Délkelet-Ázsia Öröksége - Élő Buddhizmus 110211_4

Tan Kapuja Buddhista Főiskola2010/211. Tavaszi szemeszter

A-B102 és A-E-B102Jelen János

Délkeletázsia öröksége – az élő buddhizmuskonfliktus és büszkeség

Alapfogalmak Változás – vs – fejlődés Örökség – vs – érték Etika – vs - Morál Kronosz – vs - Kairosz Tér – vs – idő Történelem – vs - modernitás Régészet – vs – antropológia

Fogalompárok

Örökség

Meghatározás Ideológia Politika Technológia

Az örökség fogalma

Vagyon/hagyaték Letét Patrimonium

Értékrend

Kinek az „emlékezete”– transzcendentális– etikai

(„összemberi”)– erkölcsi

(„csoport”)– nemzedéki– egyéni

Örökségvédelmi politikák

Etnikai alapú örökség (többségi vagy kisebbségi)

Vallási örökség Ideológiai alapú

örökség Világörökség

Kontinentális talapzat és szeizmikus aktivitás

Domborzat

A „Wallace-vonal”

Kereskedelem 500-ig

Indianizálódott államok 650-ig

Angkor és Srívidzsaja 650 – 1000 között

Kubilaj birodalma és DKÁ

Angkor aranykora

Szárazföldi DKÁ a 14. században

Régészeti: Higham, Charles

Antropológiai: Engelhardt, Richard

Kétféle megközelítésmód

(Charles Higham, The archaeology of mainland Southeast Asia, Cambridge University Press, 1989, pp. xv-xvi.)

Hagyományos régészeti megközelítésmód

KULTURÁLIS KORSZAKOKDélkelet-Ázsia Régészete

Eltérő idősíkok

Kronosz Kairosz

Kronosz és Kairosz

Korai vadász- gyűjtögetők (i.e. 10 ezer év)

Tengerparti települések (i.e. 1500 – 500 között)

A-korszak (i.e. 3 ezer év)

B-korszak (i.e. 2000 – 500 között)

C-korszak (i.e. 500) D-korszak (i.sz. 200 –

1500 között)

Első rizstermelők Neolitikus

települések Réz-alapú

fémmegmunkálás

Vas-alapú fémmegmunkálás– Korai államok

Szellem-barlang, Thaiföld

Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei

10,000 i.e.

Tengerszint a mainál kezdetben 40-60 m alacsonyabb, majd a mainál legalább 3 m magasabb (vagyis az egykori virágzó tengerparti települések ma víz alá kerültek, ezért lelőhelyek elsősorban a szárazföld belsejében található barlangokból származnak (kőszerszámok, fából készült vadász szerszámok). Kis lélekszámú, mozgékony csoportok: vadásznak, halásznak, csapdát készítenek. Szellem-barlang, Laang Spean, Sai Yok, Khao Talu, Con Moong.

Korai vadász-

gyűjtögetők

KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK

Khok Phanom Di, Thaiföld


1500 -500 i.e.

Gazdag, letelepedett tengerparti települések; rangsoroló, cserealapú, fejlett temetkezési szertartások. Tengeri források meghatározó jelentőségűek, rizst fogyasztanak, amelyet feltehetően édesvízi mocsarakban, természetesen környezetükben tengerszint i.e. 7 ezer körül ugrásszerűen megemelkedett, elárasztva a tengerparti településeket, majd i.e. 4 ezer körül a mainál legalább 3 méterrel magasabban megállapodott. Khok Phanom Di.

Tengerparti települések


Tonleszap, Kambodzsa


3000 i.e.„A –

korszak”

Letelepedett települések kis létszámú, alig rangsoroló közösségek; kőszerszámaik és kagylóeszközeik egymás és az egyes közösségek között cserélnek gazdát; mocsarak peremén háziasított rizst termesztenek. Khorat-fennsík; Észak-Vietnam, Vörös és Ma folyók völgye; Tonleszap-alföldje; Mekong-delta; Chao Phraya-völgye. Nagy kiterjedésű, tápanyagokban gazdag, üledékes és hordaléktalaj. Samrong Sen, Non Nok Tha, Ban Chiang, Non Kao Noi, Phung Nguyen.


Samron SenKőkorszaki leletek elterjedése Délklet-Ázsiában

Samrong SenKőkorszaki lelőhelyek Kambodzsában és Vietnamban

Samrong SenKőbaltafejek

Samrong SenKővésők (vájóvésők)

Ban Chiang, Thaiföld


2000 – 500 i.e.

„B – korszak”

Ércbányászat a hegyekben; öntőforma és öntecs kereskedelem, rézmegmunkálás, bronzművesség elterjedése önálló alföldi közösségekben; növekvő rangsorolás: egyesek rangjelző ékszerekkel, bronztárgyakkal temetkeznek. Igen sokrétű élet; feltehetően már rizstermesztés. Ban Chiang, Non Nok Tha, Ban Na Di, Khok Charoen, Ban Kao, Samrong Sen, Doc Chua, Phung Nguyen, Dong Dau, Go Mun.


Kőedény-síkság, Laosz


500 i.e.„C –

korszak”

Vasmegmunkálás, központosítás és fejedelemségek kialakulása. Kezdeti kapcsolatok felvétele indiai kereskedőkkel és a Han-kori kínai hadsereggel. Fokozódó cserekapcsolatok, erőteljes társadalmi rangsorolás és mezőgazdasági tevékenység. Szakosodott bronzedény készítők szertartási ivóedényeket, díszes testre függesztett lemezeket, tálakat és gazdagon díszített bronz dobokat készítenek. Főnöki temetkezési csónakok. Kiemelt lelőhelyek: Non Chai, Ongbah, Ban Don Ta Phet, Ban Chiang Hian, Ban Tha Kae, Co Loa, Viet Khe, Chau Can, Dong Son, Sa Huynh.


My Son, Vietnam


i.sz. 200

i.sz. 1500

„D – korszak”

Mekong alsó szakasza és torkolatvidéke; Vietnam tengerparti sávja; Vörös-folyó völgye; Észak-Kelet Thaiföld és a Chao-Phraya; Szálvín és Irravádi völgye. Hatalomkoncentráció, birodalmi központok (mandalák vagy nagarák) kialakulása; indiai hatást jelző vallási, államigazgatási szemlélet; szanszkrit nyelv jelenléte. Angkori Mandala 802. Han-dinasztia katonai irányítású központokat hoz létre a mai É-Viet területén. Államok: Oc Eo, Isânapura, U Thong, Mi Son, Muang Fa Daet, Angkor.


A délkeletázsiai örökség „lényegére mutató” kulturális „történetek” meghatározása

(Forrás: Dr. R. Engelhardt keynote address, Tana Toraja, South Sulawesi, Indonézia, 23 - 28 April 2001.)

KULTURÁLIS TÖRTÉNETEK

1. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA

2. SAJÁTOS ANYAGKEZELÉS3. GEOMANCIA ÉS

KOZMOLÓGIAI ELŐKÉP ALAPJÁN ÁTALAKÍTOTT TÁJ

4. A VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS

1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.

A jégkorszakot követő nedves trópusi környezet kedvez a kisközösségek szakosodásának, ami technológiai felfedezésekhez és kulturális sokszínűséghez vezet. A folyamat a tengerszint emelkedésével felgyorsul. A hangsúly az ember és a növény viszonyán van. 30 és 5 ezer évvel ezelőtti szálláshelyek.


1A. Kiterjedt települések a folyók vízgyűjtő területein; jelentős kiterjedésű kőeszköz gyártó körzetek; kapcsolódás a kipusztult, nagytestű állatokhoz.

• Cagayan-völgy (Fülöp-szigetek)• Pacitan (Indonézia)• Lenggong, Perak (Malájzia)


1B. Barlang-szállások; eltérő tevékenységhez kapcsolódó, tartós használat; évszakhoz kötődő szálláshelyek; késői rétegekben temetkezési edények, esetleges ősök tiszteletére utaló használat.

• Niah-barlang (Malájzia) • Tabon-barlang (Fülöp-szigetek) • Lang Rong Rian (Thaiföld)


1C “Hoabinh-kultúra” sziklamenedékek fennsíkok ökoton területein, patakok és karszt-hegyek találkozásánál; eltérő forráshasznosítási stratégiákra utaló pattintó szerszámok – esetleges erdőirtás nyomai; kistestű állatok vadászatára és rendszeres gyűjtögetésre, csak úgy, mint a szárnyasok, disznó és kutya háziasítására utaló jelek. Felismerhetők, az antropológiailag ismert „hegyvidéki” alkalmazkodás előjelei.

• Hoa Binh, Bac Son, Lang Bon Észak Vietnamban. Pattintott kőszerszámok előállító helyei (sorozat-jelölés?) Szellem-barlang (Spirit Cave), Banyan-völgyi barlang, Meredek Kiszögellés-barlang (Steep Cliff Cave [Thaiföld]).

Korai növénynemesítés (rizs). (sorozat-jelölés?) Laang Spean, Kambodzsa

• Ulu Leang, Szulawézi, Indonézia (Toalia gazdaság )


1D Elárasztott tengerparti övezetek; mangrovea ökológia; szakosodás a vízmozgás és a zátonyok sajátos tengeri forrásaira; kagyló és csont megmunkálás (eszközök és díszítés). Gyakran jelentős temetkezési helyek kialakulása a lakott körzetekhez kapcsolódóan. Szálláshelyek felbukkanása 6 ezer évvel ezelőtt; folyamatos használat szinte napjainkig. „Tengeri cigányok” vagy „partvidéki barangolók” (strand-loopers) alkalmazkodása DKÁ tengerparti sávjain. Ősök tisztelete.

• Khok Phanom Di (Thaiföld) • Phang-nga Bay (Thaiföld) • Batanes (Fülöp-szigetek)


1E Tóparti szálláshelyek; halfogás és haltenyésztés jelei. Komoly szerephez jut a korai DKÁ-i államok fehérje igényének kielégítésében. Néhol évezredek óta folyamatos közösségi élet.

• Tingkayu-völgy, Sabah (Malajzia) • Tonle Sap (Kambodzsa) • Songkhla-tó (Thaiföld) • Toba-tó, Sumatra (Indonézia) • Inle-tó (Mianmar/Burma)


1F Mély- és alföldi mezőgazdasági szálláshelyek; öntözött rizs; háziasított vízi-bivaly; esetleg elefánt; fazekasság; kő és fém szerszámok; sajátos önfenntartó DKÁ-i mezőgazdasági létforma kialakulása és fennmaradása napjainkig.

• Ban Kao (Thaiföld) – Gua Cha (Malajzia) • Arku-barlang, Lal-Lo, Andarayan,

Cagayan-völgy (Fülöp-szigetek) • Duyong, Palawan (Fülöp-szigetek)

2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.

Sajátos, hevítésen és erjesztésen alapuló (akár kívülről származó kezelési módozatokkal ötvözött) délkeletázsiai anyagkezelési eljárásmódok kialakulása és fejlődése. Az így létrehozott termékekre jellemző a rendkívül hosszú, megbízható felhasználhatóság. Exportra szánt, olcsó tömegáru termelés kialakulása már 5-1 ezer évvel ezelőtt.

Ember és anyag közötti viszony „lényegének”

finomítása Fémmegmunkálá

s Mázas kerámia Textilfestés Erjesztett

élelmiszerek Temetkezési

szokások


2A Fémmegmunkálás: rézolvasztás, bronzöntés, vaskohó

• Đông Sơn (Viêt Nam) • Ban Chiang (Thaiföld)• Lopburi (Thaiföld) • Pejeng-Sembiran (Indonézia)


2B Mázas kerámia

• Angkor (Kambodzsa)• Sawankhalok

(Thaiföld)• Bát Tràng (Vietnam)


2C Textilfestés (nincs konkrét hely kiválasztva). Figyelembeveendő eljárásmódok között:

– ikat– viasztaszító– indigó


2D Erjesztett élelmiszerek, leggyakrabban halfehérje

• Tonleszap (Kambodzsa)• Mekong-delta (Vietnam)


2E Temetkezési szokások

• Bali (Indonézia) • Rattanakosin Bangkok (Thaiföld)

3. TÖRTÉNET: GEOMANCIA ÉS A DÉLKELETÁZSIAI EMBER KOZMOLÓGIAI ELŐKÉPEI SZERINT ÁTALAKÍTOTT TÁJ.

Teokratikus és filozófiai útmutatás a társadalmi élet szerkezetének létrehozására kb. 1500 – 500 évvel ezelőtt

3A Szent hegyek és folyók párosítása

• Lingaparvata (Lao PDR) • Kulen (Kambodzsa) • Popa-hegy

(Mianmar/Burma) • My Son (Vietnam)


3B Megalitikus jelek a tájban

• Kőedény síkság (Laosz)• Nias (Indonézia) • Nusa Tenggara-szigetek

(Indonézia)


3C Városi mandalák

• „Pju”-városok: Beikthano-Myo, Halin, Tharay-Khit-Taya (Mianmar/Burma)

• Borobudur (Indonézia) • Bagan (Mianmar/Burma) • Angkor (Kambodzsa) • Dong Duong (Vietnam) • Hue (Vietnam)


A távolsági kereskedelem nyomán városias megapoliszok jönnek létre a regionális és világkereskedelmi csomópontokban. A mai modern városok előképei a nemzetközi szállítmányozási és kereskedelmi világrendszeren belül. 1000 óta mindmáig.

4. TÖRTÉNET: A DÉLKELETÁZSIAI VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS

Hídfőállás

A város (szezonális) áruk raktára és bevásárlóközpont

Tengerhajózási innováció a városias kereskedelmi bővülés támogatására

A DKÁ-i város mint hídfőállás

4A A város (szezonális) áruk raktára és bevásárlóközpont: Délkeletázsiában mindenhol jellemző sajátosság

• Oc Eo (Vietnam) • Angkor Borei (Kambodzsa) • Sresztrapura (Laosz) • Csaija-Szatingphra (Thaiföld) • Palembang, Szumátra (Indonézia) • Szurabaja (Madzsapahit)

(Indonézia) • Hoi An (Vietnam) • Melaka/Penang (Malájzia) • Vigan (Fülöp-szigetek) • Makasszar, Szulavezi (Indonézia) • Ajutthaja (Thaiföld)


Oc Eo

Oc Eo

Oc Eo

Oc Eo

4B Tengerhajózási innováció a városias kereskedelmi bővülés támogatására

• Hajózócsatorna a Csaopraja-folyón Ajutthajától Bangkokig (Thaiföld)

• Part menti világítótornyok a Fülöp-szigetek partvonala mentén

• Erődszerű kikötők „a falakon belül” (Intramuros) (Fülöp-szigetek) és Batávia (Indonézia)


THE BUDDHIST WORLD OF SOUTHEAST ASIA

Donald K. Swearer

Összegzés

1. Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában2. A buddhizmus történelmi gyakorlata3. Buddhizmus és modernizáció4. Buddhizmus Délkelet-Ázsia

művészetében

Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában

A példamutató buddhista uralkodó

Fejedelmek és a Világmindenség

Buddha a Világmindenség alkotója

Nacionalizmus és buddhizmus

1. A tökéletes cselekvés

2. Szertartások és hatalom3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás


Érdemek és befolyás Szertartások típusai Szertartási (kegy)tárgyak Szimbólumok Fesztiválok, ceremóniák Befolyásra törekvés

1. A tökéletes cselekvés

2. Szertartások és hatalom

3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás


Kathina (szerzetesi ruha adományozása)

Magha pudzsa (február) Szangha-nap

Viszakha pudzsa (Veszak) (május) Buddha-nap

Aszalha pudzsa (július) Dhamma-nap

Pavarana (október) Anapanaszati (november)

1. A tökéletes cselekvés2. Szertartások és hatalom

3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás


Buddha képmás felszentelése A Vesszantara dzsátaka

felmondása

1. A tökéletes cselekvés2. Szertartások és hatalom3. Ünnepélyek

4. Átjárás, átváltozás

A buddhizmus történelmi gyakorlata

Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása

Párhuzamosságok Buddha életével

10 uralkodói erény Asóka és követői

1. A példamutató buddhista uralkodó

2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója4. Nacionalizmus és buddhizmus


Királyok és kozmológia

1. A példamutató buddhista uralkodó

2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója4. Nacionalizmus és buddhizmus


1. A példamutató buddhista uralkodó2. Fejedelmek és a Világmindenség

3. Buddha a Világmindenség alkotója

4. Nacionalizmus és buddhizmus


1. A példamutató buddhista uralkodó2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója

4. Nacionalizmus és buddhizmus

Buddhizmus és modernizáció

A szerzetes változó szerepe

A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat


A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat


A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat

Buddhizmus Délkelet-Ázsia művészetében

1. Champa2. Angkor3. Borobudur4. Vietnam5. Burma

Buddhizmus Délkelet-Ázsia művészetében

1. Champa

2. Angkor3. Borobudur4. Vietnam5. Burma

Az élő buddhizmus

A tökéletes cselekvés Szertartások és hatalom Ünnepélyek Átjárás, átváltozás

A buddhizmus gyakorlata


Fejedelmek és a Világmindenség Buddha a Világmindenség

alkotója Nacionalizmus és buddhizmus

Buddhizmus és modernizáció A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat

Bevezetés

A vallás tanulmányozása és a vizualitás– Vallásrendszerek: szent szövegek,

mítoszok, szimbólumok, intézmények, szertartások

– Adott kultúrkör zseniális összegzése felidézés, bele- és átélés révén

– Forrásai: forrásszövegek (páli, burmai, stb.), vizuális anyagok, egyéni tapasztalat (puja, meditáció, stb.)

Bevezetés

Kontextus: buddhizmus Délkelet-Ázsiában– Helyszíne, szociális környezete szerint:

A hagyományos faluban Királyság/fejedelemség/birodalom és

nemzetállam Modern városi környezet

Bevezetés

–Sajátos vonásai Hagyományosan rendező és ötvöző

(integratív és szinkretikus) Politikai legitimizáció és

nemzettéválás Modernizáció és urbanizáció

– A théraváda megjelenése DKÁ-ban

Vallás és kultúra kölcsönhatása

Az élő buddhizmus – bevezetés (1)

Befogadó és ötvöző-olvasztó Alaptanításokat „torzító”

(Megvilágosodás, 4 Nemes Igazság, Nyolcrétű Nemes Ösvény)

Csatlakozás a Közösséghez elkötelezettségből (semmint „az átformáló bölcsesség” keresése)


Zajos kolostori ünnepségek – vs – meditáció „Rendetlen” falusi pagodák – vs - kolostorok Tiszteletadás Buddhának kiváltságokért,

anyagi javakért, „kockázatcsökkentésért” (pl. „utasbiztosítás”)

„túlvilági miszticizmus” – vs – Asóka (Weber, M.)

Buddhizmus mint „kulturális intézmény” – vs – „etikai rendszer” (burmai)

Erkölcsi tökéletesség értékrendje ÉS a hétköznapi élet elviselésének támasza– Végső cél: nibbana– Közeli cél: jobb társadalmi és gazdasági státusz

Szerzetes (világi javak elvetése) – vs – adomány


Termékeny ellentmondások – halott lelkéért („üdvözüléséért”)

tartott szertartások és a lélek tagadásának ellentmondása

– Nem-én (nem-lélek), mint a kolostori élet része (meditáció) – vs – sors, újraszületés, érdemszerzés

– Eltérő „szintek” az „ösvényen”– Tanítás és gyakorlat

szétválaszthatatlan (ideális és aktuális)


Élő (hétköznapi) hagyomány– A tiszteletadás (hitélet), az

ünneplés, az eszmecsere helyszínén– A kolostor a szerzetesek és Buddha

helye– (A) Szinkretikus: kulturális-vallási

rendszer szerves része– (B) Élet értelmének – kozmikus,

társadalmi és egyéni összefüggéseinek - felmutatása

Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (1)

Doktrinális megközelítésben:– Érdemdús– Nem-ártó– A sors és az újraszületés „hatalmán túli”

Jellemzői (a tökéletességhez vezető jellem tulajdonságai):

1. Igazságosság2. Nagyvonalúság3. Szeretetteljesség4. Együttérzés5. Kiegyensúlyozottság6. Bölcsesség7. Tisztesség8. Lemondás9. Következetesség10. Eltökéltség


A tökéletesség (Párami, páramitá) részei, a bódhiszatva tulajdonságai

Történetekben elmesélve (Vesszantara és Száma (547 páli dzsátaka utolsó 10 történetében felbukkanók)

Késői kanonikus szövegekben (Csarijápitaka [Buddhagósa] és Dhammapála kommentárjai az 5. századból)


A történelmi („élő”) Buddha személyiségének jelentősége (gyöngysor: életéből vett egyedi események sora)

Tanításai: szavakkal, tettekkel és példamutatással


A pagoda (cetiya)– Relikviák, műtárgyak, melyek rá

emlékeztetnek vagy az „övéi”– ábrázolások

Küzdelme Marával Élettörténetei

– Születése csodái– Találkozása az öregséggel, halállal,

szenvedéssel és „az igazságkeresővel”– Megvilágosodása a bodhi-fa alatt– Az 5 aszkétához intézett első beszéd/tanítás


Vesszantara herceg története (utolsó megtestesülése, mielőtt Gotama Sziddhártaként születik meg)

– Szivi fejedelemség hercege odaajándékozza az esőhozó fehér elefántot a szárazságsújtott Kalinga fejedelemségének

– Szivi lakói száműzik családjával együtt– Indulásuk előtt vagyonukat szétosztják– Bráminok szekerüket is elkérik– Gyermekeit is odadja Dzsújuka bráminnak– Feleségét is odaadja Indrának– Végül mindent visszakap (trónját is)


Nibbanikus és karmikus cselekedetek– Keresés és utazás– Lemondás és visszatérés

Buddha aszketizmusa, mint a megvilágosodáshoz vezető út

Vesszantara erdei megpróbáltatásai, melyek révén éretté válik a világi hatalomra


Viszákhá és Anáthapíndika– Föláldozza hozományát a szászana

támogatására Acsán Mun és az erdei szerzetesség

(1870) Acsán Runjuan Indrakamheng (1982)

– Upásziká (női világi tanítvány) Devadatta Phra Malai (pokol és menny) Szigálaka (kötelezettségek és

felelősség)

Az élő buddhizmus – szertartások (1)

Szertartások, érdemek és befolyás– Kathina: szerzetesruha

adományozás az esős évszak végén– Buddha képmás felszentelése– A Vesszantara dzsátaka felmondása

(Deszaná Mahádzsáti)


Szertartások típusai– Megemlékezés (történelmi, legendás

vagy mitikus eseményről)– Szemléltetés (a hódolat tárgya [pl. 3

kincs] iránti érzelmek kinyilvánítása)– Közbenjárás (célok elérése

érdekében)– (Ki)engesztelés (bűnbocsánatért)


Szertartási (kegy)tárgyak– Buddha személyéhez kapcsolódók

(képmása, relikviái, amulettek)– Híres szerzetesekhez kötődők– Szent szövegek

Szimbólumok– Brahmanikusak: (Indra [Sakka] és Visnu,

hindu istenek pantheonja Sri Lankán [Kataragama],

– Animisztikusak: nat [Burma], chao [Thaiföld] és phí [Laosz])


– Szinkretikus fesztiválok, ceremóniák, szertartások

Buddha születése, megvilágosodása, halála (Viszákhá Púdzsa)

Védelmező szutták kérése házavatón, esküvőn, temetésen

– Befolyásra törekvés (emberi, emberfeletti és ember alatti)

Kölcsönösségi alapon (pindapáta, vassza)

Vimánavatthu, Petavatthu)


Magha pudzsa (február) Szangha-nap– Buddha beszéd 1250 arahat előtt

Viszakha pudzsa (Veszak) (május) Buddha-nap– Születése, megvilágosodása, halála

Aszalha pudzsa (július) Dhamma-nap– Buddha első beszéde 5 szerzetesnek

Pavarana (október)– Esős évszakbeli elvonulás vége

Anapanaszati (november)– 4. hónap után Buddha a „tudatos

lélegzésről”


Kathina– Októberi telihold után, 1-3 napos ünnep– Mahávagga (Vanaja Pitaka) szerint július közepétől

október közepéig elvonulás– „Kolduló” életmód átalakul; közösség kialakulása;

kötelezettségek felsorolása (patimokkha)– Adományozás érdeme „nagyobb” ha ismeretlen az

adományozó– Zene, esetleg tánc, felvonulás– Ruhavarrás 24 órán belül– „Kívánság-fa”– 5 fogadalom felvétele– Adományozási ceremónia– Ének


Kathina (szerzetesi ruha adományozása)

Buddha képmás felszentelése A Vesszantara dzsátaka

felmondása (Deszaná Mahádzsáti)


Kathina– Októberi telihold után, 1-3 napos ünnep– Mahávagga (Vanaja Pitaka) szerint július közepétől

október közepéig elvonulás– Kolduló életmód átalakul; közösség kialakulása;

kötelezettségek felsorolása (patimokkha)– Adományozás érdeme „nagyobb” ha ismeretlen az

adományozó– Zene, esetleg tánc, felvonulás– Ruhavarrás 24 órán belül– „Kívánság-fa”– 5 fogadalom felvétele– Adományozási ceremónia– Ének


Buddha képmás felszentelése– Tranzakciós jelleg– Helyszín: gyűlésterem (vihára)– Képmás megfelelő magasságban– Szent zsinór– Recitálás és éneklés– Felajánlási étek, füstölő

felidézésként– Bár: felavatásig csak dekoráció– Majd: következményekkel járó


Buddha képmás felszentelése– Képmás felkészítése és „feltöltése”– Szürkülettől hajnalig– Világiak előtti recitálás (menedék vétel,

fogadalomtétel, védelmező himnuszok)– Paritták: 14. sz. óta 24 szöveg– Pijadasszi Théra: „lelki és fizikai állapot”– Buddha „jóváhagyta”:

Karaníja Mettá Szutta: gonosz elriasztására Angulimála Paritta: nehéz szüléshez


Buddha képmás felszentelése– 3 és 5 között pihenő, különben

folyamatos éneklés és meditáció– Oldott légkör– Egyéb kanonikus és nem-kanonikus

szövegek B. természetfölötti erejéről– Befejezéskor:

Dhammacsakkakappavattana Szutta közben csukja eltávolítása és szem (orr, száj, fül) „felnyitása” (méhviasz)


Buddha képmás felszentelése– 5 királyi jelkép elhelyezése (legyező,

korona, szilke, támasz, füstölő)– Szerzetes 8 tárgya (3 ruha,

övzsinór,varrókészlet, szilke, borotva, ernyő)

– Szilke, ruha, Bodhi fa, gyékény (fű) szék (világi élet elutasítása, különleges képességek megszerzése, megvilágosodás)


Buddha képmás felszentelése (Buddha Abhiseka)– 9 szerzetes körülüli a képmást, szilkéjükből

zsinór vezet a képmáshoz, meditálnak– Édes rizskása 49 csészében (Szudzsátá

története: méz, tej, rizs, arany edényben) Burmában első teliholdkor elvonulás után

– 3 tükör kifordítása (előző élete, halál és újjászületés, szenvedés megszüntetésének tudása)

– Énekek: győzelme a szenvedés felett, a valóság kölcsönös függősége és keletkezése, első tanítása



Fejedelmek és a Világmindenség Buddha a Világmindenség

alkotója Nacionalizmus és buddhizmus


Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása (H. Bechert nyomán)– Az ideális uralkodó, mint

csakkavattin bodhiszattva buddhavárman rádzsadhamma Devarádzsa Buddhista és nem-buddhista kultuszok

támogatottja


10 uralkodói erény (daszarádzsadhamma)– Nagyvonalúság– Erkölcsösség– Önfeláldozó magatartás– Jóindulat– Önfegyelem– Indulatmentesség– Erőszakmentesség– Türelem– Igazságosság


Asoka (i.e. 270 – 232)– Maurja-dinasztia, Csandragupta (i.e.

317 – 189) Források

– Emlékoszlopok-ediktumok– Asoka Avadána (Asoka története)– Dípavamsza (A sziget krónikája)– Mahávamsza (A nagy krónika)– Buddhaghosa Vanaja kommentárja


Asoka (i.e. 270 – 232)– Háború Magadha és Kalinga között

(i.e. 278)

– Következmény: dhamma ereje– Dhamma a krónikákban

Szangha támogatója 3. Buddhista Zsinat (60 ezer eretnek

elítélése) A tanítás terjesztője Szerzetes


Dhamma az oszlopokon– Szülői engedelmesség– Baráti nagylelkűség– Takarékosság– Viták kerülése– Önállóság– Tisztaszívűség– Hála– Hűség– Szolgák megbecsülése– Tanítók tisztelete– Bőkezűség a brahmanok és szerzetesek iránt– Önmegtartóztatás az élő szervezetek irányában


Párhuzamosságok Buddha életével– Tudatlanságból a tudás

szabadságába– Szamszára, mint a nibbána

előfeltétele– Canda-Asoka –kontra– Dhamma-

Asoka Aggannya Szutta (A kezdetek ismerete) Cakkavatti Szíhanáda Szutta

(Oroszlánüvöltés a kerék megfordításkor)


Asoka példájának követői– Anawrahta – 11. sz. Pagan (bátyját megöli

a trónért, majd a theraváda elkötelezett támogatója)

– Tilokarádzsa – 15. sz. Chiang Mai (apja, a király ellen lázad, majd vallásreformot kezdeményez)

– Dutthagámani – 13. sz. – Srilanka (legyőzi a tamilokat, egyesíti a szigetet, majd buddhista építkezésekbe fog Polonnaruvában


A példamutató buddhista uralkodó– Zsinatot szerveznek a Tan

„megtisztítására”– Finanszírozzák a páli szövegek új

kiadását– „elrendezik” a „szektariánus”

torzsalkodásokat– Sztúpát építtetnek


A sztúpa, mint szimbólum– Kultikus központ Ny-Indiában– Csodás események helyszíne– Tiszteletadás helyszíne Srílankán és

DKÁ-ban– Monasztikus intézmény királyi

támogatásának helyszíne


Az építmény szimbolikus jelentése– Relikviák örzőhelye– Kozmikus hegy: világmindenség

köldöke– Mandala-mező: démonikus erőktől

megtisztított– Felszabaduláshoz vezető út– Univerzum képmása


Teremtés helye: anyaméh (gabbha)– Indra-kíla (Világ oszlopa) – Indra levágja Vritra démont,

kiszabadítja a vizeket, szétválasztja az eget és a földet, alátámasztja az eget a világ tengelyében, rögzíti az Őshalmot a kozmikus óceán talajához

– Építtető Indrához kapcsolódik


Szimbolikus sztúpák– Száncsí (Csaitjagirí) – Mahárastra

állam Halom (anda – (tojás), méh – (gabbha),

benne a „mag” – (bídzsa); emelt körbejárási „ösvény”, körkerítés

Égtájak felőli bejáratok, négyszögletű terasz a halom tetején, „zászló” – hatalom jelképe

Domborművek (dzsátakák), szobrok– Hit megtestesülése (Irwin, Dutt,

Zimmer) Szamszára – vs – nirvána


Hatalom és Teremtés– Teremtés – Parancsolás –

Felszabadítás– Mágikus, természetfölötti hatalmi

központ


Királyok és kozmológia– Kozmológia

Jelentése Érintett tudományágak Fizikai kozmológia Metafizikai kozmológia Vallási kozmológia Ezoterikus kozmológia


Angkorvat– 2. Szurjavarman (1113 – 1149)– Mehru-hegy– Vaisnaizmus– Külső-belső világ


• A példamutató buddhista uralkodó• Fejedelmek és a Világmindenség• Buddha a Világmindenség alkotója• Nacionalizmus és buddhizmus


Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása (H. Bechert nyomán)– Az ideális uralkodó, mint

csakkavattin bodhiszattva buddhavárman rádzsadhamma Devarádzsa Buddhista és nem-buddhista kultuszok

támogatottja


10 uralkodói erény (daszarádzsadhamma)– Nagyvonalúság– Erkölcsösség– Önfeláldozó magatartás– Jóindulat– Önfegyelem– Indulatmentesség– Erőszakmentesség– Türelem– Igazságosság


Asoka (i.e. 270 – 232)– Maurja-dinasztia, Csandragupta (i.e.

317 – 189) Források

– Emlékoszlopok-ediktumok– Asoka Avadána (Asoka története)– Dípavamsza (A sziget krónikája)– Mahávamsza (A nagy krónika)– Buddhaghosa Vinaja kommentárja

Asóka

Asoka (i.e. 270 – 232)– Háború Magadha és Kalinga között

(i.e. 278)

– Következmény: dhamma ereje– Dhamma a krónikákban

Szangha támogatója 3. Buddhista Zsinat (60 ezer eretnek

elítélése) A tanítás terjesztője Szerzetes


Asóka


Dhamma az oszlopokon– Szülői engedelmesség– Baráti nagylelkűség– Takarékosság– Viták kerülése– Önállóság– Tisztaszívűség– Hála– Hűség– Szolgák megbecsülése– Tanítók tisztelete– Bőkezűség a brahmanok és szerzetesek iránt– Önmegtartóztatás az élő szervezetek irányában


Párhuzamosságok Buddha életével– Tudatlanságból a tudás

szabadságába– Szamszára, mint a nibbána

előfeltétele– Canda-Asoka –kontra– Dhamma-

Asoka Aggannya Szutta (A kezdetek ismerete) Cakkavatti Szíhanáda Szutta

(Oroszlánüvöltés a kerék megfordításkor)


Asoka példájának követői– Anawrahta – 11. sz. Pagan (bátyját megöli

a trónért, majd a theraváda elkötelezett támogatója)

– Tilokarádzsa – 15. sz. Chiang Mai (apja, a király ellen lázad, majd vallásreformot kezdeményez)

– Dutthagámani – 13. sz. – Srilanka (legyőzi a tamilokat, egyesíti a szigetet, majd buddhista építkezésekbe fog Polonnaruvában)


A példamutató buddhista uralkodó– Zsinatot szerveznek a Tan

„megtisztítására”– Finanszírozzák a páli szövegek új

kiadását– „elrendezik” a „szektariánus”

torzsalkodásokat– Sztúpát építtetnek


A sztúpa, mint szimbólum– Kultikus központ Ny-Indiában– Csodás események helyszíne– Tiszteletadás helyszíne Srílankán és

DKÁ-ban– Monasztikus intézmény királyi

támogatásának helyszíne


Az építmény szimbolikus jelentése– Relikviák örzőhelye– Kozmikus hegy: világmindenség

köldöke– Mandala-mező: démonikus erőktől

megtisztított– Felszabaduláshoz vezető út– Univerzum képmása


Teremtés helye: anyaméh (gabbha)– Indra-kíla (Világ oszlopa) – Indra levágja Vritra démont,

kiszabadítja a vizeket, szétválasztja az eget és a földet, alátámasztja az eget a világ tengelyében, rögzíti az Őshalmot a kozmikus óceán talajához

– Építtető Indrához kapcsolódik


Szimbolikus sztúpák– Száncsí (Csaitjagirí) – Mahárastra

állam Halom (anda – (tojás), méh – (gabbha),

benne a „mag” – (bídzsa); emelt körbejárási „ösvény”, körkerítés

Égtájak felőli bejáratok, négyszögletű terasz a halom tetején, „zászló” – hatalom jelképe

Domborművek (dzsátakák), szobrok– Hit megtestesülése (Irwin, Dutt,

Zimmer) Szamszára – vs – nirvána


Hatalom és Teremtés– Teremtés – Parancsolás –

Felszabadítás– Mágikus, természetfölötti hatalmi

központ


Királyok és kozmológa– Kozmológia

Jelentése Érintett tudományágak Fizikai kozmológia Metafizikai kozmológia Vallási kozmológia Ezoterikus kozmológia

Tambiah kördiagram

Cikkelyek: rítusok/szertartások

1. Buddhista

2. „sukhwan” (lényeg)

3. óvó szellemek

4. ártó szellemek

Körök

A-kör (érdemdús „felső” és érdemtelen „alsó” világ; élet [khwan = spirituális lényeg, életerő] és halál [winjan = halál után fennmaradó spirituális lényeg] oldala) = elsősorban vallásos elképzelések és érdekek

B-kör (Théraváda: Buddha, védő, illetve ártó szellemek) = A-körhöz kapcsolódó, természetfeletti lények

C-kör (B-körrel kapcsolatos szertartások szakértői)

D-kör (C-körben érintettek által végzett szertartások)

E-kör (D-körben végzett szertartásokon való részvétel mértéke)

Vallásos cselekmények

1. jó halál és jó újjászületés (csak buddhista szertartások)

2. rossz halál vagy elhúzódó újjászületés (kiszámíthatatlan vagy rossz szándékú szellemekre irányuló szertartások)

3. bőség és előremutató életvitel (khwan szertartások)

4. óvó és termékenységi szertartások (védő szellemekre irányuló szertartások)

1. Szektor: Buddhista rítusok

A-körben: Buddha B-körben: a szerzetes C-körben:

– lakhely szentelés,– érdemszerző

ünnepélyek,– temetési szertartások

D-körben:– közös háztartásban élő

rokonok és szomszédjaik,

– az egész közösség

A-kör: érdemdús „felső” és érdemtelen „alsó” világ; élet és halál oldala

B-kör: Théraváda: Buddha, védő, illetve ártó szellemek

C-kör: (B-körrel kapcsolatos szertartások szakértői: szerzetes, paahm/mau khwan; tiam (médium)/cham (közvetítő), mau song (szertartásmester), mau tham (ördögűző)

D-kör: (C-körben érintettek által végzett szertartások: házszentelés, érdemszerző ünnepély, temetés; sorsforduló, küszöb; kollektív agrárrítusok; sorscsapások; ördögűzés)

E-kör: (D-körben végzett szertartásokon való részvétel mértéke: egész közösség, egyén/lakhely; lakhely/család/szomszéd)

Délkelet-Ázsia Öröksége - Élő Buddhizmus 110211_4

Documents