BpSM 2015.05. - Balázs Gergely: Barlangbiológia (újra)kezdőknek

Barlangbiológia (újra)kezdőknek

Eötvös Loránd Tudományegyetem

TTK, Biológiai Intézet

Állatrendszertani és Ökológiai TanszékBalázs Gergely

ScienceMeetup2015. 05. 14.

A barlangbiológia a barlangokban előforduló élőlényekkel, és a barlangi ökoszisztémákkal foglalkozó tudományág.

Fotó: Balázs Gergely

Fotó: Lerner Balázs


Sket-féle felosztás

Trogloxene:

Subtroglophile:

Eutroglophile:

Troglobiont:

- Látószerv elcsökevényesedése

- Egyébb érzékszervek fejlődése

- Pigmentek hiánya

- Megnyúlt végtagok

Troglomorphosis

- Hosszú élettartam

- Kevés utód

- Lassú metabolizmus

- Látószerv elcsökevényesedése

- Egyébb érzékszervek fejlődése

- Pigmentek hiánya

- Megnyúlt végtagok

Troglomorphosis

Életmenet

Külső energiaforrások

-Víz által szállított-Légmozgás által szállított-Gravitációs-Trogloxen és subtroglophile állatok-Felszíni növényzet gyökerei

Fotó: Angyal Dorottya

Belső energiaforrás

Chemoautotroph rendszerek Táplálékhálózat alapjai: kemoszintetizáló mikroorganizmusok

Fotó: J. C. Murrel

Miért érdekes a barlangbiológia tudományos szempontból ?

Gyors fajképződésStabil környezeti paraméterekSpecifikus alkalmazkodásKevés elemből álló táplálékhálózatok

Taxonómia EvolúcióbiológiaFiziológiaÖkológia

Szigetszerű élőhelyKiegyenlített környezetMarkánsan eltérő környezet Kevés táplálék

chemoautotroph rendszerek

Ma

14

12

10

8

6

4

2

0

Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)

14

12

10

8

6

4

2

0


14

12

10

8

6

4

2

0


14

12

10

8

6

4

2

0


14

12

10

8

6

4

2

0


14

12

10

8

6

4

2

0


-Amphipodák legnépesebb neme, több mint 350 faj- Elterjedés: Európa nagy részén(kivéve: északi területeket és Pireneusi-félszigetet)

+Törökország, Irán, Arab-félsziget- Élőhelyek: főleg szubterrán vizek, de vannak felszíni vizekben élő fajok is- Sok köztük az endemikus faj- Külső megjelenés: depigmentáció, szemek hiánya, oldal irányban lapított test- Azonos szelekciós nyomás, kis különbség a fajok között, nehéz az elkülönítésük

A Niphargus genus általános jellemzése



A legutóbbi Magyarországról, magyar kutató által leírt faj 1941-ből valóEkkor 96 ismert faj volt összesen

Jelenleg kb. 350 ismert fajMagyarországról 1 új faj leírása (1986), külföldi kutató által





Fotó: Angyal Dorottya

1. N. pater – MÉHELŸ, 19412. N. baloghi – DUDICH, 19403. N. stygius – (SCHIØDTE, 1847)4. N. dudichi – HANKO, 19245. N. foreli – HUMBERT, 18766. N. leopoliensis – JAWOROWSKY, 18937. N. longicaudatus – (COSTA, 1851)8. N. puteanus – (C. L. KOCH, 1835)9. N. mediodanubialis – DUDICH, 194110. N. tatrensis – WRZESNIOWSKY, 1888 11.N. matrensis – MÉHELŸ, 194112.N. magyaricus – MÉHELŸ, 194113. N. aggtelekiensis – DUDICH, 193214. N. valahicus – DOBREANU & MANOLACHE, 193315.N. hrabei – S. KARAMAN, 193216. N. thermalis – DUDICH, 1941 17. N. hungaricus – MÉHELŸ 193718.N. molnari – MÉHELŸ 192719.N. gebhardti – SCHELLENBERG, 193420.N. forroi – G. KARAMAN, 1986

+1 N. Béldyi - MÉHELŸ, 1941

A HAZAI EMLÍTÉSŰ FAJOK

„.....Niphargus-fajaink meghatározásai, az újabban leirt N. DudichiHANKÓ és N .Molnári MÉHELY kivételével, csupán történeti értékűek,mert e nem rendszertana csak most van kialakulóban.......”Dudich 1927

N. longicaudatus – (COSTA, 1851)

In Stebbing 1888: Great Britain, Report on the Scientific Results of the Voyage of H. M. S. Challenger During the Years 1873-1876, Zoology, 29: i-xxiv, 1-1737



Fotó: Sásdi ZsoltFotó: Lerner BalázsFotó: Sásdi Zsolt

Fotó: Angyal Dorottya Fotó: Angyal Dorottya





Köszönetnyílvánítás

BpSM 2015.05. - Balázs Gergely: Barlangbiológia (újra)kezdőknek

Education