-
2011. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK
ELNÖKÖL: ALEJO VIDAL–QUADRASalelnök
1. Az ülés megnyitása
(Az ülést 8.30-kor megnyitják)
2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet
3. Végrehajtási intézkedések (az eljárási szabályzat 88. cikke):
lásd a jegyzőkönyvet
4. A 2012. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú
egyeztetés (vita)
Elnök. – Az első napirendi pont a Balzani asszony által a
Költségvetési Bizottságmegbízásából készített, a 2012. évi
költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésrevonatkozó
felhatalmazásról szóló jelentés (A7–0230/2011) (2011/2019
(BUD)).
Francesca Balzani, előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A
költségvetési eljárás aháromoldalú egyeztetésre vonatkozó
felhatalmazással a legkonkrétabb szakaszba érkezett,abban a
szakaszba, amikor a költségvetési hatóságok ténylegesen
megbeszélésekbekezdenek, amelyek hasznos és jelentős eredményeket
hozhatnak. Mindenekelőtt emiattreménykedem abban, hogy a
háromoldalú egyeztetésben rejlő lehetőséget sikerülmegragadni, és
nem fogjuk elszalasztani azokat.
A józan ész szellemében látunk neki a költségvetési eljárásnak.
A tagállamok jelenlegkemény költségvetési konszolidációs
politikákat hajtanak végre, és e politikáknakjelentőségteljes
egyensúlyt kell találniuk a válság kezelésének szükségessége,
valamint agazdaság és a befektetések újraindításának szükségessége
között. Éppen ez az oka annak,hogy most az európai uniós
költségvetés – amely hatalmas és kivételes lehetőséget rejtmagában,
hogy hozzáadott értéket biztosítson a kiadások, befektetések és
forrásoktekintetében –, alapvető szerepet játszhat, és ezt
feltétlenül meg is kell tennie. Olyan alapvetőszerepet, amelyben
döntő fontosságú, hogy az Európa 2020 stratégiát kell
kiindulópontnaktekinteni.
Ez a Parlament rögtön a kezdetektől a költségvetési tárgyalások
központi részévé tette azEurópa 2020 stratégiát. A 2012. évi
költségvetés az e stratégia megvalósítására irányulókonkrét
intézkedések megtételének első lépése lehet, és annak is kell
lennie, amely stratégiátpontosan abból a célból választottunk ki,
hogy új lendületet adjon az Uniónak.
Ebben az értelemben az, hogy pénzügyi dimenziót rendelünk az
Európa 2020 stratégiához,megteremti egységességünket és
hitelességünket, valamint központi szerepet biztosít astratégia
számára. Egy ilyen ambiciózus stratégiát csak akkor hozhatunk
létre, hahaladéktalanul végrehajtjuk, pontosan akkor, amikor
kulcsfontosságú, hogy ez a gazdaságújraindítására szolgáló eszköz
teljes mértékben kifejthesse hatásait.
Így az egységesség, hitelesség és az ambiciózus Európa 2020
stratégia döntő fontosságúés alapvető azon stabilitás
garantálásában is, amelyre az Európai Unión belül, valamint aközös
valutánk tekintetében napjainkban szükségünk van.
1Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Ezenkívül más körülmények és politikák is előtérbe kerülnek. A
mediterrán térségbenvégbemenő demokratikus folyamatokra gondolok,
és arra, hogy garantálnunk kell azEurópai Unió külső dimenzióját,
amely ezúttal valóban szerepet játszhat és visszaszerezhetifontos
vezető pozícióját.
Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a költségvetés nem csupán egy
olyan eszköz, amelyetjóvá kell hagyni, amikor előre kell terveznünk
a következő évre. Egyben olyan eszköz is,amelynek egész évben
működnie kell. Tehát egy kényes kérdésről van szó egyrészt
akövetkező évre vonatkozó kifizetések, másrészt a 2011. évi
költségvetésnek a folyó évtekintetében történő végrehajtása
szempontjából is.
Egységesség, hitelesség és a költségvetés – amely a válság
leküzdésére és a tagállamikonszolidációs politikák ellensúlyozására
szolgáló alapvető eszköz – erőteljes, határozott,céltudatos
felhasználása – ezek mind olyan kérdések, amelyek komoly
elkötelezettségetkívánnak részünkről, amelyeknek biztosítaniuk
kell, hogy ismét meghatározó szerepetjátsszunk az Európai Unió
biztonságának tekintetében, és mindenekelőtt – és leginkábbez
érdekel engem – arra ösztönöz bennünket, hogy ne vesztegessük el a
háromoldalúegyeztetés lehetőségét. A háromoldalú egyeztetés valóban
értékes lehetőséget kínálhat akonkrét és hasznos eszmecserére, és
ennek így is kell lennie, ami ebben az évben megteremtia meghozandó
költségvetési döntésekkel kapcsolatos közös elképzelést.
Úgy vélem, hogy egy fontos dokumentummal, a költségvetéssel
kapcsolatos munka sorána közös döntések meghozatala kiválóan jelzi,
hogy képesek vagyunk együttműködni azUnión belül, ami különösen
lényeges a mostani időkben.
Janusz Lewandowski, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Azért vagyok
itt, hogy meghallgassama Bizottság által előterjesztett
költségvetési tervezettel és a háromoldalú egyeztetésrevonatkozó
felhatalmazással kapcsolatos nézeteiket.
Fontos dokumentum van előttünk, és a közelgő háromoldalú
egyeztetésen hamarosanalkalmunk lesz megvitatni a Parlamentet
érdeklő kérdéseket. Az azonban nyilvánvaló, ésez az előadó
felszólalásában is szerepelt, hogy a jelenlegi rendkívüli
körülmények közötta 2012. évi költségvetéssel kapcsolatos tervezés
és a kompromisszumos megoldásokmegtalálása nem tekinthető szokásos
eljárásnak. Ennélfogva elengedhetetlen azállamháztartási
konszolidáció, valamint a növekedést és a munkahelyteremtést
előmozdítóbefektetések közötti egyensúly, és úgy gondolom, hogy ez
jelen is van a tervezetünkben.Még válság idején is szükségünk van
befektetésekre az európai gazdaság igen törékenyhelyreállításának
megerősítéséhez.
Nos, válaszunk egy része benne van a 2012. évi költségvetésben.
Ezenkívül egyértelműennöveltük az Európa 2020 stratégiával
kapcsolatos prioritásainkat. Előirányzatainkban62,6 milliárd eurót
tesznek ki, ami a teljes költségvetési tervezet 43,5%-ának felel
meg. ALisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kiadásokat is növeltük,
ami 4%-os növekedést jelent.Ez a válasz első része.
A válasz második részét természetesen a következők alkotják: az
adminisztrációhoz valókemény hozzáállás, a Bizottság létszámának
zéró növekedése, valamint a programoknagyon szigorú értékelésével –
működésük ellenőrzésével – kapcsolatos, úgynevezettnegatív
prioritások, továbbá bizonyos területeken, a teljesítmény alapján,
a 2012-revonatkozó, már meglévő pénzügyi programozásban
előirányzottaknál alacsonyabbköltségvetés. Következésképpen a 2012.
évi költségvetési tervezet közel 9 milliárd euróvalalatta marad a
2012-es pénzügyi terv felső határértékének.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU2
-
Nem elegendő költségvetési tervezetet készíteni. Közös
kötelezettségünk, hogy globálisválaszt adjunk a fejleményekre.
Különösen igaz ez a Földközi-tenger déli részére. Ezért egyhéttel
ezelőtt elfogadtuk a 2012. évi költségvetés 1. módosító
indítványát, hogy több mint1,3 milliárd euróval növeljük a
szomszédságunkra és különösen a Földközi-tenger délirészére,
2011-re, 2012-re és 2013-ra vonatkozó költségvetési
előirányzatot.
A következő év tekintetében ez további közel 500 millió euró
mozgósítását jelenti adél-mediterrán térség, és általánosságban e
szomszédság számára, ezáltal felhasználva a4. alfejezet alatti
kerettartalékot, ugyanakkor 150–153 millió euró összegig a
rugalmasságieszközök költségére is.
Az eredményt ismertettük. A kifizetéseket 4,9%-kal növelni kell,
de nem csupánkedvtelésből, hanem a fennálló jogi kötelezettségek
kifizetése érdekében, amelyek apénzügyi terv végén növekednek. Meg
kell ismételnem még egyszer, hogy ez pontosan 8milliárd euróval
kevesebb a 2012-re vonatkozó felső határértéknél.
A kutatás és fejlesztés fejlődik; a kohézió növekszik, ami most
indult el, mert a támogathatóprogramok most már befejeződtek, és ki
kell fizetnünk a tagállamok számláit.Általánosságban azonban még a
kohézió tekintetében is nagyon alatta maradunk atagállamok 2012-re
vonatkozó, aktualizált előrejelzéseinek.
Összefoglalásul szeretném elmondani, hogy nem számítok arra,
hogy a jövőben könnyűtárgyalásaink lesznek a Tanáccsal. A 2011. évi
eljárás tapasztalatai igen tanulságosak.Támogatnunk kell a
Parlamentet abban, hogy a következő évre tisztességes
költségvetéstalakítson ki: egyrészt konszolidációt, másrészt a
növekedéshez és munkahelyteremtéshezvaló hozzájárulást. Remélem,
hogy idén zavartalanabb és kevésbé nehézkes lesz az eljárás,mint a
2011. évi költségvetés esetében.
María Muñiz De Urquiza, a Külügyi Bizottság véleményének
előadója. – (ES) Elnök úr! ABizottság arra irányuló javaslata, hogy
a 2012. évi költségvetés növelését az EU
jogikötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges abszolút
minimumra kell korlátozni,az Európai Unió befagyasztását jelentené,
és Szocialisták és Demokraták ProgresszívSzövetsége Európai
Parlamenti Képviselőcsoportja nem érthet egyet ezzel.
Hiszünk Európában, hiszünk annak politikáiban és abban, hogy
ezekhez finanszírozásszükséges, mert, biztos úr, az EU is nem
költséget, hanem inkább hozzáadott értéket jelenta nemzeti
politikák számára.
Amint azt az előadó megjegyezte, teljes mértékben egyetértünk
azzal, hogy aköltségvetésnek az Európa 2020 stratégia, a
versenyképesség és foglalkoztatásmegvalósítására kell törekednie,
de ez a fő szempont a továbbiakban nem terelheti el afigyelmünket
az Unió külső fellépésének állandó alulfinanszírozásáról. Ez nem
egyeztethetőössze az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács
azon céljával, hogy az Unió kiemelkedőglobális szereplővé váljon,
ahol az infláció növekedése pusztán 2,9%.
Az előterjesztett javaslat megnehezíti, hogy teljesítsük a
nyilvánosság igényeit és saját, azegész világon a béke, a fejlődés,
a nemzetközi stabilitás és az emberi jogok előmozdításáravonatkozó
kötelezettségünket
A Külügyi Bizottság számára fontos kérdésekre helyezem a
hangsúlyt.
Mindenekelőtt a költségvetésben világosan meg kell jelennie az
európaiszomszédságpolitika, különösen a mediterrán dimenzió
felülvizsgálatának. Először is,biztos úr, ami Palesztinát, a
közel-keleti békefolyamatot és az Egyesült Nemzetek
3Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező
hivatalát illeti, a Bizottságjavaslata 100 millió eurós
költségvetési csökkentést ajánl.
Úgy gondolom, hogy a közel-keleti béke elég kényes kérdés, az
UNRWA munkája pedigelég fontos ahhoz, hogy ne legyen kitéve évről
évre annak a játszadozásnak, hogy a Bizottságalacsonyabb
számadatokat javasol, mint amelyek aztán a költségvetési eljárással
kapcsolatostárgyalás során felvetődnek.
Biztos úr! A földközi-tengeri térség nagyon fontos, de ez nem
mehet az Európai Unió külsőfellépésének más területei rovására.
Csak hogy egy példát említsek, itt van Latin-Amerika és annak
közismert alulfinanszírozása.E gyalázatos alulfinanszírozás mellett
azon országok, amelyek részesülhetnének aziparosodott és egyéb,
magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott
együttműködésfinanszírozási eszközének (ICI+) forrásaiból – rögtön
befejezem, elnök úr –, nem tudjákkihasználni ezt a lehetőséget,
mert még nem született megoldás az eszköz jogalapjávalkapcsolatos
problémára.
A bővítés és a Stabilitási Eszköz számára szintén biztosítani
kell a szükséges finanszírozást,továbbá a többoldalú kérdésekhez,
például a UN Women (az ENSZ női jogegyenlőséggelés
esélyegyenlőséggel foglalkozó hivatala) tevékenységéhez való
európai unióshozzájáruláshoz. Még egyetlen másodperc, elnök úr,
hogy elmondhassam, hogy azt islehetővé kell tenni számunkra, hogy
rugalmasak lehessünk a költségvetés felhasználásatekintetében.
Jorgo Chatzimarkakis, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság
véleményének előadója. – (DE)Elnök úr! A költségvetési ellenőrzés
szempontjából az Európai Uniót gyakran vádoljákazzal, hogy hanyagul
kezeli a kiadásokat. Ki a felelős ezért? Mintegy
80%-bantulajdonképpen maguk a tagállamok közösen felelnek a
kiadásokért. Gyakran maguk atagállamok. Mindnyájan emlékszünk arra,
hogy a brit miniszterelnök, Cameron úr mennyiremondogatta az
Európai Parlament elnökének, hogy ahelyett, hogy még több pénzt
kérünk,először biztosítanunk kell a pénzeszközök hatékonyabb
felhasználását. Vajon 2010-benmelyik ország volt a legnagyobb
jogsértő? Az Egyesült Királyság. 2010-ben az összes britprogramot
leállították.
Mi ennek az oka? Az, hogy a szabályok túl bonyolultak. Ezért
arra szeretném kérniképviselőtársaimat, és különösen a Bizottságot,
hogy a tagállamokkal együtt küzdjön azegyszerűbb szabályokért, a
hatékonyabb és könnyebben érthető ellenőrzési
rendszerekért,valamint az új alkotóelemek bevezetéséért. Ha például
a kutatáspolitika magában foglalnáa különösen sikeres, innovatív
projektre vonatkozó jutalmazást vagy díjat, sokkal könnyebblenne az
ellenőrzés. Ugyanez vonatkozik a kohéziós politikára, ahol ösztönző
hatásokatérhetnénk el a projektekhez kapcsolódó hitelek biztosítása
révén.
Rengeteg lehetőségünk van az innovációra. Bátran előre kell
lépnünk.
Pervenche Berès, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
véleményének előadója. – (FR) Elnökúr, biztos úr! A Foglalkoztatási
és Szociális Bizottság az aggasztó tények
figyelembevételévelhatározta meg prioritásait: a gazdasági,
pénzügyi és társadalmi válság továbbra is hatalmaspusztítást végez,
jelenleg a munkanélküliek száma 23 millió, beleértve 5,2 millió
fiatalt.
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások
végrehajtásáról szólóállásfoglalásában az Európai Parlament arra
kérte az Európai Tanácsot, hogy „ne tekintsemásodlagos szempontnak
a foglalkoztatási kérdéseket a Bizottságnak az éves növekedési
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU4
-
jelentésben szereplő, arra vonatkozó ajánlása vizsgálatakor,
hogy a szigorú költségvetésikonszolidáció váljon a 2011–2012-es
időszak elsődleges prioritásává”. A költségvetésszempontjából ezt a
követelményt a gyakorlatban az Európa 2020 stratégia öt
alapvetőcélja erőteljes támogatásának formájában kell teljesíteni,
elsősorban a foglalkoztatási rátanövelésével és a szegénység,
illetve a társadalmi kirekesztés által érintett vagy
veszélyeztetettemberek számának csökkentésével.
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy e
célok szükségessé teszik,hogy az EU költségvetése
összehasonlítható, összeegyeztethető és kiegészítő legyen
atagállami költségvetések vonatkozásában.
Őszinte köszönetet mondunk az előadónknak, Francesca Balzaninak,
mivel tudjuk, milyenhatározottan támogatja a bizottság által
elfogadott álláspontot.
László Surján, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének
előadója. – (HU) A RegionálisFejlesztési Bizottság megtárgyalta és
örömmel támogatja az előterjesztést. Úgy látja, hogyelég
körültekintő, és jó felkészülést biztosít nemcsak magára a
trialógusra, hanem akésőbbiekben az egész költségvetési folyamatra.
A Regionális Fejlesztési Bizottság számáratermészetesen a
legfontosabb a kohéziós politikának a finanszírozása, és
figyelmeztetünkarra, hogy a hétéves ciklus természetes folyamán
most eljutottunk abba a fázisba, amikora tagállamok egyre nagyobb
és nagyobb összegeket hívnak le, vagy próbálnak lehívni éstudnak
elkölteni az elképzelt programok alapján. Saját hazámban az a
helyzet, hogy azelmúlt egy évben kétszerannyi összeg jött be, mint
amennyit korábban két év alatt megszoktunk kapni. Tehát ez is
mutatja a felgyorsulást, aminek persze belső okai is vannak,de a
többi tagállamban is megfigyelhető ez a jelenség. Ezért reméljük
azt, hogy ez a politikahatározott támogatásban részesül.
Luis Manuel Capoulas Santos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Bizottság véleményénekelőadója. – (PT) Elnök úr! Három
kulcsfontosságú kérdést emelnék ki a közös agrárpolitika(KAP) 2.
alfejezete kapcsán. Ami az első pillért illeti, nincsenek jelentős
problémák, mivela kiadásoknak körülbelül a 90%-át teszi ki, a
végrehajtási arány pedig hozzávetőleg 100%,így hát örülünk a
2012-re vonatkozó kiadások 3%-os növelésének, mivel ez
pontosanmegfelel a KAP – mint tudjuk – fokozatos, 2013-ig tartó
bővítésével kapcsolatosköltségeknek.
A második pillér sem jelent különösebb problémát, mert az
előirányzatok növekedtek. Ezkedvező lépés, mivel a programozási
időszak közepén tartunk. Tekintettel a válságra ésazon
nehézségekre, amelyekkel bizonyos tagállamok a társfinanszírozás
terén szembetalálják magukat, fontos, hogy felgyorsítsuk a
körülbelül 70%-ot kitevő második pillérvégrehajtását.
A harmadik kérdés, amit szeretnék felvetni – és véleményem
szerint ez a legfontosabb –,bizonyos egyedi programokkal
kapcsolatos. A Törvényszék ítéletével összhangban aziskolagyümölcs
és iskolatej program, és különösen a leginkább rászorulók
támogatásárairányuló program a végén lényegesen kevesebb
finanszírozásban részesült, mert elrendelték,hogy a többletforrások
csak intervenciós mechanizmusokon keresztül vehetők igénybeés
használhatók fel. Egy ilyen intenzív válság idején, mint a mostani,
a szolidaritás nemlehet pusztán politikai prioritás, mindenekelőtt
lelkiismereti kötelességnek kell lennie.Ezért felhívom a
Bizottságot és a Tanácsot, hogy ennek az igazságtalan helyzetnek
amegszüntetése érdekében terjesszen elő jogalkotási
javaslatokat.
5Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Olle Ludvigsson, a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményének
előadója. – (SV) Elnökúr! A Gazdasági és Monetáris Bizottság
nevében három prioritási területet szeretnékkiemelni. Először is az
új európai felügyeleti hatóságoknak megfelelő finanszírozásbankell
részesülniük. A pénzügyi piacok stabilitása szempontjából döntő
fontosságú, hogyerőteljesebb szerepet legyenek képesek betölteni.
Amikor a hatóságok új feladatokat kapnak,azonnal növelni kell a
forrásaikat. Hosszabb távon közelebbről meg kell vizsgálnunk, hogya
jelenlegi tervek szerinti munkaerő-létszám valóban elegendő lesz-e.
Másodszor aBizottságnak fel kell készülnie a gazdasági ügyekkel
kapcsolatos humán erőforrás növelésérea gazdaságirányítási csomag
elfogadását követően. Az aktualizált rendelkezéseket rögtöna
kezdetektől hatékonyan kell kezelni. Harmadszor a költségvetésben
teret kell biztosítaniaz uniós statisztika minőségének javításához.
A silány gazdasági statisztika a gazdaságiválság egyik okának
tekinthető.
Reinhard Bütikofer, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
véleményének előadója. – (DE)Elnök úr, Lewandowski úr, Balzani
asszony! Először is, bizottságom nevében szeretnékhálás köszönetet
mondani Balzani asszonynak az általa végzett kemény munkáért és
szorosegyüttműködésért. Nagyon jó példával jár elől.
Lewandowski úr, Ön kijelentette, hogy a szokásos megközelítés
nem elfogadható.Természetesen teljesen igaza van. Ha azonban az
Európa 2020 stratégiában megvizsgáljukaz energiával kapcsolatos
kiemelt területet, nyilvánvaló, hogy a Bizottság vajmi
kevésséhajlandó folytatni az eddigiek szerint, mert a kiemelt
terület nem kapta meg a teljes mértékűfinanszírozást. Még az
energiapolitika egyik fontos területén is csökkentésekre kerül
sor,és ennek aztán tényleg nincs semmi értelme. Ahogy az amerikaiak
mondják, ne csakbeszéljünk, cselekedjünk is, és ne vállaljunk olyan
kötelezettségeket, amelyeket aztán nemtudunk teljesíteni.
Másodszor, mi, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
tagjai biztosítani szeretnénk,hogy a jelentősebb projektekkel –
mint például a nukleáris fúziós reaktor létrehozásárairányuló ITER
és a GALILEO PAS globális navigációs rendszer – kapcsolatos
költségekdrasztikus növekedése többé ne csorbítsa a kutatási
költségvetést. Ezzel a témávalkapcsolatban javaslatokat
terjesztettünk elő, és örülnénk, ha kedvező fogadtatásratalálnának.
Végül is tulajdonképpen a kis- és középvállalkozásokról van szó.
Szeretnénkmegállapítani a kutatással és innovációval kapcsolatos
finanszírozáshoz, valamint azinnovatív pénzügyi eszközökhöz való
hozzáférésükre vonatkozó prioritásokat.
Franziska Keller, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi
Bizottság véleményének előadója.– Elnök úr! Az Állampolgári Jogi,
Bel- és Igazságügyi Bizottság nagyon örül a szabadságon,a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában
végrehajtottforrásnövelésnek, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az új
intézkedések és programokelfogadása előtt a meglévőket megfelelően
értékelni kell, és az értékeléseket kell alapulvenni az új
programok összeállításához.
Látunk lehetőséget a szinergiák kihasználására és az átfedések
elkerülésére, a dolgokegyszerűsítésére, valamint annak
biztosítására, hogy minden uniós szintű intézkedésünkegyértelmű
hozzáadott értéket képviseljen.
Az Állampolgári Jogi Bizottságnak határozott meggyőződése, hogy
meg kell vizsgálnunk,éppen most mi is történik körülöttünk,
valamint növelnünk kell kiadási kapacitásainkata menekültek
védelme, továbbá a romák integrációja terén. Az összes
intézménynekképesnek kell lennie arra, hogy ellássa a
feladatait.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU6
-
Végezetül – és ez a Bizottság számára is érdekes lehet – az
Állampolgári Jogi Bizottsághatározottan úgy gondolja, hogy a SIS II
költségvetésének jelentős része kerüljön tartalékba,mivel még
nincsenek egyértelmű eredmények. Ezenkívül úgy véljük, hogy a
személyzetérefordítandó kiadások bizonyos részeit is tartalékba
kell helyezni, amennyiben az EU-nak aterrorizmus finanszírozásának
felderítését célzó programja (TFTP) – amelynek megvitatásáraeddig
csak a Bizottságban került sor, az Állampolgári Jogi Bizottságban
még nem – nemvalósul meg.
Barbara Matera, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
véleményének előadója. – (IT) Elnökúr, hölgyeim és uraim! Az
Európában tapasztalható nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetelőtérbe
helyezte az egyes tagállamok gyengeségeit, amelyek keményen
küzdenek azért,hogy elkerüljék az államadósság-válságot. A válság
következtében drasztikusan csökkenteka munkahelyteremtés és a
növekedés szempontjából kulcsfontosságú területekkelkapcsolatos
állami beruházások. Az Európa 2020 stratégia – amely központi
jelentőségűa 2012. évi költségvetés szempontjából – javaslatot tesz
az ördögi körből való kitörésmódjára.
Bár elismerem, hogy a Bizottság felelősségteljesen járt el a
2012-re tervezett, előirányzottösszegek tekintetében, a Nőjogi és
Esélyegyenlőségi Bizottság költségvetéssel megbízottelőadójaként
sajnálatosnak tartom, hogy az olyan programok forrásainak
minimálisnövelésére került sor, mint például a PROGRESS, amelynek a
fiatalokra, a szegénység elleniküzdelemre és a nemek közötti
egyenlőség előmozdítására irányuló fontoskezdeményezések
megvalósítása feladata, és a Daphne program, amely a nőkkel
szembenierőszak elleni küzdelemre vonatkozó politikákkal
kapcsolatos.
Ezért végeredményben úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, hogy a
2012. évi költségvetéskonkrétabban tudjon reagálni az Európa előtt
álló kihívásokra.
Giovanni La Via, a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök
úr, biztos úr, hölgyeim ésuraim! A költségvetési eljárásban
résztvevő három intézménynek nem egyszerű a feladata,és magában
foglalja a források mértékének meghatározását az előző
évekkötelezettségvállalások, valamint az Unió előtt álló kihívások
figyelembevételével. Az acél, hogy egyensúlyt próbáljanak teremteni
a növekedés és a fejlődés iránti követelmények,valamint a felelős
megszorítások szükségességének felismerése között.
A Parlament ma szavazni készül erről a fontos dokumentumról,
amely felhatalmazástjelent, azaz meghatározza a Tanáccsal való
tárgyalások során követendő konkrét irányt.Az Európai Néppárt
(Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták
Képviselőcsoportjaszerette volna kiegészíteni az előadó, Balzani
asszony által előterjesztett dokumentumot– akinek természetesen
megköszönjük a munkáját –, hogy ilyen módon elősegítse
annakhangsúlyozását, hogy elegendő forrásra van szükség a 2012. évi
költségvetés szempontjábólközponti jelentőségű Európa 2020
stratégia célkitűzéseinek finanszírozásához, valaminthogy a
közösségi költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be a tagállami
politikákkiigazítására szolgáló módszerként.
Prioritásaink közé tartozik az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés, a kutatás,fejlesztés, növekedés, innováció és a
munkahelyek támogatása, valamint a kis- ésközépvállalkozások
fejlődésének ösztönzése. Úgy gondolom, hogy Európa csak az
ezenágazatokban megvalósuló befektetések révén lábalhat ki a
válságból. Támogatom az európaihozzáadott értékkel kapcsolatos
elképzelést, és ezt a hozzáadott értéket a költségvetési éspénzügyi
tervezéssel kell elérni.
7Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Úgy vélem, egy külön megjegyzést kell fűznöm a többlet
kérdéséhez. Én személy szerinttámogatom azt a kérést, hogy az el
nem költött pénzeszközöknek az Európai Unióköltségvetésében kell
maradniuk, de ezt a következő többéves pénzügyi keretből
kellbiztosítani, mert pillanatnyilag nincs olyan jogalap, amely
lehetővé tenné az Unió számára,hogy visszatartsa ezeket a
pénzösszegeket. Ugyanez vonatkozik a késedelmes
fizetésértfelszámított bírságokra és kamatra.
Végezetül szeretném megjegyezni, hogy idén el kell kerülnünk,
hogy megismétlődjön, amitavaly decemberben történt, ehelyett a jövő
júliusi háromoldalú egyeztetéstől kezdődőenmeg kell próbálnunk
megtalálni az egyensúlyt a tagállamokkal. Ugyanakkor nem
fordulhatelő az, hogy ne tudjunk elegendő finanszírozást
biztosítani Európa stratégiai politikái ésintézkedési prioritásai
számára, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az Unió
ismétténylegesen mozgásba lendüljön és 500 millió európai polgár
számára.
Edit Herczog, az S&D képviselőcsoport nevében. – (HU)
Üdvözlöm a biztos urat és aképviselőtársaimat! A 2012-es
költségvetés lényegében nevezhető a gazdaságikormányzásról szóló
jogszabálycsomag kistestvérének is, hiszen ugyanúgy a
költségvetésiegyensúly, a gazdasági növekedés feltételeinek
megteremtése, a foglalkoztatottság, aversenyképesség növelése a cél
megfelelő gazdaságpolitikai, költségvetésipolitikai
eszközökalkalmazásával. Eredményekre van szükségünk, munkahelyekre
van szükségünk,növekedésre van szükségünk, iparpolitikára van
szükségünk, azaz erős európai gazdaságravan szükségünk. Nem lehet
egy instabil euró mellett a GDP növekedésében reménykedvea
tagállamoktól azt várni, hogy GDP-arányos uniós befizetésüket
márpedig a válság ésrecesszió ellenére is kezdjék növelni.
Ugyanakkor szilárd gazdasági alapokat kell teremteniahhoz, hogy az
unió, amelyet elképzelünk magunknak, valóban polgárai
szolgálatábantudjon állni. Ehhez megfogalmaztuk a céljainkat. Meg
kell valósítanunk az EU 2020-asstratégiát. Európa számára a
hanyatlás helyett a növekedés, a vezető innovációs térség,azaz
ipari, technológiai forradalom útját kell kiköveznünk. A 2012-es
költségvetés részekell legyen a 2020-as stratégiánk elérésének.
Most ennek a 10 éves programnak a másodikévéről beszélünk. Nem
mondhatjuk azt, hogy kérem szépen ez majd csak később fogmegállni.
Emiatt nem elég megszorításokat vagy az Európai Unió kurtítását
ajánlanunk azeurópaiaknak. A 2012-es költségvetési tervezet és a
2013-as megvalósításhoz szükséges7-es számú kutatási keretprogram
mindenképpen ezt a célt kell szolgálja.
Carl Haglund, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr!
Először is szeretnékköszönetet mondani kitűnő előadónknak a kiváló
munkáért. Én is örülök annak, hogy azEurópa 2020 stratégia alkotja
e munka alapját. Azon döntések, amelyeket a jövővelkapcsolatban meg
kell hoznunk, nem várhatnak az új többéves pénzügyi
kerethatálybalépéséig; valóban már most el kell kezdenünk ezt a
jövővel kapcsolatos munkát,e tekintetben pedig 2012 és 2013
vitathatatlanul döntős fontosságú lesz. Ugyanakkoralkalmasint
emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy a 2011. évi költségvetés
összeállításaelég nehéz folyamat volt. Nem tudtunk megállapodni az
Európai Tanáccsal egy közösmegközelítésben. Erre való tekintettel
sajnos az a helyzet, hogy a Bizottság által a 2012.évi költségvetés
tekintetében javasolt jelentős forrásnövelést kell kifogásolnunk.
Mi, aLiberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
Képviselőcsoport tagjai úgy gondoljuk,hogy túl nagy mértékű ez a
növelés. Ezért előterjesztettünk egy olyan módosítást is, amelyarra
irányul, hogy a költségvetés erősebben a valóságban gyökerezzen,
ami valami olyasmi,amit remélhetőleg a többi képviselőcsoport is
támogatni tud, amikor a mai napon későbbszavazásra kerül majd
sor.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU8
-
Valami mást is szeretnék kiemelni, mégpedig azt, hogy elég
furcsa beidegződés alakult ki,ami által bizonyos területekre túl
sok forrást irányzunk elő annak ellenére, hogy tudjuk,hogy e
pénzeszközöket felhasználatlanul fogják visszaküldeni az év végén,
illetve valójábana következő évben. Semmit sem tehetünk az ellen,
hogy Unión belüli számos tevékenységvonatkozásában túlzott mértékű
forrásokat irányzunk elő?
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy tudomásul vegyük az európai
gazdasági tényeket. Ezsajnos azt jelenti, hogy a jövő évi
költségvetés nem lehet olyan nagy, mint amilyennek aBizottság
szerint lennie kellene. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Tanácsnak
viszont felkell ismernie, hogy az úgynevezett zéró növekedés sem
megoldás, hanem bizonyos újforrásokra van szükségünk az általunk
elfogadott prioritásokhoz. Meg kell találnunk azarany középutat, és
a képviselőcsoportunkban legalábbis úgy gondoljuk, hogy ez
csakakkor sikerülhet, ha mindenki vállalja a felelősséget.
Lajos Bokros, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A
görög állam tulajdonképpenfizetésképtelen. Már nem az a kérdés,
hogy szüksége van-e adósságelengedésre, hanemhogy mikor kerüljön
erre sor. Minél előbb, annál jobb.
Elképesztő, hogy az európai intézmények mennyire nincsenek
tisztában a problémajellegével. Nem likviditási válságról van szó,
hanem súlyos fizetőképességi válságról, amiazt fejezi ki, hogy a
görög gazdaság nemzetközi viszonylatban nem versenyképes.
Nemcsakhogy felesleges, hanem kifejezetten nemkívánatos eredményre
vezet, ha a görög adófizetőkremég több adósságot halmoznak. Ahhoz,
hogy Görögország elkezdjen kilábalni a pénzügyiválságból, az állami
és a magánhitelezőknek is el kell engedniük és el kell nyelniük
azadósságteher egy részét.
A francia, német és különösen a görög bankokat újra kell
tőkésíteni. Miután hatalmasmennyiségű görög államkötvényt vásárolt,
és sokat fogadott el biztosítékként, az EKBcsapdába került. Húsz
évvel ezelőtt, amikor elkezdődött az átalakulás a volt
kommunistaországokban, az egyik legfontosabb strukturális reform az
volt, hogy létrejött egy függetlenközponti bank az államadósság
pénzesítésének szigorú jogi tilalmával. Az EKB alapvetőena
kommunista országok gyakorlatát követte. Megbízatása tekintetében
egyértelműenösszeférhetetlenség tapasztalható, és ennek
következményeit most az euróövezet szenvedimeg.
A 2012. évi költségvetést pontosan ebben az összefüggésben kell
megvizsgálnunk. A jövőév vonatkozásában illúzió lenne a tagállami
hozzájárulások növekedésére számítani arravaló tekintettel, hogy az
adófizetőkre egyébként is nagy valószínűséggel hatalmas teherhárul.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és nem tolhatjuk félre az öt
megbízható ésfizetőképes ország elnökének és miniszterelnökének
levelét. Figyelmeztetésként a tavalyév végi nehéz tárgyalások
tapasztalatait és a Parlament frusztráló kudarcát is fel
kellidéznünk. Az EP-küldöttség háromoldalú egyeztetésre vonatkozó
felhatalmazásának sokkalmértékletesebbnek, ugyanakkor realistábbnak
kell lennie, ha a Parlament továbbra ismeghatározó szereplő
szeretne maradni, figyelembe véve az EU hatalmas
jövőbenikihívásait.
Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök
úr, Lewandowski úr,hölgyeim és uraim! Először is szeretném
kifejezésre juttatni, hogy általánosságbantámogatom a Lewandowski
úr által azzal kapcsolatban elmondottakat, hogy válság idejénaz a
fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő egyensúlyt a megtakarítások
szükségessége, afinanszírozás hatékony felhasználása, a megszorító
intézkedések, ugyanakkor a beruházásikészség és képesség között,
hogy ne állítsuk le teljesen a gazdaságunkat. Támogatom ezeket
9Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
az általános iránymutatásokat, és úgy gondolom, hogy
költségvetésünk tekintetében isviszonyítási pontul kell
szolgálniuk.
Most az a kérdés, hogy a Lewandowski úr által nagyon helyesen
említett követelményvalójában teljesíthető-e. A Zöldek/ az Európai
Szabad Szövetség Képviselőcsoportjaszemszögéből számos terület
kifogásolható. Ha kiemelünk egy konkrét projektet, a
nukleárisfúziós reaktor létrehozására irányuló ITER-t, nyilvánvaló,
hogy egy olyan projektről vanszó, amelynek forrásai a jövő évi
költségvetésben a legnagyobb mértékben növekszenek,azaz 740 millió
euróval. Ez lenne a megfelelő üzenet akkor, amikor más kutatási
projektek,különösen a megújuló energiával kapcsolatos projektek
finanszírozása csökken? Szeretnénkkomolyan venni a Bizottság és az
Európai Unió állításait, miszerint valóban szándékukbanáll felvenni
a küzdelmet az éghajlatváltozás ellen, és elmozdulni a megújuló
energiafelhasználásának irányába, de aztán azt tapasztaljuk, hogy e
projekt finanszírozását kiemeltprioritásként kezelik, és úgy
gondoljuk, hogy ez rossz döntés. Ezért nem támogathatjukezt a
tárgyalási felhatalmazást annak ellenére, hogy szerintünk nagy
része megfelelő.
Miguel Portas, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök
úr! Képviselőcsoportomegyetért a kormányokkal való tárgyalásra
vonatkozó felhatalmazással, amelyet makészülünk elfogadni,
mindazonáltal szeretnék felvetni egy olyan politikai kérdést,
amelynem szerepel a szóban forgó dokumentumban, és amely a
mostanában Görögországbanés hazámban, Portugáliában történtekkel,
valamint Jean-Claude Juncker legutóbbinyilatkozataival kapcsolatos.
E két ország, és a jövőben talán még mások is, annak leszkitéve,
hogy a megmentési politikák ördögi körébe kerülnek, ami által
megmentésük másmegmentését szolgálja. Ennek a megszorításokkal
kapcsolatos pokolnak nyilvánvalókövetkezményei vannak az állami
beruházások és a munkahelyteremtés csökkenő
mértéketekintetében.
Mindenképpen elengedhetetlennek tartom, hogy az EU
rendelkezhessen ezen országoknak2012-ben és 2013-ban a strukturális
alapokból történő finanszírozására vonatkozópolitikával. Ez nem
csupán azzal jár együtt, hogy a források rendelkezésre állnak
majdezen alapokból, hanem különleges feltételekkel is, amelyek a
társfinanszírozás csökkenésétvonják maguk után: azaz kevesebb
nemzeti hozzájárulás szükséges olyanfinanszírozásokhoz, amelyek
munkahelyeket teremtenek, és amelyek jövedelmezőberuházást
jelentenek. Ez feltétlenül döntő fontosságú kérdés a következő két
évtekintetében.
Marta Andreasen, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr!
Miközben arról vitázunk,hogyan lehet megmenteni Görögországot egy
olyan fizetésképtelenségből, amely világszertegazdasági és pénzügyi
vihart okozhat, a tisztelt Ház a 2012. évi saját
költségvetésénekközel 5%-kal történő növelését kéri.
Ez egyszerűen elfogadhatatlan az európai adófizetők
szempontjából, és nem járul hozzáaz uniós intézmények
hitelességének növeléséhez. Az EU költségvetése nem eddig semhúzott
ki bennünket a válságból és ezután sem fog.
Van számos olyan területe a költségvetésnek, ahol
csökkenthetnénk a kiadásokat, eztmindnyájan tudjuk. A sikertelen
projekteket meg kell szüntetni. Egyszerűen le kell állítaniaz olyan
projektek finanszírozását, ahol szabálytalanságok fordultak elő,
illetve az olyanrégiók számára nyújtandó finanszírozást, ahol a
polgárok jogait figyelmen kívül hagyják.Ha a józan ész kerekedik
felül, ez a Parlament az EU 2012. évi költségvetésének
csökkentésétfogja megszavazni. Ha nem ez következik be, a már amúgy
is harcra kész uniós polgároknakvédelmük érdekében saját
államfőikre kell támaszkodniuk.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU10
-
Lucas Hartong (NI). – (NL) Elnök úr! Ma az EU 2012. évi
költségvetését vitatjuk meg. AHolland Szabadságpárt (PVV)
természetesen hevesen ellenzi a tervezett, közel
5%-osforrásnövelést. Mindenféle kiemelt kezdeményezések mennek át
felülvizsgálaton, és azeredmény az, hogy még több pénzt pumpálnak
bele értelmetlen európai ügynökségekbeaz adófizetők pénzén.
A költségvetés legfontosabb részlete azonban az a többlet 1,3
milliárd euró, amely anemzetközi termonukleáris kísérleti
reaktorral (ITER) kapcsolatos projekthez szükséges.A projekthez
szükséges forrásokat a jelenlegi többéves költségvetés más
alfejezeteiből kellelvenni, ez pedig azt jelenti, hogy most itt
annak a költségvetésnek a felülvizsgálatávalfoglalkozunk.
Következésképpen minden tagállamnak a 2012. évi költségvetésről
kellszavaznia. Ez fantasztikus hír, mivel eszerint a holland
kormány élhet azon jogával, hogycsak akkor hagyja jóvá a
költségvetést, ha teljesen megfelel annak a szabálynak,
hogysemmilyen forrásnövelésre nem kerülhet sor, és ez az, amit a
holland kormány támogat.Felhívom Hollandiát és a hasonlóan
gondolkodó európai tagállamokat, hogy csaknyugodtan éljenek e
jogukkal.
Salvador Garriga Polledo (PPE). – (ES) Elnök úr! Lewandowski úr
többnyire ésszerűdolgokat mond, az Európai Néppárt
(Kereszténydemokraták) és az Európai DemokratákKépviselőcsoportja
éppen ezért támogatja.
Idén a költségvetésre vonatkozó felhatalmazás még fontosabb,
mint az előző években volt,mivel 2012-ben fogjuk megtárgyalni a
következő pénzügyi tervet.
Tulajdonképpen a 2010. júniusi háromoldalú egyeztetésre
vonatkozó felhatalmazásmeghiúsulása igen komoly problémákat okozott
a novemberi megállapodássalkapcsolatban. Ezért reméljük, hogy most
az intézményekben a tavalyihoz képest nagyobbmértékű a konszenzusra
való készség.
Ezen túlmenően Balzani asszony nagyon ésszerű felhatalmazást
dolgozott ki, mivelmagában foglalja az összes feltételt, amelyeket
meg kell vitatni a következő pénzügyi tervkapcsán. Hangsúlyozza az
Európa 2020 stratégia és a költségvetés számszerűsítésének,valamint
annak fontosságát, hogy figyeljünk oda a még szabad
előirányzatokra, aköltségvetés biztonságára és hitelességére. A
2012. évi költségvetés és a következő pénzügyiterv mindezt magában
fogja foglalni. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy ez a
felhatalmazásés a háromoldalú egyeztetés sikeres legyen, mert a
2012-re vonatkozó költségvetésimegállapodás kimenetele
nagymértékben meghatározza a következő pénzügyi tervvelkapcsolatos
intézményközi tárgyalások sikerét.
Fölöttébb támogatjuk az Európai Bizottságnak a kifizetési
előirányzatok 4,9%-os növelésérevonatkozó kérését. Annak, aki nem
hajlandó ilyen szemszögből szemlélni a dolgokat, csakmeg kell
néznie a költségvetés idei végrehajtását és azon jelentős
problémákat, amelyekaz elegendő kifizetések előteremtése során
tapasztalhatók, például a szolidaritási eszközelindítása kapcsán,
amely bizonyos rászoruló európai régió javára szolgál.
Estelle Grelier (S&D). – (FR) Elnök úr! Szeretnék köszönetet
mondani az előadónknak,és szeretném dicséretemet kifejezni a
háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásrólszóló
szövegtervezet minősége miatt, amely hangsúlyozza, hogy végre
sürgősenrendelkezésre kell bocsátani az éves költségvetési
kereteket az Európa 2020 stratégia javára,mégpedig olyan módon,
amely összhangban áll az európai szemeszterrel
kapcsolatosfelfogással.
11Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Mindazonáltal a tárgyalások nehéznek ígérkeznek, mivel a
Bizottságnak az a vezérelve,hogy egy szoros költségvetés
előterjesztésével megfeleljen a tagállamok által előírtmegszorítási
követelményeknek, miközben figyelmen kívül hagyja a polgárok
szükségleteit.Ebben a vonatkozásban jellemző, milyen sors vár a
leginkább elszegényedett népességreirányuló élelmiszer-segélyezési
programokra.
Biztos úr! Több képviselőtársaimhoz hasonlóan a sajtóból
értesültem arról, hogy az EurópaiBizottság a leginkább rászoruló
személyeknek szóló program drasztikus csökkentéséttervezi. Ilyen
módon negyedére, az idei 500 millióról a következő évben 113
millióracsökkenne a program kerete.
Az Unió az európai szolidaritás szellemében jelenleg évente
fejenként 1 eurót költ e polgárokélelemhez való alapvető jogának
védelmére. Ennek a szimbolikus 1 eurónak az önösnemzeti érdekek és
a költségvetési megszorítások oltárán való feláldozása jól
szemléltetiEurópa erkölcsi és politikai kudarcát.
Gyakran elhangzik, hogy az emberi társadalom fejlettségi szintje
azon mérhető le, hogybánik a legkiszolgáltatottabbakkal és a
leginkább rászorulókkal. Az, hogy ezenélelmiszer-segélyezési
program felszámolására technikai és jogi nehézségeket hoznak
felürügyként, nem csupán az érintettek, hanem Európa hitelessége és
az Európáról kialakultkép szempontjából is katasztrofális. A
Bizottság bolondot csinál az európai parlamentiképviselőkből és az
általuk képviselt polgárokból azzal, hogy áprilisban
pénzösszegekretesz javaslatot, majd két hónappal később negyedére
csökkenti azokat.
Biztos úr! Remélem, meggondolja magát e konkrét döntéssel
kapcsolatban, ésmeghallgatásra találnak a politikai célkitűzések és
a költségvetési elképzelések, amelyekkifejezésre jutnak a
háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásban.
James Elles (ECR). – Elnök úr! Szeretnék gratulálni az
előadónak. Nehéz feladat hárultrá a jelenlegi körülmények között,
amikor is a célokat a 2020 stratégia határozza meg, éskevesen
vannak azok, akik nem értenének egyet azzal, hogy számtalan
különböző projektetkell finanszírozni. A valódi problémát az
okozza, hogyan finanszírozzuk ezeket a célokatnapjaink még
borzalmasabb körülményei között – ahogy azt az Európai Tanácsban és
azeuróval kapcsolatos tárgyalásokon is tapasztaljuk, valamint ahogy
azt kollégám, Bokrosúr is említette.
Képviselőcsoportunk úgy gondolja, hogy nagyobb figyelmet kell
fordítani arra, hogy mia legelőnyösebb, valamint a költségvetés
azon területeire, ahol ténylegesen csökkentéstlehetne végrehajtani.
A Bizottság elkezdte jelezni ezt azzal, hogy csökkentsük nullára
azadminisztrációval kapcsolatos költségeket, de talán vannak még
más területek is, amelyekrea költségvetési eljárás során nem
helyeztünk hangsúlyt.
Az ősz közeledtével komoly vizsgálatra lesz szükség, és ezzel a
témával kapcsolatbanmintegy 60 kérdést tettünk fel a Bizottságnak
azzal a céllal, hogy állapítsuk meg, hol nemmegfelelő a
végrehajtás. Máskülönben Oscar Wilde találó meghatározásában
szereplőcinikus emberhez hasonlóan olyan helyzetbe kerülünk, ahol
„az emberek mindennekismerik az árát, de az értékét semminek
sem”.
Angelika Werthmann (NI). – (DE) Elnök úr! A 2012. évi
költségvetési tervezetben elsőalkalommal fordul elő, hogy az Európa
2020 stratégia célkitűzéseit körültekintőenösszekapcsolják a
költségvetési eljárással. Ennélfogva örömmel fogadtuk a Balzani
asszonyáltal végzett munkát.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU12
-
Európában a fiatalok körében átlagosan 20%-os a munkanélküliség,
Spanyolországbanpedig még a 40%-os szintet is eléri. Ezek aggasztó
számadatok. Ismeretükben könnyenérthető, hogy miért vannak az
utcákon a fiatalok például a Puerta del Solon, és miért isbeszélünk
egyre gyakrabban egy elveszett generációról. Sokkal többet kell
tennünk afiatalokért.
Ami az Európa 2020 stratégiát illeti, a Bizottság szerint a
kötelezettségvállalásokkalkapcsolatos finanszírozás körülbelül
43,5%-a segítené elő a 2020-as célkitűzések elérését.Ezért felkérem
a Bizottságot, hogy az idei költségvetési eljárás során több
lehetőségetbiztosítson a források átcsoportosítására a hosszú távú
célok megvalósítása érdekében.
Derek Vaughan (S&D). – Elnök úr! Úgy gondolom, mindnyájan
tisztában vagyunkazzal, hogy az idei költségvetés és a háromoldalú
egyeztetés nehéznek ígérkezik. Ezértnekünk, a Parlamentnek,
világosan meg kell határoznunk prioritásainkat és készen
kellállnunk arra, hogy megküzdjünk ezekért. Azaz, készen kell
állnunk arra, hogy megvizsgáljuka forrásoknak a saját
prioritásainkhoz történő átcsoportosítását.
Véleményem szerint prioritásaink közé kell sorolni azon
politikákat, amelyek EU-szerteelőmozdítják a munkahelyteremtést és
növekedést, különösen akkor, amikor a tagállamokcsökkentik
kiadásaikat.
A kohéziós politika és a strukturális alapok például
kulcsfontosságúak abból a szempontból,hogy régióinkban ösztönzik a
növekedést. Ennélfogva megfelelő finanszírozást igényelnek,és
jómagam támogatom a strukturális alapok forrásainak növelését. Az
egyetemeinken éstudományos intézményeinken belüli kutatás és
fejlesztés szintén fontos. Az innovációelengedhetetlen, a kutatás
és fejlesztés eredményei pedig projektek, üzleti vállalkozásokés
munkahelyek formájában jelenhetnek meg a gyakorlatban. Ezenkívül
döntő fontosságúakaz infrastrukturális beruházások is. A
közlekedéssel, energiahálózatainkkal és a szélessávúszolgáltatások
fejlesztésével kapcsolatos beruházások, különösen a mi
régióinkban,ösztönzik a munkahelyteremtést és a növekedést.
Végezetül, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az EU-ra új
kötelezettségek hárulnak,nekünk pedig készen kell állnunk arra,
hogy ezekhez pénzeszközöket rendeljünk. Arraszeretném kérni a
Bizottságot, hogy a jövőben ezt is vizsgálja meg.
Anne E. Jensen (ALDE). – (DA) Elnök úr! Már jól látható, hogy ez
alkalommal abefizetések jelentik a problémát, és hogy a Tanácson
belül sok olyan ország van, amelyiknem hajlandó fizetni. Erre
nyilvánvalóan megoldást kell találni. Ez azonban nagymértékbenfügg
attól, hogy a tagállamok hogyan tudják felhasználni a strukturális
alapok előirányzatait.Rendkívül fontosnak tartom annak
biztosítását, hogy ne valljanak kudarcot azontörekvéseink, hogy az
energia területe nagyobb prioritást kapjon a 2012.
éviköltségvetésben. Biztosítanunk kell, hogy pénzeszközöket
irányozzunk elő a megújulóenergiára vonatkozó európai stratégiai
energiatechnológiai terv (SET-terv) számára. Aprojektek készen
állnak, és nekünk biztosítanunk kell, hogy ezt a tervet elindítsuk.
Atámogatásunkra van szükség. Másodszor, problémák tapasztalhatók a
nukleáris fúziósreaktor létrehozására irányuló ITER projekt terén,
amellyel kapcsolatban a Bizottsághatalmas nyomást gyakorol ránk.
Valójában azonban a Tanácsra kell nyomást gyakorolni,mert jelenleg
ott van a probléma. A Parlament támogatja a projektet, ugyanakkor a
Bizottságteljesen tisztában van azzal, hogy azt nem támogatjuk,
hogy más kutatási előirányzatokcsökkentése révén biztosítsunk
forrásokat.
13Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Seán Kelly (PPE). – Elnök úr! Általánosságban azt lehet mondani,
hogy az európai szintenelköltött pénzeknek hozzáadott értéket kell
képviselniük, és ennek nyilvánvalónak kelllennie a polgárok
számára. Sajnálatos módon a hozzáadott érték és annak
szemléltetésekét külön dolog. Ez olyasmi, amit alaposabban meg kell
vizsgálnunk, esetleg a költségvetéskiigazítása révén, hogy
bebizonyítsuk a polgároknak és a tagállamoknak, hogy amit
teszünk,annak hozzáadott értéke van.
Másodszor, a 2020 stratégia döntő fontosságú az Európai Unió
jövője szempontjából.2020-ban nem csupán a költségvetésünk
nagysága, hanem annak alapján fognak megítélnibennünket, hogy
teljesítettük-e a 2020 stratégiát. Ha ez sikerül, Európa helyzete
jobb lesz:nagyobb lesz a növekedés, több lesz a munkahely, nagyobb
mértékű lesz a megújulóenergia felhasználása, több pénzt fordítunk
majd innovációra, és több vállalkozó lesz. Úgygondolom, hogy ezt
kell célunknak tekinteni.
Végül, saját forrásainkra is szükségünk van, és minél előbb
rendelkezünk ezekkel, annálkevesebb időt kell szánnunk évente a
költségvetés megvitatására.
Eider Gardiazábal Rubial (S&D). – (ES) Elnök úr! Először is
szeretnék gratulálni azelőadónak, Balzani asszonynak az általa
elénk terjesztett jelentéshez.
A költségvetés valóban az alapvető eszköz, amely az összes uniós
politikát támogatja – aközös agrárpolitikát, a kohéziós politikát,
a kutatáspolitikát és a külpolitikát. Mindezekértelmetlenek
lennének a támogatást biztosító költségvetés nélkül.
Biztos úr! Éppen ezért most, a válság idején minden eddigihez
képest nagyobb szükségünkvan egy szilárd költségvetésre, amely
megfelel a jelenlegi szükségleteknek. Ezért arra kéremÖnt, hogy az
alapvető programok – például a foglalkoztatási program és a
fiatalok képzéséreszolgáló programok –, illetve a Bíróság által
darabokra szedett, a leginkább rászorulószemélyeknek szóló program
számára irányozzon elő forrásokat.
Ezenkívül arra kérnénk a Tanácsot, hogy a továbbiakban ne úgy
gondolkozzon, mint egykönyvvizsgáló, hanem ez egyszer vállalja a
politikus szerepet, és ne úgy végezze aszámításait, hogy
megpróbálja elérni, hogyan lehet csökkenteni a kifizetéseket, mert
végüla Bíróságon találhatjuk magunkat tekintettel arra, hogy –
amint arra Ön is emlékeztetettbennünket, Lewandowski biztos úr – a
kifizetések korábbi vállalásokból származó jogikötelezettségek.
Máskülönben egyszerűen nem fogjuk tudni teljesíteni ezeket.
João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! Számos igen fontos
döntést kell meghozniaz Unió költségvetésének rendkívül szűk
keretei között, amelyeknek megváltoztatásaszemmel láthatólag nem
áll szándékában az EU legfőbb vezetőinek, ilyen módonakadályozzák a
valódi konvergenciára és kohézióra vonatkozó bármilyen
kilátáskialakulását.
Elfogadhatatlan, hogy az EU leginkább kiszolgáltatott
gazdaságait érintő rendkívül súlyosválság idején továbbra is
tarthatatlan társfinanszírozási követelményeket támasztanak azuniós
alapok, különösen a strukturális alapok felhasználására
vonatkozóan. Maga aBizottság is elismeri, hogy ezek az országok
kismértékben használják ki az uniós alapokat,mégis ragaszkodnak a
társfinanszírozási követelményhez, így a rájuk kiszabott
megszorítóintézkedések nem teszik lehetővé az állami beruházások
garantálását mindenekelőtt azért,mert azokat nyomorúságos szintre
csökkentették. Ezért támogatjuk a nemzetihozzájárulások
megszüntetését vagy lényeges csökkentését, hogy maximum 10%-os
legyen,hogy a komoly nehézségekkel küszködő országok teljesen
kihasználhassák az uniós
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU14
-
alapokat, és hogy a pénzösszegeket ténylegesen a leginkább
rászorulók használhassák felahelyett, hogy azokhoz kerülnek vissza,
akiknek a legkevésbé van szükségük rájuk.
Véget kell vetnünk az irgalmatlan és megállíthatatlan,
divergenciát előidéző erőnek,amelyben az EU elmerül. A
költségvetési politika döntő szerepet játszik ebben.
Andreas Mölzer (NI). – (DE) Elnök úr! Mindnyájan tudjuk, hogy az
Európai Uniónakösszébb kell húznia a nadrágszíjat. Nem csupán
azért, mert a költségvetés növelése –figyelembe véve a nemzeti
takarékossági programokat – arculcsapást jelentene
polgárainkszámára, hanem azért is, mert végre kell hajtani a jövő
évi befizetéseket az állandó európaipénzügyi stabilizációs
mechanizmusba. Ezeket a forrásokat a már így is pénzszűkébenlévő
nemzeti költségvetésből kell biztosítani.
Amikor az egyik képviselőcsoport úgy akarja megkerülni a
költségvetési korlátokat, hogya következő évre átviszi az éves
költségvetési többletet, amelyet egyébként
rendszerintvisszafizetnek a tagállamoknak, nyilvánvaló, hogy
megpróbálják félrevezetni a polgárokat.Ennek következtében még
nagyobb mértékben növekedne a költségvetés, mint ahogy azta
Bizottság javasolta.
Valószínűleg igaz, hogy a sok többéves program vonatkozásában
tervezett kiadásokat ésa kapcsolódó támogatást jelenleg nem lehet
csökkenteni, mert máskülönben az EU-t aszerződésszegéssel lehetne
vádolni. Véleményem szerint azonban rengeteg lehetőség vana
megtakarításra. Az uniós szervek számának csökkentése mellett az a
legfontosabb, hogyjavítsuk a csalás elleni küzdelemre vonatkozó
eljárásokat. Pusztán azáltal, hogy behajtjuka tévesen kifizetett
pénzösszegeket, jelentősen csökkenthetnénk a költségvetésre
hárulóterheket.
Edit Herczog (S&D). – (HU) Így módom nyílik a két konkrét
javaslatommegfogalmazására is. A szocialista frakció támogatja az
ITER megépítését, ugyanakkornem fogadja el, hogy százmillió euró
költségvetési átcsoportosítás történjen a 7-es számúkutatási
keretprogram terhére, hiszen a 7-es számú keretprogramra szükség
van az európaicélok eléréséhez. Azt szeretnénk, hogy a
versenyképességi, innovációs keretprogram, atranszeurópai
közlekedési hálózat és a transzeurópai energetikai hálózat
finanszírozásáhozaz intézményközi megállapodás 37. pontban
engedélyezett 5%-os rugalmasságotkihasználjuk. Ez szükséges és
elengedhetetlen feltétele, hogy az európai uniós
költségvetésvalóban el tudja látni gazdaságélénkítő szerepét.
Köszönöm szépen, és gratulálok ajelentéstévőnek.
Janusz Lewandowski, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Egy rövid
észrevételt szeretnék tennia háromoldalú egyeztetésünk reményében
és két konkrét kérdésre válaszolva, amelyetCapoulas Santos úr,
illetve Grelier úr tett fel „a leginkább rászoruló személyeknek”
szólóélelmiszer-segélyezési program védelmében.
Ismeretes, mi történt: a Bíróság azon ítélete következtében,
amely előírja, hogy a programkizárólag a „készletekből” származó
élelmiszerekkel rendelkezhet, az 500 millió eurósösszeg 113 millió
euróra csökkent. Ezért megoldást kell találnunk, és valószínűleg
újjogalapot a program számára.
Másik rövid észrevételemet Bütikofer úrhoz intézem, aki azt
állítja, hogy nem tettünk elegetahhoz, hogy az energiával
kapcsolatos prioritások szerepeljenek a
következőköltségvetésben.
15Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
El kell fogadnunk, hogy ebben az évben – a beruházási
projektekkel, különösen aNabuccóval és az Azerbajdzsánnal való más
projektekkel kapcsolatos késedelmekkövetkeztében, valamint amiatt,
hogy az Eurovíziós Dalfesztivál megnyerését követőenAzerbajdzsán
kiengedett – hatalmas késedelmeink vannak. Sajnálatos módon ez
kihat akövetkező időszakra vonatkozó, a fontosabb
energia-összeköttetésekkel kapcsolatosprogramozásra is.
Mindazok számára, akik csökkenteni szeretnék a költségvetést,
azt üzenem, hogy a 2012.évi kifizetésekre vonatkozó jogi
kötelezettségvállalásaink közé tartozik, hogy Görögországés néhány
más, bajban lévő ország felé teljesítsük kifizetéseinket.
Megszorító intézkedésekrevan szükségük, de beruházásokra is, és
jogi kötelezettségvállalásaink a beruházásokravonatkoznak – arra,
hogy a következő évre strukturális támogatást biztosítsunk
ezenországok számára.
Francesca Balzani, előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim!
Úgy gondolom, hogy eza rendkívül érdekes vita, amely az egyes
bizottságokban folytatott megbeszéléséket követi,bizonyítja, hogy
az alapvető stratégiák tekintetében számottevő konszenzus alakult
ki aParlamentben.
Sok más dolog közül a költségvetés a legfontosabb, amely
kétségtelenül az államháztartásikonszolidáció és a növekedés
támogatásának szükségessége közötti kényes egyensúlymegteremtésének
egyetlen és legfontosabb eszköze. Az egyetlen védőbástyánk azzal
aveszéllyel szemben, hogy a konszolidáció súlyos, bár
visszafordítható pangást idézhet előaz európai gazdaság
tekintetében. Ennélfogva a költségvetés központi jelentőségű
eszköz.
Az Európai Parlament nem egy általánosságban véve ambiciózus
költségvetést szeretne,hanem a jelenleg világos és könnyen
belátható valamennyi prioritás vonatkozásában szilárdeszközt. Az
Európa 2020 stratégiában a legfontosabb prioritás mindenekelőtt
amunkahelyekkel kapcsolatos beruházás. Ma, itt az ülésteremben
ismét említést tettünk akutatásról, fejlesztésről, társadalmi
kohézióról és az energiáról, az összes olyan prioritásról,amelyek
tekintetében szándékaink komolyságának legjelentékenyebb mutatója
aköltségvetés. Szándékaink komolysága jelenti szilárd intézményi
hitelességünket.
Ma tehát ez a központi jelentőségű költségvetés sok más tényező
között rendkívül fontosnakszámít, mert ismételten felhívjuk a
figyelmet arra, hogy a későbbiekbenkötelezettségvállalásaink
teljesítésének hajtóerejévé válik, ami nem kis dolog. Ennélfogvaa
költségvetés fontos tényező az Európai Unió és a közös valutánk
stabilitásánakhelyreállítása szempontjából.
Ezért remélem, hogy a mindnyájunkban meglévő erőteljes
felelősségérzet – és ez nem isalakulhatott volna másképp – már a
háromoldalú egyeztetés során higgadt, felelős éseredményes
tárgyalásokra ad lehetőséget az Unió jövője érdekében.
Elnök. – A vitát lezárom.
A szavazásra ma, 12.00-kor kerül sor.
Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)
Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – (RO) A költségvetésről
folytatott háromoldalúpárbeszéd nagyon fontos lépés a költségvetési
eljárásban, és olyan lehetőség, amit nemszabad elszalasztanunk. A
jelentésnek, amelyről ma szavazni fogunk, segítenie kell abban,hogy
a Parlament tárgyalócsoportja erős, egyértelmű felhatalmazást
kapjon. A tagállamokjelenleg kemény megszorító politikát
folytatnak, amely kedvezőtlenül hat a gazdasági
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU16
-
fellendülésre. Ebben a nehéz helyzetben az uniós költségvetésnek
kulcsfontosságú szerepetkell játszania az európai gazdaság
megsegítésében. Fontos, hogy az EU költségvetésekapcsolódjon az EU
2020 stratégia célkitűzéseihez. Egy ilyen stratégia csak akkor
lehetéletképes, ha biztosítjuk hozzá a szükséges pénzeszközöket.
Másrészről a 2012-esköltségvetés – bizonyos értelemben – az európai
gazdaságirányítási csomag „kistestvére”,ugyanakkor gazdasági
támogatást kell nyújtania a politikai csomag számára.
Kinga Göncz (S&D), írásban. – (HU) Üdvözlöm, hogy az Európai
Bizottság a jövő éviköltségvetés tervezetében több forrást szán a
szabadság, a biztonság és a jog térségének amegerősítésére.
Ugyanakkor keveslem a váratlan események következményeinek
akezelésére fordítható kötelezettségvállalásokat, így az
észak-afrikai felkelések nyománmegnőtt bevándorlás kezelésére,
illetve a partnerségi kezdeményezésekre jutó keretet. AzEurópai
Uniónak hatékony választ kell adnia az észak-afrikai változásokra,
jobban fel kellkészülnie a váratlan események kezelésére. A válság
a tervezettnél nagyobb terhet rakhata közös költségvetésre. Helyes,
hogy a Bizottság több forrást szán a külső határok védelmére,ezzel
párhuzamosan azonban bővíteni kell az Európai Menekültügyi Alap
keretét, és azintegrációt szolgáló pénzeszközöket. Minden uniós
polgár érdeke az Alapjogi Charta teljeskörű végrehajtása, az EU
emberi jogi dimenziójának az erősítése. Közös aggodalmunk
adiszkrimináció erősödése, az intolerancia folyamatos terjedése
Európa-szerte. Ezértfontosnak tartom az alapvető jogok tiszteletben
tartását és az uniós polgárság erősítésétszolgáló programok
bővítését is.
5. A kohéziós politikáról és a 2013 utáni időszak kohéziós
politikai stratégiájárólszóló 5. jelentés - A 2007–2013 közötti
időszak kohéziós politikai programjainakvégrehajtása - Európai
városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában- 3.
célkitűzés: A határokon átnyúló, transznacionális és régiók
közöttiegyüttműködés jövőbeli menetrendje - Az ERFA és egyéb
strukturális alapok közöttihatékonyság növelése (vita)
Elnök. – A következő napirendi pont a közös vita a következő
jelentésekről:
– a Markus Pieper által a Regionális Fejlesztési Bizottság
nevében kidolgozott jelentés aBizottság ötödik kohéziós
jelentéséről és a 2013 utáni kohéziós politikai
stratégiáról(A7-0222/2011) (2011/2035(INI));
– a Miroslav Mikolášik által a Regionális Fejlesztési Bizottság
nevében kidolgozott jelentésa 2007–2013 közötti időszak kohéziós
politikai programjainak végrehajtásáról szóló2010-es jelentésről
(A7-0111/2011) (2010/2139(INI));
– az Oldřich Vlasák által a Regionális Fejlesztési Bizottság
nevében kidolgozott, „Az európaivárosfejlesztési menetrend és
jövője a kohéziós politikában” című jelentés
(A7-0218/2011)(2010/2158(INI));
– a Marie-Thérèse Sanchez-Schmid által a Regionális Fejlesztési
Bizottság nevébenkidolgozott jelentés a 3. célkitűzésről: a
területi együttműködés előtt álló kihívás: ahatárokon átnyúló,
transznacionális és régiók közötti együttműködés jövőbeli
menetrendje(A7-0110/2011) (2010/2155(INI));
– a Georgios Stavrakakis által a Regionális Fejlesztési
Bizottság nevében kidolgozott jelentésaz ERFA és a többi
strukturális alap jelenlegi helyzetéről és a hatékonyságuk
növelésétszolgáló jövőbeli szinergiákról (A7-0141/2011)
(2010/2160(INI)).
17Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
Markus Pieper, előadó. – (DE) Elnök úr! Először is, nagyon
szeretném, ha lenne két percfelszólalási időm a záró
észrevételeimhez. Hölgyeim és uraim! Az Európai Unió a
szolidaritásEurópája, és az európai régiók támogatója is. A mai
napon az Európai Parlament határozottjelzést küld régióink felé.
Segíteni akarjuk a leggyengébb régiókat abban, hogy
jobbkapcsolatokat alakíthassanak ki. Támogatást nyújtunk a
határokon átnyúló régiók számára,hogy Európa egységesebb legyen, és
fel akarjuk használni az összes régióban rejlő potenciáltEurópa
versenyképességének növelése érdekében.
Bár a gazdasági és pénzügyi válság e tevékenységek közül sokat
háttérbe szorított, azeurópai strukturális politika továbbra is
erős ösztönzőt biztosít a növekedés és afoglalkoztatás
tekintetében. 2013 után nagy szükség lesz a cselekvésre a
demográfiaiváltozások, a változó gazdasági szerkezet, a közlekedési
rendszerek hiányosságai, a megújulóenergiák korának kezdete,
valamint a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása által
jelentettkihívások miatt.
A strukturális politika szépsége abban rejlik majd, hogy képessé
tesszük a régiókat azinnovációra annak érdekében, hogy
megfelelhessenek e kihívásoknak, és segítünk nekik,hogy
segíthessenek magukon. Európának ugyanakkor szüksége van a
regionális potenciálra,hogy képes legyen végrehajtani az Európa
2020 stratégiát és biztosítani tudja annak sikerét.Gondoskodnunk
kell arról, hogy e feladatokra megfelelő pénzeszközök
álljanakrendelkezésre. Ezért ellenezni fogunk minden olyan
próbálkozást, amely a sikeresstrukturális politikánk felszámolására
irányul – legyen szó újraállamosításról, újéghajlat-változási és
foglalkoztatási alapokról vagy bármilyen más
központosítóintézkedésről, amit Brüsszel tervez. Meg akarjuk
erősíteni a többszintű kormányzás elvét.A régióknak az európai
célkitűzések végrehajtására vonatkozó felelőssége már
magábanhozzáadott értéket hordoz.
A jelentésben komoly javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, hogy
Európa hogyan növelhetimég tovább ezt a hozzáadott értéket.
Szerintünk több erőforrásra van szükség ahhoz, hogyjavítani tudjuk
az infrastruktúrát a határokon átnyúló régióinkban és
megerősíthessük atranszeurópai hálózatokat. Többet akarunk
befektetni városaink és vidéki területeinkjövőjébe, és a programok
hatékonyabb koordinálására szólítunk fel. Valószínűleg aparlamenti
többség támogatni fog egy magas támogatási arányban részesülő
közteskategóriát a kevésbé hátrányos helyzetű régiók számára. Én
azonban ezt nem javaslom,mert ez a fokozatos megszüntetés
elmaradását fogja jelenteni, amit a Tanács nem engedhetmeg
magának.
Mindezek mellett továbbdolgozott javaslatokat terjesztünk elő a
nagyobb fokú hatékonyságés átláthatóság érdekében. Nagyon fontosnak
tartjuk biztosítani, hogy szigorúbb feltételekkapcsolódjanak a
finanszírozás elosztásához. Mielőtt az uniós pénzeket
rendelkezésrebocsátják, először végre kell hajtani az uniós
jogszabályokat. Ez a közbeszerzésekre és azárszabályozásra
vonatkozik. Ezenkívül sokkal szigorúbb ellenőrzéseket szeretnénk
látnia támogatási alapok elosztása esetében. Ha végre valahára – és
ettől fogva rendszeresen –nem nevezzük meg és nem szégyenítjük meg
azokat a tagállamokat, ahol a visszaélésektöbbsége történik,
elveszítjük a hitelességünket.
Nagyobb fokú elkötelezettségre szólítjuk fel a Bizottságot a
támogatások felhasználásánakellenőrzésében. Lewandowski úr, kérem,
ne bízzon túlzottan a tagállamokban. VállaljaÖn a felelősséget a
nemzeti ellenőrzési hatóságok akkreditációjáért, és a
Parlamenttámogatni fogja Önt ebben!
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU18
-
Végül szeretném felhívni a Bizottság figyelmét néhány olyan
dologra, amelyekről a jelentésnem tesz említést. A
jelentéstervezettel ellentétben már nem kérjük a
társfinanszírozáscsökkentését, de – és ezt szeretném hangsúlyozni –
a növelését sem! A jelentés ezenkívülmár nem tartalmazza az Európai
Globális Alkalmazkodási Alap és az Európai SzociálisAlap
egyesítésére vonatkozó javaslatunkat. De kérem, jegyezzék meg, hogy
nem akarunkegy független Európai Globális Alkalmazkodási Alapot
sem! Ezt a két példát tekintsékbizonyítéknak arra, hogy a Parlament
sokkal inkább támogatja a reformot, mint amint azta jelentés
sugallja. Reformálnunk kell a strukturális politikánkat, hogy az EU
továbbra iserős maradjon.
Végül el szeretném mondani, hogy – bár végig örömmel dolgoztam a
jelentésen – zavarónaktaláltam, hogy sokszor kellett szembesülnöm
önző nacionalizmussal, amely sajnálatosmódon a jelentésben is
tükröződik. Érdeklődve várom, hogy milyen eredményt hoz aszavazás.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket!
Miroslav Mikolášik, előadó. – Elnök úr! Először is szeretnék
köszönetet mondani a tiszteltképviselőknek érdekes
hozzászólásaikért, és különösen az árnyékelőadóknak a
kiválóegyüttműködésért. A módosítások és a vélemények számos
izgalmas és releváns elképzelésttartalmaztak, ezért különösen
odafigyeltem arra, hogy egy olyan kiegyensúlyozottmegközelítést
alakítsak ki, amely a lehető legjobban megragadja ezek lényegét
éssokféleségét.
A stratégiai jelentéstétel a kohéziós politika új eszköze,
amelyet a jelenlegi, 2007–2013közötti programozási időszakban
vezettek be. A 2010. évi stratégiai jelentéssel a
Parlamentelvégezheti a kohéziós politika végrehajtásával
kapcsolatos eredmények első elemzését ésértékelését. A Parlamentnek
arra is lehetősége nyílik, hogy kifejezze véleményét a
tagállamokköltési prioritásairól, és rámutasson azokra a
területekre, ahol a legtöbb erőfeszítést kelltenni – ideértve a
Bizottságnak a kohéziós politika végrehajtásával, és magával a
stratégiaijelentéstétellel kapcsolatos küzdelmét.
A 2010. évi stratégiai jelentés elsősorban a programoknak a
jelenlegi programozási időszaksorán történő végrehajtására és a
stratégiai jelentéstételre összpontosít. Mindemellettszámos értékes
meglátással is szolgál a kohéziós politika jövője tekintetében.
Először is, ami a programok végrehajtását illeti, a kiválasztott
projektek pénzügyi volumenea jelentések szerint 93,4 milliárd euró,
ami az adott időszakban elérhető uniós forrásoktöbb mint 27%-át
képviseli. Ez elfogadhatónak tekinthető, figyelembe véve a
kontextust,azaz a társadalmi-gazdasági helyzet súlyos romlását 2008
és 2009 között a globálisválságból kifolyólag, és a 2007-2013-as
időszakra vonatkozó politika reformját.
Mindazonáltal az egyes országok és témák előrehaladásban is
jelentős különbségekmutatkoznak, hiszen kilenc tagállam esetében a
40%-ot meghaladja, 4 tagállam esetébenpedig 20% alatt van az
összesített kiválasztási arány. Még mindig feltűnő
egyenlőtlenségekfigyelhetők meg az európai régiók között gazdasági
és társadalmi értelemben, illetve akörnyezetvédelem terén.
Másrészről, három célkitűzés – a konvergencia, a
regionálisversenyképesség és foglalkoztatás, és az európai területi
együttműködés – tekintetébenkiegyensúlyozottabb volt a
projektkiválasztás átlagos üteme, és ugyanez vonatkozik alisszaboni
stratégia célkitűzéseihez igazított kategóriákra. Az európai
területiegyüttműködési programok környezeti projektjei tekintetében
megvalósult magasabbabszorpciós mértékek a határokon átnyúló és a
régiók közötti együttműködés hozzáadottértékét mutatják, ezért ezt
a jövőben ösztönözni kell. Másrészről, bizonyos területekentöbb
erőfeszítésre van szükség, különösen a végrehajtás javítása, a
túlzott késedelmek
19Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
elkerülése, a szigorúbb pénzügyi fegyelem biztosítása, valamint
a más uniós politikákkalvaló szinergiák növelése érdekében.
Másodszor, ami magát a stratégiai jelentéstételt illeti: ez az
eszköz lehetőséget nyújt arra,hogy stratégiai szempontból
értékeljük és megvitassuk a kohéziós politika tematikusdimenzióját,
a tagállamok által biztosított konkrét bizonyítékok alapján. A
stratégiaijelentéstétel a még le nem zárult eljárások értékelésére
is kiterjed. Ezt a programozásiidőszak során végzik azzal a céllal,
hogy áttekintést nyújtsanak arról, hogyan haladnak atagállamok az
uniós célok megvalósításával, és hasznos alapot szolgáltassanak a
teljesítményjavításához. A jelentés ily módon felhívja a figyelmet
számos bevált gyakorlatra, amelyeksegíthetik a jelentéstétel
színvonalának növelését, növelhetik a tagállami
érdekeltekfelelősségét, és végső soron javíthatják a végrehajtás
hatékonyságát.
Végül még meg szeretném említeni a sok bevált gyakorlat egyikét,
azaz az alapmutatóknakaz összes tagállam általi alkalmazását.
Oldřich Vlasák, előadó. – (CS) Elnök úr! Sok mindenről szeretnék
beszélni a jelentésselkapcsolatban, amelynek én vagyok az előadója,
és amelynek címe: „Az európaivárosfejlesztési menetrend és jövője a
kohéziós politikában”.
A jelentés a városokra, illetve a városok által kohéziós
politikában betöltött szerepreösszpontosít. Mindazonáltal először
is azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem jelentiazt, hogy az
európai alapok elosztásakor elfeledkezhetünk a vidéki területekről.
Sőt,ellenkezőleg! A nagyvárosok és a kis, vidéki közösségek
összehangolt, egymás mellettifejlődését kell megvalósítani.
Mellékesen felhívtam a figyelmet ezekre a témákra a
közösagrárpolitika jövőjéről szóló Siekierski-jelentéshez
benyújtott módosítástervezeteimben.
Bevezetésemben számos dolgot szeretnék kiemelni. Először is, nem
szabadmegfeledkeznünk arról, hogy a városok fontos platformjai az
Európa 2020 stratégiavégrehajtásának, többek között azért, mert
tagadhatatlanul fontos szerepet játszanak azeurópai régiók
gazdasági fejlődésében. Ezért alapvető fontosságú, hogy a városok
erőteljesmandátumot kapjanak e közös európai stratégia céljainak
végrehajtásában.
Másodszor, hangsúlyozni szeretném, hogy számos nagyvárosban az
alapvető infrastruktúrafejlesztésre szorul. Véleményem szerint nem
csak egyszerű felújításra van szükség, hanemaz infrastruktúra
korszerűsítésére, illetve az információs technológiák segítségével
történőtechnológiai beruházásokra is. Akkor biztosak lehetnénk
abban, hogy a városainkbanmegugrik a növekedés és javul az
életminőség. Csak az ilyen növekedési célú beruházásokatkellene
kiemelten kezelni, például a koncentráció elve miatt.
Harmadszor, meg szeretném említeni a partnerség kérdését. A
partnerség sokszor csaküres fogalom. Ezért azt szeretném, ha a
városok számára valódi támogatást tudnánknyújtani, és ezért
felszólítom a Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat arra, hogy
vonjákbe a nagyobb városok, valamint a helyi és regionális hatósági
szervek szövetségeinekpolitikai képviselőit a kohéziós politika
keretében történő döntéshozás minden szakaszába.A helyi képviselők
számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek a
stratégiaifejlesztéssel kapcsolatos nemzeti tervezési
megállapodások megtárgyalásában.
Végül a pénzügyi tervezési eszközökről szeretnék beszélni – a
jelentéstervezet ezt tartoma legfontosabbnak. Már sok minden
elhangzott a JESSICA kapcsán, a valóságban azonbannem sok minden
történik. Ezért szeretném, ha felszólítanánk a Bizottságot arra,
hogyértékelje az ezen eszközök tekintetében szerzett
tapasztalatokat és módosítsa szabályaitannak érdekében, hogy
versenyképessé tegye azokat a pénzügyi piac más eszközeivel.
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU20
-
Ugyanakkor fel kell szólítanunk a tagállamokat, hogy a
JESSICA-kezdeményezést a városokszintjén hajtsák végre, és nem a
régiók vagy államok szintjén. A JESSICA csak ebben azesetben lesz a
városoké, és csak ekkor tud majd tartós hatást kifejteni.
Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos
úr, hölgyeim és uraim!Nem sűrűn kerül sor vitára a kohéziós
politikáról, és a mai vita rendkívül fontos.
Hosszú története során a regionális politika számos sikert
könyvelhetett el, és a régióinkbanbefektetett 350 milliárd euróval
2009-ben ez lett az Európai Unió legfőbb kiadási tétele a2007 és
2013 közötti időszakban. A mai napon a Parlament szavazni fog e
politikajövőjéről, és meghatározza annak prioritásait a következő
pénzügyi keret soron következőköltségvetési és szabályozási
tárgyalásaira való felkészülés keretében.
Az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem az európai
területi együttműködés – a kohézióspolitika 3. célkitűzése –
jövőjét meghatározó munkában, és szeretnék köszönetet mondaniaz
árnyékelőadónak és az Európai Bizottságnak az eredményes
együttműködésért.
Mi a területi együttműködés? Milyen célt szolgál? Milyen
kérdéseket érint? Mennyire legyenmeghatározó a regionális
politikában? Ezekre a kérdésekre kell választ adnunk.
Ma 196 millió európai polgár él határ menti régiókban. Ezek a
régiók – az esetükbenmegnyilvánuló egyenlőtlenségeken keresztül –
jól megmutatják, hogy országaink milyennehézségekkel szembesülnek a
nyitott határok, az európai belső piac megvalósítása és
aglobalizáció jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodás
tekintetében.
Európa 27 tagállamból és 271 régióból áll. Ebből fakadóan Európa
területét számtalanközigazgatási határ osztja fel, amelyek eltérő
politikai és jogi rendszereket jelölnek ki. Egyfrancia szociológus
szerint a határ olyan politikai eszköz, amely távolságot hoz létre
ott,ahol közelség van. Ezzel szemben az Európai Unió közelséget
akar létrehozni ott, ahol atörténelem távolságot, meg nem értést és
esetenként gyűlöletet teremtett.
Ami azt illeti, az 1957-ben aláírt Római Szerződés preambuluma
jelenti a közös szálatabban a szerepben, amit megválasztott európai
képviselőkként betöltünk. Az EurópaiUnió célja „az Európa népei
közötti egyre szorosabb egység” létrehozása. A határok
eltörlésevagy legitimitásuk megkérdőjelezése nélkül a 3. célkitűzés
– 8,5 milliárd euró költségvetéssel– a határok által polgáraink
mindennapi életére kifejtett negatív hatás csökkentéséretörekszik,
hogy ezeket a másoktól elválasztó határokat másokkal összekapcsoló
határokkáváltoztassa.
Ez teszi az európai területi együttműködést az európai
integráció megtestesítőjévé, ésegyben a versenyképesség rendkívüli
forrásává.
Milyen jövőt szánunk neki?
Ez a jelentés konkrét és gyakorlati javaslatokkal szolgál,
amelyek a meglévő igényekből, aszámos érdekelt féltől, akikkel
találkoztunk, illetve a polgárok elvárásaiból erednek.
Először is, világos emlékeztetője az európai területi
együttműködés által képviselthozzáadott értéknek és a
versenyképesség fokozására meglévő képességnek. Egy arrairányuló
javaslat, hogy a finanszírozását a költségvetési politika következő
költségvetésének7%-ára növeljék. Az általános struktúra és a
határokon átnyúló jelleg kulcsfontosságúszerepének fenntartása a
határ menti közösségek helyi igényeinek kielégítésére.
Támogatásnyújtása minden egyes együttműködési program számára,
harmonizált kritériumokalkalmazása mellett, annak
megakadályozására, hogy egyes tagállamok a pénzügyi
21Az Euròpai Parlament vitàiHU23-06-2011
-
megtérülést számolgassák. A pénzeszközök erőteljesebben
stratégiai jellegű programozásaa területi jelleggel bővített Európa
2020 stratégiával kapcsolatban.
Arra irányuló ösztönzők, hogy a regionális operatív programok
szerepet kapjanak a nagy,határokon átnyúló vagy transznacionális
projektekben, például a transzeurópai közlekedésihálózatokban. A
transznacionális dimenzió és a makroregionális stratégiák közötti
fokozottkoordináció, egyszerűsített végrehajtás külön szabályozás
elfogadásával. Az európai területiegyüttműködési csoportosulások
jobb kihasználása, amelyek a többszintű kormányzásegyetlen eszközét
jelentik a Közösségben. Végül a területi együttműködés
nagyobbláthatósága és egyszerűbbé tétele a helyi önkormányzatok és
a polgárok között.
Végül még el szeretném mondani, hogy a területi együttműködés
egyike a nagy hozzáadottértékkel bíró, tisztán európai
politikáknak. Ez a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbbmódja
egy lendületes és gyakorlati európai integráció
megvalósításának.
Biztos úr, hölgyeim és uraim! A mai napon az a feladatunk, hogy
megerősítsük a kohézióspolitikát, a „leginkább európai”
célkitűzést.
Georgios Stavrakakis, előadó. – (EL) Elnök úr, biztos úr! A
jelentésben részletesen kifejtettlegfontosabb feltételezés az, hogy
az Európai Regionális Fejlesztési alap és a többistrukturális alap
közötti szinergiák megerősítése nagymértékben segíteni fogja a
kohézióspolitika hatékonyságát és hozzáadott értékét. Emellett a
jelentés nagyobb mértékű szinergiákkialakítására szólít fel az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az EurópaiHalászati
alap fejlesztési tevékenységei tekintetében. A nagyobb mértékű
szinergiák agyakorlatban azt jelentik, hogy a különböző kohéziós
alapokból finanszírozotttevékenységeket egy integrált, közös terv
keretében készítik elő, dolgozzák ki és hajtjákvégre, így minden
egyes intézkedés felhasználja és kiegészíti a többi intézkedés
pozitíveredményeit.
A kohéziós politikai programok végrehajtásából nyert
tapasztalatokból ma már világosanlátszik, hogy a legtöbb regionális
fejlesztési tevékenység esetében a sikeres végkifejletalapvetően a
kiegészítő kezdeményezések végrehajtásától függ. Az
infrastrukturálisfejlesztések például nem vezetnek automatikusan
magasabb szintű növekedéshez, ha nemkombinálják azokat
beruházásokkal az oktatás, a vállalkozás és az innováció terén.
Ezértúgy gondoljuk, hogy a hathatós együttműködés valós előnyöket
hoz majd a hatékonyságszempontjából és segít a költségvetési
gazdálkodás eredményességének javításában.
A jelentés szerint e cél megvalósítása érdekében a legfontosabb
dolog az, hogy közösszabályokat fogadjanak a kohéziós politika
általános keretén belül, valamint az EurópaiMezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Halászati Alappal a
projektekkezelésére és alkalmazására vonatkozóan. A források
takarékos felhasználásából és akülönböző finanszírozási eszközök
egymást kiegészítő jellegének kihasználásából nyertelőnyök mellett
ez az alapok kedvezményezettek általi felhasználását, illetve a
nemzetihatóságok általi kezelését egyaránt egyszerűsítené. Végül a
szabályoknak az összesprogramozási szinten történő harmonizálásával
elérhető egyszerűsítés elősegíti majd akisebb ügynökségek
részvételét a kohéziós politikai programokban és javítja az
alapokfelhasználását.
A jelentésben üdvözöljük az Európai Bizottságnak egy több alapot
felölelő, egységesstratégiai keret elfogadására irányuló
kezdeményezését. Mindazonáltal, mi itt a RegionálisFejlesztési
Bizottságban azt kérjük, hogy ez az egységes keret ne korlátozódjon
a politika
23-06-2011Az Euròpai Parlament vitàiHU22
-
tervezési szakaszára, hanem a politikaformálás minden szakaszára
terjedjen ki: a tervezésre,a végrehajtásra és a kifizetésre, az
ellenőrzésre és az értékelésre.
Elégedettségemet szeretném kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a
jelentésem legfontosabbüzeneteit elfogadták – egyrészt az Európai
Unió jövőbeni pénzügyi tervéről szóló európaiparlamenti
állásfoglalásra irányuló rendkívül fontos indítványban, másrészt a
kohézióspolitika jövőjéről szóló jelentésben.
Végül még fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy – amint azt
felszólalásom kezdeténis említettem – a jelentés legfontosabb
tétele az, hogy az alapok közötti nagyobb mértékűszinergia még
tovább javítja majd a kohéziós politika eredményességét. Ezért
különösenaggasztónak találom azt a mostanában megfigyelhető
tendenciát, hogy a kohéziós politikátfelszabdalják különböző
költségvetési tételek között. Egyértelműen ellenünk minden
ilyenjavaslatot, mert közvetlenül aláássák magának a kohéziós
politikának az alapjait, különösena partnerséget és a regionális
fejlődés integrált megközelítését.
Johannes Hahn, a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, tisztelt
képviselők! Tisztelt látogatók!A kohéziós politika az európai
integrációs projekt központi pillére, és összességében azelmúlt
évtizedek egyik legsikeresebb politikája. Ebben az időszakban
valóban sikerültcsökkentenünk a jólétbeli különbségeket Európa
régiói között. A következő időszakbana besorolás változásai is ezt
a tényt fogják tükrözni.
Ismételten hangsúlyoznom kell, hogy ezzel egy időben a
regionális politika vált a központiés fenntartható beruházási
politikává valamennyi európai régió számára. Ha biztosítaniakarjuk
az Európa 2020 stratégia sikerét, és ha a stratégiát – amely
jelenleg csak papíronlétezik – konkrét intézkedésekké,
kezdeményezésekké és projektekké akarjuk változatni,akkor a
regionális politikának pontosan ezt a legfrissebb, legfejlettebb
formáját kellvégrehajtani valamennyi régiónkban, hogy városainkban,
közösségeinkben,vállalkozásainkban, kutatóközpontjainkban és
iskoláinkban elérjük a szükségeseredményeket.
Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek, és
különösen az előadóknak –Markus Piepernek, Miroslav Mikolášiknak,
Oldřich Vlasá