Enki isten varázslata

rl

zoL,yotvu cABoR

,

a

A, ,B,ABI l!l.l-. ,EL

l1l ? -o*Georse smith Assur-ban-apti ninivei

konyvtSrlnak Eklrasos.t5bfSi kozdtt r5bukkan a UiO-" "

liai ozonvfz-elbesz6les (Cen. 6,5-9,19),,k5ldeus" v5l-'tozat5ra,r Az Izonviz-ttdrt6net bibliai 6s mezopotSmiai

elbesz6l6sei2 kozott fenn5ll6 megfelelesek egyErtel-

mUve teszik, hogy a k6t elbesz6l6s egym5stol nem

friggetlen, es az is val6szinUsithetci,. hogy a ket ha-gyomShy koztil a bibliai ftigg a mezopot5miait6l 6s

nem forditva.Az'0o. Ozonviz-t6bla megtalSl5sa a korabeli angol

kozv€lem6nyben nagy izgalmakat v5ltott ki, 6s Smith

nev6t az alszi(iol6gusok s2tik koreneljoval nagyobb

nyilv6nossag elcitt tette ismertt6.3"Tal5n nem t6ve- .

drink, ha felt6telezz1k, hogy Smith p6ldaja is esz6bejuthatott Samuel Noah Kramernek, amikor egy nippu-

ri 6kir5sos t5bla publikSlSs5t a kovetkezci szavakkal

vezeti be: ,,A kovetkez6 oldalakon bemutatott 6s

elemzett l4 soros szoveg egyike a napjainkig felfede-

zett legfontosabb sumer irodalmi helyeknek ."4 Az.6t-t6keles alapjSt az Ozdnviz-tabl5hoz hasonl6 indokok

szolg5ltatj5k, mivel Kramer szerint az i. e. 2. |vezredeleltre dat5lhat6 tdred6kes nippuri szdveg ,,....aZt mu-

tatja, hogy a sumerek hasonloan a kescibbi h6berek-

hez'azt Qondoft6k, hogy a nyelvek szl.tszorod5sSt

megel6zci korszakban t6tezett egy univerzillis nyelv

es egy univerzSlis hit. ... [a szoveg] elsci tiz sora nyil-v5qval6 pSrhuzamqt adja Genesis l'l,l-nek: >Az eg6sz

',::hatatlann5 teszi: a sumerek Ogy gondoltSk; hogy voltegy idci, amikor az 9g6sz emberis6g egy 6s {rgyan-

azon nyelvet besz6lte, 6s hogy Enki, a b6lcsess6g su-

mer istene volt az, aki a beszedjriket osszezavarta.-6

Kramer meg enn6l is tov5bb megy es Gen. ll,2 alap-jbnT azt 5llitja, hogy ,,[a h6ber Biblia szerkesztdi] azon

,a v6lem6nyen voltak, hogy Sumer (vagy Sumer 6s

Akk6d)Jakoi eredetileg eQy es ugyanazon nyelvet be-

szelt6k; olyan n6zet ez, amely k6ts6gtelentil 6kir5sos

irobalmi forr5sokra megy vissza".8

Az elscikent"Kramer 5ltal kiadott sumer szlveg az

Enmerkar versengise Aratta urdval cimi,e mintegy'640 sor terjedelmr,i sumer nyelvu epikus koltemeny -

hez tartozik, €s Sol Cohen 1973-as kladisSban a kolte-

m6ny 136-155. sorait k6pezi. Az assziriologiai szakiro-

dalomban erre a r6szletre Nudimmud var1zslata (The

Spell of Nudimmud)ro n6vvel szoktak utalni. Az epi-

z6d elnevez6se az eposz 134-135. sorSn alapul:

134 Amikdr Ia fel6pitett templom] minden szentely6-

ben szent 6nekek 6s var6zslatok szolnak'135 Mondd el neki Nudimmud var5zslat5t

' Ezeket a sorokat a szdveg valamenyi magyarttzo-ja ugy.ertelmezi, hogy a kovetkezo 20 sor beve-

zetcijek6nt szolg5lnak. Vagyis, hogy a 136-155. sorok: tartalma maga az elmondand6 var5zslat.

:

Kramer 6rtelmez6se, mely az.6ta a Biblia-koffirn€r1:

37

Z6lyomi GSbor

Az Enmerkar versengbse Aratta urivaleposz cse-

lekmenye a kdvetkezcik6ppen foglalhat6 ossze. En-

merkarnak, a d6l-mezopot5miai Uruk v5ros uralkodo-j5nak nagyszab5s0 6plt6si tervei megval6sit5s5hoz

6pitclanyagra, f6mekre 6s dr5gakovekre van szrik-

sege. Ezek a nyersanyagok Del-Mezopot5mi5ban nem

lelhetcik fel, ez6rt Enmerkar kovetet krlld a felte-hetcileg valahol Delkelet-lrSnban fekvcj Aratta ural-

kod6jShoz azzal az uzenettel, hogy ismerje el Uruk

fennhat6sSg5t, 6s epltcianyaggal, nemesf6mekkel, dr5-

gakovekkel 6s munkaercivel j5ruljon hozzb bizonyos

szent6lyek fel6pit6s6hez. Kor5bban mindk6t uralko-

do birta lnanna istennci kegyet, az istennci azonban

most Enmerkart r6szesiti elcinyben Aratt5val szem-

ben, es ennek jelekent szirazsitggal, kovetkezesk6p-pen ehinseggel s0jtja Aratt5t. Aratta ura ezSltal nagy

nyomirs alatt van, hogy behodoljon, 6s Urukt6l igyjusson elelmiszerhez. Aratta ura vegsci k6ts6gbees6-

s6ben ahhoz a feltetelhez k6ti beh6dol5s5t, hogy En-

merkarnak meg kell oldania harom tal5nyos felada-

tot. A feladatok megold5sa idcibe telik, es mire Enmer-

kar nagy tjgyes6ggel sikeresen megfelel ezeknek, ls-

kur viharisten escit kUld Aratt5nak, 6s a v5ros tobb6m5r nem szorul r5 Uruk 6lelmere. A koltemeny v6gerendkivril tored6kes, 6s ez6rt a cselekmeny v6gkifej-

lete nem teljesen vil5gos, de a z5ro sorok az Uruk 6s

Aratta kozott folyo, kolcsoncis elc5nyokkel j5r6 cse-

rekereskedelem leir5s5t adj5k. A koltemeny legna-gyobb resz6t az uralkodok egymasnak krjldott cize-

netei teszik ki, melyeket egy uruki kovet hoz 6s visz

a ket v5ros kdzott, 6s ad 5t legtobbsz6r szb szerint

megism6telve az uzenet krlldcij6nek szavait. A Nu-

dimmud vardzslata epiz6d az egyik ilyen uzenet 16-

szet alkotja, nevezetesen Enmerkar legels6, beh6do-lSsra felsz6lit6 rizenet6nek legveget.

Az Enmerkar versengbse Aratta urSval eposz136-155. sorainak, vagyis Nudimmud vardzslatbnak otekir5sos k6zirat5t ismerjuk. A k6ziratok tored€kesek,6s sz5mos helyen elt6rnek egym5st6l. Erre az 6t k6z-

iratra tSmaszkodva kozldm alSbb a sumer EkirSsos

szoveg tudomSnyos iitirSs5t. Az elter6sek legtobbjea mi szempontunkbol l6nyegtelen orthogr6fiai krifonb-seg, n6h5ny sor eset6ben azonban az elt6r6sek krl-lonbozci grammatikai elemz6seket engednek meg.

Ezeknel a sorokn5l valamennyi v5ltozatot feltUnte-tem, az 6rtelmez6s k6scibbi szakaszSban ezekre utal-ni fogok. (A 134-135. sorok nem tartoznak a tulajdon.k6ppeni varSzslathoz.)|l :, : :

... .....,... . :., :. :.,, . , ...

,,

135 (A) nam-suu d [' ,, ' ]-r;o i"rn"-iu:,lJr,,.ru,nu-ru,

d nu-dirn2-mud-da-kam e-ne-[ I

J- dim2-mud- [ ] -e- -ne-ra du11-mu-na-ab

135 (E) nam-iub

t3s (F) t

136 ud-ba mui nu-gal2-am3 gir2 nu-gal2-am3

137 kira nu-gal2-drn3 ur-rndh nu-gal2-am3

138 ur-gi7 ur-bar-ra nu-gal2-am3

139 ni2-te-ga2 su-zi-zi nu-gal2-aml

140 lu2-lus gaba-5u-gar nu-tuk

l4l ud-ba kur (uburki ha-ma-ziki

142 ki eme ha-mun ki-en-gi kur gal me-nam-nun-na-ka

143 ki uri kur me-te-gal2-la

144 kur mar-du2 u2 sal-la na2-a

145 an-ki nigin2-na un sag-sij-ga

146 (E) en-lil2-ra eme-aS-am3 he2-en-na-[ ]- ?

146 (L) t l- en-na -[ ]- ab-bez

146 (K) en-lil2-ra eme-ai-a he2-en-na- -da- -ab-du11

147 ud-ba a-da-en a-da-nun a-da-lugal-la

148 den-ki a-da-en a-da-nun a-da-lugal-la

I49 a-da-en-e a-da-nun-e a-da-lugal-la

150 den-ki en he2-gai2-la du11-ga zi-da

l5l en geitug2-ga igi-g5l kalam-ma-kea

i52 mas-su digir-re-e-ne-kea

153 geituq2-ge pa3-da en eridukr-qa-kea

I54 (A) ka-ba [x xl- kur2?- -kur2 en-na mi-ni- in I 1

I54 (L) t I kurz --kur2- en-na mi-ni-in-gar-ra

I54 (K) ka-ba eme i3-kur2 en-na mi-ni-in- -gar-ra-

155 (A) eme nam-iu2- lua -ai i,- -me-[ I

155 (L) t l- -lu2- -lus ai i3-me-a

155 (K) eme nam-lur- -lrr- ai i3 -me- am3

A BSbel tornya tort6net szempontj6bbl az 6klra-sos szoveg [egerdekesebb r6szet a 154-155. sorok je-lentik. Az assziriologiai szakirodalomban ezeknek a

soroknak ket, egym6ssal szoges ellentetben 5lt6 6rtel-mezese alakult ki. Az egyik 6rtelemz6s szerint, melyett6bbek k6z6tt Kramer, Cohen, Jacobsen vall mag56-

nak, e k6t sor l6nyeg6ben azt mondja, hogy az em-

beris6g egykor egys6ges nyelve Enki isten beavatko-zSsa 5ltal sok nyelvre v5lt szet. A - p6ld5ul Alster,

Komor6czy 6s Vanstiphout 5ltal kepviselt - m5sik fel-fog5s szerint e sorok inkSbb arrol szolnak, hogy a

t6bbnyelv0 emberis6g Enki isten j6volt6b6l egy nyel-vet kezd besz6lni.

Mi tesz lehet6v6 k6t ennyire ellent6tes 6rtelmezest?Az Ertelmez6sek kUlonbs6g6nek egyik oka abban rejlik,hogy valaki a sztiveget egy mtiltb6li vagy egy kivi-

1C

natos jovclbeli 5llapot leir5sSnak tekinti-e. A sumer

nyelvben ez a k6rd6s nyelvtani elemz6ssel nem mindig

donthetci el, mert a sumer igerendszer nem igeidcik,

hanem igeaspektusok alapjSn szervezodrk, ez6rt egy

adott igealak vagy mondat m0lt, illetve j6vci idejei

fordit6s5t gyakran a szfikebb vagy tagabb kontex-

tus egy6rtelm0siti. A 136-140. sorok peld6ul egyar5nt

fordithat6k a m0ltra vagy a jov6re vonatkoz6an:

135 Abban az idciben, Azon a napon, nem

nem l6v6n kigy6 6s leven klgyo 6s nem

nem l6v6n skorpio, l6ven skorpio,

137 nem l6v6n hl6na 6s nem l6v6n hi6na 6s

nem l6v6n oroszl5n, nem l6v6n oroszl5n,

138 nem lev6n kutya es nem l6ven kutya es

farkas, farkas,

139 nem l6ven f6lelem 6s nem l6v6n f6lelem es

remulet, (6mulet,

140 az embereknek ellen- az embereknek ellen-

fele nem volt fele nem lesz

Hasonl6 lehetcisegek Sllnak fenn a szoveg kovetkezcj

term6szetesen ad6d6 egys6ge, a 141-146. sorok ese-

t6ben. A 146. sor fordit5s5t tov5bb neheziti, hogy a

kUlonbdzci k6ziratok a d urr 'mondani' ig6nek el-

t6r6 nyelvtani alakjait hagyom bnyozzbk. Az L k6zirat

alapjSn az ig6.t felsz6llto m6dban; a K k6zirat aiap-

j5n mOlt idejtli, kljelent6 m6dban kell forditani.

141 Abban az idciben Su- Azon a napon Subur

bur es Hamazi orszb- 6s Hamazi orsz5ga

ga,12

142 a k6tnyelvti t6rs6g: a ketnyelvti terseg.

Sumer:, a fens6ges Sumer, a fens6ges

er6 nagy hegye erci nagy hegye

I43 es Akk6d, a tok6- es Akk5d, a tok6le-

letes orszSg, tes orszSg

144 valamint a v6dett le- valamint a v6dettgelpk6n heverci legelcikon heverci

amurr0kl3 : amurr0k

Enki lsten var5zslata: a babil6ni B5bel

154a IEnki] szajukban a

nyelveket kicser6lte[Enki] sz6rjukban a

nyelveket kicser6li

A mSsodik tagmondat (en-na mi-ni-in-gar-ra)azonban kem6ny di6. Kramer es Cohen szerint a taQ:

mondat elscj szavSnak (en - n a ) jeient6se 'dacos,

engedetlen' vagy 'egyet nem ertes, vlszbly'. Ezt afelfog5st elfogadva a 154. sor egyik lehets6ges fordi-t5sa igy hangozhatna:

154 [Enki] sz5jukban a nyelveket kicserelte, meg nem

6rt6st helyezve [az emberek] k626.

M5sok szerint azonban az en-na graf6mSk egy

m5sik szot jelenitenek meg, melynek jeient6se megkd-zelltclleg: 'mindah5ny, valamennyi' . Ezt a f elfog5st el-

fogadva a 154. sor egyik lehetseges fordltSsa igy han-

gozhatna:

I54 [Enki] sz5jukban a nyelveket kicser6li, mindah5-

nyat, amelyet kor5bban oda helyezett.'

A sor mdgott a mezo.pot5miai mitol6gi5nak az az

elk6pzelese 5ll, mely szerint Enki isten teremtette az

emberiseget, 6s igy valamikor ci teremtette a nyel-

vek sokf6les6get is.

A 155. sor fordit5sa a 154.

megfelelcien a 147-155. sorok

dithatok.

147 Akkoriban ... (?)

148 Enki . (?)

r4e ... (?)

150 Enki a bciseg ura,

akinek szavaiban biz-

ni lehet,

151 a bolcs ur, akire az

orszbg figyel,

152 az istenek tan5cs-

ad6ja,

153 a bdlcsess6gre

termett,Eridu ura

154 szitjukban a nyelve-

ket kicser6lte, meg

nem 6rt6st helyezve

[az emberek] koz6,

I55 amikor aZ:€rnb€ri-

s6gnek egy nyelve

volt.

sor6t6l fUgg, 6s ennek

a kovetkezok6ppen for-

Azon a napon ... (?)

Enki .. (?)

(?)

Enki a bcis6g ura,

akinek szavaiban

bizni lehet,

a b6lcs ur, akire az

orszbg figyel,

az istenek tanScs-

adoja,

a b6lcsess6gre

termett,Eridu ura

sz5jukban a nyelve-

ket kicserEli, minda-

h5nyat, amelyet

kor5bban oda

helyezett

6s az ernberis6Qnek,

egy nyelve lesz

145 (vagyis) az eg6sz

foldkereks69, az

<ibenne bizo nepek

mind

146 Enlilhez egy nyelven

tudtak sz6lni

(vagyis) az eg6sz

f6ldkereks69, az

Sbenne blz6 n6pek

mind

Enlilhez egy nyelven

sz6ljanakl

Az 154-155. sorok 6rtelmez6s6nek mSsik kritikus

tenyezcij6t a 154. sor fordit5sa jelenti. A sor elsci tag-

mondata viszonylag egyszerU, lehets6ges forditSsai

csak az igeidciben kti{onbozhetnek:

l9

Z6lyomi G5bor

Nemcsak filol6giai jellegri probl6m5k nehezltikazonban a sz6veg 6rtelmez6s6t. Vitatott k6rd6s az

epiz6dnak az eposz cselekm6ny6ben bet6ltdtt funk-

cioja is. Kramer 6s Cohen elsiklanak a probl6ma fe-

lett. Jacobsen (1989) szerint: ,,A >>Nudimmud varSzs-

lata<< elmond5sa a tort6netnek ezen a pontj5n in-

dokolatlannak trjnik. Nem jar kovetkezm6nyekkel, csak

megemlitik, a kdvet k6scibb nem ism6tli el, 6s egy5l-

talSn semmilyen szerepet nem j5tszik a cselekm6ny-

ben. A legval6szlnribb, hogy egy ktil6n, 6n5ll6 mi-tosz volt, amellyel egy mSsolo, aki ide illcinek gon-

dolhatta, eg6szitette ki a szoveget."14 Jacobsen (1992)

6rtelmez6se ettdl n6mileg krilonbdzik. Jacobsen itt0gy gondolja, hogy a var5zslat, mely az emberis6g

egys6genek Enki kozbeavatkoz5s5val tort6nci fel-boml5sSt mes6li el, mintegy szenteslti Enmerkar Arat-

ta eileni agresszi6jSt.

Alster 6s Vanstiphout abboi indul ki, hogy a szdveg

mint var5zslat csak a jovcire vonatkozhat, 6s ennek

megfelelcien is forditj5k. Szerintllk ,,a szoveg jelent6-

se az, hogy az emberiseg egy nyelven fog beszelni,

ez a nyelv pedig a sumer lesz, 6s hogy Aratta ur5nak

ala kell vetnie mag5t ennek".ls Vanstiphout magya:

ri*atbt azzal eg6sziti ki, hogy a varSzslat jelent6se

egybecseng az eg6sz eposz jelentesevel, mely a sumer

clviliz5cio felsdbbrendus6get hirdeti.l6 Vanstiphout

megnevezi a korszakot is, mely ezt az ideol6giSt a

magSenak vallhatta. szerinte a lll. 6vezred v6g6n

uralkodo lll. Ur-i dinasztia az, melyben a birodalomfenntart5s5nak n6lktilozhetetlen eszk6z6v1 vblt az

egyseges nyelvu adminisztracio. Ebben a korban ,,a

Isumer] nyelvet 6s ir5st rendkivril fontosnak tartott5k,jollehet Mezopot6rmia legnagyobb r6sz6n ekkolra,,a

sumer megszUnt besz6lt nyelv lenni. Pontosan.ez,volt

az oka az intenziv oktatSsi rendszernek. Minde2 min-den bizonnyal segitette az egys6ges adminisztrSci6t

6s a racion5lis nemzetkozi politikSt, de' ami a leg-

fontosabb, hogy egy0ttal humanista tartalma is volt.A sumer ir5s, ami szinte azonos a sumer irodalom-

mal, jo az emberis6gnek. Ez a varAzslat jetent6se.u 17

Eltekintve att6l a nem l6nyegtelen ponttol, hogysemmi nem utal a sz6vegben arra, hogy az:Ehki 51.

tal letrehozott univerzilis nyelvla sumer volna,l8 m5s

probl6m5k is vannak, melyekre a var5zslat funkci6j5.

nak Alster 6s Vanstiphout Sltali ertelmez6sei nem ad-

nak megnyugtat6 v5laszt. Ezek a probl6mak az epi-zodnak nevet ado 134-135. sorokkal kapcsolatosak.

,.134 Amikor [a felepltett templom],mi t6ly6;

ben szent 6nekek 6.s varbzslatok

135 Mondd el neki Nudimmud var5zstat5t "

A fenti sorok Enmerkar els6 tizenetEnek azt a,r6.-

szbt zilrjilk, .ahol az uruki uralkod6 r6szletesen leirja

az Aratta hozzi4iruliis6val felepiteni kivSnt templo-

mot. Mi6rt utasitja az uruki uralkod6 kovet6t, hogy

egy majdan felEpitendc! templomban, mondja el Arat-ta ur5nak Nudimmud var6zslat6t?

Tov5bb6, a kovet az uruki uralkod6 5ltal r6bizottuzenetet sz6r6l sz6ra megism6tli Aratta ura elcitt a

187-2O7. sorokban. Ha a 134-135. sort az uruki ural-

kod6 utasltSsk6nt mondja a kovetnek, ahogy azokat

Sltal5ban 6rtelmezik, akkor nehez magyarSzatot tal5l-

ni arra, hogy a kovet mi6rt ismetli meg ezeket a so-

rokat az tizenet 5tad5sakor. S6t, amennyire,a t6red6-

kes sz6veg azt l5tni engedi, a kovet az lizenet 5tad5-sakor nem azt mondja, hogy .Nudimmud varSzslatSt

mondd el neki", hanem azt, hogy,,Nudimmud varSzsla-

t5t mondd el nekem"- Ennek a sornak, ahogy az alSbb

l5that6, a rekonstrukci6ja rendkivUl problematikus.

Az egyes szSm els6 szem6lyrl n6vm5s reszeshatSro-

z6i alakjat (ga2 -ra) csup5n a Q szoveg mutatja,6s egyik szovegben sem l5tszik, hogy a dur, 'rnon-

dani' ige felsz6lit6 m6d0 alakja mikent v6gzcidik.

2o7 (A) t l-ra du1-[

2O7(Fl [ ]-dimz-mud x x t

207 (O) [ ]d nu-dim2-mud-da-ke a ea2-ta du11- mu -[

Nincs olyan valoszlnCi szitu5ci6, ahol ezek a sza-

vak elhangozhatnak, ha az esem6nyeket valamilyen

logika atapjSn pr6bSljuk magyarSzni.

llyen esetekben fontosabb lehet a szdveg funkci6-j5r6l alkotott elcizetes elk6pzel6s, mint maga a sz6veg,

Vanstiphout erre a helyre adott megold5sa legalSbb-

is erre utal: ,,Azt javasoln5m, hogy b5rhogy n6zett is

ki az eredeti sz6veg, a 2O7. sornak mindenk6pp a

kovetkez6 szAnd1kot kelf tulajdonitani: >Most pedig

szbll hozzbm,'a var6zslatnak, a Nudimmudbnak meg-felelSen.< MAs sz6val: >Besz6lj hozzitm sumer0l<<."Ie

A 134-'135., illetve a 206-207. sorok okozta prob-

l6m5nak alternativ megoldSsa lehet, ha lemondunkarr6l az elcifeltev€sr5l, hogy a rendelkez6sre Sllo szo-

vegek egy megbizhat6 hagyomSnyt kozvetitenek.Ezt a megold6rst lStszik tSmogatni a 135. sor m5so-

dik feleben tal5lhat6 formul5nak (e-ne-ra du11-rflu-

na-ab ,,mond el bet6l-t6tt funkcioj;a.za, A eposz

legnagyobb r6sz6 0ldott,

d0

n

n

kr

f,ht

el

zihc

vetnek, 6s ez ilyenkor az uzenet eg6sz6re vonatko-zik: ,,Ezl mondd el nekil"2l Az ljzenet 5tad5sakor a

134-135. soroknak megfelelci 206-207. sorok az ize-net egyik vil5gosan elhat5rolhat6 egys6g6nek vegetalkotj6k, 6s a kovet a sz6 szerint 5tadott uzenetbennem ism6tli meg a var5zslatot. Mindezek arra" utal-.hatnak, hogy a 134-135. sorok a r5nk maradt form6-ban nem megbizhat6ak, 6s esetleg l6tezett egy ko-r5bbi v5ltozat, ahol a 135. sor az elsci uzenet legv6-g6n allt, 6s nem kdvette azt a Nudimmud varizsla-ta. MAs sz6val, Jacobsen (1989) feltetelezese, mely

szerint Nudimmud vardzslata egy kescibbi betold5s,

helytSll6nak bizonyulhat. Vanstiphout k6rd6se, melyetJacobsen (1989) felt6telez6s6vel kapcsolatban tesz fel,

nevezetesen, hogy miert gondolhatta egy m5solo,

hogy a var5zslat az eposzba illo,22 ugyan tov5bbrais megv5laszolatlan marad, de a megold5s tal5n ossze-

Enki lsten var5zslata; a babil6ni B5bel

frigghet a szdvegroml5ssal. A feltetelez6s, miszerinta 134-135. sorok .,eredetileg" m5sk6pp hangoztak,term6szetesen nem oldja meg a varizslat sz6veg6-nek filol6giai probl6m5it, de feleslegesse teszi a sz6-veg eposzbeli funkci6j5val kapcsolatos szellemi gim-

nasztika bizonyos gyakorlatait.

A Nudimmud varbzslata szoveg, ahogy az a fen-tiekb6l l5thato, 6rtelmez6sek t5g koret engedi meg.Az eklr5sos 6s a bibliai elbeszeles Kramer altal felt6-telezett kapcsolat5t azonban nemcsak a surner szdvegteszi megk6rdcijelezhet5v6, hanem Cen. ll,l-9 forr5s-kritikai elemzEse is. A bibliai elbesz6l6s itt nem r6sz.letezend6 szempontok alapj5n h5rom motlvumrabonthat6,23 melyek feltehetcjleg m6g az szdveg iris-ba foglalasa elcjtt egyetlen tdrtenette ncittek dssze:

a. nyelv 6sszezavar5s; b. v5ros 6s torony6pites; c.

szetszoro dbs.za ,

nyelv dsszezavar5s

rAz- gg6sz foldnek egy nyelve 6s

egyfele beszede volt'

6Akkor ezt mondta az Ur: Most

m6g egy nep ez, 6s mindny5juk-

nak egy a nyelve. De ez csak a

kezdete annak, amit tenni akarnak.

Es most semmi sem g5tolja 6ket,

hogy veghezvigy€k mindazt, amit

elterveznek. TMenjtink csak le 6s

zavarjuk ott 6ssze a nyelvuket,hogy ne 6rts6k egymSs nyelv6tl

v6ros- 6s torony6plt6s sz6tsz6r6d5s

hogy el ne szeledjtjnk az eg6.sz

f6ld felszin6n.

2Amikor 0tnak inOuttat keletr6l, Si-

ne5r foldj6n egy volgyre talaltak,

es ott letelepedtek. 3Azt mondtSkegyrnSsnak? Gyertek vessrink teg-l5t, es 6gesstik kij6ll Es a tegla lettaz 6pitcikdvr.ik, a f6ldi szurok peO-

ig a habarcsuk. aAzutbn azt mond-t5k: Cyertek 6pitsrink magunknak

v5rost es tornyot, amelynek tete-je az 6gig 6rjen; 6s szerezztjnk ma-gunknak nevet,

sAz Ur pedig lesz5llt, hogy lSssa

azt a v5rost 6s tornyot, amelyet

8[gy sz6lesztette sz6t clket onnan

az Ur az eg6.sz fdld szin6re,

e5 vSros 6plt6s6t

Z6lyomi

eEzeft nevezt6k azt B5belnek, mert

ott zavarta ossze az Ur az eg6sz

fold nyelv6t,

E h6rom motivum kdztil csak az epitkez6s moti-

vum eset6ben egy6rtelmu a mezopot5miai kapcsolat.

Ebben az esetben is azonban csak az 5lllthat6 bizo-

nyoss5ggal, hogy a szoveg szerz6je ismeretekkel ren-

delkezett a mezopot5miai kult0r5r6l 6s esetleg bizo-

nyos akk5d szovegekrSl. A nbprajzi pbrhuzamok azt

mutatjSk, hogy ezek a motlvumok a vilag sz5mos

n6p6nek mitologi5j6ban kril6n-ktilon 6s egytitt is fel-

bukkannak, nincs tehSt komoly okunk felt6telezni,

hogy a tort6net eg6sze egy hasonlo mezopot5miai

tort6net 5tv6tele lenne.2s

A Nudimmud varizslata szdveg elemz6se tehSt

nem t5mogatja azl a felt6telez6st, hogy kozte 6s

Cen. ll,1-9 k6z6tt az Ozonviz tort6net eset6ben iga-

zolhatohoz hasonl6 kapcsolat l6tezne. A sumer szo-

veg eset6ben m6g az sem donthetd el tefes bizo-

nyossSggal, hogy a nyelvek osszezavarbsSrol vagy

egy univerz6lis nyelv l6trehozSs516l van szo. L6tezik

azonban egy szint, ahol a k6t szciveg hasonlosSga

k6tsegtelen. Mindk6t szdveg reflekt5l affa a minden-

napi tapasztalatra, hogy az emberek krilonboz6, k6l-csondsen nem 6rthetci nyelveket beszelnek. Mindk6t

szdveg megktilonb6ztet ket 5llapotot: az egyikben

az emberis6g egy nyelven besz6l, a m5sikban az ern-

berek elt6ro nyelveken sz6lalnak meg. Es v6gUl mind-

k6t szdveg megnevezi azt a ,,kiv5lt6 okot'l, amely

r6v6n az egyik allapot kialakul a mSsik 5llapotbol: a

sumer 6s a heber szoveg egyar5nt isteni beavatko-

zbsra vezeti vissza az elt6r6 Sllapotok l6trej6tt6t.A nyelvek kAlonbozds6ge, a nyelvvdltozbs oka es

mechanizmusai. L6teznek-e ezekn6l' fontosabb nyel-

v6szeti probl6m5k? A k6rd6s csEppet sem koltcii. Ta-

l5n nem v6letlen, hogy a k6t legels6 ismert .nyelv6-szeli mA" 6ppen ezzel a k6t t6mSval hozhat6 6ssze-

frjgg6sbe. K6t elt6r5 nyelv, a sumer 6s az akkSd n6v-sz6i 6s igei sz6alakjait rendezik paraOigmaszerU lis-

tSkba az i. e. ll. 6vezred elejere da't5lhat6 'ttn- 6ba-

bil6ni grammatikai szovegek 26 Panini szanszkrit nyelv-

onnan szElesztette sz6t ciket az

az eg6sz fold szin6re.

tana (cca i. e. 3" sz.) pedig egy majd ezer 6vvel ko-

r5bbi, kora nyelv€hez k6pest elt6rci nyelvv5ltozat (a

Vedilk nyelv6nek) nyelv6szeti lelr5s5t adja.27

Ami tehSt a Nudimmud varbzslatbban 6s a BSbel

tornya tdrt6netben k6ts6gtelenril kozos, az a nyelvi

sokf6les6g magyarbzat5ra tett prob5lkoz5s. J6llehet

a magyar5zattal ma m5r tal5n kevesen 6rten6nek

egyet, maguk a probl6miik nem sz0ntek meg foglal-koztatni napjaink nyelvEszet6t. EllenkezSleg, jelentcis

szerepet jStszanak a modern nyelvtudom5nyban is.

A tort6neti nyelv6szet p6ld5ul a nyelvek keil6nb6zcis6-

g6t el6id6z6 nyelvi vSltoz5sok mechanizmus5t 6s okait

kutatja. A tipol6giai nyelv6szet pedig a nyelvek sok-

feles6geben fellelhetci szab5lyoss59ok felt5rSs5ra t6-rekszik.

A nyelvek sokf6les6g6nek probl6mSja nem kerUli

el m6g a generatlv grammatik5t sem, amely Noam

Chomsky egyik legut6bbi megfogalmaz6sa szerint ,,az

egy6nek nyelvi k6pess6geinek meghatSroz5s5ra 6s

jellemzes6re tdrekszik',28 teh5t a term6szetes nyelvek

mogdttes azonoss5gait kivanja felt5rni. Az e feladat

megoldSs5hoz napjainkban hasznSlt elvek 6s param6-

terek (principles & parameterd modell azonban 6ppen

a nyelvi sokf6les6g 6rv6nyesites6t jelenti a minden

emberben azonosnak gondolt Univerz5lls Crammatika,

vagyis a velunk szuletett nyelvi k6szs6gek lelris5ban.2e

E modell szerint ugyanis bizonyos nyelvijellemzcik ese-

t6ben maga az Univerz5lis Crammatika az, amely nem

egy, hanem tobb lehets6ges v5ltozatot enged meg(parameters). A .,param€terek be5lllt5sa" pedig att6lftigg; hogy ki melyik nyelvkcizoss6gben ncj fel, vagy-

is ezeket a,,k6s6bbi tapasztalatok hatlrrozzbk meg.

A h€ber 6s sumer szdveg magyarlzata a nyelvi

sokf6les6gre nem tudom5nyos abban az 6rtelemben,

ahogyan ma gondolkodunk a nyelvtudom5nyr6l, a

magyarbzat korabeli,,korszerris6g6t", valamint a

probl6ma id<5tlens6g6t es ezSltal moderns6g6t azon-

ban neh6z lenne kets6gbe vonni.

es

Ur

'.,,t:,);:::,:'ii,:,; . i;: ;,:,,,,;,j;:,'..,, ;,,,',,r,''

Chomsky, Noam (1995), The Minimalist program (Current Studies in Linguistics,28). Cambridge: MA-Londori: The MtT press.

E. Kiss, Katalin (1989), ,,A generativ nyelvelm6let chomskydnus irbnyzata az 1980-as 6vek elsci fel6ben" Altal1nos Nyetvbszeti Tanulm1nyok 17 (t989). pp. 349-356.lacobsen. Th- (1974), ,,Very Ancient Linguistics: Babylonian Crammatical Texts,,ln: Deil Hymes, Ed. Studies in the History of Linguistics. Traditions and para-digms. Blloomington-London. pp 4l-62.Jacobsen, Th (1989). The Harps that once... Sumerian.Poetry in Translation.New Haven-London: Yaie University Press.

Jacobsen, Th. (1992), ,,The Spell of Nudimrnud" ln: M. Fishbane, et al , Eds.,'Sha'arei Talmon' Studies in the 9ible, Qumran, and the Ancient Near East pre-sented to Shemaryahu Talmon. Winona Lake, lN: Eisenbrauos, pp 403-417Komor6czy. Ceza (1979), .,Az irbs felfedezds6nek aitiol6gi6ja az Enmerkar-eposz-ban" ln: A Sumer irodalmi hagyomitny. TanulmSnyok (Elvek es utak) Budapest:Magvetci Konyvkiado, pp 85-96.Komor6czy, Ceza (1983), ,Fdnyb olednek edes orombben . " A sumer irodalomkistLikre. Eudapest: Europa Konyvkiado 2 kiadasKramer. S N (1943). ,,Man's Colden Age. A Sumerian parailel to Cenesis Xt l',)ournal of the American Oriental Society 63, pp. l9l-194.

Enki lsten varSzslata: a babil6ni Bbbel

Kramer. S.N. (1968), .The 'Babel of Tongues,: A Sumerian Version,, lournal ofthe American Oriental Society 88, pp. 108-lll,Lambert, w.c.-Mittard. A.R. (1969), Atra-hasis. The Babytonian story of the Flood.Oxford: Clarendon Press

Lloyd. seton (l98ol. Foundations in the Dust. The story of Mesopotamian Ex-ploration. London: Thames and Hudson.Matthews, P.H- (1993). Grammatkal Theory in the united states from Bloomi-field to Chomsky (Cambridge Studies in Linguistics, 67). Cambridge, etc.: Cam_bridge University Press

staal. J.F.. Ed (1972\, A Reader on the sanskrit crammarians (current studies inLinguistics. l), Cambridge, Massachusetts: The MtT press

Vanstiphout. H L J (.l994), ;Another Attempt at the ,Spe{l of Nudimmud,,, Revued'Assyriologie 88, pp. 135-154.Walker, C.B F (.1987), ,,The Kouyunjik Collection of Cunelform Texts: Formation,Pro..ble.ms. and Prospects" ln. F M Fales-B.l Hickey, Lds., Austeo Henty Layardtra l'oriente e Venezia. symposium lnternazionale, venezia, 26-2g ottobre l9g3Roma: ,.L'Erma" di Bretschneider IgB7, pp 183-193Westermann. Claus (1976), Cenesis, l: Genesis /-/l (Biblische Kommentar, l, l)Neukirchen:Vluyn: Neukirchener Verlag.

Jegyzet

I A megtalSl6s helye utan K0jundzsik-i qyuijtemenynek nevezett ekirjsos tevel-tir K 3375 azonosit6 sz5rnot viseici tSblajan talalhato akkSd szciveg az r.tjasszirCilgames-epos.z ll tiblejShoz tartoz/k Vo. Waiker (1987).

2 A.mezopotSmiai vizoz6n-elbesz€lesekhez i6sd Lambert-Millard (1969)

3 Vd Lloyd (1980), pp 146-1414 Kramer (1943), p. 19l:,,The fourteen-line text whose contents are presentedand anaiyzed in the following pages, is one of the moit irnportant Sumerian li-terary passages uncovered to date. "

5 Kramer (1943), p 192:,.,-.it ind;cates that the Sumerians, like.the later Heb-rews, bdlieved in the existence of a universal language prior to the period ofthe diffusion of languages. the first ten lines of our passage form a clearparallei to Genesis Xl L 'And the whole earth was of one langtrage'..6 Kramer (.l968),:p lll: ,,Our new piece, therefore, puts"it beyond all doubt thatthe Sumerians believed that there was a time w.hen ail mankind spoke one andthe same language, and that it was Enki, the Sumerian god of wisdom, whoconfqundEd thiir speech."7 ,,Amiko( ftnak indultak keletr6l, SineSr fold.j6n egy vcilgyre tatjitak, 6s ottietelepedtek"8 Kramer {1968), p. ill:,, ..they were of the opinion that the inhabitants of Su-mer, (91 Sumer-Akkad) originally spoke one and the same language, a viewwhich no doubt goes back to cuneiform literary sources"9 Magyar forditSslhoz l5sd Komor6czy (1986), pp. 129-15].l0 A Nudimmud nev Enki isten legfontosabb mellekneve. jelentese: .,aki atkot esszril".

ll Az irtirSsban a kdtcijeiek az egy sz6alak ieirSs5ra szolg6l6 6kir6sos .leteketkapcsolj;k 6ssze A sumer lejegyz6s6re hasznSit 6kirisban egy jelnek vagy qra-f6m5nak tobb olvasata is lehet, 6s tcjbb jelnek lehet ugyanaz az oivasata_ Azals6 index-szSmok a homof6n olvasat0 graf6m5k m€gk0lonbdzteteset 5zolgjl-j5k. A fels6 indexbe tett jelek,a jeiek vaqy.ielcsoportok szemantikai ktasszifikA-ci6.j5t szolg5l.j5k, peldSul a d azt )elzi, hogy a kovetkezcl jel vagy leiek egy is-tennevet jelenitenek meg A sorok sz6ma ut6n zilr6jelben ill6 nagybetLik azegyei 6kir6sos koziratokat jelcilik. Cohen (1973)-nak megfelel6en. Az ekir6s rend-szer6nek rcivid ieirirs5hoz magya(ul l5sd Bermant-weitzman (19g6), pp. g5-141.

12 A kb-Zponti terriletektcjl eszak-keietre fekvci tefujletek.13 A nyugati'terUletek. A,,vedett legelcik"-nek megfelelS sumer 6s akk5d kifeje_z6s (u!-sal-la ill. aburru) a vSrosfalhoz k6zelj legelcikre utal, ez koics6n6z ne-kk'vedetts69et. ltt metaforikusan, a kdzponti teroletekhez viszonyitva ertend6.l4 iatobsen (1989), p. 2892s: ,,'Nudimmud's speli' quoted at rhis point in the ta-le seems giatiritous. lt has no bear;ng on the situation, is mentioned only. is notrepeated later on by the envoy, and plays no role whatever in the plot.

Most likely it was a seperate. independent myth added by some copyist whothought it might tit.l'15 Vanstiphout (199a), p. t5l: ,,The text means that manklnd shail speak in onetongue, which is Sumerian, and that the Lord of Aratta has to subrnit to this ',

16 Az ep6sz egy mSsik pontjen, egy hosszabb rizenet 6tadSsakor, melyet akcivet m5r nern kepes fejben tartani, Enmerkar

"feltal6lja" az 6kirEst (rasdKomor6czy [19791, illetve uo It98]1, p t46 t5O2 skk. sorokl). Vansriphout sze-riot az irbs is a sumer kulturSlis felscibbrend0s6g reszekOnt jelenitcidik meg azeposzban17 Vansitphout (,l994). p 154: ,,The ianguage and writing were deerned essent-ial, even though most of Mesopotamia was no longer Sumerophone. This waspreclseiy the- reason f or the intensiv€ educational system. All this hetped theuniform administrat:on and rational international policies, surel but rnost of allit also implied humanism, Sumerian writing. which is nearly equivatent to Sume-rian literature, is good for mankind- This is what the spell is about "18 Hacsak valaki nem tekinti egy6rtelm[inek, hogy egy sumer istent, miot Enlilcsakis sumerr-il lehet meqszolitaoi19 Vanstiphout (.l994), p. 152: ,,t would propose that. whatever.the original word-ing, in any case the intention of the line 207 is to be taken as >>Now you speakto me according to the incantation, the one of Nudimmud.( ln other words.>Speak to me in Sumerian <"20 Prof. Joachim Krechernek tartozom k6sz6nettel az6rt, hogy a formuljnak€rre a szerep6re felhivta a figyelmemet.2l Az eposz 226.,293..346, 411.. 461 hs 476 sor5ban-22 Vanstiphout (1994). p. t5l7a

23 L5sd Westerman (1976 ), pp 707-l4024 A bibliai szdvegeket a Magyorsz5gi EgyhSzak Okumenikus Tan5csbnak Oszo-vetsegi es Ujszrivetsegi SzakbizottsSga Sltal k6szitett fordit6s alapjSn idezem.25 Vo. Westermann (1976). pp 7i'5-71726 L6sd Jacobsen (197A) 6s Btack (t99t)27 Litsd peldSul, Staal, J F., Ed (1972) A teljesseg kedv66rt meg kell jegyezni.hogy mindk6t esetben egy olyan eit[inciben l6vc! nyelv (a sumer. illetve a V6d5kszanszkritje) nyelvtan6nak r6gzitesercil van sz6, amelyhez egy nagy becsbentartott es ezert megcirizni kivant klasszikus irodalom tartozik (Vo Jiicobsenltetal. p. a1).

28 Chomsky (1995), p 14: .,The basic concern is to determine and characterizethe linguistic capacities of particular individuals."29 Vo Matthews (,1993), pp 273 f f , kLildn6sen p 236. A generatlv grammat;-k6nak a 80-as 6vekben klalakult vSltozatShoz, amely sok tekintetben jelentSsenelter a szelesebb k6rben ismert korSbbi modeilektdl, maqyarul l6sd E. Kiss (1989)

4l