Széplaki Erzsébet TANKÖNYV 5. évfolyam KOMPETENCIAALAPÚ
11
Széplaki Erzsébet
TTAANNKKÖÖNNYYVV
55.. éévvffoollyyaamm
Nye
lvta
n és
hel
yesírá
s ta
nkön
yv 5
. év
foly
am
AP–050303
KOMPETENCIAALAPÚ
nyelvtan5_borito 10/4/12 10:18 Page 1
6
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!
Szó Hány hang? Hány bet!? Hány írásjegy?iskolanyelvtanórahelyesírásgolyóstollalbandzsa
a) Kire mondjuk azt, hogy bandzsa?
b) Alkoss szóban rövid szöveget a képr!l úgy, hogy használd fel a táblázatban szerepl! szavakat!
Rendezd halmazba a következ! szavakat!
vizes, fagyi, napozás, fürd!zés, Tihany, úszás, zivatar, keszeg, Badacsony
a) Karikázd be annak a mondatnak a bet"jelét, amelyiket igaznak tartasz!
A) Minden szó f!név.B) Van közöttük összetett szó.C) Minden szót el lehet választani.D) A szavak közt ige is található.
b) Alakítsd át a hamis állításokat igazzá! ___________________________________________ ___________________________________________ ________________________________________________________________________
c) Alkoss rövid szöveget a kép és valamennyi szó felhasználásával!
d) Meséld el a legkedvesebb szünidei élményedet!
Nyelvtanórán
Balatoni fürd!zés
Rövid magán-hangzós szavak
Hosszú magán-hangzós szavak
6.
7.
nyelvtan5.indd 6nyelvtan5.indd 6 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
7
Fejtsd meg a rejtvényt, és megtudod, hol nyaraltak Dóriék!
1. A tölgyfa termése. 2. Az ablak takarója. 3. Nem beszél. 4. Dallamot tartalmazó lap. 5. Nem közel. 6. Kellemes szag. 7. A szép középfoka. 8. A hal testét fedi.
Olvasd el a következ! szöveget!
Ez a nyár is gyorsan elmúlt. Már 5. osztályba járok. Sok új tanárral ismerkedtem meg. Gondolom, hogy te is. A 4. évfolyamos bizonyítványom jó lett. Vajon milyen lesz az idei? Majd jöv! június-ban meglátjuk.
a) Húzd alá a fenti szövegben az igéket!
b) Karikázd be az igeköt!ket!
c) Sorold be a szöveg egyes szavait a táblázat megfelel! helyére!
F!név Melléknév Számnév
d) Másold le a szöveg toldalékos szavait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
e) Válaszd le álló egyenessel a szótöveket!
3.8.
2. 4. 6. 7.1. 5.
8.
9.
nyelvtan5.indd 7nyelvtan5.indd 7 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
10
Mit visz a hajó, mit visz az uszály? Pótold a szavakban a hiányzó ly vagy j bet!t, majd másold le "ket a megfelel" vízi járm! alá!
___uhsa___t, bé___eg, te___föl, ú___ságtartó, go___óstoll, ola___, fo___óirat, osztá___társ, to___ásleves, erké___láda, libamá___, ma___onéz, kirá___lány, pehe___paplan, a___tókilincs, ha___, akadá___, ___eles, sú___os, ___ó
j ly
________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
Pótold az állatnevek hiányzó mássalhangzóit!hé___a, sirá___, siketfa___d, ___aguár, ma___om, karva___, var___ú, tara___os sül, für___, bago___, ___egesmedve, ka___mán, biva___, egerészö___v, fogo___, mo___, seregé___, cobo___, la___hár, só___om, pu___ka
a) Írd le a kiegészített szavakat csoportosítva a j-vel vagy ly-nal írandó állat képe alá!
________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
b) Sorold bet!rendbe a ly-os állatneveket! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
T. 2.
14.
15.
16.
nyelvtan5.indd 10nyelvtan5.indd 10 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
21
A TESTBESZÉD
Már tudod, hogy a kommunikáció során használt kódokat, jeleket két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoporttal, a nyelvi kódokkal már foglalkoztunk, most a nem nyelvi jelek következnek. Ezek helyettesíthetik a beszédet, kiegészíthetik, hangsúlyozhatják vagy éppen ellentmondhatnak neki. A fejezet végén te is belátod majd, hogy a testünkkel is tudunk „beszélni”.
Biztosan láttál már néma! lmet. Abban az id"ben a színészeket aszerint min"sítették, hogy mennyire voltak képesek gesztusokkal és más testi jelzésekkel kifejezni a megjeleníteni kívánt érzéseket, gondolatokat. A ! lm m#-vészet h"skorának egyik legnagyobb sztárja, Charlie Chaplin [csárli cseplin$m#vészi fokra emelte a testbeszédet.
A mai ! lmeken is találkozhatunk olyan színészekkel, akiknek testbeszéde párját ritkító, s"t a mimikájuk szinte utánozhatatlan. Ezzel a néz"k millióit fakasztják önfeledt hahotázásra.
FELADATOK
Húzd alá, szerinted mir"l szólhat A testbeszéd cím# szöveg!
Charlie Chaplin életér!l. Olyan gesztusokról, amit mindenki megért.A testünkkel is tudunk kommunikálni. A mutogatás történetér!l.
Olvasd el A testbeszéd cím# szöveget!
Fogalmazd meg az olvasottak alapján, ki volt Charlie Chaplin! Karikázd be, hányadik században élhetett a humorista!
18. század 19. század 20. század
Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy pontosan mikor élt Charlie Chaplin!
Társaddal dolgozz! Húzzátok alá a következ" mondatok hibás állításait, és javítsátok ki "ket fölé írással! Feltétlenül beszéljétek meg a közös megoldásotokat!
A " lmm#vészet h!skorában hangos" lmeket készítettek.A színészek hanger!vel, hanglejtéssel fejezték ki az általuk megformált szerepl! érzéseit.A kor egyik legnagyobb sztárja Charlie Caphlin volt.
Charlie Chaplin
Rowan Atkinson [roven etkinzon$ Jim Carrey [dzsim kerri$
1.
2.
3.
4.
5.
6.
nyelvtan5.indd 21nyelvtan5.indd 21 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
29
HANG ÉS BETÛ „Semmi sem jellemz! annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata…”
K!"#$% Z!$&#'
Ebben a fejezetben a magyar beszédhangokkal, azok ke let-kezésével és a beszél(szerveinkkel ismerkedsz meg. Rájössz, hogy a hangok írásbeli jelölésének megtanulható szabályai vannak. Ha tudod ezeket a szabályokat, javulni fog a helyesírásod. A hangok helyes kiejtésének gyakorlása, a nyelvhasználati tudnivalók megismerése után bátrabban, szebben szólalsz meg, pontosabban használod anyanyelvedet.
A HANGOK VILÁGA
Beszélgessetek arról, milyen hangokat lehet hallani erdei séta közben egy kis faluban és egy nagyvárosban!
Gy)jtsétek össze a hanghatásokat!
a) Rendezzétek táblázatba a gy)jtött anyagotokat!
b) Tegyetek + jelet ahhoz a hanghatáshoz, amely kellemes érzést vált ki bel(letek, – jelet ahhoz, amely kellemetlent!
Hanghatások Összesítés + jelek – jelek
Erd! ______________________ ______________________ ______________________
Falu ______________________ ______________________ ______________________
Város ______________________ ______________________ ______________________
c) Összesítsétek a jeleket, és vonjatok le bel(lük következtetéseket!
d) Szerintetek miért költöznek ki egyre többen a nagyvárosokból, kertvárosokba vagy vidékre?
A rózsa illata
Erd!ben
1.
2.
nyelvtan5.indd 29nyelvtan5.indd 29 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
77
b) Másold le a fenti versrészletb!l az -ó, -! vég" szavakat!
c) Gy"jts -ó, -! vég" f!neveket!
Varga Katalin Gyermekversek cím" költeményéb!l idézünk. Figyeld meg a t"z és a víz szavakban az í–" id!tartamának változását!
Tüzet vittem, elejtettem, t"zbe majdnem beleestem, tüzes volt a lapátom is, meggyulladt a kabátom is, T"z! T"z! T"z! Ne játssz vele, lásd, hogy t"z!
Vízb!l mertem, vizet mer tem vízb!l én is vizes lettem, mert a vízbe beleestem, vízre többé nem mehettem. Víz! Víz! Víz! Jaj, de hideg a mély víz!
a) Gyakoroljátok a versrészleten a helyes ejtést!
b) Keresd meg, hogy a helyesírási szabályzat melyik szabálypontja foglalkozik a két szó toldalékos alakjainak helyesírásával! – Fogalmazd meg a helyesírási problémát! – Próbáld megtalálni a leglényegesebb szót (kulcsszót) a megfogalmazott helyesírási prob lé-
mában! Ez lesz a címszó. – Keresd ki a tárgymutatóban a megfelel! címszót! A címszó után a keresett szabálypont számát
találod. – Lapozz a megfelel! szabályponthoz! Olvasd el!
c) Fogalmazd meg saját szavaiddal a szabálypontban olvasottakat! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
Az el!z! feladat megoldásakor megtudtad, hogy mikor kell hosszú vagy rövid magánhangzót ejteni és írni az egytagú í, ú, "-s szavak toldalékos alakjaiban. Ennek alapján töltsd ki a táblázatot!
H. 27. b)
Szót! Mit? Honnan? Milyen? Mik?kézhídt"znyárútkút
8.
9.
nyelvtan5.indd 77nyelvtan5.indd 77 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
92
JÓ, HA TUDOD! A hangalak és a jelentés viszonya szerint osztályozhatjuk a szavakat. Az egyjelentés! szó hangalakjához (H) csak egyetlen jelentés (J) tartozik. Jele: H ––––– J. A többjelentés! szó hangalakjához két vagy több egymással összefügg" jelentés tartozik. J1Jele: H J2Ha két szó hangalakja csak véletlenül egyezik meg, jelentésük között nincs összefüggés, azonos alakú szavaknak nevezzük "ket. J1 Jele: H J2
A mindennapi beszédben kevés az egyjelentés! szó. Ezek f"leg a szakmák, a tudományok nyelvére jellemz"ek. Pl.: hidrogén, demokrácia, köznév. Gy!jts te is néhányat! Használd a Magyar értelmez! kéziszótárt, amelyet a továbbiakban ÉKsz.-ként rövidítünk!
Hogyan lesz egy szónak több jelentése? Figyeld meg a képeket, és felelj a kérdésekre!
Mi van a képeken? _________________________________________________________Mi alapján nevezték el a gyalogátkel!t? _________________________________________
Mi van a képeken? _________________________________________________________ Mi alapján nevezték el az íróeszközt? ___________________________________________
JÓ, HA TUDOD! Az ÉKsz.-ban a többjelentés! szavak egy címszó alatt, egy szócikkben találhatók. A különböz" jelentéseket számokkal különítik el egymástól.
4.
5.
nyelvtan5.indd 92nyelvtan5.indd 92 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
95
FELADATOK
Írd a megfelel! kép alá a megfelel! szót! Miben hasonlít az alakjuk, miben tér el? Miben különbözik a jelentésük?
a) Helység vagy helyiség?
b) Egyenl!re vagy egyel!re?
– Nyitva van a posta?
c) Egyhangúan vagy egyhangúlag?
Írd a következ! szavak mellé a jelentésüket magyarázó szavakat, kifejezéseket!
kényszer", számlálatlan, nincs íze, kellemetlen, felületes, sok, illetlen, gond nélküli
számtalan = _______________________ számolatlan = _____________________gondtalan= ________________________ gondatlan= ________________________ íztelen = __________________________ ízetlen = __________________________ kénytelen = ________________________ kényelmetlen = _____________________
Dolgozzatok csoportokban!
a) Osszátok szét a csoportok között a szavakat!
b) Keressétek meg az Éksz.-ban a következ! szavakat, és írjátok mellé a jelentésüket! tanulság: _________________________________________________________________ tanúság: _________________________________________________________________
_________________
_________________
_________________
_________________
_________________
_________________
1.
2.
3.
nyelvtan5.indd 95nyelvtan5.indd 95 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
96
adaptál: _________________________________________________________________adoptál: __________________________________________________________________válság: __________________________________________________________________váltság: __________________________________________________________________ gyámolatlan: ______________________________________________________________ gyámoltalan: ______________________________________________________________ (Az utolsó két szót a gyámol szócikken belül találjátok meg.)
c) Alkossatok mondatokat a kikeresett szavak jelentésével!
A mondatokba a hiányzó szavak helyére írd be az odaill! hasonló alakú szót!
felel!sek – felel!sök, ízetlen – íztelen, tartama – tartalma, gyorsak – gyorsok
Ugyanúgy nem kedvelem az _______________ tréfát, mint az ________________ ételt.A ______________ ________________ azért, hogy a szünetben ellen!rizzék a felszereléseket.A vonatok általában ________________, igaz néha a ________________ is késnek.A beszámoló _________________ szükségessé tette, hogy _________________ hosszabb legyen a tervezettnél.
Írd be a hasonló alakú szavak közül a mondatokba ill!t!
egyhangúan – egyhangúlag, felel!sök – felel!sek, tartalmát – tartamát,válságos – váltságos, tanulság – tanúság
A Gittegylet tagjai _____________________________ megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsekt!l, amiért árulónak nevezték, és kisbet"vel írták le a nevét. Úgy érezték, !k is ____________________ a történtekért. Az oklevél ______________________ azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az id!t, nem is sejtették, hogy Ern! állapota milyen _______________. Elkéstek. Már nem tehettek ________________ megbánásukról.
Tudod-e helyesen használni a két szót, fáradság – fáradtság? Egészítsd ki a megfelel!vel a következ! mondatokat!
Misinek nagy _______________ került felcipelni a csomagot a lakásukba. Viki az edzés után minden tagjában kínzó _____________________ érzett. Tamás alig látott a _________________, mire elkészült a munkájával. Senki sem sajnálja a __________________, ha látja az eredményt. A gy!zelem megérte a ____________________, senki nem érzett __________________.
T. 19.
4.
5.
6.
7.
nyelvtan5.indd 96nyelvtan5.indd 96 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
143
TARTALOM
ELÔSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 ISMÉTLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A KOMMUNIKÁCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZÔK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ANYANYELVÜNK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 HANGZÓ ANYANYELVÜNK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Légzôgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Kiejtési gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Gyorsasági gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A TESTBESZÉD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Alapvetô gesztusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A távolságtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A kézfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Arc- és állgesztusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
MINDENNAPOS KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEINK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Kapcsolatfelvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27HANG ÉS BETÛ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A HANGOK VILÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A BESZÉLÔSZERVEK ÉS MÛKÖDÉSÜK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 AZ ÁBÉCÉ ÉS A BETÛREND . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A MAGÁNHANGZÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 A rövid és hosszú magánhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Magas és mély magánhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
A MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A hangrendtörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Az illeszkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
A MÁSSALHANGZÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A mássalhangzókat jelölô egyjegyû, kétjegyû és háromjegyû betûk . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Rövid és hosszú mássalhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Zöngés és zöngétlen mássalhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
nyelvtan5.indd 143nyelvtan5.indd 143 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM
144
A MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A részleges hasonulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
A teljes hasonulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Az összeolvadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Egyéb mássalhangzótörvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
A HANGOKRÓL ÉS BETÛKRÔL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63A MAGYAR HELYESÍRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 A SZÓELEMZÉS ELVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A KIEJTÉS ELVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 A HAGYOMÁNY ELVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 AZ EGYSZERÛSÍTÉS ELVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 AZ ELVÁLASZTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86A SZAVAK ALAKJA ÉS SZERKEZETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 HANGALAK ÉS JELENTÉS A SZAVAKBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Egyjelentésû, többjelentésû és azonos alakú szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A hasonló alakú szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
A rokon értelmû szavak és kifejezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Szólások és közmondások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Az ellentétes jelentésû szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
A hangutánzó és a hangulatfestô szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
A SZAVAK SZERKEZETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Az egyszerû és az összetett szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
A toldalékos szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
A SZAVAK JELENTÉSÉRÔL ÉS SZERKEZETÉRÔL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA . . . . . . . . . . . . . . . 124KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 ÔSEINK BESZÉDE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 HOGYAN BESZÉL AZ EMBERISÉG? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 HOGYAN ÍR AZ EMBERISÉG? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 Az írás elôfutárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
A képírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
A fogalomírástól a betûírásig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
A rovásírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
ÉV VÉGI ISMÉTLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134FOGALOMTÁR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
nyelvtan5.indd 144nyelvtan5.indd 144 4/7/10 1:27 PM4/7/10 1:27 PM