Címlap | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet · Web viewA program többféle időtartammal rendelkező modulokat tartalmaz. A modulok időtartama 45-60 perces is lehet, de akár

Tanulási-tanítási programAz ökoiskolai nevelési-oktatási program

A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS

2014

Nevelési-oktatási program

1. Pedagógiai koncepció

2. Tanulási-tanítási

program

3. Tanulási-tanítási

egységek leírása

4. Tanulási-tanítási

eszközök5. Értékelés és

eszközei

6. Pedagógusok felkészítése

7. Szakmai háttér-

támogatás

1. BEVEZETŐ

A fenntarthatóságot értéknek tartó iskolákban, köztük az ökoiskolákban is a tanítás-tanulás folyamata eltér a hagyományostól, a megszokottól. A diákok kíváncsiak, hiszen építenek a már meglévő ismereteikre, készségeikre, a valóságból hozott élethelyzeteikre. A pedagógusok innovatívak, kísérletezők, maguk is felfedezői, alkotói egy-egy új tanulásszervezési technikának, módszernek. Élvezik a gyerekekkel való tanulást, örülnek, ha átadhatják tapasztalataikat másoknak, s szívesen tanulnak másoktól. Elfogadó lelki attitűdjük alapja az együttműködő, konfliktuskezelő, esélyteremtő viszonyulásuknak. Szerepük szerint inkább facilitátorai a tanulási folyamatnak, mintsem a tudás egyenes-vonalú közvetítői. Rendszerben, komplexen gondolkodnak, és így is közelítenek meg egy-egy témakört. Törekednek az élményközpontúságra, a felfedező tanuláshoz teret, alkalmat, valós élethelyzetet kínálnak, s a döntéshozatalba bevonják a tanulóközösségeket is. A tanórán kívül is lehetőséget teremtenek a tanulásra, élnek az épített és természeti környezet terepgyakorlatainak lehetőségével, bevonják azokat a szakembereket, döntéshozókat, civileket, akik tudásukkal, hozzáállásukkal, véleményükkel, a munkájuk, a hobbijuk szeretetével hatni és adni tudnak.

Nagyon fontos, hogy csak összefogással, együttműködéssel lehet hatékonyan működni! A helyi fenntarthatóság kialakításának motorja lehet egy-egy iskola közössége, ha komolyan, hitelesen képviseli a fenntarthatóság értékeit. A megszólított helyi döntéshozók, fenntartók, más intézmények dolgozói, szülők mind bevonhatók az „iskolazöldítési” folyamatba. Csak meg kell találni a számunkra megfelelő szerepeket.

A „fenntarthatóság iskolájának”, legyen az már ökoiskola vagy csak kezdő, zöld lépéseket megtett iskola, komoly feltételei vannak: az innovatív pedagógusokon, hiteles közvetítőkön kívül szükséges az inspiráló, külső-belső tanulási környezet kialakítása is. Az a környezet, melyet együtt alakítanak, formálnak az adott iskola „szereplői”: pedagógusok, tanulók, technikai dolgozók, pedagógiai asszisztensek, szülők. A tanuláshoz szükséges térnek többféle funkciót kell betöltenie, hogy alkalmas legyen csendes megfigyelésre, elmélyülésre, de közösségi programokra, szabad játékra is. Legyen barátságos, természetes növénytakaróval benőtt udvarrész, fás, árnyékos zug, futkosásra alkalmas terület stb. Mind-mind a közösség igényei szerint alakítva, figyelembe véve a környezetbarát anyagok, eszközök széles kínálatát, az újrahasznosíthatóságban rejlő kreativitást.

1

2. A tanulási-tanítási program célja

2.1. Tantárgyközi kompetenciák fejlesztése

Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program moduljai lehetőséget teremtenek a kulcskompetenciák fejlesztésére, valamint kiegészítik azokat a fenntarthatósághoz szükséges „zöld” kompetenciákkal. A környezeti nevelés, fenntarthatóság pedagógiája kereszttantervi területeket érint egy-egy témakör feldolgozása során, vagyis „tantárgyfüggetlen” kompetenciákat fejleszt, amelyek aktív, jórészt tapasztalati tanulás során jönnek létre.Kereszttantervi kompetenciák:

Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)

Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, info-kommunikációs technológiák)

Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal) Kommunikáció

A kereszttantervi kompetenciák tantárgyköziek, ezáltal számos iskolai terület együttes fejlesztéséhez tartozhatnak. Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program éppen emiatt minden műveltségterületre kínál fenntarthatóságra nevelést célzó modult. Törekvésünk szerint a természet- és társadalomtudomány területén előforduló modulok egyensúlyban vannak.2.2. „Zöld” kompetenciák fejlesztése

Az iskolás korosztály tantermen kívüli tapasztalati tanulásához, a természettudományok fontosságának megtapasztalásához, a környezet megismeréséhez, megszerettetéséhez időt, alkalmat kell teremteni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a felnövekvő gyerekek valóban tevékenyen cselekedjenek majd a fenntarthatóság érdekében, bármely területen is fognak dolgozni felnőtt korukban. Az Európai Referencia Keretrendszerben meghatározott nyolc kulcskompetenciáról tudjuk, hogy elengedhetetlenek egy környezettudatos állampolgár számára1:

1. Anyanyelvi kommunikáció (pl. szóbeli vagy írásbeli vélemény megfogalmazása)

2. Idegen nyelvi kommunikáció (pl. globális problémákkal való ismerkedés)1http://www.ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto (Utolsó letöltés: 2015. január 13.)

2

3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák (pl. megújuló energiák megismerése, iskolaépület működési költségei, megtakarítás kiszámolása)

4. Digitális kompetencia (pl. tudatos információkezelés, adatgyűjtés)5. A tanulás tanulása (pl. informális tanulás képessége, ismeretszerzés)6. Kulturális kompetenciák (pl. természetben megélt érzelmek művészi

kifejezése)7. Állampolgári kompetenciák (pl. döntések előkészítése, beleszólás

gyakorlása)8. Vállalkozói kompetenciák (pl. takarékos gazdálkodás)

A felnövekvő nemzedéknek, a fenntarthatóság érdekében, a fent felsorolt kulcskompetenciákon túl – egyes esetekben azok hangsúlyos részeként - „zöld” kompetenciákra is szüksége lesz, hogy a mindennapi életben, s a munkaerőpiacon is boldoguljon. „A környezeti kompetencia csak akkor alakul ki, ha a nyolc kompetenciaterület fejlesztése során figyelembe veszik a környezeti kompetencia fejlesztése szempontjából fontos szempontokat is.”2

Alkalmazkodóképesség Demokratikus konfliktuskezelés Döntéshozatali képesség Együttműködési készség Életcélok és személyes tervek megfogalmazásának és megvalósításának

képessége Felelős, aktív cselekvés Képesség a jogok, érdekek, határok és szükségletek érvényesítésére Kreativitás Kritikai gondolkodás és véleményformálás Különböző tanulási módok közötti választás és alkalmazás képessége Mások nézőpontjának megértése Nyitott gondolkodás Önálló tanulás/munkavégzés megszervezésére való képesség Problémamegoldó képesség Rugalmasság Saját tévedés/hiba fölismerésének képessége Rendszerszemléletű gondolkodás A fenntarthatósággal kapcsolatos tudáselemek A globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete A környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi

következményeinek ismerete A fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása A nemzedékek közötti és nemzedéken belüli szolidaritás és felelősség

2 Varga Attila: Környezeti kompetenciák fejlesztése a tanítási gyakorlatban (2009. jún. 17.), Utolsó letöltés: 2015. január 14.http://www.ofi.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kornyezeti-kompetenciak

3

3. A tanulási-tanítási egység tartalma

3.1. A modul fogalma

A modul önálló tartalmi, tanulási egység. Tartalmilag és módszertanilag is részletesen kidolgozott, átgondolt lépésekből áll. A pedagógiai célokat világosan megfogalmazza, s a megvalósítástól az értékelésig minden szükséges eszközt felsorol.

A modulok szerkezete3

A sablonban, zárójelben található, mit is értünk a modulleírás szerkezeti elemein.

MODULLEÍRÁS

A modul címe (rövid, figyelemfelkeltő modulcím)A modul rövid leírása (a modul rövid összefoglalása, pl. miről

fog szólni)Célok/részcélok (konkrét célok, elvárások

megfogalmazása, melyek elérését a modul megvalósítása elősegíti)

3 Gönczöl Enikő – Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztésehttp://www.ofi.hu/tudastar/oktatasi-programok

4

A modul feldolgozásra szánt időkeret (tájékoztató jellegű, általában tanórai időegységhez viszonyított)

Felhasználási terület (korosztály jelölése az osztályok helyett, mely igazodik a tanulók eltérő fejlődési üteméhez; a NAT műveltségi területeihez, a tantárgyakhoz való kapcsolódás felsorolása; kapcsolódó kompetenciák; a hagyományostól eltérő megvalósítási keretek jelölése, pl. témanap/témahét, projekt; a speciális hely vagy időpont, az évszak jelölését is itt érdemes jelölni)

Eszközrendszer (a modul eszköz- és anyagszükséglete)Háttér Szakmai: (a megvalósító pedagógus

szakmai ismereteinek szükségessége)Pedagógiai: (pl. az újszerű módszertani elemek, konstruktív pedagógia, kooperatív technika)

Változatok (más feltételek, adottságok mellett miként valósítható meg a modul; az ajánlott feldolgozási mód alternatíváinak pontokba szedett leírása)

Ajánlott feldolgozási mód (hangsúlyos elem, a tanítási-tanulási folyamat vázlatos bemutatása, a tennivalók pontokba szedett rendszere)

Értékelés (az értékelés szempontjai, ki, hogyan, mikor, kit értékel, milyen eszköz segítségével; pl. tanulói önértékelést segítő lehetőségek, csoportok egymás közti értékelése, pedagógus véleménye; fontos, hogy az értékelést megkülönböztessük a modulzáráskor kért visszajelzéstől)

Források (papír alapú vagy elektronikus formában rendelkezésre álló olvasnivalók, multimédiás anyagok pontos felsorolása a modul tartalmához kapcsolódóan, külön a pedagógusoknak és külön a tanulóknak)

Mellékletek (pontokba szedett, számozott, azonosítható segédanyagok, melyek összhangban állnak a modulvázlatban jelölt mellékletekkel)

A modulvázlat az ajánlott feldolgozási mód aprólékos, mindenre kiterjedő bemutatása. Az időbeosztástól a tevékenységeken át a módszerekig, az eszközök, mellékletek felsorolását is beleértve, mindenre kiterjed. Reális,

5

részletes, közvetlenül alkalmazható megoldási javaslatot ír le, „receptként” használható a megvalósítás során. Az adaptáláskor a változatok jelölése segíti azt, aki eltérő megoldásokat keres.

MODULVÁZLAT

Tevékenység,időbeosztás

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek

Munkaformák, módszerek

Eszközök, mellékletek

3.2. A modulok témaköreinek meghatározása

A MODULOK TARTALMI ELRENDEZÉSEA fenntarthatóságra nevelés állandó tanulási lehetőséget, több oldalról való megközelítést kíván. Mivel építünk a már meglévő tudásra, előfordul, hogy ugyanaz más megközelítésben, esetleg magasabb szinten újra előkerül. A komplexitás, a minden mindennel összefügg elve, vagyis a tantárgyközi megközelítés meghatározó.

A modulok többsége megvalósítható hagyományos tanórákon, nem hagyományos tanórai keretek között (témanap, témahét, erdei iskola, projekt), tanórán kívül (pl. szakkör), de hozzájárulhatnak az egész napos iskola színesebb, gazdagabb kínálatához is.

A fejlesztés során nem konkrét tananyag moduláris felépítése volt a cél, hanem a látszólag egymástól független, globális és helyi környezettel kapcsolatos témák komplex megközelítése. Így a tartalom épült az adott téma köré.

A MODULOK TÉMAKÖREI ÉS TÍPUSAIAz Ökoiskolai nevelési-oktatási program közel száz modult tartalmaz, melyek a környezeti nevelés szinte valamennyi területét érintik. A program egyaránt kínál az épített, a természeti és a társadalmi környezettel kapcsolatos modulokat.

Az ökoiskolai kritériumok a közoktatásban történő változások miatt frissítésre kerültek, viszont alapjában nem változtak. A modulok kritériumokhoz való igazodása egyértelműsíthető.

6

A MODULOK TÉMAKÖREI:

7

Körn

yeze

t/té

mak

örök

Érté

kőrz

és

Hum

án ta

ntár

gy

Reál

tant

árgy

Kész

ség

tant

árgy

Kom

plex

(isk

. bel

ül)

Kom

plex

(isk

. kív

.)

Önko

rmán

yzat

iság

Anya

g- é

s ene

rgia

gazd

.

Vásá

rlás,

hulla

dék

Tudo

mán

y

Műv

észe

t

Etik

a, v

allá

s

Tele

pülé

sfej

lesz

tés

Utaz

ás, s

zállít

ás

Kom

mun

ikác

ió, m

édia

Egés

zség

Szab

adid

ő, tu

rizm

us

I. Természeti környezet Erdő  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xMező  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xVíz, vízpart  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xLevegő  x x x x x  x x  x  x  x  x  x

II. Mesterségeskörnyezet Tárgy  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x

Épület  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xUtca, kerület  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xTelepülés  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x

III. Társadalmikörnyezet Egyén  x  x  x  x  x x  x  x  x  x  x  x  x  x

Család  x  x  x  x  xOsztály  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xIskola  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xTelepülés  x  x x  x x  x  x  x  x  x  x  x  x  xFöld  x  x  x  x  x  x  x  x  x  x  xUniverzum

3.3. A modulok tematikája

Modul címe Alsó FelsőKözépis

kola TémaGondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! 13-14 fenntarthatóság, globalitás,

klímaváltozásApró lépések az egészség útján 10-14 egészség, mozgás,

táplálkozásMadárfalu 8-10 x x odúlakó madarak,

odúkészítésA papír útja – Merítsük ki a hulladékot a szemétből!

6-10 x újrahasznosítás, takarékosság

Téltemetés medve módra 8-9 népi hagyományok, méhészetLakóhelyünk a Duna mentén – A Dunától a csapig

9-10 13-14 vízrajz, épített környezet, vízvizsgálat

A láthatatlan iskola 6-10 x látás, gyengénlátók, felelősségvállalás

Tanuljuk a múltat a jövőért! 6-10 10-14 hagyományok,

környezettudatosságTanösvény felújítás 13-14 14-18 természetvédelem, közösségi

munkaAz év…, avagy miből lesz a cserebogár 6-10 10-14 biodiverzitás, állatok,

növényekÖkokarácsony 6-10 10-11 újrahasznosítás, fogyasztói

társadalomÁllati jó nap 6-10 10-14 felelős állattartás, házi

kedvencekA valódi mérsékelt öv élővilága x 12-13 x természeti környezet,

természetjárásTaposs kisebbet! Ökológiai lábnyom csökkentésének praktikái

9-10 10-11 ökolábnyom, vásárlás, vízszennyezés

Ludas Matyi gyógynövényei 9-10 10-12 gyógynövények, egészség,

természetes gyógymódSzeresd a biciklidet! 13-14 14-15 kerékpár, túra, egészségDUNAP 6-10 10-14 víz, folyó, kreativitás, élővilágKörnyezetvédelmi vetélkedő 13-14 környezetvédelem, állatok,

növények, településKalandra fel, bakancsot fel! 3/1 (ősz) 10-14 túra, természetesség,

növények, állatokKik laknak a kertünkben? 8-10 10-14 madarak, madáretetésHáztűznézőben 10-14 anyag- és energiafogyasztás,

hatékonyságŐsanyáink ereje Gyógy- és fűszernövények a

9-10 10-13 gyógy- és fűszernövények, egészség

8

kiskertünkbenVegyszermentes veteményes 8-10 10-12 egészséges táplálkozás,

növénytermesztésZöld mese 9-10 10-11 biogazdálkodás, növények

egymásra hatásaHelyszínelők a Mátrában 10-14 levegő, talaj, állat- és

növényvilágMadárösvény 10-14 madarak, madáretetés,

madárodúkFedezzük fel a Mátra kincseit! 7-8 természetjárás, növények,

állatokÖröm - bánat térkép. Fókuszban Győr belvárosának építészete

14-18 épített környezet, szemléletformálás

Öko filmklub - nyitott szemmel a városban 13-14 14-18 épített környezet, kreativitásHagyományos építészeti technikák - ismerkedés a népi építészettel

14-18 fenntarthatóság, hagyomány

Fűzfakunyhó az iskolakertben 12-14 14-18 tervezés, modellezés,

kreativitás

Bábel tornya 13-14 14-18épített környezet, fenntarthatóság, környezet alakítás

Makett-városrész 13-14 14-18 modellezés, épített környezetHíd, ami összeköt –Papírhídépítés 15-19 modellezés, épített környezetRE-bútorok - bútorok újrahasznosított anyagokból

13-14 14-18 újrahasznosítás, kreativitás

Hangok a városban - Győr zenéje 14-18 városi környezet, zajok,

zörejekLátogatóban Daru Dóránál 8-10 10-11 madárles, kreativitás,

megfigyelésTeremtés hete "Nézd, itt a víz!"(ApCsel 8;36)

6-10 10-14víz, felelősségtudat, takarékosság, növények, állatok

A test a lélek temploma 6-10mozgás, egészség, önismeret, környezettudatosság

Vásárolj ÖKO-san! 7-10 10-11tudatos vásárlás, csomagolóanyagok, helyi termék

Ajándékozz ÖKO-san! 6-10 10-11 csomagolóanyag, újrahasznosítás

Túrkevétől Óceániáig 10-14 14-15 környezetvédelem, ökológia, fenntarthatóság

Ébredő természet 9-10 10-11 természet, megfigyelés, környezet

"Megismerni a kanászt…" 10-12 hagyományok, természet,

pásztorélet

9

Hagyományőrzés - a kenyér születése 8-10 kenyér, hagyomány,

egészség

Irány a mező! 8-10 növények, állatok, életközösség, hagyományok

Játsszunk demokráciát! 9-10 10-14 x

ember és társadalom, vitakultúra, demokratikus döntéshozatal, épített környezet, környezet- és tájvédelem

Megszólal a hulladék 6-10hulladékgazdálkodás és megelőzés, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás

„Almárium” x 10-14

szemléletformálás, környezeti nevelés, komplex megközelítésre való képessé tétel, értékőrzés, felelős állampolgárság, egészséges életmód, hagyományőrzés

„Fűben, fában művészet” x 10-14 növények felfedezése és

felhasználása

Cseppben a tenger 9-10vízhez való pozitív kötődés, fenntarthatóság, takarékosság

Zöld erdőben jártam, gyere, nézd meg, mit láttam!

10-14 14-16 élőhelyek, élőlények megismerése

Ne kerteljünk, tanuljunk lépésről lépésre! (Tanösvény projekt)

11-14 14-16 iskolakertek, tanösvények szerepe

Öröm a játék, bánat a tér 6-10 10

épített környezet, problémamegoldás, közös munka

Égig nőnek-e a fák? 8-10 11-12természet és ember, a fa esztétikai értékei, organikus építészet

Energiakaland 13-14 x megújuló energiákErdei barátaink (Vetélkedő IKT eszközökkel)

11-14 vadon élő állatok

Hulladékból kreatívan 8-10 10-12 újrahasznosítás, kreativitás

Mesél az erdő 10-12 xlakóhely, történelmi ismeretszerzés, régészkedés, hulladékhasznosítás

Vadak útján - vadgazdálkodás 13-14 ember és természet,

vadgazdálkodásSzáll a madár ágról ágra 9-10 fák, madarak

10

Boszorkánykonyha 9-10 9-12 gyógynövények

Hulladék-kommandó x 13-14 x szelektív hulladékgyűjtés, megelőzés

Szeretem a fát x 10-11 x fa és ember

A mohától a GPS-ig 10-12természetismeret, tájékozódás a természetben, technikai eszközök

„Luca-föld” 9-12növénytermesztés, táj- és talajvédelem, hagyományőrzés

Egy csepp vízből 9-12 vízvizsgálat, víztakarékosság, vízvédelem

Az éltető levegő 9-14 levegő (szennyezés és védelem)

Európai állatok 6-10 Európa vadállatai

Mondd, szereted az állatokat?(Házi kedvencek)

9-10 felelős állattartás

Bringára fel!Környezetbarát közlekedés - Kerékpárral a város körül

9-10 környezetbarát közlekedési eszközök

„Menj, lásd, tapasztald! Emlékezni fogsz!” x 10-15 14-15

nemzeti parkok, környezetvédelem, biodiverzitás

A ZölDÖK megalakítása és működtetése 11-14 ZöldDÖK

Egészségbíróság 13-14 x egészséges életmódAz én házam, az én váram – „LakOSZTÁLY” x 10-15 x tanulókörnyezet, tudatos

környezetalakítás, kreativitásEz egészséges-E? 13-15 14-16 egészséges életmód, tudatos

vásárlásMeNŐKOr, avagy ami utánunk marad 10-14 x ökológiai lábnyom

Autó2-O2 10-14 x levegőszennyezés

Állatkerti barátaink - ismerkedés a Fővárosi Állat- és Növénykerttel

6-9 10-14 állatkert, természetismeret

A Semmi közepén - Dinnyehegyen innen, Sósmocsáron túl

10-14 14-15épített lakókörnyezet, fenntartható környezetalakítás

11

Csőrök, levelek- Madárijesztő-show 6-9 10-14 14-15 Madarak és Fák Napja,

biodiverzitás, fenntarthatóság

Pók Panni templommeséi 6-10 9-13 épített környezet, hagyományőrzés

Pille Pali kalandjai határon innen és túl 9-10 11-12 megújuló energiák

Hej, halászok, halászok 6-10 halászat, értékőrzés, egészséges életmód

Öröm-bánat térkép: Algyő az én falum 9-10 11-12

lakóhelyi természeti és épített környezet, érzelmi intelligencia

Piacon vagy szupermarketben? 6-10 tudatos vásárlás, fogyasztói

kultúra fejlesztéseEgy ház – Egyház Az algyői Szent Anna-templom kívül-belül

10-14 15-16épített környezet, nemzeti és kulturális örökség, vallási sokszínűség

Kalapács alatt a dió – Dió tanórán és tanórán kívül 10-14 14-15

ember és természet, a dió és a hozzá kapcsolódó ismeretek, dió mint növény és szimbólum

Sport, Kastélykert, Kosárfonó – Utcanevek Algyőn régen és ma

10-14 14-15tájékozódás, lakóhelyismeret, tájékozódás, hagyományőrzés

„Oh természet, oh dicső természet!” – Anyanyelvünk szépségei a természet tükrében

10-14 14-15 anyanyelv és természet

Ritmus az életünkben 10-14 14-15 zene, kreativitás, megfigyelés

x: adaptálható arra a korosztályra is

12

4. A feldolgozás időkerete

A program többféle időtartammal rendelkező modulokat tartalmaz. A modulok időtartama 45-60 perces is lehet, de akár heteken is átívelhet, ha pl. témanapot, témahetet, projektet szervezünk egy-egy témakör megismerésére. Természetesen az ajánlott időkerettől a megvalósítás során el lehet térni a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően. Ha valaki egy-egy modul részleteit emeli be tanítási gyakorlatába, az sem gond. Szándékunk szerint kínálatunk rugalmas időkeretet, többféle feldolgozási színteret feltételez. Inspirálni szeretnénk kreatív kollégáinkat a továbbfejlesztésre, az adaptálásra.

4.1. Nem hagyományos tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését is kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatók.

TEREPGYAKORLATA terepgyakorlat során terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőségeket. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat.Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall, már a legkisebbek számára is tervezhetünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet azok tartalma. A terepgyakorlat nem önmagáért való, hanem egy megismerő folyamat része. Ezért az azt előkészítő és az arra épülő hagyományos szervezésű tanórákkal egységben szükséges megterveznünk azt.A terepgyakorlat lehet akár egy tanórányi időtartamú is (pl. tájékozódási séta az iskola környékén, időjárási észlelő, mérő gyakorlat), de megszervezhetjük tanórák tömbösítésével is, például úgy, hogy az adott hét időkeretét órarendi változtatással egymást követő tanórákká szervezzük.A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tantárgy ismeretét is integrálhatja, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk (pl.: egy tó vízminőségének vizsgálata egyaránt érintheti a földrajzot, a kémiát, biológiát és a technikát). A

13

gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére tervezhetjük.

TÉMANAP, TÉMAHÉTEgy adott téma (pl. Európa, virág, víz, szivárvány, tűz, ritmus) köré szervezhetjük a napot, hetet. A témát a gyerekek ötletei alapján a DÖK tagjai is kiválaszthatják még a tanév kezdetén. A pedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, néhány szülő összeállítja a kínálatot, melyek közül a meghirdetett programok alapján aznapra saját óratervet készítenek a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően. Ezen a „menetlevélen” a foglalkozást vezető aláírásával igazolja, ha a diák részt vett a programon. A nap/hét végén minden osztályközösség összejön a saját termében, hogy értékeljék a napot/hetet, beszámoljanak a tanultakról.

TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSCélja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát, készíthetnek megfigyeléseikről jegyzeteket stb.

AZ ERDEI ISKOLAAz erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.Leggyakrabban a természeti vagy emberi környezet vizsgálatát, problémáinak feltárását tervezzük az erdei iskolában. Ám az erdei iskola nem kizárólag természetmegismerő programmal szerveződhet. Tanításának tárgya lehet az emberi környezet, az emberek tevékenységének hatása a környezetre, illetve annak időben és térben való változása, valamint a környezet hatása az emberek viselkedésére, érzelmeikre, értékválasztására, életvitelére. Mivel az erdei iskolának minden esetben alkotó eleme a környezettel való valamilyen találkozás, ezért az ott folyó nevelés mindig része az iskola környezeti nevelési kereszttantervének is.

PROJEKTA projekt célja mindig valamilyen kitűzött produktum, pl. egy iskolakert, biciklitároló létrehozása. Hosszabb időt vesz igénybe, vagyis a megvalósítására nagy valószínűséggel szükség van hagyományos és nem hagyományos tanórai

14

keretekre, valamint tanórán kívüli alkalmakra is. Így mindenki részese lehet a folyamatnak, az ötlet megszületésétől (vagy a szükséglet jelentkezésétől) a lezárult folyamat értékeléséig. A gyerekek ugyanúgy tagjai a projektcsapatnak, mint a pedagógusok. A tervezéstől kezdve részt vállalnak a munkában. A részfeladatok megoszlanak, mindenki a vállalt területet viszi, azért felelős. Érdemes projektnyitóval kezdeni, majd a produktum bemutatására projektzárót tartani, ahol bemutatásra kerül a produktum, s lezárul a munka.

4.2.Tanórán kívüli foglalkozások

Az Ökoiskola nevelési-oktatási program moduljai között sok olyan modult találunk, melyek nem csak, vagy nem feltétlenül tanórán valósíthatók meg. A hagyományos iskolai rendszer napközis foglalkozásain, szakkörein, nyári táborokban vagy akár az egész napos iskolát bevezető intézményekben is egyaránt használhatók.

A tanórán kívüli foglalkozásokon (a nem formális oktatásban) a tanulók motiváltabbak, hiszen többnyire érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a felkínált lehetőségek közül. Ezek a lehetőségek, tanulást kínáló színterek sokfélék. Az innovatív iskolák kínálata évről évre megújul, figyelembe veszi a tanulók érdeklődését, igényeit, a napi aktuális élethelyzetből adódó szükségleteit. A környezethez való alkalmazkodás tanulásához sokféle, a valóságra építő helyzetet biztosít.

A különböző színtereken felkészült, környezeti nevelésben jártas szakemberek segíthetik a pedagógusokat, pl. a múzeumok múzeumpedagógusai, az oktatóközpontok, civil szervezetek környezeti nevelői.

FŐBB LEHETŐSÉGEK:

Természetvédelmi szakkörök (pl. iskolakert létrehozása, komposztáló működtetése, meteorológiai mérőállomás működtetése, madárvédelmi tevékenységek)

Önálló tanulói feladatok (pl. jeles napok kapcsán egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló kutatásra, feldolgozásra)

Természetvédelmi nyári táborok

Környezetvédelmi programok, projektek (pl. madárgyűrűzés, iskolazöldítés, jeles napok, helytörténeti munka)

Környezetvédelmi akciók (pl. egy-egy helyi vagy globális környezeti probléma megoldására szervezett akció)

15

Zöld jeles napokhoz, akciókhoz, eseményekhez kapcsolt kiállítások (pl. „Az év fája, az év madara” című kiállítás)

Zöld hírek megjelentetése az iskola kommunikációs eszközeiben (pl. iskolaújságban, iskolarádióban, iskolai honlapon)

Média-megjelenés (pl. a diákokra bízhatjuk egy-egy helyi feltárt problémáról szóló újságcikk megírását, a helyi és megyei újságokkal való kapcsolattartást)

Kirándulások, túrák (pl. helyi környezet megismerésére szervezett biciklitúra)

Vetélkedők, tanulmányi versenyek (pl. bizonyos életkorokban a versengést nem zárhatjuk ki, s tehetséggondozásra is alkalmas lehetőség egy-egy vetélkedő, verseny)

Számos egyéb lehetőséggel élhetnek még az iskolák a tanórán kívül: pl. fakultáció; zöld diákparlamenten való részvétel, illetve annak szervezése; iskolai fórum szervezése helyi környezetvédelmi témában; disputa egy adott problémáról; természetes alapanyagokból vagy hulladékokból való alkotás kézműves foglalkozáson; filmvetítéssel egybekötött beszélgetés; múzeum, állatkert látogatása; hazai és nemzetközi pályázatokon való részvétel; hazai és nemzetközi projektekbe való bekapcsolódás (pl. Otthon az erdőben); iskolakert kialakítása; madárbarát kert létrehozása; hulladékgyűjtés; települési környezet szépítése; települési jeles zöld nap szervezése; köztéri demonstráció (pl. hulladékszobor); tanösvény kialakítása a települési épített és természeti értékei mentén, vagy az iskolakertben.

4.3. Informális nevelés lehetőségei

Az informális nevelés az élet minden színterén zajlik. Szinte észrevétlenül tanulunk az adott élethelyzetekben. Ennek színtere lehet az otthon, az iskola, az utca, a színház, az Internet stb. Fontos a szülők bevonása, a velük való jó kapcsolat kialakítása, hogy a gyerekeket ért hatásokat tudják elemezni, értékelni, megbeszélni, s ha kell, segítséget tudjanak adni. Az iskola sokat tehet az informális, szabad tanulás érdekében. Pl. olyan tanulótereket alakít ki, melyek alkalmasak a kreatív gondolatok érlelésére, az elmélyült megfigyelésekre, vagyis inspirálók.

16

5. Módszerek és eszközök

5.1. Konstruktív pedagógia alkalmazása

A pedagógusnak és a tanulónak is más szerepbe kell kerülnie a hatékony környezeti nevelés érdekében. A konstruktív pedagógia jellemzőinek érvényesülése segítheti mindezt:

Tanár: facilitátor, vezető, szakértő, tanuló Tanuló: aktív, konstruktív Tartalom: integrált, több területet összefog Értékelés: diagnosztizáló, alakító, fejlesztő Tanulási környezet: inspiráló, apró lépések, sok interakció, van idő Didaktikai sokszög: pedagógus, diáktárs, feladat, média,

tudományterület(ek)

A módszertani sokszínűség elengedhetetlen feltétele a nevelési-oktatási program sikerének. A módszerek kiválasztásának főbb szempontjai:

életkori sajátosság, egyéni tanulási stílus, motiváció figyelembe vétele (pl. a korosztály kíváncsisága, mese, játék iránti érdeklődése, versenyszellemisége, öntevékenysége, korszerű technikai ismerete)

minden, illetve minél több tanuló bevonása a munkába (sokféle tanulási „út”, kínálat)

alapvetően pozitív szemlélet ösztönzése a napi élethez, lakóhelyhez, valósághoz kötött helyzetek vizsgálata terepi tanulás előnyben részesítése (tantermen és iskolán kívül) – pl.

udvar, erdő, utca, múzeum, park élmények biztosítása érzelmeken át való hatás személyes tapasztalatok együttműködés sok játékos elem „meghökkentő”, izgalmas, életszerű, valóságot kutató kérdés (motiváció,

érdeklődés felkeltése)

Újszerű elemek a fenntarthatóság pedagógiájában, melyek a módszertani megújulást feltételezik (Réti, 20124):

aktív tanulás

4 Réti Mónika „Gondolatok a Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségterületéről” című tanulmánya alapján, Új Pedagógiai Szemle, 2012/1-3. sz. 285-296.p.)

17

nem rutinszerű problémamegoldás (valós problémák kezelésére való felkészülés)

tanulói autonómia erősítése (pl. önálló információszerzés, önálló munka) kapcsolat a hétköznapi élettel (a tanulók számára releváns problémák

megfogalmazása) kísérletek, vizsgálatok szerepe (közvetlen tapasztalás, élményszerzés) kapcsolatok az egyes tantárgyi tartalmak között (tartalomközvetítés

helyett egy-egy jelenség, elmélet, folyamat, téma több oldalról történő megközelítése, vizsgálata)

alkalmazni tudás (a tanultak alkalmazásának segítése, az iskola és valóság „közelítése”)

komplex kérdések, problémák (valós problémák okainak feltárása, rendszer-gondolkodás kialakítása, a tanulókat motiváló kérdések tárgyalása)

5.2. Alkalmazott módszerek

JÁTÉKOK szituációs memóriafejlesztő kombinációs érzékelést fejlesztő ráhangolást segítő bizalomerősítő kapcsolatteremtést segítő

MODELLEZÉS hatásvizsgálatok rendszermodellezés működő modellek készítése, elemzése

RIPORT MÓDSZER kérdőíves felmérés direkt riportok fotóriport

PROJEKT MÓDSZER analízis – akció projektek

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK térképkészítés egyszerű megfigyelések (pl. nyomolvasás) kísérletek célzott megfigyelések, mérések naplóírás, feljegyzések készítése

18

AKTÍV, KREATÍV MUNKA természetvédelmi munkák rekonstrukciós munkák madárvédelmi feladatok szelektív hulladékgyűjtés közszolgálati feladatok, önkéntes munka

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében (pl. diákok, pedagógusok,

szülők, döntéshozók együtt tesznek valamit egy cél, egy helyi probléma megoldása érdekében)

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS vizuális művészet a környezeti nevelésben irodalmi alkotások zeneművészet fotóművészet táncművészet népművészet esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

5.3. A taneszköz-rendszer jellemzői

Az eszközhasználatnál figyelembe kell vennünk a Z-generáció5 jellemzőit, tanulási szokásait, rendkívüli IKT-kompetenciáit, s „kihasználni” azokat, vagyis építeni azokra. Nyugodtan biztathatjuk őket egy-egy terepi foglalkozás során arra, hogy használják az okos telefonjukat, pl. készítsenek fotókat a megfigyelt növény- és állatfajokról, használjanak digitális határozókat.

A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az eszközben rejlő lehetőségek (pl. figyelem felkeltése, motiválás) A nevelési feladat és a tartalom összehangolására alkalmas Módszerekhez való igazodás A tanulók jellemzőinek figyelembe vétele (előzetes ismeretek, érdeklődés,

életkori sajátosságok stb.) A pedagógus eszközismerete, felhasználói képessége Vegyes összetételű (különböző hátterű, kulturálisan és szociálisan

összetett) tanulói csoportokban is alkalmazható legyen.

5Z-generáció: azok, akik 1996 után születtek, s nem éltek Internet nélküli világban. http://www.ofi.hu/sites/default/files/WEBRA/2013/11/Voglne_Nagy_Zsuzsanna_OFIkonf.pdf (Utolsó letöltés: 2015. január 26.)

19

A TANESZKÖZÖK CSOPORTJAI(Ld. a Tanulási-tanítási eszközök című fejezetben részletezve.)

Tanári segédanyagok: tartalmi, módszertani gyűjtemények Tanulói segédanyagok: modulokhoz kapcsolódó mellékletek, eszközök Érzékszervekre ható információközvetítők: auditív, vizuális, audiovizuális,

komplex taneszközök Oktatócsomagok Kiegészítő eszközök: Internet, napi sajtó, művészeti, népművészeti

eszközök, termékek, tárgyak, saját készítésű anyagok, fotók Terepi segédeszközök Laboratóriumi eszközök

HATÉKONY TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK, MUNKAFORMÁK1. Tanórai differenciálás

2. Tanítási-tanulási munkaformák (csoportmunka, páros munka, egyénre szabott munka, differenciált feladatlapok, „időkitöltő” feladatok)

3. Konstruktív oktatási mód (minden csoport egy téma felelőse, altémákra osztják a témát, mindenki hozzájárul az eredményhez, a csoport közös bemutatójával zárul)

4. Kooperációra épülő tanulásszervezési módok: problémaalapú tanulás, kooperatív vita, drámamódszer, Kagan-féle kooperatív tanulás)

5. Projektmódszer (probléma köré épül, produktummal zárul)

5.4. Az értékelés módszerei, eszközei6

Az értékelésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy a visszajelzéseink megerősítőek legyenek, illetve a továbbfejlődést szolgálják. Mindenkit érdemes önmagához hasonlítani, vagyis az visz előre, ha azt követjük nyomon, hogy hol tart valaki a tanulás folyamatában, s abban segítünk az értékeléssel, hogy onnan továbbjuthasson. Irányt is szabhatunk a cél kijelölésével, megerősítésével. A pedagóguson kívül a tanuló önmagát is értékelheti, illetve ezt megtehetik a társak is pl. egy-egy hosszabb együttdolgozást követően. Kiválóan tudnak a gyerekek pozitív visszajelzést adni, ha előtte elég mintát láttak erre, s lehetőséget kapnak rá. Az elért sikereket, eredményeket mindig érdemes megerősíteni. A leghatásosabb értékelés az, amikor összetett szempontok szerint értékelünk (a gyerek egész személyiségének fejlődése alapján), vagyis nem csak az ismeretek elsajátítását, hanem pl. a társakhoz való viszonyulását, a kommunikációját, a környezeti attitűdjét, a konfliktuskezelésében történt változásokat.

6 Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program Értékelés és eszközei című fejezetben bővebben kifejtjük.

20

SZEMPONTOK A tanulói önértékelés előtérbe helyezése A pedagógus nem csak minősít, hanem fejlődésről számol be, jelzi, hogy

valaki önmagához képest mennyit fejlődött Pozitívumokra való támaszkodás Az elért sikerek, eredmények megerősítése Differenciálás során az önmagához való fejlődés visszajelzése,

meghatározása történik Összetett szempontok szerinti értékelés (a gyerek egész személyiségének

fejlődése alapján), pl. ki, miben fejlődött, miben segített, vett részt, hogyan viszonyult egy-egy problémához, hogyan oldott meg egy konfliktust, hogyan döntött stb.

A mérés és osztályozás kerülése, az esélyegyenlőség megvalósítása Folyamatos visszajelzés, megerősítés a munkafolyamat során Egymás értékelésére lehetőség (pozitív megerősítés, támogatás)

MÓDSZEREK Szóbeli folyamatos visszajelzés a pedagógus és/vagy a társak által Írásbeli, szöveges értékelés (önértékelés, társak értékelése és/vagy a

pedagógus értékelése)

ESZKÖZÖK Előre elkészített kérdések, szempontsor (szóbeli vagy írásbeli

értékeléshez) Értékeléshez használt feladatlapok (pl. visszajelzést kérő lapok) Egyéb segédanyagok, sablonok

A nevelési-oktatási program Értékelés és eszközei című fejezet vonatkozó része a modulok értékeléséhez használt, ajánlott eszközrendszert részletesen bemutatja.

21