BIHARI GYÖRGY

Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más

engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében

MAGYAR

BÁNYÁSZATI ÉS

FÖLDTANI HIVATAL

BIHARI GYÖRGY

„BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010” EGER, 2010. NOVEMBER 17.

Azon feladatot kaptam, hogy elemezzem a primer

aggregátum típusú ásványi nyersanyagok magyarországi helyzetét az ásványvagyon-

gazdálkodás tükrében

Fogalom meghatározása primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.

Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon-nal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntart-ható fejlődés szem előtt tartása mellettA primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal történő állami gazdálkodás

megismerésérték meghatározásnyilvántartás védelemkitermeléshasznosítás

AZ ELŐADÁS VÁZLATA

Jelen kategorizálás szerint, a primer ásványi nyersanyag

az a nyersanyag, amely „in situ” helyben található

Nem tartoznak e kategóriába a meddőhányókban lévő ásványi

nyersanyagoka hulladéklerakókban lévő bányászati

hulladékoka nem természeti (átalakításon átesett)

anyagok (építési törmelék, pernye, salak stb.)

A fogalmak tisztázása I.

Jelen kategorizálás szerint, aggregátum típusú ásványi nyersanyag

a jelenlegi felhasználástól és a nyilvántartási kategóriától függetlenül, minden olyan nyersanyag, amelyek fizikai-kémiai tulajdonságai alapján kő (zúzott kő) kavics és homok kategóriáknak felel meg.

nem tartoznak e kategóriába az agyag

A fogalmak tisztázása II.

Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon potenciálját) az adott térség földtani felépítése határozza meg.

Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez kötöttség

Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékeny-ségre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében – oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.

Egynéhány közhely

meg nem újuló természeti erőforrás

a nemzeti vagyon részeként „in situ” helyükben állami tulajdont képeznek

kizárólag külfejtésben történő kitermelés (felszíni beavatkozás)

helyhez kötöttségnagy volumenű termeléshelyben történő termékké

alakíthatóságfuvar érzékenység

Az aggregátum típusú primer ásványi nyersanyagok tulajdonságai

Az ásványvagyon-gazdálkodás folyamata

Megismerés Érték meghat.

Nyilvántartás Védelem

Kitermelés Hasznosítás

ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁS

Magyarország ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott

ország.

Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok –kal, Magyarország jól ellátott, több mint 100 évre elegendő megkutatott és gazdaságosan kitermelhető készlettel rendelkezünk.

Az aggregátumok elhelyezkedését az ország földtani felépítése határozza meg

MEGISMERÉS

MAGYARORSZÁGI KAVICSBÁNYÁK

Kovács Gábor nyomán

MAGYARORSZÁGI HOMOKBÁNYÁK

Kovács Gábor nyomán

MAGYARORSZÁGI KŐBÁNYÁK

Kovács Gábor nyomán

MAGYARORSZÁG MEGKUTATOTT AGGREGÁTUMBÁNYÁSZATI LEHETŐSÉGEI

18,3

60,830,7

198,8170

2910,6

39,5

3,2

10212,7

Economic mineral reserves of Hungary (2005)

Oil Natural gas CO2

Black coal Brown coal Lignite

Bauxite Manganese ore Nonmetallic min.

Sum: 13646 Mtons

MAGYARORSZÁG AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁLJA I.

Mtons Kitermelhető vagyon (Mt.)

Nyers- anyag

Bányatelekkel fedett Szabad terület Összesen

Progno-

sztikus

Földtani vagyon

Ipari vagyo

n

Földtani

vagyon

Ipari vagyon

Földtani vagyon

Ipari vagyo

n

Földtani vagyon

Kavics 1 410 236 2 136 2 030 3 546 2 266 68 867

Homok 480 300 379 215 859 515 76 164

Kő 2 096 554 1 509 1 055 3 605 1 609 63 877

Össz. 3 966 1 090 4 024 3 300 8 010 4 390208 908

MAGYARORSZÁGI AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁL II.

MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ NYERSANYAG VAGYONA

(Millió m3)

Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt magában foglaló térrész kőzettani-teleptani viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell elvégezni. A komplexitás mértékét az adott nyersanyag piacgazdaságban betöltött szerepének kell meghatároznia.

Sajnos ez nem történt meg, így

Magyarországi aggregátum jellegű ásványva-gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben meghatározott fajlagos érték felhasználásával határoztam meg.

ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS I.

ÁSVÁNYVAGYON

ÖSSZES MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON

FÖLDTANI VAGYON IPARI VAGYON

Érték Bányajáradék Érték Bányajáradék

Mrd. Ft. Mrd. Ft. Mrd. Ft. Mrd. Ft.

Homok

866,09 43,30

483,45

24,17

Kő 8

122,30

406,13 4

063,22

203,19

Kavics 3 368,49

168,42

2 152,42

107,62

Összesen12

356,88 617,85 6 699,09 334,98

ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS II.

A MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE

ÁSVÁNYVAGYON

Összes prognosztikus vagyon

FÖLDTANI VAGYON

Érték Bányajáradék

Mrd. Ft. Mrd. Ft.

Homok 66 760 3 338 Kő 193 301 9 664

Kavics 65 424 3 271

Összesen 325 485 16 273

ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS III.

A PROGNOSZTIKUS ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

lakosságimás ipariépítőipari

Az országos építőipari termelés értéke(folyó áron, milliárd Ft)

évÓ Kovács Lajos nyomában

AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani

minőségének megfelelő csoportosítás, gazdaságossági csoportosítás, ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a

reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is, felhasználhatósági csoportosítás, érték alapú csoportosítás, a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy

szabad terület) szerinti csoportosítás.Az ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik

vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás. Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható,

egyértelmű csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára

Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m3, és tonna).

NYILVÁNTARTÁS

Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető-ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás lehetőségének biztosítása.

Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság – a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása.

A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét. Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyon-gazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.

VÉDELEM I.

Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom aggregátum iránti igényei és a területhasználati lehetőségek között

Védett természeti területek és Natúra 2000. hálózata majd minden esetben fedésben van az ásványi nyersanyag lelőhellyel.

Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során érvényesíteni kell a természeti erőforrások egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést.

Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.

VÉDELEM II.

VERSENGŐ TERÜLETHASZNÁLÓK

Mezőgazdaság

Természet-védelem

VízKörnyezet-

védelem

Területfejlesztés Talaj

EnergiaFöldtan

Mérnöki létesítmények

bányászat

Hámor Tamás nyomán

VÉDELEM III.

Ó Kovács Lajos nyomán

Az ásványvagyon-gazdálkodás keretein belül a nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a környezetvédelmi engedély kötelezettségei mellett történik.

Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának.

A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag termelés folyik

Célkitermelőhelyekből Folyómeder kotrásból Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély

alapján Jogosulatlan kitermelésből

KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS I.

KAVICS-, HOMOK- ÉS KŐBÁNYÁK MEGOSZLÁSA

A 2009. ÉVI TERMELÉS SZERINT

  KavicsKavics és

homokHomok Építőkő Összesen

Nagy (>150e m3) 21 8 8 18 55

Közepes(30e –150 e m3)

41 15 15 37 108

Kicsi (<30e m3) 107 18 163 81 369

Termelő bányák összesen

169 41 186 136 532

Nem termelt 111 0 149 55 315

Mindösszesen 280 41 335 191 847

KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS II.

Kovács Gábor nyomán

Nyersanyag 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Építőipari kő 10,08 10,54 13,00 15,10 16,60 12,30 14,13 14,32Építési homok és kavics 35,59 42,52 50,23 66,88 49,75 36,43 40,09 36,21Kerámiaipari és építési agyag 7,73 7,85 6,45 7,66 5,38 4,96 6,74 2,51

Összesen53,

460,9 69,7 89,6 71,

753,

761,0 53,

0

KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS III.BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.)

Nyersanyag Kitermelés (Em3)

Értéke(Mrd Ft.)

Bányajáradék(EFt.)

Homok 6 403,4 4,63 231 324

Kavics 12 183,0 11,60 580 025

Kő 8 310,9 11,86 593 203

Összesen 26 897,2 28,09 1 404 552

2009. ÉVI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKE

A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény) 2005. novembere és 2010 novembere között

59 db. célkitermelő-hely létesült 43 db. homok 9 db. agyag 7 db. kavics

Megkutatott ásványi nyersanyag : 33 580 681 m3

Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből 3 364 668 m3 termeltek ki.

KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS IV.CÉLKITERMELŐ-HELYEK

2009. évi bányajáradék bevallás alapján Vízjogi engedély alapján

homok termelés 18 helyről összesen 340 298 m3 kavics termelés 28 helyről összesen 625 135 m3

Építési engedély alapján kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről

összesen 163 457 m3

termelés történt

KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS V.EGYÉB KITERMELÉS

Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más

engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS

FÖLDTANI HIVATALKÖSZÖNÖM A

FIGYELMET

BIHARI GYÖ[email protected]

JÓ SZERENCS

ÉT