Top Banner
Az írás szerkezeti egységei
126

Az írás szerkezeti egységei1

Dec 14, 2014

Download

Documents

Ramano1525
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás szerkezeti egységei

Page 2: Az írás szerkezeti egységei1

Makrostruktrúra

Az írástömb Margók

Bal margó Jobb margó Felső margó Alsó margó

Page 3: Az írás szerkezeti egységei1

Mezostruktúra

Szövegtömb Tagoltság Megszólítás / címsor Aláírás Sorok, sorközök Szavak

Page 4: Az írás szerkezeti egységei1

Alapstruktúra Betűk

Betűformák Zónák Írásnagyság Elsődleges szélesség, betűszélesség Másodlagos szélesség Kötöttség Kötési mód (ductus) Dőlés

Page 5: Az írás szerkezeti egységei1

Mikrostruktúra

Ovál Hurkok Kezdővonal Végvonal Ékezet „t”-áthúzások

Page 6: Az írás szerkezeti egységei1

Írástömb

Vizsgáljuk: a méretét a vízszintes és

függőleges elhelyezkedését

sűrűségét

Page 7: Az írás szerkezeti egységei1

Margók

Bal margó Jobb margó Felső margó Alsó margó

Page 8: Az írás szerkezeti egységei1

Bal margó

A bal margó mérete a lap szélességének 1/8-aA/4-es lapon 26,25 mm (8-9 szeres kz méret)

Jelentése:- Miképpen gazdálkodik az idővel?- Hogyan mozog a szociális térben?- Milyen a viszonya önmagával, a múltjával?

Mérési helyek szerint lehet:- tudatos bal margó- átlagos bal margó- minimális bal margó- maximális bal margó

Page 9: Az írás szerkezeti egységei1

A bal margó iránya

Lehet:

- függőleges- szélesedő- szűkülő

Page 10: Az írás szerkezeti egységei1

A bal margó alakja Lehet

feszesen egyenes egyenes hullámos balra ívelő

(domború) jobbra ívelő

(homorú) egyenetlen

Page 11: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margóMérési helyek szerint lehet:- átlagos jobb margó- minimális jobb margó

A bal margó átlagos méretéhez viszonyítjuk. megengedett ingadozás egyszeres kz magasság.

Page 12: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margó iránya Lehet:

függőleges csökkenő növekvő

Page 13: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margó alakja

Lehet: Feszesen egyenes Egyenes (meg. ing. 2-3

szoros kz magasság) Egyenetlen Kettős jobb margó

Jelentése: - Hogyan működik a kontroll? - Hogyan képes kézben tartani a cselekvéseket? - Mennyire stabil az énhez és másokhoz való viszonya? - Milyen az anyag és időkezelése?

Page 14: Az írás szerkezeti egységei1

Felső margó Lehet:

tudatos felső margó

minimális felső margóA tudatos bal margóhoz viszonyítjuk.

megengedett ing. egy saját kz magasság.

Jelentése: - Mennyire képes elszakadni az elvárásoktól? - Milyen a címzetthez való viszonya?

Page 15: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó margó Jelentése:

Hogyan képes megtervezni, beosztani mondanivalóját?

Page 16: Az írás szerkezeti egységei1

Globális jellemzők

Tagoltság A tömb sűrűsége

Page 17: Az írás szerkezeti egységei1

Tagoltság Formai Logikai

rejtett (belső) tagolás beljebbkezdéses tagolás lejjebb-és beljebbkezdéses tagolás franciatagolás kiemelés

Jelentése: - Mennyire képes rálátni a dolgokra, rendet tartani a gondolkodásában, az életében? - Hogyan képes gazdálkodni, tervezni, szervezni?

Page 18: Az írás szerkezeti egységei1

A tömb sűrűségeA grafológiában a sűrűség olyan jellemző, mely a vonalak előfordulási gyakoriságát jelzi az egész írófelületen.

A vizsgálathoz mérőhálót készítünk: az A/4 lap terjedelmű írásmintán 3 függőleges és 3 vízszintes mérővonalat jelölünk ki.

Vízszintes sűrűségi kategória

Sűrű: > 80Normál: 60-80Ritka: < 60

Függőleges sűrűségi kategória:Sűrű: > 50Normál: 40-50Ritka: < 40

Page 19: Az írás szerkezeti egységei1

Megszólítás/címsor Vizsgáljuk:

a betűk méretét alapvonalának alakját,

irányát szövegtömbtől való

távolságát vízszintes helyzetét

Jelentése: - Milyen a beállítódása a címzettel, a helyzettel kapcsolatban? - Milyen a viszony a kezdéshez?

Page 20: Az írás szerkezeti egységei1

Aláírás

Vizsgáljuk: a szövegtömbhöz

viszonyított elhelyezkedését

formáját irányát vonaltöbbleteket

Lehet: teljes név vezetéknév keresztnév szignó titulus az aláíráshoz

kapcsolódó vonaltöbblet

Page 21: Az írás szerkezeti egységei1

Egyszerűsített aláírás

objektivitás szerénység, visszahúzódás lényeglátó képesség

Page 22: Az írás szerkezeti egységei1

Olvashatatlan aláírás

Page 23: Az írás szerkezeti egységei1

Szignószerű aláírás egyszerűsítés,

célratörés gyenge

felelősségvállalás elrejtőzés

Page 24: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás részei egybeíródnak

a munka és a magánélet területei összefonódnak

Page 25: Az írás szerkezeti egységei1

Paráfok

A paráf vonaltöbblet.

Fajtái: Vonalparáf

- aláhúzás: saját maga kiemelése

Page 26: Az írás szerkezeti egységei1

Vonal paráf

Felé húzás: védelmi igény, eltakarás

Page 27: Az írás szerkezeti egységei1

Vonal paráf

Áthúzás: elégedetlen önmagával

Page 28: Az írás szerkezeti egységei1

Szalag paráf Infantilizmus

(felnőtteknél)

Balra tartó: önzésre utal

Page 29: Az írás szerkezeti egységei1

Buborék paráf Kóros védelmi

igény

Page 30: Az írás szerkezeti egységei1

Szöges paráf

Akaratosság, elszántság, keménység

Page 31: Az írás szerkezeti egységei1

Pont a név után Befejezettnek

tekinti.

Page 32: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás

Vezetéknév apához való viszonyulást mutatja, a foglalkozáshoz fűződő érzelmeket és

azok fontosságának kifejezője is lehet.

A vezetéknév nagyobb: apával, férfiszereppel, származással

való azonosulás, büszke a családfájára, a „hivatalos én” hangsúlyozása, munkahelyi érvényesülés fontossága.

Page 33: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás

Utónév, keresztnév: a személyes „én”-ünkhöz való viszonyulásunkat,

intim én-hez fűződő érzeteinket mutatja.

A keresztnév a legnagyobb: családcentrikusság, családszerep hangsúlyozása, a magánélet fontosabb, mint a munka, női értékek hangsúlyozása.

Titulus nagyobb mérete: minden esetben azt jelenti, hogy rendkívüli

jelentőséget tulajdonít az elért címnek, és másoktól is elvárja, hogy tiszteljék.

Page 34: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás egyik része hangsúlyosabb

A hangsúlyos rész a fontosabb, annak szeretne nagyobb figyelmet szentelni.

Page 35: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás vízszintesen normál helyen:

reális önértékelés, egészséges önbizalom, harmonikus személy.

Az aláírás balra tolódik: a duktor saját személyének háttérbe

szorítása, zárkózottság, félelmek, gátlások, bizonytalanság, önállótlanság, passzivitás a fejlődésben.

Page 36: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás jobbra tolódik:

közvetlenség, kezdeményezés a kapcsolatokban, nyitottság, önfejlődési lehetőségek kibontakoztatása, lendület, aktivitás.

Az aláírás a szövegtömbtől normál távolságra: ésszerűség, józan gondolkodás, természetes viszony a szövegtömb tartalmához, kiegyensúlyozottság.

Page 37: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás a szövegtömbhöz közel:

azonosulás a szövegtömb tartalmával, önállótlanság, bizonytalanság, közösséghez való erős kötődés, gyenge áttekintőképesség.

Az aláírás a szövegtömbtől távol: önállóság, függetlenség keresése, önbizalom, elhatárolódás a szövegtömb tartalmától.

Page 38: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás irányultsága

Egyenes: kiegyensúlyozott

Lefelé futó: fáradtság, energiahiány, pillanatnyi lehangoltság.

Felfelé tartó: pillanatnyi jó hangulat, jó energetizáltság.

Page 39: Az írás szerkezeti egységei1

Sorok Vizsgáljuk

a méretét az alakját az irányát

Sortávolság fajtái: tudatos sortávolság átlagos sortávolság

Az átlagos sortávolságot a teljes betűnagysághoz viszonyítjuk.

Sortávolság értelmezése:- Mennyire képes a logikai folyamatokat, összefüggéseket átlátni?- Hogyan tartja be az „Én-határokat” a mindennapi cselekvés szintjén, tud-e disztingválni?- Milyen az autonómia és szociális közeg iránti igénye?- Milyen az arányérzéke, mennyire stabilak a támpontok?

Page 40: Az írás szerkezeti egységei1

Sorok Sorköztávolság

Lehet: negatív pozitív vagy 0

Page 41: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok alakja A megállapításához

szükség van az alapvonalra és segédegyenesre.

Lehet: egyenes (meg.ing. le és

fel ½ saját kz) mereven egyenes hullámos homorú domború cseréptört (lefelé, felfelé egyenetlen

Jelentése: Hogyan méri fel,

osztja be az energiáját?

Mennyire stabilan áll a talajon?

Milyen a kontrollja, az akarat?

Hogyan halad a célja felé?

Page 42: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok iránya Lehet:

vízszintes emelkedő (felfelé tartó) ereszkedő (süllyedő v.

lefelé tartó)

Jelentése: - Mennyi a rendelkezésre álló energia mennyisége? - Képes-e az energiákat célirányosan felhasználni?

Page 43: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok iránya

Page 44: Az írás szerkezeti egységei1

A szavak Vizsgálati

szempontok szótávolság szó alapvonala szó alakzata szó iránya

Jelentése: Milyen a fogalmi

tisztánlátása? Milyen a

másokhoz való viszonya?

Page 45: Az írás szerkezeti egységei1

Szavak alapvonala

Lehet: egyenes hullámos homorú domború egyenetlen

Page 46: Az írás szerkezeti egységei1

Szavak alakzata és iránya

A szóalakzat a betűszemek magasságánakingadozásával kirajzolódó forma. Legalábbnégy betűs szavaknál mérjük.

A szavak iránya lehet: - vízszintes - emelkedő - ereszkedő

A szóalakzat lehet: - szabályos - tölcséres - csökkenő - szabálytalan

Page 47: Az írás szerkezeti egységei1

Tabu szavak A többi szótól eltérő:

a mérete az alakja az alapvonala a lendülete a nyomatéka…stb.

A tabu szavak jelentésével kapcsolatban érzelmi érintettséget feltételezünk.

Page 48: Az írás szerkezeti egységei1

A betű

Az írás információhordozó alapegysége.

Vizsgálati szempontok: - egyéniesítések - nyitottság vagy zártság - egyszerűsítések - többletvonalak, díszítések

Page 49: Az írás szerkezeti egységei1

A betűk (Egyéniesítés)

Normához közelítő írás

Egyéniesített írás

Page 50: Az írás szerkezeti egységei1

Nyitottság vagy zártság a betűkben

Page 51: Az írás szerkezeti egységei1

Egyszerűsítések a betűk formájában

Az egyszerűsítés lehet:

- csonkítás - fonalasodás - ligatúra

csonkítás

fonalasodás

ligatúrák

Page 52: Az írás szerkezeti egységei1

Többletvonalak, díszítések a betűk formájában

pluszhurkok

kettős hurok

csigavonal az írásban

Ostorszerű díszítés

lasszószerű díszítés

Page 53: Az írás szerkezeti egységei1

Nagy kezdőbetűk

Mérés Értelmezés

Page 54: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás zónái

Latin írásban a betűk 3 zónát alkotnak.

Egyzónás betűk: a, á, c, cs, e, é, i, í, m, n, o, ó, ö, ő, r, s, sz, u, ú, ü, ű, v, w, x, z, zs

Kétzónás betűk: b, d, g, gy, h, j, k, l, ny, p, q

Háromzónás betű: f

Page 55: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás felosztása zónákra

Page 56: Az írás szerkezeti egységei1

Zónák

Page 57: Az írás szerkezeti egységei1

Zónák

A zónák arról árulkodnak, hogy az élet mely lehetőségeit tölti meg tartalommal valójában az író.

felső zóna: → szellemi szféra középzóna: → mindennapi élet alsó zóna: → ösztönök

Page 58: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna

felső zóna mérése

Page 59: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna

Felső zóna mérése Példa a zónaméret

kiszámítására:fz + kz mért értékei: 4,5 5,2 4,8 5 5átlagszámítás:

(4,5+5,2+4,8+5+5)/5=24,5/5=4,9 mmfz kiszámítása: 2 zónás betűmagasság – középzóna

magassága

felső zóna: 4,9 mm – 3,4 mm = 1,5 mmJelentése: - Mennyire fontos számára a szellemi terület? - Milyen erősek az eszmei, tudatos, intellektuális törekvések?

Page 60: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó zóna

Alsó zóna mérésePélda a zónaméret

kiszámítására:AZ + KZ mért értékei: 6,2 6,5 6 5,5 6átlagszámítás: (6,2+6,5+6+5,5+6)=30,2/5=6,04

mmalsóz. kiszámítása: 2 zónás betűmagasság – középzóna

magasság

alsó zóna: 6,04 mm – 3,4 mm = 3 mmJelentése: - Mennyire fontos számára az ösztönterület? - Milyen szerepe van az anyagi valóságnak a duktor életében?

Page 61: Az írás szerkezeti egységei1

Betűmagasság (írásnagyság)

Az írás nagyságának a középzóna magasságát tekintjük.

Középzóna magasságának mérése betűszem fogalma betű alapvonalának fogalma 2 zónás betűk középzónás részeit is mérjük: kivéve: j,

l, t w, m, n, u, v, y betűk mérésére kitérni a mérésből kihagyható bármelyik egyéni betű normál méret: 2,5 mm – 3,5 mm között

Jelentése: - Mennyire képes reálisan elhelyezni magát a világban önbizalom, ön-értéktudat szempontjából? - Mennyire akarja, vagy meri megmutatni magát?

Page 62: Az írás szerkezeti egységei1

Betűmagasság

Page 63: Az írás szerkezeti egységei1

Zónadominancia

Példa a zónadominancia megállapítására

középzóna mérete: 3,4mmfelső zóna: 1,5 mmalsó zóna: 3,0 mm FZ : KZ : AZ 0,44 : 1 : 0,88 (Aránytáblázat) Kiegyenlített közép-és alsó zóna

Page 64: Az írás szerkezeti egységei1

Középzóna dominancia

Page 65: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna dominancia

Page 66: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó zóna dominancia

Page 67: Az írás szerkezeti egységei1

Szárdominancia

Page 68: Az írás szerkezeti egységei1

Betűszélesség a betű szélessége =

elsődleges szélesség mérés nem mérhető betűk: c, e, f,

i, j, l, m, r, s, t, x, z sztenderd érték ingadozás mértéke

Jelentése - Milyen a pszichés közérzete? - Hogyan működik az önkontrollja? - Mennyire tartja be az Én-határokat? - Milyen a környezettel való viszonya?

betűszélesség mérése

Page 69: Az írás szerkezeti egységei1

Betűszélesség

normál betűszélesség

nagy betűszélesség

kicsi betűszélesség

Page 70: Az írás szerkezeti egységei1

Betűtávolság A betű távolsága =

másodlagos szélesség Mérés Nem mérhet a

betűtávolság a következő betűk után: c, e, f, l, z

Nem mérhető ezen betűk előtt: s, z

Sztenderd érték Ingadozás mértéke

Jelentése: - Mennyire ismeri fel az Én-határokat? - Mekkora a távolságtartási igénye, autonómia-igénye? - Milyen mértékű a közösséghez való vonzódása?

betűtávolság mérése

Page 71: Az írás szerkezeti egységei1

A kötővonalak

- Betűn belüli kötővonal (pl. az „m, n, h, d”

betűkben)- Betűk közötti kötővonal

Vizsgálati szempontok: - mennyiségi : az írás kötöttsége - minőségi : kötésmód

Page 72: Az írás szerkezeti egységei1

Kötöttség Normál kötöttség ( 3-4 betűt köt össze) Enyhén kötött írás (2-3 betűt köt össze) Kötetlen írás ( a betűk önmagukban

állnak) Kötött írás ( 4-6 betűt kapcsol össze) Erősen kötött ( ha előfordul benne, hogy

6-nál több betűt is összeköt) Változó kötöttségű írás

Page 73: Az írás szerkezeti egységei1

A kötöttség speciális típusai

Elemeire széteső betűk Teleszkópos írás Ragasztás, forrasztás

Page 74: Az írás szerkezeti egységei1

Kötésmódok

Girlandos Árkádos Szöges Fonalas

Jelentése: - Milyen az információk észlelése, érzékelése, feldolgozása? - Milyenek a társkapcsolati viselkedés általános jellemzői? - Hogyan kapcsolódik a világhoz?

Page 75: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos kötésmód

girlandos írás

széthúzódó girland- feltétel nélküli bizalom- befolyásolhatóság- kevés erő

szűk girland- nyitottság, feszültséggel- kontroll

Page 76: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos kötésmód

mélynyergű girland- túlérzékenység

fonatos girland- nyitottság mellett saját érdekek képviselete- én hangsúlyozás- adok-kapok viszony kiegyensúlyozottsága

szöges girland- határozottság- akaraterő-- céltudatosság

támasztott girland- támaszkeresés-- igény a külső segítségre

Page 77: Az írás szerkezeti egységei1

Árkádos kötésmód

Árkádos írás

széthúzódó, lapos árkád

szűk árkád

fonatos árkád

támasztott árkád

szöges árkád

Page 78: Az írás szerkezeti egységei1

Szöges kötésmód

Szöges kötésmód lendületes mozdulatokkal

szöges kötésmód határozatlan mozdulatokkal

Page 79: Az írás szerkezeti egységei1

Fonalas kötésmód

Page 80: Az írás szerkezeti egységei1

Ritkábban előforduló kötésmódok

kettős íveléssacre- coure

szkript írás

Page 81: Az írás szerkezeti egységei1

DőlésA betű alapvonala és a betű tengelye által bezárt szög.

Nem mérhető: pl. a „ z” ,”e”, „s”, „A” betűknél

Jelentése: - A közösség vagy az én felé orientálódik? - Az érzelem vagy az akarat vezeti az ítéletalkotását, a cselekedeteit?

Page 82: Az írás szerkezeti egységei1

A dőlés mérése

Page 83: Az írás szerkezeti egységei1

Dőlésszög

álló írás

jobbra dőlt írás

balra dőlt írás

ingadozó dőlésszög

Page 84: Az írás szerkezeti egységei1

Dőlésszög

álló írás: 90-85 fokenyhén jobbra (fiziológiás): 85-75 fokjobbra dőlt: 75-50 fokerősen jobbra dőlt: 50 alattenyhén balra dőlt: 110-90 fokbalra dőlt: 110-130 erősen balra dőlt: 130-tól

Page 85: Az írás szerkezeti egységei1

Oválok Az ovál

magassága Az ovál szélessége Az ovál teltsége Az ovál

nyitottsága Az ovál

alakváltozásai

Page 86: Az írás szerkezeti egységei1

Nyitott oválok

Page 87: Az írás szerkezeti egységei1

Zárt oválok

többletvonallal zárt ovál

többszörösen zárt ovál

Page 88: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál alakváltozatai

horpadt ovál hurkos ovál

tremoros ovál

fonalasodó ovál

besatírozott ovál

Page 89: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál alakváltozatai

szögesedő ovál

puffadt ovál

csigavonalszerűen becsvarodó ovál

ovál záródási hiánya

Page 90: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál tendenciája

bal sodrású, /baltendenciás/ ovál

jobb sodrású, /jobb tendenciás/ ovál

Page 91: Az írás szerkezeti egységei1

Az oválok dőlése

Page 92: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok Irányát ívvel meg-

változató, önmagát metsző vonal, amely mind a 3 zónában megjelenhet.

Page 93: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok

Vizsgáljuk: a magasságát, a szélességét, a teltségét, a bekötési helyét, az alakváltozásait, és irányultságát.

Page 94: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok magassága A hurok magassága

a felsőzónás hurok esetén a hurok felső érintőpontjának és a bekötési pontnak a bal lapszéllel párhuzamos (vagyis függőleges) segédegyenesre vetített távolsága.

Page 95: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok szélessége A hurok bal oldali és

jobb oldali érintőpontjának vízszintesre vonatkoztatott vetületét összekötő szakasz.

A hurokszélessége a sztenderd szerint éppen az oválszélesség egyharmadának felel meg, mely a normaírásban 1 mm.

Page 96: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok teltsége A hurok jobb és bal

oldali érintőpontján keresztül a tengelyével párhuzamos egyeneseket állítunk.

A párhuzamosak között a tengelyre merőlegesen mért távolság a hurok teltsége.

Page 97: Az írás szerkezeti egységei1

A hurok alakja

Page 98: Az írás szerkezeti egységei1

Norma szerinti hurok

az élmények harmonikus megélése

Page 99: Az írás szerkezeti egységei1

Horpadt alakú hurok

élmények megélésének zavar oka lehet pl. megtorpanás, bizonytalanság

Page 100: Az írás szerkezeti egységei1

Szögesedő hurok

felsőzónában: kritikai hajlam alsózónában: vitatkozó hajlam, agresszivitás

Page 101: Az írás szerkezeti egységei1

Hurkos hurok fokozott

élményigény, élmények hajszolása

Page 102: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos hurok (felsőzónában)

nyitottság a szellemi szféra felé vagy ennek kifelé történő mutatása

(mesterkéltség)

Page 103: Az írás szerkezeti egységei1

Árkádos hurok ( alsózónában)

elzárkózás a racionális külső vélemények elől

mesterkéltség

Page 104: Az írás szerkezeti egységei1

Tapadóhurok

az élményekkel való szembesülés kerülése

felsőzónában: erős figyelemkoncentráció alsózónában: gátolt élménymegélés

Page 105: Az írás szerkezeti egységei1

Szublimáló hurok

alsózónában: alsózónában: testi energiák átcsoportosítása

ösztönerők és aktivitás munkavégzésbe való átültetése

Page 106: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok bekötési helye

Ahol keresztezi egymást a 2 egyenes.

Page 107: Az írás szerkezeti egységei1

Normál bekötésű alsó hurok

Page 108: Az írás szerkezeti egységei1

Felülkötött felső hurokAlulkötött alsó hurok

Page 109: Az írás szerkezeti egységei1

Felülkötött alsó hurok

Page 110: Az írás szerkezeti egységei1

Pluszhurkok megjelenése

Page 111: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak Nagysága

Normál Kicsi Nagy Változó méretű

Jelentése: - Mennyi idő, energia kell az előkészületekhez? - Milyen a viszonya az újhoz? - Hogyan kezd bele a cselekvésbe?

Page 112: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak alakjaLehet:

norma szerinti, egyenes

kampóval vagy horoggal induló

ponttal induló megvastagodó csigavonalas,

becsavarodó girlandos árkádos elefántormányos

Jelentése:- Hogyan indítja a

cselekvést?- Mekkora szerepe

van az ösztönöknek, a tudatosságnak az életében?

Page 113: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak alakja

norma szerinti kezdővonal

ponttal induló kezdővonal

árkádos kezdővonal

kampós kezdővonal

girlandos kezdővonal

nincs kezdővonal

Page 114: Az írás szerkezeti egységei1

A kezdővonal iránya

alsó zónából induló

Page 115: Az írás szerkezeti egységei1

Végvonal mérete alakja iránya

hiányzó végvonal

Page 116: Az írás szerkezeti egységei1

Végvonal mérete

Jelentése:- Mekkora jelentősége van számára a

befejezésnek, lezárásnak?- Mennyi a megmaradt energiája?- Mekkora az előrehaladás lendülete?

Page 117: Az írás szerkezeti egységei1

A végvonal alakja

girlandos végvonal

egyenes végvonal

hegyes végvonal

balra visszakanyarodó végvonal

letört végvonal

kényszergirlandos végvonal

árkádos végvonal

Page 118: Az írás szerkezeti egységei1

A végvonal alakja

Jelentése:- Milyen a világhoz való kapcsolódásának

módja?- Hogyan vezeti le a megmaradt

energiáját?- Kritikai igénye milyen?

Page 119: Az írás szerkezeti egységei1

A „t”- áthúzás

Vizsgálati szempontok: mérete alakja iránya

Page 120: Az írás szerkezeti egységei1

A „t” áthúzás mérete

Jelentése:- Mennyire fontos számára az akaratérvényesítés?- Mekkora a cselekvés lendülete?

Page 121: Az írás szerkezeti egységei1

A „t”- áthúzás alakja

Jelentése: - Mennyire ragaszkodik a szándékához? - Hogyan tudja érvényesíteni elképzeléseit?

Lehet: - norma szerinti, egyenes - girlandos - árkádos - kampós, horgos - megvastagodó - elvékonyodó, hegyes - ponttal induló - hullámos - bekötött - alulkötött - kettős t - áthúzás

1. Domború áthúzás 2. Homorú áthúzás 3. Hullámos áthúzás 4. Horog, kampó az áthúzás elején 5. Horog, kampó az áthúzás végén

Page 122: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás függőleges helyzete

-2: igen alacsony-1: alacsony 0: normál helyzet 1: emelt 2: magas 3: igen magas 4: repülő helyzet

Jelentése: - Milyen az önértékelése, dominanciaigénye, vezetési igénye?

Page 123: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás függőleges helyzete

igen alacsony t-áthúzás (-2) igen magas t-áthúzás (3)

repülő t-áthúzás (4)

Page 124: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás vízszintes helyzete

pontosan kitett balra helyezett jobbra helyezett

Jelentése: - Milyen a gondolkodásának, döntéshozatalának és tevékenységének a tempója?

Page 125: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás iránya

Lehet: vízszintes felfelé tartó lefelé tartó

Jelentése: - Mennyi energiával rendelkezik?

felfelé tartó áthúzás

lefelé tartó áthúzás

Page 126: Az írás szerkezeti egységei1

Felhasznált irodalom:

Katona Ágnes – Urbán Gabriella : Grafológiai alapismeretek, Országos Írásszakértő Intézet, Bp.

Hamperger Anita: Írásjegyek mérése és értelmezése, Grafológiai Intézet, Bp. 2004.