Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 12

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 12

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 12Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania 12

Lektorálták: Kissné Bendefy Márta Kovács Petronella Menráth Péter Orosz Katalin

Fordítók: BartosJenő Benedek Éva Boca Adriana Maria Costea Guttmann Márta Ilyés Sándor Kissné Bendefy Márta Kovács Petronella M-Kiss András NagyEmőke Orosz Katalin Róth András Lajos Chris Sullivan Szappanyos Tünde Szatmáriné Bakonyi Eszter Szász Erzsébet Tóth Attila Tövissi Júlia Váli Zsuzsanna Román nyelvi lektorálás: Raluca Dumitrescu Guttmann Márta Cristi Ispas Kolozsi Tibor

Márton Krisztina Theodora Szanto Iulia Teodorescu Címlapterv: Biró Gábor

A borítón: Ismeretlen mester: Szent Jakab legendája, részlet

© Minden jog fenntartva


Alapították:Károlyi Zita

Kovács Petronella2000

Felelőskiadó:Miklós Zoltán

©HaázRezsőMúzeum,2012Székelyudvarhely – 535600 RO, Kossuth u. 29.

ISBN 978-606-8445-06-4


Szerkesztette:Kovács Petronella

2012

A konferencia és a kötet támogatói:

Magyar Nemzeti Múzeum

MagyarKépzőművészetiEgyetem

5

Tartalomjegyzék

Guttmann Márta Gondolatok a romániai restaurátorképzés margójára .......................................7 Reflecţiipemargineaînvăţământuluiuniversitarînconservare-restaurare

dinRomânia ................................................................................................ 102

BartosJenő RestaurátorképzésajászvásáriMűvészetiEgyetemen ................................... 9 RestaurareaOpereideArtălaIaşi ............................................................. 104

M-KissHédy– KépzőművészoktatásésrestaurátorképzésTemesváron .............................. 13M-Kiss András EducaţiaartisticăşiformarearestauratorilorînTimişoara....................... 107

MelniciucP.Nicoleta KeresztényértékekmegóvásaazEgyházművészetiTanszéken ................... 16 OcrotireavalorilorcreştineprinArtaSacră ............................................... 109

Gabriela Krist Konzerválási tanulmányok és oktatás Ausztriában ....................................... 19 StudiiînconservareşiprogramedepregătireînAustria ........................... 112

GerdiMaierbacher-Legl „Megelőzőkonzerválás”–bachelorképzésahildesheimi AlkalmazottTudományokésMűvészetekFőiskoláján(HAWK) ................. 23

Studiiuniversitaredelicență(Bachelor)în„ConservarePreventivă” laFacultateadeŞtiinţeşiArteAplicate(HAWKFH)dinHildesheim ....... 116

GerdiMaierbacher-Legl Erdélyi,faragottésintarziásstallum1537-ből. Kutatás-restaurálás projekt 2011. .................................................................. 28

Stranasculptatăşiintarsiatădinanul1537dinTransilvania/Romania–Desfăşurareaproiectului2011 .................................................................... 120

GörbeKatalin– RestaurátorképzésaMagyarKépzőművészetiEgyetemen ........................... 30Kovács Petronella FormareaderestauratoriînCadrulUniversitățiideArtePlastice

dinUngaria ................................................................................................. 121

GörbeKatalin Egynagyméretűvászonképrestaurálásaafestményrestaurátor képzés keretében ........................................................................................... 36

Restaurareauneipicturidedimensiunimariîncadrulformăriisecției derestaurareapicturilor ............................................................................ 125

Kissné Bendefy Márta – A modellkísérletek szerepe a restaurátorképzésben ...................................... 43Orosz Katalin Rolulexperimentelorpemodeleînrestaurare ............................................ 129

Jakab Dániel Homoródalmási kétrészes festett tálas restaurálása ...................................... 52 RestaurareaunuiblidarpictatdinMerești(Homoródalmás) ..................... 135

6

Tóth Attila Lajos Elektronsugaras mikroanalízis restaurátoroknak. IV rész: Lokális röntgenemissziós analitikai módszerek. Az„ideális”analitikaimódszernyomában ................................................... 64

Microanalizacufasciculdeelectronipentrurestauratori. ParteaIV:MetodeanaliticebazatepeemisiunilocalederadiaţiiX. Peurmelemetodeianalitice,,ideale’’ ......................................................... 145

SzentkirályiMiklós Azelsődlegességfogalma:leletmentésvagyhelyreállítás ........................... 67 Noțiuneapriorității:salvaredevestigiisaurestaurare .............................. 147

BenedekÉva CsíkszeredavárosApafiMihályfejedelemáltalkiadott kiváltságlevelének restaurálása ..................................................................... 72

RestaurareascrisoriideprivilegiiaoraşuluiMiercurea–Ciuc,datăde principeleTransilvanieiMihalyApafiînanul1670 .................................... 150

MesterÉva AzIpolyigyűjteményüvegfesmtényeinekrestaurálása ................................ 78 RestaurareavitraliilorcolecţieiluiIpolyi ................................................... 154

Almássy Piroska – Horváth Zoltán – Kolozsi Tibor – Nagy Benjámin Osgyányi Vilmos – Peltán András – Séd Gábor AkolozsváriMátyáskirályemlékműrestaurálása ........................................ 91 RestaurareamonumentuluiMateiCorvindinCluj ..................................... 164

KárolyiZita AzErdélyiMagyarRestaurátorTovábbképzőKonferencia–10éve Visszatekintés. .............................................................................................. 98

ConferintarestauratorilormaghiaridinRomania–retrospectivacelor 10 ani ........................................................................................................... 170

Abstracts ..................................................................................................... 173

ErdélyiMagyarRestaurátorokXI.TovábbképzőKonferenciája Arésztvevőkcímlistája ............................................................................... 185

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadványai ...................... 189

ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek Tartalomjegyzék 1–12. 2001–2012................................................................................................... 191

7

Gondolatok a romániai restaurátorképzés margójára

Guttmann Márta

Mígaromániaiegyetemiszintűfestő-ésszobrászrestau-rátor képzés tekintélyesmúltra tekint vissza – 1957-tőlműködik a bukaresti Képzőművészeti Egyetem kereté-ben1 – az egyetemi szintű tárgyrestaurátor képzés jóvalrövidebb időt tudhatmagamögött.Az első tárgyrestau-rátorképzőtagozatokaz1990-esévekelejénjötteklétre,előbbNagyszebenben2, majd Jászvárosban, Kolozsváron, Temesváron és Váradon.3 Adott pillanatban, 12 egyete-men képeztek restaurátorokat az országban – legalább is ezt hirdették magukról –, vagyis évente több mint 200 fiatalszakembervégzettországszerte.Mostanáraahely-zet valamelyest letisztult, de még mindig nem folyik túl átgondolt, munkapiacra hangolt rendszerben az oktatás.

Eleinte a képzés öt éves volt, utána, a bolognai rend-szerkötelezővétételével,azaligkörvonalazódótanrendetelőbb4+1majd3+2típusúoktatássákellettátgyúrni,amihatározottan nem vált javára. Jó lett volna kiállni az egy-lépcsősképzésmellett,deehhezaszakmasajnostúlkis-számú és szervezetlen volt.Kiharcolni amegfelelő útravaló visszaállást talán még nehezebb lesz.

Különösen az a gond, hogy a mai napig nincs világosan megfogalmazva, milyen kompetenciák elsajátítását bizto-sítjaazelsőháromév,vagyisazalapképzés(BA),ésmitamesterképzés(MA).Azalapszintdiplomájánkonzervá-lás-restaurálásban való képesítést ír, amivel már remekül félrelehetvezetniamegrendelőket,haddbízzanakértékestárgyakat,jóhiszeműen,azengzetesdiplomáktulajdonosa-ira. A mesteri képzés esetén ehhez hozzáteszik a záró-dol-gozatnak választott szakirányt, ami nem jelent feltétlenül több tapasztalatot a témában egy vizsgatárgynál.

A felvételi rendszer mindkét szinten igen vitatható. Azalapképzéseseténcsakaművészirátermettségetmérikfel, a tudományos képességeket még alapfokon sem, hogy elne riasszáka tisztelt jelentkezőt.Pedig talánbecsüle-tesebb volna első perctől tisztázni számára, hogy nemművészképzőre jelentkezik, és ezáltal elkerülni az elég

1 Sajnálatosmódon–azelőadókmulasztásamiatt-nemkerültbemuta-tásra e kötetben és honlapja sem túl részletes.

2 Aképzésbemutatásaekötetbenszinténa2011-eselőadómulasztásamiattmaradtel,esorokírásakorpedigaszerzőnemtaláltrészleteketarestaurátor-képzésrőlazegyetemhonlapján.

3 Akolozsváriképzésről ld.http://www.uad.ro/web/ro/Structura_acade-mica/Facultatea_de_Arte_Plastice/Conservare_-_Restaurare/, a nagy-váradiképzésről ld.http://vizual.arte-oradea.ro/info/studii/studii-de-li-centa/conservare-restaurare/

gyakoricsalódást,gyötrődést.Ezentúl,akonzerválás-res-taurálás már rég nem csupán gyakorlati jellegű, hanemerőstudományosvetülettelbírószakterület,melyjelentő-sen hozzájárul kulturális örökségünk kutatásához. Hiány-zikafelvételielőttikapcsolatisaszakmával,mégegyres-taurátorműhely látogatásasemelvárása felvételizőkkelszemben, annál kevésbé némi restaurálási gyakorlat. Sok jelentkezőnem tudja, hogynemművészinasnak,hanemegy nagy türelmet, alázatot és anyagtudományi ismere-tet feltételező szakmára jelentkezett. Jópár a későbbiek-bennemképesalkalmazkodniehhez,ezértidőnekelőttevagypedigcsalódottanlépkiarendszerből,abefektetettanyagiak és energia pedig nagyjából kárba vész. A mes-teri képzésre való felvételi rendszer még ennél is vitat-hatóbb.Talánhihetetlennek tűnik, de akonzervátor-res-taurátorialapképzésnemfeltétel!!!AjelentkezőketaBAképzésen elért jegyek alapján bírálják el. Az alapképzést végző jelentkezőket semsikerülmindigakívánt szintreeljuttatni a mesteri képzés során, az alapokkal nem rendel-kezőketmajdnemteljesenlehetetlen.

Ami a képzések tantervét illeti, első hallásra egészszakszerűnek tűnik. Megvan benne mindaz, amit azEnCORE(EuropeanNetworkforConservation-Restora-tionEducation)aKonzervátor-RestaurátorKépzésEuró-pai Hálózata,4előírakonzervátor-restaurátorképzésszá-mára. De a tantárgynév mögötti tartalom, a tartalomra szánt óraszám gyakran komoly hiányosságokat mutat. Aművészettörténetiképzéspéldáuláltalános,aviszony-lag magas óraszám ellenére sem jut el a szükséges rész-letekig, az erdélyi (vagymás történeti tájegység) tárgyiörökség forma és díszítésvilágának történeti bemutatá-sához. A kémiai és anyagismereti oktatásra egyre keve-sebb óra jut, ami a diákok alapfokú kémiai ismereteinek hiányával és a számos elsajátítani való ismerettel együtt komoly fejtörés és frusztráció forrása tanár és diák szá-mára egyaránt. Az idegen nyelvoktatás nem a szaknyelvre irányul, a diákok nyelvtudása gyakran elégtelen. A számí-tógépes alapismeretek sem azt célozzák meg, amire egy restaurátornak legnagyobb szüksége volna. És még foly-tathatnánk a kifogásolni valókat.

Agyakorlatiképzésakkortörténhetmegfelelően,haazoktatás a helyi múzeumokkal vagy restaurálási munkatele-pekkelegyüttműködvefolyik.Ezesetbenadiákműtárgy

4 http://www.encore-edu.org/documentsconcerningENCoRE.html

8

közelbekerül,viszonylagfelszereltműhelyekben,általá-bankellő szakirányítás/szakfelügyeletmellett dolgozhat.Anyugat-európaioktatásbanszokásos(esetlegkülföldönvégzett) gyakorlati félév egyik romániai képzés kereté-bensemszerepel,pedigigenhasznosrészelehetne(nemcsak!)agyakorlatioktatásnak.Aképzésekenkínáltszak-irányok száma kevés, csupán a nagyszebeni egyetem ad lehetőségettöbbiránybavalószakosodásra.Derégészetileletek restaurálására irányuló képzés sehol nem folyik.

Legvitatottabb pontja az országban folyó oktatási programoknakamegfelelőszakkönyvtárakhiánya.Seholnincs meg az a minimális szakkönyv és szakfolyóirat állo-mány, amely szükséges volna ahhoz, hogy a diákok némi jártasságot szerezzenek a szakirodalmi forrásokban, pedig ez lenne az igazi szakember számára elengedhetetlen állandótovábbképzéselsődlegesforrása.Mikor,holfogjaezeketmegismerniajövendőszakember,haazoktatásbólez kimarad? Az oktatás segédeszközeként a nemzetközi szakirodalmat összegző egyetemi tankönyvek sem igenjelentekmeg,atanulásfőforrásátadiákokírottjegyzeteiképezik, ami egyetemi szinten elfogadhatatlan. Hasznos, bő információs forrás lehetneavirtuálisanhozzáférhetőszakirodalomis,deehhezsemkapiránytűtadiák:aleg-fontosabb nemzetközi szakmai tömörülésekkel, esemé-nyekkel, intézményekkel és az ezek által kínált informá-cióval gyakran a tanárok sincsenek tisztában (tiszteletakivételnek).Veszélyesszakmaiszintaz,melynekviszo-nyításialapjamegrekeda„faluhatárában”…

Fontos megemlíteni a romániai restaurátorképzés még egyelgondolkoztatóvetületét,akétmalombanőrlést.Azegyetemiszintűképzésselpárhuzamosantovábbélazelőzőképzési forma, melyet a Kulturális Minisztérium keretén belül hívtak életre az 1970-es évek derekán.5 Ennek a maga idejébennagyon ismegvolta jelentősége,azország idő-sebbszakembereineknagyrészeinnenkerültki.Deajövőazegyetemiszintűképzésé!Hamárbeindult,hiányosságaiellenére sem volna szabad párhuzamosan folytatni a nem egyetemiszintűszakképzést,melytovábbrontjaazegye-temivégzettekelhelyezkedésénekesélyét.Mígszámosfia-tal végzett állást keres, addig az ország múzeumai bárkit felvehetnek(néhaigenvitathatókritériumokalapján)res-taurátornak vagy állományvédelmi szakembernek, majd csak szakosodik a minisztériumban.

Ilyen pazarlást csak egy nagyon gazdag ország enged-het meg magának. Félreértés ne essék, nem a feltétlenül a KulturálisMinisztériumbanműködő SzakképzőKöz-

5 http://cppc.ro/files/formare/formare.html

pont felszámolásáért kardoskodom, hanem azért, hogy az egyetemi keretek közé való alapképzés és szakképzés helyett, a legalább ugyanilyen fontos szakmai tovább-képzésre, a rövid távú tanfolyamok és értékes szakmai konferenciák, műhelymunkák szervezésére irányítsáktevékenységüket. Másik rég óta fennálló tévhit a minisz-tériumi szakképzésben az is, hogy a restaurátornak semmi köze az állományvédelemhez és viszont. Az, hogy az angol nyelvhasználat meg sem különbözteti a két mun-kakört, illetve a jelen kötetben ismertetett hildes heimi egyetem alapfokon megelőző állományvédelmi szak-embereket képez, ez nem elég hatékony érv. A központ szerint a konzervátornak nem kell rendelkeznie az egye-temi szakképzéseken kínált ismeretekkel, számára még az egyetemi végzettség sem elvárás, hisz nem látványos res-taurálásokatvégezmajd,hanem„csak”többtízezertárgyállapotáért, védelméért felel. A restaurátor pedig hagyja a gyűjteményeket, törődjön csak amaga tárgyával.Vajonmeddig fognak még így vélekedni?

Átolvasva a fenti sorokat, gyermekeim jutnak eszembe: anya, te mindig csak a hibákat látod. Igen – szoktam mon-dani – az természetes, hogy az ember valamit jól végez, figyelniarrakell,amimégtökéletesítésreszorul.Össze-gezve, fontos tehát az, hogy a legtöbb szakirányban egye-temi szinten folyik már Romániában a konzervátorok-res-taurátorok képzése. Az egyetemek keretén belül hasznos elméleti és gyakorlati ismeretet sajátíthatnak el leendőszakembereinkésaképzésjavításábansokelőrelépéstör-téntmár.Delankadatlanulszemelőltartaniavégsőcélt,egy minden diák számára eredményes, európai mércét is megbíró, nemzeti szinten egységes és összehangolt kon-zervátor-restaurátor oktatás kialakítását, mely megakadá-lyozza azt, hogy kulturális hagyatékunk értékes darabjai diplomás kontárok kezei között sérüljenek. Ehhez pedig nem csak az egyetemi képzést kell tökéletesíteni, hanem javítanikellamindenszintenvalószakmaiegyüttműkö-déstésképviseletet,ésezáltalelérniakülönbözőszintűszakmai kompetenciák pontos meghatározását, a törvé-nyes keretek tökéletesítését és ezek hatékony alkalmazási mechanizmusának kidolgozását.

Dr.GuttmannMártaVegyészCím:400699Kolozsvár,Toduţau.17Tel.:+40-735-157-132E-mail: [email protected]

9

A jászvásári Művészeti Egyetem1 keretében működőfestményrestaurálás szak, teljes nevén „A műalkotásokrestaurálása és konzerválása”, a Képzőművészeti Kar2 nyolc tagozatának egyike. A jászvásári restaurátorképzés, a Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben és Buka-restbenműködőfelsőoktatásiintézményekmellett,ahe-lyi és azországos szintű szakemberképzésegyik fontosegyetemi központja.

Arestaurálásszak,a többihezviszonyítva,aKépző-művészeti Kar legfiatalabb tagja. Létrejöttét 1990-ben,azújonnanmegjelent szakokközül aFalfestészet (ArtăMurală),akkorielnevezéseszerint„MonumentálisMűvé-szetésRestaurálás”alapoztameg.Ennekkeretébenműkö-döttegyMűalkotásokrestaurálásaéskonzerválásacíműopcionálisprogram,megfelelőszaktantárgyakkal.Mivelez nagy sikernek örvendett – más szakok diákjai is érdek-lődtekiránta–megérlelődöttegyönállórestaurálásszaklétrehozásának gondolata. Az elhatározást tett követte, így 1996. november 20-án kérvényt nyújtottunk be a Tan-ügyminisztériumhozazideiglenesműködésengedélyezé-sének érdekében, amit hamarosan jóvá is hagytak.3 Így az1997–98.tanévtőlszakunkmegkezdhetteműködését,két szakmai irányban, a freskó- és a tempera-festészeti alkotások restaurálásának oktatását választva. A főbbirányelvek már induláskor körvonalazódtak: elsősorbana tudományosésaművészetiösszetevőkközöttiegyen-súly betartása, az elméleti és a gyakorlati tevékenység közötti arány helyes megállapítása. Mi például úgy láttuk jónak, hogy a restaurátoroknak a gyakorlatban is meg kell ismerniük a festészetet, így bevezettünk két művészetitantárgyat, aművészi rajzot és festészetet, amit számoskülföldiegyetemmellőz(1.kép),ugyanakkorazegyszerűbeiratkozás helyett megtartottuk a felvételi versenyvizs-gák hagyományos módszerét.

A kezdeti évek után szakunkmegerősödött, aminekeredményeképpen 2007-ben alapképzési (BA) szinten,majd 2009-ben mesterfokozati szinten (MA) is meg-szereztük a további működést lehetővé tevő jogosít-ványt. Jelenleg szakunk az elindított irányban halad, egy jól működő, aránylag kis tanári közösség vezetésével:dr. Carmen Solomonea egyetemi docens, a restaurálás

1 Ajászvásári(Iaşi)MűvészetiEgyetem(UniversitateadeArteGeorgeEnescu)Romániaegyetlenolyanfelsőfokúintézménye,amelyegybe-kötiaZenét,aSzínjátszástésaKépzőművészetet.

2 Hivataloselnevezése:KépzőművészetiésDíszítőművészetiKar.3 Arestaurálásszaklétrehozásánakkezdeményezőjeésszervezőjeprof.

BartosJenővolt.

szak koordinátora és a falfestészeti specializáció irányí-tója, dr. Cornelia Bordaşiu egyetemi adjunktus, a tem-perafestészeti specializáció irányítója, Octaviana Marin-caş vegyészmérnök-adjunktus, a tudományos kutatás ésaműemlékvédelmi projektek szakértője;mellettükmégnégy, kinevezett vagy óraadó kollégánk dolgozik. Meg-említünk néhány volt diákot is, akik ma a restaurátor

RestaurátorképzésajászvásáriMűvészetiEgyetemen

BartosJenő

1.kép. Restaurátorhallgatókrajzműtermigyakorlata.

2.kép. BogdanGavrilean,BogdanUngurean(baloldalon),BartosJenő(középen)éshallgatók.

10

szakmában, múzeumokban vagy privát munkaterületen dolgoznak. Közülük Alina Budianu, Maria Pascal, Bog-danMaximésTüzesIstvánfalfestmény-;RobertCobuz,Roxana Bolota, Camelia Livadaru és Mara Zsuzsa pedig tempera-festményrestaurátorok.Ugyancsaknálunkvég-zett két fiatal kollégánk, Bogdan Gavrilean és BogdanUngureanadjunktusis(2.kép).

A továbbiakban, néhány szóban körvonalazzuk sza-kunkteljesítményeitésközeliterveit.Kiemelendő,hogymárazelsőévekbennagyhangsúlytfektettünkahallga-tók egyéni munkájára, mint tanulmányi módszerre, az elméleti és a gyakorlati szempontok egyensúlyban tartá-sára, ami az elméleti kurzusokkal párhuzamosan tartott laboratóriumimunkák (3–6. kép), a rajz és a festőtech-nikák heti gyakorlatát jelenti megfelelően berendezettműtermekben,ugyanakkorbetartvaahetikötelezőnégyóra és a nyári kéthetes gyakorlat kereteit is. A heti össz-óraszám 18–22 körül van.

Amásiksikeresenalkalmazottmódszeraműemlékek„élőben”valómegismerésevolt,aműalkotások–ikonok,festett bútorok vagy falfestmények – helyszíni tanulmá-nyozása, mint például Suceaván, Popăuţion, Pătrăuţi-onés több jászvásári helyen. Ezirányú érdekeltségeink közül a legfontosabb műalkotás, az UNESCO, a Japan TrustFundforHeritageésaMűvelődésiMinisztériumvédnök-sége alatt álló probotai templom volt (Suceavamegye),ahol 1996 és 2001 között falfestmény restaurálási munká-latokfolytak.Egyetemihallgatóinkitttalálkoztakelőszöregy, azUNESCOVilágörökséghez tartozóműemlékkel,ahol a különböző restaurálási problémák megismerésemellett, tanáraik és más szakemberek felügyelete alatt dol-gozhattak is.A temperafestészet terén az első fontosabbpróbatétel a putnai (Suceava megye) kolostortemplomikonosztázának restaurálása volt 2002 és 2003 között, az OrszágosMűemlékvédelmiBizottságjóváhagyásával,dr.CorneliaBordaşiuközvetlenirányításaalatt.Jelenlegkét,szakmaiszempontbóljelentősmunkaterületendolgoznakaz erre érdemes, kiválasztott hallgatóink és végzőseink:az egyik, a dr. Carmen Solomonea által koordinált munka a Suceava megyei Dragomirna kolostortemploma fal-festményeinek restaurálása, amásika jászvásári „Banu”templom ikonosztázának és egyéb ikonjainak a res-

3.kép. Mikroszkópos anyagvizsgálat gyakorlat. 6.kép. Retusálás gyakorlat.

4.kép. Farestaurálásműtermigyakorlat.

5.kép. Falképrestaurálásműtermigyakorlat.

11

taurálásadr. Cornelia Bordaşiuvezetésealatt (mindkettőegy-egyeurópaikulturálisprogramkeretében).Aműtermiésaműemlékihelyszínimunkamegfelelőarányánakered-ményeképpen, alap- és mesterfokozatot végzett hallga-tóink az egyetemi tanulmányok befejezése után aránylag könnyentalálnakmunkahelyetaszakmában(7–10.kép).

Amiaközeljövőtilleti,elérkezettaszakokbővítésé-nek és új szakemberek alkalmazásának lehetősége, ala-pozva a jelenlegi jó teljesítményű technikai bázisunkraés számítva a szakunk iránti érdeklődésre, amit a fel-vételi vizsgák alapján készített felmérések tanúsítanak. E tervünk megvalósítását az idén már meg is kezdhettük apapír-ésakőrestaurálástantárgyainakbevezetésével,és bízunk abban, hogy hamarosan az olajfestészet restau-rálásának oktatását is bevezethetjük.

Hogy minél átfogóbb képet nyújtsunk szakunk mun-kásságáról,teljesítményeiről,azalábbiakbanbemutatjukazokat a fontosabb tevékenységeket, amelyek által mára már közismertekké váltunk szakterületünkön, egyetemi, helyi és országos szinten. Az eltelt évek során gazdag, sokoldalútevékenységrőlszámolhatunkbe,mintpéldáula szakmai konferenciákon való rendszeres szereplés-ről, az egyetemi ésműemlékvédelmikutatási tervekben(grantok)valóállandórészvételről,tudományosésművé-szeti események helyi és országos szintű rendezéséről.Ezekbőlkiemeljüka2001-ben,ajászvásáriKultúrpalotá-

ban Restaurálás és Konzerválás az Egyetemen c. országos szintűkollokviumot, amit aCEEX„CulturalHeritage”,a British Council és a „Moldova” Nemzeti Múzeumtámogatásával rendeztünk, és ahol képviseltette magát az ország minden egyetemének restaurálási szakosztálya. A leggyakoribb eseményeket az egyetemünk által szerve-zettMűvészetiEgyetemNapjai évenkénti rendezvényeijelentik. Ezek keretében szakmabeli tudományos érte-kezésekre és egyetemek-közötti találkozókra kerül sor, amelyekre szakembereken kívül meghívjuk a kulturális életjelentősszemélyiségeit.Ezeketazeseményeketkép-zőművészeti kiállítások rendezésével egészítjük ki, diá-kok és tanárok szereplésével.4 A belföldi egyetemekkel

4 A kiállításokat önállóan vagy más szakokkal közösen rendeztük az egyetemenvagyvárosunkUAPgalériáiban.Ezekközülkiemelünkkétmodellértékűkiállítástahallgatóklegjobbmunkáiból:azelsőaprof.Bartos Jenő által szervezett vallásos témájú kiállítás-sorozat volt:AzIkon,kapuazégfelécímmel1997és2000között,amitazUAPgalé-riában,Lăpuşneanuutca7/9számalattnyitottunk.Amásika2001-ben,BogdanGavrileanésBogdanUngureanfiatalkollégákáltalrendezettkiállítás, melyre a Restaurálás ésKonzerválás az Egyetemen témájú kollokvium alkalmából került sor, s melynek a Kultúrpalota egyik galériája adott otthont.

7.kép. Falfestmény restaurálás gyakorlat.

8.kép. Helyszíni falfestmény restaurálás gyakorlat.

9.kép. Helyszíni ikonosztáz restaurálás gyakorlat.

10.kép.Helyszíni konzer-válás gyakorlat.

12

valókapcsolatainkközüljelentősvoltamarosvásárhelyiMűvészeti Egyetemmel közösen szervezett tanulmányiprogram, aminek következményeként 2007-ben létrejö-hetettavásárhelyiegyetemena„Látványtervezésiszak”.5

Külföldi egyetemekkel való kapcsolataink közül kiemeljük az európai Socrates programot, aminek kere-tében számos hallgatónknak alkalma nyílt neves egyete-meket közvetlenül is megismerni. Itt említjük meg a bécsi IparművészetiEgyetemMűvészetiésTechnológiaiInté-zetének restaurálás- és konzerválás-tudományi részlegé-vel6kialakultkapcsolatunkat,dr.JohannesWeberprofesz-szor szívélyes gondoskodásának eredményeképpen, 2002 és 2006 között. A bécsi látogatások alkalmával több, szak-mai tematikus kiállítást rendeztünk a bécsi Román Kultu-rális Központban.

Egyetemi tevékenységeink keretében, a tudományos kutatássalkapcsolatban,elsőhelyenemlítjüka2004-benlétrehozottCReART-ot(Conservare,Restaurare,Creaţieartistică),mintaKépzőművészetiKarmásodikTudomá-nyosKutatásiKözpontját.Központunkjelentősenhozzá-járul a kutatási tervek megvalósításához, könyvek és más publikációkkiadásához, svédjegyealatt számosképző-művészetikiállítást isrendeztünk.AKözpontsegítségé-vel, egyénileg vagy csoportosan, kollégáink résztvettek különbözőprojektekéskutatásokmegvalósításában.Ezekközül „A pluridiszciplináris kutatás és egyes restaurálás alatt álló romániaiműemlékek felügyelete” a CEMMO2005–2008elnevezésűprogramkeretébenindult(együtt-működveabukarestiINMI,INOE,CERESC-ARTcégek-kel és aMűegyetemmel valamint a kolozsvári Transil-vaniaTrustAlapítvánnyal).Másik grantunk a bukarestiBritish Council kirendeltséggel közösen rendezett „Cul-tural Heritage: Improvement practice in teaching and learning”programvolt,amitazeurópaiszintűCollabo-rative Project FP7-ENV-2010, 265132, MEMORI – Mea-surement, Effect Assessment and Mitigation of Pollutant Impact on Movable Cultural Assets. Innovative Research forMarketTransferkövetett.Atöbbiközött jelentősnektartjukmégabécsiIparművészetiEgyetemmel2002-benközösen kivitelezett projektet, melynek témája a bécsi Iparművészeti Múzeumban őrzött kopt textíliák fizi-kai-kémiai elemzése volt.

A fentiek mellett meg kell még említenünk a tudomá-nyos kutatással kapcsolatos egyéb tevékenységeinket is, különösen a mindig is mértékadó, rangos szakmai találko-zásokon való részvételeinket. Így több mint egy évtizedes szereplésünketaműemlékvédelemésarestaurálásidőszerűproblémáittárgyaló,aMűvelődésiMinisztériumésahely-beli„Moldova”NemzetiMúzeumtámogatásávalrendezettévi országos találkozókon, melyek anyagát A Monumen-tumcíműfolyóiratbanteszikközzé.Idesorolhatunkmégnéhány hasonló eseményt, ahol kollégáink egyénileg vagy

5 E sikeres tanulmányi program nyomán 2008-ban egy restaurálási szak tervét isösszeállítottuk,szinténprof.BartosJenőközreműködésével,de bizonyos technikai okok miatt ez a projekt sajnos, nem valósult meg.

6 IATCS – Division of Conservation Sciences at the Institute of Art and Technology,UniversityofAppliedArtsVienna(Austria).

csoportosanvettek/vesznek részt,mintpéldául: aGeorgeOprescu Művészettörténeti Intézet középkori szakosztá-lyának ülésszakai Bukarestben, a Roman-ban rendezett Országos Városantropológiai Konferencia, a jászvásári A. I. Cuza Egyetem Teológiai Karán rendezett nemzetközi European Symposium on Religious Art, Restoration and Conservationcíműrendezvény,aSavingSacredRelicsofEuropean Medieval Cultural Heritage nemzetközi szimpó-ziumok, s más, hasonló összejövetelek, mint például a szé-kelyudvarhelyi konferencia.7

Az egyéni tudományos kutatás eredményei követ-hetők egyéb szakterületeken is, mert fontos a szaktan-anyag, a bibliográfia állandó aktualizálása, új könyvek(tankönyvek) megírása és kiadása, a hazai és külföldiszakfolyóiratokban való publikálás. Ilyen szempontból jelentősszerepevanaCReART-nak,8 ugyanis a központ által2005-tőlkezdődően,szintemindenévbenkiadtunkegyetemünk Artes kiadójában egy-egy közös kötetet. Ezekidőrendisorrendben:Interferenţe,creativitateşires-taurareînartă (Interferenciák,KreatívitásésRestaurálásaművészetben),Arteskiadó,Iaşi,2006;Interdisciplina-ritateînrestaurareşiarteaplicate(Interdiszciplinarításarestaurálásbanésazalkalmazottművészetekben),Arteskiadó,Iaşi,2007;Artăşiconservareînactualitate(Művé-szetésrestaurálásma),Arteskiadó,Iaşi,2010.

Azegyénilegírtéskiadottkönyvekbőlidézzükafon-tosabbakat:Bartos Jenő:Artamurală, interferenţevizu-al-artistice (Murális művészet, vizuális interferenciák), Arteskiadó,Iaşi,2006,ésCompoziţiaînpictură(Akom-pozíció a festészetben), Polirom kiadó, Iaşi, 2009;Car-men Solomonea: Voroneţ,Popăuţi,ProbotaşiMoldoviţa.Metode tehnice ale picturii murale (Voroneţ, Popăuţi,ProbotaésMoldoviţa.Afalfestészettechnikaimódszerei), Arteskiadó,Iaşi,2009.valamintCorneliaBordaşiu:Esz-tétikaésrestaurálás(Esteticăşirestaurare), Ed. StudIs, Iaşi,2010.

Reméljük, hogy a fenti pár sorban sikerült összefogó és reálisképetalkotniajászvásárirestaurátorképzésről,be-mutatva szakunk tevékenységét, terveit.

Dr.BartosJenőFestőművész,egyetemitanárUniversitateadeArteGeorgeEnescu700450Iaşi str. Sărărie 189.E-mail: [email protected]

7 Dr.BogdanUngureanésdr.BartosJenőmellett,dr.CorneliaBordaşiurendszeresen résztvesz az udvarhelyi Erdélyi Magyar Restaurátorok TovábbképzőKonferenciáján.

8 ACReART-Központcélkitűzéseivelkapcsolatbanmegemlítjükafiatalkollégák doktori tanulmányokra való beiratkozását és doktori disszertá-cióinakközlését,hozzájárulvaszakkönyvtárunkgyarapításához(jelen-leg minden kolléga vagy már elnyerte a doktori címet, vagy doktoran-dusz).

13

Aromániaifelsőfokúművészképzéskezdetea19.századmásodikfeléretehető,amikorlétrehoztákatanügyirend-szert,anyugateurópaiművészetiakadémiákmintájára.

Temesváron az intézményes képzőművészeti okta-tás csak jóval később, 1933 őszén vette kezdetét, ami-kor politikai meggondolásból odaköltözött a Kolozsvári Szépművészeti Iskola és rövid ideig ott folytatta neve-lő-oktatótevékenységét.

Egy kényszerű szünet után, 1965-ban életre hívtákaPedagógiai Intézetet,ahol többművészeti szakon, ígyaképzőművészetinis,tanárképzésfolyt1979-ig,amikorpolitikai meggondolásból, valamint a nemzeti tanügyi rendszer átszervezése miatt, megszüntették.

Akomolyéselismert,akétvilágháborúközötti idő-szakképzőművészetihagyományairaépültintézménybena kor neves és ismert művészei találták meg helyüket,és generációkon keresztül éltették diákjaikban az alko-tásravalóelhivatottságot,aképzőművészetektiszteletét,atárgyésműtárgykultúrahagyományainaktovábbvitelét.

Azoktatásmegszűntetésévelahelyiképzőművészetitevékenységeknemszűntekmeg,sőtabizalommegvo-násaahatalomrészéről,újésújművészetitörekvéseketkezdeményezett. A tanítványok egy része, akik főlega temesvári és a területi képzőművészeti líceumokbólkerültek ki, tanáraikkal karöltve keresték az utat, az új irányzatokatamoderneurópaiművészetekfelé.Ígyvaló-sulhattak meg, az 1960-as és ’70-es években, a nemzet-közileg is számon tartott temesvári avangardművészeticsoportosulások,amelyeknekszervezői,példáulakonst-ruktivizmus iránymutató művészei lettek (lásd „Grupul111”,„GrupulSigma”).

Ezértisvoltkézenfekvőanonkonformistahozzáállásaz1989-esfordulatután,aképzőművészetioktatásújbólimegszervezésekor, ami 1990-ben meg is történt a Temes-vári Nyugati Egyetem keretében, részben a nürnbergi KépzőművészetiAkadémiamintájára.

Ma a Képző és Iparművészeti Fakultás külön, egyrestaurált épületegyüttesben, Temesvár belvárosában működik,azOituzutca4-esszámalatt.Afőépületetaz 1753-ban emelt kaszárnyából alakították át, amely hajda-nánaBelvárosbanaBécsiKapuközelébenlévőlakatanyahelyéül szolgált.AKépzőművészeti karműködése hár-mascéltkövet:aképzőművészetioktatásgyakorlásátésfejlesztését,avizuálisművészetekrevonatkozókutatóte-vékenységmegszervezésétvalamintaművészetipályákbemutatását a karrierorientáció függvényében, a változa-tosmunkaügyipiacilehetőségekhezigazodva.

E célok elérése érdekében a bolognai rendszer okta-tási stratégiáját alkalmazza: alapképzés (hat szemesz-ter), mesterképzés (négy szemeszter) és doktori képzés(hat szemeszter).Azoktatásbólmindháromszakosztály,a képzőművészeti, a díszítő valamint az iparművészeti,alaposan kiveszi a részét, a társadalmi-kulturális és gaz-daságilehetőségeketisfigyelembevéve.

Afelújítottépületekbenamai igényeknekmegfelelőfelszereltséggelrendelkezőműhelyekben,stúdiótermek-ben, gyakorló-alkotó termekben, tapasztalt és elismert tanári karral folyik az oktatás, ahol a diákság gyakor-latbaültethetiátaművészetiviták,azalapkutatásvala-mint az egyéni alkotás széles palettájának részeit. A hatal-maskiállítótérrel,szakkönyvtárralrendelkezőtemesváriintézmény ma viszonyítási alapul szolgál úgy Románia nyugati térfelében, mint a DKMT Eurorégióban

Aképzőművészeti kar keretébenműködik a konzer-vátorokat-restaurátorokat képző szak, amely elméleti ésgyakorlati ismeretekkel látja el a hallgatókat a korköve-telmény szellemében történő tárgymentés témakörében,a konzerválás és restaurálás területén. A tanítás a festett faképek, ikonok, textilművészeti tárgyak, kőtárgyak ésrégészeti leletek anyagi és művészeti megismerésére,ezek konzerválására, restaurálására szakosodott.

Aszakotdr.DoinaMihăilescuegyetemitanárvezeti,két asszisztense, Silvia Trion és Filip Petcu segítségével. Vendégtanárok dr. M-Kiss Hédy és dr. M-Kiss András.

KépzőművészoktatásésrestaurátorképzésTemesváron

M-Kiss Hédy – M-Kiss András

1.kép.Textiltárgy dublírozása.

14

A tananyag sokszínűsége szavatolja a restaurátorokalapos felkészítését, a tárgykultúrához és a műtárgyakhosszú távú megmentéshez szükséges alapismeretek megszerzésének lehetőségét.A konzervátori-restaurátoriszakévesszinten8–12hallgatóvalműködik.

A2010–2011-estanévbenakövetkezőtárgyakatadtákelőatemesvárikonzervátorésrestaurátorképzéskereté-ben:a rajz tanulmányozása,kromatológia,művészettör-ténet, a keresztény művészet ikonográfiája, restauráláselmélet,aműtárgyakromlásánakokai,kémiaialapfogal-mak,fizikaialapfogalmakésaműtárgyaktanulmányozá-sánakmódszerei,muzeológiaésaműtárgyakkonzervá-lása. Ábrázolási technikák és szakgyakorlat, az ábrázolt kép ikonográfiája, adatok feldolgozásának módszereia diplomadolgozat részére, restaurálási dokumentáció. Festészeti technikák és technológiák, festett faképek kon-zerválása és restaurálása, textilművészeti technikák éstechnológiák, textiltárgyak konzerválási és restaurálási módszerei,paleotechnikák(arestaurálásban),akompozí-cióalaktaniésstrukturáliselemzése,adíszítőelemektör-ténete, a szimbólumok története és elmélete, a restaurátori vállalkozás vezetése, a festészeti alapozások technológi-ája, a kromatikai integráció technikái, pszichopedagógiai felkészítő,krokitechnikák,idegennyelv,sport.

Arestaurálásraszántanyagokfőlegaliturgikustárgyakkörébőlkerülnekki,amelyeketterepkutatásokésanyárigyakorlatok idején gyűjtenek be a hallgatók tanári fel-ügyelet mellett. Nagy segítséget nyújt ebben a Temesvári Ortodox Püspökség nyitottsága a tárgymentés és restaurá-lás iránt. A festett faképek, ikonok mellett gyakorta értékes régi textiltárgyakra is bukkannak a hallgatók, amelyeket úgyszinténbegyűjtenek.Arestaurátorimunkákatadiákokmindenesetbenarestaurátorszakértőtanárokfelügyeletemellettvégzik.Jellemzőacsapatmunka.

A restaurátori-konzerválási munkán kívül a restaurá-toriszakonaművészetialkotásisfigyelemreméltó.Ennekkeretében a hallgatók rész vagy egésztárgyas másolatokat, díszítőelemeket készítenek régi, jellegzetes tárgyakról,valamintújműtárgyakatisalkotnak(ikonokat,emprimé-ket,kisebbtexiltárgyakat,különbözőstílusjegyeketvagyszimbólumokatalkalmazva).Megannyialkalomezarra,hogy a hajdani készítési technikákat magukévá tegyék. Aműtárgyakról szólóadatokat,megszerzett ismereteketés tapasztalatokat a hallgatók a diplomamunka keretében véglegesítik egyénileg vagy csoportosan.

Időszakosan, félévenként vagy évvégeken, a műhe-lyekátrendeződnekkiállításitermekké,aholbemutatásrakerülnek a restaurált és konzervált tárgyak. Ezen túl az egyetem padlásterében tágas kiállítóterem található, itt a szakok mutatkoznak be minden tanév végén. Ilyenkor arestaurátorhallgatókatárgyakmellettkisfilmeket,vetí-tettképes fotódokumentációkat is bemutatnak a tárgyak felfedezéséről, konzerválási állapotáról, a megmenté-sükre alkalmazott technikákról, anyagokról és az elért eredményekről.

A tárgyrestaurálás és a konzerválás társadalmi megbe-csülésétilletően,azéveksoránazavéleménylátszikkör-vonalazódni, hogy elméletileg mindenki egyetért a tárgy-mentés e módjának szükségességével, ennek ellenére az igény a restaurátori és konzervátori szakma igénybevé-telére, hasznosítására folyamatosan csökken, ami az erre aszakrajelentkezőhallgatókszámábanistettenérhető.

2.kép. Ikonosztáz restaurálása.

3.kép. Ikon mikroszkópos elemzése.

4.kép. Vászonkép festett rétegének rögzítése.

15

Az új tanügy-minisztériumi átrendezési intézkedések pedigmég inkább lehetetlenné teszik a felsőoktatásbandolgozók helyzetét, általában, és a különböző szakokgyakorlásában tevékenykedőkét, különösképpen. Talánaz Európa felé való nyitás lesz a jövőben a megoldás,ugyanis az együttműködés és a régiókban való gondol-kodásúj lehetőségeket,mástípusúmegbecsülésthozhata restaurátorok részére is.

Dr.M-KissHédyKépzőművészésrestaurátorszakértőTemesvári Bánát MúzeumTel.:+40-720-311-758E-mail: [email protected]

Dr.M-KissAndrásBiológus,tudományosfőkutatóTemesvári Bánát MúzeumTermészettudományi SzakosztályTel.:+40-723-610-636E-mail: [email protected]

5.kép. Textiltárgylebontásaavakkeretről. 6.kép. Mintavétel textiltárgyról.

16

Azegyházművészetaképekmegszentelésétjelenti,akö-zelségünkből földöntúli környezetbe való felemelését,ami a maga változatos kifejezésmódjával összeköti a ke-resztényeket, egy olyan társadalomban, amely egyre job-banmegszentségtelenítiavizuális/láthatóvilágot.Aszak-rálisművészet támogatja aközösség eszméjét, ahitelesértékek felismerése által.

A tanszék története

A jászvásári „Alexandru Ioan Cuza” Egyetem Ortodox TeológiakaránműködőEgyházművészetitanszékelsőkéntjött létre és szerezte meg a végleges akkreditálást az ország hasonló jellegű intézményei között. 1993 őszén kezdő-dött az ikon és régi könyv konzerválás-restaurálás képzés. Később,1999-benújszakiránylétesültaNemzetiÖrökségszakirányonbelül,azegyházi/templomifestészet.

Az Egyházművészeti tanszéket 2002-ben véglege-sen akkreditálták. 2003-tól a kar posztgraduális kép-zést szervezett, majd 2005–2006-tól egészen napjainkig 2 éves mesterképzést Kulturális Örökség kutatása cím-mel.AKulturálisÖrökségposztgraduálismesterképzést 2009-ben újra akkreditálták.

Szakirányok

Az Egyházművészeti tanszéken belül három fejlesztésiirányvan:ikon(szentkép)–festettfa(fahordozórakészültfestmény) konzerválás-restaurálás; könyv/dokumentum/papír konzerválás-restaurálás és egyházi/templomi festé-szet. A tanszék célja az alap- és mesterképzésen keresztül, konzervátorok, könyv-dokumentum és ikon-restaurátorok, valamint templomfestők(ikon-ésfalképfestők)képzése.Emellettittműködikazegyetlenszakazországban,melyvallásiminiatúra-szakértőketképez.

Az Egyházművészeti tanszéken az alapképzés 3 év,illetve 6 szemeszter, amelyeket egy-egy vizsgaidőszakkövet. A tanulmányok befejezését a sikeres licenszvizsga véglegesíti. A Kulturális Örökség mesterképzési szak4 szemeszteres és mesteri dolgozat megvédésével zárul.

Az első tanterv megalkotásakor figyelembe vettük,hogyazegyháziműalkotásokrestaurálásainterdiszcipli-náristerület,amelyenközreműködnekművészeti-,tudo-mányos-, technikai- és teológiai képzettséggel rendel-kezőszakemberek.Alegtöbbkezdetbenleadotttantárgy

az aktuális tantervekben is megtalálható. A tanterveknek a jelenlegi törvénykezés, valamint a bolognai nyilatko-zat (amely 6 féléves alapképzést ír elő) alapján történőátszervezése során, lecsökkentették bizonyos tantárgyak óraszámát és megjelentek újak, amelyek szükségesek vol-takahallgatókszakszerűfelkészüléséhez.

Az „AlexandruIoanCuza” Egyetem Ortodox Teoló-gia karánműködő Egyházművészeti szak folyamatosanmegújul, a tudományos kutatások, az alkotó tevékenység, a tapasztalatcserék és nevelési tapasztalat során szerzett új ismeretek bevezetésével. Az 1993–1994 és 2010–2011-es egyetemi évektől kezdődőenváltozó létszámbanképez-tünk hallgatókat, akik a moldvai teológiai szemináriu-mokból,ipari-,elméleti-esetenkéntművészetilíceumok-ból érkeztek, valamint mesteri hallgatókat, akik javarészt a saját tanszékünk végzettjeiként folytatták tanulmányai-kat.1Az1.táblázattartalmazzaazutolsóvégzőshallgatók(2010–2011)tantárgyait.

AzEgyházművészeti tanszékelméleti, szemináriumiésműhelygyakorlataitazOrtodoxTeológiakargyakor-noki, tanársegédi, adjunktusi, docensi vagy professzori fokozatotviselőoktatóitanítják.Acímzetesoktatókmel-lett, néhány tantárgyat a jászvásári „Al. I.Cuza”Egye-temtanárai,ajászvásári„G.Enescu”MűvészetiEgyetemtanárai, valamint a jászvásári Moldva Múzeumegyüttes konzerválás-restaurálás szakemberei oktatnak.

Az Egyházművészeti tanszék oktatói közösségerendkívüli figyelmet szentel a tudományos kutatásnak.Azoktatókrésztvesznekországoséshelyijellegűkutatásiprogramokban és tervekben. Számos publikációjuk jelent megaCNCSIS(FelsőfokúOktatásbanvégzettTudomá-nyosKutatásOrszágosTanácsa)általelismertkiadóknálés szakfolyóiratokban.

Az Egyházművészeti tanszék címzetes egyetemioktatóinak a 2009–2010-es tanévben kifejtett tudomá-nyos kutatási tevékenysége a következőkben valósultmeg:7kiadottkönyv,42 tudományosdolgozat (amely-ből 24 ISI értékeléssel bír), 40 cikk, 20 nemzetközi és

1 N.Melniciuc-Puică:Analizapieţeieducaţionale laspecializareaTeo-logieOrtodoxă-Conservare–RestaurareaFacultăţiideTeologieOrto-doxă«DumitruStăniloae»dinIaşi(Oktatásipiacelemzéseajászvásári„Dumitru Stăniloae”OrtodoxTeológia karOrtodox-Teológia –Res-taurálás-Konzerválás szakán). In:Analele Ştiinţifice aleUniversităţii«Al.I.Cuza»,Teologie,(Al.I.Cuza”EgyetemTudományosÉvkönyve,Teológia),Iaşi”,2003.pp.405–414.

Keresztény értékek megóvása azEgyházművészetiTanszéken

NicoletaMelniciuc-Puică

17

Működési feltételek

AzOrtodox-TeológiakarésazEgyházművészetitanszékaszaknakmegfelelőoktatásiéskutatásitermeketésmű-helyt biztosít.AzEgyházművészeti szakirány hallgatói-nak elméleti és gyakorlati tevékenységéhez 29 elméleti és szemináriumi terem, laboratóriumok(1.kép),műhelyek(egyteremkiállítótérkéntszolgál),egyszámítógépeste-rem és egy kápolna áll rendelkezésre.

A Teológia kar „Studium” könyvtára 40.000 kötet-telrendelkezik,valamintelőfizetalegjelentősebborszá-gos és külföldi szakfolyóiratokra. A hallgatóknak bejá-rási lehetőségevanaMoldvai ésBukovinaiMetropólia„D. Stăniloae” ökumenikus könyvtárába is, ahol több mint 120.000 cím található.

AzEgyházművészetitanszékhallgatóinakgazdagfel-szerelés áll rendelkezésére, melyek közül megemlítjük akövetkezőket:digitálisfényképezőgépek,FTIRspektro-fotométer(2.kép),kivetítők,vetítők,ionmentesítőavizeskezelésekhez, elszívó berendezések, mozgatható porta-lanító egység, termohigrográfok, vákuumasztal, mikro-szkópok, sztereomikroszkópok, vegyifülke, pH-mérő,fertőtlenítő, szárító kamra, fénymérő, pszihrométerek,ikonrestaurátori asztalok, könyvrestaurátori megvilágító asztalok,festőállványok,számítógépek,nyomtatók,kor-szerűképolvasó,stb.

országos tudományos rendezvényen való részvétel, 2szerződésés29egyénikiállítás.2

Alapvető vagy alkalmazott kutatási tevékenységetkifejtenekúgyatanszékoktatói,mintahallgatók(tudo-mányos rendezvényeken, értekezleteken, workshopo-kon, továbbképzőkön, kiállításokon, alkotótáborokbanésművészeti projekteken való részvétel által).AzEgy-házművészetitanszékoktatóinakéshallgatóinakmunkáiközöttkiemelkedőhelyetfoglalnakelazOrtodoxTeoló-gia karon szervezett kiállítások. Az utóbbi 3 évben sza-kunk oktatói és hallgatói 14 kiállítást szerveztek szakrá-lisképzőművészetitárgyakból.Megrendezésrekerültkétnemzetközi értekezlet és egy nemzetközi egyházi festé-szeti műhely, európai egyetemeken egyházi festészetetoktatóelőadókrészvételével(pl.GiorgiosKordisprofesz-szor,azEIKONAcsoportvezetőjeAthénból).

2 N.Melniciuc-Puică:SpecializareaArtăSacră– Istoric şi perspectivă(Egyházművészeti szak – Történet és perspektíva). In: Învăţămân-tuluniversitarvocaţional laceasaniversar–2010.Studiişicercetări(Hivatásos egyetemi oktatás az évfordulón – 2010.Tanulmányok éskutatások).Szerk.V.Sava,D.Sandu,E.I.Roman,Ed.Doxologia,Iaşi, 2010, p. 164.

1.táblázat:Leadottszaktantárgyaka2010/2011-estanévben.

Év TantárgyakI. Rajz- és szín tanulmány

KépzőművészetitechnikáktanulmányozásaMűszakirajz,perspektívaésgyakorlatialkalmazásaBevezetés az Ótestamentum tanulmányozásábaBevezetés az Újtestamentum tanulmányozásábaRomán Ortodox EgyháztörténetTeológia-történetLelki/SzellemiképzésIdegen nyelvAz információ-közvetítés módszerei

II. Rajz- és szín tanulmányKépzőművészetitechnikáktanulmányozásaésgya-

korlati alkalmazásaAlkalmazott kémiaAlkalmazott biológiaIkon- és festett fa restaurálás módszertana. Restaurá-

lási dokumentációAz ikonfestészet régi technikáiKönyv-ésdokumentum/papír-restaurálásmódszer-

tanaRestaurálási dokumentációRégigrafika-technikákMűvészetianatómiaFestészeti rajz tanulmány Festészeti szín tanulmányHagyományosképzőművészetitechnikákDogmatika és szimbolika Idegen nyelv

Év TantárgyakIII. Művészettörténet

Restaurálási rajz tanulmány Restaurálási szín tanulmányÁltalános restaurálási elmélet Műtárgyakkárosodásiproblémái.AktívkonzerválásIkon- és festett fa restaurálás módszertana. Restaurá-

lási dokumentációAnyagismeret – ikon- és festett fa restaurátorok ré-

széreAz ikonfestészet régi technikáiKönyv-ésdokumentum/papír-restaurálásmódszer-

tanaRestaurálási dokumentációFémrestaurálásAnyagtan–könyvésdokumentum/papírrestauráto-

rok részéreRégigrafika-technikákFestészeti rajz tanulmány Festészeti szín tanulmányFestészeti kompozíció tanulmányFestészeti anyagismeret HagyományosképzőművészetitechnikákSzakmai gyakorlat

18

Megvalósítások és perspektívák

Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy az itt végzett, dicséretre méltó hallgatók közül néhányan értékes egy-házi javakmegőrzéséhez járulnak hozzá, aMoldvai ésBukovinai Metropólia által működtetett „Ressurectio” Konzerválási és Restaurálási Központban kifejtett tevé-kenységükkel, vagy egyéni, illetve közismert cégeken (pl.„Panselinos”festészetiműhely)keresztülnépszerű-sítikahiteleskeresztényművészetet.

Apedagógiaimodulelvégzéseáltala2005előttvég-zett diákjaink egy része vallást tanít, míg az utóbbi évfo-lyamokvégzőshallgatóiaziskolaiművészetioktatásbanvesznek részt.

A Moldvai és Bukovinai Érsekséghez tartozó kolos-torok (Golia, Cetăţuia, Putna, Dragomirna, Suceviţa,Dumbrăvele, Stavnic stb.)múzeumaiban szerzetesek ésnővérektevékenykednek,akikazegyetlenmoldvaiszak-irányú képzés végzettjei.

Volt diákjaink között vannak, akik könyvtárakban (Moldvai és Bukovinai Metropólia könyvtára), múzeu-mokban (MoldovaNemzetiMúzeumegyüttes, szucsávaiBucovina Múzeumegyüttes, bukaresti SzépművészetiMúzeum,brassóiNéprajziMúzeum),levéltárakban(jász-városi Országos Levéltár Megyei Igazgatósága), temp-lomfestő vagy restaurálási terepeken dolgoznak (temp-lomokban,kolostorokban,mintpl.Neamţ,Hurezi stb.).Mások megyei kuturális és vallási igazgatóságokon, (Jászvásár,Botoşanistb.),műemlék-nyilvántartóközpon-tokban (Suceava),megyei vámigazgatóságokon (Bakó),könyvkiadóknál (Trinitas), illetve festőként vagy res-taurátorkénthelyezkedtekelkülföldön (Olasz-,Német-,Görögország,Belgium).Néhányvégzőshallgatóbekap-csolódott a Román Patriarchátus egyes projektjeibe, mint alkotótáborok oktatói.

Vállalt küldetésével tökéletesen összhangban, a refe-renciaértékek,felelősségvállalásésnyilvánosfelelősségjegyében, az Egyházművészeti szakmeghatározta azoncélokat,melyekenkeresztülamegfelelőkörnyezetettudjabiztosítani a diákok számára a választott tárgyak elsajá-títására, elméleti és gyakorlati ismereteik, szakmai és kiegészítőtudásukgyarapítására.

AzEgyházművészetiszakmegalapozottszakmaifel-készüléstnyújtalapképzésben lévőhallgatóinak,melyetlehetőségükvanfolytatniaBolognairendszerII.ciklusá-ban,mesterképzőn.AzErasmusprogramkeretébenéventediák- és tanárcserékre kerül sor olyan európai egyetemek hallgatóinak és oktatóinak közreműködésével, melyekpartnerségi egyezményt kötöttek egyetemünkkel, a minél szélesebbkörűszakmailehetőségekfeltárásaérdekében.

Több tíz nemzedék gondoskodott arról, hogy jó álla-potbanadjaátazutódoknakaszülőktőlörököltszentké-peket és vallásos könyveket, melyek a román keresztény hittanúi,ésmegőrizzékazegyházifestészethagyomá-nyosikonográfiáját.Célunk,hogytovábbfolytassukazegyüttműködéstazújabbnemzedékekkel,hogyanem-zeti kulturális örökség állagmegóvása terén szerzett tudományos ismereteinkkel felsorakozzunk az európai színvonalra.

Prof.dr.MelniciucPuicăNicoletaEgyetemi tanárFacultateadeTeologieOrtodoxăUniversitateaAlexandru Ioan Cuza Iaşi

Fordította: Szappanyos Tünde

1.kép. AzOrtodoxTeológiaKarEgyházművészeti tanszékénekhallgatóiazikonrestaurálásiműhelyben.

2.kép. FTIR Vertex 70 spektrofotométer.

19

Bevezetés és történet

Ausztriában hosszú hagyománya van az akadémiai kon-zervátor-restaurátor oktatásnak, mely a bécsi Képző-művészetiAkadémián (Akademie der bildenden Küns-te) Prof. Eigenberger vezetésével 1939-ben kezdődötta festőrestaurátor képzéssel.AzAkadémia az 1932-benalapított londoni Courtauld Institute példáját követte, és a római Istituto Centrale per il Restauro-val együtt világ-viszonylatban is a konzervátorképzés élvonalában volt.1

Az iparművészeti tárgyak konzerválásának oktatásaa neves művészettörténész, Rudolf von Eitelberger általa londoni V&A mintájára 1867-ben alapított császári és királyiIparművészetiIskolán–maIparművészetiEgyetem–kezdődöttmeg.2 A fémrestaurálást maga a szecesszió híres építészeéstervezőjeJosefHofmann,aziskolaprofesszora,ésamégmaislétező,afémművességvalamintaziparmű-vészetitervezésminőségénekterületén,valamintaWienerWerkstätte alapításában fontos szerepet betöltött ún. fém-művesstúdióalapítójavezettebeazIparművészetin.3

Ugyanakkor ahivatalos, akadémiaivégzettséget adóképzés 1964-ben indult, amikor Otto Nedbal profesz-szorközzétetteazelsőakadémiai,aközépkoriarany-észománcművességre összpontosító fémkonzerválás sila-buszt. 1979-ben Nedbal utóda, Hubert Dietrich beve-zette a festményrestaurálást, mint második specializációt. 1999-ben Dietrich nyugállományba vonulása után a textil éskőrestaurálásismegindult.4

A Restaurátor Szak, a mai formájában 2009-ben ünne-pelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az elmúlt évek

1 G.Krist:UniversitätfürangewandteKunstWien–Restauratorenaus-bildungimRück-undAusblick(IparművészetiEgyetem,Bécs–Res-taurátorképzésvissza-éskitekintés.In:Restauro6/2002.FestheftfürManfred Koller, München 2002.

2 AzOsztrákMűvészeti és IpariMúzeumok császári és királyi Iparis-koláját (k.k. Kunstgewerbeschule des österreichischenMuseums fürKunstundIndustrie)1897-benalapították.Anáci időszakalattBiro-dalmi Iparművészeti Főiskola (Reichshochschule für AngewandteKunst), 1948-tól IparművészetiAkadémiaAkademie für angewandteKunst),1970-tőlIparművészetiFőiskola(HochschulefürAngewandteKunst),2000-tőlIparművészetiEgyetem(UniversitätfürangewandteKunst).Ld.G.Kristid.m.

3 A konzerválás a textil területén indult az 1902-ben, Leopoldine Gutt-mann és Rosalia Rothhansl által alapított „Atelier für KunstwebereiundRestaurierung”-ban.In:G.Krist–R.Knaller–E.Hösl:Kostüme,Tapisserien&Co.DieTextilrestaurierunganderUniversitätfürange-wandteKunst.In:Restauratorenblätter27.HistorischeTextilien.Kon-servierung-Deponierung-Ausstellung, Klosterneuburg 2008.

4 1999-benGabrielaKrist-etprofesszorráésaRestaurátorSzakvezető-jévé nevezték ki.

sorántörténtfejlődését,nemzetközitevékenységéta2009nyaránNewDelhi-ben tartott, az indiai-ausztriai diplo-máciai kapcsolatok 60 évét ünneplő különböző rendez-vények is bemutatták.5

Az egyetemi tanulmányi program

Míga legtöbbeurópaiországbanbevezettékaBA/MA,kétszintű oktatást, addig mindkét osztrák, konzerválástoktató intézmény továbbra is ötéves képzési programot kínál:azIparművészetiEgyetemafestmény,textil,kőéstárgyrestaurálás területén.6

A jelenlegi tantervben egyensúlyban vannak az elmé-leti–művészettörténet,konzerválásitudományokéster-mészettudományok – valamint a gyakorlati tantárgyak, köztükaképzésközpontirészétjelentőkonzerválás-res-taurálás gyakorlat eredeti műtárgyakon, illetve műtár-gyakkal.Művészetifejlesztésésahagyományoskézmű-ves technikák oktatása szintén folyik.

Azelsőkétfélévbevezetéskéntszolgálazanyagtudo-mánybaésazalapvetőkonzerválásieljárásokba.Ahall-gatók átfogó képet kapnak a különböző tárgyak készí-téstechnikájáról, valamint romlási mechanizmusáról. A gyakorlati projektek felölelik a különbözőművészetialkotások szakszerű gondozását és egyszerűbb kezelésieljárásaikat. Csak amásodik tanévtől lehetséges a spe-cializáció-választás. A tárgyrestauráláson belül a hagyo-mányosan oktatott fémrestaurálás mellett ma lehetőségvan a kerámia, üveg, régészeti leletek és szerves anyagok területén is specializálódásra.

5 A Cultural Heritage Counts c. jubileumi konferenciát 2009. augusztus 20–21.-én tartottákNewDelhibenaNemzetiMúzeumban.A„Texil-gyűjtemények kezelése” wokshopra a Nemzeti Múzeum és az Ipar-művészetiMúzeum rendezésében augusztus 17. és 21. között kerültsor szinténNewDelhiben.A rendezvényeket aNewDelhi-iOsztrákKulturális Fórum megbízásából a Nemzeti Múzeummal szoros együtt-működésbenaRestaurátorSzakkoordináltaaKulturálisJavakkonzer-válásánakNemzetiKutatóLaboratóriumának(Lucknow)támogatásá-valAzEurasia-PacificUniNetvoltmindkétrendezvényfőszponzora.A„KonservierungswissenschaftenundRestaurierungheute”(Konzer-válástudományokésrestaurálásma)c.kiadvány7.kötete(BöhlauVer-lag)bemutatjaaRestaurátorSzakazelmúlttízalattvégzettkülönbözőkutatási munkáit és projektjeit.

6 AKépzőművészetiAkadémiaKonzerválásiIntézeténekvezetője1993-tólWolfgangBaatzprofesszor.Aspecializációkterületeiakétegyetemközött megoszlanak. Az Akadémia specializációi: papír, falfestmény, fatárgyak és festmények, melyeket mindkét helyen oktatnak. Gerda Kaltenbrunner professzor foglalkozik amodern és kortársművészetialkotások restaurálásának oktatásával.

Konzerválási tanulmányok és oktatás Ausztriában

Gabriela Krist

20

A klasszikus projektek – kültéri bronzok vizsgálata és konzerválása, egyházi fémtárgyak restaurálása – mellett az utóbbi években a modern építészeti alkotások techno-lógiai és állapotfelmérése is szerepet kapott.7

Afestményrestaurátorműterembenkülönbözőkorok-ból származó, különböző hordozókra festett alkotásokkonzerválásafolyik.Afőirányvonalazeurópaifestészetihagyományoknakmegfelelőenavászonéstáblaképresta-urálás,deafestettüveg-,fém-éskőtárgyakrestaurálásaishelyet kapott. Az elmúlt években tapasztalatot szereztünk a keleti és közel-keleti festmények kezelésében is. A tibeti buddhista thangkákkonzerválásábanaz intézetfestő-éstextilrestaurátor szakirányának szoros együttműködésekulcsszerepet játszott. A közös munka elengedhetetlen voltekomplexműtárgyaksikereskezeléséhez.

Akőésépítészetifelületekkonzerválásaviszonylagúj akadémiai tanulmányi terület Ausztriában. A hallga-tókbetekintést nyernek a különbözőkőtípusok ésmásporózus anyagok anyagtanába, azok károsodási mecha-nizmusába és kezelési lehetőségeibe.A stukkó, falbo-rítások és vakolatok, valamint az épületdíszként alkal-

7 Különbözőprojektek,mintaSchönbrunnKastélyüvegházánaköntött-vas szerkezete romlási folyamatainak kutatása, vagy a Brno-i Tugend-hatvillafestettfémfelületeinekmegőrzése.

mazott különböző kerámia anyagok további területeia vizsgálatoknak.

Atextilrestaurálásegyönálló,feltörekvőspecializáció.Divat és viseleti darabokat, egyházi tárgyakat, sík textileket, falikárpitokatésszőnyegeketegyarántkellanalizálni,kon-zerválni és restaurálni a hallgatóknak a tanulmányaik során.

Amodern és kortársművészeti alkotások konzervá-lásaglobálisésaktuális téma.AzAngewandtehallgatóibíztatást kapnak, hogy elmélyítsék tudásukat e speciális területen, a négy restaurátor műtermen túl kihasználvaa művészeti egyetem más osztályai által nyújtott lehe-tőségeket is. Festő- és szobrászművészek, professzorokbocsátják rendelkezésre alkotásaikat technológiai vizsgá-latok és konzerválási tanulmányok céljára.

Hazai és nemzetközi intézményi kapcsolatok szolgál-ják, hogy a hallgatók a negyedik tanévben kihasználják akülföldiösztöndíjas lehetőségeket.Azutóbbiévekbenegyüttműködés jött létreaBritishMuseumKonzervátorOsztályával és a Skadináv országok számos múzeumával.

Az utolsó év a diplomamunka elkészítésére szolgál, mely egy komplex konzerválási projektből és elméletikutatási munkából áll, melyek ideális esetben kapcso-latban vannak egymással. A záróvizsga része a diploma-munkaeredményénekelőadásbanvalóismertetéseszak-mai közönség előtt.A tárgyak és a projektek az egyeshallgatókérdeklődésénekmegfelelőenkerülnekkiválasz-tásra. Az elmúlt években a témák széles spektrumot ölel-tekfelegy-egyműtárgyvizsgálatátóléskonzerválásátólteljesgyűjteményekkezelésénekkidolgozásáig.8

Az együttműködés a természettudományi szakkal(alkalmazottkémia,archeometria,konzerválástudomány),a művészettörténet, a kulturális tanulmányok és a filozó-fiaszakokkal,valamintaközpontikézművesműtermekkelházon belül adott a konzerválási tanulmányokhoz. Az Ange-wandte továbbá saját kortárs művészeti gyűjteménnyel,viselet és divat gyűjteménnyel rendelkezik, az Oskar-Kokoschka-ZentrumésaWienerWerkstättefontosforrásaia tanulmányi programnak és a gyakorlati projekteknek.

Az elmúlt tíz évben hatásos partneri viszonyt építet-tünk fel a konzerválási kutatás és a gyakorlati konzervá-lási projektek területén. Folyamatosan együttműködünkBécstöbbmúzeumával,köztükazIparművészetiMúze-ummal, a Kunsthistorisches Museummal, a Technikai Múzeummal, továbbá a főbb tartományigyűjtemények-kel, valamint monostorokkal és templomokkal az egész országban(1–2.kép).ABundesdenkmalamt–aSzövet-ségiMűemlékmegőrzésiHivatal–akonzerváláselméletés gyakorlat bevezetésében és összekapcsolásában játszik fontos szerepet, továbbá támogatja a konzerválási projek-tek megvalósulását az osztrák tartományokban.

Ahogy már említettük a konzerválás gyakorlat és a manu-álisoktatásalegfontosabbakszámunkra.Ahallgatókazelső

8 A2009–2010tanévőszifélévénekdiplomamunkái:KatharinaMergl:Terrakotta szobrok a bécsi Iparművészeti Múzeum gyűjteményében– felülettisztítási eljárások; Martin Pliessnig: Wachaui márványokabécsiZsidóTemetőben;AndreaKappes:Bevonatokelvékonyodásá-nakoptikaivizsgálataaKunsthistorischesMuseumegyesfestményein;EdgarSkomorowski:Kétnakoithangkavizsgálataéskonzerválása.

1.kép. Festmények és szobrok állapotfelmérése és kezelése aKremsmünsteriApátsággyűjteményében,2007.

2.kép.Anatómiai viaszmo-delek, Josephinum, a Bécsi Orvosi Egye-temGyűjteménye.

21

tanévtől eredeti tárgyakkaldolgoznak, akvalitásosműtár-gyak és projektek képezik az alapját a konzerválási tapaszta-latokmegszerzésének,amanuálisképességek,afelelősségvalamintarestaurálásietikaoktatásának(3.kép).

A gyakorlati képzés filozófiája nemcsak az egyesműtárgyakmegőrzésének és helyreállításánakmódszer-tanátérinti,hanemegyrefontosabbnaktartjaagyűjtemé-nyekéstárgy-együttesekkérdését,nemcsakművészettör-ténetihanemfizikaiállapotukszempontjábólis.

Napjainkban a legnagyobb érdeklődés a megelőzőkonzerválási projektek felé irányul, melynek területén négy szakirányunk az elmúlt években számos tapasztala-tot szerzett.9 A pénzügyi korlátozások idején sokkal éssze-rűbb egy-egy tárgy restauráltatásának költsége helyettagyűjteményekmegelőzővédelmérekölteni(3–4.kép).

Készítéstechnikai és állapotfelméréseket rendszeres jelleggel végzünk. Például az utóbbi években megtör-tént a salzburgi Dom- und Diözesanmuseum különbözőgyűjteményeinek–egyháziviseletekésfémtárgyak,fest-mények és szobrok – felmérése. A számítógépes dokumen-

9 ARestaurátorSzakműtermeinekmunkájátvezetőkonzervátor-restau-rátorok irányítják, egy vegyész munkatárs a tudományos kutatást koor-dinálja,aszakadminisztratívügyeitegytitkárnőintézi.Szerzőaszakvezetője.

tálás mellett a munkacsoport tagjai és hallgatói csoportok optimalizálták a tárolási területek és a tárgyak raktározási körülményeit. Egy másik kiemelkedő példája a gyűjte-ménykezelési projekteknek a grazi Johanneumban lévőAlte Galerie festmény és festett szobor gyűjteményénekraktár átrendezése volt 2009-ben. A festményrestaurátor osztály minden tagja segített a múzeumi munkatársaknak az újonnan kialakított raktár berendezésében. Természetesen aműtárgyakmegelőzőkezelésemellettelsősegélyjellegűbeavatkozásokat és dokumentálást is végzünk. A kapuci-nus szerzetesek bécsi kriptájában az épület felmérésén és

4.kép. Állapotfelmérésbécsimagángyűjteményben.

5.kép. Falikárpitok raktározási körülményeinek javítása aLichtensteingyűjteményben. 6.kép. Tisztítási gyakorlat. Kapucinus-kripta, Bécs.

3.kép.Minta restaurálás. A Schönbrunn Kastély kerti szobrai.

7.kép. Nitrogénes – oxigénmentes – kezelés a „Fóliaprojekt“ során. AműtárgyErwinWurm:Világoskékpulóverszoborc.alkotása.

22

aklímaellenőrzéséntúlatárgyrestaurátorhallgatókmeg-tisztítottákabarokkólom-ónszarkofágokat(6.kép).

ARestaurátorSzakmunkatársaiaszakmaifejlődésésa naprakész tanítás érdekében aktívan részt vesznek hazai ésnemzetközikutatásiprogramokban.A„Fólia-projekt”(2004–10)keretébenakereskedelembenkaphatószinte-tikusfilmeketésfóliákatvizsgáltákabbólaszempontból,hogymelyeketlehetműtárgyakcsomagolásáraésszállítá-sára használni10(7.kép).Akutatásegyikeredményekéntsikerült egy olyan fóliát azonosítani, amit ezüst tárgyak légmentes tárolására lehet alkalmazni.

Nemzetközi együttműködés

Nemzetközi szinten a Restaurátor Szak aktívan részt vesz a főbb, konzerválással foglalkozó egyesületek és intéz-mények – IIC, ICOM-CC, Encore, ECCO és ICCROM – munkájában.11

A Restaurátor Szak 2004 óta indiai konzerválási szak-emberekkel és a helyi közösséggel szoros együttműkö-désben részt vesz a nako-i (Himachal Pradesh, India),11–16. századi buddhista templom komplexum kutatás-ban és restaurálásában.12

Azegyszerűagyagéskőszerkezet falfestményekkel,festett agyagszobrokkal és festett famennyezettekkel díszített. A helység a tibeti határhoz közel, 3800 méter magasságban, a lélegzetellálítóan szép Himalája hegység közepén fekszik. Az Osztrák Tudományos Alap támoga-tásával két doktori kutatás is folyik Nakoban.13 A helyi kézművesekkel való együttműködés gazdagította isme-reteinket és hozzájárult a szakmai tapasztalatcseréhez. Eddig, beltéri kincseikkel együtt, a négyből két temp-lom konzerválása történt meg a szak által szervezett hét, a nako-i rövid nyár alatti alkalommal.

Az osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium meg-bízásából 2006-ban Gyűjteménykezelés és raktározásimenedzsment posztgraduális kurzusokat szervezünk. A kurzusoknak transzdiszciplináris hallgatósága van – konzervátor-restaurátorok, kurátorok, múzeumi mene-dzserek, stb. – de a mi diplomásaink képzését is szolgálják. ABalkánrégióbóljelentkezőkollegáklétszámánakemel-kedése hozzájárul a program nemzetközi kiszélesedéséhez ésafokozottegyüttműködéshezespeciálisterületen.

2008-ban oktatási ülést tartottunk a Bosnia-Hercegovi-na-i Sarajevoban és Mostarban, hangsúlyt fektetve a fegy-veres konfliktusok által veszélyeztetett gyűjteményekre.2009 augusztusában a New Delhi-i Nemzeti Múzeum

10 AKunsthistorischesMuseum tudományos laboratóriumánakvezetőjeDr. Martina Griesser vezette a programot, melyben a Szak részérőlStephanie Jahn festményrestaurátor, akkori munkatársunk vett részt.

11 G. Krist jelenleg az IIC alelnöke, 2001–2009 között az ICCROM taná-csának tagja volt. M. Griesser 2007 óta aktívan részt vesz az ICCROM megelőzőműtárgyvédelemmunkacsoportjában.

12 A Nako Kutatási és Megőrzési Projektet Prof. Dr. Deborah Klim-burg-Salter(UniversitätWien)–alapította.

13 T. Bayerova a nako-i templomok falfestményeinek festészeti techniká-ját kutatja, M. Gruber a helyi agyag anyagokat és munkákat vizsgálta, ésazagyagépítőanyagoktémájándolgozik.

Intézet meghívására, az Indiai-Osztrák együttműködés60. évfordulójához hozzájárulva speciális oktatást tartot-tunkaNemzetiMúzeumbanésaKézműipariMúzeum-ban„Textilgyűjteményekgondozása”címmel.Asikeresprogramot a New Delhi-i Osztrák Kulturális Fórum ésaz Eurasia-PacificUniNet támogatta, és harminc, Indiakülönbözőrészeibőlérkezettszakemberszámáranyújtottbetekintéstajelenlegimegőrzésigyakorlatba.Aprogrameredményeképpen az indiai Kulturális Minisztérium fel-kérte szakunkat, egy Gyűjteménykezelés és raktározásimenedzsment c. mesterprogram megszervezésére indiai szakemberek számára, ami hozzá fog járulni az indiai és osztrákegyetemikapcsolatokerősítéséhez.

Az elmúlt évek során felkérést kaptunk és segítet-tünk Sarajevo és Lviv (Ukrajna) egyetemeinek konzer-válás oktatási programjának kialakításában. Az együtt-működésiszerződésaláírásamegtörtént,azelsőhallgatókpedig, akik egy teljes képzésben részt vehetnek Ausztriá-ban, kiválasztásra kerültek.

Doktori tanulmányok

2000ótaabécsiIparművészetiEgyetemösztönöztevoltdiákjait és más egyetemeken diplomázottakat, doktori ta-nulmányokfolytatására,különösenaművészetekhezkap-csolódó területeken.

A Restaurátor Szak sok megkeresést kap a nemzetközi közösségtőle témában,azonbanazidő,ahelyvalamintazinfrastruktúrakorlátaimiattaszakonvégzettekelőnytélveznek. A kiválasztott témák elsősorban az ausztriaikonzerválástörténetétdolgozzákfel,valamintművésze-ti-technikatörténeti kutatások.

Összefoglalás

Összefoglalvaelmondható,hogyvégzetthallgatóinksike-reaszakterületenmegerősítettminketabban,hogyfoly-tassuk a hagyományos ötéves képzést. A hangsúlyosan eredetitárgyakontörténőoktatásésagyűjteménykezelésés raktározás gyakorlati projektjei az utóbbi években hoz-zájárultak tevékenységünk nemzetközi kiszélesítéséhez.

Az elkövetkező évekre nemzetközi tevékenységünktovábbi kiterjesztését tervezzük korábbi hallgatóink és doktoranduszokközreműködésével.Azoktatóiszemély-zetilyeténbővítésével–reméljükfokozottanrésztvehe-tünk a nemzetközi kutatási programokban a naprakész kutatás és oktatás érdekében. Reméljük továbbá, hogy szerepvállalásunk a Balkánon segít emelni a konzerválási normákat e régióban.

Prof.Dr.Mag.GabrielaKristUniversitätfürangewandteKunst Konservierung und Restaurierung 1010Wien,Salzgries14.Tel.:+43-1-71133-4810Fax:+43-1-5321447-4819E-mail: [email protected]

Fordította: Kovács Petronella

23

A megelőző konzerválás az utóbbi években egyre na-gyobb teret kap szakterületünkön, amire a hildesheimi Alkalmazott Tudományok és Művészetek Főiskolája(Hochschule für angewandte Wissenschaft und Kunst)Konzerválás-Restaurálás Szak a kurzus szerkezetátalakí-tássorándöntőmódonreagált.A2003/2004-estanévbenbevezetteaMegelőzőkonzerválásbachelorképzést,amitegy évvel később aKonzerválás-restaurálásmesterkép-zés követett. A BA és MA tanulmányok szoros és logi-kus összekapcsolására nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a tanulmányok kettős lehetőségét kínálva megfeleljünka nemzetközi szakemberek által elfogadott egyetemi res-taurátorképzési modellnek.

Röviden ismertetjük a kiindulási helyzetet. Felsőok-tatási intézményünk vezetősége 2003-ban elismerte azún. Bolognai rendszer bevezetésének elkerülhetetlensé-gét, és megbízta a Restaurálás-Konzerválás Szakot, hogy dolgozzaátazaddigosztatlanképzésiprogramotazelsőszakaszbanminősítettbachelorvégzettséget,amásodik-ban egy arra épülő, minősített mester végzettséget adókétlépcsős képzéssé. A Bolognai Nyilatkozat alapja éscélja,hogy létrehozzonegyegységeseurópai felsőokta-tási rendszert kölcsönösen elismert és összehasonlítható végzettségekkel. Azon fáradoztunk és fáradozunk, hogy azállamáltal előírt szerkezeti iránymutatásokból a leg-jobbakat hozzuk ki, hogy összpontosítsunk a tanulmányi kínálatújrameghatározásánaklehetőségéreaszakmavál-tozóprioritásainakfigyelembevételével.

A kombinált tanulmányi program indokai és oktatási célkitűzései

Aművészetiéskulturálisörökségmegőrzéseésakövet-kezőgenerációknakvalóátadásaössztársadalmifeladat.Amegőrzéshezszükségesmegfelelődöntésekmeghoza-tala a restaurátorok felelőssége. Ezmegfelelő főiskolai/egyetemi képzettséget igényel, ami két lépésben történik.

A környezeti kölcsönhatások és klímaváltozások, valamintaműtárgyakhasználatasérülésekhezvezetnek.A történelmi anyagok környezettel való kölcsönhatásai-nakmegértése,elsajátításaazalapjaaMegelőzőkonzer-válás BA tanulmányoknak.

Eprogramvégzőseinekképesnekkelllennifelismerni,megfelelőenminősíteniésosztályozniakároskörnyezetitényezőket, valamint ezek összefüggéseit a műtárgyakromlásával. Tudniuk kell önállóan monitorozni – meg-figyelni,feljegyezni,rögzíteni–aspeciálishelyzeteket.

Ehhez alapos ismeretekkel kell rendelkezniük a fonto-sabbműtárgyalkotóanyagokról,valamintazokmegőrzésikövetelményeiről.EzekelsajáttítatásaamásikcéljaaBAképzésnek. A bachelor végzettségűeknek tudniuk kellbizonyos,elsősorbanaműtárgyakszerkezetérevonatkozóanyagvizsgálatokat is elvégezni.

AKonzerválás-restaurálásmesterképzésenvégzőeze-kenkívülfelelősazeredetiműtárgyontörténőbeavatko-zásokért.

Ehhezvizsgálatokatkellvégeznieműtárgyakon, res-taurálási tervet készíteni és azt megvalósítani. Fejleszte-nie és koordinálnia kell az összes helyreállító eljárást, és tisztábankelllennieafelelősségével.Megalapozotttudásés tapasztalatok szükségesek a felhasznált anyagok és res-taurálási technikák területén és ismernie kell az ide vonat-kozó törvényeket.

Képes kell legyen restaurálási projektek önálló veze-tésére és kivitelezésére és a döntéseit írásban, fotókon valamint szóban megindokolni. Ezeken túl a konzerválási tudományok kutatása és fejlesztése is feladata lesz.

Akétlépcsősoktatáscéljainakrövidbemutatásautána BA képzést részletesebben is ismertetjük, mivel német nyelvterületenezazújdonságafőiskolaiképzésben.

A szakmai képesítés a megelőző konzerválás terü-letén hangsúlyt fektet a művészettörténeti és kultúr-történeti alkotások gyűjtése, elemzése, karbantartása,a kármegelőzés és konzerválás körében végzendő fel-adatokra.

Előtérbenállaművészetiéskulturálisértékekanyaga-inak természetes lebomlásának lassítására, károsodásuk elkerülésére, optimális környezeti feltételeik megterem-téséremegfelelőkeretkoncepciókidolgozásaésvégrehaj-tása.Amegelőzésmagába foglalja a gondos, hozzáértőkezelést: a szállítást, használatot, raktározást és kiállítást, de a közönség oktatását is. Az e tanulmányokat végzet-tekképesekinterdiszciplinárisanegyüttműködniminden,akulturálisörökségmegőrzésévelfoglakozószakmakép-viselőjével.

Megelőzőkonzerválás–bachelorképzésahildesheimiAlkalmazottTudományokésMűvészetekFőiskoláján

(HAWK)

Gerdi Maierbacher-Legl

24

Hogyan valósul meg ez a nagyszabású cél a tanterv-ben? A továbbiakban áttekintjük a három központi modul-csoportot, hogy megvilágítsuk az új tanulmányi rendszer építőköveinekbelsőösszefüggéseit.Rövidenbemutatjukaz oktatási módszereket, amelyekkel igyekszünk a tar-talmat interaktív és interdiszciplináris módon a szakmai realitásokhoz közel hozni. Végezetül szeretnénk hangsú-lyozniamagasszintűgyakorlatitartalmatésareferenci-ákat, bizonyítandó, hogy abachelorvégzettségűekegy-általán nem olyan száraz teoretikusok, mint amilyennek a politikusok gondolják.

A bachelor tanulmányi program moduljai

Abachelorképzésazeurópaikreditrendszer(ECTS)sze-rintmodulokra lett bontva. Ezáltal az eddig elsősorbanszakmailag korlátozott tanulmányi ajánlat tartalma modu-lokként kapcsolódik össze, kompetenciaterületek létreho-zásának céljával. Nem tantárgyakat, hanem kompetencia-területeket(modulok)tanítunk!

A BA képzés hat szemeszterre tagolódik, mialatt összesen hat modulcsoportot ajánlunk a hallgatóknak. A kredit értékük általában 6 pont, ami azt jelenti, hogy a modulok értéke összehasonlítható. Végzéskor 180 kre-ditponttal kell rendelkeznie a bachelornak, amit belföldön éskülföldönEurópábanegyarántösszegyűjthet.

Az egyes modulok tartalma egy csoporton belül egy-másra épül, kiegészítik egymást és hivatkoznak egy-másra.Ez,elsősorbanaz1-esés2-esmodulnálkönnyenkövethető.Egyescsoportoknemállnakfeltétlenülrendel-kezésreazegészBAprogramsorán(1,2és3),vagyelvál-nak egymástól, ahogyan a 4-es és 5-ös modulok eseté-ben.Agyakorlatkülönlegesjelentőségekizárólaga6-osmodulcsoportnál érvényesül, mivel ez az egész tanulmá-nyiidőalattvégigfut.

Az alábbiakban a 3-as 4-es és 5-ös modulokat mutat-juk be részletesebben, mert ezek tűnnek tanulságosnakamegelőzőkonzerválásszempontjából.

Szerkezeti áttekintés

Nézzük közelebbről a 3-as modulcsoportot: a program„Anyag és technológia, öregedés és károsodás” címmelkerülmeghirdetésre,ésötszemeszteridőtartamú.

Az anyagok tulajdonságai, öregedési folyamataik átfogóismereteelőfeltételeaspeciáliséshatékonymeg-előzőeljárásoknak,ezeketkellelsajátítani.Nematárgyakállapotának rögzítése, konzerválása, hanem az alapanya-gok lebomlási folyamatainak, degradációjuk teljes körűmegértése e kurzuskombináció célja.

Az alapvető anyagi-műszaki szakkompetencia, azanyagok jellemzőinek és viselkedésének megértésemagától értetődően a természettudományos diszciplíná-kon,akémiaiésafizikaiismeretekenalapul(1.kép).

A kémia és fizika mellett párhuzamosan folyik„Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és előkészítése”c. tanegység, amelyik három szemeszteren keresztül tart.

A három félév témája a történeti tárgyakon előfordulókülönbözőszervesésszervetlenanyagokáttekintésetech-nológiai összefüggésben az eredettel, az előállítással, ésa felhasználással. Ez az anyagtan kiegészül a természet-tudományok kínálatával, melyek az anyagismeretet tisz-tánfizikaiéskémiaiaspektusbóltárgyalják.Aszervetlenanyagokról a második szemeszterben tanulnak a hall-gatók, ezt a harmadik szemeszterben a szerves anyagok követik. Az anyagok körforgásának – keletkezés, léte-zés és lebomlás – az anyagok idővel való változásánaka megértése a cél. A második és harmadik szemeszterben a kémia gyakorlatokon a megszerzett elméleti ismereteket már önállóan, tesztek és szimulációs gyakorlatok formájá-bankipróbálhatják,ellenőrizhetikadiákok.

A harmadik és negyedik szemeszterben mindezekhez társul a mikrobiológia, ami speciális profilja a hildes-heimi oktatásnak, mivel nagyon jól felszerelt oktató és kutató labort rendeztünk be, valamint egy professzorunk isvaneterületen(2.kép).Akulturálisörökségmikrobio-lógiai károsodásának meghatározása, az anyagok bioló-giaidegradációjánakmegértéseamegelőzőkonzerválásjelentősszempontjai.

Az anyagtan a negyedik és ötödik szemeszterben az öregedési és károsodási jelenségek felismerésére, megkü-lönböztetésére és értelmezésére összpontosít.

Az anyagok változásának folyamatai és mechanizmu-sai természettudományos alapokon, az ok és okozat elvén kerülnek bemutatásra.

Az utolsó szemeszterben a tanegység célja elsajátíttatni ahallgatókkalakülönbözőkárosodásiésöregedésijelensé-gek stádiumainak és lehetséges veszélyeinek felismerését.

1.kép. Kémia gyakorlat.

25

A harmadik modul a műtárgyak használatból, vala-mint vandalizmus, háborús események, terror cselekmé-nyekéskatasztrófákeseténbekövetkezősérüléseitmeg-előzőlehetőségektárgyalásávalzárul.Ennekoktatásábanveszély- és katasztrófakezeléssel foglalkozó előadók isrészt vesznek.

Az Anyagtan c. modul oktatása közös, mind az öt szakirány diákjai együtt vesznek részt az előadásokon,kivéve a kifejezetten természettudományos alapokra épülőórákat. Ígyahallgatóka szakirányuktól függetle-nül széles ismeretekre tesznek szert az anyagtan terén. A laborgyakorlatokon szintén minden ezzel kapcsolatos ismeretet megkapnak. Nem specialisták lesznek azonban, hanem általános tudást szereznek.

A 4-es számú modulcsoport

Ezamodulcsoportazelőzőtőleltérőenerőteljesentárgyés projekt központú. A biztonság, a környezet elemzése, amegelőzőkonzerválásittkézzelfoghatóváválik.Ahogyamodulelnevezése–Megelőzőkonzerválás–ismutatjaelsősorbanadokumentálásrólésvizsgálatokrólvanszó,azelső,másodikésaharmadikszemeszterben.Atárgyakvizsgálatának rendszere, eljárásai és céljai, valamint ezek dokumentálásának elmélete és gyakorlati alkalmazása, a tudományos munka alapjai kerülnek itt oktatásra.

A második szemeszterben egy történeti tárgy felmé-rését kell elvégezni, a környezeti tényezőit felmérni ésa tárgyra kifejtett hatásukat elemezni. A klíma, világítás, hő,vibráció,károsítóanyagok,nedvesség,használat/táro-lásmegfigyeléseésfizikaiméréseafeladat.

Avizuálisdokumentáláslehetőségei–afényképezés,digitális képfeldolgozás, állapotfelmérés rajzi dokumen-tálása egészítik ki a tananyagot. Ezek intenzív és speciá-lis oktatása évek óta professzionális kompetenciaterületet jelent a hallgatóknak, amit egy erre a célra alkalmazott szakember biztosít, valamint az, hogy a tanszék nagymér-tében tudta a fejleszteni felszereltséget, a hardver és szoft-ver területén is.

A harmadik szemeszterben szintén tárgyfelmeréssel foglalkoznak a hallgatók, azonban már nemcsak az alap-anyagésakészítéstechnikafelőlmegközelítve,hanemazöregedési és károsodási problémákkal is, amiket kiérté-kelnekésokaikatisértelmezik(3.kép). Ehhez szükséges a párhuzamosan oktatott 3-as számú modul által nyújtott háttértudás.

A berendezések és a mérhető környezeti tényezőkellenőrzővizsgálatainakismeretébenaBAvégzettségűektechnikai értelemben is jogosultak tevékenykedni a meg-előzőkonzerválásterületén.

A negyedik szemeszterben a biológiai környezeti tényezők után az emberi beavatkozások kerülnek elő-térbe. Ezek közé tartoznak a használatból és tárolásból eredő sérülések, fűtés, szellőztetés, látogatói károsítá-sok, raktárhelyzet, tisztítás, por, nedvesség, mechani-kai, fizikai, kémiai és mikrobiológiai behatások, fényésUV-sugárzás.Mindezek tárgyai a vizsgálatoknak ésadokumentálásnak,valamintamegfigyelésnekésellen-őrzésnek,amonitorozásnak.

Amodulmásodikrészeamegelőzéssel–aműtárgyakkárosodását okozó használati és környezeti tényezőkkiszűrésével–foglalkozik.

3.kép. Műtárgyfelmérésarestaurátorműteremben.2.kép. Mikrobiológiai vizsgálat.

26

A károsító tényezők – fény nedvesség, hő, károsítóanyagok – elleni védelem esettanulmányok keretében kerül bemutatásra. A klímaszabályozás, információ fel-dolgozás, tisztításiéskezelési(tisztántartási)módszerekkidolgozása,aműtárgyakkiállításokkaléskölcsönzésselkapcsolatbanfelmerülővédelme,gyűjteményekrendsze-res karbantartása és ellenőrzése, raktárak és műemlékiépületekkerülnekmegtárgyalásra(4.kép).

Külső óraadók, speciális gyakornokok és különbözőcégekképviselőinekbevonásaetémába,nagyonhasznos-nak bizonyult mind az oktatás gyakorlati vonatkozásai, mind a tananyag aktualizálása szempontjából.

Az 5-ös számú modulcsoport

AMegőrzéséskarbantartásc.modulcsoportaMegelőzőkonzerválás modult az ötödik szemeszterben követi. Itt a konzerválási alapkompetenciák kerülnek sorra. Az ere-deti,sérülékeny,veszélyeztetettanyagokmegőrzéséreirá-nyuló biztonsági intézkedések alapjai, a kezdeti intézke-dések meghatározása és alkalmazása értelmében.

Abiztonsághoztartozikaművészetiéskulturálisjavakkiállításakoravédelem,amegőrzésésabemutatásterü-leténakonzerválásiésesztétikaiszempontbólfelmerülőproblémák önálló kezelése.

A felületi tisztításról szóló modul önmagáról beszél. Enneksoránadiákokakülönbözőanyagokéstárgycso-portokfelületitisztításimódszereit(nemfeltárás!)isme-rikmeg(5.kép).

A tanítási módszer vegyes: a kurzusok részben az egyes szakirányok keretein belül folynak, az azoknak megfelelő eredeti tárgyakon végzett tisztítási eljárásokvizsgálatáról és dokumentálásáról. Másrészt a raktári, múzeumi és műemléki helyszíneken zajló projektek ishozzájárulnak a tananyag elsajátításához.

Ahallgatókelőadások,kollokviumokésreferátumokformájában gyakorolják kutatási eredményeik és koncep-cióikmeggyőzőésérthetőmódontörténőelőadását.

A kommunikációs készség és a kommunikációs stra-tégianagyonfontoseszközeamegelőzőkonzerválásnak.Afigyelemfelkeltésselésatörténetihagyományokmeg-értetésével egy kicsit a közönségkapcsolatok területére is lépünk.

Az előadássorozat ebben a modulcsoportban isaBA-képzéscéljakéntkitűzöttszéleskörűésholisztikusmegközelítést szolgálja.

A gyakorlati oktatás

Hildesheimbenakövetkezőötszakirányközüllehetvá-lasztani: kő, falkép és építészeti felületek, papír-könyv,festmények és festett fatárgyak, bútor és fatárgyak restau-rálása.

A Restaurálás-Konzerválás Szak gyakorlatorientált oktatást folytat,ésezértszámosmúzeummal,műemlékihivatallal, templommal, könyvtárral és egyéb szakintéz-ménnyel tart kapcsolatot nemcsak Alsó-Szászországban, hanem a többi szövetségi tartományban valamint más európai valamint Európán kívüli országban.

Különösen kiemelendő az évek óta értékes együtt-működésünkazAlsó-szászországiMűemlékiHivatallal,mellyelegysajátegyüttműködésiközpontjöttlétre.

A sokoldalúkapcsolatoknakköszönhetően a tanszékoktatási célokra – a kárfelismeréstől a vizsgálatok gya-korlásánkeresztülarestaurálásig–műtárgyakattudköl-csönözni.

A tárgyközpontú oktatás és a projektek keretében dol-gozzák ki a diákok a vizsgamunkájukat és bachelor érte-kezésüket.

5.kép. Felületi tisztítás.

4.kép. Helyszíni felmérés.

27

A gyakorlati tanulmányok mindezeken kívül külön-böző további, a vizuális dokumentációval foglalkozótanegységekkelbővülnekki:fotózás,digitálisképfeldol-gozás, felmérés, rajzolás hagyományos és számítógépes programokkal.

Aműszeresgyakorlatok,különösenamérési lehető-ségek,avilágítás,aklímaellenőrzésésstabilizálás,vala-mint a veszélyfaktorok értékelése széles teret kapnak a BA oktatásban.

6.kép. Gyakorlati munka múzeumi raktárban.

A Projektmunka és a Gyakorlás az eredetin c. modu-lok minden szemeszterben biztosítják a lehetőséget azoktatóknak és a hallgatóknak, hogy múzeumokban, rak-tárakban,kiállításokonvagyműemlékvédelmihelyszíne-ken két hét szakmai gyakorlat keretében konkrét felada-tokonegyüttdolgozhassanak(6.kép).Eznagyonbevált,mertakülönbözőspecializációkhallgatóiamunkaköve-telményeinek megfelelően összedolgoznak. Különösen a múzeumi raktárakban található sokféle anyag, vagy aműemlékvédelembiztosítjaeztamegközelítést.

Azötödikszemeszterben18összefüggőhetetfőisko-lán kívüli gyakorlaton kell tölteniük a hallgatóknak.

A szak kutatási programjai szintén gyakorlat közpon-túak.

Prof.Dr.GerdiMaierbacher-LeglUniversitätfürangewandteWissenschaftundKunst FakultätErhaltungvonKulturgut31134 Hildesheim, Kaiserstraße 19. Telefon:+49(0)5121-881-378E-mail:[email protected]


28

A romániai Evangélikus Egyház engedélyével a táblási (Tobsdorf,maDupus)plébániatemplomkésőgótikusstal-lumátanyagainakésállapotánakteljeskörűvizsgálatava-lamint restaurálás céljából ahildesheimiUniversität fürangewandteWissenschaftundKunstRestaurátorTanszé-kénekfa-bútorrestaurátorműtermébeszállítottuk.

Készítéstechnikai összehasonlítás alapján a bútor asegesvárifaszobrászésintarziakészítőJohannesReych-mutműveiközétartozik.Aszászbogácsistallumon,melynagyonhasonlít a táblásihozakövetkező faragott feliratolvasható:HOCOPUSPERFECTUMPERMEJOHAN-NEM REYCHMUT ME[N]SATORE SCHEGESVA-RIENEM AD PER LAUDEM ET HONORE MARIEVIRGINISAI1537 (Eztamunkát, én JohannesReych-mut segesvári asztalos SzűzMária dicséretére és tiszte-letére végeztem azÚrmegtestesülésének 1537 évében).Ezakésőgótikus,szalagintarziávaléslaposfaragásúnövé-nyi ornamentikával díszített típus Medgyes és Segesvár környékén gyakori: a segesvári Hegyi templom nagy stal-luma ugyanígy ebbe a típusba tartozik, mint a nem kevéssé ismert berethalmi, medgyesi és prázsmári. De ezeken kívül egy tucat kis falusi templomban maradtak fenn hasonló díszítésű stallumok.Az erdélyi templomberendezés emeegyedülálló tárgyi emlékei mindezidáig nem kaptak meg-felelőtudományosfigyelmet.Úgytűnik,ezannálisinkábbsürgető,mivelveszélyeztetvevannak,koruk,anyagaik,ésigen gyakran rendkívül kedvezőtlen körülményeik hatá-sára bekövetkező állapotromlásuk miatt. A hildesheimirestaurátor hallgatók egy kéthetes nyári tanulmányút kere-tében felkeresték e stallumokat, feljegyezték adataikat, és fotódokumentációt készítettek róluk.

A 2002 óta a Nagyszebenhez közeli Keresztényszige-ten (Großau,Cristian) számos darabra szétbontva tárolttáblási stallum igen rossz állapotban került a hildesheimi egyetemrestaurátorműhelyébe.Atöbbévesprogramkere-tébenelőszörfotódokumentációtkészítünk,ésegydigitá-lis CAD-rajz segítségével elemezzük a készítéstechnikát, majd háromdimenziós technikával összeállítjuk a tárgyat és interaktívan minden oldalról láthatóvá tesszük.

A szerkezethez, a borításhoz és a blokkintarziához alkalmazott fafajok mikroszkópos fafaj meghatározása, a faragástszínezőpigmentekéskötőanyagukvizsgálataegészítik ki a készítéstechnikai felmérést.

A laborvizsgálatok mikrobiológiai fertőzöttségetnem igazoltak, azonban a farontó bogarak aktív károsí-

tásamiatthathetesnitrogéngázosfertőtlenítésszükséges.Azerre szakosodottStefanBieblcég (Benediktbeuren),valamint Dr. Uwe Noldt, a hamburgi egyetem FaipariIntézete etnomológus kutatójának iránymutatása és nagy-lelkű támogatása által ez a beavatkozás rendkívüli gya-korlatot jelent a hallgatók számára.

Egybachelor szakdolgozat dokumentálja a fertőtlení-tési módszert, annak lefolyását és hatásosságának ellen-őrzését.Afertőtlenítésselmegteremtődneka feltételekazerősenrovarrágotthordozóelemekmegfelelőszilárdításáraakrilgyanta oldatokkal. A szilárdítóanyag behatolási mély-

Erdélyi,faragottésintarziásstallum1537-ből.

Kutatás-restaurálás projekt 2011


1.kép.A táblási stallum in situ (MihályFerencfelvétele).

2.kép. A táblási stallum szétbontott elemei a hildesheimi restaurá-torműterembenDr.GerdiMaierbacher-LeglésJuliaSchultz.

29

ségénekésterülésénekellenőrzésétazegészségügybőlköl-csönzésrekerülőkomputertomográffalfogjukvégezni.

Kísérletezünk a stallum sérült részeihez a megfe-lelő kiegészítési és rekonstrukciós eljárás kiválasztásá-val – a faszobrász technikáktól a faipari CNC marókhoz alkalmazottlézeresszkennelésig.EzutóbbibanaHAWKmástanszékeivel,terméktervezőésmodellépítőszakem-bereivelműködünkegyütt.

A laposfaragású pártázatos oromzat pontos másola-tának elkészítése, valamint a blokkintarziás motívumok rekonstrukciójaazalkalmazottművészitechnikákdoku-

mentálását és a hallgatók készítéstechnikai felkészítését szolgálják. Az említett blokkintarzia motívumok egy mester tézis témáját képezik.

A Német Szövetségi Köztársaság anyagi támogatá-sával a közeljövőben két tanulmányútramehetnek hall-gatóink. Az egyik, szakirányunk történetében immáron tizenegyedik erdélyi út célja a segesvári Hegyi templom, Berethalom valamint a környék kis falusi templomaiban fennmaradt,díszítőmotívumaikalapjánJohannesReych-mut műhelyéhez kapcsolható stallumok díszítéseinekösszehasonlítása, melyben résztvesznek a Magyar Kép-zőművészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatói is.AmásikUlm,MemmingenésBlaubeurensvábstalluma-inak készítéstechnikai tanulmányozását szolgálja, mint-hogy megoldásaik sok tekintetben megjelennek a táblási típusúhoz stallumokon.

Prof.Dr.GerdiMaierbacher-LeglUniversitätfürangewandteWissenschaftundKunstFakultätErhaltungvonKulturgut31134 HildesheimKaiserstraße 19.Telefon:+49(0)5121-881-378 E-mail:[email protected]


3.kép. Blokkintarzia díszítések.

30

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán a restaurátorkép-zés immár több mint fél évszázados múltra tekint vissza, ugyanis hazánkban – nemzetközi viszonylatban igen ko-rán–1948-banindultmegarestaurátorokfelsőfokúok-tatása.AFőiskola1971-benegyetemirangotkapott,majd2000-ben vette fel a Magyar Képzőművészeti Egyetemnevet.Arestaurátorszak1974-től2006-igRestaurátorkép-zőIntézetnévalattműködött,majdekkorazújFelsőokta-tási Törvény értelmében újra Restaurátor Tanszékre módo-sult.1 Az intézményi és a szervezeti egység nevében történt változásoknaktartalmiszempontbólnincsjelentőségük.

Képzőművészeti szakirány

AtöbbiművészetiakadémiáhozhasonlóanaMagyarKép-zőművészetiEgyetemenisképzőművészetialapokraépültaszakmaiképzés.Ezlényegesszempont,mivelaművé-szeti-technikai összefüggések iránti érzék és kézügyesség fejlesztése nélkülözhetetlen ezen a területen. A feledésbe merült történelmi technikák, anyaghasználat gyakorlati megismerése fejleszti aművészi beleérző képességet is,ennek révén közelebb juthatunk a restaurálás során felme-rülőetikaiésesztétikaiproblémákmegoldásához.

A restaurátor hallgatók az alakrajzot, festést, mintázást eleinte a többi osztályban szétosztva tanulták, 1969 óta azonbanönállóművésztanárral,egységesprogramszerintműködnek.Ezlehetőségetnyújtaszempontokegyezteté-sére, a folyamatos szakmai konzultációra.

Atöbbfordulós felvételivizsgaszigorúművészetiésszakmaikontrolljateszilehetővé,hogyaművészetialap-programot meg lehessen valósítani. A festményrestaurá-tor specializációra jelentkezők számára a modell utánifej-ésaktrajzolástmásolásegészítiki,afa-éskőszoborrestaurátorspecializációrafelvételizőknekpedigfej-min-tázás,alakrajzésegydomborműmásolásaafeladat.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán a festmény-restaurálás után 1970-ben elkezdődött a szoborrestaurá-lás oktatása, ezt követte 1972-ben a falkép-restaurálás bevezetése,és1974-benlevelezőtagozatkéntmegalakulta Tárgyrestaurátor szak is.

Magyarországon ez az egyetlen intézmény, amely-benrestaurátorművészdiplomátlehetszerezni.Aképzésmind nappali, mind levelező tagozaton öt év. 1999 óta

1 A restaurátor osztály,majd a tanszékvezetői:KaposNándor (1948–1969), Dr. Entz Géza (1969–1974), Varga Dezső (1982–1990),Dr.MenráthPéter(1991–2012),Dr.GörbeKatalin(2012-).

doktorifokozatmegszerzéséreislehetőségvan,ahároméves doktori iskola elvégzése után a sikeres aspiránsok DLA címet kapnak.

A restaurálás oktatásában a kezdetekhez képest teljes szemléletváltáskövetkezettbe.Mamáraművésziteljesít-ményentúlalapvetőkövetelménnyéváltatermészet-éstársadalomtudományos képzettség is, ami elengedhetetlen akulturálisjavakmegfelelőszínvonalúhelyreállításához.Erre épülnek a doktori tanulmányok is, amelyek alapku-tatásból,alkalmazottkutatásból,kísérletifejlesztésbőlésezek kombinációjából állhatnak.

Az oktatásban az elmélet és a gyakorlat nagyjából fele-fele arányban oszlik meg. A restaurátorok magas óra-számbanhallgatnakspeciálistárgyakatis:fizikát,kémiát,analitikát, fa- és pigment-anyagtant, festészeti techniká-kat (1. a-d. kép), műemlékvédelmet, műtárgyvédelmet,muzeológiát,ikonográfiát,viselettörténetet.

RestaurátorképzésaMagyarKépzőművészetiEgyetemen

Görbe Katalin – Kovács Petronella

1.a-d.kép.S. Botticelli: Madonna gyer-mekkel és egy angyallal, részlet. Másolta: Bendel Judit, 1995.

a.

b. c. d.

31

2.a-b.kép. Ismeretlenszerbikonfestő18.század:Jézussírbatétele.Festettfatábla,Szentendre,SzerbEgyháziMúzeum.Restaurálták:Kürtösi Brigitta, Simon Mária Magdolna, 2009–2010.

3.a-b.kép.Ismeretlen mester 15. század: Falkép-töredék, Szécsény, Ferences plébániatemp-lom. Restaurálta: Seres Tamás, 2010–2011.

5.a-b.kép.Ismeretlen mester 1778. Nepomuki Szent János szobor-csoport.Kőszobor,Mád,Önkor-mányzat. Restaurálta: Hering Zoltán, 2008–2009.

4.a-b.kép. Ismeretlen mester 17. század: Gyertyatartó angyal. Poli-króm faszobor, Néprajzi Múzeum, Restaurálta: Samu Erika, 2006–2007.

a.

a.

b.a.

b.

a.

b.

b.

32

A Képzőművészeti restaurátor szakirányon belülhárom specializáció keretében festő-, faszobrász- éskőszobrász-restaurátor művészeket képezünk. A Res-taurátor Tanszék a gyakorlati oktatás számára jelentősállami-, egyházi- és magángyűjteményekből kölcsönözműalkotásokat.Az eredetiműtárgyak restaurálása soránahallgatóknakegyrenövekvőnehézségűfeladatokatkellmegoldaniuk(2–5.kép).Agyakorlatimunkátmegelőzőkutatások,természettudományosvizsgálatokésszakszerűtervezetek készítése egészíti ki, folyamatos tanári fel-ügyelet mellett.

Adiplomamegszerzéséhezaműtermigyakorlattelje-sítésén kívül a szakdolgozat megírása is alapkövetelmény. Ezt segíti a tanszéki mikroszkópos kutató laboratórium, atöbbmintmásfélezerkötetbőlállószakkönyvtár,doku-mentáció-, fotó- és video-archívum, a tanulmányutak és szakmaitovábbképzőelőadások.

Iparművészeti szakirány

Az egyetemi rangú tárgyrestaurátor képzés, mellyel a ré-gészetiésiparművészetitárgyakataddigfelsőfokúvégzett-ség nélkül gondozó múzeumi alkalmazottak is diplomát szerezhettek, 1974-ben aMagyarKépzőművészeti Főis-kolaRestaurátorképzőIntézeteésaMúzeumiRestaurátorésMódszertaniKözpontegyüttműködésébenindultmeg.Korábban az egyetemi végzettség hiánya miatt a tárgyres-taurátorokmegítéléseigenvegyesvolt.AzIparművészetiTárgyrestaurátorszakirányonvalótanulásazelsőidőkbenkizárólag3–5 évesgyakorlattal rendelkezőmúzeumi al-kalmazottakszámáravoltelérhető,ésajelentkezőkszámahosszúideignemcsökkent,évente80–100főkörülmoz-gott, akik közül tízen-tizenketten nyertek felvételt.

A havi kb. egy hét elfoglaltsággal, elméleti és gyakor-lati órákkal folyó levelező tagozatú képzést a hallgatóknapi múzeumi feladatai és a munkahelyük restaurátor-műhelyében elkészítendő vizsgamunkák egészítették ki.A tanulmányi idő négy év volt,melyet egy, a diploma-munka elkészítésére rendelkezésre álló félév egészített ki. 1991-ben a képzési idő tíz szemeszterre emelkedett,ésamár1982-benmegindultszakosodásilehetőségkibő-vült.Azótaaképzésöt,fa-bútor,fém-ötvös,papír-bőr,tex-til-bőr, valamint szilikát specializáción folyik aMagyarNemzeti Múzeummal2 való együttműködésben. A kétintézményközöttiszerződésértelmébenatanóráktöbbsé-

2 A Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ jogutódja a Központi Múzeumi Igazgatóság 1991-ben történt megszüntetésekor a Magyar NemzetiMúzeumvetteátaműtárgyvédelmiasszisztens,agyűjteményés raktárkezelő, a különböző anyagfajtákra sepecializálódó segédres-taurátor tanfolyami képzések szervezésével, az egyetemmel együtt-működésbenfolyóiparművészetirestaurátorképzéssel,valamintakon-zerválás területén folyó kutatásokkal foglalkozó Restaurátor Osztályt. Ez1991-tőlazMNMRestaurátorFőosztályánakrészekéntműködött,2003-tólpedigamúzeumönálló szervezeti egysége, előbbMűtárgy-védelmi,MódszertaniésKépzésiOsztály,2012-tőlOrszágosRestaurá-torésRestaurátorképzőKözpontnéven.AzIparművészetirestaurátorszakirányvezetői:1974–1991SzalayZoltán,1991–2001Dr.TimárnéDr.BalázsyÁgnes,2001-tőlMravikLászlónéDr.KovácsPetronella.

gének és a gyakorlatoknak a helyszíne a múzeum Orszá-gosRestaurátorésRestaurátorképzőKözpontja.

A felvételi eljárás

SzámoskülföldirestaurátorképzőintézménnyelszembenaMagyarKépzőművészetiEgyetemrejelentkezőknekfel-vételivizsgátkelltenniük.AzIparművészetiszakirányrajelentkezők felvételi eljárása három részből áll.Előszörotthoni munkáikból – tanulmányrajzok, bármilyen tech-nikával készült színes tanulmányok és a választott spe-cializációnak megfelelő egyéb munkák (pl. ötvöstárgykönyvkötés,intarzia,stb.)vagymásolatok–összeállított„mappát”adnakbe.Akikezenazelsőfordulóntovább-jutnakegykésőbbiidőpontbannégynaposfelvételivizs-gán vesznek részt, ahol a feladat modell utáni csendélet-rajzolás(egynap),növényimotívummásolásaagyagból(kétnap),valamint szervetlenés szerveskémia teszt ésáltalánosműveltséget,kultúrtörténetiismereteketfelmérőkérdőívkitöltése.

Atanszék-,valamintaszakirányvezetőbőlésameg-hirdetettspecializációkvezetőibőlállófelvételibizottságelbíráljaajelentkezőkteljesítményét,ésakikmegfelelteka követelményeknek, azokat a harmadik szűrővizsgáraengedi. Ez az utolsó megmérettetés négy napos, a specia-lizációrajellemzőfeladatokbóláll.3

Azötbőléventeháromspecializációrahirdetünkfel-vételt, mivel a speciális tantárgyak sok oktatót igényel-nek,ésezanyagilagnemteszilehetővéazösszesspecia-lizációegyszerretörténőindítását.

A képzés felépítése

AzIparművészetiszakirányonahallgatókazelsőévbenszilikát, a másodikban fém, a harmadikban szerves alapú (fa, papír, bőr, textil)műtárgyak készítéstechnikaimeg-

3 Fa-bútorspecializáció:díszítőmotívumokmásolásafestéssel,egyszerűfakötések készítése, intarzia összevágása és összeállítása megadott rajz alapján, különféle furnérok faanyagának makroszkópos felismerése, egy adott bútor szakrajzának elkészítése.

Fém-ötvös specializáció: fémek darabolása, felület megmunkálása, alakítása, fémfelületek díszítése. Adott minta mérethelyes cizellálása. Adott formájú,méretű és falvastagságú edényműszaki szakrajzánakelkészítése. Adott rajzolt minta kiegészítése, színretusálás papíron. Papír-bőrspecializáció:könyvkötészetialapműveletek,vászon-ésbőr-tábla készítése, papírkasírozás, ragasztás, kiegészítés. Színretusálás papíron.Egyszerűmintákrajzánakarányoskicsinyítése,illetvenagyí-tása. Bőranyagok összeépítése két-tűs varrással, rátétek kiszabásaés felvarrása szűcstűvel. Gömbölyű fonás 4 szíjból. Bőrvékonyításmegadott vastagságra, az elvékonyított bőrszélek összeragasztása. Textil-bőr specializáció: textilmotívum másolása akvarellel. Szövésszalagszövőeszközön.Zsinórosszéleldolgozás,rátéthímzésésgomb-lyukkészítésekülönbözőöltéstípusokkal.Fonatoláskészítése.Aháromalapkötéstípusának(vászon,sávoly,atlasz)felismerése.Abőrrelkap-csolatos feladatok azonosak a fentiekkel. Szilikát specializáció: edény felrakása agyagból kézzel, megadott minta alapján. Csempe és orientá-lis motívumok másolása és festése akvarellel. Geometrikus mintaele-mek kiegészítése szabadkézi rajzzal. Kerámia és üveg tárgyismereti fel-mérőteszt.Mindenspecializációnegyadottműtárgykészítéstechnikaileírása és állapotjellemzése.

33

oldásait és konzerválásuk módszereit ismerik meg, elmé-letbenésgyakorlatbanegyaránt(6–7.kép).Ezekmellettszervetlenésszerveskémia,fizika,anyagtan,anyagvizs-gálat,műtárgykörnyezet, technikatörténet,általánosmű-vészettörténet, művelődéstörténet, restaurálástörténet ésetikatantárgyakattanulnak.Azelsőháromközösévutánahatodikszemesztertőlszétválikazévfolyamésazutol-só két évben az elméleti és gyakorlati tantárgyak egyaránt a választott specializációt szolgálják.

A 10. szemeszter a diplomamunka készítés ideje. Ahallgatókműtárgyak restaurálását végzik diplomafel-adatul,amiáltalábanegyfélévnéltöbbidőtveszigénybe,ezért, a tárgyak kiválasztására már a 9. szemeszter elején sorkerül,ésafolyótanulmányokmellettelkezdődiktör-téneti kutatásuk, anyagvizsgálatuk, valamint ezek alapján elkészül a restaurálási terv. Múzeumban dolgozó hallga-tókáltalábanmunkahelyükgyűjteményébőlhozzákadip-lomamunkakéntrestaurálandóműtárgyat,atöbbieknekazegyetem országos vagy vidéki múzeumokból, egyházi gyűjteményekbőlbiztosítmegfelelőtárgyat(8–9.kép).

A szakdolgozat a restaurálás menetét és a kapcsolódó kutatásokat foglalja magába.

Arestauráltdiplomamunkákat1996ótaévente–előbbaz IparművészetiMúzeumban,majd2000-től aMagyarNemzeti Múzeumban – a Megmentett műkincsek c.kiállításon mutatjuk be a nagyközönségnek (10. kép).Aműtárgyakmelletttablókonszemléltetjükarestaurálástermészettudományos és készítéstechnikai vizsgálatokra alapozottmenetét.2002-ótaaKépzőművészetiszakirányvégzőseinekmunkáit is kiállítjuk.A közösmegjelenés-sel célunk egymás mellett láttatni, hogy egy régészeti lelet, egy kéziratos könyv, egy berakásos bútor vagy egy épületkerámia restaurálása nem kisebb szaktudást kíván, mintegyképzőművészetialkotásé.Akiállításhozkapcso-lódvakétnyelvű–magyar,angol–katalógusjelenikmega múzeum és az egyetem közös gondozásában.

Magyarországon a kulturális örökség védelmét tör-vény szabályozza, a restaurálás, a legtöbb hivatássze-rűenvégzetttevékenységgelszembenazonbanmégnemtörvényesen védett szakterület. Ez is oka annak, hogy sokan ma is kontárokra bízzák értékeiket, esetenként igen sokkártokozvaezzelaműkincsállománynak.A rangoshelyenmegrendezettkiállítássalamegrendelőkfigyelmétfel kívánjuk hívni a Magyarországon folyó restaurátor-képzésre,ésarra,hogymegfelelővégzettségűszakembe-rekkel dolgoztassanak. A Restaurátor Szak tanárai nagy hangsúlytfektetnekapályakövetésre,ígyegyretöbbfia-tal restaurátor jut színvonalasabb munkához.

6.kép. Szilikát készítéstechnika gyakorlat, másolat készítés, Ipar-művészetiszakirányI.évfolyam.

7.kép. Textilkonzerválás gyakorlat, Iparművészeti szakirányIII. évfolyam.

10.kép.Megmentett műkincsek 2010. Diplomamunka kiállítása Magyar Nemzeti Múzeumban.

8–9.kép.Diplomamunkán dol-gozó hallgatók a farestaurátor műteremben.

34

Levelező (részidős) vagy nappali tagozatos (teljes idős) képzés?

BárazIparművészetirestaurátorképzésóraszámaiakez-detek óta megduplázódtak, sőt az 1982-ben bevezetettkötelező ásatási és művésztelepi gyakorlattal, valaminta fakultatív órákkal szinte a nappali tagozat óraszámát el-érveazinduláshozképestközelháromszorosukranőttek,azoktatás továbbra is levelező tagozaton, részidőskép-zésként folyik. Ez egyfelől jó – és tudomásunk szerinttöbb külföldi egyetemen tervezik,4 vagy már bevezették arészidősképzést–mertígymunkavagycsaládmellettismegszerezhetőavégzettség.Másrésztérezzükahátrá-nyát is, mert a jelentkezéshez már nem feltétel a múzeumi alkalmazás vagy gyakorlat, ezért egyre több a múzeumi hátérrelnemrendelkezőfiatalaképzésben.Azóraszámtörvényikorlátokmiatttovábbnemnövelhető,azelsajá-títandó tananyag az említettek miatt azonban egyre több. Szerencsésebb lenne tehát, ha közel negyven év elteltével megindulnaazIparművészetiszakirányonisanappalita-gozatosoktatás.Mellettetermészetesenarészidősképzésis fenntartható lenne, azonban a korábbiakhoz hasonlóan több éves gyakorlat feltételként történő előírásával, ésa tanulmányi időalatti,szakterületenvalómunkavégzésfeltételével,valamintannakellenőrzésilehetőségével.

Nemzetközi kapcsolatok – közös projektek

AMagyarKépzőművészetiEgyetemazErasmushálóza-ton keresztül számos külföldi egyetemmel áll kapcsolat-ban. A Restaurátor Tanszék hallgatói közül egyre többen jutnakelösztöndíjaskéntmásországokrestaurátorképzőintézményeibe, vagy vesznek részt nemzetközi restaurá-lási programokban.

AzIparművészetiszakirány2003-banazErasmusfel-sőoktatásiprogramkereténbelülnégyegyetem–ahildes-heimiHAWK,ahelsinkiEVTEK,5anagyszebeniUniver-

4 Pl.HAWK,Hildesheim.Arészidősképzésazonbanottaztjelenti,hogyegy év tananyagát nem két, hanem több szemeszter alatt teljesítheti ahallgató,ezáltalatanulmányiidőmegnő.

5 MaMetropoliaUniversity.

sitatea Lucian Blaga és az MKE – hallgatóinak rendezett intenzív projektet „Conservation of Transylvanian Saxon Furniture”címmel(11.kép).6

Ugyanebben az évben Segesváron részt vettünkaHAWKáltalszervezett,ahégenitemplomácsoltládái-nakmegmentéséreirányulóprogramban(12–13.kép).7

2010–2013 között tagjai vagyunk a Metropolia egye-tem által szervezett „Documentation of Historical Tech-niquesinArtsandCrafts”intenzívprojektnek,melynek

6 Részletesebben ld. Kovács Petronella: Beszámoló aMagyar Képző-művészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben vég-zett munkáiról. In: Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 5. Szerk. KovácsP.HaázRezsőMúzeum,Székelyudvarhely,2006.61–91.pp.

7 A többévesprogramvezetőjeDr.GerdiMaierbacher-Legl, aHAWKprofesszora.

11.kép.Finn és magyar bútorrestaurátor hallgató szász falitékát restaurál Erasmus intenzív projekt keretében. Nagyszeben, 2003.

12.kép.Ácsolt ládák a hégeni templom padlásán.

14.kép.Hégeni ácsolt láda felvált festékrétegei-nek rögzítése, Segesvár, 2003.

13.kép.Tanári megbeszélés a hégeni ládák restaurálása kapcsán. Dr. Gerdi Maierbacher–Legl (HAWK), Dr. Guttmann Márta,Dr.KovácsPetronella(MKE).

35

megalapításuk óta oktatóink rendszeres előadói, illetveszerzői.

Az udvarhelyi konferenciákon túl nemzetközi kap-csolataink révén az utóbbi években posztereken rendsze-resen bemutatásra kerültek hallgatóink diplomamunkái a szlovéniai restaurátorok konferenciáján, Ljubjanában,10 valamint végzőseink előadásokat tartanak az EurópaiTárgyrestaurátor Hallgatók Nemzetközi Konferenciáin.11 A IV. Nemzetközi Hallgatói Konferenciára 2014-ben az MKE és az MNM rendezésében Budapesten kerül sor.

Dr.habilGörbeKatalinDLAFestményrestaurátorművész,egyetemitanárKépzőművészetiRestaurátorSzakirányvezetőMagyarKépzőművészetiEgyetem1062 Budapest, Andrássy út 69–71.Tel.:+36-1-342-1738E-mail: [email protected]

KovácsPetronellaDLAFa-bútorrestaurátorművészIparművészetiRestaurátorSzakirányvezetőMagyarKépzőművészetiEgyetemFőosztályvezetőOrszágosRestaurátorésRestaurátorképzőKözpontMagyar Nemzeti Múzeum1084 Budapest, Könyves Kálmán krt. 14–16.Tel.:+36-1-323-1423E-mail: [email protected]

továbbképzését szolgálta. Ma már, mint ahogy a 2011-ben megrende-zett, a restaurátor oktatás helyzetével is foglalkozó XII. továbbképzés, sokkal szélesebb témakört ölel föl. A 2008 óta teljes terjedelmében románulismegjelenőIsisErdélyiMagyarRestaurátorFüzetekegyesátfogóbb témájú tanulmányai pedig mind a magyarországi, mind pedig a Romániában, az utóbbi évtizedben megindult tárgyrestaurátor képzé-sében is helyet kapnak.

10 Konservator-Restavrator povzetki strokovnega srečcanja 2012. (Ed.:AnaMotnikar.)SlovenskiEtnografskiMuzej,Ljubjana,2012.

11 Bakonyi Eszter, II. Conference of European Object Conservator Stu-dents,MetropoliaUniversity,Helsinki,2009,SorZita,III.ConferenceofEuropean Object Conservator Students, Akademie der bildenden Künste ésazUniversitätfürangewandteKunstrendezésében,Wien,2012.

harmadik rendezvényéreHildesheim (2011) ésAmszer-dam (2012) után 2013-ban Magyarországon kerül sor.Szakirányunk több oktatója meghívottként speciális kur-zusokatadabécsi„dieAngewandtén”ésahelsinkiMet-ropolia egyetemen.

2010-tőlrésztveszünkaSzír–MagyarRégészetiMisz-szió munkájában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és máshazai,valamintkülföldifelsőoktatásiintézményköz-reműködésévelamargativárbanfolyórégészetifeltárás-ban(15–16.kép).8

A kötelező ásatási gyakorlatot hallgatóink a hazaiés az említett margati ásatáson kívül Erdélyben, a Haáz RezsőMúzeumrégészeivelisvégezhetik.

Fa-bútorrestaurátor hallgatóink gyakorlatát, és újab-ban a szilikát specializáció restaurálás gyakorlatainak egy részét rendszeresen erdélyi múzeumokban tartjuk, hozzá-járulva ezzel a határon túli magyarság tárgyi emlékeinek megőrzéséhez.

E tevékenységünk nyomán született meg 2000-ben az ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája9 és a hozzá kapcsolódó kiadvány, az Isis, melyeknek

8 AzásatásvezetőjeMajorBalázsPhD,aPPKEegyetemiadjunktusa.9 A konferencia eleinte az erdélyi magyar restaurátorok anyanyelvi

15.kép.A Margati vár, a Szír–Magyar Régészeti Misszió hely-színe.

16.kép.Ásatási és restaurálási gyakorlat a margati vár feltárá-sánál.

17.kép.Ásatási gyakor-lat a székely-udvarhelyi Haáz RezsőMúzeumrégészeinek vezetésével.

36

Az oktatás során időnként súlyosan veszélyeztetett mű-tárgyakkal is szembesülünk, amelynek jellemző példájaaz alább ismertetett eset. A 2008–2009-es tanévben, a fest-ményrestaurátor specializáción került sor negyedéves ta-nulmányifeladatkéntennekanagyméretű(186,5x192cm),rendkívül rossz állapotú vászonképnek a restaurálására.1

A vászonra készült festmények hordozója igen érzé-keny,amennyibenfeszítetlenállapotbantároljákőket,azalapozás- és festékrétegek tapadása gyakran meggyengül, majd bekövetkezik a felkagylósodás és festékleválás. Minél vastagabbak, rugalmatlanabbak a rétegek, és minél rosszabb állapotú a hordozó, annál hamarabb jön létre akárosodás, ráadásul akedvezőtlenkörülményekgyor-sítják a romlási folyamatot.

A példaként idézett festmény jól szemlélteti, milyen állapotbakerülhetidővelegyvászonkép(1–2.kép).

1 GörbeKatalin:SzentJakabcsodája.In:Műtárgyvédelem35.MagyarNemzeti Múzeum, Budapest, 2010. pp. 49–60.

Anégyképmezőbőlállóábrázolásbalfelsőnegyedétismeretlenidőpontbankivágták,hátoldalánújvászonnalmegtámasztották és vakkeretre feszítették, így viszony-lagjobbállapotbanőrződöttmeg,mintaképtöbbirésze.A vászonkép L-alakú, megcsonkított nagyobb darab-ját – köztes henger alkalmazása nélkül – papírral lebo-rítva, szerencsére festett felületével kifelé, szorosan összetekerték. A festményt pincében tárolták, melynek során nedvesség érhette, ami a selyempapíron vízpere-met képezett: ekkor zsugorodhatott össze kismértékben a vászonhordozó alja. A képszéleken szabálytalan vágás nyomait lehetett felfedezni, ráadásul – főként az alsóél mentén – szakadások is keletkeztek. A hordozó több helyen meggyengült, kifoszlott, valamint hiányzott a jobb felsőképmezőbőlegy15x45,5cm-esdarab.Akorábbanlevált13festetttöredéketszerencsérekülönmegőrizték,

Egynagyméretűvászonképrestaurálása a festményrestaurátor képzés keretében

Görbe Katalin

1.kép. Anégyképmezőbőlállófestményátvételkor.

2.kép. Abalfelsőképmezőrőlsúrlófény-ben készült felvétel.

37

így ezek segítségével a kép eredeti mérete a restaurálás során könnyebben meghatározható volt. A megbarnult lakkrétegésavastagszennyeződésmiatt–néholszintea felismerhetetlenségig – elváltozott felület az értelmezést nagyon megnehezítette.

A német tulajdonos szerint a festmény egy észak-raj-na-vesztfáliai kolostorból származik, ezen kívül sem a korára, sem a történetére vonatkozó egyéb információ-val nem tudott szolgálni.

A hallgatók munkájának részét képezi az ikonográ-fiai-, történeti kutatás is, amely a restaurálási feladatotkiegészíti, és az ismeretgyűjtés a kép alaposabbmegis-meréséhez hozzájárul. A jelenetek megfejtésére vonat-kozóelsőtámpontotSzacsvayÉvanéprajzkutatótólkap-tuk.Őhívtafelafigyelmetid.SzentJakablegendájára,amelyetelsőkéntaLegendaAurea2 írt le részletesen, de az irodalom több helyen is említi. Az általunk restaurált kép alegendaegyszűkebbváltozatátillusztrálja.

A legenda mindegyik variációjának magva egy kora középkori zarándokúthoz kapcsolódik, amely a Német-alföldről,illetveÉszak-NémetországbólFranciaországonát a spanyol Santiago de Compostelába irányult. A zarán-dokok az éjszakákat kolostorokban, fogadókban vagy templomok koldus-szárnyékában töltötték. Feltehetőlegegy ilyen zarándokszállásról származhat ez a Szent Jakab csodáját ábrázoló kép is.

Afestménykormeghatározásátsegítikaképenmegfi-gyelhetőöltözetekis,amelyeka17.századinémetalföldiviseletre utalnak.A női kendőre helyezett kalap jelleg-zetes, de a botok és maguk a kalapok, az azokon látható zarándokjelvények (kagyló és keresztbetett zarándok-botok)ismegfelelnekakorábbizarándoköltözetektípu-sainak. A fogadós hazug természetére utaló szimbólum afogadócégérébenaróka,illetveatőrafogadósoldalán.

A festmény datálásában fontos szerepe van a jelene-tekalatti szövegeknek is (3.kép).ManfredKolleroszt-rák művészettörténész véleménye szerint a kezdőbetűkkalligráfiája és az írás nyelvezete szintén a 17. századi,

2 Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szentek csodái és szenvedései. Válogatta és az utószót írta Madas Edit, Budapest, 1990.

észak-német eredetet támasztja alá. A szöveg tartalma megfelel az ábrázolt jeleneteknek.

A természettudományos kutatás a festmény anyagai-nak, festéstechnikájának megismerésén túl a kép korá-nakmegközelítőmeghatározásáraésakülönállódarabokösszetartozásának igazolására is irányult. A látszat alapján (szerkezet,rétegekszáma,alapozófelépítése,pigmentek)hasonlóakvoltakaszétválasztottrészek,későbbamikro-szkópos keresztmetszet-csiszolatok vizsgálata során azo-nosságuk be is bizonyosodott.

Az alapozó kétrétegű, vasoxid-vöröset és növényieredetű szénnel kevert krétát tartalmaz, jól kivehetőeka foraminiferák vázai. Az azonosított pigmentek: ólom-fehér, smalte, vasoxid-vörös. A vizsgálatok eredménye nem mond ellent a festmény stíluskritikai alapon történt, 17. századi meghatározásának.3

A festmény dokumentálása a nagy méretek és a veszé-lyeztetett állapot miatt a szokásosnál is nagyobb nehéz-ségekbeütközött.A fényképezést csakaműtárgy fekvőhelyzetében lehetett végezni.

Az UV-lumineszcens felvételeken a kivágott kép-mező esetében kimutathatóak voltak korábbi beavat-kozások (a fogadó cégérének átfestése, kisebb foltszerűjavítások), a festmény felcsavart részén sokkal kevésbé(pl.átfestettláncabitófán).Ezzelszembenazinfravörösvizsgálatmeglepőeredménythozott.4Azelsőképmezőnlátható egy kompozíciós változtatás, ugyanis az ég kékje alattfolytatódnakafogadóésamögöttelévőházakvona-lai(4.kép).Akalapokformáját isátalakították,aszéle-sebb karimákat keskenyebbre igazították – feltehetően40–50 évvel a kép elkészülése után – ennek oka lehetett akáradivatváltozásais.Azutolsóképmezőnmegfigyel-hetővolt,hogyalólábakatisáthelyezték.

Arestaurálásazátlagosnehézségűfeladatokkalellentét-benjelentősproblémákatvetettfel.Amorzsákraszéthullott,

3 A vizsgálatok részletes kifejtését aMagyarKépzőművészeti EgyetemRestaurátorTanszékén lévő dokumentáció tartalmazza. Restaurátorok:DomonkosMagdolna,HegedűsJudit,SimonMáriaMagdolna,SzántóNikolett,vezetőtanár:GörbeKatalin,szakmaikonzulens:MenráthPéter.

4 Az infravörös felvétel Sony DCR-TRV 9E digitális videokamerával, RG9-esinfraszűrővel,700–800nm-eshullámhosszonkészült.

3.kép. A felirat részlete. 4.kép. Felvétel infravörössugárzásbanabal felsőképmezőegyrészletéről.

38

illetve meglazult alapozó- és festékréteg felületi rögzítése Plextol B 5005 vízzel 1:1 arányban hígított diszperziójá-val történt(5.kép).AragasztóminélmélyebbrejuttatásacéljábólezeketaterületeketelőzőlegTikkurila1050lakk-benzinnel6 itattuk be. A felület többszöri, ilyen módon való kezelésétkövetően–aragasztásmegerősítéseérdekében–szilikonpapíron keresztül helyi vasalást is alkalmaztunk, majdhidegmészkőlapokkalpréseltükleaképet.

Alegnagyobbgondotazokozta,hogyaképoldalfelőla hullámos vászon kiegyenesítését nem lehetett meg-oldani,mert a korábbi „jó szándékú” állagmegóvás eztlehetetlenné tette. A kép megmentése érdekében a hát-oldalon, több helyen és különböző mértékben javításo-kat végeztek, többek közt a szakadásokat és a hiányokat foltozásokkal,aképszéleit toldásokkalerősítettékmeg.Ajavításokhozerősvászoncsíkokatéskartonpapírdara-bokat használtak. A hordozó hullámosodását ezek miatt nem lehetett megszüntetni, ugyanis a kitágult vásznat aművelet soránnem illesztettékösszepontosan.A for-mák elcsúsztak, így a stabilizálás céljából felragasztott alátámasztó darabok eltávolítása feltétlenül szükségessé vált. A festményt állapota és mérete miatt megfordítani nem volt ajánlatos, ráadásul a hátoldal felől nem tud-tuk volna biztosítani a formai elemek pontos illesztését, az újabb visszafordítás pedig kifejezetten kockázatos lettvolna.Legjobbmegoldásnak tűntarögzítőcsíkokata hordozó óvatos megemelésével és egyidejűleg annakkifeszítésével – igen kényelmetlen módon – a vászon alá nyúlvaleválasztani(6.kép).

A próbák során kiderült, hogy a csíkok felragasztása műgyantával történhetett, mert a kötésük túl erős voltahhoz,hogyszárazonleszedhetőklettekvolna.Alkonek7 és aceton segítségével azonban sikerült annyira meg-gyengíteni a ragasztó kötését, hogy – bár a ragasztókéreg a vásznon maradt – apránként le lehetett húzni a vászon-csíkokat és a foltokat a hátoldalról. Ezeken a helyeken

5 Összetétele:40%metil-metakrilát,60%etil-akrilát.6 Finn gyártmányú, aromás-mentesített lakkbenzin (124–127 ˚C), jól

penetrál, az akrilgyantát nem duzzasztja.7 Vízmentesiparialkohol,összetétele:98%etilalkohol,1%metil-etil-ke-

ton,1%ismeretlenkomponens.

a festett rétegek fokozott igénybevétele miatt 15%-oszselatinoldattalvalóelőzeteshelyiecsetelésisszükségesvolt, mert a festékcserepek rögzítésére alkalmazott Plex-tol B 500 az említett oldószerek hatására megduzzadt, így stabilizáló szerepét már nem tudta betölteni.

Arögzítőcsíkokleszedéseutánafestményláthatóansimábbávált.Arétegektovábbimegerősítésecéljábólazegész festett felületre a repedések mentén Plextolt csepeg-tettünk. A hullámos vászon kiegyenesítésére és a kagyló-san töredezett festékszigetek vászonhoz való rögzítésére ismételten vasalást alkalmaztunk.Ezt aműveletet szili-kon papírok között, közepesen meleg vasalóval végeztük, asúlyozásrahidegmészkőlapokathasználtunk.

Aformai torzulásokelkerülésétaképoldal felől ide-iglenes élberagasztással biztosítottuk, amit ömledékra-gasztóval8 és alapozott vászondarabkák beillesztésével végeztünk(7.kép).Akivágottbalfelsőképmezőt–avak-keretrőlleszedésésatámasztóvászoneltávolításaután–a kép síkjába helyeztük. Ezután a korábban leszakadt töredékek helyét próbáltuk megkeresni, és ezeket is ilyen módszerrel rögzítettük fel.

Ennek folytán egybefüggő felületet nyertünk, majderre Carolino lapokat9 ragasztottunk fel védőrétegként

8 Etilén-vinil-acetát.9 75%viszkóztés25%műszálattartalmazóvetexlapok.

5.kép. Apergőfestékrétegmegkötése. 6.kép. Avászoncsíkmegerősítésekeltávolításaahátoldalról.

7.kép. Aszínoldalfelőlideiglenesenösszeillesztettkép.

39

Metylan10 1:20-as vizes oldatával (8. kép). A lapokatapanelon,aképszéleimenténtérképtűkkelrögzítettük,hogy a száradás során a hordozó ne zsugorodhasson össze.

A képet másnap megfordítottuk. A vászonra kevésbé tapadó szennyeződés-kérget szárazon, mechanikusantisztítottuk le szikével és óvatos porszívózással, kis szí-vóerővel.Avászonhátoldalán lévő,korábbi foltozásból

10 Metil-cellulózgranulátum,(pH7).

eredő ragasztó maradványait 1 rész Szuper-kromofág-ban11 és 1 rész acetonban duzzasztott 2 rész száraz Mety-lánból összeállított géllel12 lazítottuk fel, és mechanikusan távolítottukel.Ígyavászonbacsakcsekélymennyiségűoldószer szívódott, és ez a festett oldal rétegeit nem veszé-lyeztette.Aműveletetlakkbenzinnelvalóáttörléskövette.A teljesen sima felület elérése érdekében nedves szívópa-píron keresztül is többször átvasaltuk a képet, majd száraz szívópapírral leborítva a vászon teljes száradásáig mész-kőlapokkalpréseltük.

A következő művelet az ideiglenes ragasztás cél-jára felhordott ömledékragasztó-csíkok eltávolítása volt (9.kép).Aműgyantaduzzasztásáhozlakkbenzinnelátita-tott vattát használtunk, amit Folpack fóliával letakarva néhány percig a felületen hagytunk, majd mechaniku-san eltávolítottuk a felduzzadt ragasztót a vászon rostjai közül. Avászonhiányainakpótlásaahátoldal felől tör-tént, pontosan kiszabott akril alapozású13 vászondarabok-kal (10. kép).A szabálytalan alakú hiányokat és a szé-leket átlátszó öntapadó fólia segítségével rajzoltuk át, amelyen a szálirányt is jelöltük. A végleges élberagasztást

11 Összetétele: 85% diklór-metán, 10% metil-alkohol, 5% ismeretlenkomponens. Lúg- és savmentes..

12 A Metylan granulátum nemcsak vízben képes megduzzadni, hanem egyes szerves oldószerekben is, pl. Szuper-kromofágban.

13 Az akril gyanta rugalmassága folytán jól követi a hordozó változásait.

8.kép. A Carolino lapokkal leragasztott festmény. 10.kép.A hordozó hiányainak pótlása alapozott lenvászonból.

9.kép. Az ömledékragasztó eltávolítása a hátoldalról.

11.kép.A hátoldal beitatása BEVA oldattal.

40

hígítatlan Palma Fa vízálló diszperzióval14 végeztük. Aszéleketaleendődublírvászonméretéhezigazítottuk.

Afestményrétegeinekmegerősítéseérdekébenatel-jes hátoldalt 1:3 arányban aromás lakkbenzinnel hígított, 50 ˚C-ra felmelegített BEVA-val15 itattuk át (11. kép).Másnap megfordítottuk a képet, a szélek mentén rögzítet-tük,ésaCarolinovédőrétegetnedvesítve leválasztottuka színoldalról.

Avákuumasztalonvalóelső levasalás60˚C-on,fes-tett oldallal felfelé történt, hogy a vászonpótlásokat egy szintbe hozhassuk az eredeti vászon síkjával. A képet – nagy mérete miatt – polisztirol korongokból összeállí-tott hengeren szállítottuk a Magyar Nemzeti Galéria res-taurátorműhelyébe(12.kép).

Az alapozó- és festékrétegek rögzítése és a cserepe-sedés ilyen módon való lesimítása után következhetett afeltárásfolyamata.Abalfelsőképmezőnésateljesképnéhány más területén a megsárgult lakkréteg eltávolítására

14 Poli(vinil-acetát)alapúvizesdiszperzió.15 BEVA371összetétele:A-C-400kopolimer(etilén-vinil-acetát),keton-N

gyanta(poli-ciklohexanongyanta),Cellolyn21(hidrabietil-alkoholfta-lát-észtere),paraffin(olajmentes,65˚Cforráspont),Elvaxgyanta(köze-pesviszkozitásúgyanta,32–34%-avinil-acetát),toluol,benzin.

Megjelent: Gustav A. Berger: Formulating Adhesives for the Conserva-tion of Paintings. pp. 169–181. In: Conservation and Restoration of Pic-torial Art, edited by Norman Brommelle and Perry Smith, London-Bos-ton, 1976.

azAlkonekelegendőnekbizonyult.Azerősebbenkötődőszennyeződések, átfestések és lakkréteg leválasztásáhozegyéb oldószerekre is szükség volt: ammónium-hidroxid, lüszter-tisztító,16 dimetil-formamid, Szuper-kromofág, nátrium-karbonát alkalmazása mellett szikét is használ-tunk a maradványok eltávolítására. A feltárult eredeti festékréteg rendkívül sérült, kopott és töredezett látványt nyújtott(13–14.kép).

A nagyobb hiányokat az eredeti alapozás színéhez igazított masszával tömítettük. A szemészlándzsával fel-hordható állagúra elkevert kitt összetétele: hegyi kréta,17 3r.15%-oszselatinoldat,1r.hígítatlanPalmaFanormáldiszperziós ragasztó, néhány csepp ún. hármas keverék (1 r. lenolaj, 1 r. velencei terpentin, 1 r. dammárgyanta25%-osterpentinesoldata),olajfesték(15–16.kép).

Dublírvászon céljára akril alapozású molinót18 hasz-náltunk,amelyvékonyságaésrugalmasságamellettkellőtartást is biztosított a több darabból álló festménynek. Ennek alapozott oldalát két rétegben Eurocryl19 már-kájú akril diszperzióval vontuk be, erre száradás után, harmadik rétegként40%-osBEVAoldatothordtunk fel.Ezatöbbrétegbőlállóragasztófilmadublírozáskötésé-nek stabilitását biztosította. Az Eurocryl izoláló rétegként szolgált a BEVA alatt, hogy a melegítés során a ragasztó ne szívódhasson be teljesen a dublírvászonba.

A képet megfordítottuk, és a hátoldal felől újra 1:3arányban hígított BEVA-val itattuk át, hogy a vegyszeres kezelések által kioldódott BEVA-t pótoljuk, és a kitteket alulról a hordozóhoz rögzítsük.

A dublírvásznat szintén vákuumasztalon vasaltuk rá, 60˚C-onafestettoldallallefeléfordítottképre.Akisebbhiányok aláfestéséhez Schmincke akvarellt, a nagyobb pótlásokhoz és a szélekhez etilalkoholban hígan folyósra

16 4 rész butil-acetát, 4 rész etil-celloszolv (etilénglikol-monoetiléter),1 rész hangyasav.

17 A dolomit kereskedelmi neve, a kalcium-karbonáton kívül magnézi-um-karbonátot is tartalmaz.

18 Vászonkötésű nyers szövet. A dublírvászonhoz felhasznált anyagCorellimolinó:68%pamut,30%poliészter,2%viszkóz.

19 Eurocryl BC4302 belga gyártmányú akril diszperzió, tulajdonságai alapján a Plextol B 500-ra hasonlít.

12.kép.A hengerre csavarás vákuumasztalon történt levasalás után. 14.kép.A sérült, kopott, töredezett eredeti festékréteg részlete fel-tárva.

13.kép.A felirat részlete feltárás közben.

41

elkevert Planatollal20 kötött porfestéket használtunk, hogy elkerüljük a nagyobb területeken a vászonnak víz hatására történőesetlegeshullámosodását.

A húzószegélyeket a felfeszítés sérülésmentes vissza-bonthatósága érdekében ringliztük,21 majd a képet csava-roksegítségévelúj,ékelhetővakkeretrefeszítettükfel.

A festményt 3 rétegben lakkoztuk. A lakk összetétele: 1részdammárgyanta(25%-os terpentinesoldat),1 részParaloidB67(25%-osaromáslakkbenzinesoldat),1részaromás lakkbenzin.

A retusálást a lakkozáshoz használt keverékkel és kiszívatott olajfestékkel végeztük.A figurális képmező-könbeilleszkedőretusthasználtunk,mígaszövegsávok-banneutrálisszíntalkalmaztunk.Abetűketnemegészí-tettük ki, csak a kopásokat pótoltuk ott, ahol a nyomok eztegyértelműenmutatták.Afestékrétegszámoskisebbkiegészítésén túl a jobb felső képmező nagy hiányánakrekonstrukciójára is vállalkozni lehetett, mivel az egyes

20 PlanatolBBSuperior:poli(vinil-acetát).21 Avászonhúzószegélyénütöttlyukakszélétakopástól,foszlástólvédő

fémkarikák.

képmezőkben szereplő alakok megformálásának módjaismétlődött,ígyezkellőalapotszolgáltatottakiegészítés-hez. A rendkívül kopott felület esztétikai helyreállítása és a rekonstrukció feladata kiváló alkalmat nyújtott e mun-kafolyamatokgyakorlására(17–19.kép)

A retus befejezése után a festményt Talens Amsterdam 114 márkájú, akrilgyanta tartalmú fényes lakkal fújtuk le, amely rugalmasvédőréteget biztosít.Erre feltétlenülszükség volt, mivel a festmény hengerre csavarva került vissza a tulajdonosához.

A kép – széleinek védelme érdekében – keskeny lécek-bőlállókeretetkapott,amelyetafestményszínéheziga-zodó lazúrral láttunk el. Mind a vakkeret, mind a léckeret akönnyebbszállíthatóságcéljábólalehetőlegkisebbele-mekreszétbonthatóvolt(20.kép).

Az ismertetett példa a festmény nagy méretei és rend-kívül rossz állapota következtében különösképpen meg-kívánta a restaurálási munka minden fázisának alapos átgondolását és a felhasznált anyagok, valamint eljárások lépésenkénti tervezését az állapotfelméréstől a kivitele-zésbefejezéséig.Mindemellettszükségvoltakülönbözőszakterületekenműködőkollégákközösmunkájárais.

15–16.kép.Afelsőkétképmezőfeltáráséstömítésután.

17–18.kép.A festmény legnagyobb hiánya és annak rekonstrukció ja.

42

20.kép.Afestményúj,ékelhetővakkeretrefeszítve.

19.kép.Anagyméretűfestményrestaurálásután.

Dr.habilGörbeKatalinDLAFestményrestaurátorművész,egyetemitanárKépzőművészetiRestaurátorSzakirányvezetőMagyarKépzőművészetiEgyetem1062 Budapest, Andrássy út 69–71.Tel.:+36-1-342-1738E-mail: [email protected]

43

Bevezetés

Arestaurátor felelősségerendkívülnagy,amikoregyedi,pótolhatatlanműtárgyakonkellelvégezniekülönbözőbe-avatkozásokat. Fokozott a veszély, ha korábban még nem alkalmazott anyagokat, módszereket, vagy már ismert anyagokat, de új körülmények között, más módon kíván kipróbálni. Ilyen esetben lehetnek hasznosak a modellkí-sérletek.AMagyarKépzőművészetiEgyetemésaMagyarNemzetiMúzeumegyüttműködésébenzajlóIparművésze-ti Restaurátorképzésben nagy súlyt fektetünk arra, hogy ahallgatóknakminélgyakrabbanlehetőségüklegyenrésztvenni a fent említett kísérletek közös megtervezésében, elvégzésébenéskiértékelésében.Azalábbiakbanbőr-éspapíranyagúműtárgyakkalkapcsolatospéldákatismerte-tünk. Esettanulmányokon keresztül mutatjuk be a folya-matotatervezéstőlazelőkészítésenésakivitelezésenát,a tanulságok levonásáig. Azt reméljük, hogy az ismertetett példák más szakterületeken dolgozó restaurátor kollégák-nak is ötleteket adhatnak munkájuk során.

A leírásból egyértelműen kiderül, hogy a kísérletekellenőrzése sok esetbennagyon egyszerű, és nem igazántudományosmódszerekkeltörténik(szabadszemmelvég-zett szín-összehasonlítás, kézzel történő hajtogatási- ésszakítópróba,stb.)Tisztábanvagyunkvele,hogykomolykutatómunka esetén ennél objektívebb, megbízhatóbb mód-szerekre van szükség. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ha ismerjük a korlátainkat, még ezek az egyszerűés nem tökéletes vizsgálatok is nagyon sokat segíthetnek akülönbözőanyagokéseljárásokközöttiválasztásban.

A modellkísérletek jelentősége és tervezésük fontosabb lépései

Amikormodellkísérletet említünk, akkor egyszerű, res-taurátorműhelybeniselvégezhető,nemköltségestesztek-re gondolunk. Ezek során az eredetihez hasonló anyagú, szerkezetűésállapotúmodellekenpróbáljukkiakülön-böző típusú, koncentrációjú kezelőszereket, a kezelésmódját,ésellenőrizzüka tervezettbeavatkozáshatásait.Amunkátsegítikatesztekelőttésközbenvégzettanyag-vizsgálatok eredményei, amelyek sok esetben befolyásol-ják, módosítják az eredeti tervet.

Az ilyen típusú megközelítés, szemléletmód kiala-kítása különösen fontos a hallgatók esetében, akik még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal ahhoz, hogyfelmérjék az egyes kezelések esetleges veszélyeit, követ-

kezményeit. Az elvégzett tesztek során szerzett ismeretek növelik tudatosságukat, biztonságérzetüket és segítenek a restaurálási terv elkészítésében.

Akísérletektervezésesoráncélszerűazonanyagvizs-gálatok elvégzése, melyek eredményei információt adnak aműtárgyanyagairól,készítéstechnikájárólésállapotáról.Ezek után meg kell határozni magának a restaurálásnak a célját. Csak ennek ismeretében tudjuk megfogalmazni, hogy pontosan mik azok a kérdések, amikre választ kere-sünk,vagyismiakísérletcélja.Akövetkezőlépésatesz-tek és a modellül szolgáló anyagok kiválasztása. Sok eset-ben, ha nem áll rendelkezésünkremegfelelő károsodásifokú modellanyag, magunknak kell azt elkészíteni, imi-tálvaazeredetiműtárgyállapotát.

Bőr- és papírtárgyakhoz kapcsolódó modellkísérle-tek – esettanulmányok

AIII.évfolyambőrrestaurálásigyakorlatánazidőrövid-ségemiattmég nem konkrétműtárgyakhoz kapcsolódókísérleteketvégzünk,hanemegyegyszerű,könnyenkivi-telezhetőtesztsegítségévelmutatjukmegahallgatóknak,milyen információkat szerezhetnek saját maguk a külön-bözőkezelőszerekkelkapcsolatban.

A feladat az, hogy különböző polimerizációs fokúhidroxipropilcellulóz vegyületek (Klucel EF, KlucelG és Klucel M) izopropil-alkoholban oldott 0,5%, 1%és1,5%oldatávalmegpróbáljanakporállagúpigmentet(sárga okkert) azonos bőrből kivágott mintákon rögzí-teni(1.kép).Amunkasoránfeljegyeznekmindent,amit

A modellkísérletek szerepe a restaurátorképzésben

Kissné Bendefy Márta – Orosz Katalin

1.kép. Egyszerűkísérletporlópigmentekmegkötésére.

44

keverékét szokták használni. Ezzel kiegyenlítik a ked-vezőéskedvezőtlentulajdonságokat.2

Akísérleteksoránakövetkezőragasztókésragasztó-keverékektulajdonságaitvizsgáltuk(3.kép):

I. Lascaux 498II. Lascaux498ésLascaux360(3:1arányban)III. RizskeményítőIV. RizskeményítőésLascaux498(1:1arányban)V. RizskeményítőésLascaux498(2:1arányban)VI. RizskeményítőésaII.keverék(1:1arányban)VII.RizskeményítőésaII.keverék(2:1arányban).

A kísérlet során a kiválasztott anyagoknak és keve-rékeknek még felvitel előtt megmértük a pH-ját, majdecsettelüveglemezrekentünkmindegyikbőlegyvékonyréteget. Két nap múlva megfigyeltük, milyen a színük,átlátszóságuk, és hogy ragadós maradt-e a felületük. A megszilárdult ragasztófilmek pH-ját ismét ellenőriz-tük.Akövetkezőlépésbenaműtárgyanyagáhozhasonló,növényi cserzésű kecskebőrből kivágott négyzeteketragasztottunk össze egyik végükön, 1 cm szélességben. Először mindegyik mintánál lemértük azt az időt, ami

2 Thomson-Kite(2006).

az oldat készítésénél és a felvitelnél tapasztalnak, majd a minták teljes száradása után közösen kiértékelik az eredményt. Ennek során megvizsgálják, történt-e sötéte-dés, színváltozás a mintákon, és hogy fényes vagy matt-e a kezelt terület. Szívópapírral megdörzsölve a felüle-tet ellenőrzik, mennyire sikerült megkötni a pigmentetaz adott típusú és koncentrációjú vegyülettel. A kísérlet sorántapasztalatotszereznekarról,hogylehetellenőriznia porlékony festékek megkötésére, illetve a meggyengült felületű bőrök stabilizálására használt vegyületek hatá-sosságát és a nemkívánatos optikai változásokat, amiket azok okozhatnak.

Az ötéves képzés során a diplomamunka készítés jelentialegnagyobbfeladatot,ezértérthető,hogyezeknélamodellkísérletekjelentőségeismegnő.Azalábbieset-tanulmányokban nem ismertetjük a munkák egészét, csak a kísérletek tervezésének gondolatmenetét, végrehajtását és eredményét mutatjuk be.

Brenner Róza (2005. Papír-bőr specializáció) diploma-munkájaegyhőtőlkárosodott,18.századicsizmapárres-taurálása volt.1Alábbelinövényicserzésűbőrbőlkészültésgazdagondíszítettékfémfonalashímzésselésflitterek-kel.Afelsőbőrtahímzettterületekentextillelmajdbőrreliskibélelték.Azegyikcsizmánafelsőrészbőreelhasadt,közvetlenülatalpmellett(2.kép).Arestaurálásegyikcéljaazvolt,hogyazelszakadtbőrkétszélétstabilanösszera-gassza a hallgató. Nehézséget jelentett azonban, hogy több réteget kellett egymáshoz rögzíteni, igen keskeny alálapo-lásilehetőséggel,egynehezenpréselhetőterületen.

Modellkísérletet végeztünk annak érdekében, hogy megtaláljuk azt a ragasztót vagy ragasztókeveréket, ame-lyik nem jelent veszélyt aműtárgyra, és néhány percigtartókézzelvalórögzítésutánmárelégerősahhoz,hogyhelyüköntartsaabőrszéleket.

Abőrműtárgyakrestaurálásasoránmindigarratörek-szünk, hogy természetes alapú ragasztót használjunk, mert ezek viselkedésével, öregedésével kapcsolatban nagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk, mint amennyit aszintetikusragasztókróltudunk.Kísérletünkhözazelőb-biekközülarizskeményítőtválasztottuk,merterőskötéstad,ésakkorisjólkenhető,hasűrűrefőzvenagyonlecsök-kentjük a víztartalmát. Várható volt ugyanakkor, hogy akeményítőhosszúszáradásiidejemiattnemleszalkal-mas arra, hogy egynehezenpréselhető területen önma-gábanmegfelelően rögzítse a szakadásszéleket.A szin-tetikus ragasztók diszperziói gyorsabban kötnek, mint akeményítő,ezértkétakriltípusúdiszperziósragasztótisbevontunk a tesztelni kívánt anyagok körébe. A Lascaux 498HV és a Lascaux 360HV egyaránt butil metakrilát kopolimer, akril butil észterrel sűrítve.A 498HV szára-dás utánmeglehetősen kemény és rideg,míg a 360HVsokkal hajlékonyabb, viszont ragadós marad. Azokban a ritka esetekben, mikor szintetikus ragasztóra is szükség van,abőrrestaurálásbana498HVésa360HV3:1arányú

1 IparművészetiMúzeum.Arestaurálásismertetésétld.Brenner(2006).

2.kép. 18.századibőrcsizmánlévőszakadás,aholaragasztásnálátlapolásraéspréselésrekevéslehetőségvolt.

3.kép. Különbözőragasztókésragasztókeverékekösszehasonlí-tása.

45

ahhozvolt szükséges,hogykézzel történőösszeszorításután a bőrök már nem váltak el egymástól, majd azo-nos mértékben lesúlyozva megvártuk a teljes száradást. A ragasztott felület rugalmasságát kézi hajlítgatással, aragasztáserősségétszinténkézzelvégzettszakításipró-bával ellenőriztük.A szétszakított mintákonmegfigyel-tük,hogyazerőhatáselsősorbanavékonyragasztófilmrehatott,vagyabőrbőlisletépettegyréteget.

A kívánt tulajdonságokat leginkább a rizskeményítő– II. Lascaux keverék 2:1 elegyében találtuk meg, ezért a csizmán lévő szakadást ezzel ragasztottameg a hall-gató(4.kép).AkiválasztottkeverékpH-jasemlegesvolt,aműtárgyonkb.10perces,kézzel történőösszeszorításutánmáramegfelelőhelyentartottaaszakadtbőrszéle-ket,ésmegfelelőenstabilkötéstbiztosítottakésőbbieljá-rások,mintpéldáulakitömőanyagbehelyezésesoránis.

Puskás Katalin (2005. Papír-bőr specializáció) diplo-mamunkája egy 19. századi fotótartó mappa restaurálása volt.3Amappa bőrének vizsgálata során kiderült, hogypH-ja 3 körüli, a gerincnél és a széleken gyenge, könnyen porladó(5.kép).Abőrazúgynevezettvörösbomlásjeleitmutatta.

Avörösbomláserőssavakésoxidációegyütteshatá-sárabekövetkezőkárosodás,melynövényicserzésűbőrö-könfordulelő.Afolyamatsoránafehérjekémiaibomlástszenved, a szilárdság és rugalmasság csökken, a felület porlékonnyáválik,apHáltalában2,8alácsökkenésabőrvízérzékeny lesz.4

A restaurálás célja ebben az esetben a vörösbomlás megállítása,asavasságcsökkentéseésabőrporlékony-ságának megszüntetése volt.

Modellkísérleteket végeztünk annak érdekében, hogy: 1. külföldön kikísérletezett, de Magyarországon még nemalkalmazottkonzerválóanyag(szervesalumíniumvegyület),

2.és korábbanmár használt szilárdítóanyag (KlucelG)

3 Postamúzeum.Arestaurálásismertetésétld.Puskás(2006).4 Haines(1991),Chahine(1991)

alkalmazhatóságát és hatását megtapasztaljuk a mappa borításáhozhasonlóállapotúbőrmintákon.5

AnorthamptoniszékhelyűBőrKonzerválásiKözpont(LeatherConservationCentre)munkatársaitöbbévtizedeskutatómunka eredményeként felismerték, hogy a savas, vízreérzékenybőröketolyanalumíniumtartalmúkezelő-szerekkel lehet csak eredményesen konzerválni, amelye-ket nem vízben, hanem valamilyen szerves oldószerben oldanak fel.6 Ezek a vegyületek új kémiai kötéseket léte-sítenekameggyengültbőrönbelül,ezáltalképesekmeg-állítani a lebomlás folyamatát. Az irodalmi hivatkozások szerint1,5%w/valumíniumtartalmúoldatokathasznál-tak szerves oldószerben oldva. A diplomamunka készíté-sének idején ezek közül a vegyületek közül az alumínium izopropoxidvoltszámunkrahozzáférhető.7 A kísérletekre azért volt szükség, mert a szakirodalom sem tért ki min-denrészletreafelhasználástilletően.Akövetkezőjelensé-geketszerettükvolnamegfigyelni: – Milyen oldószerben vagy oldószerkeverékben oldódik legjobban az Al-izopropoxid?

– Azoldószereknekvan-ekároshatásaabőrre? – Milyen koncentrációval és milyen felviteli módszerrel lehet minimálisra csökkenteni a tanulmányokban több-ször említett fehér lepedék kiválását a felületen?

– Egységnyi bőrfelület kezeléséhez mennyi vegyszerszükséges?

– Hogyviselkedikakezeltbőrarestaurálásegyeslépéseisorán,példáulvizeskezelőszerekhatására?

– Stabilizálás utánmilyen felületkezelés erősítheti mega porló rostos szerkezetet?

5 Puissant(1994).6 Haines(1984),Calnan(1999).7 Avegyületneve:alumíniumtri-izo-propilát [(CH3)2CHO)]3Al. Mole-

kulasúly:204.25AMU.Fehérkristályos,poralakbankapható.Stabilvegyület,devízvagyakárcsaknedvességhatásárabomlik.Erősoxidá-lószerektőltávoltartandó.Veszélyesbomlástermékei:alumínium-oxid,szén-monoxid,szén-dioxid.Tűzveszélyesésmérgező.Kezelésikörül-mények:szemmel,bőrrelésruházattalnemérintkezhet,gondoskeze-lést igényel, mert a felkavarodó vegyszer pora is veszélyes, belélegzé-sétkerülnikell.Mindigjólzárt tartályban,hőhatástól,szikrától,nyíltlángtól távol tartva tárolandó. Forgalmazó: Merck.

4.kép. A csizma fejrésze ragasztás után. 5.kép. 19. századi fotótartó mappa meggyengült gerince.

46

A modellkísérlethez négy bőrmintát használtunk(6.kép).Ezekközülkettőa19–20.századfordulójakörüliidőbőlszármazottéselőrehaladottvörösbomlásnyomaitmutatta. Kémhatásuk savas volt, anyaguk rendkívül meg-gyengült,felületükrőlenyhedörzsölésreisvörösesszínűpor vált le, barkarétegük foltokban hiányzott. A másik kétmintaúj,növényicserzésűbőrökbőlszármazott,ezekegyikét natúr állapotban, míg a másikat barnára színezve vontuk be a kísérletbe.

AzAl-izopropoxidból1%-otmértünkbe,ésakövet-kező oldószerekkel zajlottak az összehasonlító próbák:toluol, izo-propilalkohol, tercier-butilalkohol, benzin, és a fentiek keverékei.

Az oldatokat elszívófülke alatt először két rétegben,majd két nap elteltével további két rétegben, összesen négy rétegbenvittükfelazelőzőlegszámokkalmegjelöltbőrda-rabok felületére. Mindkét esetben megvártuk az oldósze-rek maradék nélküli elpárolgását, vagyis a mintadarabok teljes megszáradását. A kezelés hatását több szempontból is ellenőriztük. Megfigyeltük, hogy történik-e változásabőrökkémhatásában,színében,törékenységében,illetve,hogyészlelhető-elepedékkiválás(7.kép).

Az eredményt mikroszkóp alatt és szabad szemmel is értékeltük és táblázatban foglaltuk össze. A tesztek azt mutatták, hogy a szerves alumínium vegyület toluolban oldódott legjobban, azonban ennek részarányát minden-képpen csökkenteni szerettük volna, egészségkárosító hatása miatt. A foltbenzin-toluol keverék ilyen szempont-ból kedvezőbb volt, azonban túl gyorsan párolgott, ésa mintákon könnyen kialakult a szakirodalomban többször említett fehér lepedék, melyet nagyon nehéz volt vissza-oldani.Félővolt,hogyamappanagyfelületénez,ésazoldószerek által esetlegesen kioldott szennyezőanyagokvándorlása foltosodást okozna, ezért a fenti oldószerek-hez izo-propilalkoholt adtunk a párolgás lassítására.

Akezeléshatásosságátakémhatásváltozásánfigyel-hettükmeg,ezértmindkétátkenésutánmegmértükabőr-minták pH értékét, majd összehasonlítottuk egymással és akezeléselőttiértékekkel.Akapottszámadatokatszintén

táblázatbanfoglaltukössze.ApHméréssoránabőrmin-tákra desztillált vizet cseppentettünk, ezzel egy lépésben a víz okozta esetleges elváltozásokat is megfigyeltük.Az eredmények azt mutatták, hogy a savasság, ha csak kis mértékbenis,deegyértelműencsökkentakezeléshatására.Mivel a szerves alumíniumsók pufferhatása nem azonnal, hanem több hét alatt, fokozatosan jelentkezik, további javulás is várható volt. Annak ellenére, hogy a savasság csökkent, a bőrök továbbra is vízérzékenyek maradtak.A rácseppentés helyén megsötétedtek, nyomásra elmállot-tak, száradás után rendkívül törékenyek lettek.

Akísérletekeredményeialapjánakövetkezőkezelése-ket választottuk ki:

1. A savas lebomlás megállítása

Háromszorosátkenéstalkalmaztunk1%-osAl-izopropo-xid oldattal, melynek az oldószerkeveréke 1 rész izo-pro-pilalkohol, 1 rész foltbenzin és 2 rész toluol volt. A tárgy kezelését a nagy felületeken is egyenletesen, foltosodás nélkül sikerült elvégezni. Kezelés után egy héttel már kis-mértékbencsökkentabőrsavassága.

2. A bőrök ragasztása

Ragasztásra és alátámasztásra elsősorban az erőteljesensavas, lebomlott területeken, a gerinc mentén volt szük-ség.Abőrfokozottvízérzékenységemiattittnemkemé-nyítővel,hanemLascaux498ésLascaux360diszperziósragasztók 3:1 arányú keverékével dolgozott a hallgató. A ragasztók kiválasztásához segítséget jelentett a Brenner Róza diplomamunkája során végzett kísérlet.

3. A porlékony felület rögzítése

Meggyengült felületű, vörösbomlásos bőrök megerősíté-sére korábban már használtak Klucel G8 oldatokat. Jelen

8 Hidroxipropil-cellulóz.

6.kép. Amapparestaurálásáhozvégzettkísérletbőrmintái.

7.kép. A kezelések hatásának, és a fehér lepedék kiválásá-nakellenőrzése.

47

esetben azt szerettük volna tesztelni, hogy milyen kon-centrációalegmegfelelőbbegyolyantárgyon,amelyenépbarkájú, sima, és lebomlott, bolyhos területek is vannak. A modellbőrökön végzett kísérletek azt mutatták, hogya0,5%-os, izopropilalkoholosoldatadjaa legjobbered-ményt. Az ennél hígabb oldatok túl hirtelen beszívódtak abőrbe,ésnemrögzítettékeléggéafelület lazánkötődőbőrrostjait.Atöményebboldatokviszontazépbarkájúte-rületekennemtudtakkellőképpenbeszívódni,ésafelületenfényes rétegetképeztek.Amappa felületétezért 0,5%-osKlucel G oldattal stabilizálta a diplomázó hallgató.

A restaurálás eredményeképpen a tárgy stabilabb lett, mindkutatásra,mindkiállításraalkalmassávált(8.kép).

Ruska Lívia (2011. Papír-bőr specializáció)9 a Magyar OrszágosLevéltártulajdonábanlévőkét,hőtőlkárosodottájtatoskönyvet restaurált diplomamunkaként. A köny-vek a Habsburg család magyaróvári uradalmából kerül-teka levéltárba,aholaz1956-banpusztító tűzbenmeg-sérültek. Sajnos az Országos Levéltárban a 20. század folyamán két nagy tűzeset történt (1945-ben, valamint1956-ban),melyekbentöbbszáziratfolyóméternyilevél-tári dokumentum semmisült meg és sok anyag károsodott. Ahőtőlés (azoltáshozhasználtvízmiatt)nedvességtőlkárosodottkönyvekbőr-éspapíranyagánakrestaurálásanagyon sok problémát vet fel, ezek megoldása nem egy-értelmű. A kezelést igénylő elváltozások, károsodásokakövetkezőcsoportokbasorolhatók: – Égett, elszenesedett, rendkívül törékeny lapszélek. – Korom a lapok és a kötés felületén. – Vízfoltokakönyvpapír,bőréstextilfelületein. – Összetapadtlapok(különösenazírottrészeken).

Sok esetben a törékeny lapszéleken még olvasható a szöveg, azonban az elszenesedett papírrészek a leg-kisebb érintésre is letörnek, így az információk elvesz-hetnek. Ezen kívül a hőtől károsodott papír hidrofóbbáválik és zsugorodik, deformálódik. Ez pedig megnehezíti alapokkiegészítésétésmegerősítését(9.kép).

Akonzerválásiszakirodalomfőkénta tűzáltalkáro-sodott könyv- és papíranyag tömeges kezelésével

9 Arestaurálásismertetésétld.Ruska(2011).

9.kép.Megégett iratcsomó elszenesedett lap-szélekkel.

8.kép. A fotótartó mappa részlete restaurálás után.

10.a-b.kép.Afrancianyelvűájtatoskönyv kötése és egy oldalpárja arestauráláselőttiállapotban.

a

b

48

tottuk.Azégettmodellpapírokkiegészítését előszörpa-píröntőgéppelpróbáltukki.Arostok, illetveaszínezékazonban elszennyezte a lapot, az öntött rész pedig helyen-kéntelváltamodellpapírtól.Továbbáanagymennyiségűvíz miatt a sérült lapszélek egy része letöredezett. Ezért eztamódszertelvetettük(14.kép).

A kiegészítéshez végül a színezett rostokból papír-öntőgéppel megfelelő vastagságú és méretű lapokatöntött a hallgató, majd ezekből préselés és szárításután kiszabta a hiányok alakjának megfelelő foltokatés az eredeti lapok széléhez illesztette, és beragasztotta.

foglalkozik. A tömeges kezelések azonban nem teszik lehetővéalapszélekmegőrzésétésmegerősítését.

Atárgyaltkét,kézírásos(francia,illetvenémetnyelvű),bőrkötésűköteteltérőmértékbensérültmeg.Mivelabemu-tatnikívántmodellkísérletekazerőteljesebbensérültfran-cianyelvűkötethezkapcsolódtak,atovábbiakbancsakeztismertetjük.Akönyvetbordóegészbőrborítássalláttákel,a könyvtesthez bőrnyílásos selyem előzéket készítettek,amelyet aranyozással tettek hangsúlyossá. A borítót vak-nyomással és aranyozással, a metszéseket aranyozással díszítették. Az imákat vastartalmú barna tintával írták és színes festett címsorokkal látták el, melyeket arannyal és ezüsttel díszítettek. A szöveget összekasírozott lapokra fes-tett színes portrékkal és képekkel tagolták. A képek alatt grafitceruzásalárajzokfigyelhetőkmeg(10.a-b.kép).

Akötetbőrborításakb.afelérezsugorodott,apapír-táblamegégett,erősentörékennyévált.Aselyemelőzékszintén hiányossá, széle törékennyé vált. A könyvtest fej-része megégett, kissé hiányos is lett, a lapok széle pernye-szerűenelszenesedett.Adíszes,festettcímsorokazoltássoránalkalmazottvíztől elkenődtek, áttapadtaka szom-szédoslapokra(11–12.a-b.kép).

Az anyagvizsgálatok eredményei alapján a francia kötetanyagaiakövetkezők: – 19. századi, lenrostból készült, közepesen enyvezett, simított gépi papír,

– vastartalmú barna tinta, – berlinikékésismeretlenpirospigment+mézgakötő-anyag,

– kagylóarany+mézgakötőanyag, – ezüst+tojásfehérjekötőanyag, – akvarellfesték(arabgumikötőanyaggal).Arestauráláscéljavoltalapoktisztítása,megerősítése,

esztétikuskiegészítésealehetőlegkevesebbveszteséggel.Amodellkísérletekakövetkezőkreirányultak:

– a színes anyagok védelme a nedves kezelések során – a lapszélek megerősítésének, a papír kiegészítésénekmódja.Akísérletekhezelőszörsavas,timsós-gyantásenyve-

zésű 90 g/m2 tömegű gépi papírból íveket képeztünk10, melyeket szürkelemezek között összeszorítottunk, majd azegyikoldalfelőlmeggyújtottukakönyvekkárosodá-sának imitálása céljából. Amikor a lapok széle a francia kötethez hasonló mértékben károsodott, akkor vízzel elol-tottuk a tüzet. A lapokat ezután szétteregetve, szabad leve-gőnmegszárítottuk(13.a-b.kép).

1. kísérlet: kiegészítési próbák

Mivela lapszélekminél teljesebbmegőrzésére töreked-tünk, a kiegészítéshez sötétbarnára színezett rostokat terveztünk használni. A cellulózrostokat direkt papírszí-nezékkel színeztük, majd alapos öblítés után megszárí-

10 Tesztpapír:TestpapierNovo90g/m2 tömegű, timsós-gyantásenyve-zésű, pH=4,5 (Gyártó Klug Conservation http://www.klug-conserva-tion.com/Zollstraße2,87509Immenstadt,Germany).

12.a-b.kép. Acímsorrészleteésannakáttapadása(mikroszkóposfelvétel).

13.a-b.kép. A tesztlapok égetése és egy tesztlap az eredetihez hasonlóan elszenesedett széle.

14.kép.Egy kiegészített tesztlap részlete, jól látható a kiegé-szítés részleges elválása és alapelszíneződése.

11.kép.A kötet 39 lapjára írt díszes címsor és annak részeleges áttapadása a szomszédos lapra.

49

A szélek megerősítése és a kiegészítés rögzítése csakkasírozással volt megoldható. Ezzel a módszerrel sike-rült az égett lapokat kiegészíteni és a lapszélek nagy részétmegőrizni.(15.a-b.kép).

2. kísérlet: Fixálási próbák

A kötetben alkalmazott, arabgumival kötött és kagy-lóarannyal, valamint ezüsttel díszített címsorok védelmé-nek kikísérletezése céljából az égett és ép modellpapírra akövetkezőfestékeketvittükfel:

– berlini kék pigment arabgumival kötve, – kosenil pigment arabgumival kötve, – kagylóarany arabgumival kötve, – alumínium por tojásfehérjével kötve.

Az utóbbit az ezüst imitálására alkalmaztuk, mivel ezüstporral nem rendelkeztünk. A festékeket önmagukban isfelvittükegy-egybetűtfestvevelük,valamintkészítet-tünk olyan modellpapírt is, amin az eredeti módon sze-repeltek a festékrétegek egymáson (piros festék tetejénkagylóarany díszítéssel, berlini kék festék rajta ezüst helyettalumíniumdíszítéssel).

A festékekre az alábbi, a papírrestaurálásban általáno-sanalkalmazottrögzítőanyagokatkentükalapszínolda-láról és mindkét oldalról:

– zselatin3%-osvizesoldata, – RegnalS12%-osetilalkoholosoldata, – ciklododekán olvadéka, – ciklododekán telített benzines oldata.

Amintalapokmindenfelfestettbetűjétoptikaimikro-szkóp alatt lefényképeztük.

Ezután a mintalapokat nedves kezelésnek vetettük alá. A nem szövött textillel alátámasztott lapokat hideg csap-vizet tartalmazó tálba merítettük 15 percre, majd kiemel-tükésszabadlevegőnmegszárítottuk(16.kép).Azegyikmintalapot a festett felével lefelé Hollytex segédanyagra

borítottuk.Ígykívántukellenőrizni,hogyarögzítéssike-res a mindkét oldalon festett lapokon is, vagyis a festék-réteg nem tapad át a segédanyagra szárítás közben.

Mosás és szárítás után is mikroszkópos felvételek készültekmindenbetűről.

15.a-b.kép.Egy festett lap részlete a kiegé-szítéselőttésután.

16.kép.Afestettéskülönbözőfixálóanyagokkalkezeltmintalapvizes mosása.

17.kép.A kontroll és ciklododekánnal kezelt berlini kék festékré-tegekmikroszkóposképemosáselőttésután.

50

Azellenőrzéssoránmegfigyeltükafestékszínét,tes-tességét, a festékréteg felületét, kötődését a papírhoz,valamintazaranyésezüst(aluminium)díszítéseképségétafestékrétegen(17.kép).

Akísérletekalapjánkiválasztottfixálóanyagaciklo-dodekán olvadéka volt. Ezzel az anyaggal tapasztaltuk a legerősebb védelmet a festékréteg változása nélkül(18.a-b.kép).

Összefoglalás

A fenti esetek csak kiemelt példák, melyek reményeink szerint képet adnak arról a szemléletről, amit az ipar-művészetirestaurátorképzéssoránkövetünk,ésamelyeta hallgatókkal is szeretnénk elsajáttítatni. E megközelítés lényegeakomplextervezés,afolyamatosellenőrzés,ésszükség esetén az eredeti terv módosítása.

Modellkísérletekvégzésesoránakövetkezőlépéseketcélszerűkövetni: – A restaurálás céljának meghatározása – A modellkísérlet céljának meghatározása – A tesztek kiválasztása, a lépések megtervezése – A modellül szolgáló anyagok kiválasztása, illetve elké-szítése

– A tesztek végrehajtása, folyamatos dokumentálása – Ellenőrzővizsgálatokvégzése – Az eredmények összegzése, kiértékelése, amegfelelőrestaurátori kezelés kiválasztása

– Aműtárgyrestaurálása(19.kép).Azilymódonvégzettmunkánakazelsődlegeshaszna

az,hogyjelentősencsökkenthetjükazeredetiműtárgyonvégzett kezelések kockázatát. Emellett azonban nem elha-nyagolható hozadéka a kísérleteknek, hogy segítségükkel általánosságban is tapasztalatokat szerezhetünk egy-egy műtárgyalkotó anyag, illetve kezelőszer viselkedésévelkapcsolatban,mely tapasztalatokkésőbbimunkáinkat istudatosabbá, biztonságosabbá tehetik.

KissnéBendefyMártaVegyész,bőrrestaurátorMagyar Nemzeti MúzeumOrszágosRestaurátorésRestaurátorképzőKözpont1450 Budapest 9. Pf. 124Tel.:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

OroszKatalinDLAPapír-bőrrestaurátorművészMagyar Nemzeti MúzeumOrszágosRestaurátorésRestaurátorképzőKözpont1450 Budapest 9. Pf. 124Tel.:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

IRODALOM

BRENNERRóza:Magas hőmérsékleten zsugorodott ésdeformálódottXVIII.századibőrcsizmarestaurálása.Diplomamunka, Magyar Képzőművészeti Egyetem,Tárgyrestaurátor Szak. Témavezető Kissné BendefyMárta. 2005.

BRENNERRóza:Magas hőmérsékleten zsugorodott ésdeformálódott,XVIII.századibőrcsizmarestaurálásaIn:Műtárgyvédelem31.Szerk.:TörökKlára–KissnéBendefy Márta. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2006. pp. 115–128.

CALNAN, Christopher: The development of a Stable Bind-ing Leather. In: Bookbinder, Vol. 2, 1988. pp. 35–48.

CALNAN, Christopher: Aluminium Alkoxide Stabili-sation of Vegetable Tanned Leather. Environment et Conservation de l’ecrit, de l’image et du son. Paris, 1999. pp. 102–105.

CHAHINE, Claire: Acidic deterioration of vegetable tanned leather. In: Leather – its composition and chang-

18.a-b.kép.A kötet címlapja, vala-mint a 39. lap címsorá-nak részlete restaurálás után.

51

eswithtime.EditedbyC.CalnanandB.Haines,TheLeather Conservation Centre, Northampton, 1991.

HAINES, B. M.: The conservation of leather bookbind-ings. IIC congress, Paris, 1984.

HAINES, B. M.: Natural ageing of leather in libraries In:Leather–itscompositionandchangeswithtime, Edited by C. Calnan and B. Haines, The Leather Con-servation Centre, Northampton, 1991.

HAINES, B. M.: Deterioration under accelerated ageing conditions. In: Leather – its composition and changes with time. Edited byC.Calnan andB.Haines,TheLeather Conservation Centre, Northampton, 1991.

KITE,Marion–THOMSON,Roy(Ed.):Conservationofleatherandrelatedmaterials.Butterworth-Heinemann,Oxford 2006. pp. 340.

PUISSANT, Maria Julia: Experiences in the conserva-tion and restoration of watersensitive bookbinding leather. In: Environnement et conservation de l’écrit, de l’image et du son. Paris, 1994. pp. 197–200.

PUSKÁS Katalin: XX. századi bőr borítású fotótartómappa restaurálása. Diplomamunka, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor Szak.Témavezetők:KissnéBendefyMárta,NemesTakáchLászló. 2005.

PUSKÁS Katalin: Fotótartó mappa restaurálása. In:Hírközlési Múzeum Alapítvány Évkönyv 2005. Buda-pest, 2006. pp. 133–135.

Conservation,Vol.12.(2011)No.4.p.40.RUSKA Lívia: Két, hőtől károsodott ájtatoskönyv res-

taurálása. Diplomamunka, Magyar KépzőművészetiEgyetem Restaurátor Szak. Témavezetők: Orosz Katalin, Kissné Bendefy Márta. 2011. p. 107.

THOMSON, Roy: Conservation of red rotted leathers. In: Leather/Skin and its conservation for museums andArchaeologists CD-ROM for training. T.E.I. Athens – Hungarian National Museum Budapest – The Leather ConservationCentreNorthampton.Athens2001(CDROM)

19.kép.Egy restauráláshoz kapcsolódó modellkísérlet lépései.

52

A tárgyat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum OTKA támogatás keretében gyűjtötteHomoródalmáson(1.kép),akésőbbiekbenmegépítenitervezetthomoródal-mási ház berendezéséhez. A tálas restaurálására a Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti RestaurátorSzak irányán, a fa-bútorrestaurátor specializáció kereté-ben került sor 2011-ben.1

Tárgyleírás

Afestetttálasegyalsóésegyráhelyezettfelsőrészbőláll(2. kép).Az alsó elemelöl kétoldalt lesarkalt hasábfor-ma,közepénprofilléccelkeretezettajtóvan,felettefiók,felső szélén profilléc fut körbe.A felső elem kétfiókos,kétpolcos hasábforma, mely alul mindkét oldalon volutás ívbenkiszélesedik.Acsigavonalbatekeredőfaragásfelettegymásmellettkétfiókhelyezkedikel,felettükkétpolc,táltartó lécekkel. Az elemet íves homloklap zárja, alatta az oldalakból kétoldalt kivágott háromnegyed kört, felette csüngőnek2nevezettprofiltalakítottakki.

A tálas alsó és felső részének homloklapja egyarántkékre, oldalaik sötét bordóra festettek. A bútort a homo-ródalmási festésre jellemző motívumok díszítik az alsóelem frontoldalánkétoldalt, az ajtón, afiókhomloklapo-kon, és a pártán. A tárgyat az épületek vakolatdíszítményei-bőlátvettszalagmotívumokékesítik,melyekazalsóelemlecsapottszélein,apolcéstáltartóléceken,valamintafelsőelem jobb oldalán is megjelennek. Az alsó polcot takaró léc két oldalán szétbontva 1861-es évszám olvasható.

A bútor egyes megoldásaiban házi készítésre utal, mintpéldául a tető felsőhomloklapjánakerősenaszim-metrikus íve, valamint a hátlap gyanánt felhasznált szé-lezetlendeszka.Afestésalapszínéhezésabútoronlévőévszámhoz képest régiesebb motívumok alapján nagy valószínűséggelfeltételezhető,hogyazállótálastHomo-ródalmáson készítették.

Homoródalmási bútorfestő asztalosok

Homoródalmáson a 19. század elején a falu jelentősfejlődésenmentkeresztül,erreazidőretehetőalakos-

1 AdiplomamunkatémavezetőjeKovácsPetronellaDLA,azIparművé-szetiSzakirányvezetőjevolt.Bővebbenld:JakabDániel:Homoródal-mási két részes festett állótálas restaurálása. Diplomamunka dolgozat, MagyarKépzőművészetiEgyetem,2011.

2 Domokos Levente, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum restau-rátoránakszóbeliközlésealapján.Profilozottdeszka,amelyenahárom-negyedköröskivágásfelettcseppszerűenfüggődíszítménylátható.

ság jelentős bővülése. A következő nyolcvan év alattközel 300 új ház épült, ígymegnőtt az igény a festettbútorok készítésére. Kardalus János felosztása szerint az első homoródalmási bútorfestő korszak Balázs Pál(1805–1859?) és családja, 1833-banAbásfalváról Ho-moródalmásra való költözésével kezdődött.A forrásokszerint3afalubanmásbútorfestőnemdolgozott,viszontaBalázscsaládszámáraafolyamatosanbővülőtelepü-lésrengetegmunkátadott,ígyakésőbbieksoránfelesé-geSándorMáriaésfia, ifjabbBalázsPál (1837–1897)is besegített a bútorok virágozásába. Balázs Pál a bú-torokat a megrendelő házában festette meg, általábannemcsak a berendezési tárgyakat, hanem a ház egyes beépített elemeit is.4Stílusakiforrott,rájellemzőésvi-szonylagjólmegkülönböztethetővoltatöbbiHomoródmenti falufestőasztalosaitól.Kós Károlyszerintavar-gyasiSütőcsalád18.századi,régiesebbfestésérehason-lítottak a Balázsok 19. századi munkái.5 Színhasználata, motívumkincse a környező falvak közül az abásfalvaifestéshez állt legközelebb, ahol öccse Balázs Mózes (1823–?)orgonakészítőkéntésbútorfestőkénttevékeny-kedett. Valószínűleg apjuk, idősebb Balázs Mózes isbútorfestőként dolgozott a 18. században, illetve a 19.század elején. Erre utal két, 1810-es és 1826-os datálá-sú,ahomoródalmásinéprajzigyűjteménybenfellelhetőfestettbútor,továbbáaHaázRezsőMúzeumbanőrzött,hátlapján„BalasMoses1819”feliratú,irattartóláda.

Régiesebb hatású motívumkincse és a nevéhez kötött hasonló festésű tárgyak alapján a tálast feltehetően id.Balázs Pál, vagy ifj. Balázs Mózes festette. Mivel azon-banakészítőreutalójelzésnemtalálhatóabútoron,egy-értelműennemjelenthetőki,csakvalószínűsíthető,hogya tárgy a Balázs család valamelyik tagjának a munkája.

Állapotleírás

A tálast egy homoródalmási ház tapasztott padlójú, beázó nyárikonyhájábantalálták(1.kép).Abútorbelesüllyedtazátnedvesedetttapasztásba,annakanyagafelverődöttazoldalaira,homlok-éshátlapjára,apadlóhozközelesőré-szeitkéregszerűföldesrétegfedte.Afaanyagbanszámos

3 KardalusJános:Afestettbútor.Budapest,1995.MagyarNépművészetXXIII. Csíkszereda 1982. pp. 90–91. Kocsi Márta – Csomor Lajos: FestettbútorokaSzékelyföldön.NépművelésiPropagandaIroda,p.30.

4 Homoródalmáson például a 213-as szám alatt Szabó Gyula házában azablakbelsőtokozatátisbefestették.KardalusJános:Székelyfestettbútorok.Bp.1995.MagyarNépművészetXXIII.p.60.

5 Dr. Kós Károly: Vargyasi festett bútor. 1972. Dacia Könyvkiadó, p. 15.

Homoródalmási két részes festett állótálas restaurálása

Jakab Dániel

53

repedés és gombakárosodás okozta hiány keletkezett. A festés a földhöz közel eső részeken teljesen felázott,több helyen erősenmegkopott.A tárgy felületén zsírosszennyeződésekvoltak.

Az alsó elem homlok-, oldal- és hátlapjainak egy része, valamint a teljes lábazat elkorhadt, elpusztult (2.kép).Azajtókorhadt,festéseerősenkopottvolt,kéttöredékesen megmaradt oldalsó profillécének alapszí-nétcsaknyomokbanlehetett felismerni.Afiókhomlok-lapjánamotívumoknehezenvoltakkikövetkeztethetők,belsejébe utólagosan zárszerkezet szereltek, ami miatt afiókfenéklapjátkivésték.Atetőbaloldalánkeletkezettnagyobb hiány helyére házilag egy fadarabot szögeltek.

Afelsőelemtöbbhelyenmegsérült,homloklapjának,oldalainak, homlokléceinek és táltartó léceinek festése hiányos volt. Szerkezeti kötéseit húzott fémszögekkel megerősítették.Afiókokközöttiválaszfalésazerreegy-kor faszeggel rögzített kis homloklapocska hiányzott. Ajobboldalonlévőfestettmotívumonfelülázásnyomaivoltak láthatóak.

Atetőkét szélezetlendeszkábóláll, ahátsóbelülrőlfestett,azelsődurvábbanmegmunkált,festetlen,utólagosdarab. A három deszkából összeragasztott hátfal az egyik ragasztás mentén végigrepedt.

A restaurálási és bemutatási terv főbb irányvonalai

Atálasállapotamiattnemvoltbiztosravehető,hogyazerősenkárosodottalsóelemmegfelelőenszilárdíthatóéskiegészíthetőlesz,ezérttöbbtervisszületettatárgyres-taurálására és bemutatására:

1. Amennyiben a tálas tisztítása, a festékréteg konzervá-lása,afaszerkezetmegerősítése,ésazapróbbkiegészítésekelvégzése után az alsó szekrény korhadt elemeinek szilárdí-tásanemjármegfelelőeredménnyel,kiegészítésükrenemkerül sor és a tárgy hiányos alsó résszel, klimatizált kiállí-tásban kerül bemutatásra. A homoródalmási házban pedig egy, a tálasról készült rekonstrukciót állítanak ki.

2.kép. Atálasrestauráláselőtt.

2.b.kép.Ahátoldalrestauráláselőtt.

1.kép.A tálas a felle-lés helyszínén, egy homoród-almási nyári konyhában.

54

2.Amásik,kedvezőbbesetben,haaszilárdításmeg-felelőnek bizonyul és analógiák alapján az alsó részrekonstrukcióskiegészítése elvégezhető, a tálast állítjákki a homoródalmási házban.

Anyagvizsgálatok

Gombakárosodottsága miatt az Országos Epidemiológiai Központ munkatársai felületi mintákat vettek a tálasról. A minták kitenyészésének eredményeként megállapí-tották, hogy a tárgyon Trichoderma, Cladosporium és Peniciliumgombaspórák vannak, melyek nedves környe-zet hatására újra aktívvá válhatnak, ezért alapos porszí-vózáselőztemegatovábbikezeléseket.ACladosporium kiemelten allergén, ezért tisztítás közben a spórákat ki-szűrőmaszkotkelletthasználni.

A faanyag makroszkopikus jegyei alapján a bútor vörös-fenyőbőlkészült.Atálasfestéséhezalkalmazottpigmentekpolarizációs mikroszkópos vizsgálata por és mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat minták alapján történt.6

A kék pigmentet Berlini kék teszttel azonosítani lehe-tett(3.kép).Avörös,fehérvalamintsárgapigmentmin-ták pontos meghatározásához azonban egyéb műszeresvizsgálatokat is végeztettünk.7 Így ezek, valamint a zöld pigment és az árnyékolásra alkalmazott lazúr mintáinak megismeréséhez XRF, XRD, EMA illetve FTIR vizsgá-latokrakerült sor.AzXRF (4. kép) és azEMAa fehérrétegben kalciumot és ként mutatott ki, ezt a mikroszkó-pos vizsgálattal összevetve anhidrid gipsz volt megálla-pítható. A sötét bordó alapszín vas tartalma alapján felte-hetőenvasoxidvörös.Afiókoktéglavörösalapszínének,vörös virágainak, továbbá a tulipán és harapórózsa festék-rétegének mintáiban kimutatott higany és kéntartalomból cinóberre lehetett következtetni. A kék alapszínben a vas-tartalomkimutatásamegerősíti,hogyporoszkékrőlvanszó. A sárga pigment kristályszerkezete alapján ólomkro-mát.Azajtózöldkeretébőlvettmintábanbáriumot,kéntésvasatlehetettkimutatni,valószínű,hogyporoszkékésólomkromát keveréke.8

6 A pigmentek mikroszkópos vizsgálatát Galambos Éva DLA, az MKE tanársegédje végezte.

7 Az XRF vizsgálatot Dr. May Zoltán, az energiadiszperzív mikroelem analízistDr.TóthAttila (MTAMűszakiésAnyagtudományiIntézet),a Fourier infravörös transzformációs spektroszkópiát Sándorné Kovács Judit(OrszágosBűnügyiKutatóintézet)végezte.

8 Az ólomkromátot a 19. században jó színező képességemiatt gyakran

Az alsó elem megbarnult zöld indamotívumaiban szi-lícium, kalcium, kén és vas volt azonosítható. Feltételezé-sünk szerint talán porosz kék és vasoxid-sárga keveréke, amely a vas tartalom miatt barnulhatott meg.

A FTIR vizsgálat eredménye szerint a kötőanyagenyv és poliszacharid keveréke lehet, az enyv eredetisége viszont a tárgy korábbi halenyves kezelése miatt bizonyta-lan. A poliszacharid, a pormintákban polarizációs mikro-szkóppal megfigyelt szferolitos9 jelenségek alapján lehet keményítőis(5.kép).Aharapórózsamotívumontalálhatólazúr FTIR vizsgálati eredménye leginkább a kosenil spekt-rumára hasonlít. A tulipán árnyalására használt fekete lazú-rosrétegfeltehetőenszénalapú,amitkorombólkészítettek.

A festéstechnikaimegfigyelésekésanyagvizsgálatokeredményei alapján a tálas festése az irodalmi adatoknak megfelelőenkészült.Afaanyagotenyvesvízzelbeeresz-tették, majdmegcsiszolták, vörösfenyőnél elhagyták azalapozást(a tanulmánytémáját jelentő tálasnálalapozáscsakazajtózöldfestésealattvolt), felvittékazalapszí-neket, majd következtek a kazetták színei, a keretezések, a csokorkompozíciók és a szalagdíszek. A több rétegben kialakított motívumokat esetenként lazúrozták.

Előkészítés

Az alsó elem hiányzó részei miatt a bútor nem volt lábra állítható, ezért egy ideiglenes állvány készült, ami meg-könnyítette a tárgy sérülésmentes elhelyezését és fotózá-sát (2.kép).Agombafertőzésmiattalaposporszívózásután,atárgyrestaurálásaelőttabelsőnatúrfafelületeketWolmanollalfertőtlenítettük.

használtákzöldkeverékekhez,báriumszulfátothasználvatöltőanyagként.9 Polarizáltfénybenlátható,kettőstörő,sugaraskeresztalakúképződmény.

3.kép.A kék pigment azonosítása ber-lini kék teszttel.

4.kép.A festékréteg vizsgálata kézi XRF készülék-kel.

5.kép.A festék-rétegbőlvettpormintában megfigyeltszfe-rolitos jelenség.

55

Mechanikus és vizes alapú tisztítás

A lazánkötött szennyeződéseketporoló ecsettel éspor-szívóval, a festett felületet kímélve óvatosan el lehetett tá-volítani. A festetlen fafelületek tisztítása Evanát100,5%-osvizes oldatának habjával történt.

A festett felületeken a vizes alapú tisztítószerek alkal-mazásaelőttdesztilláltvízzeloldódásipróbátvégeztünk,melynek soránaz alsó elemenakülönböző színű festé-kek mindegyike oldódást mutatott. Műnyál, tenzidesilletve komplexképző oldatokkal való tisztítás a vizesközeg miatt tehát nem volt lehetséges. Kísérleteztünk a tisztítandó felületre Sympatex félig áteresztő memb-ránt helyezve melegvizes párásítással is. Ez a módszer részben felpuhította a szennyeződést, ami szívópapírralfelitatható volt, azonban hosszabb párásítás sem hozott kielégítőeredményt.Benedvesítettszívópapírtközvetle-nül a felületre téve, majd azt hajszárítóval szárítva sem sikerültafestettbetétekrőlakéregszerűföldesszennye-ződésteltávolítani.

Szerves oldószeres tisztítás

A tisztítási próbák során a poliszacharidok és fehérje ala-púszennyeződésekeltávolításáraajánlott,valamintaFel-ler, a Bundesdenkmalamt és a Banik11 alapján összeállított oldószereketalkalmaztuk.Afelsőelemenavízésaceton50:50 arányú keveréke jól oldotta a felületre került szeny-nyeződéseket, és nem oldotta egyik festett réteget sem.A tisztítást Blitz-Fix szivacs12 alkalmazásával végeztük. A szivacs magába szívta a felesleges oldószert és az ol-datbavittszennyeződéseket,ígyaműveletetkíméletesenlehetett elvégezni.

Az alsó elem kéregszerű, földes jellegű, a festékré-teghez erősen kötődő szennyeződéseinél egyik, az emlí-tettsorozatokbanszereplőoldószervagyoldószerkeveréksemhozottszámottevőeredményt.Oldószeresduzzasztásvagy pálcikára csavart vattával történő tisztítás esetén isa festékrétega szennyeződéssel együtt elvált a felülettől.Feltételeztük, hogy a szennyeződés karbonát tartalmú,13 ezért a továbbiakban savtartalmú szerek alkalmazása is felmerült, valamint ezek lúgokkal történő semlegesítése.A savak és lúgok víztartalma problémát okozhat a vízre érzékeny kötőanyagú festékrétegek tisztításakor. Ezértolyan keverékeket próbáltunk ki – hangyasav, celloszolv14 és dimetil-formamid, illetve butil-acetát más és más arányú keverékei – amelyek nem tartalmaznak nagy mennyiség-ben vizet, és amelyeket korábban hasonló festett felületek tisztításánál sikerrel alkalmaztak. Esetünkben ezek közül egyikoldószerkeveréksemváltbe.Azösszetevőketegyen-

10 Zsírlakohol-szulfát.11 Kovács Petronella: Festett felületek tisztítása. In: ISIS Erdélyi Magyar

RestaurátorFüzetek1.Szerk.KovácsP.,HaázRezsőAlapítvány,Szé-kelyudvarhely, 2001. 55. p. 3. táblázat

12 Deffner &Johann GmbH.13 Savval megcseppentve pezsegve oldódott.14 Etilén-glikol monoetil-éter: C2H5O(CH2)2OH.

ként kipróbálva egyedül a hangyasav hozott eredményt. A lúgos oldatok közül az ammónium-karbonát némileg oldottaaszennyeződéstésviszonylaghamarelpárologvaafelületről,nemkárosítottaakötőanyagot.Metilcellulóz-zalpépesítettkomplexképzőketiskipróbáltunk,ezekközüla Selecton B2 oldata jól eltávolítottaugyana szennyező-dést,deazalattalevőfestékrétegkárosodott.

Akérgesszennyeződésleoldásáravégülmegfelelőered-ményt savak, lúgok és ioncserélők féligáteresztő hártyánát a felületre juttatásával értünk el. Hasonló módon, mint a melegvizes párásításnál, a Sympatex fólia itt is alulra, majd erre a vegyszerrel átitatott papírvatta és fólia került (6.a-b.kép).Előszörsúlyozásnélküléscsakrövididőrehagytuka felületen,későbbnöveltükaz időt ésa súlyoktömegét, a vegyszer hatékonyságának függvényében.

Akísérletalattidőről-időreellenőriztükafolyamatot.A felületen párásítás közben és után is mértük a pH érté-ket.Asavashatásúkomplexképzőkéssavakhasználataután ammónium-karbonáttal semlegesítettük a felüle-tet. Az anyagok közül a tömény hangyasav és a Selecton B2 vizes oldata bizonyult a legeredményesebbnek. A han-gyasavaterőssavasságamiattelvetettükésaSelectonB2-t használva kísérleteztük ki a kezelés ideális időtartamát.Selecton B2 vizes oldatával Sympatexen keresztüli, 8 per-cig tartó párásítás volt a leghatékonyabb.

A tisztítás eredményeképpen láthatóvá váltak az alsó rész jobb kazettáján a földes rárakódás miatt addig szinte kivehetetlenmotívumok(7.a-b.kép).

6.a-b.kép. a. Tisztítási próba Sympatex féligáteresztő membrá-non keresztül. b. A tisztítás eredménye.

7.a-b.kép. Atálasalsóelemetisztításelőttésután.

56

A korhadt részek szilárdítása céljából végzett kísérletek

A szilárdítási kísérlet során alkalmazott anyagok

Atálasalsószekrényénekkiegészítéséhezerősmegtartásútörésfelületekre volt szükség. A korhadt faanyag miatt fel-vetődött,hogya szilárdításraáltalánosanalkalmazottPa-raloidB72oldattalesetlegnemlehetmegfelelőeredménytelérni. Ezért szilárdítási próbákat végeztünk más akrilátok-kal és epoxigyantákkal is, melyeket szerves oldószerben oldva, illetve azzal hígítva, valamint hígítatlanul alkalmaz-tunk. A poliakrilátok és epoxigyanták oldására használt ol-dószerek közül a legkisebb retenciójú a xilol,15 ezért a szi-lárdítószerek oldásához illetve hígításához ezt alkalmaztuk.

Száraz faanyagok szilárdítására az epoxigyanták közül leginkábbazAralditBY158márkanevűgyantáthasznál-ták,16 azonban ma Magyarországon csak 200 kg-os kisze-relésben kapható, ezért olyan anyagot kerestünk helyette, ami hasonló tulajdonságokkal bír. Szilárdítás szempontjá-ból leginkább a viszkozitás az, ami összehasonlítási alapot adhat. A viszkozitás szabja meg, hogy a faanyag mennyire lesz képes a szerkezetébe szívni a szilárdító szert.

Akövetkezőanyagokatvontukbeakísérletbe:Para-loid B72, Epoxi-Holzverfestigung, Araldit 2020, Reckli Injektionsharz és EmbaleumLXHärtend.17 A szilárdító oldatok töménységét a következő szempontok alapjánállapítottuk meg:

A három epoxigyanta sűrűségét azAraldit BY 158viszkozitásához (szobahőmérsékleten 300 mPa/s körül)igazítva állítottuk be. A 300mPa/s körüli viszkozitásúEpoxi-Holzverfestigung epoxigyantát az Araldit BY 158, aszakirodalombanmegadottsűrűségűoldatánálhígabbra–5%-osra,150mPa/skörül,18másodikoldatát10%-osrakészítettük el. Ezt a gyantát kifejezetten gombakárosodott

15 BónuszJános:Oldószergőzökegészségi,robbanásiésmérgezésiveszé-lye.5.p.Ld.http://vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan48.pdf

Az oldószer kiválasztásakor fontos szempont, hogy retenciója hosszabb ideig tartson, a szilárdító szer bevitele utánminél hosszabb idő alattpárologjon el az oldószer. Gyors párolgás esetén az oldószer magával ragadhatja a szilárdító anyag molekuláit, feldúsulást okozva a felüle-tenésafelületközelében.Ezzelkéregképződéstsegítelő,ésabelső,kevéssé szilárdított anyag a fa mozgása folyamán elválhat a külső,keményebbszerkezetűkéregtől.

16 MorgósAndrás–DomokosLevente:AszékelykeresztúriPetőfikörtefarestaurálása In: ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 3., Szerk. KovácsP.HaázRezsőMúzeum,Székelyudvarhely,2003.pp.33–34.

Morgós András: Régészeti faanyagok konzerválása. In situ szilárdítás Százhalombattán.In:Műtárgyvédelem28.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest, 2002. pp. 30–47

17 Epoxi-Holzverfestigung gyártja: Remmers Baustofftechnik 49624 Löningen. www.remmers.de. Technikai adatlapját ld. http://hu.remmers.com/fileadmin/dam/Termekek/Muszaki_adatlapok_HU/TM_3161_HUepoxiholzverfest.doc.RecliInjektionharz,epoxigyanta,gyártja:RECKLIGmbH,Gewerkenstraße9a,D-44628Herne,info(at)reckli.de.Atermékrőlbővebbenld.http://www.reckli.net/merkblaetter.html?&no_cache=1&sword_list[]=Injektionsharz.EmbaleumLxHär-tend,akrilátalapúszilárdítószer,gyártja:DesowagGmbH.

18 APetőfikörtefa esetében ecseteléssel hordták fel azAralditBY158oldatát. Ld. Morgós – Domokos id. m.

építési faanyagok szilárdítására fejlesztették ki, leírásá-ban nem szerepel adat a hígítására az alkalmazás során, ezért hígítatlanul is kipróbáltuk.

AzAraldit2020(viszkozitása150mPa/skörüli)10és20%-osoldata felelmegaHolzverfestigungepoxigyanta5és10%-osoldatainak,azonbanezekenkívülegyhígabb,5%-os oldatot is kipróbáltunk. A Reckli Injektionsharzviszkozitásamagasabb,450mPa/skörüli,ezérteztarányo-sanhígabbravettük,3és6%-osoldatokkalkísérleteztünk.

AzakrilátokközülaParaloidB725és10%-osxilolosoldatát alkalmaztuk, míg az EmbaleumLXHärtendadat-lapján viszkozitására nem adtak meg pontos értéket, de az anyagnagyonhígnaktűnt,ígynemhígítottuk.

Szakirodalmi példa alapján, a kísérlet során xilolban és1/7rész lakkbenzinbenfeloldottParaloidB725%-osés10%-osoldatátis19 alkalmaztuk.

A kísérlet ismertetése

A szilárdító szerekből 100–100ml-t 600 ml-es főzőedé-nyekbe töltöttünk, majd ezekbe 3-3 darab 4x8x2 cm-es gombakárosodott vörösfenyőfa mintákat helyeztünk.20 Amintákközülegyerősen,egytovábbiközepesen,ahar-madikkevéssékárosodottvolt.Ígynyomonkövethetővolt,hogyakülönbözőfokúkárosodásoknálmilyenmértékbenhataszilárdítószer.Amintákracsontenyvbőléskeményí-tőbőlkevertkötőanyagúvörösésfehérfestékkelmintacsí-kokatfestettünk,ígykívántukmegfigyelniazesetlegbekö-vetkezőszínváltozásokat.Afamintákat50%-osRHmellettexikátorban párásítottuk, majd tömegük megmérése után helyeztük be a szilárdító szerekbe. Az edényeket a párolgás megakadályozása céljából polietilén fóliával és alufóliával lefedtük,amitgumivalrögzítettünk(8.kép).

A húsz napos kísérlet alatt a mintákat minden nap megmértük, majd amikor már nem változott a tömegük és ígyazanyagfelvétel,aszilárdítószerbőlkiemelvetálcárahelyeztük. Az oldószer lassú párolgását biztosítva a tál-

19 MarianPacorek:Badaniawybranychtworzywtermoplastycznychsto-sowanychdo impregnacji drewna. In:StudiaMaterialy III. pp. 103–107. Tanulmányában leírt kísérletsorozata alapján a leghatásosabb szi-lárdító szer. A témára Bóna István DLA, az MKE adjunktus a hívta fel szerzőfigyelmét.

20 A mintákat a Szentendrei Szabadtéri Múzeum kiselejtezett gombakáro-sodott faanyagaiból vettük.

8.kép. Szilárdítási próbák.

57

cát polietilén zsákba csomagoltuk. A tömény Holzverfes-tigungmár első napmegduzzadt ésmásnapra az egészoldat megszilárdult, benne a három mintával.

Azoldatbólvalókivételutánaszáradáselsőnapján1,2 és 4 óránként megmértük a minták tömegét, utána pedig naponta, amíg már nem változtak az adatok. A kísérlet soránatömegváltozásokbólnyomonkövethetővolt,hogymeddig vesz fel szilárdító anyagot az adott minta az oldat-ból és mennyi ideig tart a párolgás. Ez azért is fontos volt, mert ennek alapján meg lehetett határozni, hogy egy-egy anyagnak a felszívódása mennyi ideig tart.

A szilárdítási próbák eredményei

A szilárdítás hatásosságára a tömeg mérésével nem lehet következtetni. A szilárdság megállapítására legalkalmasabb módszer a nyomószilárdság gépi mérése, azonban ez nem voltelérhetőszámunkraakísérletsorán.Ígyamintákszi-lárdságát empirikus módon hasonlítottuk össze, amely mód-szerszignifikánskülönbségeknélszinténeredményeslehet.

A nyomószilárdság több személy által elvégzett kézi mérésealapjánaRemmersInjektionsharz6%-os,aHolz-verfestigung 10%-os valamint az Araldit 2020 10 és20%-os xilolos oldataival szilárdított mintáknál tapasz-taltukalegjobberedményeket.Alegerősebbszerkezetetaz Araldittal értük el, de itt többnyire besárgult a mintá-kon a próbafestés. Jó eredményt hozott a Paraloid B72 10%-os xilolos oldata, ennél valamivel gyengébbeta 10%-os, xilolban és 1/7-ed rész lakkbenzinben oldottParaloidB72.AzEmbaleumLxHärtend-delszilárdítotterősenkárosodott faanyaganagy felszívott tömegelle-nére teljesen puha maradt, míg ugyanez a szilárdító szer a jobb állapotú faanyagoknál jobb eredményt adott.

Összegezve: a 10-20%-os epoxigyanták nagyon jólmegszilárdították a gombakárosodott mintadarabokat, de ahosszúszilárdításiidőalattazokfelületejobbanelvál-tozott, mint a Paraloid B72 oldattal kezeltek esetében. A Reckli Injektionsharz okozott legkevésbé színváltozást. Teljes térhálósodás után ezek az epoxigyanták nem oldha-tókvisszaafelületről,ezértcsakfestetlennatúrfafelüle-teken használhatók nedves a nedvesen eljárással.21

A kísérlet eredményeinek alapján ugyan nem a Para-loidB72bizonyult a legerősebb szilárdító szernek, res-taurálásetikaiszempontokatésrégótatörténőalkalmazá-sát isfigyelembevévemégis10%-os,xilolosoldatánakalkalmazása mellett döntöttünk.

A szilárdítás menete

Rotalemezbőlazegyeselemeknekmegfelelőméretűdo-bozokathajtogattunk,majdezeketbelülrőlpolietilénfó-liával kibéleltük és kívül ragasztószalaggal rögzítettük. Azeljárást3l,10%-osParaloidB72xilolosoldattalkezd-

21 Morgós András: Károsodott faanyagok szilárdítása. In: ISIS Erdélyi MagyarRestaurátorFüzetek1.Szerk.KovácsP.,HaázRezsőAlapít-vány, Székelyudvarhely, 2001. 46. p.

tük,majd folyamatosanellenőriztüka tárgyállapotátésa felszívódás mértékét. Miután két nap alatt ezt a mennyi-séget a tárgy felszívta, további 2 liter oldatot adtunk hoz-zá. A szilárdítás 6 napig tartott, ami a szilárdítási kísérlet alatt felszívott anyagmennyiség alapján került meghatá-rozásra(9.kép).Azoldatbólkivéveatárgyháromnapigvolt fóliába csomagolva, hogy minél lassabban párolog-jonazoldószer,majdtovábbiháromnapigszellőzöttsza-badlevegőn.Aszilárdításutánatörésfelületektöbbnyirekiegészítésre megfelelőnek bizonyultak, a jobb kazettasarkához, ahol puhább maradt az anyag, xilolban oldott ParaloidB7215%-osoldatátfecskendeztükbe.

Analógiák

A tálas lábazata elkorhadt, hiányzott, oldalainak alsó része a korhadás következtében szintén hiányos volt. Rekonstruálásuk céljából fontossá vált analóg darabok felkutatása,melyneksorán,akövetkezőszempontokalap-ján folyt a vizsgálódás: a bútor szerkesztése, méretei, az alsó elem lábazatának megoldásai, az alsó elem ajtaja és afenéklapközöttilécszélessége,aprofillécekkialakításavalamint a színek és a motívumok alkalmazása. A munka során tizenkilenc Homoród menti állótálast sikerült fel-kutatni Magyarországon és Erdély területén. Ezek közül kilenc került kiválasztásra, melyek segítséget nyújtottak a hiányzó részekméreteinekmeghatározásához (1. táb-lázat).HáromaMagyarNéprajziMúzeumtulajdonábanvan, egy a Székely Nemzeti Múzeumban, egy magán-gyűjteményben,kettőaMolnárIstvánMúzeumban,kettőpedigaHaázRezsőMúzeumbantalálható.

9.kép. Az alsó elem korhadt részének szilárdítása.

58

Őrzésihely Magasság (cm)

Azalsóelem méretei Szerkesztés Lábazat

Azonos profilazajtólécenésazalsólécen

szél.mag.mélys.(cm)

1.Néprajzi Múzeum Budapest58.70.7.

210 94+2 100 43 Alul:2fiók Felül: 3 polc

Csak deszkák

Igen


Nincs felsőrész

86,3 91,6 36 2fiók Átalakított, faszegezett

Nincs alsó léc


222,5 82,6 94,5+5,5 41 1+3fiók 3 polc

Átalakított, deszkák

Igen

4.Székely Nemzeti MúzeumSepsiszentgyörgy

226 93 94+10 39,5 2+3fiók 3 polc

Deszkák+lábak

Igen

5.Magángyűjtemény Nincs adat 2+3fiók

3 polc Deszkák+lábak

Igen

1. táblázat.Atálasrestaurálásáhozanalógiakéntalkalmazotthomoródalmásitálasokadatai(1–9)

59

Őrzésihely Magasság (cm)

Azalsóelem méretei Szerkesztés Lábazat

Azonos profilazajtólécenésazalsólécen

szél.mag.mélys.(cm)

6.

Molnár István Múzeum Székelykeresztúr raktár

209,5 90 90,5 37,5 1+2fiók 3 polc

Csak deszkák

Nincs alsó léc

7.

Kecseti tájház 210 91,5 93,5 46,5 1+2fiók 3 polc

Deszkák+lábak

Igen

8.

HaázRezső MúzeumSzékelyudvarhely 4.

186 (hiányos)

91,5 93,5 38 2+3fiók 3 polc

Csak deszkák

Nincs ajtóléc

9.

HaázRezső MúzeumSzékelyudvarhely 7.

Nincs felsőrész

92,5 96 42 1fiók Csak deszkák

Igen

10.

Szabadtéri Nép-rajzi Múzeum SzentendreA restaurálásra került tálas

186 (hiányos)

79 74 37 (h.)

1+2fiók 2 polc

Nincs adat

Nincs alsó léc

60

illeszkedődarabokkal.Amegfelelőprofilúkiegészítésekkialakítása a törésfelületre helyezett indigópapír segítsé-gével történt, oly módon, hogy a papír indigós fele a ki-egészítődarabfelénézett,éskalapáccsalmegkocogtatvaa kiegészítéshez előkészített faanyagot, az indigó azonkijelöltealevésendőrészeket.Mindeztaddigfolytattuk,amíg a pótlás nem illeszkedett pontosan a felületre. A ki-egészítésekragasztásacsontenyvésbőrenyv1:1-eskeve-rékével történt.

Afelsőelemenakétrészbőlállótetőutólagosdarabjakicserélésre került. A hátfal repedése két deszka tömbö-sítésénél következett be, azonban nem pont a két anyag illesztésénél, hanem néhol magával szakítva a másik deszka anyagából is. Így egy itt-ott girbegurba repedés keletkezett. Kiegészítését a bemutathatóság és esztétikai szempontok miatt fontosnak tartottuk. A kiszakított dara-bokat etanollal és szikével leválasztottuk, majd az ellen-darabon helyükre ragasztottuk. Az így nyert egyenes felü-letek kiegészítése könnyebbé vált. A repedést balsafából egészítettük ki.29Akétfiókközöttielválasztófalésakétfaszeggel ráerősített homloklapocska rekonstrukciójaa tárgy megtalálásának helyszínén készített fényképen látható eredeti darab alapján készült el.

Azalsóelemtetőlapjánlévőkétlyukésafiókontalál-ható fecskefark csapolások hibáinak kiegészítésére is sor került.Afiókutólagoszárjátszükségesnekítéltükeltávo-lítani, majd a kivésett fenéklapot és a kulcsnak vésett lyu-kat is kiegészítettük.

Az alsó elem szilárdítása után először alapszerkeze-tének deformálódását kellett helyreállítani. A két oldalfal szélességében összeszáradt, ezért a beléjük csapolt polc eltartotta a sarokléceket és a homloklapokat. Az így kelet-kezett réseket mindkét oldalon kiegészítettük, hogy a kor-pusz szerkezete minél stabilabb legyen.

A homloklapok, oldalfalak, sarokdeszkák és hátfalak kiegészítésének anyagai a korpusz megállapított teljes

29 A balsafa puhasága miatt nem akadályozza meg a hátfal mozgását, nem okozhat kárt a bútorban, ha az a tájházban magasabb páratartalmú kör-nyezetbe kerül.

A hiányzó elemek méretezése az analóg darabok alapján

Azanalógtálasokonazalsóprofillécszélességemegegye-zikazajtónlévőlécével,aprofilkialakításáhozpedigazajtó lécein alkalmazott gyalut használták. A festett kazetta ésafelsőfiókközöttitávolságtöbbnyireazonosakazettaaljátólafenéklapigterjedőtávolsággal.Ennekalapjánazajtó alatti elkorhadt léc 6 cm széles lehetett. Az ajtó magas-ságaajobboldaliprofillécnekköszönhetőenmegállapítha-tó volt, mivel annak alsó végén látszott az illesztés iránya.22 További támpontot nyújtottak az ajtó faszögeinek nyomai, amelyeknekbelsőszéle1,5–1,6cm-revanazajtószélétől.

Az ajtó alsó felén, a törésfelület mentén két ilyen faszeghelyisvan,ezektől1,5cm-tlemérvemegkaptukaz ajtó alsó szélét. Az ajtó és az ajtónyílás méretét össze-hasonlítvakitűnt,hogy1cm-esrésvanközöttük.Azajtószélétőlaprofilléckörülbelül1,8cm-ttúllóg,tehátrátakara résre, a homloklapokra pedig nagyjából 8 millimétert. Figyelembe véve, hogy az alsó elem alját ugyanilyen pro-filúésszélességű(azajtóprofilokalapján)3,8cmszéleslécek fedhették és szükséges legalább 1 cm-t hagyni a két profillécközött,23améreteketösszeadva(0,8+3,8+1cm)szintén6 cm-hezközelítő eredménytkapunk.A feltéte-lezéssel egybevág a tárgyat megtalálók szóbeli közlése, miszerint a tálas magasságából nem veszített sokat, és az ajtóalattnéhánycentiméterrelvégződöttabútor.Azalsóelemmagassága, az ajtó hosszát és rögzítését (a zsané-rokszeghelyeit),valamintazajtóalattideszkaszélességét(6cm)figyelembevéve83cmvolt.

Az analóg tálasok lábtartó deszkáinak vastagsága álta-lában 2 cm körüli,24 és szélesebbek a lábaknál.25 Hosszuk pedig a fenéklap szélességének felel meg, úgy felhe-lyezve, hogy az elöl szögezett díszlécre pont rátakarnak.26 A láb méreteinek megállapítására csak a 4-es számú tálas adatait lehetett használni. Méretarányosan lecsökkent-ve27alábhosszúságot(10cm)ésszélességet(6és4cm),megállapíthatóak lettek az általunk restaurált tálas lábai-nak méretei: magasságuk 9 cm, szélességük 5,4 cm, alul 3,6 cm-re keskenyedtek.28

A tálas alapszínei, szinte mindegyik analóg darabon megjelennek, az egyes motívumok esetében számos azo-nosságvoltlátható,deazegyáltalánnemjellemző,hogya motívumok komponálása teljesen megegyezett volna.

A faelemek kiegészítése és rekonstrukciója

A bútor hiányainak pótlásai alapanyagához hasonlóan vö-rösfenyőbőlkészültek,mindenesetbena törésfelülethez

22 Az illesztés vonalát meghosszabbítva, az kimetszette a léc teljes hosz-szúságátjelzőpontot.

23 Az 1-es, 4-es, 5-ös, 6-os és a 8-as sorszámú tálasok alapján.24 Az 1-es, 4-es, 6-os, 7-es, 8-as, 9-es sorszámú tálasok alapján.25 Kivételtképezaz1861-es,magángyűjteménybenlevődarab,amelynek

jóval szélesebb a lábtartó deszkája.26 Az 1-es, 4-es, 5-ös, 7-es, 8-as, 9-es sorszámú tálasok alapján.27 A korpuszméretek összehasonlításával.28 A 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es tálas alapján.

10.kép.Törésfelülethezilleszkedőkiegészítéskészítéséneklépései.

61

magasságához30 (83 cm)képest hiányzóhossznakmeg-felelőenlettekleszabvaésméretregyalulva.Előkészítésután profilfésűvel levettük a törésfelületek mintázatát,majdátrajzoltukazelőkészítettdarabokra.Arajzalapjánkinagyoltuk a törésfelületek negatív képét, majd a koráb-ban említett indigós módszerrel a törésfelülethez igazítot-tukamunkadarabokat(10.kép),amiketArtiwoodepoxi-gyantával31 ragasztottunk a szilárdított felületekhez

Az ajtó profillécei, az analógiáknak megfelelőenkerültek kiegészítésre, majd a szeghelyek nyomai alapján faszegekkellettekrögzítve(11.a-b.kép).

30 Azanalógiákösszesítésébenszereplőadatoknakmegfelelően.31 Artiwood, gyártja Rewah, technikai adatlapját ld. http://www.rewah.

com/images/pdf/technical/20090511125514.pdf

A kiszabott és méretre gyalult fenéklapot fogazással illesztettük a beragasztott oldallapokhoz. A fenéklapra kerültek a fogazás csapos részei, hogy alulról könnyen beilleszthetőlegyenazoldalfalakba.32

Az analóg darab alapján méretezett hasáb lábakon hasáb alakú csapokat alakítottunk ki és azokba ékek-nekvalónyílást fűrészeltünk.Akét lábtartódeszkaelölés hátul a csapfészeknek hasáb alakban kivágott, ezekbe ékeltük és ragasztottuk a lábak csapjait. Egy-egy lábtartó deszkát ragasztás nélkül, kilenc faszeggel rögzítettünk a fenéklaphoz33(12.kép).

Az ajtónyílás alá kerülő méretre szabott deszkáta fenéklap élére ragasztottuk és szintén faszegekkel rögzí-tettük.Alulraazajtóprofillécénekmegfelelőszélességű,vastagságúésprofilúötdarabléckészült,amelyekszin-tén faszegekkel lettek rögzítve a korpuszhoz.

A korpusz bal felső sarka hiányainak pótlása utánkiegészíthetővé vált a felül körbefutó egyszerű profilúdíszléc a bal oldalon és a bal sarkon. A hátfalakat a meg-lévőfaszegekalapjánhelyeztükfelazoldalfalak,a tetőésafenéklap,valamintafióktartódeszkaéleire.Afakal-lantyútahomloklaponmegfelelőhelyreillesztettük,majdmásik oldalán kis faszöggel kiékeltük.

Az új faanyag korai pásztáját drótkefével és csiszo-lópapírral kikoptattuk, hogy retusáláskor ne üssön el akiegészítésatárgyfelületétől(13.kép).

32 A fecskefark fogazás ilyen irányú beosztására példa az analógiák közül a 6-os sorszámú.

33 Domokos Levente a székelykeresztúri Molnár István Múzeum restaurá-torának szóbeli közlése alapján.

11.a-b.kép.Az ajtó restaurálás előttés a kiegészített illetve rekonstruált profillécek-kel.

12.kép.Az alsó elem az oldalak kiegészítése után a rekonstruált aljjal és lábazattal.

62

a festett motívumokat. Így a korábban kevésbé jól látható díszítményekishangsúlyosabbáváltak(16.kép).Afelsőkét táltartó lécnél azonban túl sok volt a kopás, ezért itt aháttérretusálásávalnemváltakmindenüttegyértelművéa motívumok.

Az alsó elem homloklapjain először a kék alapotretusáltuk az említett két lépésben, a pótolt faanyagok-nálehhezalkalmazkodóbeilleszkedőretustalkalmazva.Hasonlóan jártunk el a festett kazetták bordó hátterénél, majd a sárga keretezést rekonstruáltuk a megmaradt nyo-mok alapján.

Az ajtó motívumaiból nagyon kevés látszott, azonban digitális eljárással színhőmérsékletben, telítettségben,

Fém zsanérok konzerválása, rekonstrukció

A korróziós réteg eltávolítása a két fémzsanérról drótke-fével történt. Az egyik zsanér oly mértékben korrodáló-dott, hogy már nem tudta a funkcióját ellátni, így ennek rekonstrukciójára került sor.

Azújzsanérazeredetinekmegfelelővastagságúvas-lemezből készült, a két összekapcsolódó elem formá-ját külön-külön kivágva, majd fémreszelővel finomítvaa kontúrokat. A csuklópánt egymásba kapcsolódó részeit egy méretre vágott henger alakú vas közé téve egy-másrahajlítottuk,majdahengeresvasegyikvégétüllőrehelyezve, másik végét elkalapáltuk, hogy ne csúszhasson ki. A szeghelyek kifúrása után, a zsanérok passziválása csersavval,felületkezeléseWD40-neltörtént.Arekonst-ruált és az eredeti zsanérok kovácsoltvas szegekkel kerül-tekrögzítésre(14–15.kép).

Retus és bevonat

AtálasretusálásánakmegkezdéseelőttafestettfelületetParaloidB725%-osxilolosoldatávalvontukbe.Aretu-sáláshoz porfestéket, kötőanyagként etilalkohol és ace-ton7:3arányúkeverékében feloldott, 25%-osMowilith20 poli(vinil-acetát) gyantát használtunk. A keverékettovább higítottuk etil-alkohollal, amennyiben a környe-zet mattabb felületű retust kívánt. A retusálás a felsőelemhátterévelkezdődött.Kopott részeinek lazúrozásá-val olyan felületet kaptunk, amely kiemelte és összefogta

13.kép.A kiegészített tálas.

14.kép.Azsanérokrestauráláselőtt.

15.kép.A restaurált és a rekonstruált zsanér.

16.kép.A kopott háttér retusálása.

63

kontrasztbanésfényerősségbenmódosítottfotókonmeg-jelentek az elveszettnek hitt ábrázolások, és így rekonst-ruálhatóklettek(17.a-b.kép).Afotókalapjánavirágo-záskontúrjainakmegerősítésévelésaháttérkopásainakkiretusálásával egy indás motívum tűnt elő, melynek festékmaradványai pontosan alátámasztották a szerkesz-tett fotók eredményeit.

Az ajtó kazettájának háttérszíne a többi kazettának megfelelőensötétbordó.Abelsőkeretfehéralaponzöldvolt,mígakülsőszíneakékalapszínnekfelelmegataláltfestéknyomok alapján.34Azalsókorpuszfelsőésrekonst-ruáltalsóprofilléceitkopottvörösre,alábtartólécekhom-loklapjaitéskülsőoldalait,valamintalábakatahasonlóalapszínűésfestésűanalógtálasokalapjánsötétbordóraretusáltuk.35

Az ajtó fa kallantyúja utólagos szerkesztés lehet, mivel az analógiák között csak füles csavarra emlékez-tetőfémkallantyúkattalálni.Ezértakallantyútatöbbiújnatúr fafelülethez hasonlóan a festetlen eredeti faanyag érettebbszínéhezigazítottuk(18.kép).

Zárszó

Az 1861-es datálású, két részes, festett homoródalmási állótálas restaurálása során a szilárdításnak és az analó-giák felkutatásának köszönhetően sikerült a restaurálásitervnek egy olyan verzióját megvalósítani, amely legopti-málisabbnaktűnikmindatárgymegmaradása,mindabe-mutathatóság szempontjából.

JakabDánielFa-bútorrestaurátorművészSzentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum2000 Szentendre Sztravodai útTel.:+36-30-670-7850E-mail: [email protected]

34 XRF vizsgálat.35 Hasonlóalapszínűésfestésűtálasok:1,4,5,8,9.

17.a-b.kép.Az ajtó motívumai normál felvé-telen és digitális eljárással megjelenítve.

18.kép.A restaurált tálas.

64

1. Bevezetés

Minden analitikai mérőrendszer (AMR) egyszerű ele-mekbőlépülfel.Amérőegység(ME,a„tulajdonképpeni”analizátor) avizsgáltmintáról analitikai jelet szolgáltat,amibőlazértelmezőegység(ÉE)számoljakiazanalitikaiinformációt(1.ábra).

A mérőegységben a mintát valamilyen reagenssel,vagygerjesztősugárzássalhozzukkölcsönhatásba,mely-nek eredményeként analitikai jelet (jeleket) kapunk, azanyagtulajdonságok függvényében. Az értelmezés fela-data,hogyajelekbőlatulajdonságokatkihámozvameg-adjaa„vágyott”analitikaiinformációt.

A sorozat előző részeibenapásztázóelektronmikro-szkópiát tárgyaltuk, ahol a gerjesztést fókuszált elekt-ronsugárral végeztük, és a sokféle analitikai jelből sok-féle anyagtulajdonságra következtethettünk. Kiválasztva a röntgensugárzást, mint analitikai jelet, az elektronsuga-ras mikroanalízist kapjuk, ahol az analitikai információ a gerjesztett 0,5–10 mm átmérőjű, nagyjából gömbfor-májú gerjesztett térfogat átlagos összetétele.

Jelen tanulmányban vázlatosan áttekintjük a rokonterü-leteket, vagyis a különbözőgerjesztések által kiváltott rönt-gensugárzással végrehajtható lokális analízis paramétereit.

2. Szinkrotron sugárzás (SRXRF, μ-SRXRF)

Röntgensugárzáskeletkezhetagerjesztettatombelsőhé-jántörténtionizációkövetkeztében(ezazún.karakterisz-tikus röntgensugárzás, az analitika hasznos jele, melynek energiájából agerjesztett atomrakövetkeztethetünk),dea nagyenergiájú töltött részecskék irányváltozásakor is. Ez az ún. fékezési sugárzás (Bremsstrahlung), amit azanalitikai gyakorlat általában levonandó háttérnek tekint.

A fénysebesség közelébe gyorsított elektronok irány-változása, de még inkább periodikusan görbült pályára kényszerítése (2. ábra) a relativisztikus hatások követ-keztébenhangolhatóhullámhosszú,kiválóan(nanomére-tekre) fókuszálható, és igennagy, a hagyományos rönt-genforrásokat 109–1010 x felülmúló fényességűgerjesztőforrást eredményez.

Mindezekeredményeképpen(3.ábra)afókuszáltsugarúμ-SRXRFegyesítiamikroszondafelbontását(μm)arönt-

Elektronsugaras mikroanalízis restaurátoroknak

IV rész: Lokális röntgenemissziós analitikai módszerekAz„ideális”analitikaimódszernyomában

Tóth Attila Lajos

1.ábra.Azanalitikaimérőrendszerésrészei.

2.ábra.A szinkrotron és a szinkrotronsugárzás keltése.

3.ábra.Si-ra párologtatott nanoszerkezet analízise.

65

genfluoreszcensanalízisérzékenységével(0,1ppm).Elő-nyemég,hogyasugár„kijön”alevegőre,tehátaműtárgynemkellbeférjenegyvákuum-kamrába(bárkisrendszámúanyagok vizsgálatánál a lágy röntgensugárzás abszorbció-játHeatmoszférávalkellminimalizálnunk).

A szinkrotron sportpálya méretű, igen komplex ésdrágaműszer-együttes.Alegközelebbiszinkrotroncent-rumok Berlinben és Triesztben vannak, mindazonáltal

acentrumokbanpályáznilehetgépidőre,ígyamérésnemelérhetetlen.

3. Protonsugárzás (PIXE, μ-PIXE )

Protongyorsító (pl. vandeGraafgenerátor) segítségével,fókuszálva a sugarat szintén értékes gerjesztő forráshozjuthatunk. A 2–3 MeV energiájú protonok a gyakorlatban használt röntgenspektrumot képesek jó hatásfokkal ger-jeszteni(4.ábra).Asugarat–hasonlóanaszinkrotron-su-gárzáshoz,levegőn,illetveHeatmoszférábanirányíthatjukamintaanalizálandórészére,aholμmkörülisugárátmérő-vel1ppmcsúcs-érzékenységreszámíthatunk.(5.ábra)

Aprotongyorsítószinténdrágaésösszetettműszerdenem annyira, mint a szinkrotron. Magyarországon a deb-receni ATOMKI rendelkezik 5 MeV-es Van De Graaf gyorsítóval(6.ábra).

4. Elektronsugárzás (EPMA)

Szembenazelőzőkétműszeregyüttesselapásztázóelekt-ronmikroszkóp – röntgenspektrométer kombináció „föl-dihalandók” számára is elérhető, és laborba telepíthető(7.ábra).

Az elmúlt évtizedek tendenciája, mikor is az energia-diszperziv spektrométer – pásztázó elektronmikroszkóp (SEM-EDS)kombináció kiszorította az analitikailag igé-nyesebb hullámhossz-diszperziv (WDS) spektrométe-rekkel felszerelt ún.mikroszondákat (EPMA) véget érnilátszik.Aröntgensugarakfókuszálásátlehetővétevőkapil-láris röntgenoptika segítségével ugyanis kifejlesztették aparalell-beam(pb)WDS-t,amiazEDSflexibilitásátésjógyűjtésihatásfokátötvöziaWDSspektrálisfelbontásával.

A 8. ábra bal felső sarkában PbS spektruma látható.A piros csúcsok pb-WDS, míg a kék spektrum EDStechnikával készültek. Érzékenység dolgában is vezet apb-WDS:0,01%szembenazEDS0,1%detektálásihatá-rával. A 8. ábra hisztogramjai azt mutatják, hogy analitikai pontosságdolgábanszinténa(sárga)pbWDSvezet.

Amódszerlokalitásajó(0,1–1μm),abehatolásimély-ségismert(1–10μm,ráadásularéteganalízisfelbontásaspeciális programmal tovább javítható).Hátránya, hogyszabadlevegőnnemhasználható,ésamintakamraméretelimitáljaavizsgálhatóműtárgyat.

5. Röntgensugárzás (XRF)

Mivel a röntgensugárzás az elektronsugárzásnál is hama-rabb volt gyakorlatban minták besugárzására használható, azévtizedekfolyamánszámosröntgen-(vagygammasu-gárzó izotóp-) forrás-röntgen-spektrométer kombinációtalkottakmeg.Ittalegújabb„divatot”,akéziröntgen-fluo-reszcensspektrométertmutatjukbe(9.ábra).

Ebben az esetben nem csak a röntgenforrást, mely 20keV-esprimersugárzástképeselőállítani,valamintazEDS detektort sikerült egy hajszárítónál alig nagyobb pisz-tolyba tömöríteni, de az analóg és digitális impulzus-meg-munkálást,aspektrumgyűjtést,megmunkálást,kiértékeléstés tárolást is.Az eredményLCpanelen látható, deWiFihálózatonátazonnalkülsőszámítógépbeistovábbítható.

4.ábra.A PIXE keletkezése és egy tipikus spektrum.

5.ábra.Egy sejt alkotó elemeinek röntgentérképei.

6.ábra.PIXE labor a debreceni ATOMKI-ban.

66

Az 5–10mm átmérőjű gerjesztett térfogatért kárpó-tolhat az, hogy aműtárgyonmintavétel vagy elszállításnélkül mérhetünk. Az érzékenység az XRF módszerekre jellemző1–100ppm,amélységigerjesztésviszont–szin-tén azXRFmódszerekre jellemzően – nehezen becsül-hető:függamátrixésazanalizáltelemekrendszám-éssűrűségviszonyaitól,aporozitástólstb.

6. Összevetés

A 10. ábrában összefoglaltuk a fent ismertetett módszerek jellemzőparamétereit.

Agerjesztősugárátmérőjét, ezáltal a lekisebb vizsgál-ható anyagmennyiséget tekintve az EPMA vezet, de nem nagyon.Akétgyorsítóalapúmódszerszinténképesμmalatti sugárátmérőt produkálni szemben akéziXRFcmkörüli analizált területével. Utóbbi esetben azonban azátmérő,ésabehatolásszámszerűsítéseisproblematikus.

AμSrXRFkivételévelmindegyik technikahozzáfér-hető Magyarországon. Európában pedig pályázatok segít-ségévelanagyműszer-központokiselérhetők.

A gerjesztés mélységi eloszlása a részecskesugarak esetében(PIXE,EPMA)jólismert,ugyaneznemmond-ható el a röntgensugaras gerjesztés (μSrXRF, és kéziXRF)esetén.

Érzékenység dolgában a μSrXRF viszi a pálmát, deaμPIXEésakéziXRFsemmaradeltőleannyira,mintaz EPMA.

Ami a mintavételt illeti, a kézi XRF verhetetlen, hiszenakárharangotisanalizálhatunkvelebelülről,fenta toronyban.A μPIXE és a μSRXRF esetében be kellvinnialaborbaaműtárgyat,azEPMAviszontcsakamin-takamrábanelférőmintaanalizálásáraképes.

Az analizált elemek tekintetében az EPMA vezet (Z>4),szembenatöbbiekz>14értékével.

7. Konklúzió

A röntgensugárzás spektrális detektálását használó elem-zőmódszerekésműszerekalegkülönbözőbbmintákana-líziséttesziklehetővé,μm–cmlaterálisésmélységifel-bontással, 0,1 – 1000 ppm analitikai érzékenységgel.

Mivelazonbanekiválóparamétereketnemegyműszerhozza, hangsúlyoznunk kell, ha nem is mondhatjuk ki az „egy-mérés nem-mérés” mintájára, hogy „egy-módszernem-módszer”,törekednünkkellarra,hogyműtárgyain-kat több módszerrel elemezzük, kvalitatívan és kvantita-tívan, természetesen a röntgenemissziós eljárások mellett atöbbivizsgálatilehetőségrőlsemegfeledkezve.

Dr.TóthAttilaLajos,fizikusTudományosfőmunkatársMTATTKMűszakiésAnyagtudományiIntézet1121 Budapest, Konkoly-Thege u. 29–33.Tel.:+36-1-392-2691,Mobil:+36-30-287-5290E-mail: [email protected]

7.ábra.Az elektron-gerjesztett karakterisztikus röntgensugárás keletkezése és egy tipikus spektrum.

10.ábra.Amódszerekszámszerűértékeinekösszehasonlítása.

9.ábra.Kéziröntgenfluoreszcensberendezés.

8.ábra.A paralell-beamWDS spektrális felbontása és analitikaipontossága az EDS-sel összehasonlítva.

67

Atanulmánycélja,hogyegykitűnőenillusztrálhatópél-dával bemutassa a festményrestaurálás hosszú folyama-tát a szigorúan vett konzerválástól a teljes kiegészítésig. Cél továbbá azoknak a tévhiteknek az eloszlatása, melyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak, és amelyek akonzerválásthelyezikaműtárgyvédelemelőterébe,mi-közbenmegkérdőjelezikalegelemibbkiegészítéseklétjo-gosultságátis.Őszinténszólvaakételkedésnekvannémialapja,ugyanisaszerzőhosszúpályafutásasoránszám-talan értelmetlen javítgatással találkozott, melyek nagy része nemcsak önkényes, hanem gyakran meghamisítja aműeredetijelentését.Azonbansorrakiderül,hogyesaj-nálatos beavatkozások nem hivatásos restaurátorok mun-kái,hanem„mindenhibakijavítását”problémamentesnektartó dilettánsoké.

Meggyőződésünk,hogyegyműalkotáskonzerválása,vagyis fennmaradt állapotábanvalómegőrzéseminden-féle hozzátétel nélkül, illetve amű esztétikai értékénekelvárhatószintűhelyreállításánakigényenemazaktuálisdivat, hanem megfontolt döntés eredménye kell legyen.

A festményrestaurálás legfőbb szabálya a műalkotástörténetileg lényeges alkotó anyagainak abszolút tisztelete, hitelesmegőrzése,vagyiskonzerválásaéseredetiértékei-nek hiteles bemutatása, amely az esztétikai helyreállítás során teljesedhet ki. Következésképpen a konzerválás és arestaurálásfogalmátműtárgyvédelmiszempontbólegya-zontevékenységkülönbözőfokozatánakkelltekinteni.

Mindezeket Johann Peter Krafft egy elveszettnek hitt alkotásának restaurálása kapcsán kívánjuk bemutatni. AfestménytaSzépművészetiMúzeumraktárábanfedez-tük fel1(1.kép),ésveszélyeztetettállapotamiattazállag-megóvási munkát azonnal megkezdtük. A kép állapota és méretei miatt restaurátorcsoportot szerveztünk a munka időbenimegkezdése,illetveszakszerűbefejezéseérdeké-ben,2 melyhez az Nemzeti Kulturális Alap nyújtott vissza nemtérítendőtámogatást.

Johann PeterKrafft (1780–1856), Bécsbenmegtele-pedettnémetfestőmegújítottaazosztráktörténelmifes-tészetet.J.L.David,F.GerardésJ.Grosfranciafestőkhatására festette történeti kompozícióit.3

1 Feltehető,hogyamásodikvilágháborúidejénlefejtettékvakkeretérőlés sebtében felgöngyölték egy vékony farúdra, s helyezték múzeumi letétbe, így menekülhetett meg a végleges pusztulástól.

2 Arestaurátorcsoport tagjai: Jeszeniczky Ildikó,PerjésEdit ésDicsőÁgnesaszerzővezetésével.

3 Frodl-Schneemann,M.,JohannPeterKrafft,MonografieundVerzeich-nisderGemälde,Wien-München1984.p.132.

Azelsődlegességfogalma:leletmentésvagyhelyreállítás

Szentkirályi Miklós

1809-ben Károly főhercegAspernél legyőzte Napó-leon seregét, Krafft ennek emlékére készítette egyik leg-monumentálisabb – az Asperni csata c. – kompozícióját (2.kép).

1.kép. A festmény fellelt állapotában.

2.kép. 1809-ben Károly főherceg Aspernél legyőzte Napóleonseregét. Metszet Kraft festménye után.

68

Párdarabként készült többek között képünk is, Habs-burg Rudolf és a szerzetes témával. A festő e műveitFerenc császár magyar királlyá koronázása és Zrínyi Miklós kitörése Szigetvárból4 c. monumentális vásznaival együtt mutatta be az udvarnak 1825-ben.

A Habsburg-dinasztia alapítója, Rudolf 1273-ban lett német király. Számtalan legenda emlékezik meg nemes cselekedeteiről. Az itt megörökített népszerű témátFriedrich SchillerDerGraf vonHabsburg című balla-dája tette széles körben ismerté. A ballada szerint vadá-szat során a patak mellett, melynek hídját elsodorta az ár, találkozott egy szerzetessel, aki az Oltáriszentséggel haldoklóhoz sietett. Rudolf fölajánlotta lovát az átkelés-hez. E témát festette meg remek kompozícióban, gaz-dag, merész kolorittal, biedermeier zsáner szellemében aművész.

A második világháború idején történt jószándékú, de szakszerűtlen feltekerés katasztrofális következményeita festmény megtalálásakor azonnal észleltük: a torlódás következtében felemelkedett és levált festékréteg mozaik-szerűenesettszét(3.kép).

A töredezett felület és barna lakkréteg szinte teljesen elrejtette a realisztikusan megfestett, koloritban gazdag részleteket. A konzerválás során5 megállapítottuk, hogy aképelőtörténetesemlehetettproblémamentes,ugyanisazeredetivásznatkétszerdublírozták,ajelekszerintelő-ször a 19. század második felében, másodszor a 20. szá-zadelején(4.kép).

A konzerváló kezeléssel megmentettük a festmény fenn-maradteredetirészleteit,erősentöredékesállapotaviszontfelvetette a kiegészítés szükségességét. Döntenünk kellett a nagyméretű (336,5x230 cm) vászonkép bemutatásánaklehetőségeiről,vagyisesztétikaihelyreállításánakmértéké-ről.Amúzeumművészettörténészeivel6 közösen született megadöntésateljesértékűesztétikaihelyreállításjavára,ehhez azonban igen sokat vitatkoztunk a megoldások lehe-tőségeittekintve.Sokanvitatjákasérültalkotásokesetébenakiegészíthetőségkérdésénekfelvetését,mivelegyretöb-ben a konzerválást és a változatlan állapotban való fenntar-tásthelyezikelőtérbe,melyvéleményünkszerintzsákutca,nem vezet a megoldás felé. Egy hiányos vagy megrongáló-dott festmény kiegészítés nélkül esztétilailag nagyon zavaró lehet, eredeti üzenete esetleg egyáltalán nem értékelhető.Ezért,elsősorbanarestaurátorok,deareálisangondolkodó

4 Cifka Brigitta: „L’empereur Francois couronné roi de Hongrie” parJ.P.Krafft=J.P.Krafft:Ferenccsászármagyarkirállyákoronázása.In:Bulletin duMuséeHongrois desBeaux-Arts =ASzépművészetiMúzeum közleményei 79. 1993. pp. 49–61. 121–126. A Zrínyi kiro-hanásaésFerenccsászármagyarkirállyákoronázásacíműfestményekrestaurálását Przudzik József végezte, a festmények jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.

5 A felvált festékrétegek rögzítése kolettával történt.6 ArestaurátorikonzultációkonrésztvettCifkaBrigittaaModernGyűj-

teményvezetőjeésMojzerMiklósfőigazgató;CifkaBrigitta:JohannPeter Krafft: Rudolf von Habsburg und der Priester = Johann PeterKrafft: Habsburg Rudolf és a szerzetes. In: Bulletin du Musée Hong-roisdesBeaux-Arts=ASzépművészetiMúzeumközleményei88–89.1998. pp 115–118. 229–231.

muzeológusok is természetesnek és kívánatosnak tartják, hogyegyfegyelmezettenkiegészítettművészetialkotásújralátható,élvezhető,kiállíthatólegyen.

Delássuk,mirőlisvanszó?Előszöriselkellfogadnunk,ésatársadalomtudomá-

sul kell vegye, hogy a kulturális javak különféle kezelé-sével, az eredeti szerzői alkotó folyamatok kutatásával,az anyagi változások vizsgálatával foglalkozó restaurá-tortudományosjellegűalkotómunkátvégez.Azeredetialkotó szándékainak tiszteletben tartásával, illetve a res-taurálás tudományosan elismert kötött módszereivel, de amű születéséhez képestmás időben, önállóan, egyedijelleggel hozza létre a hiányzó, vagy sérült tartozékrészt, amely a megőrzött, konzervált, dokumentált alkotóré-szekkelegyüttjelentiajövőbenarestauráltművet.

A restaurálás, tehát magában foglal minden olyan eljá-rást, amely a sérült, megváltoztatott, elöregedett, esztétikai megjelenésében torzult, többé-kevésbé töredékes kulturá-lis javakat az eredeti, illetve történetisége, vagy esztétikai értékeszempontjábólalegkedvezőbbállapotáraállíthelyre.

Legfőbbirányelvünk,hogyabeavatkozásaszükségesminimumra terjedjen ki, de hogy ez a minimum mit jelent egyadottkonkrétesetben,aztaműalkotásállapota,jelen-

3.kép. Afestettfelületmozaikszerűenesettszét.

4.kép. Az 1825-ben festett képet kétszer dublírozták.

69

tőségeilletveafenntarthatóságánakbiztosításaérdekébenhozott döntések határozzák meg.

Konzerválni/restaurálniaszavakmagyarmegfelelőjéthasználva annyit jelent, hogy: – konzerválni (conservatio,lat.):megőriz,megment,tar-tósít, további romlástól megóv, régi állapotban fenntart, tehátmegvalósításánakcéljátfigyelembevéveafenn-maradt eredeti művet vagy töredékét a tudomány ésa szakma képviselői számára változatlan állapotbanhitelesen megőrizni, szükség szerint konzerválni éskutathatóandokumentálni;

– restaurálni (restauro,lat.):helyreállít,megépít,megújít,eredeti formájába visszaállít, kijavít, vagyis a konzer-váló kezeléseket tovább folytatva, a kulturális javakat elvárhatószintighelyreállítaniaműalkotásfenntartha-tóságánakbiztosításacéljából,atársadalom(közönség)számáraélvezhetővé,bemutatásraalkalmassátenni.

Lelkiismeretes restaurátor számára a kulturális javak nemcsak különféle kutatási területek tárgyai, hiteles dokumentumai, hanem esztétikai értékek hordozói is. Véleményünk szerint a pusztán konzerválásra szorítkozó tevékenység nem vezet jó eredményre, mert nem lehet történeti dokumentumra és hatékony műalkotásra szét-bontaniegyművészetialkotást.Haeztmegtesszük,akkoramű egységemegbomlik, zavarossá válik, következés-képpen használata, így fenntarthatósága ismegkérdője-lezhető.

A restaurátor elsődleges célja a kezelendő kulturálisjavak konzerválása, hogy fennmaradjon az eredeti anyag, amihordozója,közvetítőjeaműbőlsugárzószellemiségnek,az alkotói szándék megtestesülésének. Másrészt feladata aműelőtörténetének,állapotánakésazalkotóiszándéknakminél alaposabb megismerése, az alkotói folyamatok feltá-rása a hiteles esztétikai helyreállítás érdekében.

A Krafft festmény konzerváló kezelésének befejezését követőenafestettfelületetismétlevédtükjapánpapírral7 (5. kép),majd lefejtettük a kétrétegű régi dublírvásznat

7 Aragasztóanyagmetilcellulóz(TyloseMHB3000p),a japánfátyol-papíron keresztül széles ecsettel hordtuk fel az anyagot.

és elvégeztük a hordozó végleges konzerválását.8 Felva-saltuk a kétrétegű, műgyantával9 átita tott széles húzó-szélet, amelybe 10 centiméterenként fém fűzőszemeketerősítettünk. Ily módon rugalmas rögzítő pontokra tet-tünkszert,ésahagyományosszögeléshelyettgyorsépítőcsavarralrögzíthettükafestménytafeszítőkeretére,melymódszert korábban restaurált nagyméretű festményekesetére dolgoztunk ki és alkalmaztunk.10 Ennek jelen-tőségeaműtárgyméretébőladódik,hiszenszállítani,köl-töztetniekkoraképetszétszerelveéscsakmegfelelőhen-geren lehetséges.

A fenti eljárásokkal megmentettük tehát a jelentőskultúrtörténeti értéket képviselő festményt a pusztulás-tól,megőriztükeredetivásznátdublírozásnélkül,11 vala-mint meggyengült biedermeier alapozását és polikrómiá-ját.Erősentöredékesállapotamiattazonbannemtaláltukelégségesnek a pusztán konzerváló kezeléseket, fontos-naktartottukafestményművészetifokontörténőkiegé-szítését(6.kép).

8 A hordozó konzerválása a japánpapír eltávolítása után BEVA 371 műgyantával történt (Gustav Berger’s Original Formula 371, Cod.011065505).

9 BEVA 371. 10 Szentkirályi M.: Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt c. óriás-

képrestaurálása, In:MúzeumiMűtárgyvédelem24.MagyarNemzetiMúzeum, Budapest, 1995. pp. 35–46.

11 Avászonhordozókeredeti állapotábanvalómegőrzésének lehetősé-geit tárgyalta jelen sorok írója a XXIII. Országos Restaurátor Konfe-rencián(Budapest)aDublírozni,vagynemdublíroznicímmeltartottelőadásában.

5.kép. Konzerváló kezelések során japán papírral levédett kép-felület részlete.

6.kép. A festmény konzervált, tisztított és kittelt állapota.

70

Munkánk lényeges része volt a hely reállítás módjának, a retusok mértéké nek meghatározása, hiszen a fest mény mintegy húsz százaléka hiányzott, mely hiányok jelen-tősrészeafelcsavarásbóladódóanvízszintesentörtemega kép egész felületét. A munkálatok során tapasztaltuk, hogy a restaurálás módszertana a szigorúan vett konzer-válástól(töredékesállapot)atotálkiegészítésigszámtalanfokozatot és utat biztosított számunkra. Több kon zultáció nyomán végül a fokozatosan fejleszthető beilleszkedőmódszer mellett döntöttünk, melynek indoka a festmény témájának leíró jellege mellett az volt, hogy a hiányok lényeges elemeket nem érintettek. Csak kevés helyen volt vitatható a hiányok kiegészítése. Arra törekedtünk, hogy a kiegészíté sek fokozatosan készüljenek és mindig egy tónussal világosabban, mert így lehetőségünk voltellenőrizni,hogyazoknemódosítsákaműeredetiszín-világát. Irányadónak minden esetben a fennmaradt eredeti részeket tekintet tük, azok állagához igazítottuk a re tust.12 A kiegészítés teljes folyamatában nagy segítséget jelen tett FranzKolbe(1789–1865)rézmetszete,13 melyet képünk-rőlkészített1827-ben(7.kép).

12 Retusáláselőttafestménylakkbenzinbenoldottdammárgyantabevo-natotkapott.Aretusálásrétegrőlrétegreolajagyantaalapúlazúrokkaltörtént, majd a festményt újabb, lakkbenzinben oldott dammárgyanta bevonattal láttuk el.

13 741x776mm.Arézmetszetfelirata:PeintparP.Kraft/GravéáViennepar F. Kolbe 1827./ Dédié á SonAltesse Imperiale Monseigneur l’ArchiducCharles/LeTableuseTrouveauCabinetdeS.A.I.l’Archi-duc Charles.

7.kép. AkiegészítésiránytűjeF.Kolbe,afestményrőlkészültréz-metszete volt.

8–9.kép.A totálkiegészítés példája, részlet.

71

A helyesen megválasztott retus mértéke megterem-tette a kívánt összképet, visszaállt a tér, a forma és a gaz-dag kolorit egyensúlya.

Dr.habilSzentkirályiMiklósFestményrestaurátorművészFőrestaurátorosztályvezetőSzépművészetiMúzeum1068 Budapest, Szondi u. 77.Tel.:+36-30-740-1873E-mail: [email protected]

12.kép.A restaurált festmény.

10–11.kép. Részletretusáláselőttésután.

72

A kiváltságlevél története, sorsa

ApafiMihálykiváltságleveleeddigCsíkszeredalegfonto-sabb,legjelentősebbokirata.AzApafiMihály1670.évi,a városnak adott szabadságlevele összefoglalja Izabella királyné által a városnak adott 1558. évi kiváltságlevelét amindenfajtaadómentességről,kivéveaszultánnakfize-tendőadót,továbbáRákócziZsigmondnak1606-os,avá-rosiakat a haditerhek alól való mentességét megerősítőoklevelét, 1608-ból, Báthory Gábor fejedelemnek, az Iza-bellakirálynékiváltságlevelétmegerősítőoklevelét,vala-mint a két Rákóczi által adott szabadságlevelet. 1635-ben I.RákócziGyörgyamezővároslakóitfelszabadítjaajob-bágyialávetettségből.II.RákócziGyörgy1649-benmeg-erősítiI.Rákócziszabadságlevelét.Ezenoklevelekmeg-erősítéséreazértvoltszükség,mertCsíkszeredairataiaz1661. évi török-tatár inváziókor megsemmisültek.1 A kü-lönösennagyértékű,latinnyelvű,pergamenreírtoklevélamezőváros levéltárigyűjteményébenvészelte át akö-vetkező többmintkét és fél évszázadot.1850körülottláttaésmásoltaleBenkőKárolytörténész.

Aközérthetőségcéljábóladokumentumot,„alatinere-detirőlmagyarrafordítottaÉltesEleknyugalmazottkirá-lyitanfelügyelő,leírtaÉltesBélagimnáziumi.VIII.oszt.tanuló1895-ik évben”. 1940. november7-én az eredetiokiratotafordítássalegyütt,egyelőadóésjegyzőjelen-létében vékony selyempapíron 5177-es iktató számmal és pecséttelellátvaésmegerősítve, letétbehelyezikBalázsAndrás csíkszeredai városi pénztárnokhoz.

ABalázs család 1944őszén a háború, a front köze-ledte miatt, Magyarországra menekült és magával vitte a kiváltságlevelet. Az elveszettnek vélt okiratra a család-tagok meghalt testvérük, Balázs Tibor plébános lakásán bukkantak rá.2 Így csak akkor láthatták először az ere-deti oklevél magyar fordításán azt a kézírásos bejegyzést, melyben testvérük kérte az okirat visszajuttatását Csíksze-redába.„Kezembenvolt1954-ben,előtte53-banéstalán52-ben is vagy még éppen 51-ben is. Nem tudom már,

1 SzőcsJános,HargitaNépe,2011.január21.2 „Testvérünk Balázs Tibor Lovasberény – Pátka – Acsa települések

plébánosakéntdolgozott2007.évbenbekövetkezetthaláláig…Leány-testvéreimmel, Emesével és Mariannal elhalt Tibor testvérünk hagya-tékának átvizsgálásakor – személyes iratai között – találtunk egy becsomagoltiratköteget,amelyentestvérünkkézírásavoltolvasható.”Dr. Balázs László közlése.

hogy mikor merült fel bennem a gondolat az eredeti és afordításmindenúton-módonvalómegőrzésére,regény-ben valómegírására és a létesítendő szeredaimúzeum-banvalóelhelyezésére…Esorokatcsakazértírtam,hogya kiváltságlevél sorról egy szem adat se vesszen kárba. Törökbálint,1955.augusztus8.BalázsTibor.”

A családtagok édesapjuk és testvérük emlékének adózva, hazahozták és 2010. október 28-án ünnepélye-sen átadták Csíkszeredának, a Csíki Székely Múzeumnak avároslegértékesebbokiratát(1.kép).

Készítéstechnikai leírás

Apergamendokumentumokatösszehajtottformábanőriz-ték. Így a kiváltságlevél is ebben a formában maradt meg évszázadokon keresztül (2. kép).A restaurálási munkákmegkezdése előtt, hogy részletes elemzést, készítéstech-nikaileíráststb.tudjunkadniazoklevélről,elővigyázato-san szétnyitottuk a két darabból álló, 37x62 cm nagyságú négyszögletesre vágott pergament. Így vált láthatóvá, hogy a 2 levélpárból álló pergament, középen zöld sodrott zsi-nórral átbújtatva, egy ívfüzetté alakították. Valamikor füg-gőpecséttelisellátták,amelysajnosazidőkfolyamánel-veszett(3.kép).Akiváltságlevelet,akorhozhűen,barnásszínű feltehetően vas-gubacs3 tintával írták. A dokumen-

3 A vas-gubacs tinta vízben oldhatatlan. A korai középkortól úgy készítet-tekpergamenenisjólmegkötőtintát,hogyvas-szulfátotadtakcsersavtartalmúnövények,(pl.tölgygubacsaiból)készítettvizeskivonathoz,ami gallusz savat tartalmaz, és amelyhez kötőanyagként arabmézgáttettek. A vas-gubacs tinta a pergamenen, vagy papíron már írás formá-jábana levegőtőloxidálódvaválik feketevagysötétbarnaszínűvéésvízben oldhatatlanná.

CsíkszeredavárosApafiMihályfejedelemáltalkiadott

kiváltságlevelének restaurálása

Benedek Éva

1.kép. A kiváltságlevél ünnepélyes átadása.

73

tumutolsóírott„oldalán”találhatóApafiMihályfejedelemaláírása. A szövegtükrök mérete: 24x24, illetve 28x24 cm. Amargókmegközelítően fölül 3, alul 6 cmnagyságúak.Akiemeltkezdőbetűkésazoklevélkiadójánakneveéscí-mei,mintpl.„MiApafiMihály,IstenkegyelmébőlErdélyfejedelme, Magyarország részeinek ura, székelyek ispán-ja…”,díszítésére,akorhozhűen,valószínű,aranyatutánzórézötvözetet használtak, mint gyakran a 17–18. században, samiakorróziómiattváltozhatottzöldszínűre.

Alatinnyelvűokiratmagyarfordításáttömörszerke-zetű, simított, gépi gyártású papírra írták.4 Ezt is, akár-csakazeredetipergamenokiratotfeltehetőenbarnaszínűvas-gallusz tintával és ugyanazzal a tintával kiemelték a fontosabb sorokat, neveket, aláírásokat, stb. A 34x42 cm méretűpapírtösszehajtva,nemzetiszínűsodrottselyemcérnával átöltve, ívfüzetté alakították.

A pergamen és a papír állapotfelmérése

Mivel az oklevelet általában nem védi kötés, a környezeti hatások közvetlenül érintik. A cserzetlen pergamen speci-ális kikészítése, kifeszítve való szárítása miatt sokkal me-revebbacserzettbőrnél.Mechanikai,fizikaikárosodások,gyűrődések, megnyúlások főleg az összehajtott formamenténkeletkeztek (4.kép).Köztudott,hogyacserzet-len pergamen, higroszkopikus volta miatt, kevésbé ellen-állóanemmegfelelőkörnyezetitényezőkkel,különösena nedvességgel szemben, hiszen ezt az anyagot nem védi cserzés, és a feszítés miatt megnyúlt rostok a legkisebb nedvesség hatására visszaugranak eredeti szerkezetükbe. A magasabb relatív nedvességtartalom hatására elszapo-rodnak a baktériumok és a penészgombák, és szélsősé-ges esetben sajnos a pergament teljesen lebontják. Sze-rencsére a restaurálásra szánt pergamen, inkább veszített nedvességtartalmából, ami nem annyira veszélyes, mint a nedves környezet (pince, szellőzetlen szobák, falakstb.). Szemrevételezés alapján a kiváltságlevél száraz

4 A 19. század végén a papír enyvezéséhez a kolofónium gyantát alu-mínium-szulfáttal együtt használták. Ezért e papírok nagy része savas jellegű.

2.kép. A pergamen okirat, összehajtva.

4.kép. Gyűrődésekazösszehajtásmentén.

5.kép. A pergamenen egyes bejegyzések elhalványodtak.

3.kép. Azoklevélrőlhiányzikapecsét.

74

hatást mutatott, különböző eredetű foltokkal és kisebbméretűhiányokkal.Azutolsóoldalonegybejegyzéskisséhalványodott(5.kép).

Amagyarfordításgépigyártásúpapírja,valószínűlega lignin,5 azenyvezőanyagsavashatásamiattésazoxi-dációs lebomlás eredményeképpen, kissé sárgás-barnás színűvévált.Aszélekerőteljesebbbarnulásaapapírrosz-szabb állapotára utal e területeken, és a vastagabban felvitt tinta egyes helyeken átüt a túloldalra. Megítélésünk sze-rint,barnásszínű,jólkörülhatároltfoxing6 foltok is jelen vannak a papíron.Az elsőoldalon lévőkisebbhiányok,horzsolások, szakadások a mechanikai károsodás nyomai.

Konzerválási-restaurálási műveletek

1. A pergamen restaurálása

Arestaurálásifolyamatokmegkezdésétmegelőzteazeti-kai elvek figyelembe vétele, dokumentáció összeállítás,

5 Aligninacellulózmellettafafőalkotóeleme,komplex,nagymoleku-lájú polimer. A fából kivont lignin sárgás, amelyet, ha nem sikerül teljes mértékben eltávolítani, akkor a papír savas kémhatású lesz.

6 Afoxingfoltokatvalószínűlegapapírenyvezőanyagánakpenészgom-básfertőzéseokozza,deafertőzéséletképességéhezapapírbanjelen-lévőegyesnehézfém-(vas,réz)szennyezésekisszükségesek.Ld.Kas-taly Beatrix: A papír savtalanítása és fehérítése. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2000. p. 25.

a károsodások felmérése, terv a tisztítási, konzerválási, restaurálási műveletekről, stb. Szerencsére fertőzöttséggyanúja,veszélyenemállt fenn, így fertőtlenítésrenemvolt szükség.

SzáraztisztításAfelületiszennyeződéseltávolításátfinom,hajlékony

szőrűecsettel,portalanítássalkezdtük,majdaműveletetradírszivaccsalfolytattuk(6–7.kép).Akíméletesradíro-zás óvatosan csak a margóknál, valamint az írott szöveg közötti részeken történt, az információsértés minimális veszélyének elkerülése végett. A különféle lerakódások, testes rozsdafoltok, légypiszok stb. óvatos eltávolítása orvosi szike segítségével történt.

OldódáspróbaMivel néhol a zöld színnel díszített sorok kissé kifa-

kultak, a vas-gallusz tinta pedig nem, a teljes bizonyosság céljából, helyenként desztillált vízzel és etil-alkohollal, levérzésipróbátvégeztünk(8.kép).

AzsinórfűzésmegbontásaAfűzéstmegkellettbontani,hogyapergamenenhaté-

konyanlehessenelvégezniatovábbikonzerválásiműve-leteket. A megbomlott, szennyezett zsinór mosása, zsíral-kohol-szulfát7anionosmosószer0,5%-osdesztilláltvizesoldatábantörtént.Utánakétszeriöblítéskövetkezett,szin-tén desztillált vízben, majd szárítás szívópapíron.

Apergamenultrahangospárásításítókészülékkelvalókezelése

Restaurátori tapasztalatból tudjuk, ahhoz, hogy a kiszáradt, kissé megkeményedett összehajtott pergamen szépen kisimuljon, vízfelvételre van szüksége. A vizet közvetlenül,vagyközvetve(kamrábanpárologtatottvíz-gőzformájában)juttatjákapergamenre.Avíztartalmábólveszített, kiszáradt pergamen a szükséges nedvességet, ultrahangos párásító készülék segítségével veheti fel.

7 Azsíralkohol-szulfátokat(pl.Evatriol)azsiradékokbólelőállítottszin-tetikus zsíralkoholoknak kénsavval, majd nátrium-hidroxiddal való kezelése útján nyerik. Különösen jó a tisztító hatásúk.

6.kép. Portalanításpuhaszőrűecsettel. 8.kép. Levérzés próba.

7.kép. SzáraztisztításWishabradírral.

75

Restaurálóműhelyünkbenapárásításműanyagsátoralatt,több órán keresztül, a készülék által biztosított 60%-osrelatív páratartalom állandó ellenőrzése mellett történt.Apárásítóavizetmolekulákrabontja,finomanporlasz-totttisztagőztbocsátki,sígykönnyebbenbehatolaper-gamenrostjaiközé,kismértékű,ezáltalkíméletesduzza-dástokozva(9.kép).Apárásításutánazokiratkisimult,lágyabb, kellemesebb tapintású lett.

Préselés,szárításA kellő nedvességet felvett pergamen Bondina8 és

szívópapír lapok közé, kézi könyvkötő présbe került,kíméletes nyomással. A simítás hatékonysága érdekében, időnként, szükség szerint, szívópapíron keresztül mégdesztilláltvizespermetezéstiskapott.Először5–10per-cenként, majd óránként, félnaponként, naponként ellen-őriztük,apergamenállapotát.Azállandófelügyeletazértis fontos, mert a nedvesítés és préselés hatására a kollagén rostok egymáshoz tapadhatnak, ezáltal a pergamen áttet-szővéválhat,deamiesetünkbenapergamenjómegtar-tású volt.

Akonzerválásiműveletekelvégzéseutánapergamenszépenkisimult(10.kép).

KiegészítésAz összehajtás mentén és a széleken, a pergame-

nen kisebb szakadások, hiányok keletkeztek. A restau-rálásegyiklegszebb,legtöbbidőtigénylőmunkafázisaa kiegészítés, amely esztétikai szempontból is elmarad-hatatlan. A sérült pergamen esetében a lyukak, hiányok pótlása általában az eredetihez hasonló pergamennel, vagy kézi pergamenöntéssel9 történik. Az okiratnál a sza-kadások, a hiányok kisméretűek voltak. Ilyen esetbenjól bevált módszer a pergamennel színben, vastagság-ban hasonló, jó alapanyagú, savmentes japánpapírral10

8 Bondina,(nemszőttpoliészterháló),különösenjótulajdonságú,prése-léskornemragadhozzáaműtárgyhoz.

9 A kézi pergamenöntés során vákuum alkalmazásával, szívóasztalon pergamenporból, pergamen rostból, enyvező anyagból, fertőtlenítő-szerbőlpépetkészítve,pótoljákkiahiányokat.

10 Ajapánpapírokhozáltalábankozo,mitsumata,vagygampielnevezésűtávol-keleti növények rostjait használják, amelyekhosszúsága, őrlés-

módja és különleges tulajdonsága miatt a papírrestaurálás elengedhe-tetlen restaurálási anyagai.

9.kép. A pergamen lágyítása ultrahangos párásítóval.

11.kép.A hiányok kiegészítése japánpapírral.

10.kép.A kisimult pergamen, konzerválás után.

12.kép.Afordítássérültpapírjarestauráláselőtt.

76

éssűrűrizskeményítővelvalókiegészítés.Ahiányokrakétoldalrólazaz„duplán”kerültfelakiegészítőpapír,így a tartós, esztétikus pótlás szintben egyenlő lett azeredetivel(11.kép).

A restaurált pergamenlapok a zsinór újrafűzésévelvisszakapták eredeti formájukat.

2. A papíranyag restaurálása

Azeredetiokiratmagyarfordítását,valószínűegykisebbdobozban való tárolás miatt, összehajtották, és ennek kö-vetkeztében itt a papírmegsérült (12. kép).A kis füzetszétesett, látszott rajta hogy használták, forgatták, olvas-ták (13. kép).A munkálatok először száraz tisztítással,portalanítássalkezdődtek,utánamechanikailagpróbáltukhalványítani,eltávolítaniafelületiszennyeződést, folto-kat.(14.kép)

A papír savasságának mérése felületi pH-papírral tör-tént,11amicsakmegközelítőméréstad.Amért5,58–6,1közötti értékek enyhe savasságra utaltak. A vékony papír gyenge állapota miatt nem mertük megkockáztatni

11 Macherey-Nagel.pH-Fix0,0–6,0,felületipHmérőpapír.

a lapok vízbe merítését, azonban a savak közömbösítésére szükségvolt.EzértasprayformábaniskaphatóWeiT’o12 nevűszervesoldószeressemlegesítőanyagotalkalmaztuka magyar fordítás papírja esetén.

A dokumentum egy vékony selyempapírt is tartal-maz, amit szintén a nem vizes semlegesítési eljárásnak13 vetettük alá. A szétesett íveket szintén japánpapírral és Glutofix60014 cellulóz alapú ragasztóval egészítettük ki. A hiányok pótlása, kiegészítése átvilágító asztalon történt. (15. kép.) A kisebb horzsolásokra, szakadásokra japánfátyolpapír került, majd az eredeti cérnával átvarrva ismét kialakult az ívfüzet.

AzApafiMihály fejedelemáltal kiadott kiváltságle-vél Csíkszereda város eddig legfontosabb, legértékesebb okirata. Tudva és érezve ennek jelentőségét, fontossá-gát a restaurálási etika elvét betartva, sikerült történeti, művészettörténeti, esztétikai szempontból értéknöve-lőbbállapotbahoznivárosunkkiváltságlevelétésannakmagyarfordítását(16.kép).Azelvégzettbeavatkozásokazokiratotfizikailagisstabilabbátették.Restaurálásutána dokumentumok szívópapírba, és savmentes karton-ból készített palliumba kerültek. Az okiratok raktározá-sához, 18–20 oChőmérsékletű, 45–55% relatív nedves-ségtartalmú(RH)környezetet,kiállításeseténmaximum50 Lux megvilágítást javasolunk.

12 Wei T’o eljárás. 1972-ben, az USA-ban Richard Smith dolgozta kiamagnézium-metoxidossemlegesítőeljárást.

13 Bookkeeper,„könyv-megőrző”eljárás.14 Glutofix 600 (metil-hidroxi-propil-cellulóz), fehér, vagy sárgásfehér

por, vagy granulátum formájában kerül forgalomba. Savval, lúggal szemben ellenálló, fényálló. Használata igen sokoldalú.

13.kép.A szétesett ívek.

15.kép.A papír restaurálása átvilágító asztalon.

14.kép.Afelületiszennyeződésekeltávolítása.

77

16.kép.A restaurált pergamen oklevél és papír fordítása.

IRODALOM

BABOS Károly: Növénytan restaurátoroknak. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1992. pp. 13–15.

BAKAYNÉ PERJÉS Judit: Raktározás, tárolóeszközök és csomagolóanyagok. Budapest, 2000. pp. 5–6.

BENEDEKÉva–MUCKENHAUPTErzsébet:Az1985.évi „menthetetlennek nyilvánított Csíksomlyói könyv-lelet konzerválása és azonosítása. In: Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Csíkszereda, 2004. pp. 161–170.

BEÖTHY KOZOCSA Ildikó: Pergamen kéziratok res-taurálása. In: A könyv- és papírrestaurátor tanfolyam jegyzetei. Szerk. Kastaly Beatrix, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1995. pp. 9–23.

BEÖTHYNÉKozocsa Ildikó:AbudapestiDante-kódexrestaurálása. In: Scripta Manent. A papír és könyvres-taurálásműhelytitkai.OrszágosSzéchényiKönyvtár,Budapest, 1998. pp. 11–17.

MANEA,Cella–POPA,Mihaela–CRUHER,Anatolie:Problemedepatologieacârţii.Culegeredematerialdocumentar.Bucureşti,1985.pp.140–144.

CORINANicolescu:Muzeologiegenerală,Edituradidac-ticăşipedagogică.Bucureşti,1979.pp.45–52.93–95.

GALLI Katalin: Régi, becses könyvek ápolása és restau-ráltatása. Budapest, 2006. pp. 31–36.

JÁRÓ Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a mú-zeumokban. Budapest, 1991. p. 106.

OROSZ Katalin: A levéltári dokumentumok károsodása és amegelőzés lehetőségei. In: Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek, Szerk. Kovács Petronella, Haáz RezsőMúzeum,Székelyudvarhely,2002.pp.54–65.

BenedekÉvaPapír-bőrrestaurátorművészCsíki Székely Múzeum530110 Csíkszereda str. Cetatii. 2.Tel.:+40-266-311-727E-mail: [email protected]

78

A polihisztor, a kutató és műgyűjtő Ipolyi Arnold

„Azakadémiapüspöke,azirodalomfőpapja...Nagylelkűésfennköltgondolkodású...Főúrésapostol,tudósésme-cénás...”–aBudapestiHírlaptárcaírójaígyírt1886júliu-sában Ipolyi-StummerArnoldnagyváradipüspökrőlbe-iktatásakor.1 Az utolsó magyar polihisztor – a 19. század közepéneknagyműveltségűtudósaéskiválókutatója–öttudományágban,arégészet,aművészettörténet,aziroda-lomtörténet, a történelem és a folklorisztika területén vég-zettúttörőmunkát.Pályakezdéseegybeesettamagyartu-dományalapjainaklerakásával.A„MagyarMythologia”címűkorszakalkotóműve,aKisfaludyTársaságpályázatitámogatásával 1854-ben jelent meg, melyben hatalmas adatgyűjtésen alapuló korábbi kutatásait felhasználva,európaiminták alapján – JakobGrimm gyűjtési és fel-dolgozási módszerét követve – összegzi, elemzi, értelme-zi a magyar folklórt s tárja fel a magyar múlt emlékeit, a magyar mitológia hagyománykincsét, a népmondákat és mágikus népi szertartásokat. A magyar mitológiáról azóta semkészültilyenalaposmű,amelymaisaleghitelesebbforrása e tudományterületnek. A Vasárnapi Újság 1859-es méltatásaszerint,Ipolyiéletművétolyanmunkávalkezd-te, amellyel mások befejezni szokták. A hazai és külföldi szakmai elismerések mellett, az igazságtalan, hozzá nem értő kritikák azonban elvették a kedvét a további kuta-tásoktól.FőleganagytekintélyűCsengeryAntal támad-ta.2Ipolyiettőlazidőtőlarégiségtudományfeléfordult,amely több volt, mint az archeológia, mert ebbe a tudo-mányterületbeaműemlékekésműtárgyakvédelmemel-lett a szellemi kultúra emlékei is beletartoztak. Az 1850-es évekmásodikfelétőlToldyFerencajánlásáraaműemlé-kekfeltárásánkezdettdolgozni.Széleskörűtudományostevékenysége meghozta a szakmai elismerést. 1858-ban azAkadémialevelező,néhányévvelkésőbbrendes,majd1874-ben igazgatósági tagjává választották.3 Az ásatások soránelőkerültleletekkelőalapoztamegaMagyarNem-zetiMúzeumrégészetigyűjteményét.ARégészetiTársa-ságalapítójakéntésvezetőjeként,aMagyarTudományosAkadémián tartott évenkénti programadó beszédeiben kijelölte a feladatokat. A korabeli tudományos közgon-dolkodásbanrövididőalattvezetőszerephezjutott.Szív-

1 Váratlan halála miatt csupán 5 hónapig töltötte be ezt az egyházi hiva-talt.

2 Mravik László: Ipolyi Arnold. Kézirat. 3 Mravik László id. kézirata.

ügyének tekintette a magyar nemzeti kultúra támogatását és a nemzeteszme gondolatának érvényre juttatását. Arra törekedett, hogy a kutatásaiban feltárt értékeket a ma-gyarsághozkapcsolhassa.Ezagondolkodásmódkorszerűvolt, egybevágott az európai népek nemzeti öntudatra éb-redésénekidőszakával.AFelvidékeneltöltöttszolgálataiután egyházi karrierjének íve is elindult – 1863-tól egri kanonok lett, majd 1872-től besztercebányai püspökkénevezték ki. Egyházi tekintélyét felhasználta a papság gondolkodásának megváltoztatására. Mint főpap folya-matosanfigyelmeztetteőketfelelősségükre,arájukbízottegyházitulajdon,aműemlékekésaműtárgyakmegőrzé-sére és gondozásukra, a régiség-érték elfogadására. Meg-követelteésellenőrizteabeavatkozásokszakszerűségét.Arestaurálásimunkákbaaférfiakmellettanőket isbe-vonta, akik a hímzések és textiliák javításában fontos sze-repet kaptak.AKépzőművészetiTársaság vezetőjeként,a művészetek szakértő támogatója, mecénás és kiválóműgyűjtővolt,amitmagánjövedelmeibőlmáregrikano-nok korában megtehetett.

A gyűjtemény és hagyaték

Váratlan és korai halálakor – 1886. december 2. – több mint1700műtárgyattartalmazóértékesműgyűjteményeEurópában is ritkaságszámba ment. Az 522 lapot tartal-mazó hagyatéki dossziét, melyet Ipolyi halálakor – a töb-bi váradi püspökéhez hasonlóan – nyitottak, nem zárták le a hagyaték kiosztásakor, hanem csak 1923-ban több év-tizedes jogi és politikai huzavona után. A viták egyrészt az egyházésazállamközött,másrésztazelsővilágháborúésazaztkövetőpolitikaiváltozásokdiplomáciaicsatározá-sai miatt a magyar és román állam között folytak.4

A tárgyak leltári jegyzékét 1887. jan. 28-i dátummal Dr. Czobor Béla szakértő és becsüs készítette elVára-don. Ez a vaskos dosszié 2009-ben váratlanul került elő aNagyváradiRómaiKatolikus Püspökség levéltáraa Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Igazgatóságá-nakgyűjteményében.Azutóbbi évekbenkétmásik for-rásból is felbukkant a hagyaték – a nagyváradi római katolikus püspökség házi kezelésű levéltárának egyikiratcsomójából egy korabeli hagyatéki leltár, továbbá az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában egy vázlat, melyet a gyűjtemény1918/19. évi,Budapestremenekí-

4 Lakatos Balla Attila: Ipolyi Arnold püspök hagyatéka Nagyváradon. Varadinum Script Kiadó – Nagyvárad, 2012.

AzIpolyigyűjteményüvegfestményeinekrestaurálása

Mester Éva

79

tése során állítottak össze.5Ebbőlkiderül,Ipolyinagyfel-készültséggelmindenértéketbegyűjtött,amirőltudomástszerzett, és amit anyagi lehetőségeimegengedtek.Nema szokásos kincsképzés, hanem inkább az értékmentés szándékával–aképző-ésiparművészet,valamintanépikultúra tárgyainak legszélesebb spektrumából. A korabeli leltári jegyzőkönyv6 a tárgyak értékét is feltünteti. Szá-mos esetben nagyon alacsony összeget találunk, de nem ritkaazértéknélkülszereplőtételsem.Máramegváltoz-takezekazarányok,deazeszmeiértékekisfelértékelőd-tek.Különösenigazezazoknálaműtárgyaknál,amelyekkategóriájukban egyedül képviselik az adott kort a hazai közgyűjtemények viszonylatában, lásd pl. a régi címer-üvegeket és kabinetüveg-képeket.

Aleltárijegyzőkönyvbentételesen,számmalellátva,kategorizálvaszerepelnekazegyesműtárgyak.Afelsoro-lásábanképek(rézkarc,kőrajz,akvarell,fáraésvászonrakészült olajfestmény, biccherna, stb), gobelinek, keletifalikárpitok(arabeszkesusa,michrabia,portier,stb.),régibútorok, zománc díszítésűműtárgyak (kehely, ruhacsat,stb.),régiötvösművek(ereklyetertó,úrmutató,ostyatartó,kereszt, ruhakapcsok,profáncélú tárgyak, stb.),majoli-kák,porcelánok,használatiüvegtárgyak (serleg,kehely,pohár,palack),kabinetüveg-képek(címerüvegek),üveg-festmények(vallásitémájúfigurális,stb.),textilek(úri-ésnépihímzések),valamintsokmástárgyszerepel.Ahagya-ték körüli több évtizedes huzavona alatt ugyan megcsap-pantaműtárgyakszáma,szóródottazanyag,deazelő-került leltári lajstromok alapján – az ismert múzeumok (EsztergomiKeresztényMúzeum,NagyváradiKörösvi-dékiMúzeum,budapestiSzépművészetiMúzeum,buda-pesti IparművészetiMúzeum) és egyházi gyűjtemények(Esztergom Főszékesegyházi Kincstár, a NagyváradiRómai Katolikus Püspökség gyűjteménye) birtokábanlévő kincsek a kutatások látókörébe kerülhetnek, és azeddigi találgatásokés feltételezésekhelyett elkezdődhetvégre az érdemi munka a tárgyak vizsgálatában – azono-sításukban és feldolgozásukban.

Az Esztergomi Keresztény Múzeum üvegképei

Szerencsésnek mondható, hogy az Ipolyi-gyűjtemény1919 januárjában Budapestre menekített műtárgyainakjegyzéke alapján beszámozták az üvegképeket. Így az eredeti leltári szám többé-kevésbé megmaradt az új szá-mozás mellett, azokon a tárgyakon, amik még nem ke-rültek restaurálásra. Ez nagyban segíti a sokszor azonos néven futó munkák megkülönböztetését és felismerését.

Magyarországi viszonylatban egyedülállónak mond-hatóaz Ipolyi-gyűjteményviszonylagos épségben fenn-maradt üvegfestmény kollekciója, melyben félezer éves munkák is vannak. Sajnálatos módon a sokféle háború már a legkorábbi épületeinket díszítéseikkel együtt úgy

5 Lakatos Balla Attila id.m. alapján. 6 Lakatos Balla Attila id.m. az Ipolyi múzeum tárgyai címszó alatt, pp.

53–91.

elpusztította, hogy az utókor csak régészeti feltárásokból szerezhet róluk kézzelfogható ismereteket. A tájékozó-dást csak a nagyon töredékes és romlott üvegablak-ma-radványok(budaivár,visegrádikirályipalota,stb.)segí-tik a száraz levéltári adatok mellett. Fontos megemlíteni, hogyazezirányúkutatásokazutóbbihúszévbenkezdőd-tek, mivel általánosságban, a töredékes tárgyi emlékeknek csakettőlazidőtőltulajdonítottaknagyobbjelentőséget.A földből előkerült sokszázéves üvegek ugyan nagyonrossz állapotú fragmentumok, de a kutatások és összeha-sonlító elemzések együttesen bizonyosságot adnak arról, hogy a hazai munkák nem voltak gyengébbek az Európa nálunk szerencsésebb régióiban viszonylagos épségben fennmaradt üvegfestményeknél.7

AzIpolyihagyatékkutatásátaközeljövőbenfelgyor-síthatják a közzétett levéltári források. Reményeink sze-rint fény derülhet azoknak a kabinet-üvegfestmények-nek és címerüvegeknek a történetére és származására, valamint a készítő műhelyekre és mesterekre, melyekrestaurálása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2011–2012-ben valósult meg.

Az üvegfestmények tárgyleírása

Ameglehetősensérülékenyüvegtárgyakatrendkívülimó-don megviselte a sok helyváltoztatás – az adottságokból fakadó, a mostoha körülményekkel magyarázható szak-szerűtlen szállítás és tárolás.A gyűjtemény alapvetőenkétcsoportraosztható.Egyikrésze19.századelőtti,akár500 évesnél is régebbi lehet – ezek többnyire kismére-tű,ólmozássalkészítettcímer-üvegfestmények.Amásikrész, melyben szintén szerepelnek címerek – már na-gyobbméretű, inkábbfigurális, főleg 19. századi histo-rizáló stílusú munkákból áll, melyek még mindenképpen a püspök életében készültek, a legutolsó dátum a halálo-zás1886-osévelehet.Miutánalegtöbbműtárgyrólares-taurálás befejezéséig semmiféle információ nem volt – és Lakatos Balla Attila összefoglaló forrásközleménye már csak a munkák befejezése után jelent meg – a jelen ösz-szegzésnél további eredmények nem sorakoztathatók fel, abevezetőbenmárközreadottújismeretekmellett.

Támpontot adhat és eredményes lehet az Európá-ban fennmaradt hasonló munkákkal való összevetés. A 13 különböző méretű és formájú restaurált műtár-gyon nem szerepel szignatúra, mesterjegy, vagy évszám, mégakésőbbimunkákonsem.Legtöbbjüknémethatástmutat.Csakegyetlencímerüvegenláthatóakészítésidő-pontja „Anno Domini 1536”. Az üvegek egy részénélhatározottan megállapítható, eredetileg nagyobb ablak kisebb része lehetett, melynek fragmentumát foglalták keretbe (pl. két sallangos festményrészlet). Más eset-benviszontnemtettenérhető–acímerüvegönállókabi-netkép volt-e, amit ablak elé helyeztek, vagy eleve egy

7 H.GyürkyKatalin:Azablakoküvegezésérőlésazablaküveg-festmé-nyekről a középkori Magyarországon. Budapest Régiségei, XXXII.Budapesti Történeti Múzeum. Budapest, 1998.

80

nagyobb ablakmezőbe beépített festett betét volt netán,amit csak az ablakmező későbbi átalakításánál kezeltekönállóan. Források hiányában az üveg alapanyaga, színe, összetétele,megmunkálása(pl.vékonyüberfangüvegle-mezek),valamintafestéstechnikáksajátságai(pl.pácfes-tések,damaszfestés)lehetnekirányadóak.Összefoglalvaelmondható, az első csoportba sorolt műtárgyak drágaüvegalapanyagból(pl.többrétegűüvegek)biztosmester-ségbelitudássalmegfestettrészletekkel(pl.ezüstkloridospácfestés, grisaille technikával festett érzékeny filigránmintázatok) alkalmazásával készültek. A kontúrfestésgrafikairajza,azárnyalásfestőisége,arészletekgondoskidolgozottsága, valamint a felvitt színek, a zománcfesté-sek korrektsége mindenütt biztos tudást mutat. A kismé-retű,olykor1mmvastagságalattiüveglemezeketalegvé-konyabb,3mmszélességűólomsínekkelfoglaltákkörbe.Egy címerüvegen belül többféle vastagságú ólomsínt is használtak,haazegyesüvegekeltérővastagságúakvol-tak.Észrevehetőnehézségetokozott–deezcsakegyetlendarabnálfordultelő–amikor3–4mmvastagüvegmellékerültek a papírvékony lemezek. Itt további problémát jelentettakisméretűüvegelemekpontosleszabása.Akétlegrégebbi címerüveget festés nélküli, egyszínű kerettelláttákel,aholavörösszínűelemekközöttnagyobbátme-neteketislátunk,amivalószínűlegösszefügganagyobbtudást igénylő, drágább überfang technika alkalmazásá-val.Egykésőbbkészültdarabnálavörösszegélyüvegetisszépenfestettbordűrmintávaldíszítették.

Avélhetően18.századvégi,19.századeleji, festettmunkák némelyike kifejezetten gyenge minőségű (pl.SzentImre,SzentErzsébet),aholhomályosított,színtelenüveg alapra dolgoztak és csak felfestett színekkel érték el a dekoratív hatást – nagy a bizonytalanság. A silbergelb festés és a zománcfestések foltosak, kevésbé transzpa-rensek és telítettségük is a szürke tartomány felé mutat. Általánosságban elmondható, még az egy darabból álló kompozíciók esetében is, hogy egy kivételével mindegyik körbe volt ólmozva. 11 darabnál még megvolt a felfüg-gesztésre szolgáló fémfül is – egyes esetekben a régebbi tárgyaknál ezeknek csak a csonkjai maradtak meg. Külön említést érdemel a két sallangos festményrészlet – amely akár egy régi címerüveg maradványa is lehet – ahol a fel-tehetőenrégebbi,vékonyólomkeretetegyújabb,erősebbkerettel látták el.

A műtárgyak állapota

Az üvegfestmények állapotát két összetevő határoztameg:egyrésztatermészetesavulás,másrésztakülsőkö-rülményekbőladódószennyeződések, törések,sérülésekés hiányok okozta károsodások. Ezek az üvegfelületeken és ólomsíneken, műtárgyanként különböző mértékbenvoltak jelen.A legszembetűnőbbek a vékony, színtelenalapüvegek összetett szennyeződései voltak a többréte-gűvízkőlerakódásokkal,melyek többévszázadalattke-letkeztek.Emellettakorom,azsírosfoltok,ésazerősenroncsolt19.századipaneleknélavastagporszennyeződés

voltakjellemzőek.Alegrégebbicímerüvegeknél,afátyol-szerűfinomsággalfelhordottmotívumoknálegyesfestettrészek csak a felület beható vizsgálatával, bizonyos szög-ből ráeső fényben, a fényesésmatt felületekkontraszt-ja által látszottak. A festett részek megkötőképessége,akontúrozásnálelőfordulókisebbkopásoktóleltekintvejónak volt mondható. Az üveg alapanyag állapota kifo-gástalan volt, sehol nem lehetett tettenérni kémiai elvál-tozásokat, homályos foltokat, üvegtelenedési folyamato-kat.Üvegtörésekviszont tömegesenfordultakelő,minda régebbi, mind az újabb munkáknál. Az újaknál egyér-telműenahelytelentárolásokoztaadurva,szilánkostö-réseket,amelyekbőladódóansoküveghiánykeletkezett.Ez a Szent István mellkép esetében volt különösen jellem-ző.Azólomsínekmindenmunkánálnagymértékbenkor-rodálódtak. A régebbieknél színük már feketére változott, és sok helyen szétszakadtak, elcsavarodtak. A historikus munkáknál is nagy károkat okozott a sok helyváltoztatás és a helytelen tárolás. A deformáció következtében össze-tört és kihullott üvegeket befogadó ólomsínek széthúzód-tak, elszakadtak, széttörtek, vagy éppen összenyomódtak.

A restaurálás általános szempontjai

Mint ahogy a Corpus Vitrearum ajánlása fogalmaz, az ólmozott mezőket minden tartozékukkal – beleértve azólomsíneketis–együttkellmegőrizniazutókorszámá-ra,ahitelességbiztosításaésakésőbbikutatásokeredmé-nyessége érdekében.

Az üvegfestmények restaurálása során a fentiek szel-lemébenelsőrendűszempontvoltmindenanyag–üvegés fém – megtartása. A legnehezebb feladatot a kicsava-rodott, összeroncsolt és széttört ólomsínek megőrzésejelentette. Meg kellett szüntetni a deformációkat a sínek eredeti helyzetbe forgatásával. A hiányokat megfelelőméretűésminőségűsínekkelkellettpótolni,a töréseketátforrasztással lehetett megszüntetni. Nagy gondosságot kívánt a szilánkos üvegtörések ragasztása és kiegészítése az 1mm-t alig meghaladó üveglemezek esetében. Termé-szetesen mindegyik üvegfestmény az állapotától függőkezelést kapott, azonban voltak olyanműveletek, ame-lyek minden esetben hasonlóan történtek. Így például avastagonlerakódottfelületiszennyeződések–vízkőésegyéb károsító anyagok eltávolítása az üvegfelületekrőlnátrium-hexametafoszfát 5%-os, meleg desztillált vízesoldatával történt. A makacsul megkötött szennyeződésfellazításárajólbeváltazoldatbakevertkismennyiségűCMC(karboxi-metil-cellulóz),melyáltalazüvegekrefel-hordottpakoláshosszabbidőnkeresztülfejthettekihatá-sát.A zsíros, kormos rétegeket Prevocell 3%-os melegdesztillált vizes oldatával lehetett a legjobban eltávolítani. A kétféle vegyszeres kezelés többszöri megismétlésével sikeresen meg lehetett tisztítani az üvegfelületek mindkét oldalát. Az ólomsínek fekete korróziós rétegének sérülés-menteseltávolításamanuálisan,finomacélgyapottalvoltelérhető.Ahosszútávúbiztonságosbemutatásésraktáro-zás érdekében az üvegfestmények körben kísérő ólom-

81

foglalatot kaptak az eredeti ólomsínekre. Ezekbe lettek beépítveazeredetifelfogatásszerintirögzítőfülek.

Az egyes tárgyak leírása, restaurálás előtti állapotuk, és a restaurálás főbb lépései

1–2. Két kisméretű kabinet-üvegkép a Kassa melletti Margitfalváról 8

Akétkisméretűüvegképaz1500-asévekbenkészülhetettnagyobbfelületűcímerüveg-festmény(ek)fragmentumai-ból lehet kialakítva. Ezt támasztják alá a heraldikában ha-gyományos, kontúrozással és ezüstszürke grisaille – kék, valamintaranysárga(silbergelb)–kék,színekkelmegfes-tett sallangok.

Azegyiken(1–2.kép)papírvékony,buborékos,szín-telen üveglemezre, kontúrozással, schwarzlot, braunlotés szürke grisaille tónusozással festették a levélmotívu-mokból álló, lendületes díszítményeket, néhol vöröses árnyalással. A festéstechnika és az ábrázolásmód gyakor-lott mesterre utal. A két kis levélmotívumot, amelyek egy-másnak tükörképei vékony ólómsínekkel építették össze, ésegyvastagabb,erősebbszélólommalkereteztékkörbea fekvő téglalap alakú képecskét. Felfüggesztésre a kétsarokra rögzített karika szolgál.Aműtárgymegbecsült-ségét jelzi, hogy a sérülékeny, alig 0,5 mm-es vastagságú üveglemezbalfelsősarkábanlévőkétkicsitöréstaleg-vékonyabbólomsínnelrögzítették–valószínűlegakabi-netképkeletkezésévelegyidőben.Azólomsínekmeglehe-tősenkorrodáltak,bizonyosmértékigmegnyúltak,emiatttöbb helyen rés keletkezett az üvegek szélénél. Az üveg-lapok mindkét oldalára több rétegben vastagon felrakód-takakülönféleszennyeződések,aszélekfeléazólomsí-nekmelletterőteljesebben.Ahézagoktömítésérehasználtolajos hegyikréta a legtöbb helyen elöregedett, kihullott azólomsínekmellől, emiatt azüveglemezekmozogtak,törésveszélyessé váltak.

Amásikkép is (3–4.kép)hasonlóméretűkétüveg-darabbóléskompozícióselemekbőláll,azzalakülönb-séggel,hogyasallangokkékzománc–grisaille(szürke)és narancssárga zománc – grisaille (szürke) színűek. Ittis vékonyabb ólomsínekkel ólmozták össze a bal oldali törött elemeket. Az ólomsínek kissé megnyúltak, az üveg-szemek széleinél több helyen rés keletkezett. Az elörege-dett tömítőanyaghelyenkéntporózussáváltéskihullott.Az ólomfelületek a korroziótól feketévé illetve mattszür-kévé váltak. Környezetükben az üvegek szélein a szeny-nyezettség rétegesen rakódott le, beljebb a különféle anyagoktól rendkívüli módon piszkolódtak, fátyolosan elszíneződtek.Akékzománcfestékmindenütthólyagos.Eztvalószínűlegavastagfelhordásokozhatta.Általábanjó megtartású, csupán egy helyen pattogzott le a sárga levél környezetében.

A töréseket már több száz éve átólmozással javítot-ták, ezek eltávolítása nem volt indokolt. A műveletek

8 Ltsz: 61.5.1. Méret 22x14,7 cm és ltsz.: 61.5.2. Mérete: 21,8x214 cm.

1–2.kép.A61.5.1ltsz.kabinetüvegképrestauráláselőttésután.

3–4.kép.A61.5.2.ltsz.kabinet-üvegképrestauráláselőttésután.

82

a tisztításra és a konzerválásra irányultak az esztétikai helyreállítás mellett. A statikai biztonság visszaállítása céljából a megnyúlt ólomsíneket helyükre kellett igazítani. A vályatokban – a vékony üveglemezek és a sínek csat-lakozásánál– a részbenkipergett tömítőanyagaz erede-tihez hasonlóan lenolajkencés hegyikrétával lett pótolva. Azösszetöredezett,elöregedetttömítőanyagmaradványokabeavatkozáselőttahézagokbóleltávolításrakerültek.

A festékrétegek jól kötődtek az üveghez, rögzítésüknem volt szükséges. Az ólomsínek mellett a vastag szeny-nyeződések eltávolítása rövidrevágott keménysörtéjű,ecsettelkezdődött,majdatisztításamárismertetettvegy-szerekkel – többszöri ismétléssel – folytatódott a festett üvegfelületek mindkét oldalán. A tisztítás eredménye-képpen a vízkőlerakódásoktól homályos felületek ismétátlátszóváváltak,afinomanfestettfelületekvisszakaptákazérzékenyátmeneteket.AkobaltkékszínűfestékhiánypótlásaParaloidB723%-osacetonosoldatábakevertani-linfestékkel történt.

A két képecskén az esztergomi leltári számon kívül nemvoltmásszámozás,továbbánemtalálhatóaműtár-gyakravonatkozótárgyleírásazIpolyi-gyűjteményeddigelőkerültegyikleltárijegyzékébensem.

3. Egykori ablakból kialakított kabinet-üvegfestmény9

A kabinet-üvegfestmény egykori ablak részlete lehet, erre utal pléldául, hogy a kompozíció tengelyeként szolgáló levélszár a kép alsó részén átmenet nélkül le van vágva. Feltehetően a 19. századmásodik feléből származik ezahistorikusfelfogásúdíszítmény.Előképéül,azolaszre-neszánsz groteszk ábrázolásai szolgálhattak. A festmény színtelen alapüvegre készült, melyet rombuszmintába helyezett növényi ornamentika díszít kéttónusú matt és selyemfényűsavmaratással.Stilizálttulipánformán/levél-motívumonnyugvónőifejalkotjaakompozícióközép-pontját, középen elválasztott hullámos hajjal, aranypártá-zatból szétágazókilenckék színű levéldísszel.Az arcotaranyrúdra erősített aranybarnadrapériakeretezi.Aképszintelen alapüvegre készült, fekete kontúrfestéssel, schwarzlot,braunlotésgrisailleárnyalással,Jean-Cousin,silbergelb, valamint barna, zöld, kék zománcfestéssel. A színeket kizárólag a festés adja, mely gondos, kiegyen-súlyozott gyakorlott kézre, biztos mesterségbeli tudásra utal. A képet ólomsín keretezi, a felfüggesztésre két ka-rika szolgál.

Az elvékonyodott ólomkeret a korroziótól megfekete-dett, kissé megereszkedett, deformálódott, befelé horpadt. A vékony üveglemez mindkét oldalon – különösen a szé-leken – elpiszkolódott, a mattra savazott díszítések és a festett felületek fokozott mértékben vették fel a külön-féleszennyezőanyagokat.Azüveglemezmozgottakeret-ben,a tömítőanyagazüvegésazólomsínközöttnagy-részt kipergett, morzsalékossá vált. A festett részeken nem látható festékkopás.

9 Ltsz.: 61.14.1. Mérete: 15,7x25 cm.

Az ólomsínek javítását, a felületi deformációik kiiga-zítását a hézagtömítés követte az üvegszélek és az ólom-sínek csatlakozásánál. A zsíros, kormos felületi szeny-nyeződésekésavízkőlerakódásokeltávolításavalaminta feketére korrodálódott ólomsínek oxidálódott felsőrétegének eltávolítása a már ismertetett módon történt. Azelvékonyodottrégiszélólomrakörbenerős,8mm-esszegélyólom került, amely forrasztóónnal átforrasztva, ajövőbenmegfelelőfoglalatotbiztosítakabinetüvegnek.Az akasztáshoz használt rozsdás fülek helyett biztonságos újakkerültek(5.kép).

Az üvegfestményen a jelenlegi leltári számon kívül egyrégebbiszámisszerepelt(855),amelyaz1919-eslel-tárijegyzékébeniselőfordul.

4. Címerüveg-festmény10

A címerüveg-festmény – peremezett szélű, papírvékony,színtelentányérüvegre(Butzenscheibe)készült,valószínű-leg a 16–17. században. A kör alakú üveg körbeólmozott, afelsőrészénlévőkarikalehetővétettefelfüggesztését–valószínűlegkabinet-üvegkénthasználták.Anégymezőreosztott címerpajzsot átlós szimmetriában két-két motívum uralja. Az egymás felé fordított két vörös halat, fekete szar-vas váltja, mindegyik állat mögött finoman kidolgozottdamaszolt háttérfestés látható. A pajzs fölött a címer tu-lajdonosának neve, kaligrafikus német írással olvasható–KrauszvonStalberg.Kontúr-schwarzlot-,grisaille-,sil-bergelb- és zománcfestés található az üvegképen. A festés-technika és az ábrázolásmód felkészült mestert mutat.

Afeketeszínűrekorrodáltólomfoglalatnyúláskövet-keztébendeformálódott.Aköralsórészénszegelésbőlszár-mazó kerek lyuk volt, amely szétszakította az ólomkeretet. Azólomsínésazüvegtalálkozásánálatömítőanyagkiper-gett. A képecske mindkét oldala különböző anyagoktólszennyeződött,azólomsínmellettaszélekenvastagvízkő-

10 Ltsz.:61.19.1.Átmérő:11,6cm.

5.kép.Ablakból kialakított kabi-net-üvegfestmény.

83

lerakódás és barnás-fekete koszréteg keletkezett. A festés stabilnak mutatkozott, festékkopás nem volt tapasztalható.

Aműtárgyhelyreállításaazeredetiszélólommegtartá-sával valósult meg. A kör alakú üveg a széleken volt a leg-piszkosabb.Amélyebbenfekvővályatokbanlévővastagvízkőlerakódásokésmásszennyezőanyagokeltávolításaa többi műtárgyhoz hasonlóan vegyszeres pakolássaltörtént. A deformálódott ólomsín üvegszélre igazítása, és a fekete korróziós réteg mechanikus eltávolítása után a szög által okozott szakadás megszüntetése, átforrasztása következett. A megtisztított, kijavított régi ólomsínre egy új, 6 mm-es szélólom került, mely mindkét oldalon tel-jesátforrasztástésegyújfüggesztőkarikátkapottakor-rodált régi helyett. Ezután következett a hézagtömítés, szürkéreszínezettlenolajkencéshegyikrétával(6–7.kép).A címerüvegen a jelenleg érvényes leltári számon kívül nemvoltmásjelölés,deaz1919-esjegyzékbenszereplőtárgyleírásalapjánbeazonosítható(857).

5. Címerüveg-festmény kettős ábrázolással11

Akétcímerpajzsotábrázolóüvegfestménytvalószínűlegugyanazagyakorlottmesterkészítette,mintazelőzőcí-mert.A festéstechnika, a felirat és a díszítőelemekmo-tívumaiközött(adamaszfestésegyeselemei),sokaha-sonlóság, vagy teljesen megegyeznek. A két címerpajzs egymásnak támaszkodva, kissé balra döntve látszik, jobb oldalifelsőperemükreülnekfelastilizáltpáncélsisakok.Abaloldalin,afölöttelévőaranykoronábanülőoroszlántkéthatalmasszarvfogjaközre–ugyanezazoroszlánfi-guramegkettőzvevanjelenacímerpajzsonis.Ajobbol-dali sisakon két hattyúnyak ül, a négyes osztatú címerpaj-zsonvirágmotívumoskeresztekésdamaszfestésűrészekvannak. A címereket sallangok keretezik. Feltehetőenférfiésnőkettőscímerérőlvanszó(házasségkötésikettős

11 Ltsz.: 61.20.1. Méret: 19,2x25,8 cm.

6–7.kép.Címerüveg-festményrestauráláselőttésután.

8–9.kép.Akettősábrázolásúcímerüveg-festmény,restauráláselőttésután.Hát-ésszínoldal.

84

címer?). A kontúr-, schwarzlot-, grisaille-, silbergelb-,kék- és vörös transzparens festés papírvékony üvegre ké-szült.A téglalap alakú, osztatlan felületű kabinet-üveg-festményt ólomsín keretezi.

Az ólomkeret nagymértékben megnyúlt, kilazult, deformálódott. A rögzítésre szolgáló fémdrót elgörbült, eltört, széle oldalt kilátszott. Az ólomkeret elvesztette tartó szerepét, a felső részeken, a megnyúlt ólomsínekmellettirésekenátlehetettlátni.Atömítőanyagminden-hol kipergett. Az üveglemez mindkét oldalon szennyezett volt, különösen a széleken az ólomsínhez közeli részeken. Azólomsínazoxidációtól fekete színűvévált.A festettrészek jó megtartásúak, nincs kopás, vagy lepergés.

Akettősábrázolásúcímerüvegfestményrestaurálása–atisztítás,konzerválásésakeretmegerősítéseazelőzőtárgyaknálleírtakszerinttörtént(8–9.kép).Aműtárgyonaz érvényes leltári számon kívül az 1919. évi leltári szám isszerepelt(854).

6. Kör alakú címerüveg-festmény Ipolyi Arnold nemesi címerével 12

A szépen megfestett kör alakú címerüveg-festmény készí-tésiidejeismeretlen,a19.századmásodikfeléretehető.Az 1887. évi hagyatéki leltárban több Ipolyi címer-üveg is szerepel, melyek közül az „Újabb üveg festmény Ipolyi czímereKratzmanntól,hasadt“megjegyzésráillikamű-tárgyra.Négykarélyoskerekmezőben,balfelédöntöttcí-merpajzsjobbfelsőrészénpáncélsisakkoronával,felettesűrűtollazatúmadárszárny,közepénaranyhatágúcsillag-gal. A sisakból kétoldalt dúsan burjánzó arany-kék sallan-gok ágaznak szét. A címerpajzson kék-fekete damaszfes-tésűháttérben,többszörösenmegtörtaranysávbanháromvörös színű repülőmadár, felettük arany hatágú csillaglátható.A dekoratív festés, kontúr-, schwarzlot-, silber-gelb- és kék zománcfestéssel és színes savmaratással készültavékony, szintelenalapú,vörösűberfangüveg-lemezre. A vékony üveglemezen átlósan keresztbefutó repedést egy korábbi restaurálásnál már megragasztot-ták–valószínűlegTechnokolRapiddal,ésazüvegfelületmindkét oldalát letisztították.Az üvegfestmény szélérőlhiányzottazólomfoglalatésafüggesztőkarika.

Miután az oldódási próbák során a festett részek jó megtartásúaknak bizonyultak, el lehetett kezdeni a két összeragasztott rész óvatos szétválasztását acetonos és ioncserélt vízes ecseteléssel. Ezt a törésfelületek mecha-nikus és vegyszeres tisztítása követte. A ragasztás két-komponensű,Araldit2020epoxigyantával,atörésmen-ténlévőaprófestékhiányokpótlása,retusálása,ParaloidB723%-osacetonosoldatábakevertanilinfestékkeltör-tént. Az üvegfestmény ólomfoglalatot kapott. Ennek tel-jesfelületiátforrasztásamegerősítetteafémkeretetésígymár biztonságosan el lehetett helyezni a felfüggesztésre szolgáló két fémkarikát. A vékony üveglemez és a fém-keret csatlakozásánál keletkezett réseket hézagtömítéssel

12 Ltsz.:61.28.1.Átmérő:16,5cm.

lehetetteltüntetni(10–11.kép).Aműtárgyonazérvényesmúzeumi leltári számon kívül más jelölés nem volt.

7. Díszes bordűrrel keretezett kerek címerüveg-festmény13

A tárgy készítési ideje ismeretlen (18–19. század?).Szélén az igényesen megfestett keret növényi ornamen-tikával díszített. A vörös üvegre feketével festett motí-vumokatvisszaszedésselalakítottákki.Abordűrtnégy,kör alakú zöld rozetta tagolja, ezek is hasonló módon készültek. Középen címeres ábrázolás, fekete címerpaj-

13 Ltsz.:61.16.1.Átmérő:25cm.

10–11.kép. Címerüveg-festmény Ipolyi Arnold címerével, restau-rálás közben és után.

85

zson ezüstkannát tartó szárnyas griff, oroszlán farokkal és lábakkal. A címerpajzsra ültetett páncélsisakon a cí-merállat derékig megfestett, kinagyított képe látható, ezüstkannával. A kompozíciót két oldalról sallangok keretezik. A címer-festményen az ezüstszín mellett csak aranybarnát és feketét használtak a színtelen alapüvegre, továbbá kontúrfestést, schwarzlot és silbergelb techni-kát. Az egyes üvegszemeket vékony ólomsín fogja ösz-sze.Azüvegképkvalitásosmunka,gyakorlottüvegfestőmestert feltételez.

Aműtárgyólmozásanagymértékbenkilazultésezérta foglalat deformálódott. A forrasztási csomópontok több helyenszéttörtek.Aközépsőköralakúrész–acímeresábrázolással – a bordűrtől elvált, a szegélydíszek egyeselemei a kiesés határára kerültek. Ennek egyik oka lehet afüggesztőkarikaletörése,amiazüvegképetkörbenrög-zítőfémhuzalrészekéntannakszétnyílásáteredményezte.Ez az ólomsínek tartását is meggyöngítette. Az ólomsíne-ketazüvegképalsóésfelsőrészénátfúrták,alyukakbavastagdrótotfűztek,feltehetőenafelfüggesztés,rögzítéscéljából.Asínekalólatömítőanyagmindenüttkipergett.Azoxidációtólazólomsínekkülönbözőmértékbenmeg-sötétedtek, sötétszürkévé váltak.

A restaurálás során az utólagosan, az ólmozás szétron-csolásával elhelyezett, korrodált fémdrótok eltávolításra kerültekakeretről.Adeformálódottólomsínekhelyreiga-zítása után megtörtént a széttört és meggyengült forrasztási csomópontok átforrasztása, a hiányok pótlása és a korro-ziós rétegek eltávolítása. A biztonságos felfüggesztéshez aköralakúképkétfémfületkapottafelsőrészenaszél-ólomhoz forrasztva. Ezek után következett az ólomsínek hézagtömítése szürkére színezett lenolajkencés hegyi-krétával.Mindanéző-mindahátoldali festések,pl.kékzománcfestés,szürkegrisaille-,schwarzlot-éskontúrfestésjómegkötésűnekbizonyultak,ezértafestékrétegeketsemabordűrön,semacímerfestményennemkellettrögzíteni(12–13.kép).Atárgyonamúzeumileltáriszámonkívülaz1919-esleltárijegyzékszámaisszerepelt(850).

8. Kisméretű, filigránfestésű kabinet-üvegkép14

Az egyszerű kompozíciójú címerüveg-festmény készí-tési idejeismeretlen(15.század?),deírásosdokumen-tumok nélkül is feltételezhető, hogy a kollekció egyiklegrégebbi darabjáról lehet szó. Ez a megállapítás a kis-méretű kabinetkép jellegzetességei alapján állhatjamegahelyét:pl.anagyonvastagszíntelen (4mm)ésanagyonvékonyvörösszínezetű(1mm)üveglemezekegymásmellettialkalmazásaakoraiidőkbenahiányostechnikai felkészültséggel és a nem kellő gyakorlattalmagyarázható. A színtelen üveg méretre formálásával azegykorimesternekgondjaivoltak,ebbőladódhatnakacímerpajzsjobbhátoldalánlévőkagylóskitörések,me-lyeket a pontatlan szabás és a vastag üveg miatt nem tu-dott pontosan befoglalni az ólomkeretbe. Mindezek mel-lettviszontfigyelemreméltóacímerpajzsonlévőkétfélefiligránfestés,amelyszinténa14–15.századotfeltétele-zi.Bárszemrevélelezésselcsakajobbfelémutatófekvő„V“szárainlátszanakaszürkegrisaillefestésbőlkisze-dettfolyondár-motívumokfinomrajzolatúszalagmintái,de elfordítva a képecskét, surló fényben láthatóvá vál-nakavörösmezőfiligránfestésénekanyomaiis–ugyana lekopás miatt csak negatívban és nagyon halványan. Kormeghatározó szerepük lehet, és mindenképpen a ré-giségértékhez tartoznak a papírvékony, színtelen alapú vörös überfang üvegek – vagyis a réteges üvegek – kez-detleges technikai megoldásaikkal. Tehát már ismerték atöbbrétegűüveget–deafelületekbevonásatöbbhe-lyen esetlegességetmutat, (huzalosság, barnás elszíne-ződések, a vörös színen belüli árnyalati különbségek,papírvékony lemezek, stb.).Végül, denemutolsó sor-ban, említést kell tenni azokról a fémmel történt bekar-colásokról,melyek a középső rész öt üvegén láthatók.Ezek nem a szélek leszabásából származó nyomok, ha-nem a már formára alakított üvegdarabok kompozíción belüli elhelyezését mutató, a felületbe karcolt jelzések, melyek szárai a középpont felé fordulnak. A címerpajzs hátterét fekete kontúrmintával festett kék üveg alkotja,

14 Leltáriszám:61.30.1.Méret,átmérő:15cm.

12–13.kép.Bordűrrel keretezett kerek címerüveg-festmény, res-tauráláselőtt(részlet)ésután.

86

melyet körben festetlen vörös szegély keretez – a már említett réteges üveg.

Aműtárgy a restaurálás előtt rendkívül rossz álla-potban,aszéteséshatáránvolt.Akülső,nagyonvékonyvörösszegélytöbbhelyenszilánkosanösszetört,afelsőrészen az egyik töredék kifordult a foglalatból. Több-szörösen eltörtek a pajzs melletti kék, festett üvegek is. Az ólomsínek megnyúltak, szétszakadtak, kilazultak, szétnyíltak, rések keletkeztek mindenütt a fémsín és azüvegszemekközött.Acímerpajzs jobb felsőelemé-nek régi törését – nem tudni mikor – átólmozták. A kis kabinetüveg rossz állapotát a nagyon eltérő vastag-ságú üveglapok egymás mellé építése is felgyorsította. A széles ólomsínek sem voltak képesek jól befogadni a vastag üvegeket, azok szélei, főleg az egyenetlenüllecsípkedett részeken kibújtak a fémsínek alól. A szilán-kosan összetört szegélyrészek csak a szoros ólmozásnak köszönhetőennemperegtekki.Afelsőrészenhiányzottafüggesztőkarika,atömítésmindenüttkipergettarések-ből. A megmaradt festékek kötőképessége jónak voltmondható. Az üvegfestmény felülete a rárakódott több-féle szennyeződéstől erősen elpiszkolódott, helyenkéntbeszürkült.

Az üvegfelületek tisztítása után a műtárgy helyre-állításához – annak roncsolt állapota miatt – szüksé-gessé vált restaurálási kartonrajzok készítése. Egyrészt az ólom-alosztások jelölésére, másrészt a hozzájuk tar-tozóüvegdarabokméreteitkövetővágatokra–azegyestörött üvegelemek pontos ragasztása céljából. Az össze-tört üvegelemek részeit csak az ólomsínek átvágásával lehetett kiemelni. A törésvonalak tisztítása után követ-kezett az egyes elemekösszeragasztása kétkomponensűepoxigyantával (Araldit 2020), majd visszaépítésük azeredetihelyükre.Azdeformálódottólomsíneketelőzőleghelyre kellett igazítani, majd az összeragasztott üvegele-mekvisszaépítéseután lehetett ameglévőszakadásokatés átvágásokat összeforrasztani. Az ólomsínek felületi korroziójának eltávolítása után a szélólomra új ólomsín került,melynekfelületiátforrasztásaajövőbenstabiltar-tástadazüvegképnek(14–16.kép).Atárgyonahivatalosmúzeumi leltári számon kívül az 1919-es leltári jegyzék számaisszerepelt(853).

9. Címerüveg-festmény, „Anno Domini 1536” felirattal 15

Acímerüveg-festményvalamivelkésőbbi lehet,mintazelőzőműtárgy,dekeretezéseugyanúgyfestetlenüberfangüvegbőláll–ittisegyenetlenavörösszín.Középsőbe-tétje vékony, színtelen üveglemezen szépen kidolgozott silbergelb-, schwarzlot- és grisaille festéssel készült cí-meresábrázolás.Az„AnnoDomini1536”feliratotduplavonalaskontúrozásemelikiakörszélén.Valószínűlegeztis kabinet-üvegként használták. A damaszmintával festett, szabdalt körvonalú címerpajzson három vadászkürt van egymásfelett,apáncélsisakonfestettbőrtömlőből(?)ki-emelkedőkétfejűkürt látható.Azaranycímerpajzsotésaz ezüst sisakot dúsan burjánzó arany sallangok keretezik. Az egyes üvegelemeket különböző vastagságú ólomsí-nekkel építették össze. A festéstechnika és ábrázolásmód igényes, jól felkészült, gyakorlott mesterre vall.

Az üvekép rendkívül rossz állapotban volt. A vörös sze-gély üvegei kilazultak, több helyen hiányosak voltak, egy-negyed részük hiányzott. Az ólomsínek szétszakadtak, ket-téváltak, kifordultak a síkból, deformálódtak, a forrasztási csomópontoksokhelyenszéttörtek.Afelsőrészenvékonyfémhuzallal próbálták az elroncsolódott ólmozást összetar-tani.Acímeres, középső részenkorábbibeavatkozás lát-szott,atöréseketátólmoztákésazalsó,valószínűlegkiesettüvegdarabotegyidegen,odanemillőfestettüveggelpótol-ták.Azólomsínekmeglehetősenavultállapotbakerültek,a nagymértékű korroziótól megfeketedtek és törékennyéváltak. Az üveglemezek mindkét oldala különféle anya-goktól szennyezett volt. A festett részek jó megtartásúak.

Azüvegfelületektisztításautánahiányzóvörösszínűkeret pótlásai hasonló színárnyalatú és vastagságú, szin-telen alapú vörös überfang üvegekkel történt. A festett középső részenazüvegtörésekátólmozásaés akorábbiüvegpótlás,azidőfaktormiattmegőrzésrekerült,mamárezishozzátartozikaműtárgyrégiség-értékéhez.

Különösen nehéz feladat volt a rendkívül gyenge, megnyúlt, elvékonyodott, kicsavarodott ólomsínek kiegyenesítése, visszaforgatásuk eredeti helyzetükbe. A fekete korroziós réteg mechanikus eltávolítása után az

15 Leltáriszám:61.29.1.Méret,átmérő:15cm.

14–16.kép.Filigránfestésűkabinet-üvegképrestauráláselőtt(előéshátoldal),valamintrestaurálásután.

87

elöregedett szélólomra egy új ólomsín került, ami teljes felületiátforrasztássalmegfelelőenstabilkeretetbiztosíta képnek. Az üvegfestmény az új kerethez igazodva két függesztőgyűrűtkapott. (17–18.kép).Afémésazüvegközött mindenütt megtörtént a hézagtömítés. A címerüve-gen a hivatalos múzeumi leltári számon kívül az 1919-es leltárijegyzékszámaisfennmaradt(852).

10. Színes üvegekből készített ólmozott mező 16

Az egyszerű kompozíciójú üvegmező korábban, egynagyobb ablak központi része lehetett. Készítési ide-je ismeretlen, az anyaghasználat, a kompozíciós elren-

16 Ltsz.: 61.22.1. Méretek: 45,5x56,5 cm.

dezésésafestéstechnikaa19.századotvalószínűsítik.Ahalvány,ún.vízszínűzöld,rózsaszínésszíntelensík-üvegből,valamintszíntelenéshalványrózsaszíntányér-üvegekből kialakított, geometrikus elrendezés – éléreállított négyzetekben középen elhelyezett tányérüvegek ésnégyzetek– terülőmintátképez.Aközpontbanolív-zöld, kör alakú keretben, piros középpel, nyolc szirmú (kék-sárga),festettrozettavan,feketekontúrfestésselésschwarzlot árnyalással.Amezőt négy oldalon vékony,überfangüvegbőlkészítettún.goldrózaéssötétolívzöldcsíkok szegélyezik. A vékony üveglemezeket mindenütt egységesen–keskeny,5mmszélességűólomsínekfog-ják közre.

17–18.kép.Címerüveg- festmény, „Anno Domini1576”felirattal, restau-ráláselőtt és után.

19–21.kép.Színesüvegekbőlkészítettólmozottmező,restauráláselőttésrestaurálásután.

88

A műtárgy rendkívül rossz állapotban volt – melya hagyaték előzőekben ismertetett hányattatott sorsávalfügg össze. A soros, vagyis a derékszögben egymáshoz illesztett üvegdarabok amúgy is sérülésre hajlamos rend-szererosszulviselteaszakszerűtlenmozgatást,tárolástésszállítást, mely következtében az ólomsínek és az üveg-lemezekközötti tömítőanyagmindenütt kipergett, a tel-jes felület statikailag nagyon labilissá, törékennyé vált. A mezőt keretező ólomsínek nem voltak elég erősekafizikaibehatásokkivédésére,afelületsíkbantartásához.A széleken megnyúltak összetekeredtek, deformálódtak. Emiatt törtek össze a goldróza-olívzöld keret üvegei, melyekbőlsokkihullott,különösenafelsőoldalonvoltaknagyok a romlás jelei, de hiányok és drasztikus törések mutatkoztakaterülőmintábanésafestettrozettábanis.

Arestaurálásaműtárgyeredetimegjelenésénekvisz-szaadására törekedett. Ezért fontos volt a festetlen, de jellegzetes színárnyalatú és vastagságú törött üvegek megtartásaésafolytonosságihiányokmegfelelőpótlása.Ragasztásuk az előzőekbenmár ismertetett módon tör-tént. A 2 mm-nél vékonyabb üvegek biztonsági megfon-tolásból a ragasztás vonalában mindkét oldalon vékony fedőólmotkaptak.Ajobbalsóoldalon lévő, többrészretört halványrózsaszín tányérüveg darabjait a kibontás után a víztiszta ragasztóval hiánymentesen össze lehetett ragasztani.Abalfelsőrészenhiányzószíntelentányérüvegpótlása hasonló árnyalatú üveggel történt. A festett közép-motívum jó megtartásúnak bizonyult, nem volt szükséges a festékrétegek rögzítése. A csavarodott, deformált ólom-sínek egy része a kiegyenesítés után került eredeti hely-zetbe.Afelsőoldalonaszétroncsolódottszélólmokatnemlehetett megtartani, helyükre azonos vastagságú új ólom került. A kisebb ólomtörések megszüntetése átforrasztás-saltörtént(19–21.kép).

Ameglehetősen töredezett és erősen hiányosmező-szélen csak a múzeumi leltári szám szerpelt, az 1919-es leltárijegyzékbentalálhatóolyanleírásamiaműtárgyraillik(862?).

11–12. Kabinet-üvegképek Szent Erzsébet és Szent Imre herceg arcképével17

A két, arcképet ábrázoló kabinetüveg-kép készítési ideje,helyeésazüvegfestőismeretlen.Keletkezéseafes-téstechnika, anyaghasználat, kompozíciós elrendezés alap-jána18.századvégére,vagya19.századelejéretehető,ésnémethatástmutat.Ebbenazidőbenjobbárakisméretűmunkák születtek, a képek sokszor egyfelületűek, vagykevés osztásból állnak. Az üvegfestészet a táblaképfesté-szet háromdimenziós térábrázolását vette át, mely a Szent Erzsébet és a Szent Imre képeken is látható. A két kép együvegfestőtőlszármazik,azonos időbenkészülhetett,egymásnak párdarabjai. Mindkettőn az olajfestményekjellemzőikerültek előtérbe: plasztikus felületek, gazdag

17 Ltsz.: 61.13.1. Méretek: 28,8x38,8 cm és ltszám. 61.13.2. Méretek: 27x37,8 cm.

árnyékolás,reflexekéscsúcsfények.Sokfestéstechnikát,számtalan színárnyalatot és festéket alkalmazott a mester. Azüvegképek táblaképfestőtől is származhatnak,18 akár festési tanulmányoknak is beillenének. A képek színtelen alapüvegre, beégetett üvegfestékkel készültek. A port-rék osztatlan felületűek. A következő festéstechnikákismerhetők fel: schwarzlot-, braunlot-, grisaille-, JeanCousin-, silbergelb-, zománcfestés, olajsatír. A kompozí-cióknak nincs keretezése, a koronás fejeket aranyglória fogja körbe. A Szent Erzsébet fejét borító fehér fátylat, drágakövekkel és gyöngyökkel kirakott korona szorítja le,aranyszínűpalástjátékkövescsatfogjaössze.Aképettöbbnagyobbüvegelemből,vékonyólomhuzalokkalépí-tették össze. Körben az ólomsínben végigfutó fémhuzal tartja, ami fent széjjelszakadt a függesztésre szolgáló karika mellett. Szent Imre herceg alakját gyöngyökkel és hermelinprémmel díszített koronával, aranycsatos her-melinpalástban, égreemelt tekintettel, liliomos mintázatú háttérelőttábrázolták.

Mindkét üvegfestmény ólomsínei megnyúltak a súly-tól, megfeketedtek a korroziótól, több helyen elváltak az

18 Gyakranatáblaképfestő,zománcfestő,vagyporcelánfestőüvegképeketis festett, aminek megélhetési okai is voltak. Így a kevésbé felkészült mester munkájának egyenetlensége elárulja szakmai hiányosságait.

22–23.kép.Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfest-mény, restaurálás előtt(részlet) és restaurálás után.

89

üvegtől,kisebbnagyobbrésekmutattákennekmértékét.Egyesrészekenakeretezőfémhuzaliskülönváltazólom-foglalattól. Az ólomsíneket több helyen átfúrták. A Szent Erzébetetábrázolóképalsójobbsarkábanaszéltőlkiin-dult sugaras törések voltak. A Szent Imrét ábrázoló üveg-festménytkeretezőszélólombabujtatottfémdrótotafelsőrészen karikába csavarták. Az akasztásra szolgáló, kor-rodált fémfül meggyöngült, elvált a kerettől, a réseketkitteldurvánkihézagolták.Aközépsőnagyfelületűüve-get,afejetésanyakategyetlenüvegbőlszabtákki.Aholaformaösszeszűkülanyakrészen,egypontbólkiindulósugaras üvegtörések keletkeztek. A törött felület egyik darabja kiesett.

A festett felületek mindkét tárgyon viszonylag jó meg-kötésűek voltak, csak kevés helyen keletkezett kopás.A matt üvegeken a por megtapadt, rendkívül szennye-zetté váltak, idegen festékfoltok, vízköves lerakódások és feketeelszíneződéseklátszottakmindkétoldalukon.

A Szent Erzsébet üvegfestmény sugaras töréseinek ragasztásaazelőzőekbenmárismertetettmódontörtént.

Mindkét üvegfestményen a megfeketedett vékony ólomsínek mechanikus tisztítása után került sor a sérü-lések átforrasztására. A megtisztított, elvékonyodott régi szélólomerős,újólomkeretezéstkapott, teljesátforrasz-tással,afelsőrészenkétfüggesztőfüllel.Atömítéshasonlómódontörtént,mintatöbbiműtárgynál(22–23.kép).

A Szent Imre herceget ábrázoló tárgy esetében az üvegekrestaurálásasoránazegybefüggőfejetésnyakata törött részekkel együtt ki kellett bontani az ólomsínek-ből azok átvágásával. A többszörösen törött darabokatsablon alapján, a tisztítás után lehetett összeilleszteni és összeragasztani, majd a ragasztó kötése után megtörtént visszaépítésük. Ezután került sor az átvágott ólomsínek visszahelyezésére és átforrasztására.

A törésvonalak mentén keletkezett kagylós üvegkitöré-sekrestusálásamindkéttárgyonParaloidB723%-osace-tonos oldatába kevert, különböző színű anilinfestékekkelvalósultmeg(24–25.kép).

A hivatalos múzeumi leltári szám mellett mindkét fest-ményen szerepelt az1919-es leltári jegyzék szám (SzentErzsébet856,SzentImre860).

13. Kabinet-üvegfestmény Szent István király mellképével19

A szépen megfestett kabinetüveg jól felkészült, gyakor-lott mester munkája. Nem kizárható, hogy a kör alakú, zöld-sárga festetlen üvegekkel szegélyezett kompozíciót valójábannemkabinetüvegnekszánták,hanemelőzőlegegy nagyobb üvegablak részlete volt. Ezt látszik alátá-masztani,hogyakeretezőszélólomnemvoltvastagabba többinél, ehhez forrasztották azokat az ólomfüleket, amelyek körben befogták a felfüggesztésre szolgáló fém-huzalt.Akészítéshelye,idejeésakészítőszemélyeisme-retlen(Kratzmann?),talána19.századmásodikfelében,a Millenium közeledtével készült. Szent István királyt égre emelt tekintettel, uralkodói jelképekkel, fején a szent koronával, koronázási palástban, liliomos jogarral, kék háttér előtt, jobb kezét szívére téve ábrázolták, kontúr-,schwarzlot-,grisaille-,silbergelb,JeanCousin-,olajsatír-,valamint sokféle zománcfestékkel megfestve.

Aműtárgy a szétesés határán állt.Különvizsgálatotigényelneatöréstokozókülsőerőeredete.Elképzelhető,hogy a felfüggesztésre használt fémhuzal nem a tárolás alatt, hanem akkor szakadt el, amikor a képet felfüggesztet-ték és akkor keletkeztek a durva áttörések. Nem zárható ki egynagyobbütéssem,amitőlszilánkosanösszetörhettekaképegyeselemei.Jelentőshiányokvoltakaszakállban,agrisaillefestésűglóriában,valamintakékháttérésatür-kizzöld-sárga szegélydíszben is. Az ólomsínek erősendeformálódtak, kicsavarodtak, megnyúltak, a korrozió-tól felületük fekete színű lett.Azüvegfestménynagyonporos, többféle anyaggal szennyezett volt. A festékréte-gek jól tapadtak az üveg felületéhez.

19 Ltsz.:61.12.1.Átmérő:43,7cm.

24–26.kép.Szent Imre herceget ábrázoló üvegfestmény,restauráláselőttésután.

90

A durva üvegtörések és a széleken deformálódott ólomsínek miatt nagy körültekintést igényelt az eredeti anyagok megtartása. A keskeny, 5 mm széles ólomsíne-ket egykor mindkét oldalon teljes felületükben átforrasz-tották, ezért a törött üvegelemek kiemelését nem lehetett a sínek felnyitásával megoldani. Az egyes elemek kieme-lése és visszaépítése csak a sínek óvatos átvágásával és félrehajlításával vált megoldhatóvá. Az üvegek ragasz-tásával egyidőben kellett a kitekeredett, deformálódottsíneket visszaforgatni eredeti helyzetükbe. A ragasztott elemeket visszaépítve, a sínek felületi oxidációjának eltávolítása után kerülhetett sor az átvágások átforrasz-tására,valamintameglévőhiányok,sérülésekjavításáraés pótlására. A keskeny szélólom széles, új ólomborítást kapott, amely mindkét oldalon át lett forrasztva. Az üveg-mező a statikai biztonságát az ólomsínek lenolajkencéshegyikrétával történt hézagtömítése után kapta vissza. Az üveghiányok pótlása azonos színárnyalatú és vastag-ságú üvegekkel történt. A hiányzó festett részek a kör-nyezethez illeszkedő textúrával és megjelenéssel lettekmegfestve. A megmaradt, összetört részek ragasztás után változatlan méretben – ha kellett kiegészítve – kerültek visszaépítésre az ólomsínekbe. A nagyon vékony üvegek akeretben(zöld,sárga,valamintajobboldalikékháttér-üveg)aragasztásvonalábanvékonyátforrasztástkaptaka törésekmegelőzésére.A festett részek törésvonalainálkeletkezett apró festékhiányok retusálása Paraloid B72 3%-osacetonosoldatábakevertkülönbözőszínűanilin-festékekkeltörtént(27–28kép).

Az üvegfestmény töredezett és hiányos szélén csak az érvényes múzeumi leltári szám szerepelt. Az 1887-es

gyűjteményijegyzőkönyvbenvanegyleírás,amelyillikaműre(1159).

Az Ipolyi Arnold gyűjtemény 13 restaurált üveg-festménye 2012 óta az Esztergomi Keresztény Múzeum állandó kiállításának részét képezi.

IRODALOM

Glasmalerei des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Katalog zur Ausstellung, Angermuseum Erfurt, Edition Leip-zig 1993.

H.GYÜRKIKatalin:Azablakoküvegezésérőlésazab-laküvegfestményekről a középkori Magyarországon.Budapest Régiségei, XXXII. BTM, Budapest, 1998.

LAKATOS-BALLA Attila: Ipolyi Arnold püspök hagya-téka Nagyváradon. Varadinum Script Kiadó, Nagyvá-rad, 2012.

MESTERÉva:Azépítészetiüvegekiparművészetiérté-kei. Geopen Kiadó, Budapest, 2012.

MESTER Éva: Esztergomi Keresztény Múzeum Ipolyi ArnoldGyűjteményüvegfestményeinek restaurálása,Restaurálási dokumentáció. 2011.

MRAVIK László: Ipolyi Arnold. Kézirat.

MesterÉvaDLAÜvegművész,restaurátor1082 Budapest, Nap u. 37.Mobil:+36-70-211-3297E-mail: [email protected]

27–28.kép.Kabinet-üvegfestménySzentIstvánkirálymellképével,restauráláselőttésután.

91

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebbalkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása (1.kép).AzemlékműmaisuraljaKolozsvárfőterét,ahola magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.

Kolozsvár városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének, Mátyás királynak maradandó emléketállítson.Atervafőtérreprezentatívigényűátala-kításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a Szent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl.

A sok pályázó közül Fadrusz János, Bezerédi Gyula és RónaJózsefmunkáit találtákalegjobbnak,azelsődíjatpedig – a kivitelezési megbízással együtt – Fadrusz János-nakítélték.Amegkötöttszerződésszerintaszoborkölt-ségeit200000koronábanhatároztákmeg,amitaművésza kétszeres életnagyságra tett javaslata alapján még 60 000 koronával megemeltek. Bár a város szerette volna azemlékművetamillenniumiünnepségekreelkészíttetni,FadruszekkormégapozsonyiMáriaTeréziaemlékmű-vön dolgozott és 1896-ban még csak az alapkövet tudták elhelyezni.

Aszoborcsoportmesszirőlszemlélveháromszögala-kot alkot, olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik, és ezért hátsó nézete jellegtelen. A háromszög alakzat csúcs-pontján a király babérkoszorús feje áll.

Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei:Magyar Balázs és Kinizsi Pál, Báthory István és Szapo-lyai János.Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja,melyre a magyar címert vésték, felette pedig a Mátyás királyfeliratállt.AtalapzatotPákeyLajos,avárosfőépí-tésze tervezte.

Azemlékműfelállításátmegelőzte,hogyannakgipsz-mintáját az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatták, ahol a bírálóbizottság több száz szobor közül Grand Prix díjjal, a kiállítás aranyérmével jutalmazta. A Mátyás emlékművet 1902 októberében avatták fel Kolozsvárfőterén.

A helyreállítás előzményei

Ismert tény, hogy a szoborcsoport helyreállítási költségeit a román és magyar kormány fele-fele arányban vállalta. Azengedélyezésiéstender-terveket–előzeteskutatásokés vizsgálatok alapján– a kolozsvári székhelyű Utilitas

Épített Örökség Kutató és Tervező Központ1 (Prof.Dr.SzabóBálintépítészésmunkatársai)ésaPartofArtAlapítvány (Kolozsi Tibor szobrászművész) készítették2007-ben.Atervszerintakirályszoborkőtalapzatátahi-bahelyekről indított furatokon keresztül cement-injektá-lássalkívántákmegerősíteni,mígakőkvádereket szintecsak kozmetikai szinten restaurálták volna. A bronzszob-rok felújításának módja a szobrok felnyitását követőendőltvolnael.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által kiírt tendert a nagyszebeni székhelyű S. C. Concefa cég nyerte el,akik a terv szerinti technológia végrehajtására alkalmas műszaki és személyi feltételekkel rendelkeztek, és ígyjoggal vállalkoztak a kiírás szerinti feladatra.

A munkaterület átvételekor a Concefa szakember-gárdájának komoly kételyei merültek fel a terv kivite-lezhetőségét illetően.Tekintve, hogya céghosszú évekóta tart fenn eredményes kapcsolatot a Techno-WatoKft.-vel,2 a két cég megállapodott abban, hogy a kivi-telezés során a Techno-Wato Kft. szakmai támogatástnyújt a Concefa-nak a szobor-együttes helyreállításában. 2009.augusztus13-ánszerződéstkötöttekaTechno-WatoKereskedőház Kft.-vel, amelynek kapcsán dr. HorváthZoltánműemlékvédelmiszakértő,SédGáborrestaurátorszakértő ésOsgyányiVilmos kőrestaurátormegkezdtékrészvételüket a fenti felújításban.

1 http://www.utilitas.ro2 http://www.technowato.hu

AkolozsváriMátyáskirályemlékműrestaurálása

Almássy Piroska – Horváth Zoltán – Kolozsi Tibor – Nagy Benjámin Osgyányi Vilmos – Peltán András – Séd Gábor

1.kép. AkolozsváriMátyás-emlékműafelújításelőtt.

92

A szakértői munka során bebizonyosodott, hogya Concefa kételyei megalapozottak voltak.Az előzmé-nyek áttanulmányozása és a helyszíni szemlék alapján azegyüttműködőfelekbenazameggyőződésalakultki,hogy a kivitelezés egyes munkafázisainak biztonságos megtervezéséhezameglévőismereteknemelégségesek.Hiányoztak a legfontosabb információk a Mátyás szobrot hordozókőszerkezetállékonyságáról,ezértafelekelhatá-rozták,hogyaTechno-WatoKftkiegészítődiagnosztikaivizsgálatokat készíttet a Magyar Állami Eötvös Loránd GeofizikaiIntézet(ELGI)3MérnökiGeofizikaiOsztályá-val. A szükséges elektromos ellenállás, mikroszeizmikus és radar vizsgálatokat a geofizikus szakemberek 2009.szeptemberében végezték el.

Az a helyszíni szemlék során látható volt, hogy a lóalak alattakőtalapzatotfedőfémlemez-borításszétnyílt,arepe-dezett,megnyíltfugájúkőépítménybelsejébeazéveksoránolyanmennyiségűvízkerült,amiabelsőmagteljestönkre-menetelét okozta. Ezt a Peltán András által a felirat melletti kőhiányonkeresztülvégzettpróbafúráseredményeisiga-zolta. A fúró alig ütközött ellenállásba, a spirál által kiho-zottmintanedves,kenőcs-konzisztenciájúvolt.

Hasonlóeredménytmutattakageofizikaivizsgálatokis.EredményükszerintaMátyásszobrothordozókőépít-mény magja telítve volt vízzel, a mag és a kő-köpenyszilárdsága és ezzel teherbírása az elvárhatónak töredé-kére romlott. Feltételezték továbbá, hogy a lovas szobrot lehorgonyzófüggőlegesvaselemeknagymértékűkorró-ziót szenvedtek, mert a felvételeken a helyüket csak néhol lehetettsejteni(2–3.kép).

Esetünkben az átázott kőmag szilárdsága kritikusanalacsony volt, ami a szobor felemelésével a talapzat azon-nali tehermentesítésére kényszerítette a helyreállítókat.

Minden jel arra mutatott, hogy a tönkremenetelt okozó átnedvesedés a ló alatti fémburkolat résein és a szétnyíló kőfugákonkeresztülhatoltbeaszerkezetbe.Ahelyreállí-táselsődlegescéljaakőszerkezetépségénekvisszaállításaés az újabb károk keletkezésének megakadályozása volt.

Azeredményekalapjánaszakértőigárdaegyetértettabban,hogyakorábbielképzelésszerintiin-situ(injek-tálásosésösszehorgonyzásos)kőhelyreállítással a szo-bor-együtteskőszerkezeténekrestaurálásanemmegold-ható. A szakemberek javaslatára és a magyar Kulturális ÖrökségvédelmiHivatalegyetértésévelújműszakimeg-oldás született. Elkerülhetetlenné vált új tervek készí-tése, a kőszerkezet szétbontása, ami a jelentős költ-ség-növekedés mellett a bronz szobrok elmozdításával járt.MezősTamáselnökhathatósközbenjárásáravala-mennyi román hivatal elfogadta az új elgondolás miatti költség többleteket.

Dr. Horváth Zoltán geológus számára különleges fel-adat volt részt venni az utóbbi évek egyik legreprezenta-tívabb restaurálási feladata helyszíni szemléin és a szak-mai megbeszéléseken. Korábbi munkahelyén az Állami Műemlékhelyreállítási ésRestaurálásiKözpont laborve-

3 https://www.elgi.hu

zetőjeként ugyanis gyakran találkozott olyan helyzettel,hogyarestaurátorimunkasikerességét,vagyidőállóságáta hiányos diagnosztika veszélyeztette.

A szobor talpazatát alkotó kőanyagok minőségénekésállapotánakmegismeréseérdekébenhárom,pontszerű,tehátnemreprezentatív,csakellenőrzőmintátvizsgáltazalapozásifeltárásbanhozzáférhetőszereplődurvamészkő-ből,aszobrothordozóforrásvízimészkőbőlésakésőbbijavítások habarcsából. Megállapításai jó egyezésben voltak atendertevetmegelőződiagnosztikaivizsgálatokéval.

A szoborépítmény alapjául a Kolozsvár környékén több helyrőlismerteocénkorú,foraminiferák(mészvázútengeriegysejtűek)vázaibangazdagdurvamészkőszolgált.

2.kép. Alovasszoboralattikőszerkezetbelsejekörnyékénvízzeltelítettvolt(ld.akisellenállásúzónákat).

3.kép. A gerjesztett rezgések terjedési sebessége arányos a szi-lárdsággal.

93

A mikroszkópi kép alapján biztosra vehető, hogya kőminta a fenti lelőhelyek valamelyikéből származómészkő,amelyeketahajdaniKolozsvármegyébőlScha-farzikFerenc„AMagyarKoronaországaiterületénlétezőkőbányákrészletesismertetése”című,aMagyarKirályiFöldtani Intézetének 1904-es kiadásában publikált.

AszobortalpazatánakkészítéséreaDunamentisüttőimészkövet használták.A kőfajta un. édesvízi, vagy for-rásvízimészkő, amelynekmikroszerkezetét amelegvizűforrások telített oldatából kicsapódó mészanyag alakította ki. A látottak alapján a szobor talpazatában ma legalább négy-öt különböző változat figyelhető meg. Az archívfotókonezazinhomogenitásnemlátszik,amibőlgyanít-ható, hogy a talapzat építményét elkészülése óta többször javították.Ugyanerreutalnakazokabetétezések,amelyekesetenkéntaklasszikuskőfaragóiszabályokatmegszegvekváderhatárokat is áthidalnak. A képeken az is látható, hogy a betétek már korábban elmozdult elemeket kötnek össze, miközben a fugák tágulása továbbra is aktív maradt.

Avegyeskőanyagaztsugallja,hogyhelyenkéntmárkorábbanisszükséglehetettkőcserére.IsmerveaMátyásszobor viszontagságos sorsát (több sikertelen kísér-let történtazeltávolítására), feltételezhetővolt,hogyaz

eredetileg az alaptestig lenyúló függőleges vasmereví-tések a leemelési kísérletek során olyan feszültségeket ésdeformációkat szenvedtek, amit amerevkőszerkezetnem tudott követni. Ezért nyíltak meg a fugák, mozdul-takelakváderek.Afüggőlegesvasmerevítésekmeglététakésőbbibontásimunkákfeltárásainemigazolták.

Azédesvízimészkőeredendően–függetlenülabennemegjelenő likacsoktól – fagyállónak minősül. Nyomó-szilárdságaakáraz50–100N/mm2-etiselérheti.ASüttőkörnyéki bányák (Haraszti, Mogyorós, Gazda bánya)

4.kép. Eocéndurvamészkőaszobor-építményalapozásában.

5.kép.A 4. képen lát-ható eocén durva mészkővékony-csiszolati képe mikroszkóp alatt: tengeriegysejtűekváztöredékei kevés pórussal.

8.kép.Az édesvízi mészkővékony-csiszolati képe mikroszkóp alatt.

6.kép.Fugákonátmenőfecskefarkas betétezések.

7.kép.Az építményen belül tömör és sávos kváderek váltakoznak.

94

megjelenésében,színbenkisséeltérőminőségetszolgál-tatnak, de a tulajdonos Reneszánsz Zrt. szobrászati, vagy kiemeltenfontosműemlékicélraakárválogatottminősé-get is ad.4

A mikrofotón látszik, a kő mikroszerkezete tömör,a benne lévő lyukak egymással nem kommunikálnak.Haakövetelőttenemértemechanikai többlet-igénybe-vétel, a fagyállóságát és szilárdságát nem veszti el.

Az édesvízi mészkő építmény feltűnően sok ele-mén jelentek meg feszültség-halmozódásból eredő élés sarok-lerepedések, sőt hálós repedésrendszerek, amikétségessé tette az építmény teherhordó képességét. A korábbi elmozdulások utáni fuga-felnyílásokat ese-tenként olyan vastag, általában cementes fuga-anyaggal pótolták, amit semmiképpen nem lehetett a helyén meg-tartani.

A geofizikai vizsgálatok bebizonyították, hogy nemelsősorban a kőanyag, hanem az építmény szerkezete

4 Amint a kőrestaurátori beszámolóból kitűnik, végül nem a RENE-SZÁNSZkövéthasználtákkőcserére.

alkalmatlan a királyszobor terhének elviselésére. Elsőmenetben egy acél segédszerkezetre felfüggesztve kellett aszobor-talapzatottehermentesíteni,hogyalattaakőres-taurálás (a szétbontás, szerkezeterősítés és újjáépítés)elvégezhető legyen. Emiatt a szakértői gárda elfogadtaa javaslatot, hogy a helyszíni szoborrestaurálás érdekében készüljönegytéliesíthetőmunkatéraszoborkörül.

A javaslat részben dr. Horváth Zoltán 2005-ös velen-cei tapasztalataira támaszkodott, ahol a Verrocchio által készített Colleoni-lovasszobor restaurálását a helyszínen kialakítottműhelybenoldottákmeg(9–10.kép).ACol-leoni-analógia esetünkben csak részben volt követhető.Olaszkollégáinkdolgátmegkönnyítette,hogyazőszob-ruk talapzatának felső része sík, így könnyen kialakít-hatták felettea restaurátorműhelyt, avelencei időjárásiviszonyok pedig a téliesítést sem követelték meg!

AhelyreállítássoránazelképzeléseknekmegfelelőenaMátyás szobrot a kő piedesztálról leemelve egy acélszerkezetre függesztették. A függesztő híd-szerkezetenzárt,könnyű-szerkezetes, téliesíthetőcsarnokotalakítot-tak ki, ahol a fémrestaurátorok zavartalanul és biztonság-gal végezhették munkájukat.

A Kolozsvári Mátyás király szobor kőrestaurátori munkái

Osgyányi Vilmos feladata a Nagy Benjámin és munka-társai által végzett helyreállítás kőfaragó kőszobrászatiszakmai kérdések korrekt kezelésén túl a kőrestaurálásiszempontok érvényesítése, a felmerülő feladatok tech-nikai lebonyolításának segítése volt. A szaktanácsadás aszoborműbontásátólavisszaépítésenátamegjelenésé-nek apró részletéig terjedt.

A korábban részletezett vizsgálatok tükrében új szak-mai döntés született: a királyszobrot le kell emelni, és újra kellépítenia talapzatot.Adöntésnekmegfelelőenmeg-történtakőfaragványokbontáselőttibeszámozása,majdakőfaragványokállapotszerintihárom(megmaradó,res-taurálható,újrafaragandó)kategóriábasorolása.

9.kép.A Colleoni-lovas-szoborhoz épített restaurátorműhelyVelencében, 2005. április.

11.kép.A Mátyás szobor talapzatának újjá-építése a téliesített restaurátor- műhelyalatt.

10.kép.A Colleoni ló avédőépületenbelül. Velence, 2005.

95

A teljes alépítménynekcsaknéhánykőelemehordo-zott egyedi jellegzetességet, és került a megtartandók szi-gorúcsoportjába,atöbbilényegébenmásolható,mérhető,geometriailagmeghatározhatóvolt.Ettőlfüggetlenülsze-rencsésen egybeesett a gazdaságosság és az eredetiség megőrzésének szempontja, melybe nemcsak a hibátlanelemek,dearestaurálható,kiegészíthetőelemekisbele-tartoztak. A harmadik csoportba tartoztak a menthetetle-nek,melyekabelsőrepedéshálójukmiattváltakkiselej-tezettekké.

A talapzat térgeometriai felmérése biztosította a visz-szaépítés pontosságát, a szükséges korrekciók alapját, mert a megépítéstől eltelt idő óta bekövetkezett elcsú-szások, összeadódó fugamegnyílások néhol elérték az öt centimétert is.

A bástya visszaépítését új alapozási terv készítése előztemeg,melynél a földrengéssel kapcsolatos prob-lémákat is megoldották. A vízszintes szigetelést köve-tőenavasbetonalaprakerültekvisszaakőbástyaelemei.A kicsit hibás köveket helyszínen kőpótló habarcs-csal egészítették ki. A bástya magja egy folyamatosan, a kövek rakásával együtt növekedő vasbeton szerke-zet lett. Az ágyazó-ragasztó, valamint a vasbetont és köveketelválasztóanyagegymésztrasszkötésűszárazhabarcs.Aszerkezetbenfellépőpáramozgásésahőmér-séklet különbség miatti kicsapódásának károsító hatását rejtettelvezetőrendszerreloldottákmeg.Eztaproblé-mát a bronzszobroknál is megoldották észrevehetetlen kivezetésekkel. A bástya zárókövei közé acéltartó szer-kezet került elhelyezésre az eredetiműszakimegoldásszerint (egy-egy sín a két-két láb síkjában egymáshozmerevítve).Asínekbőlindulórögzítőszerkezetetavas-beton magba kötötték bele.

A szétszedéssel mód nyílt arra, hogy a szükséges javí-tásokat a szerkezet esztétikai egységének, felépítési logi-kájának figyelembevételével végezzék. Ez azt jelenti,hogy korrigálták mindenütt az olyan betétezéseket, melyek nem voltak tekintettel a fugakiosztásra. Ma már a kemény mészkövet a korszerű anyagokkal (Monulit,Terzith5)úgylehetajavítani,hogyabetétekhelyettorga-nikus pótlást végeznek. A törés, hiány esetleges kontúrját megtartják, és restaurátor habarccsal végzik6 a kiegészí-

5 AMonulit kőkiegészítő habarcs keménymészkő javítására alkalmaskétkomponensűjavítóanyag,ásványikötő-éstöltőanyagú:aspeciálisreakció a por és a folyadék összekeverésével beindul. Ez a minerális alapúhabarcsbeépülajavítottkőbe,éskémiaikötéstképezazanyagá-val.Ld.http://www.technowato.hu

AQick-mixTerzithkőzethabarcstermékcsaládtagjaiszárazhabarcskeve-rékek, amelyek puccolános ásványi kötőanyagból, különféle szemcse-méretű, osztályozott ásványi töltőanyagokból állnak.Az előírtmennyi-ségűvízzelfrisshabarccsákeverveazalapkőzethezhasonlóstruktúrájú(szemcsézettségű, pórusosságú, színű), azzal egyező fizikai/mechanikaitulajdonságú(testsűrűség,szilárdság,hőtágulás,kopásállóság,vízfelvétel,páraáteresztő képesség) kőzetjavító, üregkitöltő, felületképző habarcs-császilárdulnak.Lúgállóoxidpigmentekhozzákeverésévelazalapkőzetszínárnyalataisbeállítható.Nemtartalmaznaksemkőzetidegencementet,sempolimerkötőanyagot.Ld.http://www.technowato.hu

6 AMátyásszoboresetébenezKestonMHMmagyargyártmányúkőja-vító habarccsal történt. Technikailapjátld.http://www.technowato.hu

tést, majd a kiegészítés felületét a felhordás megszilárdu-lása után megdolgozzák. Ezzel a kiegészítési módszerrel megtarthatóazeredetikőkiosztásfuga-hálózata.

A felépített, kifugázott és megtisztított kőépítményta további károsodások és légköri hatások ellen hidrofo-bizáló,depáraáteresztőanyaggal–KestonSMK1311–kellett átvonni.7

Restaurátori szempontból a legfontosabb cél az erede-tiségmegőrzése,ahitelességmegtartásavolt.Egyilyenlebontott és újjáépített szerkezetnél fontos, hogy ne kelt-sen vadonatúj hatást. A helyreállított alkotáson látsszon az elmúltidő,éshordozzaarégialkotásmindenerényét,dea modern anyagok és technológiák felhasználásával biz-tosítsuk,hogyamostrendbetettműminéltovábbmeg-tarthassamondanivalójátajövőgenerációinaképülésére.

A fémszobrok restaurálása

A tervkészítést megelőző diagnosztikai vizsgálatok so-rán a kutató csoport mindössze négy mintát vizsgált meg –abronzvörösrézalapjátötvözőónra(Sn),ólomra(Pb)éscinkre (Zn).Ezugyanegysokalakos,8/4-es (kétsze-resméretű)emlékműnélnemmondhatóreprezentatívnak,de szerencsére a minták értékei közeliek, tehát az ötvözet egységesnek mondható.

Hiányzott e mellett a lovas szobor endoszkópos vizs-gálata, amivel a korabeli műtermi felvételeken láthatóbelső vázmerevítés megléte és állapota igazolható lettvolna. A lovas szobor méretei, és 6–6,5 tonnára becsült súlya miatt szükség lett volna falvastagság mérésre is, hiszen leemelés előtt tudni kell, hogymit és hol kötö-zünk.Utólagkiderült,hogyakirályszoborsúlya12tonnakörüli, tehát ennek a terhe nyomhatta szét a központi bás-tyaformájú talapzatot.

A kőszerkezet tehermentesítésére acél vázrendszerépült, amelyre fel lehetett függeszteni a király szobrát. Körülötteelkészültakönnyűszerkezetespavilon,amely-nek oldalán megjeleníthető lett volna óriásposzterenalovasszoborésahelyreállítás4nyelvűtájékoztatója.

AKestonMHMkiválóminőségű,nedvesenosztályozott,kvarcmentes,finomszemcsés kőzúzalékot és ásványi őrleményt, hidraulikus tulaj-donságúásványikötőanyagot,valamintkülönlegesadalékszerekettar-talmazó szárazhabarcs.A habarcs kötőanyag 15–20 súlyszázalékbantölthető mosott, osztályozott adalék szemcsével.A keverék az alap-kőzet árnyalatára színezhető legfeljebb 1 tömeg% lúgálló oxid-pig-ment hozzáadásával. A megszilárdult habarcs kiválóan tapad a kemény mészkőalaphoz;tömörségeéshő-fizikaijellemzőiakeménymészkőjellemzőihezhasonlóak.Technikailapjátld.http://www.technowato.hu

7 Technikai lapját ld. http://www.technowato.hu AKeston SMK 1311 víz- és oldószermentes, szilán/sziloxánmikro-

szemcséket tartalmazó, folyékony hidrofóbizáló hatóanyag koncent-rátum. Vízzel keveredve víztaszító hatású szilikon-polimerré alakul, amely a felhordási alapfelületen és annak pórusfalain leheletvékony filmként tapadmeg, száradásutánmegakadályozvaazoknedvesíthe-tőségétéskapillárisszívóképességét.Ahatóanyaglúgálló,ígycement-kötésűbeton-éshabarcsfelületektartóshidrofóbizálásáraisalkalmas.A korábbi szilikonos hidrofóbizáló termékekkel ellentétben hatása nem igényli széndioxid jelenlétét, káros mellékterméket nem képez, és filmjeellenállóazUV-sugárzássalszemben.

96

A szobor belső szerkezetének feltárása a pavilonbabeemelés után vált lehetségessé a lovas szobor megnyitá-sával.Abelsőtestüregkb.1,2mátmérőjű,amimászható.Atovábbibeavatkozást,erősítést,korrózióvédőkezeléstabelsőállapotismereteutánlehetettmegítélni.Ahiányzórészek, pótlások, javítások módját és anyagait helyszíni röntgen-floureszcenciásspektrometriaimérésekkel,vagyfúrásmintákból, laboratóriumi mikrokémiai analitika alapján kellett volna meghatározni.

Kulcsfontosságú probléma volt a lovas szobor vázszer-kezetének és rögzítési módjának tanulmányozása, mivel az állvány tervét és a felfüggesztés lépéseit teljes mérték-ben meghatározta a horgonyok elhelyezkedése, valamint a tartóelemek rögzítése a lovas belsejében. A felfüggesz-téssel elérkezett a konkrét beavatkozás ideje. Mindenek-előttbekelletthatolniaszoborbelsejébe,ésecélbólegyszerelőablakotkellettkivágnialóhátánott,aholakirályköpönyege takarja a ló hátát.

Amegnyitottszerelőnyílásonkeresztülkiderült,hogya szobor öntartó. A szobor falvastagsága a szokásos fél centihelyettmásfél,kettőcentiméter,azegyeselemeketpedig csavarok rögzítették egymáshoz.

Belsővázatcsakalábakbantaláltunk,amelyekkettőscélt szolgáltak: egyrészt merevítették a szobrot a nyíró-erővelszemben,másrésztalólábaitrögzítettékegymás-hoz két sínpár közvetítésével, melyek be voltak horgo-nyozvaakőtalapzatba.Ahorgonyokatmindalovas,minda vitézek esetében ólommal öntötték körbe a talapzat bel-sejében az erre a célra készített üregekben.

A lovas belsejében az öntvénydarabokat egymáshoz rögzítőcsavarok30%-aakorróziómiattteljesenelemész-tődött,atöbbicsavartisnagyonkorrodáltállapotbantalál-tuk. A szobrok belsejében talált korrózió teljesen normális és kiszámítható volt, a vascsavarok által rögzített bronz-lemezekegymásrahatásamiatt.Arögzítőcsavarokcse-réjénél szintén gyorsított vizsgálattal meg kellett találni azeredetibronz-ötvözettelösszeférhető,mabeszerezhetőanyagtípusokat. A restaurálás során minden eltávolítható csavart rozsdamentes acélcsavarokra cseréltünk. Azokat a bronz falába behajtott csavarokat, amiket nem sikerült kiszerelni, rozsdátlanítottuk, majd korrózióálló védőbe-vonattal láttuk el.

A mellékalakokat már az acélállvány felépítését meg-előzőenelkellett távolítani,mertutólagaszoboralakokkiemelése nem lett volna megoldható. A vitézeket ábrá-zoló szobrok állapota, a csavarok,merevítőkkorróziójahasonlónak bizonyult, mint amilyen a lovas belsejében voltészlelhető.

A bronzelemek hiányzó részeinek pótlása, a repedések meghegesztése és egyéb hibák kijavítása után a felületet patinázással egységesíteni kellett. A teljes visszaszerelés után némi cizellálás következett, majd utolsó munkafá-zisként a felületek konzerválása. Valamennyi szobrot és fémszerkezetet egy víztaszító, felületbe polírozható Com-bat A88 típusú inhibitoros olaj alapú anyaggal8 kezelték felületvédelem céljából.

A visszaépített kőelemek fúgáit az erre a célra–Magyarországonis–régótahasználtkőfúgázóhabarcs-csaltöltöttékki.Abástyaelkészülteutánazegészkőfelü-let megtisztították és impregnáló anyaggal átvonták, mely nem engedi a víz bejutását a szerkezetbe, de biztosítja annakszellőzését.Fentimunkákkalegy időbenemeltékhelyükre az alapzaton elhelyezkedő szobrokat, melyekakőszerkezetbelettekrögzítve.

A kolozsvári Mátyás király szobor-együttest régi pom-pájában,nagytársadalmiérdeklődésközepette2011.ápri-lis 2-án avatták újra.

A Mátyás szobor helyreállítása során szerzett tapasz-talatokújrabebizonyították,hogyegyműemlékhelyre-állítása csak három stabil lábra támaszkodva lehet ered-ményes.Azelsőahozzáférhetőösszesművészettörténeti,építéstörténeti információ összegyűjtése.A második azösszes anyagtudományi ésműszaki-technikai adatmeg-szerzése, ami egy tág értelemben vett diagnosztikai vizs-gálatsortjelent.Aharmadik,azelőzőkétforrásonalapulókorrektéskorszerűműszakiésrestaurátoriterv,amelyethozzáértőkivitelezőkvalósítanakmeg.

Csakakkorszabadahelyreállítási(műszakiésrestau-rátori)tervezéshezhozzákezdeni,hamindkételőzőforrásösszesadatarendelkezésreáll.Nemmegengedhető,hogy

8 Combat A88 – Olajos konzisztenciájú, számos inhibítort tartalmazó, nagy vízkiszorító tulajdonságú bevonóanyag. Gyártja: Molyslip Atlan-tic Limited, 1 Astrop Rd, Middleton Cheney, Oxon Ox 17.

12.kép.Régi és új csavarok a bronzszobor belsejében. 13.kép.Alovasszobrotakőtalapzathozrögzítősínpár.

97

– amint ez sajnos Magyarországon is gyakori –, a diag-nosztikát, vagy annak egy részét a kivitelezési szakaszra hárítják, mert a hiányos diagnosztika miatt megalapozat-lan tervekhez csak hibás költségvetés készülhet.

A hibás terv és költségvetés lehetetlen helyzetbe hozzaakivitelezőt,sőtahatóságiésszakmaiellenőrzéstis,miközbenakivitelezőegyszerrevergődikaszerződöttösszeg és a határidő szorításában.Aminden szükségesmunkafázist helyesen tartalmazó tervek és azok beárazása amunkára jelentkezőkivitelezők számára is tisztábbésbiztonságosabb versenyhelyzetet teremthetnek.

A tapasztalatok szerint mind a romániai, mind a magyarországi gyakorlatból hiányzik az a minden érdek felettálló,független,akomplexműemlékvédelemösszesszakágában professzionális állami szervezet, amelyben egy jól felszerelt laboratórium támogatja a helyreállí-tás mindhárom szakaszát. A diagnosztika ugyanis mind azelőkészítő,mindatervezési,éstermészetesenakivi-telezési munkák során rendelkezésre kell, hogy álljon elemzőmérési,vizsgálatiésellenőrzésitevékenységévelaműemlékvédelemteljesvertikumábanéppúgy,ahogyezEurópa boldogabbik felén történik.

AlmássyPiroskaÉpítőmérnök,ügyvezető-szakértőTechno-WatoKft.1113Budapest,Rőfutca9–13.Tel:+36-1-209-2490Fax:+36-1-209-2489E-mail:[email protected]

14.kép.Afelújítottemlékműátadáselőtt.

Dr.HorváthZoltánGeológusLithoconsult Kft.1031 Budapest, Silvanus sétány 49.Tel.:+36-30-914-2738E-mail: [email protected]

KolozsiTiborSzobrászművészTel.:+40-740-038-352E-mail: [email protected]

NagyBenjáminSzobrászművészTel.:+40-745-358-689E-mail: [email protected]

OsgyányiVilmosKőszobrászrestaurátorművészRestonKőrestaurátorKft.2051 Biatorbágy, Szent István utca 19.Tel.:+36-20-339-3408E-mail: [email protected]

PeltánAndrásÁltalános mérnökVoluta Build Kft.Tel.:+40-744-820-321E-mail: [email protected]

SédGáborTárgyrestaurátorművészSéd–VighMűvészetiKft.1034Budapest,Záporu.5/a.Tel./Fax:+36-1-388-8596,+36-1-368-5015E-mail: [email protected], [email protected]:+36-30-914-0353

98

Aszerzőnek1990ótavoltlehetőségeaMagyarországonszervezett országos szakkonferenciákon részt venni és akkor döbbent rá, hogy az erdélyi múzeumokban dolgo-zó restaurátorok nagyon kis része képviseltette magát. Érdeklődéséremegtudta,hogyelsősorbananyagiakadá-lyokbaütközöttrészvételük.Ugyanakkoramagyarnyel-vű szakirodalomhoz sem jutottak hozzá, a „MúzeumiMűtárgyvédelem”1 megjelent évfolyamait és az új eljárási módszereket nem ismerték. Romániában restaurátor szak-irodalmata„RevistaMuzeelor”2negyedéventemegjelenőfolyóiratban és a nagyobb múzeumok évkönyveiben kö-zöltek.Anehezen,dehozzáférhetőidegennyelvű–angol,francia, német – irodalmat szaknyelv-ismeret hiányában általában nem olvasták.

1989előttRomániábancsakabukarestiKépzőművé-szetiEgyetemkereténbelülnyíltlehetőségarestaurátorszakma elsajátítására. Képzőművészeti – festő, szob-rász – végzettséggel rendelkezők háromévi képzés utánkaphattakegyetemiszintűrestaurátordiplomát.Aközép-fokú restaurátorképzést a minisztérium melletti Szak-emberTovábbképzőKözpont (Centrul de PerfecţionareaCadrelor)láttael.

Ennek elvégzése feljogosította a hallgatókat a restau-rátori és konzervátori munka végzésére a múzeumokban. Elméleti képzést Bukarestben az említett intézmény-ben szerezhettek, gyakorlatotmás körzetiműhelyekbenis végezhettek, úgymint Kolozsvárott, Nagyszebenben, Jászvárosban stb.

Ajólindulórománnyelvűszakmaitovábbképzésisegyre több nehézségbe ütközött, mert a múzeumok és a minisztérium nem vállalták a járulékos kiadásokat, annak ellenére, hogy a műtárgyvédelmi törvény meg-sokszoroztaarestaurátorokfelelősségét.Amagyarvidé-keken lévőkismúzeumok és emlékházakdolgozóinak

1 Magyarországi, restaurálással kapcsolatos tanulmányokat közlőévkönyv.Elsőszáma1970-benjelentmegaKözpontiMúzeumiIgazga-tóság Muzeológiai Osztályának gondozásában Budapesten, Múzeumi Műtárgyvédelemcímmel.Azintézmény,illetvejogutódaimegszűnése,1991 óta a Magyar Nemzeti Múzeum adja ki. A köteteket a múzeum OrszágosRestaurátorésRestaurátorképzőKözpontjánakmunkatársaiszerkesztik.

2 Muzeológiaiésrestaurátorikutatásokatközlőfolyóirat,kiadjaabuka-restiCentruldePerfecţionareaCadrelor.

képzése is problematikussá vált, elsősorban a románnyelv tökéletes ismerete és az információ beáramlásá-nak hiánya miatt.

A konzerválási alapfogalmak elengedhetetlenek amuzeológusok,kiállítástervező-ésrendezőszakembe-rekesetébenis,akiknemrészesülnekilyenjellegűképzés-ben. E kérdéseknek az átgondolása, valamint 1999-ben, Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumakkoriigazgatónőjeadtákazötletétegyrestau-rátor továbbképzőszervezésénekErdélyben.Kiállítássalegybekötött konferenciát rendezett a Hargita megyei res-taurátor kollégáknak. Úgy gondolta minden évben össze kellene jönni, fontos volna kicserélni a tapasztalatokat, egymást látni, beszélgetni, megismerni az új eljárásokat, anyagokat, melyeket az erdélyi kollégák többsége még nem alkalmazott, és olyan dolgokról is beszélni – raktá-rakésműhelyeksilányhelyzete,elégtelenszerszámvala-mint vegyszer ellátottság és még ezernyi olyan kérdés, amelyek az előadások során nem hangzanak el. Ekkorajánlotta fel a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumés Haáz Rezső Alapítvány a konferencia szervezését.Kovács Petronella, fa-bútorrestaurátor művész3 bátorí-

3 Kovács Petronella 1996 óta rendszeresen dolgozott hallgatóival erdé-lyigyűjteményekben,ígyaHaázRezsőMúzeumbanis.Elsőgyakor-latukat a Csíki Székely Múzeumban tartották, ahol a Hargita megye restaurátorainak bemutatták munkájukat. Ez volt a megyében dolgozó restaurátorokelsőszervezetttalálkozója.

Az„ErdélyiMagyarRestaurátorTovábbképző

Konferencia”–10éveVisszatekintés

Károlyi Zita

1.kép. RésztvevőkegycsoportjaazErdélyiMagyarRestauráto-rokI.TovábbképzőKonferenciáján.

99

tására nekifogtunk a pályázatok írásának. Ösztönzőleghatott,hogyaMagyarKépzőművészetiEgyetemtanárailelkesen fogadták a kezdeményezésünket, és ellenszolgál-tatás nélkül vállalták, hogy tudásukat megosztják velünk.

Azelsőösszejövetelt2000.októberelejénszerveztük(1.kép).Mivelnemcsakamúzeumokbandolgozóres-taurátorok kerülnek kapcsolatba aműtárgyakkal,meg-hívtuk a kiállító helyeken, emlék- és tájházakban dol-gozógyűjteménykezelőketis.Arendezvénysikerearraösztönözte a múzeumot vállalja fel az erdélyi magyar restaurátorok évenkénti továbbképzésének megszerve-zését. Ez a fórum biztosította a szakmai kapcsolatok lét-rejöttét és ápolását, itt volt jelen és találkozott az erdélyi magyar szakemberek zöme.

Azelsőtalálkozóutánarésztvevőkkértékazelhangzóelőadásokírottformábanvalómegjelentetését.Ezekszer-kesztett változatainak kötetbe foglalása körülményesnek ígérkezett. A döntés meghozatala nehézkésen indult. Több-féle változaton is gondolkodtunk, de végül egy évente megjelenőkiadványötletétfogadtukel.Aformakivitele-zése is problémátokozott, hiszenműtárgyakat bemutatókötetrőlvoltszó,melybenaképianyagnaknagyszerepevan. Így az A4-es méretű megjelenést választottuk jóminőségű,krétapapírravalónyomással.Fennakadástoko-zott a periodika címének megválasztása is. Ekkor ötlött fel Izisz,avarázslás,atermékenység,avízésszélistennőjé-nek neve. Az elmúlásból is életet teremt, és mérhetetlen szeretettel felügyeli és gondozza gyermekeit. Mindezen tulajdonságok nélkülözhetetlenek a restaurálásban is.

Így született meg az ISIS ErdélyiMagyarRestaurá-torFüzetek,mely sikeresen teljesítette a szaklapok iránt támasztottkövetelményeket.Ezekvoltakazelőzmények.

Jelenleg Romániában ez az évenként megrendezésre kerülőErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKon-ferenciája biztosítja a múzeumokban dolgozó restauráto-rokmagyarnyelvűtovábbképzését,szakmaifejlődését.

Ahovatovábbnemzetközijellegetöltőkonferenciáin-konelhangzóelőadásokazISISErdélyiMagyarRestau-rátor Füzetek-ben jelennek meg, mely digitálisan is elér-

hetőazOrszágosSzéchényiKönyvtárhonlapján(www.epa.oszk.hu/isis).

Az angol tartalmi kivonatokkal, 2008-tól pedig arománnyelvűösszefoglalókhelyettteljesértékűrománszövegfordítással megjelenő Füzetek mind a magyar-országi, mind a romániai restaurátorképzés hallgatói és restaurátorai által keresettek. Romániában ez az egyetlen, rendszeresenmegjelenőrestaurátorszaklap.

Az idő múlásával a magyarországi és más külföldielőadók mellett egyre több hazai restaurátor is bemu-tatta munkáit vagy beszámolt más konferenciákon szer-zetttapasztalatairól.Aromániairestaurátorképzésvégzőshallgatóiisrendszeresenlehetőségetkaptakdiplomamun-kájuk bemutatására.

Sokfiatal,leendőrestaurátornaketalálkozókalkalmá-valnyílt lehetőségeaz ismerkedésre,kapcsolatokkiala-kítására, a kutatások legújabb eredményeinek megisme-résére (2–3 kép).A megmérettetés minőségi munkákrasarkalltaőket.Idézetegynagyszebeniegyetemitanártól:

„Nagyonszépmunkákatmutattakbe, világosanlátszottrajtukakonferenciákáldása.”

Másik célja a továbbképzésnek, hogy megismertesse a résztvevőkkelErdély ésRomániamúzeumait,műem-

2–3.kép.Dr. Járó Márta előadásttart, arésztvevőkfigye-lemmel hallgatják.

4.kép. Látogatásaszászhermányiorgonakészítőiskolában.

100

lékeit, ahova anyagi nehézségek és az útviszonyok miatt korábban kevesen jutottak el. Ezért a konferenciák-hoz kapcsolódva tanulmányutakat szerveztünk (4. kép).Az első években múzeumokat, tájházakat látogattunkmeg.AzErdélybenelkezdődőhelyreállításimunkálatokkapcsánnyitottunkaműemlékirestaurálásirányába,ígylehetőségnyílottazerdélyikulturálisörökségmegismer-tetésére,állapotánakbemutatására.Ugyanakkorazelőb-biekmellett itt találkozhattunkélőben– „in situ”–ége-tőenfájórestaurátoriproblémákkal,kihívásokkal.

Atovábbiakbanösszefoglaljukazelmúlttízévelőadá-sait, illetve számba vesszük a tanulmányutak során meg-látogatottműemlékeket,múzeumokat.

A kezdetekben, a raktárakban és a kiállításokon található műtárgyak állagmegóvásának lehetőségeiről, a műtárgyak fertőtlenítése, fakárosító rovarok, gombáskárosodások problémáiról szóló előadások hangzottakel – Bakayné Perjés Judit, Benedek Éva, Livia BucşaGuttmann Márta, Járó Márta, Mara Gyöngyvér, Morgós András,AurelMoldoveanu,UweNoldt és SzendrődinéGombás Ágnes tolmácsolásában.

Faanyagok szilárdításáról, restaurálásáról, fes-tett fatárgyak tisztítási problémáiról, egyházi bútorok, famennyezetek, oltárok, ikonosztázok restaurálásáról Balázs József, BerkeMárta, Cornelia Bordaşiu, Deme-ter István, Domokos Levente, Kovács Petronella, Mara Zsuzsa, Mihály Ferenc, Morgós András, Nemes Kovács Ernő,PapZoltán,SzászErzsébetésSzentkirályiMiklóstartottakelőadásokat.AndaCsaba,BércziMiklós,JegesAndrás és Papp Kinga fa- és fémtárgyakon alkalmazott technikákat mutattak be.

Bőréstextiltárgyak,szőnyegekállagmegóvása,tisz-títása, restaurálása, készítéstechnikája, művészettörté-neti vonatkozásai témakörben: Bakayné Perjés Judit, Bálint Ágnes, BernáthAndrea, Doina Boroş, HorváthIringó, Kissné Bendeffy Márta, Mátéfy Györk, M-Kiss Hédy,MiklósPéter,OroszKatalin,SíposEnikő,ÚjváriMária,VajdaKatalinésVárfalviAndreaelőadásaithall-gathattuk meg.

Papírtárgyak restaurálásáról, papíröntésről, készítésitechnikákról:BenedekÉva,EmődiAndrás,FarkasCsilla,LőrinczLászló,MártonKrisztina,NemesTakáchLászló,Orosz Katalin, Róth András Lajos és Tóth Zsuzsanna szá-moltak be.

Kerámia- és üvegtárgyak, építészeti üvegek készí-tés-technikáiról, állagmegóvásáról, restaurálásáról és rekonstrukciójáról: Czifrák László, Raluca Dumitrescu, Földessy Péter, Hamar Edina, Herceg Zsuzsa, László Károly, Mester Éva, Sabján Tibor, Szappanyos Tünde, SzelesJózsefésT.BruderKatalintartottakelőadást.

Fémtárgyak tisztítási eljárásairól, restaurálásáról, művészettörténeti vonatkozásairól András Tihamér,Bakonyi Eszter, Barabás Hajnalka, Séd Gábor valamint T. Bruder Katalin beszéltek.

Festmények – fatábla és vászonképek, falfestmé-nyek restaurálásáról, festészeti technikákról, műemlék-

védelemről: Bóna István, Csanda Jenő, Feketics Erika,FrantaDezső,GörbeKatalin,KissLóránd,KorheczPapp Zsuzsanna, Kovács Árpád, Molnár Dénes, Pál Péter, Sza-kács Tamás, Szentkirályi Miklós, Szőcs János, TódorElőd,VáliZsuzsánna,VelleditsLajosésViziSándorElektartottakelőadásokat.

Digitális tárgyfotózásról, fotótechnikai vizsgálatokról és dokumentálásról: Miklósi Sikes Csaba, Nyíri Gábor, Ormos József, Ráduly Emil és Szilágyi Sándor ismerte-tései szóltak.

Különbözőanyagvizsgálatieljárásokról,és egyéb ter-mészettudományos témákról: Galambos Éva, Gardánfalvi Magdolna, Hutai Gábor, Kovács Petronella, Sajó István, SimóAnnamáriaésTóthAttilaLajoselőadásaithallhattuk.

Régészeti feltárásokrólKőrősfőiZsolt,NyárádiZsolt,Sófalvi András, Soós Zoltán, Sztáncsuj Sándor számolt be.

Gyűjteményeketéskiállításokat mutatott be: Barabás Hajnalka, Ercse Laura, Miklós Zoltán, Puskás Éva, Róth András Lajos, Sulyok László, Zepeczaner Jenő, ZöldKémenes Kinga.

A konferenciákhoz kapcsolódva évente szakmai kiál-lításokatisrendeztünk(5.kép):

2003: VálogatásaMagyarKépzőművészetiEgyetemrestaurátor szakán végzettek diplomamunkáiból (GörbeKatalin,KovácsPetronella).

2004: Ólomvirágok, nyomdász ornamentikák (RóthAndrásLajos).

5.kép. Ólomvirágok, nyomdász ornamentikák, kiállítás megnyitó, Róth András Lajos.

6.kép. Tanulmányi kirándulás a moldvai kolostorokhoz.

101

2005: László Károly: „Agyagba zárt hagyaték” – „Illusztrálthónapok”(RóthAndrásLajos).

2006: Örökség. Hagyományoskézművesmesterségek. (MiklósZoltán).

2008: XVIII–XIX. századi nyomtatott színes (előzék)papírok(RóthAndrásLajos).

2009: Restaurálás – konzerválás poszter bemutató.Raktárrendezés,restauráláséskiállításazerdélyimúzeu-mokban (Károlyi Zita, Kovács Petronella, SzentkirályiMiklós).

2010: „Nyomdászbecsület”–nyomdászéskiadóijel-vények(RóthAndrásLajos).

A tanulmányutak során Hargita és Kovászna megye múzeumait, tájházait, a moldvai kolostorokat (6. kép),a Máramaros vidéki fatemplomokat, múzeumokat, Toroc-kót és környékét, Hargita megye katolikus, református valamint a szászvidék evangélikus templomait, restau-rátor műhelyeket, a nagyszebeni skanzent, Szilágyság,Fehér ésHunyadmegye,Mezőség protestáns, valamintortodox templomait, múzeumait látogattuk meg.

A továbbképző konferenciákon túl a Haáz RezsőMúzeumháromalkalommalrendezettaMagyarKépző-művészetiEgyetemoktatóinakvezetésévelegy-egyhetesgyakorlati képzést – aranyozás, politúrozás és intarziaké-

szítés témakörökben – erdélyi múzeumi restaurátoroknak ésrestaurátoregyetemihallgatóknak(7.kép).

Köszönetnyilvánítás

A találkozók szervezésében és az Isis kötetek kiadásában támogatóink voltak:

Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Örök-ség Minisztériuma (Budapest), Illyés Közalapítvány,SzülőföldAlap, ICCROMMagyarNemzeti Bizottsága,Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar NemzetiMúzeum valamint a Gordon Prod, Infopress, Impar, Mag-dolnaImpex,Maxoll,Metwoplast,SweroésWappalszé-kelyudvarhelyi vállalatok, valamint a Városi Könyvtár, aModernÜzletiTudományokFőiskolájaésaPolgármes-teri Hivatal.

A pályázatok lebonyolításában a Sümegi Városi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága voltak segítségünkre.

Hálával tartozunk Kovács Petronellának, aki önzetle-nül vállalta a periodika évenkénti szerkesztését, valamint a konferencia szervezésében való részvételt.

Köszönetilletiösszeselőadóinkat,különösenazokat,akikelőadásukszerkesztettváltozatátisrendelkezésünkrebocsátották, továbbá fordítóinknak, akik munkájukkal hozzájárultak a konferenciák sikeréhez és a kötetek meg-jelenéséhez. Végül de nem utolsó sorban köszönet illeti MihályFerencet,GergelyAndrást,Zepeczaner Jenőt ésMiklós Zoltánt, akik a tanulmányi kirándulásokat tették színessé és izgalmassá történelmi és művészettörténetibemutatójukkal.

KárolyiZitaKerámia restaurátorHaázRezsőMúzeumSzékelyudvarhely535600 Odorheiu SecuiescSrt. Kossth, nr. 29.Tel.:+40-266-210-019E-mail: [email protected]

7.kép. Intarziakészítés gyakorlat erdélyi restaurátor hallgatóknak PappKingavezetésévelaHaázRezsőMúzeumrestaurátorműhe-lyében.

102

Până ce formarea universitară a restauratorilor de pic-turăşisculpturăexistădedeceniiînRomânia–încadrulUniversității Naţionale de Artă din Bucureşti, undefuncționează din 19571 – formarea academică a conser-vatorilor-restauratorilor pentru obiecte de patrimoniu este multmairecentă.Primelesecţiideconservare-restaurareobiecteaufostînfiinţatelaSibiu,2apoilaIaşi,Cluj,3 Timi-şoaraşiOradea.4 La unmomentdat,existau12instituţiideînvăţământsuperiorcareofereauprogramedespeciali-zareînconservare-restaurare,saucelpuţinsusţineauacestlucru.Astfel,rezultaudecianualpeste200deabsolvenţiîndomeniu.Momentansituaţias-aliniştitpuţin,darniciacumnumărulabsolvenţilorlanivelnaţionalnuestecore-latcucerereapieţeidemuncă.

Formareaeragândităiniţialpentrucincianidestudiu,apoi,datorităobligativităţiideatrecelasistemulBologna,structuraabiaconsolidatăs-atransformatîntr-ostructurăîndouă trepte,mai întâi4+1,apoi3+2,ceeace înmodcertnuafostsprebineleformăriiuniversitare.Arfifostbine să semilitezepentrupăstrarea structurii într-o sin-gurătreaptă,darpentruaceastabreaslaeraprearedusăcanumărşimultpreaneorganizată.

Oproblemămajoraanouluisistemestefaptulcănicipânăazinus-astabilitclarcaresuntcompetenţeledeînsușitatâtînprimiitreianidestudiu,adicăîncadrulformăriidebază(BA),câtşilanivelulmasteratului(MA).Competen-ţeleînconservarea-restaurareapatrimoniuluisuntmenţio-nate înmodregretabildejapediplomelede licenţă,ceeacepoateduceladerutareabeneficiarilor;aceştiapotdacubună credinţă obiecte valoroase de patrimoniu pemânăposesoriloracestordiplomacare„sunăbine.Pediplomelede masterat se specifică suplimentar specializarea într-un anume domeniu al conservării-restaurării, chiar dacăaceasta nu presupune neapărat mai multă experienţă îndomeniu,decâtintervenţiapeobiectuldediplomă.

Sistemul de admitere la ambele niveluri este foarte dis-

1 Dinpăcateceicareauprezentataceastăformareîncadrulconferințeidin 2011, nu au predat materialul aferent pentru publicare, iar pagina deinternetauniversităţiinuoferăinformaţiirelevantedespreaceastăspecializare.

2 Lafel,materialulaferentprezentăriiacesteiformăriîncadrulconferințeidin2011nuafostpredatpentrupublicare,iarînmomentulredactăriiacestorrândurinuexistanicioinformaţieaccesibilăpepaginadeinter-netauniversităţii.

3 vezi http://www.uad.ro/web/ro/Structura_academica/Facultatea_de_Arte_Plastice/Conservare_-_Restaurare/

4 vezi http://vizual.arte-oradea.ro/info/studii/studii-de-licenta/conser-vare-restaurare/

cutabil.Încazulformăriidebazăsunttestatenumaiapti-tudinileartistice,celeştiinţificenuseapreciazăsubnicioformă,nucumva sădescurajeze stimatul candidat.Deşipoatearfimaicorectsăseclarificedinprimaclipăcăaicinuestevorbadeoeducaţieartistică,şiastfelsăseevitedecepţiileulterioare.Conservarea-restaurareanumaiesteunmeşteşug,cioştiinţăcareaduceocontribuţiesemnifi-cativănunumailapăstrareaşiremediereapatrimoniului,cişilacercetareaacestuia.Nuseimpunenicicontactulcuprofesiaanterioradmiterii:nicisimplavizităaunuilabo-ratorderestaurarenuesteocondiţiedeadmitere,cuatâtmaipuţinominimăexperienţăîndomeniu.Mulţicandi-daţinuştiucănudevinînvăţăceiînartă,ciseîndreaptăspreoprofesiecarepresupunemultărăbdareşisupunere,şi are o valenţă ştiinţifică pronunţată.Oparte din ei nuestecapabilsăseadaptezelaacestecerinţepeparcursulformării,şivaieşidecepţionatdinsistem,risipindfondu-rileşienergiainvestiteînformareasa.Admiterealamas-teratesteşimaidiscutabilă.Deşipareincredibil, licenţaînconservare-restaurarenuesteuncriteriuobligatoriu!!!Selecţiasefacepebazarezultatelorlaolicenţăoarecare.Niciceiculicenţăîndomeniunupotfiîntotdeaunaaduşilaniveluldoritdespecializare;încazulcelorculicenţeînalte domenii acest lucru este aproape imposibil.

Referitor la curriculum, la prima vedere pare cores-punzător. Conţine majoritatea disciplinelor prevăzute deEnCORE (European Network for Conservation-Restora-tion Education, a Reţeaua Europeană pentru Educaţia înConservare-Restaurare.5Dar conţinutul din spatele denu-mirii disciplinelor, numărul de ore alocat, prezintă descarenţe.Predareaistorieiarteieste,deexemplu,preagene-rală,deşidisciplinaarealocatăunnumărmaredeore,nuajunge la detalii necesare, precum predarea istoricului for-melorşimotivelordecorativealepatrimoniuluitransilvansaualealtorregiuniistoricealetării.Număruldeorealocatştiinţelorşistudiuluimaterialelorconstituentealeobiecte-lordepatrimoniueste foartemic,ceeace– împreunăculipsanoţiunilordebazăşivolumulmaredeinformaţiideînsuşit–devinesursaunoreforturişifrustrărisemnificativeatâtpentrucadreledidactice,câtşipentrustudenţi.Predarealimbilorstrăinenuseorienteazăsprelimbajuldespeciali-tate, iarnivelul la careajungstudenţii estedesnesatisfă-cător.Nicicelepredateîncadrulorelordeinformaticănuseorienteazăsprecelemainecesarenoţiunipentruviitoriiconservatori-restauratori. Iar enumerarea ar putea continua.

5 http://www.encore-edu.org/documentsconcerningENCoRE.html

Reflecţiipemargineaînvăţământuluiuniversitar înconservare-restauraredinRomânia

Márta Guttmann

103

Formarea practică poate fi corespunzătoare dacă sedesfășoară în colaborare cu muzeele sau şantierele deconservare-restaurare. În aceste cazuri studenţii vin încontactcuobiecteledepatrimoniu, într-uncontextcuodotaremaimultsaumaipuţincorespunzătoare,şiîşipotdesfăşura activitatea sub îndrumarea şi supraveghereade specialitatenecesară.Semestruldepractică (efectuateventual într-un laborator din străinătate) care există încurriculum-ul majorităţii programelor academice euro-pene,nufigureazăîncăînniciunadinformărileuniversi-taredinţară,deşiarfioparteutilăapregătiriipractice(şinunumai!).Specializăriledemasteratoferitedediferiteleuniversităţisuntrelativlimitate,numaiuniversitateasibi-anăoferăopaletămailargă.Dar,deexemplu,conserva-tori-restauratoripentruvestigiiarheologicenusepregă-tesclaniciunadinuniversităţi.

Ceamaimarecarenţăauniversităţilordinţarăcareoferăprograme universitare în conservare-restaurare este lipsabibliotecilordespecialitate.Niciundenuexistăacelminimdecărţişirevistedindomeniucarearasiguraintroducereastudenţilor în sursele de documentare existente (una dinmenirile unei formări universitare!), şi astfel sădeschidăcalea spre autoperfecţionarea permanentă, indispensabilăunuiveritabil profesionist. Când,unde seva familiarizaviitorulconservator-restauratorcuacestea,dacaînproce-suldeformareacademicănuiseoferăaceastăşansă?Lip-sescşimanualeleuniversitare,carearsintetizabibliografiainternaţionalădespecialitate,venindastfelînajutorulpro-cesuluideînvățământ.Principalelesursedestudiurămândecinotiţeledecurs,ceeaceesteinacceptabillanivelaca-demic. Sursele virtuale de informare, paginile institutelor, evenimentelorşiasociațiilorprofesionaleinternaţionalearputeaconstitui,deasemenea,ocaleimportantădeaprofun-dare,darstudenţinusuntîndrumaţiniciînaceastădirecţie.Desnicicadreledidacticenusuntînclarcuacestea(maipuţin excepţiile respectabile). Este foarte îndoielnic acelsistemdeformareacăruinivelprofesionalnuseraporteazălanivelulinternaţionalexistent.

Este important demenţionat şi un alt aspect contro-versat al formării conservatorilor-restauratorilor dinRomânia.Paralelcuformareauniversitară,semenţineîncontinuare sistemul anterior de formare prin Centrul de PregătireProfesionalăînCultură6înfiinţatlamijloculani-lor’70încadrulMinisteruluiCulturii.Acestaaveaunrolsemnificativlaaceavreme,senioriirespectabiliaiprofe-sieiaufostînmarespecializaţiprinacestcentru.Darvii-torulîlreprezintăformareauniversitară!Dinacestmotiv,formărileacademiceexistente,deşimaisuportădinplinperfecționare,nuartrebuisecundateîncontinuaredefor-mareane-universitară,carereduceşimaimultşanseledeangajareînprofesieaabsolvenţilor.Întimpceaceştiaîşicăutaunlocdemuncă,instituţiiledeculturăangajeazăpeposturi de conservatori şi restauratori (des înbazaunorcriteriifoartediscutabile)persoanefărăstudiisuperioaredespecialitate, ştiindcă îipot„legaliza”–deşicucos-

6 http://cppc.ro/files/formare/formare.html

turisemnificative–prinCPPC.Asemenearisipănuarfide înţelesnici într-o ţarăfoartebogată…Spersănufiugreşitînţeleasă:nudorescdesființareaCentrului,contestdoarrolulsăuînformareaprofesională.Activitateasaartrebuisăseorientezesprepregătireapermanentă,organi-zareaunorcursurideperfecţionaredescurtăduratăsaua unor evenimente profesionale (conferinţe, dezbateri)atâtdenecesare.UnaltaspectdepăşitînactivitateaCPPCestedelimitareastrictăîntreconservareşirestaurare.Celedouăpreocupări sunt sinonime în terminologiaengleză,iar, de exemplu, Facultatea din Hildesheim (prezentatăînacestvolum)formeazălaniveldelicenţănumaispe-cialişti înconservarepreventivă,caapoi încadrulmas-teratului absolvenţii să aprofundeze o anumită tehnicăde restaurare.Acestea nu par să fie argumente semnifi-cative,conformabordăriiCentruluiconservatorulnuarenevoiedecunoştinţeleoferite încadruluniversitar, căcinuvafacerestaurărigrandioasepeuneleobiecte,civafi„numai”responsabildepăstrareacâtorvamiisauzecidemii de obiecte de patrimoniu. La fel, elaborarea propune-rilor de restaurare ale unui obiect nu au – conform acestei abordări–nimicdeafacecucondiţiileîncares-apăstratobiectul,saumaialescuceleîncarevaajunge!Restau-ratorulsăvadădeciderestaurare,sănu-şibatăcapulcuviitorulobiectuluiîncareainvestitatâtatimpşipasiune.Oarepânăcândvapersistaaceastămentalitatedepăşită?

Recitind rândurile demai sus, îmi vine înminte frec-ventul reproşal copiilormei:mamă, tununevezinumaigreşelile!Da–lerăspundeudeobicei–estefirescsăfacibineceeacefaci,caurmaretrebuiesă-ţiîndrepţiatenţiasprecelecarenecesităperfecţionare.Concluzând,sepoateconsi-deracaunrezultatfoarteimportantexistenţaînţarăaunorprograme de formare la nivel universitar pentru mai toate specializărileînconservare-restaurare.Înacestcadru,viito-riiprofesioniştipotînsuşiimportantecunoştinţeteoreticeşipractice,şis-aufăcutnumeroşipaşiînperfecţionareaaces-tuiînvăţământ.Trebuieînsăacţionatmaidepartenecontenit,pentru realizareaunei formări universitareunitare la nivelnaţional şi competitive la nivel internaţional. Scopul estecafiecareabsolventalacestorsecţiisăajungăunspecialiștiresponsabil-nuundiletant-înmâinilecăruiaviitorulpatri-moniuluinaţionalvafiînsiguranţă.Pentrutoateacesteaestenecesarănunumaiperfecţionarea învăţământuluiuniversi-tarînconservare-restaurare.Estenevoieşideconsolidarealanivelnaţionalalunuiorganismprofesionalputernic,caresă reprezinteprincipiile şi intereselebresleipeste totundeestenecesar.Vortrebuidefiniteclartrepteleocupaţionaledindomeniuşicompetenţeleprofesionaleaferente.Deaseme-neasuntnecesareperfecţionareacadruluilegislativşielabo-rareapârghiiloreficientedeaplicarealeacestuia.

Dr.MártaGuttmannChimist400699Cluj-Napoca,Str.Toduţa17Tel.:+40-735-157-132E-mail: [email protected]

Traducere: Márta Guttmann

104

SpecializareadeRestaurare,penumele întreg:„Conser-vareaşiRestaurareaopereideartă”,reprezintăunadintreceleoptsecțiialeFacultăţiideArtePlastice,DecorativeşiDesign,ocomponentăaUniversităţiideArtedinIaşi.1 Aceastăspecializare,alăturidesecţiilesimilaredinBucu-reşti,Cluj,TimişoaraşiSibiu,reprezintăounitatedeîn-văţământceşi-aasumatroluldepregătireaspecialiştilorpentruacestdomeniu,înplanlocalşinaţional.

Faţădecelelalte secţii aleFacultăţiinoastre, aceastăspecializareestemairecentă.Încondiţiilespecificeanului1990,încadrulfacultăţiafuncţionatsecțiaArtăMurală,care pe atunci avea titulatura „ArtăMonumentală–Resta-urare”, a cărui program conținea şi restaurarea picturiimurale. În planul de învăţământ al secţiei a funcționatunprofilcutitulatura„ConservareaşiRestaurareaopereideartă”,profilsolicitatnunumaidecătrestudenţiidelaMuralăcişidelaaltespecializări,astfels-aconturatideeaînfiinţăriiuneisecţiideRestauraredesine-stătătoare.2

Punândînpracticăaceastădecizie,pedatade20nov.1996 a fost înaintatăMinisterului Învăţământului cere-reade„autorizaţiedefuncţionareprovizorie”,solicitareafiindaprobatăîntimputil.Drepturmare,secţiaşi-aînce-put activitatea în toamna anului universitar 1997–1998,iarînaniiurmători,s-aimpuscaospecializareviguroasă,fiindorientatăsprerestaurareapicturiimuraleşiapicturiipelemn.Încădelaînceputs-apusaccentperespectareaunuiechilibrulîntrelaturaştiinţificăşiceaartisticăapro-gramuluididactic,deexemplu,problemapăstrăriidisci-plineidedesen(2ore)şiculoare(1oră),comparativcualteşcoliderestaurare,undeacesteanusuntconsideratecanecesare.Dupăprimiianideconsolidare, şi înurmaunei evoluţii ascendente în anul2007 s-a solicitat acre-ditarealanivelulstudiilordelicenţă,acţiunerepetatăîn2009pentruînfiinţareastudiilordemasterat,demersuriceauprimittoateaprobărilenecesare.

Înprezent,secţiafuncţioneazăpeceledouăsubdirecţiidepictură,cuuncolectivdespecialiştiprofesionişti(foto1).Dintreaceştia,îinumimdoarpeconf.univ.dr.CarmenSolomonea, coordonatoarea secţiei şi directoareadepar-tamentului, specialistă în restaurareapicturiimurale;pelectoruniv.dr.CorneliaBordaşiu,specialistăîndomeniul

1 Universitatea de Arte din Iaşi este singura instituţie de învăţământsuperiordeartădinRomâniacereuneştedomeniulmuzicii,teatruluişia artelor vizuale.

2 Iniţiatorulînfiinţăriisecțieiafostdr.JenőBartos.

restaurăriipicturiipelemnşipelectoruniv.ing.Octavi-anaMarincaş,specialistăînchimieşiexpertăînrealizareaproiectelor de cercetare ştiinţifică, alături de alţi colegi,specialiştiîndiferitedisciplinealeconservăriişirestaură-riiopereideartă.3Prezentândîncâtevacuvinteşiabsol-venţii, notămcămajoritatea acestora, s-auorientat spreinstituţiideprofil(muzee)şispresectorulprivat,făcându-sedejacunoscuţiîndomeniu.Dinlistaabsolvenţilormen-ţionăm,delasubsecţiamurală,peAlinaBudianu,BogdanMaxim,MariaPascalşiTüzesIstván,iardelapicturăpelemn, pe: Robert Cobuz, Roxana Bolota, Camelia Liva-daruşiMaraZsuzsa,darşipefoştiistudenţimaitineriicolegi,pe lectoruniv.dr.BogdanGavrileanşipe lectoruniv.dr.BogdanUngurean(foto2).

În continuare, vom creiona preocupările actuale alespecializăriişiuneleproiectedeviitor.Pentrudezvoltareasecţiei,activitateadidacticăpresupuneadaptăridinmerslasituaţiilecurente,olegăturăfireascăîntreaspecteleşti-inţificeşiartistice,teoreticeșipractice,muncadecerce-tarecolectivăşiindividuală.

Activitatea didactică a studenţilor se desfăşoară suboatentăîndrumare,atâtînateliereledespecialitateşilabo-ratoare (foto3-6),câtşipediferiteşantieredelucruaflateînoraşul Iaşişi îndiferite locaţiidinMoldova. Înacestcontext, se acordă importanţa necesară studiului indivi-dual (cametodădidactică), a însuşirii practicea cunoş-tinţelorteoreticepredatelacursuri,acontactulnemijlocitcuoperadeartă,fie icoanepe lemn,fiemonumentedeartă,acesteafiindstudiatepe„viu”,laIaşi,Suceavaetc.,dupăoferte(foto7-10).Înacestsens,pentrurestaurareamurală,evidenţiemşantierulderestauraredelaMănăsti-rea Probota, care a avut un impact profesional deosebit.

Aflată sub egida UNESCO, Japan Trust Fund forHeritage şiMinisterul Culturii din România,munca derestaurares-aderulatîntreanii1996şi2001.Acestşan-tierafostrelevantșiprinfaptulcăadevenitreperevolu-ţieideînceputasecţiei,mulțidintrestudenţiaiciauluatcontactpentruprimadatăcuooperădeartă importantă(monumentulfiind inclus înpatrimoniulUNESCO). Iarpentru restaurarea picturii pe lemn, un eveniment deosebit l-a constituit acţiuneade restaurare şi conservare a ico-nostasuluibisericiimănăstiriiPutna(2002–2003),demers

3 Specializareaşilistacolectivuluidecadredidacticesegăsescpeinter-net,pesite-ulUniversităţiideArtedinIaşiundeesteafișatăactivitateaspecializării(www.arteiasi.ro).

RestaurareaOpereideArtălaIaşi

JenőBartos

105

realizatpebazaunuiproiectaprobatdeComisiaNaţio-nalăaMonumentelorIstorice,acțiunecoordonatădedr.C.Bordaşiu.Laacestea,adăugămşiactualeleşantierederestaurarepicturămuralăde labisericaMănăstireaDra-gomirna (jud.Suceava), lucrare condusă de dr.CarmenSolomonea,saulucrareaderestaurareiconostasşiicoanedelabiserica„Banu”dinoraşulIaşi,activitatecoordonatădedr.CorneliaBordaşiu.Înconcluzie,evidenţiemimpor-tanţa acestui demers didactic, ca o modalitate eficientădeinstrucţieprofesională.Astfel,încurajareaparticipăriistudenţilormerituoşipeşantieredeprestigiu, reprezintăometodăeficientăînprocesuldeformareatinereigene-raţiiderestauratori.

Înacestcontextalactivităţilor,menţionămşipreocu-părileactualeprivindviitorulsecţiei,deextindereadome-niilor de studiu actuale. Acest lucru a devenit posibil prin existenţa în prezent a unei baze tehnic-tehnologice per-formanteşiprinprezenţaunorcandidaţi,doritorideasealăturacolectivuluisecţiei.Prinurmare,înplanuldeînvă-ţământrecentaufostintroduseșidisciplinele„Restaura-reaPietrei”şia„RestaurăriiHârtiei”,iarpentruviitorsedoreşteşiînfiinţarea„RestaurăriiPicturiiînUlei”.

Prin numeroasele acțiuni desfășurate, specializa-rea Conservareaşirestaurareaopereideartă a devenit cunoscutăpeplan localşinaţional,atât laniveluniver-sitar,câtşi lanivelde„breaslă”.Peparcursulanilor,aufostefectuatediverseacţiunicolectiveşiindividuale,cacele concretizate prin participări la diferite manifestăriinteruniversitare(simpozioaneșigranturi),lamanifestăriştiinţificeşiartistice,specificedomeniului.

Legat de aceste preocupări, amintim câteva eveni-mente din seriamanifestărilor interuniversitare: în anul2001afostorganizat,laPalatulCulturiidinIaşi,Coloc-viulnaţionalConservareaşiRestaurareaînUniversitate, manifestarerealizată încolaborarecuBritishCouncilşiComplexulMuzealNaţionalMoldova,încadrulprogra-muluiCEEX„CulturalHeritage”.Deasemenea,cuocaziaediţiiloranuale aleZilelorUniversităţiideArte–Iaşi, prin comunicărileştiinţificeşiexpoziţiideartă,4 s-au efectuat întâlniriutilecuparticipanţiisosițidelauniversităţileşiinstituţiileculturaledinIaşişidinţară.

Alăturideacesteacţiuni,auexistatşialteacțiuniinteru-niversitare(internaționaleșinaționale),caprogramuleuro-pean Socrates sau cel realizat prin proiectele propuse cu UniversitateadeArtădinTârguMureş.5Adăugămlaaces-

4 Înacestsens,remarcămcâtevaexpoziţiidesucces:cicluldeexpoziţiidepicturăreligioasă„Icoana,poartăsprecer”deschiselaGaleriaUAPdinstr,Lăpuşneanu,nr.7/9întreanii1997–2000(organizatedecătredr.J.Bartos),saucearealizatădedr.B.Gavrileanşidr.B.Ungurean,deschisă cu ocaziaColocviuluiNaţional desfăşurat laMuzeul „Mol-dova”în2001,alăturidealtemanifestărisimilarecoordonatedecătredr.C.Bordaşiuşidrd.C.Tudor.

5 În cadrul unei bune colaborări cu Universitatea de Artă din TârguMureş,înperioada2007–2008s-arealizatunproiectdidactic,înurmacăruia s-a înfiinţat, laUniversitatea deArtă dinTg.Mureş secţia deScenografie(alăturişideunaldoileaproiectprivind înfiinţareauneisecţiideRestaurarelaTârguMureş,caredinpăcate,nuafostfinalizat),ambeleproiectefiindcoordonatededr.J.Bartos.

tea şi diferitele acţiuni prilejuite de anumite evenimenteculturale, asemenea proiectelor derulate în colaborare cuInstitutulCulturalFrancezşiGermandinorașul Iaşi,darmaiales,celderulatlaInstitutulCulturalRomândinVienaîntreanii2004şi2006,sauvizitelereciprocedintresecțianoastrăşiUniversitateadeArteAplicatedinViena,secţiaderestaurare(Austria),înperioada2002–2006.

Iarîncadrulunormanifestăriextrauniversitare,remar-cabilă esteparticiparea,depesteundeceniu, a cadrelordidacticealesecţiei laediţiileanualealeSimpozionuluinaţional „Monumentul, tradiţie şi viitor”, organizat deComplexul Naţional Muzeal „Moldova” din Iași (princoordonarea Ministerului Culturii). Acest evenimentreuneşte, de fiecare dată, un număr mare de specialiştiinteresaţi în restaurarea şi conservarea operelor de artă,în ocrotirea patrimoniului local, naţional şi internaţio-nal.Adăugămlaacestașimanifestărisimilarenaţionale(colocvii, simpozioane, conferinţe etc.), ca de exemplu,participarea colegilor la Sesiuneaanualăasecţieideartămedievală,InstitutuldeIstoriaArtei„G.Oprescu”, edi-ţiile2008şi2010,Bucureşti,laConferinţaNaţionalădeAntropologie urbană, 2010,Roman etc., notăm şi bunaparticipareasecţieiladiverseîntâlniriinternaţionale,aşacum o dovedeşte şi prezenţa noastră la această aXII-aediţieaConferinţeirestauratorilormaghiaridinArdeal.6

Într-unmodsuccint,dinsuitaunorastfeldemanifes-tăricitămșicâtevaactivităţirelativrecente:participarealamaimulteediţiialeSimpozionuluiinternaţionalEuro-peanSymposiumonReligiousArt,RestorationandCon-servation,FacultateadeTeologieOrtodoxă,Universitatea„Al. I.Cuza”, Iaşi; laSimpozionul internaţionalSaving Sacred Relics of EuropeanMedieval CulturalHeritage încadrulProgramuluiCultura2000(GuraHumorului–2006); lasimpozionulnaţionalcuparticipare internaţio-nalăCercetareapluridisciplinară şimonitorizareaunormonumentedinRomâniaîncursderestaurare–CEMMO2005–2008,laInstitutulNaţionalalMonumentelorIsto-rice,Bucureştişilaaltele.

Oaltăimportantăpreocuparereprezintăşicercetareaştiinţifică şi creaţia artistică. Înurmaunor solicitări dinparteastudenţilorşiacadrelordidactice,înanul2003s-apropusînfiinţareaîncadrulcatedreinoastreaunuicentrude cercetare denumit CReART (Conservare RestaurareşiCreaţieartistică).Drepturmare,înianuarie2004noulcentruaintratînlegalitate,caaldoileacentrudecercetarea Facultăţii noastre. Prin activitatea CReART s-a obţi-nutoseriederezultate încurajatoare,pedeoparteprinorganizareadesesiunidecomunicăriştiinţifice,proiecteşigranturidecercetare,edităridearticoleşicărţi,iarpedealtăparte,subsiglacentruluiaufostrealizatediverseevenimenteexpoziţionaledeartăvizuală.Dinlistaunorproiecte individuale şi colective, enumerăm: Grant decercetareştiinţificăoferitdeMAK(MuzeuldeArteApli-cateViena)alUniversităţiideArteAplicatedinViena,cutitlul:Analizefizico-chimicealematerialelorprelevatedin

6 Dr.CorneliaBordaşiuafostprezentălamajoritateaacestormanifestări.

106

piesatextilăcoptăaparţinândcolecţieiMuzeuluideArteAplicate dinViena, 2002; proiectul naţionalCercetareamultidisciplinară şimonitorizarea unormonumente dinRomâniaîncursderestaurare,iniţiatîn6/10/2005,pro-gramCEEXîncolaborarecuINMI–Bucureşti,FundaţiaTransilvaniaTrust –Cluj, INOE–Bucureşti,Universi-tatea Politehnică Bucureşti, CERESC-ART Bucureşti;proiectul de cercetare în competiţia naţională CEEX:Cercetaredeexcelenţă,nr.CEX–05–D8–14–04.10.2005,CEMMO Monitorizareaunormonumenteîncursderesta-urare;Grant de cercetare ştiinţifică şi didactică,BritishCouncilBucureşti,încadrulProgramuluiCulturalHeri-tage: Improvement practice in teaching and learning./Tehnicicombinatedeînvăţareşipredareînconservareaşirestaurareapatrimoniuluicultural, 2006;proiectuldecercetareîncompetiţiaeuropeanăFP7-ENV-2010:Colla-borative Project nr. 265132, MEMORI – Measurement,EffectAssessmentandMitigationofPollutantImpactonMovableCulturalAssets.InnovativeResearchforMarketTransfer 2010–2011 etc.

Laacesteactivitățialăturămșielaborareaunormate-rialedespecialitate,publicatelaeditura„Artes”auniver-sităţii. Enumerăm câteva titluri de cărţi scrise şi publi-cate de membrii specializării: volume colective editatesub sigla CReART: Creativitateşirestaurareînartă, Ed. Artes, Iaşi, 2005; Interferenţe, creaţie şi restaurare înartă, Ed.Artes, Iaşi, 2006; Interdisciplinaritate în con-servare-restaurareşiarteaplicate,Ed.Artes,Iaşi,2007;Artăşiconservareînactualitate,Ed.Artes,Iaşi,2010.Iardin titlurile cărţilorpublicate cuun singur autor, cităm:Jenő Bartos, Arta Murală, interferenţe vizual-artistice, Ed.Artes, Iaşi, 2006,Compoziţia în pictură, Ed. Polo-rom, Iaşi, 2009; Carmen Solomonea,Voroneţ, Popăuţi,

ProbotaşiMoldoviţa.Metodetehnicealepicturiimurale. Ed.Artes,Iaşi,2009;CorneliaBordaşiu,Esteticăşiresta-urare,Ed.StudIs,Iaşi,2010.

Înfinal,prinaceastăsuccintădescriereasecţieiCon-servareaşiRestaurareaopereideartădinIaşi,s-adoritoprezentaresinteticăşirealistăasuprapregătiriispecia-liştilorpentruviitor, asupra locului secţiei în ansamblulsistemuluiuniversitarieşeanşinaţional.

Dr.JenőBartosProfesor universitarUniversitateadeArteGeorgeEnescu700450Iaşi,str.Sărăriei,nr.189.Tel./Fax:+40-0232-225333E-mail: [email protected]

TITLURILEFOTOGRAFIILOR

Foto1. Practicastudențilorrestauratoriînatelieruldeartevizuale.

Foto2. Atelieruldeartevizuale,studenți,lectoriBogdanGavrileanșiBogdanUngurean(stângaimaginii),profesoruniv.JenőBartos(mijloc).

Foto3. Practicădeanalizamicroscopicăamaterialului.Foto4. Practicădeatelierînrestaurarealemnului.Foto5. Practicăderestaurareamuralăînatelier.Foto6. Practicăderetușare.Foto7. Practicăderestauraremurală.Foto8. Practicăderestauraremuralălafațalocului.Foto9. Practicăderestaurareaiconostasuluilafațalocului.Foto10.Practicădeconservarelafațalocului.

Traducere:JenőBartos

107

Autorii prezintă succint educaţia artistică şi formarearestauratorilor înTimişoara, fazeleevolutivealeacesto-ra în timp, realizările,disciplinele, scopurileşi strategiadefuncţionareşidezvoltare,totalitateafactorilorcareauconduslasituaţiadeastăzi.

ÎnvăţământulsuperiorartisticdinRomâniaacunoscutodezvoltaresemnificativăînadouajumătateasecoluluialXIX-lea.cândaufostpusebazeleuneieducaţiisiste-matice,dupămodelulacademicoccidental.

LaTimişoaraacesttipdeînvăţământinstituţionalizatalartelorplasticen-apututficreatdecâtdintoamnaanu-lui1933,când,dinconsiderentepolitice,ŞcoaladeArteFrumoasedinClujs-amutatlaTimişoarapentruoperi-oadărelativscurtă.

Aurmatopauzăimpusă,dupăcare,în1965,s-aînfiin-ţatInstitutulPedagogic,loculformăriicadrelordidactice,inclusiv de arte plastice, care a funcţionat până în anul1979, când institutul, datorită reorganizării sistemuluinaţionaldeînvăţământ,afostdesfinţat.

În acest institut, laŞcoaladeArte, educaţia artisticăs-abazatpetradiţiileserioaseşirecunoscutealeperioadeiinterbelice,undeprofesorii,artişticonsacraţişipersona-lităţiavieţiicultural-artistice,aueducatgeneraţiiîntregideartişti, înspiritul inovaţiei, respectului,continuării şipromovăriitradiţiilorşipracticilorbuneaarteişiculturiipatrimoniale.

Odată cu sistarea învăţământului în acest institut,activitateaartisticănua fost întreruptă,bamaimult, înciudaretrageriiîncrederiidinparteaputerii,aurăsăritnoişinoiiniţiativeorganizatorice,deavangardă.Laîncepu-tul anilor ’60 a fost creat o Facultate deArte în cadrulUniversităţiiTimişoara,studenţiiproveninddinliceeledearteteritoriale,undeaufostfamiliarizaţicuteoriilearteimoderne.Înacestcontextafostfiresccăprofesoriişistu-denţii laolaltăaufostpreocupaţidegăsireaşiadaptareaunuisuflunou.Aşaafostposibilăformareagrupurilordeiniţiativăartistică,careprin lucrările loraudevenitper-sonalităţidereferinţă înartaconstructivistăaanilor’60şi’70,fiindsusţinuţişicotaţipeplaninternaţional(vezi„Grupul111”,„GrupulSigma”).

Această tradiţie nonconformistă a stat la îndemânaaceloracare,dupăevenimenteledin1989,aureorganizateducaţiaartistică,în1990,încadrulUniversităţiideVestTimişoara, cu deschidere spre sistemul de învăţământeuropean,folosindcamodeldereferinţăstructuraAcade-miei de Arte Plastice din Nürnberg.

AstăzicomplexulFacultăţiideArteşiDesignfuncţio-neazăîncentrulTimişorii,stradaOituznr.4,într-oclădireistoricăridicatăîn1753,careaveafuncţiadestabilimentmilitarînapropiereaPorţiiVienezeafortificaţieiCetăţiiTimişoaraşicareafostrestauratşiconservat.Prinfunc-ţionarea Facultăţii sunt urmărite trei scopuri principale:dezvoltareaşipracticareaeducaţieiartistice;organizareacercetării fundamentale privind arte plastice şi vizualeprecum şi prezentarea specialităţilor artistice în ideeaorientăriişiacceptăriiuneicariereartistice-profesionale,adaptatelasituaţiadiversificatăapieţeidemuncă.

Oferta curriculară a Facultăţii deArte şi Design pebazaa treipaliere întruneşte cerinţeleplanului strategicdeeducaţiepermanentăBologna: studiide licenţă (şasesemestre),studiimasterale(patrusemestre)şistudiidoc-torale (şase semestre). Structurată pe trei catedre,Arteplastice, Arte decorative şi Design, susţin un demersdidacticcorelatcumediulsocio-culturalşieconomic.

Dotareafacultăţiicorespundecustandardeleeuropene,cuajutorulcărorastudenţiipotpuneîndiscuţieconceptelemajorealeartelorvizuale,princercetareafundamentalăşicreaţiaartistică,fiindcoordonaţideprofesorispecializaţişiconsacraţi.Activitateadezicuzisedesfăşoarăînstudi-ouriledestinatespecializărilor,înatelieredotatecuapara-turănecesarărealizăriimaterialealeproiectelor,însălidecursşiseminar,înbibliotecadespecialitateprecumşiînspaţiiledeexpunereextremdegeneroase.Aceastăstruc-turăpoateficonsideratăunadereferinţăîneuroregiuneaDKMT.

În cadrul catedrei deArteplastice funcţionează spe-cializarea conservare-restaurare. Aici procesul didactic asigurăunînaltstandardocupaţionalîncurajândrespon-sabilitateadezvoltăriişiconceperiiproiectelordeconser-vare-restaurare ale patrimoniului, în spiritul principiilorunanim acceptate. Direcţiile de specializare actuale înrestauraresunt:pictură-lemnpolicrom, icoană,patrimo-niumobiltextil,piatrăşiceramicăarheologică.

Specializareaestecoordonatădeprof.univ.dr.DoinaMihăilescu, secondată de doi asistenţi, Silvia Trion şiFilipPetcu,şidedoiprofesoriinvitaţi,dr.HedyM-Kissşidr.AndreiM-Kiss.

Încadrul specializării conservatorii şi restauratorii îndevenire, 8–12 persoane/an, dobândesc competenţe despecialitate, se familiarizeazăcu tehnicile şi tehnologiiledebază,cudiagnosticareaşiexaminareatehnică,determi-nareamaterialelorşiacompoziţieitehniceapatrimoniului

EducaţiaartisticăşiformarearestauratorilorînTimişoara

Hedy M-Kiss – Andrei M-Kiss

108

culturalstudiat.Învaţăsăidentificetipurileşinaturafac-torilorşimecanismelordedegradare,săevaluezecauzeledegradărilor,paralelcumăsuriledetratamentşidesalvareimpuse.Înesenţăseînvaţăpăstrareaşiconservareaactivăa patrimoniului mobil, prin restaurare, manipularea, trans-portul,depozitarea,expunerea,creareaşicontrolulcondi-ţiiloroptimedeconservareamediuluiambiant.

În anul şcolar 2010–2011, la Facutatea de Arte şiDesigndinTimişoara,laformareaconservatorilor-restau-ratoriloraufostpredateurmătoareledisciplineacreditate:Studiuldesenului;Cromatologie;Istoriaartei;Iconografiaartei creştine;Teoria restaurării;Etiopatogeniaopereideartă;Noţiuni fundamentale de chimie;Noţiuni de fizicăşiinvestigareaopereideartă;Muzeologieşiconservareapatrimoniului;Tehnicide transpunereşipracticadespe-cialitate; Hermeneutica imaginii; Tehnici şi tehnologiispecifice picturii; Metodologia conservării şi restaurăriilemnului policrom;Metodologia conservării şi restaură-riiobiectelor textile;Tehnici şi tehnologii textile;Paleo-tehnici;Analizastructuralăşimorfologicăacompoziţiei;Documentaţia restaurării; Istoria ornamentului; Istoria şiteoriasimbolurilor;Antreprenoriatulfirmeiderestaurare;Tehnologia suporturilor în pictură; Tehnici de integrarecromatică; Crochiuri;Modul pregătire psihopedagogică;Prelucrarea datelor pentru lucrarea de diplomă; Limbastrăină;Sport.

Pieselesupuserestaurării,înmarealormajoritate,suntobiecte liturgice, care sunt colectate în timpul aplicaţii-lordeterensubîndrumareaprofesorilor,caresuntexperţirestauratori.Pelângănumeroaseicoanepictatepelemn,au fost găsite şi obiecte liturgice textile valoroase, careulterior au fost salvate, conservate-restaurate.Unajutorsubstanţial, înacestsensoferăMitropoliaBanatuluidinTimişoara care arată o disponibilitate pentru salvareapatrimoniului prin restaurare. Intervenţia de restauraretotdeunasedesfăşoarăsub îndrumareaprofesorală şi secaracterizeazăprinspiritdeechipă.

Pelângădobândireacunoştinţelorderestauraredecătrestudenţiestesemnificativşicreaţiaindividualăaacestora.Eirealizeazărepliciîntregisauparţiali,reproducmotiveornamentaleclasiceşicreazăobiectenoideartă(icoane,imprimeuri, obiecte textile de dimensiunimici şimediiş.a.). Prin aceste demersuri sunt însuşite şi aprofundatetehnicile de realizare caracteristice diferitelor perioade. Dateleobţinuteînurmastudieriişianalizăriiobiectelordepatrimoniu,cunoştiinţeleşiexperienţadobândităînurmaintervenţiilorsuntprezentateînlucrăriledediplomă,carepotfiindividualesaurealizăriîngrup,încazulobiectelormaimarişicomplexe.

Periodic, la încheierea semestrelor sauaanului, ate-lierelesetransformăperiodicînsălideexpoziţieşiundesuntprezentatelucrărilerestaurateşiconservatefinalizate.ÎnGaleriaMansardăaFacultăţii,lafiecaresfârşitdean,

se organizează o expoziţie retrospectivă cu participareatuturor specialităţilor curriculare promovate.Cu aseme-neaocazii,studenţiidelaconservare-restaurarepelângăobiectelerestaurateprezintăşifilmeşifotodocumentaţiiprivinddescoperireaobiectelor,astăriilordeconservare,despre tehnicile utilizate în salvarea acestora precum şirezultatelefinalealemunciilor.

În ceea ce priveşte recunoaşterea acestei preocupăridin partea societăţii, se conturează ideea, că, teoretic,toatălumeaestedeacordcunecesitateasalvăriipatrimo-niului a cultirii noastre privind obiectele, prin conservare şirestaurare,numaicăsolicitărilepentruasemeneainter-venţiisuntdinceîncemairăzleţe.Comandasocialăestereflectatăşiînnumărulscăzut,andean,alsolicitanţilorcedorescsăînveţeaceastămeserie.

Intervenţiile noi şi reorganizarea recentă a sistemu-lui de valori în învăţământul universitar crează greutăţiinutile acelora care şi-au dedicat viaţa lor acestui scop,îngeneral,şiaaceloracaredorescsădevinăspecialişti,cum este şi cazul conservatorilor şi restauratorilor, înspecial. Soluţia pe viitor, poate, va fi o deschideremaiamplăspresistemelesimilareeuropene,deoarececolabo-rareaşimoduldegândireeuroregionalăvaputeacreanoiposibilităţidedezvoltare,deconsolidarea acetui tipdeeducaţie,darşiorecunoaşterespecificeuropeanăpentrurestauratori.

Dr.HedyM-KissArtistplasticşiexpertrestauratorMuzeulBanatuluiTimişoaraTel.:+40-720-311-758E-mail: [email protected]

Dr.AndreiM-KissAndrásBiolog,cercetătorştiinţificIMuzeulBanatuluiTimişoaraTel.:+40-723-610-636E-mail: [email protected]


Foto1. Consolidarea unui obiect textil.Foto2. Restaurarea unui iconostas.Foto3. Analizamicroscopicăauneiicoane.Foto4. Consolidareastratuluipicturalpepânză.Foto5. Demontareatextileidepeşasiu.Foto6. Releveul motivelor obiectului textil.

Traducere:András M-Kiss

109

Artabisericeascăînseamnăsacralizareaimaginii,ridica-reaeidinapropiereanoastrăîntranscendent,iarprindi-verseleeiformedeexprimare,esteunliantîntrecreştini,într-osocietatecaredesacralizeazădinceîncemaimultvizualul.Artasacrăsprijinăideeadecomuniune,prinre-cunoaştereavalorilorautentice,specificeîntoatădiversi-tatea lor.

Istoric

SpecializareaArtăSacrădelaFacultateadeTeologieOr-todoxă a Universităţii „Alexandru Ioan Cuza” din Iaşiesteprimaspecializaredeprofilînfiinţatăşiacreditatăde-finitivdinţară.PrimelecursurideConservare-restaurareicoanăşicartevecheauînceputîntoamnaanului1993.Din1999, încadrulsecţieiPatrimoniuCulturals-a înfi-inţatonouădirecţiededezvoltare,Picturabisericească.

Înanul2002secţiaArtăSacrăafostacreditatădefini-tiv.Din2003,facultateanoastrăaorganizatstudiiapro-fundate post-universitare, iar din anul universitar 2005–2006pânăînprezentcursuridemasterat(2ani)îndirecţiade cercetare Patrimoniu Cultural. Linia de studii postu-niversitaremasteratPatrimoniuCulturalestereacreditatădin 2009.

Profil

CeletreidirecţiidedezvoltarealespecializăriiArtăSacrăsunt:Conservarerestaurareicoană–lemnpolicrom,Con-servarerestaurarecarte–documentşiPicturăbisericeas-că.Princicluriledepregătiredelicenţăşimasterat,urmă-reşteformareadeconservatoriaibunurilordepatrimoniu,restauratori carte-document şi icoană – lemn policrom(picturăpesuportde lemn),precumşiformareadepic-toribisericeşti(icoanăşipicturămurală).Totodatăsuntemsinguraspecializaredeprofildinţarăcarepregăteştespe-cialiştiînminiaturăreligioasă.

Studiile de licenţă în specializarea Artă Sacră sedesfăşoară pe parcursul a 3 ani universitari, respectiv6semestreurmatedecâteosesiunedeexaminare.Absol-vireastudiilorsefinalizeazăcususţinereaexamenuluidelicenţă.Studiiledemasterat în specializareaPatrimoniuCulturalsuntorganizateîn4semestreşiseîncheiecusus-ţinereauneilucrăridedizertaţie.

Înalcătuireaprimelorplanurideînvăţământs-aţinutcontdefaptulcărestaurareaobiectelordeartăreligioasă

este un domeniu interdisciplinar, care face apel la specia-liştideformaţieartistică,ştiinţifică,tehnicăşiteologică.Majoritateadisciplinelorcares-aupredatatunciseregă-sescînplanuriledeînvăţământactuale.Prinreorganiza-reaplanurilorconformlegislaţieiactualeşiadeclaraţieidelaBologna(careprevede6semestrepentrucicluldelicenţă),aufostreduseponderileunordisciplineşiauapă-rutaltelenoi,caresuntnecesareuneisolidepregătiridespecialitateastudenţilor.

Conţinutul programului specializării Artă sacră dincadrul Facultăţii de Teologie Ortodoxă a Universităţii„Al.I.Cuza”Iaşisereînnoieştepermanentprinintrodu-cereadecunoştinţenoi,rezultatedincercetareaştiinţifică,activitateadecreaţie,schimburiledeexperienţăşiexperi-enţadidactică.Începândcuanuluniversitar1993–1994şi2010–2011s-auformatlaaceastăspecializareunnumărvariabildestudenţi,careauprovenitdinseminariileteo-logice din Moldova, licee industriale, licee teoretice, une-oriliceedeartă,şimasteranzi,majoritateaabsolvenţiaisecţieinoastre.1

Disciplinele care au fost predate ultimei serii de absol-venţi(2010–2011)suntcuprinseîntabelul1.

LasecţiaArtăsacră, înactivităţiledepredare, semi-narizareşiatelieraufostşisuntimplicatecadreuniver-sitare cu gradul didactic de preparator, asistent, lector, conferenţiar şi profesor universitar din cadrul FacultăţiideTeologieOrtodoxă.Alăturidetitulari,uneledisciplineaufostpredatedecadredidacticedelaUniversitatea„Al.I.Cuza”Iaşi,delaUniversitateadeArte„G.Enescu”dinIaşişidespecialiştiiînconservareşirestauraredinCom-plexulMuzealMoldovaIaşi.

ÎncadrulcolectivuluiArtăSacră seacordăo impor-tanţădeosebităcercetăriiştiinţifice.Cadreledidacticesuntimplicate în programe şi proiecte naţionale şi locale decercetare.Numeroase lucrări ale cadrelordidactice titu-lareaufostpublicatelaediturirecunoscuteCNCSISşiînreviste de specialitate recunoscute.

Numai înanuluniversitar2009–2010, activităţiledecercetareştiinţificădesfăşuratedecadreledidacticetitu-larealespecializăriiArtăsacrăseconcretizeazăînurmă-toarele: 7 cărţi publicate, 42 lucrări ştiinţifice (din care

1 N.Melniciuc-Puică:AnalizapieţeieducaţionalelaspecializareaTeolo-gieOrtodoxă–Conservare-RestaurareaFacultăţiideTeologieOrto-doxă«DumitruStăniloae»dinIaşi,în„AnaleleŞtiinţificealeUniver-sităţii«Al.I.Cuza»,Iaşi”,Teologie,2003.pp.405–414.

OcrotireavalorilorcreştineprinArtaSacră

Melniciuc-PuicăNicoleta

110

24 cotate ISI), 40 articole, 20 participări lamanifestăriştiinţifice internaţionale şi naţionale, 2 contracte şi 29expoziţiipersonale.2

Laactivitateadecercetare, fundamentalăsauaplica-tivă, iau parte atât cadrele didactice şi studenţii specia-lizării noastre (prin participări la sesiuni de comunicăriştiinţifice, simpozioane, expoziţii, workshop-uri, taberedecreaţieşiproiecteartistice).Întreperformanţelecadre-lordidaticeşialestudenţilorsecţieiArtăSacrăseremarcăorganizareaşiparticiparealaexpoziţiişisimpozioanelaFacultateadeTeologieOrtodoxă.Înultimii3anicadreledidacticeşistudenţiispecializăriiauorganizat14expozi-ţiiculucrărideartăsacră.S-aumaiorganizatdouăsimpo-zioaneinternaţionaleşiunatelierinternaţionaldepicturăbisericeascălacareauparticipatcadredidacticecarepre-daupicturabisericeascăînuniversităţieuropene(grupulEIKONAcondusdeprof.GiorgiosKordisdinAtena).

2 N.Melniciuc-Puică,SpecializareaArtăSacră–Istoricşiperspectivă,învol.Învăţământuluniversitarvocaţionallaceasaniversar–2010Studiişicercetări(coord.ViorelSava,D.Sandu,E.I.Roman),Ed.Doxologia,Iaşi,2010,p.164.

Baza materială

Facultatea de Teologie Ortodoxă şi specializarea ArtăSacră asigură spaţii de învăţământ şi cercetare care co-respundspecificuluiei.PentrustudenţiispecializăriiArtăsacră, activităţiledidactice, teoretice şipractice, sedes-făşoarăîn29sălidecurs,seminarii,laboratoare(foto1), ateliere(osalăesteamenajatăcasaladeexpoziţii),osalăreţeacalculatoareşicapelafacultăţii.

Biblioteca„Studium”aFacultăţiideTeologiedispunedeunnumărde40.000volumeşideabonamentelaprin-cipalelerevistedespecialitate,dinţarăşistrăinătate,stu-denţiiavândaccesşilaBibliotecaEcumenică„D.Stăni-loae”aMitropolieiMoldoveişiBucovinei,caredispunede aproximativ 120.000 titluri.

Studenţii specializării Artă sacră au la dispoziţieobogatăbazămaterialăformată,printrealtele,dinurmă-toarele: camere foto digitale, spectrofotometru FT-IR (foto2), videoproiectoare, proiectoare, deionizator pentru tra-tamente umede, depurator pentru aspirare şi filtrare aer,unitate mobilă de desprăfuire prin aspirare, termohigro-grafe,masăpentrurestaurarecusistemdevidare,stereo-microscoape, microscoape, nişe chimice cu exhaustare,pH-metre, etuve, luxmetre, psihrometre, mese pentru resta-

Tabelul1:Disciplineledeînvăţământpredateînanuluniversitar2010–2011

Anul DisciplinedeînvăţământI

StudiuldesenuluişiculoriiStudiul tehnicilor artisticeDesenproiectiv,perspectivăşipracticadespecialitateIntroducereînStudiulVechiuluiTestamentIntroducereînStudiulNouluiTestamentIstoriaBisericiiOrtodoxeRomâneTeologieIstoricăFormareduhovniceascăLimbastrăinăTehnologiiinformaţionale

IIStudiuldesenuluişiculoriiStudiultehnicilorartisticeşipracticadespecialitateChimie pentru conservare – restaurareBiologie pentru conservare – restaurareMetodologiarestaurăriiicoanelorşilemnuluipoli-

crom.DocumentaţiaderestaurarePaleotehniciicoanăMetodologiarestaurăriicărţilorşidocumentelor.

DocumentaţiaderestaurarePaleotehnicigraficeAnatomieartisticăStudiuldesenuluipentrupicturăStudiulculoriipentrupicturăTehniciartisticetradiţionaleTeologiedogmaticăşisimbolicăLimbastrăină

Anul DisciplinedeînvăţământIII Istoria Artei

Studiul desenului pentru restaurareStudiul culorii pentru restaurareTeoriageneralăarestaurăriiEtiopatologiaopereideartă.ConservareactivăMetodologiarestaurăriiicoanelorşilemnuluipoli-

crom.DocumentaţiaderestaurareStudiulmaterialelorpentrurestaurareicoanăşilemn

policromPaleotehniciicoanăMetodologiarestaurăriicărţilorşidocumentelor.

DocumentaţiaderestaurareRestaurare metalStudiul materialelor pentru restaurare carte- docu-

mentPaleotehnicigraficeStudiuldesenuluipentrupicturăStudiulculoriipentrupicturăStudiulcompoziţieipentrupicturăStudiulmaterialelorpentrupicturăTehniciartisticetradiţionalePractica de specialitate

111

urareicoană,meseculuminăpentrurestaurarecarte,şeva-lete, calculatoare, imprimante, scanner performant etc.

Realizări şi perspective

Nu putem să nu amintim aici faptul că unii dintre ab-solvenţii merituoşi ai specializării noastre contribuie lapăstrareaunorbunurieclezialevaloroase,desfăşurându-şiactivitateaîncadrulCentruluideConservareşiResta-urare a artei „Ressurectio”, al Mitropoliei Moldovei şiBucovinei, saupromovează arta creştină autentică indi-vidualsauprinfirmedenotorietate,cumarfiAtelieruldepictură„Panselinos”.

Parcurgândşimodululpedagogic,opartedinabsol-venţii care au terminat până în 2005 predau disciplinaReligieiaralţii,absolvenţiaiultimelorserii,suntprofe-sorideEducaţiePlasticăînînvăţământulpreuniversitar.

ÎnmuzeelemănăstirilordincadrulMitropolieiMoldo-veişiBucovinei,activeazămonahişimonahiiabsolvenţiaiuniceispecializărideprofildinMoldova(MănăstirileGolia, Cetăţuia, Putna,Dragomirna, Suceviţa,Dumbră-vele,Stavnicetc.).

Deasemeneagăsimabsolvenţicarelucreazăînbiblio-teci(Biblioteca„DumitruStăniloae”aMitropolieiMoldo-veişiBucovinei,etc.),muzee(ComplexulNaţionalMuzeal„Moldova”Iaşi,ComplexulMuzeal„Bucovina”Suceava,MuzeuldeArtăBucureşti,MuzeuldeEtnografieBraşovetc.),arhive(ex.DirecţiaJudeţeanăIaşiaArhivelorNaţi-onale etc.), şantiere de pictură sau restaurare (biserici şimănăstiricaNeamţ,Hurezi,etc.),direcţiijudeţenepentrucultură şi culte (Iaşi,Botoşani, etc.), centre demonitori-zareamonumentelor (Suceava),direcţii judeţenevamale(Bacău),edituri (Trinitas) saucapictori şi restauratori înstrăinătate(Italia,Germania,Grecia,Belgiaetc.).Uniidin-treabsolvenţis-auremarcatprinimplicareaînproiectealePatriarhieiRomâne,cainstructoriîntaberedecreaţie.

Îndeplinăconcordanţăcumisiuneaasumată,cuvalo-riledereferinţă,deresponsabilitateşirăspunderepublică,specializareaArtăsacră şi-astabilitobiectiveleprincaresă asigure cadrul propice pentru asimilarea domeniuluipentrucareauoptatstudenţii,prindezvoltareaabilităţilorlorcognitiveteoreticeşipractice,prinobţinereadecom-petenţedespecialitateşicomplementare.

Programul de studii de licenţăArtă sacră realizeazăpregătirea unor absolvenţi cuo pregătire solidă de spe-cialitate, cu posibilitatea continuării acesteia în cadrulcicluluiIIBologna(liniadestudiipostuniversitaremaste-rat).Deasemenea,prinprogramulErasmus,seefectueazăanualschimburidecadredidacticeşistudenţidinfacultă-ţileuniversităţiloreuropene,careauîncheiatacordurideparteneriatcufacultateanoastră,şicuscopulorientăriiîncarierăaabsolvenţilordeomaimarediversitate.

Zeci degeneraţii au avutgrijă săpredeaurmaşilor,în buna stare, icoanele şi cărţile religioase moştenitede la părinţi – mărturii de secole ale credinţei creştineromâneşti – şi să păstreze tradiţia iconografică a pictu-rii bisericeşti.Ne propunem să continuăm împreună cunoilegeneraţiieforturilelorşi,înacelaşitimp,săaliniemcunoştinţeleştiinţificedindomeniulconservăriipatrimo-niului cultural la standardele europene din domeniu.

Prof.univ.dr.Melniciuc-PuicăNicoletaFacultateadeTeologieOrtodoxăUniversitatea„Al.I.Cuza”dinIaşi


Foto1. StudenţiaispecializăriiArtăsacrădelaFaculta-teadeTeologieOrtodoxăînLaboratorulderesta-urareicoană.

Foto2. Spectrofotometru FT-IR Vertex 70.

112

Introducere şi istorie

Austriaareolungătradiţieînformareaacademicăacon-servatorilorşirestauratorilor.AcademiadeArteFrumoasedinVienaaînceputîn1939,subconducereaprofesoruluiEigenberger,şiaoferitprimulprogramacademicdecon-servareapicturiidinAustria.Academiavienezăaurmatexemplul Institutului Courtauld din Londra, care fusese înfiinţatîncădinanul1932,şiîmpreunăcuIstitutoCen-trale per il Restauro din Roma a ocupat pe plan mondial unlocfruntaşîneducaţieîndomeniulconservării.1

Lak.k.Kunstgewerbeschule,2cunoscutăastăzisubnumeledeUniversitateadeArteAplicate,înfiinţatădeilustrulistoricdeartăRudolfvonEitelbergerîn1867şimodelatădupăV&AdinLondra,conservareaapor-nitdindomeniul arteloraplicate.Faimosularhitect şidesigner Jugendstil, JosefHoffmann,profesor al şco-lii şi fondatorul aşa-numitului metal-studio, existentşi astăzi, şi care a jucat un rol important în calitateametalurgiei şi designului, precum şi în fondareaAte-lierelor Vieneze (WienerWerkstätte), a introdus sin-gur conservarea metalului la Angewandte.3 Cu toate acestea,programulde instruireacademică formalănuafoststabilitpânăînanul1964,cândProf.OttoNedbala inauguratprimaprogramăacademicăde conservareametalului,axatăperestaurareapieselordeorfevrăriemedievalăşiapieselorsmălţuite. În1979,succesorullui Nedbal, Hubert Dietrich, a introdus o a doua arie despecializare,reprezentatădeconservareapicturilor.

1 G.Krist,UniversitätfürangewandteKunstWien–Restauratorenaus-bildungimRück-undAusblick,în:Restauro6/2002,FestheftfürMan-fred Koller, München 2002

2 k.k.KunstgewerbeschuledesösterreichischenMuseumsfürKunstundIndustrie“ a fost stabilită în 1897. În timpul celui de-al treilea Reicha fost denumită „Reichshochschule fürAngewandteKunst“, apoi din1948 „AkademiefürangewandteKunst“(AcademiadeArteAplicate),din1970 „Hochschule fürAngewandteKunst“ (UniversitateaTehnicăpentruArteAplicate) şi începândcu anul2000 „Universität für ange-wandteKunst“(UniversitateadeArteAplicate);G.Krist,UniversitätfürangewandteKunstWien–RestauratorenausbildungimRück-undAus-blick,în:Restauro6/2002,FestheftfürManfredKoller,München2002.

3 “Defapt conservarea a început laAngewandte în domeniul textilelorla “Atelier für Kunstweberei und Restaurierung”, care a fost fondatîn 1902 deLeopoldineGuttmann şiRosaliaRothhansl, în:G.Krist,R. Knaller, E. Hösl, Kostüme, Tapisserien & Co, Die Textilrestaurie-runganderUniversitätfürangewandteKunst,în:Restauratorenblätter27, Historische Textilien. Konservierung-Deponierung-Ausstellung, Klosterneuburg 2008.

În1999,dupăretragereadinactivitatealuiDietrich,aufost createadiţional claseledeconservarea textilelorşiapietrei.4DepartamentuldeConservareînformasaactualăşi-acelebratjubileulde10aniîn2009;nume-roaseleevenimentedinvaraanului2009dinNewDelhiaufostdedicatecelebrăriia„60deaniderelaţiidiplo-maticeindo-austriece”,ilustrânddezvoltareainternaţi-onalădinultimiiani.5

Programul de studiu pentru diplomă

Cutoatecăînmajoritateaţăriloreuropeneafostdejaintro-dussistemulBA/MAlaniveluniversitar,ambeleinstituţiiaustriecede calificare în conservare oferă în continuareunprogramdediplomădedurataa5anilaUniversitateadeArteAplicate,cuposibilitateaspecializăriiînconser-varea picturilor, textilelor, pietrei sau obiectelor. Actualul curriculumprevedeunechilibruîntreteorie–istoriaartei,ştiinţele conservării şi ale naturii – şi practică, cu toatecăpracticaînconservare,lucrulcuobiecteoriginale,estedefinităcaprincipalaariedestudiu.Accentulestepus,deasemenea,peeducaţiaartisticăşitehnicitradiţionale.

Primeledouăsemestreservescdreptintroducereînşti-inţamaterialelorşiîntratamentelefundamentaledecon-servare.Studenţiiprimescovederedeansambluasupratehnologieişimanufacturăriidiverselorobiecte,precumşiasupracondiţiilorşimecanismelordegradării.Proiec-tele practice cuprind metodologia manipulării corecteadiverselorobiecte,precumşigrijapentrudiferitelucrărideartăşitratamentesimple.Deabiaîncepândcualdoileaandestudiuesteposibilăalegereaspecializării.

4 În1999GabrielaKristafostdesemnatăprofesortitularşiconducătoarea Departamentului de Conservare.

5 Conferinţa jubiliară “PatrimoniulCulturalContează” a fost ţinută înperioada 20.-21.08.2009 la Muzeul Naţional din New Delhi.Work-shop-ulintitulat“Îngrijireacolecţiilordetextile”afostţinutînperioada17.-21.08.2009 laMuzeulNaţional şi laMuzeuldeArtăMeşteşugă-reascădinNewDelhi.DepartamentuldeConservareafostcoordonato-rulacestorevenimente,lacerereaForumuluiCulturalAustriacdinNewDelhi,înstrânsăcooperarecuInstitutulMuzeuluiNaţionalNewDelhişicususţinereaLaboratoruluiNaţionaldeCercetarepentruConserva-reaProprietăţiiCulturaledinLucknow.Eurasia-PacificUniNetafostprincipal sponsor al ambelor evenimente. Publicaţia intitulată „Kon-servierungswissenschaften und Restaurierung heute”, Vol. 7, Seria“Konservierungswissenschaften-Restaurierung-Technologie”, BöhlauVerlagilustrazăvarietateaactivităţilordecercetareşiproiectelorîntre-prinseînultimii10aniaDepartamentuluideConservare.

StudiiînconservareşiprogramedepregătireînAustria

Gabriela Krist

113

Conservarea obiectelor include, la momentul actual, domeniul tradiţional al metalelor, dar ceramica, sticla,obiectele arheologice şi materialele compozite sunt deasemenea opţiuni pentru specializare. Proiectele clasiceconstau în investigareaşiconservareabronzuluidinaerliber, a obiectelor liturgice dinmetal, dar în ultimii aniafostsolicitatşicontrolultehnologicşialstăriidecon-servare a arhitecturii moderne.

Înstudiouldeconservareapicturii,picturilepedife-rite suporturi şi din diferite perioade sunt supuse trata-mentelor. Interesuldebazăestepentru tradiţiilepicturiieuropene, pe suport textil şi lemnos, dar arii de interessuntdeasemeneaşisticlapictată,metalulşipiatra.Înulti-mii ani am acumulat experienţă şi în tratarea picturilorproveninddinOrientşiOrientulExtrem.Pentruconser-varea thangka-urilorbudiste tibetane,strânsacolaboraredintredepartamenteledepictură şide textiledincadrulinstitutuluiareprezentatşplintulunuitratamentdesuccesalacestorcomplexelucrărideartă.

Conservarea pietrei şi a suprafeţelor arhitectoniceesteundomeniuacademicrelativnouînAustria.Stu-denţiisuntintroduşidiverselortipuridepietreşimate-riale poroase, mecanismelor de degradare ale acestora şi opţiunilor pentru tratament. Stucco, tencuieli şiipsos, precum şi numeroase tipuri de materiale cera-micefolositeîndecorulclădirilorsuntariideinvesti-gareadiţionale.

Conservarea textilelor este un domeniu de specializare emergent.Modaşicostumele,darşiobiecteleliturgice,tex-tileleplate,precumtapiseriile şicovoarele, trebuieanali-zate,conservateşirestauratedestudenţipeduratastudiilor.

Conservareaarteimoderneşicontemporanereprezintăoglobală şicurentăpreocupare; laAngewandtestuden-ţii sunt încurajaţisă îşiadânceascăcunoştinţele înacestdomeniu, profitând de expertiză nu numai în cele patrustudiouri de conservare, cât şi în cadrul universităţii deartă,cunumeroaselesalecursuri.Artiştisauprofesoridinstudiouriledepicturăşisculpturăîşioferăoperelepentruanalizetehnologiceşistudiideconservare.

Odensăreţeainstituţionalălanivelnaţionalşiinterna-ţionaloferădeasemeneastudenţilorposibilitateacaînalpatruleaandestudiusăprofitedeinternship-uriînstrăi-nătate.ÎnultimiianiafoststabilităorelaţiedecooperarecuDepartamentuldeConservarealMuzeuluiBritanicşicuunelemuzeedinţărilescandinave.

Anul terminaleste rezervat lucrăriidediplomă,careconstăîntr-uncomplexproiectdeconservareşiolucraredecercetare teoretică,acesteafiind, încelmaibuncaz,strâns legate una de cealaltă. Examenele finale includ,deasemenea,oprezentareoralăarezultatelorlucrăriiînfaţaunuiauditoriuavizat.Temelepentrudiplomăacoperăogamălargădeproblemeactualeşicercetăriîndomeniulconservării. Obiectele şi proiectele sunt alese conformintereselorspecificealefiecăruistudent.Spectruldinulti-mii ani include atât subiecte clasice, precum investiga-reaşiconservareauneisingurepiese,câtşiconservarea

aîntregicolecţii,subiectabordatdinceîncemaides.6Pentruprogramuldestudiuînconservaresuntoferite

colaborăriinterne,cuprecăderedinparteanumeroaselordepartamentedeştiinţenaturale(chimietehnică,arheo-metrie,ştiinţeleconservării),departamentuluideistoriaartei, studii culturale şifilozofie, dar şi dinpartea stu-diourilor centrale demeşteşugărit. În afară de aceasta,Angewandtedeţinepropriasacolecţiedeartăcontem-porană,costumeşimodă,Oskar-Kokoschka-ZentrumşiWienerWerkstätte, care reprezintă resurse importantepentru programul de studiu şi orientarea acestuia spreproiecte practice.

Înultimii10ani am reuşit săconstruimo impresio-nantăreţeaşinumeroaseparteneriatepentrucercetăriînconservare, precum şi proiecte practice de conservare.Înprezent,colaborămcumajoritateamuzeelordinViena,printre care Muzeul de Arte Aplicate, Muzeul de Isto-rieaArtei,MuzeulTehnic,cucolecţiisemnificativedinprovincii,precumşicumânăstirişibisericidepeîntregteritoriul ţării (foto 1–2). Bundesdenkmalamt – OficiulFederaldeProtecţie aMonumentelor–oferăun sprijinimportantprecumşiracordulteorieiconservăriilaprac-ticăşisusţinerealizareaproiectelordeconservareadiţio-nale din provinciile austriece .

Practica şi educarea participativă, reprezintă pentrunoi,precumammenţionatmaiînainte,ariiledemaximăimportanţă.Studenţiilucreazăexclusivpepieseoriginale,începând cu primul semestru; calitatea înaltă a obiecte-lor şi proiectelor constituie baza acumulării experienţeiînconservare,a formării îndemânăriimanualeşiacon-ştientizării responsabilităţii şi eticii conservării (foto 3). Filozofiacestă labazapracticii înconservareşirestau-rarepriveştenudoartratamentulmetodologicalobiectu-luiindividual,câtdeasemeneaproblemadeoimportanţăcrescândăacolecţieisaua„ansamblului”,nudoarîncon-textulistorico-artistic,câtşiîncelmaterial.

Astăzi, interesul nostru principal sunt proiectele deconservareaplicată,iarcompetenţaşiexpertizaaufoststrânsepesteaniîncelepatrustudiourialeDepartamen-tului.7Pedurataperioadelordeconstrângerefinanciarăeste cu mult mai importantă investiţia în conservareacolecţiilor decât finanţarea restaurării obiectelor indi-viduale.Revizii tehnologice şi ale stării de conservaresuntexecutatecuregularitate(foto4–5).Deexemplu,înultimiianiaufostrevizuitevariatelecolecţiialeDom-undDiözesanmuseumdinSalzburg,colecţiiceconstau

6 Însemestruldeiarnă2009/10,subiecteledediplomăaufost:KatharinaMergl:Sculpturi din teracotă a colecţieiMAK–metodede curăţarea suprafeţelor; Martin Pliessnig: marmura“Wachauer“ din CimitirulEvreiescVienez;AndreaKappes: Investigaţii optice asupra reduceriiverniuluidepepicturiaparţinândMuzeuluideIstorieaArtei(Kunsthis-torischesMuseum);EdgarSkomorowski: InvestigareaşiconservareaadouăthangkadinNako.

7 PersonalulDepartamentuluideConservareconstăîntr-oechipăformatădin conservatori-restauratori seniori care conduc studiourile. De ase-menea,avemunchimistresponsabildecoordonareacercetărilorştiinţi-ficeşiunmembruresponsabildesecretariat.Autoareaesteconducătoa-rea departamentului.

114

încostumeliturgiceşiobiectedinmetal,picturişisculp-turipolicrome.Înafarădedocumentaţiacomputerizată,membrii echipei şi grupurile de studenţi au optimizatspaţiile de depozitare, precum şi condiţiile de depozi-tareaobiectelor.Unaltexemplualimportanţeiacordateproiectelorde îngrijireacolecţiilor îlconstituie regân-direamoduluidedepozitare apicturilor şi sculpturilorpolicrome din Alte Galerie, Joanneum, Graz, în anul2009.Toţimembriiclaseidepicturăauajutatpersonalulmuzeului la instalarea noului echipament de depozitare. Pe lângă manipularea obiectelor, au fost administratetratamente profilactice, de prim ajutor, şi a fost creatăo documentaţie. În Cripta Călugărilor Capucini dinViena, studenţii of the object class au curăţat sarcofa-geledinplumb-tablă/cositor/tinicheademareînsemnă-tatedinperioadabarocă,dupăceclădireaafostanalizatăşiclimatulafostluatsubcontrol(foto6).

DepartamentuldeConservareparticipăactivînproiectede cercetare la nivel naţional şi internaţional, în scopulgarantăriiuneieducaţiişidezvoltăriprofesionaledeactua-litate.Încadrul „Folienprojekt”(2004–10)aufostinvesti-gatefilmelesintetice,învelireaşimaterialeledepepiaţăcepotfifolositeladepozitareaşitransportulbunurilorartis-tice (foto7).8Unuldintrerezultatelecercetăriiafostidenti-ficareaşimaiapoiproducereaunuimaterialtransparentceasigurăodepozitareînvidaobiectelordinargint.

Cooperarea internaţională

Lanivel internaţional,DepartamentuldeConservareesteimplicatactivînacţiunileprincipalelorasociaţiişiinstituţiiinternaţionalededicateconservării,printrecareIIC,ICOM-CC,Encore,ECCOşiICCROM.9Începândcuanul2004,DepartamentuldeConservarea investigat şi restauratuntemplubudistdinsecolele11–16,aflatînNako,HimachalPradesh,India,într-ostrânsăcolaborarecuspecialiştiicon-servatoriindieni,precumşicumembriaicomunităţiiloca-le.10Acestesimplestructuridinlutşipiatrăsuntdecoratecupicturimuraledeomareimportanţă,cusculpturipoli-cromedinlutşitavanedinlemnpictat.SatulestelocalizataproapedegraniţaTibetului,la3800demetriînălţime,înmijloculextraordinarilormunţiHimalaya.CuajutorulFon-duluiAustriacpentruŞtiinţă,cercetărilepentruconservaresuntefectuatelaNakoîncadruladouălucrăridedizerta-ţie.11Cooperareacuartizanii localine-aîmbogăţitmuncaşiacontribuitlacreareaunuiintensschimbdeexperienţă

8 Dr.MartinaGriesser,şefa laboratorului de la KHM, a condus cerceta-rea;Mag.StephanieJahn, fostămembră a Departamentului de Conser-vareafostpartenerălaacestproiect.

9 G.Kristeste înprezentvicepreşedinteal IIC,membrudeconsiliualICCROMînperioada2001–2009.M.Griesseraparticipatactiv,înce-pând cu anul 2007, în grupul operativ de conservare preventivă alICCROM.

10 ProiectuldeCercetareşiConservaredinNakoa fost fondatdecătreProf.Dr.DeborahKlimburg-SalterdelaUniversitateadinViena.

11 T.Bayerovacercetează tehnicilepicturale folosite lapicturilemuraledintempleleaflatelaNako.M.Gruberainvestigatmaterialeleargiloaselocaleşilucreazălamaterialelepentruconstrucţiedinlut.

profesională.Pânăînacestmomentdouădinpatrutemple,cuprinzândşicomoriledininterior,aupututficonservatepedurataaşaptecampaniidelucruorganizatededeparta-mentîntimpulscurtelorveridinNako.

ÎnnumeleMinisteruluiaustriacalEducaţieişiCultu-rii, în anul 2006 amdemarat un curs postgradual regu-lat în domeniul îngrijirii colecţiilor şi almanagementu-lui depozitelor. Aceste cursuri au fost adaptate pentru un auditoriu transdisciplinar – conservatori-restauratori, curatori,managerimuzealietc.–darservescşidreptpre-gătireulterioarăaabsolvenţilornoştri.

Orecentăcreştereaparticipăriicolegilornoştridinregiunea balcanică aduce o contribuţie orientării inter-naţionale a programului şi actualei cooperări conso-lidate în aceast sector. În 2008, o sesiune de pregătireafostţinutăînSarajevoşiMostar,Bosnia-Herţegovina,focusată pe colecţiile ameninţate de conflicte armate.Înaugust2009,lainvitaţiaInstitutuluiMuzeuluiNaţio-naldinNewDelhişicaocontribuţieadusăjubileuli „60deanidecooperareindo-austriacă”,amcreatosesiunedepregătirespecială,cutema „Îngrijireacolecţiilordetextile”,laMuzeulNaţionalşilaMuzeuldeArtăMeşte-şugăreascădinNewDelhi.

AcestprogramdesuccesafostsusţinutdecătreForu-mul Cultural Austriac din New Delhi, Eurasia-PacificUniNet şiMinisterul Federal al Ştiinţei şi Cercetării şiaadusînfaţaa30despecialiştiaimuzeelordepecuprin-sul Indiei o perspectivă asupra servare. Prin urmare,Departamentul de Conservare a fost actualelor metode deconrugatdeMinisterulIndiandeCulturăsăformulezeunProgramdeMasterat în domeniul ÎngrijiriiColecţii-lor şi al Managementului Muzeal pentru ProfesioniştidinMuzeeleIndiei,programcearputeafifolositpentruaîntărirelaţiadecooperareindo-austriacălaunniveluni-versitar.

Pedurataultimilorani,ajutorulşicooperareanoastrăaufostsolicitatepentrusprijinuluniversităţilordinSara-jevo,Bosnia-HerţegovinaşiLive,Ucraina,cuscopuldez-voltăriiunorprogramespecializatepropriidepregătireînconservare. Primele contracte de colaborare au fost sem-nateşistudenţiicareaupututparticipaintegrallaprogra-muldinAustriaaufostidentificaţişiselectaţi.

Studii doctorale

Începândcuanul2000,UniversitateadeArteAplicatedinVienaîşiîncurajeazăpropriiabsolvenţi,precumşiabsol-venţiaialtoruniversităţi,săcontinuecustudiidoctorale,înspecialîndomeniileartistice.DepartamentuldeCon-servareprimeştenumeroase cereri dinpartea comunită-ţii internaţionale,dardatorităconstrângerilorde timpşilimitărilor spaţiului şi infrastructurii, proprii absolvenţiprimesc prioritate.

Temeledecercetarepreferabilesuntistoriaconservă-riiînAustriaşiistoriaarteitehnice.

115

Sumar

Pescurt,poateficonstatatfaptulcăsuccesulpepiaţăalabsolvenţilornoştrine-aîntăritpoziţiadeacontinuatradi-ţiacelor5anidestudiupentrudiplomă.Accentulputernicpus pe practică făcută pe obiecte originale şi proiectelepracticeîndomeniulîngrijiriicolecţiilorşimanagemen-tuluidepoziteloracontribuitînultimiianilaconturareaprofiluluinostrupeplaninternaţional.

Pentruaniiurmătoriavemînplanextindereaactivită-ţilorinternaţionale,cuajutorulabsolvenţilorşistudenţilordoctorali.Cuaceastăadiţiedepersonal–premisăopera-ţională obligatorie – sperăm să participăm totmaimultlaprogrameleinternaţionaledecercetarepentruagarantaobţinerearezultatelordinactivităţiledeşioeducaţiedeactualitate. Mai mult, sperăm ca implicarea noastră înregiuneabalcanicăvaajutalaridicareastandardelorcon-servăriiînaceazonă.

Prof.Dr.Mag.GabrielaKristUniversitätfürangewandteKunstKonservierung und Restaurierung 1010Wien,Salzgries14Tel.:+43-1-71133-4810Fax:+43-1-5321447-4819E-mail: [email protected]


Foto1. StabilireastăriidesănătateapicturilorșistatuilordinAbațiaKremsmünster,2007.

Foto2. Modele de ceară din Josephinum, ColecțiaUniversitățiideMedicinădinViena.

Foto3. Restauraremodel.StatuilegrădiniiCasteluluidinSchönbrunn.

Foto4. Stabilireastăriidesănătateîntr-ocolecțieparticu-lară.

Foto5. ÎnbunătățireacondițiilordedepozitareatapetelorîncolecțiadinLichtenstein.

Foto6. Practicădecurățire.Cavoulcapucinilor,Viena.Foto7. Tratamentcuazotcuabstracțiaoxigenuluiînca-

drul„Proiectulfolie”–„Statuiadepuloverînal-bastrudeschis”AutorartistErwinWurm.

Traducere: Maria Costea

116

DepartamentuldeConservareșiRestaurareaUniversitățiiHAWK FH-Hildesheim, în procesul de restructurarea studiului, a reacționat înmod hotărâtor la importanțatotmaimareatribuităînultimiianiconservăriipreventiveîndomeniulnostru.Astfel,însemestruldeiarnă2003/04a fost introdusă specializarea „Conservare preventivă”pentrustudiuluniversitardelicență,urmatăconsecutivdemasterulîn„Conservareșirestaurare”.

Punem un deosebit accent pentru ca studiile universi-taredelicență(B.A.)șimasteratul(M.A.)săfuncționezeîmpreunăîntr-uncontextlogic,deaceeaîloferimspreafiprivitcaunpachetdubludestudiiprincaresăasigurămopregătireacademicăcuscopuldeaîntrunicerințelecon-venitedeforurileprofesionaleinternaționale.

Permiteți-misăvăconturezimagineasituațieiinițiale:inevitabila punere în practică a așa numitului „Proces-Bologna”afostrecunoscutănumaitârziudeanul2003de către conducerea facultății noastre, care a însărcinatDepartamentul de Conservare-Restaurare cu elaborarea unorprincipiidebazăînscopulrestructurăriiprogramuluidestudiuîntr-osingurăetapă,finalizatpânălamomentulrespectivcudiplomă,cuunsistemdeformareprofesio-nalăîndouăetape:primaîncheiatăcuoformareaprofesi-onală,însemnândstudiiuniversitaredelicență,iarceadeadoua, încheindu-se cu calificareaprofesională, însem-nândmasteratul.

TemeiulșiscopulDeclarațieidelaBolognaestecre-areaunuiînvățământsuperiorzonal,european,unitarcufinalizărirecognoscibileșicomparabileînmodreciproc.

Am depus și depunem în continuare eforturi pentruoptimizareacerințelorstructuraleimpuselanivelnaţionalși înacelași timppentruconcentrareaînaceeașimăsurăpe șansa de a putea redefini oferta de studiu în așa felîncâtsăsepotriveascăcupuncteledegreutateîncontinuăschimbare ale profesiei.

Argumentarea și obiectivele profesionale ale programului de studiu în două etape sunt schițate după cum urmează

Păstrareapatrimoniuluiartisticșiculturalpentrua-lputealăsamoșteniregenerațiilorurmătoareesteosarcinăaîn-tregiisocietăți.Responsabilitateapentrudeciziilecorecteprivindpăstrareaunui inventarde livrare îi aparține re-

stauratorului.Acestlucrunecesităoeducațieprofesionalăsolidălaniveluniversitar.

Formarea în două etape s-a conceput după cum urmează

Interacțiunilecumediulînconjurător,efecteleclimei,uti-lizarea,ducladegradareabunurilorculturale.Înțelegereaacesteiinteracțiuniamaterialuluiistoriccumicroclimatulsăuestebazastudiuluiuniversitardelicență(BA)„Con-servarepreventivă”.

Absolventul acestui curs de studiu trebuie să deținăcapacitatea de a recunoaște înmod corect factorii dău-nători ai mediului, să îi clasifice și să îi coreleze cudegradările existente pe obiect.Trebuie să demonstrezecompetența în efectuarea independentă a unei moni-torizări – ceea ce înseamnă observarea și înregistrareasituațieidate.Pentruaceastaarenevoieatâtdecunoștințesolide despre cele mai importante materiale constituente aleobiectelordepatrimoniucâtșidesprenevoiledecon-servarealeacestora.Însușireaacestorcunoștințeesteunaltobiectivalstudiuluiuniversitardelicență.Absolventultrebuiesăfiecapabilsăefectuezeanalizestructuralenein-vazive ale obiectului de patrimoniu.

Absolventuldemasterat(MA)laspecializarea„Con-servareșirestaurare”trebuiesăîșiasumeresponsabilita-teaintervențieiderestaurareasupraunuiobiectautentic.Pentruaceastatrebuiesădesfășoareinvestigațiipeobiec-tuloriginalșisăelaborezeunplanderestaurarepecaresă-laplice.Elconcepeșicoordoneazătoateintervențiilederestaurareșitrebuiesăfieconștientdeaceastăenormăresponsabilitate.Laacesteaseadaugăcunoștințelesolideși experiența în manipularea și utilizarea substanțelor,atehnicilorderestaurareșicunoașterealegislației.

Absolventul MA trebuie să dețină capacitatea dea coordona desfășurarea proiectelor de restaurare și deaargumentaoral,fotograficșiînscrisdeciziileșimăsu-rileluate.Deasemeneaîirevincercetareașidezvoltareaînconservareaştiinţifică.

Cu acestea, am caracterizat programul de studii pe două niveluri; în cele ce urmează, vreau să vă vorbescdoar despre programul BA, deci despre conservarea pre-ventivă (CP), deoarece acesta este adevărata noutate înpeisajulînvățământuluigermansuperior.

Studiiuniversitaredelicență(Bachelor)în„Conservare Preventivă”laFacultateadeŞtiinţeşiArteAplicate

(HAWKFH)dinHildesheim


117

Calificareaprofesională îndomeniulconservăriipre-ventivearecacentrudegreutatemăsurilenecesarepentrucolectarea,examinarea,întreținerea,prevenireadaunelorșiconservareaoperelordeartășidepatrimoniu.

În prim plan atenția este îndreptată spre elaborareașiaplicareaunorconceptedeansambluadecvatepentruîncetinirea procesului natural de degradare amateriale-lorșiprevenireadeteriorărilorprincreareașiasigurareabunurilorartisticeșiculturaleaunorcondițiioptimedemicroclimat.

Prevenireaimplicăatâtabordareaatentă,competentăîn manipulare, transport, utilizare, depozitare ori expu-nerecât și conştientizarea forurilorpublice.Absolvențiiprogramuluisunt,înmultecazuri,însituaţiadeacooperainterdisciplinarcu toateprofesiile implicate înpăstrareapatrimoniului cultural.

În cele ceurmeazădoresc săvă exemplific cumarelocpunereaînpracticăaacestuicurriculum.Urmămînprimulrândfirulcomunalcelortreigrupeprincipaledemodule pentru a înțelege legătura internă a acestui nousistem de module.

Pentruaceastadorescsăvăprezintpescurtformeledepredare,princarecăutămsătransmitem,înmodinteractivșiinterdisciplinar,unconținutcâtmaiapropiatderealita-teaprofesională.

Înceledinurmădorescsăsublinieznivelulconside-rabildepracticășireferințalaobiect,pentrucaaceststu-diuuniversitardelicențăsănufieperceputcaunstudiupentruocalificareteoretică,așacumeraprevăzutinițial.

Modulele studiilor universitare de licență (Bachelor)

Cursurile de studii sunt modularizate după prevederi-le unitare ale Sistemului European de Credite (ECTS).În acest context conţinutul ofertei de studiu, prezentatpânăacumpreponderentsubformădenoţiuniprofesio-nale,vafisub formădemoduleconectatecuscopuldeacreadomeniidecompetență.Nusemaipredaumateriicidomeniidecompetență(module)!

Studiileuniversitaredelicență(Bachelor)seîmpartîn6semestre,încaresuntoferiteîntotal6grupedemodule.Acordarea creditelor – cumaximul de 6 puncte – aratăcămodulele sunt comparabileprinvaloareapunctajuluilor. Bachelor presupune acumularea unui total de 180 de creditepecarestudentullepoateadunaînțarăsauînstră-inătate,încadruleuropean.

Conținuturilemodulelordinaceeașigrupăsebazeazăunele pe celelalte, se completează și fac referire una lacealaltă.Acestlucruesteușordeînțeleslamodulele1șila 2.Unele grupuri nu sunt neapărat oferite pe tot par-cursulprogramuluiBA(1,2și3),sausedesprindunelede altele, cum este cazul modulelor 4 și 5. Importanțadeosebităapracticiiesteevidentăîngrupuldemodule6,susținutpetotparcursulstudiului.

Pentruavăexemplifica,văvoiprezentagrupeledemodulecentrale3,4 și5, subliniinddetalii caremi se

par relevantedinpunctuldevedereal conservăriipre-ventive:

Structură generală

Privind mai îndeaproape grupa de module 3: avândo denumire asemenea unui slogan, modului „Material și tehnologie, îmbătrânire și deteriorare” se desfășoarăpeparcursulacincisemestre.Abordareaintroductivă,șiacumulareadecunoștințecuprinzătoaredespremateriale,proprietățilelorșicomportamentuldeîmbătrânirecapre-misăaconceptelorprofilacticespecificeșieficienteutili-zatesuntnoţiuniledeînsuşitînaceastăgrupă.

Scopulacestorcursurinuesteconcentratăpeobiecte,ci pe înțelegerea holistică, fundamentală a materiale-lor și mecanismele lor de deteriorare și descompunere.Competențaprofesională,elementară,privindmaterialelesebazeazăpedisciplineledeștiințealenaturii,cafizicașichimia,pentruaînțelegeexistențamaterialelorșicom-portamentul acestora.

Înparalelcucursurilederevizuireînchimieșifizicăsedesfășoarășiunitateadeînvățare„Structură,preparareașiproprietățilematerialelor”,peoperioadădetreisemes-tre,tematizândfolosireadiferitelormaterialeorganicesauanorganice la obiectul istoric, în ansamblu și în detaliu,încontextultehnologicdeproveniență,obținereșiprepa-rare.Aceastădisciplinădesprematerialeestecompletatășiînsoțitădeofertadeștiințealenaturii,carepunebazelecunoștințelor despremateriale prin aspecte pur fizice șichimice. Disciplinei materialelor anorganice din semestrul doiîiurmeazădisciplinamaterialelororganiceînsemes-trultrei.Înțelegereacicluluimaterialului–formarea,obţi-nerea și degradarea, cât și ordinuldemărime temporalăaschimbărilordinmaterialeesteunobiectivdeînvățare.În semestrele doi și trei, în cadrul lucrărilor practice dechimie (foto1),sepotpuneînpracticăcunoștințeleteore-ticeacumulateprintestededeterminareșiprinsimulare.

Însemestrultreișipatruseadaugăofertadestudiuînmicrobiologie,carepunebazeleînțelegeriiataculuibiolo-gic lamaterialele organice, capacității de recunoaștere șiestimare a potențialelor daune. Microbiologia este parteaprofilului specifical formăriidinHildesheim,deoareceavemunprofesorșiunlaboratordeinvestigațiicuprinză-torșidotat,amenajatspecialpentruacestdomeniu(foto2). Determinarea încărcăturii microbiene al bunurilor cultu-rale,înțelegereaprocesuluidedegradareamaterialuluiprinbiodegradare și luareadedeciziiprofilacticecorespunză-toareesteunaspectimportantînconservareapreventivă.

Disciplinadesprematerialesecontinuășiseextindepe parcursul semestrului patru și cinci, și își îndreaptăatențiaspreaspectulîmbătrâniriișideteriorării,deosebi-rii,conștientizăriișiinterpretăriifenomenelordeîmbătrâ-nireșideteriorare.

Procesele șimecanismelemodificăriimaterialelor sevorfacecomprehensibilepebazaștiințifică,în,dupăprin-cipiul„cauzășiefect”şisuntilustrateşiprinstudiudecaz.

118

Capacitateadeapreciereadiferitelorstadiialeîmbătrâ-nirii,fenomenelordedeteriorareșiestimareapotențialuluidepericlitareaunuibunculturalesteobiectivulunitățiidestudiu din ultimul semestru.

Conținutulgrupeidemodule3culmineazăcuoapli-caţie pentrumăsuri preventive şi plan de intervenţii deurgenţă,pentruprotejareaoperelordeartăîmpotrivadete-riorărilorprinuzură,vandalism,război,actedeterorismsau catastrofe naturale. La aceasta sunt invitați să par-ticipe, încalitatede lectori, colegi și specialiștidinaltegrupeprofesionale,careseocupădemanagementul ris-curilorșicatastrofelor.

Înansamblu,camatâtdespregrupademodule„Mate-rial”.Formadepredarelaacestmodulestecomunășisearedouăaspecte:studențiidelatoatecelecincispeciali-zăriparticipăîmpreunălaprelegeriletipdezbateriîmpre-unăculectorii.Excepțiefacdoarunităţiledemodulestrictștiințifice.Astfelstudențiiacumuleazăunbagajmaredecunoștințeindiferentdedomeniuldeaprofundare.Nuvorfipregătițicaspecialișticiînprimulrândgeneraliști;lafelșiînpracticadelaborator,undetuturorstudențilorlisevaprezentaînprimafazăacelașiconținut.

Grupa 4 de module

Ungrupdemoduleareuncaractercompletdiferit,puternicorientatlaobiectșiproiecte.Stabilizareaobiectelor,anali-zamicroclimatului,conservarepreventivădevineînmodconcret deosebit de tangibilă.Este vorba înprimul rânddespreinvestigațiișidocumentare,precumexprimăşinu-melemodulului„certificareaconstatării”predatînsemes-trele1,2și3.Suntînsuşite,înteorieșiînpractică,siste-matizarea,conținutul,metodeleșiobiectiveleinvestigațieiştiinţifice ale obiectului, precum și modul de întocmireadocumentației ştiinţifice.Aceastămetodă sedovedeșteafimediulperfectprincaresepottransmitecorespunzătorcunoștințefundamentaledespremuncaștiințifică.

Înaldoileasemestruseimpuneodistanțăfațădeobiec-tulistoricpentruaobțineinformațiiprinconștientizareafactorilor demediu și influența lor asupra bunului cul-tural. Supravegherea și măsurătorile orientative privindclima,lumina,căldura,vibrația,vremea,agențiidepolu-are,umiditateașiuzura intrășiele în joc.Seepuizeazăposibilitățile documentației vizuale – prin fotografiere,prelucraredigitală,mapareșireleveedesenate.Prinpre-dareaintensivășispecializată,culectorpropriu,s-acreat,dejadeanibuniundomeniuprofesionaldecompetențăpentrustudenți,înspecial,pentrufaptulcădepartamentulaavutposibilitatea să investească îndotareacuechipa-mente,înhard-șisoftware.

Semestrulaltreileasebazeazădinnoupeinvestigațiiasupraobiectului,însănudoardupămaterialșitehnolo-gie,cișidupăfenomeneledeîmbătrânireșideteriorare,carevorfivalorificateșiinterpretateînfuncțiedecauzaacestora(foto3).Pentruînţelegereaacestoraestenevoiedeconţinutulgrupeidemodule3,predatînparalelpentruaasigurafondulnecesardecunoștințe.

Îndezvoltareacompetențeicuprinzătoaredeutilizareaaparatelorșistăpâniriimetodelordecontrolalfactori-lordemediumăsurabili,absolvențiidestudiiuniversitaredelicență(Bachelor)sepotcalificașisubaspectpractic,aplicativpentrudomeniulconservăriipreventive.

Însemestrulpatrumodululabordeazătematicmiezulconservăriipreventive:

Dupăexplorareafactorilorbiogenidemediu,centrulde interes se mută asupra degradările cauzate de ființaumane.

Factoriideriscantropogeniaparînsuccesiuneautiliză-riișiapăstrăriibunuluicultural,lacareseadaugăîncălzi-rea,aerisirea,fluxuldevizitatori,transportul,expozițiile,împrumuturile,magaziileșidepozitele,curățirea,praful,umezeala, degradările fizice, chimice și atacurile biolo-gice,lumina,radiațiileUVetc–toateacesteafacobiectulinvestigației,aldocumentării,alsupravegheriișicontro-luluiatent,amonitorizării.

Parteaadouaaacestuimodulestededicatăprofilaxiei.Aiciestevorbadeprevenireadegradărilorprinuzurășiacelordatoratemediuînconjurător.Protejareaîmpotrivafactorilordedeteriorareprecumlumina,umiditatea,căl-dură sau poluanți este exersată și demonstrată în studiide caz; se stabilește un control almicroclimatului și sefacrecomandăridemanipulare,sedezvoltăunconceptdecurățireșiîngrijire,seintroducprocedurișiprincipiipen-truprotejareaobiectelorînexpozițiisauîncazulîmpru-muturilor,întreținereasistematicășiîngrijireacolecțiilor;sunt luate îndiscuţieşidepozitele, respectivmonumen-tele istorice (foto4).

Implicarea în aceste cursuri a unor cadre didac-tice externe, a unor practicieni specializați sau chiarreprezentanți de firme, s-a dovedit a fi foarte avanta-joasă. Beneficiul acestui tip de curs este actualizareacunoștințelorșiareferințelordepracticăprofesională.

Grupul de module 5

Ultimulmodulalgrupei4 (Conservarepreventivă)esteurmatînsemestrul5degrupuldemodule5,„Conservareșiîngrijire”.

Încadrulacestuimodulseintroducprincipiiledebazăaconservăriipeobiecteoriginale.Sepunbazelepentrumăsuriledesiguranțăprivindsubstanțaoriginalăpericli-tată,înideeaadoptăriiunorprimemăsurideconsolidare,aplicareafiindghidată.

La măsurile de siguranță se adaugă și manipulareaindependentă la prezentări sau expoziții de artă sau debunuriculturale,cuprecauțieșiatențieavând învedereprincipiiesteticeșideconservare.

Modulul „Curățiri de suprafețe” vorbește de lasine prin denumire. Studenții acumulează în acestmodul competența de a decide în curățirea rezonabilăasuprafețelordiferitelormaterialeșigrupedeobiecteșisuntfamiliarizațicudiferitemetodedecurățire(foto5).

Formadepredareestecombinatăînacestcaz:opartedin cursuri se desfășoară în cadrul fiecărui domeniu de

119

specialitate, prin investigarea și documentarea curăţiriiobiectelorspecifice;proiecteledindepozite,muzeeșiînconservarea monumentelor sunt adecvate în mai multeprivințesăcompletezeconținutulcursurilor.

Studențiisuntpregătițiprinintermediulprezentărilor,colocviilorșireferatelorsăîșiprezinterezultateleșicon-cepteleînmodconvingătorșicomprehensibil.Capacita-teadecomunicareșistrategiadecomunicaresuntinstru-mentefoarte importantealeconservăriipreventive.Prinimplicareaînînțelegereobiectelorşitradiţiiloristoriceneapropiemşidedomeniulrelaţieicupublicul.Prelegeriledinaceastăgrupădemoduleservesc,deasemenea,abor-dareageneralășiholostică,carecaracterizeazăşi repre-zintăscopulaceststudiuBachelor.

Spercaaceastădetaliere,înparte,astructuriimodule-lor,săvăfipututoferioprivireasupracanonuluiconser-văriipreventiveadepartamentuluicuacelașinume.

Pregătirea practică

Înceleceurmeazăvăvoiprezentastructuradomeniilorde specialitate, de aprofundare.

ÎnHildesheimsuntoferite5domeniidespecialitate:conservareșirestaurarepiatră,picturămuralășisuprafețearhitecturale, carte și hârtie, obiecte de lemn și pictură,mobilierșiobiectedelemn

DepartamentuldeConservareșiRestauraredoreștesăoferestudențiloropregătirepracticășideaceealucreazăintensiv cu numeroase muzee, birouri de monumente, biserici, biblioteci și alte instituții specializate dinNie-dersachsen(SaxoniaInferioară)șidinalteLand-uriger-maneșideasemeneașicuparteneridinspațiuleuropeanșiextraeuropean.Dorescsăevidențiez,înmoddeosebit,contractul de cooperare încheiat de ani buni cuOficiulRegionaldinNiedersachsenpentruProtecţiaMonumen-telor (NLD), pentru care a fost creat un centru propriude cooperare.Mulțumitămultiplelor cooperări, departa-mentul poate împrumuta obiecte de patrimoniu pentruactivitatea didactică, atât pentru exerciții metodice aleproceselor de investigații, pentru determinarea cauzelordeteriorărilor,pentrurealizareadeconceptecâtșipentruconservare.

Studenții învațăcureferință laobiecteșidezvoltă încadrul proiectelor demarate lucrările lor de specialitate(MA),respectivlucrareadelicență(BA).

Pondereapracticiiesteextinsăprindiferiteofertedestudiuîndocumentațievizuală,delafotografierea,editaredigitalăaimaginilor,mapare,înregistrareademăsurătoripână ladesenarea cumetodeconvenționale sau cupro-grame computerizate.

De asemenea, se oferă posibilităţi suplimentare șila specializările precum tehnici practice demăsurare șiștiințaaparaturii,înspeciallacontrolulluminiișialclimeidarșilastabilireașiapreciereafactorilordedeteriorare.

În fiecare semestru prin grupul de module „Proiectde lucru” și „Practicăpeoriginal” seoferăposibilitateapentrulectorișistudențisădesfășoareîmpreună,timpdedouă săptămâni, activităţi practice în muzee, depozite,expozițiișipeșantiereledemonumenteistorice.

Sedovedeștecuatâtmaimultcădomeniiledespecia-litatenurămânseparatecicăseîntrepătrundînfuncțiedecerințelesarciniialese.Aceastăabordareserecomandăladiversitatea de materiale din depozitele muzeelor sau cele dindomeniulîngrijiriimonumentelor(foto6).

Ofazăcoerentădepractică,de18săptămâni,petre-cutăînafarafacultății,esteprevăzutăpentrusemestrul5.

Proiecteledecercetaredemaratededepartamentauînprincipiu un caracter practic.

Prof.Dr.GerdiMaierbacher-LeglUniversitätfürangewandteWissenschaftundKunstFakultätErhaltungvonKulturgut31134 HildesheimKaiserstraße 19.Tel.:+49(0)5121881-378E-mail: [email protected]


Foto1. Practicădechimie.Foto2. Analizămicrobiologică.Foto3. Analizaobiectelordeartăîncadrullaboratorului

de restaurare.Foto4. Studiulafațalocului.Foto5. Curățiresuprafețelor.Foto6. Practicăîndepozitulmuzeului.

Traducere: Teodora Szanto

120

OstranăabisericiidinDupuş,Romania,aparținândgo-ticuluitârziu,afostpreluatădecătreatelierelecuspeci-alitateamobilierşiobiectedelemnalefacultății,pentruinvestigaţiiasupramaterialelorcomponenteşirestaurare(foto1).Prinmetodacomparării tehnologicesevaveri-ficaatribuireasculpturiișiaintarsieiartistuluiJohannesReychmutdinSighişoara.Acestproiectdeinvestigareşiconservare,cuprinzândtoatemăsurilenecesare,demarea-zăîncepândcuanul2011.

Stranaafostgăsită,iniţial,fragmentatăîntr-omultitu-dinedebucăţi(foto2).Pentruînceputacesteiais-afăcutodocumentare fotografică,urmatădeoanalizăa tehni-cii de realizare, prin intermediul unui desen digital CAD. S-aalcătuit apoiomachetă tridimensională, interactivă,oferind posibilitatea privirii modelului realizat din orice parte,oricelatură.

Laconstatăriledenaturătehnologicăs-auadăugatatâtdeterminărilemicroscopiceatipurilordeesenţelemnoasefolositelaconstrucţie,furnirşilaelementeledeintarsie,câtşianalizapigmențilorşilianțilorfolosițilanuanţarealemnului sculptat.

Rezultatul testelor microbiologice nu au impus nece-sitateavreunuitratament,însăsesizareaunuiatacactivdeinsectexilofageaimpusoacţiunedegazarecuazot,timpdeşasesăptămâni.

PrinintroducereaşiamabilasusţineredinparteafirmeideprofilStefanBibl,Benediktbeurencâtşiaentomologu-luiDr.UweNoldtdelaInstitutulpentruIndustriaLemnuluiaUniversităţiidinHamburg,aceastăacţiunes-atransfor-matîntr-undeosebitcursdespecializare.Astfel,olucraredelicenţădocumenteazămetoda,desfăşurareaşidetermi-nareaeficiențeimetodeidecombatereainsectelorxilofage.

Premisele audictat o consolidare intensivă cu răşiniacriliceapărţilordegradatealestranei.Tehnicatomogra-fiei-computerizate, oferită ca sprijin de partenerii noștridin domeniulmedical a furnizat ometodă inovativă decontrolprivindadâncimeapenetrării şidistribuirea sub-stanţeiconsolidante.Procesuldedezvoltareaunormeto-deadecvatedecompletare,șireconstituirealeelemente-lor sculptate degradate ale stranei a avut, de asemenea, un caracterexperimental,apelânddelaabordareasculpturalăpânălascanăriculaserpentrumaşinăriiledefrezat-CNCale inginerilor pe lemn.

Copiaexactăacrenelurilorcusculpturi înbasoreliefserveșteladocumentareaprocesuluiderealizareatehni-cilorartisticeaplicateşiaefectuluilorvizual.

Reconstrucţiaempiricăablocurilordemotivedecora-tivealeintarsieidinfundalulstraneifacepalpabilăpentrustudențiiefortulenormimplicatînrealizareaacesteicom-plexe tehnici (foto3).

Prin finanţarea de către Republica Federală Germa-năafostposibilădesfăşurareaadouăexcursiiînaceas-tă toamnă. Prima i-a readus pe studenţi acestei linii despecializarepentruaunsprezeceaoarăînTransilvania.ÎnBisericadinDealdelaSighişoara,înBiserica-CetatedelaBiertanşi,deasemenea,înaltecâtevabisericimaimicidinsateleînvecinates-aupăstratstranealestiluluigotictârziu,cumotivedecorativecarepotfiasociatecuatelie-rulluiJohannesReychmut.Întimpulacesteicălătoriidestudiudedouăsăptămânis-aîntocmitofoto-documenta-ţiecuprinzătoareaacestorstrane.Motiveleintarsialepic-tatefacastăziobiectuluneitezedemasterat.

Ceade-adouacălătoriedestudiiaavutcascopcom-parareatehnologicăcustraneleşvabedinUlm,Memmin-genşiBlaubeuren.Dreptrezultats–aureperatnumeroa-se aspectepentru încadrareaextraregională a stiluluidelaDupuş..

Prof.Dr.GerdiMaierbacher-LeglUniversitätfürangewandteWissenschaftundKunstFakultätErhaltungvonKulturgut31134 HildesheimKaiserstraße 19.Tel.:+49(0)5121881-378E-Mail: [email protected]


Foto1. StaluldinDupușinsitu(fotografialuiMihályFe-renc).

Foto2. PărţidinstranăînatelierelederestauraredinHil-desheim

Foto3. Ornamenteintarsieînbloc.

Traducere:Theodora Szanto

Stranasculptatăşiintarsiatădinanul1537din Transilvania/Romania–Desfăşurareaproiectului2011


121

Formarea de restauratori în cadrul Academiei de ArtePlasticedinUngariaaredejaoistoriedepestejumătatedesecol,deoareceînțaranoastrăformarearestauratorilorînînvățământulsuperioraînceputîn1948–foartedevre-mepeplan internațional. În 1971 colegiul a primit sta-tutuldeuniversitateșiînanul2000aadoptatnumeledeazi:UniversitateadeArtePlasticedinUngaria.Din1974secțiaderestaurareafuncționatsubnumeledeInstitutuldeFormareaRestauratorilor, iar înanul2006,conformnoiiLegiaÎnvățământuluiSuperiorși-aschimbatînapoinumeleînCatedradeRestaurare.1Schimbărilesurveniteîndenumireainstituționalănuauavutniciosemnificațieprivindconținutulformării.

Specializarea Arte Plastice

Formarea profesională era bazată pe studii artistice, lafelcașiînalteacademiideartăplasticădinEuropa.Dinpunctdevedereprofesionalacestlucruesteesențial,de-oarecedezvoltareasimțuluișiaîndemânăriiartistico-teh-nice este indispensabilă în acest domeniu. Cunoaștereapracticăatehnicilorșimaterialeloristoriceuitatedezvoltăaptitudinile artistice, prin care putem ajunge mai aproape derezolvareaproblemeloreticeșiestetice,careseivescpeparcursulrestaurării.

La început, studenții au învățat desenul, pictura,modelarea, fiind distribuiți în alte clase. Dar din 1969lucreazăcuunprofesorpropriu,dupăunprogramunitar.Acestlucrupermiteconsultareaprofesionalăcontinuă,șicompararea criteriilor.

Programuldebazăpoatefipus înaplicareprincon-trolul artistic și profesional riguros, realizat cu ocaziaexamenuluideadmitere,caresedesfășoarăînmaimulteetape.

Pentru cei care aplică la specializarea de restaurarepictură,desenuldupămodelnudșiportretestecompletatdecopiere,iarpentruceicaredorescsădevinărestaura-toridesculpturăsarcinaestemodelaredeportret,desendupămodelșicopiereaunuirelief.

În1970s-aînceputșiformareaderestauratorisculp-tură,iarîn1972restaurareapicturilormurale.În1974s-a

1 ȘefiSecției, ulteriorCatedrei:NándorKapos (1948–1969),Dr.GézaEntz (1969–1974), Dezső Varga (1982–1990), Dr. Péter Menráth(1991–2012),dr.KatalinGörbe(2012-).

formatSecțiadeRestaurareObiectedeArtăAplicată,cufrecvențăredusă.

În Ungaria, diploma de artist restaurator poate fiobținutădoarîncadrulUniversitățiideArtePlastice.For-mareadurează5anipeambele secțiuni.Dinanul1999aspiranțiipotaplicapentruobținereadiplomeidedoctoratDLAîncadrulformăriicaredureazătreiani.

În comparație cu începuturile, a survenito scimbarecompletăînconcepțiadeeducație.

Astăzi, dincolo de realizările artistice, pregătirea îndomeniulștiințelornaturaleșisocialeadevenitocerințăfundamentală,deoareceacestecunoștințesunt indispen-sabileînrestaurareadenivelînaltalebunurilorculturale.Studiile de doctorat, care se compun din cercetarea de bază, cercetarea aplicată, dezvoltarea experimentală șicombinațiaacestora,sebazeazăpeacesteprincipii.

În educație teoria și practica sunt distribuite înmodegal. Studenții urmează și numeroase studii speciale:fizică,chimie,analitică,cunoștințamaterialelorlemnoaseși a pigmenților, technici de pictură (foto 1), protecțiamonumentelorșiaobiectelordeartă,muzeologie,icono-grafie,istoriavestimentației.

În cadrul Secției de Restaurare deArtă Plastică, for-măm artiști restauratori de pictură, sculptură de lemn șipiatră. Pentru instruirea practică, Catedra de Restaurareîmprumută opere de artă din importante colecții de stat,bisericești și private. Prin restaurarea obiectelor de artăoriginale,studențiirezolvăproblemetotmaidificile(foto2–5).

Muncapracticăestecompletatădecercetările,anali-zeleștiințificeșiproiectelede restaurarepremergătoare,executatesubsupravegheredidactică.

Cerința de bază pentru absolvirea facultății este ter-minarealucrăriidediplomăînactivitateapracticășiscri-erea unei teze de diplomă. Pentru aceasta studenții auposibilitatea de a folosi laboratorul de microscop, biblio-teca cu peste 1500 de volume de specialitate, arhivele de documentații,fotoșivideo,șipotluapartelaexcursiidestudiușicursurispecialedepregătire.

Specializarea Obiecte de Artă Aplicată

Angajații muzeului, care înainte îngrijeau obiectele ar-heologiceșideartăaplicată,fărăaaveacalificaresupe-rioarădespecialitate,aupututobținediplomă încadrul

FormareaderestauratoriînCadrulUniversității deArtePlasticedinUngaria

Katalin Görbe – Petronella Kovács

122

formării laniveluniversitar aRestauratorilordeObiec-tedeArtăAplicată,pornităîn1974decătreInstitutuldeFormareaRestauratoriloralUniversitățiideArtePlasticedinUngariașiDepartamentuldePregătireșiMetodicăînConservareaMuzeuluiNațional.Maidemult,dincauzalipseipregătiriiuniversitare,aprecierearestauratorilordeobiecteeradestuldeîmpărțită.Înprimiiani,studiiledeRestauraredeObiectedeArtăAplicatăeraudisponibiledoar pentru angajațiimuzeului care aveau o experiențăpracticăde3–5ani.Timpdemaimulțiani,număruldeaplicanți era în jur de 80–100 persoane anual, din care10–12aufostacceptați.

Încadrulformăriicufrecvențăredusă,studențiiaveauocupație timpdeo săptămânădinfiecare lunăcustudiipracticeșiteoretice,suplimentatedesarcinilezilnicedinmuzeu și lucrările de examen executate în atelierul derestauraredelaloculdemuncă.

Perioada de studii era de patru ani, completat de un semestruîncareserealizalucrareadediplomă.În1991timpuldeformareafostsporitla10semestre,șis-aulăr-gitposibilitățiledespecializareexistentedin1982.

De atunci sunt cinci specializări: lemn – mobilier,metale–orfevrărie,hârtie–piele, textile–pieleșisili-cate, prin colaborarea cuMuzeulNațional alUngariei.2 Conform acordului dintre cele două instituții, orele deteorie șipractică sedesfășoară înmajoritate înedificiulCentruluiNaționaldeRestaurareșiFormarealRestaura-torilor a muzeului.

Procesul de admitere

Încontrastcunumeroaseinstituțiistrăine,ceicaredorescsădevinăstudențiiUniversitățiideartePlasticedinUnga-ria,trebuiesăparticipelaexamenuldeadmitere.LaSpe-cializarea Obiecte de Artă Aplicată, examenul are treitrepte.Maiîntâiseprezintă”dosarul”alcătuitdinlucrăriaduse de acasă: desene de studiu, studii colorate făcuteîn technicăopțională, copii, și alte lucrări cecorespundspecializăriialese(ex.operădeorfevrărie,legăturăcarte,încrustare,etc.).Ceicareajungmaideparte,iaupartemaitârziulaunexamendeadmiterecaredureazăpatruzile.Aicisarcinaestedeadesenanaturămoartădupămodel(ozi);urmeazăcopieredemotivvegetalprinmodelareînlut(douăzile);înfinalauuntestdechimie,culturăgene-ralășiistoriaculturii.

2 În 1991, cu desființarea Direcției Centrale al Muzeului, MuzeulNaționalapreluatSecțiadeRestaurarecareeraresponsabilădeurmă-toarele:organizareacursurilordepregătiredeasistentpentruprotecțiaobiectelordeartă,administratordecolecțieșidepozit,asistentconser-vator;formareaderestauratorideobiectedeartăaplicată,încolaborarecu universitatea; cercetările din domeniul de conservare-restaurare.Aceastaafuncționatdin1991pânăîn2003caparteaDepartamentuluideRestaurareaMuzeuluiNațional,iardupăacceaadevenitounitateindependentă,maiîntâicaDepartamentuldePregătireșiMetodicăînConservare,iardin2012caCentrulNationaldeRestaurareșiFormarealRestauratorilor.ȘefiiSpecializăriideRestauraredeObiectedeArtăAplicată: 1974–1991 Zoltán Szalay, 1991–2011 Dr. Ágnes Timárné Balázsy, din 2011 Dr. Petronella Mravik Kovács.

Comisia alcătuită din șefii de secție și de catedrăarbitreazăperformanțaaplicanțilorșiceicarecorespundcerințelorsuntlăsațisăiapartelaexamenulfinal.Aceastadureazăpatruzileșiconstădinsarcini specificespecia-lizării.Dinceicinci specializărinumai trei suntporniteîn fiecare an, deoarece cursurile speciale necesitămulțiinstructori și costul ridicat nu permite pornirea tuturorspecializărilordeodată.3

Structura formării

Înprimulanstudențiifaccunoștințăînteorieșiînpracti-căcutehniciledeconfecționareșiconservareaobiectelordinsilicat(primulan),metal(aldoileaan),obiectefăcu-tedinmaterialorganic(lemn,hârtie,piele,textile)(foto6–7).Învațășiurmătoarelediscipline:chimieorganicășianorganică,fizică,cunoștințamaterialelor,analizamate-rialelor,efectelemediuluiînconjurător,istoriatehniciideconfecționare,istoriaartei,istoriaculturii,istoriarestau-răriișieticarestaurării.Dinsemestrulalșaselea,forma-reacomunădepânăatuncidevinespecializată.Înultimulsemestrusepregăteșteexamenuldelicență.Pentrucăre-staurareaobiectelordeartăesteunprocesîndelungat,elesuntdejaaleselaînceputulsemetruluial9-lea,șiseîncepeșicercetareaistoricășianalizamaterialelorcomponente.Pebazaacestoranalizeșicercetărisefaceunplandere-staurare.Studențiicarelucreazăînmuzeu,deobiceialegunobiect din colecțiamuzeului. Pentru ceilalți studențilucrareadediplomăesteasiguratădecătreuniversitate,alegânddin colecțiamuzeelornaționale sauprovincialeori din colecții ecleziastice (foto8–9).Tezadediplomăconținedescriereașiprezentareaprocesuluiderestaurareșirezultatelecercetăriloraferente.

3 Specializarea lemn – mobilier: copierea motivelor decorative pictate, confecționaredeîmbinărisimpledelemn,încrustaredupădesen,iden-tificareadiferitelorplacajedelemndupăcaracteristicilemacroscopice,executarea desenului unui mobilier.

Specializarea metale – orfevrărie: debitarea metalelor, prelucrarea,formarea și decorarea suprafeței. Cizelarea unei mostre de mărimecorespunzătoare.Executarededesentechnicdupăooalădemărimeșigrosimeapereteluipredeterminată.Completareauneiformepehârtieșiretușdeculoare.

Specializarea hârtie – piele: operațiuni de legătorie de bază,confecționare copertă din pânză și piele, caserare, lipire și comple-tare de hârtie, retuș de culoare pe hârtie. Micșorarea sau înlărgireaproporționatăadesenuluiunormotivesimple.Montareamaterialelordepielecucusăturăfăcutăcudouăace,croireaaplicațiilorșicoasereacuacdeblănar.Împletiturărotundădin4curele.Subțierepielepânălaogrosimestabilită,lipireamarginilorsubțiate.

Specializareatextile–piele:copieredemotivefolosindaquarelă.Folosi-rearăzboiuluidețesut.Finisareamarginilorcușnur,broderieșicoasereadebutonierăcudiferite tipuridecusătură. Împletitură.Recunoaștereacelor trei tipuri de țesătură de bază (țesătură de pânză, diagonală șisatin).Sarcinileprivindpieleasuntidenticecuceledemaisus.

Specializarea silicate: construirea dinmână al unui vas de lut, dupămodel. Copiere și pictare de motive de faianță și orientale, folo-sind aquarelă. Modele geometrice desenate cu mâna liberă. Test decunoștințealeceramiciișiasticlei.

La fiecare specializare: descrierea tehnicii de confecționare a unuiobiectșidescriereastăriideconservare.

123

Din anul 1996, lucrările de diplomă restaurate aufost prezentate publicului mai întâi în expoziția tem-porară a Muzeului de Artă Aplicată din Ungaria, iardinanul2000 încadrul expozițieigăzduitedeMuzeulNațional, intitulată ”Comoride artă salvate” (foto10). Procesul de restaurare, bazat pe analize științifice șicercetareatehnologieideconfecționare,esteilustratpetablouri expuse lângăobiecteledeartă.Dinanul2002suntexpuseși lucrăriledediplomăaleSpecializăriideArtePlastice.Scopulaparițieicomuneesteprezentareacunoștințelorprofesionaledenivelînalt,necesareatâtînrestaurareaunuivestigiuarheologicsauoceramicăarhi-tecturală,câtși în restaurareauneicreațiideartăplas-tică.Odatăcuexpoziția,apareșiuncatalogbilingv,înlimbamaghiarășiengleză,înîngrijireacomunăamuze-uluișiauniversității.

ProtecțiapatrimoniuluiculturaldinUngariaeste regle-mentatădelege.Darîncontrastcucelemaimulteprofesiuni,legeanuprotejeazărestaurarea.Dinaceastăpricinămulțiîșiîncredințează valorile pe mâna diletanților, provocând denenumerateoridaune înpatrimoniuldeartă.Cuexpozițiaorganizatăîntr-unmediuatâtdeînsemnatcamuzeul,dorimsăinformămproprietariiobiectelordeartădespreformarearestauratorilor dinUngaria, și că este foarte important, săapelezelamuncaprofesioniștilor.ProfesoriicarepredaulaSpecializareaObiectedeArtăAplicată,acordămareatențieurmăririi carierei absolvenților, astfel tot mai mulți tinerirestauratoriobținlucrăridenivelînalt.

Formare la distanță (frecvență redusă) sau cursuri de zi (formare continuă)?

Deșinumărulcursurilorspecializăriideartăaplicatăs-adublatdelaînceputuri,șiîmpreunăcuparticipareaobli-gatorielasăpăturiarheologiceșicucursurilefacultativenumărulorelorajungeaproapenumărulcelordincursulde zi, formarea a rămas în categoria învățământului ladistanță,cufrecvențăredusă.Acestaesteunfaptbunpedeoparte,șidupăcumamaflat,maimulteuniversitățidinstrăinătate4 au optat, sau ar opta pentru introducerea acesteiformedeînvățământsuperior,pentrucă înacestfeldevineposibilobținereauneidiplomepelângăpăstra-realoculuidemuncăsaucreștereacopiilor.Darpedealtăpartesimțimșidezavantajele.Pentruparticiparealaexa-menuldeadmiterenumaiestecerințăobligatoriecaapli-cantulsăfieangajatdeunmuzeu,sausăaibăexperiențăîndomeniu.Astfelsuntadmișitotmaimulțitinericarenuauposibilitățidemuncălamuzee.Dincauzareglemen-tărilor din lege, numărul orelor numai poate fi ridicat,darmateriadeînvățământnecesarăestetotmaimultădincauzaamintitămaisus.Arfidecimaifericit,dacă,dupăaproape40deani,șispecializareanoastrăarprimistatu-tuldeînvățământdezi.Pelângăaceastaarfidesigursus-tenabilășiformareacufrecvențăredusă,darînsistemul

4 H.A.W.K.Hildesheim.Frecvențaredusălaeiînsăînseamnăcătimpuldeformareseprelungește.

vechi,cucerințaexperiențeidemaimulțiani,cumuncaefectuatăîndomeniu,verificabilă.

Relații internaționale – proiecte comune

PrinrețeauaErasmus,UniversitateadeArtePlasticedinUngariaarelegăturicunumeroaseuniversitățidinstrăină-tate.Totmaimulțistudențilarestaurareprimescburseșiajungîninstituțiilederestaurarealeuniversitățilordinaltețări,sauiaupartelaprogramederestaurareinternaționale.

În2003,SecțiuneadeArtăAplicatăaorganizatpro-iecte intensive pentru studenții din patru universități:H.A.W.K.Hildesheim,E.V.T.E.K.Helsinki,5Universita-teaLucianBlagadinSibiu șiU.A.P.dinBudapesta, cutitlul: ”ConservationofTransylvanianSaxonFurniture”(foto11).6Totînacestan,amluatparteînprogramulorga-nizatdeH.A.W.K.cuscopulsalvăriilăzilorpictate,păs-trateînbisericadinBrădeni(foto12–13).7

Între anii 2010–2013 luăm parte la proiectul inten-siv”DocumentationofHistoricalTechniques inArtsandCrafts”,organizatdeuniversitateaMetropolia.Dupămani-festăriținutelaHildesheim(2011)șiAmsterdam(2012),în2013vafirândulUngariei.Maimulțiporfesorideainoștriiținorecalectoriinvitațilauniversitatea”Angewandte”dinVienașiuniversitateaMetropoliadinHelsinki.

Dinanul2010participăm,împreunăcuUniversitateaCatolicăPázmányPéter și alteuniversitățidinUngaria,lalucrărileefectuatedecătreMisiuneaArheologicăSiro-Ungară în Cetatea Cavalerilor Ospitalieri din Marqab(foto14–15).8

ÎnafarădesăpăturiledinMarqab,studențiinoștriipotîndeplini practica de săpătură arheologică obligatorie șicuajutorularheologilorMuzeuluiHaázRezsődinTran-silvania.

Organizămșiținemînmodregulatpracticastudențilorspecializați la restaurare lemn – mobilier, și mai nou,o parte din practica studenților la restaurare silicate, înmuzee dinTransilvania, contribuind în acest fel la păs-trareaobiectelordeartăalemaghiarilordepestehotare(foto16).

Caurmareaactivitățiinoastre,s-anăscutînanul2000ConferințadeperfecţionarearestauratorilormaghiaridinRomânia,9șipublicațiaaderentă,revistaIsis,pentrucare

5 AstăziMetropoliaUniversity6 Îndetaliuvezi:KovácsPetronella:BeszámolóaMagyarKépzőművés-

zeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzett mun-káiról(ReferatprivindlucrărilefăcutedestudențiisecțieideRestaurarelemn-mobilier al Univerității deArte Plastice din Ungaria). In: IsisErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek(RevistaRestauratorilorMaghiaridinTransilvania)5.Szerk.KovácsP.HaázRezsőMúzeum,Székelyud-varhely, a 2006. 61–91. pp.

7 Șefaprogramuluimultianual:Dr.GerdiMaierbacher-Legl,profesorlaH.A.W.K.Hildesheim.

8 ConducătorulsăpăturiloresteBalázsMajorPhD,asistentuniversitar.9 Inițial, conferința s-a născut pentru perfecționarea în limbamaternă.

Astăzi, ca și cursul de perfecționare organizat în 2011, conferințadezbateotematicămultmailargă.AticolelerevisteiIsissunttradusecompletînlimbaromână,începânddinanul2008,iarunelestudiimai

124

profesoriinoștriițincursurișiscriuarticoledespecialitateînmodregulat.

Înultimiiani,prinrelațiileinternaționale,lucrăriledediplomăsuntprezentatelaConferințaRestauratorilordinLjubljana,10Slovenia, iarstudențiiabsolvenți țincursurilaConferințaEuropeană a Studenților asupraRestaură-riiObiectelordeArtăAplicată.11Înanul2014conferințavafi ținută laBudapesta, înorganizareaUniversității șiaMuzeuluiNațional.

Dr.habilKatalinGörbe,DLAArtistrestauratordepictură,profesoruniversitarȘefdecatedrăalFacultățiideRestaurareArtăPlasticăUniversitateadeArtePlasticedinUngaria1062 Budapesta, str. Andrássy nr. 69–71.Tel.:+36-1-3421-738E-mail: [email protected]

PetronellaKovács,DLARestaurator lemn – mobilierȘefdecatedrăalFacultățiideRestaurareObiecte deArtăAplicatăUniversitateadeArtePlasticedinUngariaDirector general, Centrul National de Restaurare șiFormarealRestauratorilorMuzeulNaționalalUngariei1084 BudapestaKönyves Kálmán krt. 14–16.Tel.:+36-1-323-1423E-mail: [email protected]

cuprinzătoare auprimit loc în educația restauratorilor dinUngaria șiRomânia.

10 Konservator-Restavrator povzetki strokovnega srečcanja 2012. (Ed.:AnaMotnikar.)SlovenskiEtnografskiMuzej,Ljubjana,2012.

11 Bakonyi Eszter, Metropolia University, II. Conference of EuropeanObject Conservator Students, Helsinki, 2009, Sor Zita, III. Conference of European Object Conservator Students, organizat de Akademie der bildendenKünsteșiUniversitätfürangewandteKunst,Wien,2012.


Foto1. S.Botticelli:MaicaDomnuluicuprunculIsusșiunînger.CopiefăcutădeJuditBendel,1995

Foto2. Pictordeicoanesârb,necunoscut,dinsecolul18:Depunerea lui Hristos în mormânt. Tablou dinlemn,pictat.MuzeuldeArtăBisericeascăSârbăOrtodoxă din Szentendre. Restauratori: BrigittaKürtösi, Mária-Magdolna Simon, 2009–2010

Foto3. Meșter necunoscut din secolul 15: Fragment depicturămurală,Szécsény,BisericaParohialăFran-ciscană.Restaurator:TamásSeres,2010–2011

Foto4. Meșter necunoscut din secolul 17: Sfeșnic înformăde înger.Sculpturăpolicromă,MuzeuldeEtnografie.Restaurator:ErikaSamu,2006–2007

Foto5. Meșternecunoscut,1778:SfântulIoanNepomuk.Sculptură din piatră. Mád. Restaurator: ZoltánHering, 2008–2009

Foto6. Practicădeconfecționaresilicate,copiere.AnuldestudiuI.,SpecializareaObiectedeArtăAplicată

Foto7. Practicădeconservaretextile.AnuldestudiuIII.,SpecializareaObiectedeArtăAplicată

Foto8–9.Studențiilucreazălalucrăriledediplomăînateli-erulderestaurarelemnșimobilier

Foto10. ”Comorideartăsalvate”,expoziția lucrărilordediplomădinanul2010,MuzeulNațional

Foto11. Studențifinlandezi șimaghiari restaureazăobi-bliotecă săsească în cadrul proiectului intensivErasmus

Foto12. Discuția profesorilor privind restaurarea lăzi-lor din Brădeni. Dr. Gerdi Maierbacher–Legl(HAWK),Dr.PetronellaKovács(UAP),Dr.Már-ta Guttmann

Foto13. Consolidarea stratului de vopsea desprins. Resta-urareauneilăzidinBrădeni.Sighișoara,2003

Foto14. CetateadinMarqab.LocațiaMisiuniiArheologi-ce Siro-Maghiare

Foto15. Practicădesăparearheologicășirestaurareîntim-pullucrărilorarheologicedincetateaMarqab

Foto16. Practicaderestaurareastudențilorspecializațilarestaurarelemn–mobilier,MuzeulHaázRezső.

Traducere: Zsuzsánna Váli

125

Peparcursulactivitățiididacticeîntâlnimcâteodatăobiec-te de artă deosebit de periclitate, ca și în cazul picturiiprezentateînacestarticol.

Înanuluniversitar2008–2009,studențiiînanulpatruau primit sarcina restaurării unei picturi de dimensiunimari(186,5x192cm),pictatăpepânză,fiindîntr-ostarededeteriorareextremavansată.1

Suportul de pânză este foarte vulnerabil în cazul încarepicturaestedepozitatăneîntinsăpeșasiu.Aderențastratuluidepreparațieșiculoareslăbește,straturilesedes-prind,sefragmenteazășivopseauasescorojește.

Deteriorareaaparecuatâtmairepede,cucâtsuntstra-turilemaigroaseșimairigideșicucâtestesuportuldepânzăîntr-ostaremairea.Condițiiledepăstrarenepriel-nicegrăbescprocesuldedeteriorare.

Picturacitatăcaexempluilustreazăbinestareaîncarepoateajungeeventualopânză(foto1–2).

Sfertuldestângasusacompozițieialcătuitedinpatrucâmpuri,afosttăiatădejurîmprejur,laodatănecunos-cută.Fiindreînforțată înspatecuopânzădedublurășitensionatăpeșasiu,acestfragments-apăstratîntr-ostarerelativmaibunădecâtrestulpicturii.

Parteamaimare,ciuntităînformădeLșiacoperităcuhârtieafoststrânsîncolăcită,dinfericirecufațapictatăînafară,darfărăutilizareavreunuirulouintermediar.

Picturapăstratăînpivnițăafostafectatădeumiditate:secțiuneainferioarăasuportuluidepânzăs-acontractat,probabilînurmacontactuluicuumezeala.

Marginea picturii a fost tăiată neregulat, și s-au ivitrupturi,maialesînparteadejosapânzei.

Suportulslăbitînmaimultelocuris-adescosut,iardincâmpulcompoziționaldindreaptasuslipseaobucatăde15x45,5 cm.

Treisprezece fragmente pictate desprinse mai devreme, au fost păstrate din fericire.Pe parcursul restaurării, cuajutorulacestorfragmente,ampututstabilicumaimultăușurințădimensiunileoriginalealepicturii.

Dincauzavernisuluiîmbrunatșiamurdărieidepuse,suprafața schimbată a devenit pealocuri imposibil derecunoscut,îngreutățindinterpretareareprezentării.

Picturaprovinedintr-omănăstiredinRenaniadeNord

1 GörbeKatalin: Szent Jakab csodája (Miracolul Sfântului Iacob), In:Műtárgyvédelem(Conservareaobiectelordeartă),2010/35,Budapest,Magyar Nemzeti Múzeum, pp. 49–60.

–Westfalia,potrivitproprietaruluigerman,cinenuputeaservi cu altă informație privind proveniența sau vârstapicturii.

Cercetareaistoricășiiconograficăfacepartedinmuncastudenților,completândprocesulderestaurareșiajutândlacunoaștereamaiprofundășicompletăapicturii.

Primul indiciuprivinddescifrarea scenelor înfățișatepepictură,afostfurnizatdecătreetnografaÉvaSzacsvay.Eane-aatrasatențiaasupralegendeiSfântuluiIacobcelMare, descrisă în detaliu pentru prima dată înLegendaAurea,2darmenționatînmaimultelocuriînliteraturadespecialitate.Picturarestauratădenoiilustreazăoversiunemaiscurtăalegendei.

Sâmburafiecăreivariantealelegendeiseleagădeundrum de pelerinaj din Evul Mediu timpuriu care, pornind din Țările de Jos și zona de nord a Sfântului ImperiuRoman(Germaniadeazi),trecândprinRegatulFrancez,țineapânălaSantiagodeCompostella.

Peleriniiîndrumspreloculdecultaupetrecutnopțileînmănăstiri,hanurisauanexeledecerșetoralebisericilor.Sepresupune,căpicturacareprezintăminunileSfântuluiIacob, provine dintr-un loc de cazare de acest fel pentru pelerini.

Veșmintele de epocă înfățișate pe pictură reflectămoda Țărilor de Jos din secolul 17 și ajută la datareapicturii. Apare destul de caracteristic portul femeiesc de pălăriepurtatăpenăframă,darșipălăriile,toiagurilecâtșiînsemneledepelerinipurtatepeele(conchilie,toiaguridepeleriniîncrucișate),carecorespundînsinetipurilordeîmbrăcămintedepelerinajdinepocă.

Pumnalulșivulpeaînfățișatepefirmacârciumarului,sereferălanaturamincinoasăaproprietarului.

Inscripțiileaflatesubcâmpurilecompoziționaleauunrolfoarteimportantîndatareapicturii(foto3).

Potrivit opiniei lui Manfred Koller, istoric de artăaustriac,caligrafiainițialelorșilimbajulinscripțieiatestădatareadinsecolul17,câtșiproveniențanord-germană.Conținutul inscripțiilor corespunde cu tema scenelorreprezentate.

Prin examinarea științifică am dorit să cunoaștemmaterialeleutilizate,technicadepictură,darvroiamșisă

2 Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szentek csodái és szenvedései (Minunile și suferințele sfinților).Válogatta és azutószót írtaMadasEdit(CulegereșipostfațădeMadasEdit),Budapest,1990

Restaurarea unei picturi de dimensiuni mari încadrulformăriisecțieiderestaurareapicturilor

Katalin Görbe

126

dovedimcoeziuneadintrepieseledesprinseșisăstabilimcâtmaiexactvârstapicturii.

După aspect (structura picturii, numărul straturilor,compoziția grunduitului, pigmenți), părțile desprinsepăreauasemănătoare,iardupăevaluarearezultatelorana-lizeisubmicroscop,ampututdovedi,căacestepărțipro-vindinaceeașipictură.

Grunduitul se compune din două straturi de cretăamestecatăcuoxiddefierroșușicărbunedeoriginevege-tală.Sepotdistingecuușurințăscheletelecochiliilordeforaminifere.

Pigmențiiidentificațisunt:albdeplumb,smalt,oxiddefierroșu.Rezultateleanalizelornusuntîncontradicțiecudatareastabilitălasecolul17,bazatăpestilulpicturii.3

Documentareaafostîngreunatădedimensiunilemarișistareaprecarădeconservareapicturii.Fotografiereas-apututefectuadoar înpoziția încareobiectuldeartăeraîntinsăorizontal.

În cazul părții tăiate și reînforțate s-a putut detectaurma intervențiilor precendete cu ajutorul radiațiilorUV(repictareafirmeihanului,micireparațiineuniforme).

Pe partea încolăcită radiațiile UV au detectatmodificațiimaipuține (ex. lanțul repictatdepespânzu-rătoare).Peaceastăparteamavutrezultatesurprinzătoarecu ajutorul analizelor IR.4

Peprimulcâmppicturalsepoatevedeaoschimbarecompozițională: hanul și clădirile din spate se conti-nuă și sub suprafața de cer pictată cu albastru (foto 4). Șiformapălăriilorafostschimbată–probabilcu40–50deanidupăterminareapicturii–,borulmailatafostredusprobabildincauzaschimbăriimodei.Peultimascenăaurepoziționatpicioarelecailor.

Spredeosebirederestaurărilededificultateobișnuită,aceastăsarcinăprezentaproblememajore.Amfixatdin-spresuprafațăstraturiledegrundșidevopseafirimițate,slăbiteșidesprinsecuajutoruldispersieiacrilicePlextolB 5005diluatcuapăînproporțiede1:1(foto5).

PentrupătrundereamaibunăaadezivuluiamîmbibatacestezonemaiînaintecuSpirtAlbTikkurila1050.6

Dupătratarearepetatăasuprafețeiînacestfel,cusco-puldeaconsolidaaderențaîntrestraturișisuport,amuti-lizatșipresarelocalăcuajutorulfieruluidecălcaturmatdeplăcidepiatrădevarșifolosireahârtieidesiliconcastrat intermediar.

Ceamaimareproblemăafost,cădincauzaconservăriiprecedentefăcutecu”intențiibune”,nuampututîndreptapânzaondulatădinsprelaturadefațăapicturii.Cuocazia

3 Prezentareaelaboratăaanalizelorsegăseșteîndocumentațiaderesta-urare,UniversitateadeArtePlasticedinUngaria,CatedraRestauraredePictură.Restauratori:MagdolnaDomonkos,JuditHegedűs,MáriaMagdolnaSimon,NikolettSzántó,conducătordespecialitate:KatalinGörbe, consultant: Péter Menráth

4 FotografiainfraroșuafostfăcutăfolosindcamerădigitalăSonyDCR-TRV9EșifiltruinfraroșuRG9,lungimedeundăîntre700–800nm

5 Compoziție:40%metilmetacrilat,60%etilacrilat6 Spirt alb fără conținutde aromatice (124–127 °C), produsfinlandez,

penetreazăbine,nugonfleazărășinaacrilică

acesteiintervențiianterioares-aufăcutmaimultereparațiipeverso,înscopuldeasalvapictura.Aucârpitrupturileșilipsurileșiaureînforțatmarginilepicturiicuînnădiri,folosindpentruacestscopbucatedepânzădurășicarton.Din cauza acestora nu s-a putut corecta ondularea pân-zei, deoarecepânzadestinsănu a fost precis ajustată șiformele s-au deplasat. Așadar, îndepărtarea înnădiriloradevenitnecesară.

Întru-câtformeledeplasatenus-arfipututajustadinspate,iardincauzadimensiunilormarișistăriideconser-vareslabe,întoarcereapicturiipedosnuafostposibilă,deci am putut îndepărta peticile și fâșiile lipite lucrândîntr-opoziție foarte incomodă: ridicând și întizândușorpânzașiaplecându-nesubea(foto6).

Peparcursulanalizeloramstabilitcăadezivulfolositlacârpireeraprobabilrășinăsintetică,pentrucăaderențaera prea tare pentru a putea fi îndepărtat fără folosireasolvenților.Amreușitsădezlipimfâșiileșipeticilefolo-sindacetonășiAlkonek,7darcrustadeadezivarămaspesuprafațasuportului.

Din cauza solvenților adezivulPlextolB500 folositla fixarea vopselei crăpate s-a gonflat, pierzând funcțiadestabilizare.Înacestelocuriafostnecesarăîmbibarealocalăcufolosireagelatineide15%.

Dupăîndepărtareabenzilordefixaresuportuladeve-nitmai neted.Am instilatPlextolB500prin crăpături,pentrustabilireasuprafețeipictate.Pânzaondulatășistra-turile fragmentateau fostcălcate încăodată,cufierdecălcatîncălzitlaotemperaturămedie,folosindhârtiesili-conatăpeambelefețealepicturii.Dupăcălcareampresatsuprafațacuplăcidepiatrădevar.

Amevitatdistorsiuniledeformăprinlipireapemuchiitemporară.Amlipitbucățidepânzăgrunduităînlacune(foto7).

Dupăceamdemontatpicturadepeșasiușiamînde-părtat pânza de dublură, am reîncadrat fragmentul tăiatîn loculeioriginaldincompoziție,șiamrepotrivitceletreisprezece părți mai mici, desprinse, astfel obținândo suprafață continuă. Ca să protejăm suprafața pictată,am lipit pe ea foi Carolino,8 folosind ca adeziv Metylan9 diluatînapă,cudiluțiede1:20(foto8).

Amfixatpicturapeunpanoucaîntimpceseusucă,pânzasănusecontractă.

Ziua următoare am întors pictura și am îndepărtatmecaniccrustademurdărieatașatăsuperficialdespatelepânzei.

ResturiledeadezivrămasepespatelepânzeiaufostînmuiatecuungelamestecatdindouăpărțideMetylan,10 1 parte supercromofag11și1parteacetonă,șiîndepărtate

7 Alcoolindustrialanhidru,compoziția:98%alcooletilic,1%metil-ace-tonă,1%componentnecunoscut

8 MaterialnețesutVetexcuconținutde75%viscozăși25%fibrăsintetică9 Granuledemetil-celuloză(pH7)10 GranuladeMetylansegonfleazănudoarînapă,cișiînsolvențiorga-

nici, ca supercromofagul11 Compoziția: 85% diclor-metan, 10% alcool metilic, 5% component

necunoscut.Fărăbazesauacizi

127

mecanic,iarreziduurilechimiceaufostcurățatecuspirtalb.Cantitateaminimădesolvențicares-aabsorbatast-fel înpânzănuapericlitatpeliculapictată.Princălca-rearepetatăprinhârtiesugativăușorumezită,urmatădepresarepână lauscare,amobținutosuprafațăcompletnetedă.

Operația următoare a fost îndepărtarea benzilor deadeyivaplicatecuscopulconsolidăriitemporare(foto9). Pentru gonflarea rășinei sintetice am folosit tampon devatăîmbibatăînspirtalb,apoiamacoperitsuprafațapen-trucâtevaminutecufolieFolpackșiînfinalamîndepărtatmecanicadezivulumflatdintrefibrelepânzei.Amcom-pletat lacunele suportului dinspre dosul picturii, cu petici grunduitecugrundpebazădeacril,12croiteprecisdupăforma lipsurilor (foto10).

Amcopiatmarginileșilacuneleneregulatealesupor-tuluipefolieauto-adezivătransparentă,pecareammar-catșidirecțiafirelorțesăturii.

Pentru lipirea permanentă pemuchii am folosit dis-persiune nediluată de Palma Fa hidrofug.13 Am adaptat completărilepemarginiledefixarecorespunzătormări-miipânzeidedublură.

Cu scopul de a consolida straturile picturii, spatele pânzeiafostimpregnatăuniformcuBEVA37114încălzitla50°C,diluatînproporțiede1:3cuspirtalbaromatic(foto11).

Ziuaurmătoare,amscosdepefațapictatăstratulpro-tector de Carolino. Prima călcare cu ajutorul mesei devidares-afăcutlatemperaturade60°C,cusuprafațapic-tatăînsus.Astfelamnivelatpărțilecompletatecupânzaoriginală.Picturadedimensiunimariafost transportatăîn atelierul de restaurare a Galeriei Nationale de ArtăaUngariei, rulată peun cilindru compusdindiscuri depolistirol (foto12).

Dupăconsolidareașinetezireastraturilorpregătitoareșideculoarefragmentate,amînceputprobeledecurățareșiprelevare.Peporțiuneadestângasusapicturiicât șiînaltepărți,Alkonek-uls-adoveditafisuficientpentruîndepărtarea verniului îngălbenit. Îndepărtarea murdă-rieiaderenteșiaverniuluieramaidificilăînaltepărțișinecesitaatâtfolosireaaltorsolvenți–hidroxiddeamoniu,curățătordelustru,15dimetil-formamidă,supercromofag,carbonatdesodiu–,câtșiîndepărtarearesturilorcuajuto-rulscalpelei.Stratulpicturaloriginaldezvăluiterafoartedeteriorat,uzatșifragmentat(foto13–14). Lacunele s-au

12 Stratulpreparatorderășinăacrilicăestedestuldeelastică,poateurmaschimbărilesuportului

13 Dispersieapoasăpebazădeetilenvinilacetat14 Compoziția: copolimerA-C-400 (etilenvinil acetat), rășină cetonică,

Cellolyn21(phthalatdealcoolhidroabietil),parafină(fărăulei,punctdefierbere65ºC),rășinăElvax(viscozitatemedie,cu32–34%acetatvinil),toluen,benzină

Publicatîn:GustavA.Berger:FormulatingAdhesivesfortheConser-vation of Paintings, pp. 169–181. In: Conservation and Restoration of Pictorial Art, ed. By Norman Brommelle and Perry Smith, London-Boston, 1976

15 4părțibutilacetat,4părțietil-cellosolv(etilen-glicol-monoetil-eter),1parte acid formic

completat cu chit colorat, potrivit cu culoarea stratului preparator original.

Amaplicatminuțioschitulcompusdinprafdecretă,16 soluțiedegelatină15%,1partedeadezivPalmaFa-dis-persiunesolubilăînapă,2–3picăturidintr-unamestecdeterebentină,rășinădamarșiuleidein,coloratcuvopseade ulei (foto15–16).

Pânzadedublură17preparatăcuunstratdegundacri-licafostsubțireșielasticădarșidestuldeputernicășirezistentă ca să suporte pictura reunită din mai multepărți.Laturapreparatăa fostacoperită îndouă rânduricudispersieacrilicăEurocryl,18iardupăuscareamapli-cat și un strat deBEVA cu o diluție de 40%.Aceastăpeliculă de adezivi, alcătuită din mai multe straturi,aasiguratstabilitateadublării.PeliculadeEurocryls-aaplicatcaunstratdeizolare,asfelpeparcursulîncălziriiadezivulBEVAsănufieabsorbatcompletdecătrepânzadedublură.

Amrepetatprocesuldeimpregnareșipespatelepân-zeioriginale,înordinesăsuplimentămadezivuldizolvatcu tratareachemicală, și săprindemchiturilepesuport.Am folosit BEVA, diluat în proporție de 1:3. Pentrudublarepicturaafostîntoarsăcufațaînjos,pemasadevidareîncălzităla60°C.

Pentru retușul de integrare am preparat suprafațalacunelormaimici folosind aquarelăSchmincke.Ca săevitămeventualaondulareapânzei înurmaumeziriipeosuprafațămaiîntinsăamfăcutcompletărilepemarginiledefixareșidedimensiunimaimaricuPlanatol19 ameste-catînalcooletilicșicuvopseapulbere,.

Capictura săfiedemontabilă fără risc de daună amaplicat inele pentru șnur în marginile de fixare20 și amîntinspicturapeunșasiuconfecționatnou,mobillaîmbi-nări,cupene.

Ampeliculizatpicturadetreiori.Compozițiavernisu-lui:1parterășinădamar(soluțiede25%înterebentină),1parteParaloidB67(soluțiede25%înspirtalbaroma-tic),1partespirtalbaromatic.

Integrareacromaticăs-a făcutcuvopseacuconținutdeulei redus, amestecatăcuvernisul folosit lapeliculi-zare. Pe câmpurile figurative integrarea s-a făcut prinretuș integrat iar pe zonele de inscripție am aplicat unstrat de culoare neutru. Literele n-au fost completate, numaiamplificateînlocurileuzateșiștersedarevidente.Pe lângă integrarea lacunelormai redusea fostposibilăși reconstrucția fragmentului lipsămaimare,dinsfertuldestângasusapicturii,deoareceambazatîntregireapemoduldeformareșimodelarerepetitivapersonajelordinrestul picturii. Integrarea suprafeței extrem de uzate și

16 Conținecarbonatdecalciușicarbonatdemagneziu17 Țesăturăbrutăculegăturătippânză,compozițiamaterialului:bumbac

68%,poliester30%,viscoză2%18 Dispersiune acrilică Eurocryl BC4302, produs belgian, pe baza

proprietățilorseamănăcuPlextolB50019 PlanatolBBSuperior(polivinil-acetat)20 Inele metalice ce protejează găurile perforate în marginile de fixare

apânzei.

128

reconstrucțiaauoferitunprilejexcelentpentruexersareaacestorprocesedemuncă(foto17–19).

Pentru peliculizarea finală am folosit vernis aerosollucios,marcaTalens,pebazăderășinăacrilică,careoferăunstratprotectorelastic.Vernisulfinalafostabsolutnece-sar,deoarecepicturaafosttransportatăînpozițierulată.

Imagineaafostîncadratăîntr-oramăsimplădelemncareprotejeazăfalțul.Ramaafostcoloratăpotrivitcro-maticii picturii. Șasiul și rama sunt demontabile, astfelsuntmaiușordetransportat(foto20).

Din cauza dimensiunii mari și stării de conservareextrem de precare, demersul restaurării trebuia planifi-catdinainte,materialeleșiprocedeeledemuncăalesecugrijă,pascupasdinmomentulevaluăriipânălafinisarealucrărilor,apelândlaajutorulcolegilordindiversedisci-pline.

Dr.habilKatalinGörbe,DLAArtistrestauratordepictură,profesoruniversitarȘefdecatedrăalFacultățiideRestaurareArtăPlasticăUniversitateadeArtePlasticedinUngaria1062 Budapesta, str. Andrássy nr. 69–71.Tel.:+36-1-3421-738E-mail: [email protected]


Foto1. Stareapicturiiînaintederestaurare.Foto2. Fotografiefăcutăînluminărazantădesprefrag-

mentultăiatdinparteadestângasusapicturii.Foto3. Detaliulinscripției.Foto4. Fotografiededetaliudesprefragmentultăiatdin

parteadestângasusapicturii.Foto5. Consolidarea stratului de culoare desprinsă și

scorojită.Foto6. Îndepărtareabenzilordepânzălipitepespatele

suportului.Foto7. Picturaasamblatătemporar.Foto8. Pentruprotecțiastraturilorpicturaleamlipitpe

suprafațăfoiCarolino.Foto9. Îndepărtareaadezivuluidepe spatele suportu-

lui.Foto10. Completarea lacunelor suportului cu pânzăde

ingrunduită.Foto11. ImpregnareacusoluțieBEVA.Foto12. Rulareapicturiipecilindrudupădublare.Foto13. Detaliulinscripțieiîntimpulprelevăriistratului

repictat.Foto14. Pelicula de culoare originală fragmentată și

uzată.Foto15–16.Parteasuperioarăapicturiidupăchituire.Foto17–18.Lacunaceamaimare în stare chituită și după

reconstrucție.Foto19. Picturadedimensiunimaridupărestaurare.Foto20. Picturatensionatăpeunșasiunoucupene.


129

Introducere

Responsabilitatea restauratorului este deosebit de mare, odatăcetrebuiesăfacădiferiteintervențiipeobiecteuni-ce,irecuperabile.Încazulîncareelutilizeazămaterialeșimetodeanteriornefolositesaumaterialecunoscute,darfolositeîntr-unaltmodșiînaltecondiții,pericoluldevi-necuatâtmaiaccentuat.Înacestcaz,potfiutileexperi-mentelepemodele.Înpregătireastudențilorspecializaţiînrestaurareaobiectelordeartăaplicată,desfășuratăprincolaborareadintreUniversitateadeArtePlasticedinUn-gariașiMuzeulNaționalalUngariei,sepuneunaccentsemnificativpecreareaposibilităților,oferitestudenților,deaparticipacâtmaifrecventlaplanificarea,realizareașievaluareaexperimenteloramintitemaisus.Încontinuare,vom prezenta exemple legate de obiecte de patrimoniu dinpieleșihârtie.Procesulvafiprezentatprinstudiidecazcareincludplanificarea,pregătirea,realizareașicon-cluzia.Sperămcaexempleledatevoroferișirestauratori-lordinaltedomeniiideipecarelepotfolosiînmuncalor.

Din descriere iese în evidență că verificarea experi-menteloresteadeseorifoartesimplășiserealizeazăprinmetodenuchiarștiințifice(comparațiadeculoarerealiza-tăcuochiulliber,probedeîndoireșiruperecumânali-beră).Suntemconștienţidefaptulcăoserioasămuncădecercetarenecesitămetodemaiobiectiveșisigure.Pedealtăparte,experiențaaratăcădacăsuntemconștienţidelimiteleacestorinvestigațiisimpleșiimperfecte,șiaces-tea pot fi ajutătoare în privința alegerii dintre diferitelematerialeșiproceduri.

Semnificația și pașii mai importanți de planificare ale experimentelor pe modele

Cândvorbimdeexperimentelepemodelene referim latestesimple, fărăcosturimari, realizabile într-unatelierderestaurare.Prinacesteexperimentelucrămcumodelecareprezintămateriale,structurășistaresimilarecucelealeobiectuluioriginal.Peacesteatestămsubstanțedetra-taredediferităconcentrație,diferitemoduridetratareșistudiemefecteleintervențieiplănuite.Muncaesteajutatăde rezultatele analizelor de materiale efectuate anterior șiîntimpultestării,careînmultecazuriinfluențeazăsaumodificăplanuloriginal.

Dezvoltarea acestui tip de viziune este deosebit de im-portantăpentrustudențiicareîncănuaudestulăexperiență

pentru estimarea eventualelor pericole și rezultate aleanumitor intervenții. Cunoștiințele acumulate în timpultestelor efectuate dezvoltă conștiința și sentimentul desiguranțăalstudențilorșiîiajutăînrealizareaplanuluiderestaurare.Laplanificareaexperimentelor,efectuareaace-loranalizedematerialeesteoportună,alecărorrezultateoferăinformațiidesprematerialele,tehnicadefabricareșistarea de conservare a obiectului de patrimoniu.

Experimente pe modele și studii de caz legate de obiecte din piele și hârtie

În cadrul exercițiilor de restaurare a pielii, realizate destudențiidinanulIII,nuseefectueazăîncăexperimentepeobiectedepatrimoniuautentic,datoritătimpuluilimi-tat.Noi le arătămstudenților, cu ajutorulunui test ușorrealizabil,cefeldeinformațiipotsăprimeascăînlegăturăcudiferitelesubstanțedetratament.

Exercițiulestefixareapigmentului înformădepraf(ocru galben) pe probe tăiate din piele identică origi-nalului (foto 1). Aceasta se face cu ajutorul diferitelor soluțiide0,5,1și1,5%,,obţinutedindizolvareaînal-coolizopropilicasubstanțelordehidroxipropilcelulozăcu diferite graduri de polimerizare (Klucel EF,KlucelGșiKlucelM).

În timpul procesului, studenții notează toateobservațiilelegatedepregătireașiaplicareasoluției,iardupă uscarea totală a probelor urmează evaluarea co-mună a rezultatului. De asemenea, se analizează dacăculoareapeprobes-amodificatsaunu,precumșidacăsuprafața tratatăeste lucioasă sauadevenitmată.Prinfrecarea suprafeței cu hârtie absorbantă se verifică câtdeputernicareușitfixareapigmentuluicusubstanțalaconcentrațiadată.

Prinacestexperiment,studențiiacumuleazăexperiențedespremoduldecontrolareaeficiențeisubstanțelor,folo-sitepentrufixareaculorilordeprafșipentrustabilizareasuprafețelordepieledegradate,șiamodificăriloropticenedorite, cauzate de acestea.

În cadrul pregătirii de durata a cinci ani, realiza-rea lucrării de licență este cea mai importantă sarcinăa studenților.Deaceea, înacestcaz, importanţaexperi-mentelorpeprobeestecrescută.Înurmătoarelestudiidecaznudorimsăprezentămlucrărileîntotalitate,cidoarfirulideilorplanificăriiexperimentelor,precumșirealiza-reașirezultatulacestora.

Rolulexperimentelorpemodeleînrestaurare

Márta Kissné Bendefy – Katalin Orosz

130

Lucrareadediplomăa luiBrenner Róza (specializareahârtie-piele,anul2005)constăînrestaurareauneiperechidecizmedinsecolulal18-lea,careprezentadegradărica-uzatedetemperaturăînaltă.1

Încălțăminteaeste fabricatădinpiele tăbăcităvegetalși bogatdecorată cubroderie și paietedinfiremetalice.Pielea aplicată superior, pe suprafețele brodate, a fostcăptușităcumaterialtextil,iarapoicupiele.Peobucatădecizmăs-aruptpieleapărțiisuperioare,aflatădirectlân-gătalpă(foto2).Unuldintrescopurilerestaurăriicizmeieralipireastabilăacelordouămarginialepieliirupte.Însălipireamaimultorstraturipeunsuportdesusțineredestuldestrânsșipeunlocgreudepresateraproblematică.

Amfăcutunexperimentpemodelcuscopuldeagăsiacel adeziv sau amestec de adezivi care nu este periculos pentru obiectul de patrimoniu și care, după o fixare cumânadedurataacâtevaminute,devinedestuldeputerniccasămenținămarginilepieliilaloculpotrivit.

Încazul restaurăriiobiectelordepatrimoniudinpie-le,tindemîntotdeaunaspreutilizareaadezivilornaturali,fiindcăcunoștiințeledesprecomportamentulșiîmbătrâni-reaacestorasuntmaiaprofundatedecâtîncazuladezivilorsintetici. Pentru acest experiment am ales adezivul natu-ral,amidonuldeorez,pentrucăareputeremaredelegare.Esteușorde lubrifiatși încazul încare îlfierbempânăajungelaostaredensășiîșipierdedinconținutuldeapă.Pedealtăparte,eradeașteptatcaamidonulînsine,avânduntimplungdeuscare,sănufiecapabilsăfixezepotri-vitmarginilerupturii,aflatepeosuprafațăgreupresabilă.Dispersiileadezivilorsinteticiseleagămairepededecâtamidonul;deaceeaamadăugatînlistasubstanțelorceur-meazăafiîncercateșidoiadezividispersividetipacrilic.Lascaux-ul498HVșicelde360HVsuntcopolimeridemetacrilat butilic, combinat cu acrilat de butil. Cel de 498 HVdevinedestuldesolidșirigidînurmauscării,întimpcecelde360HVestemultmaiflexibil, rămânând însălipicios.Înaceleașisituațiirare,cândutilizareaadezivilorsinteticiestenecesară,înrestaurareadepieleseutilizeazăamesteculdeLascaux498HVși360HVînproporțiede3:1.Înacestfelsecompenseazăproprietățileavantajoaseșidezavantajoase.2

Laexperimenteamanalizatproprietățileurmătoriloradezivișiamestecurideadezivi(foto3):

I. Lascaux 498II. Lascaux498șiLascaux360(3:1)III. Amidon de orezIV. AmidondeorezșiLascaux498(1:1)V. AmidondeorezșiLascaux498(2:1)VI. AmidondeorezșiamesteculnumărulII.(1:1)VII.AmidondeorezșiamesteculnumărulII.(2:1)Încadrulexperimentuluiammăsurat, înainedeapli-

care,pH-ulmaterialelor și amestecurilor alese, apoi amaplicat un strat subțire din fiecare pe o placă de sticlă.După două zile am examinat culoarea, transparența și

1 PrezentarearestaurăriivezilaBrenner,2006.2 Thomson-Kite, 2006.

dacăsuprafațaarămaslipicioasăsaunu.AmverificatșipH-ulfilmeloruscatedeadeziv.Înurmătorulpas,amlipitcapătlacapătbucățipătrateculăţimeade1cm,tăiatedinpieledecaprătăbăcităvegetal,potrivitmaterialuluiorigi-nal.Maiîntâiammăsuratlafiecareprobătimpulnecesarlipiriibucățilordepiele,făcutăprinpresareaacestoracumâna liberă, după care am pus peste bucăți greutăți demăsură egală și am așteptat uscarea totală.Elasticitateasuprafeței lipite amverificat-oprin îndoiereaeimanua-lă, iarputerea lipirii totprin rupereamanualăabucății.Peprobelerupteamexaminatdacăacțiuneaforțeidepre-sareaavutefectînspecialasuprafilmuluisubțiredeade-ziv,saudacăaruptunstratșidinpiele.

Proprietățile dorite au fost oferite cel mai mult deamesteculamidonuluideorezcuamesteculnumărulIIdeLascaux, în proporție de 2:1.De aceea, studenta a lipitrupturaaflatăpecizmăcuajutorulacesteisubstanțe(foto4). PH-ul amestecului ales a fost neutru. Fixarea margini-lorbucățiidepieleruptă,dupăpresareacumânapedurataazeceminuteerapotrivită,iarsubstanțaaoferitolegă-turăcuadevăratstabilăpentruprocedurileulterioare,pre-cumaplicareasubstanțeideumplutură.

LucrareadediplomăaluiPuskás Katalin(specializareahârtie-piele,anul2005)erarestaurareauneimapedinse-colul al19-lea, încare sepăstreau fotografii.3OdatăcuanalizapieliimapeiaieșitlaivealăcăpH-uleiseaflăînjurde3,materialulpecotorșipemarginiesteslabşisedescompuneușor(foto5).Pieleaarătasemneleașanumi-tei,,descompuneriroșii”.

,,Descompunerea roșie” este o degradare cauzată deefectul comun al acizilor puternici și al oxidației, careapare pe piei tăbăcite vegetal. În decursul procesului,proteinasuferădescompunerechimică,soliditateașifle-xibilitateascad,suprafațadevinefriabilă,pH-ulscadeîngeneralsub2,8,iarpieleadevinesensibilălaapă.4

Înacestcaz,scopulrestaurăriierastoparea,,descom-puneriiroșii”,scădereaconținutuluiînacizișieliminareafriabilitățiipielii.Amfăcut experimentepemodel cu scopuldea experi-menta aplicabilitatea și efectul următoarelor materiale,încercatepepieleasemănătoareoriginalului:1. substanțădeconservareinventatăînstrăinătateșiîncă

nefolosităînUngaria(compuschimicorganicdealu-miniu)

2. KlucelG,unagentdesolidificare,folositanterior5

Colaboratorii Centrului de Conservare a Pielii, cu sediul înNorthampton(LeatherConservationCenter),dupămaimulte decenii demuncă de cercetare, au aflat că pieileacidulate,sensibilelaapă,potficonservatecusuccescusubstanțedetratamentcareconținaluminiu,șisuntsolu-bilizatenuînapă,ciîntr-unsolventorganic.6

3 PrezentarearestaurăriivezilaPuskás,2006.4 Haines,1991;Chahine,1991.5 Puissant, 1994.6 Haines,1984;Calnan,1999.

131

Acești compuși chimici crează noi legături chimiceîninteriorulpieliidegradate,princaredevincapabilesăopreascăprocesuldescompunerii.Pebazareferințelordinliteraturadespecialitates-aufolositsoluțiicuunconținutdealuminiu1,5%m/v, careaufostdizolvateînsolvențiorganici.Întimpulrealizăriilucrăriidediplomăamavutladispozițiedintreaceșticompușichimiciizopropoxidulde aluminiu.7

Înlipsaunordetaliidinliteraturadespecialitaterefe-ritoarelautilizareasubstanțeieraunecesareexperimente.Amîncercatsăfimatențilaurmătoarelefenomene: – Încaresolventsauamestecdesolvențisedizolvăcelmai bine izopropoxidul de aluminiu?

– dacăsolvențiiauunefectnegativasuprapielii – Cuceconcentrațieșiprincemetodedeaplicarepoatefiminimalizatefectuldeaparițieadepuneriipeliculeialbepesuprafață,descrisăînstudii?

– ce cantitatede solvenți estenecesarăpentruounitatede piele?

– Cum se comportă pielea tratată în timpul anumițilorpașiairestaurării,deexemplulaefectulsubstanțelordetratare apoase?

– Ce tip de tratament a suprafeței poate să consolidezestructurapulverulentășifibroasădupăstabilizare?

Pentru experimentele pe model am folosit patru probe de piele (foto6).Dintreacestea,douăeraudelasfârșitulsecoluluial19-leașiînceputulsecoluluial20-leașipre-zentauurmeledescompunerii roșiiavansate.Reacția lorchimicăeraacidă,materialul lorerafoartedegradat, iarînurmasfărâmăriiușoareasuprafețeilor,sedesfăceaunprafroșiatic;totodată,fațapieliilorprezentalipsuri.Cele-laltedouăprobeeraudinpieinoi,tăbăcitevegetal,dintrecareunaamutilizat-oînstarenaturală,întimpcepecea-lalta am colorat-o brun.

Dinizopropoxiduldealuminiuamluat1%,iarprobelede comparație am făcut cuurmătoarele solvenți: toluol,alcoolizopropilic,terț-butilalcool,benzinășiamestecu-rile acestora.

Soluțiileaufostaplicatesubohotădeaspirație(ex-haustor)pesuprafețeledepieleanteriornumerotate,maiîntâiîndouăstraturi,apoi,dupădouăzile,auprimitaltedouă straturi, totalmente eraupatru straturi. În ambelecazuri am așteptat evaporarea totală a solvenților, adi-

7 Numele compusului chimic: tri-izopropilat de aluminiu [(CH3)2CHO)]3Al. Masa moleculară: 204.25AMU. Se găsește subformăcristalinăalbă, în staredepraf.Esteuncompuschimicstabil,darsedescompunedatorităefectuluiapeisauchiarșiaumidității.Estedeferitdeagențiioxidanțiputernici.Produselededescompunereperi-culoase al compusului sunt: oxidul de aluminiu, monoxidul de carbon șidioxiduldecarbon.Esteinflamabilșitoxic.Circumstanțedetratare:contactulcuochii,pieleașiîmbrăcăminteaesteinterzis,necesităotra-tareatentă,pentrucășiprafultulburatalchimicaleiestepericuloasă.Deaceeainhalareatrebuieevitată.Trebuiepăstratîntotdeaunaîntr-unrecipient închis, etanș, feritdeefectul temperaturii, de scânteie șideflacără.Distribuitor:Merck.

căuscareatotalăabucățilordeprobe.Amcontrolatdinmaimulteaspecteefectultratamentului.Amstudiatdacăaufostmodificăriînreacțiachimică,culoarea,fragilita-teapieilorșidacăs-adepusopeliculăalbăpesuprafață(foto7).

Amevaluat rezultatele atât submicroscop, cât și cuochiul liber și le-am introdus într-un tabel.Testele ară-taucăsubstanțaorganicădealuminius-adizolvatcelmaimultîntoluol.Însăminimalizareaconcentrațieiacestuiaamconsiderat-oimportantădatorităefectuluidăunătoralacestuiaasuprasănătății.Amestecultoluoluluicuneofali-na(benzinădeextracție)eramaiavantajosdinacestmo-tiv,darseevaporaprearepede,faptînurmacăruiadepu-nereaalbă,descrisăadeseoriînliteraturadespecialitate,s-adezvoltatușorpeprobeșis-aîndepărtatfoartegreu.Datorităfaptuluicăacestfenomen,împreunăcumigrareaeventualiloragențidecontaminareextraşidesolvențiprindizolvare,puteasăcauzezepetepesuprafațamareama-pei,amadăugatladizolvanțiisusamintițialcoolizopro-pilic,cuscopuldeaîncetinievaporarea.

Eficiența tratării am putut-o urmări la modificareareacțieichimice;deaceeaammăsuratvaloareapH-uluiprobelordepieledupăambeleaplicări,dupăcarele-amcomparat una cu cealaltă și cu valorile anterioare aletratamentului.Dateleprimitele-amtrecutîntr-untabel.ÎntimpulmăsurăturilordepH,ampicuratapădistilatăpebucățiledepiele,înașafelîncâtamurmăritparalelșieventualelemodificăricauzatedeapă.Rezultatelearătaucăaciditateaascăzutdincauzatratamentului,chiardacăîntr-omăsurămică.Datorităfaptuluicăefectultamponal sărurilor de aluminiu nu apare imediat, ci treptat,în mai multe săptămâni, în continuare era de așteptatoîmbunătățire.Cutoatecăaciditateaascăzut,pieileaurămas încontinuaresensibile laapă.Pe loculpicurăriiele s-au întunecat, lapresare s-audezagregat, iardupăuscare au devenit deosebit de fragile.

Pebazarezultatelorexperimentelor,amalesurmătoa-rele tratamente:

1. Stoparea descompunerii chimice

Amaplicatdetreiorisoluțiadeizopropoxiddealuminiu,alcăreiamestecdesolvențisecompuneadintr-opartedealcool izopropilic, o parte deneofalină și douăpărți detoluol.Tratamentulobiectuluierareușit,uniformșifărăpeteșipesuprafețelemari.Cuosăptămânădupătratare,ascăzutaciditateaîntr-omăsurămică.

2. Lipirea pieilor

Lipireașisprijinireaeranecesarăde-alungulcotorului,pezoneleputernicacide,descompuse.Datorităsensibilitățiiintenseapieliilaapă,aicinus-alucratcuamidon,cicuamestecul adezivilor dispersiviLascaux498 șiLascaux360, în proporție de 3:1. La alegerea adezivilor a aju-tat experimentul făcut pentru lucrarea de diplomă a lui Brenner Róza.

132

3. Fixarea suprafeței friabile

Pentru consolidarea pieilor degradate, care prezentau șidescompunerearoșie,anteriors-aufolositsoluțiideKlu-cel G.8 În situația prezentă am vrut să testăm care esteconcentrațiaceamaipotrivităpentruunobiectcarepre-zintă atât suprafețe netede cu fața pielii integre, cât șisuprafețe descompuse, scămoșate. Experimentele reali-zate pemodelele au arătat că celmai bun rezultat esteoferit de soluția cu un conținut de 0,5% alcool izopro-pilic.Soluțiilemaifluidecaaceastaaufostprearepedeabsorbitedepieleșinuaufixatdestuldebinefibreledepielecu legături fărâmicioase.Pedealtăparte,soluțiilemaiconsistentenuputeausăfieabsorbitepotrivitpezo-neleundefațapieliieraîntreagășiaucreatunstratluciospesuprafață.Deaceea,studentaastabilizatsuprafațacusoluțiade0,5%deKlucelG.

Înurmarestaurăriiobiectuladevenitmaistabil,adec-vatatâtpentrucercetare,câtșipentruexpunere(foto8).

LucrareadediplomăaluiRuska Lívia(specializareahâr-tie-piele,anul2005)aconstatînrestaurareaadouăcărțiderugăciuni,aflateînposesiaArhiveideStatalUngariei.CărțileauajunsînarhivădinlatifundiuldinMagyaróváralfamilieiHabsburg,undes-audegradatîntimpulincen-diului din 1956.Din nefericire, înArhiva de Stat, de-alungul secolului al 20-lea, au avut loc doi mari incendii (în1945șiîn1956),cândsutededocumentearhivaleaupieritșinumeroasematerialeaufostdegradate.Restaura-reamaterialelorcomponentealecărților(pieleșihârtie),degradate datorită temperaturii și umidității (din cauzaapeifolositelastingereafocului),prezintănumeroaseas-pecte,iarrezolvareaacesteiaesteproblematică.Modifică-rileșidegradărilecarenecesităintervențiipotfiîmpărțiteînurmătoarelegrupuri: – margini arse, deosebit de fragile ale foii – funinginepesuprafațafoilorșialegăturii – halourideapăpesuprafețelecărțiidinhârtie,pieleșitextil

– foiaderate(înspecialpezonelecuscrisuri)Înmultecazuri,scrisulestelizibilpemarginilefragile,

darzoneledehârtiearseseruplaceamaimicăatingereșiînacestfel,sepotpierdeinformații.Pelângăacestlucru,hârtiadegradatădincauzatemperaturiidevinehidrofobășisecontractă,sedeformează.Acestaîngreuneazăcom-pletareașiconsolidareafoilor(foto9).

Literaturadeconservaredespecialitatesepreocupăînspecialcutratareaamplăacărțilorșihârtiilorarse.Însăacestetratamenteînmasănupermitpăstrareașiconsoli-darea marginilor de foi.

Celedouăvolumemanuscrise (francezășigermană)prezentate, legate înpiele,prezintăostarededegradarediferită.Datorităfaptuluicăexperimentelepemodeleserefereaulamanuscrisulfrancez,maiputernicdegradat,încontinuareîlprezentămdoarpeacesta.

8 Hidroxipropilceluloză.

Cartea a fost acoperită cu piele întreagă, de culoarebordo,iarbloculdecarteafostînzestratcuunforzațdinmătase, accentuatprin aurire.Coperta eradecoratăprinimprimare în relief și aurire, iar șniturile au fost aurite.Rugăciunileerau scrisecucernealăbrună feroasă și în-zestrate cu bară de titlu pictată colorat, care au primitodecorațiedeaurșideargint.Textulerafragmentatprinportreteșiimaginipictatepefoicașerate.Subimaginipotfi observate desenele inferioare, pregătitoare, din grafit(foto10a-b).

Pieleacoperțiivolumuluis-acontractatapropelaju-mătate, tabla de hârtie s-a ars și a devenit puternic fra-gilă. Forzațul dinmătase prezenta lipsuri, iarmarginilelui au devenit fragile. Antetul blocului de carte s-a ars, prezenta lipsurişi s-a transformat încărbune.Bareledetitludecorate,pictate,s-auîntinsșis-auimprimatparțialpepaginileînvecinateîntimpulstingeriiincendiului(foto11–12a-b).

Pe baza rezultatelor analizelor de material, volumul francez se compune din: – hârtieindustrialăîntinsă,moderatîncleiată,făcutăînse-colulal19-leadinfibrădein

– cernealăbrunăferoasă – albastrudeBerlinșipigmentroșunecunoscut+liantdegumă arabică

– ,,aurdescoică”(ung.,,kagylóarany”,aurpulverizat)+liantdegumăarabică

– argint+liantdealbușdeou – culoaredeacuarelă(liantdegumăarabică)

Scopulrestaurăriieracurățirea,consolidareașicom-pletarea estetică a foilor, cu câtmai puțină pierdere dematerial.

Experimentelepemodelaufostîndreptatespreurmă-toarele aspecte: – protecțiamaterialelorpolicromeîntimpulintervențiilorumede

– moduldeconsolidareamarginilordepaginășidecom-pletareahârtieiPentruexperimentamfăcutînprimulrândcolidehâr-

tie industrială cumasa de 90 g/m2, acidă, încleiată cualaun-rășină9,pecareapoile-ampresatîntrecartoanegri.Apoi am ars o parte a colilor cu scopul de a imita degrada-reacărților.Odatăcedegradareamarginilorfoiloraajunslanivel identic stăriidedegradareavolumului francez,amstinsfoculcuapă.Amîntinsfoilesubaerliberșile-am uscat (foto13a-b).

Primul experiment: probe de completare

Avândînvederecăamîncercatprotejareacâtmaicom-pletăamarginilordepagină,pentrucompletareamalesfolosireadefibrecolorateînbrun-închis.Fibreledecelu-

9 Hârtiepentrutestare:TestpapierNovocumasăde90g/m2,încleieredealaun-rășină,pH=4,5 (Producător:KlugConservationhttp://www.klug-conservation.com/Zollstraße2,87509Immenstadt,Germany).

133

lozăle-amcoloratdirectcucolorantdehârtie,apoi,dupăcele-amclătitprofund,le-amșiuscat.Completareahârti-ilordemodelamîncercat-omaiîntâicumașinadeturnathârtie.Însăfibreleșicolorantulamurdărithârtia,iarzonaturnatăs-adesprinslocaldepehârtiademodel.Dease-menea, o parte dinmarginea paginilor s-a rupt datorităcantitățiimarideapă(foto14).

Însfârșit,studentaafăcutcompletareacufoidinfibrecolorate,turnatecumașină,degrosimeșimărimepotri-vită.Dupăpresareașiuscareaacestorfoi,eaatăiatbucățicuformăidenticălipsurilor,pecarele-aașezatlamargi-neafoilororiginaleșile-alipit.Consolidareamarginilorșifixareacompletăriierauposibiledoarprincașerare.Prinaceastămetodăareușitcompletareafoilorarseșipăstra-reamajoritățiimarginilordepagină(foto15a-b).

Al doilea experiment: Probe de fixare

Cuscopuldeaexperimentamoduldeprotecțieabarelorde titlu, decorate cu aur de scoică şi legate cu liant degumăarabică,amaplicatpehârtiaarsășipeceaintactăurmătoareleculori: – pigmentulalbastrudeBerlinculiantdegumăarabică – pigmentulroșudecoșenilăculiantdegumăarabică – aurdescoică culiantdegumăarabică – prafdealuminiuculiantdealbușdeouCeldinurmăafostfolositpentruimitareaargintului,

fiindcănuamavutînposesieprafdeargint.Culorilele-amaplicatșisimplu,pictândcuelecâteoliteră.Pelângăaceasta,amfăcutșioprobăpecarestraturiledeculoriauurmat ordinea originală (peste roșu se afla decorația cuaurdescoicăsaupestealbastruldeBerlinurmadecorațiadeargint,înacestcazaluminiul).

Peste culori am aplicat pe ambele părți ale foiisubstanțele de fixare general utilizate în restaurarea dehârtie,caresunturmătoarele: – soluțiade3%degelatinădizolvatăînapă – soluțiade2%RegnalS1dizolvatînalcooletilic – topiturădeciclododecan – soluțiasaturatădeciclododecandizolvatînbenzinăToateliterelepictatepefoiledeprobele-amînregis-

trat cu microscopul optic. Apoi am tratat umed probele. Hârtiile,carenuaufostînzestratecusuporturideconso-lidaredinmaterialde textil țesut, le-am înmuiat într-unvascuapărecedelarobinet,pedurataa15minute,dupăcarele-amridicatdinapășile-amuscatînaerliber (foto16).Ohârtiedeprobăamîntins-ocuparteapictatăsprejospeunmaterialauxiliardeHollytex.Astfelamdoritsăcontrolămdacăfixareaafostreușitășipefoilepictatepeambelepărți,adicădacăstratuldeculoares-a imprimatpematerialul auxiliar în timpul uscării sau nu. Litereleaufostînregistratecumicroscopdupăspălareșiuscare.Întimpulexaminării,amurmăritculoareașiconsistența culorii,precumșisuprafațastratuluideculoareșiadezi-unea lui la hârtie.De asemenea, am studiat integritateadecorațiilordeaurșiargint(aluminiu),aflatepestraturilede culoare (foto17).

Substanțadefixarealeasăpebazaexperimenteloreratopituraciclododecanului.Aceastăsubstanțăaoferitceamaiputernicăprotecție,fărămodificareastratuluidecu-loare (foto18a-b).

Concluzie

Cazurileamintitesuntdoarexemplecaresperămsăofe-re o imagine despre această idee pe care o urmărim înpregătirea restauratorilordearteaplicate. Ideeadebazăaacesteiconcepțiiesteplanificareacomplexă,controlulcontinuuși,eventual,modificareaplanuluioriginal.

Întimpulexperimentelorpemodele,realizareaurmă-torilorpașieoportună: – definireascopuluirestaurării – definireascopuluiexperimentuluipemodel – alegereatestelor,planificareapașilor – alegereașipregătireamaterialelormenitesăfieluatecamodel

– realizareașidocumentareacontinuăatestelor – efectuarea analizelor de control – adunarea datelor, evaluarea rezultatelor și alegereaintervențieipotrivitederestaurare

– restaurarea obiectului de patrimoniu (foto19)

Folosulprimaralmunciirealizateînfeluldescrisestecă prin acesta putem minimaliza semnificativ riscurileintervențiilorpeunobiectdepatrimoniuoriginal.Pelân-gă acesta, cu ajutorul experimentelor, putem acumulaexperiențegeneraledesprecomportamentulunuimaterialcomponent,sauauneisubstanțepentrutratare,experiențecarepotsăfacămuncanoastrămaiconștientășimaisigură.

MártaKissnéBendefyMuzeulNaționalalUngarieiCentrulNaționaldeRestaurareșidePregătirealRestauratorilor1450 Budapesta 9. Pf. 124Tel:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

KatalinOroszDLAMuzeulNaționalMaghiarCentrulNaționaldeRestaurareșidePregătirealRestauratorilor1450 Budapesta 9. Pf. 124Tel:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

134

LITERATURĂ

BRENNERRóza:Magas hőmérsékleten zsugorodott ésdeformálódottXVIII.századibőrcsizmarestaurálása.(Restaurarea unei cizme de piele de secol XVIII,adunată și deformată la temperatură înaltă) Lucraredediplomă,UniversitateadeArtePlasticedinUnga-ria, Specializarea restaurare obiecte. Coordonator științific:KissnéBendefyMárta.2005.

BRENNER Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott ésdeformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása.RestaurareauneicizmedepieledesecolXVIII,adunatășideformatălatemperaturăînaltă.)In:Műtárgyvédelem31. Ed. Török Klára - Kissné Bendefy Márta. Muzeul NaționalalUngariei,Budapesta,2006,pp.115–128.

CALNAN, Christopher: The development of a Stable Bin-ding Leather, In: Bookbinder, Vol. 2, 1988., pp. 35–48.

CALNAN, Christopher: Aluminium Alkoxide Stabili-sation of Vegetable Tanned Leather, Environment et Conservation de l’ecrit, de l’image et du son., Paris, 1999., pp.102–105.

CHAHINE, Claire: Acidic deterioration of vegetable tan-ned leather, In: Leather – its composition and changes with time, Edited byC.Calnan andB.Haines,TheLeather Conservation Centre, Northampton, 1991.

HAINES, B. M.: The conservation of leather bookbin-dings, IIC congress, Paris, 1984.

HAINES, B. M.: Natural ageing of leather in libraries In: Leather–itscompositionandchangeswithtime,Edi-ted by C. Calnan and B. Haines, The Leather Conser-vation Centre, Northampton, 1991.

HAINES, B. M.: Deterioration under accelerated ageing conditions, In: Leather – its composition and changes with time, Edited byC.Calnan andB.Haines,TheLeather Conservation Centre, Northampton, 1991.

KITE,Marion – THOMSON, Roy (Ed.): Conservationof leather and relatedmaterials. Butterworth-Heine-mann, Oxford 2006. pp. 340.

PUISSANT,MariaJulia:Experiencesintheconservationand restoration of watersensitive bookbinding lea-ther, in: Environnement et conservation de l’écrit, de l’image et du son, Paris, 1994., pp. 197–200.

PUSKÁS Katalin: XX. századi bőr borítású fotótartómappa restaurálása. (Restaurarea mapei de fotogra-fii acoperite cupiele din secolul alXX-lea)Lucraredediplomă,UniversitateadeArtePlasticedinUnga-ria, Specializarea restaurare obiecte. Coordonatori științifici: Kissné Bendefy Márta, Nemes Takách László. 2005.

PUSKÁSKatalin:Fotótartómapparestaurálása.(Restau-rareauneimapedefotografii).In:HírközlésiMúzeumAlapítvány Évkönyv 2005. Budapesta, 2006, pp. 133–135.

RUSKALívia:Két,hőtölkárosodottájtatoskönyvrestau-rálása. (Restaurareaadouăcărțide rugăciunidegra-datedatoritătemperaturiiînalte).Lucraredediplomă,FacultateadeArtePlasticedinUngaria,Specializarea

Restaurare. Coordonatori științifici: Orosz Katalin,Kissné Bendefy Márta. 2011, pp. 107.

THOMSON, Roy: Conservation of red rotted leathers In: Leather/Skin and its conservation for museums andArchaeologists CD-ROM for training. T.E.I. Athens – Hungarian National Museum Budapest – The Leather ConservationCentreNorthampton.Athens2001(CDROM)


Foto1. Experimentsimplupentrufixareapigmențilordepraf.

Foto2. Rupturăpecizmadepieledinsecolulal18-lea.Dificultățile aplicării unui suport de susținere șialepresăriiîntimpullipirii.

Foto3. Comparația diferiților adezivi și amestecuri deadezivi.

Foto4. ParteacăputeidecizmădupălipireFoto5. Cotorul degradat al mapei din secolul al 19-lea,

menităsăpăstrezefotografii.Foto6. Probeledepielealeexperimentului făcutpentru

restaurarea mapei.Foto7. Examinareaefectelorintervențiilorșiadepunerii

albe.Foto8. Detaliudinmapădupărestaurare.Foto9. Documentcumarginidepaginăarse.Foto10.a-b.Cartonarea cărții de rugăciuni în limba fran-

cezășioperechedepaginidinaceastaînaintederestaurare.

Foto11. Baradetitludecorată,aflatăpecele39paginialevolumuluișiimprimareaeiparțialăpefoaiaadia-centă.

Foto12.a-b.Detaliudinbaradetitlușivariantaimprimată(înregistraremicroscopică).

Foto13.a-b.Arderea hârtiilor pentru testare și margineauneifoipentrutestarearsăidenticoriginalului.

Foto14. Detaliudintr-ohârtiepentrutestare;desprindereaparțială a completării și decolorarea hârtiei suntvizibile.

Foto15.a-b.Detaliu dintr-o foaie pictată, înainte și dupăcompletare.

Foto16. Spălareacuapăafoiidemodelpictateșitratatecudiferitesubstanțedefixare.

Foto17. ImagineamicroscopicăastraturilordeculoaredealbastrudeBerlin,tratatecumaterialulcontrolșiciclododecan,înainteșidupăspălare.

Foto18.a-b. Paginadetitlușidetaliudinbaradetitludepepaginaa39-adupărestaurare.

Foto19. Pașiiunuiexperimentpemodelîndomeniulresta-urării.

Traducere: Júlia Tövissi

135

Piesa (foto1)afostdescoperitădespecialiștiiMuzeuluideEtnografieînAerLiberdinSzentendre(Ungaria),cuprilejulcercetărilorefectuatepeterencusprijinulacordatdeOTKA(ProgramulNaționaldeCercetareȘtiințifică–Ungaria)pentrudocumentareamobilieruluicaseițărăneștidinMerești, învedereaconstruiriiuneicasesimilarepeteritoriulMuzeului.RestaurareablidaruluiafostefectuatălaUniversitateadeArtădinBudapesta,încadrulcatedreide Restaurare Arte Aplicate, specializarea restaurare lemn –mobilier,înanul2011.1

Descrierea piesei

Blidarul pictat este format din două corpuri suprapu-se (foto 2). Unitatea inferioară de formă prismatică, cucolțurilefrontaleteșite,esteprevăzutăînparteacentralăcuoușădecoratăcușipciprofilate,cuunsertarșiunblatcușipci/borduriprofilate.Unitateasuperioarăprismaticăeste dotată cu două sertare și două polițe, la partea in-ferioară fiind terminată cu decoruri în formă de volută.Deasuprasculpturiispiralate,sesitueazăceledouăsertarealăturate,iardeasupralorceledouăpolițecușipcipentrusprijinireabolurilor.Parteasuperioarăesteînchisădeunelementdecorativ,o scândură traforată în formădearc,subea,pelateralăfiindotăieturăînformădetreisfertdecercșiundecortraforat(denumit„csüngő”2).

Fațadablidaruluiestepictatăînalbastru,întimpcepereții laterali, în bordo închis. Piesa este decorată cumotive specifice picturii din Merești pe fațada părțiiinferioare, pe suprafața ușii, a sertarelor și pe decorulfrontal. Blidarul este împodobit cumotive de tip pan-glică,preluatedindecoruriledetencuialăaleclădirilor,prezentepecolțurileteșitealepărțiiinferioare,peșipciledesprijinalepolițelorșipelaturadreaptăapărțiisupe-rioare.Peșipcadeacoperireapolițeiinferioare,sedes-cifrează anul 1861, inscripționat cu numere distanțateîntreele.

1 CoordonatorullucrăriidediplomăafostPetronellaKovácsDLA,con-ducătorul catedrei de RestaurareArteAplicate.Vezi pe larg: DánielJakab:Homoródalmásikétrészesfestettállótálasrestaurálása/Resta-urareaunuiblidarpictatdinMereștiformatdindouăpărți.Lucraredediplomă,UniversitateadeArtăMaghiară,2011.

2 Conform informațiilor oferite de Levente Domokos, restauratorulMuzeuluiMolnárIstvándinCristuruSecuiesc.Scândurăprofilatătra-forată,pecaredeasupraunei formedecupatede treisfertdecerc,secontureazăundecoratârnândînformădepicătură.

Uneledetaliialepieseisugereazăoexecuțiecasnică,cumarfiliniafoarteasimetricăadecoruluifrontal,pre-cum și panoul de scândură folosit pentru spate, netivit.Încomparațiecuculoriledefondșianulmarcatpepiesă,motiveleauuncaracterarhaicmaiaccentuat,șipebazaacestora considerăm cu mare probabilitate, că blidarulafostexecutatlaMerești.

Pictorii tâmplari din Merești

Laînceputulsecoluluial19-leasatulMereștiacunoscuto amplă dezvoltare; sporirea semnificativă a număruluipopulațieiaavutlocînaceeașiperioadă.Pedurataa80de ani, s-au construit aproape 300 de case noi, fapt care implicitadus lasporirea interesuluișisolicitărilorpen-trumobilierulpictat.ConformuneiperiodizărifăcutedeKardalusJános,primaetapăaînfloririimobilieruluipictatînlocalitateîncepeîn1833,odatăcumutarealuiBalázsPál(1805–1859?)șiafamilieilaMereștidinsatulAldea.Conform surselor3 în localitatenuactivaaltpictor tâm-plar,însăsatulaflatîntr-otreptatădezvoltareșiînflorire,adatmultde lucrufamilieiBalázs,astfel încâtmai târ-ziu,pentrudecorareamobilieruluis-aualăturatmeșteruluiatât soțiaSándorMária, cât șifiul,BalázsPálcel tânăr(1837–1897).BalázsPál a pictat piesele demobilier înlocuința comanditarului, și nu numai mobilierul, ci șiuneleelemente încorporatedincasă.4 Stilul lui era dez-voltat,caracteristicșisedistingearelativușorîntrestilulcelorlalțipictoritâmplaridepevaleaHomorodului.KósKárolyrevocaasemănăriîntrelucrărilefamilieiBalázsdesecol19șipicturamaiarhaicăafamilieiSütődinVârghiș,de secol 18.5Dintrelocalitățileînconjurătoare,cromaticașizestreademotiveșiornamentecaracteristiceluiBalázsPál,eraucelmaistrânsînruditecupicturadinAldea,undeseremarcăactivitateafrateluisăumaitânărBalázsMózes(1823-?),cașiconstructordeorgișipictortâmplar.Pro-babilșitatăllor,BalázsMózescelbătrân,lucracapictor

3 Kardalus János:A festett bútor / Mobilierul pictat. Budapest, 1995.MagyarNépművészetXXIII.MiercureaCiuc1982.pp.90–91.

KocsiMárta–CsomorLajos:FestettbútorokaSzékelyföldön/Mobi-lierpictatînSecuime.NépművelésiPropagandaIroda,p.30.

4 LaMerești,nr.213,încasaluiSzabóGyula,aupictatșitoculinterioralferestrelor.KardalusJános:Székelyfestettbútorok/Mobilierpictatsecuiesc.Budapesta,1995.MagyarNépművészetXXIII.p.60.

5 Dr.KósKároly:Vargyasifestettbútor/MobilierulpictatdinVârghiș.1972. Editura Dacia, p. 15.

RestaurareaunuiblidarpictatdinMerești(Homoródalmás)

Dániel Jakab

136

demobilierînsecolulal18-lea,respectivlaînceputulse-coluluial19-lea.Acestfaptestesugeratdecătredouăpie-sedemobilierpăstrateîncolecțiaetnograficădinMerești,datate1810și1826,respectivoladădedocumente,afla-tăînposesiaMuzeuluiHaázRezső,cuinscripția„BalasMoses1819”.

Pebazamotivelorarhaizanteșiaaltorpiesesimilareatribuite,presupunem,căblidarulafostpictatdeBalázsPál cel bătrân, ori de BalázsMózes cel tânăr. Datorităfaptului, că indicii concrete referitoare lameșter nu amidentificatîncazulpiesei,aceastăafirmațienuesteirevo-cabilă,doarpresupunemfaptul,căpersoanaexecutantuluipoateficăutatăîntremembriifamilieiBalázs.

Starea de conservare

Blidarulafostgăsitînbucătăriadevarăplouată,cupar-dosealăhumuităauneicasedinMerești(foto1). Mobi-lieruls-aadâncitînhumaumezită,iaraceastas-astropitșis-adepuspelaturile,fațadașispatelepiesei,formândocrustăpesuprafațaeiînzoneleapropiatedepardoseală.Materialul lemnos a suferitmultiple crăpături și lipsuricauzatedeciuperci.Stratulpicturals-aumezitîntotalitateînzoneleapropiatedepământ,înmultelocurifiindfoarteuzatșideteriorat.Suprafațapieseiafostacoperitădemur-dărieaderentă,grasă.

O parte dintre cele patru laturi ale părții inferioare,respectivfundulșipicioareles-auputrezitșis-aupierdutînîntregime(foto2).Ușaeraputrezită,stratuldeculoarefoarte uzat, culoarea de fond a celor două șipci profilatepăstratefragmentarseidentificadoarînurme.Pescândurafrontalăasertaruluimotiveleeraugreurecognoscibile;îninteriors-amontatulteriorunsistemdeînchidere,faptpen-trucarefundulsertaruluiafostscobit.Înloculundelipseaobucatămaimaredinblat,s-afixatobucatădelemn.

Parteasuperioarăasuferitșieamaimultedeteriorări,picturapăstrându-selacunarpeîntreagasuprafață.Îmbi-nările structurale au fost consolidate cu ajutorul cuielorindustriale/trase.Scânduradespărțitoaredintresertareșipiesa de frunte fixată pe ea odinioară prin cuie forjate,lipseau.Pemotivulpictatînparteadreaptă,seobservauurmedeinfiltrațiideapă.

Celedouăscânduri,careformează tavanul,suntmaimodestprelucrate,canturilenusunt tăiate;scânduradinspateestepictatăîninterior,iarceadinfațăprezintăopre-lucraremaidură,estenepictatășiafostaplicatăulterior.Spateleformatdinalăturareaatreiscânduri,s-adesprinslaunadintreîncleieri.

Principiile de restaurare și prezentarea piesei

Stareadeconservareablidaruluinune-apermissăoptămdelaînceputpentruconsolidareașicompletareapărțiiinfe-rioareaflată înstarededegradareavansată;s-auformulatastfelmaimultevariantederestaurareșiprezentareapiesei:

1.Înmăsuraîncaredupăcurățireablidarului,conser-vareastratuluidepictură,consolidareastructuriidelemn

șicompletarealipsurilorminore,tentativadeconsolidarea elementelor putrezite de la baza piesei inferioare nu se efectuează cu succes, nu sevaoptapentru completarealipsurilor. Piesa va fi expusă în acest fel într-un spațiuclimatizat, fără completarea lipsurilor susmenționate.În casa dinMerești (construită înMuzeu) va fi expusăoreconstrucțieablidarului.

2.Adouavariantă,maifavorabilă,prevedeaexecuta-reacompletărilorșiareconstrucțieidelaparteainferioarăapieseipebazaanalogiilor încazuluneiconsolidăridesucces,șiexpunereablidaruluiîncasadinMerești.

Analize

Datoritădegradărilorcauzatedefungi,colegiidelaCentrulNaționaldeEpidemiologieaupreluatprobedepesuprafațablidarului.Rezultateleobținutepebazaculturilordinlabo-rator, s-a constatat, căpe suprafațapiesei segăsesc sporide Trichodermă,CladosporiumșiPenicilium,careîntr-unmediuumedsepotreactiva;deaceea,aplicareaoricăruitra-tamentafostprecedatădeocurățireaprofundată,efectuatăcu aspiratorul. Deoarece sporii ciupercii Cladosporium pot provocaînmodaccentuatreacțiialergice,întimpulcurățiriis-autilizatmascădeprotecțiepentrufiltrareasporilor.

Pebazaînsemnelormacroscopice,blidarulafostexe-cutatdinlemndelarice.Identificareapigmențilorfolosițilastratuldepictură,s-arealizatprinanalizapulberiisauasecțiunilorînglobate,lamicroscopdepolarizare.6

Identificarea pigmentului albastru a fost posibilă cutestul de albastru de Prusia (foto3).Pentruidentificareaexactă a pigmenților roșu, alb și galben însă, am efec-tuat și alte analize instrumentale.7 Pentru cunoaștereaacestormateriale,precumșiapigmențilorfolosițipentruverde și culoarea de umbrire, am apelat laXRF,XRD,EMA respectiv FTIR. Analizele XRF (foto 4) și EMAau identificat în stratuldealbcalciu și sulf; comparândaceste rezultate cu analizele microscopice, s-a constatat prezențaghipsuluianhidru.Culoareadefondbordoînchis–pebazaconținutuluidefier–esteprobabiloxiddefier.Înprobeleprelevatedinculoareadefondroșucărămizieasertarelor,dinmotivelefloraleroșii,precumșidinmoti-veledelaleașitrandafir,s-aconstatatprezențademercurși sulf, ceea ce sugerează folosirea cinabrului. Identifi-careaconținutuluidefier în stratuldealbastru,certificăfolosirea albastrului de Prusia. Pigmentul galben – pe bazastructuriicristaline–estecromatdeplumb.Înprobaprelevatădincadrulverdealușiis-aidentificatbariu,sulfșifier;presupunemastfel,căverdeleesteunamestecdealbastrudePrusiașicromatdeplumb.8

6 AnalizamicroscopicăapigmențilorafostefectuatădeGalambosÉvaDLA,asistentlaUniversitateadeArtăMaghiară.

7 Analizele XRF au fost efectuate de Dr. May Zoltán, microanaliza cu fascicul de electroni de către Dr. Tóth Attila (Academia MaghiarădeȘtiințe, InstitutulTehnic și deȘtiințaMaterialelor), spectroscopiainfraroșie cu transformată Fourier de către Sándorné Kovács Judit(InstitutulNaționaldeCercetăriCriminalistice).

8 Cromatul de plumb a fost utilizat des în secolul al 19-lea pentru

137

Învrejurileverzimodificateînbrun,analizeleauiden-tificatsiliciu,calciu,sulfșifier.Presupunem,căverdeleafostobținutprinamestecdealbastrudePrusiașioxidde fier galben, care s-a transformat înmaroniu datorităconținutuluidefier.

Conform analizei FTIR, liantul stratului pictural era unamestecdecleișipolizaharidă,însăfolosireacleiuluilaorigineesteincertă,datorităfaptului,căsuprafațapieseiafosttratatămaidevremecucleidepește.Polizaharida,pe baza fenomenelor sferolitice9 observate pe probele de pulberelamicroscopdepolarizare,poatefichiaramidon(foto5).AnalizaFTIRpentruonuanțăaplicatăîntehnicalaviu pemotivul de trandafir, a rezultat un spectru ase-mănătorcelmaimultcuspectrulcoșenilei.Laviulnegrufolositpentrunuanțarealalelei,esteprobabilpebazădecarbon,șiafostobținutdinfuningine.

Pe baza observațiilor legate de tehnica de execuție,precumșiaanalizelormaterialelorfolosite,pictareabli-daruluiafostefectuatăînconcordanțăcudateledinlitera-tura de specialitate. Suportul de lemn a fost impregnat cu clei,apoișlefuit;încazullariciis-aomisfolosireagrun-dului (în cazul blidarului, subiect al prezentului studiu,s-aaplicatunstratdegrundnumaiîncazulverdeluidepeușă),auaplicatculoriledefond,auurmatculorilecase-telor, a cadrelor, compozițiile florale și ornamentele detippanglică.Motivelecreateprinsuprapunereasuccesivăamaimultorstraturiaufostuneorinuanțateculaviuri.

Pregătire

Datoritălipsurilorprezentatelabazapiesei,eraimposibilăașezareablidarulpepicioare,faptpentrucares-aconstruitostructurădesusținereprovizorie,menităsăușurezemâ-nuireacorespunzătoareșifotografiereaobiectului(foto1). Datorităinfecțieideciuperci,dupăocurățireamplăcuas-piratorul,înaintederestaurareamdezinfectatsuprafețeleinterioaredelemnnepictatecuWolmanol.

Curățire mecanică și apoasă

Depuneriledemurdăriesuperficiale,cuaderențăslabă,auputufiîndepărtateatentcupensulefineșiaspirator,ferindsuprafețelepictate.Curățireasuprafețelordelemnnepic-tateafostefectuatăcuspumasoluțieiapoasedeEvanat,10 înconcentrațiede0,5%.

Pe suprafețele pictate, înainte de utilizarea soluțiilorde curățare apoase, am efectuat probe de solubilizarecu apă distilată, cu prilejul cărora straturile de diferiteculoriaplicatepeparteainferioară,aufostsensibile,fărăexcepție.Astfel,ocurățirecusalivăartificială,soluțiidetenzidesauagențidecomplexare,nuafostposibilădato-ritămediului apos.Amexperimentatmetodade aburire

obținereaverdelui,datorităputeriidecolorare,adăugândcamaterialdeumpluturăsulfatdebariu.

9 Formațievizibilăînluminăpolarizată,birefringentă,înformădecrucecu raze.

10 Sulfatdealcoolgras(substanțătensio-activă).

lacaldprinmembranăSympatexsemipermeabilă.Depu-nerileaupututfiastfelînmuiateparțial,dupăcareputeaufi absorbite cu hârtie sugativă, însă rezultatul nu a fostsatisfăcătornicidupăoaburiremaiîndelungată.Tentati-veledeîndepărtareadepunerilorpământoaseînformădecrustădepesuprafețelepictatecusugativăumedă,uscatăcuuscătordepăr,aueșuat.

Curățire cu soluții organice

Încursulprobelordecurățireamutilizatsolvențiiobținuțipe baza propunerilor formulate de Feller, Bundesdenkma-lamtViena și Banik,11 recomandate pentru îndepărtareadepunerilorpebazădepolizaharideșiproteine.

Pepartea superioară, amesteculdeapă și acetonă înproporțiede50:50asolubilizatînmodsatisfăcătormur-dăriiledepusepesuprafațapictată,fărăadizolvavreunuldintre straturile picturale. Curățirea a fost efectuată cuburete Blitz-Fix.12 Buretele a absorbit surplusul de sol-ventșimurdăriilesolubilizate,astfelintervențiaapututfiefectuatăcugrijă.

Ladepuneriledemurdăriepământoase,ceauformatocrustăfoarteaderentălastratuldepicturădelabazapie-sei,niciunuldintresolvențiisauamestecuridesolvențipropuși pe seriile susmenționate nu a dat un rezultatconsiderabil. Prin umflarea cu solvent sau curățire cuvatăînfășuratăpebețișor,stratuldeculoares-adesprinsîmpreună cu depunerea. Am presupus, că murdăriileconțincarbonați,13deaceeas-aivitșiposibilitateautiliză-riisubstanțeloracide,urmatădeneutralizarealorcubaze.Conținutul de apă poate provoca probleme la curățireasuprafețelor pictate cu liant sensibil la apă. Datorităacestuifaptamîncercatamestecuricuconținutredusdeapă – amestecuri de acid formic, cellosolv14 și dimetil-formamidă,respectivbutil-acetatîndiferiteproporții–șicare au fost deja experimentate și utilizate cu succes lacurățireasuprafețelorpictatesimilare.Încazulnostruniciunuldintreamestecuriledesolvenținuaavutefect.Încer-când separat componentele, singurul care a dat rezultatafostacidulformic.Dintresoluțiilebazicecarbonatuldeamoniuasolubilizatîntrucâtvamurdăriașievaporându-serelativrepede,nuaalteratliantul.Amîncercatșiagențidecomplexaresubformădepastăînamesteccumetilcelu-loză;dintreacesteasoluțiadeSelectonB2aîndepărtatcusuccesdepuneriledemurdărie,însăstratulpicturalasufe-ritdeteriorări.

Solubilizarea depunerilor în formă de crustă a fostrealizatăpânălaurmăcuunrezultatcorespunzătorprinaplicareaacizilor,bazelorșiaschimbătorilorde ionipesuprafațăprinmembranăsemipermeabilă.Cașiîncazul

11 KovácsPetronella:Festett felületek tisztítása /Curățirea suprafețelorpictate.In:ISISErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek/RevistaResta-uratorilorMaghiaridinTransilvania1.Ed.KovácsP.,FundațiaHaázRezsőAlapítvány,OdorheiuSecuiesc,2001.p.55.tabel3.

12 Deffner &Johann GmbH.13 Lapicurareaaciduluisedizolvacuefervescență.14 Etilen-glicol monoetil-eter: C

2H

5O(CH

2)2OH.

138

experimentuluide aburire cu apă caldă, foliaSympatexa format stratul inferior, pe care s-a așezat vatădehâr-tie îmbibată cu substanța chimică și folie (foto 6. a-b). Înprimaetapăamlăsatsăacționezefărăgreutățiuntimpscurt,maitârziuamprelungittimpulșimasagreutăților,înfuncțiedeeficacitateasubstanței.Peduratacurățiriiamcontrolat procesul din timp în timp. Pe parcurs și dupăaburire ammăsurat nivelul pH-ului pe suprafață. Dupăfolosireaagențilordecomplexarecuefectacidșiaacizi-lor,amneutralizatsuprafațacucarbonatdeamoniu.Din-tremateriale, celemai eficiente s-audovedit afi acidulformicconcentratșisoluțiaapoasădeSelectonB2. Dato-rită acidității puternice, folosirea acidului formic a fostexclusă,șiamexperimentatperioadaidealăatratamentu-lui cu Selecton B2.Ceamaieficientăvariantăs-adoveditafiaburireacusoluțiaapoasădeSelectonB2, prin Sympa-tex, timp de 8 minute.

Caurmareacurățirii,audevenitvizibilemotivelegreuperceptibilepânăatunci,datoritădepunerilorpământoase,depeparteadreaptăapiesei(foto7.a-b).

Experimente efectuate cu scopul consolidării părților putrezite

Materiale folosite pe parcursul experimentelor de consolidare

Pentru completarea dulapului inferior al blidarului am avut nevoiedesuprafețedecontactrezistente.Datorităstadiuluidedegradareavansatalmaterialuluilemnos,afostpusălaîndoială eficacitatea soluției deParaloidB72, utilizată îngeneralpentru consolidare.Amefectuatdin această cau-zăprobedeconsolidarecualțiacrilațișirășiniepoxidice,dizolvați,respectivdiluațiînsolvențiorganiciorinediluați.Dintre solvenții folosiți pentru dizolvarea poliacrilațilorșiarășinilorepoxidice,xilolul15 are cel mai scurt timp de retenție,deaceeaamfolositaceastăsubstanțăpentrudizol-vareașidiluareamaterialelordeconsolidare.

Consolidarea lemnului uscat cu rășini epoxidice, s-arealizat cu precădere folosind rășina comercializată subdenumirea de Araldit BY 158,16 însă înzilelenoastre în

15 Bónusz János: Oldószergőzökegészségi,robbanásiésmérgezésives-zélye / Pericolele de sănătate, explozie și toxicitate ale vaporilor desolvenți.5.p.Vezi.http://vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan48.pdf

Laalegereasolventuluiunaspectimportantestecatimpulderetențiesăfiecâtmailung,evaporareasădurezecâtmaimultdupăimpregnareamaterialuluideconsolidare. Încazuluneievaporări rapide, solventulpoate atragemoleculele consolidantului, cauzând o concentrațiemaimarelasuprafațășiînapropiereaei.Favorizeazăastfelformareauneicruste,iarmaterialullemnosdininterior,insuficientconsolidat,sevadesprindedecrustaexterioară,maidură,înurmajoculuilemnului.

16 MorgósAndrás–DomokosLevente:AszékelykeresztúriPetőfikörtefarestaurálása/RestaurareapăruluiPetőfiIn:ISISRevisteRestauratori-lor Maghiari din Transilvania 3, Ed. Kovács Petronella. Muzeul Haáz Rezső,OdorheiuSecuiesc,2003.pp.33–34.

Morgós András: Régészeti faanyagok konzerválása. In situ szilárdítás Százhalombattán / Conservarea lemnului arheologic. Consolidăriin situ la Százhalombatta. In:Műtárgyvédelem 28.MuzeulNaționalMaghiar, Budapesta, 2002. pp. 30–47.

Ungariasecomercializeazănumai înpachetede200dekg,deaceeaamcăutatunmaterialcuproprietățiasemă-nătoare. În vederea consolidării, se ia în considerare înprimul rând viscozitatea. Această proprietate defineștecapacitateamaterialuluilemnosdeaabsorbisubstanțadeconsolidareînstructură.

În experimente au fost incluse următoarele mate-riale: Paraloid B72, Epoxi-Holzverfestigung, Araldit 2020,ReckliInjektionsharzșiEmbaleumLXHärtend.17 Concentrațiile soluțiilordeconsolidare le-amstabilitpebazaurmătoarelorcriterii: – ConcentrațiacelortreirășiniepoxidiceafoststabilităînfuncțiedeviscozitatearășiniiAralditBY158(înjurde300mPa/slatemperaturacamerei).ViscozitatearășiniiepoxidiceEpoxi-Holzverfestigung,situatînjurde300mPa/s,amcoborâtlaoconcentrațiemaimică–5%,înjurde150mPa/s18–fațădeconcentrațiapropusăpentruAralditBY158 în literaturadespecialitate; înadouaetapăampreparatoconcentrațiede10%.Aceastărășinăafostdezvoltatăspecialpentruconsolidareamaterialu-luilemnosdegradatdeciuperci;îndescriereaeinufigu-reazădatereferitoareladiluare,deaceeaamîncercat-oșiînformănediluată.

– Araldit 2020 (viscozitate în jur de 150 mPa/s) înconcentrațiede10și20%corespundecurășinaepoxi-dicăHolzverfestigunglaconcentrațiede5și10%;îna-faraacestora,amîncercatșiosoluțiemaidiluată,la5%.

– ViscozitatearășiniiReckliInjektionsharzestemairidi-cată,înjurde450mPa/s,deaceeaamdiluatproporțional,șiamexperimentatcusoluțiiînconcentrațiide3și6%.

– Dintre acrilați, am utilizat soluția de ParaloidB72 înxilol,laoconcentrațiede5și10%substanțaEmbaleumLX Härtend am utilizat-o nediluată; fișa tehnică nuconținea date referitoare la viscozitate, darmaterialulpărândafifoartediluat,l-amfolositcaatare

– Pebazareferințelordinliteraturadespecialitate,încur-sulexperimentuluiamutilizatșiosoluțiedeParaloidB72dizolvatăînxilolșilacbenzenînproporțiede1/7parte,laoconcentrațiede5și10%.19

17 Epoxi-Holzverfestigung, fabricat de: Remmers Baustofftechnik 49624 Löningen. www.remmers.de.Vezifișatehnicăpe.

http://hu.remmers.com/fileadmin/dam/Termekek/Muszaki_adatlapok_HU/TM_3161_HUepoxiholzverfest.doc. Recli Injektionharz, rășinăepoxidică,fabricatde: RECKLIGmbH,Gewerkenstraße9a,D-44628Herne,info(at)reckli.de.Despreprodusvezipelarg:

http://www.reckli.net/merkblaetter.html?&no_cache=1&sword_list[]=Injektionsharz.

Embaleum LxHärtend, substanță de consolidare pe bază de acrilat,fabricatde:DesowagGmbH.

18 ÎncazulpăruluiPetőfisoluțiadeAralditBY158a fost aplicatăprinpensulare. Vezi: Morgós – Domokos op.cit.

19 MarianPacorek:Badaniawybranychtworzywtermoplastycznychsto-sowanychdo impregnacji drewna. In:StudiaMaterialy III. pp. 103–107.Conform experimentului descris în studiu, este celmai eficientmaterial de consolidare. Lectorul universitar Bóna István DLA a fost celcareaatrasatențiaautoruluiasupraimportanțaacestuisubiect.

139

Prezentarea experimentului

Amturnatcâte100demldinsubstanțeledeconsolidareînrecipientede600ml,încareamintroduscâte3bucățide lemn de larice degradat de ciuperci de 4x8x2 cm.20 Mostreleauavutungraddeputrezirediferit,unulfiindfoartedegradat,altulfiindmediu, iaral treileamaislabdegradat.Astfel am putut urmări eficacitatea substanțeilalemnuldegradatîndiferitestadii.Pemostreampictatcâteobandăroșieșialbăculiantobținutdincleideoaseșiamidon,pentruaobservaeventualelemodificăridecu-loareprovocate.Mostrele au fost înprealabil aburite înexsicator, laoumiditaterelativăaaeruluide50%,fiindintroduse în substanțele de consolidare dupămăsurareamaseifiecăruia.Recipienteleaufostacoperitecufoliedepolietilenășifoliedealuminiu,fixatăcuelastic,învede-reastopăriievaporării(foto8.).

Pe durata a 20 de zile de experiment, mostrele au fostcântăriteînfiecarezi.Dupăcemasalornus-amaimodificat,șiastfelniciabsorbțiadematerial,le-amextrasdinsubstanțadeconsolidareșile-amașezatpetăvi.Pen-truaasiguraevaporarealentăasolventului,amambalattăvileînsacidepolietilenă.MaterialulHolzverfestigung,s-aumflatînprimazișiadouaziamgăsitîntreagasoluțiesolidificată,cuceletreimostre.

Dupăextragereadinsoluție,înprimazideuscare,ammăsuratgreutateamostrelorla1,2și4ore,dupăcareamefectuatzilnicmăsurători,pânăcândvalorilenus-aumaischimbat.Peparcursulexperimentuluidinvalorilemodifi-căriigreutății,s-apututurmăripânăcândaabsorbitmostradinsoluție,șideasemeneașidurataevaporăriisolventului.Acest detaliu este important și din punctul de vedere alstabiliriitimpuluideabsorbțiealfiecăruimaterial.

Rezultatele probelor de consolidare

Eficacitatea solidificării nu poate fi dedusă dinmăsura-rea greutății.Metoda ceamai potrivită pentru stabilirearezistențeilacompresiunearfiprindispozitivespeciale,metodăinaccesibilăpentrunoilamomentulefectuăriiex-perimentelor.Rezistența,duritateamostrelorle-amcom-paratempiric,metodăfolositoareîncazulunordiferențesemnificative.

Mai multe persoane au testat manual rezistența lacompresiune,șicelemaibunerezultateau foststabilitela mostrele consolidate în Remmers Injektionsharz înconcentrațiede6%,Holzverfestigungînconcentrațiede10%șiAraldit2020însoluțiedexilol,laoconcentrațiede10și20%.Structuraceamairezistentăs-aobținutcuAraldit,darmostreledeculoares-auîngălbenit.Unrezul-tatbuna fostoferitdeParaloidB72 însoluțiedexilol,la o concentrație de 10%,un rezultat ușormai slab amobținutcusoluțiaParaloidB72de10%înxilolși1/7partedelacbenzen(maghiară:lakkbenzin).Materialullemnos

20 Mostreleaufostconfecționatedinmaterialullemnosdegradatdeciu-perci,rebutatdeMuzeulînAerLiberdinSzentendre.

almostrei introduse în EmbaleumLxHärtend a rămasmoale,buretos,înciudacantitățiimaridematerialabsor-bit,întimpceaceeașirășinăadatrezultatemaibunelamostreleaflateînstaredeconservaremaibună.

În concluzie: rășinile epoxidice în concentrație de10–20%auconsolidatfoartebinemostreledegradatedeciuperci,însăpeduratalungăaexperimentului,suprafațalemnului s-a modificat în măsură mai mare, decât ceaa mostrelor tratate cu Baraloid B72. Reckli Injektionsharz a cauzat înmăsura ceamaimicămodificarea culorilor.Dupăformareastructurilortridimensionale,acesterășiniepoxidicenupotfiîndepărtatedepesuprafață,deaceeautilizarea lor este permisă numai pe suprafețe de lemnnepictate, prin metoda umed pe umed.21

CutoatecăpebazarezultatelorexperimentelorPara-loidB72nus-adoveditaficeamaieficacesubstanțădeconsolidare, din considerente etice și datorită unei uti-lizări îndelungate a materialului în domeniu, am optatpentru folosirea soluției de Paraloid B72 în xilol, laoconcentrațiede10%.

Etapele consolidării

AmconfecționatcutiidedimensiunicorespunzătoaredinplăciRotapentrufiecarepiesă,pecarele-amcăptușitdininteriorcufoliedepolietilenă,fixată laexteriorcuade-ziv.Amînceputtratamentulcu3ldesoluțiedeParaloidB72înxilol,laoconcentrațiede10%;amsupravegheatșiamcontrolatpermanentstareapieseișinivelulabsorbției.Dupăceîndouăzile,aceastăcantitateafostabsorbităamadăugat încă2 ldesoluție.Consolidareaadurat6zile,perioadădefinităpebazacantitățiidematerialabsorbitîntimpulexperimentului(foto 9).Extrasădinsoluție,piesaastattreizileambalatăînfolie,pentruevaporareacâtmailentăasolventului,dupăcaretimpdealtetreiziles-aaeri-sitînaerliber.Înurmaconsolidării,suprafețelederuptu-răs-audoveditcorespunzătoareefectuăriicompletărilor;colțulcaseteidindreapta,undematerialullemnosarămasușormoale,amintrodusprinseringisoluțiedeParaloidB72înxilol,laoconcentrațiede15%.

Analogii

Bazablidaruluis-aputrezit,prezenta lipsuri. Învedereareconstrucției,afostnecesarăcăutareaunoranalogii;cer-cetările au fost deprinse pa baza următoarelor aspecte:construcțiamobilierului,dimensiunile, rezolvareabazei,lățimea scândurii dintre ușa părții inferioare și scându-ra de fundal,modul de confecționare a șipcilor profila-te,respectivcromaticașimotiveleutilizate.De-alungulcercetărilor am reușit să inventariem nouăsprezece bli-dareprovenitedepevaleaHomorodului,păstratepete-

21 MorgósAndrás:Károsodottfaanyagokszilárdítása(Consolidareamate-rialuluilemnosdegradat).In:ISISRevistaRestauratorilorMaghiaridinTransilvania1.Szerk.KovácsPetronella,FundațiaHaázRezső,Odor-heiu Secuiesc, 2001. 46. p.

140

ritoriulUngariei și alTransilvaniei.Din totalulpieselormenționateaufostselectatenouăblidare,careauservitcaanalogiiladefinireadimensiunilorpărțilorlipsă(tabel1.).TreiblidareseaflăînproprietateaMuzeuluideEtnogra-fieMaghiară,unulînMuzeulNaționalSecuiesc,unulîncolecțieprivată,douăînMuzeulMolnárIstván,iardouăînMuzeulHaázRezső.

Dimensionarea părților lipsă pe baza analogiilor

Lablidareleanaloagelățimeașipciiprofilatecorespundecuceaașipciidepeușă,iarpentruexecuțies-autilizataceeașirindeaua,cașilașipcileușii.Distanțadintreca-setapictatășisertarulsuperioresteîngeneralidenticăcudistanțamăsuratăîntreliniainferioarăacaseteișiscân-duradefundal.Astfellățimeascânduriiputrezite,situa-tesubușă,erade6cm.Înălțimeaușiis-apututstabiliînfuncțiedeșipcadreaptăpăstrată,pecareseobservadirecțiadeîmbinare.22 Alte repere au fost oferite de ur-melecuielordelemnaleușii,caresesitueazăla1,5–1,6cmdelaturaușii.

Laparteainferioarăaușii,de-alungulsuprafețeideruptură, găsim două urme de cuie de lemn;măsurând1,5 cm în jos de la aceste puncte, amputut determinalinia inferioară aușii.Comparânddimensiuneaușii cuceaadeschiderii,rezultăodiferențăde1cm.Șipcapro-filatădepășeștelățimeaușiicuaprox.1,8cm,deciaco-perăgolulde1cm,șiaproximativ8mmdinsuprafațascândurilorînconjurătoare.Luândînconsiderarefaptul,căparteainferioarăapieseiafostacoperităprobabildeșipciprofilate,cuolățimede3,8cm(pebazaprofiluri-lorușii),iarîntreceledouășipciprofilatecalculămîncă1 cm în plus,23 adunând dimensiunile (0,8+3,8+1cm),ajungemlaovaloareapropiatăde6cm.Presupunerilesunt în concordanță cu relatările persoanelor care audescoperitobiectul,conformcărorablidarulnuapierdutmultdin înălțime, și se termina la câtevacmsub liniaușii.Înălțimeapărțiiinferioareafost83decm,luândîncalcullungimeaușii,fixareaei(urmelecuielordefixarea balamalelor), respectiv lățimea scândurii de sub ușă(6cm).

La blidarele analoage găsim scânduri de susținerea picioarelor cu lățimi în jur de 2 cm,24 și mai late lapicioare.25 Lungimea lor corespunde cu lățimea fundu-lui.Acestescândurisuntpoziționateastfel,încâtacoperăcapeteleșipciidecorativedepefațadă.26 Pentru stabilirea dimensiunilor picioarelor, am putut folosi numai datele blidaruluinr. 4.Diminuândproporțional27 lungimea (10cm)șilățimea(6și4cm)depicior,s-austabilitdimensi-unilepicioarelorpentrublidarulrestauratdenoi:înălțime

22 Prelungindliniaîmbinării,aceastaadeterminatlungimeatotalăașipcii.23 Pebazablidarelornr.1,4,5,6și8.24 Pe baza blidarelor nr. 1, 4, 6, 7, 8, 9.25 Excepție făcând piesa din 1861, păstrată în colecție particulară, are

scândurădesusținereapicioarelormultmailată26 Pe baza blidarelor nr. 1, 4, 5, 7, 8, 9.27 Compararea dimensiunilor corpurilor.

de9cm,lățimede5,4cm,îngustatălaparteainferioarăla 3,6 cm.28

Culorile de fond ale blidarului apar pe aproape toate analogiile, în cazul câtorvamotive se pot stabili multeasemănări,darnuestecaracteristicăoconcordanțăîntrecompunerea motivelor.

Completarea și reconstrucția elementelor de lemn

Completarea lipsurilora fostefectuată,conformmateria-luluidebază,culemndelarice,înfiecarecazprinurmă-rirealinieideruptură.Desenareaexactăaliniilordecon-tacts-arealizatcuajutorulindigoului,avândsuprafațacuindigoîntoarsăsprelemnulnou;bătândușorcuciocanul,indigoul a desenat amprenta liniei de contact. Acest proce-deuamrepetatdemaimulteori,pânălaopotrivireexactăasuprafețelordecontact.Lipireacompletărilors-aefectuatcuamestecdecleideoaseșidepiele,înproporțiede1:1.

Scânduraintrodusăulterior la tavanulcorpuluisupe-rior,afostînlocuită.Pereteledinspateacrăpatneuniform,înjurulîncleierii,sfărâmândbucățidincanturilecelordouăscânduri.Pe-a locuri s-auproduscrăpături curbate.Dinpunctuldevederealprezentării estetice,amconsiderat,căestenecesarăcompletareaacestordefecțiuni.Amdes-prins bucățile sfărâmate cu etanol și bisturiu, lipindu-lela locul original.Completarea suprafețelor drepte astfelobținute a fost înlesnită. Completarea crăpăturii a fostefectuată cu lemn de balsa.29 Peretele despărțitor dintresertareșiplăcuțafixatăpeeacudouăcuiedelemn,aufostvizibilepefotografiilerealizateinsitu,astfelcompletarealor s-a efectuat pe baza pieselor originale.

Pe blatul corpului inferior au fost completate douăgăuri, la fel șideteriorările îmbinării în formădecoadăde rândunică din structura sertarului. Dispozitivul deînchiderealsertarului,montatulterior,afostîndepărtatîncursulrestaurării,iarscobiturilepracticateînscânduradefundșigauradecheieaufostcompletate.

Dupăconsolidareacorpuluiinferior,afostnevoiederemediereadeformăriistructurale.Ceidoipereți lateralis-auuscat,formându-seastfelgolurilapolițamontatăprincepurireșilascândurilefrontale.Golurileaufostcomple-tate,învedereaconsolidăriicâtmaistabileastructurii.

Completările pereților au fost tăiate și rândeluite înfuncțiedeînălțimeatotalăstabilită30apiesei(83decm).Dupăpregătireasuprafeței,amtranspusconturulzonelordegradate și consolidate pe materialele pregătite pen-tru completare. Pe baza desenului am decupat în liniimariformadorită,apoi–prinmetodasusmenționatăcuindigo–ampotrivitcompletărilelasuprafațadecontact(foto10).Completărileaufostlipitedesuprafețeleconso-lidatecurășinăepoxidicăArtiwood.31

28 Pe baza blidarelor nr. 4, 5, 6, 7.29 Lemnuldebalsa,datorităstructuriisalemoale,nuîmpiedicămișcarea

spatelui,nupoateprovocadauneînstructuramobilierului,dacăînnoulspațiudeexpunerevafiexpusuneiumiditățirelativemaicrescute.

30 Pebazadatelorînsumatedespreanalogii.31 Artiwood,fabricatdeRewah,fișatehnicăvezi:http://www.rewah.com/

141

Tabel1.DateleblidarelordinMerești,servindcaanalogii

Denumire, locdepăstrare

Înălțime(cm)

Dimensiunilecorpuluiinferior:

Structură Bază

Profilidentic peșipcaușiișipeșipcain-ferioară

Lățime/Înălțime/Adâncime.(cm)

1.

Muzeul deEtnografie Budapesta58.70.7.

210 94+2 100 43 Jos: 2 sertare Sus:3polițe

Doar scânduri

Da

2.


Nu existăcorp

superior

86,3 91,6 36 2 sertare Modificat,cuie de lemn

Nuexistășipcă

inferioară

3.


222,5 82,6 94,5+5,5 41 1+3sertare,3polițe

Modificat,scânduri

Da

4.MuzeulNațional Secuiesc, SfântuGheorghe

226 93 94+10 39,5 2+3sertare,3polițe

Scânduri+picioare

Da

5.Colecție particulară

Nu avem date 2+3sertare,3polițe

Scânduri+picioare

Da

142

Denumire, locdepăstrare

Înălțime(cm)

Dimensiunilecorpuluiinferior:

Structură Bază

Profilidentic peșipcaușiișipeșipcain-ferioară

Lățime/Înălțime/Adâncime.(cm)

6.

Muzeul Molnár István Cristuru Secuiesc, depozit

209,5 90 90,5 37,5 1+2sertare,3polițe

Doarscân-duri

Nuexistășipcă

inferioară

7.

”MuzeulSatului” dinPăltiniș, Harghita

210 91,5 93,5 46,5 1+2sertare,3polițe

Scânduri+picioare

Da

8.

Muzeul Haáz RezsőOdorheiuSecuiesc 4.

186 (cu

lipsuri)

91,5 93,5 38 2+3sertare,3polițe

Doarscân-duri

Nuexistășipcaușii

9.

Muzeul Haáz RezsőOdorheiuSecuiesc 7.

Nuexistăcorp

superior

92,5 96 42 1 sertar Doar scânduri

Da

10.

Muzeul d eEtnografie înAerLiber, SzentendreBlidarul restau-rat ca lucrare de diplomă

186 (cu

lipsuri)

79 74 37(h.) 1+2sertare,2polițe

Nu avem date

Nuexistășipcă

inferioară

143

Șipcile profilate ale ușii au fost completate conformanalogiilor, și au fost fixate prin cuie de lemn în loculcuielor vechi (foto11.a-b).

Fundulconfecționatșirândeluitladimensiuneapotri-vită,afostîmbinatăcuperețiilateraliîncleiațiprincepu-ire cu dinți. Dinții au fost pe scândura de fund, pentruoinseraremaiușoarădinparteainferioară.32

Picioareleprismatice,confecționatepebazauneipieseanaloage,aufostprevăzutecucepuriprismatice,încaresepotintroducepenepentrufixare,strângere.Scânduriledesusținereapicioareloraufostmontatepefundprincâteoptcuiedelemn,fărăîncleiere33 (foto12).

Scândurasituatăsubgolulușiiafostlipităpecantulfunduluișifixatăprincuiedelemn.Pentruparteainferi-oarăamconfecționatcincișipciprofilatedelățime,gro-simeșiprofilaturăcorespunzătoare,careaufostfixatedeasemenea prin cuie de lemn.

După completarea lipsurilor din colțul stânga sus alcorpului,ampututîntregibordurasimpluprofilatădelaparteasuperioară,deterioratăpelaturastângășiîncolțulstâng.Spateleafostfixatpebazaurmelordecuiepăstrate.Ammontatclampadelemnîntr-unloccorespunzătorpescânduradefrunte,șiamfixat-oprintr-ocuiedelemnpeparteacealaltă.Amzgâriat,amdeterioratlemnultimpuriualmaterialuluilemnosnouintroduscuperiedesârmășihârtie abrazivăpentrua-i conferio aparențăuzată, carevafiînarmoniecusuprafațapieseidupăretuș(foto13).

Conservarea balamalelor metalice, reconstrucție

Îndepărtareastratuluidecoroziunedepebalamaleleme-talices-aefectuatcuperiedesârmă.Unadintrebalamaleafostcorodatăînașamăsură,încâtnuși-amaipututînde-plinifuncția,fiindnecesarăreconstrucțiaei.

Nouabalamaafostconfecționatădinplacădefierdegrosimeaoriginalului;celedouăplăciuniteaufostdecu-pateseparat,contururilefiindulteriorfinisatecupilădemetal.Marginilelegateaufostcurbateînjuruluneiaxemetalice cilindrice, tăiată la dimensiunea corespunză-toare,dupăcareunuldintrecapeteleaxuluidefierafostașezatăpenicovală,cealaltăfiindbătutăcuciocanul,pen-truaprevenidesprindereapieselor.Dupăperforareabala-malelor,suprafațalorafostpasivatăcutanin,șiprotejatăcuWD40.Balamaleleoriginaleșireconstrucțiileaufostfixateprincuieforjate(foto14–15).

32 Oasemeneaîmpărțireacepuiriiînformădecoadăderândunicăgăsimanalogie la blidarul nr 6.

33 ComunicatdecătreDomokosLevente,restaurator laMuzeulMolnárIstván din Cristuru Secuiesc.

Retuș și vernis

Înaintedeintegrareacromaticăablidaruluisuprafațapic-tatăafostvernisatăcusoluțiedeParaloidB72înxilol,laoconcentrațiede5%.Pentruretușamfolositrășinăsin-teticăMowilith20pebazădepoli(vinil-acetat),dizolvatînamestecdealcooletilicșiacetonăînproporțiede7:3.Amestecul a fost diluat în continuare, pentru obținereaunorsuprafețemaimate,cualcooletilic.Integrareacro-maticăa început lafiecareelement laculoareade fond.Aplicareaunui laviupe suprafețeleuzate a accentuat șiaarmonizatmotivelepictate.Decorațiilemaipuținvizi-bile anterior, au devenit mai accentuate (foto16). Pe cele douășipcidesprijinuzuraafostatâtdeaccentuată,încâtretușulculoriidefondnuaconduspestetotlaconcretiza-rea motivelor decorative.

Pescândurilefrontalealecorpuluiinferioramretușatprima dată fundalul albastru, conform celor două etapemenționate; la lemnul nou am integrat prin velatură.Înmodasemănător amprocedat și la fundalul bordo alcasetelor,dupăcarepebazaurmelorpăstrateamreconsti-tuit cadrul galben.

Dinmotivelepictatepeușăfoartepuțineaufostvizi-bile,însăprinprelucrareafotografieiprinmetodedigitale,modificândtemperaturadeculoare,saturația,contrasteleșiintensitatealuminii,aureapărutreprezentărileconside-ratepierdute,șiadevenitposibilăreconstituirealor(foto17. a-b). Pe baza fotografiilor am realizat accentuareaconturuluimotivelorflorale,retușuluzuriișilipsurilordinfundal,înurmacăroraarevenitundecorînformădevre-juri; fragmentele,urmeledeculoarepăstratealeacestormotiveaususținutexactrezultateleoferitedefotografiileprelucrate digital.

Culoareadefondaușiieste–înconformitatecufun-dalulcelorlaltesuprafețe–bordo închis.Cadrul interiora fost verde pe fond alb, iar cel exterior corespunde cu albastruldefond,pebazaurmelordeculoarepăstrate.34 Șipcileprofilatealecorpuluiinferioraufostretușateîntr-untonderoșuuzat,scânduriledesusținerealepicioare-lor,respectivpicioareleaufostretușateînbordoînchispebazaanalogiilorcuocromaticăasemănătoare.35

Clampadelemnaușiiafostprobabiloadăugireulte-rioară,deoarecepeanalogiiamidentificatnumaiclampemetalice. Culoarea clampei a fost integrată într-un tonasemănător culorii lemnului nepictat, ușor îmbătrânit.Pentru uniformizarea luciului suprafețelor retușate amaplicatrășinasinteticăMowilith20,pebazădepoli(vinil-acetat),însoluțiedealcooletilicșiacetonăînproporțiede7:3.Concentrațiade50%afostdiluatăpânăla20–25%cuetanol,înfuncțiedeluciulsuprafeței(foto18).

34 Analiza XRF.35 Blidareavândculoridefondșipicturăasemănătoare:1,4,5,8,9.

144

Încheiere

În cursul restaurării blidarului din Merești, format dindouă corpuri și pictat, datat 1861, datorită consolidăriișidescoperirii analogiilor, am reușit săfinalizămover-siuneaproiectuluide restaurare,carepăreaoptimăatâtdinpunctuldevederealconservăriișipăstrăriiobiectului,precumșialprezentării.

DánielJakabRestaurator lemn-mobilierMuzeulEtnograficînAerLiberSzentendre2000 Szentendre, str. SztravodaiTel.:+36-30-670-7850E-mail: [email protected]


Foto1. Blidarulinsitu,într-obucătăriedevarădinMerești.

Foto2. Blidarulînaintederestaurare.Foto2.b.Spateleblidaruluiînaintederestaurare.Foto3. Identificareapigmentuluialbastruprintestdeal-

bastrudeBerlin(albastrudePrusia).Foto4. Analiza stratului pictural cu aparat XRF manual.Foto5. Fenomenulsferolitic,observatînprobasubformă

de pulbere.Foto6.a.Probădecurățireprinmembranasemipermeabilă

Sympatex. Foto6.b.Rezultatulcurățirii.Foto7. a-b.Parteainferioarăablidaruluiînainteșidupă

curățire.Foto8. Probele de consolidare.Foto9. Consolidareazoneiputreziteapărțiiinferioare.Foto10. Etapelecompletăriipesuprafațaderuptură.Foto11.a-b. Ușaînaintederestaurareșicușipcilepro-

filatecompletate,respectivreconstruite.Foto12. Corpulinferiordupăcompletarealaturilorși

reconstrucțiafunduluișiapicioarelor.Foto13. Blidarul completat.Foto14. Balamaleleînaintederestaurare.Foto15. Balamauarestauratășireconstrucția.Foto16. Integrareacromaticăafundaluluiuzat.Foto17.a-b.Motivelefloralealeușiiînluminănormalăși

pefotografieprelucratădigital.Foto18. Blidarul restaurat.

Tabel1. DateleblidarelordinMerești,servindcaanalogii

Traducere:Erzsébet Szász

145

1. Introducere

Fiecaresistemanaliticdemăsurare(AMR)estecompusdinelementesimple.Unitateademăsurare(ME,analizo-rulpropriu-zis)furnizeazăunsemnalanaliticalprobei,pebazacăruiaunitateadeinterpretare(ÉE)calculeazăinfor-maţiaanalitică(fig.1).

În unitatea demăsurare proba interacţionează cu unreactivsaucuun fasciculdeexcitare, înurmacărui re-zultăsemnalulanalitic,careestefuncţiedeproprietăţilematerialului.Rolulinterpretăriiestedeafurnizainforma-ţiaanalitică„râvnită”,relevânddinsemnaleproprietăţilecareprezintăinteres.

Înpărţileanterioarealearticolului s-adiscutatmicro-scopiaelectronicădebaleiaj,încazulcăreiaexcitareaeraefectuatăprinfasciculdeelectronifocusat,iardindiverselesemnalerezultates-autrasconcluziireferitorlaproprietăţi-lematerialului.SelectândradiaţiaX,casemnalanalitic,ob-ţinemmicroanalizăcufasciculdeelectroni,încazulcăreiainformaţiaanalitică reprezintăcompoziţiamediealvolu-muluiexcitatdeformăsferică,cudiametrulde0,5–10µm.

În studiul actual trecem în revistă succint domeniileînrudite,adicăparametriianalizelorlocalebazateperadi-aţiiXproveninddinexcităridiferite.

2. Radiaţia sincrotronică (SRXRF, µ-SRXRF )

RadiaţiaXpoaterezultacaurmareaionizăriicarearelocpe straturile interne de electroni ale învelişului atomuluiexcitat(cunoscutăcaradiaţiecaracteristicăderazeX,unsemnalutil al analiticii,dinenergiacăreiaputemdeducefelulatomuluiexcitat),darşiprinschimbareadirecţieipar-ticulelorîncărcate,cuenergieînaltă.Acestaesteaşanumitaradiaţiedefrânare(Bremsstrahlung),consideratăînpracti-caanalitică,îngeneral,caunfondcaresesustrage.

Schimbareadedirecţieaelectroniloracceleraţilavi-tezeapropiatedevitezaluminii,darmaialesforţarealorpeocaleperiodiccurbată(fig.2)ducelaobţinereaunorsurse de excitare cu lungimi de undă reglabile, datorităefectelorrelativistice,carepotfifocusateextremdebine(laniveldenanometrii)şiauoluminozitatede109–1010

orimaimaredecâtemiţătoarelederazeXconvenţionale.Drept urmare (fig. 3) m-SRXRF cu fascicul focusat

unificărezoluţiamicrosondei(mm)cusensibilitateaana-lizeidefluorescenţăderazeX(0,1ppm).Unaltavantajestefaptulcăfasciculul iese înaer,aşadarpiesadeartănutrebuiesăîncapăîntr-ocamerădevid,deşilaanalizamaterialelorcunumăratomicmic,absorbţiaradiaţieimoiderazeXpoatefiminimalizatăcuatmosferădeHe.

Sincrotronulnuestedelocieftinşiareocomplexitateridicată, fapt reflectat şi răspândirea lui, totuşi, sepoateaplica pentru accesul la aparatele din cadrul centrelor pentruoperioadădetimplimitată,aşadarmetodanuesteinaccesibilă.

3. Radiaţia de protoni (PIXE, µ-PIXE )

Cu ajutorul acceleratorului de protoni (de exemplu ge-neratorul Van De Graaf), focusând fasciculul rezultat,obţinem,deasemenea,osursădeexcitaresemnificativă.Protonii cu energii de 2–3 MeV sunt capabili de a exci-taspectrulderazeXcuoeficienţăconsiderabilă(fig.4). Fasciculul – similar cu radiaţia sincrotronică – poate fiorientatpeparteadorităaipieseideartă,înaer,respectivînatmosferădeHe,undelaundiametrualfascicululuideordinul mm-lorvomaveaosensibilitateînjurde1ppm(fig.5).

Acceleratorul de protoni este, de asemenea, un dispo-zitivscumpşicomplex,totuşiexistăunaparatînUngaria,la ATOMKI din Debrecen, un accelerator Van De Graaf de 5 MeV (fig.6).

4. Radiaţia de electroni (EPMA )

Contrarcudispozitiveleprecedente,combinaţiamicrosco-pieelectronicădebaleiaj–spectrometrucuradiaţiiXesteaccesibilă şi „muritorilor de rând” şi poate fi plasată înlaborator (fig.7).Tendinţaultimelordecenii,cândcombi-naţia spectrometru de dispersie energetică –microscopieelectronicădebaleiaj(SEM-EDX)aeliminattehniciledeanalizăconsideratemaipretenţioase,aşaziselemicrosondeelectronice(EPMA),echipatecuspectrometrededispersiealungimilordeundă(WDS),paresăiasfârşit.Cuajutorulopticii capilare de raze X, care permite focalizarea fascicu-luluiderazeX,s-adezvoltatparallel-beamWDS-ul,carecombinăflexibilitateaşirandamentulbundeacumularealemetodeiEDScurezoluţiaspectralăametodeiWDS.

Microanaliza cu fascicul de electroni pentru restauratoriPartea IV: Metode analitice bazate pe emisiuni locale

deradiaţiiX.Peurmelemetodeianalitice,,ideale’’

Attila Lajos Tóth

146

Încolţulsuperior,stângaalfigurii8.seobservăspec-trulsulfuriideplumb,PbS.Picuriledeculoare roşieaufostobţinutecutehnicăpb-WDS,iarcelealbastrecuteh-nicaEDS.Dinpunctuldevederealsensibilităţiitehnicapb-WDSestemaibună:limitaeidedetecţieeste0,01%faţădeceaatehniciiEDS,de0,1%.Histogramelefigurii8. indicăfaptulcăWDS(galben)conduceşidinpunctdevederealexactităţiianalitice.

Rezoluţia spaţială a metodei este bună (0,1–1 mm),adâncimeadepenetrareestemanevrabilă(1–10mm, dar rezoluţia analizei stratigrafiilor poate fi îmbunătăţită cuprogramspecial).Dezavantajulmetodeiestecănupoatefi folosită în aer liber şi dimensiunea camerei de probelimiteazămărimeapieseideartăanalizate.

5. Fluorescenţa de raze X (XRF)

Datorită faptuluică radiaţiaXa fost folosită înaintea ra-diaţiei de electronipentru iradiereaprobelor, de-a lunguldeceniilors-aurealizatnumeroasecombinaţiidesursederazaX(sauizotopicuradiaţiegamma)–spectrometruderazeX.Aiciesteprezentatăceamainouă„modă”,spectro-metrulportabilcufluorescenţăderazeX(fig.9).ÎncazulacesteiasursaderazeX,carecreeazăradiaţiiprimarede20keV,împreunăcudetectorulEDS,dispozitivulanalogşidigital de prelucrare a impulsurilor, colectorul de spectre, prelucrarea, interpretarea şi depozitarea spectrelor, suntcompactateîntr-unpistolabiamaimaredecâtunuscătordepăr.RezultatulsepoatevedeapeecranLC,iarprinreţeauaWiFipoatefitransmisădirectpecalculatorulextern.

Volumul excitat are diametru destul de mare, 5–10 mm, ceeaceestecompensatdefaptulcăanalizelesepotrealizainsitu,fărăprelevare.SensibilitateaesteceacaracteristicămetodelorXRF,1–100ppm,însăexcitareadeprofunzime–deasemeneacaracteristicmetodeiXRF–estecomplexă:depindedematriceşideraportuldensitateşinumărdeor-dine ale elementelor analizate, de porozitate, etc.

6. Comparare

Figura10.rezumăparametriicaracteristiciaimetodelorprezentate. Din punct de vedere al diametrul fascicolului deexcitare,metodaEPMAconduce,darnusemnificativ.Celedouămetodebazatepeacceleratoaresuntdeaseme-nea capabile de a produce un fascicul cu diametru sub un mm,faţădemetodaportabilădeXRF,încazulcăreiasu-prafaţaanalizatăesteînjurdeuncm.Încazulceleidinurmă,acestdiametru,şipenetrareapotcauzaproblemeîncuantificare.

CuexcepţiametodeimSRXRFfiecaretehnicăesteac-cesibilă înUngaria. Iaraparatelecentrelor sincrotronicedin Europa sunt abordabile prin proiecte..

Distribuţiaînprofunzimeaexcităriipoatefiuşorcon-trolatăîncazulfasciculelordeparticule,acelaşilucrunuestevalabilîncazulexcităriicurazeX(mSRXRFşiXRFportabil).

Din punct de vedere al sensibilităţii mSRXRF este celmaieficient,urmatădeaproapedeXRFportabilşidemPIXE,EPMArămâneînurmă.

Înceeacepriveştedimensiuneaprobei,XRFportabilesteimbatabil,avândînvederecăchiarşiunclopotpoatefianalizatsusînturn.ÎncazulanalizeicumPIXEşimSR-XRFpiesadeartătrebuietransportatăînlaborator.EPMApermite doar analiza probelor care încap în camera deprobă,înschimbfuncţionează,subvid,pentruelementecuZ>4,contrarmetodelorînaercarepotfifolositedoarpentruelementelecuZ>14.

7. Concluzie

Metodeleşiaparateledeanalizăbazatepedetectareaspec-tralăaleradiaţiilorderazeXpermitanalizacelormaivari-ateprobe,cuorezoluţiespaţialăşideprofunzimedelamm lacm,şiosensibilitateanaliticăîntre0,1–1000ppm.Însăaceştiparametriiexcelenţinu rezultăde launsingur in-strument,dinaceastăcauzăsubliniem–chiardacănuafir-mămanalogcu„osingurămăsurarenuestemăsurare”căniciosingurămetodădeanalizănuestesuficientă–căestebinesătindemsăanalizămobiecteledeartăprinmaimul-temetodeanalitice,cantitativeşicalitative,fărăsăuităm,bineînţeles,dealtemetodealternativedeanalizăpelângămetodele bazate pe emisiunii de raza X.

Dr.AttilaLajosTóthPhD,CscFizician,cercetătorprincipalAcademiaMaghiarădeŞtiinţeInstitutulTehnicsideŞtiinţaMaterialelorH-1121 Budapest, Konkoly-Thege u. 29–33Tel.:+36-1-392-2691,Mobil:+36-30-984-3763E-mail: [email protected]


Fig.1. Sistemulanaliticdemăsurareşipărţileeicompo-nente.

Fig.2. Sincrotronulşiformarearadiaţieisincrotronice.Fig.3. Analiza structurilor nanometrice depuse pe Si.Fig.4. FormareaPIXEşiunspectrutipic.Fig.5. Imaginea mapping a constituentelor unei celule.Fig.6. LaboratorulPIXEînATOMKIdinDebrecen.Fig.7. Formarea radiaţiei X caracteristice generate de

fascicululdeelectronişiunspectrutipic.Fig.8. Compararearezoluţieispectreleşiasensibilităţii

metodelorpb-WDSşiEDS.Fig.9. Dispozitivul portabil XRF.Fig.10. Comparareanumericăametodelordeanaliză.

Traducere:EmőkeNagy

147

Scopulacestuistudiuesteprezentareaprocesuluiîndelun-gatalrestaurării,delaconservarepânălacompletarees-tetică,prinintermediulunuiexempluexcelentilustrabil.De asemenea studiul propune să risipească acea părereeronatăcarecâștigătotmaimultterenșicarepuneunac-centspecialperolulconservăriiînprotecțiaobiectelordeartășipunesubsemnulîntrebăriilegitimitateacelormaielementarecompletări.

Ca să fim sinceri, îndoiala este oarecum întemeiată,deoareceautorularticoluluiaîntâlnitpeparcursulcarie-reiîndelungatenenumăratereparațiisaurenovațiiinutileșiarbitrare,careadeseori falsificăsemnificațiaoriginalăalucrăriioriginale.Daracesteintervențiiregretabilesuntdovada muncii unor ”restauratori” neprofesioniști, fărăcalificație,careînmoddiletantcred,că”reparația”tuturordefectelor este un proces simplu.

Suntemconvinși, că conservareaunei operede artă,adică prezervarea în starea în care a supraviețuit, fărăadițiuni, sau pretenția restaurării valorii estetice la unnivel de așteptat, nu poate rezulta dinmoda actuală, cidoardindeciziechibzuită.

Principalaregulăarestaurăriidepicturăesterespectulabsolut fațădematerialelecomponente relevante istoricaleopereideartă,conservareaautentică,adicăconserva-rea,șiredareavalorilororiginale,carepotfiîmpliniteprincompletareaestetică.Prinurmare,dinpunctuldevederealprotecțieiobiectelordeartă,trebuiesăprivimnoțiuneaconservării și restaurării ca diverse grade din cadrulaceluiașiactivități.

Dorimsăprezentămtoateacesteaprinexemplulresta-urării operei pictate de Johann PeterKrafft, care a fostcrezută pierdută. Am descoperit pictura în depozitulMuzeului de Arte Frumoase,1șidatorităstăriipericlitate,amînceputimediatlucrăriledeconservare(foto1).

Din cauza stării de conservare și a dimensiunii pic-turiiamorganizatoechipăderestauratori,2casăputemîncepelatimpșirealizalucrărileînmodprofesional.Fon-dulCulturalNaționalasprijinitrestaurareaprinacordareafinanțăriinerambursabile.

JohannPeterKrafft (1780–1856),pictorgermansta-bilit înViena,a înnoitpictura istoricăaustriacă.Acreat

1 Picturaafostprobabilsalvatădedistrugereafinalăîntimpulceluidealdoilearăzboimondial,prindemontareadepeșasiușiîncolăcireaîngrabăpeobarăsubțiredelemn.Înaceastăstares-adepozitatînmuzeu.

2 Membrii echipei: Ildikó Jeszeniczky, Edit Perjés, Ágnes Dicső, aulucrat cu conducerea autorului.

compozițiilesaleistoricesubinfluențapictorilorfranceziJ.L.David,F.GerardșiF.Gros.3

În1809,arhiduceleCarolaînvinslaAspernoastealuiNapoleon.Krafftapictat înmemoriaacesteibătăliiunadintre celemaimonumentale opere ale sale (Bătălia dela Aspern foto 2.).Șitabloulrestauratdenoiprelucreazăacesteveniment istoric, cu temaRudolfdeHabsburgșicălugărul.Artistulaprezentatpicturalacurtearegalăînanul1825,împreunăcualtedouăcompozițiicutemaeva-dăriiluiMiklósZrínyidinSzigetvárșiîncoronareaîmpă-ratului Francisc ca rege al maghiarilor.4

Rudolf, întemeietoruldinastieiHabsburgilor,adeve-nitregegermanîn1273.Numeroaselegendecinstescfap-telesalenobile.Temapopularăînfățișatăpeacesttabloua devenit celebră în urma baladei scrise de FriedrichSchiller,cutitlul”DerGrafvonHabsburg”.Potrivitbala-dei,Rudolfs-aîntâlnitcuuncălugărpelângăunpârâu.Călugărulsegrăbealaunompemoarte,casă-ideaultimaîmpărtășenie.Darapeleînvolburatealepârâuluiaumătu-ratpodețulșiastfelcălugărulnuaputut trecepeparteacealaltă.Casă-lajute,Rudolfi-aoferitcalulsău.Artistulaprelucrataceastă temă într-ocompozițiesplendidă,cucoloritbogatșiîndrăzneț,înstilBiedermeier.

Încolăcirea din timpul războiului a fost făcută cuintențiibune,daraavutefectedevastatoareasuprastratu-luidegrundșiculoare,cares-auaglomerat,s-audesprinsde pe suport, s-au fracționat și dezintegrat și suprafațaadevenitcașiunmozaic(foto3).

Detaliile pictate realistic și cu colorit bogat au fostaproape ”ascunse” din cauza suprafeței fragmentate șiapeliculeidevernis îmbrunit.Peparcursulconservării5 am constatat, că istoria precedentă a obiectului de artănuafostfărăprobleme:suportuloriginalafostdublatdedouăori,primadatăînadouaparteasecolului19,șiîncăodatălaînceputulsecolului20(foto4).

Cutratamentuldeconservareamsalvatpărțileorigi-nalealepicturiicareausupraviețuit,darstareadeosebit

3 Frodl-Schneemann,M.,JohannPeterKrafft,MonografieundVerzeich-nisderGemälde,Wien-München1984.p.132.46.sz.

4 CifkaBrigitta:„L’empereurFrancoiscouronnéroideHongrie”parJ.P.Krafft(J.P.Krafft:ÎncoronareaîmpăratuluiFrancisccaregemaghiar).In: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 79. 1993. pp. 49–61. 121–126. Picturile care reprezintă evadarea luiZrínyi și încoronarealuiFrancisc au fost restauratede JózsefPrzudzik, și potfivăzute înexpozițiaGalerieiNaționaledeArtăaUngariei.

5 Consolidareastraturilordeculoaredesprinses-afăcutcucoletta.

Noțiuneapriorității:salvaredevestigiisaurestaurare

Miklós Szentkirályi

148

defragmentatăaridicatproblemacompletării.Atrebuitsădecidemdespreposibilitățileprezentării,

adicămăsuracompletăriiesteticealtablouluidedimensi-unimari(336,5x230cm).

Înacordcuistoriciideartă6aimuzeului,amdecisînfavoarea completării estetice, dar înainte de aceasta amdezbătutîndelungatposibilitățilederezolvare.

Mulțidisputăproblematicacompletăriioperelordete-riorate,deoarece totmaimulți favoreazăconservarea șipăstrarea în stare neschimbată. Această abordare esteundrumfărăieșire,carenurezolvăproblemaînpărereanoastră.Dinpunctdevedereestetic,opictură lacunară,incompletă saudeteriorată poatefi foarte perturbătoare,iar mesajul original poate deveni indescifrabil sau ineva-luabil.Dinacestmotivmaialesrestauratorii,darșimuze-ografiicugândirerealistăconsiderănormalșidedorit,caooperădeartămoderatcompletatăsăfiedinnouvizibilă,agreabilășisăfieexpusădinnou.

Să vedem, despre ce e vorba?

Maiîntâitrebuiesăacceptămșisocietateatrebuiesăiadecunoștință,cărestaurarea–adicătratareabunurilorcultu-rale,cercetareaprocesuluidecreațiealartistului,analizașiexaminareaschimbărilorsurvenite înmaterialulcom-ponentalopereideartă–,estemuncădecreațiecucarac-ter științific.Restauratorul lucreazăcumetode îngrăditedeeticașiștiințarestaurării,ținândînrespectintențiaar-tistuluioriginal.Darînraportcunaștereaopereioriginale,restauratorul creeazăpartea lipsă saudeteriorată într-unalttimp,cucaracterunic,care,împreunăcupărțilepăs-trate,conservateșidocumentateformeazăînviitoroperadeartărestaurată.

Restaurarea include deci, toate procedeele, care refac starea originală, ori cea mai favorabilă din punct devedere istoric sau estetic a bunurilor culturale deteriorate, schimbate,îmbătrânite,maimultsaumaipuținfragmen-tate, diforme din aspect estetic.

Norma noastră principală este, ca intervenția să fiecâtmaiminimă.Dardefinițiaacestuiminimnecesarîntr-un caz concret este determinat de starea, însemnătateacreației de artă și de deciziile luate în scopul asigurăriidurabilitățiiacestuia.

Aconserva/restauraînseamnăcualtecuvinte: – conservare(conservatio,lat.):păstrează,salvează,pre-zervă, protejeazăde deteriorare ulterioară,menține înstare veche, deci, a păstra creația originală sau frag-mentulacestuia înstareneschimbată,autentică, luândînconsiderarescopulrealizării,documentândșiconser-vândîntr-omăsurăîncarenuîmpiedicăsaunuinduceîneroarecercetareaștiințifică.

6 La consultații a luat parte Brigitta Cifka, șefa ColecțieiModerne șiMiklós Mojzer, director general.

Cifka Brigitta: Johann Peter Krafft: Rudolf von Habsburg und der Priester (Johann Peter Krafft: Rudolf de Habsburg și călugărul). In:Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 88–89. 1998. pp 115–118. 229–231.

– restaurare(restauro,lat.):areface,aconstrui,areînnoi,a restabili starea originală continuând tratamentul dereconstrucție;acorecta,adicăarestaurabunurilecultu-raledinpunctuldevedereadurabilității,launnivelaptpentruprezentareșiagreabilpentrupublicullarg.

Pentru un restaurator scrupulos bunurile culturale nu sunt numai subiectele sau documentele autentice ale dife-ritelordomeniiștiințifice,cisuntînprimulrândobiectecereprezintăvaloriestetice.

Suntemdepărere,căactivitatearedusănumailapro-cesuldeconservarenuducelarezultatebune,pentrucăocreațieartisticănupoatefiseparatăcadocumentistoricșicaoperădeartă.

Aceastăsepararerupeunitateaoperei,caredevineînacestfelneclarășipunesubsemnulîntrebăriisustenabi-litatea.

Obiectivul principal al restauratorului este conservarea materialuluibunurilorculturale,ceîntrupeazășitransmitespiritualitatea operei și intenția creatoare.De asemeneaestedatoriarestauratoruluisăcunoascăcâtmaitemeinicistoria, intențiașimetodelecreatoruluiși stareadecon-servareacreației,cuscopulrestaurăriiesteticecredibile.

După conservarea picturii lui Krafft, am protejatsuprafațapictatăcuhârtiejaponeză,7înaintedeprocesulurmător:îndepărtareacelordouăstraturivechidepânzăde dublare(foto5).Amfăcutconservareafinalăasupor-tuluidepânză.8Reîntărireamarginilortablouluis-afăcutcu fâşii de pânză folosite în strat dublu, impregnate curășinăsintetică9 încareamfixat, lafiecare10cm, inelepentru şnur. Prin acestea din urmă s-a efectuat întinde-reapânzeicuşuruburipentrumontarerapidă.Amprobatși folosit aceastămetodă la picturi de dimensiunimari,deja restaurate.10 Importanța acestei metode rezultă dinmărimeapicturii, deoareceopicturăatâtdemarepoatefitransportatădoardemontatădeperamășirulatăpeuncilindru.

Cuajutorulprocedeelormenționatemaisus,amsal-vatde lapierirepicturacare reprezintăovaloarecultu-ral-istoricăsemnificativă,ampăstratpânzaoriginalăfărădublare11cașipolicromiașigrundulbiedermeierslăbite.

Dincauzastăriifragmentatetratamentuldeconservarenuafostîndeajuns,amconsideratcăcompletareaesteticăla un nivel artistic înalt este foarte importantă (foto 6). Determinareametodeirestaurăriișiamăsuriiretușuluiera

7 Caadezivamfolositmetilceluloză (TyloseMHB3000),aplicatăcupensulălatăprinstratuldehârtiejaponeză.

8 Dupăîndepărtareastratuluiprotectordehârtiejaponeză,amconservatsuportulfolosindrășinăsinteticăBEVA371(FormulaoriginalăGustavBerger371,Cod.011065505).

9 BEVA 371.10 SzentkirályiM.:MunkácsyMihályKrisztus Pilátus előtt c. óriáskép

restaurálása(Restaurareapicturiidedimensiunifoartemari”HristosînfațaluiPilat”,pictatădeMihályMunkácsy),MúzeumiMűtárgyvéde-lem (Conservarea obiectelor de artă) 24.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest, 1995. pp. 35–46.

11 Autorulacestuiarticolaprezentatposibilitățilepăstrăriisuportuluidepânzăînstareoriginalălaa23-aConferințaNaționalăAnualăaResta-uratorilor, la Budapesta, cu titlul: A dubla sau a nu dubla.

149

oparteesențialăalucrării,deoareceaproximativ20%dinpicturălipsea.Majoritateaacestorlacuneaufrânsorizon-talsuprafațapicturii,datorându-serulării.

Peparcursullucrăriiloramremarcat,cămetodologiarestaurăriiasigurapentrunoinumeroasetrepteșimijloacedelaconservareastrictă(starefragmentată)pânălacom-pletareaintegrală.

Dincauzatemeidescriptiveșipentrucălacunelenuauafectatzonemai însemnate,dupănumeroaseconsultațiiamoptatpentrucompletareaprogresivă.Întregirealacu-neloreracontestabilădoar înpuține locuri.Ne-amstră-duit să progresăm treptat, și ca completările estetice săfiecuuntonmaideschisedecâtparteaoriginală,înacestfelampututcontrolacaacesteasănumodificecolorituloriginal al picturii.

Amajustat retușul12 cu părțile originale, acestea dinurmă fiind normative pentru noi pe durata lucrăriilor.Înprocesuldecompletareafostdemareajutorgravura13 luiFranzKolbe(1789–1865),executatăîn1827(foto7). Măsura retușului, corect aleasă, a creat nivelul dorit alimaginiideansamblu,s-arestabilitspațiulpicturiișiechi-librul coloritului folosit (foto8-12).

Dr.habilMiklósSzentkirályiArtistrestauratordepicturăRestauratorșefMuzeul de Arte Frumoase1068 Budapesta, str. Szondi nr. 77.Tel.:+36-30-740-1873E-mail: [email protected]

12 Înaintederetușareampeliculizatpicturacurășinădedamardizolvatăînspirtalb.Amavansatcuretușulstratcustrat,cuculoarelazurată,cuuleiamestecatcurășinădedamar,iarînfinalamaplicatîncăunstratdevernis.

13 741 x 776 mm. Inscripția de pe gravură: Peint par P. Kraft/GravéáVienneparF.Kolbe1827./DédiéáSonAltesseImperialeMonseig-neurl’ArchiducCharles/LeTableuseTrouveauCabinetdeS.A.I.l’Archiduc Charles.


Foto1. Stareapicturiiînaintederestaurare.Foto2. GravurăfăcutădupăpicturaluiKrafft,ceillus-

treazăbătăliadin1809,cândarhiduceleCarolaînvinslaAspernoastealuiNapoleon.

Foto3. Suprafațaextremdefragmentată.Foto4. Picturafăcutăîn1825afostdublatădedouăori.Foto5. Suprafațapicturiiprotejatăcuunstratdehârtie

japoneză.Foto6. Picturaconservată,prelevatășichituită.Foto7. Gravura luiF.Kolbe, făcută dupăpictura ori-

ginalăa fostbusolarestauratorilor îmuncadecompletareestetică.

Foto8–9. Exempledecompletareintegrală,detaliu.Foto10–11.Înainteșidupăretuș,detaliu.Foto12. Picturarestaurată.


150

Istoricul scrisorii de privilegii

ScrisoareadeprivilegiiemisdeprincipeleMihalyApafiestedocumentulcelmaiimportantaoraşuluiMiercurea-Ciuc.Datînanul1670,documentulcuprindemaimultescrisorideprivilegiianterioare,cumarficeadatădere-ginaUngariei,Izabella,înanul1558,carescuteşteoraşuldesuboricetaxă,exceptândbiruldatpentruÎnaltaPoartă;de asemeni scrisoarea principelui Sigismund Rákóczi din 1606şi1608,carescuteşteoraşuldeimpozitelederăzboi,precumşiscrisoareaprincipeluiBáthoriGábor,careîntă-reşteprivilegiiledateoraşuluidereginaIzabella,dease-menea scrisoarea de libertate dat de principele I.György Rákóczi,întăritdeprincipeleII.GyörgyRákóczi.Înanul1635 principele I.GyörgyRákóczi eliberează locuitoriitârguşorului de sub iobăgie, iar în anul 1649 principeleII.GyörgyRákócziîntăreştescrisoareadelibertateaora-şului. Întărireascrisorilordeprivilegii şide libertateaufost necesarefiindcă, în timpul invaziei turco-tătaredin1661,documentefoarteimportantealeoraşuluiMiercu-rea-Ciuc, au fost nimicite în incendiu.1 Documentul cu importanţăexcepţională,scrispepergamentînlimbala-tină,seaflaînarhiveleoraşuluipânăînanii1850,cândistoriculBenkőKárolyl-adescoperitşil-acopiat.

Scrisoarea de privilegii a fost tradusă din latină înlimba maghiară de profesorul Éltes Elek, transcris deÉltesBéla,înanul1895. În anul 1940, la 7 noiembriedocumentuloriginal,împreunăcutraducerea,înprezenţanotarului şi unui oficial este ştampilat şi înregistrat subnumărul5177,depuspentrupăstrarelacasieriaoraşului.

Familia Balázs, în toamna anului 1944, din cauzaapropierii frontului, se refugiază înUngaria, ducând cueişidocumentul.Scrisoareadeprivilegii,pretinspierdut,afostdescoperitdemembriifamiliei,dupădecesulfrate-lui,parohulBalázsTibor,înlocuinţasa.2 Membrii familiei numaiatunciauvăzutînsemnărilefratelui,încarecereacatestamentdonareadocumentuluioraşului,respectivalMuzeului din Miercurea-Ciuc.

1 SzőcsJános,HargitaNépe,21ianuarie,2011.2 „Fratelenostru,BalázsTibor,fostulparohallocalităţilorLovasberény-

Pátka-Acsa,pânăladecesulsăudin2007.Împreunăcusurorilemele,EmeseşiMarian,amdescoperitmanuscrisulprintredocumentelesalepersonale,moştenitedelael.”(Comunicarealuidr.BalázsLászló).

Membrii familiei au adus înapoi documentul şi înmemorialor,îndatade28octombrie2010,într-uncadrufestiv l-au predat Muzeului (foto1).

Descrierea procedeelor tehnologice de producere a documentului

De obicei, documentele scrise pe pergament erau înfă-şurateînsuluri,maitârziuerauîmpăturiţi.Scrisoareadeprivilegiideasemenea, a fostpăstrată îndoită şi aşa s-apăstratde-alungultimpurilor(foto2).

Pentru efectuarea descrierii din punct de vedere al con-servăriidocumentului,înaintearestaurării,înprimulrânds-adeschiscumaregrijădocumentul împăturit, care stădindouăcolidepergament,demărime37x62cm,înformăpatrulater.Celedouăpărţi erau cusute lamijloc cu şnurverderăsucit,realizânduncaiet.Probabilcândvaaveaşipecetădeceară,caredinpăcate,s-apierdut(foto3).

Informaţiile au fost scrise, cu cerneală fero-galică.3 Pe ultima pagină se vede semnătura principelui ApafiMihály. Oglinda paginii este de 24x24 cm, respectiv 28x24 cm. Chenarul de sus are cca. 3 cm , iar jos are 6 cm. Iniţialele, numele emitentului scrisorii:„ Nos MichaelApafiDei...”, au fost scrise,dinaliajdecupru.Aceastătehnicăfolositdesînsecolele17–18.,caimitareaaurului,dincauzacoroziuniişiaschimbatculoarea.

Traducerea textului original din latină în maghiară,a fost scrisă probabil cu cerneală fero-galică, pe hârtiefabricată industrială.4Aceste hârtii, demărime a 34x42cm,aufostcusutecuşnurdemătaserăsucită.

3 Înevulmediu,cernealafero-galicăsepreparacutehnicispecialedindiferite plante, ce se compune din tanin, extras dintr-un element vege-tal,cuconţinutdeacidtanic(ex.gallaedestejar,gogoşideristic),sul-fatdefier,apă,lianţişialţicoloranţi.Esteocernealăinsolubilăînapă.Cernealascrisăpepergament,saupehârtii,dincauzaoxidării,căpătăoculoaremaroînchissaunegru.

4 Lasfârşitulsec.al19-lea,laîncleiereahârtiei,larăşinadecolofoniuauadăugatsulfatdealuminiuşideaceeamajoritateahârtiilordinaceastăperioadăsuntacide.

Restaurareascrisoriideprivilegiiaoraşului Miercurea-Ciuc,datădeprincipeleTransilvaniei

MihalyApafiînanul1670

Éva Benedek

151

Starea de sănătate a pergamentului şi a hârtiei

Datfiindfaptulcăîngeneraldocumenteledinpergamentn-aveauocopertăprotectoare,şideaceeademulteoriaufostsupusefactorilordemediunecorespunzători.Înge-neral pergamentul netăbăcit, din cauza preparării salespecială,estemairigidă,decâtopieletăbăcită.Încazuldocumentului nostru apar degradări fizice şi mecanicemaialeslaîndoirilepergamentului(foto4). Este cunos-cutfaptulcăpergamentulestefoartesensibillacondiţiilemicroclimaticenefavorabile,îndeosebilaumiditate,fiindhigroscopică. Fibrele întinse în timpul preparării, la celmaimicniveldeumiditate, revin la structura lor iniţia-lă.Launnivelmaiînaltaumidităţiirelative,bacteriileşiciupercileseînmulţesc,alcăruirezultatestedistrugereatotală a pergamentului. Din fericire, documentul nostruapierdutpuţindincantitateadeumiditate,ceacenuesteatât de dăunător ca în alte cazuri.După primele inves-tigaţii, scrisoareadeprivilegii s-adeshidratat,aveapeteşidepuneridemurdăriedeoriginediferită, lipsurimici.Peultimapagină,oînsemnares-adecoloratpuţin(foto5).

Probabil din cauza ligninei,5 a cleiului necorespun-zători şi a descompunerii catalitică a celulozei, culoa-reasuportuluidehârtieatraduceris-aînbrunit,maialespe marginile. După observaţiile noastre, pe hârtie suntprezente şi petemici bine conturate de culoare ruginie,numite„foxing”.6Peprimapaginăseobservămicirup-turi,fisuri,datoritădegradărilormecanice.

Conservarea şi restaurarea obiectelor

1. Restaurarea pergamentului

Principiile etice, normele de conservare – restaurare sunt primordiale în stabilirea fazelor de lucru. Întocmi-rea documentaţiei, investigarea materialelor, stabilireadeteriorăriiamaterialuluidescris,planuldeconservare-restauraresuntnecesarepentruefectuarealucrărilor.Dinfericire,încazulnostru,n-afostconstatatăexistenţaunuiatacbiologic,deaceeanuafostnecesară.dezinfectareapergamentului.

Tratamentedecurăţire–CurăţireuscatăÎnlăturarea murdăriei de pe suprafaţă s-a făcut cu

opensulăfină,moale,prindesprăfuire(foto6).Curăţireauscată s-a continuat cu radierea suprafeţei materialuluicu radieră (foto7) şiprafde radieră.Radiereas-a făcut

5 Lignina este substanţa organică macromoleculară care impregneazăcelula,fibreleşivaseleplantelorlemnoase,polimer,acăruimoleculăeste formatăprin reunireamaimultormolecule, aleunui compus cucaracternesaturat.(Dexonline) Ligninaextrasădinlemn,estegalbenă.Dacăextragereaesteimperfectă,hârtiarămâneacidă.

6 Foxingulesteoformădedegradareadocumentelordearhivăpesuportdehârtiedinapariţiaunorpetepunctiformecuaspectruginiu.Acestepeteprobabilsuntrezultatulinfecţieicuciuperciacleiului,lacareseadaugăşi contaminareacu substanţelemetalice(cupru,fier)prezente.KASTALY, 2000, 25.

numaipezonelemarginaleşiprintrerânduri,pentruevi-tareamaximăapierderiiinformaţiei.Îndepărtarearezidu-urilor(rugină,petedemurdărieneaderentă)s-afăcutcuajutorul bisturiului chirurgical.

ProbaşitestedesolubilitateDatfiindfaptulcăornamentaţiadeculoareverdepuţin

s-a decolorat, iar cerneala fero-galică nu s-a estompat,pentrucertitudine,s-afăcuttestedesolubilitate,înalcooletiliccuapădistilată(foto8).

DesfacereaşnuruluidetextilăPentru efectuarea lucrărilor de conservare – restau-

rare mai amănunţite, Şnurul trebuia desfăcut, curăţit şispălatînsoluţieapoasăcudetergentneionic70,5%,apois-afăcutdouăclătiri,înapădistilată,urmânduscareapehârtiesugativă.

Netezirea,umidificarea,reîmprospătareapergamentuluicuaparaturădeultrasunete

Dinexperienţarestaurării,seştiecăpentrunetezireapergamentuluirigidizatşideshidratatestenecesarabsor-bireaapei.Vaporiideapaîntră încontactcupergamen-tul în mod direct sau indirect. Pergamentul deshidratatabsoarbă umiditatea necesară cu ajutorul aparatului deumidificare cu ultrasunete. Umidificarea documentuluis-a realizat suboprelatădinplastic, timpdemaimulteore,subcontrolpermanent,laumiditaterelativăde60%(foto9).Dupăumidificareaoptimăastructuriipergamen-tului,materialuldescris,s-anetezit,fiindmaimoale,maicurat, cu un aspect mult mai bun.

Presarea,uscareapergamentuluiDupăcepergamentulaabsorbitumiditateanecesară,

a fostaşezat întreBondina8 şihârtiesugativă,apoiaşe-zatînpresădelegătorie.Pentruomaibunăneteziredupănecesitate,s-apulverizatpestesuprafaţăluiapădistilată.Supravegherea procesului de uscare în prima fază s-afăcutla5–10minute,dinorăînoră,lajumătatedezi,înfinalzilnic.

Controlulpermanentestenecesarpentrucăîntimpulumidificăriişiapresăriifibrelecolagenuluisepotprindeunadealta,astfelpergamentuldevinetransparent,darîncazul nostru structura pergamentului a fost destul de bun. Dupărestaurareacorespunzătoare,pergamentuls-anete-zit perfect (foto10).

ConsolidareaşicompletarealipsurilordocumentuluiDealungulîndoiriişipezonelemarginale,s-aupro-

dusmici rupturi şi lipsuri.Completarea lor este faza delucrucelmaidurabilîntimp,darşiceamaifrumoasăfază

7 Detergentneionic(Evatriolul)esteprodusdingrăsimi,înurmaproce-selorchimicedinalcooligraşisinteticişiacidsulfuric,apoiprintrata-reaacestoracuhidroxiddesodiu.Suntdetergenţifoarteeficiente,caresefolosescşilacurăţireaumedăahârtiei.

8 Bondina(plasăneţesutădinpoliester)arecaracteristicifoartebune,lapresarenuselipeştedeobiect.

152

a restaurării. Restaurarea propriu-zisă este necesară dinpunctdevederealaspectuluiesteticşialdurabilităţiimate-rialului de scris. Completarea pergamentului deteriorat, se face îngeneralcupergament,saucuprafdepergament,printurnaredepastădefibră.9 Rupturile, lipsurile docu-mentuluieraudemărimimici.Înacestcazmetodafolo-sităestecompletareapergamentuluicuhârtiejaponeză,10 cuadezivdeamidondeorez.Completareas-afăcutdinambele părţi, adică „la dublu”, astfel înlocuirea esteticăesteidentificăcuoriginalulînculoare,grosime(foto11).

După completare, prin cusutul şnurului, i s-a redatformainiţialăascrisoriideprivilegii.

2. Restaurarea materialului de hârtie

Traducerea în limbamaghiară a documentului original,adicămaterialuldehârtie,probabildincauzadepozităriiîntr-ocutiemaimică,s-adeformat(foto12). Probabil din cauzafolosirii,uzurii,caieţeluls-adesprins(foto13). Re-staurareas-aînceputcucurăţireauscată,prindesprăfuire,peurmăprinmetodemecanices-aîndepărtatdepozitedeimpurităţişipetedeoriginidiferite(foto14).

Măsurareaacidităţiihârtieis-arealizatlasuprafaţăcuhârtieindicatoarealph-ului,11caredănumaiunrezultataproximativ.ValorilemăsuratedepH5,58–6,1,suntuşoracide.Încursulrestaurăriinus-afăcutospălareapoasă,şideaceeapentruneutralizareaacidităţiis-afolositmetodaWeiT’o12 prin sprayere.

Pentruneutralizareauneicolidehârtiefinăşisubţire,s-afolositprocedeeneapoase,(Bookkeeper–„Protectorde carte”). Filele desfăcute au fost reîntregite cu hârtiejaponeză cu Glutofix600,13 adeziv pe bază de celuloză.Completarealipsurilors-aefectuatpemasăderestaurareluminată(foto15).

Rupturile,fisurile,aufostconsolidatecuvăljaponez,apois-arefăcutformatiniţialalcaietului.

ScrisoareadeprivilegiidatdeprincipeleApafiMihály,înanul1670,estedocumentulcelmaivalorosaloraşului.Ştiindşisimţindvaloareaacestuia,respectândetica,nor-mele conservării şi restaurării, s-a reuşit cadocumentulsăprimeascăovaloaremaimaredinpunctvedereistoric,ştiinţificşiestetic(foto16).

Documenteledupărestaurareaufostaşezateînhârtiesugativă,şipuseîn„pallium”dincartonneacide.Ladepo-zitareadocumentelorserecomandăconformnormelordeconservare,otemperaturăla18–20°C,umiditaterelativă(UR)de45–55%şiluminămaxim50deLux.

9 Turnaredepastădepergamentsefacedinprafsaufibredepergament,amestecatcucleişisoluţiidezinfectante,prinproduceredevid.

10 La prepararea hârtiei japoneze se folosesc fibrele plantelor numitekozo,mitsumata, saugampi, ai cărorfibre suntde lungime specială.Acestehârtiisuntindispensabileînprocesulderestaurare.

11 Macherey-Nagel.pH-Fix 0,0–6,012 MetodaWeiT’o.MetodaestedescoperităşiutilizatădeRichardSmith

înUSA.13 Glutofix600(metil-hidroxil-propil-.celuloză).Soluţieînformădepraf

saugranulegalbensaualb-gălbui.Rezistentlaaciditateşibazici,lafelşilalumină.Folosirealuiestemultilaterală.

BIBLIOGRAFIE

BABOS,Károly:Növénytan restaurátoroknak.(Botanicăpentrurestauratori).

MuzeulNaţionalMaghiar.Budapesta,1992.pp.13–15.BAKAYNÉ PERJÉS, Judit: Raktározás, tárolóeszközök

csomagolóanyagok. (Depozitarea, etalarea, împache-tareaobiectelormuzeale).Budapesta.2000.pp.5–6

BENEDEK, Éva – MUCKENHAUPT, Erzsébet: Az 1985. évi ”menthetetlennek” nyilvánított Csík-somlyóikönyvleletkonzerválásaésazonosítása.(Con-servarea şi identificarea cărţilor descoperite în anul1985,laŞumuleu-Ciuc)INAnalulMuzeuluiSecuiescal Ciucului, Miercurea-Ciuc, 2004. pp.161–170.

BEÖTHYNÉKOZOCSA,Ildikó:Pergamenkéziratokre-staurálása(RestaurareaManuscriselordepergament).In: Albrechtné Kunszeri, G – Beöthy Kozocsa, I.: Pa-pír és pergamen kéziratok restaurálása. Pecsétek okle-velekenésiratokon:anyagaikésrestaurálásuk.(Resta-urareamanuscriselordepergamentşihârtie.Ştampilede pemanuscrise şi documente:materiale şi restau-rarealor).BibliotecaNaţionalăSzécheny.Budapesta.1995. pp. 9–23.

BEÖTHYNÉKOZOCS,Ildikó:AbudapestiDante–kó-dex restaurálása. (Restaurarea codexului Dante dinBudapesta)In:ScriptaManent.Apapíréskönyvresta-urálásműhelytitkai(Secreteleprofesionalealerestau-răriidecarteşihârtie).BibliotecaNaţionalăSzécheny.Budapesta. 1998. pp. 11–17.

GALLI, Katalin: Régi, becses könyvek ápolása és restau-rálása(Restaurareaşiîngrijireacărţilorvechivaloroa-se).Budapesta,2007.pp.31–36.

JÁRÓ, Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás amúzeumokban(Climatizarea,luminatulşidepozita-reaînmuzee).Budapesta,1991.p.106.

KASTALY, Beatrix: Scripta Manent. Budapesta. 1988. pp. 7–8.

KASTALY, Beatrix: A papír savtalanítása és fehérítése (Neutralizareaşialbireahârtiei).BibliotecaNaţionalăSzecheny. Budapesta. 2000

MANEA, Cella – POPA, Mihaela –CRUHER, Anatolie: Problemedepatologieacărţii.Culegeredematerialdocumentar,Bucureşti.1985.pp.140–144.

NICULESCU, CORINA:Muzeologie generală. Edituradidacticăşipedagogică,Bucureşti.1979.pp.45–52.,93–95.

OROSZ, Katalin: A levéltári dokumentumok károsodása ésamegelőzéslehetőségei(Deteriorareadocumente-lorarhivisticeşiposibilităţilepreveniriiacestuia).In:ISIS,MuzeulHaázRezső,Odorheiu-Secuiesc.2002. pp. 54–65.

ÉvaBenedekArtistrestauratordepieleşihârtieMuzeul Secuiesc al Ciucului,Miercurea-Ciuc,RomâniaE-mail: [email protected]

153


Foto1. Predareafestivăascrisoriideprivilegii.Foto2. Pergamentulîndoit.Foto3. Depedocumentlipseştepecetadinceară.Foto4. Ondulăripepergament.Foto5. Însemnăriledecoloratedepepergament.Foto6. Desprăfuireacupensulămoale.Foto7. CurăţireuscatăcuradierăWishab.Foto8. Teste de solubilitate.

Foto9. Netezireapergamentuluicuaparaturădeultrasu-nete.

Foto10. Pergamentulnetezitdupăconservare.Foto11. Completarealipsurilorcuhârtiejaponeză.Foto12. Hârtiadeterioratăînaintederestaurare.Foto13. Fileledesfăcute.Foto14. Curăţireaprinmetodemecanice.Foto15. Restaurareahârtieipemasăluminată.Foto16. Documentele restaurate.

Traducere: Éva Benedek

154

Ipolyi Arnold – polihistorul, exploratorul şi colecţi-onarul obiectelor de artă

„Episcopul academiei”, „arhiepiscopul literaturii”, „cuogândiremărinimoasăşidistinsă”,aristocratşiapostol”,„omdeştiinţăşimecena“–aşaîldescriaeseistulJurna-luluideBudapestaîniulie1886,înmomentulinstalării,pe episcopul de Arad Ipolyi-Stummer Arnold.1 Ultimulpolihistormaghiar–omuldeştiinţădinadouajumătateasecoluluialXIX-leaşiunexcelentexploratoralacestuia–a întreprinsacţiunipionereşti încincidomeniialeşti-inţei:arheologie, istoriaartelor, istoria literaturii, istorieşifolclor.Începutulcariereisaleacorespunscuîncepu-turileerudiţieimaghiare.Operaluideepocă„Mitologiamaghiară“, apărută în1854cuajutorulfinanţăriiAsoci-aţieiKisfaludy,foloseştecantitateaimensădedocumen-taţiebazatăpecercetărileanterioare,pebazamodeleloreuropene–dupămodeluldecolectareşiprelucrarealuiJakobGrimm–însumând,analizând,interpretândfolclo-rulmaghiar şi destăinuind totodată amintirile din trecutale maghiarilor, comoara tradiţiei mitologice, a legen-delorpopulareşia ritualurilormagicepopulare.Despremitologiamaghiarănus-amairealizatdeatuncioastfeldeoperăamplă,careesteşiazicelmaiprestigiosşideîncredereizvor.ConformaprecieriiZiaruluideDumini-cădin1859,Ipolyişi-aînceputcarieraprintr-ooperăcucaremulţi alţii şi-o încheie. Dincolo de aprecierile dinţarăşidepestehotare,criticilenedrepteşiincompetentei-audescurajatcercetărileulterioare.Afostatacatînspe-cialdecătreprestigiosulCsengeryAntal2.DupăaceastaIpolyişi-aîndreptatatenţiacătreştiinţaantichităţii,careareprezentatmaimultdecâtarheologia,pentrucăînacestdomeniualştiinţei,pelângăprotejareamonumentelorşiaoperelordeartă,suntdeasemeneaaduseînatenţiere-licveleintelectualeculturale.Dinadouajumătateaanilor1850,larecomandarealuiToldyFerenc,aînceputsălu-crezelaexploatareamonumentelordeartă.Gamalargădeactivităţiştiinţificei-aadusrecunoaştereapeplanprofe-sional.În1858afostalescorespondentulAcademiei,iarcâţivaanimai târziu, în1874,membrualconsiliuluideadministraţie.3

1 Datoritămorţiiprematureaocupat această funcţie în cadrulbisericiidoarpentruoperioadădecinciluni.

2 Mravik László: Ipolyi Arnold. Manuscris.3 Manuscrisul Mravik László, senior.

Cu ajutorul descoperirilor din timpul săpăturilora pus bazele colecţiei arheologice aMuzeuluiNaţionalMaghiar.ÎncalitatedefondatorşiconducătoralAsocia-ţieideArheologie,aîmpărţitsarciniîncadruldiscursuriloranualeţinutelaAcademiadeŞtiinţeMaghiare.Aobţinutîncurândunroldeconducătoralopinieipubliceasocie-tăţiicontemporaneştiinţifice.Aconsideratprotejareacul-turiinaţionalemaghiareşiadoptarea ideiidenaţiunecapeoproblemădesuflet.S-astrăduitcavalorilepecarele-adescoperitîntimpulsăpăturilorsale,săfieînlegăturăcumaghiarimea.Acestmoddeagândieraconformepo-cii,coincideacuperioadadetrezireaconştiinţeidesineapopoareloreuropene.DupăoperioadăîncareaservitînzonadesudaSlovacieideazi,carierasapreoţeascăiaavânt–în1863devinecanondeEger,apoidin1972estenumitepiscopulBaskăiBistriţei.

Şi-afolositautoritateabisericeascăpentrua-şimodelagândirea preoţească. Ca şi arhiepiscop, a atenţionat înpermanenţă asupra responsabilităţilor, asupra bunuluibisericesc avut în custodie, asupra păstrării şi îngrijiriiobiectelordeartăşiarecunoaşteriivalorilorarheologice.A impus şi a verificat profesionalismul intervenţiilor.Înmuncaderestaurare,alăturidebărbaţi,le-aimplicatşipefemei,eleprimindunrolimportantînreparareabrode-riilorşiatextilelor.CaşiconducătoralAsociaţieiArtelorPlastice,încădinperioadacanoniatuluidinEger,aspriji-nitşisusţinutartele,afostunmecenaşiuncolecţionardeobiectedeartăexcepţional.

Colecţia şi moştenirea

Lamoartea sa prematură şi neaşteptată – 2 decembrie1886 – colecţia sa de opere de artă cu peste 1700 depieseeraconsideratăchiar şi înEuropao raritate.Do-saruldemoştenirecupeste522defilecareafostdes-chislamoartealuiIpolyi–lafelcaşiîncazulcelorlalţiepiscopideArad–nuafostînchisodatăcuîmpărţireamoştenirii,cinumaiîn1923dupămaimulţianidetergi-versărilegaleşipolitice.Certurileaufostpedeoparteîntre stat şi biserică, pe de altă parte datorită primuluirăzboimondialşiaschimbărilorpoliticedatoratetensi-unilordiplomaticecareaudecursîntrestatulmaghiarşiromân.4

4 LakatosBallaAttila:MoştenireaepiscopuluiIpolyiArnolddelaArad.Editura Varadinum Script, Arad, 2012.

RestaurareavitraliilorcolecţieiluiIpolyi

Éva Mester

155

Lista obiectelor de inventar a fost întocmită în 28ianuarie1887decătreexpertulşievaluatoruldr.CzoborBélalaArad.Acestdosargrosaapărutpeneaşteptateîn2009, din arhiva Episcopiei Romano-Catolice din Arad, în colecţia directoratuluiArhivelor Naţionale RomânedinBihor.Înultimiianiaapărutmoştenireaşidindouăaltesurse–dintr-untestamentconţinutîndocumentelearhivelor personale ale episcopiei romano-catolice din Arad, precum şi dintr-o schiţă dinmanuscriseleBibli-oteciiNaţionaleSzéchényi,careafostrealizată înanii1918/1919, în timpulevacuăriicolecţiei laBudapesta.5 Dinaceasta,rezultăcăIpolyiacolecţionatcumarepri-ceperetoatevaloriledesprecareaaflatşipecareşile-apermisdinpunctdevederefinanciar.Nua făcut acestlucrudindorinţaobişnuitădeavalorificacomori,cimaidegrabăcuintenţiadeasalvavalorile–dingamalargăa artelor plastice şi artizanale, precum şi din obiecteleculturii populare. Procesul-verbal6 al inventarului men-ţionat cuprinde şi valoarea obiectelor. Înmulte cazuris-augăsitsumemici,darnulipsescnicicazurileîncarevaloareanuestedelocmenţionată.Astăzis-auschimbatacesteproporţiişiactivelenecorporaleauprimitvaloare.Acest lucruesteadevărat înspecial laaceleobiectedeartă, care în categoriile lor reprezintă ele singureperi-oada respectivă în relaţiecucolecţiapublicămaghiară–vezideexempluvechilesticleheraldiceşifotografiilesticlelor de cabinet.

În procesul-verbal al inventarului, unele obiectede artă sunt prevăzute cu articol, număr, fiind catego-risite. În listă sunt incluse picturi (gravuri, desene pepiatră,acuarelă, pictură în ulei pe lemn şi pânză, bic-cherna etc), goblenuri,draperii de perete orientale (uşaarăbească,mihrábi,portieretc),mobiliervechi,operedeartădecoratecuemail(potir,cataramăetc),obiectevechideorfevrărie(raclăcumoaşte,potir,cruce,găici,obiectedeprofabetc),majolică,porţelanuri,obiectedinsticlădeuz(cupă,potir,pahar,damigeană),fotografiialeunorsti-cledecabinet(sticleheraldice),vitralii(figurireligioaseetc.),textile(broderiipentrudomnişipopor)precumşimultealteobiecte.Datorităcerturilordin jurulmoşteni-riicareauţinutmaimultedecenii,numărulobiectelordeartăascăzut,multes-aupierdut ,darpebazacatalogu-lui inventaruluicareaapărut,comorileaflate înposesiamuzeelor cunoscute ( Muzeul Creştin din Esztergom,Muzeul Crişurilor dinArad,Muzeul deArte FrumoasesinBudapesta,MuzeuldeArteAplicatedinBudapesta)şiîncolecţiialecomunităţiireligioase(TrezoreriaCatedra-leidinEsztergom,colecţiaEpiscopieiRomano-CatolicedinArad),pot ajungepemânacercetătorilor şi în locultatonărilorşipresupunerilordepânăacum,poateîncepeînsfârşitmuncadefondacercetăriiobiectelor–identifi-careaşiprelucrarea.

5 Lakatos Attila idem.6 LakatosBallaAttila,idem,subcuvântuldintitlualobiectelormuzeului

Ipolyi, pp. 53–91.

Vitraliile Muzeului Creştin din Esztergom

Sepoate consideraunmarenoroc faptul, că la evacua-reacolecţieiIpolyilaBudapesta,înianuarie1919,pebazaprocesului-verbalalpieselordeartă,picturilepesticlăaufost numerotate.Astfel, numărul original de la inventararămas,maimultsaumaipuţin,pelângănumerelenoi,la acele obiecte care nu au fost deja restaurate. Acest lu-cruajutăladeosebireaşirecunoaştereaacelorlucrăricarepoartăaceeaşidenumire.

ÎnUngaria sepoateconsideraunic faptulcăaceastăcolecţieapicturilorpesticlăproveninddincolecţiaIpolyi,întrecareseaflăşilucrăridemaibinedecincisutedeani,arămasînmareparteintegră.Dinpăcate,diverselerăz-boaieaudistrusdejaprimelenoastreclădiriîmpreunăcudecoraţiunilelor,înaşamăsurăîncâtposterioritateapoateaflainformaţiidespreeledoardinsăpăturilearheologice.Cercetareasepoatebazadoardecioburiledesticlăfoarteincomplete şi deteriorate (Castelul Buda, Palatul RegaldinVişegradetc).Esteimportantsămenţionămfaptulcăcercetărideacestfelauînceputînultimiidouăzecideani,iaracesterelicvefragmentareauoimportanţămaimaredoar din acel moment. Sticlele mai vechi, de sute de ani, careaufostscoasedinpământ,deşisuntfragmentateşiîntr-o stare foarte proastă, pot atesta prin cercetările şianalizelecomparative,faptulcălucrăriledelanoinuaufostmaislabedecâtpicturilepesticlădin regiunieuro-pene mai norocoase7,păstrateîntr-ostareaproapeintactă.

CercetareamoşteniriiIpolyipoatefiacceleratădestu-diereaizvoarelorarhivelorpublice.Sperămcăvomdes-coperiistoriaşiorigineaacelorpicturipesticlădecabinetşia sticlelorheraldice,precumşiaatelierelordeprelu-crareşiameşteşugarilor,acărorrestaurareaavutlocîn2011–2012prinsprijinulFonduluiCulturalNaţional.

Descrierea picturilor pe sticlă

Obiecteledinsticlăextremdefragileaufostafectatedeschimbareapermanentăaloculuilor–dincauzacondiţi-ilorvitregedetransportşiadepozităriinecorespunzătoa-re.Colecţiapoatefi împărţită îndouăcategorii.Ocate-gorie,caredateazădinaintedesecolulalXIX-lea,poatefichiarmaivechede500deani–acesteasuntîngeneraldemărimimici,picturiheraldicepesticlărealizateprinplumbuire.Adouacategorie,încaresuntşisteme,constădin lucrăridemărimimaimari,maidegrabăfigurative,înspecialînstilulistoricalsecoluluialXIX-lea,careaufost realizate în perioada în care a fost episcop, ultimadatăpoatefi1886,anulmorţii.Pentrucădupăterminarearestaurăriinuexistauinformaţiidespremajoritatealucră-rilor de artă – rezumatulmemoriului lui Lakatos BallaAttilaaapărutdoardupăterminarealucrărilor–laactualaînsumare,pelângăcunoştinţelenoipublicateînintrodu-cere,nupotfienumeraterezultatesuplimentare.

7 H.GyürkyKatalin:TâmplărieşipicturipesticlăînUngariamedievală.AntichităţileBudapestei,XXXII.,BTM.Budapesta,1998.

156

ComparareacuopereasemănătoaredinEuropapoateoferiunpunctdereferinţăşipoateaveaunrezultatbun.Peunnumărde13piesedeartărestaurate,dedimensiunişiformediferite,nuexistăsemnătură,monogramă,sauanşinicipeopereledemaitârziu.Celemaimulteauinflu-enţegermane.Doarpeosingurăsticlăheraldicăpoatefivăzutanulrealizării„AnnoDomini1536”.Launelesticlesepoatefi stabili cuprecizie, faptul căoriginalulpoatefioparteauneisticlemaimici,alcăreifragmentafostpus într-o ramă (de exemplu o parte a picturii cu douăbroderii).Înaltecazuri,nusepoateidentificadacăsticlaheraldicăafostopicturăpesticlădesinestătătoare,careafostsituatăînfaţaunuigeam,sauafostoinserţiepic-tatăauneisuprafeţedesticlămaimare,careafosttratatăindependent,doarulterior,latransformareasuprafeţeidesticlă.Dincauzalipseidesurse,bazamaterialuluisticlei,culoarea, compoziţia, prelucrarea (de exemplu plăci desticlăsubţiriüberfang),precumşiaparticularităţilorteh-niciidepictură(deexemplupicturicumordant,picturideDamasc)potficanonice.Global,putemspunecăopereledeartădinprimacategoriesuntfabricatedinmaterialdesticlăscump(deexemplusticledinmaimultestraturi),pictatecudetaliirealizatecumăiestrie(deexemplupic-turi mordante cu argint coloidal, modele delicate pictate prin tehnica grisaille). Desenarea grafică a conturului,umbrireaexpresivă,prelucrareaatentăadetaliilor,colo-ristica, precum şi corectitudinea realizării emailurilor,demonstrează cunoştinţe precise. Câteodată, plăcile desticlămaisubţiride1mmaufostînconjuratecumarginidinplumb,cuolăţimede3mm.Laosticlăheraldicăs-aufolosit şine plumbuite de diferite dimensiuni, pentru căsticlele erau de dimensiuni diferite.Era de o dificultatevizibilă– lucru realizatdoar lao singurăpiesă– faptulcă lao sticlăde3–4mmgrosimeseataşaoplacă sub-ţirecao foaiedehârtie.Reprezentaoproblemă înplusmontajul exact al articolelor de sticlă demici dimensi-uni.Sticlaheraldicăceamaiveche,afostdotatăcuolinieîntr-o singură culoare, unde între elementelede coloareroşieputemvedeatranziţiimaimari,caresuntprobabilînlegăturăcuadaptareatehniciimaiscumpeüberfang.Laopiesăfăcutămaitârziuşimargineadesticlăroşieafostîmpodobităcuobordurăpictatăcuunmodelfrumos.

UneleoperepictatedelasfârşitulsecoluluialXVIII-lea,începutulsecoluluialXIX-leasuntdeocalitatemaislabă(deexempluSfântulEmeric,SfântaElisabeta)undes-alucratpesticleopacifiate,incolore,undeefectuldeco-rativ dorit a fost atins doar cu ajutorul culorilor pictate –existaomare incertitudine.Picturilesilbergelbşipic-turileemailatesuntpătate,maipuţintransparenteşichiarşigamalordesaturaţieseîndreaptăspregri.Îngeneralsepoatespunecă,chiarşiîncazulcompoziţiilordintr-osingurăpiesă,cuosingurăexcepţie,toateaufostplum-buiteîmprejur.Launnumărde11pieseaexistatşiinelulmetalicpentruagăţare–launelepiesemaivechiaurămasdelaaceastadoaranumitebucăţele.Trebuiemenţionateseparat detaliile picturale cu două broderii de aur sauargint fals.

Starea pieselor de artă

Starea pieselor de sticlă este stabilită de doi factori: pede-opartedeuzuranaturală,pedealtăpartededeterio-rareacauzatădecontaminareadatoratăfactorilorexterni,spargeri, ciobiri şi lipsuri.Acestea au fost prezente subdiversemărimiînfuncţiedepiesă,pesuprafaţasticleişipe liniile plumbuite.Celemai proeminente contaminăriaufostdepuneriledecalcar,cares-auadăugatpeparcur-sul amaimultor sute de ani, pe sticle subţiri, incolore.Pelângăaceasta,peteledegrăsimeşiprafulgrosaufostspecificepepanelurileextremdedeterioratedinsecolulalXIX-lea.Lacelemaivechisticleheraldice,unelepărţisuntpictatecumotivedesenatecuodelicateţedevoal.Doarprintr-overificaretemeinicăasuprafeţei,într-olu-minăcarecadedintr-unanumitunghispecificaupututfivăzutedatorităcontrastuluidintresuprafeţele luminoaseşimate. Capacitatea de îmbinare a suprafeţelor pictate,sepoatespunecăesterelativbună,cuexcepţiaanumitorabraziunimaimici laconturări.Stareadebazăasticle-loreraexcepţională,nicăierinuerauvizibiletransformărichimice, pete umbrite, procese de descompunere a sticlei. Înschimb,spargerilesticleiaufostdestuldemulte,atâtlalucrărilemaivechi,câtşilacelemainoi.Lacelenoi,seînţelegedelasinecăspargerileaufostcauzatededepo-zitareaincorectă,drepturmarelipsescfoartemultepiese.AcestlucruafostvizibilînspeciallaportretulSfântuluiEmeric. La toate piesele, şinele plumbuite s-au corodatînmaremăsură.Lacelemaivechi,culoareas-atransfor-matînnegruşiînmultelocuris-adesprins,s-aruptşis-adistorsionat. Şi la lucrările istorice depozitarea incorec-tăaprodusmultedaune.Dincauzadeformărilor,şineleplumbuitealesticlelorau ieşit, s-aurupt,s-auspart,oris-au zdrobit.

Aspectele generale ale restaurării

Conformeticiiderestaurare,”CorpusVitrearum”trebuiepăstrateîmpreunăcutoateaccesorilecâmpurilorplumbu-ite–înţelegândşişineleplumbuite–posteriorităţii,pen-truasigurareacredibilităţiişipentrucercetărileulterioare.

Pe durata restaurării picturilor pe sticlă, în spiritulcelor menţionate mai sus, a fost primordială păstrareatuturormaterialelor,atâtsticlacâtşimetalul.Ceamaigreaproblemă o ridicau şinele plumbuite desprinse, deterio-rateşisparte.Şineleautrebuitaduselaformaloriniţială,îndepărtânddeformările.Lipsurileautrebuitînlocuitecuşinedecalitateşidemărimipotrivite,rupturileaupututfireparateprinlipire.Cioburiledesticlănecesitauoatenţiedeosebitălalipireşilacompletareîncazulsticlelorcareabiadacădepăşeau1mm.Bineînţeles,fiecarepiesăafosttratatăconformstăriiei,darauexistatproceduricareîntoatecazurileaufostrealizatelafel.Deexemplu,murdă-riiledepuseîntr-unstratgros–calcarulşialtematerialedăunătoare – se îndepărtau de pe suprafaţa sticlelor cusoluţiedehexametafosfatdesodiude5%dizolvatînapădistilată.Pentrumurdăriaînchegatăsefoloseaosoluţieîn

157

careseadăugaocantitatemicădeCMC(carboxi-metil-celuloză),careseaplicapesticlăşiselăsaoperioadădetimpmaimare.PeteledegrăsimeşidefuningineaupututfiîndepărtatecuajutoruluneisoluţiidePrevocellde3%dizolvatăînapădistilatăcaldă.Cuajutorulacestordouăsoluţiişiprintratarearepetatăaambelorpărţialesticlei,aceastaseputeacurăţaîntotalitate.Coroziuneaneagrădepeşineleplumbuiteseputeaîndepărtamanualculânăfinădeoţel.Pentruodepozitareşiprezentareînsiguranţăpetermenlung,şineleplumbuiteoriginaleaufostdotatecugarniturideplumb.Înacesteaaufostîncadrateclemele.

Descrierea anumitor piese, starea lor de dinainte de restaurare, şi paşii esenţiali ai restaurării

1–2. Două picturi pe sticlă de cabinet de la Margitfalva (Margecany) de lângă Kassa (Košice)8

Celedouăpicturipesticlădedimensiunimiciaufostre-alizateînanii1500dinfragmentemaimarialepicturilorsticlelorheraldice.Acest lucruestesusţinut înheraldicădeconturăriletradiţionaleşidebroderiilepictateînteh-nicagrisaille (gri argintiu) – albastre, precum şi galbenauriu(silbergelb)–albastru.Peunadintreele(foto1–2), s-aupictatpeoplacădesticlăsubţirecaocoalădehâr-tie,cubule,incolorăprinconturare,schwarzalot,brauno-lot şi în tonurigri (grisaille), decoraţiuni cumotivedinfrunze,pealocuricutentăroşiatică.Tehnicapicturalăşide ilustrare trimit launmeşterexperimentat.Celedouămotive cu frunze care se oglindesc simetric, sunt legate prinşineplumbuiteşi încadreazădejurîmprejurprintr-unplumbmaigros, imaginea în formădreptunghiulară.Pentruaputeafiagăţată,piesaafostprevăzutălaambelecolţuri cu inele.Aprecierea piesei se poate observa dinfaptulcăceledouăciobirimicidincolţuldinstângadesusalplăciidesticlăde0,5mmaufostreparateprintr-oşinădeplumbextremdesubţire–probabilînacelaşitimpcurealizareapicturiidecabinet.Şineledeplumbsuntdes-tul de corodate, s-au alungit într-o anumitămăsură, dinaceastăcauzăformându-secrăpăturiînmaimultelocuri.Peambelepărţialeplăciidesticlăs-adepus,înspecialpemargini,pelângăşineleplumbuite,murdăriedenaturădi-versă,înmaimultestraturi.Pentruumplereafisurilors-afolosittalculeios,daracestaaîmbătrânitînmultelocurişiacăzutdepelângăşineleplumbuite,făcândcaplăciledesticlăsăsemişte,devenindastfelfragile.

Şi cealaltă pictură (foto 3–4) este formată tot dindouăsticledeaceeaşimărimeşicuaceleaşielementedecompoziţie,cudeosebireacăbroderiilesuntdeculoareavopselei emailate albastregrisaille (gri) şi grisaillepor-tocaliu(gri).Şiaiciaufostîmbinateprinşineplumbuitemaisubţirielementeleciobitedinparteastângă.Şineledeplumb s-au alungit puţin, iar lamarginile ochiurilor desticlă s-au formatfisuri.Materialul de umplutură îmbă-trânit s-a transformat în pulbere şi a căzut. Suprafeţele

8 Inv:61.5.1.Mărimea22 x14,7cmşiinv:61.5.2.

plumbuite au devenit negre datorită coroziunii, respec-tivgrimat. Înmediul lor,pemargineasticlei s-adepusmurdăriaînstraturi;înspreinteriormurdărias-adecoloratvag.Vopseauadeemailatăalbastrăestepestetotplinădebule.Acestlucrusedatoreazăfaptuluicăvopseauaafostaplicatăgros.Înjurulfrunzeigalbene,aceastasemenţinebine,doarîntr-unsingurlocs-aexfoliat.

Crăpăturileaufostreparatedesutedeaniprinreplum-buire, îndepărtarea acestora nefiind justificată. Pe lângărestaurare, procedurile au pus accent pe conservare şicurăţare. Pentru redarea siguranţei statice, şinele plum-buitealungiteaufost readuse la locul lor.La îmbinarearacordului dintre placa de sticlă şi şine, materialul deumpluturăcares-adesprins,afostînlocuitcutalcdeuleidein,asemeneaoriginalului.Materialuldeumpluturăuzatşiîmbătrânitafostîndepărtatîncădinaintedeintervenţie.

Straturile de vopsea aderau bine la sticlă, nu a fostnecesară consolidarea lor. Îndepărtareamurdăriei de pesuprafeţe a necesitat multă muncă. Pentru îndepărtareamurdărieidepelângăşineleplumbuite,s-afolositlaînce-putperiecuţepirigizi,apoiaurmatcurăţareapeambelepărţialesticleicuchimicalelebinecunoscute,prinaplicarerepetată.Caurmareacurăţării,suprafeţeleopace,plinecucalcaraudevenitdinnoutransparente,suprafeţelepictatecumigalăşi-auredobândittranziţiilefine.Lipsavopseleide culoarea albastrului cobalt a determinat folosirea vop-seleideanilinăamestecatăcusoluţiedeParaloidB72înacetonă,3%.Peambelepicturi, în afaranumerotăriidelaEsztergomnus-amaigăsitaltănumerotare şinus-agăsitnicidescrireaopereideartăînniciunadintrenotiţeleinventaruluicolecţieiIpolyi.

3. Pictură pe sticlă de cabinet realizată dintr-o sticlă veche9

Pictura pe sticlă de cabinet poate fi parte a unei sticlevechi,laaceastafăcândreferiredeexemplu,faptulcătul-pinafrunzeicareserveştedreptaxacompoziţieipeparteadejosapicturiiestetăiatăfărătranziţie.SepresupunecăaceastădecoraţiuneistoricădateazădinadouajumătateasecoluluialXIX-lea.Reprezentărilegroteştialerenaşte-riiitalienepotficonsideratepredecesoriiacesteia.Picturas-arealizatpeobazădesticlăincoloră,careesteîmpodo-bităcuornamentefloraleaşezateînmodelederomb,cugravurăacidăîndouătonuri:matşidestrălucireamătăsii.Centrulcompoziţieiîlreprezintăuncapdefemeie,careseodihneştepeoformădelaleastilizată/motivulfrunzei,cupărulondulatseparat lamijloc,cuunornamentcompusdin nouă frunze albastre ramificate. Faţa este încadratăîntr-undrapajdeculoarecastaniu-aurieagăţatdebaredeaur,cuconturnegru,cunuanţateschwarzlot,braunlotşigrisaille,Jean-Cousinsilbergelbprecumşivopseaemai-latămaro, verde şi albastră.Culorile sunt aplicate doarprinpictareşidovedescomânăexersată,sigură,arătândcunoştinţeleşimăiestriaunuiexpert.Picturaesteînrăma-

9 Inv:61.12.1.Mărimea15,7x25cm.

158

tăînşineplumbuite,iarpentruaputeafiagăţatăsefolo-sescdouăinele.Ramasubţiatădinplumbs-aînnegritdincauzacoroziunii,s-a lăsatpuţin,s-adeformat,s-a îndo-it înspre interior.Pe ambelepărţi ale sticlei subţiri – înspeciallamargini–s-aumurdăritornamentelemate,iarsuprafeţelepictates-aumurdăritcudiferitematerialepo-luante.Placadesticlăs-amişcatîntrerame,materialuldeumpluturădintresticlăşişinaplumbuităacăzutînmareparte.Pepărţilepictatenusevedecoroziunea.

Repararea şinelor plumbuite şi a deformărilor desuprafaţă a fost urmată de umplerea fisurilor împreunăcu adăugarea marginilor sticlei şi a şinelor plumbuite.Îndepărtarea murdăriei de suprafaţă unsuroase şi plinede funingineşiadepunerilordecalcar,precumşi înde-părtareapărţiidesuprafaţăaşinelorplumbuitecorodate,s-arealizatprinmodalitateadejacunoscută.Peplumbulsubţiredepemargines-afixatomarginedeplumbde8cm,lipitcustaniudelipireasigurândînviitorunsuportpotrivit sticlei de cabinet. În locul agăţătoarelor vechi,ruginite, s-au pus altele noi, mai sigure (foto5). Pe pictura depesticlă,pelângănumăruldeinventaractual,maieraunnumărmaivechi(855)careapareşiînprocesul-verbaldin 1919.

4. Pictură pe sticlă heraldică10

Picturapesticlăheraldicăa fost realizatăpeosticlădefarfurie (Butzensceibe) incoloră, cu margini bordurate,subţire ca o coală de hârtie, probabil în secolele XVI-XVII.Sticlasubformădecerceraîmpresuratăînplumb,peparteadesusaveauninelcareînlesneaagăţareaei–probabilafostfolosităcasticlădecabinet.Blazonuleraîmpărţitînpatrupărţifiinddominatdecâtedouămotiveînsimetriediagonală.Ceidoipeştiroşiicufaţaîntoarsăunulsprecelălalt,suntalternatecuuncerbnegru,înspa-telefiecăruianimalsevedeopicturădedamasc.Deasuprablazonuluiseaflănumeleposesoruluidestemă,scrisca-ligrafic,KrauszvonStalberg.Pepicturadesticlăsepoatevedea conturul scharzlot, grisaille, silbergelb şi vopseaemailată.Tehnicadepicturăşimoduldereprezentaţiede-monstreazăunmeştermaistru.

Suportuldinplumbcorodatînnegrus-adeformatdincauza alungiri. În partea de jos a cercului este o gaurăfăcutăcuuncui,carearuptramadeplumb.Laîntâlni-readintreşinaplumbuităşisticlămaterialuldeumpluturăacăzut.Peambelepărţialepicturiiseaflădiferitemur-dării,pelângăşineleplumbuitecalcaruls-adepusîntr-unstratgrosşis-aformatunstratnegru-maroniu.

Restabilireaopereideartă s-a realizatprinpăstrareaplumbuluioriginal.Sticlaînformădecercafostcelmaimurdară pemargini. Îndepărtarea depunerilor de calcardincrăpăturişiaaltormurdăriis-afăcut întocmaica lacelelalteoperedeartăcuajutorulmăştilorcuchimicale.După restabilirea şinei plumbuite la marginea sticlei şiîndepărtareamecanică a coroziunii negre a urmat repa-

10 Inv 61.19.1. Diametru 11,6 cm.

rareagraureicauzateprovocatedecuiprinlipire.Peşinavechecurăţatăşireparatăs-apusunplumbnoude6mmcarea fost lipităcompletpeambelepărţişiaprimituninelnouînloculceluivechi.Dupăaceastaaurmatumple-reafisurilorcutalcgrideuleideinsicativat(foto6–7). Pesticlaheraldicăînfaţanumăruluiactualdeinventarnua existat altceva, dar pe baza descrierii din procesul-ver-baldin1919sepoateidentifica(857).

5. Pictură pe sticlă heraldică cu dublă reprezentare11

Celedouăsticlereprezentândstemeestefoarteprobabilsăfifostfăcutedeacelaşimeştermaistru,caşistemaan-terioară.Tehnicapictatului,inscripţiaşimotiveleelemen-telor ornamentale ( unele elemente ale picturii damasc)sunt asemănătoare sau sunt aceleaşi în totalitate. Celedouăstemesesprijinăunapealta,parpuţinînclinatesprestânga,pemargineadindreaptasusstaucoifuriledear-mură.Peparteastângă,pecoroanadeaurdedeasupraluistăunleucareesteflancatdedouăcoarneuriaşe–aceeaşifigurăde leudublatăesteprezentăşipeblazon.Pecoi-fuldindreaptastaudouălebede,peblazonulîmpărţitînpatruexistăpărţicucrucicumotivefloraleşipictateînstildamasc.Stemelesuntînrămatecubroderii.Sepoatepresupunecăestevorbadespreostemădualădebărbatşifemeie(stemădualădecăsătorie?).Conturulafsotre-alizatpeo sticlă subţire cao coalădehârtie, scharzlot,grisaillealbastru şi roşu.Picturape sticlădecabinetdeformădreptunghiulară,cuosuprafaţănedivizatăesteîn-rămatăcuoşinădeplumb.

Ramadeplumbs-a alungit înmaremăsură, s-a slă-bit,s-adeformat.Sârmademetal,careerafolosităpentrufixare,s-a îndoit,s-arupt,margineasevedeapelateral.Ramadeplumbşi-apierdutroluldesusţinere,pepărţiledesus,prinfisuriledelângăşineledeplumbalungiteseputeavedea.Materialuldeumpluturăacăzutdepestetot.Placadesticlăeramurdarăpeambelepărţi,înspecialpemargini înpărţiledinapropiereaşinelordeplumb.Şinadeplumbs-aînnegritdincauzaoxidării.Părţilepicatesepăstreazăbine,nusuntcorodatesauexfoliate.

Restaurarea picturii sticlei heraldice cu dublă repre-zentare–curăţarea,conservareaşiîntărirearameis-area-lizat conform celor descrise anterior (foto8–9). Pe opera de artă, pe lângă numărul valabil de inventariere maiexistaşinumăruldeinventarieredin1919(854).

6. Pictură pe sticlă heraldică în formă de cerc cu blazo-nul nobiliar al lui Ipolyi Arnold 12

Nusecunoaştedatacânds-arealizatpicturapesticlăhe-raldicăînformădecerc;sepresupunecăestedinadouajumătatea secolului alXIX-lea. Înprocesul–verbalalsuccesiunii din 1887 erau mai multe sticle heraldice, dar comentariul„onouăpicturăpesticlăcublazonulluiIpo-

11 Inv61.20.1.Mărimea:19,2x25,8cm.12 Inv: 61.28.1. Diametru: 16,5 cm.

159

lyi de la Kratzmann, s-a fisurat“ corespunde operei deartă. În zona celor patru lobi, pe blazonul înclinat sprestângapeparteadedreaptasusaacestuiaesteuncoifdearmură cu coroană, deasupra acestuia o aripă deasă de pasăre,avândînmijlocosteacuşasecolţuri.Peambe-lepărţialecoifuluisuntbroderiidenuanţeaurii-albastre.Peblazonseaflă treipăsărizburătoaredeculoare roşiepictateînstildamascpefondalabastruşinegru,înfâşiedeaurfrântăînmaimultelocuri,iardeasupralorsevedeosteadeaurcuşasecolţuri.Picturadecorativăs-arealizatcucontur,vopseaemailatăalbastră,schwarzlot,silbergelbşicucondiţionareacidăcoloratăpeplacadesticlăroşie,subţireşicubazaincoloră.Peplacadesticlăfisuradia-gonalăa fost lipită lao restaurareanterioară–probabilcuRapidTechnokol,şiambelepărţialesuprafeţeisticleiaufostcurăţate.Depemargineapicturiipesticlălipseaumonturadeplumbşiinelulagăţător.

Dupăprobelededizolvaresuprafeţelecuvopseas-audoveditafirezistenteşis-apututîncepeseparareacelordouăpărţi lipiteprinperiajulcuacetonăapoasăşideio-nizată.Acestprocesa fosturmatdecurăţareamecanicăşi chimică a suprafeţelor fisurate. Lipirea s-a realizatprindouăfeluri:curăşinăepoxidicăAraldit2020;pentruaînlocuilipsavopselei,retuşareazonelordelângăfisuris-a efectuat folosind un amestec de soluţie de ParaloidB72înacetonă3%,cuvopseadeanilină.Picturapesticlăaprimitomonturădeplumb.Sudareatotalăasuprafeţeiacesteiaa întărit ramademetalşiastfelceledouă inelepentru agăţare au putut fi aşezate în siguranţă. Fisurileapărute întreplacasubţiredesticlăşi ramademetalaufost umplute (foto10–11).Înafaranumăruluideinventarvalabilalmuzeului,piesanuprezentaaltemenţionări.

7. Pictură pe sticlă heraldică rotundă, cu ramă cu bordură ornată13

Nu se cunoaşte exact data când a fost făcută (secolulXVIII-XIX?).Margineaafostornatăcuoramăpictatăcumotiveflorale.Motiveleaufostpictatecunegrupesticlaroşie.Borduraestedivizatădeorozetăverdeînformădecerc.Înmijlocesteunblazon,pecareseaflăreprezenta-reaungrifon–leucucoadă,picioareşicuaripicareţineo lingură de argint. Pe coiful din blazon, sub stemă, sevedepicturadeschisăpânălamijlocalinguriideargint.Peambelepărţialecompoziţieisuntbroderii.Lapicturablazonului, pe lângă culoarea argintie, s-au folosit doarculorile negru şimaro-auriu pe bază de sticlă incoloră,conturşi tehnicaschwarzlotşisilbergelb.Uneleochiuridesticlăsuntprinsedeşinedeplumbsubţiri.Picturapesticlăestedecalitate,arătândmăiestriaautorului.

Părţileplumbuitealepieseis-auslăbitînmareşidinaceastăcauzăsuportuls-adeformat.Puncteledesudurăs-adezlipitînmultepărţi.Parteadinmijlocînformădecerc–cureprezentareastemei–s-adesprinsdebordură,unelepiesealeornamentelordepemarginifiindpepunc-

13 Inv: 61.16.1. Diametru: 25 cm.

tul de a cădea.Una dintre cauzele acestei degradări, arputeafirupereaineluluideagăţare,careaprovocatdes-prindereapărţilorsârmeirotundedefixare.Aceastaaslă-bit şi stabilitatea şinelor de plumb. Şinele de plumb aufostgăuritepeparteadesusşidejos,îngăuris-aintrodussârmăgroasă,probabilcuscopuldeafiagăţate.Materia-luldeumpluturădesubşineacăzut.Dincauzaoxidării,şineleaudevenitmaiînchiseîntr-oanumitămăsură,căpă-tândonuanţăgriînchis.

În timpul restaurării,firelemetalicecorodateau fosteliminatedincadru.Dupărestabilireaşinelordeformate,aurmatlipireapunctelorrupte,compensarealipsurilorşiîndepărtarea stratului corodat. Pentru a putea fi agăţatăînsiguranţă,piesafostdotatăcudouăinele,careaufostsudatelaparteadesus.Dupăaceasta,aurmatumplereafisurilordepeşinadeplumb,cutalccoloratdefirnis(dinuleidein).Atâtpicturiledepefaţă,câtşiceledepespate,cuvopseaemailatăalbastră,cucontur,grisaillegrişisch-warzlots-audoveditafistabileşidinaceastăcauzăstra-turiledevopseanuautrebuitfixatenicipebordurăşinicipe blazon (foto12–13).Înafaranumăruluideinventaralmuzeului,pepiesămaieraşinumăruldeinventaralpro-cesului-verbaldin1919(850).

8. Pictură delicată pe sticlă de cabinet de dimensiune mică14

Nusecunoaştedatacândafostrealizatăpicturapesticlăheraldică(secolulalXV-lea?),darchiarşifărădocumentescrisesepoatepresupunecăesteunadinpieselecelemaivechialecolecţiei.Acestlucrusepoatestabilidatorităca-racteristicilor imaginii de cabinet, de exemplu folosirea plăcilordesticlăunafoartegroasă,incoloră(4mm)şiunafoartesubţireşiroşie(1mm),ceeacedemonstreazălipsaanumitortehnicişiaunordeprinderidinvremurilevechi.Formareapemăsurăasticleiincolorereprezentaoproble-măpentrumeşteruldedemult,aceastafiindcauzapentrucare de pe partea din dreapta a blazonului lipsesc anumite bucăţele,carenuaupututfiînrămateînramadeplumbdatorităcroiriiincorecteşiagrosimiisticlei.Dincolodeaceasta,merităoatenţiedeosebităceledouăpicturideli-catedepeblazon,carepotfiatribuitedeasemeneaseco-lelorXIV-XV.Deşilaoprimăpriviredoarpepărţilever-ticalecareindicăspredreaptaalelui„V“sevădmodeleledelicate ale motivului volburii redate prin pictura grisaille gri,întorcândpozaînluminăsepotvedeaurmelepicturiidelicateacâmpuluiroşu–deşidatorităcoroziunii,doarînnegativşifoarteslab.Şisticleleroşiiüberfangfoartesubţiri ca şi coaladehârtie au roldedeterminareave-chimiişiaparţinvalorilorvechi–adicăsuntmostrealetehnicii rudimentare ale sticlelor cu multistraturi. Deci se cunoşteadejasticlacumaimultestraturi–daracoperireasuprafeţelor aratăcauzaliate (decoloraremaro,diferenţede nuanţă la culoarea roşie, placi subţiri ca şi coala dehârtieetc).Însfârşit,darnuînultimulrând,artrebuisă

14 Inv 61.30.1. Dimensiunea, diametru:15 cm.

160

nereferimşilaacelezgârieturifăcutecuunmetal,caresepotvedeapecincisticleînparteadinmijloc.Acesteanusunturmeale tăieriimarginilor,cisuntzgârieturipesuprafaţabucăţilordesticlămodelateîncadrulcompozi-ţiei,orientatesprecentru.Conturulblazonuluis-afăcutcunegrupesticlăalbastră,ceînrămeazăcuramăroşiesticlagroasămenţionatăanterior.

Înaintederestaurarepiesaeraîntr-ostarefoarteproastă,era pe punctul de a se desface complet.Rama roşie s-aciobitînfoartemultelocuri,peparteadesusunuldintrefragmenteaieşitdinsuport.S-auspartdemaimulteorişisticlelealbastredinjurulblazonului.Şineledeplumbs-aualungit, s-au rupt, s-audesprins, s-au formatfisuripestetotîntreşinademetalşiochiuriledesticlă.Fisuravechedincolţuldindreaptaablazonuluiafostsudată,nuseştiecând.Stareaproastăasticleidecabinets-adatoratşialătu-răriiplăcilordesticlădegrosimidiferite.Nicişinelelargideplumbnuaufostcapabilesăînrămezepotrivitsticlelegroase,marginileacestoraieşinddesubşineledemetalînzoneleciopârţiteinegal.Părţilerameiciobitenuaucăzut,doarmulţumităplumbuluistrâns.Laparteadesuslipseainelulde agăţat, iarmaterialul deumplutură a căzutdintoate fisurile. Capacitatea adezivă a vopselei era bună.Suprafaţa sticlei s-a murdărit foarte tare, în unele zoneadevenitgridincauzamurdăriei.

Înprocesulresaturării,datorităstadiuluidedeteriorareasticlei,dupăcurăţareasuprafeţeiacesteia,afostnecesarsăseutilizezeplanşetededesenpentrucaoperadeartăsăfierecuperată.Acestlucruafostnecesarpedeopartepen-trumarcareasubdiviziunilorplumbuite,pedealtăpartepentru lipirea corectă a unor elemente de sticlă sparteşi pentru tăierea exactă a bucăţilor de sticlă. Scoatereabucăţilordesticlăspartes-apututrealizadoarprintăie-reaşinelordeplumb.Dupăcurăţareaclivajelor,aurmatlipireaunorelementecurăşinăepoxidicăbicomponentă(Araldit2020),apoiaşezarealorlaloculoriginal.Şineledeplumbdeformateautrebuitrefăcuteînprealabil;apoi,dupărefacereaelementelordesticlă lipites-apututrea-lizalipireaunorzoneruptesautăiate.Dupăîndepărtareacoroziuniidepeşineleplumbuites-afixatonouăşinădeplumbpemargini,acăreilipireoferăsticleiomenţinerestabilăînviitor(foto14–16).Peobiect,înafaranumăruluide inventaralmuzeului,era inscripţionat şinumăruldeinventardin1919(853).

9. Pictură pe sticlă heraldică, cu inscripţia „Anno Domini 1536“15

Picturapesticlăheraldicăestemaimaitârziedecâtoperademaiînainte,darînrămareaestetotdinsticlănepictatăüberfangşiaiciestedoardeculoareroşie.Înmijloc,peo sticlă subţire, incoloră, s-a realizato stemăprelucratăfrumos în tehnica silbergelb, schwarzlot şi grisaille. In-scripţia„AnnoDomini1536“estesubliniatălamargineacercului,deunconturculiniedublă.Probabilşiaceasta

15 Numărulinventarului:61.29.1Mărimea,diametru15cm.

afostfolosităcasticlădecabinet.Peconturulpictatcumodelededamasc,sfârtecatalblazonului,treigoarnedevânătoareunadeasupraceleilalte,pecoifdinburdufuldepielesevedeînălţându-seogoarnă.Blazonulauriuşicoi-fuldeargintsuntîncadratedebroderiideaurdese.Uneleelementedesticlădegrosimidiferitesuntfixateprinşineplumbuite.Tehnicadepicturăşidereprezentaresuntpre-tenţioase,demonstrândmăiestriameşterului.

Picturapesticlăeraîntr-ostarefoarteproastă.Sticlelerameiroşiieraumaimultdeprinseşiînmultelocurilip-seau(aproximativopătrime).Şineledeplumbs-aurupt,auieşit,s-audeformat,iarpuncteledesudares-auspartînmultelocuri.Laparteadesuss-aîncercatreparareaşineicuunfirsubţieredemetal.Laparteadinmijloccubla-zon,seputeauobservaintervenţiianterioare–spărturileaufostplumbuite,iarsticladejos,careprobabilacăzut,a fost înlocuită cu alta care nu se potrivea. Şinele s-auuzat,datorităcoroziuniimasives-auînnegritşiaudeve-nitfragile.Plăciledesticlăprezentaumurdăriepeambelepărţi.Înschimb,părţilevopsitepăreaudurabile.

După curăţarea suprafeţei sticlei, a urmat înlocuireasticlelor lipsă cu aceeaşi sticlă roşie überfang cu bazaincolorăşideaceeaşigrosime.Plumbuireaşi înlocuireasticlelorsuprafeţeidemijloc,cares-arealizatanterior,s-apăstrat,astăzifiindparteavaloriişivechimiipiesei.

Îndreptarea şinelor de plumb alungite a reprezentatogreaproblemă,eletrebuindsăfiesubţiateşistrâmtatepentru rotirea lor în poziţie iniţială. După îndepărtareamecanicăadepuneriinegredecoroziune,s-aînlocuitşinavechedeplumbcuunanouă,careprintr-olipirecorectărealizeazăoramăstabilăpentrupictură.Picturaaprimitdouăinelenoi(foto17–18).Întremetalşisticlăs-arealizatumplereafisurilor.Pesticlaheraldică,înafaranumăruluideinventaralmuzeului,seaflăinscripţionatşinumăruldeinventardin1919(852).

10. Câmp plumbuit realizat din sticlă colorată16

Compoziţiasimplăafostprobabil,maidemult,parteauneisticlemaimari.Nuseştiecuexactitatedatacândafostrealizată,dardispunereacompoziţieişitehnicapic-turală sugerează secolul alXIX-lea.Dinplacade sticlăincolorăşi rozalie,uşorverzuie,precumşidinsticladefarfurie incoloră, roz deschis, s-a realizat un model alzoneiprinaşezareageometrică. Înmijlocseaflăpictatăorozetădeculoareverde-măslinieîntr-oramărotundă,cumijloculroşuşicuoptpetale(albastru-galben),cuconturnegru şinuanţare schwarzlot.Pemargineacâmpului, înpatrupărţiseaflăoramăfăcutădinsticlăüberfangsub-ţire,verde, rezultândo rozetăde aur cu linii închisedeculoareamăslineiverzi.Plăcilesubţiridesticlăsuntpestetotdrepte,îngusteşisuntînrămatecuşinăplumbuitădegrosimea de 5mm.

Piesaseaflaîntr-ostarefoarteproastă,faptcauzatdeneglijareadatoratălipseimoştenirii.Bucăţiledesticlăaşe-

16 Inv: 61.22.1 Dimensiuni: 45,5x56,5 cm.

161

zatestrânsunalângăalta,adicăînunghidrept,dejapredis-pusedeteriorării,nuausuportatpreabinemişcările,depozi-tareaşitransportul,înurmacăroramaterialuldeumpluturădintreşineledeplumbşiplăciledesticlăacăzut,toatăzonadevenind fragilă. Şinele de plumb care înrămau câmpulnu eraudestul de tari pentru a apăra împotriva interven-ţiilorfizice,pentrumenţinereanetedăasuprafeţei.Şineledepemargini s-aualungit, s-au încolăcit, s-audeformat.Dinaceastăcauzăs-auspartsticlelerameirozeteideaurdeculoareaverde-măslinie,dincareaucăzutmulte.Semneledeteriorăriiseputeauobserva înspecial înparteadesus,darlipsurişispargeridrasticeaupututfiidentificateşilamodeluldesuprafaţăşiînrozetapictată.

Pe durata restaurării s-a încercat redarea aspectuluioriginal al piesei. Din această cauză a fost importantăpăstrareasticleisparteşiînlocuireapotrivităalipsurilor.Lipirea lor s-a realizat în modul deja cunoscut. Pentruosiguranţămaimare,sticlemaisubţiride2mmauprimitplumbdeacoperirepeambelepărţiînzonadeîmbinare.Dupădesfacere,părţilesparteînmaimultecioburialesti-clei de farfurie roz, din partea de jos – dreapta, au putut firestabiliteîntotalitateşilipitecuajutorulunuiadezivincolor.Înlocuireasticleidefarfuriecarelipseadinparteadestânga–sus,s-arealizatprinutilizareauneisticledeaceeaşinuanţă.Motivulcentralpictat,s-adoveditafista-bil,nefiindnecesarăconsolidareavopselei.Oparteaşineiîncolăcite, deformate, s-a îndreptat şi a fost restabilită.Laparteadesus,plumbuldistrusnuapututfimenţinut.Acestaafostînlocuitcuunulnou,deaceeaşidimensiune.Rupturile plumbului s-au lipit (foto19–21). Pe marginea ciobită şiplinăde lipsuri aparedoarnumărulde inven-taralmuzeului,iarînprocesul-verbalalinventaruluidin1919apareodescrierecareseamănăcupiesa(862?).

11–12. Picturi de sticlă de cabinet cu portretele Sfintei Elisabeta şi ducelui Emeric cel Sfânt17

Data,meşterulşiloculundeaufostfăcuteceledouăpor-tretepesticlădecabinetnusecunosc.Tehnicadepictare,folosirea materialului şi aşezarea compoziţiei, plaseazăpiesacătresfârşitulsecoluluialXVIII-lea,începutulse-coluluialXIX-lea,şiaratăinfluenţegermane.Înaceastăperioadăs-aurealizatproducţiidedimensiunimici,pic-turiledemulteoris-aurealizatpeosingurăsuprafaţă,ra-reorifiindseparate.Înloculpicturiipesticlăs-aurealizatpicturitridimensionaledintablă,cureprezentarespaţială,faptcepoatefiobservatşipeportreteleSfinteiElisabetaşiaSfântuluiEmeric.Celedouăpicturisuntrealizatedeacelaşimeşter, înacelaşi timp,fiindperechi.Peambelesevădcaracteristicilepicturii înulei:suprafeţeplastice,umbriribogate,reflexeşiluminozitatemaximă.Meşterulautilizatmaimultetehnicidepictură,numeroasenuanţeşivopsele.Picturilepesticlăpotproveni18şidelaunpic-

17 Inv:61.13.1Dimensiunea28,8x38,8cmşiInv61.13.2Dimensiunea: 27x37,8 cm.

18 Demulteoriartişiicarepictaupetablă,saucuvopseaemailată,pic-

torpetablă,eleputândfiluateşidreptpicturidestudiu.Aufostrealizatepesticleincolore,cuemailpentrusticlă.Portretele se află pe un teritoriu nedivizat. Următoareatehnicădepicturăpoatefirecunoscută:schwarzlot,bra-unlot,grisaille,JeanCousin,silbergelb,vopseaemailatăşihaşurarecuulei.Compoziţiilenuauramă,capeteleîn-coronatesunt înconjuratecuoaureolădeaur.Vălulalbde pe capul Sfintei Elisabeta este strâns sub o coroanăcupietrescumpeşicuperle,mantauadecoloareaauru-luiesteprinsăcuocataramăcupiatrăpreţioasă.Picturaafostrealizatădinmaimulteelementedesticlămaimaricufiredeplumbsubţiri. În jurulşineiplumbuiteseaflăosârmăcuroldeconsolidare,carelaparteadesus,lângăinelulpentruagăţare,esteruptăîndouă.PortretulduceluiEmericcelSfântafostpictatavândocoroanăîmpodobităcuperle,blanădehermelină,mantadehermelinăcucata-ramădeaur,privireafiindîndreptatăînsus,peunfundalcu model de crini.

Şineledeplumbdepeambelepicturis-aualungitdincauzagreutăţii,s-auînnegritdatorităcoroziuniişiînmaimultelocuris-audesprinsdepesticlă,apărândfisurimaimicişimaimari. Înunele locuri sârmade înrămares-adesprinsderamadeplumb.Şineledeplumbaufostgău-riteînmaimultelocuri.Încolţuldindreapta–josalpic-turiiSfinteiElisabetaexistaufracturiradiale.PeramadeplumbapicturiiSfântuluiEmerics-auprinssârmecăroralis-adatformădeinel. Inelulfolositpentruagăţares-aslăbit, s-a desprinsde ramă;fisurile au fost umplute cuchit. Suprafaţa mare din mijloc, reprezentând capul şigâtul, a fost realizată dintr-o singură bucată de sticlă.Acoloundeformasestrâmteazăînzonagâtului,pornescdintr-unsingurpunctrazelefisurăriisticlei.Obucatădinsticlaspartăacăzut.

Zonele pictate de pe ambele obiecte erau stabile, doarînpuţinelocuriapărândcoroziunea.Pesticlamatăs-aaşezatpraful, cu timpuldevenind foartemurdarăpeambelepărţi,datoritădepuneriiunormateriieterogeneca:petedevopsea,calcar,alterărideculoareneagră.Lipireafisurilor picturii portretului SfinteiElisabeta s-a realizatdupămodalitateamenţionată.

După curăţareamecanică a şinelor plumbuite de peambelepicturis-atrecutlalipireapărţilorgăurite.Plum-bulvechi,subţiat,afostînlocuitcuunulnoucareafostsudat complet, iar în capătul de sus au fost fixate douăinelepentruagăţare.Umplereafisurilors-arealizatînace-laşifelcaşilacelelaltepiese(foto22–23).

ÎncazulpicturiiSfântuluiEmeric,peduratarestaură-riisticlei,părţilespartealecapuluiîmpreunăcugâtulautrebuitdesfăcuteîmpreunăprintăiereaacestoradinşinelede plumb.După curăţare, cioburile sparte înmaimulterânduriaupututfiasamblateşilipitepebazaşablonului,apoi,dupăces-aîntăritadezivul,acesteaaufostfixatelaloc.Aurmatrepoziţionareaşinelordeplumbtăiateşilipi-rea lor. Marginile ciobite ale ambelor picturi au fost resta-

tauşipesticlă-careaveauşicauzedesupravieţuire.Astfelrugozitateamunciimeşteruluimaipuţinpregătitindicălipsurilemeseriei.

162

urate utilizându-se vopsele de anilină de diferite culoriprinamestecareaînsoluţiedeParaloidB72înacetonă3%(foto24–26).Pelângănumăruloficialdeinventarierealmuzeului,peambelepicturierainscripţionatşinumărulde inventaralprocesului-verbaldin1919 (SfântaElisa-beta856,SfântulEmeric860).

13. Pictură pe sticlă de cabinet cu bustul împăratului Sfântul Ştefan19

Picturafrumosrealizatăpesticlădecabinetdemonstreazăunmeşterpriceput.Nuputemexcludefaptulcăcompozi-ţiarealizatăpesticlăverde-gălbuie,rotundă,înrămatăşinepictată,nuafostdestinatăsticleicabinet,ciafostiniţialparte a unei sticle mai mari. Acest lucru se poate demon-straprin faptulcă ramaplumbuitănua fostmaigroasădecâtcelelalte,laeas-ausudataceleurechideplumb,încareerauprinsesârmeledemetaldestinateagăţării.Data,loculşinumeleceluicarearealizatpicturasuntnecunos-cute(Kratzmanm?),probabiladouajumătateasecoluluialXIX-lea,laapropriereamileniului.SfântulŞtefanestepictatîntr-oipostazăsacră-cuprivireaîndreptatăsprecer,cu caracteristici de domn, pe cap cu coroana sfântă, cumantadeîncornorare,cusceptrucucrini,peunfondal-bastru,cumânadreaptăpeinimă,cuconturschwartzlot,grisaille, silbergelb, JeanCousin, haşurare cu ulei, pre-cumşivopseaemailatădemaimultefeluri.

Piesa era pe punctul de a se dezintegra. Ar trebui cer-cetată cu atenţie originea forţei exterioare care a deter-minat spargerea.Sepoatepresupunecă sârmademetalfolosităpentruagăţarenus-a rupt în timpuldepozitării,ci atunci cândpictura a fost suspendată, producându-sespargereabrutală.Nusepoateexcludenicioloviturămaiputernică,înurmacăreias-aupututspargeanumitepărţialepicturii.Auexistatlipsurisubstanţialeînzonabărbii,înzonaaureoleipictate îngrisaille,precumşi la funda-lulalbastruşiornamenteleturcoaz-galbendepebordură.Şinele de plumb s-au deformat puternic, s-au încolăcit,s-aualungitşidincauzacoroziuniisuprafaţaloradeve-nitneagră.Datorităprafuluişiaaltormaterialepicturapesticlăs-amurdăritfoartetare.Stratuldevopseaprezentaobunăaderenţălasuprafaţasticlei.

19 Inv: 61.12.1 Diametru: 43,7 cm.

Imagine

Pentrumenţinereamaterialelororiginale,înprocesulre-staurării a trebuit acordată o atenţie sporită spargerilordurealesticlei,precumşideformărilorşinelordeplumb.Şinele de plumb înguste, de 5mm lăţime au fost lipitetotalpeambelepărţi,ceeaceaîmpiedicatscoatereaele-mentelordesticlăsparteprinridicarealorînafară.Scoa-tereaşirefixareaanumitorelementes-apututrealizadoarprintăiereaatentăaşinelorşiprinîndoirealor.Lipireasti-cleiatrebuitrealizatăconcomitentcurestabilireaşinelorînloculşilaformaoriginală.Dupăreconstruireaelemen-telorlipite,aîndepărtăriiurmeloroxidăriidepesuprafaţă,aurmatlipireatăieturilorprecumşicompletarealipsurilorşireparareadefectelor.Pemargineadeplumbsubţire,s-aaplicatonouăacoperirecuplumb,careafostlipităpeam-belepărţi.Câmpuldesticlăşi-arecăpătatsiguranţastaticădupăumplereacrăpăturilorcutalcdefirnisdinuleideinşifixarea şinelordeplumb. Înlocuirea zonelor lipsă alesticleis-arealizatcusticlădeaceeaşinuanţăşigrosime.Suprafeţeleloraufostpictateconformtexturiişimediu-lui. Părţile rămase sparte după lipire, având aceeaşi di-mensiune–fiindcompletate–auajunsînapoiîntreşineleplumbuite.Înzoneleundeafostlipită,sticlafoartesubţire(verde,galbenă,precumşisticladefondalbastrădinpar-teadreaptă)afostsudată,pentruaseprevenispargerea.De-a lungul liniei de spargere unde culoarea lipsea, aceas-taafostretuşatăprinutilizareavopselelordeanilinădediverseculori,amestecateîntr-osoluţiedeparaloidB72înacetonă3%(foto27–28).Pemargineaciobităşiculip-suriapicturiipesticlăerainscripţionatdoarnumăruldeinventaralmuzeului. Înprocesul-verbalal colecţieidin1887existăodescrierecaresepotriveştepiesei(1159).

Cele13picturi pe sticlă restaurate ale colecţiei Ipo-lyiArnoldseaflăînMuzeulCreştindinEsztergomîntr-oexpoziţiepermanentă.

ÉvaMesterDLARestaurator-artiststiclă1082 Budapesta, Strada Nap. 37.Mobil:+36-70-211-3297E-mail: [email protected]

163

BIBLIOGRAFIE

Glasmalerei des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Katalog zur Ausstellung, Angermuseum Erfurt, Edition Lei-pzig 1993.

H.GYÜRKIKatalin:Azablakoküvegezésérőlésazab-laküvegfestményekről

a középkoriMagyarországon (Despre vitrificarea sticleişidesprepicturilepesticlăînUngariaevuluimediu).Budapest Régiségei, XXXII. BTM Budapest, 1998.

LAKATOS-BALLA Attila: Ipolyi Arnold püspök hagya-téka Nagyváradon (Moştenirea episcopului IpolyiArnoldlaArad).VaradinumScripKiadó,Nagyvárad,2012.

MESTERÉva:Azépítészetiüvegekiparművészetiérté-kei(Arteleşivalorilearhitecturalealesticlei).GeopenKiadó, Budapest, 2012.

MESTER Éva: Esztergomi Keresztény Múzeum Ipolyi Arnold Gyűjtemény üvegfestményeinek restaurálá-sa. Restaurálási dokumentáció (Muzeul Creştin dinEztergom.Restaurareapicturilorpe sticlăacolecţieiluiIpolyiArnold,Documentaţiederestaurare).2011.

MRAVIK László: Ipolyi Arnold. Kézirat. Manuscris.


Foto1–2. Picturăpesticlădecabinetcunr.inv.A61.5.1.,înainteşidupărestaurare.

Foto3–4. Pictură pe sticlă de cabinet cu nr. inv.A61.5.2.,înainteşidupărestaurare.

Foto5. Picturăpesticlădecabinettransformatdinvi-traliu.

Foto6–7. Picturăpesticlăheraldică înainteşidupăre-staurare.

Foto8–9. Picturăpesticlăheraldicăcudouăfeţe,înainteşidupărestaurare,rectoşiverso.

Foto10–11. PicturăpesticlăheraldicăcublazonulluiIpo-lyiArnoldîntimpulrestaurăriişidupă.

Foto12–13. Picturăpe sticlăheraldică rotundăcumuluriînainte(detaliu)şidupărestaurare.

Foto14–16. Pictură pe sticlă de cabinet Filigrană înainte(rectoşiverso)şidupărestaurare.

Foto17–18. Picturăpesticlăheraldicăcuinscripţia„AnnoDomini1576”înainteşidupărestaurare.

Foto19–21. Câmp plumbuit realizat din sticlă colorată,înainteşidupărestaurare.

Foto22–23. PicturădesticlădecabinetcuportretulSfinteiElisabeta,înainteşidupărestaurare.

Foto24–26. Picturădesticlădecabinetcuportretulduce-luiEmericcelSfânt,înainteşidupărestaurare.

Foto27–28. PicturădesticlădecabinetcubustulluiŞtefancelSfânt,înainteşidupărestaurare.

Traducere:Adriana Boca

164

MonumentulMatei Corvin este ceamai vestită lucrarealuiFadruszJános,reprezentândcapodoperavietiişiîn-coronarea operei sale (foto1.).Monumentuldominăşias-tăzicentrulClujului,undeadevenitunsimbolaloraşuluicareşi-apierdutmajoritateamaghiară.

OraşulCluj şi-adorit demultunmonument care săpăstrezememoriamarelui săufiu, regeleMateiCorvin.Planul a pornit concomitent cu tranformarea centrului, otransformarecupretenţiereprezentativă,iarloculstatuiis-aeliberatodatăcudemolareabodegilordecomercianţiceînconjurauBisericaSfântulMihail.

Dintrenumeroşiiparticipanţilaacestconcurs,opereleluiFadruszJános,BezerédiGyulaşiRónaJózsefaufostconsideratecelemaideseamă,iarpremiulîntâi–împre-unăcumandatuldeexecuţie–afostacordatluiFadruszJános.Conformcontractului încheiat,cheltuielile statuiiau fostfixate la sumade200000de coroane, sumă cea fostmărită cu încă 60 000 de coroane la propunereaartistului de a realiza statuia la o dimensiune de doua ori marimeanaturala.Deşioraşularfivrutcamonumentulsăfiegata la sărbătorilemilenare,Fadrusz lucra încă lamonumentul Maria Terezia din Bratislava, astfel că în1896 s-a depus doar piatra de temelie.

Privitdeladistanţăansamblulstatuarformeazăuntri-unghi,fiindgânditşirealizatînrelaţiecufundalulîntr-oasemeneamăsurăîncâtaproapecăsesprijinăpebisericaSfântulMihai,deaceeavedereadinspateestenesemnifi-cativă.Pepunctulculminantaltriunghiuluiseaflăcapulregelui cununat cu lauri.

Personajele secundare ale ansamblului sunt condu-cători ai armatei negre: Magyar Balázs şi Kinizsi Pál,Báthory István şi Szapolyai János. Soclul monumentu-luireprezintăcreastastilizatăacetăţiidinHunedoara,pecareafostsculptatăstemaungară,deasupracăreiaafostinscripţionat:Mátyáskirály(RegeleMatei).SoclulafostproiectatdePákeyLajos,arhitectulşefaloraşului.

Amplasareamonumentului a fost precedată depre-zentareamacheteidingipsalucrăriilaexpoziţiauniver-salădelaParisdin1900,undedintremaimultesutedestatui comisia de evaluare a distins-o cu premiul Grand Prix,adicăcumedaliadeaur.MonumentulMateiCor-vin a fost dezvelit în octombrie 1902 în piaţa centralăa Clujului.

Antecedentele restaurării

Estecunoscutfaptulcăcheltuielilerestaurăriiansamblu-luistatuaraufostasumatedecătreguvernulromânşicelmaghiar în proporţie de 50–50%.Planurile de aprobareşitender–pebazacercetărilorşianalizelorprealabile–aufostefectuatedecătreUTILITASCentrudecercetare,proiectareîndomeniulreabilităriipatrimoniuluiconstruit1 (Prof.Dr.Ing.SzabóBálintşicolegiisăi)cusediulînClujşiFundaţiaPartofArt(sculptorulKolozsiTibor)înanul2007.Conformplanului, soclul de piatră a statuii rege-luiarfifostconsolidatcuinjectarecuvarhidraulicprinperforărilecarearfipornitdelalocuriledeteriorate,darşicelelalteelementedepiatrădelabazăarfifostresta-urate fara safie demolata itreaga structura.Modalitatearestaurării statuilordebronz arfi fost decisădoardupădesfacerea statuilor.

TenderulpublicatdecătrePrimăriaCluj-NapocaafostcâştigatdecătreS.C.CONCEFAcusediulînSibiu,soci-etate care dispunea de condiţiile tehnice şi de personalpotrivite pentru executarea tehnologiei conform planului, astfelcăşi-aînsumatlucrarea(pebunădreptate).

Lapreluareazoneidelucru,grupuluidespecialiştialCONCEFAlis-auivitindoieliînceeacepriveşteposibi-litateadeexecutarealucrărilorconformplanului.LuândînconsiderarefaptulcăfirmaavearelaţiifoartebunecuTechno-WatoSRL2demulţiani,celedouăfirmeauajunsla un acord asupra faptului căTechno-WatoSRL îşi vaoferisusţinereaprofesionalăfirmeiCONCEFAde-alun-gulexecutăriilucrărilorderestaurarealansambluluista-tuar. La data de 13 august 2009 s-a semnat un contract cu Techno-WatoKereskedőházSRL,înurmacăreiadr.Hor-váthZoltán specialist în prezervarea patrimoniului, SédGábor specialist în restaurări şiOsgyányiVilmos resta-uratordepiatrăşi-auînceputparticipareaînlucrărilederestaurare.

ÎncursullucrărilordespecialitatebanuielilecelordelaCONCEFAs-audoveditaficorecte.Pebazacercetă-riiantecedentelorşiceleefectuatelalocaţiecolaboratoriis-auconvinsdefaptulcăpentruproiectareasigurăaunorfaze de lucru al execuţiei cunoştinţele actuale nu eraude ajuns.Lipseau celemai importante informaţii legate

1 http://www.utilitas.ro2 http://www.technowato.hu

Restaurarea monumentului Matei Corvin din Cluj

Piroska Almássy – Zoltán Horváth – Tibor Kolozsi – Benjámin Nagy – Vilmos Osgyányi – András Peltán – Gábor Séd

165

decapacitateaportantăastructuriidepiatrăpecareeraamplasată statuia luiMatei Corvin, astfel că părţile audecis caTechno-WatoSRLsăcearăanalizediagnosticecomplementareSecţieideInginerieGeofizicăaInstitutu-luiGeofizicMaghiardeStatEötvösLoránd(MÁELGI)3. Analizelenecesarederezistenţăelectrică,microseismicăşiradaraufostefectuatedecătrespecialiştiigeofiziciînluna septembrie a anului 2009.

Cercetărilede la faţa loculuiauarătatcăsubstatuiacălăreţuluitablademetalceacopereasocluldepiatrăs-adesprins, iar în construcţia de piatră fisurată, cu rostuldeschis,s-ainfiltratocantitatedeapăatâtdemarede-alungulanilorîncâtacauzatdistrugereatotalăanucleuluiinterior.Acestlucruafostconfirmatşiderezultatulper-forăriideprobăefectuatădePeltánAndrásînloculdete-riorat de lângă inscripţie. Burghiul de-abia s-a izbit derezistenţă,iarmonstrascoasădespiralăafostudă,fiinddeconsistenţaunguentelor.

Cercetărilegeofiziceauduslarezultatesimilare.Con-formacestoranucleulconstrucţieidepiatrăcepurtasta-tuiaregeluieraplindeapă,iartăriaşiimplicitcapacitateaportantă a nucleului şi amantiei de piatră s-a diminuatla o fracţiune a celei pretinse. S-a presupus totodată căelementeledemetalverticalecareancoraustatuiacălăre-ţuluiausuferitoasemeneacoroziune,încâtpeînregistrăriloculacestorapoatefidoarbănuit(foto2–3.)

Încazulnostrurezistenţanucleuluidepiatrăudăeracriticdemică,ceeacei-asilitperestauratorisădescarceimediatfundaluldepiatrăprinridicareastatuii.

Toatesemnelearătaucăapaceacauzatdistrugereas-ainfiltratînstructurăprinfisuriletableidemetaldesubcalşiprinrosturiledepiatrăcrăpate.Obiectivulprimordialalrestaurăriiafostreparareacompletăastructuriidepiatrăşicontracarareaunoreventualedaunenoi.

Pe baza rezultatelor grupul de specialişti a fost deacorddesprefaptulcăurmărindplanulinţialderestaurarein-situ(prininjectareşiancorareaelementelor)restaura-reastructuriidepiatrăaansambluluistatuarnuesteposi-bil.LainiţiativaspecialiştilorşicuacordulInstitutuluidePrezervareaPatrimoniulCulturaldinUngarias-anăscutonouă soluţie tehnică. Inevitabil s-a ajuns la realizareaunorplanurinoi,dezmembrareastructuriidepiatră,ceeaceaduslaocreşteresemnificativăacheltuielilordarşilamişcarea statuilor din bronz.La insistenţa preşedinteluiMezősTamástoateinstituţiileromâneaufostdeacordcucheltuielileînplusceaurezultatdinnouainiţiativă.

Pentru geologul dr. Horváth Zoltán a lua parte la cer-cetările la locaţieşidezbateriledespecialitate legatedeceamai reprezentativă lucrarede restaurare alultimiloraniafostosarcinădeosebită.Laloculsăudemuncăante-rior, adică prin statutul de şef de laborator alCentruluideStatdeRestaurareaMonumentelors-aîntâlnitdescusituaţiicândsuccesulşidurabilitateamunciiderestaurareafostpericlitatădeodiagnosticăincompletă.

Cuscopuldeacunoaştecalitateaşicondiţiamateri-

3 http://www.elgi.hu

aluluidepiatrădinsoclulstatuiielaanalizatmonstreîntrei puncte, deci nu reprezentative ci de control, monstre dincalcaruldurde labază, calcaruldeapăde izvor cecompune suportuldepiatră a statuii şimortarul repara-ţiilorulterioare.Constatărilesaleaucoinciscuanalizelediagnostice anterioare planului tender.

La baza construcţiei statuii a stat calcarul dur dineocen, bogat în foraminifere (monocelulare maritimecuscheletcalcaros),cunoscutdinmaimultepărţidinzona Clujului.

Pe baza imaginii microscopice este cert că monstraanalizată este calcar ce survine din una dintre locaţi-ileamintite, incluse şi în lucrarea luiSchafarzikFerencintitulată „A Magyar Korona országai területén létezőkőbányák részletes ismertetése” („Prezentare detali-ată aminelor de piatră de pe teritoriul ţărilorCoroaneiMaghiare”),editatăînanul1904decătreInstitutulRegalMaghiar de Geologie.

La construirea soclului statuii s-a folosit calcarul de Süttő de pe lângă Dunăre.Acest tip de piatră este uncalcardeapădulce,deapădeizvor,acăreimicrostruc-turăafostmodelatădematerialulcalcarosprecipitatdinsoluţiaizvoarelorcalde.Pebazacelorobservatesepoateafirmacăînsoclulstatuiiseregăsesccelpuţinpatru-cincitipuridiferite.Pefotografiiledearhivăaceastăneomoge-nitatenuseobservă,ceeacedădebănuitcădupăcon-struireasocluluiacestaasuferitreparaţiimultiple.Totlaacestfaptfactrimitereaceleinserţiicareînunelecazuritrecpestehotareledebosajnerespectândregulileclasicealesculpturii.Pefotografiisepoateobservacuminserţiileleagăelementelecares-audeplasatanterior,iarîntretimplărgirearosturilorarămaslafeldeactiv.

Materialul mixt de piatră sugerează faptul că şi întrecut pe alocuri a fost nevoie de schimbarea pietrei. Cunoscândsoartacuperipeţiiastatuii(aufostmaimulteîncercărideaoîndepărta),sepoatepresupunecăfixărileverticaledefiercareiniţialauajunspânălabazaansam-blului,prinîncercăriledeîndepărtareausuferitasemeneatensiunişideformaţiuni,pecarestructurarigidădepia-trănule-apututurmări.Deaceeas-aulărgitrosturileşis-audeplasatbosajele.Existenţafixărilorverticaledinfiernuafostdoveditădedeschiderilelucrărilordedemolareulterioare.

Calcarul de apă dulce s-a dovedit a fi rezistent laîngheţdelaorigine,indiferentdeporositateaeiimanentă.Rezistenţaeilacompresiunepoateajungechiarla50–100N/mm2. Carierele din zona Süttő (Haraszti,Mogyorós,Gazda) oferămaterial de calitate puţin variată în apari-ţieşiculoare,darproprietarulRENESZÁNSZZrt.oferăchiarşimaterialselecţionatpentruscopurisculpturalesaumonumentaledeimportanţăeminentă.4

Pe microfotografii se poate observa că microstruc-turapietreiestecompactă,găuriledininteriornucomu-nicăîntreele.Dacăanteriorpiatranusuferăosuportare

4 Dupăcumreiesedinraportulrestauratoruluidepiatră,pânălaurmăpen-truschimbărinus-amaifolositpiatradelaceidelaRENESZÁNSZ.

166

mecanicăexcedentă,nuîşipierderezistenţaşirezistenţalaîngheţ.

La construcţia din calcar de apă dulce deosebit demulteelementeauprezentatfisurilamuchieşilacolţuri,fisuri provenind din cumularea presiunii, mai mult, auapărutsistemedefisuriînreţea,ceeaceaupuslaîndoialăcalitateadesusţinereaansamblului.Lărgirearosturilorcaurmareamişcăriloranterioareaufostcompletateînunelecazuricumaterial,îndeosebiciment,atâtdegros,încâtnicidecumnuseputeapăstra.

Analizele geofizice au dovedit că în primul rând numaterialul de piatră, ci structura construcţiei este ceanepotrivită pentru susţinerea greutăţii călăreţului. Într-oprimămanşăafostnevoiedeeliberareasocluluidegreu-tateastatuiiprinridicareaacesteiapeostructurăauxiliarădeoţel,pentruafaceposibillucrărilederestaurareapie-trei (demolare, consolidarea structurii şi reconstruire).Deaceeagrupuldespecialiştiaacceptatpropunereadearealizaunspaţiudemuncăînjurulstatuiicaresepoatefolosişipetimpdeiarnă.

Propunerea s-a bazat parţial pe experienţa veneţianădin 2005 a doctorului Horváth Zoltán, unde restaurarea statuii ecvestreColleoni a luiVerrocchio s-a efectuat înatelierulrealizatlalocaţie(foto9–10.).Înacestcazanalo-giaColleonis-apututurmăridoarparţial.Treabacolegilornoştriitalieniafostuşuratădefaptulcăparteasuperioarăasocluluilorafostplană,astfelcăamplasareapesteaunuiatelierderestaurarenuafostproblematică,şinicicondiţi-ileclimaticedinVeneţianui-ausilitsăînfrunteiarna!

Încadrullucrărilor,conformplanului,statuialuiMateiCorvinafostridicatădepepiedestaluldepiatrăşianco-ratăpeostructurădeoţel.Împrejurulacesteistructuridepod s-a amplasat o structură uşoară, închisă, prielnicăşivremiideiarnă,subcarerestauratoriidemetaleşi-aupututdesfăşuraactivitateanestingheriţişiînsiguranţă.

Lucrările de restaurare a pietrei la statuia Matei Corvin din Cluj

SarcinaluiOsgyányiVilmos,pelângăgestionareacorec-tăaproblemelordesculpturăşiciopliredepiatrălegatederestaurareaefectuatădeNagyBenjáminşicolegiisăi,afostvalidareapunctelordevederearestaurăriidepiatrăşiacordareaajutoruluiîndesfăşurareatehnicăasarcinilorapărute.Consultanţadespecialitateacuprinstoateaspec-tele începând cudemolarea ansamblului statuar până lareconstruireşilacelemaimicidetaliiaiînfăţisăriifinale.

În prisma analizelor detaliate mai sus s-a ajuns laonouădecizie:statuiaregelui trebuieridicată iarsoclultrebuie reconstruit. Conform acestei decizii s-a efectuat numerotarea elementelor de piatră dinaintea demolării,apoiclasificareasculpturilordupăcondiţiaafişatăîntreigrupe(depăstrat,derestauratşiderecioplit).

Doarcâtevaelementedepiatrăaleconstrucţieidebazăprezentaucaracteristiciaparte,şiaufostincluseîngrupaseverăaelementelordepăstrat,celelalteaufostcopiabile,măsurabile,determinabiledinpunctdevederegeometric.

Apartedeacestfaptpuncteledevederealeconomisiriişiaconservăriioriginalităţiiaucoincisîntr-unmodnorocos,laceldinurmăfiindinclusenunumaielementeleimpeca-bilecişicelerestaurabile,completabile.Îngrupaatreiaaufostinclusecelecarenuputeaufisalvate,fiindexclusedatorităpânzeidefisuriinterioare.

Măsurătorile spaţiogeometrice a soclului de piatrăau asigurat precizitatea reconstruirii şi baza corecţiilornecesare, deoarece alunecările şi desprinderile, lărgirilerosturilorsurveniteîntimpulîndelungatdelaamplasareaansamblului au ajuns uneori la cinci centimetri.

Reconstruireabastionuluiafostprecedatădeunplannoudefundamentare,princares-aurezolvatchiarşipro-blemelelegatedecutremure.Dupăizolareaverticalăele-mentelebastionuluidepiatră au fost reamplasatepeunfundal de beton armat. Pietrele cu deficienţeminore aufost completate pe loc cu mortar complementar. Nucleul bastionului a devenit o structură de beton armat ce s-aînălţatdeodatăcudepunereasuccesivăapietrelor.Mate-rialul de încorporare şi lipire, respectiv cel de limitareabetonuluiarmatşipietreesteunmortarsecpebazădevar. Efectele negative ale precipitărilor datorate mişcă-riivaporilorşidiferenţeidetemperaturădinstructurăaufostrezolvateprinsistemeconductoareascunse.Aceastăproblemă a fost rezolvată şi în cazul statuilor de bronzprinconductoareinvizibile.Întrepietreledeînchiderealebastionuluiafostamplasatăostructurădeoţel,conformsoluţieitehniceiniţiale(câteoşinălegatăunadealtaînplanul a câte două picioare). Structura de stabilizare ceporneştedinşineafostlegatăînnucleuldebetonarmat.

Prindemolares-a ivitocaziadeaefectua reparaţiilenecesareluândînconsiderareunitateaesteticăastructuriişilogicaeistructurală.Astaînseamnăcăs-aufăcutcori-jări la toate inserţiilecarenuau ţinutcontde repartiza-rearosturilor.Astăzicalcaruldursepoatecorectadejacumaterialemoderne(Monulit,Terzith5)astfel încât în locdeinserţiiseaplicăcompletăriorganice.Conturulposibilal crăpăturii, al lipsei estepăstrat, iar restauratorii efec-tuează completarea cumortar6, iar suprafaţa completată

5 Mortarul de completare a pietrei Monulit este un material corector cu douăcomponente,prielniccalcaruluidur,cumaterialdelegareşicom-pletaremineral:reacţiaspecialăporneştedelaamestecareaprafuluiculichidul.Acestmortarcubazămineralăseintegreazăînpiatrarestau-rată şi face legăturăchimicăcumaterialulacesteia.Vezihttp://www.technowato.hu.

Produsele demortar de piatră din familia produselor Qick-mix Ter-zith sunt amestecuri de mortar sec, compuse din materiale minerale de legareşimaterialemineraledecompletareclasificate,demărimigra-nulatediferite.Amestecatecucantitateadeapăindicată,acestearezultămortarproaspăt,caredupăîntăriredevineunmaterialcustructură(gra-nulare,porositate,culoare)similarăpietreidebază,cuaceleaşicarac-teristicifizice/mecanice(densitate,tărie,dilataţietermică,rezistenţălauzură,asimilareaapei,permeabilitatelavapori),folositpentruconsoli-dareapietrei,completarealipsurilorşicreareasuprafeţelor.Cuadăgu-areadepigmenţioxidicirezistenţilaleşiesepoatefixachiarşinuanţapietrei de bază.Nu conţin nici ciment străin, nicimaterial de legarepolimer.Vezihttp://www.technowato.hu

6 ÎncazulstatuiiluiMateiCorvinacestas-aîntâmplatcumortarderepa-rareapietreiKestonMHM,unprodusunguresc.Vezifişa tehnică la

167

estelucratădupăîntărireaacesteia.Cuaceastămetodădecompletare se poate păstra sistemul rosturilor structuriioriginaledepiatră.

La construcţia de piatră clădită, rostuită şi curăţatăa fost nevoie de aplicarea unui strat de material hidrofo-bizant,permeabillavapori–adicăKestonSMK1311–împotrivadaunelorviitoareşiinfluenţeloratmosferice.7.

Dinpunctuldevederealrestaurăriicelmaiimportantscopafostpăstrareaoriginalităţiişiaautenticităţii.Laoasemenea structură demolată şi reconstruită este impor-tantca laurmăsănudeasenzaţiauneiconstrucţiinou-nouţe.Săsevadăpeoperarestaurată timpulcea trecutde ladezvelireasa, săposede toatevalorile iniţiale,darcuutilizareamaterialelorşia tehnologiilormoderneamreuşit să asigurăm condiţiile pentru opera restaurată dea-şipăstramesajulcâtmaimulttimppentrufolosulgene-raţiilorurmătoare.

Restaurarea statuilor din metal

Încadrulanalizelordiagnosticedinainteaefectuăriipla-nului,grupulcercetătoriloraanalizatdoarpatrumonstre–staniul(Sn),plumbul(Pb)şizincul(Zn)înaliajcucu-pruldelabazabronzului.Încazulunuiansamblumemo-rial cumaimultefiguri, înmărime8/4 (dublu), aceastăanalizănusepoatenumireprezentativă,însădinfericirevalorilemonstreloraufostapropiate,astfelcăaliajulsepoate considera uniform.

Pelângăacestlucrualipsitanalizaetnoscopicăasta-tuiiregelui,princares-arfipututdovediexistenţaşicon-diţiafixăriistructuriiinterioare,fixarecesepoateobservapeimaginiledeepocădinatelier.Datoritădimensiunilorstatuiişiagreutăţiisaleestimatela6–6,5tone,arfifostnevoieşidemăsurareagrosimiizidului,deoareceînaintearidicării,trebuieştiutceşicumseleagă.Ulteriors-ades-coperitcăgreutateastatuiiregeluiesteînjurde12tone,deci probabil că această greutate este vinovată pentruzdrobireasocluluicentralînformădebastion.

http://www.technowato.hu. KESTONMHMesteunmortarsecdecalitateexcelentă,careconţine

pietrişfin,clasificatud,fărăcuarţ,măcinişmineral,materialdelegaremineralcu trăsăturihidraulice, respectivaditivi speciali.Mortaruldelegaresepoatecompletacugranuleaditivespălate,clasificate,pânălaocantitatede15–20lasutădingreutate.Acestamestecsepoatecoloralanuanţapietreidebazăcucelmult1%pigmentoxidicrezistent laleşie.Mortarulîntăritseleagăexcelentdebazadecalcardur,consis-tenţaşicaracteristicilelorfizicesuntsimilare.Vezifişatehnicălahttp://www.technowato.hu.

7 Vezifişatehnicăla http://www.technowato.hu KESTON SMK 1311 este un concentrat de material lichid hidrofobi-

zant,carenuconţineapăsausoluţiisolubile,însăconţinemicrogranuledesilanşisiloxan.Amestecatcuapăsetransformăînpolimerdesiliconcurepulsielaapă,carepesuprafaţaaplicatăseleagăcaunstratfoartesubţiredefilm,iardupăuscareîmpiedicăumezireaacestoraşiabsorbţiaapei.Acestmaterialesterezistentlaleşie,astfelcăestecorespunzătorşipentruhidrofobizareasuprafeţelordebetonşimortarfixatecuciment.Încontrastcuproduselesiliconicehidrofobizanteanterioare,acţionareaacestuianunecesităprezenţabioxiduluidecarbon,nuproducemateri-alesecundaredăunătoare,iarfilmuleiesterezistentlaradiaţiileUV.

Pentru scutirea structurii de piatră a fost realizato structură de oţel, pe care s-a putut suspenda statuiaregelui. Împrejurul acesteia a fost construit un paviliondestructurăuşoară,pelaturacăruias-arfipututafişaunposteruriaşcuinformaţiiîn4limbidesprestatuieşiresta-urarea acesteia.

Descoperirea structurii interne a statuii a devenit posi-bildoardupăsuspendareaşidesfacereaacesteiaîncadrulpavilionului. Spaţiul interior are un diametru de circa1,2m,carepermiteşiaccesul.Deciziileprivindcelelalteintervenţii, consolidări şi tratamentul contra coroziuniis-aupututluadoardupădobândireacunoştinţelordespreinterior.Părţilelipsă,completările,metodeleşimaterialelereparaţiilorarfitrebuitdeterminatepebazamăsurătorilorspectometriceradioscopice-fluorescentesauaperforărilorlalocaţie,respectivaanalizelormicrochimicedelaborator.

Oproblemăcheieafostcercetareastructuriişimodu-luidefixarea statuii regelui,deoareceplanul schelei şipaşiisuspendăriiaufostdeterminateîntotalitatedepozi-ţionarea cârligelor, respectiv de fixarea elementelor desusţinere în interiorul călăreţului.Odată cu suspendareastatuii a sosit timpul intervenţiilor concrete. În primulrând a fost nevoie de a pătrunde în interiorul statuii, şipentru acest scop a fost nevoie de decuparea unei ferestre deintervenţiepespatelecalului,acoloundeesteacoperităde mantaua regelui.

Prin fereastrade intervenţies-adescoperitcăstatuiasesusţinepesine.Grosimeaeiestede1,5–2cmînlocdeceaobişnuităde0,5cm,iarelementelesuntfixateunadealtacuşuruburi.

Amgăsitscheletinteriordoarînzonapicioarelor,iaracesteaserveauunroldublu:pedeopartefixaserăsta-tuia împotriva forţei de deschidere, iar pe de altă partelegaserăpicioarelecaluluiîntreelecuajutoruladouăşineancorateînsocluldepiatră.Atâtîncazulcălăreţuluicâtşiavitejilorînjurulcârligelorafostturnatplumb,înscor-burile din interiorul soclului realizate cu acest scop.

Îninteriorulstatuii30%dinşuruburilecefixaupie-sele întreeles-audezagregat totaldincauzacoroziunii,darşicelelalteşuruburiaufostgăsite într-ostare foarteprecara. Coroziunea regăsită în interiorul statuii a fostun lucru normal şi calculabil datorită efectului reciprocdintreşuruburiledefierşielementeledebronz.Laînlo-cuireaşuruburilorafostnevoiedeasemeneadeoanalizărapidă pentru a găsi tipurile dematerial ce se regăsescastăzişicaresuntcompatibilecualiajuldebronzoriginal.Îndecursulrestaurăriitoateşuruburileceputeaufiscoaseau fost înlocuite cu şuruburi de oţel inoxidabile.Aceleşuruburi,careaufostintroduseînplăciledebronz,şinus-aupututscoate,aufostcurăţatederuginăşis-aaplicatpesteeleunstratdeprotecţieanticoroziune.

A fost nevoie de înlăturarea statuilor secundare îna-intedeconstruirea scheletuluideoţel,deoareceulteriorridicareastatuilornuarfifostposibilă.Condiţiastatuilorvitejilor,coroziuneaşuruburilorşiaelementelordefixares-audoveditafisimilarecuceleîntâlniteîninteriorulsta-tuiicălăreţului.

168

După completarea părţilor lipsă din elementele debronz,sudareacrăpăturilorşi reparareacelelaltordefec-ţiuni a fost nevoie ca suprafaţa săfie uniformizată prinaplicarea de patină.După remontarea integrală a urmatoetapădecizelare,maiapoiultimaetapădeconservareasuprafeţelor.Petoatestatuileşielementeledemetals-aaplicatmaterialul de protecţie de tipCombatA 88,8 un materialrezistentlaapă,inhibitor,pebazădeulei,cesepoatelustruiînsuprafaţadebază.

Rosturile elementelor de piatră reconstruite au fostcompletatecumortarderostuirecesefoloseşteşiînţaranoastrădemult timp.Dupăfinalizareabastionului toatăsuprafaţa depiatră a fost curăţată, apoi acoperită cuunmaterialdeimpregnare,carenupermiteinfiltrareaapeiînstructură,darasigurăaerisireaacesteia.Odatăculucrărileprezentate mai sus, au fost repuse la loc statuile pe soclu sifixateînstructuradepiatră.

Redezvelirea ansamblului monumental Matei Corvin dinCluj–arătându-şisplendoareaeideodinioară–aavutloc la data de 2 aprilie 2011, stârnind un mare interessocial.

Experienţeleacumulatede-alungulrestaurăriistatuiiluiMateiCorvinauarătatîncăodatăcărestaurareaunuimonumentpoatesădearezultatedoarpebazaunuitripodstabil. Primul dintre aceste elemente de bază ar fi adu-nareatuturorinformaţiiloraccesibiledeistorieaarteişide istorie arhitecturală.Aldoilea arfi culegerea tuturordatelorlegatedematerialşidetehnică,ceeaceînseamnăunşirdeanalizediagnosticeînsensulmailargalnoţiunii.Al treilea ar fi un plan tehnic şi de restaurare corect şimodern,bazatpeprimeledouăsurseşipusînpracticădeoamenipricepuţi.

Muncadeplanificarearenovării(tehniceşiderestau-rare)poatesăînceapădoaratunci,cândavemladispoziţietoatedatelealecelordouăsurseanterioare.Nuesteper-misca–dinpăcateseîntâmplăfrecventşiînUngaria–diagnostica,sauopartedinea,săfieefectuatăînetapaderestaurare,pentrucălaunplannefondatdatoritădiagnos-ticiiincompletebugetulpregătitnupoatefidecâteronat.

Planulşibugetuleronatîlpunpeexecutant,bachiarşicontrolulautorităţilorşiceldespecialitate,într-ositu-aţieimposibilă,căcitrebuiesăsezbatăînlimitelesumeiincluse în contract şi datei limită de execuţie. Planurilecorectecareincludtoateetapeledelucrunecesareşicos-tulacestoravorcreaosituaţiedeconcurenţătransparentăşi sigură şi pentru executanţii care se prezintă pentrulucrarearespectivă.

ExperienţaaratăcăatâtînRomânia,câtşiînUngarialipseşteo instituţiede stat independentă, deasupra tutu-ror intereselor, care este profesională în toate ramurileconservăriicomplexeamonumentelor,şicarearaveaunlaboratorperformantpentruasusţinetoateceletreifaze

8 CombatA88–Unmaterialdeacoperiredeconsistenţăuleioasă,conţi-nândomulţimedeinhibitoare,cuuncaracterhidrofobizantaccentuat.Produs de Molyslip Atlantic Limited, 1 ASTROP RD, Middleton Che-ney, OXON OX 17.

arestaurării.Defaptdiagnosticaartrebuisăstealadis-poziţieatâtînfazadepregătire,câtşiînceadeplanificareşi bineînţeles cea de execuţie, asigurând o activitate demăsurareanalitică,deconstatareşicontrolpetoatăpaletaconservării monumentelor, aşa cum se întâmplă acestlucruînparteamaifericităaEuropei.

PiroskaAlmássyArhitect, specialist Techno-WatoKft.1113BudapestRőfutca9–13.Tel.:+36-1-209-2490Fax:+36-1-209-2489E-mail:[email protected]

Dr.ZoltánHorváthGeologLithoconsult Kft1031. Budapest, Silvanus sétány 49.Tel.:+36-30-914-2738E-mail: [email protected]

TiborKolozsiSculptorTel:+40-740-038-352Email: [email protected]

BenjáminNagySculptorTel:+40-745-358-689E-mail: [email protected]

VilmosOsgyányiSculptor, artist restaurator sculpturiRestonKőrestaurátorKft2051 Biatorbágy, Szent István utca 19.Tel.:+36-20-339-3408E-mail: [email protected]

AndrásPeltánCivilăinginerVoluta Build KftTel.:+40–744–820–321E-mail: [email protected]

GáborSédRestauratorSéd-VíghMűvészetiKft.1034.Budapest,Záporu.5/a.Tel./Fax:388-8596,368-5015Mobil.00-36/30-9140353E-mail: [email protected], [email protected]

169


Foto1. MonumentulMateiCorvindinClujînaintedere-staurare.

Foto2. În interior structura de piatră de la baza statuiicălăreţuluieraplinădeapă(vezizoneledemicărezistenţă).

Foto3. Vitezadedeplasareavibraţiiloresteproporţiona-lăcurezistenţa.

Foto4. Calcar dur din eocen la fundamentul ansamblului statuar.

Foto5. Monstrăsubmicroscopdincalcaruldurdineo-cendinfotografianr.4.:fracţiunialemonocelu-larelormaritimecuporuripuţine.

Foto6. Inserţiipesterosturiînformădecoadăderându-nică.

Foto7. În interiorulconstrucţiei se succedbosajecom-pacteşiînbandă.

Foto8. Monstrădecalcardeapădulcesubmicroscop.Foto9–10.Atelierul de restaurare clădit pentru ecvestrul

ColleonilaVeneţia,aprilie2005.Foto11. Reconstruirea soclului statuii lui Matei Corvin

sub atelierul de restaurare.Foto12. Şuruburivechişinoiîninteriorulstatuiidebronz.Foto13. Şinelecarefixeazăstatuiacălăreţuluidesoclulde

piatră.Foto14. Monumentulrestauratînaintedepredare.

Traducere:Sándor Ilyés

170

Autoareaaavutocaziadin1990săparticipelaconferinţelenaţionaledespecialitateorganizateînUngariaşiacoloşi-adatseamacărestauratoriidinmuzeeletransilvăneneeraufoartepuţinreprezentate.Laorigineaacesteisituaţiiastatînmajoritateacazurilorsituaţiamaterialăprecarăalor.

Totodatăn-aveauaccesnicilamaterialeledespecia-litateapăruteînlimbamaghiară,necunoscândnicimeto-dele noi folosite, nici numerele revistei de specialitate „MúzeumiMűtárgyvédelem”1 În România literatură despecialitateafostpublicatătrimestrialîn„RevistaMuzee-lor”sauînanuarelemuzeelormaimari.Înlipsacunoştin-ţeilimbilorstrăinedemarecirculaţie(engleza,francezasaugermana)n-aufostcititeniciarticoleledespecialitateaccesibile. Înaintede1989 însuşireameserieide resta-urator era posibilă doar în cadrul Universităţii deArtedinBucureşti.Ceicupregătiredearte(pictori,sculptori)puteauprimidupă3anidestudiidiplomedespecialitatede rang universitar.

PregătireacadrelormediiînrestaurareafostposibilăîncadrulCentruluidePerfecţionareaCadrelor)pelângăminister.

Aceastăpregătireadatdreptulcursanţilordeaefectualucrărideconservaresauderestaurareînmuzee.Pregăti-realorteoreticăfiindasiguratăaici,pregătireapracticăeraposibilăîncadrulcentrelorderestauraredinCluj,SibiusauIaşietc.

În ciuda faptului că responsabilităţile restauratoriloraucrescut,caleabunînceputăaperfecţionăriicadrelordespecialitateafostîngrăditătotmaimultdincauzacăniciministerul, nici muzeele nu au mai suportat cheltuielile auxiliarenecesarepentrupregătire.

Pregătireaspecialiştilordinmuzeeşicasememorialemicieraîngreunatădelipsafluxuluideinformaţiicerute

Cunoştinţele de bază privind conservarea sunt indis-pensabileatâtmuzeologilor,câtşiorganizatorilorşipro-iectanţilordeexpoziţii,carelarândullornuaufostpregă-titeînacestsens.Cugetareaasupraacestorproblemecâtşipropunerea din 1999 a directoarei Lukács Mária a muzeu-

1 AnuardinUngariacarepublicămaterialeînlegăturăcurestaurare.Pri-mulnumăraapărut laBudapestaîn1970subegidaKözpontiMúze-umiIgazgatóságMuzeológiaiOsztály(DepartamentuldeMuzeologieaDirecţieiCentralealeMuzeelor)cutitlulsusmenţionat.Dupădesfi-inţareainstituţieişiasuccesorilorsăi,din1991esteeditatădeMuzeulNaţionalUngar.AnuarelesuntredactatedepersonalulDepartamentu-lui de Restaurare.

luiTarisznyásMártondinGheorgheniaudatnaştereideiideaorganizaperfecţionarearestauratorilordinTransilva-nia.DânsaaorganizatoconferinţăşioexpoziţiepentrurestauratoriidinjudeţulHarghita.Ideaeracaînfiecareanisăneîntâlnimîntr-unschimbdeexperienţăundeamfacecunoştinţăcunoilemateriale şimetodedeconservareşirestaurareneaplicateîncădemajoritateacolegilor,şiundeamdiscutadespresituaţiaprecarăa laboratoarelornoas-tre, slaba lor înzestrare cu chimicale şi unelte, şimii dealteproblemeneaccesateîncadrulprelegerilor.Cuaceastăocazieşi-auoferitserviciileMuzeulHaázRezsőşiFunda-ţiaHaázRezsőprivindorganizareaînviitoraconferinţe-lor.La îndemnulartistei restauratoaredemobileKovácsPetronella2 am început scrierea proiectelor. Am primitîndemnşidinparteaUniversităţiiMaghiaredeArteacărorcadrecuentuziasmauacceptatfărăremuneraţieparticipa-realorcuprelegerilaconferinţe.

Primaîntâlnireaavutloclaînceputulluniioctombrieanul2000.Laaceastăîntâlnireaminvitatşicolegiicarelucreazăînalteexpoziţiisaucolecţii,casememoriale,petoţiceicarevinîncontactcuobiectemuzealesaudeartă.Succesulacestei întâlniriadeterminatcontinuareaorga-nizăriianualeaperfecţionăriirestauratorilormaghiardinTransilvania.Acestforaasiguratlărgirealegăturilorpro-fesionale dintre cadre de specialitate, fiind prezenţi aicimajoritateacolegilordindomeniu.Dupăprimaîntâlnirecusucces,participanţiiaucerutcaprelegerilesăaparăşiînformaeditatăîntr-opublicaţieoarecare.

Realizareaacesteiaeradificilă,dardupămultediscuţiiasupravariantelorposibile,amacceptatînunisonformaanuarului.Fiinddatfaptulcăîntr-oasemeneaediţiefoto-grafiileşiilustraţiileauunrolimportant,amalesformatulA4, pe o hârtie cretată de calitate. Problema era şi ale-gerea titlului anuarului.Dupădiscuţii amacceptat titluldeISIS,numelezeiţeianticeavrăjitoriei,afecundităţii,aapeişivântului,carecreeazăviaţădindispariţie,şicareîşicreştecopiicudăruirenemărginită.Toateacesteînsu-şirisuntnecesareşiînrestaurare.

Astfels-anăscutrevistaISISErdélyiMagyarResta-urátor Füzetek, (Revista Restauratolior Maghiari din

2 KovácsPetronellaîmpreunăcustudenţiisăidin1996alucratînmodregulat în colecţiile transilvănene, astfel şi în Muzeul Háaz Rezső.Primapracticăa lor audesfăşurat-o înMuzeulSecuiescalCiucului,unde restauratorii din judeţ şi-au prezentat lucrările.Aceasta a fostprimaîntâlnireorganizatăarestauratorilordinacestjudeţ

Conferinta restauratorilor maghiari din Romania – retrospectiva celor 10 ani

Zita Károlyi

171

Transilvania),carecusuccesîndeplineştetoatecerinţeleaşteptatedeoasemenearevistă.

În prezent evoluţia profesională şi perfecţionarea înlimbamaghiarăarestauratorilordinmuzeeesteasiguratădoardeaceastăconferinţăanualorganizată.

Expunerilecucaracterdinceîncemaimultinterna-ţionalaparînanuarulsusamintit,şisuntaccesibileşipeInternetpesiteulBiblioteciiNaţionaleSzéchényi–OSzK(bibliotecanaţionalămaghiară)(www.epa.oszk.hu/isis).

Cuextraseleînlimbaenglezăşidin2008cutraducereintegralăatuturortextelorînlimbaromână,anuarulestecăutatderestauratorişicursanţiiderestauratoriatâtdinUngaria cât şidinRomânia,fiindunicaediţieprofesio-nalăaxatăpeproblemederestaurare.

Cumtreceatimpul,pelângălectoriimaghiarişistrăinitoţimaimulţi colegi autohtoni şi-auprezentat lucrările,sau au raportat despre experienţele lor obţinute la alteconferinţeinternaţionale.Ampusaccentdeosebitlapar-ticipareacursanţilordincadrulînvăţământuluiromânescdespecialitate,oferindu-leposibilitateadeaseprezentaşideaprezentalucrărilelor.Foartemulţitineri,viitorspeci-aliştiaicigăsescocaziadeaseîntâlnişideaseprezentaşideaacumulanoilecunoştinţederesort.Posibilitateadeaparticipaînmodactivii-auîndemnatlaeforturisporite.Unprofesoruniversitarsibianafirma:

„Auexpuslucrărifoartefrumoase,sevedeaclarbinecuvântareaacestorconferinţe”

Unaltscopalacestorconferinţeeradeafacecunos-cuteparticipanţilormuzeeleşimonumentele istoricealeTransilvanieişiRomânieilacaredinconsiderentemate-rialenutoţireuşeausăajungă.Dinacestconsiderentamorganizatdefiecaredatăexcursiidestudii.Înprimulanamvizitatmuzeeşicasememorialeprovinciale.Pebazalucrărilor de reconstrucţie lansate şi înTransilvania amdeschisşisprelucrărilederestauraremaiamplealemonu-mentelor,permiţândcunoaştereamairiguroasăavalorilorpatrimoniale transilvănene,şiastării lor. Înfaţa locului– in situ – ne-am confruntat cu problemele de restaurare celemaiarzătoare.

Maidepartefacemunsumaralconferinţelorşiamuze-elorşilocurilorvizitateîncadrulexcursiilordestudii.

Laînceputaufostţinuteprelegeriprivindcontracara-reaproblemelordăunate înobiectelemuzealedemuce-gaiurişidiferite insecte,posibilităţiledeapărareşidez-infectare a exponatelor sau a celor din depozite. Lectorii aufost:BakaynéPerjésJudit,BenedekÉva,LiviaBucşaGuttmann Márta, Járó Márta, Mara Gyöngyvér, Morgós András,AurelMoldoveanu, UweNoldt şi SzendrődinéGombás Ágnes.

Despreconsolidareaşirestaurareamaterialuluilem-nos,despremetodeledecurăţireaobiectelorvopsite,des-pre restaurarea obiectelor religioase de cult, iconostazelor, alealtarelorsaualetavanelordinplăcipictateauvorbitBalázsJózsef,BerkeMárta,CorneliaBordaşiu,DemeterIstván, Domokos Levente, Kovács Petronella, Mara Zsu-zsa,MihályFerenc,MorgósAndrás,NemesKovácsErnő,PapZoltán,SzászErzsébetşiSzentkirályiMiklós.Anda

Csaba,BércziMiklós,JegesAndrásşiPappKingaaupre-zentattehniciutilizatepeobiectelemnşimetal.

Despreconservarea,curăţirea,confecţionareaşiresta-urareaobiectelordintextilesaudinpieleşidesprecono-taţiilelorînistoriaarteiaurelatat:BakaynéPerjésJudit,Bálint Ágnes, Bernáth Andrea, Doina Boroş, HorváthIringó, Kissné Bendeffy Márta, Mátéfy Györk, M-Kiss Hédy,MiklósPéter,OroszKatalin,SíposEnikő,ÚjváriMária,VajdaKatalinşiVárfalviAndrea.

Despre restaurareaobiectelordinhârtie,despre teh-nicidecompletareahârtieiauexpusBenedekÉva,EmődiAndrás,FarkasCsilla,LőrinczLászló,MártonKrisztina,Nemes Takách László, Orosz Katalin, Róth András Lajos és Tóth Zsuzsanna.

Despre elaborarea, conservarea, restaurarea sau recon-strucţia obiectelor din sticlă, a vitraliilor, au ţinut cur-suri: Czifrák László, Raluca Dumitrescu, Földessy Péter Hamar Edina, Herceg Zsuzsa, László Károly, Mester Éva, SabjánTibor,SzappanyosTünde,SzelesJózsefşiT.Bru-der Katalin.

Despreproceduriledecurăţire,derestaurareaobiec-telormetaliceşidespreimportanţalorînistoriaarteiauvorbitAndrás Tihamér, Bakonyi Eszter, Barabás Hajna-lka Séd Gábor precum T. Bruder Katalin.

Picturilepepânzăsaulemn,picturilemuraleceraltemetode de intervenţie în cadrul conservării, restaură-rii lor. Despre acestea am auzit din partea lui Bóna Ist-ván,Csanda Jenő, FeketicsErika, FrantaDezső,GörbeKatalin, Kiss Lóránd, Korhecz Papp Zsuzsanna, Kovács Árpád, Molnár Dénes, Pál Péter, Szakács Tamás, Szentki-rályiMiklós,SzőcsJános,TódorElőd,VáliZsuzsanna,VelleditsLajosşiViziSándorElek.

Despre fotodocumentaţia digitală, despre fotografie-reaobiectelorşidespreanalizelefototehnicene-auîndru-mat Miklósi Sikes Csaba, Nyíri Gábor, Ormos József, RádulyEmilşiSzilágyiSándor.

Despre diferitele metode de analize ale materiale-lor şi despre alte temedin ştiinţele naturii ne-audelec-tat: Galambos Éva, Gardánfalvi Magdolna, Hutai Gábor, KovácsPetronella,SajóIstván,SimóAnnamáriaşiTóthAttila Lajos.

Despre cercetările arheologice au relatat KőrősfőiZsolt, Nyárádi Zsolt, Sófalvi András, Soós Zoltán, Sztán-csuj Sándor

Au fost prezentate colecţiişiexpoziţiidecătreBarabásHajnalka, Ercse Laura, Miklós Zoltán, Puskás Éva, Róth András Lajos, Sulyok László, Zepeczaner Jenő, ZöldKémenes Kinga.

Legatdeconferinţeînfiecareaniamorganizatexpozi-ţiiîntemeprofesionale:

2003 – Selecţiedinlucrăriledediplomăalestudenţi-lorcareauterminatfacultateaderestaurarealUniversită-ţiiMaghiaredeArte(GörbeKatalin,KovácsPetronella).

2004 – Florideplumb,ornamentedetipografie(RóthAndrásLajos).

2005 – „Moştenireînchisăînlut”(LászlóKároly) – „Lunileilustrate”(RóthAndrásLajos).

172

2006 – Moştenire. Ocupaţii artizanale tradiţionale.. (MiklósZoltán).

2008 – ForzaţuricoloratetipăritedinsecoleleXVII-XIX.(RóthAndrásLajos).

2009 – Restaurare– conservare.Depozitare,restau-rareşiexpoziţiiînmuzeetransilvănene(postere)(KárolyiZita,SzentkirályiMiklós).

2010 – „Onoareadetipograf”–insignedeediturişidetipografi(RóthAndrásLajos).

PeparcursulcălătoriilordestudiiamvizitatmuzeeleşiinstituţiileculturalealejudeţelorCovasnaşiHarghita,mănăstiriledinMoldova,bisericiledin lemndin ţinutu-rilemaramureşene, bisericile de diferite rituri din jude-ţeleatinseîndrum,precumşilaboratoarelederestaurareimportante.

Pe lângă conferinţele ţinute, Muzeul Haáz Rezsőaorganizatdetreioriconsecutivlucrăripracticedeosăp-tămânăpentru însuşirea procedurilor de poleire, de şle-fuire şi de încrustaţie, pentru restauratori calificaţi dinmuzeeşistudenţilorrestauratorisubîndrumareaprofeso-rilorUniversităţiiMaghiaredeArte

Mulţumiri

ÎnorganizareaconferinţelorşiîneditareaanuarelorISISne-aufostparteneridinpunctdevederefinanciarurmă-toarelorinstituţiişiîntreprinderi:

Fundaţia Naţională de Cultură (Nemzeti KulturálisAlap), Ministerul Patrimoniului Naţional Cultural(Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) (Buda-pesta), Fundaţia Illyés (Illyés Közalapítvány), FundaţiaSzülőföld(SzülőföldAlap),ComitetulNaţionalMaghiaral ICCROM, Universitatea Maghiară de Arte, MuzeulNaţional al Ungariei, precum şi întreprinderile localeodorheiene: Gordon Prod, Infopress, Impar, Magdolna Impex,Maxoll,Metwoplast,SweroşiWappal.

Colaboratorii noştri au mai fost Biblioteca Orăşă-nească,ColegiulŞtiinţelorAfacerilorModerne(ModernÜzleti Tudományok Főiskolája) şi Primăria, tustrei dinOdorheiu Secuiesc.

ÎntranzacţionareaproiectelorneaufostdemareajutorMuzeulOrăşănescdinSümeg,MuzeulNaţionalalUnga-rieişiDirecţiaMuzeeloralJudeţuluiFejérdinUngaria.

Suntem datori D-nei Kovács Petronella, care cu abnegațiearedactatsistematicanuarelenoastreșiacon-tribuitlaorganizareaconferințelor.

Datorăm mulţumiri tuturor lectorilor noştri care auţinutprelegerişimaialesaceloracarene-aupus ladis-poziţie varianta editată a acestora.Mulţumim translato-rilorşi traducătorilorcareaucontribuitlareuşitaconfe-rinţelorşi laapariţiaanuarului ISISTotodatămulţumimlui Mihály Ferenc, Gergely András, Zepeczaner JenőésMiklósZoltán,ceicareaufăcutdeneuitatexcursiilenoastreprinintervenţiilelorcaghizituristicişiexperţiînaleistorieişiartei

ZitaKárolyiRestauratorînceramicăMuzeulHaázRezső535600 Odorheiu SecuiescStr. Kossuth, nr. 29.Tel.:+40-266-210-019E-mail: [email protected]


Foto1. DintreparticipanţiilaprimaConferinţădePerfec-ţionare aRestauratorilorMaghiar dinTransilva-nia.

Foto2. Dr.JáróMártaîsiţineprelegerea.Foto3. ParticipanţiioascultăcuinteresFoto4. Vizită laŞcoalade construcţiedeorgădinHăr-

man. Foto5. Floridinplumb.Ornamente.tipografice.Deschi-

dereaexpoziţiei,RóthAndrásLajos.Foto6. ExcursiedestudiilamănăstiriledinMoldova.Foto7. Practică de încrustaţie sub. conducereadoamnei

PappKingaînlaboratorulderestaurarealMuzeu-luiHaázRezső.

Traducere:András Lajos Róth

173

Jenő BartosConservator Training at the University of Arts, Iaşi, Romania

The University ofArts (Universitatea deArte) in IaşiistheonlyuniversityinRomaniawhichteachesmusic,drama, and the visual arts. The section for the ‘resto-rationandconservationofartworks’,whichhasoper-ated independently since1997,has twoprincipal linesof direction:wall painting and icon painting. Itsmainguiding principle is the maintenance of an appropriate balancebetweenscientificandartisticelementsaswellasbetweentheoryandpracticalwork.Studentsofresto-rationstudyartisticdrawingandpainting(whichmanyforeignuniversitiesomit), and join the trainingnotbysigning up, but by passing an entrance examination. Aswellasindependentworkbythestudentsthemselves,another educational method successfully employed by the training is the studying of historical monuments in situ.Inthisfield,participationofstudentsintheresto-rationwork conducted between 1996 and 2001 in thechurchatProbota(Suceavacounty),whichisundertheprotectionofUNESCO, theJapanTrustFundforHer-itage, and the Romanian Ministry of Culture, has been mostimportant.Inthefieldoftemperapainting,thefirstmoresignificanttaskwastherestoration,between2002and 2003, of the iconostasis in the monastery church at Putna (Suceava county).Currently, students arework-ing, under the supervision of their teachers, on the res-toration of wall paintings in the monastery church ofDragomirna, and on the restoration of the iconostasis in the‘Banu’churchinIaşi.Therestorationspecialisationisnowalreadyknownonthenationallevel,too,asare-sultofitsmanyrestorationsofartworksandhistoricalmonuments.

The section obtained permission for its continued operation at first degree (BA) level in 2007 and at themaster’sdegree(MA)level in2009.Twoyearslater, in2011, the teaching of paper and stone restoration began in the section. The teaching of the restoration of oil paint-ings,too,willsoonbeintroduced.

The staff and students of the section take part regularly in the planning of university research and research relat-ing to historical monument protection. They also take part inconferencesconnectedwiththefield,aswellasintheorganisingofscientificandartisticeventsatthelocallevelandnationallevel.Ofthese,themostsignificanthasbeenthe national conference entitled ‘Restoration and Conser-vationat theUniversity’staged inIaşi in2001with thesupport of the CEEX Cultural Heritage Programme, the British Council, and the National Museum of Moldavia.

Within the frameworkof theannual ‘UniversityofArtsDays’events,scientificpapers,inter-universitysymposi-ums, and exhibitions of art all take place. As a result of astudyprogrammeorganisedjointlywiththeUniversityofArtsinTârguMureş(Marosvásárhely),a‘SectionforSpectaclePlanning’wassetupatthelast-mentionedinsti-tution in2007.Within the frameworkof tiesdevelopedwith theRestorationandConservationSciencesSectionoftheInstituteforArtsandTechnologyatVienna’sUni-versityofAppliedArts,manyexhibitionsconnectedwithrestoration and conservation have been held at the Roma-nian Cultural Centre in the Austrian capital. In 2002, joint workwithVienna’sUniversityofAppliedArtstookplaceon the analysis of Coptic textiles kept at the last-men-tioned institution, using techniquesdrawn fromphysicsand chemistry.

OftheprojectscarriedoutwiththehelpofCReART,whichwassetupin2004asthesecondscientificresearchcentre belonging to the Faculty of Fine Arts, the most sig-nificanthasbeen ‘TheSupervisionofHistoricalMonu-ments in Romania Subject to Pluridisciplinary Research andRestoration’,whichtookplacewithintheframeworkof the programme ‘CEMMO2005–2008’.Anotherwasthe programme ‘Cultural Heritage: Improvement practice in teaching and learning’, which was organised jointlywiththeBritishCouncil’sbranchinBucharest.Thiswasfollowedbyafurtherendeavour,theEuropean-level‘Col-laborative Project FP7-ENV-2010, 265132, MEMORI – Measurement, Effect Assessment and Mitigation of Pol-lutant Impact on Movable Cultural Assets. Innovative Research for Market Transfer’.

Prof.Dr.JenőBartosHead of the Doctoral School at theFaculty of Visual ArtsUniversitateadeArte700450Iaşi,str.Sărăriei,nr.189.Phone/Fax:40-0232-225333E-mail: [email protected]

Translation:Chris Sullivan

Hédy M-Kiss – András M-KissConservator Training in Timişoara

Institutional fine arts training began in Timişoara intheautumnof1933,when theClujSchoolofFineArtsmovedthereandforashortwhilecarriedonitsteachingandeducationalworkinthecity.

After a forced break, the Pedagogical Institute wasrestarted in 1965. There, in a number of different sections forthearts,e.g.inthefineartssection,thetrainingofteach-

Abstracts

174

erscontinuedrightupuntil1979,whenitwasbroughttoan end. This happened because of a reorganisation of the educational system, and for political reasons also.

Inthisinstitution,whichbuiltonthesignificantfinearts traditions of the interwar period, well-known art-ists of the time found their place. For generations, they nurtured in their students a vocation to create, a respect for the arts, and the desire to pass on the traditions of material culture.

The ending of the teaching did not mean the cessation oflocalfineartsactivity;indeed,thewithdrawaloftruston the part of the authorities led to more and more artistic endeavours. Some of the students became organisers and pioneeringartistsintheTimişoaraavantgarde,whichwasknown internationally, too, in the1960sand1970s (see‘Grupul111’,‘GrupulSigma’).

Therefore,followingthepoliticalchangesinRomaniain1989,itwasnaturalthatfineartsteachingshouldagainbeorganisedinthecity.Thistookplacein1990,withintheframeworkofTimişoara’sWestUniversityandpartlyon the pattern of the teaching at the Academy of Fine Arts in Nuremberg.

Today, the Faculty of Fine and Applied Arts operates in a separate complex of buildings. Its goals are threefold: theconductinganddevelopmentoffineartsteaching,theorganisation of research relating to the visual arts, and the presentation of careers in the arts as a function of choice ofdirection.Educationinthefine,decorative,andappliedarts operates according to the Bologna system. Not only is basic(first-degree)trainingoffered,butalsocourseslead-ingtoamaster’sdegreeanddoctoraldegree(PhD).

Withitssuitablelevelsofequipment,itsexperiencedteaching staff, its exhibition spaces, and its specialist library, theTimişoarainstitutiontodayservesasayard-stick in thewestern half ofRomania, aswell as in theDanube–Körös–Maros–Tisza Euro-region.

Within the framework of the fine arts branch, thereoperates a section for theory and practice that teaches theconservationandrestorationofwallpaintings,icons,textiles, stone artefacts, and archaeological finds. Therichness of the teaching material guarantees the thor-oughtrainingofconservators,aswellasopportunitiestoacquirekeyknowledgeneededinconnectionwithmate-rialcultureandthelong-termsavingofartworks.

Dr.Hédy-M-KissTextil artist and conservatorMuzeulBanatuluiTimişoaraPhone:+40-720-311-758E-mail: [email protected]

Dr.AndrásM-KissAndrásBiologistMuzeulBanatuluiTimişoaraPhone:+40-723-610-636E-mail: [email protected]


Nicoleta Melniciuc-Puică Preserving Christian Treasures at the Department of Ecclesiastical Art

The Department of Ecclesiastical Art, which operateswithintheFacultyofOrthodoxTheologyattheAlexandruIoanCuzaUniversityinIaşi,wasthefirstsuchbodytobesetupinRomania,andthefirsttoreceivefullaccredita-tion. Training in the conservation–restoration of icons and old books began there in the autumn of 1993. Six years later, in1999,anewspecialisationwasestablished:ec-clesiastical and church paintings. Since 2003, the faculty has offered training at postgraduate level, and, since 2005, two-yearmaster’s trainingunder the title ‘CulturalHer-itage Research’. The Department continues to boast the onlysectioninthecountrywhichtrainsspecialistsinthefieldofreligiousminiatures.

Successful completion of the six-semester undergradu-ate training leads to examinations conferring a licence to practice. The Department’s ‘Cultural Heritage’ section offers master’s training lasting four semesters and conclud-ingwith defence of amaster’s dissertation.TheDepart-ment has trained varying numbers of students arriving from Moldavia’s theological seminaries, trade schools, grammar schools, and, sometimes, art schools ever since the aca-demic year 1993–1994. It has trained master’s students, whosofarhavelargelybeengraduatesoftheDepartmentitself, since the academic year 2010–2011.

The Department’s theory classes, seminars, and studio practicals are taught by academic staff of the Faculty of Orthodox Theology. Some subjects are taught by academ-ics from other faculties at the university, aswell as bythoseatIaşi’sGeorgeEnescuUniversityofArtsandbyconservation–restoration specialists at the National Muse-ums Complex of Moldavia. The Department’s teaching staff members participate in national and local research programmesandindrawinguptheplansforthese.Theirnumerous publications are brought out by publishers rec-ognisedby theCNCSIS (NationalCouncilofScientificResearchConductedinHigherEducation);someappearin specialist periodicals. Among the activities of teach-ing staff and students in the Faculty of Orthodox Theol-ogy, the staging of exhibitions enjoys a prominent place. In the last three years, the Department has organised 14 exhibitionsof sacralfinearts artefacts. It hasorganisedtwointernationalmeetingsandaninternationalecclesias-ticalpaintingworkshop,withtheparticipationofspeakersteaching ecclesiastical art at European universities.

Foritstheoryandpracticalwork,theDepartmenthas29 classrooms and seminar rooms,well-equipped labo-ratories and studios, a computer room, and a chapel. The Faculty of Theology’s Studium Library holds 40,000 vol-umesandsubscribestothemostsignificantnationalandforeign specialist periodicals. Students also have access to the Metropolitanate of Moldavia and Bukovina’s Dumitru StăniloaeEcumenicalLibrary,wheremorethan120,000titles are to be found.

175

SomeoftheDepartment’sgraduatesworkattheRes-urrectio Conservation and Restoration Centre operated by the Metropolitanate of Moldavia and Bukovina, or atfirms that arewell known (e.g. thePanselinos paint-ing studio). Some students who graduated before 2005fromthepedagogymoduleteachreligiousknowledgeinschools,whilesomewhograduatedinsubsequentyearsteach art in schools. Monks and nuns active in the muse-ums of the monasteries belonging to the Metropolitanate ofMoldaviaandBukovina(Golia,Cetăţuia,Putna,Drag-omirna,Suceviţa,Dumbrăvele,Stavnic,etc.)arelikewisegraduates of the Department, the only one in Moldavia to offertraininginthesefields.

Prof.dr.Melniciuc-PuicăNicoletaFacultateadeTeologieOrtodoxăUniversitateaAlexandruIoanCuzaIaşi

Translation: Chris Sullivan

Gabriela KristConservator Training at the University of Applied Arts, Vienna

TheInstituteforConservation–RestorationattheUniver-sity of Applied Arts in Vienna is an internationally recog-nised centre of competence regarding conservation–resto-rationissuesinthefieldofculturalheritage.TheInstitutehas been headed by Prof. Dr. Gabriela Krist since 1999. Following agreement with Vienna’s Academy of FineArts,whichlikewiseoffersconservatortraining,coursesare available in four specialisedfields of conservation–restoration:paintings, artefacts, stonework, and textiles.During their time at the Institute, students have the oppor-tunity to specialise further, on the restoration of archaeo-logical finds, contemporary art works, and newmedia.Thetraining,whichlastsfiveyears,consistsoftwopartsand leads to a master’s degree.

Arthistoryknowledge,currentworkingandresearchmethods, strategies for preventive and long-lasting pres-ervation, management of collections and exhibitions, con-sidered treatment withmaterials used for conservation,respect for ethical criteria, and interdisciplinary thinking are central themes in the conservation sciences teaching conducted at the Institute.

The Institute lays great emphasis on co-operation with–andparticipation in–domesticand internationalresearch and preservation/conservation projects. Fromtheoutset,studentsworkonoriginalartefacts.Alabora-tory used together with the university’s Department ofArchaeometry and Technical Chemistry affords students ascientificbackgroundfortheirpracticalwork.Co-oper-ationwiththeuniversity’scollections,withotherinstitu-tions,andwiththeworkshopsoftheArtandTechnologyInstitute is an integral part of the study programme. The

involving of graduates in projects and opportunities for further training at postgraduate level help graduates to use theirknowledgeandtokeepituptodate,andalsotoformanetwork.

Prof.Dr.Mag.GabrielaKristUniversitätfürangewandteKunstKonservierung und Restaurierung 1010WienSalzgries14Phone:+43-1-71133-4810,Fax:+43-1-5321447-4819E-mail: [email protected]


Gerdi Maierbacher-LeglConservator Training at the University of Applied Sciences and Arts (HAWK), Hildesheim, Germany

For more than twenty years, conservators have beentrained at the university’s ‘Cultural Heritage Preserva-tion’ section. As a result of the Bologna process, since 2003 a three-year BA course in ‘Preventive Conserva-tion’hasbeen run, anda two-yearmaster’scourse in‘Conservation–Restoration’ that builds on this. Both courses lay emphasis on the practical teaching of the working out and use of scientific investigations andconservation and restoration techniques. The aim of the BA course is that students master – through origi-nal case-studies – the appreciation and interpretation of the frame conditions for the conservation of artistic andotherculturaltreasures(namelytheappropriateartworkenvironment);theproceduresforthesafestorage,transportation,andexhibitingofartworksalongwiththeuseoftheseprocedures;thedetectionandhandlingofdisastersituations;and themethods for thepreser-vation of materials. The master’s course deepens the scientificdemandsinthefieldofanalysis,themecha-nisms of degradation processes, and historical con-nections. Project management devotes great attention to the responsible conducting of restoration projects. An essential distinguishing feature of the training is that it places at the centre not theory, but the historical culturaltreasureitself.Practicalworkandprojectsaredesignedandcarriedout inco-operationwithnumer-ousmuseums, archives, and institutions dealingwiththe protection of historical monuments. Students spend onesemesteroncompulsorypractice inworkshopsathome or abroad. There, they begin to build up contacts andacquirenewimpressions.

After a year spent preparing studies in a conserva-torstudioknowntotheinstitution,studentscanchoosefromamongfivespecialisations:restorationofwrittenrelics (books and graphic art), restoration of paintedwood and paintings, restoration of wooden artefactsand furniture, restoration of stonework and ceramic,

176

andrestorationofwallpaintingsandarchitecturalsur-faces.

Prof.Dr.GerdiMaierbacher-LeglUniversitätfürangewandteWissenschaftundKunstFakultätErhaltungvonKulturgut31134 Hildesheim, Kaiserstraße 19. Phone:+49(0)5121-881-378E-mail:[email protected]


Gerdi Maierbacher-LeglCarved Transylvanian Choir Stalls from 1537 with IntarsiaA research and restoration project of 2011

WiththepermissionoftheLutheran(Evangelical)ChurchofRomania,wetookasetoflateGothicchoirstallsfromtheparishchurchatDupus(Táblás,Tobsdorf)tothewoodand furniture conservators’ studio at the Department of ConservationatHildesheim’sUniversityofAppliedSci-encesandArts(HAWK),inordertoinvestigatethorough-ly its materials and condition, and also to restore it.

On the basis of the techniques used in its making, this pieceoffurniturebelongsamongtheworksofJohannesReychmut, amarker of intarsia and a sculptor ofwoodin Sighisoara (Segesvár, Schäßburg). Decorated withribbonintarsiaandflatcarving,lateGothicsetsofchoirstallsofthistypearecommoninthevicinitiesofMediaş(Medgyes, Mediasch) and Sighişoara. The large set ofchoirstallsinSighişoara’sChurchontheHillbelongstothis type; so, too,do the less-knownsetsofchoir stallsatBiertan(Berethalom,Birthälm),Medias,andPrejmer(Prázsmár,Tartlau).However,apartfromthese,similarlydecorated sets of choir stalls survive in a dozen small vil-lage churches. These unique examples of Transylvanian churchfurniturehavenotyetbeenaccordedthescientificattention they deserve. It seems that such attention is all themoreurgentsincetheyarenowendangered,becauseof a deterioration in their condition occasioned by their age, thematerials fromwhich they aremade, and theircircumstances,whichareveryoftenhighlyunfavourab-le. Hildesheim conservator students visited these sets of choirstallsduringatwo-weekstudytour,recordingtheirdata and documenting them photographically.

After having been stored in dismantled form at Cris-tian(Kereszténysziget,Großau),nearSibiu(Nagyszeben,Hermannstadt),since2002,thesetofchoirstallsarrivedat the conservator studio of our university in Hildesheim inverypoorcondition.Within the frameworkofapro-grammemanyyearsold,wepreparedphotographicdo-cumentation of it, and,with the help of a digital CADdrawing,analysedthe techniquesusedin themakingofit, later assembling the artefact in three dimensions and makingitviewableinteractivelyfromallsides.Identifica-tion,withamicroscope,ofthetypesofwoodusedforthe

framework, thecovering,and theblock intarsia–alongwithinvestigationofthepigmentscolouringthecarvingsand of the adhesive material employed – supplemented our survey of the production techniques. Laboratory in-vestigations did not indicate microbiological infection, butbecauseofactivedamagecausedbyinsects,asix-we-ekdisinfectionwithnitrogenwasnecessary.Bymeansofthisdisinfection,theconditionswerecreatedfortheapp-ropriatestrengthening,withdifferentsolutionsofacrylicresin, of the supporting elements much eaten by insects. Weshallcheckthedepthofpenetrationofthestrengthe-ning material and its extent using a computer tomograph borrowedfromthehealthservice.Weexperimentedwitha selection of augmentation and reconstruction proce-dures appropriate for the damaged parts of the piece of furniturerangingfromwood-sculptingtechniquestothelaser-scanningusedforCNCcuttersinthewoodworkingindustry.Themakingofanexactcopyoftheflat-carved,moulded gable and the reconstruction of the block-intar-sia motifs have served to document the artistic techniques employed on this piece of furniture, and to acquaint stu-dentswiththetechniquesusedinitsproduction.


Katalin Görbe – Petronella KovácsConservator Training at the Hungarian University of Fine Arts

Higher education of conservators began at the Hungarian University ofFineArts in 1948.As at other academiesof arts, theprofessional training therewasbuilt onfinearts foundations. This is the only institution in Hungary atwhichitispossibletograduateasaconservatorartist.Afterrestorationofpaintings(oncanvas,onpanels,andonwalls), restorationof sculpture began at theConser-vatorSection in 1970.Thiswas followedby the estab-lishment, in 1974, of the Applied Arts Conservator Spe-cialisation, as a section running correspondence courses (theoptionsavailablearewoodandfurniture;metalworkandjewellery;paperandleather;textilesandleather,andsilicates).Appliedartsconservatortrainingisprovidedinco-operationwiththeHungarianNationalMuseum,withthe majority of the classes being given at the National ConservatorandConservatorTrainingCentre,wherethepracticals are held. For full-time and correspondence stu-dentsalike,thetraininglastsafullfiveyears.Since1999,studentshavebeenabletoobtainadoctoraldegree(DLA)also. The training for this lasts three years.

ThoseapplyingforadmissiontotheHungarianUni-versity of Fine Arts have to sit a multi-part entrance exam-ination. For those applying to the Painting Conservator Specialisation,drawingaheadandanudeafteramodelisrequired,asiscopying;forthoseapplyingfortheBranchofSculptureConservator),thetasksarethemodellingofahead,figuraldrawing,andthecopyingofarelief.For

177

the Branch of Applied Arts, the tasks include the mak-ingof a still-lifedrawingafter amodel, thecopyingofplant motifs from clay, and a test in inorganic and organic chemistry. In the last – four-day – stage, tasks character-istic of the specialisation chosen have to be performed.

Teachingisdividedequallybetweentheoryandprac-tice. Attending a large number of classes, students study special subjects: physics, chemistry, analytics, materials science, material investigation, preventive conservation, painting techniques, general art history, cultural history, monument protection, museum work, iconography, thehistory of restoration, and ethics. In the Applied Arts Spe-cialisation,studentsfamiliarisethemselveswithproduc-tion techniques and conservation methods for silicates in theirfirstyear,metalartefacts in their secondyear, andobjects made of organic material in their third year, from thestandpointsoftheoryandpracticealike.Inthelasttwoyears, theoretical and practical subjects serve the chosen specialisation. For its practical teaching, the Department borrows art works from significant state, ecclesiastical,and private collections. Each students perform restora-tionworkasadegree task,whichgenerally takesmorethan six months. The student therefore selects his or her restoration artefact in the early part of the ninth semester. In addition to his or her ongoing studies, the student begins historical research concerning the artefact and investiga-tionofitsmaterialcomposition;heorshealsodrawsuparestorationplan.Aswellastheperformanceofpracticalworkinthestudio,thewritingofadissertation,too,isanessential requirement for the obtaining of a degree. In all this, students are assisted by the Department’s research laboratoryequippedwithmicroscopes;aspecialistlibraryconsistingofmorethan1500volumes;adocumentation,photograph, and video archive; study trips; and furthertrainingpresentationsinthefield.

Artefacts restored by students and submitted as degree projectscanbeviewedbythegeneralpublicatthe‘Res-cued Art Treasures’ exhibition staged at the Hungarian National Museum each year. Catalogues for these exhibi-tions – in Hungarian and in English – are published by the museum and the university jointly.

In 2003, the Applied Arts Specialisation organised an intensive project entitled ‘Conservation of Transylvanian SaxonFurniture’forstudentsatfouruniversities:HAWK(Hildesheim, Germany), EVTEK (Helsinki), Universi-tateaLucianBlaga(Sibiu[Nagyszeben],Romania),andtheHungarianUniversityofFineArts.Inthesameyear,we took part in Sighisoara (Segesvár) in a programmeorganised by HAWK directed at saving carpenteredchestsinthechurchatBrădeni(Hégen),Romania.From2010until2013,wearemembersoftheintensiveproject‘Documentation of Historical Techniques in Arts and Crafts’ organised by Metropolia University (Helsinki),thethirdprogrammeofwhichwilltakeplaceinHungaryin 2013. Many members of our teaching staff give spe-cialist courses – on the basis of invitation – at ‘die Ange-wandten’inViennaandatMetropoliaUniversityinHel-

sinki.Since2010,wehaveparticipatedintheworkoftheSyrian-Hungarian Archaeological Mission in the archaeo-logical excavations at Margat Castle. Some of the restora-tion practicals of the applied arts conservator students are organised in Transylvanian museums, thus contributing to the preservation of the material artefacts of the Hungarian people beyond Hungary’s borders. The 4th International Conference of Students of Artefact Restoration in Europe will take inBudapest in 2014, organised jointly by theHungarianNationalMuseumandtheHungarianUniver-sity of Fine Arts.

Prof.KatalinGörbe,DLAPainting conservator artistHead of Specialization for Painting ConservationUniverstyofFineArts1062 Budapest Andrássy út 69–71.Phone:+36-1-3421-738E-mail: [email protected]

Petronella Kovács, DLAWoodandfurnitureconservatorartistHead of Branch of Applied Arts Object ConservationUniversityofFineArtsHead of the National Centreof Conservation and Conservation TrainingHungarian National Museum1450 Budapest 9. Pf. 124Phone:+36-1-323-1416/159E-mail: [email protected]

[email protected]


Katalin Görbe The Restoration of a Large Painting on Canvas as a Task in Conservator Training

Doing the academic year 2008–2009, the task of restor-ing a large canvas picture in extremely poor condition wasassignedtofourth-yearstudentsattheDepartmentofRestoration,HungarianUniversityofFineArts.Withregardtothepainting’sorigins,weknewmerelythatithad come from a cloister in the German state of North Rhine-Westphalia.The state of the surface, unclear tothepointofbeingunidentifiable in someplaces,madeanalysis of the subject-matter extremely difficult, andalso the decipherment of the Gothic-script German in-scriptions below the various picture fields. In paral-lelwith the restorationwork, research took place intothe age and history of the picture. As a result of this, itbecameclearthatthepaintingshowedfourscenesofa miracle by St. James, and that, on the basis of stylistic features, thework could be dated to the 17th century.Thislastconclusionwassupportedbyscientificanalysisof the materials used.

178

Thepiecewas in a critical condition: the upper left-handquarterofthepicturehadbeencutoutatanunknowndateandwhatremainedhadbeenrolleduptightly,withtheconsequence that it had deteriorated a great deal. Because ofpoorstorage,thepaintlayerhadstartedtoflakestronglyandtheedgesofthecanvashadsplitaway.Additionally,thecanvashadshrunkbecauseofdampandasignificantpart of the upper right-hand picture field was missing.Although intended to save the painting, earlier conserva-tionworkhadinfactmadethesituationmuchworse:theseparatingofstripsofcanvasstucktogetherwithadhesivethatwastoostrongcausedmajorproblems.Incomparisonwiththetasksofaveragedifficulty,planningthescheduleof the restoration and harmonising the materials and pro-cedures to be used received even greater emphasis in this case.Theresultwasthattheworkyieldedsignificantles-sonsfrommanydifferentpointsofview.

Thepaintingwasmountedonthickcanvas,andacom-plete making good aesthetically also took place.

Prof.KatalinGörbe,DLAPainting conservatorConservation DepartmentUniversityofFineArts1062 Budapest, Andrássy út 69–71Phone:+36-1-3421-738E-mail: [email protected]


Márta Kissné Bendefy– Katalin Orosz The Role of Model Experiments in Conservation Training

Conservators have huge responsibility when theyworkwithoriginalartobjects.Thisisespeciallythecasewhentheywishtotryoutnewmaterialsormethods,ortoem-ployknownmaterials in a differentway. In such situa-tions, model experiments can be very useful. During the university-level trainingofconservatorsbytheUniver-sity of Fine Arts and the Hungarian National Museum jointly, it is considered important that students should be able to take part in the planning, execution, and evalu-ation of such experiments. The article introduces some experimentsof this type in connectionwith leather andpaper-based art objects, mainly artefacts assigned for degreeprojectwork.Thecasestudiesdonotgointode-tailsregardingtheworkperformedinthecourseoftheseprojects. Instead, they emphasise only the planning, ex-ecution,andfindingsoftheexperiments,whichrelatedtooneortwospecifictasks.

During her degree project – the conservation of an eighteenth-century pair of boots which had deterio-rated on account of high temperatures –, Róza Bren-ner had to repair a torn areawhereonlyverynarrowoverlappingofleatherwaspossible.Here,anumberofadhesivesandadhesivemixturesweretestedonleather

samplessimilar to theoriginal,withattention to theirpHvalue,flexibility,andstrength,andtothedurabilityof the bond.

KatalinPuskáswishedtoapplyanorganicaluminiumcompound developed experimentally by researchers at the Leather Conservation Centre (Northampton) on theleather binding of a nineteenth-century photograph album suffering from red rot. In this case, samples of nineteenth-centuryandnewleatherwereused tocompare thepos-sible effects of different organic solvents, techniques for avoiding the products of such solvents on the surfaces of thealbum,andwaysof strengthening theweakfibrestructure of the leather.

LíviaRuska’sdegreeprojectwastoconservetwoheat-andwater-damagedhandwrittenprayerbooks.Boundingilded leather, these were decorated with painted-and-gilded lettering and featured aquarelle paintings. The aim of the conservation was to reinforce the materialsand structure of the books, and to improve their aesthetic appearance by protecting the extremely brittle carbonised paper edges and writing. The model experiments weredirected towardsmaking thepaper lessbrittle,andpro-tecting the paint and pigment materials during treatment using dampness. The student conducted her experiments on special test paper paintedwith the original types ofpaint and then scorched.

Thewayofworkingwas always the same: definingthe aims of the conservation and of the model experi-ment;choosingthetestsandplanningthedifferentsteps;choosing and/or preparing themodelmaterials; execut-ingthetestsanddocumentingthem;performingcontrolexaminations;andevaluatingtheresultsandchoosingtheproper materials and methods for conservation. Although the above case studies showed very simple and easyexperiments,theirfindingswereabletoreduceconsider-ably the risk of using harmful treatments. Moreover, for thestudentsitwasveryusefultogainexperienceofthebehaviour of materials found in art objects and of mate-rials used to treat them.This knowledgewill hopefullymakethemmoreaware,andhelpmaketheirfuturecon-servationworksafer.

MártaKissnéBendefyLeather conservatorCentre of Conservation and Conservation TrainingHungarian National Museum1450 Budapest 9. Pf. 124Tel:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

KatalinOrosz,DLAPaper and leather conservatorCentre of Conservation and Conservation TrainingHungarian National Museum1450 Budapest 9. Pf. 124Tel:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

179

Dániel JakabThe Restoration of a Two-Part Painted Dresser from Homoródalmás (Mereşti), Romania

TheartefactwaspurchasedinTransylvaniafortheOpen-Air Ethnographical Museum at Szentendre, as part of the furniture and fittings of a house at Homoródalmás(Mereşti) whose reconstruction there was planned forlater.The dresser,which bears the date 1861,was pre-sumably painted by a member of Homoródalmás’s Balázs family,whowerepaintersoffurniture.

Thedresser,whichconsistsoftwoparts,wasfoundinthepantryofthishouseatHomoródalmás(Mereşti).Thepantryhadabeaten-earthfloorinclinedtodampness.Thesurfacesoftheartefactweresoiled;thelowerelementofitwascoveredwithabark-likelayerofearth.Thepartsincontactwiththefloorweremouldy.Thelowersectionofthe body of the dresser, the bottom templets, and the base werecompletelydecayed,onaccountof rot.Thereweremanycracksinthedresserandbitsofitweremissing.Oneof the metal door-hinges was corroded and incomplete.On the bottom parts of the dresser, the paint had become sodden;inmanyplaces,thepaintworkwasveryworn.

With the aim of reconstructing the base, the authorconducted research. In the course of this, he managed to findinthemuseumsofHungaryandTransylvania,aswellas in private collections, 19 similar dressers from along thebanksoftheHomoród(Homorod)streams.Ofthese,nine served as analogies for the restoration of the piece of furniture. After examination of the structure of these dressers, the full height of the artefact could be deter-mined, as could the technical solutions used in its making.

During investigations of the materials used, exami-nation of the paint layers and pigmentswas performedusing a polarising microscope and also EMA, XRF, and microchemical methods; investigation of the adhesivesemployedwasbymeansofFTIR.Inthepaintsemployed,we detected calcium carbonate, ferric oxide, Prussianblue,cinnabar,andbariumchromate.Thegreenpaintwasprobably a mixture of Prussian blue and barium chromate. Forthesheen,cochinealwasused.Theadhesiveemployedwasprobablyamixtureofanimalglueandstarch.

Twomainlinesofendeavourweredecidedonintherestorationplan:first,intheeventofthesuitablestrength-ening of the wooden surfaces damaged by mould, thedresserwouldbemadegoodon the basis of analogies;and,second,iftheoutcomeofthestrengtheningwasnotappropriate, only cleaning would be performed, afterwhich the artefactwould be put on show in a climate-controlled exhibition. In this second case, in place of the originalwewouldmakea reconstructionof theartefactfortheMereştihousesothatthehouse’sfurnitureandfit-tingswouldbecomplete.

Thecleaningofthebarewoodsurfacesofthedresserwas performed with the foam of a solution of Evanát(alkylsulphate),whilethesurfacesoilingofthepaintedlayerswas removedusinga1:1mixtureofacetoneand

water.Thebark-likecoveringofearthcouldberemovedafter humidification through Sympatex semipermeablemembranewrappingusinga solutionofSelectonB2 inwater.The surfaceswere then neutralised using ammo-nium carbonate.

Forthestrengtheningofthelowerpart,wechose,aftera number of experimentswith epoxy resin and acrilate(EmbaleumLXHärtendandsolutionsinxyleneofEpoxi-Holzverfestigung, Araldit 2020, Reckli Injektionsharz, ParaloidB72indifferentconcentrations),a10%solutionofParaloidB72inxylene.Strengtheningwasperformedby dipping that parts that needed it in the solution. The majority of the parts thus strengthened proved suitable for augmentation; parts that remained softwere afterwardssprayedwitha15%solutionofParaloidB72inxylene.

Reconstructionofthedestroyedlowerparttookplaceon the basis of the analogies and the construction tech-niques apparent from the artefact itself. The height of the body,thebase,andthebottommouldingswereallattendedtointhisway.Ineverycase,theaugmentationsweremadefrom larch, the wood used for the dresser, with profilesappropriateforthesurfacetowhichtheywouldbeadded.Therecordingofshapesusingaprofilecombandthetrac-ing of splits in the surfaces using carbon paper enabled us to preserve to the greatest possible extent the damaged, but alreadystrengthenedwoodinthedresser.Thepaintingofthereconstructedpartsandthetouchingupofthepaintworkwereperformedonthebasisoftheelementsandmotifsofthe dresser and of the analogous furniture discovered. The pigmentwasmixedwith8%solutionofMowilith20poly-vinyl acetate resin as binding media dissolved in three parts acetonetosevenpartsethanol.Tobeginwith,thetouchingupofthebackgroundandoftheprimarycolourswasper-formed;inmanycases,thisclarifiedmotifsthatwerehith-ertoscarcelyvisible.Inthecaseofthedoor,wemanaged,usingphotographsmodifiedwithhelpofdigitaltechnologyregarding colour temperature, richness, contrast, and light level, to showmotifs thatwere already almost invisible.Onthebasisofthedigitalpictures,thesemotifswerethenreconstructed; and on the basis of the intact door-hinge,acopywasmadetoreplacetheincompleteone.Conserva-tionofthemetalsurfaceswasperformedusingtannicacid;acoatofWD40wasthenappliedasaprotectivelayer.

Duringtherestorationofthetwo-partHomoródalmás(Mereşti)dresserdated1861,wemanaged,thankstothestrengtheningworkandthefindingofanalogies,toimple-ment a version of the restoration plan that seemed the best possible from the perspective of the preserving and exhib-iting of the artefact.

DánielJakabWoodandfurnitureconservatorMAOpen-air Ethnographical Museum2000 Szentendre Sztravodai útPhone:+36–30–6707–850E-mail: [email protected]


180

Attila L. TóthEPMA for restorersPart 4 Local analytical methods based on X-ray emission A comparative study

Analytical methods and instruments based on spectral de-tectionofcharacteristicX-raysemittedfromaμm3 – cm3 sized microvolume of the sample can reach the 0.1 – 1000 ppm sensitivity. It has to be emphasized, that – unfortu-nately - these excellent parameters belong to different in-struments. The study compares these methods helping the restorer to choose the appropriate method – or methods.

The Fig.10. of the study summarizes the characteristic parameters of the methods.

The diameter of the exciting radiation determines the minimal amount of material that can be analyzed. The electronprobemicro-analyzer(EPMA)stillusesthefinestbeamalthoughthetwoacceleratorbasedmethodsmicrobeam Synchrotron X-ray Fluorescence and microbeam Proton Induces X-ray Emission (μSRXRF and μPIXErespectively) can produce submicrometer beam diam-eters, too. The hand-held XRF excites a spot of several mm diameters.

Theexcitationdepth is small for electrons (EPMA),larger (but still on μm scale) for protons (PIXE). TheX-ray fluorescent methods (μSRXRF and hand-heldXRF)excitedeeply,sotheanalyzedmassislarger.

The calculation of depth distribution of the excita-tioniswellknownforparticles(EPMAandPIXE),whileproblematicforX-rays(μSRXRFandhand-heldXRF).

Thedetectability limitof theμSrXRFisoutstanding(0.1 ppm).Here theEPMA is theworst (0.1wt%), theμPIXEandthehand-heldXRshowquitegoodvalues.

The range of detected elements is 4<Z<92 for EPMA, while14<Z<92fortheothers(inair).

The sampling is the easiest for hand-held XRF as it canbe taken to theobject. In thecaseofμPIXEandμSRXRFtheobjecthastobetransferredtothelaboratory.ThemostinconvenientistheEPMA,wheretheobjecthasto be taken into the evacuated specimen chamber,

Allofthemethods–excepttheμSRXRF–areavaila-ble in Hungary, but as the synchrotron centers offer meas-uring time for researchers, the choice of the appropriate method is free – please choose the best for your problem.

AttilaLTóthPhD,CScSeniorres.fellowHungarian Academy of Scienses TTK MFA H-1121 Budapest Konkoly-Thege u. 29–33.Phone:+36-30-287-5290E-mail: [email protected]

Translation:Attila L. Tóth

Miklós SzentkirályiThe Concept of Primacy: Saving Finds or Restoring Them

The purpose of the study is to dispel erroneous beliefs increasinglyinfluentialtoday,namelythosewhichplaceconservation at the forefront of artefact protection, and alsotoquestionthejustificationforeventhemostbasicaugmentations. It is our conviction that the conservation ofanartwork,namelyitspreservationinitsexistingstatewithinanykindofaddition,andtherestorationoftheaes-theticvalueoftheworkatalevelthatcanbeexpected,should result not from current fashion, but from a consid-ered decision.

According to the ballad, Rudolph, king of Germany, encountered a monk by the side of a stream, the bridge overwhichhadbeensweptawaybythewater.ThemonkwashurryingwiththeHolySacramenttosomeonewhowasdying.Rudolfofferedhimhishorsesothathecouldcross. This theme was painted by Johann Peter Krafft(1780–1856),inamagnificentcompositionwithboldco-lours in the spirit of the Biedermeier genre.

The inexpert, albeit well-intentioned, rolling up ofthepaintingatthetimeoftheSecondWorldWarbroughtdisasterous consequences: the paint layer, lifted and de-tached from the canvas as a result of compression, had disintegrated in many different places. The disrupted sur-faceandthebrowncoatingofvarnishobscuredtherichdetails almost completely. The original canvas had been doubledtwice,firstlyinthesecondhalfofthenineteenthcenturyandsecondlyintheearlytwentiethcentury.

After the re-attachment of the paint layers that had comeoff,weprotectedthepaintedsurfacewithjapanpa-per,subsequentlyremovingthetwolayersofolddoublingcanvas and performing conservation of the original can-vas.We ironed the two-layer,widepullingedge,whichwesoakedwithMowilithsyntheticresin,placingintothisedge metal eyelets at intervals of 10 centimetres. In this way,we obtained reusable attachment points and couldfixthepaintingtoastretchingframewithscrewsinsteadof the traditional tacks.Thesignificanceof thisderivedfromthesizeoftheartwork,becauseapaintingaslargeas this can be transported only in dismantled form and on an appropriate cylinder.

Bymeansoftheaboveprocedures,wesavedthepain-tingandpreservedtheoriginalcanvaswithoutdoubling.However, thehighly fragmentaryconditionof theworkraised the need for augmentation. A decision had to be made regarding the possibilities for the display of the lar-gecanvas(336.5x230cm),andontheextentofaestheticrestorationofit.JointlywitharthistoriansattheBudapestMuseumofFineArts,wedecidedonafullaestheticresto-ration. The issue of augmentability is much debated in the caseofdamagedartworks,sinceconservationandpre-servation in an unchanged state are placed in the forefront moreandmore.Butwithoutaugmentation,anincompleteor damaged painting can be very perturbing, and in some

181

cases its original message cannot be sensed at all. Cultu-ral products are not just artefacts and authentic documents fordifferentfieldsofresearch,butarebearersofaestheticvaluesalso.Inouropinion,activityconfiningitselfme-rely to conservation does not lead to a good outcome, be-causeanartisticcreationshouldnotbebrokendown tohistoricaldocumentandeffectiveartwork.Ifwedothis,theunityoftheworkbreaksapartandbecomesconfused;consequently, its usefulness and therefore its preservabi-lity can be called into question.

A substantial part of ourworkwas deciding on themethod of restoration and the extent of the retouching to be done, since approximately 20 per cent of the paint-ingwasmissing.A significant number ofmissing partsbroke up the entire surface of the picture horizontally, on accountoftherollingup.Inthecourseofthework,wesensed that the methodology of restoration provided us withmanydegrees andpaths, fromconservation in thestrictsenseofthetermtototalaugmentation.Followingmanydiscussions,wefinallydecidedinfavourof inter-ventionsthatcouldbesteppedup;inadditiontothede-scriptivecharacterofthepainting’stheme,thereasonwasthat the defective parts did not affect essential elements. Onlyinafewplaceswas themakinggoodofdefectivepartsdebateable.Wemadetheaugmentationsbydegreesandalwaysonetonelighter,sincein thiswaywecouldcheckwhetherweweremodifyingtheoriginalcoloursofthework.Weregardedtheoriginalpartsthathadsurvivedas the direction givers, adjusting the touching up to these. Ahelpintheaugmentationworkwasacopperengravingmade from the painting in 1827 by Franz Kolbe.

Dr.habilMiklósSzentkirályi,DLAPainting conservatorHead of the Conservation DeparmentMuseum of Fine Arts 1068 Budapest Szondi u. 77.Phone:+36-30-740-1873E-mail: [email protected]


Éva BenedekThe Restoration of a Charter Issued to the Town of Csíkszereda by Mihály Apafi, Prince of Transylvania

ItscharterissuedbyMihályApafi,princeofTransylvania,in 1670 is one of Csíkszereda’s most important and sig-nificant documents. Especially valuable, the document,whichisinLatin,waswrittenonparchment,probablyus-ing ferro-gallic ink.

Tobeginwith,parchmentdocumentsweregenerallykept in scroll form; later, they were preserved foldedup. Stored thus, the present document, too, survived the centuries. Before beginning the restoration work, wecarefullyopenedouttheparchment,whichwasrectan-

gularandwhichconsistedoftwoparts,inordertogivea detailed description of the document and an analysis ofthetechniquesusedinthemakingofit.Inthisway,itcould be seen that in the middle a little booklet slipped throughwithgreen,twistedstringhadbeenmade.Themanuscriptwas plain: the only ornamentationwas thecopperalloy(resemblinggold)usedtohighlighttheini-tial letters. Since documents are not generally protected by a binding, negative environmental effects impact them more. On our charter, mechanical damage, creas-ing, and stretching had all occurred, mainly along the folds; some small parts weremissing along its edges.Having lost some of its moisture, the parchment had become rather dry.

In the interests of making the above-mentioned Latin document more understandable, a Hungarian translation ofitwasmadein1895andwrittenoutonmachine-madepaper, probably using ferro-gallic ink.On the brown-colouredacidicpaper,whichprobablycontainslignin,somesmallpartsweremissingandtherewereabrasionson some of the sheets. Taking account of the ethical principles of restoration, we conducted investgationsintothematerial,asfaraswewereable.Then,havingsurveyedthedamage,wecompileddocumentation.Theparchment documentwe first opened out and cleanedinitsdrystate.Then,afteratest,wemadeitmoresup-pleusinganultrasoundhumidifier,with thenecessaryamount of water vapour.Appropriately smoothed outaftercarefulpressing,theparchmentdocumentwasre-sewnwith the twisted string,whichhadbeen cleaneddamp,anditsmissingpartsweremadegoodusingjapa-nese paper.

TheHungarian-languagedocumentwrittenonpaperwascleanedinadrystate.Theacidityofthepaperwasmeasured using pH paper, and, in the interests of neutral-isingpossiblefurtheracidification,ade-acidifyingspraywasused.Itsrestorationconcludedwiththemakinggoodofthepiecesthatweremissing.

The interventions performed on the parchment and the paperalikemade theseartworksfineraestheticallyandmorestable.Thetwodocumentswereplacedonblottingpaper mounted on acid-free cardboard. For their storage, we recommend a temperature of 18–20° C, humidity(RH)of45–55%,andlightingof50luxmaximum.

ÉvaBenedekPaper and leather conservator MAMuzeul Secuiesc al Ciucului,530110 Miercurea-Ciuc, str. Cetatii. 2. E-mail: [email protected]


182

Éva MesterRestoration of Glass Paintings in the Ipolyi Collection

Arnold Ipolyi – bishop ofOradea (Nagyvárad), knowl-edgeable art collector, and generous art patron – amassed approximately 1700 art works and bequeathed them toposterity. They form the basis of Hungary’s largest ec-clesiastical collection, the Christian Museum in Eszter-gom. To this day, researchers are indebted to his notes in connectionwiththeseartworks.InrelationtoHungary,andwithregardtocontinuallossescausedbydestructionduringwars,thecollectioncanclaimtobeunique,onac-count of its high number of centuries-old glass paintings. Withtheuncoveringandpublishingofarchivalsources,light may be shone on the history and provenance of these cabinet glass paintings and coats of arms painted on glass, whichhavealreadycroppedoninventories inanumberof places. An outline inventory made in 1918–1919 of thebequest,whosehistoryhasbeeneventful,maygivestarting points for the identification and researching ofthethirteenartworkswhoserestorationtookplaceintheyears 2011–2012with the support of theNationalCul-tural Foundation, i.e. for the establishing of their origins withregardtotimeandplace.

Expert transportation and storage explain the extraordi-narywayinwhichthesefragileglassartefactshavebornetheir many changes of location. They may be divided into twogroups.Onepartispre-nineteenthcenturyandmaygo back up to 500 years. Most of these pieces are small paintings of coats of arms on leaded glass. The other part, inwhich there are likewise coats of arms, already con-sistsof largeroftenfiguralworks,mainlyinthehistori-cist style of the nineteenth century, and displays German influence. These assumptions need to be confirmed ordenied by researchers. Of the art objects restored in the frameworkoftheworkpublicised,onjustone–acoatofarms painted on glass – is the year of production given: ‘AnnoDomini1536’.Intheabsenceofwrittensources,the colour of the glass ground, its composition, and its working (e.g. thin überfang glass sheeting), aswell asspecifics of the painting techniques employed (paintingwithdifferentstains,damaskpainting)maypoint to thetimethesecreationsweremade.

As the dedication in the Corpus Vitrearum puts it, the leadedfieldsalongwitheverythingbelongingtothem–including the lead strips even – should be preserved for posterity,intheinterestsofauthenticityandthefindingsof later researchers. The restoration of every art worktook place according to a restoration plan made in a man-nerappropriateforitscondition.Themostdifficulttaskswereinconnectionwithglassscarcelymorethan1mmin thickness: the straightening out and the putting back of squeezed and crushed lead strips, the sticking of splinters ofbrokenglass(withAraldit2020epoxyresin),andaug-mentation with suitable glass where necessary. Similardifficultyattendedtheremovalofsoilingthicklydepos-ited on surfaces: limescale and other harmful materials.

In the interests of the long-term, damage-free display of artworksandthesafestorageofthem,everyglasspaint-ingwas after preservationof its original butweak leadstrips–placedinanadditionalall-roundleadsetting;inthis,smalleyeletsforfixingweremade,accordingtothesolution for hanging used initially. At present, the restored glass paintings currently make up part of the permanent exhibition at the Christian Museum of Esztergom.

ÉvaMester,DLAGlass artist, conservator 1082 Budapest Nap utca 37.Mobile:+36-70-211-3297


Piroska Almássy – Zoltán Horváth – Tibor Kolozsi – Benjámin Nagy – Vilmos Osgyányi – András Peltán – Gábor SédThe conservation of the monument of King Matthias at Cluj-Napoca

The majestic memorial of King Matthias – the most fa-mousmasterpiece of the sculptor Janos Fadrusz – wasunveiled in 1902. It became one of the main symbols of Kolozsvár (Cluj-Napoca, Transylvania, Romania). Thetriangle-shaped sculpture is standing on the main square of the county capital, at the side of the Saint Michael’s Church.Themainfigureisthekingsittingonahorseonthe top of a bastion. The four leaders of the feared regi-mentcalled„BlackArmy”arearoundhim.Thetopofthetriangleistheruler’sheadwithalaurelwreathonit.Theplaster model of the sculptural group – among hundreds of statues–won theGrandPrix at theExpositionUni-verselle of 1900 in Paris.

Thetenderfortheconservationofthemonumentwasannouncedbythemajor’sofficeinCluj-Napocain2007.It basedon the surveysof a local company theUtilitasBuilt Heritage Conservation Research and Design and thePart ofArt Foundation.The planwas to strengthenthe stone pedestal by injecting cement into it and to make only aesthetical restoration of the ashlar. The method of the restoration of the bronze statues would have beendecidedaftertheyhadbeenopened.Afterthewinnerofthe tender, the SC Concefa SA from Sibiu took over the working area, they had serious doubts about the feasi-bility of the conservation plans. The cover of the stone pedestal under the horse figure –made ofmetal sheets–wasfoundopened,allowingthewatertoseepintothestone. Concefa started to cooperate with Techno–WatoMerchant Construction Ltd. and other Hungarian special-ized experts – Dr. Zoltán Horváth, Gábor Séd and Vilmos Osgyányi – in August 2009. The experts ascertained that therewasnot enough informationabout the stabilityofthe stone supporting structure.

Electrical resistance measurements and micro-seis-mic-andradartestings(bytheEötvösLorándGeophysi-

183

cal Institute of Hungary (ELGI) and test drillings (byAndrásPeltán)weremade.Theinvestigationsshowedthesame result. The stone pedestal of the statue of King Mat-thiaswassaturatedwithwater,reducingthesolidityandthe carrying capacity of the stucture. The iron elements, fasteningtheequestrianstatuewereprobablyheavilycor-roded.Itwasnecessarytoreplantheconservationproc-ess.Theliftingofthebronzestatuewasinevitablefortheunburdeningoftheweakenedbase.Thedepositionofthebronze sculptures and the disassembly of the stone ele-ments increased theexpectedcosts.Therewasaheatedworking area built around the monument, where thebronze equestrian statue hung on a steel structure above the stone pedestal. This made it possible for the stone- and metalconservatorstoworkseparatelyonsite.TheRoma-nian and the Hungarian Governments equally shared the costs of the conservation of the monument, which re-inaugurationwasonthe2ndofAprilin2011.

Thisworkdrawsattentionagaintotheimportanceofthearthistoricalandscientificinvestigationsbeforeplan-ning a conservation.

PiroskaAlmássyConstruction engineer, managing expertTechno-WatoKft.1113Budapest,Rőfutca9–13.Phone:+36-1-209-2490Fax:+36-1-209-2489E-mail:[email protected]

Dr.ZoltánHorváthGeologistLithoconsult Kft1031 Budapest, Silvanus sétány 49.Phone:+36-30-914-2738E-mail: [email protected]

TiborKolozsiSculptorPhone:+40-740-038-352Email: [email protected]

BenjáminNagySculptorPhone:+40-745-358-689E-mail: [email protected]

VilmosOsgyányiStone sculpture conservator artistRestonKőrestaurátorKft2051 Biatorbágy, Szent István utca 19.Phone:+36-20-339-3408E-mail: [email protected]

AndrásPeltánCivil engineerVoluta Build KftPhone:+40-744-820-321E-mail: [email protected]

GáborSédObject conservator artistSéd-VíghMűvészetiKft.1034Budapest,Záporu.5/a.Phone/Fax:388–8596,368–5015Mobil.00–36/30-914-0353E-mail: [email protected], [email protected]

Translation: Eszter Szatmáriné Bakonyi

Zita KárolyiAn Further Training Conference for Transylvanian Hungarian Conservators – A Backward Glance Ten Years On

InRomaniapriorto1989,theonlywaytobecomeacon-servatorwastoqualifyassuchattheUniversityofFineArtsinBucharest.Thosewhohadgraduatedinfinearts– as painters or as sculptors – could – after another three yearsoftraining–beawardedanuniversity-leveldegreein conservator studies. Intermediate-level conservator training was provided by the Specialist Further Train-ingCentre,whichwaslinkedtoagovernmentministry.Those completing this training successfullywere quali-fiedtoperformrestorationandconservationworkinmu-seums.Therewas,however,noprovisionforprofessionaldevelopment.Forfinancialreasons,conservatorsinTran-sylvaniawhosemother-tonguewasHungariancouldonlyrarely participate in conferences in Hungary, and wereunable to access the Hungarian-language specialist lit-erature.Romanian-languagepublicationsconnectedwithrestorationwerepublishedinsmallnumberonly.Special-ist literature in foreign languages – English, French, and German–wasaccessible,albeitwithdifficulty,butwasnot commonly read, on account of a lack of familiarity withthespecialistvocabulary.Becauseofallthis,andbe-causeoftheworkperformedinTransylvania’smuseumsby teachingstaffandstudentsat theHungarianUniver-sityofFineArts,itwassuggestedthatfurthertrainingbeorganised in Transylvania for Hungarian-speaking con-servators. Mária Lukács, at that time the director of the museumatGheorgheni(Gyergyószentmiklós),organisedthefirstconference (whichwas linked toanexhibition)fortheconservatorsofHarghita(Hargita)county.Thereitwasdecidedthateveryyearameetingshouldbeheldtoexchangeexperiencesandtopublicisenewproceduresand materials not yet used by the majority of colleagues inTransylvania.Székelyudvarhely’sRezsőHaázMuse-umandRezsőHaázFoundationundertooktoorganisetheconference annually. The teaching staff of the Hungarian

184

UniversityofFineArtswelcomedourinitiativewithen-thusiasm,andundertooktoshare theirknowledgewith-out askinganything in return.Withpowerfulhelp fromPetronellaKovács,conservatorofwoodandfurnitureandhead of the Hungarian National Museum’s restoration and conservation trainingdepartment, thefirstmeeting tookplace in October 2000 in Székelyudvarhely. Staged every yearsince thenat theRezsőHaázMuseum, theconfer-ence provides, in the Hungarian language, further train-ing for conservators working in museums in Romania,alongwith professional development and the chance toestablish and foster contacts. In the last ten years, besides speakers from Hungary and other foreign countries, more and more conservators from Transylvania have displayed theirwork;also,final-yearstudentsonconservatorcours-es in Romania have regularly been given the opportunity to show practical work performed as degree projects.High expectactions have stimulated them to produce qualitywork.AsaprofessorfromSibiu(Nagyszeben)putit,‘They’vedisplayedverygoodwork,theblessingoftheconferences can clearly be seen in it.’

Afterthefirstmeeting,participantsaskedforthepubli-cationinwrittenformofthepresentationstheyhadheard.Inthisway,theISISseriesErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek (‘Transylvanian Hungarian Conservator Book-lets’)wasborn.FeaturingpapersinHungarianalongwithsummaries in English and, since 2008, full translations

of these papers in Romanian instead of the summaries in Romanian included earlier, this is the only conservation specialist periodical in Romania that is published regu-larly.Itcanbeaccesseddigitallyalso,onthewebsiteofHungary’s National Széchenyi Library (www.epa.oszk.hu/isis).

Another goal of the Further Training Conference of Transylvanian Hungarian Conservators is to acquaint par-ticipantswithRomania’smuseumsandhistoricalmonu-ments.Wehave therefore organised study tours linkingin with the conferences. In the first years, we visitedmuseums, andalso traditionalbuildings thatwerechar-acteristicoftheirrespectivedistricts.InconnectionwiththerestorationworkstartingupinTransylvania,wehaveopened up to historicalmonument restoration,with theresult that opportunities have developed for the publicis-ingofTransylvania’sculturalheritageandtheshowingofits condition.

ZitaKárolyiCeramics conservatorHaázRezsőMuseum535600 Odorheiu SecuiescSrt. Kossuth, nr. 29.Phone:+40-266-210-019E-mail: [email protected]


185

Almássy PiroskaTechno-WatoKereskedőházKft.1113Budapest,Rőfu.9-13.Mobil:+36-30-977-1262E-mail:[email protected]

AndrásTihamér(fémrestaurátor)MuzeulJudeţeanMureş540328Tg.Mureş,str.Mărăştinr.8/ATelefon:+40-265-250-169E-mail: [email protected]

Annamaria Baciu UniversitateaBabeş-BolyaiFacultateadeTeologieOrtodoxăCluj Napoca, Piata Avram Iancu nr. 18.Telefon:+40-264-431-005E-mail: [email protected]

BarsiTibor(fa-,fémrestaurátor)Városi Múzeum Zenta„K.O:C.ThurzoLajos”24400 Senta Posta u.18. SrbijaMobil:+381-63866-0820Telefon:+381-2481-1348E-mail: [email protected], [email protected]

BenedekÉva(papírrestaurátorművész)Muzeul Secuiesc530110MiercureaCiuc,str.Cetăţiinr.2Telefon:+40-266-311-727E-mail: [email protected]

Dr.CorneliaBordaşiu(festményrestaurátor,egyetemitanár)UniversitateadeArteGeorgeEnescu700452Iaşi,str.Sărărieinr.189Mobil:+40-745-319-653E-mail: [email protected]

CzifrákLászló(szilikátrestaurátorművész)Magyar Nemzeti MúzeumOrszágos Restaurátor és RestaurátorképzőKözpont1450 Budapest Pf. 124Mobil:+36-70-515-9666E-mail: [email protected]

DiményAttila(néprajzos,múzeumigazgató)Muzeul Breslelor 525400TârguSecuiesc,str.Curteanr.10Telefon:+40-267-361-748

DóczéLevente(gyűjteménykezelő)MuzeulEtnograficalCeangăilorZăbala,str.Principalănr.892Telefon:+40-763-399-015E-mail: [email protected]

DomokosLevente(restaurátoregyetemihallgató)Muzeul Molnár István 535400Cristuru-Secuiesc,P-ţa.Libertăţiinr.45Telefon:+40-266-242-580E-mail: [email protected]

[email protected]

ErcseLaura(gyűjteménykezelő)Muzeul Breslelor 525400TârguSecuiesc,str.Curteanr.10Telefon:+40-267-361-748E-mail: [email protected]

FodorMária(fa-bútorrestaurátorművész)1124 Budapest, Fodor u. 64.Telefon:+36-1-214-4074E-mail: [email protected]

GerébIbolya(technikus)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 Telefon:+40-266-218-375

GergelyAndrás(igazgató)Spiru Haret Egyetem, CsíkszeredaMobil:+40-742-169-113

GörbeKatalinDLA(festményrestaurátorművész)MagyarKépzőművészetiEgyetem1062 Budapest, Andrássy út 69-71.Telefon:+36-3421-738E-mail: [email protected]

ErdélyiMagyarRestaurátorokXII.Továbbképző Konferenciája

2011. Székelyudvarhely

Arésztvevőkcímlistája

186

Dr.MariaGruber(restaurátor,egyetemioktató)UniversitätfürangewandteKunstA-1010WienWienSalzgries14.Telefon:+43-1-71133-4812Fax:+43-1-71133-96464Mobil:+43-664-60713-4817E-mail: [email protected]

Dr.GuttmannMárta(vegyész)400699Cluj-Napoca,str.Toduţa17Mobil:+40-735-157-132E-mail: [email protected]

HaszmannGabriella(gyűjteménykezelő)Muzeul Haszmann Pál527070 Cernat, str. Muzeului nr. 330Telefon:+40-267-367-566E-mail: [email protected]

Hoffmann EditMuzeulNaţionalSecuiesc520055 Sf.Gheorghe, str. Kós Károly nr.10Telefon:+40-267-312-442

JakabDániel(fa-bútorrestaurátorművész)Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum2000 Szentendre Sztravodai útTelefon:+36-30-6707-850E-mail: [email protected]

KárolyiZita(kerámiarestaurátor)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-210-019E-mail: [email protected]

Dr.M-KissHédy(textilrestaurátor)Muzeul Banatului300561Timişoara,str.Ofceanr.5Telefon:+40-256-202-394Mobil:+40-720-311-758E-mail: [email protected]

Dr.M-KissAndrás(botanikus)Muzeul Banatului300561Timişoara,str.Ofceanr.5Telefon:+40-256-202-394Mobil:+40-720-311-758E-mail: [email protected]

KissnéBendefyMárta(vegyész,bőrrestaurátor)Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor ésRestaurátorképzőKözpont1450 Budapest 9 Pf. 124Telefon:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

KolozsiTibor(szobrászművész)Tel.:+40-740-038-352 E-mail: [email protected]

KovácsPetronellaDLA(fa-bútorrestaurátorművész)Magyar Nemzeti MúzeumOrszágos Restaurátor és RestaurátorképzőKözpont1450 Budapest Pf. 124Telefon:+36-1-323-1423Mobil:+36-30-607-42-24E-mail: [email protected]

KovácsÁrpád(művészettörténész)HargitaMegyeiHagyományőrzésiForrásközpont535600 Odorheiu Secuiesc, str. 1918 Decembrie 1, nr. 9E-mail: [email protected]

LázárPrezsmerKinga(restaurátoregyetemihallgató)MuzeulNaţionalSecuiesc520055 Sf.Gheorghe, str. Kós Károly nr.10Telefon:+40-267-312-442E-mail: [email protected]

Dr.GerdiMaierbacher-Legl(restaurátor,egyetemitanár)UniversitätfürangewandteWissenschaftundKunstFakultätErhaltungvonKulturgut31134 Hildesheim, Kaiserstraße 19.Telefon:+49-5121881-378E-Mail:[email protected]

Dr.NicoletaMelniciuc-Puică(egyetemitanár)FacultateadeTeologieOrtodoxăUniversitatea“Al.I.Cuza”dinIaşi

MihályFerenc(fa-bútorrestaurátorművész)545500Sovata,str.Linişteinr.26Mobil:+40-745-850-102E-mail: [email protected]

MiklósZoltán(néprajzos,múzeumigazgató)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-218-375E-mail: [email protected]

MiklósPéter(restaurátor)1121Budapest,Kútvölgyiu.66/A.Telefon:+36-30-913-4010

NagyBenjámin(szobrászművész)Telefon:+40-745-358-689 E-mail: [email protected]

187

NyárádiZsolt(régész,muzeológus)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-218-375E-mail: [email protected]

OroszKatalinDLA(papír-bőrrestaurátorművész)Magyar Nemzeti MúzeumOrszágos Restaurátor ésRestaurátorképzőKözpont1450 Budapest 9. Pf. 124Tel:+36-1-323-1416/173E-mail: [email protected]

Osgyányi Vilmos Kőszobrászrestaurátorművész RestonKőrestaurátorKft. 2051 Biatorbágy, Szent István utca 19. Telefon:+36-20-339-3408 E-mail: [email protected]

PapZoltán(orgonarestaurátor)535600 Odorheiu Secuiesc, str. Mikes Kelemen 46.Telefon:+40-720-539-070E-mail: [email protected]

IonicăPîrvuCentruldePregătireProfesionalăînCulturăStradaToamneinr.103,sector2,BucureştiMobil:+40-788-996-657E-mail: [email protected]

DanaPostolache(festőrestaurátor)Bucureşti,str.SanduAldeanr.6Telefon:+40-723-505-753Email: [email protected]

PuskásÉva(restaurátor)EpiscopiaRomanoCatilică,SatuMareSatu Mare, str.1 Decembrie 1918 nr. 2Telefon:+40-261-714-955E-mail: [email protected]

RóthAndrásLajos(könyvtáros,muzeológus)BibliotecaDocumentară535600 Odorheiu Secuiesc, Cp. 21.Telefon:+40-266-213-246

SándorLehel(gyűjteménykezelő)Muzeul Tarisznyás Márton535500 Gheorgheni, Rákóczi Ferenc nr. 1 Telefon:+40-266-365-229E-mail: [email protected]

SédGábor(tárgyrestaurátorművész)Séd-VíghMűvészetiKft.1034Budapest,Záporu.5/a.Telefon/fax:+36-1-388-8596;+36-1-368-5015Mobil:+36/30-9140353E-mail: [email protected], [email protected]

SiklódiRóbert(restaurátor)Larix Stúdió, GheorgheniDitrău,str.Frăţieinr.56Mobil:+40-740-65-61-25E-mail: [email protected]

SimóAnnamária(egyetemihallgató)535600OdorheiuSecuiesc,Kadicsfalviu.29/E.Telefon:+40-749-395-933E-mail: [email protected]

SófalviAndrás(régész,muzeológus)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-218-375E-mail: [email protected]

SolyomZsolt(egyetemihallgató)Mobil:+40-749-454280E-mail: [email protected]

SulyokLászló(restaurátor)EpiscopiaRomanoCatilică,SatuMareSatu Mare, str.1 Decembrie 1918 nr. 2Telefon:+40-261-714-955E-mail: [email protected]

SzappanyosTünde(egyetemihallgató)535600Székelyudvarhely,Kőkereszttér5/15.Mobil:+40-748-291-772E-mail: [email protected]

SzászErzsébet(restaurátor)Mobil:+40-744-387-419E-mail: [email protected]

SzentkirályiMiklós(festményrestaurátorművész)SzépművészetiMúzeum1146 Budapest, Dózsa György út 41.Telefon:+36-1-429-759E-mail: [email protected]

SzőcsJános(egyetemihallgató)UAD–Cluj,str.Cerbului19A4.Mobil:+40-749-810385E-mail:[email protected]

188

T.BruderKatalin(régészetiésiparművészetirestaurátor)Budapest Mobil:+36-30-242-3221E-mail: [email protected]

TóthAttilaPhD,Csc(fizikus)MagyarTudományosAkadémiaMűszakiFizikaiés Anyagtudományi Kutatóintézet, BudapestMobil:+36-30-9843-763E-mail: [email protected]

TövissiJúlia(egyetemihallgató)Tárgyrestaurátor szakUniversitateaLucianBlaga,Sibiu537230PăuleniCiuc84.Mobil:+40-746-698-244E-mail: [email protected]

Vojtilla LászlóTechno-WatoKereskedőházKft.1113Budapest,Rőfu.9-13.Mobil:+36-30-977-1262E-mail:[email protected]

ZepeczanerJenő(nyugdíjasigazgató,muzeológus)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-218-375E-mail: [email protected]

ZepeczanerZsolt(gyűjteménykezelő)MuzeulHaázRezső535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29Telefon:+40-266-218-375

ZöldKémenesKinga(gyűjteménykezelő,geológus)Muzeul Tarisznyás Márton535500 Gheorgheni, Rákóczi Ferenc nr. 1 Telefon:+40-266-365-229E-mail: [email protected]

189

I. Időszaki kiadványok

Székelység.Aszékelyföldetésnépét ismertető folyóirat. Új folyam. 1990. 1–4, 1991. 1–4 sz.

ISIS. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek. 1. 2001.; 2.2002, 3. 2003, 4. 2004, 5. 2006, 6. 2007, 7. 2008, 8–9. 2009, 10. 2010., 11. 2011.

II. Múzeumi Füzetek

1. Lakatos István: Székelyföldlegrégibbleírása. Latin-bólfordítottaésabevezetőt írtaJaklovszkiDénes.1990.

2. Hermann Gusztáv, id.: MűvelődéstörténetisétaSzé-kelyudvarhelyen. 1990.

3. Albert Dávid: Aszékelyudvarhelyivár.1991. 4. Kordé Zoltán: Aszékelykérdéstörténete. 1991.5. ErdélyaHistóriában.[Tanulmányok.] 1992. 6. Antal G. László [Entz Géza]: Situaţia minorităţii

etnice maghiare în România. [A magyar kisebséghelyzeteRomániában.] 1993.

7. Gergely András: Istoria Ungariei. [Magyarországtörténete] 1993.

8. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 1848-ban ki-adottjegyzőkönyve. Reprint. 1994.

9. Nagy Lajos: AkisebbségekalkotmányjogihelyzeteNagyromániában. Reprint. 1994.

10. Haáz Ferenc Rezső: Udvarhelyi tanulmányok. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta ZepeczanerJenő.1994.

11. KrennerMiklós(Spectator):Azerdélyiút. (Váloga-tottírások). Közzéteszi György Béla. 1995.

12. Pál-Antal Sándor – Szabó Miklós: Egy forrónyárUdvarhelyszéken.(Azudvarhelyszékiszabadszéke-lyekéskisnemesek1809.éviengedetlenségimozgal-ma.)1995.

13. Legeaprivinddrepturileminorităţilor naţionale şietnicedinUngaria.[Törvényamagyarországinem-zetiésetnikaikisebségekjogairól.]1996.

14. Kocsis Károly – Varga E. Árpád: Fizionomiaetni-că şi confesională a regiunii carpato-balcanice şiaTransilvaniei.[AKárpátok-BalkánrégióésErdélyetnikaiésfelekezetifizionómiája.] 1996.

15. FeketeÁrpád–JózsaJános–SzőkeAndrás–Zepe-czanerJenő:Szováta1573–1898. 1998.

16. Zepeczaner Jenő:Udvarhelyszék az 1848–1849-esforradalomésszabadságharcidején.Tanulmányésokmánytárazudvarhelyszékieseményekhez. 1999.

17. OrbánBalázskiadatlanfényképei. I kiadás. Mikló-si Sikes Csaba Ajánlásával közzéteszi Zepeczaner

Jenő,2000;II.kiadás2001.18. Miklósi Sikes Csaba:Erdélyimagyarfényképészek

ésfotóműtermek.1839–1919.2001. 19. Pál- Antal Sándor: Marosszékaz1848–1849-esforra-

dalomésszabadságharcidején.Okmánytár. 2001. 20. Veres Péter: AHaázRezsőMúzeumKéptára. 2001. 21. Miklósi Sikes Csaba: Múzeumok, gyűjtemények

aSzékelyföldön. 2002. 22. Miklósi Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi

köztériszobrászata19.században. 2003. 23. Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek

aszékelységközépkoritörténelméből. 2005.24. PálAntalSándor–ZepeczanerJenő:Az1848–1849-

es forradalom és szabadságharcUdvarhelyszéken.Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. Szé-kelyudvarhely, 2005.

25. Demeter István – Miklós Zoltán: Nyikó men-ti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságokaFehér-Nyikóvölgyében.Székelyudvarhely, 2005.

26. MiklósZoltán(szerk.):AHaázRezsőMúzeumgyűj-teményei. Székelyudvarhely, 2009.

27. Nyárádi Zsolt – Kőrősfői Zsolt – SófalviAndrás(szerk:):BronzkorinépekésvizigótokSzékelyudvar-helyhatárában. 2010.

28. Mihály Ferenc (szerk:):Mária-tisztelet Erdélyben.2010.

29. VécsiNagyZoltán–PatakfalviEmőke (összeállí-tás):XX.századierdélyimagyar festményekaszé-kelykeresztúriMolnárIstvánMúzeumgyűjteményé-ből. Székelyudvarhely, 2011.

30. Veres Péter: Termés2012.Székelyudvarhelyiképző-művészek tárlata aHaázRezsőMúzeumKéptárá-ban.2012.

31. VécsiNagyZoltán(szerk:):SzékelyPanteonakép-zőművészetben. 2012.

32. Sófalvi András: AszékelyudvarhelyiJézuskápolna.2012.

III. Székely tájak, emlékek sorozat

Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely.Műemlékek. 1994. Szabó András: Csíkzsögöd.NagyImreképtár. 1994. Veres Péter: Korond.Kerámia. 1994. ZepeczanerJenő:Székelyudvarhely.HaázRezsőMúzeum.

1994. Róth András Lajos: Székelyudvarhely. Haáz Rezső

MúzeumTudományosKönyvtára. 1996. JózsaAndrás–FeketeÁrpád–SzőkeAndrás–Zepecza-

nerJenő:Szováta.Gyógyfürdő. 1996.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítvány kiadványai

190

IV. Sorozaton kívül jelent meg

Péter Attila: Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban. 1994.

Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát…(SzövetkezetimozgalomaKis-ésNagyhomoródmen-tén). 1995.

Balla Árpád – Kiss A. Sándor: Magnéziumabiológiában,magnéziumagyerekgyógyászatban. 1996.

Kovács Piroska: OrbánBalázskapui. Székelyudvarhely – Máréfalva. 2003.

Kovács Mózes: Anagykísérlet.Székelyudvarhely. 2008.

V. Katalógusok, alkalmi kiadványok

HaázRezsőKulturálisEgyesülettájékoztatója.Székely-udvarhely. 1995.

Néprajzafotóművészetben.1997.László Gyula. 1999.Székelyföld virágai. 2000.Az én XX. századom fotókiállítás katalógusa. 2000.Biró Gábor: Festmények. 2000.First International Foto Salon. Marosvásárhely – Székely-

udvarhely. 2001.Kortárs erdélyi magyar fotóművészek első meghívásos

kiállítása. Székelyudvarhely. 2002.

Az udvarhelyiek kávéznak. Székelyudvarhely. 2003.Székelyföldi múzeumok. Székelyudvarhely. 2005.HaázRezsőMúzeum.Székelyudvarhely.2005.Örökség. Hagyományos kézműves foglalkozások, idő-

szakos kiállítás, Székelyudvarhely. 2006.V. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2004.VI. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2005.VII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2006.VIII.Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2007.IX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2008.X. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2009.XI. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia. Székelyudvarhely. 2010.XII.ErdélyiMagyarRestaurátorTovábbképzőKonferen-

cia. Székelyudvarhely, 2011.Demeter István: Márványálom. Székelyudvarhely. 2008.HaázRezsőMúzeum.Székelyudvarhely.2008.BékességIstentől.Aszékelyföldireformációévszázadai.

Székelyudvarhely. 2008.Umling festő-asztalos család hagyatéka. Székelyudvar-

hely. 2009.

191

1. 2001Felelős kiadó: Zepeczaner Jenő. (Szerkesztette:KovácsPetronella); Székelyudvarhely, Haáz RezsőAlapítvány,Infopress Nyomda, 104 p.

KárolyiZita–KovácsPetronella:Bevezető=Întroducere=Perface.7.87.93.p.

JáróMárta:Megelőző konzerválás múzeumi kiállításo-konésraktárakban=Conservareapreventivainexpo-ziţiíşidepozitemuzeale=Preventiveconservationinmusuem exhibitions and storages. 9–20. 88. 94. p.

Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése =Procederededezinfecţieaoperelordeartă=Currentdisinfection methods of art objects. 21–42. 88–89. 94–94. p.

MorgósAndrás:Károsodottfaanyagokszilárdítása=Soli-dificareamaterrialelorlemnoasedeteriorate=Solidifi-cationofdamagedwood.43–48.89.95.p.

KovácsPetronella:Festettfelületektisztítása=Curăţireasuprafeţelor vopsite = Cleaning of painted surfaces.49–58. 89–90. 96. p.

Mátéfy Györk: Zászlók, konzerválásuk és restaurálásuk =Conservareaşirestaurareasteagurilor=Flags,theirconservation and restoration. 59–66. 90. 96. p.

Orosz Katalin: Néprajzi bőrtárgyak tárolása, kiállítása,konzerválása = Păstrarea, expunerea şi conservareaobiectelordeartăpopularădinpiele=Storage,exhibi-tion and conservation of ethnographic leather objects. 67–8090–91. 97.

T. Bruder Katalin: Kerámiarestaurálás I. = Restaura-reaobiectelorde ceramică=Restoration– ceramicsI. 81–86. 91. 98. p.

Erdélyi Magyar Továbbképző Konferencia 2000. Szé-kelyudvarhely.Résztvevőkcímlistája99–100.p.

HaázRezsőAlapítványkiadványai.101.p.


MravikLászló:ImmemoriamK.CsilléryKlára=KláraK.Csilléry (1923–2002)=KláraK.Csilléry (1923–2002)5–6.91.101.p.

Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék – Székelyudvarhelyváros=ScanuulOdorheişioraşulOdorheiuSecuiesc=UdvarhelycountyandthetownofUdvarhely.8–12.92. 201. p.

MorgósAndrás:Adendrokronológiáról=Despredend-rocronologie=Ondendrocronoly.13–25.92.102.p.

Kovács Petronella: Intarziás és festett bútorok felvált réte-geinekrögzítése=Fixareasuprafeţelordesprinsealemobilieruluivopsit şi încustrat=Thefixingofdeta-chedsurfacesofinlayedandpainteswoodenfurniture.26–43. 93–94. 103–104. p.

Bordaşiu,Cornelia:ARădăşeni„SzentMercurius”temp-lomfestményeinekkonzerválása=Biserica„Sf.Mer-curie”,Rădăşeni,judeţulSuceava.Intervenţiidecon-servare-restaurare.Treatmentswiththepurposeoftheconservationandrestorationofthe„SaintMercurius”churchinRădăşeni.44–47.94–95.104.p.

Mátéfy Györk: Megjegyzések az Erdélyben található XVI–XVIII. századi anatóliai szőnyegek állagmeg-óvásához=Observaţiicuprivirelaconservareacovo-arelor anatolie din secolele 16–17, păstrate înTran-silvania = Remarks on the protection of Anatoliancarpets from the 16th-17th centuries in Transylvania. 48–53. 95–96. 105. p.

Orosz Katalin: A levéltári dokumentumok károsodása és amegelőzéslehetősége=DeteriorareadocumentelordearchivăşiposibilitaţiledepreventiveDeteriorationof archival documents and the possibilities of preven-tion. 54–65. 96–97. 106. p.

ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek – TartalomjegyzékISIS Revista Restauratolirol Maghiari din Transylvania – Cuprins ISIS Transylvanian Hungarian Conservator Booklets – Contents

vol. 1–12. 2001–2012.

Összeállította/Compilat/Compiledby: Károlyi Zita – Kovács Petronella

192

KissnéBendefyMárta:Történetibőrtárgyakrestaurálása=Restaurareaobiectelordepiele=Restorationofhis-torical leather objects. 66–74. 97–98. 107–108. p.

T. Bruder Katalin: Kerámiarestaurálás II. = Restaura-rea obiectelor de ceramică II. Pottery restoration II.75–83. 98–99. 108–109. p.

Séd Gábor: Kültéri fémszobrok és épületplasztikák res-taurálása=Restaurareasculpturilorînaerşiadecora-ţiilorarchitecturaleexterioraredinmetal=Restorationof outdoor metal statues and sculptured ornaments. 84–90. 99–100. 109–110. p.

Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferen-ciája2001.Székelyudvarhely.Résztvevőkcímlistája.111–113. p.

3. 2003Felelős kiadó: Zepeczaner Jenő. (Szerkesztette:KovácsPetronella);Székelyudvarhely,HaázRezsőMúzeum,In-fopress Nyomda, 124 p.

Kovács Petronella: Bevezető = Întroducere = Introduc-tion. 5. 103.110. p.

Morgós András – Domokos Levente: A magyar restau-rálás kialakulása Erdélyben. Neves erdélyi magyar restaurátorok = Începuturile activiatiţii de restauraremuzeală înTransilvania şi figuri ilustre de restaura-toriardeleni=TheemergenceofHungarianmuseumrestorationworkinTransylvania.FamousHungarianrestorers in Transylvania. 8–27. 103–104. 110–111. p.

Moldoveanu,Aurel:Elkerülhetetlenművelődésünktárgyiörökségénekromlása?=Estedegradareabubuliorcul-turaleinevitabilă?=Isthedeteriorationofthematerialheritage of our culture inevitable? 28–30. 104. 111. p.

Morgós András – Domokos Levente: A székelykeresztúri „Petőfi körtefa” restaurálása = Restaurarea restuliorlemnose a pomului (părul) lui Petőfi de laCristuru-Secuiec=Restoringthe„Petőfipeartree”inSzékely-keresztúr. 31–38. 104–105. 113.

B.PerjésJudit:Régészetibőrtárgyakrestaurálása=Res-taurareaobjectelorarcheolocedeinpiele=Restorationof leather artifacts. 39–50. 105. 112–113.

KissnéBendefyMárta:18.századiaranyozottbőrmise-ruharestaurálása=RestaurareaunuiornatpreotescdinoieleauritădinsecolulalXVIII-lea=Restorationofan 18th century guilt lether chasuble. 51–56. 105–106.

BenedekÉva:AzelsőmagyarkatolikusSzentBibliaegypéldányánakrestaurálásapapíröntéssel=RestaurareaunuiadinexemplareleprimeiBibliicatolicedalimbămaghiarăprinturnaredepastă=RestoringacopyofthefirstHungarianCatholicHolyBible using papermolding. 57–60. 106–107. 114. p.

Ormos József:Fényképészeti technikák=Tehnici foto=Photographic techniques. 61–70. 107–108. 114–115. p.

Szilágyi Sándor: Fényképezzünk! Műtárgyfotózási ala-pok,praktikák=Fotografia.Bazeleşipracticilefotog-rafierii obiectelor de artă = „Le tus take a picture!”

Basic practices in artefact photogrphy. 71–76. 107–108. 115. p.

T.BruderKatalin:Aszobikantharoszrestaurálásai=Res-taurările vasului grecese („cantharos”) de la Szob =The re-restoration of the Kantharos from Szob. 77–82. 108. 115–116. p.

Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete 1. Ábrá-zolásmód,technika,anyaghasználat=PicturapesticlăaBazinuluiCarpatic.I.Reprezentări,tehnică,materi-ale=GlasspaintingintheCarpathianBasinI.Iconog-raphy, techniques, use of materials. 83–93. 108–109. 116. p.

Károlyi Zita: Erdélyi restaurátorok a Szentendrei Szabad-tériNéprajziMúzeumban=RestauratoritransilvăneniînMuzeul înAerLiber de laSzentendre=Transyl-vanian restorers in the Szentendre Open-air Ethonog-raphic Museum. 94. 109. 117. p.

Erdélyi – romániai magyar vonatkozású múzeumi res-taurátorpublikációk(-203-ig).Összeállította:MorgósAndrás. 95–98. p.

AHaázRezsőAlapítványkiadványai.99.p.Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferen-

ciája2002.Székelyudvarhely.Résztvevőkcímlistája.100–102. p.


KovácsPetronella:Bevezető=Întroducere=Preface.5.85. 90. p.

Görbe Katalin: A kiegészítés módszerei a festmények res-taurálásában= Procedeele de complectare aplicate la restaurareapicturilor=Themethodsofcompletioninthe restoration of paintings. 8–25. 85–86. 90–91. p.

B.PerjésJudit–KovácsPetronella:Bőrrelborítottdíszeserdélyi ládák restaurálása=Restaurarea lăzilor tran-silvăneneornatedin lemncu învelişdepiele=Res-toration of ornamented, leather-covered Transylvanian chests. 26–48. 86–87. 91. p.

Szendrődiné Gombás Ágnes: Gyakorlati és preventívkonzerválási eljárások a szentendrei Szabadtéri Nép-rajziMúzeumban=Procedeepracticeşi tehnicipre-ventive de conservare aplicate în cadrul MuzeuluiEtnografic înAerLiberde laSzentendre=Practicaland preventive conservation methods in the Open-air Ethnographic Museum of Szentendre. 49–56. 86–87. 92. p.

Újvári Mária: Néprajzi textíliák tárolása, konzerválása és kiállítása = Păstrarea, conservarea şi expunereaobiectelor textile populare = Storage, conservationand exhibition of ethnographic textiles. 57–62. 87–88. 92–93. p.

Sabján Tibor: Kályhák és kályhacsempék restaurálási problémái = Probleme privind restaurarea ecoraţiei

193

ceramice exterioare a clădirilor = Restoration prob-lems of stoves and stove tiles. 63–68. 88. 93. p.

T. Bruder Katalin: Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái=Problemealerestaurăriisobelorşicahle-lor=Restorationproblemsofoutdoorbuildingcera-mics. 69–75. 88. 93. p.

Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete 2. Az üvegfestmények és díszműüvegezések jellemzőkárosodásai=Deteriorările specifice suferitedepic-turilepesticlăşideobiecteledecorativedinsticlă=Glass painting in the Carpathian Basin II. Characteris-ticdeteriorationsofglasspaintingsandglassfittings.76–84. 89. 94. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája2003.Székelyudvarhely.Arésztvevőkcímlistája.95–97. p.

AHaázRezsőAlapítványkiadványai.98.p.


BónaIstván:Falképtechnikák=Procederetehnicealepic-turilormurale=Muraltechnques.6–40.130.138.p.

Demeter István: Nyikómenti székely porta a székely-keresztúriMolnár IstvánMúzeumban = Gospodariă secuiască din valea Nicăului, instalată la Muzeul Mol-nárIstvándelaCristuruSecuiesc=SeklerfarmfromNyikómente in the Molnár István Museum at Székely-keresztúr. 41–51.131. 138–139. p.

GalambosÉva:Általánosanafestettműtárgyakfotótech-nikaiésmikroszkóposvizsgálatáról=Despreexami-nareafotografică şi microscopică a obiectelor de artă pictate– lamodulgeneral=Onphoto-technicalandmicroscopicanalyesofpaintedworksofartingeneral.52–60. 131–132. 139–140. p.

KovácsPetronella:BeszámolóaMagyarKépzőművészetiEgyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzettmunkáiról=Dareseseamă privind activitatea dinTransilvania a studenţilor restauratori de la spe-cialitatea mobilă-lemnaUniversiţătiiUngaredeArtePlastice=Reportontheactivityofthewoodenfurni-ture restorer traineesof theHungarianUniversityofFine Arts in Transylvania. 132- 133. 61–91.140–141.

Benedek Éva – Muckenhaupt Erzsébet: Csíksomlyói ősnyomtatványokkonzerválásaésazonosítása=Con-servarea şiidentifivareaincunabulelordelaŞumuleu-Ciuc=Conservationandidentificationofincunabulafrom Csíksomlyó. 92–101. 133–134. 141–142. p.

Orosz Katalin: A Magyar Országos Levéltár állományvé-delmi programjának kialakítása egy statisztikai álla-potfelméréseredményeinekfelhasználásával=Elabo-rareaprogramuluideprotecţieafondurilorArchivelorNatţionale ale Ungariei, pe baza cercetărilor referi-toarelastareaacestora=Theelaborationof thecol-

lection preservation program of the National Archives of Hungary using the results of a statistical condition assesment. 102–108. 134–135. 142–143. p.

B. Perjés Judit: Népi szűcsmunkák kezelése (megelőzőkonzerválás,restauráláséstárolás)=Obiectedecojo-cărie populara în colecţiilemuzeelor din Secuime=Folkfurriers’worksinthecollectionsofmuseumsinthe Székelyföld. 135–136109–119. 143–144. p.

Mester Éva: Geometrikus alosztás, felfokozott optikai hatások, visszafogott színezés. Az art deco üveg-ablakainak általános restaurálási problémái. A Liszt FerencZeneakadémiaüvegablakainak restaurálása=Repatiţie geometrică, efecte optice accentuate, colo-ritreţinut.Problemeprivindrestaurareaornamentaţieigeamurilor art deco. Resatauarea geamurilor clăadi-rii Academiei de MuzicăFerencLiszt=Geometricalsubdivision, exaggerated optical effects, restrained colouring. General restoration problems of art deco glasswindows.Restorationof theglasswindowsofthe Liszt Ferenc Music Academy in Budapest. 120–129. 136–137. 145–146. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája.Arésztvevőkcímlistája=146–149.p.



KovácsPetronella:Bevezető=Întroducere=Preface.5.72. 82.

Szentkirályi Miklós: Munkácsy Mihály Krisztus Pilá-tus előtt címűóriásképének restaurálása=Restaura-rea tabloului macrodimensional „Hristos în faţa luiPilat”deMihályMunkácsy=RestorationofMiklósMunkácsy’s large painting titled Christ before Pilate. 9–19.72–73. 82–83. p.

Noldt,Uwe:Fakárosítórovarok–monitorizálás,kezelésimódokéseredményeik= Insectedăunătoaremateri-alelorlemnoase–monitorizare,tratamenteşirezulta-teleacestora=Wooddeterioratinginsects–monitor-ing, treatments and results. 20–28. 73–74. 83–84. p.

Demeter István – Miklós Zoltán: Egy jelentéktelen csa-ládi örökség közkincsé válása – egy 19. század eleji székelykapu restaurálása = Restaurarea unei porţisecuieşidinsecolulal19-lea=RestorationofaSzé-kely gate from the beginning of the 19th century. 29–35. 74–75. 84–85. p.

EmődiAndrás:Könyv-éskönyvtár-rehabilitációaNagy-váradiRómaiKatolikusEgyházmegyében=ActivităţidereabilitareacărţilorşibibliotecilordincadrulEpis-copiei Romano-CatoliceOradea =Book and libraryrehabilitation in the Roman Catholic Diocese of Nagy-várad. 36–39. 75–76. 85–86. p.

Benedek Éva – Bíró Emese – Barabás Kisanna: Elnépte-

194

lenedő egyházközösségekből összegyűjtött könyv éslevéltárianyagállománymegőrzőmunkálataiamaros-vásárhelyirómaikatolikusKeresztelőSzentJánosPlé-bánián=Activitateadeconservareamaterialuluiarhi-visticşiacărţiloradunatedelaparohiiledepopulate,laparohiaSf.IoanBotezătoruldinTârgu-Mureş=Careof the books and the archival materials collected from depopulating parishes in the R.C. Saint John the Bap-tist rectory in Marosvásárhely. 40–45. 76–77. 87. p.

Márton Krisztina: Egy 19. századi magyar népi kalen-dáriumés egy románnyelvű cirill betűs prognoszti-konrestaurálása=Restaurareaunuicalendarpopularmaghiardinsec.18.şiaunuiprognosticonromânesccu caractere chirilice = Restoration of a Hungarianfolk calendar from the 19th century and a prognosti-conwritten inRoman languagewithCyrillic letters.46–52. 77–78. 87–89. p.

Bernáth Andrea: Egy pár eszkimó gyermekcsizma res-taurálása=Restaurareauneiperechidecizmeeschi-mose=RestorationofanEskimochild’sboots.53–62.78–79. 89–90. p.

M-Kiss Hédy: A Székely Nemzeti Múzeumban őrzöttzászlók állapotfelmérése = Expertiza privind stareasteagurilordincolecţiaMuzeuluiNaţionalSecuiesc=Assessmentof theconditionof theflagspreserved inthe Székely National Museum. 79–81. 63–70. 90–91. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája2005.Székelyudvarhely.Arésztvevőkcímlistája.92–95. p.



Miklós Zoltán: Hagyományőrzés vagy kényszerfoglal-kozás? = Păstrarea tradiţiei sau ocupaţie de nevoie?=Tradition keeping or constraint job? 7–13. 87–92.141. p.

SajóIstván:Mirejóaröntgendiffrakció?= LacefoloseştedifracţiaderazeX?=WhatisX-raydiffractiongoodfor? 14–16. 93–95. 141–142. p.

Bóna István:A restaurátor a homlokzaton.Műemlékekhomlokzatainakrestaurátoriszemléletűhelyreállítása=Restauratorul pe faţada.Recondiţionarea faţadelorde monumente istorice după principia de restaurare= Conservator on the façade. Reconstruction of thefaçadesofmonuments froma conservator’s aspects.17–43. 96–112. 142–143. p.

Szentkirályi Miklós: Egy velencei festmény azonosítása a restaurátor eszközeivel. Tiziano Vecellio: Mária bemutatjagyermekétSzentPálnak= Identificareauneipicturiveneţieneprinintermediulmijloacelorspecificerestauratorului: Maria îşi prezintă pruncul SfântuluiPaul= IdentificationofaVenetianpaintingwithcon-

servation methods: Tiziano Vecellio: Mary introduces her son to Saint Paul. 44–49. 113–115. 143–144. p.

Benedek Éva – Mara Zsuzsa: Restaurált egyházi tár-gyak kiállítása a Csíki SzékelyMúzeumba =Valorirestaurate ale tezaurului sacral, expoziţie organizatălaMuzeulSecuiescalCiucului=Introductiontotheexhibition of conserved sacral objects in the Csíki Székely Museum. 50–62. 116–123. 144–145. p.

M-Kiss Hédy: A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye 2005-ben = Colectia de steaguria muzeului de istorie a breslelor din Targu Secuiesc, inanul2005=BannercollectionoftheGuildHistoryMuseum of Kézdivásárhely in 2005. 63–77. 124–136. 146–148. p.

Herceg Zsuszanna: Új anyagok, új eljárások a szili-kátalapú műtárgyak restaurálásában = Materiale simetode noi in restaurarea obiectelor de arta pe baza de silicati–obiecteceramice=Newmaterialsandnewmethods in the restoration of silicate-based objects of art. 78–140. 137–139. 148–149. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája2006.Székelyudvarhely.Arésztvevőkcímlistája.150–153.


8–9. 2009Felelős kiadó: Zepeczaner Jenő. (Szerkesztette:KovácsPetronella); Székelyudvarhely, Haáz RezsőAlapítvány,Infopress Nyomda, 200 p.

Miklós Zoltán:AHomoródokmente néprajzi értékei =ValorileetnograficealeVăiiHomoroadelor=Ethno-graphic values of the Homoród region. 6–12. 112–117. 185. p.

Tóth Attila Lajos: Elektronsugaras mikroanalízis restau-rátoroknak. I. rész:pásztázóelektronmikroszkópia=Microanalizăcufasciculdeelectronipentrurestaura-tori.ParteaI:microscopiaelectronicădebaleiaj=

Electron Probe Microanalysis in Conservation-Restora-tion. Part I : Scanning Electron Microscopy. 13–24. 113–124. 185–186. p.

JáróMárta:A„hamisvagyrosszfélepaszamántok”ésmás„alábbvaló” textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömörfémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei = Firele metalice ale „pasmantelor falsesau rele” şi ale altor textile „de calitate inferioară”.Tehnicadeconfecţionareşimetoderapidedeidentificare a firelormetalice compacte pe bază de cupru=Metal threads in “fakeorpoor trimmings”andother“inferior”fabrics.Manufacturingtechniqueofcopper-based solid metal threads and possibilities of their quickidentification.25–43.125–140.186–187.p.

Bordasiu, Cornelia: A bisztricai kolostor ikonosztá-zának ünnepi sorából fennmaradt fríz restaurálása során alkalmazott eset-specifikus beavatkozások =Intervenţii specifice în cazuistica restaurării frizei

195

fragmentare de iconostas de la mănăstirea Bistriţa= Case-specific interventions during conservation.Icons preserved from the frieze of the Feasts series of the iconostasis of theBistriţamonastery. 44–51.141–144. 187–188. p.

Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi bőrrel borítottdíszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készí-téstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok = Lăzi devoiajînveliteînpieleşiornamentatedinTransilvaniasecolului al 18-lea. Partea I.Aspecte istorice şi cer-cetăriprivindtehnicalordeconfecţionareşimateria-leleutilizate=Leathercovered18thc.Transylvanianchests. Part 1 Cultural historical research, technology and investigation of the materials. 52–76. 145–158. 188–189. p.

Kissné BendefyMárta: Zsírozó-és kenőanyagok hatásaabőrökállapotára=Efectulunguenţilorşialpastelordeemoliereasuprastăriipieilor=Effectoffats,oilsand lubricants in leathers. 77–87. 159–169. 190. p.

VárfalviAndrea:Különbözőkészítés-technikávalkészülttextíliák kiegészítési lehetőségei = Posibilităţi decompletare a textilelor realizate în diferite tehnici =Completion possibilities of textiles of diverse manu-facturing techniques. 88–99. 170–177. 190–191. p.

Benedek Éva – Mara Zsuzsa: A Csíki Székely Múzeum-ban rendezett „Munkácsy képek Erdélyben” c. kiál-lítás bemutatása műtárgyvédelmi szempontból =Importanţaconservăriipreventiveîncadrulexpoziţieidepictură„Munkácsy–înTransilvania”,organizatlaMuzeulSecuiescalCiucului=Theexhibition„Mun-kácsy’s paintings in Transylvania’ organised in Csiki Székely Museum from the respect of ort object protec-tion. 100–105. 178–181. 191–192. p.

Puskás Éva: A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kulturális javainakmegmentése=Salvareabunurilorculturale ale diecezei romano-catolice Satu Mare =Knowingandsavingthepastforthefutureisalsoourduty. 106–111. 182–184. 192. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokTovábbképzőKonferenci-ája2007.Székelyudvarhely.Arésztvevőkcímlistája.193–196.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadvá-nya. 197–198. p.

10. 2010Felelőskiadó:RóthAndrás.(Szerkesztette:KovácsPet-ronella); Székelyudvarhely,HaázRezsőAlapítvány, In-fopress Nyomda, 204 p.

GuttmannMárta:Köszöntő=Cuvântomagial=Preface.7. 117. 185. p.

Tóth Attila Lajos: Elektronsugaras mikroanalízis restaurá-toroknak. II. rész: A röntgensugaras mérés és interpre-tációja=MicroanalizăcufasciculdeelectronipentrurestauratoriParteaII.MăsurătorilederazeXşiinterp-retarea rezultatelor = Electron Probe Microanalysis

(EPMA)inRestorationPart2:TheX-RayMeasure-ment and its Interpretation. 9–15. 118–121. 186. p.

Mara Zsuzsanna: Mária megkoronázása című, 15–16.századioltárképrestaurálása=Restaurareaicoaneidealtarîntitulată„ÎncoronareaMariei”dinsec.al15–16-lea=Conservation of a 15th–16th century altar-piece titledMary’sCrowning.16–20. 122–124. 186–187. p.

Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borítottdíszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzer-válási-restaurálási lehetőségeik=Lăzidevoiaj înve-liteînpieleşiornamentatedinTransilvaniasecoluluial18-lea.ParteaII.Evaluareastăriideconservareşiposibilităţiledeconservare-restaurare=

Leather covered 18th c. Transylvanian chests. Part 2 Con-dition survey and conservation possibilities. 21–42. 125–142. 187–189. p.

SíposEnikő: Textilkonzerválásiesettanulmányok=Stu-dii de restaurare textile = Textile conservation casestudies. 43–50. 143–147. 189. p.

Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehe-tőségei, néhány vizsgálat eredményeiből levonhatókövetkeztetések=Posibilităţideanalizăaleobiectelorpictatepesuportdehârtie,concluziilecâtorvaanalize=Possibilitiesoftheanalysisofpaintedpaperobjectsandconclusionsdrawnfromcertainanalyticalresults.51–64. 148–156. 189–190. p.

Benedek Éva: A kolozsvári Könnyező Mária kegyképegyik18.századimásolatánakrestaurálása=Restau-rareauneicopiipehârtie,dinsec.al18-lea,aicoaneifăcătoare de minuni aMaicii Domnului cu PrunculIsus =Conservation of an 18th century copy of theWeepingMarypictureofKolozsvár.65–70.157–159.190–191. p.

Nemes Takách László: Papírmasé stukkók restaurálásáról =Desprerestaurareastucaturilordinpapiermaché=Ontheconservationofpapiermâchéstuccos.71–78.160–164. 191. p.

Dumitrescu, Raluca Marilena: Három, a Kolozs megyei Füzesmikola(Nicula)ésSzamosújvár(Gherla)ikon-festőközpontjábólszármazóüvegikonrestaurálása=Restaurareaatreiicoanepesticlăproveninddincent-rele de la Nicula şi Gherla, judeţul Cluj, România=The restoration of three glass icon paintings fromNicula and Gherla centers from Cluj county, Romania. 79–84. 165–166. 192–193. p.

T. Bruder Katalin: Galvanoplasztika a restaurátori gya-korlatban=Galvanoplastia îndomeniul restaurării=Galvanoplasty in conservation practice. 85–91. 167–170. 193–194. p.

Séd Gábor: Lokális galvanoplasztikai megoldások a res-taurálásban=Metodegalvanotehnicelocaleînrestau-rare=Localgalvanotechnical solutions inconserva-tion. 92–100. 171–174. 194–195. p.

B. Perjés Judit – Puskás Katalin – Domokos Levente: Tíz nap a „Nagy-Küküllő felső folyása mentén”avagy hazai és vendég restaurátorok a Molnár Ist-vánMúzeumszületőállandókiállításán=Zecezile

196

laexpoziţia„UnMileniupeCursulSuperioralTâr-naveiMari” sau restauratori din Ungaria şi Româ-nia colaborând la realizarea expoziţiei permanenteaMuzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc=Ten days „on the upper reach ofNagy-Küküllő”or local and guest conservators at the creation of the permanent exhibition of the Molnár István Museum of Székelyudvarhely (Székelykeresztúr). 101–116.175–184. 195–196. p.

ErdélyiMagyarTovábbképzőKonferenciája2009.Szé-kelyudvarhely.Arésztvevőkcímlistája=197–201.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadvá-nya. 202–203.

11. 2011Felelős kiadó: Miklós Zoltán. (Szerkesztette: KovácsPetronella); Székelyudvarhely, Haáz RezsőAlapítvány, Infopress Nyomda, 202. p.

Benedek Éva: In memoriam Bakayné Perjés Judit 1941–2011= InmemoriamJuditPerjés-Bakay1941–2011= In memoriam Judit Perjés-Bakay 1941–2011 7.112.186. p.

Tóth Attila Lajos: Elektronsugaras mikroanalízis restau-rátoroknak.IIIrész:Mintaelőkészítés,mintavétel=

Microanaliza cu fascicul de electroni pentru restauratori. ParteaIII:Preparareaşiprelevareaprobei=ElectronProbe Microanalysis For Restorers. Part III: Sampling, Sample Preparation, Data Processing and Presenta-tion. 9–12. 113–115. 187. p.

MaraGyöngyvér–MaraZsuzsanna:Műtárgyakatkáro-sító penészgombák és negatív hatásaik = Specii defungi şi efectele negative asupra obiectelor de artă=FungiDamagingWorks ofArt;TheirDetrimentalEffects. 13–15. 116–118. 187–188. p.

Domokos Levente: A természetes pigmentek nyersanyagai, előfordulásukésfelhasználásukazirodalmiésnéprajziadatoktükrében=Pigmenţinaturalişi tehnicidepre-lucrarealeacestoraînluminadateloretnograficeşibib-liografi=RawMaterialsofNaturalPigmentsinTran-sylvania,theirPrevalenceandUseinLightofLiteraryand Ethnographic Data. 16–23. 119–124. 188. p.

Váli Zsuzsánna: Szempontok a falképek szemrevételezés-seltörténővizsgálatához.

Erdélyi középkori falképek vizsgálata szemrevételezés-sel = Criterii pentru examinarea prin observare cuochiul liber a picturilor murale. Cercetarea prin obser-vareapicturilormuraledinTransilvania=AspectsofVisualInspectionofMedievalWallPaintings.VisualInspection of Medieval Mural Paintings from Transyl-vania. 24–33. 125–132. 189. p.

Szentkirályi Miklós: Megújult a máriapócsi ikonosz-táz=S-a înnoit iconostasulde laMáriapócs=TheIconostasis of Máriapócs Restored. 34–39. 132–134. 189–190. p.

KorheczPappZsuzsanna:AbácsiVérképrestaurálása=RestaurareaicoaneiînsângeratedinBač=TheResto-

ration of the ‘Bleeding Picture’ of Bács. 40–44. 135–138. 190–191. p.

DoinaBoroş:Az ErdélyiNemzetiTörténelmiMúzeumrestaurált fémfonalas textiliáinakvizsgálata= Inves-tigaţii chimice asupra fi relormetalice din obiecteletextilerestauratelaMuzeulNaţionaldeIstoriealTran-silvaniei Cluj-Napoca = An Examination of MetalThread Fabrics in the National Museum of Transylva-nian History. 45–48. 139–140. 191–192. p.

M-Kiss Hédy: A Temesvári Bánát Múzeum történelmi tex-tíliáinakkonzerválási állapota=Stereade conservarea textilelor istorice înMuzeulBanatuluiTimişoara =Conservation Conditions of Historical Textiles in the Banate Museum, Temesvár. 49–52. 141–143. 192. p.

Koppán Orsolya – Tóth Zsuzsanna: A tintamarásos kéz-iratok stabilizálása kalcium-fi tát/kalcium-bikarbonáteljárással. A kezelés alkalmazása az Apor-kódex res-taurálása során=Stabilizareamanuscriselor afectatedecoroziuneacerneliiprinmetodacufitatdecalciu/bicarbonatdecalciu,aplicareatratamentuluiînrestau-rareaCodiceluiApor=Stabilisationof Ink-corrodedManuscripts by Calcium-phytate/Calcium-bicarbo-nateTreatment;ApplicationofTreatmentintheCon-servation of the Apor Codex. 53–65. 144–152. 192–193. p.

Farkas Csilla: Hebraica Biblia, Latina planeque nova Sebast.Munsteritranslation=HebraicaBiblia,Latinaplaneque nova Sebast. Munsteri translation = Heb-raica Biblia, Latina planeque nova Sebast Munsteri tralatione. 66–70. 153–155. 193–194. p.

Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett „Törékeny haszontalanságok” kiállítás hozadékai =Aporturile expoziţiei „Nimicuri fragile” organizat înmemorialuiSovánkaIstván=ProceedsoftheExhibi-tion’Uselessfragilethings’madeinRemembranceofIstván Sovánka. 71–87. 156–168. 194. p.

Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üveg-festményekésdíszműüvegezésekrestaurálása=Pic-tura pe sticlă a bazinului carpatic. III. Restaurareapicturilorpesticlăşiaobiectelordecorativedinsticlă=GlassPaintingintheCarpathianBasin,PartIIIRes-toration of Glass Paintings and Glass Ornamentation. 88–104. 169–180. 194–195. p.

András Tihamér: A Teleki Téka bagoly cégérének res-taurálása=RestaurareaemblemeiBiblioteciiTeleki=TheRestorationoftheOwlSignoftheTelekiLibrary.105–107. 181–182. 195–196. p.

M-KissAndrás:Egyelázottmadárgyűjteménykonzervá-lásiproblémái=Stareadeconservareauneicolecţiidepăsăriinundate=ConservationProblemsofaSoa-ked Bird Collection. 108–185. 183–185. 196. p.

ErdélyiMagyarRestaurátorokXI.TovábbképzőKonfe-renciája 2010. Székelyudvarhely.A résztvevők cím-listája. 197–200. p.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadvá-nyai. 201. p.

197

12. 2012Felelős kiadó: Miklós Zoltán. (Szerkesztette: KovácsPetronella); Székelyudvarhely, Haáz RezsőAlapítvány, Infopress Nyomda, 198 p.Guttmann Márta: Gondolatok a romániai restaurátorkép-

zésmargójára=Reflecţiipemargineaînvăţământuluiuniversitar în conservare-restaurare din România = Reflectionsontheacademictrainingofconservators-restorers in Romania. 7–8. 102–103. p.

Bartos Jenő: Restaurátorképzés a jászvásári MűvészetiEgyetemen = Restaurarea Operei deArtă la Iaşi =ConservatorTraining at theUniversity ofArts, Iaşi,Romania. 9–12. 104–106. 173. p.

M-KissHédy–M-KissAndrás:KépzőművészoktatásésrestaurátorképzésTemesváron=Educaţia artistică şiformarea restauratorilor în Timişoara = ConservatorTraininginTimişoara.13–15.107–108.173–174.p.

NicoletaMelniciuc-Puică:KeresztényértékekmegóvásaazEgyházművészetiTanszéken=OcrotireavalorilorcreştineprinArtaSacră=PreservingChristianTrea-sures at the Department of Ecclesiastical Art. 16–18. 109–111. 174–175. p.

Gabriela Krist: Restaurátor tanulmányok és oktatás Auszt-riában=StudiiînconservareşiprogramedepregătireînAustria=Studiiînconservareşiprogramedepre-gătireînAustria=ConservatorTrainingattheUniver-sity of Applied Arts, Vienna. 19–22. 112–115. 175. p.

Gerdi Maierbacher-Legl: Megelőző konzerválás –bachelor képzés a hildesheimi Alkalmazott Tudo-mányokésMűvészetekFőiskoláján(HAWK)=Stu-diiuniversitarede licență (Bachelor) în„ConservarePreventivă” la Facultatea de Ştiinţe şiArteAplicate(HAWK FH) din Hildesheim = Conservator Trai-ning at theUniversity ofAppliedSciences andArts(HAWK), Hildesheim, Germany. 23–27. 116–119.175. p.

Gerdi Maierbacher-Legl: Erdélyi, faragott és intarziás stallum1537-ből.Kutatás-restaurálásprojekt2011.=Stranasculptatăşi intarsiatădinanul1537dinTran-silvania/Romania–Desfăşurareaproiectului2011=Carved Transylvanian Choir Stalls from 1537 withIntarsia. A research and restoration project of 2011. 28–29. 120. 176. p.

Görbe Katalin – Kovács Petronella: Restaurátorképzés a Magyar Képzőművészeti Egyetemen = FormareaderestauratoriînCadrulUniversitățiideArtePlasticedinUngaria=ConservatorTrainingattheHungarianUniversityofFineArts.30–35.121–124.176–177.p.

Görbe Katalin: Nagyméretű vászonkép restaurálásaa festményrestaurátor képzés keretében = Restaura-reauneipicturidedimensiunimariîncadrulformăriisecțieiderestaurareapicturilor=TheRestorationofa Large Painting on Canvas as a Task in Conservator Training. 36–42. 125–128. 177–178. p.

Kissné Bendefy Márta – Orosz Katalin: A modellkísér-letekszerepea restaurátorképzésben=Rolulexperi-mentelorpemodeleînrestaurare= The Role of Model

Experiments in the Conservation Training. 43–51. 129–134. 178. p.

Jakab Dániel: Homoródalmási kétrészes festett tálas res-taurálása=RestaurareaunuiblidarpictatdinMerești(Homoródalmás) = The Restoration of a Two-PartPainted Dresser from Homoródalmás (Mereşti),Romania. 52–63. 135–144. 178–179.

Tóth Attila Lajos: Elektronsugaras mikroanalízis restaurá-toroknak. IV rész: Lokális röntgenemissziós analitikai módszerek.Az„ideális”analitikaimódszernyomában=Microanalizacufasciculdeelectronipentrurestau-ratori. Partea IV: Metode analitice bazate pe emisiuni localederadiaţiiX.Peurmelemetodeianalitice,,ide-ale’’=EPMA for Restorers. Part 4. Local Analytical Methods based on X-ray Emission. A Comparative Study. 64–66. 145–146. 180. p.

SzentkirályiMiklós:Azelsődlegességfogalma:leletmen-tés vagy helyreállítás = Noțiunea priorității: salvaredevestigiisaurestaurare=TheConceptofPrimacy:Saving Finds or Restoring Them. 67–71. 147–149. 180–181. p.

BenedekÉva:CsíkszeredavárosApafiMihályfejedelemáltalkiadottkiváltságlevelének restaurálása=Resta-urarea scrisorii de privilegii a oraşuluiMiercurea –Ciuc,datădeprincipeleTransilvanieiMihalyApafiînanul 1670. 72–77. 150–153. 181. p.

Mester Éva: Az Ipolyi gyűjtemény üvegfestményeinekrestaurálása=RestaurareavitraliilorcolecţieiluiIpo-lyi. 78–90. 154–163. 182. p.

Almássy Piroska – Horváth Zoltán – Kolozsi Tibor – Nagy Benjámin – Osgyányi Vilmos – Peltán András – Séd Gábor:A kolozsváriMátyás király emlékmű restau-rálása=RestaurareamonumentuluiMateiCorvindinCluj = The Conservation of theMonument of KingMatthias at Cluj-Napoca. 91–97. 164–169. 182–183. p.

Károlyi Zita: Az Erdélyi Magyar Restaurátor Tovább-képzőKonferencia–10éve.Visszatekintés=Confe-rinta restauratorilor maghiari din Romania – retrospec-tivacelor10ani=AnFurtherTrainingConferenceforTransylvanianHungarianConservators–ABackwardGlance Ten Years On. 98–101. 170–172. 183–184.

ErdélyiMagyarRestaurátorokXII.TovábbképzőKonfe-renciája2011.Székelyudvarhely.Arésztvevőkcímlis-tája. 185–188. p.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadvá-nyai. 189–190. p.


Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 12

Documents