2005; Pléh, 2004; Szabó,2013; Borkovits, 2014). Eredményeink összecsengenekOláh (2004), Szabó (2013) által leírtakkal, amely szerintazok a tanulók, akik rendszeresen jártak a foglalkozásokraa NETFIT képességszint felmérésnél jobban teljesítenek,kevésbé szoronganak (Oláh, 2004; Szabó, 2013). Az inter-júk során a tanulók reakcióit figyelve megállapíthattuk,hogy lelkesen és élményektől átitatottan beszéltek a foglal-kozásokon történtekről (Csíkszentmihályi, 1997). Az ered-mények igazolták hipotéziseinket.Kulcsszavak: speciális nevelési igény, ergométer, testnevelés

Code of Good Governance for Polish Sport Associations and The Academy of Sport Management. Tools for professionalization ofsport in Poland

Botwina, GrzegorzUniversity of Warsaw, Faculty of Management, Poland

Good governance in sports is gaining interest among sportprofessionals all around the world. The topic is even morevivid in the context of the National Governing Bodies. InPoland a code of good governance was introduced in 2018,followed by the Academy of Sport Management. Both initiatives of the Ministry of Sport and Tourism aim to stimulate changes towards the good governance, and assurepublic investment in elite national sports brings sustainableresults. In this article the case study of Polish sport govern -ance system is presented, with particular focus on the twoabove mentioned programs that aim to change the game. Keywords: sport governance, elite sport organizations,country system, good governance, sport academy

Testmozgást kísérő kardiovaszkuláris változá-sok patkány modellben vizsgálva

Börzsei Denise1, Szabó Renáta1, Veszelka Médea1, KupaiKrisztina1, Varga Csaba1, Juhász Béla2, Pósa Anikó1


2Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Debrecen


BevezetésNapjaink egyik vezető halálokaként tartják számon a szív-és érrendszeri betegségeket, amelyek előfordulása a nőknélkorrelál a posztmenopauzális korban fellépő ösztrogénhi-ánnyal. A miokardiális extracelluláris mátrix (ECM) elen-gedhetetlen a megfelelő szívműködéshez, központi szerep-pel bír a szív fejlődésében és homeosztázisában. Ebből ki-folyólag az ECM homeosztázisában bekövetkező zavar hoz-zájárulhat bizonyos patológiás folyamatok megjelenéséhez,úgy, mint a mátrix metalloproteázok (MMP) diszregulációja,vagy a túlzott kollagén felhalmozódás.

Anyag és módszerekMunkánk során ovariektomizált (OVX) és áloperált (SO) fer-tilis korú nőstény Wistar patkányokat használtunk. A mű-téteket követően, 4 hetes pihenő időszak után, az állatokattovábbi szempontok alapján, mint mozgás (futó, nem futó),valamint a diéta jellege (CTRL: normál táp, HT: magas tri -glicerid tartalmú étrend) szerint csoportosítottuk. A 12 hetes kísérleti periódusunk után meghatároztuk a szív64 kDa-s és 72 kDa-s MMP-2 aktivitását, a szöveti MMP-2endogén szabályozásában szerepet játszó gátló (TIMP-2) ésaz I-es típusú kollagén mennyiségét, az oxidatív stresszhezköthető molekulák közül, a 3-nitrotirozin (3-NT) és a glu-tation (GSH) szintjét, valamint 30 perces LAD okklúziót kö-vetően az infarktusos terület nagyságát.

EredményekEredményeink alapján elmondható, hogy OVX, valamint aHT étrend hatására nagymértékben fokozódott az I-es tí-pusú kollagén-felhalmozódás és az infarktusos terület mér-téke. A 12 hetes testmozgás hatására a 3-NT és a GSHszintjében egyaránt szignifikáns növekedést tapasztaltunk,valamint emelkedett a MMP-2 aktivitása mind az SO, mindaz OVX állatokban. A TIMP-2 koncentrációja HT étrend ha-tására szignifikánsan lecsökkent, míg a futás ezt az értéketnormalizálta.

KövetkeztetésekKutatásunkkal bizonyítottuk, hogy az ösztrogénhiány és aHT étrend hatással van az ECM homeosztázisra, amit a kol-lagén felhalmozódás és az infarktusos terület nagysága isalátámaszt. A rendszeres testmozgás azonban a GSH ésMMP-2 enzim regulációján keresztül szerepet játszik azösztrogénhiány okozta kóros paraméterek javításában.Kulcsszavak: ösztrogénhiány, magas triglicerid tartalmú ét-rend, szabadidős testmozgás

Munkánk a GINOP-2.3.2-15-2016-00062, EFOP-3.6.1-16-2016-00008 valamint az Emberi Erőforrások Minisztéri-uma UNKP-17-4 (Pósa Anikó), UNKP-17-3 (Szabó Renáta)és UNKP-17-2 (Börzsei Denise) kódszámú Új Nemzeti Ki-válóság Programjának támogatásával készült.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Önkormányzati sportstratégiák összehasonlítóelemzése

Bukta Zsuzsanna, Varga AnettEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Az önkormányzatok sportban betöltött szerepét már az1992-ben megalkotott Európai Sport Charta is hangsú-lyozta. Európa szinte valamennyi országában jelentős ahelyi önkormányzatok szerepe, tevékenységüket általábanhelyzetelemzés és stratégiai tervezés kíséri.

Módszerek A vizsgálat egy holland (Leusden) és több magyar várossportstratégiáját hasonlítja össze; nemcsak a dokumentu-mok tartalmi elemeit, hanem az elkészültét, hátterét is ösz-szeveti. A városi koncepciók mellett a két ország nemzetisportstratégiájára, sportmodelljére is kitekintést ad. A hol-land stratégiai dokumentumok eredeti nyelvből kerültekfordításra holland anyanyelvű lektor segítségével. A vizsgá-lat fő módszere a tartalomelemzés.

EredményekA leusdeni sportkoncepcióban helyi jellegzetességekre, igé-nyekre, adottságokra és szükségletekre szabott feladatokjelennek meg. Ezzel szemben a hazai koncepciókban olyanmegvalósítandó feladatokkal lehet találkozni, amelyek álta-lános célként voltak megfogalmazva a Nemzeti Sportstraté-giában és nem a város helyi szintű igényeire alapozódtak.A leusdeni koncepció egyértelműen kijelenti, hogy az önkor-mányzat nem foglalkozik élsport jellegű feladatokkal, mertaz a sportegyesületek hatáskörébe tartozik. Ezzel szembena magyar koncepciókban az élsport kifejezetten nagy hang-súlyt kap, elsősorban annak önkormányzati támogatása.Jelentős az eltérés a két stratégiában a támogatni kívánt cél-csoportok tekintetében is. A holland tervezetben felismer-ték, hogy az egészséges, átlagos keresettel rendelkező állam-polgár sportolása, mozgásra ösztönzése már nem prob-léma, az önkormányzatnak legfőképpen az alacsony jöve-delmű rétegekre, a fogyatékkal élőkre és az idősebbekre kellkoncentrálni. A hazai sportkoncepciókban említés sem esikaz alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők sportolási lehe-tőségeinek támogatásáról, nincsenek korosztályokra és cél-csoportokra lebontott programok.

ÖsszefoglalásAz önkormányzati sportstratégiák összehasonlítása soránkiderült, hogy ezen a területen Magyarország hátránya Hol-landiával szemben nem kizárólagosan a források hiányábólfakad. A feladathoz inkább a szakértelem és a jól működőgyakorlatok minél szélesebb körű megosztására, valaminta helyi lehetőségek és infrastrukturális adottságok alapo-sabb megismerésére és kihasználására lenne szükség.Kulcsszavak: önkormányzatok, sportkoncepció, sportstra-tégia, sportfinanszírozás

A fizikai aktivitás hatása a mindennapi életnem motoros tüneteire Parkinson-kóros betegeknél

Csernák Gabriella, Szmodics Veronika, Ács Pongrác, Betlehem József, Oláh András, Rátgéber László, Molics Bálint, Járomi MelindaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA vizsgálat célja volt felmérni a Parkinson-kór okozta spe-cifikus tüneteket a rendszeres testmozgást végző, illetverendszeres testmozgást nem végző betegek között.

Anyag és módszerekA felmérésbe 20 Parkinson betegségben szenvedő került be-választásra (N=20). A rendszeresen testmozgást végző eset-csoport, valamint a testmozgást nem végző kontrollcsoportlétszáma is 10-10 fő volt. Az alkalmazott vizsgálat eszközea Movement Disorder Society (MDS) – sponsored revisionof the Unified Parkinson’s Disease Rating Scale (UPDRS)volt. Az adatokat leíró statisztikával, valamint Mann Whit-ney teszttel és Fisher egzakt teszttel elemeztük. Az eredmé-nyeket p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak.

EredményekA betegek átlag életkora 69 év volt, a Parkinson betegség át-lagosan 10 éve állt fent. Az összesített pontszámok alapjána rendszeres testmozgást végzők eredményei szignifikánsanjobbak voltak (p<0,001). A mindennapi élet nem motorostüneteinek eredményeinek összehasonlításakor is az eset-csoport szignifikánsan jobb eredményt ért el (p= 0,002). Atesttartási instabilitás vizsgálata során is a rendszeres testmozgást végző betegek jobb eredményt nyújtottak(p=0,001). A depresszió eredményeinek alapján azonbannem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között(p=0,656). A járászavarok tekintetében szintén szignifikánseltérést találtunk (p=0,033). A járás-egyensúly, a kézírás,valamint a tisztálkodás esetében is jobb eredményt értek ela rendszeres testmozgást végző betegek (p=0,570) (p=0,020)(p=0,030).

KövetkeztetésekA vizsgálatban résztvevő rendszeres testmozgást végző Par-kinson-kóros betegek jobb általános állapotban vannak. Afizikai aktivitás pozitív hatása betegeink körében is igazo-lódott, mely a testmozgás alkalmazásának nélkülözhetet-lenségét támasztja alá Parkinson-kórós betegek esetében is.

A kutatás „EFOP-3.6.2-16-2017-00003 pályázat keretébenkészült.

Dr. Mező Ferenc első világháborús katonaévei

Csóti Gergely ÁkosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésDr. Mező Ferenc sporttörténész neve sokaknak méltán is-merősen cseng. A latin-görög szakos tanár irodalmi éssportszervezői munkásságával rengeteget tett a magyarsport fejlődéséért. Az 1928-as amszterdami játékok szel-lemi olimpiai bajnoka lett Az olimpiai játékok történetecímű munkájával. 1948-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizott-ság tagja lett. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum könyv-gyűjteményének kiemelkedő részét képzi a több mint 4 000kötetet számláló Mező Ferenc-gyűjtemény. Jelen előadásazonban, az első világháborús emlékév alkalmából, MezőFerenc katonaéveivel, a fronton eltöltött idővel kíván foglal-kozni.

Anyag ás módszerekAz előadás elsősorban a szakirodalomra és a Magyar Olim-piai és Sportmúzeum könyvgyűjteményében fellelhető MezőFerenc anyagra támaszkodik.

EredményekMező Ferenc valószínűleg még egyetemi tanulmányai meg-kezdése előtt teljesítette egyéves önkéntes katonai szolgála-tát a császári és királyi 6. gyalogezrednél Budapesten.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Ennek elvégzésével az érettségizett fiatalok tartalékos tiszt-jelöltek lettek, majd a kétévente megismétlődő kötelező fegy-vergyakorlatok során előreléphettek a ranglétrán. MezőFerenc 1913 novemberétől a zalaszentgróti polgári fiúiskolaigazgatója volt. Nyári vakációja megkezdése előtt vonult bea pozsonyi 72. gyalogezredhez a négyhetes tartalékos fegy-vergyakorlat letöltésére. Itt érte utol a háborús mozgósítás.Szakaszparancsnokként indult 1914-ben vegyes nemzeti-ségű katonáival a galíciai frontra, ahol a december 29-ről30-ra forduló éjjelen esett át a tűzkeresztségen az oroszokellen vívott küzdelemben Czarkownál. Hősies magatartásá-ért megkapta első kitüntetését, a Bronz Katonai Érdemér-met. A háború alatt végig naplót vezetett, a galíciai frontrólkülön írása is megjelent. Ezekben beszámol a front minden-napjairól: a seregek felvonulásáról, a tábori életről, a tífu-szos megbetegedések miatt kórházban töltött időről, aszövetséges és ellenséges katonák jellemvonásairól, és ter-mészetesen a háborús pusztítás borzalmairól. A Monarchiahadseregének 1917-es győzelmei következtében a cári had-sereg összeomlott, Mező Ferencet és alakulatát pedig átve-zényelték az olasz frontra. Itt már a 72. császári és királyigyalogezred 1. tábori századának parancsnoka volt, tarta-lékos főhadnagyi rendfokozatban. Ez már a központi hatal-mak katonai erejének hanyatlásának időszaka, és ezérződik Mező naplóbejegyzéseinek sötétebb hangulatán is.A csapatok kimerültek, az élelmiszer fejadag folyamatosancsökkent, a ruházat elrongyolódott, a hazafias hangulatotfelváltotta a háborúellenesség. Mező Ferenc ennek ellenérerengeteg ütközetben részt vett, méghozzá az élvonalban.Ennek elismeréséül megkapta a Károly Csapatkeresztet,majd további példamutató helytállásával méltónak bizo-nyult a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre. 1918. június15-én megindult az olasz front utolsó nagy offenzívája, azátkelés a megáradt Piave folyón, melynek történéseit Mezőszinte óráról órára feljegyezte noteszében. A piavei áttöréstkezdetben győzelemként könyvelte el a Monarchia hadveze-tése, azonban a front hamar visszarendeződött. A visszavo-nulása súlyos veszteségekkel járt, a végletesen kimerültmagyar királyi honvédség pedig katasztrofális helyzetbe ke-rült. Október 17-én Tisza István bejelentette a háború el-vesztését, november 3-án Padovában aláírták a fegyverleté-telt, dr. Mező Ferenc főhadnagy pedig december 1-én lesze-relt és hazatért szüleihez Nagykanizsára.

KövetkeztetésekDr. Mező Ferenc 32 hónapot töltött az első világháború lö-vészárkaiban. Civil létére irigylésre méltó katonai karriertfutott be. A háború során hősiesen harcolt az élvonalban,többször megsérült, számos kitüntetést szerzett. Nem tudtaazonban meghazudtolni tanári mivoltát, és naplóbejegyzé-seivel felbecsülhetetlen értékű forrást hagyott az utókorraa magyar hadsereg galíciai és olaszországi küzdelmeiről.Kulcsszavak: Mező Ferenc, első világháború, életrajz, had-történet

Mellékvese által termelt szteroidok változása fizikai stressz hatására férfi sportolóknál

Csöndör Éva1, Karvaly Gellért2, Ligetvári Roland1, Vásárhelyi Barna2, Komka Zsolt2,4, Farkas István5, Végh József 5, Szilágyi Gyöngyi3, Tóth Miklós Viktor3,Tóth Miklós1,2,4, Stromájer-Rácz Tímea1, Betlehem József1, Oláh András1, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Semmelweis Egyetem, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest4Testnevelési Egyetem, Budapest5Nemzetközi Oktatási Központ, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA mellékvese által termelt szteroid molekuláknak fontosszerepe van a kardiovaszkuláris, metabolikus és egyébfunkciók szabályozásában akut stressz esetén.

Anyag és módszerekKülönböző mellékvese specifikus szteroid molekula (n=16)változását vizsgáltuk akut fizikai és mentális stressz hatá-sára sportolóknál (n=44). A szteroid értékeket folyadék-kromatográffal kapcsolt tömegspektrométerrel mértük.Mindkét modell esetében monitoroztuk a kardiovaszkulárisparamétereket (pulzusszám, vérnyomás), fizikai stresszesetén a laktát értéket és a gázcserét is. Az értékeket háromidőpontban mértük: nyugalmi állapotban, a maximálisstressz idején és 30 perccel később, a restitúciós fázisban.A vizsgálatok a sportolók beleegyezésével és az etikai bizott-ság engedélyével történtek.

EredményekA vérnyomás és pulzusszám érték mindkét modellben emel-kedett. A 16 szteroid molekula közül 3 csak fizikai stresszesetén, a restitúciós fázisban mutatott emelkedést. A dehid-roepiandroszteron értéke nyugalmi állapotban 3,46±2,44ng/ml, a restitúciós fázisban 6,72±4,14 ng/ml volt. A kor -tikoszteron nyugalmi állapotban 4,58±4,78 ng/ml, a res -titúciós fázisban 9,87±4,94 ng/ml. A kortizol nyugalmiálla potban 143,14±44,39 ng/ml, restitúciós fázisban180,45±41,66 ng/ml értéket mutatott.

KövetkeztetésekMíg a vérnyomás és pulzusszám a terhelés csúcsán emel-kedett meg, addig a szteroid molekulák szintje a restitúciósfázisban, valamint csak fizikai stressz esetén. A három je-lentős emelkedést mutató szteroid a mellékvesekéreghárom strukturálisan különböző rétegéből származik. Kö-vetkeztetésként elmondható, hogy fizikai stressz esetén amineralokortikoid, a glükokortikoid és az androgén vonalis érintett. További vizsgálatok szükségesek a kardiovasz-kuláris rendszerben, valamint a mellékvese vonalon stresszhatására bekövetkező változások felderítésére.Kulcsszavak: stressz, mellékvese, szteroid, tömegspektrométer

Támogatta: GINOP-2.3.2-15-2016-00047, Széchenyi 2020.

Sportágak piaci koncentráció szerinti össze -hasonlítása a Herfindahl-Hirschman Index alkalmazásával

Csurilla Gergely, Sterbenz Tamás, Gulyás ErikaTestnevelési Egyetem Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz országok sportsikerességét három szinten lehet vizs-gálni: makro, mezo és mikro szinteken (De Bosscher ésmtsai, 2006). A makroszintű gazdasági és társadalmi ténye-zők közül a népesség és az egy főre jutó GDP körülbelül50%-ban determinálják egy ország olimpiai sikereit (DeBosscher és mtsai, 2006). A legújabb kutatások azonbanazt mutatják, hogy makro szintű változók – amelyeket rövidtávon nem tudnak befolyásolni a döntéshozók – sikerre gya-korolt hatása egyre csökken, ezáltal növekszik más fakto-rok jelentősége (Gulyás, 2016). Ilyen például a mezo szintűtényezők közül a sportirányítás, amely hatékony működésemár rövid távon versenyelőnyt jelenthet, viszont a megfelelőteljesítménymérési- és ösztönzőrendszerek hiányában nemképes kiszolgálni a sportcélokat (Sterbenz és mtsai, 2017).Ha egy sportirányítás hatékonyságát a befektetett forrásokés a megszerzett érmek hányadosaként értelmezzük, vala-mint tudjuk, hogy az éremszerzés ára egyre növekszik(Shibli, 2003), akkor sikeresség szempontjából egy országszámára elengedhetetlen a sportágak közti differenciálás.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


A piaci koncentráció az egyes sportágakban az éremszerzésinehézségről ad egyfajta képet, amelyet sportfinanszírozásidöntéseknél is érdemes lehet figyelembe venni.

Anyag és módszerekA Gracenote adatbázisának adataira támaszkodva, azegyéni sportágak nyári olimpiai játékokon elért eredményeit(1992-től napjainkig) felhasználva készítettük el a piaci kon-centrációkat. Az elemzéshez a közgazdaságtanban a piacikoncentráció mérésére gyakran használt mutatót, a Herfindahl-Hirschman Index-et alkalmaztuk.

EredményekJelentős eltérések mutatkoznak az egyes sportágak, vala-mint az egyes versenyek között is. Az eredmények alakulásaegyrészt az egyes számokban győztes nemzetek változásá-nak köszönhető, másrészt az eltérések részben a különbözőszámú éremszerzési lehetőségnek is betudhatók.

KövetkeztetésekA jövőben érdemes lehet az olyan heterogén sportágakatszétbontani, ahol az egyes versenyszámok között nincs vagykevés az átjárási lehetőség (pl. atlétika – dobó és futó szá-mok, kerékpár – országúti, pálya és MTB szakágak), hogya sportágak piaci koncentrációi még részletesebb és ponto-sabb információt adjanak az éremszerzési lehetőségekről.Kulcsszavak: piaci koncentráció, Herfindahl-HirschmanIndex, sportirányítás, hatékonyság

A szorítóerő szerepe a tenisz specifikus motoros teljesítményben

Dobos Károly Testnevelési Egyetem Küzdősport Tanszék, BudapestE-mail: doboskaresztenisz@gmail

BevezetésAz alkar izmainak ereje a teniszben meghatározó, mivelezek óriási szerepet játszanak az ütések során az alsó végtagés a törzs izmaiból származó energia átvitelében és a szilárdtalálati pont kialakításában, továbbá a sérülések kockáza-tának csökkentésében. A sportág természetéből adódóan afelső testre nagymértékű, ismétlődő, kiegyensúlyozatlan ter-helés hat, amely anatómiai és neuromuszkuláris differenci-ákat eredményez a felső végtagok között. A különbségnek amértéke azonban nem lényegtelen, mivel a túlzott aszim-metria teljesítményromboló tényező. Ezért ahhoz, hogy lé-nyeges információkat szerezzünk a teniszezők alkarjánakerőállapotáról és annak aszimmetriájáról, elengedhetetlena szorítóerő mérése. További vizsgálódás tárgya lehet méga szorítóerő robbanékonysága (a szorítóerő növekedéséneksebessége) és egy tenisz specifikus motoros teljesítmény kö-zötti kapcsolat (adogatás sebesség) elemzése is. Ezért vizs-gálatom célja az volt, hogy teszteljük azon hipotézisemet,miszerint a domináns kar szorítóerejének robbanékony-sága korrelációs kapcsolatot mutat az adogatás sebességé-vel, továbbá feltárni a maximális szorítóerő és a szorítóerőrobbanékonyságának sajátosságait és nemi differenciáit.

Anyag és módszerekA vizsgálaton 22 elit fiú és 22 elit leány teniszező vett részt.Kronológiai átlag életkoruk értékei nemenkénti megoszlás-ban: fiúk 16,18±0,5 leányok 16,83±0,5 év volt. A maximá-lis szorítóerő, a szorítóerő robbanékonyságának és azadogatás sebességének mérésére standardizált teszteket al-kalmaztam.

EredményekA domináns kar szorítóerejének robbanékonysága és azadogatás sebessége a fiúk (r=0,55) és a leányok (r=0,47)esetében is szignifikáns kapcsolatot mutatott. Mindkét nemesetében a domináns kar maximális szorítóereje, szorító -

erejének robbanékonysága szignifikánsan jobb volt, mint anem dominánsé (p<0,05). A fiúk maximális szorítóereje ésszorítóerejének robbanékonysága mind a domináns és anem domináns végtag esetében szignifikánsan jobb volt,mint a leányoké (p <0,05).

KövetkeztetésekA szorítóerő robbanékonyságának mérése segít feltérké-pezni a neuromuszkuláris alkalmazkodást a domináns kar-ban, ellentétben a maximális szorítóerővel, amely első-sorban az általános erőt és az anatómiai alkalmazkodást fe-jezi ki. Ezért javasolom a korosztályos teniszezők felkészí-tésének folyamatában a szorítóerő robbanékonyságánakmérését. Kulcsszavak: adogatás sebesség, tenisz, szorítóerő robba-nékonyság

Irodában végezhető mozgásprogramok az ülőéletmód káros hatásai ellen – egy pilot projekt bemutatása

Dvorák Márton1,2, Bábosik Dénes3, Cziráki Péter2, Tóth Miklós1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

2Zöldpont Egyesület és Szerkesztőség, Budapest3Force Gym, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz ülőmunka káros hatásainak különösen kitettek a mű-szakos dolgozók, akik olykor napi nyolc óránál is többettöltenek a monitor előtt. Ugyan a vállalatok próbálkoznaksportkártyákkal, sportolási lehetőségekkel, esetleg edzőter-mek kialakításával a munkahelyen, ám a munka utániedzés nem tudja kompenzálni az ülve töltött 10-12 órát. Egyhazai nagyvállalat egyik divíziója vett részt a 12 hetes prog-ramban, ahol közvetlenül az irodába felszerelhető edzőesz-közök kihasználtságát, és a munkaidő közben beiktatott,vezetett testmozgások hatásait vizsgáltuk a munkavállalókhangulatára és fizikai paramétereire.

Anyag és módszerekFelmértük az egy irodában, három műszakban dolgozók(n=31, életkor 35,27±6,8 év, csak férfiak) sportolási szo-kásait és mozgásszervi panaszait saját készítésű kérdőív se-gítségével, testösszetételüket Beurer BF100 mérleggel,gerincének állapotát SpinalMouse készülékkel. Ezek után12 héten keresztül szabadon használhattak irodájukba te-lepített edzőeszközöket (két Concept2 evezőpad verseny-rendszerrel összekötve, TRX-ek, húzódzkodóállvány, in-stabil eszközök, gumiszalagok), illetve heti négy alkalommalinstruktor tartott 20-25 perces, erősítő edzéseket saját test-tömeg és az eszközök felhasználásával. A program végén avisszamérésre jelentkezőket (n=17) újra felmértük.

EredményekA munkavállalók sportolási szokásaiban, testösszetételük-ben és gerincük állapotában nem tapasztaltunk különbségeta 12 hét után, ám az idő rövidsége miatt ez nem is volt vár-ható. Azonban a kérdőíves megkérdezés alapján a programsikeres és hasznos (n=20) a dolgozók többsége szerint: ja-vítja a közérzetüket (45,2%), javítja a munkahelyi légkört(35,5%) és hatékonyabbá teszi a munkavégzést (16,1%).Ezen kívül egyértelműen javuló tendenciát tapasztaltunk amozgásszervi panaszok, fájdalmak csökkenésében testré-szekre lokalizálva is. Az eszközök kihasználtsága megfelelővolt.

KövetkeztetésekA vállalati egészségprogramok eredményességének előfelté-tele a vezetői elkötelezettség és a munkavállalók nagyobbM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


részének nyitottsága, legfőképp egy olyan program során,ami végig a szemük előtt zajlik. Kulcsfontosságú a megfelelőmotivációs eszközök (mint az instruktor személye/hozzáál-lása, napi emlékeztetők, versenyek stb.) használata, ame-lyekkel az első hetek újdonsága után is fenntartható azérdeklődés. A mi pilot programunk sikeres volt, ám minda motivációs eszközök, mind a hatékonyságának objektívmérésében további fejlesztésekre szorul.Kulcsszavak: munkahelyi egészségfejlesztés, ülőmunka

Az egészségmagatartás vizsgálata a preventív, a diagnosztikai és a rehabilitációs eljárások aspektusában

Faragó Beatrix, Szakály Zsolt, Konczos Csaba, Pápai Zsófia, Szűcs Petra, Tóth Lilla, Lengvári BalázsSzéchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetésA fejlett országokban látható tendencia az átlagéletkor di-namikus növekedése, amely a fertőző betegségek háttérbeszorulásának eredménye. A primer prevencióban az egész-ségmagatartás felmérése az egyik meghatározó terület,amelyben a lakosság aktív hozzáállása válik láthatóvá azegészségmegőrzés és fejlesztés területén (Konczos és mtsai,2010; Konczos, Szakály, 2007; Gritz, 2006; Konczos, 2006;Pál és mtsai, 2005; McKechine és Mosca, 2003; Lee ésmtsai). A szekunder prevenció feladata a diagnosztikai ésfittségi eljárások alkalmazása. Az egészség megőrzésében,az egészséget segítő életmód és a társadalmi, gazdasági, kör-nyezeti és személyes tényezők meghatározó faktorai érvé-nyesülnek, egymásra hatással bírnak. Kutatási célunkkéntkerült meghatározásra a preventív, diagnosztikai és rehabi-litációs eljárások vizsgálata az egészségmagatartásra, azéletmódra az egészségpiaci termékek vonatkozásában.

Kutatási módszerekA kutatás alapméréssel (keresztmetszeti) és egy vagy többvisszaméréssel (hosszmetszeti, követéses mérési módszer)történik. Feltételezve a csoportok homogenitását, a függőváltozók hatását két csoport eredményeinek egybevetésévelvizsgáljuk meg: vizsgálati csoport, illetve kontrollcsoportmegkülönböztetéssel. A mérések között a vizsgálati csopor-toknál intervenció alkalmazására kerül sor. A kutatás mód-szere egyrészről kérdőíves, amely tartalmaz a primer ésszekunder prevenció mértékét befolyásoló, az egészségma-gatartásra, az egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseket.További kutatási módszerek a diagnosztikai és fittségi vizs-gálatok, amelyek tartalmazzák az aerob állóképességet, akoordinációs képességeket, és erőt mérő felmérést. A mintarésztvevői: az SZE ESK hallgatói (18-20 évesek), vállalatifelnőttek (20-50 évesek), és idősek (60 év felettiek).

EredményekA kutatási programunk alapján a vizsgálati eredmények meg-mutatják a lakosság egészségképét, és az erre ráépülő egész-ségmagatartást, amely egyéni és társadalmi szinten ismegjelenik. Továbbá láthatóvá válik az ezt kiszolgáló egész-séggazdaság jelenlegi helyzete. A felmért szektorban az élet-mód, az aktív testmozgás, a fittség (primer prevenció) terü-lete, és a teljesítménymérés, a fizikai rehabilitációs eljárásokhatásai (szekunder prevenció) alapján meghatározhatók azegészséggazdasági irányok, amelyek az életminőséget növelik.

KövetkeztetésekA kutatási projekt kiemelten kezeli az egészségmegőrzés,egészségfejlesztés hatását az életmódra, az egészségtudatos-ság kialakításával, az egészségmagatartás tudatos művelésé-vel.

Kulcsszavak: prevenció, egészségmagatartás, rehabilitáció,egészségfejlesztés, fittség

Az AtLETyC projekt eredményei a sportolókszakmai képzésének szolgálatában

Farkas Judit, Sterbenz Tamás, Sujit Chaudhuri, Kassay Lili Testnevelési Egyetem, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésAtLETyC projekt teljes neve angolul magába foglalja a céljátis: Athletes Learning Entrepreneurship – a new Type of DualCareer Approach, magyarul: “Sportolók vállalkozóvá válása– új megközelítés a kettős karrierépítésben”. A projekt 3 szakaszból állt: az első szakaszban a tervezett képzésiprogram megtervezéséhez szükséges elemzések és felméré-sek készültek, majd a felmérés alapján a képzési tervet ál-lították elő a projekttagok. Az előadás célja az, hogy ismer -tessük a projekt eredményét, a kutatási módszereket illetvemagát a projekttel kapcsolatos tényeket, melyek most és ajövőben hozzájárulhatnak a magyar és más európai sporto-lók ún. kettős karrierjének támogatásához.

Anyag és módszerekAz első szakaszban elkészült kérdőív és felmérés, ahogy azegész projekt, 6 ország egyetemi és sportszervezeti konzor-ciumi együttműködésében készült. Magyarországról a Test-nevelési Egyetem munkacsoportja volt a résztvevő. Doku-mentumelemzéssel feldolgozták az európai kulcskompeten-ciák, azon belül pedig a vállalkozói ismeretek kompetenci-akörrel kapcsolatos EU-s és hazai szakpolitikai és okta-táspolitikai dokumentumokat. Nemzetközi kooperációbanelkészítették a fókuszcsoportos interjúhoz szükséges 80kérdésből álló kérdőívet, majd 3 csoportban összesen 75sportolóval vették fel a kérdőívet. A statisztikai elemzést azolasz egyetemi partner kutatócsoportja végezte el, majd akialakult preferenciákat figyelembe véve az AtLETyC projekttagjai felvázolták a leendő képzési program tanulási ered-ményeit. Ebben a feladatban hasznosult a korábbi doku-mentumelemzés eredménye és nyert megállapítást, hogy azEntreComp (EU Entrepreneurship Competence Frame-work) 8 szintje közül melyikhez illeszkedik az Atletyc kép-zése. A besorolási munka végeztével sikerült megállapítani,hogy a keretrendszer 5-ös szintjének felelnek meg az Atletycképzési és kimeneti követelményei.

Eredmények, következtetésekA munka legelső lépéseit 2017-ben angol nyelven publikál-ták, mely tanulmány bemutatta a kérdőív és a felmérés el-készítésének módszertanát és eredményeit a Springer kiadóSport Sciences for Health tudományos folyóiratában azalábbi címmel: „The use of Focus Group Interviews to definethe perceived importance of competencies related to the ent-repreneurship as starting point for a new career in Euro-pean athletes: An AtLETyC study.”A második szakaszban kidolgozták a tantárgyi tematikát ésaz oktatási segédleteket (például tanári kézikönyv, power-pointos diák, gyakorlófeladatok a tantermi képzésekhez,tesztek, illetve az online modulokhoz a webes tananyag, ol-vasnivalók, videók, tesztek). A képzési programot ún. pilot,próba-verziós formában végig próbálták a 6 országban, ösz-szesen 90 sportoló részvételével. A harmadik, utolsó fázis-ban, az eredmények kiértékelése után, a programon ajavasolt vagy más módosításokat hajtották végre. A hazaipilot programra 47 fő jelentkezett és bár nem volt széleskörben ismertetve, hiszen limitált létszámmal futhatott aprogram, így is több országos és helyi sportszervezet jelezteigényét a részvételre akkor és a jövőben. A szakirodalombanközölt átlaghoz képest jobbnak bizonyuló, közel 50%-osvégzettségi rátával, a programban magyar részről 22-en fe-jezték be sikeresen a képzést.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Összefoglalás Az AtLETyC projekt eredménye a hazai sportolói kettős kar-rier programok fejlesztésében bizonyítja, hogy a sportolókszakmai képzésének szolgálatába állítható egy ilyen és más,hasonló program: legyen bármilyen végzettségű az a 18 évfeletti versenyszerűen sportoló személy, megoldható, hogyszámára hasznos ismeretekkel, rugalmas képzési keretekközött (on-line és tantermi képzés vegyesen) segítsük a civil,szakmai életbe való sikeres átlépést azután, hogy lezárjasportolói életútját. A sport világából jövő visszajelzések isarról szólnak, hogy sikerült egy hiánypótló képzési szintet,témát, és képzési formát kiajánlani a hazai érdeklődők szá-mára. Kulcsszavak: sportolói kettős karrier, e-learning, AtLETyCprojekt

A fair play transzdiszciplináris megközelítése

Farkas Péter, Vermes Katalin Testnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA kutatási folyamat célja az volt, hogy a modern sport mo-rális lényegét alkotó fair play eszményt társadalomtudomá-nyi témaként felmutassa, s kiemelje abból a „másodlagos”státuszból, amelybe olykor a magyar közgondolkodás, svele együtt gyakran a sporttudományos gondolkodás is be-lehelyezi. Vizsgálatunk a társadalomtudományok eszköz-rendszerével célozza meg a fair play eszmény megértését, amoralitás és a realitás konfliktusainak tematizálását.

Anyag és módszerekKutatásunk elsősorban dokumentumelemzésen, ezen belülkiemelten Vermes K., Farkas P. (szerk.) A fair play ereje c.tanulmánykötetben megjelent közlemények összevetésén, il-letve primer kutatások másodelemzésén alapul.

EredményekHa megszegjük a közös játék szabályait, ha megsértjük afair play szabályokon túlmutató szellemét, romboljuk a köz-bizalmat, s mindazt, ami az életet minőségi életté teszi, ami-ért játszani, nyerni, veszíteni, egyszóval küzdeni érdemes.A sport sokak számára egyedüli elérhető gyakorlóterepe,elemi mintája a demokratikus versengésnek, s annak is kellmaradnia mindazon anomáliák, politikai és gazdasági ter-helések ellenére, amelyek történetileg rátapadtak és aktuá-lisan is ránehezednek. A fair play gyakorlatát akkor tudjuksikeresen működtetni, ha világosan átlátjuk, megértjük afair play eszményben kifejeződő komplex értékvilágot, hamegértjük e morális eszmény történeti fejlődését, belső el-lentmondásait, lehetőségeit, s ha szembe tudunk nézniazokkal a társadalmi, kulturális folyamatokkal, keményvagy éppen képlékeny realitásokkal, amelyek veszélyeztetikérvényesülését.

KövetkeztetésekA sport a fair play eszményén keresztül képes morálisan ismagasabb szintre fejleszteni a személyiséget, s ezáltal az eu-rópai és benne a magyar társadalmat. A sportnak köteles-sége, hogy mindenki számára kinyilvánítsa: a tisztességesjáték minden esetben előbbre való a győzelemnél! Ha asport nem ezt üzeni, akkor semmilyen más funkcióját semképes betölteni. Ha megszegjük a közös játék szabályait, hamegsértjük a fair play szabályokon túlmutató szellemét,romboljuk a közbizalmat, s mindazt, ami az életet minőségiéletté teszi, amiért játszani, nyerni, veszíteni, egyszóval küz-deni érdemes.Kulcsszavak: fair play, sportetika, becsületesség, társadalmifelelősség

In-season monitoring of Elite College Athletes –What do we gain?

Finn, Kevin J. FACSM, Department of Nutrition and Kinesiology, University of Central Missouri, Warrensburg MO, USAE-mail: [email protected]

For years, preparation of athletes for the competitive seasonhas been to undergo testing on fitness, skill acquisition, andindicators of potential injury. This process has allowedthose athletes beginning their season an indication of “sportreadiness” and/or risks associate with sport injury. Evalu-ating athletes during the season (in-season) are usuallylimit ed to waiting for symptoms of injury, signs of fatigue,or illness. Using a treatment approach to evaluation has resulted in loss of playing time, disruption in training, oradjustments in recovery that are “reactive” to the condition.Currently, a pro-active approach to seek out preventativemeasures for overtraining and injury, monitoring strategieshave been adopted by high level sports teams during theseason, particularly during the latter stages of the competi-tion season when “overreaching” is transitioned into the“taper” phase of training.This paper will provide a contemporary view of the types ofmonitoring used in college athletes particularly in high revenue sports like American Football and Basketball. Recent developments in technology particularly in “wear-able” devices have provided indicators of athlete loads andrecovery behavior (sleeping for instance). These data areused to justify longer recovery periods, adjustments in nutrition, and an individualized assessment of athlete coping strategies to ensure optimal performance occursduring this critical period of the competitive season. Examples of technology and assessment techniques usingcurrent college team and data from specific teams from theNebraska Athletic Performance Laboratory (NAPL) are presented. Current collaboration projects between the University of Central Missouri and NAPL are discussed totest if college athletes from two college divisions are findingsimilar results.

Implementáció és tanulói attitűdök a minden-napos tanórai testneveléssel kapcsolatban

Fintor Gábor Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA gyermekek testi, lelki, szellemi egészségében a rendsze-res, a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgáselengedhetetlen fontossággal bír (Minarro, 2009; Shephardés mtsai 2013; Csányi és Révész, 2015). Ehhez nagymér-tékben járulhat hozzá a testnevelés tantárgy (Kirk, 2003;Rétsági, 2015; Vass és mtsai, 2015), melynek rangja meg-emelkedett (Hamar, 2016) a többi tantárgyhoz viszonyítva.Utalunk ezzel egy jelentős oktatáspolitikai beavatkozásra, amindennapos tanórai testnevelés bevezetésére, amely kuta-tásunk központi témája. Előadásunk elméleti alapját az implementációs kutatások(Fullan, 2015) jelentik.

Anyag és módszerek Kutatásunkkal feltérképeztük a 10-14 éves tanulók Testne-velés és sport műveltségi területhez való hozzáállását, atti-tűdjeiket, a tantárgy szerepét, fontosságát, relevanciáját.Olyan változási-változtatási folyamatot vizsgáltunk, amely-ben egy oktatáspolitikai beavatkozás gyakorlatban történőmegvalósítása volt a feladat.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Az általunk megalkotott önkitöltős kérdőívet 2016. januárjaés márciusa között töltötték ki pedagógusok jelenlétében atanulók. A minta elemszáma 1 153 fő. A kutatás mintavételi kerete az észak-alföldi régióba tartozóhárom megye minden olyan intézményét jelentette, amelyaz általános iskola felső tagozatos osztályait iskolai képzés-ben működteti. A minta az adott régióra vonatkozóan me-gyei, településtípus szintű és diákszám alapján is repre-zentatívnak tekinthető.

EredményekA mindennapos testneveléssel kapcsolatos attitűd-vizsgálateredményeképpen (ahol a NAT-ban meghatározott célokatvizsgáltuk) a nemek tekintetében tapasztaltunk különbsé-geket. A fiúknál a tanórán kívüli sporteredmények, a fizikaiaktivitás iránti elköteleződés, míg a leányoknál a tanóránkívüli kevesebb sportolás és a fáradékonyság tényezői jelen-nek meg hangsúlyosként, ugyanakkor a mindennapos test-nevelés jótékony hatásait általánosan elismerik. Megálla-pítható, hogy vizsgálatunkban a testnevelők szerepe kiemel-ten jelenik meg, a pedagógusok intézményi szerephordozófunkciója kimutatható a vizsgált intézményekben.

Következtetések A kutatás fő üzenetei a referencia értékű kiváló tudósoktólszármazó idézetekből kiolvasható: Simon Tamás (2007:9): három szóval jellemzi az egészségetrégen és most is fenyegető tényezőket: tudatlanság, felelőt-lenség és szegénység.Ádány Róza (2008:5): az okok közé sorolja az egyén önma-gáért érzett felelősségének hiányát.Ádány Róza (2008:19): A jövő generációjának felelősségtel-jes, egészségtudatos életre nevelése alapvető társadalmi fel-adat. A Testnevelés és sport műveltségi terület minőségi oktatásaa mindennapos testnevelés keretein belül a tűpontosanmegfogalmazott problémák megoldásáért sokat tehet: atestkulturális tudás pszicho-motoros és elméleti tudásbázi-sának megteremtésével. Kulcsszavak: mindennapos tanórai testnevelés, általános is-kolások, NAT 2012

Női részvétel a sportági szakszövetségek versenyrendszereiben

Fodor Anett1, Bukta Zsuzsanna2

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest


Bevezetés A nemzetközi sportszövetségek, élen a Nemzetközi OlimpiaiBizottsággal, számtalan kezdeményezéssel próbálják meg-valósítani a nemek közötti egyenjogúságot. Míg az olimpiairésztvevők számában, a sportpályákon ez az egyenlőségmegvalósulni látszik, az edzők, valamint a sportvezetők kö-rében még mindig csak csekély arányban találjuk a szebbiknem képviselőit. Magyarországon hasonló a helyzet, és ha-zánk a női részvételt elősegítő kezdeményezésekben semigazán jeleskedik.

Módszerek Kérdőíves vizsgálat során mérjük fel az olimpiai sportágaksportági szakszövetségeinek segítségével, hogy a sportolók,edzők, sportági közreműködők, valamint a sportvezetőkközött milyen arányban szerepelnek nők, és tapasztalható-eváltozás korábbi felmérések eredményeihez képest. A lét-számadatok mellett arra is kíváncsiak vagyunk, hogy prog-ramok, kezdeményezések vagy esetleg szabályzatok szintjénmennyire aktívak a hazai szövetségek a nők részvételénekelősegítésében.

EredményekA hazai sportági szövetségek adatai alapján az igazolt verseny-zők aránya kezdetben, az utánpótlás szintjén még többé-ke-vésbé kiegyenlített, a felnőttek körében azonban gyakori, hogy60%-osnál is nagyobb a férfiak aránya. Az edzők esetébenmég nagyobb a különbség, ott is az utánpótlás-nevelésben te-vékenykedő szakemberek között vannak nők jelentős szám-ban. A sportvezetők körében a nők jellemzően inkább aháttérmunkában vesznek részt, szövetségi elnök vagy elnök-ségi tag pozícióban a nők aránya 10% körüli. A sportági köz-reműködők (játékvezetők, pontozók, időmérők) tekintetébennagyok a különbségek az egyes sportágak között. A sportszö-vetségek általában nyitottak a nők részvételét erősítő kezde-ményezésekre, de egyelőre kevés ilyen program valósult meg.

ÖsszefoglalásBár általában elmondható, hogy a sportágak között találunkkifejezetten nőies, illetve még nők részvétele nélkülieket is, asportágak zömében a férfi résztvevők dominálnak mind a ver-senyzők, mind a közreműködők körében, a sportvezetésbenpedig még erőteljesebben megmutatkozik a különbség. Van-nak azonban jó példák és jó kezdeményezések, amelyekre ahazai sportszövetségek nyitottak, így már jelenleg is javulótendenciát figyelhetünk meg a korábbi felmérésekhez képest,és remélhetőleg a jövőben tovább javul a helyzet.Kulcsszavak: nők a sportban, női részvétel, sportszövetsé-gek, sportági létszámok

A tanösvények jelentősége a rekreációban

Fodor Éva, Révész LászlóEszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésTanösvényekről általában a környezeti neveléssel kapcso-latban hallani, holott a rekreációban betöltött szerepük ha-sonlóképpen jelentős. A tanösvények a szabadidő-eltöltés,élményszerzés és egészségmegőrzés fontos eszközei (Kiss,2007), rejtett módon fokozzák a mozgás és a szabadban tar-tózkodás igényét (Kárász, 2003).Az első tanösvények az 1900-as évek első harmadában lé-tesültek, fő céljuk a lakosság tájékoztatása, valamint a ter-mészet védelmére való figyelemfelkeltés volt. Azóta mindfizikai megjelenésükben, mind funkcióikban jelentős válto-zásokon mentek keresztül, alkalmazkodva a civilizációs fej-lődés kihívásaihoz és a népesség ezekből fakadó igényeihez.

Anyag és módszerekAz elméleti kutatás releváns hazai és nemzetközi szakiro-dalom elemzésével, a dokumentum és tartalomelemzésmódszervével valósult meg, célja a tanösvények rekreációnbelüli helyének és jelentőségének meghatározása volt.

EredményekA tanösvények a rekreáció területeit tekintve mind a szel-lemi és fizikai rekreáció, mind a turizmus terültén jelenvannak. A tanösvények a passzív (klasszikus tanösvények)és aktív szellemi rekreációhoz (foglalkoztatófüzettel rendel-kező tanösvények, élményösvények) kapcsolódnak. A fizikairekreáció területén a tanösvények a turisztikai jellegű tevé-kenységekhez sorolhatók, irányzataikat tekintve az outdoor,esetenként az élménykereső irányzatban (élményösvények)jelennek meg. A tanösvények a turizmus területén is jellem-zők, különös tekintettel a természetjáró turizmusra és azökoturizmusra.

KövetkeztetésekA tanösvények a rekreáció területén komplexen jelennekmeg: a szellemi és fizikai rekreációhoz, valamint a turiz-mushoz is kapcsolódnak. Azt, hogy egyes tanösvények ese-tében a rekreáció mely területe hangsúlyos, az adott

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


tanösvény típusa és fizikai jellemzői, valamint a látogatókpreferenciái döntik el. A tanösvények hatásmechanizmusáttekintve a rekreáció területei egymástól élesen nem különít-hetők el: valamely terület dominanciája jellemző lehet, ámnem tekinthető kizárólagosnak.A tanösvények jelentősége a rekreáció szempontjából ekomplexitásban keresendő, ugyanis a rekreáció több terü-letének kedvező hatásait ötvözik egyszerre. Mindemelletthazánk tanösvényei számos olyan tulajdonsággal rendelkez-nek (meglehetősen magas szám, változatosság, jó elérhető-ség stb.) amelyeknek köszönhetően egyszerűen beépíthetőka rekreációs gyakorlatba.Kulcsszavak: rekreáció, tanösvény

Az európai labdarúgó piac átigazolási sajátosságai

Fűrész Diána IvettPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésAz európai labdarúgás átigazolási piaca felfogható egy vi-szonylag zárt rendszerként. Tekintettel arra a tényre, hogya sportvállalkozások költségvetésének jelentős hányadát ajátékosok adás-vétele (transzfer) teszi ki, feltételezhetjük,hogy a rendszerben szereplő klubok piaci aktivitása nagy-mértékben befolyásolja gazdasági eredményességüket. Hi-potézisünk szerint nem a legértékesebb játékosok értéke-sítéséből származik a klubok legnagyobb profitja, sokkalinkább a játékospiacon mutatott aktivitásuk, illetve „presz-tízsük” függvénye a haszon realizálásának nagysága.

Anyag és módszerekVizsgálatunk során a legjelentősebb európai labdarúgó baj-nokságok (angol, francia, német, olasz, spanyol, török ésorosz), 50 – általunk kiválasztott – csapatának elmúlt 12szezonját elemeztük az átigazolások tekintetében. Az emlí-tett bajnokságokban – a 2005/06 és 2016/17-es idény között– 3850 olyan átigazolás zajlott le, mely során tényleges játé-kos adás-vétel történt. A játékospiacon lezajlott összestranz akciót 15 kvantitatív változóval jellemeztük, majd korrelációanalízissel vizsgáltuk a közöttük meglévő kapcso-latokat annak érdekében, hogy igazoljuk kiinduló hipotézi-sünket, mely szerint az átigazolási aktivitás gazdaságihasznot eredményez. A sztochasztikus kapcsolatok vizsgá-latához felhasználtunk továbbá a hálózatelemzésben alkal-mazott főbb mutatószámokat is (in-degree, out-degree,betweenness-centrality).

EredményekVárakozásainkkal ellentétben csak gyenge, illetve negatívirányú kapcsolat mutatható ki a transzferpiaci aktivitás, il-letve az ebből származó profit között. Mindez a gyakorlat-ban azt jelenti, hogy a játékospiacon aktív klubok jellem-zően veszteséges játékospiaci-egyenleggel zártak az elmúlt12 szezont figyelembe véve. Érdekes továbbá az az ered-mény is, miszerint a transzferek értéke, valamint a belőlükszármazó profit között erős negatív kapcsolatot találtunk,vagyis könnyen belátható, hogy a játékospiacon profitot jel-lemzően a kisebb csapatok realizálnak, míg a rangsor végéntalálható sztárklubok egyértelműen veszteségesek.

KövetkeztetésekElemzésünk alapján megállapíthatjuk, hogy a játékospiacitranszfereknek sajátos evolúciója van, melynek lépései: A „kiscsapatok” pozitív gazdasági eredménnyel (haszonnal) értéke-sítik játékosaikat az 50 „nagy csapatnak”. Mindaddig, amíg ajátékosok még magas értéket képviselnek és ezért keresletmutatkozik irányukba egy másik nagycsapat irányából, addiga játékost értékesítő sztárklub is képes profitálni az átigazo-láson. Végül a vélelmezhetően kiöregedett, vagy sérüléssel baj-

lódó játékos a sztárklubból egy kisebb csapatba igazol, ámezen a „nagy csapat” már veszteséget realizál.Kulcsszavak: európai labdarúgás, játékospiaci transzfer, há-lózatelemzés, profit

Nemi egyenlőtlenségek a sportvezetésben –hazai és európai helyzetkép

Gál Andrea, Földesiné Szabó GyöngyiTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz utóbbi évtizedekben számos társadalomtudományi ku-tatás foglalkozott a női sport fejlődési trendjeivel, azon belüla verseny- és szabadidősportban résztvevők számának vál-tozásával, a férfias sportágak „meghódításának” folyamatá-val, vagy éppen a médiareprezentáció jellemzőinek alaku-lásával, ugyanakkor lényegesen kevesebb figyelem irányulta nők sportvezetésben betöltött szerepére és lehetőségeire.2017 elején ez a hiány arra ösztönzött néhány, a gender-irányzatot képviselő sportszociológust, hogy egy nemzetköziprojekt keretében friss adatokat gyűjtsenek az európai or-szágok sportvezetésének nemi jellemzőiről, majd az ered-ményeket egy tanulmánykötetben publikálják. Az előadáscélja, hogy a hazai kutatás konklúzióinak részletes bemu-tatásán túl röviden ismertesse a külföldi tapasztalatokat is.

Anyag és módszerekAz adatgyűjtéshez az elemzésben részt vevő országok nem-zeti olimpiai bizottságainak, olimpiai és nem-olimpiai sport-ági szövetségeinek hivatalos honlapjait használták fel akutatók. Az ezeken közölt, a szövetséggel és annak vezető-ségével (elnökségéről) kapcsolatos információknak köszön-hetően statisztikai adatok kinyerésére, majd nemzetköziösszehasonlítására nyílt lehetőség. A hazai eredmények 51sportszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság adatairaépülnek, mely mellett több mint tíz európai ország statisz-tikai mutatói jelennek meg.

EredményekEredményeink szerint Magyarországon a női sportvezetők,vagyis a sportszövetségekben elnöki, alelnöki, elnökhelyet-tesi pozíciót betöltők, illetve az elnökségi tagsággal rendel-kezők aránya nem éri el a 10%-ot. Összesen három olyansportszövetséget találtunk, amelynek női vezetője volt, az al-elnökök, elnökhelyettesek száma is elenyésző. Emellett mű-ködik hazánkban olyan látványsportág, ahol még a többmint tíztagú elnökségben sem képviselik magukat a nők. Anemzetközi eredmények összesítése folyamatosan zajlik, deaz elsődleges statisztikák szerint a magyar helyzet közelsem tekinthető egyedülállónak és kivételesnek.

KövetkeztetésekHazánkban a hagyományosan patriarchális társadalmi fel-fogás még inkább megnehezíti az egyébként is tradicionáli-san férfiterületnek tekintett sportban a nők döntéshozóipozícióba kerülését. Ugyanakkor érdekes ambivalenciát je-lent az a helyzet, hogy miközben a nők rendkívül sikeresekaz élsportban, alig-alig van beleszólásuk a sportszervezetekműködtetésébe. Az ambivalenciát csak fokozza az a tény,hogy hazánkban több éve egy hölgy irányítja a magyar sportműködését, mint felelős államtitkár. Kulcsszavak: sportvezetés, döntéshozás, nemi egyenlőtlen-ségek, gender-irányzat

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó cégprofiljának változása társadalmi igények tükrében

Gáspár-Kiss Nikolett1, Stark Anita2, Patakiné Bősze Júlia3

1Personal Best Kft, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Budapest

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA munkahelyi egészségfejlesztés (MEF) a munkaadók, amunkavállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tö-rekvését, tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egész-ség és jól-lét javítására irányul, helyszíne a munkahely. Azelőadás célja, hogy bemutassa a MEF-re való törekvésekmegjelenését, a folyamatos megvalósulásig az elmúlt 20évben, egy egészségfejlesztéssel foglakozó cég munkáján ke-resztül. A bemutatott szervezet elsőként jelent meg a piacona munkahelyi mobil masszírozással és a társadalmi igé-nyekre reflektálva évről évre bővítette a palettáját, részbenkutatásokkal is alátámasztva.

Anyag és módszerekKutatási módszer dokumentumelemzés, az elmúlt 20 évszerződéskötéseinek változása, a IMM Irodai Mobil Masz-százs, illetve a MEF-re nézve. Azt vizsgáltuk, hogy partnereikhogyan bővültek, milyen igények merültek fel, mekkora afizikai-szellemi munkavállalók aránya, mekkora munkaerőállománnyal rendelkező és milyen alaptevékenységű cégek-nél, milyen program valósult meg.

Eredmények1998 – 2002 Az IMM, Munkahelyi Mobil Masszázs beveze-tése Magyarországon.2002 – 2003 Megindul egy tudatos marketing kampány ésfolyamatosan növeli a cég az ügyfélkörét.2003 – 2004 Rendezvényeken való megjelenés masszázzsal.2005 – 2010 Egészség ébresztő kampányok, roadshow, Ge-rincbarát munkahely, stratégiai partnerként megjelent azEMEGY és OÉTI, konferenciák, kutatásfejlesztés, termékekszakmai igazolása, munkavédelem beépítése.

2010 – 2015 Szolgáltatási stratégia, folyamat menedzsment,tudatos belső cégépítés, szolgáltatási portfólió, TÁMOP 27vidéki nagyvállalat egészségfejlesztő programja.2015 – 2018 Átszervezés, megújulás, standardizálás.

KövetkeztetésekAz egészség mellett elkötelezve különböző vállalati és társa-dalmi színtereken is megvalósítják tevékenységünket. A ku-tatás során megtapasztalhattuk, hogy az egészségfejlesztésakkor igazán hatásos, ha az egyes egészségfejlesztési szín-tereknek megfelelően, azok igényeihez és sajátosságaihozalkalmazkodva valósulnak meg. Partnereik igényei, problémái, tapasztalataik, kutatásaikhívták életre további üzletágaikat, így az egészségfejlesztés-sel komplexen, több színtéren foglalkozó vállalattá nőtte kimagát.Kulcsszavak: egészségfejlesztés, Irodai Mobil Masszázs, Iro-dai Moduláris Torna

Jóga alkalmazása a premenstruációs szindróma tüneteinek enyhítésében

Gőcze Katalin1, Briest Charlotte1, Szabó Dorottya1, NemesVanda2

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Sportmedicina Tanszék, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet, Pécs


BevezetésA premenstruációs szindróma (PMS) egy pszichoneuroen-dokrinológiai kórkép, mely a hormonálisan aktív nők közel80%-nál fordul elő és jelentősen ronthatja az életminőséget.A leggyakrabban előforduló tünetek az irritábilitás, feszült-ség, koncentrációs zavarok, diszfória, mellfeszülés, haspuf-fadás, étvágy megváltozása és súlynövekedés. Kezelésébenjelentős szerepen kap az életmód terápia. Ismert, hogy arendszeres testmozgás előnyösen befolyásolja a hormon-rendszer működését, emellett a környezeti stressz csökken-tése is előnyös lehet, így a PMS kezelésében a jóga komplexrendszere hatékonyan javíthatja a sokszínű kórképet. A vizsgálat során egészséges, hormonálisan aktív nők köré-ben vizsgáltuk PMS meglétét és felmértük a rendszeresenés célzottan kivitelezett jóga (ászanák, légzőgyakorlatok, re-laxáció) hatását.

Anyag és módszerekA vizsgálatban összesen 34 nő vett részt, 19 az intervenciós,15 a kontrollcsoportba került. A jóga program heti két al-kalommal 90 perces, célzottan összeállított, fizikai pózokraalapozott óra mellett naponta kb. 15 perc hosszú otthonigyakorlásból állt nyolc héten át. A PMS tünetek súlyosságáta vizsgálat elején és a jógaintervenciót követően az ACOQPMS kérdőív online verziójával mértük fel, mind a vizsgá-lati, mind a kontrollcsoport esetében. A vizsgálati csoporttagjai esetében mértük az antropometriai (testtömeg, BMI,testzsír%, izom%) és vitális paramétereket (vérnyomás, pul-zus, nyugalmi légzésszám) és a csípőízület mozgásterjedel-mét.

EredményekA jógaprogram végére szignifikáns javulást mértünk a PMStünetetek, stressz, antropometriai paraméterek tekinteté-ben (p<0,001). A csípőízület flexio, abductio, adductio,ki/be rotatio fokban megadott mozgásterjedelme szignifi-kánsan nőtt a jógaprogramban résztvevők körében (p<0,001).

KövetkeztetésekTanulmányunk alapján a célzott jógaprogram mind mentá-lis, mind fizikai szinten hatékony és már rövid ideig tartógyakorlás is kifejti a hatását. Eredményeink hozzájárulnaka jóga hatámechanizmusainak jobb megértéséhez, illetve azintervenció szükségességének időben való felismeréséhez,és a PMS-ben szenvedő nőknek lehetőséget ad tüneteik eny-hítésére. Egyben a jóga többrétű, pozitív élettani és terápiáshatásainak feltárásával és disszeminációjával a rendszeresfizikai aktivitás népszerűsítését és prevenciós célú alkalma-zását segíti. Kulcsszavak: jóga, PMS, antropometria, ízületi mobilitás

A finanszírozási környezet változásának hatásaa felsőoktatáshoz kapcsolódó sportszervezetekre

Gősi ZsuzsannaTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés A finanszírozási környezet változása minden egyes sport-szervezetre hatással volt az elmúlt években. A sport gazda-

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


sági szempontból egyértelműen felfelé ívelő pályán mozog.A mostani kutatás a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetváltozását mutatja be három budapesti egyetem sportegye-sületére vonatkozóan.

Anyag és módszerek A témakör a dokumentumelemzés módszerével került fel-tárásra. A kutatás során a 2011-2016 évek vonatkozásábanbenyújtott számviteli beszámolók, közhasznú jelentések ke-rültek áttekintésre. Az elemzés alapját a dinamikus és meg-oszlási viszonyszámok adták. Majd a vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetet vizsgálata, a civil szervezetek szempont-jából is releváns mutatószámok segítségével.

EredményekAz eddigi kutatásaim során több tanulmányban is bemuta-tásra került, hogy a 2011-től TAO támogatásban részesülőszövetségek összbevétele legalább a négyszeresére emelkedett.Hasonló arányokat mutatnak a kiemelt sporttámogatásbanrészesülő sportágak szövetségei is. A felsőoktatás sportjáértfelelős szervezet a MEFS esetében a 2011 és 2016 között elteltidőszakban az összbevétel összességében szintén növekedett,igaz lényegesen kisebb mértékben. A három vizsgált sport-egyesület, azaz a Budapesti Egyetemi Atlétika Klub (ELTEBEAC), a Műegyetemi Atlétika és Football Club (MAFC) és aTestnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE) esetében dina-mikus növekedés látható az összbevétel tekintetében. A 2016-os gazdálkodási évben mindhárom szervezet összbevételemeghaladta a 200 millió Ft-ot. A legnagyobb közel tízszeresnövekedést ezen időszak alatt a TFSE tudhatja magáénak.Közös jellemzőjük, hogy bevételük jelentős része TAO támo-gatásból származik, döntően a kosárlabda sportágnak kö-szönhetően. A likviditást jelentő mutatószámaik rendkívülkedvezők. Vagyoni összetétel szempontjából a pénzeszközökaránya a legmagasabb, a befektetett eszközök érteke folyama-tosan emelkedik. A ráfordítások közül az anyagjellegű ráfor-dítások képviselik a legnagyobb arányt, de a személyi jellegűráfordítások is meghaladják a 30%-os értéket.

KövetkeztetésekA vizsgált sportegyesületek, különösen a TAO támogatásnakköszönhetően jelentős bevételnövekedést értek el. Vagyoniszerkezetük hasonló a sport civil szférájában található többiszervezetéhez, azaz magas pénzeszköz és passzív időbeli el-határolás arány, kedvező likviditási helyzet. Kulcsszavak: sportszektor, sportegyesületek, felsőoktatássportja

Állóképességi mutatók vizsgálata magyar ésszerbiai utánpótláskorú labdarúgóknál

Gusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1


2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica, Serbia


BevezetésA labdarúgásban a különböző állóképességi fajták szélesskálája vegyítve jelenik meg. A tesztek közül a Yo-Yo IRTL1standardizált pályateszt alapvető mérési protokollnak szá-mít utánpótláskorban is. Progresszív terhelése sportágspe-cifikus módon mutatja meg a játékosok fittségi állapotát. APolar Team2 kontrollal a terhelés során a játékosok szív -frekvencia értékeinek monitorozása történik. Célunk, hogyösszehasonlítsuk a sportolók eredményességét egy magyarés egy szerbiai utánpótlás bázison.

Anyag és módszerekA felmérések a szombathelyi Illés Akadémia korosztályoscsapatainál, illetve a Topolyai Sport Club utánpótlás labda-rúgóinak körében történt. N=138 fő. Mind a két klubnál tö-rekedtünk a teljes létszám elérésére. Az adatok feldolgozásasorán az IBM SPSS Statistics25 programot használtuk,ahol az egyváltozós elemzéseken kívül normalitásvizsgála-tot, lineáris regressziót és korrelációs mátrixelemzést vé-geztünk (p<0,05).

EredményekA két utánpótlás központ labdarúgóinak Yo-Yo tesztben elérteredményei szignifikánsan különböznek egymástól(1551,29 m illetve 2643,42 m). Az állóképességi tesztbenelért eredményesség közepes korrelációt mutat a piros (90-100%) zóna megkezdéséig eltel idővel (r=0,571; p<0,000).A maximális intenzitási zónában eltöltött idő feltételezi amagas motivációs szintet. Azok a játékosok voltak eredmé-nyesebbek, akik hosszabb ideig voltak képesek fenntartaniezt a határterhelést (r=0,541; p<0,000). A szívfrekvencia-változékonyság (HRV) és a lefutott méterek kérdésében nemtaláltunk összefüggést.

KövetkeztetésekA szombathelyi Illés Akadémia kiemelt képzési központ,amely az eredmények tekintetében is megnyilvánult. A szív -frekvencia kontrollos edzéseket mindenképpen javasoljuka sportolók felkészítésében az egyénre szabott terhelés ki-alakítása szempontjából.Kulcsszavak: labdarúgás, utánpótlás, állóképesség, Yo-Yoteszt, Polar

Az O2 felvétel, az alveoláris gázcsere és a szívperctérfogat változása kerékpár-ergométeres terhelés során

Györe István, Tánczos Bettina, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA szervezet oxigénfelvételéhez és széndioxid leadásáhozszükséges légcserét a légzőrendszer biztosítja. Spiroergo-metriai vizsgálatok során az O2 felvételt és a CO2 leadást abelélegzett és kilélegzett levegő koncentráció különbségeibőlés a ventilációból határozzuk meg STPD-ben. Az O2 felvételta Fick törvény alapján a szívperctérfogatból és az arteriove-nosus oxigénkülönbségből is meghatározhatjuk. A szívperc-térfogat a pulzusszám és a stroke volume szorzata, azarteriovenosus oxigénkülönbség a vérből a szövetekbe lea-dott O2 mennyiségét mutatja két légvétel között.Az előadás célja a terhelés alatti gázcsere paraméterek, szív-perctérfogat és tejsav változások összefüggéseinek bemuta-tása egy légzési ciklusra vonatkoztatva.

Anyag és módszerekTíz utánpótláskorú, fiú kerékpáros többlépcsős, spirpergo-metriás terheléses vizsgálatát végeztük el Monarck kerékpár -ergométeren. A kezdő intenzitás 100 Watt, az intenzitásemelése 35 Watt volt 3 percenként, pihenők nélkül. Nyugalom-ban és a terhelési lépcsők végén kapillárist vért vettünk tejsavmeghatározás céljából, a pulzusszámot Polar órával folyama-tosan regisztráltuk. A szívperctérfogatot a Fick törvény alapjána szoftver kalkulálta, amit egy légzési ciklus idejére átszámí-tottunk (Qtc) és ábrázoltunk a terhelési idő függvényében, agázcsere paraméterekkel és a tejsav koncentrációval együtt.

EredményekA terhelés során az alveoláris térfogat az intenzitás növelé-sével egy ideig emelkedik, majd stagnál/csökken, ekkor alégzésszám jelentősen megnő, így a ventiláció tovább foko-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


zódik. A stroke volume az alveoláris térfogathoz hasonlóanváltozik, de a maximumát sokkal hamarabb eléri, és innétkezdve a perctérfogat a pulzusszám változásával lesz ará-nyos. Amennyiben azonban egy légzési ciklusra vizsgáljuka perctérfogat változást, azt tapasztaljuk, hogy a terhelésutolsó részében a Qtc hirtelen csökkenni kezd, méghozzáott, ahol a vértejsav koncentráció meredekebben kezd emel-kedni, valamint az O2 felhasználás (dO2%) és a CO2 leadásis csökken.

KövetkeztetésekA kapott eredmények alapján úgy tűnik, hogy az egy légzésrejutó perctérfogat csökkenés határolja be a sportoló teljesít-ményét, de ezért nem az alveoláris gázcsere a felelős, hiszena terhelés maximumában a belégzési idő 0,4-0,5 sec közöttvan, és ez az idő bőven elegendő az alveoláris gázcseréhez(0,25 sec<). Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szövetiO2 felvétel nem tud lépést tartani a csökkent perctérfogattal,és részben emiatt is csökkenhet a vér és a szövetek közöttiO2 és CO2 kicserélődés. A terheléssel összefüggő továbbiélettani változások (légzésszám, ventiláció, VCO2, vértejsavemelkedés, pH csökkenés) már csak a szöveti hipoxia kö-vetkezményei. Kulcsszavak: VO2, szívperctérfogat, alveoláris gázcsere

Mentális képzés a kézilabdában

Györfi János Magyar Kézilabda Szövetség, BudapestTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA magyar sport edzői gyakorlatában a rendkívül erős szak-mai hagyománynak megfelelően, például a kondicionális,technikai, taktikai feladatok ma is nemzetközi színvonalonés kiváló szinten kerülnek megvalósításra. Az évtizedeshazai tapasztalatok, a nemzeti edzői tradíció, a hagyományrendkívüli támaszt ad az új edzői generációknak is, ugyan-akkor párhuzamosan az edzői pálya hátterében a sporttu-dományi kutatások, vizsgálatok területén gyökeres mo-dernizálódási folyamatok zajlottak, zajlanak le, ilyen karak-teres terület például a mentális képzés.A mentális képzés tekintetében még mindig jelentős az el-lenállás az edzői gyakorlatban, miközben a gyengébb ered-ményeket magyarázó sajtó kommentárokban, edzői éssportolói nyilatkozatokban rendkívül gyakran hivatkozástörténik a pszichés, mentális felkészítés hiányára, hiányos-ságaira. A tudatos képzés ellenére a sportpszichológusokalkalmazása még mindig nem általános a sportági keretekközött, így különösen fontossá vált az edzői szakember-gárda ezen területen történő felkészítettségének szintjét nö-velni, az ismeretek alkalmazásának minőségét és eredmé-nyességét emelni, és különösen fontos ez a magyarországiegyik legnépszerűbb csapatsportágban, a kézilabdában.

Anyag és módszerekA szakirodalom áttekintése után, az ajánlott módszerek gya-korlatban történő alkalmazásának gyakoriságát és eredmé-nyességét vizsgáltam. A vizsgálatot kvalitatív módszerrel,mélyinterjúk formájában folytattam a mesteredző és szak-edző kollégáim körében.

EredményekA sportági gyakorlatban a sportpszichológus alkalmazásanem általános. Az edzői gyakorlatban a tudatos mentális fel-készítés alkalmazása esetleges. A tudatos edzéstervezésbennem jelenik meg tervezett módon a mentális felkészítés,edzés. A rendelkezésre álló módszerekből csak néhány is-mert és csak egy-egy elem tudatosan alkalmazott. A spor-tolói oldalról a mentális képzésre mutatkozik igény, desikertelenség, eredménytelenség esetén ezen terület gyorsanelveszti a hosszú időn keresztül felépített bizalmat.

KövetkeztetésekFokozottan fontossá vált – főképpen a tokiói olimpiai szerep-lés előkészítésének tükrében – a mentális képzés módszerei-nek átadása az edző kollégák számára. A gyakorlati edzés-tervezésbe, megvalósításba történő bevezetés nem halogat-ható. Az eredmények követésében az esetleírások rendszeresés rendszerezett dokumentálása rendkívül fontossá vált. Asportpszichológusok bekapcsolása a gyakorlati munkába –tervezett módon – halaszthatatlan. A mentális képzés gyakor-latba történő bevezetése pozitívan befolyásolhatja a sportágieredményességet. Az edzők ez irányú pozitív attitűdjeit, kép-zettségét, ismereteit radikálisan növelni szükséges.Kulcsszavak: sportági innováció, fejlődési gátak, mentálisképzés

Magyar-szerb euroregionális együttműködési lehetőségek a vízi turizmus fejlesztésében aTisza dél-alföldi szakaszán

Győri Ferenc, Horváth Alexandra, Domokos MihálySzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésMunkánk egy euroregionális magyar-szerb vízi sportturisz-tikai pályázat (Interreg IPA CBC, HUSRB/1602) előkészítővizsgálatainak része. A projekt célja közös folyónk, a Tiszatermészetes és mesterséges vízi útjai természeti és társa-dalmi értékeinek, sportturisztikai potenciáljának feltárása,a vízi turizmus ösztönzése. Ez úton a Tisza alsó szakaszá-nak és mellékfolyóinak (Körös, Maros) keresleti és kínálatitényezőit mutatjuk be. Feltételezzük, hogy a vízitúrázás jel-lemzően „mindenki sportja”, a benne való részvételt a tár-sadalmi helyzet nem befolyásolja. Feltesszük továbbá, hogya Tisza alsó szakaszán és mellékfolyóin számottevő keresletmutatkozik a vízi megállóhelyek infra- és szuprastruktúrá-jának fejlesztésére, illetve több szabadidős szolgáltatás biz-tosítására.

Anyag és módszerekKomplex kutatási programunk szakirodalmi, szakpolitikaidokumentumok elemzésére, kapcsolódó statisztikai adat-bázisok feldolgozására, helyszíni adatgyűjtésre, kérdőívesfelmérések eredményeire, valamint egy nemzetközi, pilot ví-zitúra program lebonyolításának tapasztalataira támaszko-dik. Jelen munkánk 100 fő online és papíralapú kérdőívenlekérdezett válaszadó válaszait dolgozza fel a leíró statisz-tika módszereivel, olyanokét, akik az Alsó-Tisza hazai sza-kaszán és/vagy mellékfolyóin már részt vettek vízitúrán.

EredményekVizsgálataink szerint a vízi túrázásban való részvételt azéletkor, a társadalmi hovatartozás és az anyagi lehetőségekkevésbé befolyásolják, ám a vízitúrázókra mindenkor jel-lemző a sportos attitűd. A vízitúrázást a legtöbben jó ár-érték arányú tevékenységnek ítélik. A leggyakrabban hasz-nált vízi eszközök közé a kézzel hajtott vízi járművek tar-toznak. A túrázók többsége nem rendelkezik kellő ismeret-tel a vízi közlekedésről, ezért sokan igényelnék szakképzetttúravezető segítségét. A kikötőhelyek számos szolgáltatásánkell még javítani az elvárt komfortérzet biztosításához. Ki-aknázatlan lehetőségek a víziturisztikai megállóhelyekreszervezett szabadidős programok, rendezvények, melyekszerepet kaphatnának a túrázás ütemezésében.

KövetkeztetésekE víziturisztikai szempontból kifogástalan, ám kevéssé ki-használt folyószakaszról meglehetősen kevés konkrét infor-mációval rendelkezünk, ezért a hazai vizsgálatok folytatásamellett érdemes a szerbiai részt is feltérképezni. Feltehető,

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


hogy a szomszéd országban a magyarországihoz hasonlóeredményeket kapunk majd, ami közös a gondolkodás,közös turisztikai szolgáltatások, közös vízi turisztikai stra-tégia kidolgozását szorgalmazza. Kulcsszavak: sportturizmus, vízi turizmus, vízi sportok,Tisza, tiszai turizmus, Dél-Alföld

Kihívások és változások a testnevelés szakmód-szertan oktatásában

H. Ekler JuditEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA testnevelés és sport műveltségterület megfogalmazott céljaaz egészségtudatos, jövőorientáltan gondolkodó, fizikailagaktív életvitelű és széleskörű testkulturális műveltséggelrendelkező fiatalok nevelése. A testnevelés elé állított célhangsúlya a klasszikus teljesítmény-szemléletről elmozdult,ahogy napjaink – és még inkább a jövő – tanítványai is gene-rációsan mások, mint akár egy évtizede. A testnevelőtanárszakokon a jövő szakemberei tanulnak. A képzésnek a jövő-beni helyzetre és feladatra kell – tartalmi és módszertaniszempontból is – felkészítenie a leendő testnevelőtanárokat.

Anyag és módszerekA kutatás tárgyát valamennyi magyarországi testnevelőtanárképzéssel foglalkozó intézmény (n=7) szakmódszertannalfoglalkozó tanegységei alkotják. Kvantitatív és kvalitatívelemzésben foglalkozunk az egyes képzőhelyek mintatan-terv szerinti módszertani kurzusaival, a kurzusok tartalmijegyeivel. Az elemzés kiterjed a kurzustartalmak sorrend-jére, fókuszaira és az egyes kurzusokhoz rendelt kötelezőés ajánlott irodalmakra is. A tartalomelemzés mellett min-den képzőhely módszertanosai kérdőívben fejtették ki kép-zésük módszertani sajátosságait, a sikeresnek bizonyuló „jógyakorlatokat” és jelezték a nehézségeket is.

EredményekA legtöbb képzőhelyen a módszertani félévek száma négy,melyet az egy féléves csoportos gyakorlat követ. Az oktatásalapvetően szeminarizáló elméleti és mikrotanításokat ma-gába foglaló gyakorlati órák keretében zajlik. Az elméletianyagokban megjelennek a modern módszertani tartalmakés aktív használatban vannak a 2011 óta elkészült tanköny-vek. A gyakorlati félévekben a hagyományos testnevelésirutin alkalmazása jellemző.

KövetkeztetésekA testnevelőtanár képzés – a Bolognai rendszerű, kétszaka-szos tanárképzés vargabetűje után – újra egy felépítésébenegységes, szép ívű módszertani képzést lehetővé tevő mo-dellt alkot. A szerkezeti keretben látszik a törekvés egy mo-dern tartalmú (a testkultúra kognitív és affektív tartalmaitis hangsúlyozó), és a minőségi testnevelés oktatásszervezésistílusait is megjelenítő módszertan átadására. Ugyanakkoraz is látszik, hogy ennek sem egységes tartalma, sem formaikeretei, sem metodikája nem kiforrott. Keresni kell a hall-gatói aktivitásra építő oktatási formákat a képzésben, illetvemeg kell teremteni azokat a gyakorlási helyzeteket, ame-lyekben (pl.) a tanulóközpontú oktatási módszerek is kipró-bálhatók. Kulcsszavak: minőségi testnevelés, egészségtudatosság, test-kulturális műveltség

A puha költségvetési korlát értelmezése a nyugat-európai és a közép-kelet-európai hivatásos labdarúgásban

Havran Zsolt, András KrisztinaBudapesti Corvinus Egyetem, BudapestE-mail: [email protected],

[email protected]

BevezetésA tanulmány egy igen speciális és népszerű területen, a hi-vatásos labdarúgás példáján keresztül mutatja be KornaiJános rendszerváltáshoz és puha költségvetési korláthoz(Kornai 1980, 1986) kapcsolódó elméleteinek alkalmazha-tóságát, illetve annak elméleti értelmezését a hivatásossportra vonatkozóan (András 2003). A közép-kelet-európairendszerváltáson keresztül szemlélteti a bürokratikus éspiaci mechanizmusok, valamint az állami és piaci modellspecialitásait a hivatásos labdarúgás területén.

Anyag és módszerekA hivatásos labdarúgás napjainkban komoly kihívásokkalküzd mind Nyugat-Európában, mind pedig szűkebb régi-ónkban, Közép-Kelet-Európában. Előbbi esetében az úgy-nevezett „sugar daddies” megjelenése és a felelőtlen gazdál-kodás, utóbbi esetében a gyengülő versenyképesség, a hazaifogyasztók számának csökkenése, illetve a visszatérő államiszerepvállalás jelentenek kihívást (Havran, 2017). Az Euró-pai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a fenti kihívások miatt lét-rehozta az úgynevezett Financial Fair Play (FFP) szabályo-zást, ennek kapcsán több neves sportközgazdász alkal-mazta Kornai elméletét (többek közt Franck, 2014; Stormés Nielsen, 2012, 2017; Andreff, 2015). További aktuális hi-vatkozásokat találhatunk az angol, az olasz labdarúgásravonatkozóan, valamint az észak-amerikai és európai spor-tok versenyképességének összehasonlítása során is.Kilenc közép-kelet-európai országra kiterjedően gyűjtöttünkadatokat a klubok üzleti bevételeire és játékosértékesítésieredményeire vonatkozóan. A primer adatokat a transfer-markt.de honlapról gyűjtöttük, a szekunder adatokat azUEFA 2016-os pénzügyi riportjából állítottuk össze.

EredményekA kutatás összefoglalja a hivatásos sport és labdarúgás főbbspecialitásait, a hivatásos labdarúgás piacait és duális cél-rendszerét, valamint a sportvállalatok által alkalmazhatóstratégiák lényegét. Megvizsgálásra kerültek a rendszerváltóközép-kelet-európai országok hivatásos labdarúgásának sa-játosságai, aktuális üzleti eredményei (András és Havran,2016).

KövetkeztetésekAz elérhető adatbázisok segítségével ismertetésre kerülteka régió legfőbb transzferpiaci eredményei. A KKE régiónbelül azonosításra kerültek a sikeres transzferstratégiát, va-lamint a valós piaci eredményeket elérő bajnokságok és klu-bok, ezáltal szűkebb környezetében értékelhető a magyarlabdarúgás és utánpótlás-képzés eredményessége. A régiónbelül a cseh és lengyel klubok üzleti működése és sport-szakmai eredményessége a legerősebb, a magyar labdarú-gás elmúlt 10 évének sporteredményei és transzferpiacibevételei pedig a közép-kelet-európai országok eredménye-inek tükrében gyengének értékelhető, ezért megfontolásraérdemes, hogy az állami támogatások jelen szintje nemokoz-e túl puha költségvetést és kevésbé hatékony műkö-dést.Kulcsszavak: puha költségvetési korlát, hivatásos labdarú-gás, Financial Fair Play, játékospiac, Közép-Kelet-Európa,játékospiac

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Mechanikai paraméterek és neurális aktivitás aquadriceps femoris izomban idős és fiatal embereknél

Heckel Zoltán1, Farkas Szilárd2, Ambrus Míra3, Váczi Márk2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

3University of A Coruna, Faculty of Sciences of Sport andPhysical Education, Spanyolország

Email: [email protected]

BevezetésAz öregedés biológiai folyamata nem csak az izomtömegmennyiségi változását érinti, hanem annak jelentős funkci-onális kapacitás csökkenésével is együtt jár. Ezen csökkentmotoros funkciók izommechanikai és elektromiográfiai mé-résekkel jól megfigyelhetők. Vizsgálatunkban arra kerestüka választ, hogy milyen mértékű az egyes izommechanikaiparaméterek funkcionális deficitje, valamint a funkciók le-épülése között lehet-e valamiféle sorrendiséget megállapí-tani, továbbá, hogy hogyan változik az izmok neurálisaktivitása az idős embereknél.

Anyag és módszerekA kutatásban 16 fizikailag aktív idős (64,5±5,5 év) és 12 fi-atal férfi (25,1±4,9 év) vett részt. A vizsgálati személyeknéla m.quadriceps femoris izom erejének összehasonlítását vé-geztük Multicont II. számítógép vezérlésű dinamometeren,úgy mint a térd extensor izmainak maximális izometriásforgatónyomatéka (MVC) 70o-os ízületi szögben, excentrikuskontrakció (ECC) 30o/s, valamint koncentrikus kontrakció(CON) 180o/s-os szögsebességnél. Kiszámoltuk a nyomaték-kifejtési meredekséget (RTD), valamint az izom elasztikusenergiatárolási képességét (EES). Az izometriás felméréseksorán EMG jeleket rögzítettünk a térdfeszítő izmok elek -tromos aktivitásának meghatározására. A statisztikai elem-zéshez kétmintás t-próbát használtunk, valamint az RTDelemzésekor két szempontos ANOVA elemzést is végeztünkahol az egyik faktor a mérési intervallum (30 ms, 50 ms,100 ms) volt, a másik pedig a csoport volt.

EredményekA legnagyobb eltérést a 180o/s-os szögsebességnél mért kon-centrikus kontrakciónál találtuk, itt az idősek esetében48,3%-os deficit volt tapasztalható. Az MVC esetében azt ta-pasztaltuk, hogy az idősödő csoport 25%-kal kisebb erőt tu-dott kifejteni, mint a fiatal csoport. Itt az izmok elektromosaktivitásában is jelentős (39,7%) csökkenést tapasztaltunkaz idős csoportnál. Az ECC mérésekor az idősödő korcso-port 23,4%-kal volt gyengébb, mint a fiatal korcsoport. Alegkisebb eltérés az elasztikus energiatárolási mérésénél ta-láltuk, a fiatalkorú csoportnál 9,4%-kal volt nagyobb, mintaz idős társaiknál. Az erőkifejtési meredekség tekintetébena csoport és mérési intervallum között szignifikáns interak-ciót találtuk, és ez azt mutatja, hogy az idős és a fiatal cso-portnál a mért RTD értékek közti különbség attól függőenváltozik, hogy azt mekkora intervallumban mérjük. A fiata-lokból álló csoport 30 ms-nál 42,3%-kal, 50 ms-nál 34,2%-kal, 100 ms-nál 29,1%-kal, a három mérési interval-lumra kapott értéket átlagolva pedig 35,2%-kal teljesítettjobban, mint az idősödő korcsoport.

KövetkeztetésekEredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a kor előreha-ladtával legnagyobb mértékben a nagysebességű koncentri-kus kontrakció épült le, azt követően pedig az erő felfutásimeredekség, az izom elasztikus energiatárolási képességepedig viszonylag kisebb mértékben csökken. Az izom elek -tromos aktivitásának ilyen fokú különbségéből arra követ-keztetünk, hogy a 60 év fölötti korban már jelentősen csökkena működő motoros egységek száma. Összegezve, ha az idősek

baleseti rizikófaktorait csökkenteni, valamint az életminősé-güket javítani szeretnénk, akkor a gyors- és robbanékonyerőaz, amit elsősorban fejlesztenünk kell.Kulcsszavak: öregedés, kontraktilitás, elasztikus energia-tárolás, elektromiográfia

Három generáció tevékenység- és értékrendsze-rének jellemzői a fizikai aktivitás tükrében

Herpainé Lakó Judit, Boda Eszter, Varga Attila, Váczi PéterEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA becsült és a mindennapi életben gyakorolt, egyéni és szo-ciális értékeket, valamint a rövid- és hosszútávú értékvá-lasztást a biológiai szükségletek, a szocializációs színte-reken keresztül közvetített minták, valamint az össztársa-dalmi elvárások befolyásolják. A családnak, mint meghatá-rozó értékközvetítő közösségnek, több generációt egyesítőbiológiai, gazdasági, szociális és emocionális közösségneka kiemelt szerepét nem lehet kétségbe vonni. A családnak,az egészségtudatos életmód kialakításában, illetve megala-pozásában is döntő szerepe van, melyet az értékközvetítésmellett a szabadidős tevékenységekben tud kiteljesíteni.

Anyag és módszerekAz Észak-kelet-magyarországi régióban élő 509 családhárom generációjának (gyermek, szülők, nagyszülők) kér-dőíven adott válaszait elemeztük (n=2036). Az adatokatSPSS 21.0-s statisztikai szoftver segítségével elemeztük,melynek segítségével alapstatisztikát (átlag, szórás) számí-tottunk, az összefüggések vizsgálatára Khi2 próbát használ-tunk.

EredményekA szabadidős tevékenységek közül (alvás, pihenés, olvasás,zenehallgatás, család, tanulás, munka, TV, film, színház,mozi, internet, sporttevékenység, játék, kirándulás, séta) arendszeresen és alkalmanként sportoló gyermekek fonto-sabbnak ítélik a kirándulást, sétát, mint a nem sportolók(p<0,05), és inkább fontosabbnak tartják a sporttevékeny-séget, játékot, mint nem sportoló társaik (p<0,001), vala-mint a család szerepét és jelentőségét fontosabbnak ítéltékmeg, mint a nem sportoló gyermekek (p<0,05). A sportoló szülők értékrendjében a sporttevékenység és ajáték dominánsabban van jelen a nem sportoló társaikhozképest (anyák Khi2=30,36, Df=4; p=0,000, apákKhi2=87,16, Df=4; p=0,000), fontosabbnak vélik a kirán-dulást, sétát, mint szabadidős tevékenységet, mint a nemsportolók (anyák: Khi2 =31,7, Df=4; p=0,000, apák:Khi2=8,25, Df=4; p=0,049). A rendszeres fizikai aktivitástvégző nagyszülők fontosabbnak tartják a tanulást, munkátinaktív társaiknál (Khi2=25,4, Df=4; p=0,000). A sportolónagyszülők fontosabbnak vélik a sporttevékenységet(Khi2=49,7, Df=4; p=0,000) és a kirándulást, sétát (Khi2

=32,7, Df=4; p=0,000).Az összefüggés vizsgálatok eredményei szerint a rendszere-sen, az alkalmanként és az egyáltalán nem sportoló szülőkértékrendjében (becsület, boldogság, család, egészség, kar-rier, sport, szeretet, szabadidő, tudás, világkép, világnézet)csupán a sportolással kapcsolatos értékrendben van szig-nifikáns eltérés (anyák: Khi2 próba=37,28, Df=8; p=0,000,apák: Khi2= 63,99, Df=8; p=0,000). A nagyszülők esetébenis hasonló tendencia figyelhető meg, mint a szülőknél, azaza sportoló nagyszülők inkább fontosabbnak ítélik meg asportot az értékrendjükben, mint azok a nagyszülők, akiknem sportoltak (Khi2=22,16, Df=8; p=0,000).

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


KövetkeztetésekA mozgásszegény életmód nem csak az egyén számára ár-talmas, hanem nemzetgazdasági szinten is komoly terheketró az államra. Ezért is nagyon fontos feladat a fizikai akti-vitás minél szélesebb körben történő népszerűsítése, az el-sődleges szocializációs színtér, a család mikroszinten mu-tathat jó példát. Ahogyan kutatásunkban is bizonyítást nyert– hasonlóan más kutatásokhoz –, a szülők, nagyszülőksportolási mintázata befolyásolja a gyermekek sportolásiszokásait, így a szülők értékközvetítő szerepe meghatá-rozó az aktív életmód kialakításában, mely a szabadidő-el-töltési szokásokban is kifejeződik.Kulcsszavak: értékrend, szabadidő, család, szocializáció,generációk

Az 5. évfolyam kézilabda tananyag direkt és indirekt módszerekkel történő feldolgozásánakösszehasonlítása

Horváth Cintia1, Fügedi Balázs2, H. Ekler Judit3

1Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet, Eger

2Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger

3Eötvös Lóránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely


Bevezetés Az iskolai kézilabda oktatás napjainkban aranykorát éli, hi-szen mind a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ), mind aMagyar Diáksport Szövetség által támogatott sportág: to-vábbképzések, versenyszervezés, infrastruktúra fejlesztésszempontjából. Az egyesületi sportolás alapjait az iskolaikézilabda oktatás teremtheti meg, amelyben a tanulóköz-pontú oktatási módszerek a sportolói személyiség fejlődésétis elősegíthetik.

Anyag és módszerekKét párhuzamos 5. osztályban (n=46) azonos kézilabdatananyag (labdavezetés nehezített körülmények között és abüntetődobás) feldolgozására került sor négy héten át, hetikét órában. Az egyik osztályban direkt (tanárközpontú,DM), a másikban indirekt (tanulóközpontú, IM) módszerek-kel dolgoztunk. A két elem végrehajtási szintjét elő- és utó-méréssel állapítottuk meg. A két értéket osztályon belülegymintás t-próbával, az osztályok között kétmintás t-pró-bával hasonlítottuk össze.

EredményekJavaslat: Az előmérés szerint, a labdavezetési gyakorlatbana két osztály kiindulási szintje között nem volt szignifikánskülönbség (t=0,277; p<0,783). A DM átlag hibapontja azelőmérés során 5,61 pont, míg az IM osztályban 5,43. Meg-állapítható, hogy a két osztály utómérései és így az alkalma-zott módszerek hatékonysága között nincs szignifikánskülönbség (t=0,414; p<0,682), viszont a hibapontok tekin-tetében az IM fejlődés trendje magasabb értékeket mutatott.A két osztály a büntetődobás azonos végrehajtási szintjérőlindult (t=-0,170; p<0,866), a DM átlag érvényes találata2,81, az IM átlaga 2,87. Az utómérések során az átlagpon-tok a következőképpen alakultak: DM 3,96, IM 4,65. A bün-tetődobás eredményessége IM osztályban szignifikánsanjavult (t=-2,354; p<0,023).

KövetkeztetésekMind a direkt, mind az indirekt oktatási stílus módszerei-nek alkalmazásával elértük a nevelési-oktatási szakasz vé-gére kitűzött célokat, a tanulók közel azonos tananyagelsajátítást és képességfejlődést értek el. A tanulóközpontústílusok alkalmazása a további, a motiváció és a társas kap-

csolatok erősödése terén megmutatkozó pozitív hatásaimiatt indokolt. Kulcsszavak: direkt-indirekt tanítási stílus, a testnevelés ta-nítás módszertana

Elit kézilabda játékosok élettani paramétereinekjellemzése a terhelés függvényében

Ihász Ferenc, Polgár Tibor, Nagyváradi Katalin, Kéri Péter,Laki Ádám, Gangl Judit, Schulteisz Nikolett Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar, Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA tudomány eszközeinek és a velük alkalmazott módsze-reknek folyamatosan fejlődniük kell ahhoz, hogy a csapat-kézilabda egyre eredményesebb és szórakoztatóbb legyen.A minőségi képzés, a mérési módszereket az egyéni bánás-mód tehát a tudományos vizsgálatok felhasználása elenged-hetetlen követelmény. Tudjuk, hogy az egyéni motorosképességek együttes állapota mellett fontos elemként jelen-nek meg a játékosok kognitív, szociális és taktikai elemei,illetve a szervek, szervrendszerek optimális együttműkö-dése, esetünkben a légző- és keringési rendszer.

Vizsgált személyek, módszerekA vizsgálatba (n=8) világklasszis női játékost (átlag életkor:29,62±5,0 év): külföldi (nk=5; 30,41±2,50 év) és magyar(nm=3; 28,00±4,35 év) teljesítménysportolót választottunkbe. A testösszetételt „InBody 720” típusú bioimpedanciaelvén működő műszerrel, a kardio-respiratorikus rendszerjellemzőit “Marquette” 2000 futószalagon (Pittsburgh, PA,USA) teljes elfáradásig mértük. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1),és maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) “Cardiosoft” (Milwaukee, USA); az aerob kapacitást (VO2max), a ventilá-ciót VE (BTPS l·min–1), annak komponenseit Sensor Medics“Vmax 29C” (Yorba Linda, CA, USA) műszerekkel mértük.

EredményekA két csoport alkati, testösszetételi, légzési és keringési át-lagai között nem találtunk szignifikáns különbséget, amiegyebek mellett a kicsi elemszámnak is tulajdonítható. Avizsgált jellemzők átlagainak relatív szórása jelentős, kivált-képp igaz ez a légzési és keringési teljesítményre. A továb-biakban ezen okok alapján egyénileg vizsgáltuk a játékosokfent említett jellemzőit. Mivel a modern kézilabdázás jelen-tős mértékben az aerob-anaerob töréspont közelében tör-ténik, így a teljesítményeket a szubmaximális zóna 70%-afölött elemeztük. Vizsgáltuk a légzőrendszer két fontos ele-mét: a légzési térfogatot (Vt) és a légzésszámot (RR) a perc-ventiláció (PVE), illetve a keringési rendszer esetében apulzust (HR) és az oxigénpulzust (O2P) az abszolút aerobkapacitás (VO2) függvényében. Az egyéni teljesítmények szű-kített intenzitás zóna alapján történt összehasonlítása többesetben is szignifikáns különbséget mutatott a légző- és ke-ringési rendszer mennyiségi, illetve minőségi jellemzőinekváltakozása vonatkozásában.

KövetkeztetésekTovábbra is hangsúlyozzuk, hogy a kézilabda játékos, egyénisikeres teljesítménye alapvetően meghatározza egy csapatvégső eredményességét. Számos komponens sikeres együtt -állása jó eséllyel segítheti ezt a folyamatot. Ezeknek egyikfontos eleme a légző- és keringési rendszer mennyiségi, il-letve minőségi jellemzőinek személyre tervezett fejlesztése. Kulcsszavak: minőségi képzés, kognitív, szociális és taktikaielemek, légző- és keringési rendszer

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


A tantervi reformok hatásának vizsgálata a soproni óvodapedagógus és kisgyermeknevelőI. évfolyamos hallgatók egészségmagatartásában

Kajtár Gabriella1, Herpainé Lakó Judit2, Simon István Ágoston1

1Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron2Eszterházi Károly Egyetem Természettudományi Kar,EgerE-mail: [email protected]

BevezetésGyermekeink helyes egészségkulturális magatartásának ki-alakítását minél korábbi életkorban kell megkezdeni, ezérta bölcsődei, óvodai egészségfejlesztés egyre nagyobb jelen-tőséggel bír. Az intézményi pedagógiai programokban meg-jelennek az egészséges életmódra nevelést, az egészségfej-lesztést szolgáló tevékenységek, de a gyermekek helyesegészségmagatartásának kialakítása nagyban függ az adottpedagógus elhivatottságától, személyiségétől és személyespéldamutatásától. Sopronban nagy hagyományra tekintvissza a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok képzése.A régebbi tantervekben különböző mértékben, de szerepetkapott az egészséges életvitel kialakítását szolgáló ismeretekelsajátítása. A 2017-ben az új képzési kimeneti követelmé-nyeknek megfelelően átalakítottuk a tanterveinket, amelyek-ben nagyobb hangsúlyt kapott az egészség fejlesztése.

Anyag és módszerekKutatásunk célja volt megvizsgálni, hogy az új tantervekbena megnövekedett egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismere-tek pozitívan befolyásolták-e az első éves hallgatók egész-ségmagatartását. Részcélként vizsgáltuk, hogy a 7 évvelezelőtt végzett kutatáshoz képest milyen irányú eltérést ta-pasztalunk.Kutatásunk céljának megvalósítására az alábbi kérdésekrekerestük a válaszokat. A hét évvel ezelőtti kutatás és a jelenlegi kutatás eredményeiközött milyen különbséget, illetve egyezést találunk? Az újtanterv szerint tanuló hallgatók jobb egészségmagatartássalrendelkeznek-e? A kérdések megválaszolására írásbeli ki-kérdezést, kérdőíves módszert alkalmaztunk, valamint a2010-ben hasonló témájú vizsgálat eredményeit használtukfel az összehasonlításnál. A mintát a Soproni Egyetem elsőéves óvodapedagógus és kisgyermeknevelő szakos hallgatóiadták (n=195).

EredményekAz eredmények feldolgozása még nem teljes, de elmondhat-juk, hogy a hallgatók fizikai aktivitása az elvárt értékhez ké-pest alacsonyabb szintet mutatott, s táplálkozási szokásaikis számos területen nem érték el az egészséges életmód kri-tériumait. A káros szenvedélyek jelenléte életükben megfelelaz országos átlagnak. A két képzési terület hallgatóinakegészségkulturális magatartása között szignifikáns különb-séget találtunk. Az adatok feldolgozásának későbbi fázisá-ban összehasonlítást végzünk a 7 évvel ezelőtti képzésbenrésztvevő első évesek és a jelenlegi első éves hallgatók egész-ségkulturális magatartása között is.

KövetkeztetésekSzükséges a pedagógusképző tantervekben az egészségfej-lesztési ismeretek arányának növelése, mert az elősegíti azegészségtudatosabb szemlélet kialakulását a kisgyermekeknevelésével foglalkozó pedagógusok körében.Kulcsszavak: egészséges életmód, egészségkulturális maga-tartás, egészségfejlesztés

Fiatal labdajátékosok vizsgálata Dual-energy-X-ray absorptiometry (DEXA) módszerrel

Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Tánczos Bettina, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA labdajátékokban a sportágspecifikus mozgásformák más-más hatással vannak a csont- és izomrendszerre. Érés előtta csontsűrűség még nem elég fejlett bizonyos mozgásfajtákalkalmazására, de már megfigyelhető a fizikai edzés hatásaaz izomtömeg növekedésére. Az is közismert tény, hogy atáplálkozási szokások, a vitaminbevitel is befolyásolhatjákezt a tényt.

Anyag és módszerekA vizsgálatban 662 fő, 15,8±1,31 év átlag életkorú labdajá-tékos (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) fiú vett részt. Asportolók mérési eredményeit sportáganként decimális élet-kori (DCK) korcsoportokra bontottuk: 106 fő 13-14 évesek(DCK min.12,60 – max.14,49 év); 355 fő 15-16 évesek (DCKmin.14,50 – max.16,49 év); 201 fő 17-18 évesek (DCKmin.16,50 – max.18,43 év). A vizsgálat során DEXA mód-szert alkalmaztunk, a mérésekhez Lunar Prodigy típusú ké-szüléket használtunk. A speciális gyermekszoftver segítsé-gével teljes test és AP gerinc denzitometriát, illetve a testösz-szetétel pontos meghatározását is elvégeztük. Mérés előtt13 kérdést tartalmazó kérdőívet töltettünk ki a sportolók-kal. Az értékelés során varianciaanalízist alkalmaztunk. Aszignifikancia szintet 5%-ban határoztunk meg.

EredményekEredményeink azt mutatták, hogy a 662 fős mintából a den-zitometriai és a testösszetételi paraméterekben igazoltunkszignifikáns különbségeket a sportágak között. A csontsűrű-ségben csak a 13-14 éves korcsoportban találtunk szignifi-káns eltérést a sportágak között, a kézilabdások BMDZ-score átlagértéke volt a legmagasabb. A csonttömeg indexátlagértékei a 13-14 és 17-18 éves korcsoportokban, mind ahárom sportágnál jelentősen különböztek. A TBS (trabeku-láris csontszerkezeti mutató) a 13-14 és 15-16 éves korosz-tályban a kosárlabdázó fiúknál volt a legalacsonyabb (normáltartományon belül). A 17-18 éves korcsoportban a labdarú-gók rendelkeztek a legalacsonyabb izomtömeg értékkel. A leg-nagyobb differencia a végtagok, a törzs és a jobb illetve baltestfél között sportáganként a 15-16 évesek korcsoportjábanvolt. RSMI (relative sceletal muscle index) minden korcso-portban a kézilabdásoknál volt a legmagasabb. A csonttöré-sek eloszlása sportáganként a következő volt: kosárlabda31%, kézilabda 33%, labdarúgás 71%. A sportolók táplálko-zási szokásainál a következő eredményeket kaptuk: sajt-túrófogyasztás: kosárlabda 73%, kézilabda 63,5%, labdarúgás70%; coca-cola fogyasztás: 41% kosárlabda, 46% kézilabda,57% labdarúgás; kávé fogyasztás: 14% kosárlabda, 18% ké-zilabda, 64% labdarúgás; D3 és Ca2+ vitamin fogyasztás: 59%kosárlabda, 41% kézilabda, 50% labdarúgás.

KövetkeztetésekEredményeink alapján két kronológiai időszakban, a 13-14és a 17-18 évesek korcsoportjában, táplálkozásuktól és avitaminbevitelüktől függetlenül, a csontrendszer nem egyen-letesen követi az izomrendszer fejlettségét. A vizsgálatunkrámutat a denzitometria mérés fontosságára a sportban,mivel számszerű visszajelzést tud adni az elvégzett edzés-munka minőségéről és hatékonyságáról, a csont- és izom-rendszer fejlesztésére vonatkozóan.Kulcsszavak: csontsűrűség, csonttömeg index, TBS, izom-tömeg, RSMI

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Sajátos nevelési igényű gyermekek fittségi állapota. A NETFIT® adaptálása sajátos nevelési igényű gyermekekre

Kälbli Katalin1,2, Kaj Mónika1, Király Anita1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem, Pécs4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest


BevezetésA minőségi oktatásban való részvétel minden gyermek alap-vető joga. A testnevelés tantárgy keretein belül megvalósulóegészségközpontú fittségmérés, a NETFIT® felvételének jelen-tősége a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek esetén hat-ványozott. Szakirodalmi adatok alapján a fogyatékos gyer-mekek kevesebb fizikai aktivitást végeznek, mint tipikus fej-lődésű társaik és 15 éves kor felett fokozatosan növekszik amozgásszegény életmódot folyatató gyermekek száma. A fo-gyatékossággal élő gyermekek tipikus fejlődésű társaikhoz vi-szonyított inaktivitása gyengébb fittségi állapotot eredményez,aminek következtében esetükben számos – a mozgásszegényéletmóddal összefüggő – betegség kialakulásának rizikója na-gyobb. A minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésbiztosítása, továbbá az SNI gyermekek egészségtudatos élet-vezetésének kialakítása érdekében a Kormány megbízásából2016 szeptemberében a Magyar Diáksport Szövetség meg-kezdte a NETFIT® adaptálását SNI-s gyermekekre. Előadá-sunk célja az adaptációt megelőző kutatások eredményeinek,továbbá az adaptált tesztrendszernek a bemutatása.

Anyag és módszerek2017. március és november között 1 206 SNI-s gyermek(443 fő enyhe értelmi fogyatékosság, 561 fő egyéb pszichésfejlődési zavar, 32 fő autizmus spektrum zavar, 56 fő látás-sérülés, 70 fő hallássérülés, 44 fő mozgáskorlátozottság)fittségi állapotát vizsgáltuk a NETFIT®-tel és SNI területen-ként eltérő alternatív tesztekkel. Autizmus spektrum zavar-ral élő és látássérült gyermekek esetén a méréshez használttesztek megbízhatósági vizsgálatait is elvégeztük. Spiroer-gometriás vizsgálattal 3 kardiovaszkuláris fittségi tesztet(20 méteres ingafutás teszt, egy mérföldes gyaloglóteszt ésYMCA fellépő teszt) validáltunk látássérült gyermekekre.

EredményekAz SNI-s gyermekek fittségi állapota SNI csoportonként éstesztenként eltérő mértékű különbséget mutat a tipikus fej-lődésű gyermekek eredményeitől. A vázizomzati fittségi pro-fil tesztjeiben az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek atipikus fejlődésű gyermekekhez képest gyengébb eredmé-nyeket értek el (a sztenderd értékek átlagosan 20 percentilisponttal lejjebb helyezkednek el), így esetükben az egészség-zóna sztenderdeket módosítottuk. A 20 méteres ingafutástesztben a maximális oxigénfelvevő képességét becslő – ti-pikus fejlődésű gyermekeknél használatos – képletet hasz-nálva a vak gyermekek mindössze 7,7%-a került egész-ségzónába, szemben a tipikus fejlődésű gyermekek 61,8%-ával. A maximális oxigénfelvevő képesség becslésére esetük-ben új képlet került kidolgozásra.

KövetkeztetésekKutatási eredményeink a NETFIT® SNI gyermekekre tör-ténő adaptációjának szükségességét alátámasztották. AzSNI gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele ér-dekében egy javasolt és opcionális teszteket magába foglalórugalmas tesztrendszer került kialakításra. A tesztfelvételtkézikönyv és videók segítik a jövőben. Kulcsszavak: NETFIT®, sajátos nevelési igény (SNI)

Lövéserő mérése vízilabda-mérkőzéseken

Kardkovács Zsolt Tivadar, Kovács Gábor U1 Research, ÚjbarokE-mail: [email protected]

BevezetésOlyan csapatsportágakban, mint amilyen a vízilabda, alabda sebessége fordítottan arányos a védés várható sike-rességével, ezért ezek mérése jó indikációt ad a jó lövő játé-kosok objektív felmérésére. Előadásunkban megmutatjuk,hogy milyen kamera alapú módszereket alkalmaztunkennek a mérésére, milyen eredményeket mértünk, és ezek-nek milyen korlátai vannak.

Anyag és módszerekA vizsgálati módszerben különböző korosztályokban (fel-nőtt, ifjúsági, junior) vett tétmérkőzések – nemzeti kupák,bajnoki rangadók, nemzetközi és válogatott mérkőzések –felvételei alapján gyűjtöttünk adatokat a lövéserő tekinteté-ben. A felvételeknél nagysebességű és -felbontású kamerák-kal fedtük le a kapu előtti teret. Az eredményeket össze-vetettük más, nem kamera alapú mérésekkel, elsődlegesena szerb vízilabdázók publikált eredményeivel.

EredményekA mérések pontossága más módszerek alkalmazásával ösz-szevethető, de pontatlanabb eredményeket ad – jellemzően1-4%-os hibával érdemes számolni, de ez akár 0,5% alá iscsökkenthető. Kijelenthető, hogy a mérkőzéseken a lövő já-tékosoknál a labda sebessége 74-80 km/h közötti értékkörül mozog, csak az igazán kiemelkedő játékosok lőnekennél nagyobb sebességgel. Nemzetközi összehasonlításbannincs lényeges különbség a bajnokságok tekintetében, a ma-gyar és nem magyar játékosok teljesítménye nemzetköziösszevetésben is hasonló. Ami esetleg különbözik, az az al-kalmazott lövésforma: a hazai és a délszláv gyakorlatbanjóval több a pattintott lövés.

KövetkeztetésekAz alkalmazott módszert hosszabb távon is érdemes alkal-mazni lövéserő mérésére, mivel hordozható és indikatíveredményeket ad, ugyanakkor jóval egyszerűbb, hordoz-ható, és nincs szükség speciális beállításokra, versenykö-rülmények esetén is alkalmas mérést biztosít. Másfelőlpedig a labda sebességének mérése alkalmas az utánpótlás-korú sportolói állomány fejlődésének és állapotának méré-sére versenykörülmények között, sőt, megmutattuk, hogy ajátékosok fáradékonyságának mérésére is kiváló.Kulcsszavak: vízilabda, sportadat-elemzés, videó elemzés,mérés

3D víz alatti mozgáselemzés módszertani leírásaSJ 4000 sportkamerák és SkillSpector program alkalmazásával

Karsai István1, Conceição Ana 2, Takács Laura1

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs

2 Sport Sciences School of Rio Maior, Rio Maior, PortugáliaE-mail: [email protected]

BevezetésSportmozgásokról megbízható biomechanikai elemzés ké-szítése költséges, eszköz és munkaigényes tevékenység,ezért az ilyen elemzések készítése még nem tekinthető asportolók felkészülését segítő minden napos eseményekközé. Különösen nehéz a feladat abban az esetben, ha avizsgálat tárgyát az úszómozgás képezi, ahol a „vizes” közegmég inkább megnehezíti a megvalósítani kívánt célt.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Jelen munkánkkal egy lehetséges megoldásra kívánjuk fel-hívni a figyelmet. A technológia rohamos fejlődésének kö-szönhetően, a már mindenki számára elérhető áron besze-rezhető sportkamerák alkalmazásával, az ingyenesen letölt-hető, megfelelő pontossággal rendelkező mozgáselemzőprogram igénybevételével, és nem kevés kreativitás hozzá -adásával, a víz alatti mozgások elemzése is a rendszeresenalkalmazható módszerek közé kerülhet, amely segítheti azúszókat és az úszással foglalkozó szakembereket az edzés-munka hatékonyságának emelésében és nem utolsó sorban,kutatások megvalósítását e területen.

Anyag és módszerekAz alacsony költséggel létrehozható és egyszerű módon mű-ködtethető mozgáselemző rendszer, 3 db SJ 4000 típusú víz-hatlan tokkal ellátott sportkamerából, az úszópályákatelválasztó kötelek helyére felszerelt 4x2,5x1m 3D kalibrációskeretrendszerből és az ingyenesen letölthető SkillSpector(http://video4coach.com/ ) mozgáselemző programból áll.A kamerákat 0,5 m mélyen egymásra és a kalibrációs kerettengelyeire merőlegesen helyeztük el. A kalibrációs keret kétoldalán egymástól 2,5 m távolságra 5-5 függőlegesen pozí-cionált oszlop 0,5 m-es beosztásokkal került elhelyezésreegymástól 1-1 m távolságra. A felvételeket 60 Hz felbontás-ban készítettük, majd digitalizáltuk. A három nézet alapjánDLT transzformált adatsorokat a program export menüjesegítségével MS Excel programba másoltuk át további szá-mítások elvégzése céljából.

EredményekA rendszer alkalmasságának megállapításához egy tesztú-szó mozgását rögzítettük, ahol három egymást követő teljesgyorsúszó kartempó került felvételre, majd a mozgás vízalatti része digitalizálásra három kameraállásból. A prog-ram segítségével kinyert adatokat frontális (ZY), oldal (XY),illetve felül (ZX) nézetből elemeztük. Az adatsorokat az át-lagra normalizáltuk, majd az adatpontok szórását számí-tottuk ki. Mindhárom nézet esetben 0,01 m és 0,09 mközötti, igen kismértékűnek tekinthető eltéréseket kaptunk,továbbá a vizualizált mozgásminták is egyezőséget mutat-nak mindhárom nézetből, a hasonló frekvencián rögzítettmás úszók publikációkban elérhető mozgásmintáival.

KövetkeztetésekA kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az álta-lunk alkalmazott rendszer alkalmas az úszók mozgásánakgyakorlati szintű 3D-s elemzésére, további kísérletek szük-ségesek a rendszer különböző pontjain lévő hibaértékekmegállapítására, majd végleges tudományos szintű értéke-lésekre történő alkalmassá tételre.Kulcsszavak: úszás, 3D mozgáselemzés, sportkamera, ka-libráció, mozgás variabilitás

A térdízületi stabilitás és mobilitás összefüggéseutánpótláskorú ritmikus gimnasztikázó leányoknál

Katona Péter, Polákovits RitaTestnevelési Egyetem Biomechanikai Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA ritmikus gimnasztika (rg) jelenlegi versenyrendszere le-hetővé teszi már egész fiatalkorban, különböző kategóriák-ban való versenyzést. A mai versenyszabályokban meg-határozott elemcsoportok kritériumai között szerepel anagy amplitúdó, illetve nagy ízületi mozgáskiterjedést létre-hozva bizonyos elemek statikus kitartása. A versenyzőkneka technikailag tökéletes végrehajtáson kívül az esztétikaiszempontok miatt is szükségük van az ízületek fokozottmozgékonyságára és erejére. A fiatal versenyzőknél nagyhangsúlyt kell fektetni a megfelelő ízületi hajlékonyság,

izomzat és a helyes technika kialakítására (Kiss, 1999). Aszélsőséges ízületi mozgékonyság rengeteg sérülés forrásalehet.

Anyag és módszerekVizsgálatomban 11 versenysport kategória másodosztályá-ban versenyző, ritmikus gimnasztikázó leány vett részt. Ko-rukat tekintve junior versenyzők (2000-2003 közöttszületettek), akik átlagosan 10 éve sportolnak, 7 éve verse-nyeznek. Egy héten körülbelül 4 edzésük van, alkalmanként2,5-3 órásak. Vizsgálatunkban a domináns láb térdízületimozgékonyságát (passzív mozgástartományát, melyet gonio -méterrel mértünk) és a combizmok erejét vizsgáltuk. Az ala-nyok Quadriceps és Hamstring erő jellemzőit a Multicont IIdynamometerrel mértük. A teszteket 90 fokos hajlított csí-pőízület mellett, rögzített combbal, ülő helyzetben megtá-masztott háttal végezték a vizsgálati személyek. Először aQuadriceps koncentrikus maximális nyomatékát mértük,80-10°-ig, 60°/s szögsebesség mellett, majd a Hamstringizomcsoport excentrikus és koncentrikus maximális nyo-matékának mérése következett, ugyanilyen szögtartomány-ban és szögsebességgel. A térdízületi hajlékonyság mérésétfokokban megadva rögzítettem és használtam fel. A konven-cionális és funkcionális H/Q arányának vizsgálatához a kon-centrikus Hamstring és koncentrikus Quadriceps maxi-mális nyomatékának hányadosát (konvencionális), és az ex-centrikus Hamstring és koncentrikus Quadriceps maximá-lis nyomatékának hányadosát (funkcionális) használtam fel.A térdízületi mobilitás és a konvencionális és funkcionálisH/Q arány korrelációjának elemzéséhez Spearman-félerangkorrelációt alkalmaztam.

EredményekA térdízületi hyperflexiós érték és a funkcionális H/Q arányközött szignifikáns korreláció figyelhető meg. Az adatokelemzése során mérsékelt korrelációt találtam a flexió és azextenzió értékei és a funkcionális H/Q arány és a hyperex-tenzió érték között.

KövetkeztetésekA mérések eredményéből az is kiderül, hogy az edzők nemfektetnek elég nagy hangsúlyt az izomerő fejlesztésére, amittöbb cikk is alátámaszt. A különböző fejlesztő, erősítő gya-korlatok ugyanakkor nemcsak a rehabilitációban, hanem aprevencióban is hasznosak lehetnek.Kulcsszavak: RG, mobilitás, stabilitás, H/Q arány

Scapula dyskinesis és a vállfájdalom kapcsolatafej feletti dobó mozgásokat végző sportolóknál

Káli-Lukács Éva1, Szabó Tamás1, Császár Gabriella1,Tóthné Steinhausz Viktória1, Mazzag Kitti2, Oláh András2,Betlehem József2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésDobó sportolóknál az ismétlődő fej feletti dobásoknak kö-szönhetően nagy a vállat érő stressz-hatás. A scapula meg-felelő rotációját és pozícióját a mellkasfalon a scapulo-thoracalis és scapulo-humeralis izmok együttműködése ha-tározza meg.

Anyag és módszerekÖsszesen 36 fej feletti dobó sportolót (26 scapula dyskine-sissel, 10 dyskinesis nélkül) vizsgáltunk. Kutatásunkbanfelmértük, hogy a csökkent vállízületi berotáció, a m. pec-toralis minor (PM) rövidülése, m. serratus anterior (SA), m.trapesius pars ascendens (TA) és descendens (TD) izome-reje hogyan befolyásolják a scapula dyskinesist, illetve a váll

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


fájdalmát, valamint vizsgáltuk egy komplex mozgásprogramhatékonyságát a dyskinesissel és vállfájdalommal rendel-kező dobó sportolóknál.

EredményekSzignifikáns különbséget találtunk a dyskinesissel rendel-kező és nem rendelkező sportolók között a vállfájdalomnak(p<0,001), a TA izomerejének (p=0,028), a TA/TD izomerőarányának (p=0,049), illetve a berotációs mozgástarto-mánynak (p<0,001) a vizsgálatánál.A mozgásprogram hatékonyságát igazolta, hogy a tréningvégére szignifikánsan növekedett a TA (p=0,002) és a SA(p=0,002) izomereje, és ezzel együtt szignifikánsan csök-kent (p<0,001) a sportolók vállfájdalma.

KövetkeztetésekÖsszességében elmondható, hogy a scapula dyskinesis meg-jelenése egy összetett strukturális elváltozás következmé-nye. Önmagában nem csak egyes izmok erejének a csökke-nése a hozzájáruló faktor a scapula dyskinesishez. Befolyá-solja az izmok gyengülésén és kontraktúráján kívül a váll -ízületi tok és szalagrendszer zsugorodása, az izmokrepetitív mozgásra létrejövő fáradása és a neuromusculáriskontroll.Ezért a fej feletti dobó sportolók dyskinesissel összefüggés-ben lévő subacromiális fájdalma csak egy komplex kezelésimetódus eredményeként javítható.Kulcsszavak: dyskinesis, vállfájdalom, izomerő, komplexmozgásprogram

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 projekt kereté-ben végeztük.

Hatással van-e az alapszakasz kiegyensúlyozott-sága a végeredményre?

Kehl Dániel1, Fűrész Diána Ivett2

1Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar,Pécs


BevezetésA látvány csapatsportokban – mind az európai, mind azészak-amerikai bajnokságokban – különböző lebonyolításirendszereket alkalmaznak, melyek nem titkolt célja, hogynöveljék a mérkőzésszámot, de úgy, hogy ez ne okozza a né-zőszám csökkenését. Ismert megállapítás, hogy az árbevételmaximalizása az izgalom fokozásával, illetve fenntartásávalérhető el. Gyakran felmerülő, sokszor elemzett kérdés, hogyaz alapszakasz-rájátszás típusú bajnokságokban milyenmértékben következtethetünk a végeredményre az első fáziseredményei alapján. Előadásunkban az észak-amerikaiprofi kosárlabda liga (NBA) két főcsoportjában keletkezőalapszakaszbeli (körmérkőzéses) erőviszonyok ismeretébenteszünk kísérletet a végső győztes kilétének prognosztizálá-sára.

Anyag és módszerekAz NBA elmúlt 50 idényének alapszakasz eredményei alap-ján számszerűsítettük a verseny kiegyensúlyozottságát mérőgyőzelmi arány szórása mutatót (WPCT) és a két konferen-cia empirikus értékeit, valamint ezek különbségét magya-rázó változóként használva, két, illetve több magyarázóváltozós bináris logisztikus regressziós modelleket alkal-mazva becsültük meg a nagydöntő kimenetelét. Kutatási hi-potézisünk szerint a kiegyensúlyozottabb alapszakasz(gyakori körbeverés, sok papírformának ellentmondó ered-mény) csökkenti a végül döntőbe jutott csapat esélyét avégső győzelemre.

EredményekA vizsgálatba vont több évtized során a WPCT-mutatókugyan nem voltak állandók, de bennük egyértelmű tenden-ciát sem lehetett kimutatni. Meglepőnek tűnhet, de azokbanaz időszakokban sem találtunk a maximálishoz közeliWPCT-értékeket, amikor (legalábbis a nagyközönség sze-rint) egy-egy csapat egyértelműen dominálta a bajnokságot(pl. Los Angeles Lakers a 80-as, Chicago Bulls a 90-es évek-ben stb.). A regressziós modellek paraméterbecslései, nohaa Nagelkerke-féle R2 értéke nem túl magas, jól mutatják,hogy az alapszakaszbeli erőkoncentráció növeli a végső győ-zelem esélyét.

KövetkeztetésekA ligák azzal kívánnak forrást biztosítani az egyre magasabbjátékos, edző, kiszolgáló személyek, béreihez, illetve tech-nikai költségekhez, hogy növelik a bajnokságban leját-szandó mérkőzések számát. Könnyen beláthatóan, ennekkét útja képzelhető el: vagy a csapatok többször játszanakegymással, vagy több csapatnak kell indulnia a bajnokság-ban. Az NBA-re vonatkozó modelljeink alapján kijelenthet-jük, hogy a csapatok számának jelentős növelése az erő -viszonyok koncentrálódását (vagyis a bajnokság kiegyensú-lyozottságának csökkenését) vonják maguk után, ami a vég-eredményt könnyebben megjósolhatóvá, a versenyt kevésbéizgalmassá teheti.Kulcsszavak: észak-amerikai profi kosárlabda liga, erőkon-centráció, WPCT-mutató, logisztikus regresszió

Légző- és keringési rendszer adatok elemzéseelsőosztályú 15-18 éves kosárlabdázó fiúk körében edzés- és játékhelyzetben

Kéri Péter, Laki Ádám, Ihász Ferenc, Nagyváradi Katalin,Tóth Enikő Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria EgyetemiKözpont, Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA modern kosárlabdázás jelentős fejlődésen ment keresztülaz elmúlt 15 évben. Egyebek mellett a játék sebessége fel-gyorsult, ami új követelmények elé állítja a sportág játéko-sait. A nagy, illetve extrém terhelés mértéke, illetve ezekmögött működő metabolikus változások követése, elemzéseés fejlesztése, komoly tudományos kihívást jelent a szakem-berek számára.

Anyag és módszerekA vizsgálatban utánpótláskorú (15,62±2,7 év) kosárlabdá-zók (n=45) kerültek beválasztásra. A testösszetételt „In-Body 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszerrel,a kardio-respiratorikus rendszer jellemzőit H/P CosmosLE200CE típusú (DE 83365 Nussdorf-Traunstein Germany)műszerrel, teljes elfáradásig mértük. A terhelés előtt, alattés után „Polar H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasi jeladóvalkövettük a pulzus változásait. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1),és maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) az aerob kapacitást(VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1), annak kompo-nenseit Master Screen CPX 50/60 Hz típusú (CareFusionGermany 234 GmbH 97204 Hoechberg) műszerekkel mér-tük. A pulzus változásait edzésen és edzőmérkőzésen „PolarTeam Pro” rendszerrel (Polar Electro, Kempele, Finland)mellkasi jeladóval követtük.

EredményekAz edzéseken és az edzőmérkőzéseken rögzített pulzusvál-tozásokat intenzitás zónánként elemeztük és hasonlítottukössze. Több esetben valódi különbséget találtunk az edzé-sen mért pulzusátlagok és a mérkőzés során rögzített pul-zusátlagok között. Közel 65%-ot töltöttek a vizsgáltak aszubmaximális intenzitás zónában a teljes terhelés idejét te-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


kintve. Több mint 30%-ot tartózkodtak a vizsgáltak anaerobkörnyezetben a mérkőzés teljes ideje alatt.

KövetkeztetésekA pulzusváltozások edzés és mérkőzés közben rögzített érté-kei, azok egymáshoz viszonyított arányai, jelentős segítségetnyújtanak az edzők számára, a mérkőzés közben történő cse-rék és egyéb taktikai megfontolások szempontjából.Kulcsszavak: metabolikus változások, Polar H7 Bluetooth4.0 Smart” mellkasi jeladó, szubmaximális intenzitás zóna

Az egészségközpontú fittségi rendszer, a NETFIT® adaptálása értelmi fogyatékossággal és egyéb pszichés fejlődési zavarral élő tanulókra

Király Anita1,2, Kaj Mónika1,2, Kälbli Katalin1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest,2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs,

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest


BevezetésA Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) a ma-gyar köznevelési rendszer tipikus fejlődésű tanulókra kifej-lesztett, kötelező és egységes fittségmérési módszere a2014/2015. tanévtől kezdődően. A tesztfelvétel sajátos ne-velési igényű (SNI) tanulók esetében történő gyakorlati ki-vitelezése nehézségekbe ütközött, ezért a Kormány felha-talmazta a Magyar Diáksport Szövetséget az EFOP 3.2.8. ki-emelt projekt keretein belül az SNI tanulókra történő adap-táció megvalósítására. Az adaptáció az SNI tanulók(N=52 552, Oktatási Hivatal, 2016) két legnagyobb csoport-jával (enyhén értelmi fogyatékossággal élő (ÉF) és egyébpszichés fejlődési zavarral küzdő (PZK) tanulók), egy orszá-gosan reprezentatív kutatás során valósult meg. Célunk amár meglévő egészségközpontú fittségi sztenderdek felül-vizsgálatának, emellett a teszteredmények és IQ összefüg-gésének vizsgálata volt.

Anyag és módszerekVizsgálati mintánk olyan, 10-19 éves tanulókból állt (enyheÉF N=443; PZK N=561), akik más fogyatékossággal, inten-zív mozgásos tevékenységet befolyásoló szív- és érrendszeriproblémával; ortopédiai elváltozással nem rendelkeznek. ANETFIT® teszteredményeket – a meglévő sztenderdek alap-ján – fittségi zónákba soroltuk: egészségzóna (EZ), fejlesztésszükséges és fokozott fejlesztés szükséges zóna. Az egyesteszteredmények és az IQ összefüggéseit is vizsgáltuk.

EredményekA vizsgált csoportok mindegyike a vázizomzat fittségi profiltekintetében alacsonyabb EZ-ba kerülési arányokat mutatotta tipikus fejlődésű tanulókkal való összevetés során. A szten -derdek az ütemezett fekvőtámasz teszt és ütemezett hasizomteszt, illetve a helyből távolugrás, kézi szorítóerő mérés és atörzsemelés teszt során átlagosan 20 percentilis értékkel vol-tak alacsonyabbak, mint a tipikusan fejlődő tanulók esetében.Szignifikáns, negatív korrelációt találtunk a helyből távolugrásteszt és az IQ tekintetében az enyhe értelmi fogyatékossággalélő tanulók esetében (r=- 0,213, p<0,05).

KövetkeztetésekAz eredmények alapján megállapítható, hogy a sztenderdekfelülvizsgálata és adaptálása elengedhetetlen a SNI tanulókfittségi állapotának reális értékeléséhez. Azon tesztek ese-

tében, ahol komplex mozgáskoordinációra, ütemtartásravan szükség, specifikus fittségi zóna felállítására került sor.Kulcsszavak: NETFIT®, egészségközpontú fittség, sajátosnevelési igényű gyermek

A táplálkozási tudás és a táplálkozási tudás változásának mérése szabadidő sportolók körében a General Nutrition Knowledge Questionnaire segítségével

Kiss Anna1, Lakner Zoltán1, Ignits Dóra2, Katona Sára2,Fritz Péter2,3

1Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest

2Scitec Kft., Budapest3Ferencvárosi Torna Club, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA táplálkozási ismeretek, és annak élelmiszerfogyasztásragyakorolt hatása a sportolók egészsége és teljesítményeszempontjából egyaránt kiemelt fontosságú, ez a kérdéskörazonban napjainkig nem tisztázott. A táplálkozási tudás ésa táplálkozás közötti összefüggések feltárása a kutatók szá-mára kihívást jelent, mert a táplálkozási tudás pontos mé-résére szolgáló egzakt mérőeszközök korlátozott mértékbenállnak rendelkezésre, továbbá az eddigi kutatásokban hasz-nált, kvantitatív értékelését szolgáló eszközök a táplálkozásitudás más-más aspektusára fókuszálnak.

Anyag és módszerekVizsgálatunk célja a szabadidő sportolók táplálkozási tu-dásának felmérése, valamint az egyéni táplálkozási tanácsa-dás hatására bekövetkező tudás változásának monitoro-zása. Vizsgálati csoportunkban legalább hetente három al-kalommal 45 percet sportolók (n=25), kontrollcsoportunk-ban rendszeresen sportot nem űzők (n=25) szerepeltek. Arésztvevők táplálkozási tudását a vizsgálat kezdetén, vala-mint a 12 héten tartó intervenció (rendszeres egyéni táplál-kozási tanácsadás) végén a General Nutrition KnowledgeQuestionnaire (GNKQ) táplálkozási tudást felmérő kérdő-ívvel vizsgáltuk.

EredményekA felmérés kezdetén a GNKQ élelmiszerválasztásra vonat-kozó részében a résztvevők 49,3%-a válaszolt helyesen akérdésekre, a kérdőív élelmiszerek tápanyagtartalmára vo-natkozó részében a sportolók 57,6%-a tudta a jó választ, ahazai táplálkozási ajánlásokat pedig 61,2%-uk ismerte he-lyesen. A 12 héten át tartó intervenció végén a szabadidősportolók szignifikánsan jobb eredményeket értek el a kont-rollcsoporthoz képest, a GNKQ során elért összpontszámés a nem, a kor és a sport típusa között volt kimutathatóösszefüggés. A GNKQ validálása hazánkban folyamatbanvan, eredményeik szerint a kérdőív összes része jó illeszke-dést mutat, a teljes kérdőív és az egyes szakaszok belsőmegbízhatósága (Cronbach alfa=0,75-0,86) megfelelő.

KövetkeztetésekA GNKQ megbízható módszer a táplálkozási tudás felméré-sére, és a tudás változásának monitorozására. A táplálko-zási tudás és a tényleges táplálkozás közötti kapcsolat igenkomplex, hiszen sok tényező befolyásolhatja. A sportolóktáplálkozási tudásának és a táplálkozási tudás étkezést be-folyásoló hatásának pontos felmérése érdekében további,módszertanilag megfelelő kutatásokra van szükség, ame-lyek validált eszközöket használnak a felmérés során.Kulcsszavak: egyéni tanácsadás, táplálkozási ismeretek,táplálkozási intervenció

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


A reaktív stressz tolerancia motoros képességekre gyakorolt hatásának videó-mozgás elemzéssel támogatott vizsgálata kézilabda játékosok körében

Kiss Brigitta, Münnich ÁkosDebreceni Egyetem Bölcsészettudományi KarPszichológiai Intézet, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA sportolók azon képessége, hogy hogyan reagálnak nagynyomás alatt a stresszel telített helyzetekre, szignifikáns ha-tással bír a sportolói teljesítmény kimenetelére (Hanton ésConnaughton, 2007). Patmore (2006) szerint a sportolóisiker kulcsa a stresszes ingerek hatékony kezelésében rej-lik. A reaktív stressz tolerancia a sportolók azon képessége,amely túlterhelt környezetben is lehetővé teszi az aktív cse-lekvőképességet, a hatékony és gyors, helyzetnek megfelelőadekvát reakciót (Neuwirth és Benesch, 2012). A konstruk-tum felméri a sportoló azon képességét, hogy mennyiretudja figyelmét fenntartani, mozgásos tevékenységét végre-hajtani, ha olyan nyomás alá kerül, amit stresszként él meg(Ong, 2017).

Anyag és módszerekA vizsgálat újszerű, mivel három sportkamera egyidejűhasználatával objektívan és poszt specifikusan elemzi a ké-zilabda játékosok reaktív stressz toleranciájának motorosképességeire gyakorolt hatását. A mozgáselemzés, az Ob-server XT használatával lehetővé teszi a mozgások digitali-zálását a mozgásra jellemző paraméterek kinyerése céljá-ból. Az elemzés során kiélezett, stresszel telített edzés ésmérkőzés helyzetben vizsgáltuk a sportágra jellemző speci-ális technikai (átadások, lövések, cselezések) és taktikai(pl.: ember hátrányos helyzetek) elemek kivitelezésénekpontosságát és hatékonyságát a megkezdett akciók elindí-tásától, annak végrehajtásáig. A mintában egy-egy felnőtt (18év feletti) versenyzői kategóriába tartozó női és férfi kézi-labda csapat játékosai szerepelnek (34 fő).

EredményekAz elemzés során megállapítható, hogy a kézilabda játéko-sok döntés- és cselekvőképessége nagy nyomás alatt mér-séklődik, ami megmutatkozik például az átadások pontat-lanságában vagy akár a nem megfelelő taktikai elemek ki-választásában. Azonban ki kell emelni, hogy a kézilabda já-tékosok reaktív stressz toleranciájának posztspecifikusvizsgálata során szignifikáns különbségek mutatkoznak abelső posztokon (irányító, átlövő) és a periférián elhelyez-kedő (szélső) játékosok között.

KövetkeztetésAz eredmények arra engednek következtetni, hogy a na-gyobb pszichés megterhelés gátló hatással bírhat a motorosképességek kibontakoztatására, valamint a reaktív stressztolerancia mediátor és fejleszthető tényezőként jelenik mega kézilabda játékosok mozgásos tevékenységeinek sikereskivitelezésében. Kulcsszavak: reaktív stressz tolerancia, videó mozgáselem-zés, motoros képességek, kézilabda

Teljesítménnyel összefüggő fizikális és funkcio-nális paraméterek utánkövetése és gyakorlatiaspektusai a futballban

Kiss Gabriella1, Szabó Dorottya1, Nemes Vanda2, Gőcze Katalin1

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 2Sportmedicina Tanszék és Élettani Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA futball játékosok körében leggyakoribb sérülések az alsóvégtag izmainak sérülései, melyek hátterében részben azadott izomcsoportok izomerejének és izomtónusánakegyensúlyi eltolódása áll. Az állapot kialakulását számos té-nyező együttes hatása idézheti elő, melyek felismerése és ki-szűrése megteremti ezen állapot helyreállításának lehető-ségét és ezzel a további sérülések megelőzését.

Vizsgálati célCélunk volt 2 felnőtt NB III. osztályú csapat játékosainak át-fogó fizikális felmérése, melynek egyik fő pillére a sérülés-rizikó kiértékelése mellett az izomerő és hajlékonyságmeghatározása volt. A motoros funkciókat sprint és agilitytesztek, funkcionális mozgásminta szűrés (FMS) segítségé-vel vizsgáltuk. A vizsgálatokat a téli pihenő előtt és utána, afelkészülési időszak kezdetekor végeztük el.

Anyag és módszerekA felmérésben 41 főt vizsgáltunk meg. 100%-uk férfi, átlag -életkoruk 23,6 év (17-38 év). A dinamikus egyensúlyt aTriple-hop teszttel és alsó végtagi Y balance teszttel, a törzs-izomzat mobilizáló, stabilizáló funkcióját, egyensúlyozó ké-pességét, ízületi mozgástartományát és a propriocepciót azFMS teszttel, a törzs izomerő állóképességét Curl up teszttelvizsgáltuk.

EredményekA sérülés rizikó szempontjából meghatározott paraméterek-ben a résztvevőknél szignifikáns javulást várunk a törzsizom erő-, állóképesség, a csípőízületi mozgástartomány, azegyensúlyozó képesség és a motoros képességek eredmé-nyeinek tekintetében (p<0,001). Az egyéni és csapat szintűfelkészülés tudatosabbá és ellenőrizhetőbbé tehető. Ugyan-akkor komplex sérülés prevenciós program tervezhető,melynek hatékonysága a vizsgált paraméterek segítségévelobjektív módon nyomon követhető.

KövetkeztetésekAz alsó végtag és törzs izomzatának diszbalansza következ-ményeképpen a játékosok mozgásának minősége és koor-dinációja is romlik, így a sportoló több motoros képes-ségének tekintetében is érintett lesz. Ha a játékosok a ter-helésnek megfelelően megerősített izomzatú és stabil funk-ciójú törzzsel, valamint kellőképp flexibilis ízületekkelrendelkeznek, akkor csökken a sérülések kialakulásánakkockázata, javul a mozgások minősége, és gazdaságossága.Koordináltabb mozgás lesz jellemző és az izmok fejlesztésilehetősége is optimálisabb lesz.Kulcsszavak: sérülés prevenció, motoros kontroll, futball

A törzs- és gátizmok erejének vizsgálata különböző mozgásformák esetén

Kiss Noémi1, Bajsz Viktória1, Császár Gabriella1, Ács Pongrác2, Oláh András2, Betlehem József21Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg


BevezetésA napjainkra jellemző negatív testedzési hajlam hátrányo-san befolyásolja a törzs- és gátizmaink állapotát. Az inakti-vitásból adódóan izmaink elgyengülnek, az izomegyensúlyfelbomlik és ez funkciózavarokhoz, fájdalmakhoz vezethet.A Pilates-módszer gyakorlatai stabilizálják a gerincet, illetvea gáttájék szempontjából is optimális mozgásformának mi-nősül, hiszen a medencefenék-izmok a törzsizmokkal szi-nergizmusban működnek. Jelen kutatás célja különbözőmozgásformák hatásának vizsgálata az izomerő szempont-jából.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Anyag és módszerekA vizsgálatban összesen 34 nő vett részt: 10 fő minimum 1 éve Pilates tréningre jár (PT), 13 fő inaktív nullipara fiatal(FH) és 11 fő ülőmunkát végző nő, akik 7-hónapos törzs -stabilizációs tréningben részesültek (TS). Az alkalmazotttornaprogram 45 perc törzsizom-erősítésből és 15 perc gát-izom tornából állt. A felmérésben törzsizomerő (DAVID gép,módosított Plank teszt) és gátizomerő (FemiScan, háton ésfélig ülő helyzetben) mérés szerepelt. Adatelemzés: ANOVAanalízis, Scheffe post hoc teszt, kétmintás t-próba (SPSS23.0, p<0,05).

EredményekA kezdeti állapotfelmérés során a PT csoport hátizom erejeszignifikánsan (p=0,047) meghaladta a TS csoportét. A TScsoport hátizom esetén jelentősen jobban teljesített(p=0,041) a Core-tréning után, mint előtte, valamint a has-izom-hátizom arányosság esetében az első és a harmadikmérés között szignifikáns (p=0,043) javulás figyelhető meg.A Plank-teszt során a TS csoport 3. mérésének eredményeszignifikánsan jobb lett a PT (p=0,018) és az FH (p<0,001)csoport kezdeti eredményeihez képest. A FemiScannel tör-ténő mérés során nem volt szignifikáns különbség a csopor-tok között, a 7 hónapos gátizom-torna hatására semjavultak szignifikánsan a mutatók.

KövetkeztetésekA Pilates-módszer egy hatékony edzésformának minősül atörzsizmok erejének és állóképességének fejlesztésében, va-lamint a gyakorlatok során szinergizmusban közvetett mó-don edzett gátizmok szempontjából is jótékony hatású. Azalkalmazott Core-tréning a törzsizmok fejlődése esetén ha-tékonynak bizonyul, azonban a gátizom-torna ekkora gya-korisággal és intenzitással végezve nem elegendő. Rend-szeresen végzett otthoni gyakorlatokkal azonban nagymér-tékben fejleszthető lenne ezen izomcsoport teljesítőképes-sége is. A TS csoport Plank-teszttel mért törzsizom-stabilitása kiemelkedő, gátizom-szimmetriájuk azonban el-marad a többi csoportétól.Kulcsszavak: FemiScan, Plank-teszt, törzsizom-stabilizáció

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 projekt kereté-ben végeztük.

Edző-sportoló kapcsolat vizsgálata egy magyarés egy határon túli labdarúgó akadémia keretein belül

Kiss Zoltán1, Csáki István1, 2, Bognár József31Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút2Testnevelési Egyetem, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA labdarúgás határainkon kívül és belül egyaránt népsze-rűségnek örvend, annak a ténynek ellenére, hogy a jelenlegimagyar labdarúgás csak néhány olyan játékossal büszkél-kedhet, akik nemzetközileg is jegyzett csapatokban szere-pelnek. Az elkövetkező időszakban fog kiderülni az, hogyaz akadémiai rendszer ki tud-e „termelni” a nemzetközi el-várásoknak megfelelő labdarúgókat. A folyamatban komolyfelelősség hárul az utánpótlásedzőkre, hiszen nemcsaksportszakmailag kell kiemelkedőnek lenniük, hanem a fia-tal játékosok életmódjára, hozzáállására és sporton kívülitevékenységformáira is pozitív hatással kell lenniük. Emel-lett érdekes kérdésként merül fel, hogy milyen edzői jel-lemző jegyek mutatkoznak eltérő társadalmi-gazdaságikörülmények között. Mindezek alapján vizsgálatunk céljaaz, hogy bemutassuk az edző-sportoló kapcsolatban fellel-hető különbségeket és hasonlóságokat egy magyar és egyhatáron túli akadémia labdarúgói között.

Anyag és módszerekA vizsgálatot Magyarország nyolc kiemelt akadémiájánakegyikében, valamint egy határon túli akadémián végeztükel. A kutatás folyamán utánpótláskorú labdarúgókat(N=146) szólítottunk meg, akik négy különböző korosztálytképviseltek. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmaz-tunk. A kikérdezés arra irányult, hogy milyen véleményt fo-galmaznak meg a játékosok az edzői szereppel és a fő edzőijellemzőkkel kapcsolatban. A kérdőív zárt jellegű kérdése-ket tartalmazott, a fiatal sportolóknak 1-től 5-ig terjedő at-titűdskálán kellett meghatározni, hogy mennyire értenekegyet az adott állítással. A minta jellemzéséhez leíró statisz-tikát, a korosztályok közötti különbségek bemutatására pa-raméteres ANOVA (Post Hoc) vizsgálatot, a két akadémiasportoló csoportjai közötti különbségek bemutatására két-mintás t-próbát alkalmaztunk. Szignifikanciaszintnek a tár-sadalomtudományos kutatásokban leggyakrabban alkalma-zott 5%-os hibahatárt vettük alapul.

EredményekAz edző-sportoló kapcsolat vizsgálata során megállapíthat-juk, hogy a korosztályok között több kérdésben is szignifi-káns különbséget találunk. A példakép és a motiváló edzőiszerepeket a korcsoportok mindkét intézményben eltérőenítélik meg. A hazai játékosok közül az U-19-es korúak, a ha-táron túliak közül az U-18-as csapat tagjai tekintik edzőjüketlegkevésbé példaképüknek. A hazai legidősebb korosztályérzi úgy, hogy edzőjük motiváló képessége a legalacsonyabb,ezzel szemben a határon túli U-19-es játékosok maximálisanelégedettek edzőjük teljesítményre való ösztönzésével. A kétakadémiát összehasonlítva az összes játékos véleményealapján azt állapíthatjuk meg, hogy kilenc esetben találtunkszignifikáns különbséget az eredmények között.

Következtetések A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a hazai ésa határon túli akadémián nevelkedő fiatal játékosok és kor-osztályok is eltérően ítélik meg edzőjük tevékenységét és azéletükben betöltött szerepét. Fontos információk lehetnekezek az adatok az edzők számára abban az összefüggésben,hogy a pedagógiai tevékenység is befolyásoló tényezőként je-lenik meg a tehetséggondozás folyamatában.Kulcsszavak: labdarúgás, pedagógiai tevékenység, edzőiszerep, tehetséggondozás

Négy hetes napi futás-tréning a patkány szív-koszorúserek biomechanikai és funkcionálisadaptációját hozza létre

Koller Ákos1,4,5, Nádasy György2, Dörnyei Gabriella3, Szénási Annamária3,4, Szekeres Mária3,5

1Sportgenetikai és Sportgerontológiai Kutatócsoport,Természettudományi Intézet, BudapestTestnevelési Egyetem, Budapest

2Élettani Intézet Általános Orvostudományi Kar, Budapest3Morfológiai és Élettani Tanszék Egészségtudományi Kar, Budapest

4Kórélettani Intézet Általános Orvostudományi Kar,Semmelweis Egyetem Budapest

5Department of Physiology, New York Medical College, Valhalla, NY, USA


BevezetésA napi fizikai aktivitás, tréning a koronária erek korai al-kalmazkodását eredményezi, lehetővé téve a szív koszorúsvérkeringésének megfelelő alkalmazkodását a sportolásközbeni magasabb véráramlási igény kielégítésére. Feltéte-leztük, hogy már rövid idejű napi futás tréning jelentős bio-mechanikai és funkcionális átalakulásokat indukál azintraluminális nyomásváltozásra érzékeny szabályozó me-chanizmusokra.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Anyag és módszerekA hím patkányok egy csoportja futás-edzés programon vettrészt, míg egy másik csoport nem. A terhelést fokozatosanemeltük 4 hetes futópados edzésprogram során (60perc/nap, 1,6 km az utolsó ciklusban). Majd, izolált koro-nária arteriólákon (119±5 μm átmérőjű, 50 Hgmm mellett)intraluminális nyomás-átmérő méréseket végeztünk mik-roszkóp-televízió technikával. A nyomás függő fali biome-chanikai változásokat, a miogén vasomotor választ (nyomás-átmérő kapcsolat) és az endogén nitrogénmonoxid (NO) ésprostanoid mediáció szerepét vizsgáltuk.

EredményekA nem tréningezett csoporthoz képest, a tréningezett álla -tokból izolált arteriolák fala vastagabb volt, az elasztikusmodulusuk csökkent, ami az alacsony nyomású tartomány-ban csökkent falfeszültséget eredményezett. A tréningezettpatkányok arteriolái erősebb miogén konstrikciót mutattak.Az endogén vasokonstriktor prosztanoid moduláció na-gyobb nyomáson kisebb volt, míg a vasodilatátor NO átmérőmodulációja alacsony nyomás esetén (<60 Hgmm) nagyobbvolt.

KövetkeztetésekMár rövid idejű (4 hét) napi futás-tréning program is jelen-tős adaptációt hoz létre a patkány intramurális koszorúerekbiomechanikai karakterisztikájában és nyomás-függő vaso-motor válaszaiban és annak az endotheliális faktorok általimodulációjában. Ezen adaptáció szerepet játszhat, a szív-koszorúerek autóregulációs tartományának kiszélesedésé-ben (konstriktor és dilatátor reserv-ek), hozzájárulva ezzela sportolás során szükséges szívkoszorúér-hálózat vér-áramlásának optimalizáláshoz. Kulcsszavak: napi edzés, koronária arteriolák, érfal rugal-masság, miogén vasomotor válasz, endothelium

Sportolók agresszió szintjének alapkutatásaRosenberg Önértékelési Skálával – magyar és orosz iskoláskorú sportolók összehasonlító vizsgálata

Kopkáné Plachy Judit1, Rucska Andrea2, Olga Kolomietc3, Nadezdha Petruskina4, Kiss-Tóth Emőke5

1,2,5Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc3,4 The Ural State University, Chelyabinsk,

Orosz FöderációE-mail: [email protected]

BevezetésAz önértékelés az egyénnek egy kritikai vélekedése és mi-nősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, maga-tartásáról. Az állandó önmegfigyelésen és önellenőrzésenalapuló önértékelés elősegíti az egészséges, személyiségrejellemző önismeret és önbizalom kialakulását. Az agresszi-vitás mérésének számtalan formája fordul elő a pszicholó-giai és szociológiai irodalomban. Ezt szeretnénk kutatnijelen vizsgáltunkban.

Anyag és módszerekKutatásunkban magyar és orosz általános iskolás és közép-iskolás sportolók önértékelését elemeztük Rosenberg Ön-értékelési Skálával. A mintát véletlenszerűen válogattukMiskolc, Eger és Chelyabinsk város igazolt versenyzőinekkörében. Az adatok feldolgozása SPSS 20.0 számítógépesprogrammal, összehasonlító statisztikával és Student-félekétmintás t-próbával történt. Fő célunk volt megállapítani,hogy milyen agressziós tényezők fordulnak elő leggyakrab-ban a vizsgált sportoló populáció tekintetében.

EredményekA magyar sportolók agressziós szintje (M=65,3 pont) ma-gasabb volt, mint a küszöbérték (58 pont). Elmondhatjuk,hogy az összességében vizsgált 14-25 éves magyar és oroszsportolók agresszió szintje nem lépte túl a küszöb szintet(72,5 pont). Az alskálákat elemezve minimálisan magasabbpontszámot találtunk, az „Agresszió” mértéke átlagosan 0,5ponttal, míg a „Verbális agresszió” átlag 2,2 ponttal lépte túla küszöb szintet.

KövetkeztetésekÖsszegzésképpen elmondható, hogy a magyar és az oroszfiatal-felnőtt sportolók agressziós skálájának elemzése ésösszehasonlítása fontos jövőbeli tudományos faktor azegészségügyi és sporttudományok, valamint a pedagógia te-kintetében is.Kulcsszavak: általános és középiskolás korú sportolók, agresszió, Rosenberg Önértékelési Skála

A 17. FINA Vizes Világbajnokság társadalmi ésgazdasági hatásai

Koroknay ZsuzsaDebreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA FINA Vizes Világbajnokság a nagy nemzetközi sportese-mények rangsorában igen előkelő helyen áll, a világ egyiklegnagyobb sportrendezvénye. Népszerűségét mutatja, hogyaz eseményen résztvevő országok száma folyamatosan nö-vekszik, az elmúlt két Vizes Világbajnokságon 185-190 or-szág sportolója képviseltette magát. Kutatásom soránszeretném elemezni a 17. FINA Vizes Világbajnokság rende-zéséből adódó lehetséges hatásokat.

Anyag és módszerekKutatásomban elsősorban a szekunder adatok feldolgozá-sára, azon belül is a rendelkezésre álló szakirodalmi forrá-sok feldolgozására vállalkoztam, ebből adódóan forrás- ésdokumentumelemzést végeztem. Továbbá a numerikus ada-tok felhasználásával statisztikai elemzést is végeztem asporteredmények feltérképezése érdekében. Szekunder ku-tatás mellett primer vizsgálatot is végeztem, amely kikérde-zés formájában valósult meg. A kikérdezés alanyai avilágbajnokságon közreműködő önkéntesek voltak, akik avilágbajnokságon szerzett élményeikről, tapasztalataikról,véleményeikről tudtak beszámolni a kérdőívemben feltettkérdéseken keresztül.

EredményekKutatásom is alátámasztotta azt, hogy egy sportrendezvénya maga sokrétű lehetőségeivel a társadalmi fejlődést, vala-mint környezeti, szociális, életmód alakító és gazdasági ha-tást eredményez az adott régióra – akár az egész országra.Olyan társadalmi hatások figyelhetők meg, mint például asporteredmények javulása, a sport- és általános infrastruk-túra fejlődése, az országimázs növekedése vagy éppen a tu-rizmus élénkülése.

KövetkeztetésekFeltételezésemnek megfelelően a vizes világbajnokság társa-dalmi hatásai sokoldalúak, megmutatkoznak a sportered-ményekben, a társadalmi szerepvállalásban, szociális,gazdasági és kulturális oldalon, valamint a társadalmi tu-datváltozás területén is. Ezek a hatások Magyarországon ismegfigyelhetők és kimutathatók.Kulcsszavak: sport, sportesemény, társadalmi és gazdaságihatás, sporthatás

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Projektpedagógia lehetőségei a szabadidősszakemberképzésben

Kovács Katalin, Trzaskoma-Bicsérdy GabriellaTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA szabadidős szolgáltatás komoly piaci termék, ahol éles ver-seny folyik a fogyasztókért, ezért a rekreációs szakembernekérdeke, hogy pontosan ismerje a vevők jellemzőit, igényeit.Csak eme paraméterek ismeretében tud a szakember a fo-gyasztó szükségleteinek megfelelő kínálatot nyújtani (Sport-elméleti ismeretek, 2011). Továbbá ismert, hogy az újszerűaktivitások és kihívások nemcsak figyelemfelkeltők, hanemnépszerűek is a szabadidős tevekénységek rangsorában.

Anyag és módszerekA TF-n a rekreációszervező szakon a népek testkultúrájatantárgy keretein belül hallgatóink szervezőkészségét isigyekszünk fejleszteni. Erre a projektpedagógia módszereithasználjuk. Hallgatóinknak az itthon kevésbé ismert moz-gásformákat és azok kulturális hátterét kell csoporttársaikkalmegismertetni. A projekt a kutatómunkától az előadásig tartótöbb lépcsős folyamat, mely a mozgás megismertetésén túl anépszerűsítés megtervezését is magában foglalja. A folyamatoktatói ellenőrzés és segítségnyújtás mellett zajlik. A hallga-tóknak meghatározott szempontok szerint dokumentálniukkell a több hetes folyamatot. Ebben az e-learning rendszernekegyre nagyobb szerepet biztosítunk.

EredményekElőadásunkban részletesen ismertetjük a projekt folyama-tának elemeit és értékelési szempontjait. A projektpedagó-gia ezen tantárgy keretein belül történő felhasználása méggyermekcipőben jár.

KövetkeztetésekAz előadásban beszámolunk a módszerre adott hallgatóivisszajelzésekről, reflexiókról, valamint a saját oktatói ön-reflektív elemzéseink alapján levont következtetésekről, amódszerben rejlő további lehetőségekről. Kulcsszavak: szabadidős szakemberképzés, projectpedagó-gia, e-learning

Az elkötelezett sportoló valóban testedzésfüggő?

Kovácsik Rita, Szabó AttilaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai ésPszichológiai Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA testedzésfüggőség fogalma a pszichológiában elég meg-osztó terület, miután a testedzésnek a pozitív pszichológiaiés fizikai hatásai kerülnek előtérbe. Ennek a kérdéskörneka kutatása és kutatási módszereinek meghatározása új kér-déseket és vizsgálati területeket tartogat a tudomány szá-mára. Nemzetközi kutatások alapján, a testedzésfüggőségvizsgálata során, a versenysportolók és a szabadidős spor-tolók másképp értelmezik az testedzésfüggőség kockázatátvizsgáló kérdéseket. Ennek magyarázata a sporthoz való el-térő hozzáállásukból és életmódjukból származhat. Nagyonsok esetben összetévesztik az elit sportoló elkötelezettségéta szabadidős sportoló akár addiktív sporthoz fűződő viszo-nyával. Ezért is volt fontos a tanulmány elkészítése, hogyfény derüljön a versenysportolók és szabadidős sportolókválaszai közti eltérésekre, különbségekre.

Anyag és módszerekTanulmányunkban interjús módszerrel kérdeztünk meg 10 fő szabadidős sportolót, és 10 fő nemzetközi eredmény-nyel rendelkező versenysportolót (n=20). Minden személy-nek, a testedzés függőség kockázatát mérő kérdőív 6kérdését kellett szabadon, pár mondatban értelmeznie.

EredményekA kiértékelés elsősorban kvalitatív módszerrel történt. Azeredmények igazolták az eddigi kutatásokban tapasztalta-kat, hogy a versenysportolók és a szabadidős sportolók másszócsoportokat használnak a kérdésekkel kapcsolatban, ésmásként viszonyulnak az adott kérdések során felmerülőhelyzetekhez is. Kvantitatív elemzésre is sor került, melybenkulcsszavak relatív százalékos előfordulási arányát vizsgál-tuk a válaszadók értelmezéseiben.

KövetkeztetésekEzek az eredmények alátámasztják az eddigi kutatásokbanmegjelent állításokat, miszerint limitációi vannak a tested-zésfüggőségi kérdőíveknek, ezért sem elégséges, ha csak atestedzésfüggőség kockázatát – és annak tényezőit – a kér-dőívek alapján vizsgáljuk. A testedzésfüggőség kutatásasorán ezért szükséges a kérdőíves felmérés mellett interjútis készíteni, hogy alapos következtetéseket tudjunk levonnia vizsgálataink során.Kulcsszavak: testedzésfüggőség, interjú, kérdőíves módszer

Kardiovaszkuláris rendszer fejlesztése kajak-kenu versenyzőkben folyamatos pulzuskontroll segítségével

Kósa Lili, Kéri Péter, Laki Ádám, Tóth Eliza Eszter, Ihász FerencEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Savaria Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésAz állóképesség a terhelésre kialakuló fáradtsággal szem-beni, adott teljesítményszintet fenntartó ellenálló képesség.Az állóképességet befolyásolja a szív-, keringési-, légzésirendszer fejlettsége és edzettsége, az aerob kapacitás szín-vonala és kihasználtsága (abszolút és relatív aerob kapaci-tás), az aerob és anaerob anyagcsere folyamatok működésiszínvonala, a technikai tudás szintje, a pszichés tulajdon-ságok felhasználási színvonala, az erő-állóképesség szintje.

Anyag és módszerek A vizsgálat – három leány és egy fiú bevonásával történt Szom-bathelyen, 2017 október és 2018 január között. A testössze-tételt „InBody 720” típusú bioimpedancia elvén működőműszerrel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit H/PCosmos LE200CE típusú (DE 83365 Nussdorf-TraunsteinGermany) műszerrel, teljes elfáradásig mértük. A terheléselőtt, alatt és után „Polar H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasijeladóval követtük a pulzus változásait. A nyugalmi (Po),(ütés·perc–1) és maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1), az aerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1), annak komponenseit Master Screen CPX50/60 Hz típusú (CareFusion Germany 234 GmbH 97204 Hoechberg) műszerekkel mértük.

EredményekA felkészülés előtt, után mért eredmények mind a keringési-és a légzőrendszer, illetve a metabolikus háttér szempont-jából is jelentős javulást mutattak. Ami a testösszetétel(izom-zsír) arányát illeti, ebben is kedvező változást értünkel. A laboratóriumi vizsgálatok mellett folyamatosan követ-tük a versenyzőket az edzésmunka tervezése közben, amitfolyamatos pulzuskontrollal ellenőriztünk.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


KövetkeztetésekA rendszeresen végzett terhelésélettani vizsgálatok, illetve apulzuskontroll jelentősen segítette az edzéstervezés ered-ményességét. Kulcsszavak: kajak-kenu, állóképesség, felkészülési idő-szak, pulzuskontroll

4-6 éves magyar óvodások testi fejlődése és motorikus szintje

Kőnig-Görögh Dóra, Olvasztóné Balogh Zsuzsa, LaouesNóra, Szerdahelyi Zoltán, Kissné Pellei IldikóDebreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA modern társadalom kialakulásával számos egészséget ká-rosító tényező jelent meg életünkben. A mozgásszegény élet-mód kialakulásával nőtt a szív-érrendszeri, mozgásszerviés egyéb betegségek előfordulása. Vajon ez a változás kihatmár a 4-6 éves gyermekekre is? Számos magyar kutatás(Bakonyi, 1981; Győri, 1992; Farmosi és Gaálné, 1999,2001; Bencze, 2009) foglalkozik a magyar óvodás korosz-tály testi fejlődésével, biológiai fejlettségével, fizikai erőnlé-tével és motorikus struktúrájának elemezésével. Kutatá-sunkban, a szakirodalomra támaszkodva, szeretnénk be-mutatni a magyar óvodáskorú gyermekek testi fejlődésénekés motorikus képességeinek változásait.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban 118 mátészalkai (56 leány, 62 fiú) óvodás-korú (4-6 éves) gyermek testösszetételét és motoros képes-ségét mértük fel. A motoros próba gyakorlatai a következőkvoltak: 20 méter sprint, helyből távolugrás, egyensúlyozás,nyusziugrás, függeszkedés. Eredményeinket a korábbi ku-tatások eredményeivel vetettük össze. Az adatok feldolgo-zásához IBM SPSS 22.0 statisztikai programot használ-tunk.

EredményekA vizsgált csoportban a gyermekek magasabbak és súlyo-sabbak, mint a korábbi kutatásokban (p=0,025). Ezek agyermekek jobb teljesítményt is nyújtottak a motoros tesz-teken, kivéve az egyensúlyozási gyakorlatban. Itt emelnénkki, hogy mintánkban pozitív korreláció van a testmagasságés a testtömeg között (r=0,234), illetve a testtömeg és a 20méteres sprint között (r=0,194). Valamint negatív korrelá-ciót találtunk a testmagasság és az egyensúlyozás között(r=-0,262).

KövetkeztetésekVizsgálatunkból kiderül, hogy óvodáskorban a gyermekekmotoros képességeinek többsége pozitív irányban változottaz elmúlt évekhez képest. Ezért is szeretnénk növelni azelemszámot, és utánkövetéssel megfigyelni, hogy a felme-rülő civilizációs ártalmak mikor és hogyan hatnak az álta-lunk vizsgált gyermekekre.Kulcsszavak: óvodáskor, motoros képesség, testi fejlődés

A kommunikáció, mint támogató tudomány a sportszakos hallgatók képzésében

Králik-Lenhart KrisztinaSzegedi Tudományegyetem Juhász GyulaPedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedTestnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA sportszakmai kompetenciák elsajátítása mellett kiemel -kedő része a sportszakos képzéseknek, hogy megfelelőhangsúlyt kapjon a mozgás általi személyiségfejlesztéskommunikáció útján történő fejlesztése. Ehhez elen ged -hetetlen a megfelelő kommunikációs módszerek széles körűismerete valamint tudatos alkalmazása. A minden napostestnevelés és edzői munka alapvető hatásainak kiemelkedőszegmense a sport iránti pozitív beállítódás kiépítése és aszemélyiségek minél szélesebb körű fejlesz tése. A megfelelőkommunikációs módszerek alkalmazása a mindennapostestnevelésben, valamint az utánpótlás-nevelésben a sport -ban történő megtartás szempontjából is fontos. „Ugyanis aszavak, amiket a tanárok, edzők hasz nálnak, meghatározzáka részvétel iránti attitűdöt is. Sőt, nemcsak a szavak, hiszena tanár egész lényével kommu nikál.” Benczúr Lilla (2015).Mind az előbb említett mi nő ségi, mind az utóbbi mennyiségiszempontok optima lizálása miatt lényeges megvizsgálni, hogymilyen mértékben ismerik, és milyen minőségben használjáka sportszak emberek a kommunikációs módszereket, minttámogató mechanizmust a munkájuk során. A legújabbpszichológiai és pedagógiai tudományos kutatási eredmé -nyekre épülő kommunikációs módszerek ismerete és alkal-mazása esz közt ad a testnevelőknek, edzőknek ahhoz, hogymegfelelő módon kezeljék a különbözőségeket, ezzel támo-gatva az egészséges személyiségfejlődést, segítve a mozgásiránti pozitív attitűd kialakulását, és megfelelő mentálisállapotú utánpótlás bázis biztosítását.

Vizsgálat, célkitűzésVizsgálatom célja, hogy felmérjem, a szegedi általánosiskolákban tanító testnevelő tanárok és a szegedi utánpótlásegyesületekben tevékenykedő edzők munkájuk során,milyen kommunikációs eszközökkel dolgoznak, és mennyi -re tudatosan használják mindezt. Tisztában vannak-e azzal,hogy az egyes kommunikatív megnyilvánulások a gyerme -kek ben milyen pszichés tényezőkhöz, folyamatokhoz köt -he tők. Ismerik-e, hogy melyek a legújabb interakciót, moti-vációt, személyiségfejlesztést, valamint a sportban történőmegtartást segítő kommunikációs módszerek.

Anyag és módszerekA helyzet vizsgálatára interperszonális kommunikációtvizsgáló kérdőívet használok, melyet általános iskolábantanító testnevelő tanárok, valamint az utánpótlás-neve lés -ben dolgozó edzők töltenek ki elsősorban Szegeden. E mellett megfigyeléses módszerrel követem, és gyűjtöm össze averbális, nem verbális, és metakommunikációs megnyilvá-nu lásokat, jelzéseket. Emellett pszichológiai kérdőívet al-kal mazok általános iskolában felső tagozatos gyerme-keknél, illetve különböző sportágakban sportoló utánpót-láskorú gyermekeknél. Az eredményeket Excel táblázatbanalapstatisztikai módszerrel számolom ki.

EredményekA kiértékelésnél a várható eredményeknél feltételezem, hogya testnevelő tanárok, valamint az edzők sok esetbenalkalmazzák és használják a verbalitás és non verbalitásáltalános eszközeit, melyek függnek attól, hogy milyenkorábban elsajátított kommunikációs kompetenciával bír-nak, milyen beállítódás és szemlélet jellemzi őket. Felté-telezem, hogy a tudatos alkalmazásban vannak hiányos -ságok, melyet a sportszakos képzés során tudunk erősíteni.

KövetkeztetésekA sportszakmai tananyag mellett erősíteni kell a sport -szakos hallgatók kommunikációs kompetenciafejlesz tésétés pszicho-kommunikációs, valamint pedagógiai eszköz -tárát fejlesztő tanóráit, annak érdekében, hogy pozitívszakmai tudásukat megfelelően tudják alkalmazni a sze -mélyiségfejlesztés, attitűd kialakítás és a sportban törté nőmegtartás érdekében.Kulcsszavak: kommunikációs módszerek, interperszonáliskommunikáció, személyiségfejlesztés, kérdőív, megfigyelésM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbái

Kucsera SándorMagyar Olimpiai és Sportmúzeum, Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA sport, a mozgás, a játék, a versenyek társadalomtudomá-nyi vetületét meghatározza, hogy melyik diszciplína felől kö-zelítjük meg. A népi játékok részei a magyar sporttörté-netnek alulnézetből és kölcsönhatásban álltak az elit moz-gáskultúrájával. Az erőt, gyorsaságot, ügyességet összemérőtevékenységek, mint a versenyfutás, birkózás, a labdajátékstb. többféle változata ismert a népi kultúrából is. A jelesnapok lehetőséget adtak arra, hogy ezeket vagy a gyermek-kor játékait felhasználva a közösségen belül a legények el-döntsék, hogy ki a legjobb közülük.

Anyag és módszerekKutatásomban felhasználom a témában releváns néprajziés sporttörténeti szakirodalmat, szépirodalmi példákkal ki-egészítve.

TörténetA Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, amelybenarra emlékeznek, hogy Jézus mennybemenetele után aSzentlélek leszállt az apostolokra. Előzményeként rövidenazt szeretném bemutatni, hogy a pünkösdi királyválasztásmilyen kultúrtörténeti gyökerekhez nyúlhat vissza, hogyanhozható kapcsolatba a „pogány” emberáldozati szokásokkalés ennek a témának milyen kapcsolata lehet a versenyekkel,a viaskodással tehát tágabb értelemben a sporttal. A hagyományos rurális közösségekben az életkornak szer-vező ereje volt, ami korcsoportokat hozott létre. Mindenkorosztályi csoportnak megvolt a maga befogadó rítusa, ésszabályozta a különböző jogköröket és lehetőségeket a fa-lusi társadalmon belül. A gyermekkor játékos világát, kü-lönböző erő és ügyességi próbák vezették át a legényekközösségébe. A pünkösdi király egy „szakrális ünnepkör” keretein belüla közösség egészéből válik ki azzal, hogy ő a lesz a győztesea lóverseny, bikahajsz, bothúzás, kakaslövés, gunárnyak-szakítás stb. „versenyszámok” egyikének.Európa jelentős részében a középkor óta ismert ez a szokásés a pünkösdi király egy évig tartó „uralkodása” alatt kizá-rólagos jogköröket gyakorolhatott, például ő volt a legényekvezetője és bírája, hivatalos volt minden lakodalomba, és alegények engedelmességgel tartoztak neki.

KövetkeztetésekA népi játékok táptalajai lehettek a később kialakult egyestradícionális sportoknak. A falusi gyermekkor mozgásosvagy testedzős játéktípusai és variánsai a munkára nevelé-sen, és az öntudatlan motoros képességek fejlesztésén túl alokális közösségen belül kiválasztó funkcióval is bírtak. Apünkösdi királyválasztás során is visszatér az a hármas egy-ség, amelyben a szakralitás, a játék és versengés hármasamegjelenik. Kulcsszavak: etnográfia, etnológia, néprajz, pünkösd,ügyességi játék, erőpróba, legényavatás, királyválasztás,szakralitás, sport, lóverseny, népi játékok, verseny

Európai Oktatási Tematika Outdoor Animáto-rok részére, az ELESA Projekt bemutatása

Lacza Gyöngyvér1, Herman Smulders2

1Testnevelési Egyetem, Budapest2European Confederation of Outdoor Employers, Huldenberg, BelgiumE-mail: [email protected]

BevezetésAz Outdoor, üzleti megközelítését tekintve, egy viszonylag fia-tal szektor, amely néhány országban már a ‘70-es évekbenmegjelent, de számos kelet-európai országban csak az elmúltévtizedben kezdett megerősödni. Számos tanulmány rámutat,hogy a természeti és aktív turizmus rohamosan fejlődő ágazatés óriási potenciállal rendelkezik. A turisták és az outdoorszakemberek is folyamatosan utaznak Európa szerte. Ugyan-akkor a szakemberek számos különböző nemzeti képesítés-sel rendelkeznek, amelyek elfogadtatása állandó nehézségeketokoz a helyi adminisztratív szervekkel.

EredményekAz ELESA Outdoor Keret Tanterv egy egyedülálló, a szektorigényeire épülő Páneurópai képzési rendszer outdoor ani-mátorok számára, amely egy három ciklusú EU projekteredményeként jött létre 2006-2015 között. Az EKKR ötösszintjére tervezett képzési és vizsgarendszer remélhetőlegmegkönnyíti és előmozdítja a tagországok közötti mobili-tást, valamint elősegíti a szakmai képesítések európaiszintű elismertetését.A képzési rendszer középpontjában már a kezdetektől azoka kompetenciák álltak, amelyekre az outdoor animátornakszüksége van az üzleti szektorban. A kompetenciákra építvekerültek beazonosításra az ezek kialakításához megfelelőtanulási eredmények. A kialakult 40 tanulási eredmény 12Modul Leírásban került megfogalmazásra (puha készségek).A ‘kemény készségek’ elvárásai (aktivitásnak megfelelően)‘Szakmai Technikai Kompetenciák’ (SZTK-k) formájábankerültek meghatározásra, ebben összegzik tevékenységen-ként azokat a szakmai, technikai minimum képességeket/kompetenciákat, amelyek egy ‘normál’, ‘mindennapos’ out-door tevékenység levezetéséhez szükségesek, egy tipikusoutdoor cég kínálatában.Jelenleg öt EU tagország képzőintézményei dolgoznak azELESA program beindításán és integrálásán saját képzésirendszerükbe.Kulcsszavak: outdoor animátor, páneurópai képzési keretrendszer, EKKR 5. szint kompetenciák, mobilitás

2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és turisztikai hatásainak vizsgálata

Laczkó Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA jelenlegi kormány a sportot stratégiai ágazatnak tekinti,amelynek egy kiemelt prioritást élvező szegmense a nem-zetközi sportesemények hazai környezetben történő szerve-zése. 2017-ben már a 100-at meghaladta a hazánkbanrendezett nemzetközi sportesemények száma, amelyekkelkapcsolatban a következő években további előrelépés vár-ható. A kutatás célja volt az idei év első két hónapjábanmegrendezett hazai nemzetközi események komplex gazda-sági és turisztikai hatásainak vizsgálata.

Anyag és módszerekA 2018. január és februárban megrendezésre kerülő nem-zetközi sportesemények közül négy hazai rendezvény kerültkiválasztásra: az ITTF World Tour Hungarian Open, az U13International Hungarian Open (asztalitenisz), a sportlövőEurópa-bajnokság, valamint az International Junior Cham-pionships (tollaslabda). A kutatás mintacsoportját adórésztvevői csoportok, rendezvényhez köthető kiadásainak,turisztikai fogyasztásának és véleményének megismerésé-hez, elsődleges adatfelvételként kérdőíves lekérdezést foly-tattunk (n=863). A sportesemények gazdasági hatásainakkomplex elemzéséhez másodlagos adatforrásként a rendez-vények költségvetésének információit használtuk.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Az események nemzetgazdasági hatásainak értékelését azinput-output modell segítségével végeztük. A turisztikai fo-gyasztást leíró statisztikai módszerekkel mutatjuk be.

EredményekA négy versenyhez kötődően a résztvevők összesen többmint 11 400 vendégéjszakát töltöttek a rendező települése-ken. A résztvevők különböző csoportjainak napi költéseegyértelműen magasabb, mint az átlagos turisták hasonlókiadásai. A külföldiek esetében a visszatérési hajlandóság(63%) és a vendégszeretet megítélése is kedvezően alakul.A négy rendezvény becsült közvetlen költésének (490 millióFt.) korrigálása – az import-tartalom levonásával és a kiszá-mított multiplikátor hatás bevezetésével – alapján elmond-ható, hogy a versenyekhez köthető teljes kibocsátás meg-haladta a 790 millió forintot.

KövetkeztetésekAz eredmények felhívják a figyelmet a kisebb volumenűnemzetközi sportrendezvények pozitív gazdasági következ-ményeire, amelyek mind a rendező szervezet valamint tele-pülés, mind az állam számára megtérülő beruházáskéntértelmezhetők.Kulcsszavak: sportturizmus, sportrendezvények gazdaságiés turisztikai hatásai, gazdasági multiplikátor hatás

Szívfrekvencia változások mintázata utánpótlás-korú kosárlabdázók intervall típusú terhelésesorán

Laki Ádám, Kéri Péter, Nagyváradi Katalin, Tóth Enikő,Ihász Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA modern kosárlabda népszerűségének megtartása, a kom-binatív változatos megoldásokban, a gyors döntések ered-ményeként létrejött váratlan helyzetekben keresendő. Amérkőzések alatt a folyamatos aerob munka a jellemző, va-lamint rövid, intenzív, szakaszos terhelés, aminek energiaigénye belenyúlik az anaerob tartományba. Az utánpótlás-korú kosárlabdázók edzéseiben a sportágspecifikus fejlesz-tés terén az intervall típusú feladatok nagy számbanszerepelnek, hiszen a szakaszos terhelés hasonlít a legjob-ban a kosárlabda játék terhelési viszonyaihoz.

Anyag és módszerekA vizsgálatba a Szombathelyi Kosárlabda Akadémia fiú után-pótlás csapatait vontuk be. Az átlag életkor 15,62±2,7 év. Azantropometriai adatfelvételt Sieber-Hegner-gyártmányú mé-rőeszközökkel (antropométer, 60 cm nyílástávolságú meden-cekörző, Holtain-féle tolómérő, előtéttel ellátott acél mérő-szalag, Lange bőrredőmérő kaliper) végeztük. A testtömegmeghatározására digitális kijelzésű (a leolvasási pontosság:0,1 kg) személymérleget használtunk. A pulzus változásait ed-zésen és edzőmérkőzésen „Polar Team Pro” rendszerrel (PolarElectro, Kempele, Finland) mellkasi jeladóval követtük. Avizsgáltak egy előre meghatározott sportágspecifikus (többmotorikus képességet tartalmazó) feladatsort teljesítettek.

EredményekEredményeink bemutatásakor a hangsúlyt egyrészt a kom-binált motorikus képességek végrehajtásakor rögzített kor-csoportonkénti, pulzusváltozásaira helyeztük. Elemeztüktovábbá az edzés és az edzőmérkőzés során rögzített pul-zusváltozások mintázatát és a köztük levő különbségeket.

KövetkeztetésekA vizsgált sportolók esetében elmondható, hogy keringésirendszerük, azonos feladat elvégzése közben eltérő jellem-

zőket mutat. A kosárlabdában alkalmazott szakaszos ter-helés során, eltérő nagyságú pulzus értékeket produkáltak.A sportágspecifikus állóképesség fejlesztésére alkalmazottingafutás feladatok pulzustartománya a kosárlabdára jel-lemző zónába esik. Továbbá arra következtethetünk, hogyaz egyéni és csapatrész differenciálás elengedhetetlen amagas intenzitású intervall feladatok esetében. Kulcsszavak: szívfrekvencia, szakaszos terhelés, kosárlabda

Kézilabda utánpótlás sportpszichológiai felké-szítése a KSI Kézilabda Akadémián

Lénárt Ágota1, Ökrös Csaba2, Szabóné Balogh Judit3

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

2Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszék, Budapest3Központi Sportiskola Sportegyesülete, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Az utánpótlás nevelésében és hatékony felkészítésében fon-tos szerepet játszik a mentális felkészítés. Az élsport egyrefiatalabb korosztályokat érint, ahol fejlődéslélektanilag mégnincs meg a lehetőség a sportpszichológiai módszerekmagas szintű alkalmazására. Ennek ellenére az alapvetőtechnikákat serdülő korban érdemes elsajátíttatni.

Anyag és módszerekA felkészítésben részt vevő sportolók a KSI Kézilabda Aka-démia tagjai, 15-18 éves kor között. A rendszer ún. lassú-nyitott elven működik, a tehetségesek kiválogatódnak, acsapatok különböző szinten mérkőznek. A sportpszicholó-giai felkészítést az első két évben hetente-kéthetente tartot-tuk, később edzőtáborban, vagy otthoni tömbösített formá-ban. A csoportok létszáma (sajnos) mindig több volt az ide-álisnál, mivel nem lehetett bontani, így 15-20 fős is lehetett.Az oktatott módszerek a nemzetközi legkorszerűbb tren-deknek megfelelően relaxációs és légzéstechnikai alapisme-retekből, mentáltréningből, figyelemfókuszálásból, kognitívmódszerekből és csapatépítő eljárásokból álltak. A proto-koll ellenfélre való felkészülést, elemzést, technikai, taktikaiés stratégiai elemeket is tartalmazott. Fontos volt a csapatonbelüli kommunikáció fejlesztése, a serdülő konfliktusokmegbeszélése, feloldása, konfliktuskezelő technikák taní-tása. Kiemelt jelentőségű volt a figurák készségszintű begya-koroltatása. A képzés személyiségfejlesztő elemeket istartalmazott, tesztek, önismereti játékok és tükörreakciókformájában. Szükség esetén egyéni foglalkozást is tartot-tunk. A sportolók drogmegelőző előadást is hallgattak. Aszülőknek a szülői értekezlet keretében világosan elmagya-ráztuk a foglalkozások céljait, várható előnyeit.

Eredmények A kezdeti szocializációs fázis után jó színvonalú munka in-dult. Az életkorból adódó hullámzások teljesítményingado-zásban jelentkeztek. Az edzők visszajelzése szerint a csapat-tá érés kb. fele annyi idő alatt valósult meg. Az oktatott tech-nikák elsajátítása többszöri ismétléssel zajlott és többszörpontosításra szorult. Az újonnan belépő sportolók munkáravaló motivációja kifejezetten jónak mondható. Az idősebbsportolókat mentori szerepkörben is lehetett foglalkoztatni.A csapattá alakulás normaképzési szakaszában időnkéntcsökkent a „savazás” és az egymás elleni hierarchiaharc.Sokszor pedagógiai feladatokat is el kellett látnia a csoport-vezetőnek, ami a nevelés, iskolai nehézségek, kommuniká-ció terén mutatkozott meg elsősorban. Az edzőkkel akapcsolattartás mindvégig folyamatos volt, kérésükre tema-tikus foglalkozásokat is tartottunk. A szakmai munkábanjobb összpontosítás, gyorsabb mozgástanulás, magasabbtudatossági szint, érezhetően jobb együttműködés, felelős-ségvállalás mutatkozott. Ezek a faktorok az iskolai munká-ban is megjelentek a jobb teljesítményben. Nőtt a verseny-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


eredményesség, erősödött a csapatkohézió és javult az ed-zővel való kapcsolattartás. A fiúk csoportja az Akadémiatörténetében először bukásmentes félévet produkált. Azeredményeket javította volna a kevesebb közlekedési nehéz-ség, az ezzel járó fáradtság és az iskolai leterheltség.

KövetkeztetésekA megfelelő sportpszichológiai módszerek alkalmazásávalmind a sportszakmai, mind a mentális fejlődés meggyorsít-ható az akadémiai program keretében.Kulcsszavak: utánpótlás nevelése, sportpszichológiai felké-szítő program, kézilabda akadémia, KSI SE

Fizikális terhelésre adott plazma endothelin-1(ET-1) szint emelkedés megtartott bal kamraifunkcióval magyar férfi sportolókban

Ligetvári Roland1, Ács Pongrác1, Far Gabriella1, Farkas István5, Végh József5, Szilágyi Gyöngyi3, Csöndör Éva1,Komka Zsolt2,4, Szokodi István1, Tóth Miklós Viktor3, Tóth Miklós1,2,4, Stromájer-Rácz Tímea1, Betlehem József1,Oláh András1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Semmelweis Egyetem, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest4Testnevelési Egyetem, Budapest5Nemzetközi Oktatási Központ, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésAz ET-1 egy hatásos pozitív inotróp szer. Direkt arrhythmo-gén potenciállal is rendelkezik, amely elnyújtott QT-inter-vallumban, korai utódepolarizációban és végzetes kamraifibrillációban jelentkezhet. Ezek alapján az ET-1 fontos sze-repet játszhat a hirtelen szívhalálban. A változatlan plazmaNT-proBNP szint kizárja a szív funkciózavarait, emiatt al-kalmas paraméter a kamrai funkció vizsgálatára.

Anyag és módszerek62 férfi sportoló (átlag életkor 23 év) extrém fizikális éspszichés terhelésre adott válaszát vizsgáltuk. A keringő pep-tidek meghatározása ELISA-val történt. Pulzus és vérnyo-más értékeket, illetve metabolikus (laktát) és gázcsere(VO2max) paramétereket mértünk a vizsgálatok során. Min-den paramétert három időpontban mértünk: egy kiindulásiérték, egy a terhelés csúcsán, egy pedig 30 perccel későbbrestitúcióban. A mérések az etikai bizottság engedélyével ésa sportolók írásos beleegyezése után történtek.

EredményekMindkét modellben emelkedett a vérnyomás és a pulzus, azNT-proBNP szint viszont változatlan maradt. Az ET-1 szintnem változott a pszichés stressz hatására, de jelentősenemelkedett a fizikális terhelés során, majd a restitúcióbanvisszatért a kiindulási szintre (kiindulási: 5,5±3,7; csúcs:6,82±4,6; restitúció: 6,04±5,5 pg/ml). A résztvevők elté-rően reagáltak a fizikai terhelésre: a sportolók 85%-ábanemelkedett az ET-1 szintje, a maradék 15%-ban csökkent(a csúcs mínusz kiindulási értékek -7,9 - +16,6 pg/ml-ig ter-jedtek). A fizikális terhelés során az EKG nem mutatott kiritmuszavart.

KövetkeztetésekAz ET-1 a pozitív inotróp hatása mellett kórélettani poten-ciállal is rendelkezik; közvetlenül képes végzetes szívritmus -zavarokat okozni. Az ET-1 szintjének emelkedése aztmutatja, hogy érdemes a fizikális terhelésre adott válaszsorán az Endothelin-1 plazmaszintjét monitorozni.Kulcsszavak: ET-1, NT-proBNP, terhelés

Támogatta: GINOP-2.3.2-15-2016-00047, Széchenyi 2020.

Rekreáció szakon végzettek megítélése ismere-teikről és képességeikről a képzés távlatánakfüggvényében

Magyar Márton, Nagy Oxána, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA rekreációs szakemberek képzése az évek során számosváltozáson ment keresztül. Ezért érdemes megvizsgálni akülönböző időszakokat és összehasonlítani azokat. Ebbőlinformációt kaphatunk a hallgatók ismereteinek, készsége-inek és képességeinek fejlődéséről a képzés által. Megvizs-gálhatjuk, hogy az idő múlásával a változtatások milyenirányba befolyásolták a szakon végzettek megítélését fejlő-désükkel kapcsolatban.

Anyag és módszerekA hallgatók, online kérdőív kitöltésével (2016/203. kutatás -etikai engedély alapján) értékelhették kompetenciáik fejlő-dését és adhatták meg, hogy mely tantárgyakat vélték aleghasznosabbnak jelenlegi munkájukhoz és mely ismere-tekről érezték úgy, hogy szükségük lett volna még továbbielmélyítésre. Folyamatosan érkeznek be újabb értékelések,hiszen a mai napig lehetőség van a kitöltésre. Az eddigieredményeket a 71 kitöltő értékeléséből állítottuk össze. 3csoportra osztottuk őket (2009-től 2011-ig n=9 fő, 2012-től 2014-ig n=37 fő és 2015-től 2017-ig n=25 fő végzettek)és így vetettük össze értékeléseiket.

EredményekAz átlagok összehasonlításának eredményei: a kognitív/isme-reti komponensek, képességek és készségek fejlődését a leg-pozitívabban a legfrissebben végzettek ítélték meg. 12 esetbenaz ő értékelésük volt a különböző tényezőknél a legmagasabb.A rekreáció rendszerének átfogó ismeretét a 2009-2011-escsoport értékelte a legpozitívabban 4,5-ös átlaggal (1-5-ig ter-jedő Likert skálán). Az új rekreációs területek megismerésétés értékelését a 2009-2011-es, a 2015-2017-es csoport is po-zitívan értékelte 4,1-re. Az életmódtervek készítésénél a leg-magasabb átlageredmény 3,6 lett. Az anatómia-élettan,terhelésélettan, menedzsment és marketing tantárgyakatmindhárom csoportban megjelölték, a tantárgy anyagánakbővítése céljából. Az összehasonlító statisztikai módszerekeredményeit az előadásban kívánjuk bemutatni.

KövetkeztetésekAz eredmények arra világítanak rá, hogy a képzés alakulásaaz évek során pozitív megítélésnek örvend, hiszen szakmaifejlődésüket a legfrissebben végzettek ítélték meg a legpozi-tívabban, míg a 2012-2014 között végzettek értékeltek a leg-kevésbé pozitívan. Az életmód területére irányuló össze-tevők eredményei alapján, az ELTE-n indított rekreáció MScképzés kiválóan kiegészítheti a BSc szakon végzettek isme-reteit. További pontosításokat adhatna a különböző csopor-tokhoz tartozó személyek szóbeli interjúztatása a szakmegítéléséről, és tudásuk aktualitásáról is értékes ismere-teket nyújthatna.Kulcsszavak: ELTE rekreáció, végzett sportszakosok, ké-pességek fejlődése, pályakövetés

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Élversenyző vívók alsó végtagi tengelyeltéréseinekvizsgálata, elemzése és korrekciója fizioterápiásmódszerekkel

Major Petra1, Takács Dániel2, Veres-Balajti Ilona1

1Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék, Debrecen

2Debreceni Labdarúgó Akadémia, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA vívás egy olyan technikai jellegű sport, amely a sportolótólrendkívüli izommunkát igényel. A vívó a küzdelem során azemberi test számára nem fiziológiás mozdulatokat használ,ezáltal kóros aszimmetriát eredményez elsősorban a tartó-izmokban, és a terhelt ízületekben. Feltételezzük, hogy az izomdiszbalansz mellett, az egyensú-lyozó képességnek is mérhető hatása van a sport okozta,döntően alsóvégtagi sérülések kialakulásában.

CélkitűzésMindezek ismeretében, célunk megvizsgálni, hogy mennyirelehet korrigálni a sportmozgás okozta izomdiszbalanszotamellett, hogy a vívó teljesítménye ne romoljon, sőt inkábbjavuljon.Kutatásunkat a debreceni Békessy Béla Vívó Klub párbaj-tőröző élversenyzői körében végeztük. Megvizsgáltuk, hogya vívóállásban és a kitörés végrehajtása során a medenceöv,valamint a térd helyzete milyen mértékben tér el a fiziológi-ástól, majd a felmérést követően, kontrollcsoport mellettspeciális tréningprogramot kapcsoltunk az edzésekhez.

Módszerek Fizikális mérés a Kinovea 0.8.15. programmal, melynek se-gítségével meghatároztuk az eltéréseket, illetve azok mérté-két a medence és a térd területén, majd az egyik csoport egyintervenciós programban vett részt, ahol célzott core trénin-get végeztek 12 héten keresztül, majd ismét megvizsgáltuka sportolók fizikai állapotát. Programunkba összesen 20sportolót vontunk be.

EredményekSzignifikáns változást értünk el a medence kóros helyzeténekjavításában mind vívóállásban (p=0,0012), mind pedig a ki-törés véghelyzetében (p=0,0015). A térd valgus állásának mé-résekor is szignifikáns javulást kaptunk (p=0,0023). Aváltozáskor az átlagértékeknél szignifikáns különbséget talál-tunk a célcsoport és a kontrollcsoport eredményei között.

KövetkeztetésekAz eredmények azt mutatták, hogy a 12 hetes core tréningelegendőnek bizonyult az eltérések elsődleges korrigálására.Kijelenthetjük, hogy a core izom tréning hatással van a me-dence, valamint a térdízület helyzetére is, ezért fontos avívók tréningjébe beépíteni. További terveink a vívók koor-dinációs képességéről objektív adatokat gyűjteni HUR Balance Trainer alkalmazásával. Ennek az eszköznek a se-gítségével szeretnénk a sportteljesítmények javítását is el-érni. Kulcsszavak: vívás, fizioterápia, intervenció, prevenció,élsport, sportrehabilitáció

Versenysportolók hirtelen haláleseteinek elemzése

Major Zsuzsanna1, Medvegy Zoltán2, Simonyi Gábor3, Sterbenz Tamás2, Medvegy Mihály4

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és SporttudományiIntézet, Nyíregyháza

2Testnevelési Egyetem, Budapest3Szent Imre Oktató Kórház, Budapest4Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, KistarcsaE-mail: [email protected]

BevezetésA hirtelen sportolói szívhalál (sportolás alatt és utána 1 órán belül – SCD) bár nagyon ritka, mégis nagy médiavisszhanggal jár. Prevalenciájával és a bizonyított halálokkalkapcsolatban nagyon szórnak az irodalmi adatok. Kuta-tásunk célja volt az SCD-ről megjelent irodalmi adatokszisztémás áttekintése, elemzése.

Anyag és módszerek2017. december 31-ig bezárólag tanulmányoztuk az Inter-netes adatbázisokban (főként PudMed és Google) található,sportolói haláleseteket feldolgozó tudományos közlemé-nyeket és egyéb hivatkozásokat. Egyenként elemeztük majdösszesítettük az SCD eseteket nem, életkor, sportág, előz-mények, SCD körülményei, feltételezett halálok, kórbonc-tani eltérés szerint.

EredményekAz irodalmi kutatás összesen 873 releváns rekordoteredményezett, 228 fizikai sportoló és 16 sakkversenyzőSCD körülményeit tudjuk bemutatni (az agyvérzés miattihaláleseteket nem elemeztük). Ezek között összesen csak 5 női SCD-t találtunk (2%). Nagyon hiányosak az anamnesztikus adatok, példáulhipertóniát csak 2, gyógyszerszedést 1 esetben említettek. Alegtöbb SCD (102) a legtöbb igazolt sportoló (238 millió) férfifutballisták közül került ki, de itt is, mint a többi sportágesetében a sportolói létszámot illetően nagyon eltérnek vagyhiányosak a rendelkezésre álló adatok, és természetesen azSCD eseteket is csak részben találhattuk meg. Az SCDokaként (ha megadták) legtöbbször szívrohamot jelöltek meg:134 eset, s csak ritkábban adtak meg más, pontosabbdiagnózist: kamrafibrillációt (ide vettük a szívmegállás meg-jelölést): 15 eset, heveny keringési elégtelenséget: 27 eset,szívinfarktust: 2 eset. A bonclelet csak viszonylag ritkánigazolt olyan eltérést, ami ezen feltételezett funkcionálishalálokok alapjául szolgálhatott: balkamra hipertrófia/diasztolés hátsófal vastagság >12 mm/: 7, dilatatív állapot:4, aritmogén jobbkamrai kardiomiopátia: 5, koszorúérbetegség/elzáródás: 22, billentyűhiba: 4, szívizomgyulladás:1, aorta ruptúra: 1, veleszületett szívrendellenesség: 15 (ezenbelül HCM: 8). Az extrém fizikai megterhelés mellett apszichés megterhelés is jelentős szerepet játszhatott a fizikaisportolók SCD-jében, ezt bizonyítja, hogy sakkversenyközben is jelentős az SCD szám.

KövetkeztetésekNagyobb hangsúlyt kell fektetni a pontos anamnézist ismagában foglaló – véleményünk szerint sok országbanelégtelen – sportorvosi vizsgálatra és a resuscitációskészenlétre.Kulcsszavak: versenysport, hirtelen szívhalál, halálokok

Ülő életmódot élők aránya az aktív korú munkavállalók körében Magyarországon és Európában, egy keresztmetszeti kutatás eredményei

Makai Alexandra, Prémusz Viktória, Ács Pongrác, Figler MáriaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésAz aktív korú foglalkoztatott népesség egészségi állapota ésfizikai aktivitása nem csupán egyéni, hanem társadalmiszinten is kiemelten fontos az ország jólétét és jóllétét ille-tően. A WHO ajánlása szerint a felnőtt 18-64 éves korúakszámára legalább heti 5x30 perc mérsékelt intenzitású moz-gás javasolt. Mindez csupán az első lépést jelenti a fizikailagaktív élethez az egészséges felnőtt lakosság számára, azM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


egészségi állapot javításához vagy a fizikailag aktív életmód-hoz ennél nagyobb mértékű aktivitás szükséges.

Anyag és módszerekA European Social Survey 7 (ESS 7, 2014) keresztmetszetikérdőíves kutatás eredményei alapján azt vizsgáltuk meg,hogy a résztvevő 21 európai ország (EU21) és Magyarország(MO) 18-64 éves foglalkoztatott felnőtt lakossága (EU21: nő:10 594 fő, férfi: 10 859 fő, MO: nő: 465 fő, férfi: 423 fő) mi-lyen arányban teljesíti a WHO fizikai aktivitás mértékére vo-natkozó ajánlását.

EredményekA populáció átlag életkora EU21: 44 év (43,49±12,50 év),HU: 43 év (42,81±11,73 év) volt. Az átlagos testtömeg-indexaz európai válaszadók körében 25,54+4,52 kg/m2, a ma-gyarok esetében 25,88+4,40 kg/m2 volt. Az európai popu-láció 32,13%-a, a magyarországi foglalkoztatott lakosság21,85%-a (χ2=40,91, p<0,01), Európában a nők 31,05%-a,a férfiak 33,18% (χ2=10,98, p<0,01), Magyarországon anők 22,13%-a, a férfiak 21,55%-a (χ2=0,04, p=0,87) teljesítielmondása szerint a WHO által javasolt heti 5x30 perc mér-sékelt intenzitású fizikai aktivitást. A populáció körében ahárom leggyakoribb foglalkozás az EU21-ben az eladó/pénz-táros, az általános iskolai tanár, a kisegítő hotel személyzetvolt. Magyarországon pedig az eladó/pénztáros, az irodai ad-minisztrátor, az általános iskolai tanár. A magyar válasza-dók körében a legkisebb arányban az irodai adminiszt-rátorok teljesítették a WHO fizikai aktivitásra vonatkozóajánlását, mindössze 14,29%-uk.

KövetkeztetésekEredményeink igazolják azt, hogy az ülő életmód és a nemelégséges fizikai aktivitás az európai, és a magyar munka-vállalói lakosság több mint kétharmadát érinti, a foglalkoz-tattak kevesebb, mint harmada éri el a WHO ajánlás szerintifizikai aktivitási mértéket. Különösen kedvezőtlen eredmé-nyek születtek az irodai adminisztrátorok vonatkozásában.A foglalkoztatott populáció egészségi állapotának megőrzéseés javítása az idősödő európai országok számára elenged-hetetlenül fontos. Továbbá a munkavállalóknak szóló inter-venciók kialakítása során kiemelt figyelmet érdemel az ülőmunkát végzők csoportja.Kulcsszavak: ülő életmód, munkavállaló, WHO ajánlás, fi-zikai aktivitás, ESS

Kapus helyett mezőnyjátékos szerepeltetése tá-madásban, elemzés a 2017-es férfi kézilabdavb “C” csoportjának mérkőzései alapján

Marczinka ZoltánMagyar Kézilabda Szövetség, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 2016. július else-jén bevezetett szabálymódosításai közül a kapus megkülön-böztető mez nélküli, mezőnyjátékosként történő szerepel-tetése fejtette ki a legnagyobb hatást a játékra. A 2017-esfranciaországi férfi világbajnokság mérkőzéseinek felméré-sével arra tettem kísérletet, hogy képet kapjak: milyen já-tékhelyzetekben, milyen gyakorisággal és milyen ered-ményességgel alkalmazták a csapatok az új szabályadta lehetőséget?

Anyag és módszerekA világbajnokság 84 mérkőzéséről történő adatgyűjtés meg-lehetősen nehéz feladat, ezért a “C” csoport 6 csapata általlejátszott 15 mérkőzést elemeztem a következő játékhelyze-tekben: – kapus helyett mezőnyjátékos szerepeltetése azonos lét-

számnál (K7:6);

– kapus-mezőnyjátékos cseréje a létszámhátrány kiegyen-lítésére (K6:6);

– egyéb helyzetekben a kapus lejön támadáskor (K6:5;K5:6; K7:5).

Ezekben a játékhelyzetekben a következőkre voltam kíváncsi:– támadási kísérletek száma;– események és következményeik a támadás során (ka-

pura lövés/gól, labdavesztés, passzív játékra kényszerí-tés, megállító fault);

– üres kapura történő gólszerzési kísérlet.

EredményekA felmérés számos tanulsággal szolgált. Például: azonos lét-szám esetén kevésbé (98), emberhátrányban kétszer annyi-szor (194) alkalmazták a kapus-mezőnyjátékos cserétátlagban a csapatok; meglepetésre az átlagos támadási ha-tékonyság emberelőnyös helyzetekben (58,85 %) gyengébb,mint azonos létszámnál (55,0 %); annak ellenére, hogy akapu 319 alkalommal maradt őrizetlenül, az ellenfél csak21 alkalommal (14,2 %) kísérelt meg kapura lövést a sajáttérfeléről.

KövetkeztetésekA csapatok még kevésbé mertek hozzányúlni ehhez az újtaktikai lehetőséghez. Amikor megtették, azt többnyire azemberhátrány kiegyenlítésére vagy időleges számbeli fölénykialakítására alkalmazták. Sok lehetőség rejlik ebben a sza-bálymódosításban, ami az edzésmunka összeállítását is be-folyásolja a jövőben.Kulcsszavak: kapus helyett mezőnyjátékos, számbeli előny-hátrány, hatékonyság, 7:6 elleni játék

Empirikus kutatás a budapesti szolgálati hellyelrendelkező rendészeti állomány körében, azúszótudás és vízből-mentési ismeretek vonat-kozásában, valamint a pályaalkalmasság és kiválasztás összefüggései

Mácsár Gábor Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA rendészeti pálya iránt érdeklődő személyek pályaalkal-massági vizsgálata során valamennyien átesnek egészség-ügyi, pszichológiai és fizikai (kondicionális) szűrővizs-gálaton. Ennek a bekerülést szabályozó összetett követel-ményrendszernek nem képezi részét az úszni tudás, vagyvízből-mentési ismeretek felmérése. Azonban az életben ésa szolgálatellátás során is akadhatnak olyan helyzetek, ami-kor jól jönne ezen jártasság rutinos ismerete. A rendvédelmiállomány vezényelhető egy nagyobb árvíz esetén az adott te-rületre, ahol kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy mentenikell, ha szükséges.

Anyag és módszerekA kutatás célja az volt, hogy véletlenszerű mintavételezéssel,kérdőíves vizsgálattal felmérjük a rendészeti dolgozók úszóés vízből-mentő ismereteit. A vizsgálat 64 fő részvételévelzajlott, amelyből 50 férfi és 14 nő adott választ kérdéseimre.A válaszokat a bekódolás után, SPSS adatelemzési módszersegítségével dolgoztam fel. Azon személyek, akik azt jelöltékbe, hogy tudnak úszni, mindenkinek bizonyítania kellett ál-lítását a mélyvizes medencében, két hossz bármilyen úszás-nemben való teljesítésével. Ez a módszer biztosítottaszámomra a válaszadás valódiságának ellenőrzését, a névnélküli kérdőív pedig a válaszadók számára biztosította azanonimitást.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


EredményekA tanulmányban felvett minta korátlaga 35,6 év, ez közelíta valósághoz, hiszen hasonló a rendészetben dolgozók kor -átlaga. 11 fő nyilatkozta, hogy nem tud úszni, ami nem meg-lepő, hiszen nem alkalmassági követelmény az úszó tudás.Elmondható, hogy főként az általános iskolai úszásoktatás-nak köszönhetően a rendészeti pályán dolgozók többségetud úszni, azonban vízből mentési ismereteik nincsenek, ésakiknek van ilyen tudása, az hiányos és pontatlan. A válasz -adók több mint fele kizárólag nyaranta úszik, sajnos keve-sen tudnak vízből menteni és segítségadási képzettségük,ismeretük kopottas, azonban pozitív, hogy azok, akik nemtudnak úszni, szívesen megtanulnának. A vízből mentés fo-lyamán szerencsére sok esetben az eszközök használatávalis megoldható a segítségadás.

KövetkeztetésekAz óvodai vízhez-szoktatás és úszótanfolyamok, továbbá azáltalános iskolai úszásoktatás igen elterjedt hazánkban azelmúlt évtizedekben. Tudjuk, hogy jelenleg nem kiválasztásikövetelmény a rendészeti pályákon az úszótudás, így vár-ható volt, hogy lesznek olyan személyek, akik nemleges vá-laszt fognak adni a felmérés során. Remélem a felmérésrávilágít az úszótudás fontosságára és elmozdulást eredmé-nyez a vízből-mentési ismeretek oktatására a rendészetben. Kulcsszavak: rendészet, úszótudás, vízből mentés, segítsé-gadás, pályaalkalmasság, kiválasztás, oktatás, képzés

Káros szenvedélyek a versenysportban: egyéniés csapatsportolók rizikómagatartásának összehasonlítása

Márványkövi Ferenc1, Vingender István2

1Magyar Addiktológiai Társaság, Budapest1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Semmeilweis Egyetem Egészségtudományi KarAlapozó Egészségtudományi Intézet, Budapest

E-mail: [email protected]; [email protected]

BevezetésA sporttudomány területén az elmúlt 15-20 évben folytatotttudományos vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a ver-senysportolók körében is jellemző a rekreációs jellegű al-kohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a dohányzás. Aversenysport, sajátos közegéből fakadóan nem véd meg alegális és illegális szerhasználattól, sőt, egyes esetekben (tel-jesítmény elvárásokból fakadó stressz és szorongásra adottválaszként) kifejezetten valószínűsíti a szerhasználatot. Azegyéni és a csapatsportok rizikóprofilja közti különbségekfeltárása nagyban segíti a versenysport és a szerhasználatközötti összefüggések pontosabb értelmezését és megérté-sét, amely segítségével sportági típusra szabott prevenciósés intervenciós módszerek illetve ajánlások dolgozhatók ki.

Anyag és módszerekJelen vizsgálat célja egyrészt az volt, hogy áttekintsük azegyéni és a csapatsportokat űző versenysportolók alkoholés kábítószer-fogyasztásával, valamint dohányzási szokása-ival kapcsolatban megjelent teljes terjedelmű, lektorált tu-dományos folyóirat cikkeket. A témában 2002 és 2018között megjelent publikációk felkutatásához két adatbázisthasználtunk: az OVID PsycINFO és az EBSCO SPORTDis-cus elnevezésű digitális adatbázisokat. A témában összesen26, túlnyomórészt angol nyelven megjelent tanulmányt ta-láltunk és dolgoztunk fel. A vizsgálat másik célja egy hazai,a sportági differenciákat szem előtt tartó empirikus adat-gyűjtés előkészítése és megtervezése.

EredményekA szakirodalom szerint különbségek figyelhetők meg azegyéni és a csapatsportolók rizikóprofilját illetően, különö-sen az alkoholfogyasztás tekintetében. A csapatsportolók

körében inkább jellemző a rohamivás és az alkoholfogyasz-tás, elsősorban a férfiak körében, amely különböző funkci-onális szerepeket tölt be (csapategység megerősítése, stresszoldása, csoportnormáknak történő megfelelés). Marihuanafogyasztás tekintetében az egyéni sportban történő sportolásenyhe rizikótényezőt jelenthet, különösen egyes egyénisportágak esetében, míg a csapatsportok inkább védenek akábítószerek használatától. Ugyanakkor nem állapíthatómeg egyértelmű különbség az egyéni és a csapatsportolókdohányzási szokásai között. Az egyéni és a csapatsportolókrizikómagatartása közti különbségek okait és lehetségesmagyarázatait szintén taglaljuk.

KövetkeztetésekA szakirodalmi áttekintés alapján elmondhatjuk, hogy meg-figyelhetők bizonyos legális és illegális szerhasználatra vo-natkozó mintázatbeli különbségek sportági típusok mentén,a rendelkezésre álló kutatások azonban számos vonatko-zásban hiányosak. Az egyéni és a csapatsportolók eltérő ri-zikóprofiljának pontosabb leírásához és megértéséheztovábbi egységes, módszertanilag sztenderdizált vizsgálatokszükségesek, amelyek komplex módon, a szerhasználatotpredikáló pszicho-szociális tényezők szerepét is figyelembeveszik a jelenség vizsgálatakor. A 2018 tavaszán útjára in-duló kutatásunk módszertani designjának megtervezésekorigyekeztük mindezen szempontokat figyelembe venni.Kulcsszavak: egyéni sport, csapatsport, alkoholfogyasztás,rekreációs drogfogyasztás, dohányzás

Nemzetközi sportrendezvények a szervezőváros lakosai szemszögéből. A Gyulai István Memorial Atlétikai MagyarNagydíj – Székesfehérvár pilot kutatás eredményeinek bemutatásával

Máté TündeBudapesti Corvinus Egyetem GazdálkodástudományiKar, BudapestSzéchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjat 2014óta Székesfehérváron rendezik meg a Regionális AtlétikaiKözpontban, a Bregyó-közben. A nemzetközi sportrendez-vény különlegessége, hogy hazai kezdeményezés által létre-hozott egyedi rendezvény, amely nemzetközi szervezetheznem köthető. Tehát a szervezési jogok Magyarországon van-nak, a rendezvény márkaértéke (brand-je) saját fejlesztésű.A folyamatos fejlődésnek köszönhetően 2017-ben a fehér-vári Gyulai Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj a GyémántLiga-viadalok után a világ legjobb egynapos versenye lett.A nemzetközi sportrendezvény évente visszatér a városbaés növekvő presztízsének köszönhetően olimpiai- és világ-bajnokok, példaképek, a jövő reménységei állnak rajthoz aversenyen. Ezáltal nem csak a rendezvény sportszakmaiszínvonala, hanem a lehetséges gazdasági és társadalmi ha-tások is növekednek.

Anyag és módszerekKvantitatív kutatás keretében primer adatfelvétel történt,online kérdőív formájában a székesfehérvári lakosok köré-ben. Székesfehérvár meghatározó nemzetközi sportrendez-vényének hatásairól kérdeztem meg a város lakosait,azonban nem a hatások mértéke került megkérdezésre,hanem hogy a lakosoknak mi erről a véleményük, hogyanészlelik a hatásokat. A kutatás lényege, hogy információtkapjunk arról, hogy a város lakói, hogyan élik meg, hogyanészlelik a nemzetközi sportrendezvény hatásait. Mi a véle-ményük ezekről a hatásokról, hogyan ítélik meg?M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


A kérdőív a nemzetközi szakirodalmi példák alapján kerültkialakításra (Balduck és mtsai, 2011; Knott és mtsai, 2014;Üngüren és mtsai, 2015), amelyek alapján a nemzetközi sport-rendezvények hatásairól szóló állításokat hét területre csopor-tosítottam (gazdasági hatások, gazdasági hatásokon belül –turisztikai hatások, infrastruktúra fejlesztés, létesítmények –pénzügyi terhek, társadalmi interakciók, közlekedés, környe-zeti hatások, sportolási szokásokra gyakorolt hatás). Az ezek-hez kapcsolódó 40 állítást a kitöltők Likert-skálán értékelték.A kutatás az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 Győrnemzetközi sportrendezvényhez kapcsolódó kutatás pilot-jaként került megvalósításra.

EredményekA kutatás eredményei választ adnak arra a kérdésre, hogya kitöltő lakosok támogatják-e, hogy a város nemzetközisportrendezvényeknek adjon otthont. Mi a véleményükarról, hogy a nemzetközi sportrendezvények hozzájárulnak-e a szervező városban a hosszú távú pozitív változásokhozés hogy a nemzetközi sportrendezvények előnyei nagyob-bak-e mint a hátrányai. A hatásokhoz kapcsolódó állításokesetében pedig meghatározásra kerülnek azok, amelyekkela lakosok leginkább egyetértenek mind pozitív, mind negatívesetben egyaránt.

KövetkeztetésekA hazai rendezésű sportrendezvények esetében fontos akomplex, a hosszú távú és a stratégiai gondolkodás (And-rás, 2013). A tanulmány lehetőséget ad arra, hogy egy újszempont, a szervező város lakosainak véleménye megis-merésre kerüljön. Az eredmények pedig fontos inputjai anemzetközi sportrendezvényhez kapcsolódó stratégiai ter-vezésnek, amely által a kívánt pozitív hatások tervezhetővéés elérhetővé válnak a szervező város számára. Kulcsszavak: nemzetközi sportrendezvények, egynaposnemzetközi sportrendezvény, atlétika

A sakkozás hatása a pszichés immunitásra (reziliencia)

Medvegy Zoltán1, Mihalovits Máté2, Zabos Imre3, Markos Valéria3, Varga Klára1, Major Zsuzsanna4, Medvegy Mihály3, Sterbenz Tamás1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

3Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa4Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza


BevezetésA reziliencia a pszichológiában azt a képességet jelenti, hogyaz ember testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek át-élése után gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát.A világ legnagyobb pszichológiai társasága, a 117 500 tagotszámláló American Psychological Association (APA) a hon-lapján tíz pontban ajánlja azokat a cselekedeteket, viselke-dési formákat, melyek a pszichológiai immunitást –rezilienciát – erősítik. Vizsgálatainkkal összefüggéseket ke-restünk a sakkozás és a rezilienciát erősítő magatartásfor-mák között.

Anyag és módszerekKérdőív kitöltésére kértünk fel versenysakkozókat (197 fő),illetve sakkozni tudó (92 fő) és sakkozni nem tudó (107 fő)szellemi foglalkozású embereket, majd ezen csoportok vá-laszait hasonlítottuk össze a rezilienciával összefüggő kér-dések tekintetében. A 10 felsorolt APA ajánlás és a vizsgáltmagatartásbeli tulajdonságok összefüggését p<0,05 szigni-fikancia esetén fogadtuk el.

Eredmények1) Teremts kapcsolatokat: nem találtunk szignifikáns kü-lönbséget. 2) A kríziseket ne tartsd elviselhetetlennek: asakkozók könnyebben elviselik a nehézségeket. 3) Fogaddel az élettel járó megváltoztathatatlan helyzeteket: a sakko-zók jobban elfogadják a kudarcot. 4) Haladj a kitűzött cél-jaid felé: a sakkozók céltudatosabbak. 5) Hozz döntéseketnehéz helyzetekben is: igazoltuk, hogy a sakkozók nyomásalatt, zavaró körülmények között is jobban tudnak koncent-rálni. 6) Nehézségek és veszteségek esetén is keresd a kiu-tat: a versenysakkozók rá vannak kényszerítve, hogy nehézhelyzetben is feltalálják magukat. 7) Pozitívan állj a problé-mákhoz: nem tudtunk különbséget igazolni, viszont a sike-res sakkozónál elengedhetetlen a pozitív szemlélet. 8)Perspektivikusan kezeld a nehéz szituációkat is: a verseny-sakkozók előrelátóbbak. 9) Légy optimista: nem találtunkkülönbséget. 10) Élj egészségesen: a versenysakkozók ke-vesebbet dohányoznak, jobban odafigyelnek az egészségesétkezésre, többet sportolnak.

KövetkeztetésekA rezilienciát erősítő tíz magatartásforma közül hét eseté-ben bizonyítottuk a sakkozással való pozitív összefüggést,míg a maradék három magatartásforma esetében nem ta-láltunk szignifikáns eltérést. Levonhatjuk a következtetést,hogy a sakkozás egyértelműen pozitív hatással van a rezili-enciára, vagyis erősíti a pszichés ellenállóképességet.Kulcsszavak: sakk, reziliencia, pszichés immunitás, kudarctűrés

Antropometriai vizsgálatok 12-20 éves szegedisportolók várható végleges testmagasságánakmegállapítására

Meszlényi-Lenhart Emese1, Nagy Dóra2, Ács Pongrác2

1Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, Pécs


BevezetésSportolókra vonatkozó antropometriai vizsgálatokat már azelmúlt évtizedekben is végeztek. Több tudományos kutatásszületett a sportolók testi adottságai és fizikai teljesítmé -nyük közötti összefüggéseiről (Mészáros, 1990). Fontoskérdésként vetődött fel, hogy a gyermekkori testalkatitulajdonságok az életkor előrehaladtával, mennyiben befo -lyá solják a sportolói teljesítményt, valamint a sportág -szelekcióban is különösen fontos szerepet játszanak a testiadottságok (Pápai és mtsai, 1992a,b, 1994).A Conrad-féle (1963) plasztikus index – vállszélesség+alkarkerület+kézkerület – segítségével Mészáros és munka -társai (1983) kidolgoztak egy táblázatot, ami a felnőttkoritestmagasság előrejelzésére is alkalmas, amely így az edzőkszámára is fontos információt tud nyújtani a várhatótestmagasságról a különböző sportágakban.

Vizsgálat, célkitűzésVizsgálatom egy komplex protokoll része, ami a GINOP-2.3.2-15-2016-00047 pályázat keretein belül készült, mely -nek során közel 650, akadémián sportoló fiatal felméréseés majd visszamérése zajlik. Célom az antropometriaimérések segítségével a várható végleges testmagasság meg-állapítása, valamint, hogy a kapott eredmények segítségetnyújtsanak a sportágválasztáshoz.

Anyag és módszerekAz antropometriai méréseket a Nemzetközi Biológiai Prog-ram (Weiner és Lourie, 1969) eljárási javaslatai alapján,

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


hitelesített mérőeszközökkel végeztem, és digitális kijelzőjűInbody mérleget alkalmaztam a testösszetétel adatainakmeghatározásához. A méréseket 2018 januárjától kezdve,Szegeden, különböző sportágakban utánpótlás-nevelésbenrészesülő, 12-20 év közötti gyermekeken végeztem. Azeredményeket Prof. Dr. Ihász Ferenc által adaptált programsegítségével határozom meg. A statisztikai adatfeldolgo -záshoz az Excel és SPSS statisztikai programokathasználjuk.

EredményekAz eredmények kiértékelése folyamatban van, a teljes mintafeldolgozása május elejére tervezett.

KövetkeztetésAz eredmények 100%-os feldolgozásáig nem lehetkövetkeztetést tenni.Kulcsszavak: antropometria, Inbody, várható testmagasság,sportági kiválasztás, utánpótlás

A kutatást a GINOP-2.3.2-15-2016-00047 projekt kere-tében végeztük.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudo-mányi Kar Sportmedicina Tanszék: Az első év

Mintál Tibor, Gőcze KatalinPécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sportmedicina Tanszék, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésNemzetközi tapasztalatokra és gyakorlatra épülve 2017 ja-nuárjában állt fel és kezdte meg működését a Pécsi Tudo-mányegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karán(ÁOK) a Sportmedicína Tanszék. Elsődleges célként a sport-és orvostudomány elméleti és gyakorlati ismereteinek integ-rálásával kívántuk új megközelítésben, interdiszciplinárisalapokra helyezve kialakítani az oktatás, kutatás és sport-egészségügyi szolgáltatások prevenció-terápia-rehabilitációhármas egységének rendszerét.

Anyag és módszerekA PTE több karával (BTK Pszichológia Intézet és TTK Test-nevelési és Sporttudományi Intézet) és az ÁOK több egysé-gével (Ortopédia és Traumatológia Klinikák, Élettani-,Bioanalitikai-, Labormedicina Intézet, SZKK Genomika ésKísérletes Kardiológiai Kutatócsoport) kutatási együttmű-ködést alakítottunk ki. Graduális és posztgraduális képzés indítását terveztük or-vostanhallgatóknak, sportorvosoknak és sportszakembe-reknek.Sportegészségügyi szolgáltatások vonatkozásában prevenciósprogramok kidolgozása és igazgatása mellett, a mentális fel-készülés támogatását, sporttáplálkozási tanácsadást, egyénreszabott para- és élsportolók speciális igényeit is kielégítő pre-venciós és rehabilitációs tervek kidolgozását, kivitelezését éskontrollingját terveztük. A Pécsi Tudományegyetem társa-dalmi szerepvállalásaként a régió kiemelt sportolóinak beteg -út szervezését és irányítását kellett biztosítanunk.

EredményekHumán alap- és alkalmazott klinikai kutatások: új típusúfehérje-, szteroid- és RNS-alapú biomarkerek azonosításaés utánkövetése, sérülésprevenciós programok hatékonysá-gának vizsgálata, fizikai aktivitás élettani és pszichés hatá-sának és hatásmechanizmusainak kutatása. TDK témák(10) és hallgatók (5). Nemzetközi Úszóváll Szimpózium. Sportorvostan szakirány minősített szakképző hely (Egész-ségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ), graduális kur-zusok (magyar, angol, német) és sportszakemberek tovább-

képzése. Sportág- és korcsoportspecifikus prevenciós prog-ramok (úszóváll, sportjóga, sporttáplálkozás), Call Center.

KövetkeztetésekNapjainkban a verseny- és szabadidősport sikerességénekegyik fontos eleme a prevenciós stratégiák tudatos alkalma-zása. Szolgáltatásaink a fogyatékkal élők speciális igényeireis megoldásokat kínálnak. Elméleti és gyakorlati tapaszta-lataink révén az élethosszig tartó fizikai aktivitás népszerű-sítését és elterjedését is támogatjuk. Kulcsszavak: sportmedicina, oktatás, kutatás, prevenció

A sportolási szokások intézményi háttere hazaiés határon túli kisebbségi magyar egyetemeken/főiskolákon

Moravecz Marianna1,2, Rábai Dávid1, Kovács Klára1, Bácsné Bába Éva1, Lenténé Puskás Andrea1

1Debreceni Egyetem, Debrecen, 2Nyíregyházi Egyetem, NyíregyházaE-mail: [email protected]

BevezetésTanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen különbsé-gek és hasonlóságok vannak Magyarországon az Észak-al-földi Régió, néhány határon túli kisebbségi magyar éstöbbségi intézmény hallgatói között sportolási gyakoriságu-kat, motivációikat és a sportolás intézményi környezetét te-kintve Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiá-ban. Korábbi vizsgálatunkban országonként hasonlítottukössze a hallgatók sportolási szokásait, s az ezt befolyásolószocio-kulturális tényezőket, s azt tapasztaltuk, hogy nohaegyformán alacsony sportolási gyakoriság (alig heti rend-szeresség) jellemzi a régió hallgatóit, mégis az egyes orszá-gokban különböző tényezők befolyásolják a hallgatókat, ígymár ekkor megfogalmazódott ez egyes intézmények közöttiösszehasonlítás igénye.

Anyag és módszerek Kutatásunk módszereiként kvantitatív és kvalitatív metódu-sokat alkalmaztunk. A kvantitatív vizsgálatban a kérdőíveslekérdezés során 15 intézmény 2 017 hallgatója adott vá-laszt Magyarországon az Észak-alföldi Régióban, Kárpátal-ján, Erdélyben és a Partiumban, Felvidéken és a Vajda-ságban. A mintavétel során a csoportos, rétegzett mintavételkombinációját alkalmaztuk: először karonként rétegeztükaz alapsokaságot, majd véletlenül kiválasztott sze mináriumicsoportokban töltettük ki a kérdőívet. Ennek megfelelőenaz elemszámok intézményenként változnak ezek hallgatóiösszlétszámával arányosan. A kvalitatív kutatás során nyolcinterjút készítettünk sportért felelős intézetvezetőkkel éstestnevelést oktatókkal.

EredményekA vizsgált intézményekben az infrastruktúra hiánya bizonyí-tottan hátráltatóan (a Partiumi Keresztény Egyetem, aDRHE Kölcsey Ferenc Tanítóképző Kar, az Újvidéki EgyetemMagyar Tannyelvű Tanítóképző Kar esetében), megléte elő-segítően hatott a hallgatók sportolási szokásaira (a Debre-ceni Egyetem debreceni campusain, a Selye János Egyete-men). A Debreceni Egyetem sportstratégiai terve emelhetőmég ki, mint olyan intézményi tényező, ami a sportolási gya-koriság növekedésére pozitív hatást fejt ki. A szabadidő„sportos” eltöltésére ösztönző intézményi hatásként a sport-köri tagság tanulmányi kötelezettségként történő előírásamellett (mely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főis-kolára jellemző egyedüliként), a közösségi sportprogramokszéles körű kínálata jelent meg.

KövetkeztetésekA hallgatók sportolási szokásait nagyban befolyásolja az in-tézményi környezet, a megfelelő intézményi infrastruktúra,M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


a közösségteremtő sportprogramok, valamint a kidolgozottsportkoncepció alkalmazása. Különösen kiemelkednek etéren a Debreceni Egyetem debreceni campusai, a SelyeJános Egyetem, illetve a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kár-pátaljai Magyar Főiskola.Kulcsszavak: sportolás, hallgatók, felsőoktatás, intézményikörnyezet

Free Moving Technique Martial – A szabad mozgás integrálása a harcművészetbe

Moravetz Orsolya, Tibori Tímea Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés2017 őszén indult útjára egy hagyományos japán harcmű-vészeti alapokon nyugvó mozgásrendszer, amely a szabad,felesleges feszültségektől mentes, rugalmas testhasználatotsegíti elő. A Free Moving Technique (FMT) célja a belső sta-bilitás elérése, az optimális erőhasználat, a rosszul rögzültreakciók felismerése és átalakítása, a változások beindításaneuromuszkuláris szinten. Az egyéni keretek megtalálásá-ban – kellő gyakorlással – testösszerendező mozgások, vál-tozatos eszközök és a talajjal való kapcsolat segítenek. Apáros gyakorlatokban teljesedhet ki az adott mozdulatsora legkisebb energia befektetésével. A Free Moving Techni-que képzésein belül az FMT Martial a harcművészetek irántérdeklődőkre fordít külön figyelmet, a mozgásrendszerharci környezetben történő integrálásával. Az edzések soránolyan alapelvek és gyakorlatok megismertetése a cél, melye-ket a résztvevők beépíthetnek saját harcművészeti alkalma-zásukba.

Anyag és módszerekAz adatgyűjtés módszertana elsősorban tapasztalati isme-retszerzésre, résztvevő megfigyelésre épül. A strukturált in-terjúk, kérdőívek és tartalomelemzés révén lehetőség nyílikaz információk többváltozós elemzésére és modellálására.A kutatás előrehaladásával a további keresztmetszeti vizs-gálatok mellett hosszmetszeti vizsgálatot is tervezünk.

EredményekA résztvevő megfigyelések alapján ez a mozgásforma a test-tartás javítása mellett kedvezően befolyásolhatja az egyénekkonfliktuskezelő, problémamegoldó és változtatásra valóképességeit is. Az FMT Martial az előkutatások szerint jólintegrálható más harcművészeti alkalmazásokba.

KövetkeztetésekA pszichoszomatikus folyamatok megfigyelése és megértéserévén közelebb kerülhetünk annak felismeréséhez, milyenszerepet tölthet be a Free Moving Technique gyakorlása azegészségmegőrzésben, az életminőség javításában és a pre-vencióban, illetve milyen adaptálási lehetőségek merülhet-nek fel az egyes sportágak tekintetében.Kulcsszavak: tudatosság, testtartás, életmód, harcművészet

Eltérő edzésterhelésre adott vegetatív válasz ötnapos edzőtábor alatt – pilot study

Móra Ákos1, Bosnyák Edit2, Elek László3, Betlehem József1,Szmodis Márta2, Ács Pongrác1, Tóth Miklós1, Oláh András1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

3Veszprémi Építők Kézilabda Club, VeszprémE-mail: [email protected]

BevezetésA szívfrekvencia (HR) és a szívfrekvencia-változékonyság(HRV) folyamatos monitorozása fontos információkat biz-tosít számunkra egy edzőtábor ideje alatt a sportolókat értterhelés és regeneráció mértékéről. Kiss és munkatársai(2016) arra a megállapításra jutottak, hogy a reggeli, nyu-galmi HRV mérés alapján kialakított edzésterhelés hatéko-nyabb, mint az előre eltervezett edzésprogram megvaló-sítása, ugyanakkor továbbra sem ismert ezeknek az adatok-nak az értékelési protokollja. A kutatás célja a sportolók ed-zésre adott válaszának megfigyelése egy 5 napos edzőtáboralatt.

Anyag és módszerek15 férfi, első osztályú kézilabdázó (18,9±0,8 év) vett részta kutatásban. A sportolókat véletlenszerűen 3 csoportbaosztottuk: az 1-es csoport tagjai két intenzív edzésen vettekrészt naponta, a 2-es csoport tagjai napi egy intenzív, vala-mint egy regeneráló, a 3-as csoport tagjai pedig egy intenzívedzésen vettek részt 5 napon keresztül. Az intenzív edzésekfutó, erőfejlesztő, funkcionális, valamint sportági edzésekettartalmaztak. Minden reggel az edzés előtt a sportolók nyu-galmi HRV mérésen vettek részt Polar V800 pulzusmérő se-gítségével. A mérés 9 percig tartott, melyből 5 perc kerültértékelésre. Minden edzés pulzusértékei, valamint a spor-tolók szubjektív terhelés értékelése (Borg skála) rögzítvelett. A sportolók antropometriai vizsgálaton is részt vettek,a mérést a Nemzetközi Biológiai Program (Weiner és Lourie,1969) alapján végeztük.

EredményekNem találtunk szignifikáns különbséget a pNN50, LF/HF ésa TP (ms) értékeiben a csoportok között, azonban az 1-esés 3-as csoport pNN50 adatai szignifikáns különbséget mu-tattak a 6. napon (p=0,0069). Szignifikáns különbség volta HRmax értékének 80%-a felett töltött időtartamban az ed-zésnapok között mindhárom csoportban (1. csoportp<0,0001, 2. csoport p=0,0253, 3. csoport p=0,0240), to-vábbá az első edzés alatt a három csoport között(p=0,0320).

KövetkeztetésekKiviniermi és munkatársai (2014) szerint a magas intenzi-tású interval edzések (HIIT) nagyobb mértékben emelik mega HF és LF komponensek értékeit, mint az aerob edzés, va-lószínűleg a megemelkedett vagus aktivitás miatt. Vizsgála-tukban a HF Power csökkent a HIIT edzések után, míg azaerob edzések után nem. Tapasztalataink alapján a pNN50,LF/HF arány, a TP értékének változása, valamint a csopor-tok közötti különbségek további vizsgálatok elvégzését te-szik szükségessé.Kulcsszavak: HRV, intenzitás, kézilabda

Perzisztáló primitív reflexek hatása a testtartásra

Nagy Ágnes Virág, Helembai Erik, Szablics Péter, Molnár Andor H.Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

Bevezetés A primitív reflexekkel képes az újszülött kommunikálni kör-nyezetével. Alapvetően a védekezést és a táplálkozást szolgál-ják, különböző mozgások kiváltásával. Az általunk vizsgáltprimitív reflexek a csecsemőkorban folyamatosan felülíród-nak, először áthidaló, majd poszturális reflexekkel. Ezek a fo-lyamatok reflexenként fokozatosan, más-más időpontban ésegymással kölcsönhatásban mennek végbe. A perzisztáló pri-mitív reflex később kedvezőtlen hatással lehet az írásra, olva-sásra, kézügyességre, viselkedésre és a helyes testtartásra is.

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Anyag és módszerek A vizsgálatot tartáshibával diagnosztizált tanulókon végez-tük, akik kötelezően vesznek részt gyógytestnevelés órán. Aprimitív reflexek közül a testtartásra is ható szimmetrikustónusos nyaki reflexet, az aszimmetrikus tónusos nyaki ref-lexet és a tónusos labirintus reflexet vizsgáltuk. Mind ahárom reflex felmérésére egy-egy motoros tesztet kellett vég-rehajtaniuk a résztvevőknek. A gyermekek mozgás közbenvégrehajtott hibáit rögzítve és összegezve megkaptuk a vizs-gált reflex pontszámát. Ebből a pontszámból, a 100%-os hi-bapontszám ismeretével, ki tudtuk mutatni, hogy az adottreflex mekkora százalékban van jelen.

Eredmények A vizsgált tanulóknál mind a három primitív reflexmarad-vány jelen van, de nagyobb részüknél elhanyagolható mér-tékben. Mind a három reflexnél megfigyelhető volt, hogy a30% fölötti reflexmaradványokkal rendelkező tanulók átlag -életkora csökkenő tendenciát mutat. A fiatalabb diákoknálnagyobb eséllyel megtalálhatók ezek a csecsemőkori ref -lexek. Ennek oka lehet, hogy az idősebb diákok életkoruk-nál fogva többet mozogtak, és olyan mozgásokat végezhettektestnevelés órákon és edzéseken, amelyek ezeket a reflexetfelülírhatták.

KövetkeztetésekA vizsgált reflexnek a jelenléte kedvezőtlenül befolyásolja ahelyes testtartás kialakulását. A mély hátizmok erősítése, agerinc mobilizálása, a speciális nyújtó és erősítő gyakorla-tok mellett a reflexek felülírása teheti még teljesebbé a tar-táshibák kezelését, mozgásprogramját. Fontos tehát, hogymár óvodás, kisiskolás korban megfelelő mennyiségű és mi-nőségű mozgást végezzenek a gyermekek, mert ez hatássalvan a primitív reflexek gátlására.Kulcsszavak: primitív reflex, helyes testtartás, perzisztálóreflex

A Flow Állapot Kérdőív tesztelése rekreációscélból szörfözők körében

Nagy Kinga1, Bánhidi Miklós2, Kovács Eszter3, Szemes Ágnes4, Tóth László4

1Testnevelési Egyetem Rekreáció Tanszék, Budapest2Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Tanszék, Győr

3Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest

4 Testnevelési Egyetem Pszichológia és SportpszichológiaTanszék, Budapest


BevezetésA sport iránti elköteleződés az elmúlt években fontos kuta-tási témává vált, melynek kialakulásában a flow élmény sze-repét a belső motiváció kiteljesedéseként értelmezték(Csíkszentmihályi, 1990; Poulsen és mtsai, 2006; Ryan ésDeci, 2000). Az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mé-résére számos vizsgálati módszer született (interjúk, kér-dőívek) az elmúlt évtizedekben, azonban a kutatók közöttnincs konszenzus a legmegbízhatóbb mérőeszköz tekinte-tében (Magyaródi és mtsai, 2013; Moneta, 2012). Mind-emellett, növekszik az érdeklődés azon – természeti környe-zetben űzhető – fizikai aktivitások iránt, melyek magas ki-hívások elé állítják a különböző képességű résztvevőket(Ayazlar, 2015; Jennings, 2007; Mackenzie és mtsai, 2011;Wu és Liang, 2011). A vonatkozó irodalomból kiindulva,jelen kutatásunk célja egy újonnan kifejlesztett flow kérdőívtesztelése a magyar szörfös társadalom körében, továbbá aflow élményt jósló tényezők azonosítása.

Anyag és módszerekAz adatfelvétel a Balaton déli partjának vízisport központ-jában történt. Vizsgálati mintánkat a szörfözést rekreációsszinten űzők képezték, akiket egyszerű, véletlenszerű min-tavételi eljárással választottunk ki (n=93). A flow élménytaz ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium Flow ÁllapotKérdőívének (PPL-FÁK) segítségével mértük (Magyaródi ésmtsai, 2013). A 20 itemes kérdőívben egy 5 pontos Likert-skála segítségével mértük a flow állapot 2 dimenzióját, a„Kihívás-készség egyensúlyt” (11 item), valamint az „Egybe-olvadás a feladattal” faktort (9 item). Az eredmények kiér-tékelésére SPSS 15.0 statisztikai programot használtunk(p≤0,05). Az adatok leíró statisztikai elemzése után függet-len mintás t-próbát és egyszempontos varianciaanalízist al-kalmaztunk.

EredményekAz eredmények hozzájárultak az újonnan kifejlesztett FlowÁllapot Kérdőív teszteléséhez és ezáltal a flow állapot kvan-titatív módszereinek bővítéséhez egy speciális mintánál éskontextusban. Eredményeink megerősítik a flow meta-di-menzióinak validitását. Továbbá, a kutatás feltárta a flowállapotot előrejelző tényezőket. Bizonyos demográfiai válto-zók és sportspecifikus jellemzők szignifikáns eltérést mu-tattak a flow dimenzióiban. A tevékenység társas körül-ményei fontos szerepet játszanak a flow élmény megtapasz-talásában.

KövetkeztetésekAz eredmények csak részben igazolják vissza a korábbi,„életstílus sportok” területén végzett kutatásokat a flow él-mény kapcsán (Wheaton, 2004). Összefoglalóan kijelent-hető, hogy a flow állapot megtapasztalása még homogénminta esetén is nagyon változatos képet mutat. A jövőbenkvalitatív kutatásokra lenne szükség annak érdekében,hogy mélyrehatóbb ismereteket szerezzünk a flow élménytbefolyásoló faktorokról a természetben vízi sportokat űzőkkörében. Kulcsszavak: flow, kérdőív, alapdimenzió, szörf

Az olimpiai eredményesség és a relatív életkorhatás kapcsolata

Nagy Máté, Juhász Gábor, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA relatív életkor hatás a nemzetközi szakirodalomban rész-letesen tárgyalt téma, mely az utánpótlás sportolók, a ver-senyrendszerek sajátosságaiból és a kiválasztási rendszerektökéletlenségéből származó kumulatív előnyére alapul. Azegymással versengő fiatal sportolók naptári életkorábanakár 1,5-2 éves eltérés is lehet, nem beszélve a biológiai élet-korból fakadó eltérésről, mely akár tovább is nyithatja eztaz ollót. A kiválasztásnál sok esetben azonban ezeket a té-nyezőket nem feltétlenül vagy nem megfelelő hangsúllyal ve-szik figyelembe, így a valódi tehetség helyett a pillanatnyijobb felépítés, vagy a fejlettebb kondicionális és koordiná-ciós képességek kerülnek előtérbe. A pályafutásuk elejénjáró, kiválasztott sportolók kiemelt keretbe történő kerülé-süket követően jobb feltételek mellett tudnak edzeni és ver-senyezni mint társaik, így hosszú távon önbeteljesítőjóslatként magasabb szintű teljesítményre képesek. Számoskutatás igazolta, hogy ezekben az utánpótlás csapatokbana korosztályok elején születettek sokkal nagyobb mérték-ben reprezentálják magukat a mintában, mint a korosz-tályok végén született társaik. Ezt nevezzük relatív életkorhatásnak. Ez az eltolódás általában felnőtt korra kiegyenlí-tődik, az ún. „későn érők” behozzák hátrányukat. Ezt a ten-denciát kívánjuk jelenlegi vizsgálatunkban igazolni azolimpiai résztvevők tekintetében.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Anyag és módszerekAdatbázisunkban az összes téli és nyári olimpiai résztvevőszerepel 1992-től napjainkig (n=9218). Ebből az adatbázis-ból SPSS programmal kívánjuk kinyerni a szükséges ada-tokat a születési idő, az életkor, a sportágak, illetve az elérteredmény felhasználásával. Külön kívánjuk vizsgálni azegyes sportágak sajátosságait, illetve hogy a részvétel idejénhány éves volt az adott sportoló. Láthatók-e a relatív életkorhatás jelei a mintán vagy teljesen eltűnt a más mintákbantapasztalt eltolódás.

EredményekA nagy adatmennyiségre való tekintettel folyamatban lévőkutatásról beszélhetünk, azonban a már meglévő eredmé-nyekből kikövetkeztethető, hogy az olimpiai résztvevők te-kintetében már nem érvényesül olyan nagy mértékben azutánpótlásban tapasztalt relatív életkor hatás.

KövetkeztetésekElmondható, hogy a sport hosszú távon igazságot tesz azutánpótlás kiválasztás esetleges hiányosságai miatt hátrá-nyosan érintett sportolók tekintetében, azonban fontos,hogy vizsgálat tárgyát képezheti a tény, hogy emiatt a tehet-ségek nem feltétlenül kapják meg a legjobb feltételeket fiatalkorukban, ami bennük rejlő potenciál maximális elérésétkorlátozhatja.Kulcsszavak: relatív életkor hatás, születési idő, olimpia

Gerincjóga alapú rövid átmozgató torna hatásaia programozókra

Nagy Oxána, Neuberger Anna Rebeka, Éliás Ivett, Borkovits MargitEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz ülőéletmód káros hatásait napjainkban egyre többen ész-lelhetjük. A gerincjóga a hatha jóga gyakorlataiból összeál-lított mozgásrendszer, mely kifejezetten a gerinc mobili -zálására, a hát és a törzs izmainak erősítésére szolgál. Azegészség megőrzésének érdekében célszerű adoptálni akönnyebben elvégezhető mozdulatokat és egy rövid irodá-ban is elvégezhető torna kereteiben a dolgozók mindennap-jaiba beépíteni.

Anyag és módszerekA kutatásban résztvevő alanyok a Codecool programozói,akik minden nap huzamosabb ideig ülnek munkájuk típusamiatt. 2018 márciusától kezdve, egy rövid 10 perces gerinc-jóga alapú tornát végeznek minden nap, ebédszünet előtt.A foglalkozások megkezdése előtt életmódjukra vonatko-zóan kérdőívet töltenek ki és megmérjük nyugalmi vérnyo-másukat és pulzusukat csuklóra helyezhető vérnyomás-mérővel. A programozók értékeit 2 havonta újra mérjük, il-letve újra kitöltik az életmód kérdőíveket. Ezen kívül PANASkérdőív kitöltésével a foglalkozások előtt és után felmérjükhangulatukat is.

EredményekA mozgásprogram végzésének számos pozitív hatása érvé-nyesül. Feltételezéseink szerint, javul a torna végzése utána hangulatuk, javul testtartásuk és keringésük. Az ülés ha-tására jelentkező fájdalom mérséklődik és a tartásjavításhatására mindennapi tevékenységeik elvégzése is köny-nyebbé válik. Emellett szívesebben fognak mozogni, növe-kedik motivációjuk a sportolásra.

KövetkeztetésekAz átmozgató torna pozitív hatásaival növelhetjük a mozgásoséletmódot folytatók számát. Ezen kívül csökkenthetjük az ülőéletmód káros hatásait és megelőzhetjük a mozgásszerviproblémákat is. A rendszeres torna beiktatása a mindenna-pokba rendkívül pozitív kezdeményezés lenne a nagy cégek-nél, ahol sok az irodai dolgozó. A munkavégző képességújratermelődése által sokkal hatékonyabbá válna a munka-végzés és mérséklődhetne a betegszabadságok száma.Kulcsszavak: egészségfejlesztés, gerincjóga alapú torna,torna ülőmunkát végzők részére, mindennapos rövid torna,gerincjóga

Testanyagváltozások életkorfüggő jellemzése20-60 éves nők és férfiak körében

Nagyváradi Katalin, Polgár Tibor, Ihász Ferenc, Biróné Ilics Katalin, Tóth Enikő, Laki Ádám, Kéri Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar, Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésAz életkor előrehaladtával csökkenő anyagcsere minőségeés a napi bevitt energia mennyiségének változatlansága fo-lyamatos tömegnövekedést eredményez. A tömegnövekedésmögött pedig döntően a zsír tömegének növekedése és azizomtömeg csökkenése figyelhető meg. Ezek a korral össze-függő testösszetétel-változások nagyon fontosak: az izomtö-meg csökkenése 25 és 75 év között 20-40%, a zsír töme -gé nek megduplázódása és a csont ásványianyag-csökkenéseévente 0,3%-kal.

Anyag és módszerekA vizsgálatban 2 563 fő 20-60 éves (49,47±18,57 év) kau-kázusi magát egészségesnek valló nőt (nn=1 857) és férfit(nf=706) vontunk be kutatásunkba. A testösszetételt „In-Body 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszerrelvizsgáltuk. A vizsgáltakat Scammon megfontolásai alapjáncsoportokba soroltuk. Vizsgáltuk egyebek mellett az izom-és zsírtömeg (Mmass, Fmass), illetve a zsírmentes (FFM) ésa sovány testtömeg (SLM) korcsoportonkénti átlagainak kü-lönbségeit.

EredményekAz életkor előrehaladtával jelentősen nő a testtömeg, azonbelül pedig az izom- és zsírtömeg aránya romlik a zsírtömegjavára. A sovány testtömeg nagymértékű csökkenése mögöttgyorsan csökken a csonttömeg, ami az ásványi anyagokarányának csökkenését is jelenti.

KövetkeztetésekA testanyagok csökkenésének jelentős funkcionális és me-tabolikus következményei vannak. A legtöbb vizsgálat szig-nifikáns pozitív korrelációt mutat az izomtömeg és a csontásványianyag-sűrűsége között, illetve a plazma T vagy GHszintje, míg a hasi zsír tömege általában negatívan korrelála T és GH szintekkel. Mindazonáltal, a fent említett válto-zások csak az életkor előrehaladtával okoznak életminőségromlást.Kulcsszavak: anyagcsere minősége, izomtömeg csökkenése,funkcionális és metabolikus következményei

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Serdülők énképe a fizikai teljesítmény szintjeszerint

Négele Zalán1,3, Tróznai Zsófia2,3, Pápai Júlia2, NyakasCsaba3,4

¹Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár

2Testnevelési Egyetem Teljesítmény-élettani Laboratórium, Budapest

3Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest

4Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, Eszterházy Károly Egyetem, Eger


BevezetésAz egyén énképe az önmagáról alkotott tudásának leképe-zése, valamint motiváló tényező a sportteljesítményben is.Kerestük a különböző szinten sportoló serdülők énképénekkülönbségeit. Vizsgáltuk: 1. Az énkép dimenzióiban talál-ható eltéréseket a fizikai teljesítmény szintje szerint; 2. anemek közötti különbségeket; 3. a sporttevékenység és anem befolyását az énkép összetevőkre.

Anyag és módszerekA vizsgálat alanyai 14-18 éves korú fiúk és leányok voltak.A sporttevékenység szintje szerint csoportosított serdülőkelső mintáját nem sportoló középiskolások alkották (N=163).A második csoportba székesfehérvári sportegyesületekheztartozó kosárlabdázó fiatalok tartoztak (N=108), míg a har-madik csoportba a Héraklész programban résztvevő kosár-labdázók kerültek (N=143). Az énkép elemzésére az ötdimenziót vizsgáló Tenessee énképskálát alkalmaztuk. Asporttevékenység szintje szerint bontott csoportok közöttieltéréseket egyszempontos varianciaanalízissel, a fiúk és aleányok közötti különbségeket kétmintás t-próbával vizsgál-tuk. A nem és a sporttevékenység énképre gyakorolt hatásáttöbbváltozós varianciaanalízissel elemeztük.

EredményekA legkevésbé pozitív énképpel a középiskolások rendelkez-tek. A fiúknál a fizikai teljesítmény szintje szerint a sporto-lói csoportok individuális és a családi énkép pontértékejelentősen pozitívabb volt a gimnazistákénál. A leányoknála teljesítményszint szerinti mintázat eltért a fiúkétól. A leg-pozitívabb énképe a székesfehérvári sportolóknak volt,minden énkép összetevőben szignifikánsan felülmúlták agimnazistákat, valamint a morális és szociális énképekbena Héraklész programban szereplő sportolókat is. A nemek közötti különbségek szerint a leányok testképejóval negatívabb, mint a fiúké. Ugyancsak jelentős az eltérésaz egyéni adottságokat, képességeket, valamint az önbizal-mat mutató individuális énképben a fiúk javára. A nem ésa sporttevékenység szintje gyenge, de szignifikáns hatástgyakorolt az énkép összetevőkre, elsősorban az individuá-lis- és a családi énképre, valamint a testképre.

KövetkeztetésekA sportoló fiatalok énképe pozitívabb a nem sportolókénál.Az eltérés tendenciaszerű. Az elit és az egyesületi sportolókénképei között sem találtunk egyértelmű eltéréseket. Való-színű, hogy ebben az életkorban más, itt nem vizsgált ténye-zők jelentősebb befolyást gyakorolnak az énkép alakulására.Kulcsszavak: serdülők testképe, énképe

A testépítő szubkultúra szociológiai hatásainakvizsgálata versenyző testépítők körében

Németh PetraTestnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola,Sport, nevelés- és társadalomtudomány DoktoriProgram, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA testépítő sportág évtizedek óta jelen van a sportok színte-rén, napjainkra pedig az egyik legtöbbek által űzött sportáglett a médiának köszönhetően. A testépítő sportág nemcsaka testedzést foglalja magába, hanem a testépítő szubkultú-rába való tartozás feltételezését is, valamint az ezzel járóéletmód folytatását; tervszerű edzés és diéta, testkarbantar-tás, meghatározott időbeosztás. A kutatás nóvuma, hogyszámos szakirodalom tárgyalja a testépítő sportág kialaku-lását, a doppingszerek használatát, azonban a testépítésszociológiai megközelítésének témájában magyar nyelvű, tu-dományos szintű doktori disszertációval nem találkozunk.A kutatás célja, hogy felderítse a testépítő sportág életmódjellemzőit, és azok szociológiai hatásait a sportolókra nézve,valamint feltérképezze a testépítés szociológiai vonatkozásúspektrumait.

Anyag és módszerekA kutatás során két módszer kerül alkalmazásra. Az elsőaz életmód időmérleg vizsgálat, a második módszer az in-terjú, mely a nemzetközi trendekben is kiemelt módszerebben a témában, ugyanis a sokszor mély, mögöttes tartalmiválaszt feltételező kérdések ezen módszer alkalmazásábanlesznek eredményre vezetők. A minta: versenyző testépítők,életkoruk nem szignifikáns, kritérium azonban, hogy ver-senyző múlttal rendelkezzenek vagy jelenleg is aktív ver-senyzői státuszúak legyenek.

EredményekAz interjúk előzetes eredményei alapján elmondható, hogya testépítő sportág igen nagy hatással van az egyének kere-sőtevékenységére, társas kapcsolati rendszerére. A sport-nak köszönhetően az interjúalanyok majd mindegyikénélpályaelhagyás történt, korábbi végzettségeikhez képest asportszektorban vagy vállalkozóként dolgoznak jelenleg. Atestépítő sportág mellett a kötött idejű munkavégzés nemkivitelezhető. E mellett az extra anyagi forrás, szponzor je-lenléte elengedhetetlen fontosságú. A társas kapcsolatokbanis igen jelentős a szerepe a sportág űzésének, ugyanis a terv-szerű edzés és diéta mellett a baráti kapcsolatok háttérbeszorulnak. A párkapcsolatban dominál ugyan a sportos be-állítottság, azonban nem feltétel, hogy a másik fél is hasonlószinten folytassa.

KövetkeztetésekA kutatás eddigi eredményire alapozva megállapítható, hogya testépítő szubkultúrában való részvétel megváltoztatja ésmeghatározza a testépítők mind szociális közegben elfoglalthelyét, mind pedig társas kapcsolati rendszerét.Kulcsszavak: testépítés, szubkultúra, életmód

Edzői szerepvállalások a csapatépítésben

Németh ZsoltPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sikeres edzők munkájának egyik alapfeltétele, hogy az ál-taluk irányított csapatot olyan csapattá formálják, amelynektagjai nemcsak a pályán, hanem a pályán kívül is megbíz-hatnak és számíthatnak egymásra. Az edző szerepvállalásaM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


ebben a folyamatban véleményem szerint megkérdőjelezhe-tetlen. A csapat igazán akkor lesz eredményes, ha az edzőminden játékossal megtalálja a harmonikus kapcsolatot ésolyan döntéseket hoz, ami növeli a csapattagok egymásiránti bizalmát, tiszteletét, a csapat tagjai közötti összetar-tást és együttműködést.

Anyag és módszerekA fókuszcsoportos vizsgálatban 2 fő labdarúgó edző, 2 főkosárlabda edző, 2 fő kézilabda edző és 1 fő röplabda edzővett részt. Voltak olyanok, akik az edzői életpályájuknak akezdetén, a közepén és a vége felé jártak. A résztvevőknekolyan csapatépítő tevékenységeket kellett feleleveníteniük,amelyeket hasznosnak tartottak eddigi munkájukban.

EredményekAz új csapattal bajnokságot kezdő edzőknek minél több in-formációt kell begyűjteni a játékosok személyiségjegyeiről,sportolási szokásairól, tanulmányi eredményeiről, egészség-ügyi állapotukról és a szociális hátteréről. A játékosok és aszülők viselkedésével kapcsolatos rendszabályokat mind-járt az első edzésen ismertetni kell, hogy minimálisra csök-kenjen a konfliktusok kialakulásának valószínűsége. Amegszokottól eltérő magatartás hátterében megbújó okokfelderítése általában négyszemközti beszélgetések közbentörténik. A csapatösszetartás szempontjából hasznos lehet,ha közösen megnézik a felnőtt csapat mérkőzését, majd azedző segítségével elemzik. Az edzők hasznosnak tartják azolyan programokat, amelyekben a játékosok kikerülnek azeddigi megszokott környezetükből és közös élményekbenrészesülnek. Az edzőtáborokban számos lehetőség nyílikarra, hogy a csapat tagjai között a kapcsolat szorosabbá vál-jon. A fiatalabb korosztályoknál ilyenek lehetnek a szobákközötti tisztaságversenyek, az együttműködést fejlesztő tár-sasjátékok, a közös próbák, vagy egy közösen megnézettmozifilm is. A csapatépítés folyamatának kritikus pillana-taiban érdemes a csapatkapitányok véleményét is meghall-gatni.

KövetkeztetésekMegerősítést nyert, hogy egy csapat akkor lehet igazán ered-ményes, ha a csapat tagjai, beleértve az edzőt is, kölcsönö-sen megbíznak egymásban. Az edzőknek a csapatépítésközben olyan döntéseket kell hoznia, amelyek figyelembeveszik a játékosok életkori sajátosságait, személyiségjegyeités egyéni teljesítményét is. Fontos, hogy az edző mindenki-nek megtalálja a képességeinek legjobban megfelelő posztot.Előfordulhat, hogy az egyéni érdekeket a csapat érdekébenháttérbe kell helyezni. Ezt a szituációhoz illeszkedő vezetési,kommunikációs és konfliktuskezelési stílussal kell az érin-tettek számára hozni. Az utánpótlás korosztályoknál dol-gozó edzőknek a játékosok szüleit is csapattá kell formálni.A szezon végére szervezett játékos-szülők közötti mérkőzé-sek családias légköre nagyban hozzájárul a csapattagok kö-zötti összetartó erő növeléséhez. Kulcsszavak: csapat, csapatépítés, csapatösszetartás

IKT eszközök felhasználási lehetősége testnevelésórán

Némethné Tóth Orsolya1, †Farkas András2, Uszkai Dóra1, 1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, SporttudományiIntézet, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Műszaki Kar, Savaria Műszaki Intézet, Szombathely


BevezetésAz oktatásban is fontos szerepe van a 21. században a digi-tális eszközöknek. Ma már nem újdonság, ha a tanulóknak

azt mondják a tanórán, hogy vegyék elő a tabletet vagy azokostelefont, és azon kapnak valamilyen feladatot. A taná-roknak egyre kevésbé lesz szükségük a krétára, hiszen azIKT tábla lassan felváltja mindenhol a hagyományos táblát.Véleményünk szerint megvan az előnye és a hátránya isezeknek. Fontos, hogy a kettőt egyensúlyban alkalmazzuka tanórákon, ne hanyagoljuk el a hagyományos módszere-ket, például a tankönyveket, de használjuk ki a moderntechnológia adta lehetőségeket.Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) esz-közeinek használatát tapasztalhatjuk már sok elméletiórán, de testnevelésórán még nem. Alkalmanként hasznoseszköz lehet a testnevelő tanárok számára is. Kutatásunkcélja megvizsgálni, hogy az infokommunikációs technológi-ának milyen szerepe lehet a testnevelésórák módszertaná-ban.

Anyag és módszerekKutatásunkat a Vas megyei testnevelők körében végeztük el.A közel háromszáz kollégából kétszáz testnevelőhöz sikerülteljuttatni a kérdőívünket 2017. november 22. és 2017. de -cember 10. között. A kérdőív összesen tizenhárom kérdésttartalmaz, ebből öt személyes adatokat, hét az infokommu-nikációs eszközök alkalmazásának szokásait foglalja ma-gába, illetve egy nyitott kérdés van, ahol a személyesvéleményüket és javaslataikat fejthetik ki a testnevelők a té-mával kapcsolatban.

EredményekA testnevelők leginkább akkor alkalmaznák gyakrabban azinfokommunikációs eszközöket a testnevelésórákon, ha aziskola több ilyen eszközt biztosít a tornateremben is. Öröm-teli a testnevelők pozitív hozzáállása az infokommunikációseszközökhöz, nagyon jó eredmény, hogy a válaszadóknakcsupán elenyésző része válaszolta azt, hogy soha nem alkal-mazza ezeket. A legtöbbet használt eszköz a magnó, ezt kö-veti a laptop, illetve az okostelefon.

KövetkeztetésekA testnevelők többsége elismerte, hogy szükség van testne-velésórán is az információtechnológiára, mert sok esetbensegítheti az órai munkát. Alkalmanként szükséges a bevo-nása, egyrészt motivációként, másrészt a tananyag elsajátí-tásának támogatásaként.Kulcsszavak: IKT eszközök, testnevelésóra, testnevelő taná-rok véleménye, Vas megye

Lábszárizmok erejének, aktivitásának és a bokapropriocepciójának vizsgálata bokaszalag sérülteknél a sportrehabilitáció kezdetén

Nyisztorné Mayer Petra, Vass Lívia, Váczi Márk Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA külboka szalag szakadást követő jellemző tünetek a fáj-dalom mellett a lábszárizmok erejének csökkenése, a bokamozgásterjedelmének beszűkülése és helyzetérzékelésénekromlása. A terápiás protokoll szerinti gyógytorna kezelésekután megkezdődhet a sportaktivitás fokozatos felépítése.Vizsgálatunk célja felmérni a sportba éppen visszatérő, bo-kaszalag sérült sportolók lábszárizmainak erejét, elektro-mos aktivitását, a boka helyzetérzékelését és mozgáster-jedelmét a gyógytornaprogram befejezése után.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban eddig 3 fiatal nő vett részt. Először gonio-méterrel meghatároztuk a felső ugróízület aktív és passzív,flexiós és extenziós mozgásterjedelmét. Megmértük ezen

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


ízület extensor és flexor izmainak maximális erejét izomet-rikus kontrakció során. Felületi EMG elektródákkal mértüka m. tibialis anterior, a m. peroneus longus, a m. gastro -cnemius medialis és a m. soleus elektromos aktivitásánakcsúcsértékét a flexiós, extenziós, valamint pronációs és su-pinaciós maximális erőkifejtés közben, izometrikus izom-összehúzódásnál. Teszteltük az ízületi helyzetérzékeléstdorsalflexiós és plantárflexiós mozgástartományban is. Rög-zítettük a fenti izmok EMG aktivitását instabil felületen(TOGU Jumper) történő egy lábon állás közben. A mérése-ket az ép és a sérült végtagon is elvégeztük, majd a kapotteredményeiket összehasonlítottuk.

EredményekA mért adatokról elmondható, hogy az ép és a sérült oldalizomereje között, a gyógyulásnak ebben a stádiumában márnincs nagy eltérés. Viszont az izmok elektromos aktivitásaaz ép oldalon magasabb és ez különösen kifejezett a m. pe-roneus longus-nál. Célkitűzésünk: a vizsgálat folytatása,magasabb elemszám elérése.

KövetkeztetésekA külboka szalag szakadás az egyik leggyakoribb sportsé-rülés. A sérülést követő gyengült izomerő, ízületi helyzetér-zékelés és csökkent mozgásterjedelem korrekciója asportba való visszatérés feltétele. Felmérésükkel tisztábbképet kaphatunk a sérült aktuális állapotáról, amelyhez op-timális edzésprogram adaptálható, csökkentve ezzel az újrasérülés esélyét.Kulcsszavak: külboka szalag szakadás, sportrehabilitáció,elektromiográfia, ízületi helyzetérzékelés, peroneus longus

Élet az akadémia után – fiatal labdarúgók utánkövetéses karriervizsgálata

Oláh Dávid1,2, Németh Szabolcs1, Vajda Ildikó1, Hegedüs Ferenc1, Bognár József31Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és SporttudományiIntézet, Nyíregyháza

2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger


BevezetésLenténé (2014) tanulmányában kifejtette, hogy a sportolókpályafutásuk végeztével hátrányból indulnak civil karrierükkezdetekor. Ennek a hátránynak a leküzdése érdekébenegyre több sportoló készül tudatosan a civil életbe történőbeilleszkedésre (Kun és Szretykó, 2011). Mi arra vállalkoz-tunk, hogy a nyíregyházi székhelyű Bozsik József Labda-rúgó Akadémia három korosztályát (’95, ’96, ’97) vessükvizsgálat alá abból az aspektusból, hogy mi lett a korosz-tályok akadémistáiból, kikből lett profi játékos, kik játsza-nak alacsonyabb osztályú bajnokságokban, kik tanultaktovább a középiskola elvégzése után, illetve kik azok, akikmár egyáltalán nem foglalkoznak a labdarúgással.

Anyag és módszerekVizsgálatunk mintáját a Bozsik József Labdarúgó Akadé-miáról kikerült labdarúgók (’95, ’96 és a ’97-es korosztály)adták (N=32). Kutatási módszerünk a kérdőíves lekérdezésvolt, a kapott adataink alapján leíró statisztikai elemzéseketvégeztünk.

EredményekA mintában szereplő labdarúgók 6%-a kapott profi szerző-dést az akadémia után. Jelenleg még 62,5% foglalkozik alabdarúgással, 6% NB III-as szinten, a többiek megyei osz-tályokban játszanak. A tanulást tekintve 50% tanult tovább(OKJ-s képzés, főiskola, egyetem). A fiatal labdarúgók 31%-amár dolgozik, 69% viszont még nem lépett be a munka vi-

lágába. Labdarúgó karrierükre 38%-uk pozitívan gondolvissza, 62%-uk szerint viszont nem úgy alakult a pályájuk,ahogy eltervezték, ennek ellenére 53%-uk, ha újra jelentkez-hetne, ismét az akadémiát választaná.

KövetkeztetésekA mintánk alapján megállapítható, hogy nagyon kevés aka-démista tud játéklehetőséghez jutni a profi osztályokban(első-, másodosztály), hasonló eredményekkel találkozha-tunk Gősi és Sallói (2017) tanulmányában is. Ezeket azeredményeket figyelembe véve, úgy gondoljuk, hogy érde-mes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az akadémiákon a fi-atal játékosok mentorálására, a civil életre való tudatosfelkészítésére. Vizsgálatunkkal kapcsolatban úgy látjuk,hogy egy nagyobb mintájú kutatás erősebb következtetése-ket engedhetne levonni kérdéseink kapcsán, ezért is tervez-zük, hogy további akadémiákat vonunk be a kutatásunkba.Kulcsszavak: labdarúgó akadémisták, utánkövetés, sport-karrier, tehetséggondozás

Sportolói megküzdési stratégiák vizsgálata utánpótláskorú kézilabdázók körében

Orbán Kornélia, Almási Dóra, Csányi Alexandra, Balázs Kinga, Hocza ÁgnesSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

Bevezetés A kézilabda sportág népszerűségének köszönhetően sokgyermek kezd el már egészen fiatalon kézilabdázni az is-mert és jó nevű hazai egyesületekben, ahol igyekeznek nagyhangsúlyt fektetni az utánpótlás nevelésére. Az edzők mun-káját azonban sokszor nem könnyítik meg az elvárások,amelyek a vezetőség vagy a szülők részéről érkeznek telje-sítménykényszert generálva, és akár negatívan is befolyásol-hatják a gyermekek sportteljesítményét, illetve sporthozvaló későbbi viszonyát. Vannak törekvések a teljesítmény-kényszer csökkentésére az utánpótlássportban, de az ed-zőknek mindenképpen érdemes megismerniük és figye-lembe venniük az adott korosztályra és az adott játékosrajellemző megküzdési stratégiákat.

Anyag és módszerek A sportolói megküzdési stratégiák vizsgálata az „Athletic Coping Skills Inventory-28” (Smith és mtsai, 1995) magyarnyelvű változatával (Goudas, 1998) történt utánpótláskorúkézilabdázó fiúk (korosztály: U8-U20) körében 2017-ben(N=234). Az egyes korcsoportok és skálapontok eredmé-nyeinek statisztikai összevetését ANOVA teszt segítségévelvégeztük el (p<0,05; átlag±SD).

Eredmények A vizsgált utánpótláskorú sportolók megküzdési stratégiájá-ban nem találtunk jelentős különbséget a különböző korosz-tályokban az egyes skálapontokat összevetve, de elmondható,hogy az összesített skálapontszámok alapján a legfiatalabbkorosztály valamivel gyengébb megküzdési kapacitással ren-delkezik, mint az idősebbek. Az egyes skálapontokat tekintveaz edző általi irányíthatóság bizonyult a legerősebbnek(14,15±0,29), míg a szorongásmentesség jelent meg a lega-lacsonyabb arányban (10,68±0,19) mindegyik korosztály-ban. Szignifikáns különbségeket csak az egyes korosz-tályokon belül találtunk a skálapontok összevetésekor.

Következtetések A vizsgálat eredményei szerint az utánpótláskorú kézilabdázófiúk megküzdési stratégiái nem térnek el jelentősen az egyeskorosztályokban, azonban mindenképpen érdemes figyelmetfordítani arra, hogy a sportoló fiatalok jelentősebb teljesít-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


ménykényszer nélkül, szorongás-mentes környezetben spor-tolhassanak, lelkesedésüket és motivációjukat megőrizve.Kulcsszavak: sportolói megküzdési stratégiák, ACSI-28,utánpótlás, kézilabdázók

A férfi kézilabda Bajnokok Ligájában tapasztaltszakmai változások tendenciái az elmúlt évekFINAL 4 mérkőzései alapján

Ökrös CsabaTestnevelési Egyetem, Sportjáték Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA minden évben kiírt Bajnokok Ligája (továbbiakban BL)mérkőzéssorozat sok sportágban, így a kézilabdázásban isa szakma egyik nemzetközi csúcseseménye. A sorozatot, aFINAL 4 hétvége méltón zárja le, hiszen Európa, de talán avilág legjobb négy klubcsapata küzd végül a minél előkelőbbhelyek valamelyikéért. Mind a női, mind a férfi szakágbana legmagasabb nemzetközi nívót elérő csapatok kerülnekcsak be az elődöntőkbe. A férfiak mezőnyében évről évrevan néhány olyan csapat, akik folyamatos résztvevői ennekaz utolsó körnek, de mindig találni olyanokat is, akik meg-lepetésként kerülnek be. A lebonyolítás alapján az elődön-tőket követően, másnap a két vesztes a bronzért, a kétgyőztes pedig az első helyért harcol. Vizsgálatom célja, hogymarkáns különbségeket találjak a férfi élcsapatok játéká-ban, különös tekintettel a gyors ellentámadásokra.

Anyag és módszerekVizsgálatomat a 2013-as, a 2015-ös és a 2017-es BajnokokLigája FINAL 4 mérkőzésein (N=12) végeztem. Vizsgálatimódszeremnek utólagos mérkőzés megfigyelést választot-tam, megfigyeltem a lehetséges támadás befejezések gyako-riságát és eredményességét, illetve külön gondot fordítottama gyors ellentámadások jellemzőinek feltárására. Mivel aszakirodalmak csak mérsékelten foglalkoznak a kézilabdajáték másik nagy taktikai területével, a védekezéssel, ígyvizsgálatomba bevettem néhány, ezt a területet érintő szem-pontot is. Az átlag és szórás eredmények bemutatásáhozleíró statisztikát alkalmaztam. A különböző támadás befe-jezési játékhelyzetek, gyorsindítás tényezők és védekező já-tékelemek időrendi különbségeinek meghatározásáhozkétmintás t-próbát, egyszempontos varianciaanalízist ésBonferroni-féle Post hoc próbát használtam.

EredményekA kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a táma-dások száma csökkenő tendenciát mutat, s bár a csapatoktörekednek a gyors labdafelhozatalra, a gyorsindítások ésaz abból szerzett gólok száma relatív alacsonyan maradt avizsgált időszak végére. Az üres kapura történő közvetlenlövések száma nőtt, mely a 2016-os játékos cserével kap-csolatos szabályváltozásnak köszönhető. A védekezés fejlő-dését mutatja, hogy míg az elkövetett szabálytalanságokszáma viszonylag csökkenést mutat, a labdaszerzésekszáma ezzel szemben növekedett.Kulcsszavak: férfi kézilabdázás, Bajnokok Ligája Final 4,mérkőzéselemzés, eredményesség

Labdarúgók állapotfelmérése nyugalmi és ter-helést követő vizeletvizsgálatokkal

P. Szabó Gabriella1, Mizsei Orsolya2, Szabó Tamás3, V. Oláh Anna2

1Debreceni Egyetem Sportdiagnosztikai Életmód és Terápiás Központ, Debrecen

2Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen

3Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen


BevezetésA sportolók egészségének megtartásához szükséges a rend-szeres állapotfelmérés. Az erős fizikai igénybevétel soránmegváltozik a só-víz-háztartás és a dehidráció miatt aktivá-lódnak a kompenzatorikus endokrin és vazoregulációs fo-lyamatok.

Anyag és módszerek39 első osztályú férfi labdarúgó (20-33 év) nyugalmi és ter-helés után vett vizeletmintáit vizsgáltuk és hasonlítottukössze. Rögzítettük a játékosok napi folyadékbevitelét és amérkőzés környezeti tényezőit (hőmérséklet, páratartalom).A vizelet tesztcsík vizsgálatok (Clintek Status, Urisys 1 100)után az ionokat Cobas6000 analizátoron, a tubuláris káro-sodást jelző N-acetil-β-D-glükózaminidáz aktivitást (NAG)spektrofotometriásan határoztuk meg és kreatininre nor-máltuk.

EredményekA nyugalmi vizsgálatok 20%-ában (8/39) mutattunk ki elté-rést: négy esetben proteinuriát, négy esetben hematuriát de-tektáltunk. Mérkőzést követően a játékosok 61,5%-ának(24/39) volt kóros eltérés a vizeletében: hematuria n:11,proteinuria n:18, proteinuria hematuriával n:7. A terhelésutáni vizeletmintában 17 játékosnál kiszélesedett a vizeletanion gap, amely korrelációt mutatott a vizelet Na+ növeke-désével. Kilenc esetben a terhelés után kiszélesedett aniongap (>55 mmol/L) mellett, a vártnál alacsonyabb az ürítettvizelet Na+ érték, ugyanakkor emelkedett vizelet kreatinintés többségükben proteinuriát (6/9) észleltünk. Az esetek,több mint 90%-ában a terhelés utáni Cl- ürítés kb. harma-dára csökkent, amely meghaladja a Na+ reabszorpció mér-tékét. A terhelést követően a játékosok kb. felénélfokozódott a proteinuria (250-1 500 mg/L, n:19/39). Az1500 mg/L feletti proteinuriánál három esetben a NAGindex (3/39) is kóros, ami átmeneti tubuláris diszfunkciórautal. Az évszaknak megfelelő hőmérséklet növekedésével (6 °C vs. 37 °C) a dehidrációt jelző vizelet kreatinin jelentő-sen nőtt (18 749 umol/ vs. 31 808 umol/L).

KövetkeztetésekA fizikai terhelés miatt kialakuló keringési redisztribúció ésdehidráció megváltoztatja a vese hemodinamikáját. A RAASrendszer aktiválódása következtében az aktív Na+ ion és vízreabszorpció mellett passzív Cl- visszaszívás történik a pro-ximális tubulusokban, így ezek koncentrációja kb. harma-dára csökkent a vizeletben. A terhelés hatására kiszéle-sedett vizelet anion gap elsősorban a Cl- csökkenésével ma-gyarázható. Másrészt a fokozott fizikai terhelés során kép-ződő egyéb anionok (laktát, bikarbonát) is csökkenthetik aCl- ion ürítését. Fontos a megfelelő hidráltság fenntartásamérkőzés előtt, után és edzések alkalmával. Bár a terhe-lésre jelentkező proteinuria ismert jelenség, tartós protein -uriánál javasolt a vesefunkciós paraméterek ellenőrzése éskiegészítő nefrológiai vizsgálatok végzése. Kulcsszavak: vizelet anion gap, labdarúgó, proteinuria

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Hajdú-Bihar megyei élsportolók az olimpiákon

Parádiné Kenéz TündeHajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet, DebrecenE-mail: [email protected]

„Citius, altius, fortius!”

Bevezetés A Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet 1998-ban ala-kult. Az Egylet a Magyar Olimpiai Akadémia keretében aMagyar Olimpiai Baráti Körök tagjaként működik. Sporttörténész Egyletünk – helyi sportmúzeum hiányában –nagyobb sporteseményekhez kötődően igyekszik bemutatni asportág helytörténeti vonatkozású eseményeit. Feldolgoztukeddig a torna, aerobik, kézilabda, ökölvívás, röplabda, és úszósportágak helytörténetét, időszakos kiállítások keretében. Kitűzött célunk volt, hogy felkutassuk a Debrecenhez ésvonzáskörzetéhez kötődő élsportolók pályafutását az utó-kor számára.

Anyag és módszerek Az 1867-es évektől kezdve adatokat, fényképeket gyűjtöt-tünk, levéltárakban, könyvtárakban, újságcikkekből, sze-mélyek meghallgatásából.

EredményekAz így összegyűjtött anyagból, egy vándorkiállítás és egy ön-álló kiadvány is készült, amely több mint 100 olimpikonéletrajzát mutatja be betűrendbe rendezetten. 2017. év végén megjelent „A Debrecenhez és vonzáskörze-téhez kötődő élsportolók az olimpiákon” című kiállításianyagunk önálló kiadványként.A kutatómunka eredményeképpen a kiadványban 104 olyanolimpikon életrajza található, akiknek valamilyen kötődé-sük van Hajdú-Bihar megyéhez. (Pl. itt születtek, itt tanul-tak, itt sportoltak stb.). A kiadvány három részből áll:– Debrecenhez és vonzáskörzetéhez kötődő sportcsillagok

az olimpiákon – Debrecenhez és vonzáskörzetéhez kötődő olimpikonok

eredményei és arcképcsarnokuk– Debrecenhez és vonzáskörzetének olimpikonjai, érem-

táblázata, helyezései

Következtetések A kutatómunka eredményeképpen, 104 olimpikon életmű-vét dolgoztuk fel.A gyűjtőmunka során kiderült, hogy 101 sportoló nyári, míg3 élsportoló téli olimpián versenyzett, közül is egy hölgynyári és téli olimpián is képviselte szülővárosát, Debrecent.Bízunk abban, hogy az összegyűjtött dokumentumok azalapját képezik majd, egy Hajdú-Bihar megye sporttörténe-tét bemutató múzeumnak.Kulcsszavak: Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet,sporttörténet, olimpia, élsportoló

Fiatal kosárlabdázók erő és teljesítmény adatainak értékelése pneumatikus lábtoló gép segítségével

Pálinkás Gergely, Petridis Leonidas, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésKosárlabda sportágban, a gyorsuló játék miatt a lábak gyors -ereje jelentősen befolyásolja a teljesítményt. A képesség fej-lesztése az utánpótlás-nevelés korszakában különös hang-súlyt kap, a pubertás utáni korban a fejlesztési lehetőségekadottak. Feltevésünk szerint az adaptáció mértéke az egyéni

jellemvonásokon túl, az alkalmazott edzésmunkában (ter-jedelem, intenzitás, módszertan) keresendő.

Anyag és módszerekKutatásunk során 15-16 éves, korosztályos válogatott ko-sárlabdázók (N=15, 6 fiú, 9 leány) alsó végtagi gyors erőki-fejtését vizsgáltuk. A vizsgálatok között egy év telt el, amelyalkalmat adott az egyének adaptációs jellemzőinek tanul-mányozására. A méréseket egy speciális, pneumatikus láb-toló gép (HUR Labs FCM3500 Legpress) segítségévelvégeztük el, hasonló módszertant alkalmazva. A vizsgálatsorán négy, fokozatosan növelt ellenállás mellett vizsgáltukaz erő, a teljesítmény és a szögsebesség abszolút, valamintrelatív értékeit. Az elemzés során t-próbát alkalmaztunk.

EredményekStatisztikai elemzés során a mért paraméterek között csaka fiúk esetében találtunk szignifikáns eltérést (p<0,05), ateljesítmény, szögsebesség és relatív teljesítmény értékek ja-vultak. Maximális erő tekintetében egyik nem esetében semtapasztaltunk igazolható változást.

KövetkeztetésekEredményeink alapján azt a következtetést vonhatjuk le,hogy a 15-16 éves korosztályban az erőfejlesztésre irányulóedzésmunka nem volt hatékony, különösen leányok eseté-ben kedvezőtlen a prognózis. Kulcsszavak: erőfejlesztés, erőmérés, hosszmetszeti vizsgá-lat, láberő, pneumatikus láberő mérő gép

Önkéntes program a FINA világbajnokságon: Társadalomtudományi elméletek szerepe a tervezésben és eredményei a lebonyolításban

Perényi SzilviaTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, BudapestEmail: [email protected]

BevezetésA hazai rendezésű kontinentális és világbajnokságok lehető-séget biztosítanak arra, hogy a rendezvények magas szolgál-tatás alapú hozzáadott érték melletti lebonyolításában a helyiközösségek is közvetlenül részt vehessenek. Ezt a folyamatotsegíti a világesemény szervezésben elterjedt nemzetközi gya-korlat, mely önkéntesek bevonását teszi lehetővé. A 2017nyarán megrendezésre került FINA elit és masters világbaj-nokság a lebonyolításhoz 3500 önkéntes bevonását tűzte kicélul. Függetlenül az általánosan elterjedt nézettől, miszerinthazánkban az önkéntességnek nincsen hagyománya, vala-mint az objektív mérési adattól, miszerint a magyar emberekaz európai átlag alatti arányban vállalnak önkéntes tevékeny-séget (Eurostat, 2015) a szervező bizottság által kitűzött célmegvalósult. A FINA világbajnokságon 3500 önkéntes mini-mum 10 napon keresztül, napi nyolc órában segítette a ren-dezvény sikeres lebonyolítását. Jelen kutatás célja, hogyszámba vegye azon társadalomtudományi elméleteket ésazokból kialakított eljárás rendeket, elvrendszereket, melyekhozzájárultak a FINA világbajnokság önkéntes programjánaktervezéséhez és a vállalt feladat sikeres teljesítéséhez.

Anyag és módszerekA kutatás a Budapest2017 Önkéntes Program tartalmi ele-meit dokumentumelemzéssel, míg a jelentkezők szocio-de-mográfiai, társadalmi és sporthoz kapcsolódó jellemzőitkereszttáblákkal és nem-paraméteres statisztikai próbák-kal, SPSS19 verziójú program segítségével dolgozta fel.

EredményekA Budapest2017 Önkéntes Program tervezése és lebonyolí-tása során Bourdieu (1978) sport és társadalmi rétegződéskapcsolatára, Schulze (1992) élménytársadalomra és BeckM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


(1983) társadalmi individualizációra vonatkozó elméleteikerültek alkalmazásra. A társadalmi befogadás és integrá-ció elveinek gyakorlati alkalmazása mellett a rendezvény atársadalmi mobilizáció biztosításának elvét is szem előtttartotta. Az önkéntesek szocio-demográfiai, társadalmi éssporttal kapcsolatos jellemzői kiemelkedő diverzitást mu-tattak, mely változékonyság visszatükrözte azt az előzetesenelfogadott elvet, miszerint mindenki lehet önkéntes nemi,korosztályi, szakmai és sportági előképzettség, származásicsalád és lakóhely méretének figyelembe vétele nélkül.

KövetkeztetésekA társadalomtudományi elméletek, a kapcsolódó kutatásokeredményeinek ismerete, ezek értelmezéséből nyert tudás-anyagok cselekvési tervekben és eljárásrendekben történőalkalmazása jól felépített rendszerek kidolgozásához járul-hatnak hozzá. A társadalmi trendeket és törvényszerűsége-ket is figyelembe vevő programok és szervezeti műkö-désmechanizmusok a közhiedelmeket, akár statisztikaiadatokat is megcáfoló sikert hozhatnak létre. A FINA világ-bajnokság önkéntes programjának sikeres megvalósulásaa magyar emberek ezreinek adott életre szóló élményeket.A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendezvényhozzájárult az önkéntesség népszerűségének társadalmiszinten történő növekedéséhez hazánkban is. Kulcsszavak: önkéntesség, FINA világbajnokság, világese-mények, élménytársadalom, önkéntes menedzsment

Egy éves edzésmunka hatása fiatal kosárlabdajátékosok testösszetételére, anaerob képességére és robbanékony erejére

Petridis Leonidas, Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésSzámos sportágban az anaerob képességnek és a robbané-konyerőnek jelentős teljesítmény meghatározó szerepe van.Előbbi elsősorban az anaerob energia mozgósítási folyama-toktól, míg utóbbi a neuromuszkuláris szabályozástól függ.Jelen vizsgálat célja megvizsgálni a testösszetétel, az anae-rob képesség és a robbanékonyerő változásait egy éves ed-zésmunka hatására fiatal kosárlabdázóknál.

Anyag és módszerekÖsszesen 15 korosztályos válogatott kosárlabdázót mér-tünk (8 leány és 7 fiú). A sportolókat két alkalommal mér-tük, 2016-ban és 2017-ben. A két vizsgálati időpont között11-13 hónap telt el. A leányok átlagéletkora az első vizsgálatévében 16,3±1,2 év, míg a fiúknak 16,9±0,9 év volt. Test -összetételüket Lunar Prodigy DEXA-val, anaerob képessé-güket a Wingate próbával (Monark 894E kerékpár ergo-méter), míg robbanékony erejüket erőplatón mértük (HURLabs Force). Robbanékony erejüket a módosított reaktív erőindex-szel értékeltük, ennek kiszámításához elosztottuk afelugrás magasságát az ugrás aktív szakaszának időtarta-mával. A két időpontban felvett adatokat páros t-próbávalhasonlítottuk össze, a statisztikai elemzést Statistica 13.2szoftverrel végeztük.

EredményekTestösszetételben összességében a leányok kedvezőbb vál-tozásokat értek el, mint a fiúk, alacsonyabb zsírszázalékot,és magasabb soványtömeget és soványtömeg arányt értek elegy év elteltével. A fiúknál csak a soványtömegük nőtt a kétmérés között. A Wingate próbán elért maximális abszolútés relatív teljesítménye a fiúknak nem változott, míg a leá -nyoknak nőtt. Robbanékony ereje sem a fiúknak, sem aleányoknak nem változott a két mérés között.

KövetkeztetésekA soványtömeg növekedése vélhetően nagyobb maximáliserőkifejtést enged, amely a leányok esetében közvetlen kap-csolatba hozható az anaerob próbán elért teljesítmény nö-vekedésével. A fiúknál nem voltak kimutatható változásokaz anaerob teljesítményben, amely számos kérdést vet felfejlesztésük és fejleszthetőségük lehetőségeiről. A változá-sok hiánya a robbanékonyerő esetében volt még hangsúlyo-sabb mindkét nemnél, ami úgyszintén képzésbeli kérdé-seket vet fel. A robbanékonyerő összetett képesség, fejlesz-tése céltudatos edzésmetodikát kíván, amelynek, az általá-nos erőnövelő edzésfeladatok mellett, tartalmaznia kell azizomműködés neuromuszkuláris tulajdonságainak a fej-lesztését is.Kulcsszavak: Wingate próba, gyorserő, izomtömeg, hossz-metszeti vizsgálat

Evaluation of the reliability of the 8-SecondSkipping with Hand Clapping Test in 5- and 6-year-old kindergarteners with the use of the retest method – methodological aspects and practical implications

Podstawski, RobertDepartment of Physical Education and Sport, Universityof Warmia and Mazury in Olsztyn, Prawocheńskiego 7, 10-720 Olsztyn, Poland E-mail.: [email protected]

PurposeThe aim of this study was to evaluate the reliability of the8-s Skipping with Hand Clapping Test (8-s SHC) performedby kindergarteners. The presence of a “training trend” wasverified during the evaluation.

MethodsThe study involved 60 girls and 57 boys (mean age:69±10.7 and 67±11.9 months, respectively). The reliabilityof the 8-s SHC Test was determined based on the calculatedvalues of correlation coefficients between the number ofclaps in 10 successive trials of the test. The “training trend”hypothesis was verified by the Friedman test and post-hoctests.

ResultsThe values of correlation coefficients between the numberof claps in 10 successive trials of the 8-s SHC Test werewithin the range of acceptable reliability (0.80-0.90) to per-fect reliability (0.95-0.99) in both girls and boys. Statisti-cally significant differences between the number of claps insuccessive trials of the 8-s SHC Test point to the presenceof a “training trend”. Those differences were observed up tothe third trial in boys and up to the fifth trial in girls.

ConclusionsThe 8-s SHC Test can be reliably used to assess speed abil-ities among kindergarteners. The “training trend” should beeliminated before the test is used to evaluate the speed abil-ities of preschool children. A minimum number of repeti-tions (19 in girls and 15 in boys) have to be performed inadvance for the final test to deliver reliable results.Keywords: reliability assessment, retest method, trainingtrend, speed abilities, 8-s SHC Test, kindergarteners

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Budapest II. kerületében élő 10-18 éves tanulókfizikai aktivitás és versenysport profilja

Pohl Krisztina1,3, Karsai István2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs

3II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft, Budapest


BevezetésBudapest II. kerülete az ott lakók összetétele tekintetébentalán a főváros leghomogénebbnek tekinthető területi egy-sége, amely megőrizte a hagyományos polgári életmódra vo-natkozó értékeit. A sport, mint a kultúra szerves része,napjainkban is fontos szerepet tölt be a kerületben élők éle -tében. A jövő felnőtt generációinak életvitele nagymértékbenfügg a gyermekévekben megtanult családban és iskolábanelsajátított viselkedésformáktól, így a fizikai aktivitással ésa versenysporttal kapcsolatos szokásoktól is. Ahhoz, hogya kerület önkormányzata a kerületben élők számára meg-felelő körülményeket tudjon biztosítani a civilizációs ártal-mak ellensúlyozására a sportlétesítmények optimálisfejlesztésével, a döntéshozatalhoz információkra van szük-sége. Kutatásunk célja adatok gyűjtése volt annak érde-kében, hogy a jövőbeni sportinfrastruktúra fejlesztésekhezobjektív adatok álljanak rendelkezésre.

Anyag és módszerekAz adatgyűjtésre a kerület legnagyobb tanulói létszámmalrendelkező 12 évfolyamos iskolájában (810 fő) került sor2017 őszén. A 22 kérdést tartalmazó kérdőívet 404 tanuló(5-12. osztályok) töltötte ki (13,98 év±1,85), amelyből 207volt a leány tanuló (51,2%). Az alapstatisztikai számításokmellett, Khi-négyzet próbát alkalmaztunk az IBM SPSS 23programcsomag segítségével, a szignifikancia szintet p<0,05értéken határoztuk meg.

EredményekA fiúk közül, a „Milyen sportágban sportolsz versenysze-rűen?„ kérdésre a legtöbben, 19 fő ( 9,6%) a labdarúgásbanigazolt versenyzők, majd a vízilabda, tenisz és kosárlabdá-zás következik egyaránt 8-8 fővel (4,1%), 96-an (48,7%)nem sportolnak versenyszerűen. Leányok közül 22 fő(10,6%) a tánc sportágat jelölte meg, majd az atlétika és te-nisz következik 6-6 fővel (2,9%), 113 (54,6%) fő nem spor-tol versenyszerűen. „Ha rendszeresen, de nem versenysze-rűen sportolsz” kérdésre a fiúk közül a hobby focizást 16fő (8,1%), a leányok közül a zenés táncos mozgásformát 21fő (10,1%) választotta, az egyáltalán nem sportolok választa fiúk közül 25 (12,7%), míg a leányok közül 22 (10,6%) főadta. A „Milyen oka van annak, hogy sportolsz, vagy kezde-nél el sportolni ?” kérdésre a leányok több mint 23%-a azegészsége megőrzése céljából választ adta, míg a fiúk közüla legtöbben 21,3% ennél komplexebb okokat jelölt meg. Atestnevelésórák elégedettségével összefüggésben, azt talál-tuk, hogy akik pozitív beállítottságúak a rendszeres test-mozgást illetően azok elégedettek, ezzel szemben, akik nemszeretnek rendszeresen mozogni azok elégedetlenek a test-nevelésórák színvonalával (p<0,05).

KövetkeztetésekA vizsgált populáció megközelítően 50%-a sportol verseny-szerűen, és több mint 10% az egyáltalán nem sportolókaránya, mely arányok fejlesztésre szorulnak. Megfelelő in-tézkedésekkel, szervezéssel és ésszerű beruházásokkal, va-lamint a „jó gyakorlatok” átvételével, az arányok javíthatók.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, versenysport, sportmotiváció,iskolai testnevelés, sportlétesítmény fejlesztés

“Csak okosan!” – avagy az okos órák felhasználásilehetőségei az egészséges életmód kialakításában(EFOP 3.6.1. Intelligens szakosodás a felsőoktatásban kutatási program bemutatása)

Polgár Tibor, Biróné Ilics Katalin, Nagyváradi Katalin, Scheidné Nagy Tóth ErikaEötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA tervezéskor figyelembe vettük az Ottawai Charta egészség-fejlesztésre vonatkozó aspektusait, kiemelten a színtéralapú megközelítés szempontjaira (az egészséget támogatóintervenciókat a személyek természetes életterében megva-lósítását és értékelését egy integrált folyamatban indokoltkoncipiálni, stb.). Továbbá az egészséget multidimenzioná-lis fogalomként értelmezzük, az élethosszig tartó egészség-megőrzés érdekében valamennyi egészség összetevőre (testi,lelki, mentális) hangsúlyt fektetünk az egyének produktivi-tásának megőrzése érdekében.

Anyag és módszerekKutatásunkban három célcsoportot határoztunk meg: szel-lemi munkavállalók, fizikai munkavállalók, pedagógusok.A mintaválasztás a célcsoportokon belül véletlenszerű mód-szerrel történik.A vizsgálatban alkalmazott mérőeszközeink a következők:A program kezdetén valamennyi résztvevő testösszetételvizsgálaton vesz részt. Az Inbody 720-as testösszetétel mérőgép alkalmas az egyének objektív egészségi állapotánakmeghatározására.A program résztvevői a testösszetétel mérés után okosórátkapnak. A projektbe bevont Garmin okosórák (vivosmart3; Fourunner 935; Fenix 3) lehetővé teszik a vizsgált szemé-lyek számos egészségmutatójának (pl: pulzusszám, VO2max,stressz-szint stb.) becslését, ezáltal nyomon követését, azáltaluk mért adatok következtetni engednek a személyekegészségmutatóira, életmódjára.További mérőeszközként validált kérdőíveket használunk,melyek között az Egészségügyi Világszervezet kérdőívei(WBI5; BFEF26), továbbá egy, a célcsoportra vonatkoztatottsaját összeállítású kérdőív is szerepel. A táplálkozással kap-csolatban háromnapos táplálkozási naplót használunk,melyből származó adatokat egy szoftver segítségével dolgoz-zuk fel.

EredményekA vizsgálat 2018 tavaszán indul, így még nem rendelkezünkpublikálható eredményekkel.

KövetkeztetésekA projektben használt eszközöktől és módszerektől azt vár-juk, hogy a résztvevők egészségtudatossága növekszik,egészségmutatóik az elvégzett, általunk javasolt tevékenysé-gek hatására a jónak számító normál tartományokon belülhelyezkednek el. Ezen hatások közvetlenül megjelennek aprojektbe bevont munkahelyek (vállaltok, iskolák) numeri-kus mutatóiban is, így például a dolgozók munkateljesítmé-nye növekedésében, a táppénzes napok számánakcsökkenésében. Kulcsszavak okoseszközök, egészséges életmód, aktívitás

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


A fizikai aktivitás mértéke a középiskolásokkörében a V4 országokban, egy keresztmetszetikutatás eredményei*

Prémusz Viktória1, Melczer Csaba1, Makai Alexandra1, Bergier Józef2, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Pécs 2Pope John Paul II State School of Higher Education, Biała Podlaska, Slovakia


BevezetésNapjainkban hazánkban minden ötödik gyermek túlsúlyos,mely a sportolás hiányával társul. A fizikai aktivitási mintákkialakulása fontos, hogy a gyermekek körében mielőbbmegtörténjen, hogy életük részévé váljon a sport és a moz-gás. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a V4 országokközépiskolás diákjainak fizikai aktivitását, megvizsgáljukaz országok közötti különbségeket.

Anyag és módszerekA kutatás egy keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat, mely aV4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország,Szlovákia) zajlott 2015 áprilisától-júniusig 2 145 fő közép-iskolás diák megkérdezésével. A fizikai aktivitás mérése aNemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív hosszú verziójával tör-tént (IPAQ-L).

EredményekA vizsgálatban 877 (40,89%) fiú és 1 268 (59,11%) leányvett részt, átlagos életkoruk 17,12±1,53 év, átlagos BMI ér-tékük a négy országban 21,34±3,37. Az IPAQ-L adatait ele-mezve az alacsony, mérsékelt és magas intenzitású fizikaiaktivitási kategóriába sorolt eredmények megmutatták,hogy a magyar középiskolások a legkevésbé aktívak V4 kor-társaikhoz viszonyítva: Csehországban a diákok 4,17%,Lengyelországban 5,83%, Magyarországon 8,15%, Szlová-kiában 4,41%-a tartozott alacsony aktivitási kategóriába,(χ2=46,89; p<0,001). Eredményeink szerint szignifikánskülönbség volt az összesített energiafelhasználás tekinteté-ben az országok között, Magyarországon találtuk a legala-csonyabb értékeket, mely a fiúk esetében 4 546,38, leá -nyoknál pedig 4 097,61 összesen MET/hét (χ2=131,81;p<0,001). Az eredményeket tovább árnyalják a közleke-désre vonatkozó aktivitási értékek, miszerint a magyar fia-talok jóval kevesebbet gyalogolnak, mint V4 társaik(χ2=623,30; p<0,001).

KövetkeztetésekEredményeink szerint a magyar középiskolás diákok köré-ben a legmagasabb az alacsony fizikai aktivitási kategóriábatartozók aránya a V4 országok között, valamint a közleke-dés során a magyar középiskolások gyalogolnak a legkeve-sebbet. Mindez figyelemreméltó tényként szolgálhat adöntéshozók, valamint a fiatalokat célzó intervenciós ésegészségprevenciós programok számára.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, középiskolások, V4, energia-felhasználás, IPAQ-L

A vizsgálat a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásávalvalósult meg.

A kenus sportág fejlesztési eredménye mérésekkel ellenőrizve

Rausz-Szabó Attila Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztésiés Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz iskola feladata többek között, hogy megfelelő viselkedés-mintát mutasson a tanulók számára a mozgásos aktivitástekintetében (Eccles és Wigfield, 2000). A sportolóvá válásevolúciójához szükséges környezeti ingerek (emocionálisbiztonságérzet), szoktatás (edzés, öltözködés, tisztálkodás,mozgás, evés, stb.), ezekkel való azonosulás, a viselkedés-minták megerősítése vezethet a személyiség önszerveződőfejlődéséhez. Lényeges a tanulási folyamatok megszerve-zése, amihez a személyiség bizonyos szintű fejlettsége szük-séges (Buda, 1989; Borkovits, 2014; Viletel, 2017). Azakadémia működtetése szempontjából fontos a vidéki léthátrányainak leküzdése (pl. infrastruktúra).

Anyag és módszerekA fizikai állapot fejlesztésére a + 2 órás testnevelésre óra ésedzéstervet készítettünk, amelyet 24 héten keresztül végez-tettünk 9-12 éves tanulókkal. A fizikai teljesítmény mérésétergométeres méréssel, valamint a NETFIT felmérő rendszerelőírásai alapján végeztük. A testösszetétel (BMI), a fittségiállapotot (ütemezett hasizom, ütemezett karhajlítás, törzs-emelés, helyből távolugrás, szorítóerő) felmérő tesztek ke-rültek alkalmazásra. Az elemzéskor t-tesztet alkalmaztunk.

EredményekA fizikai teljesítmény összefügg a BMI-vel, amire a fizikaiaktivitás szintje is hatással van. A kenus foglalkozásra járókülönböző szocio-ökonómiai helyzetű sportolók között azo-nos az eredmény, a kontrollcsoporttal való összevetésnélpedig szignifikáns eltérés született a fittségi próbák vonat-kozásában.

KövetkeztetésekSzakirodalmi feltárással a mozgásprogram elkészítéséhezgyűjtöttünk anyagot, a szociometriai méréssel a teljesítményösszefüggéseit tártuk fel. Longitudinális méréssel vizsgáltuka program beválását.Kulcsszavak: testnevelés, élsport, kenus mozgástanítás

Tanulási- és motoros képességek az iskolaérettség tükrében

Révész-Kiszela Kinga1, Fügedi Balázs1, Mező Ferenc2

1Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,Sporttudományi Intézet, Eger

2Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésTapasztalatok szerint egyre gyakrabban előforduló prob-léma hazánkban, hogy sajátos nevelési igény nélkül, mégis– valamely részképesség mentén – iskolaéretlenül kezdikmeg iskolai pályafutásukat a tankötelezett korú gyermekek(Lakatos, 2000).Az iskolaérettség kérdése régóta a természet- és társada-lomtudományos kutatások központi témája, azonban a mainapig sem megoldott, hogy ezen vizsgálatnak motoros tesztis szerves része legyen (Lakatos, 2000). Pedig a mozgásfej-lődésben való elmaradás mutatója lehet az idegrendszeriéretlenségnek, amely jósolhatja a tanulási problémák meg-jelenését is (Marton-Dévény, 2005; Blythe, 2006).Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük tankötelezett korúgyermekek tanulási és motoros képességeit, fókuszba he-lyezve az iskolaérettség kritériumait.

Anyag és módszerekA vizsgálatba egy Pest megyei óvoda három nagycsoportjátvontuk be (N=73). A gyermekek átlag életkora a vizsgálatlefolytatásakor 5,66 év, a fiúk száma 43 fő, a leányoké 30fő. A tanulási képességeket a DIFER teszt segítségével mér-tük, míg a motoros állapotfelméréshez az Alapozó Terápia,

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


valamint egy reflexkorrekciós módszer felmérő tesztjét al-kalmaztuk.

EredményekEredményeink alapján elmondható, hogy a tankötelezettkorú gyermekek esetében szignifikáns különbséget talál-tunk az írásmozgás-koordináció, a tapasztalati összefüggés-megértés és a tapasztalati következtetés-levonás képes-ségekben az országos átlaghoz képest (a DIFER tesztrend-szer alapján), valamint a vizsgált gyermekek 51,3%-a éli amindennapjait valamilyen fokban megtartott csecsemőkorireflexekkel, és az elemi mozgásminták kivitelezése is a gyer-mekek 35%-ánál az elvárható szint alatt van. Ezen felül ki-alakulatlan lateralitással és keresztdominanciával kezdimeg iskolai pályafutását a vizsgálatba bevontak 32,9%-a.

KövetkeztetésekA vizsgálatba bevont tankötelezett korú gyermekek nagyszázalékban mutatnak elmaradást a tanulási és motoros ké-pességekben. Várható, hogy ezeknek a gyermekeknek az is-kolában tanulási problémákkal kell majd szembenézniük.A nagy számban megtartott csecsemőkori reflexek fontosmutatói lehetnek az idegrendszeri éretlenségnek, amely atanulási zavarok alapjául szolgálhatnak. Ezért egyértelművékell, hogy váljon: a tankötelezett gyermek sok esetben nemtekinthető iskolaérettnek. Az iskolaérettség támogatásábanpedig nagy szerepet kell, hogy kapjon a megfelelő minőségűmozgásfejlesztés is.Kulcsszavak: tanulási- és motoros képességek, iskolaérett-ség, tankötelezettség, DIFER teszt, mozgásfejlesztés

Városi futóversenyek hatásai a helyi turizmusraés területfejlesztésre

Sipos-Onyestyák Nikoletta1, Czeglédi Orsolya2, Tóth Csaba3

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Universite de Lille/IRNIST, France3Debreceni Kilométerek Sportegyesület, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA kisméretű sportesemények sportturisztikai vonatkozása-inak empirikus vizsgálata meglehetősen hiányos terület, hi-szen a kutatók nagy része a mega-sporteseményekrefókuszál (Gibson és mtsai, 2012). Az elmúlt években jelen-tősen szaporodott és diverzifikálódott a futóversenyek kí-nálata Európában és Magyarországon is. A sportturizmusés a helyi fenntartható fejlődés kapcsolatát vizsgáló nemzet-közi kutatócsoport (IRNIST) 2015-ben kis és közepes részt-vevői számú félmaratoni utcai futóversenyek (500-3 000induló) helyi környezeti, szociális és gazdasági hatását fel-mérő programot indított útjára. A programban 14, főkénteurópai ország vett részt, köztük Magyarország.

Anyag és módszerekA programban közös módszertant dolgoztunk ki, ezzel le-hetővé téve a nemzetközi összehasonlításokat. Egy kilenctémakörre (utazási szokások, részvétel körülményei, moti-váció, szervezés, sportolói profil, gazdasági hatások, kör-nyezeti hatások, szociokulturális hatások, kitöltői profil)osztott kérdőívet töltettünk ki a 2016/17-es futószezonbanmegrendezésre kerülő félmaratoni versenyeket követően.Hazánkban, a 2017 áprilisában, Debrecenben megrende-zésre kerülő versenyen 960-an vettek részt, közülük 27%(n=257) válaszolta meg kérdéseinket. Emellett interjút ké-szítettünk a versenyek főszervezőivel, illetve a városvezetéssportügyekkel foglalkozó képviselőivel.

EredményekA futók számára a versenyhelyszín közelsége jelentős befo-lyásoló tényező, azonban a gálák egyedi kínálata sportturiz-must generáló hatással is bír. A kisvárosi futóversenyek

jelentős gazdasági hasznot hoznak a befogadó települések-nek, ami elsősorban a helyi fizetőképes, futás iránt érdek-lődő közönség mobilizálásában és a régión belüli költé-sekben mutatkozik meg. Emellett egy szűkebb, a futás, mintfizikai aktivitás iránt fokozottan érdeklődő közönség is vé-giglátogatja a nívósabb vidéki versenyeket.

KövetkeztetésekA vizsgált futóversenyek környezeti, szociális és gazdaságihatásai a város számára nem elhanyagolhatók. Ugyanakkora futóversenyek sportszakmai szempontból jelentős vonze-rejét (még) nem sikerül teljes mértékben kiaknázni – igazez különösen Debrecen városára, ahol az esemény elsősor-ban a helyi rendszeres futóközönséget mozgatja meg. Kulcsszavak: sportturizmus; futógála, társadalmi-gazdaságihatások; környezeti hatások

A NETFIT® mérés eredményei a leghátrányosabb helyzetű Ormánság iskoláiban – összehasonlító elemzés

Soós Rita1, Gyebrovszki Ádám2, Wilhelm Márta3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai és Sportbiológia Doktori Iskola, Pécs

3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

Bevezetés A fizikai fittség szintjét nemcsak a nem, életkor, növekedésistátusz, fizikai aktivitás, motoros készségek, genetika befo-lyásolják, hanem a táplálkozás, kultúra és etnikai hovatar-tozás is (Kaj és mtsai, 2014). Egy vizsgálat során, amelybena szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek antropometriaiés motorikus jellemzőit vizsgálták, megállapították, hogy aszocioökonomiai státusz értékelhetően befolyásolja a gyer-mekek testi fejlődését és fizikai teljesítményeit (Mészáros ésmtsai, 2007). Ezek ismeretében kutatásunkban arra keres-sük a választ, hogy az eltérő szociális körülmények közöttélő gyermekek fittségi mutatói között van-e különbség, azOrmánságban élő tanulók magas arányú halmozottan hát-rányos helyzete befolyásolja-e a mért eredményeket. Haigen, mely teszteknél, milyen irányú és arányú eltérések fi-gyelhetők meg.

Anyag és módszerek Jelenlegi vizsgálatunkban a leghátrányosabb helyzetű Or-mánság iskoláiban tanuló 5-8. osztályos gyermekek(N=310, átlag életkor: 12,76±1,19 év) fittségi mutatóit ha-sonlítottuk össze Pécs – mint megyei jogú város – iskolábantanuló (N=283, átlag életkor: 12,56±1,13 év), azonos kor-osztályú gyermekek fittségi eredményeivel, amelyhez a NET-FIT® rendszer fittségi tesztjeit használtuk.

EredményekA pécsi iskolák (PI) tanulói szignifikánsan (p≤0,05) jobberedményt értek el a hajlékonysági (p=0,001), ütemezetthasizom (p=0,000), törzsemelés (p=0,000) és helyből tá-volugrás (p=0,000) tesztekben, míg az Ormánság iskolái-nak (OI) diákjai az ütemezett fekvőtámasz tesztben(p=0,008) és kézi szorítóerőben (p=0,000) mutattak szig-nifikáns különbséget. A PI fiú tanulói (N=152) az ütemezetthasizom és törzsemelés tesztben (p=0,000), valamint ahelyből távolugrásban (p=0,001), a leányok (N=131) a haj-lékonysági (p=0,001), ütemezett hasizom és törzsemeléstesztben (p=0,000), helyből távolugrásban voltak szignifi-kánsan jobbak. A BMI és testzsír% a vizsgált mintában szig-nifikánsan magasabb az OI tanulói esetében.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


KövetkeztetésA vizsgálat eredményei szerint az eltérő szociális helyzetűtanulók fittségi mutatói között jelentős különbség van. Ahalmozottan hátrányos térségben élő tanulók eredményei alegtöbb tesztben szignifikánsan rosszabbak, mint a jobbszociális háttérrel rendelkező társaiké.Kulcsszavak: fittségi mutató, NETFIT, halmozottan hátrá-nyos helyzet

Hogyan ösztönözzük az edzőt?

Sterbenz Tamás1, Gulyás Erika1, Csurilla Gergely1, Paár Dávid2

1Testnevelési Egyetem Sportgazdaságtani és Döntéstudományi Kutató Központ, Budapest

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sportmenedzsment szakirodalmának fő vonalában alig ta-lálható az edzők teljesítményével foglalkozó kutatás (DeBosscher és mtsai, 2015). Ez a tény különösen meglepő, haösszehasonlítjuk azzal a folyamatosan bővülő kutatási te-rülettel, amely a sportolókra ható ösztönzők következmé-nyeit vizsgálja (Szymanski, 2003) és a közgazdaságtan, ajátékelmélet (Miller, 2002), a humánerőforrás menedzsment(Lazaer, 2006), illetve a sportmenedzsment eredményeinekfelhasználásával elemzi a hatékony ösztönző rendszerek ki-alakításának tudományos ismérveit.

Anyag és módszerekElőadásunkban korábbi elméleti tanulmányaink (Sterbenzés Gulyás, 2016) eredményeire támaszkodva az elit sport-ban tevékenykedő edzők munkájának menedzsment jellem-zőit vizsgáljuk meg, és a magyar sportban létező gyakorlatothasonlítjuk össze az elméleti törvényszerűségekkel. A Ma-gyarországon 2013-ban elindított Kiemelt Edző Program-ban (KEP) résztvevő közel 200 edző adatainak (iskolaivégzettség, alkalmazás módja, ösztönző rendszerek), vala-mint a sportolóik eredményeinek változásának (Gracenoteadatbázisának segítségével) elemzésével a nemzetközi ösz-szehasonlítás lehetőségét kívánjuk megteremteni. A haté-kony ösztönzéshez a SPLISS I. és II. kutatás 7. pillérénektovábbfejlesztésével az edzői életpálya jellemzőit írjuk le ésteszünk javaslatot a sportszervezetek számára a hatékonyalkalmazás módjára. A játékelmélet és a menedzsmenteredményei szerint az ösztönzésnek mind mechanikus (pl.anyagi), mind organikus (pl. pszichológiai) módszereket al-kalmazniuk kell, de kutatásunkban csak az elsőre vonat-kozó adatokat elemezzük.

EredményekA kutatásokban az edző leggyakrabban, mint a sportolótmotiváló szakember jelenik meg, de szükségszerű, hogy aző ösztönzését is tudományos elemzésnek vessük alá. Ebbena kutatásban a klasszikus közgazdaságtani alapfeltevés sze-rint az edzőket olyan racionális ágenseknek tekintjük, akikreagálnak a szervezet és a környezet által nyújtott ösztön-zőkre. A KEP-ban résztvevő edzők számára nyújtott juttatásnemzetközi viszonylatban kiemelkedőnek mondható, hi-szen jóval meghaladja a magyar átlagkeresetet, ellenbenmás nemzetekkel, ahol az edzői támogatás megegyezikazzal.

KövetkeztetésekEgyelőre még nincsenek világos karrierutak lefektetve ha-zánkban az edzők számára, amelynek az első lépése a ki-választás kritériumainak tisztázása lenne egy hosszú távú,átlátható rendszer kialakításával. A sportági gyakorlatokatösszehasonlítva megállapítható, hogy a végzettség, edzőként

eltöltött idő mellett szükséges kialakítani az eredményességreális mérését, a jövőbeli teljesítmények minél pontosabbelőrejelezhetőségéért. Kulcsszavak: edzők, ösztönző rendszerek, KEP

A sportszektor gazdaságdinamizáló hatása

Stocker Miklós, Boda GyörgyBudapesti Corvinus Egyetem, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésMagyarország Kormánya stratégiai ágazatként kezeli asportot, amelynek eredményeként a sportstratégia által asportszektorba juttatott támogatások mennyisége és minő-sége lényegesen megnövekedett 2010 óta. A vizsgálat fóku-szában a sportszektor egységnyi nettó fejlesztésének máságazatokra vonatkozó hatása áll, konkrétan, hogy a sportfejlesztése, illetve az ágazat egységnyi nettó kibocsátásánakbővítése miként növeli a saját és más ágazatok termelését,hozzáadott értékét, a nemzetgazdasági GDP-t és egyéb ter-melési tényező felhasználását, például a foglalkoztatottsá-got.

Anyag és módszerekA szerkezeti elemzés során az Ágazati Kapcsolatok Mérlegét(ÁKM) használtuk fel. Az utolsó publikált ÁKM 2010-re vo-natkozik, amelyet a Corvinus Egyetem kutatócsoportja általa 2015. évre, a nemzeti számlák legfrissebb publikált sa-rokszámai alapján előrebecsült ÁKM-mel hasonlítottunkössze.

EredményekA sportszektor egységnyi növelése kevés import növek-ményt, de jelentős termelés, GDP és foglalkoztatás növeke-dést generál. Nagyobbat, mint a feldolgozóipari ágazatok.

KövetkeztetésA sportszektor beruházásainak tehát jelentős a nemzetgaz-daságban továbbgyűrűző számszerű hatása. Ez azonbancsak az a hatás, amit a nemzetgazdasági elszámolásokonbelül ki lehet mutatni. Ha egyéb hatásokat is figyelembe ve-szünk, akkor a nemzetgazdasági hatás még nagyobb. Ku-tatni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel ez a hatásmaximalizálható. Kulcsszavak: sportszektor hatása, multiplikátor elemzés,gazdasági hatás

Az Európai Vállalkozói Ismeretek Keretrendszerének alkalmazása az AtLETyC projektben

Sujit, Chaudhuri, Kassay Lili, Sterbenz Tamás, Farkas Judit Testnevelési Egyetem, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA Testnevelési Egyetem 6 ország egyetemével és sportszer-vezetével együttműködésben 2017. októberben hirdette meg2 hónapos PRÓBA-VERZIÓS (pilot) rövidképzését magyarés angol nyelven vállalkozástani ismeretek témakörében, 18éven felüli versenysportolók részére.A rövidképzési programon való részvétel és a sikeres teszt-írások után a projekt konzorciuma angol nyelvű tanúsít-ványt adott ki, mellyel a vonatkozó európai standardoknakmegfelelő tudás és képesség megszerzését igazoljuk (Level5, Entrepreneurship Competence Framework).

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Anyag és módszerekMelyek ezek az európai standardok és hogyan kerültek al-kalmazásra egy új képzés kidolgozásakor? A projekt terve-zésekor külön feladatként jelölték meg, hogy kérdezzék mega sportolókat, milyen témában, milyen ismeretköröket ésfőleg, milyen szinten tartják hasznosnak a kompetenciafej-lesztést. Egy másik előadásban részletesen ismertetjük ezta kutatási elemet, míg ennek az előadásnak az a célja, hogymagát az EntreComp keretrendszert mutassuk be, melyetdokumentumelemzéssel dolgoztunk fel és vetettünk összea másik kutatási elem által kapott ismeretkörök felsorolá-sával.

Eredmények Az Európai Bizottság és egy nagy ívű projekt keretébenegyüttműködő intézményi partnerség hozta létre az ún.Joint Research Centre-t, azaz Egyesült Kutatóközpontot. Atöbb európai uniós tagállami intézmény első produktuma2016-ban jelent meg „A vállalkozási ismeretek európai ke -retrendszere”, eredeti angol nyelven Entrepreneurship Competence Framework (EntreComp) címmel. Ebben 8 szinten írták le a különböző tudás, képesség és kompe-tencia elemeket. Ez a keretrendszer nagyban hasonlít egymásik, jól ismert uniós és egyben hazai kompetenciávalkapcsolatosan elkészült produktumhoz, nevezetesen az ún.European Digital Competence Framework for Citizens (DigComp). Az EntreComp minél szélesebb körben valómegismertetése és felhasználása érdekében 2018-ban jelentmeg az EntreComp into Action kézikönyv, mely oktatási se-gédleteket ad, illetve 45 különböző szervezet által megvaló-sított alkalmazást ismertet, az egyetemi képzési rendszerbeépítéstől az olyan megoldásokig, mint például, az AtLETyCprojektben való részleges felhasználás.Az AtLETyC képzés az alábbi főbb témaköröket fedi le ésún. modulként került oktatásra: Kezdeményezőkészség ésvállalkozó szellem, Saját vállalkozás létrehozása, Vezetői ké-pességek, Pályázatírás és projektmenedzsment, Döntésho-zatali képesség, Csapatmunka – együttműködés, Személyeskészségek, Szóbeli/írásbeli kifejezőkészség, kommunikáció.Tervek szerint ezek a jövőben kiegészíthetők olyan témák-kal, mint például a vállalkozásjogi ismeretek, pénzügyi éskönyvelési ismeretek.

ÖsszefoglalásA projekt egyik legfőbb eredménye az, hogy az AtLETyC pro-jektben sikerült felhasználni az Európai Bizottság és a szak-értői csoport által kidolgozott ún. Európai VállalkozóiIsmeretek Keretrendszerét. Ezzel az is biztosítható, hogy azAtLETyC rövid képzési program által kiadott tanúsítványminden európai tagállamban, illetve Európán kívül is gyor-san és helyesen értelmezhető, és hogy a végzett milyen kom-petencia-elemeket sajátított el. A képesítések megértésének új eszköze az EKKR, angolulEQF, teljes nevén „Az egész életen át tartó tanulás EurópaiKépesítési Keretrendszere”. Amikor az európai parlamentiés tanácsi ajánlás tervezete 2006-ban elfogadásra került, azvolt a cél, hogy az EKKR a képesítések leírásának közösnyelve legyen, ezzel segítve a tagállamokat, a munkaadókatés a polgárokat, hogy összehasonlíthassák az EU különféleoktatási és képzési rendszereiben megszerezhető képesíté-seket. Mára ez már nem csak a közép és felsőfokú végzett-ségek megértését segíti, hanem több olyan kulcskompe-tencia, mint az idegennyelv, a digitális kompetencia, és ese-tünkben a vállalkozói kompetencia esetében is hitelesen tá-mogatja a tanulókat és a munkaadókat arról, hogy milyenszinten, milyen tanulási eredmények birtokosa a tanúsít-vány vagy szabályozott szakmák esetén a képesítés. Mivel a vállalkozás világa nem szabályozott szakma, a kia-dott tanúsítvány fontossága nem abban van, hogy munka-helyet ezzel talál a tanúsított, hanem abban, hogy asportolók 80%-a nem jár egyetemre, nem fog/nem tud/nemakar diplomát szerezni. Nagy igény mutatkozik hasznos is-meretek szerzésére, mely on-line tanulási módszereivel jól

illeszkedik a sportolók és a sportban dolgozók időbeosztá-sához, rugalmasságot és egyben kereteket biztosít. Kulcsszavak: EntreComp, AtLETyC projekt, EU kulcskom-petenciák

Dél-dunántúli 8-16 éves labdarúgó fiúk testösszetétele

Suskovics Csilla1, Tóth Gábor2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi Kar, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésTestünk vízből, fehérjéből, zsírból és ásványi anyagokbóláll. Az egyes összetevők mennyisége és ezek aránya hatássalvan a sportteljesítményre, hiszen a mozgásban az aktív test-tömeg vesz részt, ugyanakkor a passzív tömeg tehetetlensé-gét is le kell győzni, ez viszont gátló tényezője az eredmé-nyességnek. Az utánpótlás-nevelés feladata, hogy megtaláljaazokat a gyermekeket, akiknek adottságai kimagaslók azadott sport, esetünkben a labdarúgás területén. Az eredmé-nyesség szempontjából lényeges, hogy a labdarúgó, az adottsportágra jellemző ideális antropológiai jellegekkel bírjon.Ennek fontos szegmense a testösszetétel.Célunk egyrészt a 8-16 éves eredményes labdarúgók testösszetételének megállapítása, másrészt adalékul szol-gálni a referenciaértékekhez az utánpótlás-nevelés terüle-tén. Célunk az is, hogy összevessük az eredményeket a II. Országos Növekedésvizsgálat – Bodzsár, 2003-2006 –adataival. Feltételezésünk szerint, az általunk vizsgált tehet-séges focisták testzsírtartalma alacsonyabb, míg izom- éscsonttömegük nagyobb, mint az országos középértékek.

Anyag és módszerekAz adatok felvétele 2016-2017-ben történt. A vizsgálat ala-nyai a dél-dunántúli (Somogy és Zala megye) focisulikba,fociosztályokba, labdarúgó klubokba járó 8-16 éves fiúk. Atisztított minta N=257 gyermek adatait tartalmazza. Az ant-ropometriai programhoz tartozó adatokat Martin-féle tech-nikával vettük fel, figyelembe véve a Nemzetközi BiológiaiProgram ajánlásait (Martin és Saller, 1957, Weiner és Lourie, 1969). A testösszetétel komponenseit a Drink water–Ross modellel becsültük (1980). A II. Országos Növeke -désvizsgálat és a labdarúgó fiúk eredményei közötti különb-ségek szignifikancia szintjének tesztelése kétmintás t-pró-bával, vagy ha az F-próba szignifikáns eltérést ered mé-nyezett, Welch-féle d-próbával történt. Az elektronikus fel-dolgozás a Microsoft Excel és az SPSS statisztikai program-csomag segítségével valósult meg.

EredményekA pubertás korban abszolút és relatív értékben is zsírvesz-tés figyelhető meg. A 8-16 éves focisták testösszetétele a II.Országos Növekedésvizsgálat eredményével összevetve iga-zolta a feltevésünket: a tehetségük alapján kiválasztott fiúktestzsírtartalma alacsonyabb, izom- és csonttömege na-gyobb, mint a II. Országos Növekedésvizsgálat által kapottadatok.

KövetkeztetésekTestünk, bár egy egységet, egészet mutat, de ez csupán a lát-szat, hiszen számtalan összetevőből áll össze. Ezek aránya,egymáshoz viszonyítva, más és más. Szintén különböző afejlettségi állapotuk. Így tulajdonképpen testünk egészénekfejlettsége az összetevők fejlettségi szintjét együttesen mu-tatja meg. A növekedés során tehát az egyes szegmensek,ezek egymáshoz való viszonya, folyamatos változást mutat.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


A test fehérje-, zsír- és ásványi anyagtartalma nő, ugyanak-kor víztartalma csökken. Mindez arra utal, hogy az egyeskomponensek követik a testmagasság és testtömeg növeke-dési ütemét. Ez alól a serdülőkor időszaka csupán a kivétel:ekkor a zsírmentes testtömeg növekedésének felgyorsulásanagyobb, mint a testmagasságé. A testzsír esetében ugyan-akkor jelentkezik az úgynevezett negatív zsírhullám, a zsír-tartalom abszolút és relatív értékben is csökken. A test -összetételt a környezeti hatások, a fizikai aktivitás, a táplál-kozás mennyisége és milyensége, nagymértékben befolyá-solja. Így elmondható, hogy a sportolók táplálkozásának,edzésének gondos megtervezésével – ügyelve az adottsportág optimális zsír-sovány testtömeg arányára, figye-lembe véve a sportági, időszaki stb. terhelést – lehetőségnyílik az eredményesség javítására. Ebből adódóan a test -összetétel ismeretében hatékonyabb edzésprogramot és ét-rendet alakíthatunk ki a teljesítmény növelése érdekében.Kulcsszavak: testösszetétel, labdarúgás, utánpótlás-nevelés,Drinkwater–Ross modell

Izombalansz előfordulási gyakorisága és integratív fejlesztési lehetőségei utánpótláskorú úszóknál

Szabó Dorottya, Lázár István, Váczi Márk, Mintál Tibor,Gőcze KatalinPécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarSportmedicina Tanszék, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésAz úszók körében leggyakrabban előforduló krónikus moz-gásszervi panasz a váll elülső régiójának fájdalma, melynekelőfordulási gyakorisága a nemzetközi publikációk alapján40-91% között van. Az állapot kialakulásának hátterébenelsősorban az úszósportra jellemző folyamatos fej feletti te-vékenység található, valamint az állapot kialakulásábankór oki szempontból anatómiai és/vagy biomechanikai okokjátszanak szerepet. Mindezt összevetve multifaktoriális kór-képről van szó, melyet felbonthatunk intrinsic és extrinsictényezőkre, Mivel az állapot kialakulását számos tényezőegyüttes hatása idézi elő, ezek ismerete megteremti a pre-venció lehetőségét. Célunk volt az életkori és sportági sajá-tosságokhoz igazodó prevenciós mozgásprogram hatékony-ságát felmérni.

Anyag és módszerekNem véletlenszerű, kényelmi mintavétel, n=13, beválasztásikritérium: 12 és 19 év közötti versenyúszók, 2017. január- 2017. december.A vállfájdalmak mértékének megállapítására az úszók funk-cionális fájdalom skálát használjuk (SFPS). Az edzéssel ésfájdalomanamnézissel kapcsolatos adatok begyűjtését a le-fordított és kiegészített Shoulder Injury Questionnaire Sur-vey kérdőívvel végezzük. Ízületi mozgásterjedelem meghatá-rozása goniométerrel, izomerő felmérése kézi dinamométerhasználatával történik.

EredményekA kezdeti felmérésekhez képest javult a váll passzív flexiója(jobb p=0,13; bal p=0,071) és a javulás oldalán a fájdalomelőfordulási gyakorisága is csökkent (p=0.024). Mindkétváll esetében a m. supraspinatus ereje javult (jobb p=0,002;bal p=0,001).

KövetkeztetésekAz úszók körében alkalmazott mozgásprogram hatékony al-kalmazásával a motorikus diszfunkciók javulnak, a fájdal-mak előfordulási gyakorisága csökken.Kulcsszavak: úszóváll, diszfunkció, prevenció, mozgásprog-ram

A középiskolai testnevelés kezdetei a polgáriMagyarországon

Szabó LajosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz előadás célja, hogy vizsgálja a középiskolákban (fiú- ésleánygimnáziumokban és a reálgimnáziumokban) folyó test-nevelés tanügyigazgatási, oktatáspolitikai aspesktusait, atestnevelés kötelező tárggyá tételétől (1867/68) az első világ-háború kezdetéig tartó időszakban, bemutatva ennek sorána vizsgált terület legfontosabb konfliktusait és azok követ-kezményeit.

Fő megállapításokA középiskolai testnevelés (tanóra) az 1848-as szabadság-harcot megelőző években terjedt el. Az 1850-ben érvénybeléptetett Organisations Entwurf a lehetőség szerint beveze-tendő rendkívüli tárgyak közé sorolta, a kötelező stúdiu-mok közé 1867-ben Eötvös József emelte be.A tárgyalt korszakot három konfliktus határozta meg:Az első konfliktus a tornatanítók státuszának emelésével, atöbbi középiskolai tanárral való egyenjogúsításával állottkapcsolatban. Ennek a képzés állami standardizálása voltaz előfeltétele. Az egyenjogúsításnak az elméleti képzettségűtanárok, illetve részben a tanügyigazgatás is ellenérdekeltjevolt, míg a képzés standardizálása kapcsán a Nemzeti TornaEgylet monopóliuma a konkurens egyesületek érdekeit sér-tette.A második konfliktus a katonai előképzés és a hagyomá-nyos humanisztikus középiskola hívei közötti ellentét volt.A kötelező testgyakorlás bevezetését a katonai előképzésszükségességével indokolták, a tartalékos tisztek által veze-tett gyakorlatok középiskolai meghonosítására vonatkozótörvényjavaslat azonban az említett konfliktus következté-ben megbukott.Noha a századforduló után a militarizmus megerősödött, azezzel egyidejűleg teret nyert iskolaegészségügyi mozgalomúj ideológiát adott az iskolai testnevelés híveinek. így az is-kolai testnevelést intellektuális megfontolásokból elutasítókés a militaristák konfliktusa helyébe fokozatosan az iskolaitestnevelés két fajtáját preferálók konfliktusa lépett. Külö-nös módon éppen az első világháború éveire a pacifistavonal szerzett meghatározó pozíciókat az újonnan megala-kult Testnevelési Tanácsban.A harmadik konfliktus a tornaegyletek és az atléták közötthúzódik. Az 1830-as évektől folyamatosan erősödő németmintát követő egyletek a hetvenes évekre állami sportirányí-tást helyettesítő szerepet vívtak ki maguknak. Az ekkoribanjelentkező angol orientációjú atlétikai mozgalom ezt nem fo-gadta el. A köztük folyó harc terepévé válik az iskolai test-nevelés tartalmának meghatározása és a tornatanítóképzésreformja, illetve az ifjúsági versenyek ügye is.

KövetkeztetésekAz iskolai testnevelés története egyfelől egy tantárgy – és ta-nárai – emancipálódásának története, másfelől pedig aztmutatja, melyek azok az erők, s melyek azok a folyamatok,melyek révén az oktatási rendszeren kívüli külvilág képesegy alacsony presztízsű csoportot, tantárgyat az iskolánbelül felerősíteni, sőt különleges helyzetbe hozni.Kulcsszavak: kötelező iskolai testnevelés, katonai előkép-zés, torna-atlétika háború

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


A szabadidős testmozgás hatása az ösztrogén-hiányt kísérő metabolikus folyamatokra különböző patkány modelleken vizsgálva

Szabó Renáta1, Pósa Anikó1, Börzsei Denise1, Veszelka Médea1, Kupai Krisztina1, Juhász Béla2, Varga Csaba1




BevezetésA kardiovaszkuláris megbetegedések és metabolikus rend-ellenességek incidenciájának növekedése szoros összefüg-gést mutat a posztreproduktív időszak ösztrogénszintcsökkenésével.

Anyag és módszerekA természetes és kísérletes menopauza hatásait 24 hónaposovárium-intakt (idős), 4 hónapos sebészi ovariektómián(OVX) és 4 hónapos farmakológiai ovariektómián (POVX)átesett nőstény Wistar patkányokon vizsgáltuk, a kontroll-csoport 4 hónapos, áloperált (SO) nőstény állatok voltak.Meghatároztuk az interleukin-6 (IL-6) és a tumor nekrózisfaktor-alfa (TNF-α) gyulladáskeltő citokinek koncentrációját,a mieloperoxidáz (MPO) és hem-oxigenáz (HO) enzimek ak-tivitását, a HO-1/ HO-2 izoenzimek expresszióját szív balkamrában, és az adrenalin-fentolamin okozta ST depresz-szió alapján a szívizom iszkémiára való hajlamot, valaminta HO aktivitás gátlás (SnPP) hatását. Másik kísérletsorozat-ban 12 hetes periódus során, OVX és SO nőstényekbenvizsgáltuk a szabadidős futókerekes testmozgás (R) és azétrend (normál táp, CTRL; magas triglicerid tartalom, HT;kalóriamegvonás, CR) hatásait. Meghatároztuk az állatokvércukor és szérum inzulin szintjeit, a plazma leptin, trigli-cerid, aszpartát aminotranszferáz (AST) és alanin amino -transzferáz (ALT) enzimek koncentrációját.

EredményekTermészetes ösztrogénhiányt és kísérletes menopauzát kö-vetően szignifikánsan emelkedtek a gyulladásos markerek(IL-6, TNF-α és MPO) értékei, csökkent a HO enzim aktivi-tása és a HO-1/ HO-2 expressziója, súlyosbodott a szívizomiszkémiára való hajlam. Az SnPP szignifikáns ST depresz-sziót eredményezett kontroll állatokban, s szignifikánsanfokozta az ST depresszió mértékét OVX és POVX állatok-ban. A második kísérletsorozatban szignifikánsan változtaka metabolikus paraméterek: az OVX fokozta, a HT továbbiemelte, az R és/vagy a CR pedig csökkentette az értéket.

KövetkeztetésekA 12 hetes fizikai aktivitás és kalóriamegvonás egy nem-far-makológiás kezelési módszernek tekinthető a testtömeg-kontroll szabályozásában, valamint a vércukor és inzulinértékek javításával, továbbá a leptin, triglicerid, AST és ALTértékek normalizálásával enyhíti a menopauzát kísérő me-tabolikus kórfolyamatokat.Kulcsszavak: ösztrogénhiány, kalóriamegvonás, szabadidőstestmozgás


Hosszú távú sportsérülések megelőzése a magyar sportban

Szabó TündeEmberi Erőforrások Minisztériuma, Sportért Felelős Államtitkárság, BudapestTestnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz élsportolók pályafutásuk során gyakran komoly sport-sérüléseket kockáztatnak a jobb eredmények reményében.Jelen vizsgálat célja, hogy feltérképezze a hosszú távú sport-sérülések előfordulásának gyakoriságát, a felismerés és afelvilágosítás lehetőségeit, valamint megvizsgálja a sportolókezekkel kapcsolatos ismereteit.

Anyag és módszerekA vizsgálat megvalósítása kérdőíves módszerrel történt,amelyben a sportolók sérüléseiről, a sérülésekkel kapcso-latos ismereteiről, a megelőzésről, a kezelésről és a szakta-nácsadásról szóló kérdések szerepeltek. Olimpiai érmessportolók, válogatott sportolók és amatőr sportolók szere-peltek a mintában és mindösszesen 502 értékelhető kérdőívkerült kitöltésre. A kérdések statisztikai kiértékelésére Khi-négyzet próba és Kruskal-Wallis-féle H-teszt került alkalma-zásra.

EredményekA kutatás eredménye alapján a sportolók különböző cso-portjai között nincs különbség a sérülések előfordulásábanés a sportolók átlagosan, közepesen veszélyesnek tartják asportágaikat. A sportolók válaszaiból kiderült, hogy leg-többjük egy életre szóló sportsiker elérése érdekében mégazt is vállalná, hogy sérülten versenyezzen, még akkor is,ha ezzel az egészségére esetleg veszélyes, ismételt sérülése-ket kockáztatna.

KövetkeztetésekAz eredmények alátámasztják, hogy a siker utáni vágy el-sődleges a sportolók szempontjából és a sérülésveszély,vagy az esetleges hosszú távú egészségkárosodás, elsősor-ban az ismeretek, a felvilágosítás hiánya miatt nem játszikolyan fontos szerepet a magyar sportolók értékrendjében.Fel kell hívni a magyar sportvezetők és a sportági szövetsé-gek vezetésének figyelmét arra, hogy a sérülések megelőzé-sének elsődleges eszköze a sportolók teljes körű felvilágo-sítása és a megfelelő egészségügyi védelem.Kulcsszavak: sportsérülések, sérülések megelőzése, olim-piai érmes sportolók

Magyar-lengyel sportkapcsolatok a XX. századilabdarúgásban

Szalai ZsoltMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA magyar és lengyel nép barátsága a középkorig nyúlik visz-sza. Közös királyaink, szabadságharcosaink, nagyszerű tör-ténelmi pillanatok bizonyítják ezt. Nem lehetett ez másképpa sport területén sem. Az előadás az idén 100 éves modernLengyelország megteremtése utáni labdarúgói kapcsola-tokra és a legemlékezetesebb mérkőzésekre fókuszál.

Anyag és módszerekAz előadás a szakirodalomra, a Népsport kiadványaira és aMagyar Olimpiai és Sportmúzeum anyagára támaszkodik.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


EredményekA századelőn és a két világháború a labdarúgás statisztikáiazt mutatják, hogy eredményességben kiemelkedtek a ma-gyar szakemberek, ezt igazolja, hogy kétszer volt magyarszövetségi kapitánya a lengyel válogatottnak és tizenöt baj-nokcsapat edzője volt magyar. A legsikeresebb edzők közültöbben a magyar válogatott legendás játékosai voltak, denem játéktudásukkal, hanem technikai és taktikai újítása-ikkal tudtak sikert elérni. Először 1921. december 18-ánlátogatott Budapestre a lengyel válogatott. A háború veszte-sei ellen brit és belga kezdeményezésre sportblokádot ve-zettek be, mely a labdarúgásból indult, de kiterjedt mindensportkapcsolatra. Ezt a blokádot törte meg a frissen alakultlengyel szövetség 1921 decemberében, amikor elsőként Bu-dapestre látogatott a lengyel válogatott, hogy megmérkőzzöna magyarokkal. A magyar Pozsonyi Imre irányításával jólfelkészített lengyel csapat a váratlanul gyengén játszó ma-gyaroktól csupán 1:0-ra kaptak ki. Annak ellenére, hogylengyel és magyar klubok között korábban is voltak mérkő-zések, ettől a mérkőzéstől számíthatjuk a két nemzet kö-zötti hivatalos labdarúgó kapcsolatokat. Hamarosan azolimpiákon is találkozott a két válogatott. 1924-ben az elsőfordulóban 5:0-s magyar győzelem volt a végeredmény.1936-ban Berlinben az amatőr válogatottat nevezték és a ki-tűnő lengyel csapat már az első fordulóban 3:0-s győzelem-mel búcsúztatta a magyarokat. Különleges történelmipillanatban került sor 1939. augusztus 27-én Varsóban a II.világháborút megelőző utolsó lengyel válogatott mérkőzésre,ugyanis annak ellenére, hogy a 30. percben már 2:0-ra ve-zettek a magyarok, a vége 4:2-es lengyel győzelem lett. A ma-gyar labdarúgás aranykora nemcsak az edzők közvetítésévelvolt hatással a lengyel focira. 1958. június 18-án Chorzów-ban a Budapesti Honvéd és az élvonalbeli Ruch Chorzówbarátságos labdarúgó mérkőzést játszott egymással. A kis-pestiek végül 15 ezer néző előtt 3:1-re nyertek, a Népsporttudósítása kiemelte Machos Ferenc mesterhármasát, a ta-lálkozó jelentősége azonban messze túlmutatott a sportbelieredményen, a chorzówi meccsen a közönség a magyarmártírokra emlékezve kikényszerítette az egy perces némavigyázzállást. 1966-ban a lengyel katolikus egyház a keresz-ténység felvételének ezer éves évfordulóját tartotta. Ezen anapon a labdarúgásban látták az eszközt, ami minél többembert távoltarthat az egyházi eseménytől. A sportvezetéshiába tiltakozott, a lengyel igényeknek megfelelően kerültsor a mérkőzésre. Az 1972-es müncheni olimpián a lengyelválogatott 2:1-re nyert válogatottunk ellen.

KövetkeztetésekAz eredmények is mutatják, hogy a magyarok nagy fölénybenvoltak. 1945 és 1956 között a hat válogatott mérkőzés össze-sített gólaránya 34:8, a Honvéd – Legia négy meccséé 10:6volt, de a legutolsó klubmeccs Budapesten 1956-ban már 1:1-es döntetlent hozott. A magyarok rendszerint világsztár-jaikat állították csatasorba, Puskás például a 10 meccsbőlnyolcszor ott volt a pályán és összesen kilenc gólt szerzett.Kulcsszavak: sportkapcsolat, labdarúgás, modern Lengyel-ország

Általános iskolai tanulók reakció sebessége,kézi szorító ereje és alsóvégtagi koordinációja

Szalay Piroska1, Bretz Károly1, Brindza Attila2

Kollman Ákos2, Nyakas Csaba1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

2Neumann János Egyetem, KecskemétE-mail: [email protected]

BevezetésJelen munka célja: multi-paraméteres vizsgálatok elvégzéseáltalános iskolai tanulóknál, a 11-12 éves korosztályban,

részben új, innovatív metodika bevezetésével. Elgondolása-ink illeszkednek a korábbi vizsgálataink eredményeihez,melyeket izomdisztrófiával diagnosztizált, hasonló korúgyermekeknél végeztünk.

Anyag és módszerek5. és 6. osztályos, általános iskolai tanulók vettek részt amérésekben: 17 leány és 15 fiú. A helyszín: a NeumannJános Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola tor-naterme volt. A felhasznált eszközök: Psycho 8. differenciális pszicho-fi-ziológiai mérőberendezésnek a választásos reakció időmérőprogramja, egy Acer Laptop, disztributív reakció időmérőprogrammal, Dyna 12 univerzális erőmérő, 2 db. erőmérőplatform és elektronika (Addon – Adam typ.), melyet egy HPLaptoppal vezéreltünk.Regisztráltuk az életkort, a testtömeget, a testmagasságot.Mértük a választásos reakcióidőt, a disztributív reakcióidőt,figuratív inger-expozícióval, a válaszok hibáinak feljegyzésévelés összegezésével, a kézi szorítóerőt és a járás paramétereit.Utóbbi esetében regisztráltuk a talpnyomás középpontokmozgásdiagramját, a járási reakció erők diagramját, melyek-ről a berendezés teljes körű numerikus analízist szolgáltatott.

Eredmények (kivonat, példa)Választásos reakcióidő: min.: 250 ms., átlag: 323 ms.,max.: 450 ms., „A” típusú hibák száma: 0, „B” hibák száma:0. Disztributív reakcióidő „képi” ingerexpozícióval: kép vá-lasztása esetén: átlag: 1,1319 ms., szórás: 0,5590 ms.,hibák száma: 0., reakcióidő „elemi algebrai kérdésre”: átlag:0,8049 ms., szórás: 0,2384 ms., hibák száma: 1. Valameny-nyi tesztben az ingerexpozíciók száma: 25 volt. Kézi szorí-tóerő: jobb kéz: 270 N, balkéz: 226 N. Járás analízis: lépés szimmetria (a két láb talajérintésénekidejéből számítva): 98,48%, reakcióerők szimmetriája „rá-lépéskor”: 97,44%. Az „erőközlés” szimmetriája „ellépés-kor”, a két lábra számítva: 97,61%. A járási erődiagra-mokon az „átgördülési,” konkáv szakaszok eltérése (aszim-metriája): 6,02%.

Következtetések A multi-paraméteres eljárás több fontos, kognitív és neuro-muszkuláris paraméter objektív meghatározását tette lehe-tővé a vizsgált gyermek-csoportnál. Megállapítást nyert,hogy a többségükben sportoló gyermekek az elvárt jó szín-vonalon teljesítették a teszteket. Ezek összeállítása, kivite-lezése, az örömszerzés és a sikerélmény forrásánakbizonyult. Kulcsszavak: izomdisztrófia, multi-paraméteres eljárás,neuro-muszkuláris kapcsolat

Az agilitás és az állóképesség kapcsolata motoros pályatesztekkel utánpótláskorú labdarúgóknál

Szeiler Bálint1, Gusztafik Ádám1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1


2University of Novi Sad, Hungarian Language TeacherTraining Faculty, Subotica, Serbia


BevezetésAz agilitás képessége az utóbbi években került igazán asporttudományi kutatások középpontjába. Ide sorolhatóminden olyan mozgás, melynél gyors megindulás, megállástörténik irányváltoztatással egybekötve. Ezek a mechanikaiterhelések erősen igénybe veszik a szervezetet, amelynekhelytelen kivitelezése a mérkőzéseken állóképességi teljesít-ményromlást eredményez. Vizsgálatunk arra fókuszált,

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


hogy ez az összefüggés a motoros pályatesztek során is ki-mutatható-e, és ha igen milyen mértékben.

Anyag és módszerekA vizsgálat a Topolyai Sport Club utánpótlás labdarúgóinakkörében történt, U14, U16, U18-as korcsoportokban, kor-osztályonként 20 fővel. Az agilitási standardizált pályatesz-tek közül a Dribbling-teszt, Illinois teszt, T-teszt kerültrögzítésre Oxa Starter+ infrakapus rendszerrel. A sportág -specifikus állóképesség mérésére a Yo–Yo IRTL1 tesztet al-kalmaztuk Polar Team2 pulzuskontrollal. Az adatok feldol-gozása IBM SPSS Statistics25 programmal történt, aholnormalitásvizsgálatot, lineáris regressziót és korrelációsmátrix elemzést végeztünk (p<0,05).

EredményekA vizsgálat során az agilitási paraméterek és az állóképességegyütt mozgását vizsgáltuk. A Yo−Yo tesztben megfigyelt ered-ményesség (1551,29 m) csapatonként és posztonként eltérőmértékű.A pályatesztben lefutott méterek száma és a maximális ter-helési zónát megelőzően eltelt idő, illetve a maximális inten-zitási zónában való tartózkodás közepes erősségű korrelá-ciót mutat (r=0,403; p<0,001, illetve r=0,560; p<0,000).A labdarúgók teljesítménye a labda nélküli agilitással (LNA)mutatott szorosabb összefüggést (r=-0,509; p<0,000). Alabdás agilitás (LAA) szempontjából közepesnél gyengébbkapcsolat figyelhető meg (r=-0,296; p<0,02).A szívfrekvencia-változékonysági paraméterekkel (HRV)nem találtunk szignifikáns korrelációt.

KövetkeztetésekAz agilitás és az állóképesség eltérő motoros karakteriszti-kával rendelkezik, mégis a labdarúgásban komplex módonjelennek meg. A különböző képességeket összehangoltan, aszenzitív időszakokban kell intenzíven fejleszteni, kialakítvaa pozitív transzfer hatásokat az eredményesség érdekében.Kulcsszavak: labdarúgás, utánpótlás, agilitás, állóképesség

A lovagkori testkultúra

Szentgyörgyi ViolaMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésVolt-e és ha igen, milyen volt a lovagi testkultúra Magyaror-szágon? Ez a kérdés ellentmondásokat vet fel, ezért elsőneka magyarországi lovagság fogalmát kell tisztázni, mivel anyugat-európai lovagi minták közt is sok az eltérés, ez ter-mészetszerűleg az egyedi társadalmi és politikai fejlődésbőladódik. Azonban nálunk már maga a feudális rendszer semazonosítható a nyugati hűbériséggel – sem gazdasági, semjogi értelemben –, így a lovagságnak sincs meg a megfelelőtársadalmi rétege. Ezeket tisztázva érthetjük meg és kezd-hetjünk kutatni a magyar lovagi testkultúrát.

Anyag és módszerekA kutatást nagyban nehezíti, hogy a 12-14. századból ugyanvannak nyomai a lovagi kultúrának, de komolyan meg kellküzdeni az adathiánnyal. A történettudomány különböződiszciplínáiban hol megcáfolhatatlan nyomai vannak, holsemmit sem lehet találni.

EredményekA lovag általános megnevezése a miles. Hazánkban viszontezt a szót nem a nyugati értelembe vett lovagra használják,hanem egy sokrétű gyűjtőfogalom, ami alá tartoznak a lova-gok is természetszerűleg, de a különböző státuszú katonákatis ezzel jelölik meg például. A magyar nyelvben a lovag szó

lovast, lovas szolgát jelentett, így a miles magyar megfelelőjea vitéz volt. Károly Róbert idejében szilárdult meg nálunk akirályi vitézek, az aulae milites rendszere. Ez a királyi ud-varban apródként nevelkedő, és lovagi életmódot, harcmo-dort elsajátító ifjak csoportja volt. Idővel persze az udvarimintát követő nagyurak és várurak környezetében is kiala-kul a miles-ek csoportja. A lovagi felszerelés a nehéz lovas-ság fegyvereivel azonos, tehát vért, vassisak, pajzs, lándzsa,nyíl és íj, valamint az igen drága ló tartoztak hozzá. Ennekfényében ezt csak a legvagyonosabbak tudták megengednimaguknak, így sokáig úgy gondolták, hogy a lovagság egyetjelent a nemességgel. Hazánkban a sajátos társadalmi fejlő-dés következtében viszont nagyon „elnyúlt” a nemesi rétegösszetétele, így ez a vélekedés sem állta meg a helyét. Megje-lent a könnyű lovasság is, amik a lovas-nyilazó elemek vol-tak a harcokban, a valódi lovagi nehézlovasság mellett. Alovagi harcmodor egyik jellegzetes eleme a párharc, a duel-lum. Ezt jól ismerhetik a kor leghíresebb lovagjától, II.Oroszlánszívű Richárd angol királytól, hiszen a Szentföldicsatározásokban félelmetes hírnévre tett szert, mivel sokcsatát személyesen vívott meg. Ugyanis párbajban kihívta azostromolni készült város legjobb bajnokát, és azt rendsze-rint le is győzte, így megkímélte a csapatait a vérontástól.Sokkal inkább valószínű a gyakorlatban, hogy ez inkább le-hetett diplomáciai „bajvívás”, de a lovagkor külsőségeinekmegfelelt. A lovagi életben pedig elsősorban istenítéletnek fe-leltek meg a duellumok. A lovagi torna szolgált, úgymond akorabeli sport megmérettetésnek. Ezt nagyon komolyan vet-ték, és sokszor már maga a felkészülés is halálos erőpróbavolt. Ez a király és a főnemesek előtti párviadal. Nálunk ezeka tornák nem lettek olyan népszerűek, mint nyugaton, ésnem csak a zárt lovagi réteg vehetett részt rajta, hanem a ne-messég egésze, akik megfeleltek a feltételeknek.

KövetkeztetésA lovagi testkultúra a fentiek alapján igen erős igénybevételevolt az emberi testnek. Több készségnek is meg kellett fe-lelni, mint a lovaglás, nyilazás, bajvívás, és nem utolsó sor-ban a fizikai erőnlét, hogy az öntött vaspáncélokban,érdemben helyt tudjanak állni akár éles csatában is. Ehhezszakszerű és összehangolt testnevelést kellett végezni igenfiatal kortól. Kulcsszavak: testkultúra, lovagkor, lovag, középkor, Magyarország, sport, lovagi torna

A mindennapos sportolás feltételei az egyeteme-ken. Hallgatók sportolási igényei intézményibontásban és a felsőoktatási sportinfrastruk-túra helyi lehetőségei

Székely MózesEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai ésPszichológiai Kar, BudapestMagyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Az Eurobarometer kutatásai alapján a WHO-s minimumot(150-300 perc/hét) elérő rendszeresen sportoló felnőttekszáma 2009 és 2013 között az Unióban nem változott, 8-9%. Ugyanezen időszakban Magyarországon 5-ről 15%-ranőtt a legalább heti 5-szöri sportolásról beszámolók aránya,de a heti 1-4 alkalommal sportot űzőké is 18-ról 23%-raemelkedett. A hazai felsőoktatásban 2013-ban a hallgatók23%-a mozgott legalább heti 3-szor 30-45 percet, és további48% legalább heti egyszer.

Módszerek Az Oktatási Hivatallal közösen reprezentatív kérdőíves ku-tatást végeztünk a fiatal felnőttek, köztük a hallgatók spor-

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


tolási szokásairól, és ezzel egy időben elkészítettük az ál-lami felsőoktatási intézmények sportingatlan-kataszterét.Az előbbit összevetettük a HÖOK megrendelésére és szer-vezésében 17 ezer diákkal készült online sportkérdőívünk-kel a sportági bontások és létesítményhasználat feltárására,míg az ingatlanfelmérést a hallgatói létszámokkal és a WHOelőírásokkal összevetve mutattuk ki a rendelkezésre álló ka-pacitás mértékét.

EredményekA kérdőíves felmérésekkel választ kaptunk a sportolási szo-kások intézményi és sportági megoszlására, amit rávetítveaz ingatlankataszterre kimutatható, hogy országos átlagbana nappali hallgatók 30-35%-ának intézményi sportolása old-ható meg, míg ugyanez intézményeként különösen nagy szó-ródást mutat. Ez utóbbi – nyilvánvaló – oka, hogy egyesegyetemek korábbi jelentős sportfejlesztéseit követőendrasztikus létszámcsökkenést szenvedtek el, így egy főreesően különösen magas kapacitásszámokkal rendelkeznek,míg más helyeken egyáltalán nincs semmilyen érdemlegessportlehetőség.

ÖsszefoglalásA hallgatók ma még fizikailag inaktív háromnegyedénekmegmozgatásához világosan kimutatható, hogy mely intéz-ményekben és mely sportágak létesítményeit kell fejleszteni.Miközben a hallgatók döntő többségének sportolási hajlan-dósága kedvező feltételek esetén elérné a heti 150 percet,addig ennek infrastrukturális és szakmai háttere nem biz-tosított. Ez utóbbit jól illusztrálja, hogy bár az egyetemektöbbségében központi előírás hiányában is működik köte-lező testnevelés, ennek aránya forráshiány miatt csökken.Kulcsszavak: egyetemi sport, sportolási szokások, közvéle-mény-kutatás, sportingatlan

E-sport kontra fizikai aktivitás a fiatal korosztályok körében

Szépné Varga Henrietta, Csernoch László, Balatoni Ildikó Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Debrecen E-mail: [email protected]

BevezetésMiközben a szakemberek a fizikai aktivitás egészséges élet-módban betöltött szerepét hangsúlyozzák, azzal kell szem-besülnünk, hogy a mai nemzedékek nem sportolnak eleget.Ugyanakkor az elmúlt években egy új, rendkívül népszerű“sportág” jelent meg: az e-sport.Nem vitatkozhatunk azon, hogy rendkívüli koncentrációké-pességet és akár napi 8-10 órán át tartó gyakorlást igényel,azonban végezhető-e ez megfelelő fizikai erőnlét nélkül?Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a mai fia-talok szabadidejében hogyan oszlik meg a videó-játékokkaltöltött idő és a fizikai aktivitás, valamint, hogy van-e különb-ség az egyes korosztályok között.

Anyag és módszerekA felmérés megvalósítására Debrecenben került sor, 2018 ta-vaszán, középiskolás és egyetemista fiatalok körében. A kér-dőívek kitöltése kérdezőbiztosokkal történt. A kitöltött kér-dőívek feldolgozására EvaSys programmal (http://www.vsl.hu)került sor. Kérdéseink kiterjedtek a szocio-demográfiai ada-tokon túl az illető egyén fizikai aktivitással járó sportolásiszokásaira is. A kérdéssor további része az e-sporthoz kap-csolódó magatartásra kérdezett rá, ide értve az azzal töltöttidőt, a játék platformját, versenyszerűen űzni tervezett vol-tát, valamint annak elkezdési életkorát. Az adatok elemzésesorán az e-sportra illetve a fizikai aktivitásra fordított időarányát is vizsgáltuk, kiterjesztve azt a nemek illetve a kor-csoportok közötti különbségek feltárására is.

EredményekA vonatkozó előzetes kutatások adataival összhangban meg-állapítható volt, hogy a hagyományos sport mellé, mind azarra fordított időben, mind nézettségben felzárkózik az e-sport. A 14-18 éves korosztály, és a 19-24 éves korosztályesetében is elmondható, hogy jelentős részük tölt napi sza-badidejéből több órát ezen népszerű játékokkal.

KövetkeztetésTársadalmunk jövője szempontjából legfontosabb értékün-ket gyermekeink képviselik, ezért ismernünk kell igényei-ket, érdeklődési irányaikat ahhoz, hogy életmódjukat befolyá-solni tudjuk. Az e-sport sok értelemben hasonlít az élsport-hoz, annak pozitív és negatív tényezőivel együtt. Nem egész-séges, de ezen a területen is meg kell dolgozni a sikerért.Több sportklub is nyit az e-sport felé, a gamerek figyelmé-nek megszerzése és a benne rejlő pénzügyi lehetőségekmiatt. Reméljük, hogy a fizikai aktivitás pozitív hatásainakhangsúlyozása is napirenden marad, és a mai fiatalok meg-ismerik és nem felejtik el a mozgás örömét.Kulcsszavak: fiatalok, szabadidő, fizikai aktivitás, e-sport,videojáték

Felnőtt élsportoló kézilabdázók testösszetételbeli sajátosságainak vizsgálata

Sziráki ZsófiaSport és Vitalitás Kft., BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA sportoló sikeréhez mérföldkövekkel hozzájárulnak a ge-netikai adottságok, a megfelelő sportági edzésmódszerek,az optimális testösszetétel, az életkor, az életmód, a környe-zeti tényezők, valamint a táplálkozás. A populációs vizsgá-latokban szokásos módszerek (BMI, BMI-percentilis) nemadnak releváns információt a sportolók tápláltsági állapo-táról, azonban a relatív zsírtömeg (testzsírszázalék) az aján-lásokat megközelítő mennyisége mérhető összefüggéstmutat az egyes posztokkal és a teljesítménnyel.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban felnőtt (n=66), ifjúsági (n=59), U16-os(n=40) és U14-es (n=38) korosztályba tartozó férfi kézilab-dázók vettek részt, jelen elemzésben a felnőtt játékosok ada-tait korcsoportonként és posztonként dolgoztuk fel. A felnőttsportolók (n=66) közül 56 személynél vált lehetővé a pozíciószerinti besorolás: átlövő (24 fő), szélső (8 fő), irányító (6 fő),beálló (9 fő), kapus (9 fő). A testösszetétel mérés multifrek-venciás InBody 720 bioelektromos impedancia analízissel(BIA) történt. A BIA-készülék segítségével testtömeget, testtö-meg-indexet, izomtömeget, testzsírtömeget és testzsírszázalé-kot rögzítettünk. A testzsírszázalékkal kapcsolatos adatokatösszehasonlítottuk a populációs ajánlásoktól való eltérés és„kóros” BMI, valamint a nemzetközi élsporttal kapcsolatosajánlások megfelelőségével összevetve (Wilmore és Costille,1999). A statisztikai próbákat (normalitásvizsgálat, Khi2-próba, variancia-analízis) SPSS programmal végeztük, a szig-nifikanciaszintet 5%-ban állapítottuk meg.

EredményekA felnőtt korosztályba sorolható) élsportolók átlag életkora23,45±4,55 év, magassága 191,5±6,54 cm, testtömege93,91±11,58 kg volt. A BMI-percentilis (χ2= 53,038; p<0,001), illetve a BMI (χ2=8,208; p<0,05) nem prediktáljaa testösszetételbeli sajátosságokat (testzsír%). A játékpozí-ció és a testtömeg-index összefüggését vizsgálva a felnőtt já-tékosok esetén, a beállók BMI-je (28,33±1,22 kg/m2)szignifikánsan nagyobb volt, mint a kapusoké (25,00±2,12kg/m2; p<0,05), az irányítóké (24,83±1,83 kg/m2; p<0,01),az átlövőké (25,17±1,99 kg/m2; p<0,01), vagy a szélső já-tékosoké (25,13±2,32 kg/m2; p<0,05). A nemzetközi aján-

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


lásoknak való megfelelőség tekintetében (n=66 fő) 8 fő tar-tozott a túl alacsony (6 testzsír% alatti), 44 fő a normál tar-tományba (6-15 testzsír%), míg 14 fő a túl magasbesorolású csoportba (15 testzsír% feletti). A pozíció sze-rinti testzsírszázalékukat tekintve ugyancsak a beálló posz-ton játszó sportolók mutattak mérhetően magasabb értéket(14,94±3,61%) az irányítókhoz (9,45±4,58%; p<0,05) ésaz átlövőkhöz képest (10,25±4,04%; p<0,05).

KövetkeztetésekKutatásunk alátámasztja a testösszetétel mérés élsportbanvaló alkalmazásának jelentőségét. Valid adatok felhasználá-sával, a testösszetétel optimalizálásával hozzájárulhatunk asportolói eredményességhez.Kulcsszavak: kézilabda, testtömeg-index, testzsír %, BIA

Sérülésmegelőző program eredményességénekvizsgálata kézilabdázóknál

Szmodics Veronika, Király Bence, Filó Csilla, CsernákGabriella, Rátgéber László, Betlehem József, Oláh András, Ács Pongrác, Molics Bálint Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk célja volt utánpótláskorú női kézilabdázók kö-rében alkalmazott neuromuszkuláris tréningprogram ered-ményességét vizsgálni az egyensúlyozó képességre, a dina-mikus egyensúlyra, az ízületi stabilitásra, valamint a törzs-izomerő fejlesztésére vonatkozóan.

Anyag és módszerekA prospektív, longitudinális, kvantitatív vizsgálatban 14utánpótláskorú női kézilabdázó vett részt (N=14). A vizs-gálat 2016 júliusában, az alapozási időszakban kezdődött.A foglalkozások 6 héten át, heti két alkalommal, 30 perce-sek voltak. A képességek felmérésére Flamingó-tesztet, StarExcursion Balance Test-et, Y-Balance tesztet, és Plank tesz-tet alkalmaztunk. Az eredmények értékeléséhez egymintást-próbát, illetve leíró statisztikát használtunk.

EredményekA sportolók statikus egyensúlyában mindkét alsó végtag ese-tében szignifikáns javulás következett be (p=0,00). Az alsóvégtagi ízületi stabilitás és a dinamikus egyensúly vizsgálatá-ban a bal alsó végtagnál az antero-medial (p=0,13) irányt le-számítva, mindkét végtag mind a 8 irányába szignifikánsjavulást mutatott (p<0,05). A felső végtag ízületi stabilitásasorán is mindkét végtag esetében mind a 3 irányban szignifi-káns javulás történt (jobb felső végtag: medial p=0,00, supe-rior-lateral p=0,01, inferior-lateral p=0,00; bal felső végtag:medial p=0,00, superior-lateral p=0,00, inferior-lateralp=0,00). A törzsizomerőben átlagosan 42,5 másodperces ja-vulással is szignifikáns változás következett be (p=0,00).

KövetkeztetésekAz alkalmazott 6 hetes neuromuszkuláris edzésprogram al-kalmas volt az egyensúly, az ízületi stabilitás és a törzsizom -erő fejlesztésére női kézilabdázók körében. A programhatására fejlődött a neuromuszkuláris kontroll, amely alap-feltételét adja a sportsérülések hosszútávú megelőzésének. Kulcsszavak: sérülés, prevenció, neuromuszkuláris tréning

A kutatás „EFOP-3.6.2-16-2017-00003 pályázat keretébenkészült.

Mozgás=Egészség – Fizikai aktivitás Magyar -országon 2014-2017 „Magyarország átfogóegészségvédelmi szűrőprogramja” rizikókérdőíve alapján

Szőts Gábor1, Daiki Tennó2, †Kiss István3, Kékes Ede4,Barna István5, Tóth Miklós1, Szmodis Márta1

1Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Média-és Oktatásinformatika Tanszék, Budapest

3Semmelweis Egyetem, Áltanános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg, Budapest

4Hypertonia Központ, Óbuda, Budapest5Semmelweis Egyetem, Áltanános Orvostudományi Kar, I. sz. Belgyógyászati Klinika, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésImmár nyolc éves múltra tekint vissza „Magyarország átfogóegészségvédelmi szűrőprogramja”. A felmérés keretébenegy, az egészségügyi kormányzat által is támogatott programrészeként egy mozgó szűrőállomás járja az országot és se-gítségével évente körülbelül 200 helyszínen kerül sor egyprevenciós jellegű átfogó egészségi állapot felmérésre. A Ma-gyar Sporttudományi Társaság (MSTT) Mozgás=EgészségProgramja révén a 2014-es évben került először a prog-ramba a nemzetközi ajánlások alapján az általunk összeál-lított fizikai aktivitást felmérő rizikókérdőív alkalmazása. Akérdőív kitöltése során nyert adatok alapján számolunk beaz elmúlt négy év során kapott és elemzett eredményekről.

Anyag és módszerekA kérdőívet 2014-2017 közötti négy évben közel 51 000 sze-mély töltötte ki, 27 ezer nő és 24 ezer férfi, akiknek átlag -életkora a férfiaknál: 40,3 a nőknél: 42,8 év volt. A rizi -kókérdőívben hat kérdést tettünk fel a vizsgálati alanyaink-nak, fizikai aktivitásuk mennyiségi, minőségi adatait vizs-gálva, illetve rákérdeztünk egészségi és fittségi állapotukszubjektív megítélésére is. A kérdésekre adott válaszok ésa rájuk adott súlyozott pontok alapján öt kategóriát állítot-tunk fel az eredmények értékelésére. Jelen előadásban a teljes minta adatait nemenként és kor-csoportonként, a fizikai aktivitást jellemző összes pont-szám, az üléssel és a sétával eltöltött időtartam, a megeről-tető testmozgás gyakorisága, illetve az egészség szubjektívértékelésének megítélése alapján mutatjuk be. Statisztikaielemzéseink során a százalékos eltéréseket Khi2 próbávalvizsgáltuk

Eredmények, megbeszélésA résztvevők a teljes mintát tekintve, a kor előrehaladtávalegyre kevésbé értékelték egészségüket szubjektív alapon„nagyon egészségesnek”, közel kétharmaduk érezte magát„közepesen egészségesnek” és csak a legidősebb korosztályesetében csökkent ez az érték az 50% környékére. Akiknem érezték magukat egészségesnek, azok száma a kor elő-rehaladtával – az elvártaknak megfelelően – egyre nőtt, deaz igazi ugrás a 65 év felettieknél volt megfigyelhető. A fér-fiak saját egészségüket minden kategóriában pozitívabbanítélték meg. A továbbiakban arra kerestük a választ, hogy mi lehetennek hátterében? Ezért vizsgáltuk a naponta üléssel eltöl-tött idő mennyiségét is. Egyes megítélések szerint az ülésseltöltött idő tekinthető korunk „új dohányzásának”, sőt egyöngyilkos tevékenységnek tekinthető. A szűrővizsgálatbanrészt vett nők naponta több időt töltenek üléssel, mint a fér-fiak. Figyelemreméltó és örvendetes tény, hogy a 45 év felettikorcsoportoknál mindkét nemben viszont csökken az ülés-sel, passzív módon eltöltött időszak. Mindkét nemnél ésminden korcsoportban relatív magas a sétával eltöltött idő-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


szak, 50% feletti értéket mértünk a napi ajánlott 30 percessétával eltöltött idő esetében. Ez mindenképpen biztató, te-kintve, hogy a kor előrehaladtával ez az érték szintén nö-vekvő tendenciát mutat. A megerőltető fizikai aktivitás gya-koriságát vizsgálva megállapítottuk, hogy minden korcso-portban a férfiak gyakrabban és többet végeznek megeről-tető testmozgást, mint a nők. A kor előrehaladtával ez azérték férfiak esetében nem csökken olyan mértékben, minta nőknél. A legaktívabbak a fiatal korosztály tagjai voltak,ami mindkét nem esetében a 35 éveseknél megtorpan, demértéke az idősebbek esetében nem csökken jelentős mér-tékben. Mindkét nemnél az értékek javulását figyeltük mega nyugdíjkorhatárhoz közeledve. Ez a korcsoport 65 éveskor után is újra egyre aktívabb életmódot folytat és csak a76 éven felülieknél csökken ismét kisebb mértékben a fizi-kai aktivitás.

KövetkeztetésekEredményeinkből megállapíthattuk, hogy igazak lehetnekazon jóslatok, amelyek szerint 15-20 év távlatában a fiatalmagyar népesség legnagyobb egészségügyi kihívása a fizikaihipoaktivitásból eredő nagyobb testsúly és a hozzá kapcso-lódó szövődményekkel kapcsolatos egészségügyi problémáklesznek. Pozitív tendenciaként értékelhető viszont, hogyminden korosztályban és mindkét nem esetében magas ér-tékeket kaptunk a fizikailag aktívan eltöltött időszakot ille-tően. Figyelemre méltó megállapítás, hogy az idősebb kor-osztály egyre nagyobb mértékben tölti szabadidejét aktívtestmozgással. Véleményünk szerint a prevenció legegyszerűbb és leggazda-ságosabb eszköze tehát a rendszeres mindennapos testmoz-gás és az aktív élet. Felméréseinkből az is kiderült, hogy máregy egyszerű, mindenki által használható, jól összeállított kér-dőív is alkalmas lehet arra, hogy reális képet kapjunk a vizs-gált populációk fizikai aktivitására és e tényezőnek azegészségi állapotukkal való kapcsolatára vonatkozóan.Kulcsszavak: MSTT Mozgás=Egészség Program, Magyaror-szág átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2014-2017, fi-zikai aktivitás rizikó kérdőív, szubjektív egészség megítélés

"A jelen előadást társszerzőm, Prof. dr. Kiss István em-lékére ajánlom fel!"

A Föld kerek (p < ,05) – Statisztika a sportpszichológiai kutatásokban

Takács JohannaSemmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA statisztika kezdeteitől fogva az ember azon vágyát elégítiki, hogy számszerűsítse, mérhetővé tegye a világ dolgait. Azegyes tudományterületeken a statisztika ad lehetőséget arra,hogy a kutató megérzésein, intuícióin alapuló döntései he-lyett az adatait elemezve hozhasson „jobb” döntéseket, ered-ményeket. A nullhipotézis szignifikancia vizsgálat (NHST)és gyakorlati alkalmazása már több mint 40 éve kritika tár-gyát képezi. A felvetett problémák alapján az NHST-n ala-puló statisztikai következtetési módszer felülvizsgálatraszorul, a kutatók nem támaszkodhatnak kizárólag a hipo-tézistesztekre és különösen nem a p-értékekre. Vizsgála-tunk célja a sportpszichológiai kutatások statisztikai gya-korlatának elemzése, vizsgálva az alkalmazott statisztikaieljárásokat, az eredmények értelmezésének módját, külö-nösen a hatásnagyság becslését, mely a hatás becsült erős-ségének értelmezését adja, azaz a szakmai szignifikanciát.Eredményeink alapján javaslatokat fogalmazunk meg, me-lyek segíthetnek a NHST-vel kapcsolatos téves gyakorlat éshelytelen alkalmazások elkerülésében.

Anyag és módszerekA SCImago Journal & Country Rank oldalon a ’sporttudo-mány és alkalmazott pszichológia’ kulcsszavak alapjánannak az első három folyóiratnak a 2017-es évben publikáltkvantitatív tanulmányait elemeztük, melyek a legnagyobb Hindexet mutatták, és szakterületi folyóiratrangsoruk (SJR)alapján kvartilisük Q1/Q2 volt. Összesen 166 cikket publi-káltak, a beválasztási kritériumok alapján 78 cikket von-tunk be az elemzésbe. Összegeztük a felhasznált statisztikaieljárásokat, valamint az adott eljárásokhoz tartozó statisz-tikai és hatásnagyság mutatókat.

EredményekA 78 cikk összesen 182 különböző statisztikai eljárást al-kalmazott. A leggyakrabban végzett eljárások a paraméterestesztek voltak, ezek döntő arányát a különbségvizsgálatokadták (58,24%), közel egynegyedük kapcsolatvizsgálatokat(24,18%) és további 15,38%-uk regressziós elemzést alkal-mazott. A hatásnagyság mutatókat vizsgálva a különbség-vizsgálatokon belül, a t-tesztek 57,14%-a tüntetett fel hatás-nagyság mutatót, mely szinte kivétel nélkül a Cohen-féle dmutatót jelentette; a varianciaanalízisek döntő többsége(67,61%) az éta-négyzet/parciális éta-négyzet mutatókat kö-zölte. A kapcsolatvizsgálatok esetében a korrelációs eljárá-sok 88,46%-a az r-értéket, a regressziós elemzések 78,57%-aaz r-négyzet értéket tüntette fel. A kereszttábla-elemzéseksorán az eljárások csupán egynegyede közölt hatásnagyságmutatókat.

KövetkeztetésekEredményeink azt mutatják, hogy a többszempontos, több-változós statisztikai eljárások ismerete és megfelelő alkal-mazása kiemelkedő fontosságú a sportpszichológia össze-tett jelenségeinek vizsgálata során. A leggyakoribb hiba azelemzések során a szignifikáns és nem szignifikáns ered-mények szakmai értelmezésének hiánya volt. Ezt a hatás-nagyság mutatók vizsgálata is jól demonstrálja, azaz azeljárások többségében azokat a mutatókat alkalmazzák,melyeket a statisztikai programok automatikusan kiszámí-tanak, vagy könnyen kiszámíthatók. Egyetlen esetben semtalálkoztunk az adott hatásnagyság mutató alkalmazásáravonatkozó indoklással. Ugyanakkor a NHST-ből adódóproblémák kiküszöbölésére a hatásnagyság mutatók alkal-mazása a bevett módszer, ám az egyes mutatók automati-kus, pusztán a küszöbértékek alapján történő értelmezéseszintén a tudományos eredmények mechanikus előállításáteredményezi. Kulcsszavak: kvantitatív kutatás, statisztika, p-érték, hatás-nagyság

A pedálerő, a fordulatszám és a teljesítményvizsgálata utánpótláskorú fiú kézilabdázóknálWingate teszt során

Tánczos Bettina, Györe István, Petridis Leonidas, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Kalabiska Irina, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk célja a Magyar Kézilabda Szövetség által kivá-lasztott utánpótláskorú, fiú kézilabdások pedálerejének ésteljesítményének vizsgálata Wingate teszt során.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban 48 fiú (15,2±0,5 év; 182,4±7,7 cm;73,0±11,3 kg) kézilabda játékos vett részt. A Wingate tesz-tet Monark Ergomedic 894E típusú kerékpár ergométerenvégeztük. A sportolóknak 30 másodpercig kellett maximálisintenzitással kerékpározniuk a testtömegük 7,5%-ának

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


megfelelő fékező súllyal. A pedálerőt (Fp) a teljesítményből(P), a fordulatszámból (RPM) és a hajtókar hosszából szá-moltuk ki. A fékező erőt (Ff) a fékező súlyból és a hajtókarhosszából határoztuk meg. A játékosokat a pedálerő és a fé-kezőerő hányadosa alapján csoportosítottuk. I. csoport:Fpmax/Ff>120% (n=5), II. csoport: Fpmax/Ff=110-120%(n=9), III. csoport: Fpmax/Ff=100-110% (n=24), IV. cso-port: Fpmax/Ff=90-100% (n=10).Az egyes csoportok vizsgálati eredményeinek összehasonlí-tására ANOVA analízist végeztünk, p<0,05 szignifikanciaszinttel.

EredményekAz életkorban, a testmagasságban és a testtömegben semvolt különbség a csoportok között. A relatív csúcsteljesít-mény az I. csoportban szignifikánsan magasabb volt a többicsoporthoz képest (15,5±1,3; 13,8±0,9; 13,0±1,3;13,0±0,9 watt/kg). Az I. csoport csak a terhelés 6-8. má-sodperce között érte el a legmagasabb fordulatszámot, amia terhelés 5-11. másodperce között szignifikánsan maga-sabb relatív teljesítményben mutatkozott meg. Fordulat-számban statisztikai különbséget a terhelés 10-18. másod-perce között sikerült kimutatni az I. csoport javára. A IV.csoportban a terhelés elején (1-4. sec) volt szignifikánsan alegmagasabb a fordulatszám, a pedálerő ugyanakkor szig-nifikánsan a legalacsonyabb a többi csoporthoz viszonyítvaa terhelés 2-6. másodpercében.

KövetkeztetésekWingate teszt alatti pedálerő, fordulatszám és relatív telje-sítmény változás alapján két jól elkülöníthető sportolói pro-filt határozhatunk meg. Az I. csoportnál inkább az erő, míga IV. csoportnál inkább a fordulatszám dominál a terheléselső 5 másodpercében. Az I. csoportnál, a terhelés első 10másodpercében megfigyelt magas relatív teljesítmény, azanaerob alaktacid úton történő gyorsabb ATP képződésselmagyarázható, ami a nagyobb erőkifejtéssel áll összefüggés-ben. A IV. csoport feltehetőleg a fejlettebb ideg-izom koordi-náció miatt tud magasabb fordulatszámot elérni, de ehheznem társult nagyobb teljesítmény. A kapott eredmények fel-használhatók a sportolók edzésmunkájának javításához, il-letve segítséget nyújthatnak a sportági kiválasztásban is.Kulcsszavak: Wingate teszt, anaerob teszt, pedálerő, telje-sítmény, kézilabda

Preventív és fittségi célú személyi edzés újszerűmegközelítése

Tánczos Zoltán1, Bognár József21Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA preventív, azaz a betegségek kialakulását megelőző, egész-ségfejlesztő és fittségi célú személyi edzések során a szemé-lyi edző a különböző sportlétesítményekben megszervezivendégkörét, személyre szabott edzéstervet készít, illetve ve-zeti az edzéseket. A személyi edzők a foglalkozásokon a kli-ens igényeihez és állapotához igazodva, az egyén terhelhető-ségi paramétereit, adottságait, igényeit és céljait egyarántszem előtt tartják. Emellett fontos szerepkörnek számít azegészségtudatos táplálkozás és az egészséges életmód meg-valósítása. A felnőtt korú, dolgozó lakosság számára jellemzően a fit-nesztermek és wellness központok nyújthatnak ilyen mo-dellt, azonban a társadalom jelentős része egyelőre nemveszi igénybe ezeket a lehetőséget. Mindezek alapján a ta-nulmány célja annak bemutatása, hogy miként lehetne aszemélyi edzést közelebb hozni a felnőtt lakossághoz és ígyaz életminőséget emelni.

Anyag és módszerekTöbb módszert használtunk kérdéseink megválaszolása ér-dekében. Egyfelől tartalomelemzést, illetve személyi edző-ként szerzett személyes tapasztalatainkra épülő reflektívönvizsgálatot végeztünk. Másrészt budapesti felnőtteket(N=137) kérdőív formájában kérdeztünk meg tapasztalata-ikról, igényeikről és véleményéről.

EredményekMegállapítható, hogy a budapesti felnőtt lakosság viszonylagalacsony hányada végez egészségtudatos sportmozgást. Is-mert, hogy a tárgyi és személyi feltételek adottak a legtöbbkerületben, ugyanakkor és a kontrollált szakmai irányítás,egészségtudatosság és a szokásrendszer még nem épült bea mindennapokba. Ennek oka elsősorban az egyéni igényekés célok, a támogató környezet, valamint az anyagiak köré-ben keresendő. Kiemelt része a személyi edzésnek a mér-hetőség, objektivitás mellett a differeciált módszerek éseszközök használata a folyamatban, mely egészségügyi ada-tokra épül. Az eredményekre reflektálva igény mutatkozikegy olyan szakmai könyvre is, mely a személyi edzők kép-zésében oktatási anyagként, illetve az amatőr sportolók kö-rében ismeretterjesztő anyagként is használható.

KövetkeztetésekJavasolható egyrészt a munkahely támogató szerepének ki-alakítása és az egészségüggyel való kapcsolatrendszer meg-erősítése, mindezt célirányosan az egészséges és aktívéletmód irányába. Emellett fontos, hogy a lakosság számárakönnyen elérhető és megfizethető rekreációs központok jöj-jenek létre szakmai szolgáltatással és elérhető, pozitív pél-dákkal. Nagy feladat hárul a felnőttekkel foglalkozó olyanszakemberekre, akik megfelelő kompetenciával és szemé-lyiséggel rendelkeznek. Kulcsszavak: fitnesz, személyi edzés, személyi edző, mun-kahelyi egészségfejlesztés

A jógagyakorlással eltöltött idő összefüggései amentális egészségi állapot mutatóival

Tornóczky Gusztáv József1, Bánhidi Miklós2, Nagy Henriett3, Rózsa Sándor4

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest

2Széchenyi István Egyetem Egészség és Sporttudományi Kar, Győr

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

4Washington University School of Medicine, St. Louis, Department of Psychiatry, USAE-mail: [email protected]

BevezetésSzámos tanulmány alátámasztja, hogy a jóga végzése alkal-mas lehet a stressz, a félelem és a depresszió tüneteinek eny-hítésére (Cramer és mtsai, 2013; Li és mtsai, 2012; Weaverés Darragh, 2015). Jelen kutatás célja a mentális egészségezen mutatóinak vizsgálata rendszeresen jógázók körében.

Anyag és módszerekA kutatásban összesen 562 (470 nő és 92 férfi) jógagyakorlóvett részt. A személyek átlagéletkora 42,7±12 év; a legfiata-labb kitöltő 18, a legidősebb 79 éves volt. A jógázók átlago-san 4±1,5 éve jógáztak megszakítás nélkül. A résztvevőketaz egész ország területéről toboroztuk jógastúdiókba kül-dött felkérő e-mailek, saját honlap, a Magyar JógaoktatókSzövetsége hivatalos támogatásával. A kérdőívcsomagban ajógázók szociodemográfiai adatait, a jóga gyakorlásávalkapcsolatos jellemzőiket és az egészségmagatartási muta-tóikat mértük fel. Ezen felül részletesen vizsgáltunk sokféle,a mentális egészségi állapotra utaló jellemzőt, amelyekközül jelen előadásban a következőkre fókuszálunk: szub-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


jektív testi tünetek, élettel való elégedettség és életminőség,stressz, szorongás és depresszió. A mérőeszközök megbíz-hatósága mindegyik kérdőív esetében jó volt.

EredményekA jógázással eltöltött idő szignifikáns (p<0,001) pozitív kor-relációt mutatott az általános elégedettséggel (r=0,25), azéletminőséggel (r=0,27), a pozitív affektivitással (r=0,15),valamint szignifikáns negatív korrelációban állt a szomati-kus tünetekkel (r=-0,19), a negatív affektivitás mértékével(r=-0,26), a depresszió (r=-0,18), a stressz (r=-0,24) és aszorongás (r=-0,12) értékeivel. A kezdő, középhaladó és ha-ladó szintek megkülönböztetésével kialakított csoportokösszehasonlító elemzései szintén azt jelezték, hogy a maga-sabb szinten álló jógázók pszichológiai profilja kedvezőbb,mint az alsóbb szinten álló társaiké. Előadásunkban bemu-tatjuk a kvalitatív értékelés során szerzett eredményeinket,amelyek olyan kérdéseken alapultak, mint például miértkezdett el jógázni, milyen változásokat tulajdonít a jógagya-korlásnak.

KövetkeztetésekA kutatás eredményei megerősítik, hogy a jóga gyakorlásá-val eltöltött évek száma pozitív összefüggést mutat az egyé-nek életminőségével, és negatív kapcsolatban áll a szoma-tikus tünetekkel, a stressz, a szorongás és a depresszió tü-neteivel. Az eredmények azt sugallják, hogy a jóga hosszantartó gyakorlása pozitívan befolyásolja a jógázók mentálisés fizikai egészségét.Kulcsszavak: jóga, jóllét, depresszió, szorongás, stressz,szomatikus tünetek

Vita maxima terhelés hatására kialakult kardio-respiratorikus és metabolikus válaszok vizsgá-lata állóképességi sportolóknál és a TerrorElhárítási Központ alkalmazottjainál

Tóth Eliza Eszter1, Ihász Ferenc1, Koller Ákos2, Kósa Lili11Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely

2Testnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA testmozgás nagy kihívást jelent az egész testet érintő ho-meosztázis számára, amely számos sejtben, szövetben,szervben változást hoz létre a vázizmok megnövekedett ak-tivitása által. Mozgás során számtalan akut és adaptív vá-lasz érkezik, melyek a vázizomzat és a szív fokozott meta-bolikus aktivitásából adódnak. Az aerob és anaerob jellegűedzések aránya, a különböző mozgásformák gyakorlásaáltal a megnövekedett energia- és oxigénszükségletre a szer-vezet más-más kardiovaszkuláris, légzőszervi, idegi és hor-monális válaszokkal reagál.Célunk megvizsgálni az állóképességi versenysportolók ésa Terror Elhárítási Központ aktív alkalmazottjainak egy-szeri, vita maxima terhelés hatására kialakult kardiores -piratorikus, és metabolikus változásait.

Anyag és módszerekA vizsgálatban összesen 11 (átlagéletkor: 28±5,74 év) férfivett részt. Két csoport: (állóképességi versenysportolók (n1=4)és a Terror Elhárítási Központ alkalmazottjainak (n2=7)) vitamaxima körülmények között történő terhelését vizsgáltuk éshasonlítottuk össze. A testösszetételt „InBody 720” típusú bio-impedancia elvén működő műszerrel mértük, a kardiores -piratorikus rendszer jellemzőit “Marquette” 2000 futósza -lagon vizsgáltuk teljes elfáradásig. A maximális pulzust(HRmax), (ütés·perc–1) “Cardiosoft”; az aerob kapacitást(VO2max), a ventilációt (VE) (BTPS l·min–1), annak kompo-nenseit Sensor Medics “Vmax 29C” műszerekkel mértük. Az

adatok statisztikai feldolgozásakor a Statistica for Windowsprogramcsomagot használtuk (version 12.1, StatSoft Inc).

EredményekA két csoport testmagasság (TTM1=173±5,16 cm; TTM2=183±9,47 cm) átlaga között szignifikáns különbséget nemtaláltunk, ahogy a csoportok zsír-izom (M%1-2=50,7±3,1; F%1-2=11,3±4,8) átlagai között sem. Azonban jelentős kü-lönbség van a testtömeg átlagok között, ugyanis a rendvé-delmi szerv aktív dolgozói átlagosan 16,5 kg-malnehezebbek (TTS1=68,3±4,7 kg; TTS2=84,7±7,8 kg;p<0,05). Az állóképességi versenysportolók időben na-gyobb teljesítményt (L1=15,5±2,4) nyújtottak, mint a Ter-ror Elhárítási Központ alkalmazottjai (L2 12±1,6) (p<0,05).A relatív aerob kapacitás (RVO2max=60,16±7,5 ml/ttkg/perc)és a maximális pulzus (HRmax=189±11,6 ütés/perc) közöttszoros összefüggést találtunk (p<0,05). Ami a légzési rend-szer teljesítményét illeti, a respirációs kvóciens átlagok cso-portok közötti különbsége (RER1=1,09±0,009; RER2=1,28±0,05) szignifikáns.

KövetkeztetésA fegyveres szerv alkalmazottai – speciális feladatellátásukrévén – eltérő fizikai terhelésben részesülnek, hiszen az álló-képességi versenysportolók főként aerob jellegű edzéseket vé-geznek, míg a Terror Elhárítási Központ dolgozói erőt és álló-képességet is fejlesztenek, ezáltal a szélsőséges terhelésreadaptívan reagálnak, melyet eredményeink is alátámasztanak.Kulcsszavak: állóképesség, vita maxima, metabolikus, ver-senysport, aerob-anaerob

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-2 kód-számú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásá-val készült”

Magyar sportmotivációs vizsgálatok összefog-laló elemzése a 2000-es évektől napjainkig

Tóth Enikő, Laki Ádám, Nagyváradi Katalin, Polgár Tibor,H. Ekler Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely E-mail: [email protected]

BevezetésA motiváció kifejezés a latin „movere” igéből származik,mely jelentése mozgatni, indítani. A cselekvés mozgatóru-góinak gyűjtőfogalmául szolgál. A motiváció felelős a visel-kedés beindításáért, irányításáért és fenntartásáért, míg afellépő hiányállapot kielégülése be nem következik, illetvemeghatározza a viselkedés szervezettségét, hatékonyságát,valamint a szervezet aktivitásának mértékét is (Szabó,2004). Jelen munkában a magyar vonatkozású sportmoti-vációs vizsgálatok elemzését mutatjuk be, amelyekre a pu-bertáskorú labdarúgók körében végzett motivációs vizsgá-latainkban is támaszkodhatunk.

Anyag és módszerekA mintát a Magyar Sporttudományi Szemle 2000-től napja-inkig megjelenő lapszámaiban publikált, 22 sportmotivá-ciós témájú tanulmány alkotja. Az elemzésben vizsgáltuk asportolók motivációs jellemzőit sportágankénti, nemenkéntiés életkoronkénti bontásban is. A tanulmányokat elemeztüka vizsgálatok fókusza és eredményterületei (a különbözősportágakban megjelenő szorongás, a magabiztosság, azextrinzik, és intrinzik motivációs szintek, a motivációs kör-nyezet teljesítményre gyakorolt hatása) szerint is. Továbbáa vizsgálatokhoz használt validált eljárások, mint a SportMotivation Scale (Pelletier és mtsai, 1995), a Behavioral Regulation in Sport Questionnaire (Lonsdale és mtsai,2008) magyar változata és a Perceived Motivation Climate

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


in Sport Questionnaire-2 (Newton és mtsai, 2000) magyaradaptációja (Révész és mtsai, 2014) közös kapcsolódásipontjai és eltérései alapján is.

EredményekA cikkek nagyrészt utánpótláskorú sportolók viselkedésmin-táit elemzik csapat és egyéni sportágakban. A bemutatott ku-tatások fókuszában a csapatsportok esetében a kooperáció,az egyéni sportolóknál pedig a rivalizálással kapcsolatos ele-mek voltak meghatározók. Több tanulmány is arra a megál-lapításra jutott, hogy a leányok esetében a fejlődésre,teljesítménynövelésre való törekvés nagyobb mértékben voltjelen, mint a fiúknál. Emellett a csapatsportok fiatalabb kor-osztályainál nagyobb mértékben azonosították a szorongástés a belső motivációt az idősebb korosztályokhoz képest.

KövetkeztetésekA publikált sportmotivációs vizsgálatok, erősen különbözővizsgálati protokolljuk miatt nehezen összehasonlíthatók.Érdemes lenne a protokoll egységesítése, illetve a különbözőmotivációs vizsgálatokat a szezon különböző szakaszaibanmegismételni, aminek az eredményei a sportolói személyi-ségfejlődéséről alkothatnának képet.Kulcsszavak: motiváció, motivációs környezet, teljesítmény

Eredményesség-vizsgálatok (hiánya) az olimpiainevelési programok kutatásában

Tóthné Vojtkó Veronika, Fügedi Balázs, Révész LászlóEszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésAz olimpiai nevelés területén a kutatók egy része 1) az olim-piai eszme és az olimpizmus definiálását helyezi fókuszba;míg másik részük 2) olimpiai nevelési programok tartalmátés alkalmazását mutatja be. Az olimpiai nevelés témájú ku-tatások harmadik csoportját képezik 3) az empirikus, kí-sérleti jellegű kutatások. Jelen előadás célja bemutatni anemzetközi eredményeket a különböző olimpiai nevelésiprogramok eredményesség-vizsgálatairól; és bizonyítani azt,hogy szükség van a programok hatásának tudományos igé-nyű empirikus vizsgálatára.

Anyag és módszerekA kutatás elméleti – analitikus jellegű, mely dokumentum-elemzés módszerével áttekinti és rendszerbe foglalja azolimpiai nevelési programokról publikált nemzetközi ered-ményesség-vizsgálatokat.

EredményekMonnin (2012), Lenskyj (2012) és Binder (2012) kritikakéntfogalmazza meg, hogy nincsenek kutatások és adatok, melyeksegítségével mérhető és összehasonlítható volna a programokhatása a tanulókra. Knijnik és Tavares (2012) a „Second Half”nevű programot vizsgálta, és arra a következtetésre jutott,hogy az nem éri el a célját. Binder (2012) négy olimpiai prog-ram pedagógiai fejlődéséről ír kiemelve a programok alkal-mazása előtt, alatt vagy után végzett kutatásokat. Gibbons ésmunkatársai (1995) vizsgálták a gyermekek erkölcsi fejlődé-sére gyakorolt hatást közel ötszáz (N=452) tanuló bevonásá-val és megállapították, hogy egy speciálisan összeállítottnevelési program hatással van az erkölcsi fejlődésre. Nanayakkara (2016) kutatása kimutatta, hogy a tanulók kon -fliktuskezelési stratégiája jelentősen fejlődött olimpiai neve-léssel kombinált konfliktuskezelési program hatására.

KövetkeztetésekNem megoldott az olimpiai nevelési programok hatásánakmérése oly módon, hogy az összehasonlítható legyen. Szükségvan az olimpiai nevelési programok kidolgozása és alkalma-zása során a tervszerű, pedagógiai célokkal alátámasztott tu-

dományos igényű munkára; illetve egy olyan mérőeszközre,amely segítségével megállapítható, hogy milyen változást okoza gyermekek értékrendjében és viselkedésében az olimpiainevelés. A programok fejlesztése során a formatív és a szum-matív értékelés egyaránt fontos. A meglévő olimpiai nevelésiprogramok eredményességének vizsgálata a kutatási területfejlődésének kulcsa, mely egyben jövőbeni célunk is.Kulcsszavak: olimpiai nevelés, eredményesség-vizsgálat

Konfliktuskezelési mintázatok elemzése kézilabda játékvezetők körében

Török Lilla1,2, Boda-Ujlaky Judit1, Lénárt Ágota1

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

2Pécsi Tudományegyetem Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésHazánkban a sportpszichológiai kutatások elsősorban asportolókat célozzák, holott az egyes sportágak színvonalá-hoz a bírók és játékvezetők kompetenciái is nagyban hoz-zájárulnak. Az „ítéleteket hozók” sokszor hasonló fizikai, ésesetenként nagyobb mentális terhelésnek vannak kitéve,mint a sportolók, hiszen nagy nyomás alatt végeznek per-ceptuális és döntéshozatali feladatokat, amikben a teljesít-mény és a hibázás igen nagy téttel rendelkező tényezők.Stressztűrésükre, érzelemszabályozási és konfliktuskeze-lési készségeikre folyamatosan szükségük van. A kézilabdajátékvezetők körében végzett sportpszichológiai témájú ku-tatások egyre elterjedtebbek (pl. Diotaiuti és mtsai, 2017;Morillo és mtsai, 2017). Ezek a tanulmányok a játékvezetőkolyan pszichés jellemzőit vizsgálják, mint pl. impulzuskont-roll, érzelmi intelligencia vagy énhatékonyság.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban kézilabda játékvezetők vettek részt(N=71), akik önkitöltős kérdőíveket töltöttek ki. A demog-ráfiai adatok mellett (életkor, nem, sportéletkor) felmértüka konfliktuskezelési stílust mind a játékosok és edzők,mind a kollégák kapcsán (TKI; Thomas és Kilmann, 1974,2007), a vonásszorongást (STAI-T; Spielberger és mtsai,1983), a rezilienciát (CD-RISC; Connor és Davidson, 2003),a figyelmi kapacitást (Toulouse és Pieron, 1986), valamintaz asszertivitás (Rathus, 1973) mértékét.

EredményekA játékosokkal és edzőkkel szemben alkalmazott konflik-tuskezelési stílusok hasonlóan alakulnak, mint a kollégák-kal, a problémamegoldást (r=0,59; p<0,01), a versengést(r=0,447; p<0,01), a kompromisszumkeresést (r=0,522;p<0,01) és az elkerülést (r=0,542; p<0,01) illetően, azon-ban gyengébben jár együtt az alkalmazkodást (r=0,255;p<0,05) tekintve. A kollégákkal való problémamegoldás ne-gatív kapcsolatban van a szorongás mértékével (r= -0,249;p<0,05), ugyanakkor a játékosokkal és edzőkkel (r=0,308;p<0,01), és a kollégákkal (r=0,322; p<0,01) szemben mu-tatott elkerülő működés pozitív korrelációt mutat a szoron-gással. A játékosokkal és az edzőkkel való versengő konflik-tusmegoldás pozitív kapcsolatban van az asszertivitás mér-tékével (r=0,331; p<0,01), míg az elkerülő konfliktuskeze-lési stílus negatívan korrelál vele (r= -0,308; p<0,01). Akollégákkal tapasztalt konfliktuskezelési módok nem mu-tatattak ilyen kapcsolatokat az asszertivitással.

KövetkeztetésekKutatásunk eredményei alapján a kézilabda játékvezetők kö-rében tapasztalt konfliktuskezelési stílusok különböző min-tázatot mutatnak egymással, illetve a mért változókkal attólfüggően, hogy a játékosokkal és edzőkkel, vagy a kollégákkalszemben alkalmazzák őket. Eredményeink megerősítik aM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


problémamegoldás konfliktuskezelési stílus adaptivitásáravonatkozó szakirodalmi eredményeket, valamint felhívják afigyelmet a kézilabda játékvezetők körében megfigyelhetőkonfliktuskezelési módok kutatásának szükségességére. Ér-demes lenne kiegészíteni a kutatást a játékvezetőkre vonat-kozó beválási mutatókkal, így teljesebb képet kaphatnánk.Kulcsszavak: konfliktuskezelés, szorongás, asszertivitás,kézilabda játékvezetők

A rendszeres fizikai aktivitás hatása az aerobkapacitásra és az életminőségre vesetransz -plantált betegeknél

Trájer Emese1, Tóth Szabolcs2, Protzner Anna1, BosnyákEdit1, Szmodis Márta1, Komka Zsolt1, Török Szilárd2, TóthMiklós1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA krónikus vesebetegség végső állapotánál szükségszerűvéválik a dialízis vagy a transzplantáció. A végstádiumú vese-betegségben szenvedő betegek fizikai és pszichés problémáiéletminőségük súlyos romlásához vezet. A fizikai inaktivitáskövetkeztében az aerob és az anaerob kapacitásuk nagyonalacsony szintre kerül. Bár a sikeres szervtranszplantációa betegek számára hosszabb várható élettartamot és jelen-tős életminőség javulást jelent, a szív-érrendszeri megbete-gedés ezt követően is vezető halálok a recipienseknél. Aztovábbra is megválaszolatlan, hogy a fizikai aktivitás a ki-váltója a magasabb életminőséggel és jobb fizikai működő-képességgel rendelkező állapotnak, vagy ez a kondicionálisállapot teszi lehetővé az aktív életet.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban 35 fő (12 nő, 23 férfi) önkéntes, vese -transzplantált személy vett részt. A fizikai aktivitási szintalapján két csoportba osztottuk a pácienseket. A MagyarTranszplantált Válogatottba tartozó recipiensek a sportolóicsoportot (n=21), a maximum 3 óra/hét fizikai aktivitásúpáciensek a kontrollcsoportot (n=14) alkották. Az antropo-metriai mérést terheléses vizsgálat követte kerékpárergomé-teren. A fokozatosan emelkedő rámpateszt teljes kifára-dásig tartott, az ellenállás 2 percenként 25 W-tal emelkedett.A teszt során légvételről légvételre történő gázcsereanalízistvégeztünk és rögzítésre kerültek a maximális értékek: az oxi-génfelvétel (VO2peak), a percventiláció (VE), az oxigénpulzus(O2P) és a teljesítmény (P). 12 elvezetéses EKG-val folyama-tosan mértük a pulzust (HR), és nyugalomban, a terhelésmaximumán, illetve az azt követő 5. percben kapilláris vér-vétel történt fülcimpából a vértejsav koncentráció meghatá-rozására (LACny, LACmax, LACR5). A vesetranszplantációtkövető életminőség becslésére az Egészségügyi Világszerve-zet rövidített, 36 kérdéses kérdőívét (WHOQOL-BREF) alkal-maztuk. A statisztikai próbákat (kétmintás t-próba,Mann-Whitney U teszt, lineáris korreláció) Statistica program-mal végeztük, a szignifikanciaszintet 5%-ban állapítottuk meg.

EredményekA két csoport nem különbözött a testtömeg-index, az élet-kor, a graft kor és az O2P alapján. A kerékpárergométeresteszt során mért élettani mutatók maximális értékeit te-kintve szignifikáns különbség volt a két csoport között aVO2peak (p<0,05), a VE (p<0,05), a P (p<0,01), a LACmax

(p<0,05) és a HR (p<0,01) értékekben. A recipiensek életminőség kategóriákba sorolása alapján afizikai aktivitástól függetlenül a transzplantáltak kevesebb,mint 30%-a került az „Alacsony” kategóriába. A „Magas”életminőség kategóriában minden területen (Testi-Lelkiegészség, Társas kapcsolatok, Fizikai környezet) a kontroll-

csoport recipiensei fordultak elő nagyobb százalékban. A fi-zikailag aktív csoport recipiensei ugyanakkor magasabbpontszámot értek el mind a Testi egészség, a Lelki egészségés a Társas kapcsolatok területén is. A kontrollcsoport re-cipiensei egyedül a Fizikai környezet területén szereztekmagasabb pontszámot.

KövetkeztetésekHabár a rendszeres testmozgás nagyobb fizikai terhelhető-séget és magasabb kardiorespiratorikus kapacitást jelent arecipienseknek, a jobb funkcionalitás és nagyobb teljesítő-képesség nem feltétlenül mutatkozott meg az életminőségesetében. Kulcsszavak: vesetranszplantáció, aerob kapacitás, életmi-nőség

Perception, reality, and the adoption of business analytics: Evidence from North American professional sport organizations

Troilo, MikeWellspring Associate Professor of International BusinessCollins College of BusinessThe University of Tulsa, USAE-mail: [email protected]

Highlights• We create an Analytics Index that is generalizable beyond

this specific context.• Managers perceive an increase in revenues as a result of

business analytics.• Business analytics do increase actual revenues.• There are real differences in perceived increases v.

actual outcomes by team.It is well known that professional sports teams have madeextensive use of analytics to improve their on-field perform-ance. However, it is not as apparent that these sameorganiza tions use analytics to improve performance on the“business” side. The North American profes sional sportsindustry is unique in that the teams operate as legal monopolies/duopolies, with very few cities having more thanone major-league team in a particular sport. Thus, our intent is to explore the adoption and assessment of businessanalytics in professional sports organizations. An empiricalanalysis is conducted concerning management’s perceptionof the effects of business analytics as well as the actualchange in financial performance since the adoption ofanalyt ics by the organizations.Keywords: analytics, OR in sports, empirical analysis, perception vs. reality

A serdülő és felnőtt női kézilabda válogatotttestösszetétele

Tróznai Zsófia1, Pápai Júlia1, Utczás Katinka1, NégeleZalán2, Nyakas Csaba3, Juhász István4, Szabó Tamás1

1Testnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest

2Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár

3Testnevelési Egyetem, Budapest4Magyar Kézilabda Szövetség, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésMár korai ifjúkorban is fontos vizsgálni, hogy a fiatal spor-tolók morfológiai összetevői mennyiben közelítenek a sport-ágban ideálisnak tekinthető testfelépítéshez, illetve melyvonásokban és milyen mértékben térnek el a felnőtt legjob-baktól. Tanulmányunk célja a serdülő és a felnőtt magyar

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


női kézilabda válogatott testösszetételének, testtáji zsírel-oszlásának, szegmentált sovány tömegének, poszt szerintikülönbségeinek elemzése. Eredményeink hozzájárulhatnaka tehetségek beválási arányának növekedéséhez.

Anyag és módszerek2016-2017 között 60 serdülő és 34 felnőtt válogatott női ké-zilabdázót vizsgáltunk. A testméretek felvétele a Martin félestandard alapján történt. A testösszetételt a Drinkwater-Ross antropometriai módszerrel és az Inbody720-as bioim-pedancián alapuló műszerrel határoztuk meg. A csoportokvizsgált paraméterei közötti különbségeket kétmintás t-próba segítségével, a posztok közötti eltéréseket egyszem-pontos varianciaanalízissel elemeztük.

EredményekA felnőtt kézilabdázó nők mozgatórendszere és annak test-tömegbeli aránya szignifikánsan nagyobb a serdülőkénél. Aserdülő leányoknál a zsírszövet regionális megoszlásánakmutatói szerint, a női nemre jellemző zsíreloszlás folyamatamég nem fejeződött be. Erre utal, hogy az alsó végtagon szig-nifikánsan kevesebb a szubkután zsírszövet, valamint a be-csült zsigeri zsír területe is kisebb a felnőttekénél. A fiataloktestszegmenseinek abszolút izomtömege az etalonnak te-kinthető felnőtt érték alatt marad. A proporcionális méretekközül különösen figyelemre méltó a felső végtagok izomtö-megének lemaradása. Az azonos posztot képviselő serdülőés felnőtt játékosoknál – kivéve a beállókat – jelentősen na-gyobb izomtömeg, tendenciájában nagyobb izomarány, ésközel azonos abszolút és relatív zsírtömeg mutatkozott. Aszegmentális soványtömeg különbségeit vizsgálva azt talál-tuk, hogy a posztok fiatal játékosai a felnőttekéhez hasonlómintázatot mutattak, de az eltérések nagysága posztonkéntkülönbözött.

KövetkeztetésekA felnőtt és a serdülő sportolók testösszetételi különbségefőként a mozgatórendszer abszolút és relatív tömegeltéré-seinek különbségeiből adódott. Ez egyrészt a fejlettségbelikülönbséggel, másrészt a fizikai aktivitás mennyiségi és mi-nőségi eltéréseivel van összefüggésben. Az azonos posztonlévő serdülő és felnőtt játékosok testösszetételi mintázatá-ban a tendenciaszerűen jelentkező különbségek a fejlődésvárható menetét tükrözik, a nagy különbségek a posztok sa-játosságait, a specializáltabb irányokat jelezhetik előre.Kulcsszavak: testösszetétel, kézilabda

Az elit cheerleaderek élelmiszerfogyasztását, étrend-kiegészítő fogyasztását és táplálkozásitudását felmérő nemzetközi tanulmány

Utassy Dominika1, Balogh Patrícia2, Kiss Anna2

1Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar,Budapest

2Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest


BevezetésA cheerleading egy rohamosan fejlődő, világszinten ismert,ám hazánkban még viszonylag újnak számító sportág, mely2016-ban nyerte el az Olimpiai Bizottság előzetes olimpiaistátuszát. A cheerleading egy rendkívül összetett sportágnaktekinthető, mivel akrobatika, tánc és torna elemek kombi-nációit tartalmazza. A sportággal kapcsolatban azonbankevés szakirodalom áll rendelkezésre világszerte mind asportágspecifikus kutatások, mind a sportot űzők táplálko-zására vonatkozóan.

Anyag és módszerekA kutatás célja megvizsgálni a cheerleader sportolók élel-miszerfogyasztási szokásait, képet kapni az étrend-kiegé-

szítő, valamint külső megjelenést és teljesítményfokozó ké-szítmények fogyasztási gyakoriságáról, továbbá az általánostáplálkozási ismeretek hiányosságaira rávilágítani a lehet-séges táplálkozáshoz kapcsolódó pszichológiai elválto-zások és rizikófaktorok mellett. A sportolók táplálkozási is-mereteit a validált General Nutrition Knowledge Question-naire (GNKQ) segítségével vizsgáltuk, az élelmiszerfogyasz-tást Food Frequency Questionnaire (FFQ), a táplálkozásizavar kockázatának felmérésére pedig az Eating AttitudeTest (EAT) került használatra. Az online kérdőív segítségévelöt országból gyűjtöttünk adatokat, felmérésünkben össze-sen 35 elit cheerleader vett részt.

EredményekA nők szignifikánsan jobb eredményeket értek el általánostáplálkozási ismeretek terén, valamint gyenge, de pozitív ösz-szefüggést találtunk a táplálkozási tudás és az élelmiszerfo-gyasztás között. Azok, akik jobban teljesítettek a GNKQ-n,szélesebb élelmiszerportfólióból válogatnak és gyakrabban fo-gyasztanak gyümölcsöt, zöldséget. Az étrend-kiegészítőkközül a C-vitamin, D-vitamin, multivitaminok, valamint a kal-cium- és magnézium tartalmú étrend-kiegészítő tartozott aleggyakrabban fogyasztott készítmények közé. Külső megje-lenést és teljesítményfokozó készítményeket minden ötödiksportoló fogyaszt rendszeresen. Az EAT eredményei szerint anői résztvevők több mint 30%-a veszélyeztetett étkezési zavarkialakulására, mely eredményünk egybecseng korábbi, másesztétikai sportot űző nőkkel végzett kutatásokéval.

KövetkeztetésekAz előzetes kutatási eredmények alátámasztották a vizsgá-lati módszerek eredményességét, így jelen kutatásunk a to-vábbiakban egy nagyobb volumenű, átfogó kutatás alapjáulszolgálhat. Elmondható, hogy a cheerleading azokhoz asportágakhoz tartozik, amelyek hozzájárulhatnak az étke-zési zavarok kialakulásának kockázatához, ezért körükbenrendszeres szűrés ajánlott. Az elit cheerleaderek általánostáplálkozási ismereteinek bővítésére van szükség, amelyneksportágspecifikus táplálkozási ajánlások kidolgozása képeziaz alapját. A jövőben szükséges meghatározni a cheerleade-rek körében a táplálkozási rizikófaktorokat a teljesítményoptimalizálása és a sérülések elkerülése érdekében. Kulcsszavak: cheerleading, táplálkozási szokások, táplálko-zási zavar

Tapasztalatok a labdarúgó fiúk felnőttkori testmagasság becslésével kapcsolatban

Utczás Katinka, Pápai Júlia, Tróznai Zsófia, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és DiagnosztikaiLaboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA testmagasság számos sportágban az egyik legfontosabbkiválasztási szempont. A kiváló sportági teljesítmény szem-pontjából a nagyobb vagy a kisebb termetnek nemcsak fel-nőttkorban, hanem már gyermek- és serdülőkorban is igennagy a jelentősége. A sportolók minél korábbi életkorbantörténő felnőttkori testmagasság előrejelzése szelekciós sze-reppel bír. Vizsgálatunk célja, hogy labdarúgó fiúk körébenelemezzük a várható felnőttkori testmagasság becslés bevá-lásának eredményeit.

Anyag és módszerek2008-2018 között végzett vizsgálatunkban összesen 167, va-lamely kiemelt képzésben részt vett 13-20 év közötti labda-rúgó fiú eredményeit elemeztük. A várható felnőttkoritestmagasságot a Mészáros-Mohácsi-féle módszerrel becsül-tük meg és ±3 cm-es intervallummal adtuk meg a várt tarto-mányt. Az alapstatisztikai értékeket Statistica 13.2 szoftversegítségével határoztuk meg.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


EredményekA várható felnőttkori testmagasság meghatározásakor,abban az esetben, amikor a tapasztalati korrekciót (5 illetve8%) figyelembe vettük, a helyes becslések aránya a teljesvizsgált korintervallumban 55,1% volt. A hibás becslésekközött 25,3%-ban fordult elő alul becslés, azaz a felnőttkoritestmagasság meghaladta a becsült értéket és 74,7%-ban ta-pasztaltunk fölül becslést, azaz a felnőttkori testmagasságnem érte el a becsült intervallumot. A hibás becslésekaránya főként a 13, illetve 14 éves korosztályt érintette, to-vábbá ezekben a korcsoportokban volt az alul becslésekaránya is a legmagasabb. Amikor a várható felnőttkori test-magasságot a tapasztalati korrekció nélkül határoztuk mega helyes becslések aránya 62,3%-ra módosult. A hibás becs-lések között 57,1%-ban kaptunk alul becslést és 42,9%-banfölül becslést. Továbbra is a 13-14 éves korosztályban volta becslés a legbizonytalanabb, azonban 13 éves korbanmint egy 10%-kal, 14 éves korban pedig 7%-kal nőtt a helyesbecslések aránya.

KövetkeztetésekA felnőttkori magasságra vonatkozóan a módszer segítségé-vel korrekt becslést az eseteknek több mint felében kap-tunk. A becslés pontossága az életkor előrehaladtával nő. Ahibás becslések között a fölül becslés, azaz felnőttkorban elnem ért érték volt jellemző. Az alkalmazott tapasztalati kor-rekció (5 illetve 8%) alkalmazása nem pontosítja a becslést.Kulcsszavak: labdarúgás, várható felnőttkori testmagasság

Általános iskolában dolgozó testnevelők és nem testnevelők állapotfelmérése

Uvacsek Martina, Török Lilla, Petrekanits Máté, Boda-Ujlaky JuditTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz európai pedagógusok 60-70%-a szenved tartós stressztől,30%-uk pedig már kiégés szindrómában szenved (Ozdemir,2010). A testnevelő tanárok körében végzett vizsgálatokszáma kevés, sokszor a testnevelőket a kisebb kockázatnakkitett csoportnak tekintik (Bíró, 2015). Célunk általános is-kolai pedagógusok egészségmutatóinak vizsgálata. A résztve-vők körében az anamnézis felvételét követően testalkat- éstestösszetétel vizsgálat, a nyugalmi kardiovaszkuláris adatokfelvétele, valamint a kiégést, a munkahelyi elégedettséget, amunkahelyi környezetet, az önértékelést, és a rezilienciátmérő pszichológiai kérdőívek felvétele történt.

Anyag és módszerekBeválasztási kritériumként a 35 év feletti életkort és a mi-nimum 10 éves általános iskolai munkavégzést határoztukmeg, mivel a kiégés szempontjából a legmagasabb kockáza-tot a 33-44 éves kor jelenti (Farber, 1984). Az antropomet-riai adatfelvétel az ISAK módszerrel történt (Marfell-Jones,2006), az erek állapotáról a Tensio Med arteriograph (Illyésés Böcskei, 2006) készülék segítségével kaptunk informá-ciót, a HRV analízist a Polar Precision Performance 2.0programmal végeztük (Apor és mtsai, 2009). A statisztikaianalízis a Statistica for Windows 13.2. program felhaszná-lásával készült.

EredményekEddig a demográfiai, az egészség és rizikómagatartásra vo-natkozó adatokat sikerült feldolgoznunk. Eredményeinkalapján megállapítottuk, hogy a vizsgálatra jelentkezett ta-nárok átlagéletkora 43 év volt. A tanárok 70%-a kapcsolat-ban él, és ugyancsak 70%-uk közös háztartásban gyermeketnevel. A pedagógusok mind teljes állásban dolgoztak, 40%-uk ezen kívül más munkát is végzett jövedelem-kiegészítés-ként. A tanárok 60%-a 100-nál több diákot tanít egy adott

tanévben, az egészségvédő rendszeres reggeli étkezés 60%-ra, a rendszeres fizikai aktivitás 40%-ra volt jellemző. Saj-nálatos módon a vizsgált tanárok 40%-a rendszeresendohányzik.

KövetkeztetésAz eddig feldolgozott eredmények alapján a testnevelők kisszáma miatt nem tudtuk a testnevelők egészségesebb fizikaiés mentális állapotát igazolni. Az eddig vizsgáltak alapján amunkaképes korú pedagógusok demográfiai eredményeimegegyeznek az országos statisztikai átlagokkal, az egész-ségfejlesztés a pedagógusok körében is indokolt.Kulcsszavak: testösszetétel, HRV, egészség, testnevelők, ta-nárok, kiégés

IKT eszközhasználati szokások vizsgálata azEszterházy Károly Egyetem végzős testnevelésszakos hallgatói körében

Varga Attila. Herpainé Lakó Judit, Boda Eszter, Váczi PéterEszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar,Sporttudományi Intézet, Eger E-mail: [email protected]

BevezetésA 21. század gazdasági és társadalmi folyamatainak egyiklegfontosabb mozgatórugója az infokommunikációs techno-lógiák térhódítása, széles körű használatuk. Az IKT eszkö-zök jelenléte nemcsak a hétköznapi életünkre, de azoktatásra is közvetlen hatást gyakorolnak, kihívás elé állítvaezzel napjaink oktatási rendszerét. Egyéb iskolai tantár-gyakhoz hasonlóan a testnevelés területén is folyamatosanfelmerül az információs és kommunikációs technológia in-tegrálása az oktatási folyamatba (Kretschmann, 2015).Jelen kutatásunk célja feltárni az Eszterházy Károly Egye-temen végzett testnevelés szakos hallgatók IKT használati,internetezési és internetelérési szokásait, viszonyulását a di-gitális eszközök oktatási célú felhasználása iránt.

Anyag és módszerekA kutatás helyszíne az egri Eszterházy Károly EgyetemSporttudományi Intézete volt, ahol a 2016/17-es tanévbenvégzett testnevelő tanárokat vizsgáltunk. A vizsgálatban ösz-szesen N= 60 fő vett részt, melyből 42 fő (70%) nappali, 18-an (30%) pedig levelezős tagozatos hallgatók voltak. Arésztvevők életkora 21 és 34 év közé esett, míg átlagéletko-ruk 23,62 év volt. A mintában 44 férfi (73,3%) és 16 nő(26,7%) szerepelt. Vizsgálatunk módszereként a kérdőívesvizsgálatot választottuk, a statisztikai feldolgozás az IBMSPSS programcsomag 21.0 verziójával történt (SPSS Inc,Chicago Illinois).

EredményekVizsgálatunk azt mutatta, hogy a végzős hallgatók döntőtöbbsége felhasználói szintű számítógépes tudás birtokábanvan és a tanulásához a hagyományos papír alapú tanköny-vek, jegyzetek mellett különféle IKT eszközöket is használ-nak, legtöbben az okostelefonjukat, laptopot, netbookot ésnotebookot. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vá-laszadók igen magas százaléka (71,7%) elképzelhetőnektartja az IKT eszközök használatát a gyakorlati tárgyak ok-tatása során, legtöbben a torna és gimnasztika tárgyakat je-lölték meg.

KövetkeztetésekA kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy min-denképpen javítani kell az IKT eszközök oktatási célú fel-használását a testnevelés és sporttudományos tárgyak terénis (oktatási szoftverek, alkalmazások, játékok). Mindezekegyrészt elősegíthetik a hallgatók számára szükséges elmé-leti és gyakorlati tudás 21. századi módon történő közvetí-

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


tését, átadását, másrészt szemléletformáló szerepük is lehetabban, hogy a jövő testnevelő generációja is beépítse a digi-tális eszközök egy részét az oktatási módszerei közé.Kulcsszavak: IKT, testnevelő tanár, oktatási módszer

Térdízületet stabilizáló izmok erejének és akti-vitásának szerepe unilaterális felugrásnál és leérkezésnél

Váczi Márk, Nyisztorné Mayer Petra, Vass Lívia, Vadász Kitty, Pozsgay Miklós, Sebesi Balázs, Meszler Balázs, Atlasz TamásPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésAz unilaterális felugrások és leérkezések számos sportág-ban megjelenő mozgásformák, melyeknél a térdstabilizátorizmok jelentős szerepet töltenek be. Míg a felugrási képes-séget általában magával a sportteljesítménnyel hozzák ösz-szefüggésbe, a leérkezéseknél inkább az ízületi stabilizációmértékével összefüggő sérüléseket vizsgálják. Amennyibena felugrási képesség, valamint a leérkezéskor megvalósulótérdízületi stabilizáció összefügg, akkor a felugrási képességprediktálhatja a térdízület sérülési kockázatát, ami fontosinformáció lehet az edzők és terapeuták számára.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban 15 fiatal férfi vett részt. Először meghatá-roztuk a maximális izometriás erőt térd flexióban és exten-zióban, valamint csípőízületi abdukcióban. Ezt követőenmaximális unilaterális felugrások során erőplatóval megha-tároztuk a talaj-reakcióerő csúcsát, melyet a testtömegheznormalizáltunk. Végül a vizsgálati személyek 30 cm-es ma-gasságból unilaterális leérkezéseket végeztek instabil felü-letre (Togu Jumper). Felületi elektromiográf (EMG) elekt-ródákkal mértük a vastus medialis, vastus lateralis, bicepsfemoris, valamint a gluteus medius aktivitásának csúcsátmindhárom teszt során. A felugrásoknál és a leérkezéseknélnyert EMG értékeket az erőméréskor kapott értékekheznormalizáltuk.

EredményekA felmért izomerő paraméterek közül csak a térd extenziókorrelált a felugrás erejével. Az unilaterális felugrásnál azizmok normalizált aktivitásának sorrendje: gluteus medius(172%), vastus lateralis (122%), vastus medialis (108%), bi-ceps femoris (52%). A leérkezéskor mért EMG értékekugyanilyen aktivitási sorrendet mutattak (114%, 94%, 92%,50%). A leérkezéskor vizsgált térdstabilizáció kvantitatívmutatói (gluteus medius aktivitás, valamint a biceps femo-ris és vastus lateralis aktivitásának aránya) nem korreláltaka felugrás erejével.

KövetkeztetésekAz eredmények azt mutatják, hogy az unilaterális felugrásokeredményességét elsősorban a térd extensorok ereje befo-lyásolja, míg a térd flexor és csípőízületi abduktor erő nem.A gluteus medius magas aktivitási értékeiből azonban arrakövetkeztethetünk, hogy mind az unilaterális felugrásoknál,mind pedig a leérkezéseknél a térd valgus kontrollja fontos.A leérkezéskor alkalmazott térdstabilizáció mértéke függet-len a felugrási erőtől, így a jó ugróképességgel rendelkezősportolóknál is javasolt a térdstabilizátorok rendszeres el-lenőrzése és fejlesztése a sérülések rizikóinak csökkentéseérdekében. Kulcsszavak: elektromiográfia, gluteus medius, térdfeszí-tők, térdhajlítók, instabilitás

Irodai munkát végzők fizikai aktivitás vizsgálata

Vári Beáta¹˒², Rétsági Erzsébet²¹Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged²Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésFelmérések szerint az irodai munka egyet jelent az ülő élet-móddal, amihez magas fokú stressz, mozgásszegénység ésrossz táplálkozás társul, melyek negatívan hatnak a fizikaiés lelki állapotra (Bizzarri, 2013). A fizikai inaktivitás min-den betegség előfordulásában komoly szerepet játszik. Azirodai munkakörben dolgozók ennek még hatványozottab-ban vannak kitéve, hiszen foglalkozási ártalom a helytelentesttartásból, az izmok fáradásából fakadó mozgásszervimegbetegedés, valamint a felső végtagi, nyaki, váll, hát éskéz, valamint derék panaszok is döntően az ülő foglalko-zással hozhatók összefüggésbe.Célkitűzés: Feltárni a különböző életkorú és irodai munka-körben dolgozó emberek egészségi állapotát, fizikai aktivi-táshoz való hozzáállását, táplálkozási, sportolási ésszabadidő eltöltési szokásait.

Anyag és módszerekAz irodai munkát végzők körében végzett anonim, kérdőí-ves vizsgálatban, melyet elektronikus belső levelező rend-szeren keresztül juttattunk el a dolgozókhoz, 320-an vettekrészt, a 19-65 éves korosztályból. A 80 kérdés az edzettségiés egészségi állapotra, sportolási szokásokra és az irodaimunkával járó esetleges munkahelyi ártalmakra, valaminttáplálkozási szokásokra irányult. A minta Csongrád megyeegyik hivatali intézményére korlátozódott.

EredményekA megkérdezettek 100%-ának van valamilyen mozgásszerviproblémája. Az emberek túlnyomó többsége elsősorban afizikai és mentális állapotában lát változást a munkakörül-ményeinek hatására, de több mint 10% nem tudja, hogyennek hatására történt-e a változás. 56% ítéli jónak azegészségi állapotát, míg az edzettségi állapotot csak 35%. Aválaszolók 94%-a gondolja úgy, hogy az életmód fontos részea sportolás, ennek ellenére 51%-uk sportol jelenleg. Körük-ben a heti-2-4 óra sporttevékenység a leggyakoribb. A dol-gozók több mint 60%-a véli úgy, hogy az edzések ésrekreációs tevékenységek hatására jobban alszik, és többenergiája van a problémák megoldására. 33% nem elégedettjelenlegi életmódjával és egészségi állapotával, de nem kívánváltoztatni vagy csak tervezi, 38% már tett előkészületeketvagy elkezdte és 29% már több mint hat hónapja cselekszik.

KövetkeztetésekA teljes adatbázis kiértékelésével konkrétabb összefüggése-ket is meg lehet fogalmazni, ám az így is egyértelműen lát-szik, hogy tisztában vannak a fizikai aktivitás jótékonyhatásaival, melyet az életmód szerves részének tekintenek,ám a panaszok ellenére sem változtatnak az életmódjukonés nem tesznek az egészségükért, bár az saját megítélésükszerint sem megfelelő.Kulcsszavak: irodai munka, fizikai aktivitás, életmód, mun-kahelyi ártalmak, kérdőív

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Az ösztrogénhiány, a magas triglicerid tartalmúétrend és a rekreatív testmozgás kapcsolatánakvizsgálata sebészi úton kiváltott menopauzában

Veszelka Médea1, Varga Csaba1, Börzsei Denise1, Deim Zoltán1, Kupai Krisztina1, Szabó Renáta1, Török Szilvia1, Priksz Dániel2, Juhász Béla2, Radák Zsolt3, Pósa Anikó1



3Testnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA fertilis korú nők kardiovaszkuláris morbiditása és mor-talitása lényegesen alacsonyabb a hasonló korú férfiakhozképest, amiben az ösztrogén védő hatása jelentős szerepetjátszik. Azonban ez a védőhatás csökken a menopauza meg-jelenése után. Az ösztrogénhiányos állapotnak kiemelkedőszerepe van, mivel a nők posztmenopauzában életük többmint egyharmadát élik le. A testmozgás egy nem farmako-lógiai terápia, amely bizonyítottan preventív szerepet játszika szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Kísérletünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a tréning és amagas triglicerid tartalmú diéta hatását az ovariektomizált(OVX) nőstény patkányokban.

Anyagok és módszerekNőstény Wistar patkányok egy részén sebészi OVX-t hajtot-tunk végre, míg a másik csoporton áloperálást (SO) végez-tünk, majd véletlenszerűen randomizáltuk őket futó és nemfutó csoportokba. A fizikai aktivitást végző állatokat futóke-rékkel ellátott ketrecekben helyeztük el, melyet szabadidőstestmozgásként definiáltuk. A táplálékot 12 héten keresztüladagoltuk, mely szerint megkülönböztettünk: normál ét-rendű (CTRL) és magas triglicerid tartalmú diétán tartott(HT) csoportokat. Meghatároztuk a szív és aorta hemoxige-náz (HO-1) enzim koncentrációját, valamint a plazma inter-leukin-6 (IL-6) és a tumor nekrózis faktor-α (TNF-a) kon-centrációját ELISA módszerrel. A HO és a mieloperoxidáz(MPO) enzimatikus aktivitásait spektrofotometriás módsze-rekkel mértük aorta- és szívszövetekből.

EredményekAz OVX-t, valamint a HT diétát követően szignifikáns csök-kenést tapasztaltunk a HO-1 enzim koncentrációjában és aHO enzimek aktivitásában mindkét vizsgált szövetben. Azösztrogénhiányos állapot a gyulladásos citokinek közül aTNF-α, IL-6 koncentrációjában és az MPO aktivitásában je-lentős növekedést eredményezett. Az OVX és HT diéta ha-tására bekövetkező kedvezőtlen változásokat a 12 hetesrekreatív mozgás szignifikánsan javította.

KövetkeztetésekEredményeink azt mutatják, hogy a szabadidős testmozgáshatékony módja az antioxidáns szérumszintek javításánakés a gyulladásos faktorok csökkentésének patkányban, amihozzájárulhat a kardiovaszkuláris megbetegedések megelő-zéséhez posztmenopauzális állapotban.Kulcsszavak: gyulladás, hem-oxigenáz, futás, menopauza


Strategy: war, sport and business

Zdziarski, MichałUniversity of Warsaw, PolandE-mail: [email protected]

Strategy concept was incorporated to business and sportmanagement from military. We can search for etymology ofthe strategy concept in ancient Greek word “strategios”. Inthe presentation I would like to discuss relevance of ancientand contemporary understanding of strategy in war andbusiness for sport management applications. Keywords: sport management, strategy, business, war

A nemzetközi kosárlabda szövetség (FIBA) felnőttés utánpótlás Európa-bajnokságainak elemzése akiválasztás hatékonysága szempontjából

Zilinyi Zsombor1, Sterbenz Tamás2

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola,Budapest

2Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ, Budapest


BevezetésKutatásunk az európai kosárlabda szövetség, a FIBA Eu-rope versenyrendszerének sajátosságaiból indul ki. A fiatalkosárlabdázók a karrierút során lépésenként haladhatnaka piramis csúcsán elhelyezkedő felnőtt válogatottság és pro-fesszionális sporttevékenység felé. Az elitig tartó rögös útmeghatározó lépcsői lehetnek az U16-os, U18-as, U20-asEurópa-bajnokságok. A kutatás célja annak kiderítése, hogyaz elemzett felnőtt kontinensviadalokon résztvevők közülkik szerepeltek a FIBA utánpótlás tornáin, a sikeres válo-gatottak a kiválasztás terén milyen stratégiát folytatnak, il-letve valóban szükséges-e a fokozatos külföldi tornákonvaló szereplés, vagy esetleg utánpótlás válogatottság nélkülis lehetséges bemutatkozni a felnőtt nemzeti csapatban.Hipotézisünk szerint a folyamatos utánpótlás szereplésnek(U16-U18-U20) a szenior csapat számára is pozitív hoza-déka lehet, korreláció áll fent az utánpótlás és a felnőtt csa-patok teljesítménye között. Kompetitív utánpótlás válogatottszereplés esetén a felnőtt válogatott is versenyképesebb lesz.Feltételeztük, hogy a felnőtt Európa-bajnokságon jobb ered-ményeket elérő válogatottak játékosai nagyobb számban jár-ták meg az utánpótlás ranglétrákat, mint a gyengébberedményeket produkáló csapatok játékosai. A nemzetköziutánpótlás versenyeken szerzett tapasztalat előnyt jelent asportolók számára, később nagyobb eséllyel válhatnak pro-fesszionális szinten is jegyzett sportolóvá. Hipotézisünk to-vábbá, hogy csúcsteljesítményt és válogatott szintet az egyrenövekvő piaci versenyhelyzet miatt azok tudnak elérni, akikvégigjárják a korosztályos válogatott ranglétrákat, az után-pótlás válogatottság nélküli sportpályafutás nem szokvá-nyos, és egyre inkább kuriózummá válik. Előfeltevésünk,hogy a minél jobb eredmények elérése érdekében a válasz-tott sportágakban is egyre több honosításhoz folyamodnaka sportszövetségek, ez több esetben kontraproduktív a nem-zeti csapatot tekintve.

Anyag és módszerekA kutatás során a 2013-as, 2015-ös és 2017-es felnőtt férfiés női Európa-bajnokságon részt vevő csapatok játékosaitvizsgáltuk, kiemelten kezelve a magyar női és férfi felnőttválogatott játékosainak elemzését. A válogatott kosárlabdá-zók utánpótlás tornán való részvétel szerinti kategorizálásaMicrosoft Office Excel programmal történt. Korrelációt vizs-gáltunk a felnőtt csapatok és az utánpótlás csapatok évesszereplése között a FIBA hivatalos kategóriák szerinti sor-

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


rendje alapján. Számított és helyzeti középértékeket vizs-gáltunk a sportolók utánpótlás eredményei alapján, majd akapott értékek alapján klasszifikáltuk az országokat.

EredményekAz analízis során kiderült, hogy az utánpótlás tornákonszerzett tapasztalatok nem voltak igazán befolyásoló ténye-zők a felnőtt mezőnyben nyújtott teljesítményre, összefüg-gést nem találtunk közöttük. A női játékosok nagyobbeséllyel váltak az utánpótlás után a felnőtt mezőnyben ismeghatározó játékosokká. Mindkét szakágban vannakolyan sportolók, akik utánpótlás válogatottság nélkül kerül-tek be a felnőtt nemzeti csapatba, de összességében a vizs-gált felnőtt válogatottak közel 90%-a utánpótlás váloga-tottként is játszott korábban. A legsikeresebb felnőtt válo-gatottak (pl. Spanyolország, Franciaország) a kiválasztásterén is előttünk járnak, a felnőtt csapat sikeres volt után-pótlás válogatottakra épít.

KövetkeztetésekA honosítás nem feltétlenül jelentett eredményesebb nem-zetközi szereplést az Európa-bajnokságokon. Egy-egy kivé-teltől eltekintve, a fiatalkori válogatottság ténye jelentőskulcs sikertényezővé vált, mely azonban nem nyújt ingyenbelépőt az elitklubba, a professzionális sport világába.Kulcsszavak: kiválasztás, versenyrendszerek hatékonysága,felnőtt sport, utánpótlás

A testnevelés oktatás fejlődése a népiskolákban(1868-1944)

Zombory István GyörgyMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Mióta világ a világ a társadalom elvárásai mindig változtak.Ez nyomon követhető az oktatásban, ezen belül az iskolaitestnevelés és sport területén is. A testnevelés módszerei je-lentősen gazdagodtak és komplexebbé váltak és ezzel pár-huzamosan felértékelődött az iskoláskorúak testi fejlődé-sére és egészségére gyakorolt pozitív hatások jelentősége is.Ezen módszerek változásait és bővülését szeretném rövidenáttekinteni a népiskolai oktatásban.

Anyag és módszerek Az előadás, a szakirodalom a Néptanítók Lapja évfolyama-inak (1868 – 1944) anyagára támaszkodik.

Történet A kiegyezés után létrejött a kétközpontú Osztrák–MagyarMonarchia, mely során a kialakult politikai és gazdasági ke-retek viszonylag kedvező lehetőséget biztosítottak a magyarfejlődés kibontakozásához beleértve az oktatást is. Az isko-lai oktatásban az ún. „előtornász mozgalom” alapjainak le-rakása jelentett fontos mérföldkövet. Eötvös Józsefkultuszminiszter rendelete alapján csak az elemi iskolákalsó és felső tagozatára, illetve a polgári iskolákra vonatko-zólag tette kötelezővé a testgyakorlatok oktatását, 1868.tc.…55§ A közösségi elemi népiskolában köteles tantárgyak:a) hit- és erkölcstan; b)írás és olvasás; c) …számolás, ahazai mértékek és pénznemek ismerete; d) nyelvtan; e) be-széd- és értelemgyakorlatok; f) hazai földleírás és történe-lem; i) természetrajz… különös tekintettel a vidékre,melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak;k) …mezei gazdaság; l) polgári jogok és kötelességek; m)ének; n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra…A tornafoglalkozások a német szellemiségét tükrözték. Aziskolai testnevelés tartalmát és struktúráját a XIX. századvégén és a XX. század első évtizedeiben az állandó megúju-lás, bővülés és reformok sokaságának bevezetése jelle-

mezte. Ennek köszönhetően nőtt a tornapályák és tornater-mek száma. A tornatanító-képzés kialakulása és a főiskolaiszintű testnevelőtanár-képzés alapjainak lerakása is erre azidőszakra tehető.Az 1910-es évek vége jelentős állomása volt a hazai testnevelésés sport fejlődésének. Mint mindenben a sport tömegesítésejellemezte ezt az időszakot. A sportpályák, tornatermek meg-nyíltak a tömegek előtt, a sportolás mindenki alapvető jogalett. Az iskolai testnevelés reformja, a testnevelőtanár-képzéskorszerűsítése is tovább folytatódott. Nagy László: „A magyarközoktatás reformja” c. művében foglalta össze többek közöttaz intézményesített testnevelés szerepét.A két világháború közötti időszak több szempontból is el-lentmondásos korszak volt. Az I. világháború után több te-rületen is nehézséget okozott az elért eredmények megőr-zése a testkultúra terén. Ugyanakkor a testnevelés és külö-nösen a sport sok tekintetben függetleníteni tudta magát apolitikától és egyes ágai megerősödtek. Sikerült kialakítania szűkebb hazai viszonyokhoz jól alkalmazkodó hazai test-nevelő garnitúrát.Horthy Miklós kormányzó nevéhez köthető 25 éves időszak-ban a testnevelés az iskolai életben további lendületet ka-pott, amely mindenképpen előremutatónak minősíthető. A testnevelés ügyének reformja 1921-ben Karafiáth Jenőnevéhez fűződik. Az általa kidolgozott törvénytervezet(1921. évi 53. tc.) alapján meghatározta a tantervet, a test-nevelés rendszerét, módját, eszközeit, a reáfordítandó időt.Ezt szolgálta az 1928-ban létrehozott Testnevelési Főiskola(1928), ahol testnevelő tanárok képzése folyt. Sajnos a 30-as években az erőteljes jobbratolódás és a há-borúra való készülés időszaka volt, amely magával vonta atestnevelés további militarizálását. Ezekben az években jólnyomon követhető a testnevelés funkcióinak részbeni tor-zulása.

Következtetés A testnevelés oktatása már a népiskolai oktatásban is azt acélt szolgálta, hogy a tanulóknál kialakuljon, egy pozitív ma-gatartásforma, mely elősegíti egy jó fizikai teljesítő-képességmegteremtését, amely később egyértelműen alárendelődötta háborúra való felkészülésnek, a megfelelő katona megte-remtésének.Kulcsszavak: népiskola, népiskolai törvény, népoktatási tör-vény, testnevelés, mozgás

A csontszerkezeti mutatók kapcsolata a nemiérettségi státusszal, az ösztrogén-szinttel és a fizikai aktivitás mértékével serdülő leányoknál

Zsákai Annamária, Fehér Virág Piroska, Annár Dorina, Bodzsár ÉvaEötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA csontszövet életünk során folyamatos átépülés alatt áll.Az átépülés szigorúan szabályozott folyamat, amely komp-lex folyamat szabályozó, illetve befolyásoló tényezői közöttkiemelt jelentőségűek az endokrin hatások és az életmódtényezői. A nemi érés és a csontszerkezet fejlődése közöttiszoros kapcsolatot már számos auxológiai vizsgálat iga-zolta. Korábbi epidemiológiai vizsgálatok alapján megálla-pítást nyert, hogy felnőtt nők ösztrogén-szintje szoros össze-függést mutat a csontszerkezeti mutatóikkal. Ez az össze-függés időskorban, a menopauza után a legszembetűnőbb,amikor az ösztrogén-szint drasztikus csökkenése következ-tében a csontállomány mennyisége is jelentősen csökken,porozitása fokozódik. Ma már köztudott, hogy a fizikai ak-tivitás során a csontokat ért különböző erőhatásokhoz,azok tömegükben és szerkezetükben is alkalmazkodnak.Az ösztrogén-szint, a fizikai aktivitás mértéke és a csont-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


szerkezet mutatói közötti együttes kapcsolatot azonban mégserdülő leányok körében nem elemezték részletesen, amelykomplex kapcsolat elemzése volt vizsgálatunk fő célkitűzése8–18 éves leányok körében.

Anyag és módszerekA leányok (N=289) antropometriai vizsgálatait standardműszerekkel és technikákkal végeztük el, csontszerkezetü-ket ultrahangos oszteométer segítségével vizsgáltuk. Nemiérettségi állapotukat az emlők Tanner-féle fokozatainakmeghatározásával és a menarche bekövetkezte alapján be-csültük. Nyálbeli ösztrogén-szintjüket ELISA kitek segítsé-gével becsültük. A fizikai aktivitásuk mértékét a személyesinterjúk során végzett kérdőíves adatgyűjtés alapján becsül-tük.

EredményekElőzetes vizsgálati eredményeink alapján megállapítható,hogy a női humán életciklus általunk vizsgált szakaszábana fokozott fizikai aktivitás jobb csontszerkezeti mutatókateredményez. Az ösztrogén és a csontszerkezet között azon-ban kevésbé szoros a kapcsolat a későbbi életkori szaka-szokhoz képest, még a posztpubertáskorú leányoknál is,akiknél a nemi hormonok már feltételezhetően hosszabbideje emelkedett szinten termelődnek.

KövetkeztetésekVizsgálati eredményeink is igazolták a nemi érettségi állapotés a csontszerkezet közötti szoros kapcsolatot.Kulcsszavak: pubertáskorú leányok, csontszerkezet, nemiérés, endokrin státusz, fizikai aktivitás mértéke

Magyar Sporttudom


75. szám • 2018/3


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 19

. évfolya

m 75. sz

ám • 20

18/3


Magyar Sporttudományi Társaság1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax.: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203E-mail: [email protected] Internet: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat

Kijelentem, hogy a Magyar Sporttudományi Társaság tagja kívánok lenni, alapszabályát elfogadom, az éves tagdíjat befizetem

Név: ………………………………………………………………………… Születési dátum: …….........…………

Levelezési cím: (irányítószámmal): ……………………………………………………………………......…….….

Telefon:……………………………………………………….… Fax: .....……………………………………………..

Mobil: ………………………………………………………….. E-mail: .....…………………………………..…..

Munkahely: ........………………………………………………………………………………………………………...

Munkahelyi beosztás: ....…………………………………………………………………….…………………………

Fô tevékenysége:oktatás 5, kutatás 5, egyéb ..……………………………………………………………………

Tudományterülete: .....…………………………………………………………………………………………….……

Kutatási területe: .....……………………………………………………………………………………………………

Tudományos fokozata: ……………………………………………….. Megszerzés éve: …………………………

Legmagasabb iskolai végzettsége: .....……………………………………………………………………………….

Aktív dolgozó/nyugdíjas: ......…………………………………………………………………………………………

Nyelvismerete: .........………………….………………………………………………………………………………...

Melyik szakbizottságba kíván belépni: ....………………………………………………………………………..…

Kelt:………………………………….

……………………………….aláírás

Tájékoztató! Az aktív dolgozók tagdíja évente 3 000,- Ft, a diákoknak és nyugdíjasoknak 2 000,- Ft.Az MSTT tagok részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmente-sen jár. A tagdíjat az MSTT sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére,postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.A belépési nyilatkozatot: A Magyar Sporttudományi Társaság, 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.címre kérjük elküldeni, vagy a [email protected] e-mail címre.

XV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSmstt.hu/wp-content/uploads/2018/05/MSTT-Szemle-2018-3...3Köz pon ti S r sk l a egy ü ,Bud 16.30 Kapus helyett mezőnyjátékos szerepeltetése

Documents