Csillagfiú 5. rész

5. rész

Úszólecke

Noel, amikor felkelt meglepődve vette tudomásul, hogy Sonny még mindig olvas.

Noel: Te egész éjjel olvastál.

Sonny: Igen.

Kopogtatnak az ajtón.

Nina és Chad jött hozzájuk.

Nina: Sziasztok.

Chad: Helló!

Nina: Arra gondoltunk, hogy segítünk meg tanulni Sonnynak úszni.

Sonny: Nem tartom jó ötletnek. Tegnap is majdnem…

Chad: Most nem fogsz megfulladni az biztos. Ninának egész jó ötlete van.

Noel: Én is segítek majd, amiben csak tudok.

Nina: Akkor húzzatok fürdő nadrágot és gyertek velem!

Nina: Segítség! Megfulladok! Sonny, ments meg!

Chad: Izé… Nina, tudtommal te vagy a vízi mentő, és egyébként is leér a lábad.

Nina: Ünneprontó!

Sonny: Én inkább megyek. Még sok könyvet kell elolvasnom.

Noel: Gyere már! Ez egyáltalán nem mély és előbb vagy utóbb meg kell tanulnod úszni.

Sonny: De…

Noel: Semmi de, mars, a vízbe!

Sonny búsan, de mégis teljesítette Noel parancsát.

Nina: Akkor kezdjük a legelején! Bukj a víz alá!

Sonny: Mit csináljak?

Chad: Így. – mondta majd törökülésben leült a tóban.

Sonny követte az utasítást és elmerült a vízben. Nem sokkal ezután felállt.

Nina: Látod? Nem is olyan nehéz.

Nina: Most siklással haladj előre!

Sonny: Rendben. – felelte a fiú és elrugaszkodott a talajtól.

Viszont amint ezt megtette azonnal lesüllyedt, mintha egy kő lenne. A többiek gyors felsegítették őt.

Sonny: Ne haragudjatok! Ez nekem valahogy nem megy.

Nina: Dehogynem! Csak próbálkozni kell.

Chad: Bizony, az igazi kudarc csak az, ha feladod.

Noel: Mi se első próbálkozásra tanultuk meg az úszást.

Chad: Bár mi nem süllyedtünk el egy kavics módjára. – Noel öklével a hasába vágott Chadnek.

Sonnyt villámcsapásként érte az előbbi kijelentés. Az ő molekuláik nincsenek olyan sűrűk, mint az

övéi. De ennek tudatában, hogy barátai kedvére tegyen tovább próbálkozott. De mindig lesüllyedt.