Az értelmi fejlődés

Az értelmi fejlődés

• Jean Piaget 1896-1980

• A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó.

• A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.

• Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe

• Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően.

• A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra.

• Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.

• A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi-mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus)

cselekvéses helyzetmegoldás

• A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás

• A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek

• A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával

I. A szenzomotoros periódus (0-2 év)cselekvéses helyzetmegoldás

• Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő.

• Másodlagos cirkuláris reakciók (5 - 9. hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák

kezdenek kialakulni. • A másodlagos sémák koordinálása és

felhasználásuk új helyzetekben (9.hó - 12. hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is

alkalmazza, akadályokat eltávolít.• Harmadlagos cirkuláris reakciók (12 - 18 hónap)

Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)

II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év)

– Centrálás

• konzerváció (megőrzés)

• térfogat, hosszúság, tömeg, stb.

II. A művelet előtti periódus

– bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya

– magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus

– gyermeki etimológia

III. Konkrét műveletek (7-12év)

• 1. Elemi konkrét müveletek (7 - 10 év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia

• 2. Komplex idői és téri konkrét müveletek (10 - 12 év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez

IV. Formális műveletek (12-16)

• 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása

• 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) müveleti csoportok (INRC).Identitás (ab) a b ha a akkor bNegáció ~(ab) Reciprok (ba) Correlatív ~(ba)

Kritikák, újabb eredmények

• Wason

• E K 4 7

• Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van.

Jerome Bruner

• A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki.

• Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. • Ami változik, az a külvilág leképeződése, a

reprezentáció módja. • Három reprezentációs formát különböztet meg:

enaktív (cselekvéses) ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi)

• Mindhárom forma végigkíséri az egész életet.• Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)

A nyelvi szocializáció

• Bernstein hipotézise• A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb

artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymásal másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében.

• a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák

• a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.

• Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. Pl. "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányitásában gyakoriak a közvetlen utasitások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.

• Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára.

• Példa a kétféle kód használatára: • korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott

bemegy ... és ... kijön ... elszaladnak ... és akkor kinéz és leszidja őket.

• kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.