1teszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/MÜSZI/VÉGLEGES... · Web viewA pedagógusok a továbbképzéseken elsajátított kompetenciák birtokában még inkább alkalmasak lesznek a

1 SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLAIGAZGATÓSÁGA

OM Azonosító: 201165H-5009 SZOLNOK, Baross út 37. Pf.:186

Tel.: 56/425-844, Fax: 56/427-200 e-mail cím: [email protected]

Számlaszám: Raiffeisen Bank 12050002-01094932-00100001Adószám: 15577362-2-16

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00733-2008 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1882

PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

JENDRASSIK GYÖRGY GÉPIPARI TAGINTÉZMÉNY

TÁMOP 3.1.4 PROJEKT

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE

1

1.HELYZETELEMZÉS: A kompetencia alapú oktatás bevezetésének helyi

szükségessége és lehetséges irányai

1.1 Bevezetés

A családok megváltozott szociális helyzete, az eltérő kultúrákból adódó értékrendek miatt

érezhető, hogy megváltozott az oktatási intézmények szerepe. Az intézményekbe lépő

gyermekek fejlettsége évről évre alacsonyabb szintet mutat, leginkább a szokások, a beszéd,

és a szocializáció szintjén, továbbá emelkedik a fokozott egyéni bánásmódot igénylő és a

sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A nevelőmunkát alapvetően meghatározza a

gyermekek társadalmi helyzete: túlnyomó többségük háromévesen már valamilyen társadalmi

hátránnyal érkezik az oktatási rendszerbe. Egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő,

az elhanyagoló nevelés, a rossz szociális körülmény, s ez mind befolyásolja a gyermekek

testi-lelki szükségletét, kiegyensúlyozottságát.

Az oktatási intézményeknek meghatározó szerepet kell vállalnia az intézményi körülmények

között megvalósuló esélyegyenlőség megteremtésének. Olyan intézményi környezet

biztosítása válik szükségessé, ahol ezeknek a hátrányoknak az enyhítésére van lehetőség, ahol

a nehéz körülmények közül érkező gyermek is élhet intézményes körülmények között azokkal

a lehetőségekkel, amelyekkel hasonló korú, de jobb életviszonyok között élő társa. Az ideális

feltételek megteremtése a szülőkben is kialakítja a rendszeres intézményhasználat igényét,

ezáltal csökken a lemorzsolódás, az esélyegyenlőség megteremtésével javulnak a hátránnyal

élő gyermekek esélyei, testi, értelmi, érzelmi és szociális képességeik magasabb szinten

fejlődnek, mely által csökkenthetőek az iskolai kudarcélmények.

Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó

munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a korábbi évtizedeket

idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével és a

megszerzett végzettség kijelölte az egyén életútját. A gyermek az otthoni és a tágabb

társadalmi környezetben más ingereknek van kitéve, a mindennapokban való eredményes

működéshez más kompetenciákra van szükség. A készen kapott ismeretek helyét az önállóan

felkutatott s megtapasztalt ismereteknek kell átvenniük. A lexikális tudáshalmaz helyére az

alkalmazható tudás került. E célok eléréséhez a legszükségesebb, hogy a hangsúlyt az

alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezzük át.

2

Mindezzel iskolánk hozzájárulhat a tudásalapú társadalom megvalósulásához, az

intézményből kikerülő diákjaink megtalálhatják helyüket Szolnokon, Magyarországon és az

Európai Unióban, illetve célkitűzéseink szerint felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulás

képességének elsajátítására és a belőle fakadó előnyök kiaknázására.

A szülők elvárása az, hogy gyermekeik lelkileg is egészséges felnőtté válva boldoguljanak az

életben, megvalósíthassák kitűzött céljaikat mind a továbbtanulás, mind a munkavállalás

terén. Ennek a természetes igénynek az iskola úgy kíván megfelelni, hogy a gyermeküket ide

írató szülők elégedettek legyenek az iskolai szolgáltatással. Ezért olyan feltételeket kell

biztosítanunk diákjainknak, amelyek – a korábbi felméréseken alapulva – mind a diákok,

mind szüleik igényeit kielégítik: nem csupán a tárgyi tudáson alapuló ismereteket adjuk át a

tanórákon, hanem a hétköznapokban is használható, készségszintű, gyakorlati tudás

elsajátítására sarkalljuk őket.

1.2 Küldetésnyilatkozat, jövőkép

Az országos kompetenciamérések eredményeinek további javítását is szolgálja a

kompetenciaalapú oktatás minél szélesebb körben történő bevezetése. Korunk egyre gyorsuló technikai fejlődése, az egymást követő társadalmi-gazdasági

változások a mindezekhez folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodni tudó, tudását,

felkészültségét megújítani képes munkaerőt követelnek. A célok elérése érdekében szükséges

a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismereteket

közlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania olyan módszertani eljárásoknak, amelyek a

differenciált tananyag feldolgozást, a kooperatív tanulásszervezést, a tevékenységközpontú

módszertant, a tudatos képességfejlesztést, az információs és kommunikációs technológiai

alapú támogatást tartalmazzák. Különösen nagy fontosságú az iskolás korban elsajátított

alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi

sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.

Az országos kompetenciamérés eredményei, a HH tanulók arányának növekedése, a tanulási

nehézségekkel küzdő diákok arányának növekedése, a beiskolázási mutatók azt bizonyítják,

hogy a pedagógusok számára elengedhetetlenül szükséges a pedagógiai módszertani kultúra

fejlesztése.

3

1.3 Pedagógus képzések 2009/2010 tanévben

Továbbképzés típusa Továbbképzés fajtája Nevek

Vezetők képzése

Menedzsment-képzés I.(változásmenedzsment, projektmenedzsment)

Pesti LászlóCsonka István

Menedzsment-képzés II.(új oktatásszervezés az intézményben)

Pesti LászlóCsonka István

Kompetencia alapú oktatási programok

alkalmazását támogató képzés

Matematika kompetencia „B” kémia órán 10.

Ujlaki Anikó

„Szövegalkotás-szövegértés” kompetencia terület 9.

Császár JuditKozma Csaba

„Matematika” kompetencia terület9.

Boros IldikóDarázsné Margó

„Szociális, életviteli és környezeti” kompetenciák10.

Zsitnyánszki Andrea

Általános pedagógiai módszertani képzés I.

Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása

Hicsóné K IbolyaCsászár JuditKozma CsabaBoros Ildikó

Darázsné K MargitZsitnyánszki AndreaCristian Marianna

Általános pedagógiai módszertani képzés II.

Kooperatív tanulás Császár JuditTanórai differenciálás heterogén csoportban

Darázsné Margó

Hatékony tanuló-megismerési technikák (tevékenységközpontú pedagógia)

Boros Ildikó

Tanulás tanulásaMocsári Anita

Professzionális tanári kommunikációKozma Csaba

Drámapedagógia Zsitnyánszki AndreaInfokommunikációs

technológiák oktatásban történő alkalmazását

támogató képzés

IKT alapú eszközök alkalmazása, módszertana

Hicsóné K Ibolya Császár JuditKozma CsabaBoros Ildikó

4

Darázsné K MargitZsitnyánszki AndreaCristian Marianna

SNI együttnevelési tréning

SNI tanulók együttnevelésében részt vevők képzése

Halászné G Mária

Tóthné K MariannMódszertani képzés

Általános pedagógiai módszertani képzés I.

Általános pedagógiai módszertani képzés II.

Tantestületi módszertani továbbképzés

Új tanulásszervezési eljárások

Komp.al.. okt. csom. alk. német

Tanórai differenciálás heterogén csoportban

Hatékony tanuló-megismerési technikák (tevékenységközpontú pedagógia)

Tanulás tanulása

Professzionális tanári kommunikáció

Drámapedagógia

Ujlaki AnikóBarta József

Székelyné JuditMocsári Anita

Keményné Á Orsolya

Ujlaki Anikó

Mocsári AnitaTóthné K Mariann

Cristian Marianna

Barta József

Székelyné K Judit

Mérés-értékelés Mérés – értékelésben részt vevők képzése

Darázsné K MargitCsonka István

Digitális tábla használata Digitális tábla, digitális tananyagok alkalmazása tanórákon. (IKT eszközök)

Csonka István,Ujlaki AnikóBarta József

Székelyné K Judit Tordayné Anikó

Keményné Á Orsolya Halászné G Mária

Barta AttilaMag Melinda

Molnár Aranka

A 2009/2010-es tanév folyamán a kompetenciaalapú oktatás új módszereinek elsajátítására 6

pedagógusunk vett részt 120 órás továbbképzésen. A következő tanévtől az itt tanult

módszerek multiplikációja is megkezdődik: terveink szerint a program végére 20 pedagógus

használja a továbbképzésben részt vettek által elsajátított technikákat.

5

1.4 Tárgyi feltételek

A 2008/2009-es tanév folyamán megtörtént intézményünk bővítéses rekonstrukciója. Ennek

eredményeként az oktatási környezet, a tárgyi feltételek jelentősen javultak.

A 2008/2009-es tanévben korszerű informatikai eszközök (interaktív táblák, projektorok,

laptopok, számítógépek) beszerzésére került sor.

2. Az iskolában

folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai

alapelvei

6

Megnevezés Típus Db SpecifikációDigitális fényképező

Olympus SP-590 UZ 3

10 X optikai zoom, 10 megapixel felbontás,

Micro SD kártya 3 2 MB Digitális kamera SONY DCR-SR

75 3

Lamináló gép 330HD laminálógép 1 nagy

teljesítményű CD-s magnó

4

Kazetta és cd olvasására alkalmas hordozható

Erősítő Behringer PMP 2000

1

2x 350W teljesítményű 4 hangfal és 2-3 mikrofon kimenettel

Mikrofon Shure Beta 58 A

2

Frekvencia: 50Hz-16kHzImpadencia: 200 ohmÉrzékenység: -51,5 dBV/Pa (2,6mV)

Presenter Cordles 2Számítógép billentyűzet

Logitech 15 vezetékes

Számítógéphez egér

Logitech 49 Optikai vezetékes

Hangfal Voice-Kraft LK-692 2

Kétutas, 15” mély 450 W RMS, 900W zenei

2.1 Munkánkat a tanulók egész személyiségének fejlesztése, a polgári demokrácia

értékei hatják át, mert:

- a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le,

illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóikat, amelyben az egyén

és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak,

- különbségtétel nélkül biztosítjuk tanulóik számára az állami vizsgák letételéhez

szükséges elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

- minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd

alapjait sajátíttatjuk el a közismereti és a szakmai képzés dialektikus egységében,

amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk,

- mindezt pedig a belső értékeket középpontba állító személyközpontú neveléssel

tesszük.

2.2 Szakközépiskolai nevelés-oktatás céljai:

- érvényesítse a humánus értékeket, az európai közös értékrendet,

- közvetítse a nemzeti és az egyetemes kultúra alapértékeit,

- testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket

neveljen,

- törekedjen a fogyasztói kultúra fejlesztésére és a tudatos, kritikus fogyasztói

magatartás kialakítására,

- törekedjen a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás

elsajátítására, (fogyasztóvédelmi oktatás)

- a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi,

gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó

cselekvésre,

- nevelési, oktatási, képzési rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók

adottságaihoz, fejlettségéhez,

- biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek

bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét,

- csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes

befejezését,

- tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követő

magatartásmintákat,

7

- váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt,

- váljanak alkalmassá a tanulók:

az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen

folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára,

a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok

alakítására,

a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,

a felsőfokú tanulmányok megkezdésére,

- alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére,

azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, általánosítások

megtételére.

2.3 A kis lépések elve

A kompetenciaalapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazása

lehetővé teszi a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző

ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek

éveken át tartó fejlődési folyamatával. Célunk, hogy felkeltsük a diákban a készséget az

egész életen át tartó tanulásra, önművelésre, az önmagával szembeni igényesebb életre, a

széleskörűen használható általános műveltség megszerzésére, a közösségi-szociális

érzékenységre.

2.4 Gyermekközpontúság

Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődését kell szolgálnia, ezért minden

tevékenységet annak rendelünk alá. Igyekszünk iskolánkban olyan légkört teremteni, ahol

tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának adottak az optimális

feltételek.

2.5 A pedagógusok, szülők, tanulók együttműködésének elve

A partnerközpontú működés elsődleges célja a partneri elégedettség szolgálata. Az iskola

és közvetlen partnereinek (pedagógusok, szülők, tanulók) harmonikus együttműködése a

hatékony működés záloga.

2.6 A tanulói személyiség egészének fejlesztése

8

Célunk, hogy minden tanulónk képes legyen arra, hogy tetteit céljainak rendelje alá, és

céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat jelöljön ki. Reális

önismerete alapján legyen tisztában szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel.

Legyen képes különböző távú célokat maga elé tűzni, a célhoz vezető utat tudja operatív

szakaszokra bontani. Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját

tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség

szerinti korrekciójára is, az érvek mérlegelésével tudjon jó döntéseket hozni.

Motiváló tanulási környezet kialakításával érhetjük el, hogy ideálisan alakuljon a

tanulóknak a tantárgyakhoz, a tanuláshoz, az iskolához való viszonya.

2.7 A folyamatos módszertani megújulás, a segítő tanári attitűd elve

A kompetenciaalapú oktatás alkalmazásával megújul tanáraink pedagógiai kultúrája. Az

oktatásunkban elterjed egy másfajta látásmód és attitűd: az alapkészségek, képességek

fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat, az együttműködést,

tevékenységközpontúságot, problémamegoldást, kreativitást, általában véve a

kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség. Előtérbe helyezzük a

heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált

tanulásszervezési megoldásokat, a diákok közötti kooperáció mihamarabbi kialakítását,

kooperatív technikák alkalmazásával. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának

gyarapodását mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai

konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik.

2.8 Az esélyegyenlőség elve

Az akadálymentesített iskolánkban integráltan tanuló, sajátos nevelési igényű, ill.

hátránnyal élő diákjainknak is fontos a korszerű, versenyképes tudás megszerzése.

Iskolázottsági szintjük emelkedik, növekednek munkaerő-piaci esélyeik, társadalmi

integrációjuk. Ez egyben erősítheti a többségi társadalom toleranciáját.

2.9 Módszerek, eljárások

A kompetenciaterületek kiválasztása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelező

szövegértés-szövegalkotás, valamint matematika kompetenciaterület mellett a – gyermekek

igényeit, valamint a folyamatosan növekvő HH és HHH tanulók arányát figyelembe véve – a

szociális életviteli kompetenciaterület az, ami leginkább megfelel az intézmény céljainak. Az

intézmény műszaki jellegéből fakadóan a szakmai tárgyak alapja matematikai kompetenciára

9

épül, ami modellek alkalmazását igényli. (Képletek, struktúrák, táblázatok, grafikonok.). A

tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy követni tudják az érvek láncolatát,

alapvető matematikai elveket és folyamatokat alkalmazzanak a mindennapokban, és tudjanak

használni különböző segédeszközöket. A problémamegoldás és logikus gondolkodás

fejlesztése kiemelt szerepet játszik. Az általános pedagógiai módszertant, illetve az intézmény

céljait leginkább a kooperatív módszertan, a tanórai differenciálás heterogén csoportban, a

hatékony tanuló-megismerés technikák, tevékenységközpontú oktatás segíteni fogja.

2.10 Tanulási tevékenységek

Az eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló, az alapelvek

figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek és

szervezési módok (például: új tanulásszervezési eljárások, tantárgytömbösítés,

tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, előzetes tudás figyelembe vétele, projektoktatás.)

Ezeket a fenntarthatóság keretében (megfelelő mértékben kidolgozva, szervezeti

megoldásokkal alátámasztva és a nevelőtestület által közösen elfogadva 5 évig alkalmazzuk.

3. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása.

10

3.1 A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

kompetencia alapú oktatás elterjesztése.

A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan

széleskörű megismerése, és megvalósítása,

a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott

fejlesztése

az esélyegyenlőség érvényesítése

újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése

szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

egyéni fejlesztési tervek készítése

digitális írástudás elterjesztése

3.2 A kompetencia alapú oktatás implementációja

11

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenység rendszer, sikerkritériumok

meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan:

Tevékenységek Kompetenciaterület Sikerkritériumok, elvárt

eredmények

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Szövegértés, szövegalkotás „A”(9.A, 2 tanulócsoport, 36 bevont diák, 2 bevont pedagógus)

Kompetenciamérés, érettségi eredményességének javulása

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Matematika „A”(9.A, 2 tanulócsoport 36 bevont diák, 2 bevont pedagógus)

Kompetenciamérés, érettségi eredményességének javulása

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia „C”( 10.C 2 tanulócsoport, 32 bevont diák, 1 bevont pedagógus)

Osztályfőnöki munka könnyítése

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Matematika „B” Matematika a kémiaórán(10.A 2 tanulócsoport, 34 bevont diák, 1 bevont pedagógus)

Tantárgyközi anyagok sikeresebb elsajátítása

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban

Természettudományok, informatika, idegen nyelv(9.A, 9.C, 10.A, 10.C 8 tanulócsoport 120 bevont diák, 5 bevont pedagógus)

5-10-15 % tanórai lefedettség fokozatos elérése

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Szövegértés; szövegalkotás Kompetenciamérés, érettségi eredményessége

Digitális tartalmak, taneszközök használata

Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv

25 % tanórai lefedettség elérése

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv

Sikeres integrációIntézmények közti átjárhatóság biztosítása

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

Belső képzések, műhelymunkák

Több bevont kolléga készségszinten alkalmazza

Önálló intézményi innováció megvalósítása

Tananyagfejlesztés (szövegértés, szövegalkotás, matematika)

Jó gyakorlattá fejlesztés

Jó gyakorlatok átvétele 1. Szociális kompetencia (FAMTA, tanulói laptop) 2. Matematika tehetséggondozás (8.-os levelezős matematika verseny, illetve felvételi előkészítő)

Hosszú távon használható

12

Három hetet meghaladó projekt megtervezés

Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv(Környezetvédelem)

Projektmódszerek alkalmazása, tanulók képességeinek fejlesztése

Témahét megtervezése Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv(Természettudományok, és a műszaki élet kapcsolata)

Projektmódszerek alkalmazása, tanulók képességeinek fejlesztése

Moduláris oktatási program megtervezése

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia (Karrier)

Sikeres továbbtanulás, karrierépítés

3.3 A pedagógiai mérési, értékelési rendszer

Alkalmazzuk a formatív, szummatív és diagnosztikus értékelést, kiaknázzuk az értékelési

rendszerek közötti különbségek előnyeit. A mérés eredményeit az érintett munkaközösségek

(magyar nyelv és irodalom, matematika) elemzik, és az eredményeket figyelembe véve

tervezik és alakítják az éves munkatervüket.

Bemeneti: 9. évfolyamon magyar nyelvből és matematikából

szervezünk mérést. A munkaközösségek egységes mérőeszközt készítenek a 8.-os

felvételi követelményrendszer figyelembe vételével.

Országos kompetenciamérés: Az iskolában folyó pedagógiai

tevékenységet országos mérés alapján értékeljük. A fenntartó minden évben megküldi

a matematika, és szövegértés, szövegalkotás kompetenciamérés eredményeit.

Érettségi tárgyak vizsgái: Az érettségi tárgyakat kiemelten kezeli a

tantestület, a negyedik év folyamán a tantárgy jellegétől függően szóbeli vagy írásbeli

formában felkészítő, összefoglaló jellegű vizsgát tartunk. A munkaközösségek

egységes mérőeszközt készítenek az érettségi követelményrendszer figyelembe

vételével.

A tervezett kompetencia-területek bevezetésével mindenképpen javítható lesz az országos

kompetenciamérésen elért eredmény. A pedagógusok a továbbképzéseken elsajátított

kompetenciák birtokában még inkább alkalmasak lesznek a lemorzsolódás kockázatában

érintett tanulók mentorálására, egyéni fejlesztési terv alkalmazására, s a kommunikáció és

együttműködés hatékonyságának növelésére a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal,

társadalmi partnerekkel.

13

3.4 A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a fenntarthatóság

ütemezése.

Célok, indikátormutatók Implementációéve

Fenntarthatóság2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+ + + + + +

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+ + + + + +

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban

5 10 15 15 15 15

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+ + + + + +

Digitális tartalmak, taneszközök használata

25 25 25 25 25 25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

+ + + + + +

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

+ + + + + +

Önálló intézményi innováció megvalósítása, jó gyakorlatok készítése

+ + + + + +

Jó gyakorlatok átvétele +

Ezek értelmében, nevelési-oktatási eszközeinkben kiemelt szerepet kapnak:

kulcskompetenciák fejlesztését támogató programcsomagok alkalmazása tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (2009/2010-ben

minimum 5 %, utána 10%, 2011/2012-re 15 % arányban) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása projektmódszer, témahét, kooperatív technikák alkalmazása digitális tartalmak, taneszközök használata (implementációba bevont tanórák

30 %-ában) új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele.

A tantárgytömbösítés során adott napokon, egymást követő 2-3 tanórán, óraszám koncentrálással szervezzük meg az oktatást az adott tanév munkarendjébe foglalva. A bevont tantárgyak, műveltségterületek órái válthatják egymást. A megvalósítás pedagógiai elemei:

A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása

14

A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése A humán erőforrás (diák, tanár) felmérése, fejlesztése A tananyag kialakítása, tanmenet módosítása Órarend megalkotása Értékelés, visszacsatolás, korrekció

A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása során a tantárgyi keretek helyett műveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények, ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását. A helyi tanterv tartalmazza a műveltségterület tartalmi és értékelési elemeit. További intézményi lehetőségeink a NAT alapján:

Magyar nyelv és irodalom- Szövegértés, szövegalkotás

A moduláris oktatási program során évente egy témát dolgozunk fel. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást.A 2009/2010-es tanévben a Karrierépítés témáját dolgozzuk fel a 10. évfolyamon egy tanulócsoportban. További témalehetőségek:

egészséges életmód demokráciára nevelés érzelmi-erkölcsi nevelés stb.

A 3 hetet meghaladó projektoktatást tanévenként egy alkalommal szervezzük meg az adott tanév munkarendjébe foglalva. A téma kiválasztásában szerepet kapnak az osztályok tanulói. A témát egyes tanórákon és tanórán kívül dolgozzák fel a tanulók. A megvalósított projekteket bemutató tanítási nap teljes ideje és felépítése a projekttémára összpontosul. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.A 2009/2010-es tanévben a Természetvédelem témáját dolgozzuk fel a 9-12. évfolyamon.

A témahéten az adott tárgykört egy-egy tanulócsoport diákjai három-öt tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel az adott tanév munkarendjébe foglalva. A témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Ilyenek lehetnek például:

városi-ökológiai téma, környezettudatos gondolkodás honismeret történelmi korok (lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések stb.) antik tudomány, vallás, művészet vállalkozási kompetenciák egész életen át tartó tanulás idegen nyelvi hét stb.

A 2009/2010-es tanévben a Természettudományok és műszaki élet kapcsolata témáját dolgozzuk fel a 9-12. évfolyamon.

15

A kompetencia alapú oktatás bevezetése és gyakorlata az ehhez a folyamathoz illeszkedő Helyi tanterv tantárgyi rendszerén alapul. A tanterv megvalósításához szükséges eszközök, és felszerelések jegyzéke tartalmazza a kompetencia alapú oktatás minimum tárgyi feltételeit.

A tanulásszervezés alapmódszerei:

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

A tanulásszervezés további módszerei: páros munka, csoportmunka játék, vita, kutató-felfedező módszer kooperatív technikák, projekt módszer, drámapedagógia

Az IKT-eszközök, a digitális pedagógiai módszertan alkalmazásának köre

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának folyamatos fejlesztése szociális kompetenciák fejlesztése a konstruktív munkaformák alkalmazásával differenciálás megvalósításának eszköze (mennyiségi, minőségi, ill.

követelmény szint szerinti differenciálás)

3.5 A kompetenciaalapú oktatás fokozatos bevezetése (elterjesztése),

fenntarthatóságának biztosítása

Külső és belső továbbképzések biztosítása a kompetenciaalapú oktatás céljának,

tartalmának megismertetése szempontjából

3.6 Személyiségfejlesztés; a képességek, készségek fejlesztésének előtérbe helyezése

A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati

megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése.

Az egyenlő esélyek, egyenlő bánásmód elve alapján a különböző okok folytán

fellépő– szociális, mentális, etnikai, vallási vagy nemek közötti különbségeken

alapuló – hátrányokkal élő tanulók integrációja.

3.7 A lexikális ismeretek túlsúlya helyett az intelligens tanulás technikáit, készségét, a

tudás megújításának folyamatos képességét fejlesztjük diákjainkban.

A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére

alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.

3.8 A tanulói motiváltság növelése

16

Az együttműködést, tevékenységközpontúságot, problémamegoldást, kreativitást,

általában véve a kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség.

3.9 A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása

A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyi koncentráció erősítése.

A tanári szerep átértékelése, a tanári verbalitás túlsúlyának megszüntetése.

A változás iránt elkötelezett pedagógusok módszertani kultúrájának további

fejlesztése

Egy másfajta látásmód és attitűd: az alapkészségek, -képességek fejlesztésére

nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat bevezetése

3.7 Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra

A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett

szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek

kialakítását és az önértékelés fejlesztését.

3.10 A partneri igény-és elégedettségmérés eredményeinek hasznosítása és a fejlesztő

tevékenység megismertetése partnereinkkel

Partnereink igényeinek és elégedettségének folyamatos mérése.

Az iskolában folyó fejlesztő tevékenységeknek, azok eredményeinek

nyilvánosságra hozatala, (pl. az iskola honlapján).

4. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek

17

Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden

tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a

tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag

kiválasztást és elrendezést is.

4.1 Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A pedagógiai munkánk során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat

során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a

mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető

tudáselemeket. Hasznosítható, a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő

ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, és az azzal kapcsolatos tudást kell

átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig

tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek

meghatározása a helyi tantervben történik.

4.2 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai

vannak, módszertana kidolgozottabb.

A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az iskolai tantervi programok,

modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk

kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú

oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések

trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).

4.3 Képesség- és személyiségfejlesztés

18

A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként

kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a

szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott,

befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

4.4 Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt

igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

4.5 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak

megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek,

maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból

következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket

alkalmazzák.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan

kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják

védeni.

Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a

beiskolázási terv újragondolása.

4.6 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján

szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi

szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő

fejlesztést.

Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit.

Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni

19

képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat,

bővítsék ismereteiket.

4.7 Fokozatosság és folyamatosság

Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek,

amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A

sulinovaadatbank illetve educatio oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben

részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes

képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói

összetétele alapján számolnak.

4.8 Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen

és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs

tevékenységek, önálló intézményi innováció)

A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a

környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási

helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

4.9 Célok, feladatok megvalósítását támogató eszközök, eljárások, módszertani elemek:

Fejlesztjük diákjaink megismerési képességeit.

Kialakítjuk és fejlesztjük a kooperatív tanulási formákat.

Megismertetjük diákjainkat az információszerzés, szelektálás és feldolgozás

módszereivel.

Alkalmazzuk a számítógéppel való együtt tanulás módszereit, elősegítjük az

interaktív táblák használatának elterjesztését.

Fejlesztjük a tanórákon használt vizuális és kommunikációs formákat.

Fejlesztjük diákjaink digitális írástudását.

Tanóráinkon bevezetjük a differenciált oktatási formákat, lehetővé tesszük a

heterogén csoporton belüli fejlesztő munka kialakítását.

20

Alkalmazzuk a drámapedagógia eszközeit a tanórák színesebbé, a tananyag

gyermekközpontúbbá tételéhez.

Hatékony tanuló-megismerési és -segítő technikákat vezetünk be és terjesztünk

intézményünkben.

Kialakítjuk a számítógép-használattal kapcsolatos szokásokat.

Figyelembe vesszük a tevékenység-központú pedagógiák nyújtotta fejlesztési

lehetőségeket.

Egyéni foglalkozásainkon elfogadtatjuk és alkalmazzuk az egyénre szabott

tanulásszervezést.

Segítjük diákjainkat a versenyeken való sikeres részvételben.

Alkalmazzuk a formatív, szummatív és diagnosztikus értékelést, kiaknázzuk az

értékelési rendszerek közötti különbségek előnyeit.

Pedagógusainkban kialakítjuk az igényt a tanulók aktív részvételén alapuló

óravezetés alkalmazására.

Tanáraink elsajátítják a digitális tananyagfejlesztés képességét.

Tanáraink jártasságot szereznek az SDT-rendszer kezelésében, az SDT-n

elhelyezett tananyagok keresésében.

Kezdeményezzük pedagógusaink számára az attitűdváltást segítő programokon

való részvételt.

5. Kiemelt nevelési területek

5.1. Személyiségfejlesztés

21

Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele, ennek érdekében

fejlesztjük:

diákjaink együttműködési kompetenciáit,

ön- és társismeretüket az ön- és csoportértékelés folyamatos alkalmazásával,

a kooperációra való tanulói magatartást, a tolerancia és a másság elfogadását,

a tehetséges vagy fejlesztésre szoruló tanulók egyéni képességeit a differenciálás

eszközével, az egyéni sikerélmény elérésével,

az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni módszerek, technikák kialakítását,

diákjaink környezettudatos magatartását,

5.2 Közösségfejlesztés

Célunk az egymásért felelősséget vállalni tudó közösség kialakítása, ennek érdekében:

fejlesztjük a diákcsoportokon belüli és azok közötti együttműködést,

kialakítjuk az egymás segítésének elvét, az egymástól való tanulás lehetőségének

elfogadását,

segítjük a diáktársak, a másik elfogadásának érvényesülését,

fejlesztjük diákjaink társismeretét a csoportértékelés folyamatos alkalmazásával.

5.3 A szülők, a tanulók az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái

Az iskola közvetlen partnerei a pedagógusok, a szülők és a diákok közössége. A velük való

kommunikáció minősége az iskola hatékonyságának egyik alapfeltétele. A 2009/2010-es

tanévtől bevezetett kompetenciaalapú oktatás szükségességéről, céljairól és eredményeiről

nem csupán törvényi kötelezettségünknek eleget téve, hanem belső meggyőződésünkből

fakadóan tájékoztatjuk partnereinket. A program minden résztvevőjének elfogadó, támogató

hozzáállása szükséges annak sikeréhez.

5.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei

A kiválasztásban fontos szempont, hogy olyan tankönyvek, taneszközök segítsék a tanulást,

amelyek lehetővé teszik a csoportmunkára nevelést, a tanuló egyéni fejlődését, önálló tanulási

készségeinek kialakítását.

22

6. A javasolt fejlesztés várható hatásai

Az új módszerek, munkaformák megismerésével korszerűsödik a pedagógusok

módszertani kultúrája, ezek gyakorlati alkalmazásával hatékonyabbá válik a nevelő-

fejlesztő munka. A kompetencia fejlesztés egységes értelmezése, elfogadása,

megvalósítása lehet a záloga az intézményfokok közötti átmenetek zökkenőmentessé

tételének, valamint a gyermeki fejlődés végigkísérésének.

Az iskolán kívüli tevékenységek (ünnepségek, családi, közösségi programok,

környezettudatos magatartást erősítő programok, múzeumpedagógia) során erősíthetik

elsősorban a családokkal való partneri együttműködést, s ily módon is részesévé válnak

pedagógiai célkitűzéseink megvalósításának.

A tanácsadók segítségének igénybevételével az elméleti és a gyakorlati munka teljes

körű összehangolása megtörténhet, s a hagyományostól eltérő oktatásszervezési módok

(pl. projektmódszer) elsajátítását valósíthatják meg.

A kompetenciafejlesztő programcsomag nevelési eszközeinek beszerzésével

megteremtik a kompetencia alapú nevelés tárgyi feltételrendszerének alapját.

A jó gyakorlat átvételével gazdagítják szakmai eszköztárukat, s az egymástól tanulás

során kibővül szakmai kapcsolatrendszerük is.

Önálló fejlesztési, innovációs tevékenységük során jól működő saját gyakorlatokat

tudnak létrehozni, saját magunk és mások számára is értékes pedagógiai tartalmat

hozhatnak létre.

Fejlődnek kollegáik kompetenciái a módszertani kultúraváltás, a saját innováció

kidolgozásában, valamint a horizontális tanulás során.

A szociális életviteli kompetenciaterület választásával olyan attitűdök és készségek

kialakítására kerülhet sor, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes

harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az

önbizalom, az öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív

beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának

bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a

reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok

kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és vágyak összehangolásának

képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség,

kezdeményezőkészség, az akaraterő, a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia,

23

a kommunikációs és kooperációs képesség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő-,

kezelő-, megoldó képesség.

6.1 Integráció megvalósítása: A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek

nevelésére.

A gyermekek a befogadó környezetnek köszönhetően könnyen beilleszkednek a

közösségbe, a közösség aktív tagjaivá válnak.

Az SNI képzésen résztvevő pedagógus a módszertani ismereteit továbbítani tudja a

tantestület felé.

A differenciált fejlesztés következtében hátrányaik csökkennek.

A hatékony tanulásszervezési módok az SNI gyermekek tudásszintjét, kooperatív

készségét is fejlesztik.

Az egyéni érési ütemnek és képességnek megfelelően alkalmassá válnak a

továbbhaladásra.

Az állapotuknak, szükségleteiknek adekvát módszer megválasztása lehetővé teszi az

esélyteremtést, amelyre a szemléletében változó, tudásában gazdagodó kollega a képzések

eredményeképpen válik alkalmassá

Erősíti az alábbi célok elérését: a társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges

feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és - feloldó magatartás

erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák

elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek

fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek,

feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása, analóg feladatokra,

ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség

fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a

kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre,

beilleszkedésre.

A kompetencia alapú programcsomagok alkalmasak arra, hogy tanulóik az iskolában

éljék meg, illetve kapják meg:

sikerélményeiket;

saját magukban való hitüket;

létezésre, tanulásra, munkára való alkalmasságuk önbizalmát.

24

Így képesek lesznek szert tenni kellő önbecsülésre, önértékelésre, hozzásegítve magukat

megfelelő értékképzetekhez és a reményteli jövőkép kialakulásához az iskola befejezéséig,

illetve felnőtt létükben.

6.2 A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények

eléréséhez

Az iskolában továbbfejlesztett kulcskompetenciák nagymértékben szolgálják

felnőttkorban a munkaerő piacon történő elhelyezkedést (ú.n.: problémamegoldó

gondolkodás, együttműködési készség, konfliktuskezelési készség, jó kommunikációs

készség, egyezkedés, érvelés, vita, kulturált viselkedés elsajátítása stb.)

A kooperatív módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő

konszenzus elérésére tanítja meg a gyermeket, de a pedagógusokat is. A kooperatív

tanulást tartalmazó egyének a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más

területeire is. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést

és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent.”

A szociális életviteli kompetenciaterület választásával olyan attitűdök és készségek

kialakítására kerülhet sor a tanulók számára, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén

belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges

attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világgal

szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes

kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői

az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális

egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és vágyak

összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési

képesség, kezdeményezőkészség, az akaraterő, a kitartás. A társas viselkedés terén pedig

az empátia, a kommunikációs és kooperációs képesség, a vitázó és érvelő képesség, a

konfliktustűrő-, kezelő-, megoldó képesség. Ezek nagymértékben hozzájárulnak a

munkaerő-piaci szempontból releváns kompetenciáik erősítéséhez.

25