Előadás: Bevezetés az ERP rendszerekbe
Tartalom
Az Enterprise Resource Planning (ERPs)
rendszerekről általában
• Mi is az ERP?
• Az ERP rendszerek fejlődése
• Az ERP rendszerek főbb jellemzői
• Az ERP bevezetésének indokai
Az Enterprise Resource Planning
(ERPs) rendszerekről általában Mi is az ERP?
Az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszer
alatt az egy vállalaton belül lezajló
valamennyi műszaki, termelési,
kereskedelmi, raktározási,
készletgazdálkodási, pénzügyi, vezetési,
irányítási és számos egyéb folyamat
egységes, integrált számítástechnikai
kezelését megvalósító információs
rendszert értjük (Anderson, 2011).
Mi is az ERP?
Az integráció kifejezése tehát kulcs
fontosságú az ERP alkalmazások
tekintetében, amelyek az egész vállalatra
kiterjedő összes üzleti funkció
kiterjesztését valósítja meg a felhasználók
igényeinek kielégítése érdekében a
következő területeken:
Mi is az ERP?
az üzleti és információs folyamatokat
megszervezi és integrálják a fizikai tőke és
emberi erőforrások optimális felhasználása.
a kulcsfontosságú üzleti partnereket szintén
összehangolja a vállalat működése során.
a műveletek során alkalmazott adatbázisok
felhasználó barát lekérdezéseknél.
a „legjobb” üzleti megoldások keresése az üzleti
folyamatok megvalósításakor.
Mi is az ERP?
Az ERP rendszerek biztosítanak:
egy adatbázist,
egy alkalmazást,
és egy egységes felhasználói felületet az
egész vállalat számára, ahol a rendszer
szabályozza a teljes termelési, elosztási,
pénzügyi és értékesítési folyamatokat.
Az ERP rendszerek fejlődése
Az egyre növekvő vállalati környezetben a
következő tényezők ösztönzik az ERP rendszerek
fejlődését (Hetyei, 2009):
az agresszív költség-csökkentés,
a termelési költségek és bevételek folyamatos
vizsgálatának szükséglete
rugalmasság a megváltozott üzleti
körülményekhez,
a management egyre nagyobb információ
igénye,
az új üzleti megoldások keresése.
Az információs rendszereket
csoportosítása Működést Támogató Rendszerek -
Operations Support Systems (OSS)
(1950-):
Az OSS rendszerek az üzleti tevékenység
során keletkezett adatokat használják fel
mind a belső (tulajdonosok, munkavállalók
stb.), mind pedig a külső érintettek
(vásárlók, szállítók stb.) számára a napi
működéssel kapcsolatos információk és az
alsóbb szintű menedzsment funkciók
létrehozása és támogatása érdekében.
Működést Támogató Rendszerek
o Tranzakció Feldolgozó Rendszerek -
Transaction Processing Systems (TPS):
a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok
gyűjtése és tárolása, a magasabb szintű
rendszerek adatbázisául szolgál, a
mindennapos üzleti események (számlák
kiegyenlítése, bérkifizetések, megrendelések
stb.) felügyelete során.
Működést Támogató Rendszerek
o Folyamat Vezérlő Rendszerek - Process
Control Systems (PCS):
az összes bemenő fizikai folyamatot vezérli,
figyelemmel kíséri, illetve rutin eljárások
során döntéseket hoz a valós-idejű
döntéshozatalban.
Működést Támogató Rendszerek
o Vállalati Együttműködési Rendszerek -
Enterprise Collaboration Systems (ECS):
a vállalati és csoport szintű együttműködést
és információ-áramlást támogatja. A
rendszer összegyűjti, vezérli, raktározza és
átadja a szükséges adatokat és
információkat elektronikus formában a
résztvevőknek
Az információs rendszereket
csoportosítása Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems (1960-):
az MSS rendszereket arra tervezték, hogy
időszerű, megbízható és releváns
információkat szolgáltassanak a
menedzsment hatékony döntéshozatala
érdekében. Mind a három, a felső. közép és
alsó szintű döntéshozatali szinten támogatja
a menedzsmentet.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Vezetői Információs Rendszerek -
Management Information Systems (MIS,
1960):
előre definiált jelentéseket készít
rendszeres időközönként, illetve igény
szerint; a menedzserek információ igényére
összpontosít; jól meghatározott strukturált
problémák megoldásához nyújt segítséget;
főleg operatív és esetleg taktikai szinten
hatékony.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Döntéstámogató Rendszerek - Decision
Support Systems (DSS, 1970):
a MIS rendszerek természetes
továbbfejlesztése; egy adott problémára
koncentrálnak; interaktivitást és ad hoc
lekérdezéseket tesz lehetővé; félig vagy
egyáltalán nem strukturált problémák
megoldásában segít; főleg taktikai szinten
hatékony.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Anyagigény Tervezési Rendszerek -
Material Resource Planning Systems
(MRP):
az anyagszükséglet és a rendelkezésre álló
készlet nyilvántartása segítségével a vevői és
gyártási rendelések részletes ütemezését
valósítja meg.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Gyártási Erőforrás Tervezési Rendszerek -
Manufacturing Requirement Planning
Systems (MRP II., 1980s):
a termelést összehangolja a vevői
kereslettel és a szállítási igényekkel, az eseti
és a szezonális pénzügyi riportok is
megjelennek.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Szakértői Rendszerek - Expert Systems
(ES):
speciális szűk szakterületen hoz döntést
vagy javasol megoldási alternatívákat,
amelyek magas szakmai felkészültséget és
formalizált tudást igényelnek; a mesterséges
intelligencia egy speciális felhasználási
területe; tényeket és szabályokat tárol és
ezek alapján következtetéseket von le
(Jackson, 1998).
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Vállalati Erőforrás Tervező Rendszerek -
Enterprise Resource Planning Systems
(ERP, 1990):
a termelés és a hozzá kapcsolódó
erőforrások integrált tervezése;
tartalmazhatja a vevő és szállítói
kapcsolatok, valamint az ellátási láncok
menedzselését.
Menedzsment Támogató Rendszerek-
Management Support Systems
o Üzleti Csomagok - Business Suits (BS,
2000):
integrált üzleti alkalmazások, amelyek a
vállalkozások számára lehető teszik az
egyedi, ágazat specifikus és az üzletvitelnek
megfelelő moduláris megoldásokat.
Az ERP rendszerek főbb
jellemzői Egy információs rendszer ahhoz, hogy teljesítse az
ERP rendszerekkel szembeni követelményeket
biztosítania kell a következőket (Mazzulo–
Wheatley, 2006):
Rugalmasság: a rendszer paraméterezhető az
ügyfél igényei szerint.
Moduláris felépítés: a szoftvercsomagok
modulokra különíthetők, amelyek önállóan is
képesek működni, így lehetőség nyílik a
rendszer fokozatos bevezetésére.
Felhasználóbarát szolgáltatások: a rendszerek
programjait egységes menüfelépítés és
áttekinthető képernyő kialakítás jellemzi.
Az ERP rendszerek főbb
jellemzői Integráltság: egy gazdasági esemény rögzítésekor
elegendő az adatokat egyszer bevinni. Ezt az adatot a
rendszer fel tudja használni a vállalat bármely területén.
Széleskörű szolgáltatások: a szervezési és
információtechnológiai tanácsadás, projekttervezés és
megvalósítás, betanítás segíti a rendszerek bevezetését.
Nemzetköziség: a rendszerek többnyelvűek, a nemzeti
sajátosságok is gyakran előre be vannak paraméterezve.
Legjobb üzleti megoldások: az ERP rendszereknek
biztosítaniuk kell a legjobb üzleti megoldásokat, amely
illeszkedik a vállalati stratégiához, kultúrához és
szervezethez.
Az ERP bevezetésének indokai
Az ERP rendszerek néhány tulajdonsága, amelyek
támogatják az üzleti tevékenységeket a
következők (Stair–Reynolds, 2010):
az ERP multi-dimenzionális platformot biztosít a
felhasználóknak,
támogatja a stratégiai és üzleti tervezés mellett
a napi üzletmenettel kapcsolatos végrehajtási
feladatok összehangolását,
magába foglalja az összes vállalatirányítással
kapcsolatos funkcionális területet, úgymint a
gyártás, értékesítés, készletezés, HR funkciók és
szállítmányozás
Az ERP bevezetésének indokai az olyan alapvető tevékenységeket biztosít, amelyek növelik a
felhasználók elégedettségét és a vállalat hírnevét,
áthidalja az információs asszimetriából adódó szervezeti
különbségeket és integrálja nemcsak a szervezeti egységeket,
hanem a teljes vállalaton belül ugyanazzal a menedzsmentet,
lehetővé teszi a legújabb technológiai újítások automatikus
bevezetését és használatát (p. Internet, Intranet, Video konferenciák
és elektronikus kereskedelem stb.),
megszünteti a legtöbb olyan üzleti problémát, amelyek a nem
megfelelő készlet-gazdálkodásból, termelékenységből,
készpénzgazdálkodásból, minőség romlásból és szállítási
nehézségekből fakadnak,
intelligens üzleti csomagokat nyújt, amelyek támogatják a
döntéshozatalt, az adatbányászatot stb., a minél hatékonyabb
döntések meghozatala érdekében.
Az ERP bevezetésének indokai
Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP
rendszereket?
A pénzügyi információkat integrálja: az ERP
rendszerek olyan elsődleges információ
forrásként szolgálnak, amelyeket senki sem
kérdőjelezhet meg, mert mindenki ugyanazt a
rendszer használja.
A megrendeléseket integrálja: az ERP
rendszerek a megrendelők számára egy olyan
helyszínt biztosít, ahol a megrendelés
pillanatától, a szállításon keresztül, a számlák
kifizetéséig folyamatosan nyomon követhetnek.
Az ERP bevezetésének indokai
Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP
rendszereket?
A gyártási folyamatokat standardizálja és meggyorsítja:
az ERP rendszerekkel a gyártási folyamatok lépései
standard módszerekkel automatizálhatók.
Csökkenti a készletezési költségeket: az ERP rendszerek
a gyártási folyamatokat kiegyensúlyozzák és átláthatóvá
teszik a vállalaton belüli megrendelések teljesítését.
A HR információs igényét standardizálja: a vállalaton
belüli működő szervezeti egységek esetében támogatja a
munkavállalókkal kapcsolatos időgazdálkodási,
ösztönzési rendszerek egységesítését.
Az ERP bevezetésének indokai
Az ERP rendszerek használatának előnyei:
Belső
◦ az adatforrások integrációja
◦ közös adatnyilvántartás
◦ valós idejű rendszer
◦ megnövekedett termelékenység
◦ lecsökkentett működési költségek
◦ fejlettebb belső vállalati kommunikáció
◦ lehetőség a jövőbeni fejlesztésekre
Az ERP bevezetésének indokai
Az ERP rendszerek használatának előnyei:
Külső
◦ fejlettebb megrendelési szolgáltatások és
teljesítések
◦ fejlettebb kommunikáció megrendelőkkel és a
fogyasztókkal
◦ versenyképesebb piaci pozíció
◦ megnövelt értékesítés és profit
Tartalom
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP rövid története
Az SAP R/3 architektúrája
Az R/3 rendszer moduljai
A bevezetés rejtett hátrányai és költségei
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP rövid története
Az SAP (Systems Analisys and Program
Development – rövidítve SAP, azaz magyarul
Rendszerelemzés és Programfejlesztés) AG céget
1972-ben öt IBM alkalmazott alapította a
németországi Waldorf városban.
1973-ban már kereskedelmi forgalomba került az
SAP R/1 rendszere.
Az SAP történetéből két fontosabb technológiai
jellegű mérföldkő emelhető ki a megalakulása
után. Az első az R/2 mainframe alapú rendszer
megjelenése 1979-ben.
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP rövid története
Az SAP R/2 viszonylag gyors térnyerését mutatja, hogy
1982-ben már 24 millió német márka bevétel fölött járt,
amely a megnövekedett kapacitásnak és a kibővített pl.
anyaggazdálkodási, termelése tervezés stb. köszönhető.
Az SAP 1984-ben alakult nemzetközi céggé.
A másik mérföldkő az R/3 háromrétegű kliensszerver
modellel rendelkező keretrendszer megjelenése és
bevezetése 1992-ben.
Az egyre nagyobb népszerűséget a cég számára emellett
az egységes grafikus interfészek, a relációs adatbázisok
konzisztens használata és a különböző gyártók hardverein
futtathatósága jelentette.
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP rövid története
Független tanácsadó cégek is támogatják a SAP rendszer
bevezetését (1995), illetve Németországban a közepes
cégek felé nyitás jellemzi (Burger King, Deutsche Telecom).
1996: a Microsoft-tal közös internet stratégia és a Coca-
Cola is bevezeti a SAP-ot.
Az 1988-ban korábban részvénytársasággá alakult cég
részvényeit 1998-ban a New York-i tőzsdére is bevezetik.
1999: a mySAP.com stratégia bejelentése, amely az
Elektronikus-kereskedelmi és az ERP megoldásokat
kapcsolja össze.
Az ezredfordulóra vezető globális e-business megoldás
szállító lesz és számos újabb nemzetközi ügyfél vezeti be a
rendszert (GM, HP, Hoechst, Marion Russel, Nestle stb.).
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP rövid története
2003: a Business Suite csomagok mellett az SAP újabb stratégia
bejelentése 2004-ben az R/3 alapú rendszerről, amelyen világszerte
már több mint egymillió végfelhasználó dolgozik az ún. NetWeaver
segítségével.
A világ harmadik legnagyobb bevétel rendelkező független szoftver
szolgáltatója 2007-re, illetve Németországban ugyan ebben az évben
negyedszerre megkapta „A legjobb német foglalkoztató” díját.
2010-ben az „okos” mobiltelefonok és az Androidos alkalmazások
elterjedésével a SAP bevezeti a Sybase alkalmazást.
2011-ben elsők között felhő-alapú szoftvermegoldásokat kínál.
2013-ra több mint 250 ezer ügyféllel rendelkezik mintegy 190
országban és a bevétele 16,9 Mrd eurót is meghaladta.
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az SAP R/3 architektúrája
Az R/3 rendszer architektúrája egy többszintű
kliens-szerver koncepción alapul, amely olyan
egyedi módszereket alkalmaz, amellyel az egyes
szoftver megoldásokat hatékonyan lehet
kontrolálni. (Brinkmann–Zeilinger, 2000).
Az SAP R/3 architektúrája
Kliens/Szerver környezet elemei:
◦ Kliens – olyan hardware/software megoldás,
amely képes kiszolgálni a központi
adatbázisból érkező kéréseket.
◦ Szerver – olyan hardware/software
kombináció, amely képes szolgáltatásokat
nyújtani az ügyfelek számára egy kontrollált
rendszer környezetben.
Az SAP R/3 architektúrája
Az SAP R/3 rendszer egy olyan háromszintű
kliens/szerver architektúra, amelyben az
egymástól független funkcionális szintek a
különböző interfészeken keresztül
kapcsolódnak egymáshoz.
Minden adat egy adatbázisban tárolódik, illetve
egy ún. alkalmazási (applikációs) rétegen
keresztül kerül felhasználásra.
A rendszer a SAPgui prezentációs rétegen
keresztül áll kapcsolatban a felhasználóval.
Mindhárom rendszer egymással hálózatokon
keresztül kommunikál.
Az SAP R/3 architektúrája
Az SAP a következő kliens-szerver struktúrán
alapul:
Prezentációs réteg: grafikus felületű kliens (SAP GUI
vagy Web Browser), amely csak megjelenítést végez.
Applikációs réteg: egy vagy több alkalmazás szerver,
amelyek feladata a programok végrehajtása, illetve a
kommunikáció biztosítása a prezentációs réteg és
az adatbázis réteg között. Az SAP-nak saját
programnyelvével az ABAP/4-el készítették.
Adatbázis szerver: adatok tárolása a legfontosabb
feladata.
Az SAP R/3 architektúrája
A felhasználó a prezentációs rétegen keresztül
viszi be az inputot (ez lehet információrögzítés
az adatbázisba, információ lekérése vagy
számítás kérése).
Ezt a felhasználói kérést az applikációs szerver
dolgozza fel, és egy munkafolyamathoz rendeli,
ami az adatbázis rétegben elvégzi a szükséges
módosításokat, vagy az adatokból kinyeri a
megfelelő információkat, amelyről a
felhasználónak visszacsatolást ad.
Bevezetés az SAP rendszerbe
Az R/3 rendszer moduljai
Az R/3 rendszer alkalmazásai, más néven
moduljai egy áltanos üzleti modellen
nyugszanak, amely lehetővé teszi az összes
üzleti folyamatból származó adat,
információ áttekintését. Ez a koncepció a
következő alkalmazási területeket érinti
(Bruck-Emden, 2000):
Az R/3 rendszer moduljai
Pénzügyi modulok: Financial Accounting
(FI), Controlling (CO), Investment
Management (IM), Treasury (TR),
Enterprise Control (EC).
Logisztikai modulok: Material Management
(MM), Sales & Distribution (SD),
Production, Planning and Control (PP),
Product Data Management (PDM),
Quality Management (QM), Plant
Maintenance (PM), Service Management
(SM), Project Systems (PS).
Az R/3 rendszer moduljai
Emberi Erőforrás Menedzsment modulok
(HR): Personnel Management (PM),
Organizational Management (OM), Payroll
Accounting (PA), Time Management (TM),
Personnel Development (PD), Training and
Event Management (TEM).
Egyéb felhasználási modulok: Workflow
(WF), SAP Office.
Az R/3 rendszer moduljai Pénzügyi és könyvelési modul - Financial Accounting (FI):
A pénzügyi könyvelés funkciói: a főkönyvi könyvelés, szállító-,
vevő-, eszközkönyvelés, speciális könyvelések, konszolidáció.
A számlakeretet az adott cég speciális igényeinek
megfelelően lehet kialakítani.
mérleg különféle típusok és célok szerint készíthető el. A
gazdasági események rögzítése a bizonylati elv alapján
történik.
A rendszerben megvalósul az egyeztető könyvelés, azaz a
szállítói, vevői és az eszközszámlák analitikus számláin
történő mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk
rendelt főkönyvi számlákon.
Az analitikák így folyamatosan összhangban állnak a
főkönyvvel.
Az R/3 rendszer moduljai
Kontrolling - Controlling (CO):
A vállalat belső könyveléséért,
költséggazdálkodásáért felelős. Feladata a
különböző projektekkel kapcsolatos
pénzmozgások követése, az
eszközbeszerzés, a vállalat belső számviteli
igényeinek koordinálása, felügyelete.
A tényleges eredmények dokumentálása
mellett a kontrolling fontos feladata a
tervezés és a döntéshozatal támogatása.
Az R/3 rendszer moduljai
Értékesítés modul - Sales & Distribution (SD):
Az értékesítési modul funkciói tartalmazzák többek
között az árajánlatokat, a visszaigazolásokat, a
szerződéseket, a rendelésfelvételt, a kiszállítást és a
számlázást.
Az SD modulban rugalmas hitelvizsgálatra van
lehetőség.
A hitelkeret-vizsgálata lehetséges az értékesítési
cikluson belül különböző időpontokban a rendelés
beérkezésétől kezdve egészen a szállításig.
Az R/3 rendszer moduljai Anyaggazdálkodási modul - Material
Management: (MM)
Az MM modul felelős többek között az
anyagszükséglet tervezéséért, a beszerzés, a
számlaellenőrzés, az anyag bevételezés, a
készletgazdálkodás és a szállítóértékelés
szervezésének és lebonyolításának támogatásáért.
Az MM lehetőséget biztosít az optimális
beszerzési forrás kiválasztására, naprakész
információt szolgáltat a készletekről, a múltbeli és
a várható jövőbeli felhasználásról, valamint a
tervezett készletnövekedésről.
Az R/3 rendszer moduljai
Termelési irányítási modul - Product Planning
(PP):
Az alkalmazás tartalmazza a hosszú- és a rövid távú
gyártásszervezést, az erőforrás-tervezést, az átfogó
és részletes ütemezést és a gyártásvezérlést
támogató funkciókat.
A termeléstervezés- és irányítás lebonyolítása
bizonyos alapadatokra épül, amelyek lehetnek
felhasználandó alapanyagok, dokumentumok,
gyártási segédeszközök, darabjegyzékek,
művelettervek és a munkahelyi kapacitás adatai stb.
Az R/3 rendszer moduljai Minőségbiztosítási modul - Quality Management (QM):
A QM lehetőség biztosít a teljes körű minőségbiztosításra,
amelyhez hozzákapcsolhatók a minőségtervezés, -vizsgálat
és az analízis funkciói.
Az integrált rendszer átfogó módon tartalmazza az ISO
szabvány sorozatnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer
elemeit.
Ezekben csatolják a szállításokhoz szükséges minőségi
tanúsítványokat, amelyek egy-egy anyag specifikációit,
illetve egy késztermék vizsgálati eredményeit
dokumentálják.
A minőségi bizonyítvány automatikus elkészítésekor a
rendszer az alkalmazási környezetből származó
információkat használja fel.
Az R/3 rendszer moduljai
Karbantartási modul - Plant Maintenance (PM):
A karbantartási modul használatával lehetőség
nyílik a munkahelyek, munkaeszközök
karbantartásának ütemezésére, szervezésére és
lebonyolítására.
A tevékenység kiterjedhet a termelő egység saját
berendezéseinek karbantartását, valamint a külső
szervizszolgálatot szintén magába foglalja.
Az R/3 rendszer moduljai Emberi erőforrás modul - Human Resources (HR):
A HR modul tartalmazza a munkaerő-gazdálkodással
kapcsolatos feladatok ellátási funkcióit. Ilyenek például a
törzsadat-kezelés, a munkaidő-gazdálkodás, a
bérszámfejtés, az útiköltség-elszámolás.
Az alkalmazásban megoldott a munkaerő-tervezés és
annak a statisztikai kiértékelése is.
Az SAP HR-rendszere önállóan, és más modulokkal
együtt, integrált rendszer részeként is alkalmazható.
A HR modul önmagában is több, egymástól függetlenül
működő egységekből tevődik össze.
Ezek integráltan alkalmazható olyan részekből állnak,
amelyekben csak az adott vállalat számára szükséges
funkciók kerülnek bevezetésre.
Az R/3 rendszer moduljai
Projektrendszer modul - Project System
(PS):
A funkciói magában foglalják a
projekttervezéssel kapcsolatos
feladatokat.
A segítségével megvalósítható a komplex
munkafolyamatok lebontása
részfeladatokra, a hálózat-, határidő- és a
költségtervezést funkciókra.
Az R/3 rendszer moduljai
Irodaautomatizálás modul - Workflow (WF):
A workflow egy modern információ-
technológiai (IT) „eszköz" az üzleti folyamat
átszervezésének technológiai végrehajtásához. A
workflow kezelő rendszerek alapvető célja, hogy
gyorsan elérhetővé tegyék az információt és
nagymértékben csökkentsék az átfutási, a
várakozással és továbbítással töltött időket,
ezáltal növelve az irodai kommunikáció és a
szervezet hatékonyságát.
Az R/3 rendszer moduljai
Szakmai megoldások modul - Industry Solutions (IS):
A különféle iparágazatok specifikus igényeinek
kielégítését szolgálja, amelyet az SAP szakértői az
adott iparág meghatározó vállalataival, és a
tanácsadó partnerekkel együttműködve
fejlesztenek.
Az ilyen szakmai megoldások léteznek pl. a
gépjárműipar, a bankszektor, a gyógyszer és
vegyipar, a közigazgatás, a telekommunikáció és a
kereskedelem területein.
Bevezetés az SAP rendszerbe
A bevezetés rejtett hátrányai és
költségei:
munkavállalók képzése: ha nem elég
színvonalas a képzés, az később
többszörösen megbosszulja magát,
integrációs tesztelés hiányosságai: egy nem
teljes körű tesztelésnek köszönhetően
problémák jelentkezhetnek az éles
működés közben,
A bevezetés rejtett hátrányai
és költségei testre szabás: a vállalati versenyelőnyöket be kell
helyezni a szoftverbe, a feleslegeseket pedig ki kell
iktatni. A testre szabás további probléma okozhat egy
esetleges verzióváltásnál,
adatkonverzió: a régi rendszerből átveszik az adatokat,
de ezek gyakran nem elég „tiszták”, redundánsak
lehetnek, így további gondozást igényelnek,
adattárház: külön hardver és szoftver szükséges az
adatok tárolására a felesleges rendszerlassítás elkerülése
érdekében, amely igen költséges,
tanácsadói költségek: ezek elszabadulásának, ezért a
megakadályozása érdekében megfelelő
követelményrendszert kell velük szemben támasztani,
A bevezetés rejtett hátrányai
és költségei kulcsfelhasználók: bevezetésnél a legfontosabb a
kulcsfontosságú munkavállalók magas szintű képzése,
akik majd folytatják a tanácsadók munkáját. A
munkatársak nem megfelelő jövedelmezése és
ösztönzése azonban azok elvesztéséhez vezethet,
implementációs költség: emberi figyelmetlenség okozhat
működőképes funkciók működésképtelenné válását,
illetve új fejlesztések kiüthetnek régieket,
„ROI-ra várás”: nem elégséges csak a bevezetéstől várni
a nagyobb pénzügyi teljesítményt, mert a rendszer
bevezetése nem hoz önmagában hasznot,
a bevezetés utáni depresszió: a korábbi munkacsoportok
felbomlása mellett az új rendszer mindenféleképpen
kezdeti teljesítmény-visszaesést okoz.