Anna Jeoffroy és Philip Salmon: Dr. Bach virágeszenciái

Tartalomjegyzék

Előszó .......................................................................................................................................................8

Bevezető ..................................................................................................................................................9

Hogyan használjuk ezt a könyvet? ...................................................................................... 11

1. FEJEZET Dr. Edward Bach ............................................................................................. 14

2. FEJEZET A tudat útja a testben .................................................................................... 16

3. FEJEZET A csakrák és a fi zikai, érzelmi és mentális fejlődés ..................... 19

4. FEJEZET A pozitív és a negatív egyensúlyban tartása .................................... 24

5. FEJEZET A koronacsakra és a kapcsolódó virágeszenciák .......................... 29

6. FEJEZET A harmadikszem csakra és a kapcsolódó virágeszenciák ....... 37

7. FEJEZET A torokcsakra és a kapcsolódó virágeszenciák ............................. 49

8. FEJEZET A szívcsakra és a kapcsolódó virágeszenciák .................................. 65

9. FEJEZET A napfonatcsakra és a kapcsolódó virágeszenciák .................... 75

10. FEJEZET A szakrálcsakra és a kapcsolódó virágeszenciák.......................... 89

11. FEJEZET A gyökércsakra és a kapcsolódó virágeszenciák ....................... 101

12. FEJEZET Az eszenciák használata ........................................................................... 118

13. FEJEZET Naplóírás a virágeszenciákkal .............................................................. 123

Hivatkozások a csakrák sorrendjében ............................................................................... 127

Hivatkozások az eszenciák ábécérendje szerint............................................................ 129

Eszenciakészítő cégek, kapcsolódó intézetek, hivatalos tanfolyamok ............. 131

D R . B A C H V I R Á G E S Z E N C I Á I

11

Hogyan használjukezt a könyvet?

Edward Bach általános orvos, képzett sebész és elismert orvoskutató volt. Ilyen háttérrel elkerülhetetlen volt, hogy elsősorban a negatív állapotok, a tünetek enyhítésére összpontosítson egy-egy betegség kezelésénél. 1930-ban a Th e Medical World című szakújságban így írt: „…nekünk, gyógyítóknak az a feladatunk, hogy a negatívumok meggyógyítására összpontosítsunk”. Ugyan-akkor, amikor a virágok – és feltételezésünk szerint a csakrák – élénkítő és harmonizáló hatásáról beszélt, világosan vázolta, hogy egy leromlott egész-ségi állapotban mindaddig nem állhat be javulás, amíg rá nem hangolódunk felsőbb csakráinkra, vagyis ahogy Bach írta, „erényeinkre”.

Az „erényekhez” való kapcsolódásban, vagyis az ember önmegismerési folyamatában a virágeszenciák ideális segédeszközök. Segítséget nyújtanak az érzelmi blokkok feltárásában és oldásában, hogy az egyén minél könnyedeb-ben tudjon előrehaladni saját fejlődési útján. Dr. Bach megfogalmazásában ez jelenti az „erényekhez” való kapcsolódást.

Hogy ezt a könyvet mind a virágeszenciákkal dolgozó terapeuták, mind pedig az önmegismerésükön dolgozni vágyók használni tudják, jó, ha fi gye-lembe veszik a következő terminológiai magyarázatot: a „Negatív állapot” címszó alatt található leírásokat elsősorban terapeuták, gyógyítók számára fogalmaztuk meg, míg „Az eszencia hatása” címszó alatt olyan leírások talál-hatók, amelyek főként az önfejlesztésben nyújtanak segítséget.

A könyvben minden egyes csakracsoport leírása az adott csakra általános jellemzésével kezdődik. Megemlítjük azt is, hogy az adott csakra minőségei melyik életkorban dominánsak, majd felsoroljuk a csakrához kapcsolódó virágeszenciákat.

Ezt követően minden egyes eszenciához kétoldalnyi leírás tartozik. A bal oldalon látható a virág vagy fa rajzolata, amely mellett kiemeljük annak néhány, az adott eszencia szempontjából releváns növénytani jellemzőjét, illetve energetikai minőségét. „A csakra jellemzői” címszó alatt azt mutatjuk be, hogy a csakraenergia melyik aspektusára hat az adott virágeszencia.

A jobb oldalon összegezzük a „Pozitív minőségeket”, a „Negatív állapotot”, valamint „Az eszencia hatását” – e két utóbbit lásd feljebb. A „Pozitív minősé-

13

H O G Y A N H A S Z N Á L J U K E Z T A K Ö N Y V E T ?

gek” azt az egyensúlyi, illetve – Bach szavaival élve – „erényes” állapotot írják le, amelyet a virágeszencia képes helyreállítani. Ezeket a leírásokat érdemes szem előtt tartani, amikor másoknak választunk eszenciát. A páciens számára mindig kellemesebb azt hallani, hogy mi az a pozitív állapot, amibe a virág-eszencia használatával el fog jutni (pl. magabiztos és önálló), mint azt, hogy mik a gyengeségei (pl. határozatlan és döntésképtelen). Amikor az eszenciák segítségével a pozitív állapot irányába kezdünk haladni, automatikusan és fáj-dalommentesen tudjuk feloldani és elengedni a negatív érzelmeinket.

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

14

1. FEJEZET

Dr. Edward Bach

Edward Bach 1886 és 1936 között élt általá-nos orvos és bakteriológus volt, aki megelé-gelve kora ortodox orvosi felfogását, kifej-lesztett egy sajátságos gyógymódot a virágok gyógyító tulajdonságaira alapozva.

A hagyományos orvoslás akkoriban, és mind a mai napig úgy tartja, hogy kórokozók (baktériumok, vírusok, paraziták) okozzák a betegségek legtöbbjét. Bakteriológiai kutatá-sai, valamint gyakorlati klinikai tapasztalatai alapján Bach meg volt győződve arról, hogy a kórokozók nem tudnak megtelepedni, illetve elszaporodni az emberi szervezetben anélkül, hogy a terep elő ne lenne készítve számukra.

Bach ráébredt, hogy a „terepet” nagymértékben az elme készíti elő. Ha egy ember kiegyensúlyozott, optimista, nyitott és pozitívan tekint az életre, akkor az ember éltető energiái akadály nélkül tudnak áramolni, kicsattanó egész-ségi állapotot hozva létre a szervezetben. Ez nem a fájdalom hiányát, illetve a szervezet funkcionális működését jelenti csupán, hanem lüktető, túláradó, tökéletes egészséget.

Ezzel szemben, ha valaki pesszimista, elszigetelődő és negatív, akkor ezek a mentális és érzelmi állapotok gátolják vagy megakadályozzák az éltető energia áramlását. Ez energiamentes területeket képez a testben, amelyek idővel oly-annyira „lemerülnek”, hogy a kórokozók ideális táptalajává válnak. A kóroko-zók ezeken a helyeken megtelepednek, és megkezdik a szövetek lebontását, előidézve a fi zikai betegségeket. Ezek a megfi gyelések tökéletesen beleillenek a holisztikus egészségszemléletbe, amely szerint egy egyén személyiségének minden aspektusa, pszichéje, és minden érzelmi állapota hatással van fi zikai egészségére.

15

D R . E D W A R D B A C H

Tudományos körökben is egyre inkább kezdik elismerni, hogy az univer-zum energiamintái valahogyan kapcsolatban állnak az emberi életerő mintái-val, és hogy minden energia egyetlen forrásból ered.

Egész lényünket ismétlődő minták szövik át. Ezek a minták jelen vannak a fi zikai testünkben, szemünkben, fülünkben, arcunkon, lábunkon, sőt még sejtjeinkben is, és ugyanúgy áthatják érzelmi, mentális és spirituális lényünk rétegeit is.

Amikor egy adott energiarétegben torzulások következnek be, az ismétlődő minták is torzulnak, és olyan minták válnak dominánssá, melyeket negatív-nak élünk meg. Ez megváltoztatja az egyén képességét arra, hogy kiteljesed-jen, és a számára kijelölt utat kövesse. Dr. Bach virágeszenciái lehetővé teszik az emberi energiarendszer mintáinak helyreállítását. A hiányzó pozitív min-ták bevitelével elősegítik a káros torzulások átalakítását, az egyensúly és a har-mónia visszaállítását.

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

16

2. FEJEZET

A tudat útja a testben

A bennünket létrehozó és éltető energia a legtisztább univerzális energiából származik. Amíg ez az éltető energia szabadon áramlik a testünkben, jó egész-ségnek örvendünk. Amikor azonban az energiaáramlás akadályokba ütközik, testünk megbetegszik, és fokozatosan elhal. Az életet adó energia áramlását úgy is említik, mint a tudat útját a testben.

Az emberi tudat a legmagasabb univerzális tudatból ered. Az univerzális vagy isteni szinten ez maga a feltétel nélküli szeretet, amely minden létezőt összeköt. Ahhoz, hogy tudatunk tapasztalatok útján bölcsességre tegyen szert, korlátozásoknak veti alá magát és megfeledkezik isteni eredetéről. Ezt tapasztaljuk meg, amikor leszületünk a Földre és fi zikai testet öltünk.

Ahogy a tudat testet ölt, „mély álomba merül”, elveszítve minden tudását saját isteni eredetére vonatkozóan. A visszafelé vezető úton, vagyis az uni-verzális energiaforrás felé törekedve a tudat fokozatosan „felébred”, és újra felismeri isteni mivoltát. A két fő mozgatóerő, amely földi életünket megha-tározza: a „felébredés” igénye, illetve a tudatlanságba való visszaesés.

17

A T U D A T Ú T J A A T E S T B E N

A tudat a koronacsakrán keresztül lép be a testbe és a gerincvelő mentén halad lefelé, majd a földi világhoz a gyökércsakrán keresztül kapcsolódik. Ezek után felfelé áramlik a testben, míg végül a koronacsakrán keresztül ismét kapcsolódik a legfelsőbb isteni tudathoz.

Amennyiben akadálymentesen tud áramolni a testben, tudatunk eléri célját, vagyis tapasztalatok útján bölcsességre tesz szert. Ha viszont az áramlás bármi oknál fogva akadályba ütközik, akkor az akadály energetikai káoszt okoz a testben. Ezt a káoszt éljük meg fi zikai vagy mentális betegségként, és ez az, amit ellensúlyozni tudunk a virágeszenciák használatával.

Negatív érzelmi állapotaink beleavatkoznak a tudat szabad áramlásába. A Bach-virágeszenciák segítenek abban, hogy saját rezgésünket egy magasabb szintre emeljük, és ezáltal tudatunk is visszanyerje pozitív egyensúlyi állapotát. Az eszenciák eltávolítják a negatív érzelmek által gördített akadályokat, így az éltető energia megint szabadon áramolhat, visszaállítva a teljes testi egészséget.

A dr. Bach által meghatározott hét eszenciacsoport pozitív minőségei össz-hangban vannak az emberi test hét fő csakrájának jellemzőivel. Az eszenciák által hordozott pozitív minőségek feloldják a kapcsolódó csakrában lévő blokkokat, és ezáltal utat biztosítanak a tudat és az éltető energia szabad áramlásának a testben.

A tudósok a legkülönfélébb módszerekkel és különböző mértékegységek-kel mérik az energiát. Decibelben mérik a hang erejét, fotonokkal írják le a

Koronacsakra – ibolyaszín vagy fehérHarmadikszem-csakra – indigó

Torokcsakra – kék

Szívcsakra – zöld

Napfonatcsakra – sárga

Szakrálcsakra – narancssárga

Gyökércsakra – vörös

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

18

fény energiáját, voltban mérik az elektromos áramot és így tovább. Az energia minden tudományosan elismert formájának megvan a maga mértékegysége és mérőműszerei. Ezek az eszközök azonban még nem alkalmasak arra, hogy az energiának más, fi nomabb formáját is mérni tudják, amelyeket mi, embe-rek magunkban és magunk körül érzékelünk.

Számos ember érzékeli ezeket a fi nom energiákat és képes megkülönböz-tetni ezek eltérő sebességét vagy rezgésformáját egy másik ember energia-mezejében. Az érzékelést saját energiamezejükkel végzik, majd az érzeteket tudati szinten értelmezik. Az érzékeléshez érintést, vagy éppen látásukat, hallásukat használják. Ha például látásukat használják, akkor a különböző energiaformákat különböző színek formájában „látják meg” a másik ember csakrarendszerében, illetve aurájában. Energiánk rezgése a koronacsakra tájé-kán a legmagasabb, amely gyakran ibolyaszínben vagy fehér színként jelenik meg a fej körül. A csakrákon lefelé haladva az energia rezgése fokról fokra csökken, és ezzel együtt az energiamező színe is változik a szivárvány színeit követve.

Ahogy tehát a csakrarendszeren lefelé haladunk, az energia rezgésének lassu-lása a színek változásában nyilvánul meg. A csakraszínek fenti leírása nagyon leegyszerűsített és nem szó szerint értendő. Minden csakrában jelen van az összes többi csakra rezgése is, de egyes rezgések dominánsabbak a többinél, és ezáltal határozhatók meg a domináns színek is. A színek egybeesnek a szi-várvány színeivel, így ezekkel jellemezzük az egyes csakrák szintjén megjelenő domináns rezgéseket.

19

D R . B A C H V I R Á G E S Z E N C I Á I

3. FEJEZET

A csakrák és a fizikai, érzelmiés mentális fejlődés

Az emberi testnek a csakrarendszeren keresztüli létrejöttét a legegyszerűbb módon úgy érthetjük meg, ha a legelején kezdjük a történetet: a petesejtnél és a spermiumnál. A fogantatás pillanatában egy kettős spirál jön létre, amelyet egy „huzal” köt össze. A huzal felső végén lévő spirál lesz a koronacsakra, míg az alsó végén lévő formálja a gyökércsakrát, a huzal pedig a gerincvelőt képezi majd az emberi testben. A többi csakrát alkotó energiaspirálok a gerincvelő mentén formálódnak és kezdenek forogni. Ezek a folyamatok egy időben, nem pedig egymást követően zajlanak, hasonlóan ahhoz, ahogy a fák levelei és virágai is egyszerre nyílnak.

Bár az éltető energia különböző szintjei és formái egy időben jönnek létre, és bizonyos mértékig mind aktívak is maradnak életünk során, az élet külön-böző szakaszaiban más és más csakrák energiája dominál. A domináns szaka-szok „az ember hét kora” néven is ismertek.

Fontos megértenünk, hogy mindenki a saját módján és a saját tempójában halad előre ezeken az életszakaszokon. A legkülönbözőbb okokból kifolyólag bármelyikünk elakadhat bármelyik szakaszban, vagy egy traumatikus élmény hatására visszaléphetünk egy korábban már megélt, akár gyermeki szakaszba. A Bach-virágeszenciák ilyenkor különösen hasznosak, hiszen képesek olyan blokkok feloldására, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy a fejlő-désünk következő szintjére lépjünk.

A csakrák energiájából jön létre az ember fi zikai, érzelmi, mentális és spiri-tuális teste egyaránt. A csakrákban lévő régi, önromboló energiaminták fel-oldásával nem csupán tudásunkat és bölcsességünket növeljük, hanem testi, érzelmi, mentális és spirituális egészségünket is javítjuk.

Az első kor: születéstől körülbelül 7 éves korig a gyökércsakra energiái, vagyis az életben maradás, az ösztönök és a földi élet elfogadása dominál-nak. Ebben a szakaszban saját énünk és létszükségleteink vannak fi gyelmünk középpontjában. Van-e ennivalónk, van-e elegendő vizünk, megfelelő-e a hőmérséklet számunkra. Körülbelül hároméves korig nagyon kevés fogal-

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

20

munk van a minket körülvevő világról: úgy érzékeljük, hogy ha valaki velünk van, akkor életben van, de ha nincs velünk, akkor megszűnt létezni.

A második kor: 7-től 14 éves korig a szakrálcsakra érzelemmel telibb ener-giái lépnek működésbe. Fokozatosan tudatára ébredünk mások létezésének, és annak, hogy a másokkal való kapcsolatok hogyan hatnak ránk. Létrejön bennünk a „kereskedés” igénye, vagyis „ha te a barátom vagy, akkor én is a barátod leszek”. A magunkkal való foglalkozás valamelyest csökken, érdeklő-désünk fokról fokra kinyílik a világ felé, és kapcsolatokat hozunk létre mások-kal. Fejlődésünk e szakaszában a legjobb barátunk a legfontosabb számunkra a világon. Ha ebben a szakaszban érzelmi rendszerünket sokk vagy csalódás éri, az egy életre megbélyegezheti a másokhoz való viszonyulásunkat és az „adni-kapni” képességünket.

A harmadik kor: 14 és 21 éves kor között a napfonatcsakra energiái kez-denek dominálni. Tizenéves korban kezdjük egyéniségünket kibontakoztatni és helyünket felfedezni a világban. Fontos számunkra a hovatartozás érzése, hogy egy csoport vagy „banda” tagjai legyünk. Elkezdjük kijelölni saját terüle-tünket, elgondolkodunk a jövőnkön, és megpróbáljuk megérteni, hogy miről is szól a világ. Ebben a szakaszban kezdünk ráérezni, hogy mit tartogat szá-munkra a jövő, és elkezdjük tudatosan kijelölni karrierutunkat. A régi hagyo-mányok szerint 21 éves korban válunk felnőtté. Ekkorra a fi atal „átdolgozta magát” az alsó három, énközpontú csakrán, és készen áll arra, hogy megkezdje felnőttkorát.

A negyedik kor: 21-től 28 éves korig a szívcsakra energiái kapják a fősze-repet. Ebben a korban az emberek sokkal intenzívebben nyitnak egymás felé, megtalálják életük párját, és gyermekeket hoznak erre a világra. Az élet e sza-kaszában az énközpontú energiák átalakulnak, és saját magunk, illetve saját igényeink helyett másoknak és mások igényeinek is helyet adunk a szívünk-ben. Néha olyannyira magunkéivá tesszük szeretteink szükségleteit, hogy képesek vagyunk azokat saját szükségleteink elé helyezni. Ez az a szint, ahol kapcsolódni tudunk a feltétlen szeretet érzéséhez. Fontos megértenünk, hogy a feltétlen szeretet azt jelenti, hogy a másikat képesek vagyunk olyannak elfo-gadni, amilyen, és nem pedig azt, hogy magunkat szolgai módon alávetjük a másiknak, és áldozatként élünk egy kapcsolatban. A feltétlen szeretet szük-

21

A C S A K R Á K É S A F I Z I K A I , É R Z E L M I É S M E N TÁ L I S F E J L Ő D É S

séges ahhoz, hogy harmonikus párkapcsolatban és sikeres szülőként tudjunk élni.

Az ötödik kor: 28 és 35 éves kor között elérkezik az őszinte kommuniká-ció és a gyógyítás ideje a torokcsakra szintjén. A gyógyítás ebben a kontextus-ban azt jelenti, hogy képesek vagyunk embereket és ötleteket harmonikusan összefogni, az életünket úgy szervezni és másokkal úgy kommunikálni, hogy mi magunk is tovább tudjuk fejlődni. Erre az időszakra jellemző, hogy kar-rierünk intenzív fejlődésnek indul. Életünk komponensei megfelelő módon kovácsolódnak össze, utat nyitva új tapasztalásoknak és a szárnyalásnak. Ahogy ebben a szakaszban egyre erősebben kapcsolódunk felsőbb énünk-höz, és egyre inkább felismerjük a számunkra kijelölt életutat, előfordulhat az is, hogy az éteri lenyomatunkban lévő negatív minták elkezdenek maguktól átalakulni és kioldódni.

A hatodik kor: 35-től 42 éves korig a harmadikszem-csakra felsőbb men-tális energiái válnak dominánssá. Ez az időszak gyakran terhelt belső sze-mélyes válságokkal, kapcsolati problémákkal. Gyakran tesszük fel a követ-kező kérdéseket: „Ki vagyok én?”, „Miért teszem azt, amit teszek?”, „Miről szól az élet?” és különben is „Kit érdekel ez az egész…”. Miközben ezekre a kérdésekre keressük a választ, elkezdünk tökéletes megoldásokat keresni mindenre: a tökéletes karriert, a tökéletes kapcsolatot, a tökéletes életmó-dot hajkurásszuk, vagy meglévő életünkben kezdünk el olyan változtatáso-kat tenni, amelyek által a tökéleteshez próbáljuk az életünket közelíteni. Ez ebben az életszakaszban egy elkerülhetetlen, ugyanakkor lehetetlen vállalko-zás, amelynek során azonban felbecsülhetetlenül értékes dolgokat tanulunk meg önmagunkról.

A hetedik kor: 42 és 49 éves életkor között a koronacsakra energiái veszik át a terepet. Jellemzően ekkor lépnek be a transzperszonális (vagyis az egyé-nen túlmutató) és univerzális (vagyis a mindent átfogó) problémakörök az ember életébe. Ekkorra az egyéni szükségletektől kiindulva, a barátságon és a stabil párkapcsolatokon át, a szűkebb és tágabb családi kötelékeken keresztül, a kisebb közösségek és az országunk felé való nyitásig hosszú fejlődési utat tettünk meg. A koronacsakra korszakához érve készen állunk arra, hogy nyis-sunk a globális és univerzális kérdések felé. Érdeklődésünk középpontjába az

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

22

egyén és saját világa helyett az ember és a világmindenség viszonya kerül. Ha az új kérdéseket sikerrel válaszoljuk meg, akkor egy nagyobb biztonság és egy magasabb szintű bölcsesség érzése tölti ki életünket.

A 49 éves kort elérve újrakezdjük utunkat a csakrarendszeren keresztül, de ekkor már egy magasabb energiaszintről, az addig szerzett tapasztalatok hasznosításával. 49 és 56 éves kor között újra az anyagi dolgok válnak fon-tossá, ahogy az ember elkezdi újraértékelni saját életét és önmagát. Ez a kor-szak hasonló minőségeket hordoz az eredeti gyökércsakra-energiaszakaszhoz. Eddig elért eredményeinkre és anyagi sikereinkre koncentráltunk, és elkez-dünk előkészületeket tenni időskorunkra. Ugyanakkor a megfelelő életszín-vonal elérésével elkezdjük felismerni, hogy az emberi lét többről szól, mint puszta anyagi meggazdagodásról.

56 éves kor körül megint azok az energiák kezdenek akcióba lépni, amelyek emberi kapcsolatainkat szabályozzák. Gyakran találjuk magunkat új társaság-ban, új kapcsolatokat alakítunk ki, és barátságokat kötünk azokkal, akiknek a társaságában jól érezzük magunkat. Már nincs igényünk arra, hogy bizony-gassuk magunkat, elfogadóbbá válunk másokkal és magunkkal szemben is.

63 éves kortól újra a napfonatcsakra energiaszakaszába érünk. Ekkor a fő kérdéskör saját függetlenségünk, vagy épp másoktól való függésünk. A nyug-díjas korhoz közeledve új irányokat, új utakat keresünk. Sokak számára nehéz időszak ez, hiszen gyakran egy csapásra veszítik el anyagi függetlenségüket, életcéljukat és „irányérzéküket”.

70 éves kor körül egy további átalakulás kezdődik meg, amikor is a szere-tet és az elfogadás érzéseinek segítségével lépünk egy energiaszinttel feljebb, fokozatosan kapcsolódva az egyre spirituálisabb energiákhoz.

Körülbelül 77 éves kortól ismét a kommunikációé és a gyógyításé a fősze-rep. A közösség bölcs férfi ja, illetve asszonya már egy magasabb perspektívá-ból képes szemlélni a dolgokat. Segítenek a torokcsakra energiáit egyensúly-ban tartani, és ezáltal támogatják a közösséget a változásokban. Manapság az idős embereket nem tartjuk kellő tiszteletben, és nem tekintünk úgy rájuk, mint akik bölcsességükkel és iránymutatásukkal a közösséget tudják szolgálni. Talán ez lehet az oka annak is, hogy ebben a szakaszban közülük sokan vissza-vonulnak saját törékeny világukba és nagyon csekély érdeklődést mutatnak az őket körülvevő külvilág iránt. Befelé fordulásukkal elkerülik a világból való kiábrándulást, ugyanakkor meg is fosztják a világot bölcsességüktől.

23

A C S A K R Á K É S A F I Z I K A I , É R Z E L M I É S M E N TÁ L I S F E J L Ő D É S

A következő szakaszokban, 84 és 91 éves kortól, tovább erősödik a spirituá-lis energiákhoz való kapcsolódás egészen a harmadik energiaciklus megkezdé-séig 98 éves korban. Az élet ezt a mintát követi tovább hétéves ciklusokban.

A fent leírt energiaciklusokra mint az energia folyamatos áramlására kell tekintenünk. Ez nem egymást követő események sorozataként fogható fel, hanem leginkább egy időjárás-előrejelzés diagramjához hasonlítható, ahol számos hatás befolyásolja a végeredményt. A csakraenergiák nemcsak az emberi testet hozzák létre, hanem tanulási szakaszokat is képviselnek, ame-lyeken át kell haladnunk fejlődésünk során. Bár az életkor hasznos mutatója annak, hogy melyik csakraenergia dominál életünk adott szakaszában, szá-mos tényező változtathat ezen, és van, aki korábban él meg bizonyos dolgo-kat, illetve van, aki később ér el bizonyos tanulási szakaszokba. Hasonlóan történik ez a fi zikai testünkkel is, vagyis bizonyos állapotok a test gyorsabb fejlődését teszik lehetővé, míg mások akadályt gördítenek fejlődésünk, gyógy-ulásunk elé. A fejlődési szakaszokon azonban megadott sorrendben kell átha-ladnunk: ahhoz, hogy futni tudjuk, előbb meg kell tanulnunk járni, vagyis nem lehetünk felnőttek anélkül, hogy előbb meg ne élnénk a gyerekkort. Az egyes fejlődési szakaszokban elért eredményeink határozzák meg azt, hogy a következő szakaszban milyen sikerrel tudunk majd továbbfejlődni.

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

24

4. FEJEZET

A pozitív és a negatív egyensúlyban tartása

Életmódunk, véleményünk, érzelmeink, csakráink, vagyis életünk és lényünk bármely tényezője kibillenhet egyensúlyi állapotából. Lehetünk túl közvetle-nek vagy túl zárkózottak, csakráink lehetnek túl nyitottak, illetve túl zártak. De mindig van egy arany középút, egy egyensúlyi állapot, amely teret ad az energia harmonikus áramlásának. Olyan ez, mint ahogy egy férfi és nő táncol-nak anélkül, hogy egy percre is kiesnének a ritmusból. Képesnek kell lennünk arra, hogy energetikailag nyitottak legyünk, amikor szükség van rá, de tud-nunk kell azt is, hogy mikor zárjuk le és védjük magunkat. Akár úgy érezzük, hogy kötéltáncot járunk, akár úgy, hogy vad terepen motorozunk, azt a dina-mikus egyensúlyt keressük, amellyel alkalmazkodni tudunk a helyzethez.

Az alkalmazkodás képessége nélkül merevek leszünk. Életünk, álmaink, kapcsolataink és ambícióink mind meghiúsulhatnak, ha félelmeink, befelé fordulásunk, szellemi sivárságunk vagy ambícióhiányunk meggátol minket a cselekvésben. Ellenben, ha túlzott buzgósággal akarunk mindent rendbe rakni, állandóan beleavatkozunk mások ügyeibe, és mindig kihúzzuk a növényt a talajból, hogy megnézzük, gyökeret eresztett-e már, ezzel elveszít-hetjük mindazt, amit el szeretnénk érni.

A kihívás abban rejlik, hogy úgy tudjunk haladni az utunkon, hogy min-dig a legmegfelelőbben cselekedjünk. Ne tegyünk se túl sokat, se túl keveset, hanem mindig épp annyit, amivel a kihívásra meg tudunk felelni, legyen az kötéltánc vagy terepmotorozás.

Lényünk különböző részei különböző frekvenciákon rezegnek. Sokkhatás, kiegyensúlyozatlan életmód vagy érzelmi trauma hatására ezek a rezgések túl intenzívvé vagy éppen túl gyengévé válnak, és mi magunk olyanok leszünk, mint egy hamis zenei hang. Amikor ráhangolódunk a virágeszenciák pozitív minőségeire, akkor találjuk meg a dinamikus egyensúlyt.

Ahhoz, hogy az egyensúlyt helyre tudjuk állítani testünkben, egy tiszta han-got kell mutatnunk neki, amelyet hangvillaként használhat. A tiszta hanghoz igazodva visszaáll testünkben a helyes rezgés, és ezen keresztül az energetikai egyensúly is.

25

A P O Z I T Í V É S A N E G A T Í V E G Y E N S Ú L Y B A N T A R T Á S A

A fő energiaáramlás lényünkben a csakrákon keresztül történik. A csakrák folyamatosan reagálnak környezetünkre és életkörülményeinkre. Amikor nyugodtak és boldogok vagyunk, a csakrák nyitottabbak és az energia sza-badabban áramlik kifelé. Amikor azonban lényünk bármely szintjén (fi zikai, érzelmi, mentális szinten) veszélynek vagyunk kitéve, a csakrák bezárulnak, és testünkhöz közelebb vonják az energiát. Ezek a különböző ingerekre adott természetes reakciók. Ha ez nem így történne, nem tudnánk megfelelően rea-gálni helyzetekre, illetve emberekre.

Energetikai egyensúlyvesztés esetén a csakra túl nyitottá válhat, kitéve min-ket annak, hogy magunkba szívjunk olyan negatív energiákat, amelyeket cél-szerűbb lenne elkerülnünk. Ellenkező esetben, ha az energiaáramlás a csakrák zártsága miatt korlátozott, mi magunk sem leszünk képesek megfelelően megnyílni és egészséges interakciót folytatni a körülöttünk lévő világgal. Ez lényünk minden szintjére kihatással lesz, az érzelmi állapotunktól kezdve, a mentális jóllétünkön keresztül a fi zikai egészségünkig.

A virágeszenciák egyensúlyba hozzák a rezgésünket, lehetővé téve, hogy az energia akadálytalanul áramoljon testünk és auránk minden szintjén. Ez képessé tesz minket arra, hogy minden élethelyzetben megfelelően helytálljunk.

Csakráink egymástól függetlenül, ugyanakkor egymással folyamatos köl-csönhatásban működnek. Bár jó megbizonyosodni arról, hogy csakráink megfelelően képesek reagálni a különböző impulzusokra, meg kell tanul-nunk, hogy inkább megfi gyeljük, mintsem szabályozzuk a működésüket. Éppúgy, ahogy egy relaxációs gyakorlatban megfi gyeljük légzésünket, de nem kontrolláljuk tudatosan. Ha folyton beleavatkozunk a csakraenergia áramlásába, akkor elveszítjük kapcsolatunkat saját felsőbb énünkkel, a tudás isteni forrásával, és felülírjuk csakráink természetes működését, természe-tes reagálóképességét. Épp elég tennivalónk van az életben anélkül is, hogy csakráinkat nyitogatnánk és csukogatnánk, mint ahogy nincs szükségünk arra sem, hogy tudatos tevékenységgé formáljuk be- és kilégzésünket.

Ahogy dr. Bach hét eszenciacsoportját tárgyaljuk a csakrákhoz való kap-csolatuk tükrében, megismerjük, hogy az eszenciák hogyan képesek újra-hangolni a csakrákban jelen lévő különböző rezgésszinteket. Ezek a rezgések olyanok, mint egyfajta szövevénye az érzelmi szálainknak. Ha az egyik szál túl laza vagy túl feszes, az kihatással van az egész csakrára, és ezen túlmenően az energetikai rendszer és az emberi szervezet egészére.

A nna Je o f f r o y – Ph i l i p S a lmon

26

D R . B A C H V I R Á G E S Z E N C I Á I

27

Vannak, akiknek nehéz azonosítani a problémát okozó érzelmi szálat, így nem tudják azt sem eldönteni, hogy melyik számukra a legmegfelelőbb virág-eszencia. Az eszenciacsoportok és a csakrarendszer közötti összefüggés meg-értésével könnyebben fel tudjuk ismerni az érzelmeket, mivel azok bizonyos testi tünetekben nyilvánulnak meg. Hogy testünk melyik részében van eltérés, megmutatja, hogy milyen kapcsolódó rezgésekben van eltérés, vagyis milyen érzelmi szál kapcsolódhat az adott problémához. Ezek után már könnyedén ki tudjuk választani a megfelelő eszenciát vagy eszenciákat, amelyek segítenek visszaállítani a dinamikus egyensúly állapotát.

Ez a megközelítés arra biztat minket, hogy mindig a pozitív kimenetelt tart-suk szem előtt, és ne arra a negatív állapotra fókuszáljuk energiánkat, amely-ben éppen vagyunk.

28

E S Z E N C I AC S O P O RT: M AG Á N YO S S ÁG

BékaliliomHo onila palustris

HangafűCalluna vulgaris

NebáncsvirágImpa ens roylei

29

5. FEJEZET

A koronacsakra ésa kapcsolódó virágeszenciák

Szín: szivárványszín lilaEnergiaminőség: a szta univerzális energiaKor: a hetedik kor – 42-től 49 éves korig

Ezen a transzperszonális csakrán keresztül kapcsolódunk isteni minőségünk-höz, a végső igazsághoz, és spirituális lényegünkhöz. Szellemünk állandó kap-csolatban áll az univerzális lét isteni minőségével és spirituális lényegével. A lét egészével kapcsolatos kérdések a koronacsakra energetikájához kötődnek.

A lényünk forrásához való kapcsolódás hiánya a magány és az egyedüllét érzésében ölt testet. Ennek következtében elzárkózunk másoktól, és ezzel egy időben elfordulunk magunktól is. Magunkon kívül keressük a tiszta energia forrását: vagy másoktól próbáljuk „elszívni”, vagy kapkodva keressük a tudás és a bölcsesség külső forrását. A válasz azonban bennünk rejlik, és ha elcsende-sítjük elménket vagy meditálunk, akkor újra meg tudjuk teremteni a kapcso-latot saját igazságunkkal, életutunkkal és lényünk univerzális részével.

EszenciacsoportMagányosság

EszenciákBékaliliom, Nebáncsvirág, Hangafű

30

KO R O NAC S A K R A

Békaliliom

A virág jellemzői

Ez a virág a tó fenekén lévő sárban kezdi az életét, itt ereszt gyökeret, majd felfelé törekszik a vízen keresztül, míg végül kiér a szabad levegőre és napfényre, hogy ott bontson virágot. Felülemelkedik a tó által szabott kor-látokon, hogy teljes fényében tudjon pompázni, úgy, ahogy az emberi lélek útja is az anyagi lét mocsarától a spirituális megvilágosodás felé vezet.

A csakra jellemzői

Koronacsakra – a 7. csakraSzín: szivárványszín lila

Tudatunk állandó kapcsolatban van minden létező spi-rituális lényegével. A kapcsolat hiánya magányosság-ban nyilvánul meg, vagyis az ember elvágva érzi magát az univerzális szeretet, bölcsesség és igazság forrásától. A léttel kapcsolatos kérdések a koronacsakra energiájá-hoz kapcsolódnak.

Pozi v minőségek

Saját isteni minőségünkhöz való kapcsolódás kiegyensúlyozottságot és méltó-ságot ad. Van bennünk egy belső bizonyosság, hogy sohasem vagyunk „egye-dül”, még akkor sem, amikor egymagunk vagyunk. Olyan belső bölcsesség van bennünk, amely jó tanácsadóvá tesz minket. Ösztönösen tudjuk, mikor és hogyan legyünk mások segítségére, az adott helyzetben mi a fontosabb,