Top Banner
TALAJ- gyakorlati rész
28

TALAJ- gyakorlati rész

Jan 28, 2016

Download

Documents

fordon

TALAJ- gyakorlati rész. Talaj színe. Meghatározását nehezíti: színlátás; nedvesség tartalom; talaj tarkasága, dús növényzet; Mire lehet következtetni a színből? - humusztartalom - levegőzöttség - talajvízháztartásra - kilúgozódás erősségére - podzolosodása. Talaj színe. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ- gyakorlati rész

Page 2: TALAJ- gyakorlati rész

Talaj színeTalaj színe

Meghatározását nehezíti: színlátás; Meghatározását nehezíti: színlátás; nedvesség tartalom; talaj tarkasága, nedvesség tartalom; talaj tarkasága, dús növényzet;dús növényzet;

Mire lehet következtetni a színből?Mire lehet következtetni a színből?

- humusztartalom- humusztartalom

- levegőzöttség- levegőzöttség

- talajvízháztartásra- talajvízháztartásra

- kilúgozódás erősségére- kilúgozódás erősségére

- podzolosodása- podzolosodása

Page 3: TALAJ- gyakorlati rész

Talaj színeTalaj színe

MUNSELL-skála:MUNSELL-skála: standard színskála, a standard színskála, a világ összes talaját magába foglaljavilág összes talaját magába foglalja

Leolvasható: uralkodó színárnyalat, Leolvasható: uralkodó színárnyalat, színmélység (világos-sötét árnyalatok), színmélység (világos-sötét árnyalatok), színteltség (tiszta szín és a szürke színteltség (tiszta szín és a szürke aránya)aránya)

Pl: csernozjom= fekete (csornij=fekete), Pl: csernozjom= fekete (csornij=fekete), podzol talaj=hamuszürke, sárgaföld, podzol talaj=hamuszürke, sárgaföld, barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj stb.barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj stb.

Page 4: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ SZÍNETALAJ SZÍNE

sötét – magas szerves anyag sötét – magas szerves anyag tartalomtartalom

kékes-szürke- anaerob viszonyokkékes-szürke- anaerob viszonyok

vöröses- sok O2, sok vasoxid, jól vöröses- sok O2, sok vasoxid, jól szellőzikszellőzik

világos-fehér- meszes v. szilikátos világos-fehér- meszes v. szilikátos (SiO2)(SiO2)

Energia transzfer: albedó (sötét 2,5%)Energia transzfer: albedó (sötét 2,5%)

világos 70-80%, hó 85%), reflexióvilágos 70-80%, hó 85%), reflexió

Page 5: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ SZÖVETETALAJ SZÖVETE Talaj szöveteTalaj szövete (textura): (textura):

mechanikai összetételemechanikai összetétele

kavics: 10-2 mm (kavics: 10-2 mm (cmcm))

homok: 2- 0,02homok: 2- 0,02mmmm

iszap: 0,02- 0,002 mm= 2 iszap: 0,02- 0,002 mm= 2 mikronmikron

agyag: agyag: << 0,002 mm ( 0,002 mm (tized, tized, század század mikronmikron))

Page 6: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ MECHANIKAI TALAJ MECHANIKAI ÖSSZETÉTELE (Atterberg skála)ÖSSZETÉTELE (Atterberg skála) >2mm = kő, kőtörmelék, kavics frakció

2,0-0,2 mm durva homokfrakció– Vizet jól átereszti, vezeti, de nem tartja vissza, Vizet jól átereszti, vezeti, de nem tartja vissza,

adszorpciós képessége nincs, pórusokat levegő tölti kiadszorpciós képessége nincs, pórusokat levegő tölti ki 0,2 – 0,02 mm finom homokfrakció

– A vizet jól átereszti, de elég jól meg is tartja. Vízgőz-A vizet jól átereszti, de elég jól meg is tartja. Vízgőz-adszorpciós képessége gyenge.adszorpciós képessége gyenge.

0,02 – 0,002 mm porfrakció– Vízáteresztő képesség gyenge, de vízmegtartó képesség Vízáteresztő képesség gyenge, de vízmegtartó képesség

jó. Kismértékű víz adszorpció,jó. Kismértékű víz adszorpció, gyenge ionmegkötés. gyenge ionmegkötés.

Aggregátumok könnyen szétesnekAggregátumok könnyen szétesnek 0,002 mm alatt agyagfrakció

– Áteresztés nincs, vízmegtartás jó, vízgőz- és ion Áteresztés nincs, vízmegtartás jó, vízgőz- és ion adszorpció nagy, az agyagszemcsék között jó a adszorpció nagy, az agyagszemcsék között jó a tapadóerő.tapadóerő.

Page 7: TALAJ- gyakorlati rész

Talaj szerkezeteTalaj szerkezete

Talaj szerkezeteTalaj szerkezete (kötöttség, (kötöttség, elemi elemi részecskék kapcsolódása): morzsás, részecskék kapcsolódása): morzsás, rögös, szemcsés, oszlopos, lemezesrögös, szemcsés, oszlopos, lemezes

1)1) Köbös (szemcsés rögös, morzsás): szerkezeti Köbös (szemcsés rögös, morzsás): szerkezeti elemek a tér mindhárom irányába fejlettekelemek a tér mindhárom irányába fejlettek

2)2) Hasábszerű (hasábos, oszlopos) : a szerkezeti Hasábszerű (hasábos, oszlopos) : a szerkezeti elemek a tér két irányába (vízszintesen) elemek a tér két irányába (vízszintesen) gyengén fejlettek, függőlegesen jól fejlettekgyengén fejlettek, függőlegesen jól fejlettek

3)3) Lemezszerű (lemezes, leveles, táblás, réteges): Lemezszerű (lemezes, leveles, táblás, réteges): a szerkezeti elemek a tér két irányába a szerkezeti elemek a tér két irányába (vízszintesen) jól fejlettek, függőlegesen (vízszintesen) jól fejlettek, függőlegesen gyengén fejlettekgyengén fejlettek

Page 8: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJSZERKEZET Makro struktúra: 0,25 mm-nél

nagyobb átmérőjű részek mennyisége

Mikro struktúra: 0,25 – 0,001 mm átmérőjű részecskék aránya

Szerkezettől függ a talaj pórusterének kialakulása, a durva és kapilláris pórusok aránya

Pl.: agyag talaj egységnyi felületén agyag talaj egységnyi felületén egységnyi idő alatt 0,087 liter levegő egységnyi idő alatt 0,087 liter levegő megy át, homoktalajon 2,0 liter.megy át, homoktalajon 2,0 liter.

Page 9: TALAJ- gyakorlati rész

Különböző méretű szemcsék Különböző méretű szemcsék elrendeződéseelrendeződése

Page 10: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJTÍPUSOK ÖSSZETÉTEL TALAJTÍPUSOK ÖSSZETÉTEL ALAPJÁNALAPJÁN

Homoktalajok– Durva, közepes, finom

Vályogtalajok– Homokos vályog– Könnyű vályog– Nehéz vályog

Agyagtalajok– Vályogos agyag– Közepes- és nehéz agyag.

Page 11: TALAJ- gyakorlati rész

MésztartalomMésztartalom

pezsgés erősségéből következtethetünk annak pezsgés erősségéből következtethetünk annak mennyiségére egy tapasztalati skála mennyiségére egy tapasztalati skála segítségévelsegítségével::

•• nincs pezsgésnincs pezsgés mészmentes talaj;mészmentes talaj;

•• halk pezsgés halk pezsgés 1%nál1%nál kisebbkisebb mésztartalom;mésztartalom;

• • gyenge, rövid pezsgés gyenge, rövid pezsgés 1-3%mésztartalom;1-3%mésztartalom;

• • erős, rövid pezsgés erős, rövid pezsgés 3-5%3-5% közepes közepes mésztartalom;mésztartalom;

• • erős, tartós pezsgés, habzás erős, tartós pezsgés, habzás 5%feletti,jelentős 5%feletti,jelentős mésztartalommésztartalom

Page 12: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ KÉMHATÁSA Talaj pH:

<< 4,5 erősen 4,5 erősen savanyúsavanyú

4,5-5,5 savanyú4,5-5,5 savanyú

5,5-6,55,5-6,5 enyhén enyhén savanyú, PO4felvétsavanyú, PO4felvét

6,5-7,5 semleges6,5-7,5 semleges

7,5-8,2 gyengén 7,5-8,2 gyengén lúgoslúgos

8,2-9 lúgos8,2-9 lúgos

9 9 << erősen erősen lúgoslúgos

Jól felvehető: Zn, MnJól felvehető: Zn, Mn

Rosszul felvehető: Ca, Rosszul felvehető: Ca, S, Mg, NS, Mg, N

Acidofil (savanyúság Acidofil (savanyúság kedvelő) hidrogén kedvelő) hidrogén talajok- gombák, talajok- gombák, mohák életteremohák élettere

Jól felvehető: Jól felvehető: Mo(molibdén)Mo(molibdén)

Rosszul: Fe, Mn, Rosszul: Fe, Mn, Cu,sok baktérium-Cu,sok baktérium-nitrofil, bazofil talaj nitrofil, bazofil talaj

Page 13: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJHŐMÉRSÉKLET

Talaj hő-kapacitása::

1 cm1 cm³³ talaj 1 talaj 1 ººC-os hőmérséklet C-os hőmérséklet növekedéséhez szükséges értéknövekedéséhez szükséges érték

(nedves talaj (nedves talaj >> száraz talajok, mert a víz száraz talajok, mert a víz fajhője nagyobb)fajhője nagyobb)Talaj hőmérséklete:napi változás: kb. 1 méterigévszakos változás: 7,5 méter mélységig figyelhető meg.

Page 14: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ ÖSSZETÉTEL TALAJ ÖSSZETÉTEL

Szilárd fázis kb. 50%Szilárd fázis kb. 50%– 35% ásványi rész35% ásványi rész– 15% szerves anyag15% szerves anyag

Víz (optimális esetben kb.40%)Víz (optimális esetben kb.40%) Levegő (opt.kb.10%)Levegő (opt.kb.10%)

Page 15: TALAJ- gyakorlati rész

Talajsűrűség - kötöttségTalajsűrűség - kötöttség::

teljesen tömör, hézagmentesnek teljesen tömör, hézagmentesnek képzelt egységnyi térfogatú száraz képzelt egységnyi térfogatú száraz talaj tömege:talaj tömege:

talajsúly(kg)talajsúly(kg)

térfogat(m3)térfogat(m3)

Page 16: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ ÖSSZETÉTEL TALAJ ÖSSZETÉTEL

Talaj nedvesség (optimális Talaj nedvesség (optimális esetben kb.40%)esetben kb.40%)::

nedves talaj(g) – szárított talaj(g) X nedves talaj(g) – szárított talaj(g) X 100100

nedves talaj(g)nedves talaj(g)

Page 17: TALAJ- gyakorlati rész

Talajalkotó ásványokTalajalkotó ásványok Kloridok:Kloridok: a a kősókősó (NaCl) (NaCl)

elsősorban sós talajokban, vagy a talajok elsősorban sós talajokban, vagy a talajok felületén képződött sókivirágzásokban felületén képződött sókivirágzásokban fordul elő.fordul elő.

Szulfidok:Szulfidok: a talajban szinte kizárólag a talajban szinte kizárólag piritpirit fordul elő (lignitporos talajjavítás alkalmával fordul elő (lignitporos talajjavítás alkalmával lignittel jut a talajba)lignittel jut a talajba)

Szulfátok:Szulfátok: pl.: pl.: gipsz, glaubersógipsz, glaubersó a talajok a talajok sófelhalmozódási szintjében fordul elő.sófelhalmozódási szintjében fordul elő.

Nitrátok:Nitrátok: nátron-salétromnátron-salétrom (NaNO (NaNO33) olyan ) olyan talajok sókivirágzásában található, talajok sókivirágzásában található, melyekben a szervesmelyekben a szerves anyagok bomlása anyagok bomlása erőteljes.erőteljes.

Page 18: TALAJ- gyakorlati rész

Talajalkotó ásványokTalajalkotó ásványok Foszfátok:Foszfátok: Különböző ásványok alakjában Különböző ásványok alakjában

fordulnak elő. Közös forrása az fordulnak elő. Közös forrása az apatit apatit (Ca(Ca55[PO[PO44]]33F).F). Előfordulnak lápos, erdő Előfordulnak lápos, erdő redukció hatására kialakult talajokban is redukció hatására kialakult talajokban is (vivianit)(vivianit)

Borátok:Borátok: szikes és sós talajokon képződött szikes és sós talajokon képződött sókivirágzásban (sókivirágzásban (bórax)bórax)

Karbonátok:Karbonátok: leggyakoribb a leggyakoribb a kalcitkalcit (CaCO(CaCO33). ). DolomitDolomit (CaMg[CO (CaMg[CO33]]22) nem oldódik ) nem oldódik híg, hideg sósavban így nem pezseg. híg, hideg sósavban így nem pezseg.

Szóda Szóda (Na(Na22COCO3310H10H22O) szikes talajok O) szikes talajok sókivirágzásaiban, vmint sófelhalmozódási sókivirágzásaiban, vmint sófelhalmozódási szintjeiben található.szintjeiben található.

Page 19: TALAJ- gyakorlati rész

Talajalkotó ásványokTalajalkotó ásványokOxidok és oxihidrátok:Oxidok és oxihidrátok: Fe-oxidjai:Fe-oxidjai: leggyakrabban előforduló leggyakrabban előforduló

goethit goethit sárgásbarna, mérsékelt égövben.sárgásbarna, mérsékelt égövben. Mangán oxidjai:Mangán oxidjai: piroluzit,piroluzit, feketés színű, feketés színű,

vasásványok kisérőjevasásványok kisérője Al-oxidjai:Al-oxidjai: leggyakrabban trópusi leggyakrabban trópusi

talajokban, ill. a hazai bauxit vörös agyagán talajokban, ill. a hazai bauxit vörös agyagán képződött talajokban képződött talajokban (gibbsit, böhmit)(gibbsit, böhmit)

Szilícium oxidjai:Szilícium oxidjai: kvarckvarc, elsődleges , elsődleges formában magmás kőzet alkotó, képződhet formában magmás kőzet alkotó, képződhet másodlagos ásványként is (szilikátok másodlagos ásványként is (szilikátok mállása)mállása)

Page 20: TALAJ- gyakorlati rész

Talajalkotó ásványokTalajalkotó ásványok

Szilikátok:Szilikátok: A szilikátok a magmatikus A szilikátok a magmatikus kőzetek 81% - át, üledékes 37% - át kőzetek 81% - át, üledékes 37% - át alkotja. alkotja. (Sziget-, lánc-, szalag-, réteg-, (Sziget-, lánc-, szalag-, réteg-, vázszilikátok)vázszilikátok)

Rétegszilikátok közül agyagásványok Rétegszilikátok közül agyagásványok fordulnak elő a leggyakrabban (kaolonit, fordulnak elő a leggyakrabban (kaolonit, klorit, illit, montmorillonit, vermikulit). A klorit, illit, montmorillonit, vermikulit). A talajban ritkán fordulnak elő tiszta talajban ritkán fordulnak elő tiszta állapotban.állapotban.

Page 21: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJOK ADSZORBEÁLT TALAJOK ADSZORBEÁLT KATIONOK ALAPJÁNKATIONOK ALAPJÁN

Kation adszorpció kapacitás:– T érték= mg egyenérték/100 g talaj

Kicserélhető kationok: Ca, Mg, K, Na– Összegük a talaj S értéke= mg/100g talaj

mértékegységben– A hidrogén már kis mennyiségben is

megváltoztatja a talaj kémiai tulajdonságait, ezért nem számít S értékbe

– Telített talaj (CaCO3, Na sók) nincs kicserélhető hidrogén, ezért T=S értékkel.

Page 22: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJTELÍTETTSÉGTALAJTELÍTETTSÉG

S/Tx100- százalékban fejezi ki T és S S/Tx100- százalékban fejezi ki T és S különbségétkülönbségét

Hidrogén talajok savanyú talajok kedvezőtlenek, mert kedvezőtlenek, mert toxikus elemek toxikus elemek (ólom, kadmium, higany) ionjait oldatban (ólom, kadmium, higany) ionjait oldatban tartja, így azok bekerülhetnek a tartja, így azok bekerülhetnek a növényekbe.növényekbe.

Kalcium talajok: S érték %-ában S érték %-ában kifejezve a kalciumtartalom 80%-nál többkifejezve a kalciumtartalom 80%-nál több

Page 23: TALAJ- gyakorlati rész

TALAJTELÍTETTSÉGTALAJTELÍTETTSÉG

Magnézium talajok: S érték %-S érték %-ában kifejezve a magnézium ában kifejezve a magnézium tartalom 30%-nál többtartalom 30%-nál több

Nátrium talajok: S érték %-ában S érték %-ában kifejezve a nátrium tartalom 15%-nál kifejezve a nátrium tartalom 15%-nál többtöbb

(szikes talajok)(szikes talajok)

Page 24: TALAJ- gyakorlati rész

Talajok felosztása nedvességtartalmuk szerintTalajok felosztása nedvességtartalmuk szerintSzáraz a talajSzáraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, , ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, fogása fogása

szárazszáraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik , vízzel leöntve színe nagymértékben változik Friss a talajFriss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a , ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a

száraztólszáraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. , vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság.hacsak nincs hónapokig tartó szárazság.

Nyirkos a talajNyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még , ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még kipréselni belőlekipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen . Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen.kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen.

Nedves a talajNedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen , ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen nehezen lehet kipréselni belőlenehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem . Vízzel leöntve a talaj színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy.változik. A kézen nedves foltot hagy.

Sáros a talajSáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, , ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, összenyomva vizet lehet kipréselni belőleösszenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi állapot . Ez a nedvességi állapot szinte csak a talajvíz feletti talajzónában található.szinte csak a talajvíz feletti talajzónában található.

Page 25: TALAJ- gyakorlati rész

Humusztartalom Humusztartalom meghatározásameghatározása

Összes-szervesanyag = humusz Összes-szervesanyag = humusz mennyiség meghatározása karbónium mennyiség meghatározása karbónium tartalom alapján:tartalom alapján:

karbónium mennyiség x 1,72karbónium mennyiség x 1,72

Jelentősége: Jelentősége:

Kedvezőtlen káros hatások Kedvezőtlen káros hatások (nehézfémek, növény-védőszerek, (nehézfémek, növény-védőszerek, vanillin, benzoesav, egyes aldehidek) vanillin, benzoesav, egyes aldehidek) csökkentése, a toxin anyagok csökkentése, a toxin anyagok adszorbeálása általadszorbeálása által

Page 26: TALAJ- gyakorlati rész

HUMUSZ és HUMUSZ és KÖRNYEZETVÉDELMI KÖRNYEZETVÉDELMI

KAPACITÁSKAPACITÁS

EPC (Environment Protection EPC (Environment Protection Capacity)Capacity)

EPC = H² x D x K

H= talajhumusz %-ban, H= talajhumusz %-ban,

D = humuszréteg vastagsága %-banD = humuszréteg vastagsága %-ban

K = humuszstabilitási koefficiensK = humuszstabilitási koefficiens

EPC = EPC = H² x D x R (R=K )C/N

C/N = karbónium/nitrogén arányC/N = karbónium/nitrogén arány

Page 27: TALAJ- gyakorlati rész

HUMUSZMÉRLEGHUMUSZMÉRLEG Bevétel:Bevétel:

– Növénymaradványok Növénymaradványok a t/haa t/ha– Szerves trágyák Szerves trágyák b t/hab t/ha

Kiadás:Kiadás:– Humusz mineralizáció Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén c t/ha a nitrogén

tartalom felhasználásával állapítható tartalom felhasználásával állapítható meg meg (pl. 1 tonna szemterméshez – búza, (pl. 1 tonna szemterméshez – búza, kukorica – 30 kg nitrogén szükséges)kukorica – 30 kg nitrogén szükséges)

Mérleg:Mérleg:– a+b a+b >> c POZITÍV c POZITÍV

Page 28: TALAJ- gyakorlati rész

Talaj kapcsolata különböző Talaj kapcsolata különböző tényezőkkeltényezőkkel Össze-Össze-

függésefüggésekk

jelölésejelölése

+ erős + erős

| gyenge| gyenge

––nincsnincs