Ervenytelenseg jojarteszter prezi - HVG-ORAC...2015/03/03 · A kötelező alakiság megsértése • Ún. nyilatkozati hiba esetköre, jogkövetkezménye mindig semmisség: – a

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján

ELŐADÓ:

Jójárt Eszter főtanácsadó,

Kúria Polgári Kollégiuma

Vázlat

• A kötelező alakiság megsértése

• Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló és nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződések

• Lehetetlen szolgáltatás

• Fogyasztói jogok (tisztességtelenség, egyéb)

• Késedelem és az érvénytelenség (Late Payment ie.)

• Részleges érvénytelenség és „teljes” érvénytelenség

• Az érvénytelenség jogkövetkezményei

• Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai

A kötelező alakiság megsértése

• Jognyilatkozat fogalma, a megtétel módja [Ptk. 6:4. § (1)-(2) bek.]

• Kötelező alakiság funkciója: kötelezettségvállalás komolyságának jele + bizonyítás megkönnyítése

• Kötelező alakiság forrása: jogszabály vagy a felek rendelkezése

• Kötelező alakiság hatóköre: jognyilatkozat megtétele, módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása + a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása, megszüntetése is ebben az alakban érvényes [Ptk. 6:6. §]

• Utaló szabályok: Ptk. 6:9. §, 6:10. §


• Ún. nyilatkozati hiba esetköre, jogkövetkezménye mindig semmisség:

– a jognyilatkozat/ szerződés teljes érvénytelensége → bírósági érvényessé nyilvánítás kizárt,

– a felek általi, teljesítés elfogadásával történő orvoslás (meghatározott kivételekkel) lehetséges: Ptk. 6:94. §;

– a felek akaratából történő érvényessé válás teljeskörűen lehetséges: Ptk. 6:111. § (1) bek.


• Egyszerű írásbeliség (Schriftform): 6:7. § (2) bek.: legalább a lényeges tartalom írásba foglalása [XXV. PED; 6:63. § (2)-(5) bek., 6:70. §] + aláírás

– De! kivétel: Textform [6:7. § (3) bek.]: 3 konjunktív feltétel

– Írásbeli-e a távirat, a telex, a telefax, az e-mail, a chat? NEM

– Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy, adott nyelvet nem értő személy esete: 6:7. § (4) bek.

A kötelező alakiság megsértése• Írásbeliség formái: Pp. 195-198. §, 2001:XXXV. tv.

– egyszerű okirat,

– teljes bizonyító erejű magánokirat,

– közokirat

• Ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés kívánalma, ill. közokirati forma

• Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként:

– Kötelmi és szerződési általános szabályok:

• meghatalmazás [6:15. § (2) bek.],

• megállapodás az elévülés idejéről [6:22. § (3) bek.],

A kötelező alakiság megsértése• Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként:

– Kötelmi és szerződési általános szabályok:

• a teljesítés elismerése (tartozáselismerés) [6:38. §],

• előszerződés [6:73. § (2) bek.],

• elektronikus szerződéskötés [6:82. § (1) bek. b) pont],

• teljességi záradék [6:87. §],

• kötbér kikötése [6:186. § (2) bek.],

• jogvesztés kikötése [6:190. § (1) bek.],


• Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként:

– Kötelmi különös szabályok:

• tulajdonjog-fenntartás;

• elő- és visszavásárlási jog, vételi és eladási jog alapítása;

• ingatlan adásvétel, csere, ajándékozás;

• utazási szerződés;

• tartós közvetítői szerződés megszűnését követő versenykorlátozás;

• bizalmi vagyonkezelés;

• haszonbérlet;

• kezesség;

• garancia;

• tartási és életjáradéki szerződés

Jogszabályba ütköző szerződés és jogszabály megkerülésére irányuló szerződés

• Összefoglaló nevük: tilos szerződés [Ptk. 6:95. §]

• Ún. célzott joghatás hibái = tartalmi hibák

• Jogszabályba ütközés ≠ jogszabály megkerülésével

• Jogszabály fogalma:

– Alaptörvény T) cikk (2) bek.,

– Alaptörvény E) cikk (2)-(3) bek. és Ptk. 8:1. § (2) bek.,

– Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.

Tilos szerződés

• Jogszabályba ütközés:

– Ptk.-ba ütközés:

• kógens (imperatív) normák megsértése

• kifejezett tilalom megsértése

• relatíve diszpozitív normák megsértése, illetve a diszpozitivitás kereteit sértő felek általi szerződéses kikötés

• alapelvek megsértése: vitatott

– más jogszabály polgári jogi jellegű normájába ütközés: jogi norma és tényállásfüggő!

Tilos szerződés

• Tilos szerződések elhatárolása:

– más érvénytelenségi okoktól, különösen:

• a lehetetlen szolgáltatásra irányulástól

• a tisztességtelenségtől

• a nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközéstől

– elhatárolás szempontjai: egyes érvénytelenségi okok speciális feltételeinek való megfelelés vagy többlettényállási elemek hiányában „csak” jogszabályba ütközés, ill. jogszabály (céljának) megkerülése

Tilos szerződés

• Tilos szerződések jogkövetkezménye: semmisség (körülményektől függően a szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége),

– kivétel: jogszabály más jogkövetkezményt fűz

– alkivétel: semmisség más jogkövetkezmény mellett is, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja vagy a norma céljából ez következik

• Ptk. kógens szabályába ütközésnél és más olyan polgári jogi normánál, amelyet olyan jogszabály tartalmaz, ahol a Ptk. mögöttes: semmisségi ok (cél vizsgálata nélkül), másutt cél vizsgálata szükséges, ha a semmisséget a jogi norma kifejezetten nem mondja ki

Tilos szerződés• Ptk.-nál nem szól a semmisségről, mégis kógens (imperatív) a norma:

– 3:90. §: ún. továbbtársulási tilalom, ill. kiskorú korlátlan felelősségének kizártsága

– 4:217. § (3) bek.: tartási kötelezettség speciális teljesítése

– Haszonélvezeti jog meghatározott időhöz kötöttsége [5:147. § (4)-(5) bek.], átrhuzáshatóság kizárása: 5:148. § (1) bek.

– Engedményezhető követelés [6:194. § (1) bek.], átruházható jog [6:202. § (1) bek.]

• Ptk. maga is más jogkövetkezményt fűz: 6:60. §: jogszabály szerződéses tartalommá válása – ennek tartalmi korlátai! (vitatott: kógens vagy diszpozitív szabály minden esetben való automatikus befűződése, illetve csak ha a jogi norma ezt kifejezetten kimondja, egyébként a befűződés bírói érvényessé nyilvánítás útján)

Tilos szerződés

• Példák más jogszabályokra:

– Btk.: tévedésbe ejtés és csalás [BH 1994.157., BH1996.253.]

– Koncessziós tv.: BDT2003.6.

– Tpt. 11. § (3) bek.: kartelltilalomba ütköző megállapodás semmissége (is)

– Kbt. 127. §

Jóerkölcsbe ütköző szerződés

• Fogalma:

– időben és térben változó fogalom

– az adott társadalom általános értékítéletébe ütközés

– szerződés tartalmi kontrollja (nem a szerződő felek magatartáskontrollja)

– döntően objektív, de azért szubjektív elemek is

• Nyilvánvaló jelző szerepe

• Szubszidiárius jelleg: EBH 2012.P.17.

Jóerkölcsbe ütköző szerződés

• Elhatárolása: tilos szerződésektől, tisztességtelenségtől, fedezetelvonó ügyletektől

• Esetcsoportok a bírói gyakorlatban

– Családi kapcsolatok: házassági vagyonjog

– Tartási, öröklési, gondozási szerződés

– Lelki uzsora

– Harmadik személy megkárosítása (hitelezők kielégítési alapjának elvonása)

• Kapcsolódása az alapelvekhez (1:3-1:5. §)

Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés

• Fogalma: Ptk. 6:107. § (1) bek.

• Viszonya a tilos szerződéshez, a lehetetlenüléshez

• Problematikus:

– vizsgálati időpont: szerződéskötés

– a jog nem kívánja megfosztani a felek által célzott joghatástól a szerződést, ha a teljesítés időpontjára a hiba orvosolható/orvoslódhat

– ha a teljesítés időpontjára vetítve a hiba orvoslása kizárt→szerződésszegés ([pikusan: hibás teljesítés), ennek ellenére új Ptk. is meghagyja, csak tesz egy kivételt

• Kivétel: 6:107. § (1) bek. 2. mondat: nem lehetetlen a szolgáltatás azért, mert a kötelezett a szerződéskötéskor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával (a szabály pontatlan!)


• Fajtái:

– fizikai: adott szolgáltatás teljesítése a körülmények miatt nem megvalósítható:

• Objektív: adott technika, tudomány állása mellett senki által sem teljesíthető: ez semmisségi ok

• Szubjektív: adott technika, tudomány állása mellett teljesíthető, csak arra a kötelezett nem képes: nem érvénytelenségi, hanem legfeljebb szerződésszegési ok (ha a szolgáltatás személyhez tapad és közreműködő igénybevétele kizárt)

– jogi: valamely jogszabályi előírás tilalmat fogalmaz meg: semmiség itt is lehet (de! tényállásfüggő; pl. kontárszerződések már nem semmisek)

• Objektív: tevékenységi tilalom

• Szubjektív: valamely személyre vonatkozó tilalom

– gazdasági: a bírói gyakorlat nem ismeri el


• Jogkövetkezménye:

– a szerződés részleges érvénytelensége:

• ha a hiba egy jól elkülöníthető, a szerződés egészére ki nem ható feltételre vonatkoztatható (noha az új Ptk. nem tartotta meg a régi Ptk. érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmisségére vonatkozó szabályt, ez továbbra is levezethető a részleges érvénytelenség fogalmából)

– a szerződés teljes érvénytelensége:

• ha a főszolgáltatásról van szó vagy olyan mellékszolgáltatás lehetetlenségéről, amely nélkül a felek nem kötötték volna meg a szerződést (ill. a fogyasztói szerződés nem teljesíthető)

Fogyasztói jogok

• Fogyasztó fogalmának megváltozása: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy [8:1. § (1) bek. 3. pont]

– igazodás az irányelvekhez: fogyasztó egy kivétellel − a szervezett utazási formákról szóló 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv − mindig természetes személy

– szövegezés igazodása a fogyasztók jogairól (…) szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvéhez („cél” elhagyása nem problematikus)

– magyar jogrendszer szintjén egységesebbé válás

Fogyasztói jogok

• Fogyasztói szerződés definiálásának elmaradása, de annak lényege változatlan: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (kellékszavatosság, jótállás: nincs speciális fogalom, ok: többletvédelem a korábbiakhoz képest)

• Vállalkozás: a gazdálkodó szervezet taxativitásratörekvő felsorolását felváltó absztraktabb szabály, tevékenység felől közelít: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy [8:1. § (1) bek. 4. pont]

Fogyasztói jogok

• Többletvédelem: csak egy része a Ptk.-ban:

– fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása [6:79. §]

– általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelensége [6:103-6:105. §]

– fidúciatilalom [6:99. § kivételi köre fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésre eleve nem vonatkozik!]

– fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége [6:100. §]: generális hatókör, de emellett egyes speciális szabályok is pl. kellékszavatosságnál, jótállásnál [6:157. § (2) bek., 6:158. §, 6:162. § (2) bek., 6:163. §(2) bek.], egyes szerződéstípusoknál [pl. fogyasztói zálogszerződés és kezesség]

Fogyasztói jogok

• Többletvédelem:– termékszavatosság [6:168-6:170. §]

• új jogintézmény: ≠ kellékszavatossággal!; ≠ termékfelelősséggel, bár bizonyos jegyekben mindkettőhöz hasonlít [fogyasztó választási joga]

• uniós inspiráció, de uniós jogforrás nem írja elő, nem valósítja meg• csak vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetére

biztosított igény (szemben a kellékszavatossággal és a termékfelelősséggel)

• gyártó (termék előállítója és forgalmazója is) és fogyasztó közötti reláció: gyártóval szembeni közvetlen igény

• igény dologias jellege (határidőn belül a tulajdonosváltozás nem érinti – 6:170. §)

• közlési (késedelem nélkül; vélelem: felfedezés utáni 2 hónap) és igényérvényesítési ( forgalomba-hozataltól számított 2 év) határidők

Fogyasztói jogok

• Többletvédelem:

– termékszavatosság [6:168-6:170. §]

• igény tartalma, érvényesíthető jogok: hibás termék kijavítása vagy kicserélése, kijavított/kicserélt dolog után a kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli

• termékhiba: a termék nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal

• van kimentési lehetőség (ebben hasonlít a termékfelelősséghez) –6:168. § (3) bek.: gyártó mentesül, ha bizonyítja:

– terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

– a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

– a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Fogyasztói jogok: általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek

• Az általános, illetve egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogalma, elhatárolásuk [6:77. §, 6:103. § (1) bek.]– egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel

tisztességtelensége csak fogyasztói szerződésben eredményez érvénytelenséget [6:103. §. + 6:102. §]

• Védelem 2 lépcsője:– 1. lépcső: szerződéses tartalommá válás [6:77-6:81. §, kül.

tek. 6:78. §]– 2. lépcső: a szerződés tartalmává vált kikötés

érvénytelensége: relatív semmisség [6:103. § (3) bek.]

• Szerződésértelmezés: in dubio contra proferentem[6:86. § (2) bek.]

Fogyasztói jogok

• Tisztességtelenség fogyasztói szerződésben:

– Formája, forrása:

• kifejezett jogszabályi minősítés [6:104. §] – exemplifikatívfelsorolás

– ún. fekete lista (tisztességtelenség megdönthetetlen vélelme);

– ún. szürke lista (tisztességtelenség megdönthetősége a kikötést megfogalmazó, ill. alkalmazó fél által)

• generálklauzula: 6:102. § alkalmazandósága a 6:103. § (1) bek.-re tekintettel + 6:103. § (2) bekezdés

– Bizonyítás és ellenbizonyítás, bíróság szerepe más a két esetben

• 6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]

• (1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

• (2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

• (3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.

• (4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

• (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

• 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben]

• (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket - az e §-banfoglalt eltérésekkel - alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

• (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.

• (3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

• Világosság és érthetőség = egyértelműség

Fogyasztói jogok: 2/2011. PK vélemény

• Szerződés fogyasztói jellegét a bíróság hivatalból észleli; kétség esetén a fogyasztó bizonyítási kötelezettsége: PK vél. 1. pont

• Vélelem az egyedi megtárgyalás hiánya mellett; ellenbizonyítás: kikötés megfogalmazója/alkalmazója: PK vél. 2. pont

• Tisztességtelenség megállapíthatósága: generálklauzulához [6:102. § (1) bek.] fűzött értelmezési segédlet: PK vél. 3. pont

• Pertárgy-érték szerepe a hatáskör tekintetében tisztességtelenségre hivatkozó alperesi védekezés vagy alperes javára való hivatali észlelés esetén: PK vél. 4. pont

• Kikötést megfogalmazó/alkalmazó székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése tisztességtelen; iránymutatás a bíróság eljárására ebben az esetben: PK vél. 5. a) és b) pont

Fogyasztói jogok: közérdekű kereset

• ÁSZF (!) tisztességtelensége miatti érvénytelenség megállapítása, alkalmazástól való eltiltás tekintetében: egyéni igényérvényesítés mellett biztosítandó a közérdekű is [fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv preambuluma (23)-(24) bek.; 7. cikke],

• Ptk. 6:105. §:– közérdekű keresetindításra jogosultak: § (1) bek. [de! más jogszabály is

meghatározhat ilyet]– erga omnes hatály, res iudicata hatás, kivéve: keresetindításig már

teljesített szerződések: § (2) bek., 3/2011. PK vélemény 4. pont– már alkalmazott és még nem alkalmazott ászf is (eltiltás

alkalmazástól/alkalmazásra ajánlástól), eljárás során módosított ászf is: 3/2011. PK vélemény 6. pont

– közlemény közzététele alkalmazott és még csak alkalmazásra ajánlott esetén is: § (2) és (5) bek. + 3/2011. PK vélemény 7. pont

Fogyasztói jogok: közérdekű kereset

• Közérdekű keresetindítás speciális szabályai:– ászf tisztességtelenség miatti semmisségének

megállapítása akkor is, ha a kikötés más okbóli is semmis: 3/2011. PK vélemény 1. pont

– keresetindítás határidő nélkülisége 2004. máj. 1. után: 3/2011. PK vélemény 2. pont

– illetékesség: 3/2011. PK vélemény 3. pont– perbeli egyezségkötés kizártsága: 3/2011. PK vélemény 5.

pont– közlemény közzétételére vonatkozó eljárási szabályok:

3/2011. PK vélemény 7. pont

Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 1-4. pontja

• Tárgya: a fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog

• Kamat, költség, díj ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának joga törvényi felhatalmazás alapján és feltételekkel lehetséges jogszerűen; ennek sérelme:– jogszabályba ütközés: 1. vizsgálati lépcső– tisztességtelenség: 2. vizsgálati lépcső

• egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés: nem esik a 6:102. § (3) bek. alá, ezért tisztességtelensége vizsgálható

• jogszabályba nem ütköző feltétel is lehet tisztességtelen, ha:– jogszabály keretszabály, tartalmát a felek rendelkezése adja; vagy– jogszabályi keret sérül

Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 6. pontja [+2/2014. PJE hat. 2. pont]

• Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára - a fogyasztó hátrányára -indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen - feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba -, ha:

• a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);

• b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

• c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

• d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

• e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

• f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

• g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

Fogyasztói jogok: 2/2014. PJE hat. 2. pontja és 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 8. pontja

• Σ az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem tisztességtelen, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározza, hogy a PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor

• Tisztességtelenség jogkövetkezménye:

– ok-listában szereplő tisztességtelen kikötés vagy kikötésrész kiesik (nem vált ki joghatást), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket: csak részleges érvénytelenség!

– a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltételt a bírói érvényessé nyilvánítás körében nem módosíthatja [Banco Espanol- és Kásler-ügy]

Késedelem és az érvénytelenség• A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni

fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetése

• Célja: fizetési késedelem visszaszorítása vállalkozások között, illetve az állami szektor mint késedelmes kifizető és a vállalkozás között

• Esedékességi, késedelemi kamatmértékre és behajtási költségátalányra vonatkozó speciális szabályok

• Alkalmazandóság:

– a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában a felek, illetve a bíróság által ezen időpontot követően módosított szerződésekre alkalmazandóak (régi és új Ptk. vonatkozó szabályai is)

• Érvénytelenség vonatkozásában az irányelv 7. cikke adja a kiindulópontot:

– ahol engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott megtámadhatóság

– ahol nem engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott semmisség

Késedelem és az érvénytelenség

• Megtámadhatóság:

– a 2. cikk 5. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja a contrario értelmezése alapján a nem-törvényes késedelmi kamat korlátozása vállalkozások egymás közötti szerződésénél ,

– a késedelmi kamat esedékességét a 3. cikk (3)-(5) bek.-ben meghatározott határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés,

– az irányelv 3. cikk (3)-(5) bekezdése szerinti határidőtől a jogosult vállalkozás hátrányára a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési kikötés azzal, hogy a 60 napot meghaladó ilyen kikötés az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen

– az irányelv 3. cikk (4) bek. és 4. cikk (5) bek. értelmében vállalkozások közötti szerződésben, illetve szerződő hatósággal kötött szerződésben a 30 napos átadás-átvételi eljárástól eltérő időtartamú átadás-átvétel

– az irányelv 4. cikk (5)-(6) bekezdése és 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján a 30 napot meghaladó, de 60 napnál nem hosszabb időtartamú fizetési határidő kikötése szerződő hatóság vonatkozásában

Késedelem és az érvénytelenség

• Semmisség:

– az irányelv 7. cikk (2) bek. értelmében a késedelmi kamat kizárása,

– a 2. cikk 5. és 6. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a törvényes késedelmi kamat korlátozása szerződő hatósággal való szerződésnél, kivéve késedelmi kötbérfizetési kötelezettség a 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján,

– az irányelv 6. cikk (1) bek. szerinti behajtási költség kizárása, illetve a 40 eurónál kevesebb összegben való kikötése [viszont a 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a felek bármilyen típusú szerződésben a negyven eurótól felfelé érvényesen eltérhetnek],

– a késedelmi kamat esedékességét a 4. cikk (3) bek. és (6) bek. a szerződő hatóságok fizetési kötelezettségére vonatkozó határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés

– az irányelv 4. cikk (4) és (6) bek. és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a 60 napot meghaladó fizetési határidő szerződő hatósággal való szerződés esetén, a 60 napot meghaladó részében

Részleges érvénytelenség• Megelőzi a teljes érvénytelenséget, feltétele (6:114. §]:

– érvénytelenségi ok/hiba lokalizálhatósága a szerződés jól elkülöníthető, önálló, osztható részére,

– ne érintse a főszolgáltatást vagy a szerződés kötelező tartalmi elemét,

– ne érintsen olyan szerződési feltételt, amely nélkül a felek nem kötöttek volna szerződést (vagy azt más tartalommal kötötték volna meg); illetve fogyasztói szerződés esetén: amely nélkül a szerződés teljesíthetetlen

Σ fentiek nem teljesülése: eleve teljes érvénytelenség vagy átfordulás teljes érvénytelenségbe

• Problematika: sui generis jogintézmény (önálló fogalom és jogkövetkezmény egyben) vagy pedig az érvénytelenség egyik fajtája, az érvénytelenségi jogkövetkezmények meghatározott részre való alkalmazása?

– válasz: 6:114. § és 6:110-113. § egymáshoz való viszonyának értelmezésétől függ →2 féle álláspont

– értelmezés nehézsége: 6:114. § rendszertani elhelyezése és a § (1) bek. 1. mondata

Részleges érvénytelenség

• Egyik álláspont: sui generis jogintézmény

– fogalma és egyben jogkövetkezménye: az érvénytelen rész nem válthatja ki a felek által célzott joghatást, az kiesik a szerződésből, a szerződést anélkül kell érvényesnek tekinteni és teljesíteni;

• további kérdés: ha van kógens (imperatív), ill. diszpozitív szabály, az befűződik-e, s hogyan/mikor a kieső helyére [6:59-6:60. § + 6:63. § (4) bek. értelmezhetősége: itt is 2 álláspont]

→ 6:110-6:113. §-ok nem alkalmazhatóak az érvénytelen feltételre; sértenék a magánautonómiát, a szerződési szabadságot

→ 6:114. § (1) bek.-e a 6:108. § (1) bek. 1. mondatára+6:109. §-ra +6:115. §-ra vonatkozik, ill. a részleges érvénytelenségen alapuló vagyonmozgásra alkalmazható a 6:110-6:113. §

→ ebben a megközelítésben bírósági érvényessé nyilvánítás csak tejes érvénytelenségnél lehetséges, mely összhangban van a Banco spanolés a Kásler-ügyekkel

Részleges érvénytelenség

• Másik álláspont:

– a részleges érvénytelenség „csak” az érvénytelenség egyik fajtája: erre utal a 6:114. § (1) bek. és a 6:108. § (2) bek. is

→érvénytelen kikötésre is alkalmazható a 6:110-6:113. §, kivéve: fogyasztói szerződésben szereplő tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esete [Banco Espanol, Kásler]

• Eljárásjogi kérdések: mire kell irányulnia a keresetnek (vö. ea. vége)

A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei

• Normatani premissza: érvénytelenség maga egy (objektív) jogkövetkezmény (joghatás), amely egyes polgári jogi normák megsértéséhez kapcsolódik, De! az érvénytelenségnek magának is van hipotézise (a fogalma, illetve az elsődleges jogkövetkezménye)

→számos nehézség, félreértés forrása

• Fogalma (elsődleges jogkövetkezménye): az érvénytelen szerződés egészenem válthatja ki a szerződéskötés időpontjában már létező jogi hiba miatt a felek által célzott joghatást

– semmisség és megtámadhatóság egységes jogkövetkezménye az érvénytelenség

– részleges érvénytelenséghez képest: átfordulás teljesbe vagy eleve kizárt a részlegesség (pl. alakiság)


• Érvénytelenség speciális, további jogkövetkezményei nem minden jogrendszerben ismertek: régi Mtj.-ben sem voltak azok, itt: rei vindicatio, ill. jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés

• Régi és új Ptk. miért tartalmaz speciális szabályt a további jogkövetkezményekre?

– igényérvényesítés és elszámolás megkönnyítése érdekében (természetbeniség, kölcsönösség, elévülés értelmezése; jogalap nélküli gazdagodás szerinti elszámolás bonyolultsága: duplikálás: érvénytelenség és járulékos igények tekintetében)

– 1/2005. PJE hat., 267. PK állásfoglalás, 1/2005., 1/2010., 2/2010., 3/2010. PK vélemények jogfejlesztő szerepe


• Régi Ptk.-hoz képesti változás az új Ptk.-ban a PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével:

– érvénytelenség fogalma (elsődleges jogkövetkezménye) tételes szerepeltetése [6:108. § (1) bek. 1. mondat]

– megállapítás [6:108. § (1) bek. 1. mondat és (2) bek.] és marasztalás szétválasztása [6:108. § (1) bek. 2. mondat és (2)-(3) bek.

– marasztalás határidőhöz (elbirtoklás és elévülés) és kereseti kérelemhez kötése [6:108. § (1) bek. 2. mondat és (3) bek.]

– eltérés semmisség és megtámadhatóság között [6:88-6:89. §]:

• határidő

• perbeli legitimáció

• jogcímhez kötöttség tekintetében


• Régi Ptk.-hoz képesti változás az új Ptk.-ban a PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével:

– kárveszély átszállásának szabályozása [6:109. §]

– érvénytelenség jogkövetkezményeivel orvosolható igények és nem orvosolható, ún. járulékos jogkövetkezmények [6:115. §] elválasztása

– hatályossá nyilvánítás helyett alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése [6:113. §]

– állam javára marasztalás megszüntetése; 6:113. § (3) bek.: uzsora esetén pénzbeli visszatérítés elengedhetősége


• Érvénytelenség további (vagylagos) jogkövetkezményei az új Ptk. alapján:

1. a szerződés felek akaratából történő érvényessé válásának [ex tuncvagy ex nunc: 6:111. §, 6:94. §, 6:88. § (2) bek.]; ennek hiányában a bírósági érvényessé nyilvánításnak [6:110. §, ex tunc] az elsődlegessége, ha ez nem lehetséges, akkor

2. eredeti állapot helyreállítása [ex tunc] 6:112. §:

• csak természetben,

• csak kölcsönösen,

• visszatérítési kötelezettség elévüléstől és elbirtoklástól függetlenül,

• eredeti értékegyensúlyról való gondoskodás kívánalma +1/2010. PK. 10. pont

3. az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése [ex tunc], ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti 6:113. § (1) bek., kivéve: ue. § (2) bek.


• Járulékos igények: Ptk. 6:115. § + 1/2010. PK vél. 10. pontja

– mindig többlettényálláson alapulnak

– mindig az érvénytelen szerződés miatt visszatérítendő főszolgáltatásokon, azok rendezésén [6:110-113. §] felül jelentkeznek, ahhoz kapcsolódnak

• Járulékos igények fajtái:

– a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dolog hasznai megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek.]

– a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dologra fordított költségek (értéknövelő is!) megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek.]

– a visszatérítendő pénzszolgáltatás után fizetendő kamat megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek., 6:47. §]

– az érvénytelen szerződés megkötésével a másik szerződő félnek okozott károk, illetve a főszolgáltatásként visszatérítendő dologban okozott károkkal kapcsolat kártérítési igény [6:115. § (2) bek.]

– az érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízó harmadik személy szerződő felekkel szembeni kártérítési igénye [6:115. § (3) és (4) bek.]

Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai

• Hatáskör: törvényszék: Pp. 23. § (1) bek. eb), k) pontok– DE! ez nem akadálya a járásbíróság előtt indult per

alperese védekezésének (semmisségre hivatkozhat, megtámadási kifogást előterjeszthet)

– Viszontkereset előterjesztése azonban nem lehetséges: elutasítás

– Eshetőleges kereset: elutasítás

• Illetékesség: Pp. 30/A. §: tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tárgyában indított per: – felperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) /székhelye– előző hiányában: alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási

helye)/székhelye


• Pertárgyérték:– marasztalás: ált. szabályok szerint [Pp. 24. § (1) és (2) bek.]– csak megállapítás:

• főszabály: a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni [BH 1997.411., 5/2013. PJE 2a.) pontja]

• kivétel: bírósági érvényessé nyilvánítás iránti kérelem meghatározott összegre marasztalással egyidejűleg: utóbbi értéke alapján

• ha a kereset a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, a per tárgyának értékét meg nem határozhatónak kell tekinteni, kivéve ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó érték a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékétől elkülönülten meghatározható [5/2013. PJE hat. 2b.) pont]


• Perindításra jogosult [érdemi vizsgálat és nem Pp. 130. § -- EBH2004.1042.]– semmisség: 6:88. § (3) bek.: jogi érdek, törvényi

felhatalmazás (pl. ügyész: 6:88. § (4) bek.)

– megtámadhatóság: 6:89. § (2) bek.: sérelmet szenvedett, ill. jogi érdek

• Egységes pertársaság:– ha a mások közt létrejött szerződés

érvénytelenségének magállapítása, további jogkövetkezményei levonása iránt harmadik személy indít pert [BH1999.158., BH2000.368.]


• Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság: Pp. 3. §(2) bek. és 215. § szerepe, Ptk. 6:108. § (3) bek. + 2/2010. PK vél.: – további jogkövetkezmény levonása csak kérelemre

• pontosan megjelölni melyik jogkövetkezményt és milyen tartalommal kéri

• bíróság nincs kérelemhez kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik

• vagylagosan vagy eshetőlegesen előterjesztett kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a konkrétan vizsgált kérelem tekintetében áll fenn [Pp. 3. § (3) bek. és PK vél. 3.a) pontja]

• harmadik fél csak akkor és annyiban kérheti, ha jogi érdeke azt bizonyítottan megalapozza [PK vél. 10.b) pont]


• Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság, határidők– semmisség: Ptk. 6:88. §, 2/2010. PK vél. 4. és 6. a) pont

• megállapítása nincs határidőhöz kötve (további jogkövetkezmény már igen!)

• létezés/nem-létezés után vizsgálja a bíróság• jogcímhez kötöttség nem érvényesül• DE! csak a nyilvánvaló semmisség hivatalbóli észlelése (első és

másodfokon is) a per keretei között!– fél által szolgáltatott bizonyítékok alapján– ≠ hivatalbóli bizonyítással

– megtámadás: Ptk. 6:89. § 2/2010. PK vél. 5.b) és 6. b) pont • határidő szerepe• jogcímhez kötöttség érvényesül • létezés, majd semmisség után vizsgálható, kereset szerinti sorrendben[megtámadási kifogás: PK vél. 9. pont]


• Megállapítás iránti perek, marasztalási perek és végrehajtás korlátozása, megszüntetése iránti perek eljárásjogi különbségei a kérelemhez kötöttség szempontjából

• Részleges és teljes érvénytelenség és kereseti kérelemhez kötöttség:– Ha a kereset teljes érvénytelenség megállapítására irányult, de a

bíróság csak részlegeset lát megállapíthatónak: a bíróság a részleges érvénytelenséget megállapítja és ezt meghaladóan a keresetet elutasítja

– Ha a kereset kizárólag részleges érvénytelenség megállapítására irányult, de a bíróság teljes érvénytelenséget észlel: tájékoztatási kötelezettség az 1/2005. PK vél. analóg alkalmazásával, ehhez képest a felek jognyilatkozata: ha a teljes érvénytelenség megállapítását és jogkövetkezményei levonását nem kérik: elutasítás

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

[email protected]

Ervenytelenseg jojarteszter prezi - HVG-ORAC...2015/03/03 · A kötelező alakiság megsértése • Ún. nyilatkozati hiba esetköre, jogkövetkezménye mindig semmisség: – a

Documents