DISZLEXIA, DISZGRÁFIA ÉS DISZORTOGRÁFIA – AZ OLVASÁS, AZ ÍRÁS ÉS A HELYESÍRÁS ZAVARA Módszertani segédlet az iskolai integrációhoz Szerkesztette: Babitsné Schveitzer Margit – Horváthné Vertike Andrea Pécsi Éltes EGYMI Utazó Gyógypedagógusi Hálózat 2018.
19
Embed
DISZLEXIA, DISZGRÁFIA ÉS DISZORTOGRÁFIA – AZ OLVASÁS, AZ ... · „A specifikus tanulási zavarok értelmi szinttől független szindróma, bármely intelligenciaszinten megjelenhet,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
DISZLEXIA, DISZGRÁFIA ÉS DISZORTOGRÁFIA –
AZ OLVASÁS, AZ ÍRÁS ÉS A HELYESÍRÁS ZAVARA
Módszertani segédlet az iskolai integrációhoz
Szerkesztette: Babitsné Schveitzer Margit – Horváthné Vertike Andrea
Pécsi Éltes EGYMI Utazó Gyógypedagógusi Hálózat
2018.
1
Tartalom I. Bevezetés ............................................................................................................................. 2
II. Fogalmak között ................................................................................................................. 2
III. Diszlexia ........................................................................................................................... 4
IV. Diszortográfia – a helyesírás zavara ............................................................................... 10
V. Diszgráfia – az írás zavara ............................................................................................... 10
VI. Így segítsünk – tanári attitűd! ......................................................................................... 12
VII. „Disz” – Mit tegyünk? .................................................................................................. 12
VIII. „Disz” – Mit ne tegyünk? ............................................................................................ 13
IX. Fogalomtár, szómagyarázat a szakértői véleményekhez ................................................ 14
X. Hogyan tovább? ............................................................................................................... 14
XI. Záró gondolat ................................................................................................................. 15
XII. Kapaszkodók ................................................................................................................. 16
XIII. Hivatkozási jegyzék ..................................................................................................... 17
XIV. Szakirodalmi ajánló ..................................................................................................... 18
XVI. Digitális linkek ............................................................................................................ 18
2
I. Bevezetés
A kisgyerek az őt körülvevő világot konkrét tapasztalással, cselekvéssel az elsődleges
szocializáció szűrőjén keresztül ismeri meg. Ismereteinek, tudásának gyarapítását
az intézményes nevelésben folytatja. Tapasztalásának különböző állomásai az észlelés,
a mozgás, a beszéd. Az érzékszervekkel megismert világ és a mozgás összerendezésével a
megismerés magasabb szintjére jut. Ez az út azonban nem mindenki számára zökkenőmentes.
A problémák színterei a képességek és/vagy a szociális környezet. A konkrétumok szintjéről
jut el az absztrakt gondolkodásig, hogy az olvasás, az írás és számolás eszközeivel tudja
megérteni a látható és nem látható világ rejtelmeit. Az alábbiakban mi az olvasás és
írás/helyesírás megismerő eszközére igyekszünk fókuszálni, olyan rendszerezett, a megértést
és gyakorlati munkát segítő összeállítást kínálunk Önöknek, amelyben támaszkodunk
a szakirodalmi forrásokra, de nem lépünk túl az ismeretterjesztő összeállítás szándékán.
II. Fogalmak között
A köznevelést szabályozó elsődleges jogforrás, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről (továbbiakban Nkt.) a sajátos nevelési igény fogalmát így határozza meg:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (Nkt. 4.§ 25.)
„…az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos,
több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
Az egyéb pszichés fejlődési zavar – azon belül az olvasás, az írás és/vagy helyesírás
zavarának megértését az alábbi definíciókkal segíti a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (továbbiakban Sni Irányelv):
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (Sni Irányelv 9.1.)
„A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai
teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek
eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik
figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget
igényelnek.”
Diszlexia (Sni Irányelv 9.2.2.1.)
„…az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely
önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő.”
3
Diszortográfia (Sni Irányelv 9.2.2.2.)
„…a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól
függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak.”
Diszgárifa (Sni Irányelv 9.2.2.3.)
„…az írás grafomotoros jellemzőinek zavara.”
A fogalmak rendszerét az alábbi képpel szemléltetjük, amely az Sni Irányelv 9.1. –
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókat magában foglaló fogalmak hálója
Ebben az összetett struktúrában az olvasás és az írás/helyesírás problémáit segítünk
értelmezni Önöknek. Nem térünk ki az egyéb pszichés fejlődési zavar egyéb kategóriáinak
értelmezésére, de felhívjuk a figyelmet azok egyidejűségének lehetőségére. Az olvasás, az
írás és a helyesírás zavarának részletes elemzése előtt szükségesnek tartjuk a tanulási zavar
fogalmának tisztázását is.
Tanulási zavar
„A tanulási zavar gyűjtőfogalom, amely a figyelem, beszéd, olvasás, írás, matematikai
képességek elsajátítása terén mutatkozó jelentős nehézségek heterogén csoportjára utal.
A zavarokat központi idegrendszeri diszfunkció okozza. Jóllehet a tanulási zavar
előfordulhat más hátráltató sérülés (pl. érzékszervi gyengeség, értelmi fogyatékosság, társas-
érzelmi zavarok) vagy környezeti hatás (pl. kulturális különbségek, elégtelen vagy nem
megfelelő oktatás, pszichogén faktorok) kíséretében, azok hatásának nem egyenes
következménye.” (Berk, 1983) [1]
4
„A specifikus tanulási zavarok értelmi szinttől független szindróma, bármely
intelligenciaszinten megjelenhet, mégis, egyre több adat szól amellett, hogy a magasabb
intelligencia övezetekben nagyobb arányban találunk specifikus tanulási zavarokkal
küzdőket.” (Gyarmathy, 2000) [2]
„A tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasás,
írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi
diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány
eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság, kulturális vagy oktatási
tényezők okozzák.” (Kirk és Bateman, 1962) [3]
III. Diszlexia
A diszlexia specifikus és szelektív olvasási zavar.
A fogalom megközelítése rendkívül sokirányú, de háttere neurobiológiai.
„A diszlexia és egyéb specifikus tanulási zavarok alapja mindenképpen valamilyen
neurológiai eltérés. Ilyen értelemben rendellenességekről beszélhetünk. Ugyanakkor ezek
a rendellenességek lényegében sajátosságok, mert bizonyos helyzetekben még előnyösek is
lehetnek. Ezért sem tekinthetők egyértelműen deficitnek.” (Gyarmathy, 2000) [4]
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság – DSM-IV szerint a diszlexia-
meghatározása
Az olvasási teljesítmény lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért
intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak.
A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, az olvasási jártasságot igénylő
mindennapi élettevékenységekre.
Ha észlelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz társuló
zavar mértékét. [5]
A diszlexia okai (Gyarmathy, 2007) alapján
Veleszületett vagy szerzett (öröklött; környezeti).
Lehet a nyelvfejlődési folyamatok rendellenessége.
Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége érintett.
„…a diszlexiások agyának jobb féltekéje nagyobb a normálisnál.” (Galaburda és
Livingstone, 1993) [6]
„…diszlexiások agya idegileg másképpen huzalozott, mint a nem diszlexiásoké.”
(Hynd és Hiemenz, 1997) [7]
Időbeli feldolgozási deficit. (Lovegrove)[8]
5
A diszlexia típusai
1. Mély diszlexia
2. Felszíni diszlexia
A mély és felszíni diszlexia közös tulajdonságai
Mindkét típus kognitív eltérésen alapul.
Mindkettőnél fontos a képzetalkotási képesség megfelelő szintje.
Mindkettőnél fontos az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztése, erősítése