Első világháborúról összefoglaló

8/18/2019 Első világháborúról összefoglaló

1/13

Első Világháború – 1914-18.

1

A 1. vh-hoz vezető út:

A 19. század közepére jelentősen megváltoztak Európában a hatalmi viszonyok. Tehát 1867-benmegtörtént a kiegyezés és ezt követően létrejön az Osztrák -Magyar Monarchia. 1861 után

megkezdődik Oroszország fejlődése. 1870- ben létrejött az egységes Olasz állam és 1871-ben azegységes Németország. 1873 után Franciaországban megalakul a szilárd polgári állam, amelydemokratikus berendezésű. A század végén a nemzetközi kapcsolatokban feszültségek jelennekmeg. Vezető hatalmak ebben az időben: Anglia, Németország, Franciaország, Oroszország és azOsztrák -Magyar Monarchia. Egymással katonai szövetségben állnak. Ekkor ezek a nagy hatalmúfennhatóságok gyors fegyverkezésbe, flottaépítésbe és a hadsereg fejlesztésébe kezdenek.

A század végére három nagy feszültség bontakozik ki:

Franciaország veresége és Elzász, Lotharingia elcsatolása kiélezi a német-francia ellentéteket,amely a második világháborúig nem rendeződik. A Balkán és a tengerszorosok kérdése. A Monarchia és Oroszország konfrontációja, amely a Török

birodalom területén létrejött nemzetállamok feletti uralom miatt alakult ki.

1. Voltaképpen az Angol – orosz ellentét kialakulása (Krími-háború 1853-1856). Valójában az1850 -es évekre alakult ki véglegesen Európa nagyhatalmai számára az úgynevezett keletikérdés. Ennek hátterében az állt, hogy a nagyhatalmak számára erre az időszakra váltnyilvánvalóvá, hogy az egykoron világbirodalmat létrehozó és erős Török Birodalom a XIX.század közepére meggyengült, és a belső problémák (korrupció, pénzügyi gondok, belsőfeszültségek) miatt az összeomlás szélén állt. A mind gyakrabban "Európa betegemberének" tartott birodalom várható szétesése után az egyes területekre azonban többeurópai hatalom is benyújtotta igényét. A keleti kérdés így igazából arról szólt, hogy az

oroszok, osztrákok, angolok, illetve más környező hatalmak mekkora területekhez tudnak jutni az "óriás haldoklása" során. 2. A gyarmatok kérdése. Aki nem akar polgárháborút az váljon imperialistává. Két

legjelentősebb nagyhatalom Franciaország és Anglia, de közöttük is állandó a feszültség. Aszázadforduló végére megjelennek más hatalmak is. Mint például Németország, Olaszországés USA. Céljuk a világpolitika befolyásolása és gyarmatok szerzése. Követelik a világújrafelosztását. Angliával küzd Németország, Oroszország Afganisztánért és a Közel-Keletért. USA Spanyolországgal áll szemben Közép-Amerikáért. Orosz-Japán ellentét aTávol-Keletért.

3. Németországnak nagy szüksége van a nagyhatalmak szövetségére, mert az egységesítés

során sok ellenséget szerzet. Például: Korábban említett: Oroszország – 1853-56 – Krími-háború, Ausztria – 1866 – königgratzi csata, Franciaország – 1871 – sedani csata.Ausztria – 1866 – königgratzi csata. A két hatalom között Schleswig-Holstein miatt tört ki akonfliktus. A Dánia feletti, 1864-es közös győzelem után a két tartomány porosz-osztrákközigazgatás alá került, ám míg Ausztria egy önálló Schleswig-Holstein mellett állt ki,Poroszország saját területéhez akarta csatolni a hercegségeket. 1865- ben a gasteini szerződésideiglenesen felfüggesztette az ellentéteket: Ausztria Holsteinben, a poroszok Schleswigbenirányítottak. A Német Szövetség reformjára vonatkozó választott parlamenttel kapcsolatos poroszindítvány érzékenyen érintette Ausztriát, amely felszólította a Szövetségi Gyűlést a schleswig-holsteini kérdés megoldására. 1866. július 3-án az osztrák csapatok Königgrätznél megsemmisítővereséget szenvedtek a poroszoktól. A porosz hadsereg teljesítménye persze csak a kortársak


2/13


2

szemszögéből volt váratlan, valójában logikusan következett a tömegszerűség és a mozgékonyság, amodern hadviselés két alapelvének következetes alkalmazásából.Franciaország – 1871 – sedani csata. A háború kitörése óta a porosz hadsereg számos kisebb-nagyobb győzelmet aratott a franciák felett, Elzász és Lotaringia területén (wissembourgi csata,wörthi csata, strasbourg-i csata), beszorítva őket Lotaringia fővárosába, Metzbe, ahol a porosz– német szövetséges hadsereg könnyen bekeríthette és elfoghatta őket. A francia hadvezetésmindenáron fel akarta menteni a várost, erre a célra pedig a Patrice de Mac-Mahon vezette châlons-ihadsereget bízták meg. A sereg kifáradt a sok meneteléstől, ráadásul Metz elérése előtt beleszaladt aMoltke vezette harmadik, illetve Meuse hadseregbe, és kisebb vereséget szenvedett tőlükBeaumont-nál, augusztus 30-án (bár a porosz veszteségek súlyosabbak voltak). A franciák Sedanbavonultak vissza, hogy kipihenjék a menetelést és a csatát. Moltke arra számított, hogy a franciacsapatoknak már nincs elég erejük ahhoz, hogy elmeneküljenek, mielőtt bekerítené őket, amiinkább optimista, mint realista elképzelés volt, ennek ellenére a terv tökéletesen sikerült. Meusehadsereg akadálytalanul folytatta útját Párizs felé, ahol egy döntő csatában azt is elfoglalták.

A nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és az Osztrák -Magyar Monarchia.

Önön céljaik: Anglia: Nagy gyarmatai vannak. India, Egyiptom, Tunézia, Szudán, Kenya. A pénzügyi éskereskedelmi világvezető hatalom. Legnagyobb hadiflottája neki van. Külpolitikai célja, hogyegyensúlyt fenntartsa Németország, Franciaország és Oroszország között. Gyarmatait meg akarjatartani és újabbakat akar szerezni.

Franciaország: Gyarmatai - Indokína, Tunézia, Nyugat-Afrika. 1870-71-es porosz-franciaháborúban vereséget szenved és elveszti Elzászt, Lotharingiát ennek okából későbbiekben az acélja, hogy visszaszerezze és gyarmatait megtartsa.

Oroszország: Gazdaságilag elmaradott. Század végére expanzióba (gyarmatosításba) kezd. Céljaaz, hogy a Török Birodalom helyén levő nemzetállamok felett átvegye az uralmat és atengerszorosokat is meg akarja szerezni.

Németország: 1871- ben lesz egységes állam. Gyarmatbirodalma még kevés, s ezért követeli a világterületeinek újrafelosztását. Célja az európai hegemónia megszerzése Franciaország ésOroszországgal szemben. Terjeszkedni akar a Közel-Keleten, Afrikában és a Csendes-óceánitérségben gyarmatok szerzése USA-val és Angliával szemben.

Osztrák -Magyar Monarchia: Súlyos belpolitikai gondokkal küzd. Célja a Balkáni befolyásnövelése, igazodás Németország Közel-Keleti terjeszkedéséhez. Ettől reméli Ausztria a Monarchiafenntartását.

Az Antant létrejötte: Alkuk és egyezmények alapján alakul meg.

A világháború kirobbanásának fő okai - A világháború egyben a fegyverek háborúja is.

1. Angol-német ellentét. Berlin-Bagdad vasútvonal kiépítése. Bagdad angol gyarmat és ez elősegítiaz angolok érdekeit sértő magatartás a németek felől. Német flottaépítési program beindul.Anglia ajánlatot tesz a németeknek, de ők elutasítják.

2. Francia-német ellentét: Marokkóban bontakozik ki. Első Marokkói válság.(1905) 1904-benFranciaország és Nagy-Britannia megállapodott az övezetek felosztásáról Marokkóban. Anémet válasz válságot okozott 1905-ben. Második Marokkói válság (1911) A második


3/13


3

marokkói válságot a németek provokálták ki és növelte az európai hatalmak közöttifeszültséget.

3. Orosz-Osztrák ellentét: OMM okkupálhatja 1878- ban Boszniát. Ez katonai megszállást jelent.1908- ban a monarchia annektálja Boszniát. Kialakul az osztrák -szerb ellentét. Szerbia aBalkánt egyesíteni akarja. Oroszország Szerbia mellé áll így kialakul az orosz-osztrák ellentét.

A két balkáni háború:

Az első: (1912) Célja a törökök kiűzése a Balkánról. Ezért köt szövetséget: Görögország, Bulgária,Montenegró és Szerbia. Győzelmet aratnak.A második : (1913) Kialakul Szerbia- Bulgária között súlyos ellentét, mert mindkettő a Balkánfeletti uralmat akarja és felakarják osztani Macedóniát. Szerbiát támogatják: Románia, Montenegró,Görögország és Törökország. Bulgária vereséget szenved. Következménye: Albánia függetlennéválik. Macedóniát Szerbia és Görögország felosztja, Románia délen területet szerez Bulgáriától.

A világháborút kiváltó közvetetlen ok: Cassus Belli:

1914. június 28-án Szarajevóban Gavrillo Princip szerb diák megölte Ferenc Ferdinándot. Princip afekete-kéz nevű szerb nacionalista mozgalom tagja. 1914. július 23-án Monarchia ultimátumotintéz Szerbiához. Az ultimátum, erélyes hangvételű követeléseket tartalmazó jegyzék az állam felé,amelyre 48órás határidőt szabtak ki a válaszadásra. A Monarchia követelte, hogy a nyomozástSzerbiában a saját rendőrsége végezze el. Szerbia önállóságát ez sértette. Szerbia kikérte az oroszokvéleményét, akik támogatásukról biztosították a szerbeket. Július 25-én Szerbia elutasítja azultimátumot. A Monarchia viszont kikérte a németek véleményét, amelyre ezt a választ kaptaMoltketől: „most vagy soha”.A Monarchiában és egész Európában csak Tisza István szavazott a háború ellen.

Tehát1914. július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának. A szövetséghez való tartozás miatt újabbhadüzenetek sora következett:

1914. augusztus 1. Németország-Oroszországnak. 1914. augusztus 3. Németország- Franciaországnak és Belgiumnak. 1914. augusztus 4. Anglia – Németországnak. 1914. augusztus 5. OMM – Oroszországnak. 1914. augusztus 12. hadiállapot áll elő a Monarchia és Anglia – Franciaország között.

1914. augusztus 23. Japán – Németországnak. Az USA, Románia, Olaszország és Bulgária semlegességi szerződést írnak alá. Törökországszövetséget köt a központi hatalmakkal és októberben belép a háborúba.

Erőviszonyok statisztikája:

Németország: 2.000.000 katona. Monarchia: 1.300.000 katona.

Antant: Oroszország 3.500.000 katona.Franciaország 1.700.000 katona.Anglia 1.070.000 katona.

Szerbia 3.030.000 katona.


4/13


4

Az antant kezdettől fogva erőfölényben van. Anglia tengeri hatalma révén kapcsolatban van atengerentúli hatalmakkal, gyarmatokkal. Az USA az antanttal szimpatizál.

A német hadsereg technikailag jóval felkészültebb mint a másik tábor. Összefüggő területen

helyezkednek el. [Németország, OMM]. Így könnyebb a hadsereget mozgósítani. Ezért a némethadvezetés villámháborúval számol. Villámháború esetén a központi hatalmak vannak előnyben. Haelhúzódik a háború, akkor az antant kerül fölény be.

Haditervek :

1. A központi hatalmak : Schliffen-terv. Rövid, villámháború, avagy egyfrontos háború. Németország mindenképp el akarja kerülni a kétfrontos háborút. A Schliffen-terv számolOroszország lassú megvalósításával. 1. lépés: Németország egyfrontos háborút vív Franciaországgal a nyugati fronton. 2. lépés: Addig a Monarchia a keleti fronton Szerbiával harcol, s feltartóztatja az oroszokat. Mindkét fronton gyors győzelmet remél. A Schliffen-terv a semleges Belgiumon keresztül atengerparton halad végig, így elvágják Franciaországtól Angliát, majd Párizs ellen vonulnak.Ezzel egy időben a Monarchiának fel kell tartóztatni Oroszországot. A nyugai frontról agyőzelem után átcsoportosítanak a keleti frontra és a Monarchia seregével együttmegesmmisítik az orosz haderőt.

2. Az antant haditerve: Az első ökölcsapás kivédése, azaz nem fog támadást indítani, tisztábanvan a németek technikai fölényével.

3. Oroszország haditerve: azonnali támadás a németek és az osztrákok ellen.

A háború eseményei: A háború három fronton bontakozik ki meg a tengeren.

1914-es év.

Nyugati front: 1914. augusztus 4-én Németország lerohanja Belgiumot, de lassabban megy mint aterv szerint. A belgák ellenállása miatt csak augusztus végére érik el a francia határt. A tengerpartongyorsan haladnak és szeptember elején Párizstól 20km-re vannak. Szeptember 5-én a francia haderőaz első marne-i csatában megállítja a német hadsereget. Így kialakul az állóháború ami azt jelenti,hogy a katonák a lövészárokban vannak.

Keleti front: Az oroszok gyorsan mozgósítanak (vasutakat építettek titkosan!) 1914. augusztus 17-én Kelet-Poroszország ellen indulnak. Németországnak a nyugati frontról csapatokat kellettvisszavezényelnie a keleti frontra. Ezáltal bekövetkezik a kétfrontos háború, amit el akartak kerülnia németek. A németek megállítják az orosz előrenyomulást és ellentámadásba esnek át. Hindenburg

és Ludendorf tábornok vezetésével megverik az oroszokat Tannenbergnél – 1914. augusztus 28-30.Mazuri tavaknál – 1914. szeptember 5-16. a további előrenyomulásra nem folyamodnak a németek.Így kialakul az állóháború mint a nyugati fronton.

Tengeren: 1914. november 1- jén Helgoland-szigeteknél az angolok győzelmet aratnak a németekfelett. Japán elfoglalta a németek távol-keleti gyarmatait. Összefoglalván az 1914-es év nem hoztameg a németek által várt győzelmeket. A nyugati fronton belga és francia területek vannak anémetek kezén, ezért Törökország októberben belép a háborúba.


5/13


5

1915-ös év.

Keleti front: A legsúlyosabb hadműveletek a keleti fronton zajlottak. 1915 márciusában erős orosztámadás indult Galícia ellen. A monarchia visszaveri a támadást, majd ellenállásba megy át.

Gorlicénél áttörik az orosz frontot és visszafoglalják Galíciát és jelentős orosz területeket szereznekmeg.

1915 májusában Olaszország belép a háborúba az antant oldalán. Az antant területeket ígér neki.Dél-Tirolt, Triesztet, Istriai-félszigetet, Dalmáciát, Albánia egy részét. Így a Monarchiának egyújabb frontot kell megnyitni, mely a háború legvéresebb harctere lesz. Doberdó, Isonzó és Tiroltelepüléseknél. 1915 májusában az olaszok támadást indítanak az Isonzó folyónál, amelyet aMonarchia júliusban visszaver.

Nyugati front: Továbbra is állóháború van. A németek nem akarnak támadni, mert céljuk a keletifronton egy nagyszabású támadás indítása. 1915. május 2–4. között Gorlicénél a németek áttörik azorosz frontot és visszaszorítják az oroszokat. A németek visszafoglalják Kelet-Poroszországot éselfoglalják Lengyelország nagy részét.

1915 szeptemberében Bulgária belép a háborúba a központi hatalmak oldalán. Ezáltal Szerbia kéttűz közé kerül. A Monarchia elfoglalja Szerbiát, Montenegrót és Albániát. Az antant tárgyalástindítványoz Görögországgal a háborúba való beléptetésről, azért hogy visszaszorítsa Bulgáriát. Ez1917-ben megtörténik.

Az 1915-ös év nem hozta meg a központi hatalmak által remélt sikereket. Részsikerek voltak, defélő volt, hogy a háború elhúzódása a kimeríthetetlen utánpótlás miatt az antantnak kedvez. Ezért aközponti hatalmak célja, hogy a következő évben a háborút győzelemre vigyék.

1916-os év.

Nyugati front: A központi hatalmak a háborút a nyugati fronton akarják eldönteni. 1916. február21-én Verdun várát szándékoznak bevenni. Ez az ostrom decemberig húzódik el. Ez a verdunivérszivattyú, mert 1 millió katona életét követelte. Nem sikerült bevenni a várat, de 1916

júniusában a franciák a Somme folyónál ellentámadásba lendültek. Itt alkalmazzák először atankokat, aknavetőket, aknákat, lángszórókat. A végleges célt nem érték el. Megverik a németeket,de str atégiailag nem tudják megsemmisíteni őket. Ezt az időszakot nevezhetjük a gépekháborújának is.

Keleti front: Galíciában nagy támadást azaz offenzívát indítanak el Bruszilov vezetésével, de

visszaverik a támadást a központi hatalmak. Novemberben az antant oldalán belép Románia egytitkos szerződés révén. Győzelem esetén megkapják Erdélyt és a Partiumot. A román támadásokatközponti hatalmak verik vissza és 1916 decemberében elfoglalják Bukarestet.

„Tengeren”: Decemberben a dániai Jutland félszigetnél a németek támadást indítanak a német partokat ostromozás alatt tartó angol hajóhad ellen. Ez sikertelen eredményt mutat. A központihatalmak veszteségei óriásiak, főleg a Monarchiáé.

1916 novemberében a központi hatalmak békeajánlattal fordulnak az antanthoz, de elutasítja őket.1916. november 21-én Ferenc József meghal. Utóda IV. Károly aki külön békét kezdeményez azantanttal. Az antant feltétele az, hogy a Monarchia szakítsa meg a kapcsolatot Németországgal. Ezt

nem fogadja el IV. Károly. Így a központi hatalmak kénytelenek tovább folytatni a háborút.


6/13


7/13


7

Breszt-Litovszki béke pontjai:Szovjet-Oroszország lemond Ukrajna egy részéről, Belorussziáról, Baltikumról. Megszűnik a keletifront, így jelentős erő szabadul fel. 1917 október -november időszakában az osztrákok Olaszország ellen indítanak támadást és a Páve-folyóig nyomulnak előre.1918. március 21-én a Marne folyóig jutnak előre a németek. A franciák Fock tábornok vezetésével1918. július 8-án a II. marne-i csatában súlyos vereséget mérnek a németekre. Ezt a napot nevezik anémet hadsereg fekete napjának.A háború végső befejezésében nagy szerepet játszott a Balkán. Eközben Esperey francia tábornokindít támadást Törökország és Bulgária ellen. Fegyverszünetet köt Bulgária 1918. szeptember 29-énés ezt követi Törökország 1918. október 18-án. 1918 májusában Románia titkos különbékét köt a központi hatalmakkal. Rá két hónapra - aMonarchia újabb támadást indít 1918 júliusában, de nem túl sikeres az akció, mert az olaszokvisszaverik a támadást. A központi hatalmak teljes vereséget szenvednek a helyzet egyre gyengíti a

kapcsolatokat.1918 közepén a német hadvezetés béketárgyalási kísérletbe kezd. Ludendorf bejelenti, hogy anémet hadsereg képtelen a további ellenállásra. Kormányváltás következik be, ami azt jelenti, hogyBádeni Miksa herceg alakít kormányt. Eközben a német császár Hollandiába menekül.Véleményem szerint következő lépésként tekinthetünk úgy rá, hogy megkezdődnek az antanthatalmakkal a tárgyalások. A tárgyalás alapja Wilson amerikai elnök 14 pontja, amelyet még 1918

januárjában fogalmazott meg. Következzen a 14 pont:

1) A titkos diplomácia megszüntetése 2)

A tengeri hajózás szabadsága 3) A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése 4)

A fegyverkezés csökkentése 5)

A gyarmati igények pártatlan rendezése 6) A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése 7) Belgium szuverenitásának helyreállítása 8) A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása 9)

Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása 10) Az Osztrák– Magyar Monarchia népeinek autonóm fejlődésének biztosítása 11)

Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkániállamok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése

12) Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellákmegnyitása

13) Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása 14)

A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására

Ez a 14 pont igen nagy hatást gyakorol a központi hatalmak néptömegére és így az ANTANToldalára állítják őket. 1918. október 26-án a Monarchia súlyos vereséget szenved az olasz fronton és1918. november 3-án Paduában – Padovában alá is írják a fegyverszünetet a Monarchia és az antantközött. A Monarchia valamennyi nemzetisége kimondja az elszakadásukat a Monarchiától. Ezáltal a

birodalom alkotóelemeire hullik szét.Alakulóban van a forradalom kirobbanása, amely be is következik 1918. nov 9-én Németországbanés kikiáltják a köztársaságot. Pár napra rá Franciaországban 1918. november 11 -én a compiegne-ierdőben aláírták a fegyverszüneti egyezményt.

Így megállapíthatjuk zárásként, hogy az ANTANT aratott igen sikeres győzelmet.


8/13


8

Magyarország részvétele a háborúban – összefoglalva:

A kiegyezési törvény életbe lépésétől, 1867-től fogva „Ausztria-Magyarország” azaz Osztrák -Magyar Monarchia létrejött. Kettős dualista hatalom volt, amely Magyarországra nézve egész

pozitívan hatott. Ha azt nézzük, hogy a cselekvési és politikai szabadságot élvezhette. Az országotérintő kérdésekben mint például belpolitika, közigazgatás, oktatásügyén keresztül egészen anemzetiségi politikán át teljes szabadságot élvezte a Magyar kormány. Külpolitikai résztvevőknél kikell emelnem Gróf Andrássy Gyulát. Igen aktívan részt vett a magyar külügyben és a későbbiekbenazaz 1918. október 11-én Svájcban diplomáciai tárgyalásokat folytatott. Ez év október 24-étőloktóber 30-áig az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere.

Hadviselésre gondolván vagy inkább itt úgy fogalmaznám meg, hogy katonapolitika terén azönállóság kiterjesztésére törekvő magyar politikai erők keményen harcoltak a magyar vezényletinyelv elismertetéséért, de ez nem sokat jelentett ahhoz képes, hogy a hadviselésre alkalmasférfilakosság zömét a közös hadsereg foglalta magába, míg a kisegítő erőnek tekintett Honvédség

ennek csak a töredékével rendelkezett. A közös haderő békelétszáma 500.000-et tett ki a háborúkitörése előtt. A honvédség csupán csak 30.000 fővel számolhatott el.

Ahogy korábban is említettem, hogy Magyaror szág mint az Osztrák–Magyar Monarchia része lett,külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és a FerencFerdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének túlbecsülésére jellemző, hogy a háborúshelyzet már 1914 júliusában megérett a konfliktusra. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy Bécs nemmond le a Szerbia elleni akcióról. Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen.A merényletet követő koronatanácson azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, ésMagyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet

játszottak. Magyarországnak nem volt érdeke a háború, és Tisza István mindent megtett elsősorbanMagyarország hadba lépése ellen, de r e törekvései meghiúsultak.

Tisza félelmeinek oka: Ha a Monarchia megtámadja Szerbiát, akkor Románia ezt kihasználja éselfoglalja Erdélyt. Ha a Monarchia elfoglalja Szerbiát, akkor megnő a délszláv népnek a súlya, s ígya magyarok kisebbségben lesznek a tanácsban. A németek Tiszát megnyugtatták, hogy Bulgáriát aszövetséghez csatolják, aki feltartóztatja Romániát. Nem Pest, hanem Berlin döntött.

Tisza István az annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg, amikor 1915-ben a

Monarchia még előnyös pozíciókban volt. Románia legyőzése és a bukaresti béke aláírása után 3.500 km² határrevízióra került sor, amely – gyéren lakott terület lévén – néhány száz román állampolgárt érintett, és kizárólag stratégiai

jelentősége volt. Tisza elítélte Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is szembeszállva aszerbekkel kötendő különbéke mellett kardoskodott, amelyben kárpótlásul Albániát adta volnaSzer biának.

Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobbanálltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

Nyíregyháza város története pár szóban:


9/13


9

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209- ben említikelőször, ekkor még Nyír néven. 1236- ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevénekmásodik felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokanelhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangotszerzett. Bocskai István 1605- ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750táján csak 500 lakosa volt. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően,hogy 1753- ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért azide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkezőszlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzoriiskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobbanmegindult, mikor 1786- ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzenmegváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824- ben pedig a Károlyi családtól, 1837-

ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, újvárosháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848– 49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is. A 19. századmásodik felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858- ban az épülő vasútvonal elérte a várost,rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota – , majd elindult avillamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-

ban Szabolcs vármegye székhelye lett. A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-benlétesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majdáprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100.

évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e (Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőreegyesített vármegye ). vármegye székhelye volt. A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert

pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák -magyarlakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost. 1952- ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954- ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják

Nyíregyházához. Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyházafontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak -Alföldi régió másodiklegfontosabb városa. Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínálóközművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői

szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Első világháborús emlékműve:

1. Hősök temetője 2.

Hősök tere 3. Evangélikus Templom falán levő dombormű elesett katonák neveivel

Hősök temetője

„A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokróla hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a

magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták” – olvasható abban az 1924-


10/13


10

ben kelt törvényben, amely az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünneplésérőlrendelkezett. Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar HősökEmlékünnepévé nyilvánította 2001- ben az országgyűlésé.

A Városvédő Egyesület kezdeményezésére már 1989 óta hősök napi megemlékezésekre hívják aváros polgárait, melyek egyik helyszíne a Kertvárosban található Hősök temetője. A Derkovits,Dugonics, Hadik utcák és a Bólyai tér által határolt területről van szó, amelyet az 1914- ben létesített

barakk-kórház mellett alakítottak ki. A kórház létrehozását a front közelsége indokolta, hiszen avárosban ugrásszerűen megnőtt a beteg- és sebesült forgalom, az elhelyezési lehetőségek pedigszűkösek voltak. 1915 elején már 2700 katonát ápoltak itt. Akiket a kórházban nem tudtakmegmenteni, azokat a szomszédos területen kialakított temetőbe temették el. A sírhantok száma aháború végén már meghaladta a 2800-at. A temetőben a magyarok mellett az osztrák, olasz, német,orosz, lengyel, szerb, román és bosnyák nemzet hősi halottai alusszák örök álmukat.

1944-ig a város hazafias lakossága minden évben megemlékezett a hősi halottakról. 1921 végén

vagy 1922 elején egy egyszerű gránitoszlopot, 1930- ban pedig egy turulmadárral ékesített oszlopotis az emlékeztetés szolgálatába állítottak. A karmaiban kardot tartó turul a mindössze 18 esztendősOsváth Imre alkotása.

1945 után a temető Csipkerózsika-álmát aludta, gyakran kitéve vandál kezek rongálásainak. 1997- ben védetté nyilvánítottak és helyi védelem alá helyeztek.

Temető bejárata Emlékmű oszlopának írása közelről


11/13


11

Barakk-kórház


12/13


12

Hősök tere

Hősök terén a Megyeháza épülete közelében áll az I. világháború emlékét őrző Hősök emlékműve.Az 1928- ban felavatott alkotás Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész műve, amely az I.világháborúban elesett hétezer, megyéből bevonult katona emlékre készült.

A monumentális szoborkompozíció három alakból áll, a fő alakja egy megvadult sárkánnyal, pusztakézzel küzdő izmos legény. A baloldali kompozíció a harcba indulást, míg a jobb felőli avégzetet jelképezi. A harca indulás egy fájdalmas búcsú az elkeseredett kedvestől és a gyermektől, avégzet, pedig a halál egy bajtárs karjaiban. A nyíregyházi Hősök szobra talán az egyik legszebbhazai világháborús emlékmű, amely csodálatos dísze a parknak.

1924- ben Paulusz Márton javasolta, akinek a fia szintén meghalt a háborúban, hogy állítsanakemlékművet a hadba vonult és elesett katonák emlékére. Az év végére eldöntötték, hogy a megye és

Nyíregyháza közösen fogja az emlékművet elkészíttetni, és azt a megye székhelyén felállíttatni.1925- ben megindult a gyűjtés az emlékműre. A meghívásos pályázaton Kisfaludi tervét fogadták el.A művész maga kérte, hogy szobra a Bessenyei-szobor helyére kerüljön, amit a megyeiek azért istámogattak, mert így az a megyeháza előtt a megye összlakosságának áldozatkézségét hirdeti. Aszobor felállítása előtt minden községben összeírták az elesettek névsorát, de végleges és pontosadatokat még nem tudtak. Egy 1929- ben kiadott kötet 6702 szabolcsi hős nevét tartalmazzaközségenkénti lebontásban. A nyíregyházi lista 920 elesett nevét sorolja fel.

Emlékmű


13/13

Első világháborúról összefoglaló

Documents