Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Kötelező irodalom Polónyi István (2007):

Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek.

Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!

Más

odla

gos

tevé

keny

sége

kA Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain)

H O

Z Z

Á A

D O

T T

É R

T É

K

Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok

Vállalati kompetenciák

Vevői keresletÉrtékteremtő folyamatok

Mit? Miképp? Kinek?

Az értékteremtő folyamatok elemei

A cél a fogyasztói igények kielégítése Hasznosság, kereslet, érték

Vállalati kompetenciák Folyamatok, tevékenységek

A vállalati kompetenciák Mit tudunk a vásárlónak kínálni:

hatékonyan eredményesen

Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége

Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű:

Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz Nehéz másolni Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható Alapvető a hozzáadott érték szempontjából Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet

versenytársainál

Magkompetenciák és végtermékek

Végtermékek

 1   2   3   4   5   6   7   8   9 

Üzletág1

Üzletág 2

Üzletág 3

Üzletág 4

        Mag-termék  1        

         Mag-termék  2        

Kompetencia 1

Kompetencia 2

Kompetencia 3

Kompetencia 4

10  11  12 

Értékteremtő folyamat

A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja

Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék…

Információs folyamatok: Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás Visszacsatolás

Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)

Értéklánc

A vállalati folyamatok láncolata. Iparágfüggő. Üzleti egység szintjén értelmezhető Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon,

értéknövekedés következik be. Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)

Tevékenységmenedzsment

Termelés-menedzsment Folyamat-menedzsment Tevékenység-menedzsment Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

A termelési menedzsment fogalma

A termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának

biztosításával, a termelési és szolgáltatási folyamat

eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

A vállalat mint rendszer

inputok outputok

átalakitási folyamat

vezetési folyamat anyag energia információ munkaerő

termékek nyereség

Termelésmenedzsment feladataiA transzformációs folyamat tervezése, struktúrájának alakítása

Az áramlási folyamatok irányítása - a tervezés során kialakított struktúra működtetése

- a termeléshez szükséges létesítmények megfelelő elhelyezése

- létesítmények berendezése - a kapacitások és a technológia kialakítása - a termelési folyamat összhangjának

biztosítása - munkaerő iránti igények meghatározása - minőségi normák meghatározása - információáramlás rendjének kialakítása

- kereslet meghatározása - a kapacitás - és munka-erőszükséglet

meghatározása - a transzformációhoz szükséges nyersanyag

biztosítása, - a minden napi termelés ütemezés - a termelés során felmerült akadályok

elhárítása

A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel

termelés

technikai mag

marke- ting

logisz- tika

inno- váció

pénz-ügy

emberi erőforrás

Fogyasztók és technológiai jelzések

Termékmegrendelés

Beszállítói kapcsolatok

Termék vagy szolgáltatás

Munkaerő

Termelési eszköz

Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében

Szoros kapcsolatú szolgáltatás

Laza kapcsolatú szolgáltatás

Létesítmény elhelyezés közel a fogyasztóhoz kínálat, szállítás vagy munkaerő mellé

Folyamatszervezés azonnal hatás a fogyasztóra

fogyasztó nincs bevonva

Ütemezés a fogyasztóhoz alkalmazkodik

fogyasztó a teljesítés időpontjában érintett

Termeléstervezés nem raktározható ütemezhető Munkaerő képzettség fogyasztói kapcsolattartás

alapvető csak technikai képzettség szükséges

Minőségszabályozás fogyasztó határozza meg rögzített, normázható Időnormák fogyasztó függő, laza normázható, feszes Fizetés időbér teljesítménybér Kapacitástervezés csúcskereslethez kell

tervezni átlag kereslethez mert raktározható

Előrejelzés rövid távú hosszú távú

Vállalati rendszermátrix elemei1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat

erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg.

2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

Erőforrás-produktum mátrix Produktumok

Erőforrások

T1 Ti Tn Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási

koeficiensek

Környezeti mátrix

Produktumok

T1 T2 Ti Tn

Minimálisan értékesítendő (szerződési kötelezettség (Db/időszak)

Maximálisan értékesíthető (db/időszak)

Egységár (Ft/db) Fedezet (Ft/db)

Erőforrás-produktum mátrix Produktumok

Erőforrások

T1 Ti Tn Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási

koeficiensek

Erőforrások nagysága

(kapacitás) óra/időszak

b1 b2

b i

bm

Erőforrás-produktum kapcsolatfajták

P E

T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10

E1 a b1 A1 E2 b b2 E3 c b3 A2 E4 d d b4 A3 E5 f g b5 E6 h i j b6 B E7 k l m b7 E8 n p q b8

Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix

Köcsög Tányér

Agyag (kg/db) 1,0 0,5

Korongidő (ó/db) 0,5 1,0

Festék (kg/db) 0 0,1

Kapacitás

50 kg/hét 100 Ft/kg

50 ó/hét 800 Ft/óra

10 kg/hét 100 Ft/kg

Minimum (db/hét) 10 10

Maximum (db/hét) 100 100

Egységár (Ft/db) 700 1060

Fedezet (Ft/db)

e1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1, p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX

200 200

Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása

T1

T233,3

33,3

Tehát hetente

33 köcsög és 33 tányér a megoldás

Fedezet: 13,2 eFt/héte1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1,p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX

Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is!

  T1 T2 T3 T4 T5 T6 b (óra/év)E1 4           2 000E2   2 1       3 000E3       1     1 000E4         2 3 6 000E5         2 2 5 000

MIN (db/év) 100 200 200 200 50 100

MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000

ÁR (Ft/db) 200 270 200 30 50 150

f (Ft/db) 100 110 50 -10 30 20

Megoldás T1:

erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 T2-T3: Melyik a jobbik termék?

Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T3T3=(3000-200*2)/1=2600>1000T2=200+1600/2=1000<1100Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T2T2=(3000-200*1)/2=1400>1100T3=200+600/1=800<1000

Megoldás 2. T4: megéri-e?

Árb. max.: 1000/1 > 500Fed. max.: 200

T5-T6: lin. prog.e1: 2*T5+3*T6≤6000e2: 2*T5+2*T6≤5000p1, p2: 50≤T5≤1500p3, p4: 100≤T6≤2000cfÁ: 50*T5+150*T6=maxcfF: 30*T5+20*T6=max

Megoldás 3.

e2

e1

cfF

cfÁ

Fed. max: T5=1500, T6=1000Árb. max: T5=50, T6=1966

ÁKFN struktúra

Áb – árbevétel- Kp – proporcionális költség F - fedezet- Kf - fix költség Ny - nyereség

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

Árbevétel

Volumen

Kf

költség

volumen

volumen

Kp

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

Termelés volumene

Kf

Árbevétel

N

Kp

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra

1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag-

felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek)

b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része

2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás-

egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti

egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség

Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:

=Kp/Kö Rezsi tényező:

R = Kpr/Kpe

R20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

ÁKFN struktúra Áb – árbevétel- Kp – proporcionális költség F - fedezet- Kf - fix költség Ny - nyereség

Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet

Áb

K Fix

Áb

K Prop

Q

K

N

Qx, Ábx

ÁKFN struktúra – példa 1

Egy vállalat adatai:Ab: 1000 mill FtKö: 900 mill Ftδ = 0,7

Mekkora a nyereség?Költség struktúra: KÖ = KP + KF

δ = KP/KÖ

Kp= 0,7*900 = 630 mill FtKf = 900-630 = 270 mill Ft

Áb:

- Kp:

F:

- KF:

N:

1000 mill Ft

- 630 mill Ft

370 mill Ft

- 270 mill Ft

100 mill Ft

ÁKFN struktúra – példa 2 Áb:- Kp: F:- KF: N:

1000 mill Ft

- 630 mill Ft

370 mill Ft

- 270 mill Ft

100 mill Ft

A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek

Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?

Áb:- Kp: F:- KF: N:

1000,0

- 661,5

338,5

- 300,0

38,5 100,0 mill Ft

- 300 mill Ft

400,0 mill Ft

- 661,5 mill Ft

1061,5 mill Ft

Δa= 6,15 %

Mi is történt?

ÁbQ

K

N

Qx, Ábx

K össz

Áb

K Fix

K Prop

Másik megoldás – volumen növelés

ÁbQ

K

N

Qx, Ábx

██

N

Qx2

Készlet a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési

vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket.

A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok

A készletelemzés célja A készletezés általános célja: meghatározni,

hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.

A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének

fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának

biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó

csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök

kihasználására

Készletezési költségek A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek

figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiányköltség

A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

A készletezési rendszer 1. A készletezési rendszer gondoskodik a készletek

fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek.

A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni

A készletezési rendszer 2.

A rendelés időpontja lehet:rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális

szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet:

rögzített mennyiségű (Q)a készletezés maximális szintjétől függő (S)

A készletezési rendszer 3.Rendelési idő

Rögzített: T

Változó: R

Rögzített:

Q

TQ

RQ

Rendelési mennyiség

Változó: S

TS

RS

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

A készletenlévő termé-kek mennyi-sége

L L L idő

Q

R

Amikor a készlet R pont alá esik, akkor történik az újrarendelés. A rendelés L időszak végére érkezik be.

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent

biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus

alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve

(nincs várakozás)

Készletezés összes költsége K =

D*ka +

a termék éves

beszer-zési

költsége

D kr _______ +

Q a termék

éves rendelési költsége

Q ___ kt 2 az éves készlet tartási költség (mert

átlagos készlet:

Q/2)

ahol: K = összköltség ka = a termék egységköltsége, ára Q = megrendelt mennyiség n = rendelések száma D = a termék éves összkereslete kr = a rendelés feladásának költsége kt = készlettartási egységköltség

Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet,

amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb

Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

költség

K összköltség

Kt*Q/2 készlettartás költsége

D*kr/Q rendelési költség

QOPT rendelési

mennyiség

Optimális rendelt mennyiség

K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt

Tc=F*p+FS/Q+(Q/2)HTc’=0+(-FS/Q2)+H/20 = 0+(-FS/Q2)+H/2 Qopt = (2FS/H)-0,5

„Fűrészfog modell” 2

L

készletépítés = beérkezési ráta - felhasználási ráta

= p - d felhaszná-lási

ráta = d

termelés folyik

nincs termelés csak felhasználás

készleten lévő termékek száma

idő

Biztonsági készlet

R

L

biztonsági készlet

idő

Q

készletenlévő

termékekszáma

B

egy lehetséges (de a kiszolgálásiszínvonalon kívül eső )

felhsználás, ami hiányt okoz

elvárt maximáliskiszolgálásiszínvonal

Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell

Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.

MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség

A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.

P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el

Azaz: P > ML / (MP+ML)

Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze:

A keresett egységek száma

Az adott szintű kereslet valószínűsége (p)

Az adott egység eladásának valószínűsége (P)

35 0,10 1 - 35. egység 1,00 36 0,15 36. egység 0,90 37 0,20 37. egység 0,75 38 0,25 38. egység 0,50 39 0,15 39. egység 0,25 40 0,10 40. egység 0,10 41 0,00 41. egység 0,00

MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ML= 70 $ - 30 $ = 40 $P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELLA KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE:P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $

ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik

csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk:

A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

Atermé-

kekB termékek C termékek

100

80

60

40

20

20 40 60 80 100

A készlet összértéke

(%)

Az összes készletezett termékfajta (%)

Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material

Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre

támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban

előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek

előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét.

A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

Terme-lési vezér-prog-ram= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

Aggregálttermelés-tervezés

Termelésivezérprogram

Anyagszükséglettervezési program

rendelés-állomány

kereslet-előrejelzés

terméktervváltozások

anyag-jegyzék

készlet-mozgások

készletnyilvántartás

Elsődleges jelentésekTervezett rendelésütemezés

készlet- és termelésirányításhoz

Másodlagos jelentésekJelentések a kivételes esetekrőlTervjelentésekJelentések a teljesítményről

Anyagjegyzék

az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

A

B(2) C(3)

D(1) E(4) F(2) G(5) H(4)

Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

Tagolt anyagjegyzék .A

.B(2) .D(1) .E(4)

.C(3) .F(2) .G(5) .(H(4)

A tagolt anyagjegyzéket a számítógépesítés elterjedése előtt használták.

Egyszintes anyagjegyzék

.A .B(2) .C(3)

.B .D(1) .E(4)

.C .F(2) .G(5) .H(4)

Az egyszintes anyagjegyzéket számítógépes feldolgozás nyomán kezdték el alkalmazni.

PÉLDA: Egy termék anyagszükségletének induló (év eleji) raktárkészlete: 100 tonna. Az anyagfelhasználás alakulása az elmúlt években átlagosan a következő volt: hónap munkanapok száma anyagfelhasználás az adott

hónapban (tonna)

január 20 20 február 18 20 március 20 25 április 22 30 május 21 30 június 22 30 július 21 22 ÖSSZESEN 144 177 A minimális(biztonsági) készletmennyiség a tapasztalatok alapján: 12 tonna. A rendelés-feldolgozás ideje: 2 nap A legyártási és szállítási idő: 30 nap Az átvételi és beraktározási idő: 3 nap Az év első hét hónapját tekintve tervezési időszaknak: Mekkora az utánpótlási idő? Hányadik munkanapon kell feladni az első újrarendelést? Mennyit kell rendelni ha az egyszeri rendelési költség s=10000 Ft, a raktározási költség pedig c=354 Ft/hó/tonna ? Mekkora a maximális, és a folyókészlet? Mekkora az átlagkészlet és a fordulatok száma a vizsgált időszak alatt?

Napi átlag felhasználás = 177/144 = 1,23 tonna/nap Indulókészlet 100 t, teljes elfogyása 100/1,23 = 81,3 azaz 82 nap A biztonsági készlet elfogyása 10/1,23=8,13 azaz 8 nap Utánpótlási idő = rendelés-feldolgozás ideje + legyártási és szállítási idő + átvételi és beraktározási idő = 35 nap Gazdaságos rendelés:

q =csF **2

= q =2 177 10000

354* *

= 100 tonna

induló készlet = 100 tonna

biztonsági készlet = 12 tonna

82 nap 74. nap

39. nap 35 nap

rendelt mennyiség

= 100 tonna

átlagkészlet: n MAX - n MIN

n = ----------------------------------- + 2

n MIN = (100-12)/2 +12 =

56 tonna

fordulatok száma:

f=Fn

= 177/56 = 3,16

forgási sebesség: s = 1/ f = 1 /3,16 = 0,316

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 10 tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 280 Ft/tonna.

Hónap I.

II. III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma 21 19 20 20 20 20

Anyagfelhasználás (tonna) 20 20 X

25 30 20

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit kell rendelni? ……….tonna (10 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? ............. tonna (10 pont) Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 10 tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 250 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma

21 19 20 20 22 18

Anyagfel-használás (tonna)

20 30

x y

30 20

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon ( 5 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? Mennyit kell rendelni?

............. tonna ………tonna

(5 pont) (5 pont)

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 100 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet 15 napra elegendő, az utánpótlási idő 10 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 200 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V.

VI.

Munkanapok száma

21 19

2*X 20 20 20

Anyagfelhasz-nálás (tonna)

120 120 250 250 300 200

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit gazdaságos rendelni? ............. tonna (10 pont)

Egy termék anyagszükségletének induló raktárkészlete az év elején 50 tonna. A következő időszak várható anyagfelhasználását a mellékelt tábla mutatja. A minimális biztonsági készlet x tonna, az utánpótlási idő 20 nap, az egyszeri rendelési költség 10 eFt, a raktározási költség 250 Ft/tonna.

Hónap

I. II.

III. IV. V..

Munkanapok száma

21 19 20 20 20

Anyagfel-használás (tonna)

20 20 25 25 X

Hányadik munkanapon kell feladni az új rendelést ? ...........mnapon (10 pont) Mennyit gazdaságos és mennyit kell rendelni? OPT............. tonna

SZÜKS………tonna (10-10 pont)

Logisztika fogalma Logisztika

menedzserszemlélet áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-,

késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának

- tervezése - szabályozása - megvalósítása

célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése

A logisztika története A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő

ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását.

VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„

A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779-1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya."

A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl

A gazdasági logisztika A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas

éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját.

Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén.

A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció

optimalizálása, II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése

érdekében, III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer

Integrated Manufacturing) IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer

Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment

A logisztikai szemlélet jellemzői

LOGISZTIKA

összköltség-szemlélet

rendszer-szemlélet

törekvés avevőkiszolgálás magas

szinvonalára

kereszt-metszetifunkció

folyamat-orientáltság

A logisztika területei - Makrologisztika Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai

rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is.

A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: - az ipari-, - a mezőgazdasági-, - a szállítási-, - a kereskedelmi-, - a katonai logisztikát

Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni "városi (city) logisztikát". "kikötői logisztika", export-" ill. "import-logisztika" stb

A logisztika területei - Mikrologisztika A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik

mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: - a beszerzési logisztikát, - a termelési logisztikát, - az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát.

Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.)

Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: - beszerzés, - anyaggazdálkodás, - disztribúció.

Forrás: Prezenszki 2000. Logisztika I. BME MTI, 2000 37. old.

LOGISZTIKAI RENDSZEREK

Makrologisztika Mikrologisztika Metalogisztika

Vállalati Katonai Egyéb

szervezethez

tartozó

Fuvaroztató

vállalatok

kooperációja

Logisztikai

vállalatok

kooperációja

Logisztikai és

fuvaroztató vállalatok

kooperációja

Iparváll-

alati

Kereskedelmi

vállalati

Szolgáltató

vállalati

Logisztikai

vállalati

Egyéb

szolgáltató vállalati

Kearney-féle logisztikai mátrix

A logisztika üzemi funkciói

beszerzés anyaggazdálkodás disztribúció

Szolgáltatás

Szállítás

Anyagáramlás/ raktár

Anyagáramlás tervezés irányítás-controll

Információs és kommunikációs rendszer

Menedzsment, vezetés

A vállalati logisztika területei

szállítók

termelés vevők

beszerzés raktározás

raktározás értékesítés

=termékáramlás

=információ áramlás

beszerzési logisztika

termelési logisztika

értékesítési logisztika

A logisztikai rendszer szerkezete

Beszerzés A termelés ellátása Értékesítés

Anyagi folyamatok

lebonyolítása

Beszállítás Anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció

szállítók → Készletezés Anyag és vásárolt

alkatrészkészlet

Félkész termékek és befejezetlen

termelés

Késztermék-készlet → vevők

Információ-

kezelés

Kínálat-menedzsment,

szállító-nyilvántartások

A termelési program és

folyamat nyilvántartása

Kereslet-menedzsment

, vevő-nyilvántartás

Forrás: Chikán, (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 337. o.

A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai

szállítók vásárlás

beszállítási forgalom

árúfogadás, regisztrálás

fizikai kezelés

komissiózás

raktá-rozás

megrendelési diszpozició

igényfelmérés

előkészítés (pl a gépnél)

minőség biztosítás tovább

szállítás

termelési logisztika

beszerzési logisztika

Hagyományos és

"just in time" beszállítás

gyártás a beszállítónál

meo a beszállítónál

csomagolás a beszállítónál

raktározás a beszállítónál

Hagyományos beszállítás

Just in time beszállítás

szállítás

raktározás logisztikai

szolgáltatónál

árúfogadás a termelőnél

meo a termelőnél

raktározás a termelőnél

első gyártási művelet a termelőnél

raktárba betárolás

előkészítése

betárolás

raktár

kitárolás

szállítás

szerződés lebonyolítás

logisztikai folyamatok

adminisztrációja

viszárúk

minőség biztosítás komissiózás

csomagolás

disztribúciós logisztika

termelési logisztika

kiszállítás

előkészítése

vásárlók

eladás/marketing

Értékesítési logisztika

Logisztikai

költségek

elkülönítési

lehetősége

1. Beszerzésnél a.) fizikai területen

árufogadás belső szállítás raktározás

b.) adminisztratív területen rendelési diszpozíció a beérkezés nyilvántartásba vétele az árufogadás adminisztrációja

2. Termelési logisztika a.) fizikai területen

belső szállítás közbenső raktározás, tárolás

b.) adminisztratív területen termelés előkészítés termelési logisztikai diszpozíció

3. Értékesítésnél a.) fizikai területen

csomagolás raktározás értékesítésre előkészítés disztribúció

b.) adminisztratív területen értékesítési diszpozíció disztribúciós logisztika irányítása

A logisztikai szolgáltatások a.) Fő funkciók

A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók -

Szállítási funkció b.) Mellékfunkciók

Átrakási funkciók Raktározási funkció Csomagolási funkció Manipulációs funkció Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók

c.) Kiegészítő funkciók Az eladást elősegítő funkciók Vevőszolgálat Szállítmánybiztosítás Vámkezelés

Logisztikai területek Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditőrök) a

szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket.

Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)

Vasúti áruszállítás Előnyök Hátrányok

viszonylag független a külső környezeti hatásoktól

a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye

szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi

a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása

előre jól kalkulálható a tarifarendszer

viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje

viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkeznek iparvágány-kapcsolattal

viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben

kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

Közúti áruszállítás Előnyök Hátrányok

a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik

viszonylag rövid az áruk szállítási ideje

szinte minden árufajta szállítása lehetséges

nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez

viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó károk

nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható eseményektől

a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása

egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas

leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes

útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják

a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött

Vízi áruszállítás Előnyök Hátrányok

a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye

a legkisebb a környezetkárosító hatása

minden árufajta szállítására alkalmas

díjszabásai viszonylag rugalmasak

viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje

a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas

a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezők léphetnek fel

itt a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek

Légi áruszállítás Előnyök Hátrányok

nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk szállítási ideje

viszonylag kis mértékűek az árukat érő igénybevételek, ezért viszonylag kicsi a csomagolás költségigénye is

a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják

csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba

az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakásra, átmeneti tárolásra van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk szállítási idejét

itt a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye; így magasak a fuvardíjak

környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás

Csővezetékes áruszállítás Előnyök Hátrányok

nagyfokú megbízhatóság független a külső

környezeti időjárási hatásoktól

alacsony fajlagos üzemeltetési költség

hibamentes konstrukció és gondos üzemeltetés esetén minimális a környezetszennyezés veszélye

a szállítható áruk köre nagy mértékben korlátozott, csak azonos fajtájú áru szállítására alkalmas

viszonylag alacsony a szállítási sebesség, így hosszú a szállítási idő

kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz

a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye.

Elektronikus úton történő szállítás

ElőnyRendkívül olcsó

Időigénye elhanyagolható

Házon belülre érkezik

Hátrány Csak szoftveres

termékek és adatok Csak kiépített hálózat

esetén Lopás veszélye nagy

Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz

részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.

A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével

bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat

szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.

A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése a közutak zsúfoltságának csökkentése a közlekedésbiztonság növelése a közutak elhasználódásának késleltetése kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban.

A kombinált szállítás típusai konténeres szállítás közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás

Árueljuttatási rendszereka.) közvetlen vagy direkt forgalom

b.) vonali forgalom

c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer

d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere

e.) "hub and spoke" rendszer

Árueljuttatási rendszerek 1a.) közvetlen vagy direkt forgalom - egy feladó, egy címzett, útközben fel és lerakodás nincs

b.) vonali forgalom - egy fuvareszköz, menetrend szerinti ki- és berakodás

Árueljuttatási rendszerek 2c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer - fuvareszköz kiindulási és végpontja azonos (az egyes megállóhelyek gyűjtő, és elosztó pontok lehetnek)

Árueljuttatási rendszerek 3d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere - gyűjtőponttól gyűjtőpontig történő (általában nemzetközi) szállítás

Árueljuttatási rendszerek 4

e.) "hub and spoke" rendszer - a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer ( a kerékagy a kontinenseket lefedő hálózatok regionális központjait jelenti). A forgalom részint a küllők és a kerékagyak között, majd a kerékagyak közötti légi forgalomban történik.

Raktározás, disztribúciós központok Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ

a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árut az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.

Megkülönböztethető termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a

termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni,

piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.

vevők vevők vevők vevők

3 lépcsős disztribúció

termelői

raktárakkal

3 lépcsős disztribúció

központi

raktárakkal

2 lépcsős disztribúció

központi

raktárakkal

1 lépcsős disztribúció

központi

raktárakkal

A disztribúciós struktúra kialakításának lehetséges megoldásai

Közraktár A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és

közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást.

A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).

Egységrakomány Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok

egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek - biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO

standard), - lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és

tárolásra, - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, - halmozhatók, stabilak, - többször felhasználhatók.

Fajtái: raklapok, konténerek, logisztoboxok, egyéb egységrakomány-képző eszközök

sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

Logisztikai központ Típusai: Az áruforgalmi központok speciális,

csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek.

A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.

Köszönöm a figyelmet!