Világgazdasági Világgazdasági perifériák: Trópusi- perifériák: Trópusi- Afrika és Dél-Ázsia Afrika és Dél-Ázsia Gazdaság- és társadalomföldrajz Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) , levelező , levelező 2013/2014, I. félév 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László dr. Jeney László egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus [email protected][email protected]
59
Embed
Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia
Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) , levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Gazdaság- és társadalomföldrajzGazdaság- és társadalomföldrajzRegionális és környezeti gazdaságtan (MSc)Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező, levelező2013/2014, I. félév2013/2014, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus
termék) függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek
– Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása
– Belső területek: elzártság– Túlnépesedés– Belpolitika: békés v. konfliktusok
Sajátos, elsősorban Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző Trópusi-Afrikára jellemző
térségspecifikus okoktérségspecifikus okok
222222222222
1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége nem
kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek– Nem volt szükség ruházkodásra– Tartós hajlékra– Termények raktározására– I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése
232323232323
2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a
külvilágtól Felfedezés
– XV–XVI. sz.: partvidék– XIX. sz. vége: belső területek
Sokáig tartó elszigeteltség okai:– Szahara (max. néhány karavánút)– Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas
peremküszöbök)– Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok– Forró, párás égh., trópusi betegségek
Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek több mint ezer nyelv
242424242424
3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot
– Cecelégyfertőzés fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen eke helyett kapa, szúróbot
Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek– Hagyományos kapás égető-vándorló
gazdálkodás csekély terméktöbblet nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom
Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is
252525252525
4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg
partvidéki erődökben– Eleinte (portugál) felfedezőutazók– Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút
biztosítása Később rabszolga-kereskedők,
gyarmatosítók– XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba több tíz milliós
emberveszteség hatalmas területek elnéptelenedése
– XIX. sz.: Gyarmati háborúk termelőerők pusztulása
262626262626
4. Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása
(főleg brit és francia)– Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok,
1950-es, 1960-as évek: 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 gyors felbomlása (53 állam), de még állam), de még rosszabb helyzetrosszabb helyzet
Függetlenség illúziói Függetlenség illúziói helyett realitás:helyett realitás:– FüggőségFüggőség– Sorozatos Sorozatos
– Mesterséges határok Mesterséges határok vallási, nyelvi és törzsi vallási, nyelvi és törzsi viszályokviszályok
Fegyveres konfliktusokFegyveres konfliktusok– Gazdasági elnyomorodásGazdasági elnyomorodás– Háborús menekültekHáborús menekültek
282828282828
Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek,
helyette:– Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer,
ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások)
– Társadalmi feszültségek erős hadsereg, fegyverkezés– Állami adósságok törlesztése– Alapvető infrastruktúra megteremtése– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák,
kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére:
– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra) új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)
292929292929
Alulurbanizált kultúrrégió
Legnépesebb ország: Nigéria
Városlakók aránya kicsi (<40%)
Óriási falu–város különbség
Nagyvárosok főleg tengerparton
Legnépesebb város:– Lagos
(Nigéria): WR11 (~10,4 mó)
– Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4)
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-A „Feltörekvő Óriás”: Dél-ÁzsiaÁzsia
3131
Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezéseiDél-Ázsia egyéb elnevezései a a gyarmati korbólgyarmati korból– Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-
kőzetlemez, Himalája elválasztó kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) szerepe) szubkontinens, szubkontinens, alkontinens alkontinens könnyű könnyű lehatárolnilehatárolni
Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetekés a Maldív-szigetek
Csak Ny-i irányba nyitottabb Csak Ny-i irányba nyitottabb tágabb (angolszász) értelmezés:tágabb (angolszász) értelmezés:– Gyakran Pakisztán isGyakran Pakisztán is– CIA The World Factbook: CIA The World Factbook:
Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések:világ 20%-a), jelentős eltérések:– India túlsúlya 1,2 mrd (85%) India túlsúlya 1,2 mrd (85%) VR2, Banglades 150 mió VR2, Banglades 150 mió
Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/kmLegsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km22
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/kmMaldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km22 felett felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ Magas természetes szaporodás: India 15 ‰
(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰)(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India
32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 Születéskor várható átlagos élettartam: India 69
(Srí Lanka 75)(Srí Lanka 75)
333333333333
Alacsony városodottság, Alacsony városodottság, óriásvárosokkalóriásvárosokkal
Alacsony városlakók Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután aránya: 28% (Bhután 11%)11%)
Sok nagyváros (>Eu)Sok nagyváros (>Eu)– 505 db 100 ezer 505 db 100 ezer
felettifeletti– 84 db félmilliós84 db félmilliós– 37 db milliós37 db milliós
mó VR2.mó VR2.– Dhakka 11,6 VR5.Dhakka 11,6 VR5.– Delhi 11,2 VR8.Delhi 11,2 VR8.– Bangalore 6,3Bangalore 6,3– (Chennai) Madras 4,7(Chennai) Madras 4,7– Kolkata (Kalkutta) Kolkata (Kalkutta)
4,44,4
3434
Vallási sokszínűségVallási sokszínűség
Hindu többség 72%Hindu többség 72%– Nepál és India 80% körülNepál és India 80% körül– Többi országban is a legnagyobb kisebbségTöbbi országban is a legnagyobb kisebbség
Kisebb keresztény közösség: India, Srí LankaKisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,
demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezetüzleti környezet
3535
NemzetiségNemzetiség NyelvNyelv
IndiaIndia soknemzetiségűsoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
– Vasutat, utakat építettekVasutat, utakat építettek– Bekapcsolták a szubkontinenst a Bekapcsolták a szubkontinenst a
világgazdaságbavilággazdaságba
3939
Elhibázott gazdaságpolitika a Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első függetlenség utáni első évtizedekbenévtizedekben Gyarmatosítás következményeiGyarmatosítás következményei
– India-Pakisztán kettéválása (1947) India-Pakisztán kettéválása (1947) nyersanyag ipar nélkül és nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkülipar nyersanyag nélkül
– Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971)Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődésVontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv ≈ népnöv értékterm/fő: nincs növ.értékterm/fő: nincs növ.
– 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) de értékterm/fő: de értékterm/fő: csak 1,3%csak 1,3%
Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keverékekeveréke– Importhelyettesítés Importhelyettesítés befelé fordulás befelé fordulás nincs verseny nincs verseny– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése
átlagban duplája volt)átlagban duplája volt)– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféraMonopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra– Külföldi befektetések gátlása Külföldi befektetések gátlása nincs külföldi technológia nincs külföldi technológia
4040
Gazdasági modernizáció indiai Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – útja az 1980-as évektől – sikertörténetsikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd
7,5%-ra emelkedett7,5%-ra emelkedett– India az ezredfordulón a világ India az ezredfordulón a világ 4.4. legnagyobb gazdaság legnagyobb gazdasága a
(vásárlóerő paritáson számított GDP)(vásárlóerő paritáson számított GDP)– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adjaGDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja– Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának
bővülésén alapult bővülésén alapult jó minőségű, tőke- és tudásintenzív jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágakiparágak
Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba) világba) sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött:függött:– BBelső piactól (mint exporttól)első piactól (mint exporttól)– FFogyasztástól (mint a beruházástól)ogyasztástól (mint a beruházástól)– SSzolgáltatásoktól (mint az ipartól)zolgáltatásoktól (mint az ipartól)– HHigh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)
4141
Gazdasági fellendülés motorjaGazdasági fellendülés motorja
Alapja:Alapja:– „„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British
English)English)– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban
éjszakaéjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és
Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységekKiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek– KönyvelésKönyvelés– Eü. Eü. sszolgáltatásokzolgáltatások– Újságírói munkaÚjságírói munka– Telefonos ügyfélszolgálatTelefonos ügyfélszolgálat
Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni csatlakozni válasz a „brain drain”-re válasz a „brain drain”-re
Gazdasági fejlődés sajátja: Gazdasági fejlődés sajátja: áállami támogatásokkal llami támogatásokkal szemben ért el sikereketszemben ért el sikereket
Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeirőlterületeiről
Reformok:Reformok:– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítéseKereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése– Adókulcsok csökkentéseAdókulcsok csökkentése– Verseny ösztönzéseVerseny ösztönzése
Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)– De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentősDe ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős– Még mindig akadozó energiaellátás, városi Még mindig akadozó energiaellátás, városi
közszolgáltatásközszolgáltatás
4343
Indiai modell hatásaIndiai modell hatása
Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)kínai (erőforrások mobilizációjára épül)
India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ip: 27, Sz: 51) – Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú
termékek (Kína Ip: 48)termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi
küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában sok indiai a kínai mintát követné sok indiai a kínai mintát követné– India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan
élnek napi 2 dollárnál kevesebbőlélnek napi 2 dollárnál kevesebből
Gazdasági fejlettségi Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiábankülönbségek Dél-Ázsiában
454545454545
Eltérő természeti Eltérő természeti adottságok a adottságok a mezőgazdaság számáramezőgazdaság számára PozitívPozitív
– India: ter. fele szántóföldIndia: ter. fele szántóföld– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi „trópusi
paradicsom” v. „szigetek gyöngye”paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok
– FöldéhségFöldéhség– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok
India: fogl 60%, GDP 22%India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután
25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képesfogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes
Kiv: Maldív-szk: GDP 9%Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúraSrí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepeNövénytermesztés vezető szerepe
– India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelésföldművelés
Állatállomány számottevőÁllatállomány számottevő– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
4747
Vidéki szegények felemeléseVidéki szegények felemelése
Második zöld forradalom Második zöld forradalom mg. komoly mg. komoly potenciálpotenciál
Ehhez a magántőkét a rurális terek felé Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítanikell csábítani– Állami ellenőrzés kivonásaÁllami ellenőrzés kivonása a a terméktermékelosztási elosztási
rendszerrendszerbőlből– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek
a termelőkkela termelőkkel– Beruházások az öntözés elősegítéséreBeruházások az öntözés elősegítésére– Birtokviszonyok átalakításaBirtokviszonyok átalakítása
4848
A városlakók és az írni-A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya olvasni tudók aránya Indiában (2001)Indiában (2001)
4949
A lányok helyzete Dél-Ázsia A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásábanoktatásában
Analfabétizmus (47%)Analfabétizmus (47%)– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a Tipikus indiai 5 osztályt végez, a
lányok átlag eggyel kevesebbetlányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig Térségben a nők helyzete mai napig
LLányok ányok oktatásai helyzetét meghatározza:oktatásai helyzetét meghatározza:– Alapvető diszkriminációAlapvető diszkrimináció– SzegénységSzegénység– Vallási háttérVallási háttér
OrszágtípusokOrszágtípusok1.1. Már az alapfokú oktatáshoz történő Már az alapfokú oktatáshoz történő
hozzáférés is akadályozott (Nepál)hozzáférés is akadályozott (Nepál)2.2. Megvalósul a lányok iskolába történő Megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de aintegrációja, de alacsony szintű alacsony szintű a szolgáltatás (Baszolgáltatás (Bangladesnglades, In, Indiadia))
3.3. Csak a Csak a magasabb szintű oktatásbamagasabb szintű oktatásban, n, munkaerőpiacon hátránymunkaerőpiacon hátrány (Srí L (Srí Lankaanka, , MaldMaldív-szigetekív-szigetek))
505050505050
Indián belüli fejlettségi Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%)200 % felett125-199 %75-124 %74 % alatt
515151515151
Gazdasági fejlődési Gazdasági fejlődési különbségekkülönbségek1994–20021994–2002
GDP/fő növekedése 1994=100%
160 % felett140-159 %125-139 %124 % alatt
5252
A fejlettség és a fejlődés A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiábanösszefüggése Indiában
r = 0,54r = 0,54
5353
Népességnövekedés és Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában gazdasági fejlettség Indiában (2001)(2001)
Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiányaHumán- és pénztőke hiánya– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt
11 mió) 11 mió) csekély a felhalmozás és beruházás csekély a felhalmozás és beruházás– Évről-évre ismétlődő természeti csapásokÉvről-évre ismétlődő természeti csapások
Srí Lanka jobb helyzetűSrí Lanka jobb helyzetű– Alacsony: term. szap. (10Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), ‰), analfabéták aránya (9%),
mg. foglmg. fogl– Magas: születéskor várható élettartam, napi Magas: születéskor várható élettartam, napi
tápanyagfogyasztás/fő, GDP/főtápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a
társadalmi-gazdasági viszonyokattársadalmi-gazdasági viszonyokat– Egyik legkisebb ország (300 kmEgyik legkisebb ország (300 km22))– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas
állandó letelepedésre állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km(néps. helyenként > 1500 fő/km22<) <)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámoltákÍrástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták– Magas születéskor várható élettartamMagas születéskor várható élettartam
5656
Ipar, turizmusIpar, turizmus
Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:– Nyersanyag-, energia- és tőkehiányNyersanyag-, energia- és tőkehiány– Fogyatékos infrastruktúraFogyatékos infrastruktúra– Szegénység Szegénység csekély vásárlóerő csekély vásárlóerő szűkös piac szűkös piac
Élelmiszeripar minden országbanÉlelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faiparBhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészetSrí Lanka: fejlődik a vegyészet TurizmusTurizmus
– Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek bevételek
főként a fekete- és szürkegazdaságbafőként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátokBhután: beutazási korlátok
– Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítményeklétesítmények
5757
NépesséNépesség (mió g (mió
fő, fő, 2007)2007)
NépsűrűNépsűrűség ség
(fő/km(fő/km22) ) 20072007
TermészTermészetes etes
szaporodszaporodás (ás (‰) ‰) 20052005
15 év 15 év alattiak alattiak aránya aránya
(%) 2005(%) 2005
SzületésSzületéskor kor
várható várható élettartaélettartam (év) m (év) 20052005
A három gazdasági szektor GDP-ből való A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése/ foglalkoztatottakból való