Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás lehetőségei

1

Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás

lehetőségei

Dr. Köpeczi Bócz Tamás Főigazgató

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumán Erőforrás Operatív Programok Iránytó Hatósága

2007. Április 16.

2

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Miniszterelnöki Hivatal

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

KIH GPIH KPIH HEPIH KRPIH KPIH RFPIH

Koordináció GOP KEOP TÁMOP-TIOP ÁROP-EKOP KÖZOP ROP (7)

MAG Zrt. KVVMESZA, OMAI,

ESKIVÁTI

Pályázó 3

Pályázó 1

Pályázó 4

Pályázó 2

Pályázó n

KORMÁNY

Nemzeti Fejlesztési Tanács

Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

Minisztériumok

Tervezés, S

tratégia

Ko

ord

ináció

Leb

on

yolítás

3

Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján

Az Operatív Programok Mozaikszavak

Gazdaságfejlesztés OP GOP

Közlekedés OP KÖZOP

Társadalmi megújulás OP (ESZA)

TAMOP

Társadalmi infrastruktúra OP (ERFA)

TIOP

Környezet és energia OP KEOP

Államreform OP ÁROP

Elektronikus közigazgatás OP EKOP

Regionális OP-k (7 db) ROP

4

Regionális Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján

Az Operatív Programok Mozaikszavak

Nyugat-dunántúli OP NYDOP

Dél-alföldi OP DAOP

Észak-alföldi OP EAOP

Közép-magyarországi OP KMOP

Észak-magyarországi OP EMOP

Közép-dunántúli OP KDOP

Dél-dunántúli OP DDOP

5

Főbb tervezési dokumentumok

• ÚMFT- (NSRK) – minden OP, általános• Operatív Programok (priorizált, meglévő problémákra

ad fejlesztési megoldást)

• Zászlóshajók – 7 évre részletes célokkal• Akcióterv – 2 évre konkrét konstrukciókkal

• Konstrukciók, alapelvei:• pályázat a több saját forrás bevonása érdekében,

automatikus, egy- és két fordulós. • Kiemelt program, állami szolgáltatások fejlesztése

érdekében, beruházásoknál egyedi megoldások (hidak, utak, közmű szolgáltatások)

6

IH és KSZ feladatai• A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében

foglaltaknak megfelelően az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért

• A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetek az IH Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.

7

Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén

A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai

Foglalkoztatási ráta

EU átlag (2004)EUcél

(2010)Magyarorsz

ág(2004)EU-

15EU-10*

EU-25 EU-25

Összesen (15-64)

64,7 56,0 63,3 (6,5)

70(13,2)

56,8 (romák 29)

Nők 56,8 50,2 55,7(5)

60(9,3)

50,7 (romák 20)

Férfiak 72,7 62,0 70,9(7,8)

- 63,1 (romák 38)

55+ 42,5 32,3 41,0(9,9)

50(18.9)

31,1

8

Állami kiadások szerkezete

9

Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban

EU-átlag: 24,3

(EU19, OECD-tagok)

Magyarország: 13,8

Forrás: EUROSTAT 2004

10

Műszaki és természet-tudományi szakok presztízse

11

Nyelvi kompetenciák az EU-ban

12

A népesség iskolázottsága 1960-2001

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1960 1970 1980 1990 2001

Felsőfok

Érettségi

Szakmai oklevélérettségi nélkül

8 évfolyam

8 évfolyamnálkevesebb

Iskolai végzettség alakulása

F: népszámlálás 2001

2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).

13

Társadalmi Infrastruktúra OP

Átfogó célAz aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával

Specifikus célok

A humán infrastruktúra területiegyenlőtlenségeinek

mérséklése,a hozzáférés javítása

A humán infrastruktúra területi

egyenlőtlenségeinek mérséklése,

a hozzáférés javítása

A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések

hatékonyságának növelése

Prioritási tengelyek

Az oktatásiinfrastruktúra

fejlesztése

(formális, nemformális, informális)

Az egészségügyiinfrastruktúra

fejlesztése

A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást

támogató infrastruktúrafejlesztése

50,08%27,87% 18,46%

14

Társadalmi MegújulásOP

Specifikus célok

A munkaerő-piaci

kereslet és kínálat

összhang-jának

javítása

Prioritási tengelyek

Foglalkoztat-hatóság

fejlesztése, a munkaerőpiacra

való belépés ösztönzése

16%

Az aktivitás területi különb-

ségeinek csökken-

tése

A változás-

okhoz való

alkalmaz-kodás

segítése

Az egész életen át

tartó tanulás

elősegíté-se

Az egészségi

állapot és a munka

végző képesség javítása

A társadalmi összetarto-

zás erősítése, az esély-

egyenlőség támogatása

Alkalmazkodó-képesség javítása

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása

mindenkinek

Az emberi erőforrások fejlesztése a

minőségi képzés, a kutatás és innováció

területén

Egészség-megőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése

19,7% 19,7% 11,2% 17,6%

Közép-magyarországi Régió 12,21%

15

Felsőoktatás szerepe a nem felsőoktatás fejlesztési programokban

• Diplomások LLL részvétele (átlag 3 évente)

• Tudás esély program• Szakképzés - TISZK• OKJ – moduláris?• Képzést kiegészítő szolgáltatások• Pedagógus nélkül nem megy• Vállalati képzési programok

16

A felsőoktatás - LLL

• Első diplomás képzés, részidős formában (esti, levelező, távoktatás)

• Újabb diplomás, döntően részidős képzés.• Kiegészítő alapképzés.• Felsőfokú szakképzés felnőttek számára (esti, levelező,

távoktatás).

A költségtérítéses hallgatói jogviszonyban lévők felnőttképzésben résztvevőknek tekintendők (a hallgatók mintegy 50% )

17

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzési

tevékenység a felsőoktatási intézményekben • OKJ-ba tartozó, iskolarendszeren kívüli szakképzési

programok.• Kompetencia programok, tanfolyamok.• Tanácsadás.• Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös

projektben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében

Személyes tömegtermelés igényének kielégítése: az egyének és a munkaadók igényeihez igazodó rugalmas képzésirendszer (modulrendszer, sztenderdizálás, korszerű IKT)

18

A felsőoktatási intézmények felkészültsége a felnőttképzési

tevékenységre

• A felsőoktatási intézmények 10%-ában nem folyik a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési tevékenység.

• Az intézmények 15%-a nem regisztráltatta magát, mint felnőttképzést folytató szervezet.

• Az intézmények több, mint 50%-ában nincs továbbképzés a felnőttképzésben oktatók számára.

• Nincs marketingstratégia a felnőttképzési tevékenység vonatkozásában (intézmények, több mint 40%-a).

• Nem alkalmaznak e-learninges tananyagot (több, mint 50 %).• A felnőttképzésből származó többletbevételek kevesebb, mint

felét forgatják vissza a felnőttképzés fejlesztésébe (az intézmények 40%-a).

Forrás: OM-Felsőoktatási Felnőttképzési Bizottság felmérése 2004.

19

Fejlesztési célok- Az LLL-hez kapcsolódó, oktatási tevékenység

fejlesztése különös tekintettel a Bologna-folyamat részeként bevezetésre kerülő új, többciklusú képzési szerkezetre.

- A felsőoktatási intézmények potenciáljának növelése a LLL szolgáltatások területén.

- Szoros együttműködés kialakítása az érdekeltekkel (egyének, más képző intézmények, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, kormányzati szervek).

20

A TÁMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén

A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási

rendszerek fejlesztése A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs

ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok)

Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával;

A gyakorlati oktatás fejlesztése; Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek

együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása);

A tudományos eredmények társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

21

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Köpeczi Bócz Tamás főigazgató

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumánerőforrás-fejlesztési Programok Irányító

Hatósága

Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon: 06 1 354-3680

Fax: 06 1 354 39 11www.hefop.hu