EKF szakdolgozat követelmények 2008-2009 · utazik olyan desztinációba, ahol a kínálat elemei alkalmasak a kultúra iránti igényei kielégítésére, például kulturális

SZAKDOLGOZAT

Sike Krisztina

2015

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Kulturális Hevesi kistérségben

Konzulens Készítette

Sike Krisztinaegyetemi docens turizmus-vendéglátás szak

borturizmus szakiránynappali tagozat

2015

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés........................................................................................................................ 1

1.1. Témaválasztás indoklása, hipotézisek .................................................................... 2

2. A kutatás elméleti háttere és a térség helyzetének bemutatása ...................................... 4

2.1. A turizmus alapfogalmai, rendszere, fajtái ............................................................. 4

2.2. A kulturális turizmus .............................................................................................. 7

2.3. A kistérségek rendszere Magyarországon ............................................................ 11

2.4. A Hevesi kistérség bemutatása ............................................................................. 12

2.4.1. A térség társadalmi helyzetének bemutatása ................................................. 13

2.4.2. A térség infrastrukturális helyzetének bemutatása ........................................ 14

2.4.3. A térség gazdasági helyzetének bemutatása.................................................. 15

2.5. A térség turisztikai és kulturális helyzetének bemutatása .................................... 16

2.5.1. Pályázatok és eredmények............................................................................. 17

2.5.2. Turisztikai teljesítmény elemzése statisztikák alapján .................................. 18

2.5.3. Turisztikai és kulturális v .......................................................... 21

2.5.4. ....................................................... 26

2.5.5. ................................................................. 27

3. A Csillagfalu projekt bemutatása és vizsgálata............................................................ 29

3.1. A Csillagfalu projekt részletes bemutatása ........................................................... 29

3.2. Csillagfalu SWOT elemzése ................................................................................. 34

3.3. ............................................................... 36

4. Konklúziók, összegzés ................................................................................................. 45

5. Irodalomjegyzék........................................................................................................... 47

6. Ábrajegyzék ................................................................................................................. 49

7. Mellékletek................................................................................................................... 50

1

1. Bevezetés

Magyarország az Európai Uniós átlaghoz képest gazdaságilag elmaradott országnak

számít, ezért különösen fontos szerepet kap a szolgáltatási szektor illetve ezen belül a

turizmus fejlesztése, amely jelenleg Magyarország éves GDP-jének közvetve a 9%-át adja.

A turizmusban és az azt kiszolgáló háttérgazdasági intézményekben Magyarországon a

foglalkoztatottak 11,3%-a dolgozik, ezért nemzetgazdasági szempontból stratégiai

fontosságú kérdés a turizmus színvonalának fenntartása és fejlesztése (Turizmus

Magyarországon, 2013)

n vállalt tisztségem miatt

választottam dolgozatom témájául a hátrányos Hevesi kistérség vizsgálatát és

társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból, valamint kulturális és turisztikai

a Csillagfalu projekt példáján keresztül.

A térség is elmaradottnak számít a megyei és az országos átlaghoz képest is. A

vendégforgalmi adatokat tekintve turisztikai részesedése igen csekély Heves megye

turizmusából. A dolgozatom második fejezetében az pontok

alapján elemeztem a térség helyzetét rendelkezésre álló szakirodalom és a KSH adatai

alapján, valamint két mélyinterjút készítettem a témában kompetens személyekkel.

A harmadik fejezetben Csillagfalu projekt részletes bemutatásához a projekt

ötletgazdájával készítettem mélyinterjút,

elemzést,

elemeztem.

ai

létesítmények önmagukban nem ele turizmusának és

kulturális életének fellendítéséhez.

hatást válthatnak ki társadalmi, kulturális és akár még gazdasági értelemben is, viszont ez

még önmagában nem rendelkezik akkora potenciállal, hogy valódi gazdasági áttörést

eredményezzen. Ez utóbbi érdekében egy nagyszabású beruházásra van szükség, amely

az infrastruktúrára, a

foglalkoztatottságra és a kulturális helyzetre is jótékony hatással van. A vizsgált

2

a kulturális komplexumra lenne befogadó készség és kereslet

A projekt megvalósulása esetén érdemes lenne egy tanulmányt készíteni arról, hogy

milyen valódi turisztikai hatást váltott ki és mekkora gazdasági növekedést eredményezett.

1.1. Témaválasztás indoklása, hipotézisek

Észak-magyarországi régión

valamint még kiaknázatlan területekkel, amelyek fejlesztésével és bekapcsolásával a

gazdaság körforgásába valódi turiszti

egyik területe a kulturális turizmus lehetne, amelynek életképességét Csillagfalu

projektötlet példáján keresztül szeretném megvizsgálni munkám során, ami Átány község

határában kap helyet. A kutatás céljaként az alábbi kérdéseket és hipotéziseket

fogalmaztam meg.

Lehet-

turizmusát?

fejlesztésével és színvonalának javításával csupán mérsékelt vendégforgalom növekedés

turizmus számára.

A kistérség civil szervezeteinek közös összefogása segít fellendíteni a kulturális

és gazdasági életet. Milyen hatással lesz ez a térség turizmusára?

turisztikai áttörés nem várható. A helyi civil szervezetek, és vállalkozások

ének hatása térségi szinten megmutatkozik, de kistérség határain kívül csak

specifikus célközönséget vonz.

A vizsgált Csillagfalu projekt képes-e fellendíteni a térség kulturális turisztikai

és gazdasági helyzetét?

A rendelkezésre álló információk alapján úgy ítélem meg, hogy a projekt

megvalósulása kitörési pont lehet a térség turizmusa számára. A beruházás multiplikátor

3

éb

területein is fellendülésre lehet számítani például

,

mind a külföldi utazót egyaránt szólítja meg és állandó programjaival folyamatos

vendégforgalmat generálhat.

A megfogalmazott kutatási kérdésekre a mélyinterjúk, SWOT elemzés

alapján.

4

2. A kutatás elméleti háttere és a térség helyzetének bemutatása

Ebben a fejezetben a szakdolgozat központi témáját megalapozó szakirodalmi háttér

összefoglalására kerül sor, valamint a térség helyzetének bemutatása primer és szekunder

források alapján.

2.1. A turizmus alapfogalmai, rendszere, fajtái

A turizmus legelterjedtebb, általánosan elismert definíciója a Turizmus

Világszervezete (WTO) és az Interparlamentáris Unió 1989-ban megtartott hágai

konferenciáján került elfogadásra. A korábbi definíciókhoz képest kiemeli az utazások

önkéntességét, és a szolgáltatások szerepét. A Hágai nyilatkozat (1989) alapján „ A

turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad

helyváltoztatásá

szolgáltatásokat.” (Michalkó [2004, 20. old]). Michalkó Gábor 2001-es megfogalmazása

szerint „ A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása,

amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor.” (Michalkó [2008. 16.old])

1. ábra - A turizmus rendszere és környezete

Forrás: Lengyel (1992)

5

és a kínálat köré csoportosítja.

A fölé- ábrázolja:

• gazdasági környezet,

• társadalmi-kulturális környezet,

• politikai környezet,

• technológiai környezet,

• természeti környezet.

• a turizmus alanyának alrendszere,

• az intézményi alrendszerek,

• turisztikai település,

• turisztikai létesítmények illetve vállalkozások,

• idegenforgalmi szervezetek (köz- és magánjogi szervezeti formák)

sem a keresleti,

kívánja tevékeny részén rövid távon egyáltalán nem tud

változtat

beruházás- és költségigényes. Még inkább igaz ez hosszabb távon. Ilyennek számítanak pl.

y

motivációk, amelyek befolyásolhatók ugyan a reklám eszközeivel, de többnyire csak lassan

6

2. ábra – elemei

Forrás: Mártonné (2009.11. old.)

glalja magába, amelyek a turista igényeinek

kielégítésére megfelelnek. A két alrendszer kapcsolatát pedig a turista utazása valósítja

A turizmus egyes típusainak, fajtáinak csoportosítása sokféle módon lehetséges, ezért

ebben a részben csak a legfontosabb, az utazó motivációi szerinti csoportosítási elvet

mutatom be: (Fekete [2006])

• Pihenési célú turizmus: közeli pihenés és nyaralás (szabadság) fizikai és pszichikai

regenerálódás céljából, gyógyüdülés

• Kulturális célú turizmus: tanulmányi és alternatív turizmus (más kultúrák,

szokások, hagyományok; mások életének, életvitelének megismerése), vallási turizmus

•

csoportosítása szórakoztató program céljából,

• Sportturizmus

• Gazdasági célú turizmus: üzleti turizmus, kongresszusi turizmus, kiállítási és vásári

turizmus, vállalkozások jutalomútjai

• Politikaorientált turizmus: diplomata- és konferencia-turizmus, politikai

rendezvényekkel kapcsolatos turizmus.

7

2.2. A kulturális turizmus

A kulturális turizmus fogalmának definíciója Rátz Tamara könyve alapján a

„Tágan értelmezve a kulturális turizmus olyan turisztikai termék, amelynek

(Rátz [2011])

turális céllal

utazik olyan desztinációba, ahol a kínálat elemei alkalmasak a kultúra iránti igényei

kielégítésére, például kulturális eseményeken való részvétel, vagy kulturális attrakciók

meglátogatása révén. (Rátz [2011])

A kulturális és örökségturizmus

(Mártonné [2009])

A kulturális turizmus tehát olyan termék, amely minden turisztikai célpont számára

es

hogy a költségvetésük minél nagyobb arányát tegyék ki a saját bevételek. Ez azt jelenti,

hogy minél nagyobb látogatószámot és kihasználtságot kell elérniük. E gazdasági

szempontok szerepének növekedése segítheti a kulturális szektor és a turisztika

generálva. (Michalkó [2004]).

A kulturális és örökségturizmus földrajzi sajátosságai

élesebb térben

is fogyasztható. Jó példa erre a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ott bemutatásra

a darabok más

színpadokon is sikerrel debütáltak már. A KSH által használt T-STAR rendszer szerint

urális látványossággal

(KSH 2012) Ezen települések közül Budapest

zik, ezen

8

hely valamelyikét. A világörökségi helyszíneink többségére tehát leginkább az egynapos

kiránduláso

A kultúra megjelenése a turizmusban

A kulturális turizmus lényegében szinte minden turisztikai termékhez kapcsolódik,

hiszen a mindennapi életben megnyilvánuló kultúra mindenféle emberi tevékenység része.

• Élettelen kultúra

•

• Megelevenített kultúra

Az épületek api élet

használati tárgyai az élettelen kultúra fogalomkörébe tartoznak (például: üvegtárgyak és az

üvegkészítés folyamata a finnországi Iittalában). Az épített környezet egyrészt az utazó

tevékenységei háttereként jelenik meg (például:

t a kulturális turisták számára (pl. egy

felmérés szerint a Budapestre látogató külföldieket 2009-ben leginkább a panoráma, az

építészet és a kulturális programok vonzották).

ermészetesen emberi

alkotómunka eredményeiként jöttek létre. A legtöbb turista számára egyik meghatározó

program a „városnézés”, amelynek során az adott helység történelmi központját,

templomait, múzeumait stb. keresik fel. Bár a nyitva gyes programok

lényegesen befolyásolják a turista élményét, egy település épített környezetének hangulata

(Rátz [2011])

lakosság életmódja, szokásai, gasztronómiája vagy

szaunázás, Egyiptomban a tevegelés, vagy Argentínában a tangóiskolák). Bár e kulturális

ezen befolyásolható, sokszor e pillanatok jelentik a

legszebb emlékeket a látogatók számára. (Michalkó [2008])

A megelevenített kultúra fogalma egyrészt olyan rendezvényeket takar (például:

éllal hoztak létre egy

desztináció látogatottságának növelése érdekében (például: Végvári Vigasságok az Egri

9

Várban). Másrészt olyan események, amelyek hozzájárulnak a helyi lakosság kulturális

egységének a Mohácsi Busójárás, amely kulturális turisztikai

rendezvény ). Ide tartoznak továbbá olyan személyes

személyt megszemélyesítve mutatja be az adott látnivalót. (Rátz [2011])

- és gasztronómiai

ális

turisztikai célpont épített környezete, vagy a legendák más turisztikai tevékenységeket is

vonzóbbá tehetnek. (Michalkó [2011]).

A kulturális turizmus hazai környezete

A turisztikai kereslet átalakulásához leginkább a természeti környezet és a kulturális

olyan turisztikai termékek iránt, amelyek képesek egyéni igényeket kielégíteni, és egyedi

élményeket nyújtani. E trendek hatása hozzájárul a kulturális turizmus iránti kereslet

növekedéséhez, illetve hatással van a termékekre és szolgáltatókra is. A jelenlegi trendek

szerint tehát egy adott célpont kulturális értékei a turisztikai folyamatok meghatározó

a kulturá helyi törzs felkeresése hegymászótúra

keretében (Michalkó [2004])

rendelkezik az európai kultúrtörténet szellemi és tárgyi emlékeivel. A turizmus

szempontjából hazánkban az építészeti, a zenei és a tánckultúra mellett a folklór és a

ultúra te

környezetnek a kulturális turizmus állami támogatottsága. A Nemzeti Turizmusfejlesztési

Stratégiában hangsúlyosan szerepel a kultúra és az örökség turisztikai hasznosítása. (Rátz

[2011]).

10

A Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia alapján a hazai kulturális turisztikai

adottságok jók. Ku

• Nincsenek komplex turisztikai termékek,

• A turisztikai infrastruktúra elmaradott,

• A fejlesztések gátja a vegyes tulajdonosi-fenntartói rendszer,

• Világörökségi kínálatunk ismertsége alacsony, nem sikerült jó termékek

kialakítása,

• Tematikus útjaink szervezetlenek,

• Hagyományaink turisztikai hasznosítása nem elégséges,

•

•

• A marketing munka majd minden területen aránytalan a projekthez képest,

•

(Budai és Barta Kft. [2009])

A kulturális turizmus az elmúlt évek során Magyarország kiemelt turisztikai terméke

az egészségturizmus mellé került, m

Zrt. két tematikus évet is meghirdetett: 2009 a Kulturális Turizmus Éve volt, 2010 pedig a

Fesztiválok Éve. A kampányévek vizsgálata alapján kiderült, hogy a magyar lakosság

esetében nem alakult még ki a kulturális turisztikai élmények tudatos fogyasztása. (Sulyok-

Polgár [2010]) A hazai kulturális desztinációk megítélése a lakosság körében kifejezetten

pozitív (különö

fesztiválokra). A kultúra leginkább másodlagos motiváció a hazai turisták utazásai során,

tekinthet

Számos olyan kistérség és település van ma Magyarországon, amelyek annak

ellenére váltak turisztikai célponttá, hogy korábban szakmai szervezetek (például: VÁTI)

turizmus fogadására alk Tápió-mente vidéke). A

természeti és épített környezetre, és a turisztikai infrastruktúrára alapozó negatív értékelést

turisztikai vállalkozások, illetve pályázatírók összefogása

11

kialakításának hatékony eszköze. (Fekete [2006])

2.3. A kistérségek rendszere Magyarországon

A szakdolgozatom központi témáját a turizmus lehetséges pozitív hatásai képezik a

Hevesi Kistérségben, ezért úgy vélem, hogy szükséges az elméleti háttér tisztázása

beleértve a hazai területfejlesztési rendszert, és azon belül is a kistérségi rendszer alapve

összefüggéseit.

Az Eurostat és az Európai Bizottság az 1970-es években hozta létre a statisztikai

területi egységek osztályozási rendszerét (NUTS – Nomenclature des Unités Territoriales

Statistiques). Ennek célja az volt, hogy egységes terület beosztási rendszer álljon

(ksh.hu) A

rendszer az európai regionális társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésére és a regionális

politikájának támogatására létrehozott területi egységek statisztikai rendszere, melyet az

1059/2003 számú határozatával az Európai Parlament és a Tanács fogadott el.

(97/2005.(XII.25.) OGY határozat)

Magyarországon NUTS 1 szinten három régió került kialakításra (Dunántúl; Közép-

-statisztikai régió (Közép-

Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország,

Észak-Alföld, Dél-Alföld). A NUTS 3 szint a megyerendszer. A NUTS 3 szint LAU (local

administrative unit) egységekre bontható fel. A LAU 1 szintet nem minden tagállam

alkalmazza, Magyarországon pedig a kistérségnek felel meg. A települési szint LAU 2

besorolást kapta minden tagállamban. (97/2005.(XII.25.) OGY határozat)

A 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet alapján „A kistérség területfejlesztési-

statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges

illetékességi területek megállapításának is alapja”. A kistérségek száma jelenleg 175.

(ksh.hu)

települések teljes közigazgatási területe alkot, és határai a települések határai által

meghatározottak. Egy település csak egy kistérségbe tartozhat. A kistérségek területe teljes

mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a

megye, valamint más kistérség határaihoz.

12

A magyar kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi

településhez csatlakoznak.

tervezést, az integrált projektek megvalósulását, a helyi szint érdekeinek képviseletét,

vagyis a szubszidiaritás elvét. A kistérségek a programok kedvezményezettjeiként

projektcsomagok végrehajtása révén valósítják meg a kistérségi fejlesztési ter

A kialakult helyzet javítására 2007 végén a kormány a statisztikai adatok alapján

kistérséget. A kormány 2008-ban összetett fejlesztési programot indított, amelynek célja,

ho

részletezett problémák kezelésére. (palyazat.gov.hu)

2.4. A Hevesi kistérség bemutatása

r

kerül a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális helyzetének elemzésére, valamint a térség

idegenforgalmi és kulturális helyzetének részletesebb vizsgálatára is.

1. kép - A Hevesi kistérség térképe

Forrás: Közkincs Program (2011): A Hevesi Kistérség Értéktára

13

A l

Akolhát, Szár

A kistérség Heves megye déli részén, az Alföld peremén helyezkedik el. Területe

698 négyzetkilométer, ami Heves megye területének 19%-a, az Észak-magyarországi

régiónak pedig a 5,19%-a. (KSH, 2013) Északon az M3-as autópálya, nyugaton és délen a

megyehatár, keleten pedig a Tisza határolja. Szomszédjai: a Füzesabonyi, a Gyöngyösi

(Heves Megye), a Jászberényi, a Tiszafüredi és a Szolnoki (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)

kistérségek.

A 175 magyarországi kistérség közül jelenleg 165 térség fejlettségi szintje ennél

magasabb (Bordás [2011]). Éppen ezért a 311/2007.(XI.17.) Kormányrendelet alapján

fejlesztési forrásokra jogosult.

A kistérségi központ Heves nem teki

i

centruma Kisköre, amely 2005. májusában kapta meg a városi rangot. Ezen a két városon

kívül a kistérségben 500-

emez. (Közkincs Program [2011])

2.4.1. A térség társadalmi helyzetének bemutatása

A H –re

csökkent, vagyis 4,61%-al. Míg 2007-ben még az elvándorlások száma 327-el haladta meg

az odavándorlások számát, addig 2013-ban ez már csak 249 volt, azaz 31,3 %-kal csökkent

az el- és odavándorlásból származó népesség csökkenés üteme. Településenként vizsgálva

2013-ban Pély lakossága csökkent a legnagyobb mértékben -3,3%-kal, és a legkisebb

-al. (KSH.2013)

A Hevesi Kistérség Többcélú Társulás rövidtávú kulturális stratégiájában a

-es népszámláláskor a kistérs

%-

s arány

14

meghaladja az 50%-

30% körüli.” (Bordás[2011] 10. o.)

2011-ben a Heves megyei munkanélküliek 19,9%-a a Hevesi kistérségben élt, és ez

az arány 2013-ra sem változott. Viszont kistérségi szinten vizsgálva a munkanélküliek

száma 4110- -re vagyis 31,3%-al csökkent. (KSH 2013) Ez utóbbi nagy

-ben bevezetett új közfoglalkoztatási programjának

agasabb, 70% körüli és

2.4.2. A térség infrastrukturális helyzetének bemutatása

érségen áthaladó 31-

, ami pedig az M3-as autópályával van

összeköttetésben, így igen nagy teherforgalmat bonyolít le. A 31- -Nagykun-

Szolnok megyei része 2014-ben felújításra került Európai Uniós fejlesztési forrásból, a

Heves megyei útszakasz felújítását pedig 2015-ben kezdik meg. A gazdasági célokat

javításának fontos szerepe lenne, mind a gazdaság, mind a turizmus fejlesztésének

érdekében.

(volan.hu) A vasúti tömegközlekedés nem releváns, csak a Kál-kápolna és Kisújszállás

a térségen áthaladó személyvonat érint 5 települést a kistérségben.

(elvira.hu) Kerékpárútvonal a Tisza-tó mentén Kisköre és Tiszanána-Dinnyéshát

településeken keresztül halad.

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat minden településen kiépített, viszont közüzemi

-hálózat csak Hevesen, Kiskörén és Tiszanánán található. (KSH 2008)

Óvoda, általános iskola és könyvtár szinte minden településen üzemel. A kistérség az

az Egri kórházhoz tartozik, viszont járóbeteg szakellátás 5, háziorvosi szolgálat 10

2008-ról 2011-re 6-ról 4-

re

ellenére is magasak. Közös önkormányzati hivatal 6 településen központosul.

15

2.4.3. A térség gazdasági helyzetének bemutatása

A kistérségben a foglalkoztatási ráta 46,9% volt, ami 9,8 %-kal kevesebb az

országosnál (KSH, 2008). Viszont, ahogy azt már az társadalmi résznél elemeztem,

kistérségi szinten 2007-

-ben bevezetett új közfoglalkoztatási programjának is

negyedük rendelkezik szakmával is. (KSH 2010.)

A térség legtöbb települése nem rendelkezik meghatározó vállalkozásokkal,

bb személyt foglalkoztató cég sem. Ezeken a településeken

vállalkozások száma 2007 és 2010 között 2195- -re emelkedett, vagyis 82,5%-os

növekedés volt 3 év alatt. A Heves megyében regisztrált összes vállalkozás számához

viszonyítva 2007-ben 7,13% volt a térség vállalkozóinak száma, de ez az arány 2010-re

8,54%-ra növekedett. Ezen vállalkozók 41 %-a viszont Hevesen található, ami arra enged

következtetni, hogy térség gazdaságilag viszont Heves központú. (KSH 2010.)

gazdasági szervezetek száma 57 darab volt 2007-ben, ami a Heves megyei szervezetek

16,4%-a. Az egyéni gazdaságok száma jóval több, 2754 darab, ami a megyei gazdaságok

15,7 %-a. (KSH, 2010) Aki teheti, az ingázik a nagyobb iparcentrumokba, amelyek

Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger valamint Budapest. A falvak többségének helyzete

folyamatosan romlik, vagy stagnál, azonban Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje eléri

a vidéki átlagot. Utóbbiak esetében az ipar, míg Kiskörén, Hevesen a szolgáltatási szektor

a többi községben

A helyi önkormányzatok bevételei 2007-hez képest 4,16 %- -re, amíg

a kiadások 2,4 %-

felének 2007-ben veszteséges volt az önkormányzata. Ez a térségre is hatással volt és

69094 ezer forint veszteséget hozott. Ez a mutató 2011-re pozitívra változott és a hét

település helyett már csak három helyen volt veszteséges az év, ami térségi szinten is

megmutatkozott és 485104 ezer forint bevételt eredményezett, ami 554198 ezer forinttal

több, mint 2007-ben (KSH, 2011).

16

eredmények a 2007-

-re már sikerült helyreállnia.

A Hevesi kistérségben a közoktatási intézmények száma az évek során nem igazán

változott. Óvodai feladatot ellátó intézmény Zaránk kivételével minden más településen

üzemel a kistérségben, valamint ugyanez igaz az általános iskolára is Hevesvezekény és

Zaránk kivételével. Gimnázium, szakiskola és szakközépiskola és egy hozzá integrált

kollégium viszont csak Heves városban található. (KSH 2008.) Különlegesség, hogy

községben. (atany.hu)

A térségben a nonprofit szervezetek száma 151 darab volt, amely arányaiban elég

alacsony Heves megyéhez viszonyítva (7,3%) (KSH, 2013). A civil társadalom aktivitása

munkanélküli

viszonyítva (6,9%). (KSH 2013.)

2.5. A térség turisztikai és kulturális helyzetének bemutatása

A kistérség turisztikai helyzetének elemzésekor az alábbi három területet vizsgáltam

meg: a 2007-

adatbázisa alapján a térség vendégforgalmi és kapacitási adatait, valamint a kistérségben

így a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságához, valamint a

eves Megyei Módszertani Irodájához fordultam. A Magyar

Turizmus Zrt-nél kérdésemre Molnár Dániel regionális marketing menedzser adott választ,

aki korábban az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság munkatársa is

volt, így a kistérség teljes e

pedig Muliter Mariann Heves megyei módszertani referens válaszolt kérdéseimre, akinek

evesi kistérség kulturális fejlesztése.

A kutatás során az interjúk is alátámasztották a szekunder kutatás eredményeit.

Mivel a kistérségen két turisztikai régió is osztozik a 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

alapján, viszont területfejlesztési szempontból csak Észak-magyarországi régióhoz

t elvégezni.

17

Emiatt, a területi osztottság miatt nehéz a térség promóciójának kialakítása is, hiszen

Tisza-tó régióként kommunikálva nem túl jók a kistérség piaci esélyei, mert az utazók

fejében hibás kép alakult ki a Tisza-tó régióval kapcsolatban és csupán a Tisza tavat és

közvetlen környezetét tekintik a régió részének. Ez az Észak-magyarországi régióhoz

tartozó területek esetén is gondot jelent, mert ezek a területek így nem képezik szerves

részét a régió turizmusának. Az k a kistérség

pozícionálását és marketingkommunikációját is – mondta el az interjú során Molnár

Dániel.

2.5.1. Pályázatok és eredmények

A kistérség turisztikai elemzése során a folyama

Európai Uniós forrásokból finanszírozott projekteket is át kell tekinteni, hiszen ezek

szolgálják a térség turizmus

térségben, egyrészt az Új Széchenyi Terv forrásai, másrészt a Vidékfejlesztési (LEADER)

támogatások.

A 2007-2013- Hevesi kistérségben összesen 282 projekt nyert el

támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi Terv forrásaiból.

-Magyarországi Operatív Program keretein belül, amelybe

a turisztikai fejlesztések is bele tartoznak. Az ÉMOP 2. prioritásaként meghatározott

turisztikai célú támogatásokat áttekintv

• Az ÉMOP-2.1.1/A-12- –

és attrakció fejlesztés) keretein belül a kistérségben nem történt fejlesztés.

• Az ÉMOP-2.1.1/B-09 valamint az ÉMOP-2.1.1/B-

fejlesztése támogatási konstrukciókban sem nyert el támogatást a kistérség.

• Az ÉMOP-2.1.1/C-11 turisztikai szolgáltatások fejlesztése konstrukcióban 3

tiszanánai projekt nyert el támogatást, összesen 118 millió forint értékben. A

palyazat.gov.hu honlapon található információk alapján azonban ezek a projektek még

mindig nem valósultak meg, pedig a támogatási döntés alapján már a fenntartási

(palyazat.gov.hu)

Ezen kívül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak allokálását a

Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport végzi a Füzesabonyi és a Hevesi

kistérség 34 településén.

18

A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési

Stratégiájában allokált forrásokra kiírt három körös LEADER pályázatok közül turisztikai

célú nyerteseinek összesen 156,5 millió forint támogatást, a turisztikai tevékenységek

ösztönzésére 2013-ban kiírt támogatások nyerteseinek pedig 31 millió forintot nyújtottak a

Hevesi kistérségben. (ttmrleader.hu)

2.5.2. Turisztikai teljesítmény elemzése statisztikák alapján

A kistérség turisztikai teljesítményének méréséhez a legfontosabb statisztikai

mutatókat vettem alapul. Vizsgáltam az üzleti célú egyéb (korábban magán-) szálláshelyek

kapacitását, valamint a kereskedelmi szálláshelyek kapacitását, amely elengedhetetlen

Ezen kív , a vendégek és vendégéjszakák számát

esetén.

Molnár Dániel az interjú során elmondta, hogy a klasszikus statisztikai

kereskedelmi, sem az üzleti célú

kimagasló térségek közé. A KSH tájékoztatási adatbázisának adatai szintén ezt

támasztották alá.

Kapacitások

elemeztem. A legfrissebb statisztikai adatok alapján 2013-ban 6 d

kereskedelmi szálláshely volt a kistérségben. Ez nagyon alacsony a Heves megyében

található szálláshelyek számához viszonyítva (csupán 3,6%), ahol 163 szállás található.

Ami viszont pozitívum, hogy a térségben található 6 szálláshely összesen 3

k

-

- a két kiskörei szálláshely rendelkezik, ami a térségben található

-a. A szálláshely kapacitás 2013-ban a Heves megyei

adatokhoz viszonyítva 19,9%, az Észak-magyarországi régió kapacitásainak pedig a 8,5%-

19

a volt. 2010-2013 között a kereskedelmi szálláshelyek száma és kapacitás

nem változott. (KSH 2013.)

Az üzleti célú egyéb (korábban magán-) szálláshelyek kapacitását tekintve a

kistérségben 47 ilyen szálláshely üzemelt 2013-

hasonlóan ez a szám is alacsony (3,7%) Heves megye 1264 szálláshelyéhez képest. A

(36 darab), ezen kívül 12

Tiszanánán, valamint Boconádon, Hevesen, Pélyen és Tarnamérán egy-egy darab. A 47

-ban, ami a Heves megyében

található kapacitások 3,3%-a. Sajnálatos tény azonban, hogy a vendéglátók száma 25,4%-

-kal csökkent 2010 és 2013 között (KSH 2013.)

Vendégforgalom

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve a Hevesi kistérségben 2014-

ben 8719 vendégéjszaka realizálódott,

vendégéjszakájához képest. Mivel vannak olyan települések a kistérségben, ahol csak egy

kereskedelmi szálláshely üzemel, így a KSH nem köteles nyilvánosságra hozni ezen

települések vendégforgalmi adatait. Örvendetes azonban, hogy a vendégek átlagos

tartózkodási ideje 2,9 éjszaka, ami lényegesen magasabb, mint Heves megyében ahol 2,3

éjszaka, de még az országos 2,5 éjszakás átlagnál is magasabb. A külföldi vendégéjszakák

aránya eg a

belföldi turisták körében kedvelt. (KSH 2013.)

20

1. diagram – Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Ahogy a fenti diagramon is látható a kereskedelmi vendégéjszakák számának

alakulása a térségben 2008 és 2014 között Ennek egyik kiváltó

Az üzleti célú szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 1650 vendégéjszaka töltöttek

el 2013-ban a Hevesi kistérségben. Arányait tekintve nem éri el az 1%-ot a Heves megyei

mint a kereskedelmi szálláshelyeken, itt 3 éjszaka. Ez szintén magasabb, mint Heves

megyében és Észak-magyarországon, viszont az országos átlaghoz képest kevesebb 0,5

éjszakával. A külföldi vendégéjszakák száma 3,7% az összes vendégéjszakához

viszonyítva. (KSH 2013)

21

2. diagram – Üzleti célú szállshelyek vendégéjszakái

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A diagramról is leolvasható. hogy a vendégéjszakák száma 2011- -ben

stagnált, majd 2013- -kal. A vendégéjszakák számának

alakulása összhangban van a szálláshely kapacitás változásával, amely 26,9%-kal csökkent

2010 és 2013 között.

2.5.3.

A Hevesi kistérség turisztikai helyzetének feltárásakor figyelembe kell venni a

és rendezvényeket is. Tekintve, hogy a kistérség 17 településén viszonylag kevés attrakció

található, ezért a tematikus megközelítés helyett területi alapon, településenként vizsgálom

a turisztikai

tájház, ezért külön nem említem a leltáramban. Az információ

Program 2011-es „A Hevesi Kistérség Értéktára kiadványát, valamint a Magyar

Turizmus Zrt munkatársával készített interjú során a Nemzeti Turisztikai Adatbázisból

kinyert információkat használtam.

Átány

öles Kakasház, amely a helyiek által adományozott tárgyakkal van berendezve tájházként

2254

2968 2958

1650

0

1000

2000

3000

4000

2010 2011 2012 2013

Üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010 - 2013

között (éj)

Vendégéjszakák száma

22

üzemel. N és kerítését 2013-ban teljesen felújították, azóta ismét fogadja

a látogatókat. 2014 nyarán nyitotta meg kapuit a Helytörténeti kiállítás, amely a Néprajzi

egy kihelyezett állandó kiállítás, va

Porta, amely a háztáji gazdálkodást mutatja be a látogatóknak. Külön említésre méltó a

XVIII. században egy a falun átutazó család Átányon eltemetett kisfiának a koporsója,

amely évek óta „mozog a földben”. „Egyesek szerint kivetette a föld, mert átkozott, mások

elég volt.” (Szuromi [2007] 8.o.)

Évente me Jótékonysági Óvodabál,

amelyen a környék apraja, nagyja részt vesz.

A helyi Csillagfalu Közhasznú Egyesület ideiglenes kiállításokat szervez, ahol

mindig egy nemzetiség paraszti hagyományait mutatják be egybekötve nyitó és záró

rendezvénnyel, amelyen a

Boconád

A településen található a Szeleczky-kastély, amely 1760-ban épült barokk stílusú, ma

iskolaként funkcionáló épület, valamint itt található a Golgota-szoborcsoport, amelynek

központi alakja egy 4,5 méter magas keresztre feszített Jézus.

Fontosabb helyi rendezvények a Falu Nap,

Pusztafogacs település kultúrájának emlékére.

Érdemes

megtekinteni még a Buttler-kastélyt, a tájházat és az Égerlápot is, amely 9,1 hektáron terül

el a falu határában.

Nemzeti ünnepeken kívül minden év szeptemberében Falunapot rendeznek a

községben.

23

Erk

I.és II. kívül még

felállításakor 2005-

Rendeznek Tavaszi- és Szüreti vigasságot.

Heves

Alatkai horgásztavakról érdekesség, hogy 6 bányatóból álló horgásztó rendszer.

Város közepén található a Mill

van bejegyezve a Hevesi Füves Puszták tájvédelmi Körzet, amely több települést is érint.

a Radics-kúria, Háziipari

Szövetkezet központja és kiállítóhelye található,

alapozta meg a város nemzetközi ismertségét.

Éves szinten több események színhelyéül is szolgál. Érdemes megemlíteni többek

között a Konferenciát és Kiállítást, valamint

heti egy

évig a „Marci címet”.

Természetesen nemzeti és egyházi ünnepeket is tartanak a városban, valamint országos

kulturális eseményekbe is bekapcsolódnak például: múzeumok éjszakája.

Hevesvezekény

A Szalgháry-kastély 1770-

célokat szolgál.

A nemzeti ünnepeken kívül, a község határában rendezik meg minden évben a térség

fiataljainak körében híres Hanyi-parti rock fesztivált.

Kisköre

A térség egyik legnagyobb vonzereje a Tisza-tó egy partszakasza, amely az itt

található -tó

obor

és a Szent István Emlékpark.

24

ndezvényeket.

A település látnivalói az I. .

Minden évben megrendezik a Köml

jótékonysági bált a nemzeti ünnepeken kívül.

Pély

Itt található az 1200 hektáros Pélyi szikes, amit természetvédelmi területté

nyilvánítottak 1978-ban, valamint egy Nepomuki Szent János szobor.

A nemzeti és egyházi ünnepeket szerveznek.

Tarnabod

Római katolikus templom kertjében egy Szent Antal szobor, amely

a XX. század elején készült.

A nemzeti ünnepek mellet, é , Farsang,

Falunap és Szüreti nap.

Tarnaméra

Az Almássy-kastély, amely 1780 körül épült, és jelenleg

A T és a párja

újított feszített

medencével, valamint fedett termálvizes körmedencével várja látogatóit.

Megrendezésre kerül minden évben a Fogacsi Búcsú, valamint a nemzeti és népi

ünnepek.

Tarnaörs

Megtalálható a településen egy Vak Bottyán János emlékoszlop, valamint a Szent-

Anna kápolna, amely egyhajós barokk stílusú épület. Alatta található az Orzcy család

befalazott kriptája.

Nemzeti ünnepeken kívül Falunapot, Népmese Napját is szerveznek.

25

Tarnaszentmiklós

Látványosságként üzemelt a mára már bezárt Struccfarm.

Megrendezésre kerül minden év januárjában a Téli Sport Nap, a nemzeti és népi

ünnepeken kívül.

Tarnazsadány

Kálvária stációkon kívül megtalálható még a római katolikus templom sírkertjében

az Almásy-család síremléke.

Minden év márciusában megrendezésre kerül a Cigányság Világnapja.

Tenk

A Gyulai kastély ma óvodaként üzemel, valamint a Papp-Szász Kastély, ami a

polgármesteri hivatalnak ad helyet.

1956-os és egy

Nemzeti ünnepeken kívül majális, Márton-napi huncutságok és Családi napok

kerülnek megrendezésre.

Tiszanána

Tiszanána- trandja található a Tisza-tó mentén, a faluban

, amely a 18. században készült.

A hagyományos rendezvényeken felül Krumpli Fesztivált és Roma Napot

szerveznek, valamint Tisza-tavi Harcsafogó Versenyt.

Zaránk

A falu központjában, a parkban kapott helyet

Nemzeti és népi ünnepek kerülnek megrendezésre.

Ahogy Molnár Dániel is elmondta, valamennyi településen létezik népdal és néptánc

kör, akik népi hagyományokat ápoló eseményeket szerveznek, azonban turisztikai

gy

tematikus úttá szervezve is ki tudnák ajánlani, az hozhatna némi fellendülést a térség

kulturális turizmusában.

26

2.5.4.

Hasonló elgondolásból született meg az átányi Csillagfalu Közhasznú Egyesület

ötletét támogatva és felkarolva a „Kalákában a Civilekért, kultúráért és a helyi értékek

-hevesi

a megkeresésemre részle

beszélünk, így kiemelt prioritást élvez a hevesi kistérség kulturális életének felélesztése.

Több program ötlettel is próbálják a térség kulturális életét feléleszteni a Kaláka

mellett. Ilyen például a kapunyitogató program, amelyben a bezárt kultúrházakat nyitják

Közfoglalkoztatási programjuk, amelyben egy felhívásra jelentkezett önkormányzatok és

civil szervezetek embereit (településenként 1-3 kulturális közfoglalkoztatottat)

alkalmazzák, akik feladatait és munkáit a Nemzeti M Intézet koordinátorai

segítik, valamint 120 órás képzést tartanak részükre programszervezéssel kapcsolatban.

Ezzel azt próbálják segíteni, hogy a településeken a közösségi életet fellendítsék, növeljék

a kulturális események számát, amelyek mind a helyi társadalomra, mind a település

turizmusára is pozitív hatással lennének. A közfoglalkoztatottak a képzés után képesek a

Kaláka programjainak és eseményeinek megszervezésére, amelynek egyik programeleme a

helyi értéktár összeírása és értéktár bizottságok megalakítása, így összeszedve és

rendszerezve a települések értékeit. Ez azért is hasznos lenne, hogy az átutazó turisták a

települések honlapján találnának információkat arról, hogy miket érdemes megnézni útjuk

során.

A program másik fontos eleme, hogy közelebb hozza a települések lakóit

egymáshoz. A „Kaláka” nyitó rendezvényén min -2

képviseli és bemutatják a saját települését egy megbeszélésnél,

ahol összesítik jelenlegi helyzetüket, az év várható eseményeit, a testvér települések és

civil szervezetek kapcsolati listáját így egy kulturális kapcsolati hálózatot létrehozva.

Közösen keresnek megoldásokat, hogyan lehetne összefogva a térséget fejleszteni. A

valamint meghívást kapnak a testvér települések és a térség civil szervezetei is.

határokon átnyúlóvá és nemzetközivé válik. A projekt multiplikátor hatásának

27

zik, így a vendégek és vendégéjszakák száma is.

Mindemellett fontos feladat még a helyi piac és ifjúsági programok szervezése, valamint a

Gyakorlatilag a „Kaláka” program égisze alá tartozik minden olyan kezdeményezés,

amelynek célja a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlesztés például: Szociális

Szövetkezetek alakulásának támogatása.

2.5.5.

A turisztikai és kulturális helyzet során kapott eredmények, valamint a Nemzeti

M Intézet munkatársával készült interjú alapján úgy ítélem meg, hogy a térségben

a kulturális turizmus fejlesztésének lenne létjogosultsága. A turizmus fejlesztés lehetséges

irányaival kapcsolatban Molnár Dániel elmondta, hogy ha semmilyen drasztikus

beavatkozás nem történik a kistérség turisztikai életében, akkor minden bizonnyal

megmarad Kisköre és Tiszanána pólusúnak, vagyis csak a Tisza-

települések profitálhatnak igazán. Jól k

történni. Egy-egy szezonális akció segíthet a forgalomélénkítésben, illetve jól targetált

média kampányokkal a térség imázsa is javítható. Annak érdekében, hogy a települések

szükség, hogy a Tisza-tó partjától távolabb található települések is összefogjanak például:

lturális rendezvények szervezésével. Ugyanakkor a Tisza-tavi

csak a kistérség, hanem a turisztikai régió is rengeteget tudna profitálni.

Arra a kérdésemre, hogy milyen beruházások jöhetnének szóba azt a választ kaptam,

hogy az országos tendenciákat nézve megállapítható,

és leggyorsabb növekedésre képes turisztikai termék a wellness és gyógy turizmus.

, amelynek felújításával egy

akár több ezer vendég befogadására is alkalmas lenne. Természetesen, mindezzel

28

Az utolsó kérdésemre, hogy személyes véleménye szerint lenne-

nemzetiségek hagyományait ápoló kulturális komplexumnak azt nyilatkozta, hogy ha

illeszkedik a térség imázsába, és a

nemzetiségek hagyományait ápoló kulturális komplexum egy potens turisztikai termékké

tér kialakítása. Mivel tudomása szerint, az

országban máshol nem található még ilyen, ezért már csak az attrakció egyedisége is

, akár még

határainkon túl is.

29

3. A Csillagfalu projekt bemutatása és vizsgálata

a térség gazdasági és társadalmi

helyzete mellett a kulturális programjai és turisztikai helyzete is eléggé elmaradott.

Mindkét interjúalanyom szakmai véleménye az volt, hogy szüksége van a fellendüléshez a

térségnek egy új és innovatív projektre. Már Muliter Mariann is említette a Csillagfalu

Közhasznú Egyesületet, akikkel együtt dolgoznak a térség kulturális fejlesztésén. Ez az

egyesület a Csillagfalu projekt gazdája is egyben.

létezett, a

„Szép házat, szebb H

a Csillagfalu projektté Bedécs Mária és Székely Csaba

lagfalu Közhasznú

Egyesületet 16 alapító taggal. Azóta folyamatosan építik a hazai és nemzetközi

kapcsolatokat és 2012 szeptembere óta pedig nemzetiségi kiállításokat, programokat

szerveznek a községben. Megkeresésemre Székely Csaba ötletgazda válaszolt kérdéseimre.

3.1. A Csillagfalu projekt részletes bemutatása

lengyel, német, román, ukrán, székely, muravidéki stb. autentikusan berendezett parasztház

és az ott tartózkodás alatt eredeti receptek alapján, hagyományos t ,

vagy épp -

sült népi étele -

Rövidített Program [2015])

30

2. kép - Csillagfalu látványterve

Forrás: Csillagfalu Közhasznú Egyesület

a

projekt, Székely Csaba ötletgazda azt felelte, hogy Csillagfalu a Kárpát-medence népeinek

kulturális központja – Európában egyedülálló, kulturális és turisztikai projekt 11 ország

érintettségével (Bulgária, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Németország,

Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Ruszin Föld). A

projekt, nem csak Közép-európai és magyarországi társadalmi hiányt pótol de, ami ennél

sokkal fontosabb, a Magyar Nemzet külföldi megítélésében, a Nemzeti Egység

megvalósításában kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Magyarországi Nemzetiségi

szervezeteik

lapodások aláírásával létrehozták a Kárpát-haza

népeinek kulturális hálóját.

Az egész Csillagfalu program a „nép a népnek tisztelete” szellemiségre épül, ami egy

elfeledett ideológia, de az eddig megtartott rendezvények illetve,

valamennyi visszajelzés azt igazolja, hogy nem csak Magyarországon, hanem

nemzetközileg is komoly igény van erre a fajta tiszteleten alapuló kikapcsolódásra.

Tiszteletüket az anyaországok népe felé úgy fejezik ki, hogy hivatalosan megtartják 1-1

nemzeti ünnepeiket, a nagykövetségekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal

31

Csillagfaluban 13 nép megszentelt anyaföldje egyesül. Nem csak

képletesen, hanem a szó legszorosabb értelmében, ugyanis a nemzetiségek anyaországaiból

-külön 16 m3 megszentelt anyaföld kerül

Csillagfaluba a saját portáján elterítve

3. kép -

Forrás: Csillagfalu Közhasznú Egyesület

Ezekre a földekre épül fel a 19. századi népi építészet stílusában a nemzetiségekre és

berendezett parasztházak, amelyek szálláshelyként üzemelnek. A vendégek kipróbálhatják,

milyen lehet tisztaszobában, vagy épp szalmazsákon aludni, dézsában fürdeni és éjjel

gyertyafénynél beszélgetni.

elektromos világítás, hogy az erre igényt tartó vendég is jól érezze magát. Amikor épp

autentikusan berendezett görög, lengyel vagy éppen szerb paraszti porta. Mivel ezeknek a

házaknak alacsony a befogadóképességük (2-4 a tervek

alapján kb. 30 szoba kerül kialakításra így akár további 120

32

Lesz csárda és kocsma, ahol eredeti népi receptek alapján elkészített ételek és italok közül

szinten kerülnek kínálásra. A népi szokásokat, hagyományokat bemutató programokon

kívül (ál lagzi, disznótor, piacok stb.) több mint 90 egyházi és nemzetiségi népi ünnep

kerül megtartásra, amely közül a legtöbb mulatsággal folytatódik. Így biztosított a

vagy épp kirándulnak napközben, addig a gyerekeket képzett animátorok tanítják népi

játékokra.

„Mivel népi kultúra nem volt és nem is lesz egyház nélkül, így a falu közepén lesz

megtalálható a Szakrális közösségi tér, amely kilenc keresztény egyház szentélyeinek nyújt

Istenhez szóló imáját.” (Csillagfalu - Rövidített Program [2015]) Összességében

Csillagfalu egy kultúrtörténeti élményt nyújt.

4. kép – Szakrális köz

Forrás: Csillagfalu Közhasznú Egyesület

Arra a kérdésre, hogy terveik szerint Csillagfalu hogyan hat majd a térség

hozzánk népi k

gazdagítják. Épp ezért a projekt egyik fontos eleme a nemzetközi látogatottság, hisz a

Ugyanakkor fontos a magyarországi utazni vágyó réteg is, akik szeretnék megismerni

33

ezeknek a népeknek nem csak a kultúráit, hanem ételeit, italait és építészeteit is.

Csillagfalu nem csak kizárólag a megszálló vendégek részére épül, hanem az egy napra

hatással lesz, hisz a környéket fel kell készíteni C

fontos lesz a falusi szálláshelyek kialakítása, ugyanis Csillagfaluban a jelenlegi tervek

szerint 120- -

hogy

amelyik település 1-1 ilyen csoportnak szállást biztosít, új nemzetközi kapcsolatokra tehet

szert és mutathatja be nekik saját települését. A távolság nem okoz majd gondot, hisz a

mivel egy 24 órás

hatással lesz. Reményeik szerint lesz akkora kereslet, hogy érdemes lesz újra nyitni a mára

már bezárt Hevesi Termál Strandot,

terveznek építeni egyet, hiszen termálvízforrás ott is található.

Megtudtam továbbá azt is, hogy hogyan jut el Csillagfalu híre a határokon túlra. A

tájékoztatják kormányaikat a programról, ugyanis a megszentelt anyaföld és a nemzeti

ünnepek hivatalos megtartása is csak az érintett országok kormányainak jóváhagyásával

történhet. „A Horvát nagykövet tájékoztatása szerint Horvátország kormánya a 2014-2020-

as ciklus idejére már most beépítette Csillagfalut, mint külföldi turisztikai attrakciót”

Székely Csaba elmondása szerint. Segítségükre lesznek továbbá a nemzetiségi

önkormányzatok, határon túli magyar intézmények, hazai-

Továbbá azt is elmondta Csillagfalu ötletgazdája, h

séhez elengedhetetlen további 100-150

háztáji gazdálkodó bevonása is. A csárdában kizárólag háztáji konyhakerti növények,

zöldségek és gyümölcsök felhasználásával készülnek az ételek. A hús alapanyagot

Mint kiderült sokan teszik fel azt kérdést, hogy miért éppen Átányon tervezik

paraszti világ utolsó fellegvára, amely több mint tízezer oldalon lett dokumentálva, hála

34

Dr. Fél Edit, és Dr. Hofer Tamás néprajzkutatók munkásságának. E község néprajzát

évtizedek óta tanítják Nyugat Európában, de tengerentúlon is egyetemi szinten. Átány

néprajzát, paraszti múltjának bemutatását több mint 40 évig tiltották. Épp ezért az Átányiak

helyet adnak minden nép múltjának és kultúrájának a bemutatására, hogy soha ne

(Csillagfalu - Rövidített Program [2015])

Információik szerint 2016-ban már elindulhat a kivitelezés, amely Európai Uniós

forrásból jöhet létre. Amennyiben minden terv szerint halad, 2017 nyarán kinyitja kapuit

Csillagfalu. Gazdaságilag nézve a projekt el fogja tudni tartani magát - mondta el

kérdésemre Székely Csaba. Képzett szakemberek állítják, hogy egyedülálló, épp ezért

komoly látogatottságra lehet számítani. Nem egy átlagos vendéglátó egység, hogy csak

egyszer érdemes meglátogatni, mert másodjára már úgysem tud többet mutatni. Ha mindig

új dolgot akar tapasztalni vendég, akkor is legalább 21-szer vissza kell térnie hisz a

új és változatos programokat tudnak szervezni.

Zárógondola

vendéglátás alapja az a vendégszeretet, amely tiszteleten alapul. A vendég tisztelete

vendéglátás alapja és húzóereje a turizmus folyamatos

fenntartásának. Így lesz kis

dnek.

3.2. Csillagfalu SWOT elemzése

A projekt ötlet vizsgálatának részeként, készítettem egy SWOT elemzést a második

össz

35

12 nemzetiség paraszti kultúrájának bemutatása (ételek, italok, játékok, hagyományok) Egyedülálló egész Európában Széles kapcsolatrendszer 11 országban Szakrális közösségi tér Éves szinten több mint 80 rendezvény Valamennyi végzettségi szint számára munkahelyeket teremt Háztáji gazdálkodás és helyi termelés fellendítése Épületek illeszkednek a tájképbe

Rossz közlekedési infrastruktúra a térségben

épzetlen munkaer a térségben Viszonylag sz k piaci szegmenst céloz meg Nagyobb városoktól távol esik Kevés parkolóhely Kevés egyéb attrakció a környéken

Turisztikai, gazdasági növekedés a kistérségben nfrastruktúra fejl désének lehet sége

Közbiztonság , életszínvonal, foglalkoztatottság javulása a térségben Térség imázsának javítása, ismertségének növelése Tovább fejleszthet ség Kárpát-medence kulturális egységének megteremtése Nemzetiségek egymás közötti megbékélésének el segítése Nevelési céllal történ hasznosíthatóság Környez telkek, ingatlanok felértékel dnek

Érdektelenség Ellenérzéseket válthat ki a társadalom egyes csoportjai között Vandalizmus A térség gazdasági és turisztikai fejl dése nem követi a program fejl dését A látogatottság növekedésével n a környezeti terhelés, romlik a lakosság attit dje Környezeti szennyezés Rövid tartózkodási id

A SWOT elemzés alapján megállapítható, hogy a

esetén turisztikai és gazdasági növekedést hozhat a kistérségben, amelynek révén javul az

infrastruktúra, közbiztonság és foglalkoztatás is. Az elemzés során kiderült, hogy mivel a

nagyobb városoktól távol esik, a térségben pedig kevés jelenleg az attrakciók száma így

tartózkodások száma pedig nem fog a várt mértékben emelkedni. Ez utóbbi kérdéskört

tartalmazza. Veszélye továbbá a projektnek, hogy a desztinációs életgörbe szakaszán

így a település elveszítheti korábbi falusi légkörét.

36

3.3.

Tudomásom szerint jelenleg nincs másik ilyen nagyszabású kulturális turisztikai

projektötlet a térségben Éppen ezért, a kulturális célú utazási szokások valamint

kérdésre csak a ze válaszolt.

szakaszban a válaszadók szocio

célú utazási hajlandóságot mérte, a kérdésre

nemmel válaszolók a harmadik szakasztól folytatták a válaszadást. A második szakaszban

az utazások során tanúsított fogyasztói magatartást (kivel utazott, mennyit költött, mivel

ér lu

projektnek. Többek között, 1-5-

Csillagfalu projekt egyes attrakcióra vonatkoztak.

3. diagram – Válaszadók nemek szerint

Forrás: saját kutatás

A válaszadók átlagos életkora 35,7 év volt. Az életkorok módusza, azaz a

leggyakoribb érték 27 volt, vagy

Férfi38%

62%

A válaszadók nemek szerinti megoszlása (n=358)

37

korcsoportok szerinti megoszlását az alábbi

diagram tartalmazza.

4. diagram – Válaszadók korcsoportok szerint

Forrás: saját kutatás

szakközép aránya pedig 10 %

5. diagram – Válaszadók iskolai végzettség szerint

Forrás: saját kutatás

0%5%

10%15%20%25%30%35%40%

13-24 25-34 35-49 50-64 65+

A válaszadók korcsoportok szerinti megoszlása (n=358)

0 50 100 150 200

Gimnázium/szakközépiskola

8 általános

A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása

38

Lakhely szerint vizsgálva a válaszok töb

Pest megye, Borsod-Abaúj-Zemplén

arányban Jász-Nagykun-

megye és Tolna megye kivételével, megyénként pár darab válasz érkezett. A válaszok

területi eloszlását az alábbi ábra mutatja.

3. ábra – Válaszolók megoszlása megyék szerint

Forrás: saját kutatás

A válaszadók 60%-a él párkapcsolatban/házasságban, és 29%-uknak van(nak)

gyermeke(i) is.

A második -e kulturális céllal

ut A nemmel válaszolók (14,5%) tovább léptek a harmadik

24,3% szokott rendszeresen

utazni, és 61,2%-uknál pedig volt már rá példa.

39

6. diagram - Válaszadók kulturális célú utazásai

Forrás: saját kutatás

értékelése során a kérdésre igennel válaszolók számát (306)

fogom 100%-os alapnak venni.

Arra, hogy kivel szokott kulturális programokon részt venni,

is meg lehetett jelölni. A legtöbben barátokkal (60,1%) és családdal (59,7%) vesznek részt,

13,7 % egyedül is szívesen ellátogat, és 12,3% pedig kollégákkal is akár.

7. diagram – Válaszadók társasági preferenciája

Forrás: saját kutatás

0.00% 20.00% 40.00% 60.00% 80.00%

rendszeresen szokott, 24.30%

volt már rá példa,

61.20%

nem szokott, 14.50%

A válaszadók kulturális célú utazási szokásai szerinti megoszlás (n=358)

0.0%

20.0%

40.0%

60.0%

80.0%

60.1% 59.7%13.7% 12.3%

A válaszadók társasági preferenciája kulturális utazás során (n=306)

barátokkal családdal egyedül kollégákkal

40

Kulturális program érdekében több mint 300 km-t csak

legtöbben (41,9%) 100-300 km közötti utaztak, és mindössze 7,3% aki nem volt hajlandó

50 km-nél többet utazni.

8. diagram – Válaszadók utazási hajlandósága

Forrás: saját kutatás

a l

szemben, derült ki

A válaszadók 5,3%-a hetente, 19%-a havonta, 43%-a évente többször és több mint

10%-a pedig évente szokott kulturális eseményeket meglátogatni.

9. diagram – Válaszadók utazási gyakorisága

Forrás: saját kutatás

20%

49%

22%9%

A válaszadók távolság szerinti utazási hajlandósága (n=306)

> 300 km 100 - 300 km 50-100 km < 50 km

6%

22%

50%

13% 9%

hetente

havonta

évente többször

évente

ritkábban mint évente

41

kérdésére nemmel válaszolók is visszakapcsolódtak.

irányzottan Csillagfaluval kapcsolatos kérdések voltak.

Választhattak, hogy a megadott attrakciók közül melyiken vennének részt szívesen.

égek népi hagyományait bemutató kulturális

központot, azaz 43%-

hastáncfesztivál 19,3%-ot kapott, 13,1%-ot a tóparti operafesztivál, a posztmodern

-ot kapott, és a válaszadók 13,1-ának egyik program sem

10. diagram –

Forrás: saját kutatás

A legtöbben (47,5%) kevesebb, mint 10.000 Ft-ot áldoznának egy kulturális célú

utazásra, viszont a válaszadók 43,6%-a legfeljebb 50.000 Ft-ot, és 7,9% aki ennél többet is

fizetne.

0

20

40

60

80

100

120

140

160155

69

4740

47

nemzetiségek népihagyományait bemutatókulturális központtörök hastáncfesztivál

tóparti operafesztivál

posztmodern

egyik sem

42

-5-

(1 - egyáltalán nem érdekel, 2 - kevésbé érdekel, 3 - közömbös, 4 – érdekel, 5 – nagyon

érdekel). Az alábbi diagram a szempontok átlagos é

sorrendben felsorolva.

11. diagram –

Forrás: saját kutatás

A Csillagfalu projekt különlegességeit tartalmazz . Általánosságban

elmondható pozitívum, hogy mindegyik elem 2,5-

a nemzetiségi vásárok iránt van, amit az autentikus népi ételek kóstolója és a nemzetiségek

népszokásai követ. A nemzetiségek népi házainak kipróbálása is még 3,5-ös átlag feletti.

A nemzetiségek történelme és népi játékok kipróbálása és nemzetiségek ünnepei

minimálisan térnek el egymástól, de a folklór fesztivál és nemzetiségek népi építészete sem

csökken 3,3-as átlag alá.

-a azt felelte, hogy feltétlenül

többiek 19%-a is meglátogatná de maximum 3 órát lenne hajlandó utazni érte, és 9,2%-a

viszont már csak legfeljebb 1 órát. Csupán 3,9% volt, aki nem utazna el, egy ilyen

attrakció kedvéért.

43

12. diagram – Utazási hajlandóság

Forrás: saját kutatás

arra, hogy eltöltenének-e

több napot egy ilyen elemeket magába foglaló kulturális komplexumban. Feltétlenül több

napra is ellátogatna a válaszolók 19%-a. Csak jó programok esetén 52%-uk látogatna el

több napra, és 17,9%-uk pedig csak egy napra. Maximum egy éjszakára 7,8%-uk maradna,

és összesen 3,4% volt, akit egyáltalán nem is érdekelne.

13. diagram – Tartózkodási hajlandóság

Forrás: saját kutatás

68%

19%

9% 4%

igen feltétlenül igen, de max. 3 óra igen, de max 1 óra nem utazna

10%

58%

8%

20%

4%

igen, feltétlenül

igen, ha jók aprogramokegy éjszakára

csak egy napra

44

turizmus iránt a válaszadók 86,5%- slet áll mögötte. A

kutatás egyik kulcs kérdésében a válaszolók

népi hagyományait bemutató kulturális központ,

ak vallási ünnepeihez

két kérdés pedig kulcsfontosságú a fejezetben vizsgált projekt létjogosultságának

alátámasztásához, hiszen kiderült, hogy Csillagfalu iránt határozot

lenne, akár több napos utazások formájában is.

-e

befogadó készség és kereslet Csillagfalu iránt, valamint visszaigazolta a hipotézisben

feltételezetteket.

45

4. Konklúziók, összegzés

választottam, amelynek vizsgálatához primer és szekunder kutatásokat is végeztem. Az

elméleti háttér bemutatása után a rendelkezésre álló statisztikai adatok és szakmai források

felhasználásával vizsgáltam meg a térség társadalmi, infrastrukturális és gazdasági

helyzetét. Az adatok alapján megállapítható, hogy valamennyi területen hátrányos

rányú szakképzetlen

versenyképes.

A társadalmi, infrastrukturális és gazdasági helyzet feltárása után a térséget turisztikai

és kulturális szempontból is komplex elemzésnek vetettem alá. A vizsgálat során

másodlagos források mellett mélyinterjúkat is készítettem a témában kompetens

személyekkel. A turisztikai helyzetelemzés során a 2007 – 2013-as Európai Uniós

attrakciókat vettem számba. A szekunder források mellett a Magyar Turizmus Zrt.

munkatársával készített interjú is segítségemre volt. A kulturális helyzet értékeléséhez a

ulturális fejlesztési

programokról, mint például a „Kalákában a Civilekért, kultúráért és a helyi értékek

-hevesi

A turisztikai és kulturális helyzetfelmérés eredményei alapján megállapítható, hogy

2007 – 2013 között alig történt turisztikai fejlesztés a kistérségben, kivételt képeznek a

vidékfejlesztési (LEADER) program keretein belül megvalósult pályázatok. A turisztikai

teljesítmény mérésére szolgáló le

térség szálláshelyeinek száma rendkívül alacsony Heves megyéhez képest, valamint a

vendégszám és vendégéjszaka szám tekintetében is elmaradott. Örvendetes tény azonban,

valamelyest hosszabb, mint a régiós átlag. A turisztikai

46

látnivalóval. Ezt a megállapítást Molnár Dániellel készített interjúm is alátámasztotta. A

látnivalót nyújt a térség. Ezért szükség van kulturális fejlesztésekre, mint például a

következtetést tudom levonni, hogy a kulturális fejlesztések hatással lesznek a térség

turisztikai életére is. Így a második kutatási kérdésemre válaszolva ezek a programok

lényeges áttör

eredmények visszaigazolták.

A turisztikai fejlesztések lehetséges irányairól hosszabban is beszélgettem Molnár

turisztikai

térségben, amely kitörési pont lehet a térség számára.

Csillagfalu projekt részletes vizsgálata során Székely Csaba ötletgazdával készített interjú

segítségével bemutattam a projektet. A megszerzett információk valamint a második

vizsgálat vé

A fejezetben választ kaptam a harmadik kutatási kérdésemre, az eredmények pedig

kulturálisan és turisztikailag is áttörést hozhat a kistérségben, valamint multiplikátor

h

elkép

Összességében tehát megállapítható, hogy a Hevesi kistérség turisztikai

-tó pólusú, ennek ellensúlyozására az

attrakció fejlesztés számára ideális terület a kistérség nyugatibb része lehetne. A

Csillagfalu projekt eddig minden szempontból alkalmasnak ígérkezik, ezért annak

megvalósulása esetén érdemes lenne egy újabb tanulmányt készíteni, hogy ténylegesen

milyen hatást eredményezett a térségben.

47

5. Irodalomjegyzék

(1992.)

ssuth Egyetemi Kiadó, Debrecen (2009)

Michalkó Gábor: A turizmus elmélet alapjai, Kodolányi Já (2004)

Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza, Budapest-Pécs (2007)

Michalkó Gábor: A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenziói (2008)

Közkincs Program (2011): A Hevesi Kistérség Értéktára

Szuromi Rita (200 . Kft.

Csillagfalu - Rövidített Program (2015)

Sulyok Judit – Polgár Judit (2010): A kulturális turizmus éve 2009 témaév legfontosabb

eredményei – Turizmus Bulletin 2010/3. szám

Rátz Tamara (2011): Kulturális turizmus - Pécsi Tudományegyetem, elektronikus jegyzet

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fe

jlesztes/ch05.html letöltés: 2015.03.10.)

Budai és Barta Tanácsadó Kft (2009): Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia

(http://2010-

2014.kormany.hu/download/5/6c/20000/Kultur%C3%A1lis_turizmus_fejleszt%C3%A9si_

strat%C3%A9gia.pdf#!DocumentBrowse letöltés: 2015.02.11.)´

Michalkó Gábor: Turisztikai terméktervezés és fejlesztés (2011)http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%

A9s%20%C3%A9s%20fejleszt%C3%A9s/book.html letöltés: 2015. 03.21.)

gyakorlatig

(http://mek.oszk.hu/04100/04167/04167.pdf letöltés: 2015.02.27.)

97/2005.(XII.25.) OGY határozat

(http://www.complex.hu/kzldat/o14h0001.htm/o14h0001_70.htm letöltés: 2015. 03.02.)

A pályázat.gov.hu oldalon található információk http://palyazat.gov.hu/lhh

Bordás István (2011): A Hevesi kistérség Többcélú Társulása Rövidtávú kulturális

stratégiája 2011-2015

(http://www.delheves.hu/oldalak/kozkincs/dok/Hevesi%20Kist%E9rs%E9g%20Kultur%E

1lis%20strat%E9gia.doc letöltés: 2015.03.04.)

244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet

48

(http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300244.KOR&kif=kist%C3%A9r

s%C3%A9g* letöltés 2015.03.11.)

A terport.hu oldalon található információk

(http://www.terport.hu/kistersegek/altalanos-informaciok/kistersegek-fogalom-

meghatarozas-jogszabalyi-hatter letöltés: 2015.03.07.)

Gyerekesély Program (2014): KISTÉRSÉGI TÜKÖR Hevesi kistérség

(http://gyerekesely.eu/wp/wp-content/uploads/2014/09/kistersegi_tukor_heves.pdf

letöltés 2015.02.23.)

28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.IKI letöltés: 2015.03.12.)

Átány község hivatalos honlapja

http://atany.hu/

Hanna-Lak Átányi szálláshely

http://atanyszallas.hu/

http://www.hevesfolkart.hu/

Egyéb források:

Nemzeti Turisztikai Adatbázis

Központi Statisztikai Hivatal

49

6. Ábrajegyzék

1. ábra - A turizmus rendszere és környezete .................................................................................... 4

2. ábra – A turizmus rendszer f elemei ............................................................................................ 6

1. kép - A Hevesi kistérség térképe .............................................................................................. 12

1. diagram – Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái ............................................................ 20

2. diagram – Üzleti célú szállshelyek vendégéjszakái................................................................... 21

2. kép - Csillagfalu látványterve ................................................................................................... 30

3. kép - tcakép Csillagfalu látványtervéb l ................................................................................ 31

4. kép – Szakrális közösségi tér Csillagfalu látványtervéb l ......................................................... 32

3. diagram – Válaszadók nemek szerint ........................................................................................... 36

4. diagram – Válaszadók korcsoportok szerint................................................................................. 37

5. diagram – Válaszadók iskolai végzettség szerint .......................................................................... 37

3. ábra – Válaszolók megoszlása megyék szerint ............................................................................. 38

6. diagram - Válaszadók kulturális célú utazásai .............................................................................. 39

7. diagram – Válaszadók társasági preferenciája ............................................................................. 39

8. diagram – Válaszadók utazási hajlandósága ................................................................................ 40

9. diagram – Válaszadók utazási gyakorisága................................................................................... 40

10. diagram – Válaszadók érdekl dése a programok iránt .............................................................. 41

11. diagram – rogramok iránti érdekl dés ..................................................................................... 42

12. diagram – Utazási hajlandóság ................................................................................................... 43

13. diagram – Tartózkodási hajlandóság .......................................................................................... 43

50

7. Mellékletek

1. számú melléklet: Interjú a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing

menedzsere Molnár Dániellel

Hogyan jellemezné a hevesi kistérség turizmusát jelenleg?

Elmaradott társadalmi és gazdasági helyzete mellett, a hevesi kistérség turisztikailag sem

hogy a Tisza-tó

régió kistérségeinek nagyon sajátos a helyzete regionalitás szempontjából, A régió több

kistérségéhez hasonlóan, a hevesi kistérség is két turisztikai régióhoz tartozik egyszerre.

ti a problémát, hogy nekünk a

Tisza-tavat,

egyúttal azt is eredményezi, hogy az utazók fejében hibás kép alakul ki a Tisza-tó régióval

kapcsolatban, azaz csupán a Tisza-tavat és közvetlen környezetét tekintik a régió részének.

Természetesen mi a Magyar Turizmus Zrt-nél mindent megteszünk annak érdekében, hogy

iszta-tó partjától távolabb található településeket is.

szám, vendégéjszaka, tartózkodási

zé.

-

-tó.

ztikai

attrakcióval a kistérség.

Még a Tisza-tó partján maradva Tiszanána településhez tartozik a Dinnyéshát partszakasz,

ahol több kisebb attrakciófejlesztés is folyamatban van. Ha elkészülnek, új lendületet

adhatnak a Tiszanánai vízparti turizmusnak.

-

attrakc

51

Tájvédelmi Körzetre is.

Ha a rendezvényeket tekintjük, éves szinten 4-

valamennyi településen létezik népdal és néptánc kör, akik népi hagyományokat ápoló

még mi sem értesülünk róla. Ezen kívül kulturális turizmushoz sorolhatóak a tájházak,

emények valamint kisebb kastélyok, kúriák is. Ezeknek a turisztikai

tudnánk ajánlani, az hozhatna némi fellendülést a térség kulturális turizmusában.

Mik a kistérség

Ha semmilyen drasztikus beavatkozás nem történik a kistérség turisztikai életében, akkor

minden bizonnyal megmarad Kisköre és Tiszanána pólusúnak, vagyis csak a Tisza-tó

finanszírozott marketing munkával természetesen lehet javítani, de attrakciók hiányában

-egy szezonális akció segíthet a

forgalomélénkítésben illetve jól targetált média kampányokkal a térség imázsa is javítható.

szempontból?

vendégforgalmából, arra lenne szükség, hogy a Tisza-tó partjától távolabb található

szervezésével. Ugyanakkor a Tisza-tavi pólus ellensúlyozására a kistérségen belül

ési beruházás. Ha ez a beruházás

rengeteget tudna profitálni.

Milyen beruházások jöhetnének szóba?

52

Ha megnézzük az országos tendenciákat, megállapítható hogy a legkönnyebben piacra

e létrehozni, amely

akár több ezer vendég befogadására is alkalmas lenne. Természetesen, mindezzel

komplexumnak?

nemzetiségek hagyományait ápoló kulturális komplexum egy potens turisztikai termékké

t, az

országban máshol nem található még ilyen ezért már csak az attrakció egyedisége is

ég

határainkon túl is.

Köszönöm szépen, hogy válaszolt!

Eger, 2014. február 27.

2. számú melléklet:módszertani referensével Muliter Mariannal

A nmi 2012b- , .

Azóta egy olyan folyamat vette kezdetét, ami ténylegesen módszertani segítségnyújtás,

v

feladatokat látjuk módszertani útmutatást nyújtunk

intézményeknek és kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek. A 97-es évi törvény alapján

végezzük munkánkat. Ez alapján olyan feladatokat látunk el amik szinergiába vannak a

gazdaság, a turizmus, a település és terület fejlesztéssel. Ezekkel összhangban kell a

lyan minta projekteket kell kitalálni,

létrehozni és megvalósítani, ghoz,

53

turizmushoz, ésekre

fektetjük a hangsúlyt. Tehát ott, , ahol nincs olyan

személy, zárva a

. Ezeken a településeken kívánjuk

újjáéleszteni a kultúrát, és itt olyan szakmai módszertani segítségnyújtást kívánunk

megvalósítani, n. A

kulturális közfoglalkoztatási program is erre lett kitalálva, ezt a célt szolgálja, hogy azokon

a településeken,

foglalkozzon a kultúra területével. A regisztrálni és

partnerként együtt dolgozni a Nemzeti M Intézettel és aki jelzi igényét a

kulturális közfoglalkoztatott foglalkoztatására, azzal tudun és kulturális

közfoglalkoztatott delegálni a településre. A hevesi kistérségben 90%-ban, körübelül 15

településen

Hogyan segítik a közfoglalkoztatottak munkáit?

A településeken 1- segíteni ezt a munkát. A Nemzeti M Intézet a

munkáltató és olyan feladatokat adnak a számukra, amelyek generálni tudják a település

közösségi életét, programokat dolgozni ki és valósítani meg. 120 órás képzéssel plusz a

koordinátorok segítségével úgymond szakmai és módszertani segítséget nyújtunk. Ez azt a

célt szolgálja, hogy minél jobban rátermetten tudják a feladatot elvégezni és szakmai

lakosságot is aktivizálják.

Szoktak-e kulturális rendezvényeket szervezni?

i

szervezzük a rendezvényt. Van a kapunyitogató programunk, ami 2 éve futó országos

projekt. Ez azt a célt szolgálja, hogy ház, ott ismételten

kinyissák a kapuit. Olyan komplex program, amely megvalósításával olyan szakmai alapot

nyújtunk a település és a közfoglalkoztatottak számára, hogy a nyitva

maradjon. Ez egy módszertani minta és segítsé hogy

valóban nyitva is maradt-e a kapu, szerveznek-e programok, van e közösségi élet,

fennmaradt-e, ami akkor indult. A térségben Boconádon volt már ilyen kapunyitogató

projekt és azóta, folyamatosan szerveznek programokat. Ez k

54

programnak, a kulturális közfoglalkoztatottnak, aki a megtanult módszertan alapján

folytatja a programok szervezését, innovatív ötletei vannak. Természetesen van egy

személy, aki irányítja a közfoglalkoztatottat és vel

elkezdett folyamatot. Ezzel a programmal is ezt kívánják fenntartani, hogy ez folyamatos

legyen ne csak egy rendezvény.

fejlesztési folyamatok elindítása és mentorálása a dél-

projekt?

Igen hosszú címet kapott ez a projekt, de a lényeg benne van. A hevesi járás mivel mind

gazdaságilag mind foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyze

így ez nincs kulturális szakember. A

házak rossz állapotban vagy évek óta zárva vannak. A projekt keretében a

hevesi térséget szeretnénk olyan területen fejleszteni, hogy az önkormányzatok és civil

szervezetek össze fogásást próbáljuk öszt Több projekt is megvalósul

ebben a térségben. A Kaláka projekt egy keretet ad azoknak a projekteknek, amiket a

hevesi térségben megvalósítunk. A kapunyitogató program, az értéktárak feltárása, értéktár

biztosságok létrehozása, ennek a folyamatnak a mentorálása, illetve ifjúsági csoportok

is a célunk. Ha valahol elindul ez a folyamat ott már

lehet ezekre építeni. E ik is ezek a projektek. Ezen belül tervezünk szakmai

napokat k témák a térség sze

lehetnek fejlesztés szempontjából is. Nyitó rendezvényen szere civil

szervezeteket megszólítani, bevezetni és érdekelté tenni hogy vegyenek részt a

projekten ok és

civil szervezetek kapcsolata, egy jó gyakorlat bemutatása a települések számára. Értéktárat

at elindítani az módszertani segítség és minta, hogy

aláka folytatása. Az eredményt az

mutatja majd meg, hogy hány településen lesz kapunyitogató program, értéktár bizottság.

A legnagyobb eredmény, amit szeretnének elérni egy szociális szövetkezet létrehozása,

ami akár a Kaláka programból növi ki magát.

Önök szerint hatással lesz a térség turizmusára?

55

Valamilyen szinten biztosan. M biztos, hogy lesz, de azzal hogy

programokat valósítanak meg a kistelepüléseken a térségi településeire feltétlen lesz

hatása. Ezzel kapcsolatosan is lesznek szakmai napok, hogy milyen hatással van a kultúra

és a közösségek ereje és aktivitása a turizmusra. A viszont

turizmusra, hiszen nem csak a település lakossága fog

ellátogatni, hanem akik átutaznak, vagy akik éppen oda látogatnak. Olyan értékek vannak,

amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni, például, a hevesi térségben van az országban

isza . Vannak

, amiket fel kell tárni meg kell nézni. Az értéktárnak a település

honlapján kellene megjelennie, de a honlap készítése ezzel kapcsolatban már nem a mi

feladatunk. A település érdeke lenne, hogy a honlapjukon fenn legyen, katalogizálják és

közkincsé tegyék. Ezeken a településeken annyira kicsit az a létszám, aki ilyennel

foglalkozik, hogy nem igazán van kapacitás, hogy a honlapot is fejlesszék és kezeljék. Sok

esetben nincs emberük a frissítésre, tartalom feltöltésre. Turisztikai szempontból érdekes és

fontos lenne, hogy a már létrehozott értéktárat és bizottságot jelenítsék meg a honlapjukon

is a települések.

-e külön prioritást?

Ebben az évben kiemelten van kezelve ez a térség, pont azért, hogy leghátrányosabb

h zért is fogják a projektek nagy részét ide vinni. A Kaláka projekt egészében egy

ilyen. A hevesi térségre koncentrál, mert ezt a komplex fejlesztési programot próbálják

megvalósítani. A hevesi térség kulturális területé jlesztéseket szolgálja a Kaláka,

ami már folyamatban is van. Tudnak róla a települések is, hisz fontos, hogy mind

személyesen találkozzanak. Meglátogassák egymást, és így tudják majd, hogy milyen

adottságok sajátosságok vannak, és mit lehet rá építeni. Hogy lehet támogatni, kiegészíteni

munkájukat, a hiányosságokat feltölteni. Ilyen a közfoglalkoztatás is. Sok településen

kincset ér a közfoglalkoztatott

most van egy személy, aki csak ezzel foglalkozik. Ha sikerül agilis embert találni, aki

szereti ezt csinálni és lát benne fantáziát, akkor sok mindent el tud érni a település és ki

tudja húzni a település lakosság ahova x éve került. Nagyon nehéz

megmozgatni a lakosságot. Nem érdekli semmi az embereket. Úgy kell megfogni a

v közösségi színtérbe. Elmenni és személyesen

elmondani nekik, hogy ez és ez van. Be vannak fásulva az emberek, szórólapra nem is

56

figyelnek már oda. Meg kell személyesen szólítani a lakókat ezeken a kis településeken,

tö és szóba állni a másikkal. Bármi kialakulhat, ha elkezd beszélgetni, közösségbe

járni az ember. Csak egy kis lökés kell.

Van már pozitív visszajelzés?

Jó példa erre Erk, ahol a. A polgármester körbe küldött

egy felhívást, hogy várják az értékeket, régi használati tárgyakat, ami a helytörténeti

, tudtak

rendezni egy helytörténeti kiállítást. Mindenki hozta a tárgyait, amik nevesítve lesznek a

gy fontosnak érzi magát az ember, hogy részese lehetett,

és megmutathatja az unokájának. Ennek kapcsán elkezdtek beszélgeti az emberek,

találkozni egymással, és ez nagyon fontos közös Ezt a fajta mintát akarjuk más

településekre is átvinni. Fontos, hogy nem G jön ez a példa,

hanem itt a térségben már valakik elkezdték és így teljesen más hatással lesz a többi

településre is. Lényeges, hogy nem szabad utána magukra hagyni ezeket a programokat,

hiszen ezekre építeni lehet gazdasági és turisztikai fejlesztési programokat. Ez minta

program lesz és vinni akarjuk más járásba és térségbe is. Amik felmerülnek hiányosságok a

program során, azokat pedig javítjuk.

Köszönöm szépen a válaszokat!

Eger, 2015. április 1.

3. számú melléklet: Interjú Csillagfalu ötletgazdájával, Székely Csabával

Mit jelent pontosan az, hogy Csillagfalu?

Kárpát-

összmagyarság kultúrájának a körülvetítése egy autentikus falu felépítésével. Ez a falu nem

skanzen, hanem a 19.század

alapján

elkészített berendezésekkel melyek szállásként kipróbálhatók. Ugyanakkor lesz csárda,

kocsma ahol az érintett népek eredeti autentikus ételei, italai kerülnek terítékre. A

és egyházi

57

kirándulnak addig a gyerekekre képzett animátorok vigyáznak. Az egész program nép a

népnek tisztelete szellemiségre épül, ami egy elfeledett ideológia, de az eddig megtartott

nem csak hazai, hanem komoly nemzetközi igény van erre a fajta tiszteleten alapuló

kikapcsolódásra.

Terveik szerint, hogy hat ez a térség turizmusára?

Egyik fontos része a nemzetközi látogatottság, mivel a nemzetiségeken keresztül 11

mi azt

, ezzel Magyarország néprajzát gazdagítják. Tiszteletünket az

anyaország népe felé úgy fejezzük ki, hogy hivatalosan megtartjuk egy-egy nemzeti

ünnepüket

Ugyanakkor fontos az a magyarországi utazni vágyó réteg, akik szeretnék megismerni

ezeknek a népeknek a kultúrája mellett ételeit, italait, szokásait is. A térségre komoly

hatása lesz, hi

lesz a falusi szálláshelyek kialakítása, hiszen Csillagfaluban a jelenlegi tervek szerint 120-

- .

amelyik település 1-1 ilyen csoportnak szállást biztosít, úgy ott nyilvánvalóvá válik már

egy új kapcsolat kialakítása, illetve a saját településük a

Több mint 70 munkahelyet teremt, valamint további 150-200 háztáji gazdálkodó bevonása,

hiszen a csárdában kizárólag háztáji konyhakerti növények, gyümölcsök felhasználásával

m specialitásként,

hanem napi szinten kerülnek kínálásra.

részére akik másik településen fognak megszállni.

Ön szerint lesz akkora hatással Csillagfalu, hogy a Hevesi Termál Strand, újra

kinyisson?

58

Prognosztizálható, hogy a térség turizmusán kívül a gazdaságára, infrastruktúrájára

nk szerint lesz

akkora kereslet, hogy érdemes lesz újra nyitni a mára már bezárt Hevesi Termál Strandot,

fü en

termálvízforrás itt is található.

Hogy jut el Csillagfalu híre a határokon túlra?

hivatalosan tájékoztatják kormányaikat a programról, ugyanis a megszentelt anyaföld és a

nemzeti ünnepek hivatalos megtartása is csak az érintett országok kormányainak

jóváhagyásával történhet. A Horvát nagykövet tájékoztatása szerint Horvátország

kormánya a 2014-2020-as ciklus idejére már most beépítette Csillagfalut, mint külföldi

turisztikai attrakciót. Segítségünkre lesznek továbbá a nemzetiségi önkormányzatok,

határon túli magyar intézmények, hazai-

Mikorra várható a projekt megvalósulása?

2016-ban már elindulhat a kivitelezés, amely Európai Uniós forrásból jöhet létre.

Amennyiben minden terv szerint halad, 2017 nyarán kinyitja kapuit Csillagfalu.

Gazdaságilag nézve a projekt el fogja tudni tartani magát.

Milyen vendég látogatottságra számítanak?

Képzett szakemberek állítják, hogy egyedülálló, épp ezért komoly látogatottságra

lehet számítani. Nem egy átlagos vendéglátó egység, hogy csak egyszer érdemes

meglátogatni, mert másodjára már úgysem tud többet mutatni. Ha mindig új dolgot akar

tapasztalni vendég, akkor is legalább 21-

népi és hagyományápoló, egyházi rendezvények miatt egész évben új és változatos

programokat szervezünk.

Zárógondolatként még elmondanám, hogy mi azt valljuk, hogy hosszútávon a valódi

vendéglátás alapja az a vendégszeretet, amely tiszteleten alapul. A vendég tisztelete

59

f

Köszönöm szépen a válaszokat!

Átány, 2015. március 31.

4. számú melléklet:

s vizsgálata

Sike Krisztina vagyok, urizmus-vendéglátás szakos

ést és annak

gazdasági hatásait vizsgálom. Köszönöm, hogy kitöltésével segíti munkámat!

Az Ön neme?

Férfi

Az Ön kora?

…………………….

Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?

8 általános

Gimnázium/szakközépiskola

Az Ön lakhelye?

……………………

Az Ön családi állapota?

Párkapcsolatban élek, gyermeke(i)m van(nak)

Párkapcsolatban élek, nincs gyermekem

60

Egyedülálló vagyok

Egyéb:

Szokott-e Ön kulturális céllal (múzeum, kiállítás, komoly zenei koncertek stb.)

utazni?

Lakóhelyén kívül

Igen, rendszeresen

Igen, volt már rá példa

Nem

Kivel szokott kulturális programokon részt venni? (Több válasz is lehetséges)

Egyedül

Családdal

Barátokkal

Kollégákkal

Mi volt az a legnagyobb távolság, amit kulturális program érdekében utazott?

Kevesebb, mint 50 km

50 – 100 km

100 – 300 km

Több, mint 300 km

Milyen közlekedési eszközzel utazott? (Több válasz is lehetséges)

Tömegközlekedés

Egyéb:

rális programokon részt venni?

Hetente

Havonta

Évente többször

61

Évente

Ritkábban

Ha választhatna az alábbi programok közül melyiket látogatná meg? (Csak egyet

jelöljön meg!)

Tóparti operagála

Török hastánc fesztivál

kiállító tér

Egyik sem

Maximum mennyi pénzt áldozna kulturális célú utazásra?

Kevesebb, mint 10.000 Ft

10.000 és 50.000 Ft között

50.000 és 100.000 Ft között

Több, mint 100.000 Ft fölött

dott skálán!

(1.-Egyáltalán nem érdekel, 2-Kevésbé érdekel, 3-Közömbös, 4-Érdekel, 5-Nagyon érdekel)

Autentikus népi ételek kóstolója 1. 2. 3. 4. 5.

Folklór fesztivál 1. 2. 3. 4. 5.

Népi játékok kipróbálása 1. 2. 3. 4. 5.

Nemzetiségek ünnepei 1. 2. 3. 4. 5.

Nemzetiségek népszokásai 1. 2. 3. 4. 5.

(lagzik, disznótorok stb.) 1. 2. 3. 4. 5.

Történelmi egyházak vallási ünnepei 1. 2. 3. 4. 5.

Nemzetiségek népi építészete 1. 2. 3. 4. 5.

Nemzetiségek történelme 1. 2. 3. 4. 5.

62

Nemzetiségek népi házainak kipróbálása (szerb, görög, lengyel stb. házban éjszakát eltölteni)

1. 2. 3. 4. 5.

Nemzetiségi vásár 1. 2. 3. 4. 5.

hatóak lennének, hajlandó lenne-e

ellátogatni oda?

Igen, feltétlenül

Igen, de legfeljebb 3 órát

Igen, de max. 1 órát

Nem

El tudná képzelni, hogy több napot is eltöltsön egy ilyen komplexumban?

Igen, feltétlenül

Igen, ha jók a programok

Igen, de csak egy éjszakára

Nem, csak egy napra látogatóba

Nem, mert nem érdekelne

Köszönöm szépen a válaszadást!