„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok ...Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2 2. Szlovák Köztársaság

„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a

versenyképes határmentéért – InkuBusiness”

Megvalósíthatósági tanulmány HUSK/1101/1.1.1

2011. október 26. Budapest / Dunaszerdahely

2 | O l d a l :

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................................... 2

1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 5

2 Vezető partner és partnerek bemutatása ............................................................................... 9

2.1 Vezető partner ........................................................................................................................... 9

2.2 Határon túli partner ................................................................................................................ 9

3 Projekt háttere ............................................................................................................................... 11

4 Fejlesztési igény megalapozása ............................................................................................... 13

4.1 Helyzetértékelés .................................................................................................................... 13

4.1.1 Népesség, népmozgalom............................................................................................ 13

4.1.2 Települési szerkezet .................................................................................................... 14

4.1.3 Munkanélküliség, foglalkoztatottság .................................................................... 16

4.1.4 Vállalkozások .................................................................................................................. 17

4.2 Kereslet – kínálat elemzése ............................................................................................... 18

4.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése ............................ 19

4.3.1 A projekt célkitűzései .................................................................................................. 19

4.3.2 Elvárt eredmények, hatások elemzése ................................................................. 21

4.4 Célcsoport bemutatása ........................................................................................................ 23

4.4.1 Direkt célcsoport........................................................................................................... 24

4.4.2 Közvetett haszonélvezők ........................................................................................... 25

4.4.3 Korlátozó tényezők felmérése ................................................................................. 25

5 Megoldási alternatívák felvázolása és elemzése ............................................................... 27

5.1 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere.......................................................... 27

5.2 A megvalósítható alternatívák meghatározása ......................................................... 27

5.3 „0” megoldás ............................................................................................................................ 28

5.3.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek .................................................................... 28

5.3.2 Üzemeltetési feltételek ............................................................................................... 28

5.3.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése................................ 28

5.4 „A” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 29

5.4.1 A cél meghatározása .................................................................................................... 29

5.4.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 29

5.4.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 29

3 | O l d a l :

5.4.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30

5.5 „B” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 30

5.5.1 A cél meghatározása .................................................................................................... 30

5.5.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 30

5.5.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 30

5.5.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30

5.6 A legmegfelelőbb változat kiválasztása ........................................................................ 31

6 Megvalósítási javaslat kidolgozása ......................................................................................... 32

6.1 Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ ................................. 32

6.1.1 Helyszín meghatározása ............................................................................................ 32

6.1.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 32

6.2 Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ ......................... 35

6.2.1 Helyszín meghatározása ............................................................................................ 35

6.2.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 35

6.3 Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ .................. 38

6.4 Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ .......... 40

6.5 Üzleti terv ................................................................................................................................. 42

6.5.1 Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 42

6.5.2 A központok általános bemutatása ........................................................................ 45

6.5.3 Marketing terv ............................................................................................................... 46

6.5.4 Működési terv ................................................................................................................ 50

6.5.5 Vezetőségi és szervezeti felépítés .......................................................................... 51

6.5.6 Pénzügyi terv .................................................................................................................. 52

6.6 Marketing terv ........................................................................................................................ 52

6.6.1 Bevezetés ......................................................................................................................... 52

6.6.2 Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 52

6.6.3 Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása ......................................... 53

6.6.4 Marketingkutatás .......................................................................................................... 53

6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetettség) ............................................................................................................................... 54

6.6.6 Marketing-mix elemzés .............................................................................................. 55

6.6.7 Stratégia meghatározása ........................................................................................... 58

6.6.8 Összefoglaló .................................................................................................................... 59

6.7 Cselekvési ütemterv ............................................................................................................. 59

6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában ..................................................................................................................................... 59

4 | O l d a l :

6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése ............................................................................................. 60

6.7.3 Megvalósítás időszaka ................................................................................................ 60

6.8 A projekt környezeti hatásainak elemzése .................................................................. 61

6.9 Horizontális szempontok érvényesülése ..................................................................... 62

6.9.1 Esélyegyenlőség ............................................................................................................ 62

6.9.2 Fenntartható fejlődés .................................................................................................. 63

7 Pénzügyi elemzés .......................................................................................................................... 64

7.1 Beruházási költségek becslése ......................................................................................... 64

7.2 Működési költségek becslése ............................................................................................ 66

7.3 Maradványérték meghatározása ..................................................................................... 69

7.4 Pénzügyi költségek összegzése ........................................................................................ 70

7.5 Pénzügyi bevételek becslése ............................................................................................. 71

7.6 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ...................................................................... 73

7.7 A megítélhető támogatási összeg meghatározása .................................................... 73

7.8 A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ......................................................................... 74

8 Közgazdasági költség-haszon elemzés .................................................................................. 76

8.1 A projekt hasznainak becslése ......................................................................................... 78

9 Kockázat elemzés .......................................................................................................................... 79

10 Kommunikációs terv .................................................................................................................... 82

10.1 A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése ....................................... 82

10.2 Tájékoztatás és nyilvánosság ....................................................................................... 85

10.2.1 Hirdetőtábla .................................................................................................................... 85

10.2.2 Állandó hirdető tábla ................................................................................................... 85

10.3 PR ............................................................................................................................................ 85

10.3.1 Kiadványok ..................................................................................................................... 86

10.3.2 Világháló ........................................................................................................................... 86

10.3.3 Fénykép dokumentáció .............................................................................................. 86

10.3.4 Rendezvények ................................................................................................................ 87

10.3.5 Médiakapcsolat .............................................................................................................. 87

10.4 Image, külső megjelenés................................................................................................. 87

10.5 Kommunikációs ütemterv ............................................................................................. 88

10.6 Kommunikációs költségek terve ................................................................................. 89

5 | O l d a l :

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági

centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában

és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben

távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és

társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében

(magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet

hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek

esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti

térség a centrum-periféria kapcsolatban.

Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel

bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává

váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják,

hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:

információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;

infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;

képzettség hiánya;

piacok beszűkülése.

A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon

érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet

és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.).

A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan

szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben

(pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek

betölteni:

infrastruktúrával támogatják KKV-kat;

segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;

kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások

számára.

6 | O l d a l :

Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az

itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két

központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti

központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói

számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a

szlovák vállalkozások hazai megtelepedését.

A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális

(munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és

szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ

hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott.

A két központ közös jövőképe a saját szűkebb célcsoportjának

megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen

ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen.

Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti

értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri

el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és

törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100.000

vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára.

A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az

épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját

forrásból történik, önkormányzati forrásból (Dunaszerdahely) és tagdíj

befizetésekből (Kamara).

A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a

projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az

önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus.

A központok megvalósításának helyei:

1. Magyar Köztársaság Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102) Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2

2. Szlovák Köztársaság Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021) Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1

7 | O l d a l :

A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi

Kereskedelmi és Iparkamara, amíg a szlovák az üzleti-inkubációs központ

fenntartását a Dunaszerdahely Város vállalta.

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK)

1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország

legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági,

társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt

meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK részt vesz a hosszútávú

gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a

nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást

követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését,

az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan

információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A

projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív

végrehajtásáért.

Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti

székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt

eredményeinek bemutatása. A projekt partnerrel együttműködve szakmai

rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató

anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása.

Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős

lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az

önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak

kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb

településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat

tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben

a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt

eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása

(nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi

vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok

bemutatásában határon innen és túl.

Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul,

építési beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása,

8 | O l d a l :

korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt

partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek

is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú

KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet.

A két központ közös elveket vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek:

A határmente gazdasági fejlesztése és becstornázása a nemzetközi

gazdasági/fejlődési központokba;

A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra

jutásának ösztönzése és támogatása a határtérség másik oldalán;

Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra

összekapcsolásával.

Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük,

beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal

hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok

kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban.

A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi

média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ

szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A

célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik

maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit.

A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek

érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek,

melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök

széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal

elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.

9 | O l d a l :

2 VEZETŐ PARTNER ÉS PARTNEREK BEMUTATÁSA

2.1 Vezető partner

A Vezető partner Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

(PMKIK) 1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az

ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája,

A Kamara Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó

tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK

részt vesz a hosszútávú gazdaságfejlesztési programok kialakításában és

végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába.

Az Európai Uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások

piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek

bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások

eredményes működését segítheti. A projektben vezető partnerként felel a projekt

eredményes szakmai és adminisztratív végrehajtásáért.






2.2 Határon túli partner

A Határon túli partner Dunaszerdahely Város Önkormányzata. Az önkormányzat

igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak

is.

Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás

gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési

programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Jó

gazdaként korszerűsíti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant üzleti és

tájékoztatási központként. Feladata a projektben a térségi kommunikáció és

10 | O l d a l :

tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt eredményeinek folyamatos

ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása (nyomtatott és elektronikus

formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi vállalkozók megszólításában és a

partner központtal együttműködve azok bemutatásában határon innen és túl.

11 | O l d a l :

3 PROJEKT HÁTTERE

A Pest és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) régi tervei

között szerepelt, hogy több évtizedes sikeres működésének tapasztalatait, —

kihasználva a megye szlovák-magyar határtérséghez való kapcsolódását és a

térségben jelen lévő szlovák kisebbség kulturális sokszínűségét — megossza

Szlovákia elmaradottabb határmenti térségeivel.

Mivel a Kamarának a Csallóközzel régmúltba nyúló kapcsolatai voltak, a

Kamara Főtitkára dr. Kupcsok Lajos úr felvette a kapcsolatot dr. Hájos Zoltán úrral,

Dunaszerdahely polgármesterével, hogy a HUSK 1101, 4. pályázati kiírás keretében a

„1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása” prioritás keretében az „1.1.1

Üzleti infrastruktúra fejlesztése” témakörben közös pályázatot nyújtsanak be.

A Főtitkár és a Polgármester úr egyetértettek abban, hogy a Kamara

tapasztalata a pest megyei vállalkozások támogatásában, akár képzési programokat

akár ágazati érdekképviseletet és szakmai szolgáltatásokat tekintve, hasznos és

szükséges a Város és gazdasági vonzáskörzete, a Csallóköz gazdasági fejlődésének és

versenyképességének megteremtésében, különös tekintettel a globális és európai

szinten megjelenő gazdasági válságtünetekre.

Habár Dunaszerdahely, a járás, a Csallóköz és a határmente egyik

legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális

potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási

szerkezetének javítását igényli.

Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb

gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti

kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági

központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással.

Egyeztetések és a célok pontosítása után megállapodás született egy közös,

beruházással érintett projekt kidolgozására és pályázatként való beadásra, mely a

térségi gazdaságfejlesztést, a mikro- és KKV üzleti lehetőségeinek kiterjesztését és

markáns tájékoztatási tevékenységet céloz meg. A vezetők megállapodtak abban,

hogy két üzleti-tájékoztató (Szlovákia) és kereskedelmi és iparkamarai

12 | O l d a l :

(Magyarország) központot hoznak létre és működtetnek, a szükséges járulékos

marketing, promóciós és rendezvény-szervezési tevékenységek megosztott

megvalósításával.

A projekt részleteinek kidolgozásában Dunaszerdahely Város Önkormányzat

és a PMKIK munkatársai vettek részt 8 találkozó (3 Budapesten, 5 Dunaszerdahelyen)

keretében.

13 | O l d a l :

4 FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA

4.1 Helyzetértékelés

4.1.1 Népesség, népmozgalom

Pest megye népessége 2009. évben 1.229.880 fő volt. A természetes fogyás -0,5, amely

a régiós -1,9 és az országos -3,4 értéknél jobb. Az 1. ábra alapján látható, hogy a

megye határmenti Szobi kistérsége a megyei viszonylatokban is jóval kedvezőtlenebb

népességi helyzetet mutat, a fogyás 9,3 fő. A megye többi kistérségének

kiegyenlítettsége a Budapesti Agglomeráció hatásának tudható be.

1. ábra 1000 lakosra jutó szaporodás, fogyás (-), 2009 (Forrás: KSH)

A megye migrációs képét Budapest agglomerációs övezetének

vonzóképessége határozza meg. A Szobi kistérség azonban a migráció tekintetében is

periférikus helyzetet mutat, hiszen az ezer főre jutó belföldi vándorlás-6,3 fő (2.

ábra).

14 | O l d a l :

2. ábra 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet, 2009 (Forrás: KSH)

A dunaszerdahelyi járás lakosság 2009-ben 118.046, (a Nagyszombati

kerületé 561.525) fő volt. A járás természetes szaporodása 0,34 fő. Ez az érték

megfelel a nemzeti és kerületi tendenciának, kivéve a regionális helyzetet, ahol a

fogyás 0,69 fő.

A térség 1000 főre vetített nettó migrációja alapján elmondható, hogy 5,97

étéke országos viszonylatban is jó, Dunaszerdahely térségi gravitációs központnak

tekinthető. A határmente gazdaságának szerkezeti átalakulása, a lakosság tömeges

foglalkoztatás cseréje népesség és munkaerő migrációt váltott ki. A térség belső

migrációs folyamatainak jellemzője, hogy a magasabb képzettségűek egyrészt a keleti

járásokból (itt a munkanélküliségi ráta kb. 30%) a nyugati járásokba vándorolnak és

telepednek le. Egyértelmű célterület a Pozsony-Dunaszerdahely övezet, illetve a

régión belül a nagyobb térségi központok. Mindkét migrációs típus esetében a jobb

gazdasági tényezők és életminőségi kilátások (munkavállalás, magasabb szintű

szolgáltatások stb.) ösztönzik a vándorlást.

4.1.2 Települési szerkezet

Pest megye és a Dunaszerdahelyi járás a határmente két európai jelentőségű

gazdasági központ kapujában terül el. Mondhatjuk, hogy amíg Dunaszerdahely

Pozsony nyugati kapuja, amíg Pest megye lefedi a teljes Budapesti Agglomerációt

(3. ábra), és Budapesttel a Közép Magyarországi régiót alkotja.

15 | O l d a l :

3. ábra Budapesti Agglomeráció (Forrás: BAOP)

Dunaszerdahely továbbá a Bécs-Pozsony-Győr (Közép Európai Régió/Central

European Region - CENTROPE) gazdasági zóna kapuja is. Ez a térség 3 millió lakost,

amíg a Budapesti Agglomeráció közel 3,5 millió főt számlál (4. ábra).

4. ábra CENTROPE (Forrás: CENTROPE)

16 | O l d a l :

4.1.3 Munkanélküliség, foglalkoztatottság

Mindkét térségről elmondható, hogy a gazdasági világválság mélyen érintette. Bár

Dunaszerdahely és vonzáskörzete profitált a főváros és a Közép Európai Régió

közelségéből, gazdasági mutatóiban elmaradt Szlovákia nem határmenti területeitől.

A válság hatása leginkább a foglalkoztatottság és munkanélküliség

mutatóinak változásán mutatkozott (1. táblázat). Bár a járás (tágabb értelembe véve a

Csallóköz) a nemzeti és regionális értékeknél jobb munkanélküliségi mutatókkal bírt,

2010 évre a visszaesés jelentős (5. ábra).

Munkanélküliségi ráta (%)

2005 2008 2009 2010

Szlovák Köztársaság 11,4 8,4 12,7 12,5

Nyugat Szlovákia (SK02) 8,6 5,7 10,2 9,9

Nagyszombat kerület (SK021) 7,2 4,3 8,4 8,2

Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 7,4 5,0 9,3 11,0 1. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: SzKSH)

5. ábra Munkanélküliségi ráta járásokként (okres) 2010. (Forrás: SzKSH)

Pest megyét hasonlóan érintette a válság. A munkanélküliség jelentősen

megnőtt, a megye és a régió közötti arányeltérés kiegyenlítődni látszik (2. táblázat).

17 | O l d a l :

Az aktivitási arány azonban az utóbbi években nem változott jelentősen, 2009-ben az

mértéke 57,3% volt.

Munkanélküliségi ráta (%)

2005 2008 2009 2010

Magyar Köztársaság 7,2 7,8 10,0 11,2

Közép Magyarország (HU10) 5,2 4,6 6,6 8,9

Pest megye (HU102) 5,9 5,1 7,2 8,7

Statisztikai kistérségek (LAU1) n/a n/a n/a n/a 2. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: KSH)

4.1.4 Vállalkozások

A vállalkozások számát, a vállalkozási kedvet tekintve elmondható, hogy mindkét

térség jó mutatókkal bír, de a szlovák oldali mutatók még mindig alacsonyabbak, mint

a magyarországi értékek.

Szlovákia tekintetében látszik, hogy a fejlettségi különbségek kelet-nyugat

irányában a vállalkozási környezet tekintetében jelentősen eltérőek. Kutatás igazolta

(Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2008), hogy a szlovák–magyar határ menti járások

között a legjobb vállalkozási környezetet a Dunaszerdahelyi járás biztosítja. A több

mint 83%−ban magyar nemzetiségek által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el

az ország 79 járása között. A Dunaszerdahelyi járás sikerességét növeli, hogy

megelőzte az ország számos kiemelkedőnek minősített régióját, mint például Kassát

és Besztercebányát.

Az 1000 főre jutó vállalkozások számában is láthatóan a járás meghaladja az

országos értéket, és markáns növekedési tendencia látható (3. táblázat).

1000 főre jutó vállalkozások száma

2005 2008 2009 2010

Szlovák Köztársaság 15,5 22,2 23,5 26,3

Nyugat Szlovákia (SK02) 12,6 18,0 19,0 21,1

Nagyszombat kerület (SK021) 13,6 19,6 21,2 23,4

Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 14,8 22,9 24,9 27,9 3. táblázat Ezer főre jutó aktív vállalkozások száma (Forrás: SzKSH)

Pest megyében az északi határmenti Szobi kistérségben a legalacsonyabb az

1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma: 40,0 db. A megye nyugati

településein a vállalkozások száma meghaladja a 60-t 1000 főre vetítve. A

18 | O l d a l :

Törökbálintot is magában foglaló Budaörsi kistérségben az vállalkozások száma a

legmagasabb értékek körül van: 112,7. (6. ábra)

6. ábra 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2008 (Forrás: KSH)

4.2 Kereslet – kínálat elemzése

A duális központok kereslet-kínálat elemzésekor két tényezőt kell figyelembe venni,

ami alapvetően a központok eltérő szolgáltatási köréből adódik.

A dunaszerdahelyi üzleti inkubációs központ célcsoportja a KKV-k száma a

térségben az elmúlt 5 év során szinte megduplázódott. Ennek arányában üzleti

szolgáltató kapacitás nem növekedett. Dunaszerdahely Várost az üzleti-inkubációs

központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte. Nincs a városban és gépkocsival

elérhető 30 perces távolságban olyan központ, ami a mikro-, kis és

középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati) üzleti szolgáltatást

nyújtana. Éppen ezért kereslet a magas színvonalú, jó megközelítésű, stabil

tulajdonosi struktúrával rendelkező multifunkcionális intézményre adott.

A Törökbálinton kialakításra kerülő PMKIK központ keresleti oldalról jól

definiálható, ha 2012-től bevezetésre kerül a kötelező kamarai tagság. Ettől fogva a

központnak Pest megye mintegy 100.000 főt számláló vállalkozói körét kell magas

színvonalon kiszolgálnia.

19 | O l d a l :

4.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése

4.3.1 A projekt célkitűzései

A projekt első sorban a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési

Operatív Program „Gazdaság és társadalom" prioritásának „A határmenti térség

gazdasági versenyképességének erősítése” cél megvalósításához járul hozzá.

A fejlesztési projekt célja szerint két olyan beruházást, tájékoztató és

marketing tevékenységet valósít meg, amely a határ két oldalán működő mikro-, kis-

és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción alapuló fejlődési

pályájukat megalapozza.

Hozzájárul a térség regionális, gazdasági egységesüléséhez, közös térségi

identitás és üzleti környezet kialakulásához. A projekt tevékenységei hivatottak a

központok vonzáskörzetében megindult gazdasági fellendülés fenntartására és

lehetőség szerint fejlesztésére a globális/európai gazdasági válság ellenére is.

A projekt nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra és szabad

információáramlásra. A központok sajátos hídképző szerepükből adódóan felvállalják

az érintett területek (Csallóköz és Pest megye) kölcsönös bemutatását. Bemutatkozási

és megjelenési lehetőséget biztosítanak nem csupán az üzleti élet szereplői számára,

de a kulturális és civil élet számára is befogadók kívánnak lenni. Ebben a tekintetben

a tájékoztatás üzleti-gazdasági, kulturális és közösségi tartalmat is nyer. Fizikai

lehetőséget teremtenek erre a központokban kialakításra kerülő közösségi és

rendezvény terek.

A magyar oldalon a létrejövő központ helyet biztosít a Pest megyében élő

szlovák kisebbség számára, lehetőséget biztosítva arra, hogy a nemzetiségi civil

szervezetek aktívan és hatékonyan bekapcsolódjanak a térség üzleti-gazdasági

folyamataiba, ezáltal részben eleget tesz a prioritás „Az emberek és közösségek

közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése” célnak is. A projekt kapcsolatát

a Programmal az 7. ábra mutatja.

20 | O l d a l :

A projekt általános célkitűzése:

A határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és

versenyképességének megalapozása.

Specifikus célok:

1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése.

2. Magyar és szlovák mikro- kis- és középvállalkozások KKV-k számára magas

szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása.

3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági

együttműködések ösztönzése.

4. A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági

környezet és kulturális gyökerek előnyeiből származó potenciálok

kiaknázásával.

5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe.

6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a

környezettudatosság erősítése az épületeke használók oldalán.

21 | O l d a l :

7. ábra Az Operatív Program és projekt célrendszerének kapcsolata

4.3.2 Elvárt eredmények, hatások elemzése

A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási

központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még

fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában.

A Nyugat Szlovákia régióban a Dunaszerdahelyi járás második legerősebb

vállalkozási bázissal bír, a vállalkozások számának folyamatos emelkedése a

“A gazdasági és társadalmi integráció szintjének növelése

a határrégióban”

1 A határmenti térség gazdasági versenyképes-ségének erősítése 2. Az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése 3. A határ menti térség elér-hetőségének és információ-áramlásának javítása 4. A természeti értékek védelme

1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése. 2. Magyar és szlovák mikro,- kis- és középvállalkozások számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása. 3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gaz-dasági együttműködések ösztönzése. 4. A globális gazdasági válság ne-gatív hatásainak csökkentése a kö-zös gazdasági környezet és kultu-rális gyökerek előnyeiből származó potenciálok kiaknázásával. 5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe. 6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a környezettudatosság erő-sítése az épületeket használók

oldalán.

A határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és

versenyképességének

megalapozása.

Magyarország- Szlovákia Határmenti Együttműködési

program 2007-13

Magyar–Szlovák Üzleti és Tá-jékoztatási Központok kialakítása

a versenyképes határmentéért S

pecif

iku

s c

élo

k

Ált

alá

no

s

célo

k

22 | O l d a l :

magyarországi cégalapítóknak (is) köszönhető, hiszen Szlovákiába az üzleti

környezet sok tekintetben még mindig kedvezőbb.

Tény azonban az is, hogy a határmenti régióban az átlagos szlovákiai

vállalkozó kevésbé informált, melynek politikai, infrastrukturális és képzettségi okai

vannak. A vállalkozások információhoz jutása meghatározóan az interneten keresztül

történik, melynek az elérhetősége az infrastrukturálisan elmaradott déli régió számos

településén nem biztosított, illetve az internet elérhetőséget az internetkapcsolat

magas anyagi költségei nem teszi lehetővé sok kisvállalkozó számára. A

dunaszerdahelyi központ gyors, szélessávú internet hozzáférést biztosít irodáiban,

amíg a közösségi terekben szabad WIFI hozzáférést biztosít a központba

látogatóknak.

A sikeres vállalkozás alapfeltétele a magas képzettség és a

gazdaság−környezeti alapfeltételek ismerete, amelyek elsajátításához a

legmegfelelőbb formát az oktatási/képzési intézmények nyújtják. A szlovákiai magyar

KKV−k többségénél a gazdaság−környezeti ismeretek, számítástechnikai,

pályázatírási és szlovák nyelvi/idegen nyelvi képességek elmaradnak az országos

átlagtól, s mindezek halmozottan gátolják őket versenyképességük növelésében.

A törökbálinti központ a kamarai képzések kiterjesztésével tud a szlovákiai

magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok

elérhetőségével a szlovák vállalkozások számára.

A dunaszerdahelyi központban kialakításra kerülő új közösségi terek, a

kultúra színhelyévé is válnak, ezáltal Dunaszerdahely és a környező települések

lakóinak számára új kulturális-rendezvény központ is elérhetővé válik.

A pest megyei határmenti térségben működő magyar vállalkozások számára

a törökbálinti központ kettős jelentőséggel bír. Egyrészt versenyképességük javulhat

a budapesti pezsgő, de egyre inkább telítődő a budapesti-agglomerációs piacokon,

másrészt üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a

határmenti térségben, akár közvetlenül a szomszédos szlovák területeken, akár

Dunaszerdahely vonzáskörében és a Csallóközben.

A jövőt illetően a határmenti mikro-, kis- és középvállalkozások

versenyképességével kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a tárgyalt hátrányokat a

jövőben kompenzálhatja a magyar/szlovák vállalakozások szélesebb információs,

23 | O l d a l :

know−how és piaci tere (a magyar nyelv jelenléte a Kárpát−medencében). Ennek

megteremtésérét jön létre a dunaszerdahelyi és törökbálinti központ (Lelkes, 2008).

A törökbálinti központ, habár a határtól messzebb helyezkedik el, mégis

gazdaságilag stratégiai jelentőségű a hazai és szlovák KKV-k számára, hiszen kapu a

Budapesti Agglomerációban. A két központ együttműködésének eredményeképpen, a

kölcsön tájékoztatás eszközével a Csallóköz vállalkozásai új piaci teret nyerhetnek

azáltal, hogy a magyar központban bemutatkozhatnak és partnerekkel

találkozhatnak. A két központ együttműködése tehát a két térség szoros gazdasági

együttműködése is, hiszen a gazdasági és kulturális szinergiák csak intézményi

együttműködésben teljesedhetnek ki hatékonyan. Az összehangolt és közös üzleti és

tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások

határon átnyúló együttműködés intenzitását növelik (főleg olyan szakmai

területeken, ahol ilyen kapcsolatfelvétel még eddig nem történt meg). Magyarországi

Szlovákok Önkormányzatának képviselete a törökbálinti központban a közös

szolgáltatások kialakításának feltételét teremti meg.

4.4 Célcsoport bemutatása

A projekt jellegénél fogva a határmente magyar és szlovák mikro-, kis és

középvállalkozásait célozza meg. Ugyanakkor mindkét központ multifunkcionális

Törökbálinti központ: Határmenti KKV-k megjelenése a

budapesti-agglomerációs piacon. Magyar KKV-k megjelenése a határmente

szlovák oldalán, különös tekintettel Duna-szerdahely és környékére (Csallóköz).

Kamarai szolgáltatások közvetlen elérése. Szlovák nemzetiség (civil szervetek)

integrációja a térség gazdaságába.

Dunaszerdahelyi központ: Javuló üzleti szolgáltatások és ICT infra-

struktúra a helyi vállalkozások számára. Szlovák KKV együttműködési lehetősége-

inek bővülése. Piaci részvétel a magyarországi piacokon,

különös tekintettel Budapest és agglo-merációjára.

Új térségi közösségi központ kialakulása.

Magyar-szlovák határmente: A határmenti, periférikus térség együttműködésen alapuló gazdasági élénkülése. Regionális gazdasági versenyképesség javulása. Munkaalapú, stabil és magas életszínvonal megteremtése. Kedvezőtlen demográfia tendencia (népesség fogyás, elvándorlás) megállítása. Nemzetiségi arányok stabilizálódása térségben.

24 | O l d a l :

kialakítása hatással lesz — elsősorban — Dunaszerdahely és Törökbálint közvetlen

települési környezetére és lakosságára.

4.4.1 Direkt célcsoport

Pest megye és Csallóköz mikro-, kis- és középvállalkozásai: a projekt

eredményeként két fejlett gazdasági mutatókkal rendelkező településen hiánypótló

üzleti, tájékoztatási és kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokhoz (tanácsadás,

ügyintézés, irodai infrastruktúra, rendezvény helyszín, kiállító tér stb.) férnek hozzá a

térség szlovák és magyar vállalkozói. A két központ egymás szolgáltatási

tevékenységét kiegészítve közösen járul hozzá a határmente fejlődő csallóközi és pest

megyei térségének versenyképessé válásához.

Térségi települési önkormányzatok: Mindkét központ jelentős gazdasági

vonzáskörrel rendelkezik. A dunaszerdahelyi központ a Dunaszerdahelyi járás és a

Csallóköz települései, önkormányzatai számára olyan fizikailag könnyen elérhető

komplex szolgáltató centrumot kínál, amelyet önmaguk nem képesek létrehozni vagy

fenntartani, viszont szükséges a település számára (pl.: kiállítás, kisebb rendezvények,

nagyobb esküvők stb.).

A törökbálinti központ leginkább kereskedelmi és iparkamarai szolgáltató központ

szerepével képes a pest megyei önkormányzatok számára szolgáltatni, amely első

sorban kiváló közlekedési elérhetőségével, — M1, M7, M0 találkozási pontban —

versenyképes a Budapesti Agglomerációban. A PMKIK teljes szolgáltatási palettája

elérhető lesz a központban. Jó marketinggel a központ az agglomeráció többszekciós

szakmai konferenciák, zárt és szabadtéri rendezvények helyszínévé válik.

Pest megye szlovák nemzetisége: A törökbálinti központban a Magyarországi

Szlovákok Önkormányzata állandó képviseleti lehetőséget kap. Az Önkormányzat

saját keretein belül, használva a Központ szolgáltatásait célzott képzési, kulturális és

gazdasági programokat kínál Pest megye szlovák ajkú önkormányzatai és szervezetei,

vállalkozásai számára.

EGTC-k: Az EGTC, mint a határmenti együttműködések intézményesülései jelentős

helyzeti előnybe kerülhetnek, ha fejlesztési politikájuk már működő, hosszútávú

együttműködésre építő intézményre, hálózat-kezdeményre alapozhat. Mindkét

partner közvetlenül vagy közvetetten tagja EGTC-nek.

25 | O l d a l :

Térségi üzleti befektetők: Mind a csallóközi, mind pestmegyei térségben jelentős

befektetői érdeklődés mutatkozott az elmúlt években, mely tendenciáját a globális

válság megtörte. A két térség együttesen és külön-külön is képes saját és határmente

térségének gazdasági és üzleti potenciáljának bemutatására, akár magyar helyszínről

a szlovák térséget, akár viszont. A potenciális befektetők egy helyen releváns

információkhoz jutnak magyar és szlovák nyelven (a standard európai nyelveken túl)

egyaránt.

4.4.2 Közvetett haszonélvezők

A határmente lakossága: A üzleti környezet javulással, a gazdasági tevékenység

élénkülése és fellendülése a határmenti régió egészét érinti, sőt kihatása lesz a

környező térségekre is, a szolgáltatások magas színvonala, infrastruktúra jobb elérése,

a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővülése, a települési bevételek növekedése

révén. A központokban megrendezésre kerülő konferenciák, szakmai és kulturális

rendezvények olyan kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesznek (pl. catering,

személyszállítás, szállás stb.), amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a központok fő

tevékenységeihez, mégis a térségben élők bevételeit gyarapítják.

Más határtérségek: A két központ együttműködés és közös fejlesztése jó

gyakorlatként szolgál a magyar-szlovák határtérség mellett más hasonló adottságú

határmenti régiók számára.

4.4.3 Korlátozó tényezők felmérése

A projekt sikeres lebonyolításával megvalósítható a határmenti térség gazdasági

integrációja, az üzleti életben résztvevő mikro-, és KKV-k számára magas színvonalú

üzleti és kamarai szolgáltatások biztosítása.

A fenti törekvések eredményessége szinte garantált, amennyiben hatékony

marketingtevékenység párosul hozzá, ehhez minden rendelkezésre állóeszközt meg

kell ragadni. Tehát megfelelő információáramlás és tájékoztatás nélkül a projekt

sikeressége megkérdőjelezhető.

A projekt megvalósításának kockázatai részletesen a tanulmány 9.2

Kockázatelemzés című fejezetében kerülnek kifejtésre. A bemutatott kockázatelemzés

alapján a projekt kivitelezése során számos műszaki, jogi, pénzügyi, társadalmi

kockázat merülhet fel.

26 | O l d a l :

A kockázatkezelési stratégia elsőrendű feladata a menedzsment feladat-,

hatás- és felelősségi körének definiálása a partnerségi megállapodásban és

munkaköri leírásokban. Fontos feladat a projektmenedzserekkel való kapcsolattartás

menetének és a kapcsolattartók személyének meghatározása. Ki kell alakítani az

egyes tevékenységekhez kapcsolódó ellenőrzési és dokumentálási rendszereket. Így a

projektmenedzsment és az üzemeltetési menedzsment az esetlegesen felmerülő

kockázatokat hatékonyan tudja majd kezelni.

27 | O l d a l :

5 MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS

ELEMZÉSE

5.1 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere

A megfelelő alternatíva kiválasztásához többszempontú értékelési módszert

választottuk, mivel egy közcélú, közérdekeket szolgáló és alapvetően nem

profitorientált beruházás kapcsán nem lehet egyszerűen csak költség-hatékonysági

szempontokat figyelembe venni. A kialakított szempontrendszer vizsgálja az

alternatívák társadalmi hasznosságát, gazdasági életképességét, az intézményi és

működési kockázatokat és a pénzügyi fenntarthatóságot, finanszírozhatóságot. A

súlyozásnál a projekt célkitűzéseit vettük alapul, így a társadalmi hasznosságot,

gazdasági életképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot magasabb, míg az

intézményi, működési kockázatokat alacsonyabb súlyértékkel szerepeltettük.

5.2 A megvalósítható alternatívák meghatározása

A tanulmány további részében a következő alternatívák kerülnek kidolgozásra:

„0” megoldás: a projekt megvalósítása nélküli változat

„A” megvalósítható alternatíva: („Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok

kialakítása a versenyképes határmentéért – InkuBusiness)

Az „A” alternatíva keretében az együttműködési szándékát kifejező PMKIK és

Dunaszerdahely Város, két helyszínen (Törökbálint és Dunaszerdahely) üzleti és

kamarai-tájékoztatói központot hoznak létre, egy ingatlan (Törökbálint) vásárlással. A

duális központokban tájékoztató terek és konferenciák és rendezvények

megszervezésére alkalmas helyiségek kerülnek kialakításra.

„B” megvalósítható alternatíva: A „B” alternatíva abban különbözik az „A”

alternatívától, hogy konferencia és rendezvény helységek nem kerülnek kialakításra.

28 | O l d a l :

5.3 „0” megoldás

5.3.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek

A projekt keretében fejlesztésre kerülő duális központok jelenlegi műszaki állapotát,

felszereltségét a tanulmány 6.1. fejezete, és a csatolt engedélyezési tervek

tartalmazzák. Hasonló szintű, szervezettségű fejlesztésre a támogatás nélkül nem

kerülhet sor csak az egyes fejlesztési helyszíneken külön-külön megvalósuló kisebb

beruházások lehetségesek.

A PMKIK jelenlegi Budapest belvárosi irodái már nehezen tudják ellátni

feladataikat.

Szlovák oldalon a Város tulajdonában lévő ingatlan műszaki állapotában

tovább romlik, fenntartása gazdaságtalan, miközben határozott igény jelentkezik a

térségi üzleti inkubációra, új multifunkcionális központ kialakítására.

5.3.2 Üzemeltetési feltételek

A jelenlegi belvárosi PMKIK irodákban 28 fő dolgozik. Ez az állománylétszám látja el a

teljes megyei kereskedelmi és iparkamarai feladatokat.

A dunaszerdahelyi központ személyi állománya az épület fenntartását és

alapvető karbantartási feladatait végzi.

5.3.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése

A dunaszerdahelyi önkormányzat és a PMKIK pénzügyi forrásainak hiányában a

projekt fejlesztési helyszínein nem kerülne sor bővítési, korszerűsítési munkálatokra.

Így a jövőben tervezett beruházási költségek nem számszerűsíthetőek. A szükséges

fejlesztések elmaradása viszont az intézmények működését, fenntarthatóságát

veszélyeztetik.

29 | O l d a l :

5.4 „A” megvalósítható alternatíva

5.4.1 A cél meghatározása

A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási

központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még

fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában.

A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság

és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára.

A magyar központ a kamarai szolgáltatásainak kiterjesztésével tud a

szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs

piacok elérhetőségének bemutatásával a szlovák vállalkozások számára. Másrészt a

magyar KKV-knak üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a

határmenti térségben, Szlovákia más gazdasági központjaiban.

Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos

országok európai léptékű gazdasági központjai felé. A PMKIK Szolgáltató Központ

tagsága és pest megyei vállalkozások számára hitelesen, magas szakmai színvonalon

nyújt tájékoztatás, valamint szolgáltatásokat a szlovák üzleti lehetőségekről.

Tekintettel arra, hogy a magyar szlovákság is képviseltetve lesz a Központban, az

szlovák nyelven is tájékoztatást ad a hazai lehetőségekről.

Az összehangolt és közös üzleti és tájékoztatási rendezvények, fórumok,

kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások határon átnyúló együttműködési

intenzitását növelik.

5.4.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása

A részletes műszaki leírás a tanulmány 6.1. fejezetében, illetve tanulmánytervekben

található.

5.4.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése

A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek a már meglévő fejlesztési

helyszíneken elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során.

30 | O l d a l :

5.4.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése

Tekintve, hogy a központok nem profittermelő céllal jönnek létre, a beruházások

pénzügyi haszna nehezen értelmezhető. A fejlesztési különbözet módszeréhez

szükséges projekt nélküli eset és a fejlesztési változat közötti különbözetek nem

becsülhetőek meg.

Esetünkben leginkább a társadalmi hasznosulás mértékével számolhatunk,

hiszen új és megújított szolgáltatások jönnek létre a határ két oldalán.

5.5 „B” megvalósítható alternatíva

5.5.1 A cél meghatározása

Az 5.2. pontban meghatározott „B” alternatíva is hozzájárul a tanulmány 4.3.

pontjában meghatározott célkitűzéseihez, azonban a rendezvény terek és a

konferencia termek hiányában a határmenti együttműködés, tájékoztatás és

kölcsönös és folyamatos információáramlás elmaradásával kevésbé lesz eredményes,

mint az „A” alternatíva.

5.5.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása

A műszaki tartalom megegyezik az 5.4.2. pontban ismertetésre kerülő tervezett

fejlesztésekkel, kivéve a konferencia termek és tájékoztató terek kialakítása során

felmerülő fejlesztéseket.

5.5.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése

A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek elegendőnek mutatkoznak a

projekt megvalósítása során. Természetesen szükség esetén a forgalom

növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére.

5.5.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése

Hasonlóan az 5.4.4 ponthoz nem releváns fejlesztési különbözet értéket számolni,

viszont a tájékoztatási és rendezvény terek hiánya a projekt és a program által elvárt

31 | O l d a l :

tájékoztatási feltételek teljesítését, így magának a projektnek az értelmét

veszélyeztetik.

5.6 A legmegfelelőbb változat kiválasztása

Az alternatívák értékelésekor az alábbi feltételek megvalósulását rangsoroltuk 1-5

skálán:

1. gazdasági fenntarthatóság 2. társadalmi hasznosság 3. intézményi és működési kockázatok 4. pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság

A fenti feltételek alapján elkészített többszempontú értékelés eredményét az alábbi

táblázatban mutatjuk be. A tételenként adható pontszámok maximális értéke 5 pont.

Pontszám Súly

Súlyozott pontszám

„A” alternatíva Társadalmi hasznosság 5 4 20 Gazdasági életképesség 5 3 15 Intézményi és működési kockázatok

3 2 6

Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság

2 4 8

Összesen max. 15 4 49

Pontszám Súly Súlyozott pontszám

„B” alternatíva Társadalmi hasznosság 3 4 12 Gazdasági életképesség 3 3 9 Intézményi és működési kockázatok

2 2 4

Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság

3 4 12

Összesen max. 15 4 37

Következtetés:

A legmagasabb pontszámot összességében az „A” alternatíva kapta. A „B”

alternatívához képest a társadalmi hasznosság és gazdasági életképesség tekintetében

jóval magasabb, az intézményi és működési kockázatoknál szintén magasabb, a

pénzügyi fenntarthatóság szempontjából — a magasabb beruházási költségek és

működési költségek miatt — alacsonyabb pontszám került meghatározásra. A

megvalósítás szempontjából legmegfelelőbb alternatíva tehát az „A” alternatíva, a

„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes

határmentéért – InkuBusiness”c. projekt.

32 | O l d a l :

6 MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA

6.1 Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ

A tervezési terület Törökbálint északnyugati részén helyezkedik el, az M0-ás autóút és

a vasút találkozásának közelében. Gépjárművel az M0-nak köszönhetően az M1 és az

M7 autópályáról is könnyen megközelíthető.

A jelenlegi épület két ütemben épült. 1994-ben a vasútvonalhoz közelebbi

iroda és raktár tömeg lett kialakítva, majd 1999-ben a hozzáépített iroda,

bemutatóterem és raktár funkciókat magába foglaló épülettömeg.

A raktárak nagy légterűek, magas tetővel fedettek, az iroda szárnyak földszint

+ két emelet magasak, lapos tetővel és magas tetővel fedettek.

Az átalakítás célja a magyar-szlovák határvidéket szolgáló üzleti és

tájékoztatási szolgáltató központ létrehozása magyar oldalon Budapest

vonzáskörzetében. PMKIK a közeljövőben szeretné folytatni az átalakítást, fejleszteni

a területet, több ütemben. Jelen dokumentáció az átalakítás első ütemét mutatja be.

6.1.1 Helyszín meghatározása

Törökbálint, Kazinczy utca 124/b. hrsz.: 3171/1

6.1.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői

Az épület jellemző adatai: Hrsz: 3171/1

Telek területe: 6067 m2

Beépítés mértéke: nem változott

Építménymagasság: nem változott

Zöldfelület: nem változott

Összes nettó terület: 1924,71 m2

Összes bruttó terület: 2684,98 m2

33 | O l d a l :

Parkoló egyenleg: Összes iroda felület: 396,71 m2

OTÉK előírt parkoló (20 m2/ 1db) 20 db

Meglévő parkoló szám: 42 db, megfelelt

Épületszerkezeti kialakítás

Alapozás:

Meglévő épületszerkezet alatt síkalapozás, beton sáv- és talpalapok a teherbíró

talajon, fagyhatár alatt felvett alapozási síkon. A csarnokon belül kialakítandó új

egységek alatt beton pontalapok készülnek.

Tartószerkezet:

Meglévő épület felmenő szerkezetei részben téglafalazatok, részben vasbeton pillérek.

Merevítését a falak elrendezése biztosítja. Az irodarész három szint magas, monolit

vasbeton lemezfödémekkel, monolit vasbeton szerkezetű lépcsőkkel.

Az újonnan kialakított lift mag vasbeton falból készül. A csarnokrészben lévő

épülettömeg tartószerkezetét 25x25cm-es vasbeton pillérek és monolit vb. födém

alkotja.

Meglévő, megmaradó csarnok szerkezetek acél pillérekből, rácsos főtartókból

és szelemenekből állnak, merevítéssel, ennek tűzvédelmét utólagos tűzgátló festéssel

kell megoldani.

Belső falazatok:

Meglévő irodablokkban a 10 cm-es tégla válaszfalak elbontásra kerülnek, az új

helyiségkialakítások gipszkarton válaszfalakból kerülnek kialakításra.

A csarnok részen lévő iroda, vizesblokk, kiszolgáló helyiségek falazata Ytong

és gipszkarton falazat.

34 | O l d a l :

Tető héjalás:

Tető héjalásként a csarnok részen trapézlemez fedés található. Ez a szerkezet nem

változik.

Külső felületképzések:

Jelen ütemben a homlokzaton csak minimális felületkezelés történik, amennyiben az

átépítéssel érintett területek kihatnak a külső felületekre. Mind a homlokzati fal, mind

a nyílászárók jelenlegi állapotukban maradnak.

Szigetelések:

1./ Vízszigetelések:

A lapostetőn lévő PVC szigetelés jó állapotban lévő, egy éve felújított szerkezet.

2./ Hőszigetelések:

A csarnokrészben kialakításra kerülő „belső ház” használaton kívüli csarnokterület

felé eső része 5cm DRYVIT hőszigetelő rendszert kap. Ugyanezen a részen a csarnok

homlokzati rész felöli oldalon is 5 cm DRYVIT rendszer kerül elhelyezésre.

A csarnok átalakítással bevont részén, a kialakult fűtött belső átrium felett, a

tető főtartók alsó síkjában a tér álmennyezettel lehatárolásra kerül, felette 20 cm

ásványi szálas hőszigetelés készül.

A gépészeti tér feletti rész a meglévőn felül, további 10 cm ásványi szálas

hőszigetelést kap a tető alsó síkján.

Nyílászáró szerkezetek:

1./ Iroda részen meglévő, megmaradó nyílászáró felületek, szükséges helyeken a

tűzvédelmi követelményeknek megfelelve légutánpótlás és füstelvezetés átalakítással.

2./ Csarnok részen egyes nyílászárók megszűnnek, illetve új helyiségeknél kiépítésre

kerülnek, bevilágítás és - a tűzvédelmi követelményeknek megfelelve - légutánpótlás

és füstelvezetés céljából.

35 | O l d a l :

6.2 Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ

A megvalósítandó változat annak műszaki jellemzőin keresztül tekinthető át a

leginkább. Az építészeti tervdokumentáció műszaki jelentésére támaszkodva a

következőket állapíthatjuk meg:

A projektdokumentáció tárgya Dunaszerdahely Város tulajdonában lévő

objektum átépítése, amely a dunaszerdahelyi kataszteri terület 265/1, 265/3, 259/1

sz. parcelláin, s érintőlegesen a 265/2, 266/4, 843/1 sz. parcellákon található.

A rekonstrukció célja a szlovák-magyar határvidéket szolgáló üzleti és tájékoztatási

központ létrehozása a szlovák oldalon egy multikulturális közegben, Csallóköz

szívében.

6.2.1 Helyszín meghatározása

Dunaszerdahely, Alžbetínske nám. 1203/7, 929 01

6.2.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői

Az eredeti adminisztratív és kulturális-közösségi épületet a földhivatal hrsz.

számainak tagolása alapján 3 általános működési részre oszthatjuk:

„A“ rész:

Hrsz: 265/3

Beépített terület a 4857 sz. tulajdonlevél alapján: 153 m2

Szintek száma: két szint pince nélkül

Építés éve: 1983

Eredeti állapot:

Az A rész az objektum főbejáratának egysége, amelyben előcsarnok, recepció,

valamint irodák találhatók. Ebből a térből vállnak elérhetővé az objektum további

részei. Az objektum három részében a különböző padlómagasság lehetetlenné teszi

a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedést.

36 | O l d a l :

A homlokzat kerámia burkolata hullik, a fa nyílászárók korszerűtlenek és

elavultak, nem felelnek meg az energetikai követelményeknek, esetenként nem

működnek. Az eresz bádogos szerkezete korrodált.

Átalakítás:

A műszaki tervek javasolják:

új üvegajtó kialakítását automatikus tolóajtó megoldással, légfüggönnyel,

az előcsarnok területén lévő padlómagasság-különbözet megszüntetését

a padló emelésével,

akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa kialakításával,

a bejáratnál a járda összehangolását az új bejárattal.

új recepció kialakítását,

az elektromos vezetékek cseréjét,

új fűtési rendszer bevezetését,

a vízvezetékrendszer cseréjét,

új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak,

A kávézó rész átköltöztetését az előadó terem előcsarnokából az objektum

főbejárati részébe, amely lehetőséget adna egy megemelt terasszal való

bővítésre is.

A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe

új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT

típusú) javasolt.

„B“ rész:

Hrsz: 265/1


Szintek száma: öt szint pincével


Eredeti állapot:

Az A rész az objektum adminisztratív egysége, amelyben helyet kap egy lépcsőház,

felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak, minden szinten higiénés

helyiségekkel.

37 | O l d a l :

A lapostetős szerkezeten kijárat található a tetőre a felvonó gépházához.

A lapostető vízszigetelése sérült, elhanyagolt állapotban van. A tetőn a UPC

parabolaantennái találhatóak.

A felvonó öreg, keskeny, elhanyagolt állapotban van.

Átalakítás:


közös helyiségek, lépcsőház, folyosók, felvonó felújítását,

a felvonó kabinjának — a liftakna lehetőségeihez mérten —

megnagyobbítását, hogy az lehetővé tegye a mozgáskorlátozottak számára az

egyes szinteken való közlekedést,

az átalakított higiénés blokkokon belül akadálymentesített blokkok

kialakítását,

akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa segítségével,

új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak.



típusú) javasolt.

Az eredeti tetőréteg bontását egészen a tetőtartó alapszerkezetig, amelyre új,

hő-és vízszigetelő rétegű tetőköpeny javasolt.

Indokolt a villámhárító és bádogszerkezetek cseréje.

„C“ rész:

Hrsz: 259/1


Szintek száma: részben kétszintes, részben

pincével


Eredeti állapot:

A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó

egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és

higiénés háttérrel, irodák, garázsok, kazánház és elektromos kapcsolókészülék.

38 | O l d a l :

Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint magasságáig.

A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák, előadótermek vannak

higiénés háttérrel.

A pincében közlekedőfolyosók találhatók, amelyek a B és C részéket kötik

össze, valamint az előadóterem légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet.

Átalakítás:


a folyosó átalakítását az eredeti kávéház megszüntetésével a bekötő

folyosóban,

az előadóterem higiénés hátterének felújítását,

a C rész homlokzatának felújítását az észak-nyugati utcafrontról, valamint

a dél-nyugati részben. (az udvar felőli homlokzat felújításával nem számol)

új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos termékek indokoltak.



típusú) javasolt.

6.3 Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ

Az épület felújításával egy energia-hatékony, korszerű, multifunkcionális

kereskedelmi és iparkamarai központ jön létre. Az átalakított objektum a következő

jellemzőkkel bír.

A tervezett átalakítás, a jelenlegi épület belsejére korlátozódik.

Az épület környezete, a külső kert és parkoló ebben az ütemben nem változik,

a meglévő kialakult állapot megfelel. A homlokzatokon is csak minimális átalakítások

történnek, egy-egy új helyiség kap csak természetes megvilágítást, illetve a szükséges

korrekciók készülnek el.

Tekintettel az épület eredeti funkciójára a meglévő irodaszárnyakban az új

funkciónak megfelelően a belső falak átrendezése kerülnek, az épület központi

lépcsőháza mellett egy mozgássérültek szállítására is alkalmas lift kerül kialakításra.

Az új alaprajzi koncepció kiszolgáló funkciói — WC blokk, teakonyha,

gépészet, irattár, raktár — a csarnok részben építendő két szint + padlástér tömegű új

39 | O l d a l :

épületszárnyban kerül kialakításra közvetlenül az épületen belül, a csarnok többi

részétől lezárva, ház a házban jelleggel, a meglévő csarnokszerkezet homlokzati és

tető szerkezetének meghagyásával

A parkoló felöl megérkezve az ügyfélfogadáshoz érkezünk, itt még két nagy

tárgyaló/előadóterem is biztosítja a kapcsolatot az ügyfelekkel.

Az emeleti részen irodák, tárgyalók helyezkednek el szükség szerinti

kiszolgáló helyiségekkel.

Mozgássérültek a földszint 2. bejáratán tudják az épületet megközelíteni,

számukra a földszinti helyiségek teljes mértékben megközelíthetőek, az emeleti

szinten pedig a csak a szükséges irodák.

A nem beépített raktárterület használaton kívül kerül, további hasznosítása a

következő ütemek kiépítése után valósul meg, addig lezárt területként nyilvántartott.

Az új kialakításnál a tűzszakasz határt a csarnok és az irodaszárny síkjában

határoztuk meg.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és

a hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények (253/1997. (XII.

20.) Korm. rendelet) előírásai értelmében a csökkentett mozgásképességű személyek

számára is biztosítani kell az épületek akadálymentes megközelítését, annak

számunkra megfelelő használatát. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az

akadálymentesített bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt

megoldásokkal lehetővé válik az akadálymentesített közlekedés az egész épülten

belül.

A meglévő kazánházi kialakítás teljes egészében elbontandó. A

megnövekedett fűtési igény biztosítására önálló kazánt tervezünk. A tervezett kazán

zárt égésterű fali kazán, mint a légszennyezés egyedüli pontforrása A kibocsájtás

elleni védekezés a szabályozás és működési rend betartásával valósul meg. A

levegővédelemről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet ezen oknál fogva be kell

tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó további szabályozásra és nemzetközi

szerződésekre.

Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése sem

lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát kell

követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba.

40 | O l d a l :

Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően,

használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem

igényelnek próbaüzemeltetést.

Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját

telek területén valósul meg, az épület udvarában. A kivitelező számára szociális

helyiségeket az objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az

építkezési terület vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos

áram szintén a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs

összeköttetést mobilhálózat által biztosított.

6.4 Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ

Az épület felújításával egy modernizált, technikailag korszerű, multifunkcionális

központ jön létre, amely üzleti-tájékoztató központként szolgál majd. Az átalakított

objektum a következő jellemzőkkel bír.

Az üzleti-tájékoztató központ 3 részre tagolódik, melyek A, B, C betűkkel

jelöltünk.

Az A rész az épület főbejárati egységeként fog szolgálni, amelyben előcsarnok,

recepció valamint irodák találhatók. Ebben a részben kap helyet egy kávézó

terasszal. Az előcsarnokból válnak elérhetővé az épület további részei. Az

objektum különböző padlómagasságait felújítják, hogy az épület

akadálymentesített legyen.

A B rész az objektum adminisztratív egységeként fog szolgálni, amelyben helyet

kap egy lépcsőház, felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak,

minden szinten szociális helyiségekkel. Itt kap helyet egy modernizált, felújított

felvonó is.

A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó

egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és

szociális helyiségekkel, irodák, garázsok, kazánház és elektromos

kapcsolókészülék. Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint

magasságáig. A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák,

előadótermek vannak szociális helyiségekkel. A pincében közlekedőfolyosók

41 | O l d a l :

találhatók, amelyek a B és C részéket kötik össze, valamint az előadóterem

légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet. Az előadóterem konferenciák, találkozók,

kiállítások, előadások, workshopok rendezésére alkalmas.

Az irodahelyiségek a felújított objektumban infrastruktúrát biztosítanak a KKV-nak,

amelyek inkubátorként szolgálnak a célközönségnek.

A hosszútávú üzemeltetés fontos szempontja, hogy a nemzeti és EK

szabályozás minden elvárása teljesítve legyen. Ezzel kapcsolatban a következő

üzemletetési szempontokat deklarálja a projekt.

A SzK KVM 532/2002 sz. rendelete az általános technikai elvárások

tekintetében azon épületek irányába, amelyeket csökkentett mozgásképességű

személyek veszik igénybe az objektum azon részeiben relevánsak, amelyeket a

nyilvánosság használ, vagy csökkent mozgásképességű emberek alkalmazására

hasznosítják. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az akadálymentesített

bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt megoldásokkal

lehetővé válik az akadálymentesített bejutás és az előcsarnok különböző szintjei egy

kiegyenlítésre kerülnek.

Az eredeti gázkazán, — mint az légszennyezés egyedüli forrása — az

objektumban változatlan marad. A kibocsájtás elleni védekezés a szabályozás és

működési rend betartásával valósul meg. A levegővédelemről szóló 478/2002 sz.

törvényt ezen oknál fogva be kell tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó

további szabályozásra és nemzetközi szerződésekre.

Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése

sem lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát

kell követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba.

Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően,

használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem

igényelnek próbaüzemeltetést.

Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját

telek területén valósul meg, az épült udvarában, ill. az elkerített közterületen a

homlokzat helyreállítása során. A kivitelező számára szociális helyiségeket az

objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az építkezési terület

vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos áram szintén

42 | O l d a l :

a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs összeköttetést

mobilhálózat által biztosítunk.

Az építkezés ideje alatt a következő negatív hatások merülhetnek fel:

emelkedett hangszint az építkezési gépek és tehergépjárművek használata miatt,

az építkezési terület környezetében intenzív portermelődés,

a teherforgalom intenzitásának növekedése a közutakon.

A negatív hatások a következőképpen kerülhetnek megszüntetésre az építkezés ideje

alatt:

az éjszakai órákban, munkaszüneti napokon, szabadnapokon korlátozzuk azon

munkálatok végzését, amelyek az emelkedett zajszintet okoznak,

a porszennyezés csökkentésére rendszeres úttisztítást végzünk,

az építő cég köteles a közút tisztántartását biztosítani az építkezési területről való

kijutás helyszínén,

a közutak az építkezés közvetlen környezetében ideiglenes közúti jelzőtáblákkal

jelzettek.

Az építkezési munkák a környezettől történő fizikai elkülönítése érdekében a

kivitelező cég nem áttetsző min. 2 m magas kerítéssel keríti körbe a területet.

6.5 Üzleti terv

6.5.1 Vezetői összefoglaló

A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági

centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában

és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben

távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és

társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében

(magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet

hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek

esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti

térség a centrum-periféria kapcsolatban.

43 | O l d a l :

Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel

bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává

váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják,

hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:

információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;




A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon

érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet

és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.).



(pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek

betölteni:

infrastruktúrával támogatják KKV-kat;

segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;

kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások

számára.

Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az

itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két

központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti

központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói

számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a

szlovák vállalkozások hazai megtelepedését.

A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális

(munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és

szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ

hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott.

A két központ közös jövőképe a saját szűkebb célcsoportjának

megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen

ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen.

44 | O l d a l :

Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti

értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri

el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és

törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100 000

vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára.

A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az

épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját

forrásból történik, önkormányzati forrásból (Dunaszerdahely) és tagdíj

befizetésekből (Kamara).

A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a

projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az

önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus.

45 | O l d a l :

6.5.2 A központok általános bemutatása

6.5.2.1 A központok megvalósításának helyei

1. Magyar Köztársaság

Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102)

Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859)

2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2

2. Szlovák Köztársaság

Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021)

Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1

6.5.2.2 Tulajdonosi szerkezet

A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi Kereskedelmi és

Iparkamara, amíg a szlovák az üzleti-inkubációs központ fenntartását a

Dunaszerdahely Város vállalta.

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK)

1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország

legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági,

társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt

meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK részt vesz a hosszútávú

gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a

nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást

követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését,

az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan

információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A

projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív

végrehajtásáért.






46 | O l d a l :

Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős

lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az

önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak

kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb

településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat

tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben

a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt

eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása

(nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi

vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok

bemutatásában határon innen és túl.

6.5.2.3 A központok története, működési filozófia

Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul, építési

beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása,

korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt

partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek

is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú

KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet.

A két központ közös elveke vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek:

A határmente gazdasági fejlesztése és becstornázása a nemzetközi

gazdasági/fejlődési központokba;

A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának ösztönzése és

támogatása a határtérség másik oldalán;

Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra összekapcsolásával.

6.5.3 Marketing terv

Részletes marketing terv a 6.4 fejezetben olvasható

6.5.3.1 Termékek, szolgáltatások

A központok jól körülírhatóan mikro-, kis- és középvállalkozásokat céloznak meg. Az

egyes csoportok számára nyújtott szolgáltatások eltérőek a két központban, de

egymást jól kiegészítik:

47 | O l d a l :

Törökbálinti központ Dunaszerdahelyi

központ Alap szolgáltatások jellege

kamarai szolgáltatás üzleti inkubáció:

Szolgáltatások köre kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás, érdekképviseleti és üzleti-vállalkozásfejlesztés kiváló elérhetőség (M7/M1/M0 csomópont) magas szintű ügyfélkiszolgálás

irodahelyiségek, IT szolgáltatás rendezvényterek kiegészítő szolgáltatások (kávézó, ügyvéd stb.) kiváló elérhetőség (E63)

Közvetlen célcsoport Pest megye vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Közép Magyarország, Budapest) Pest megye szlovák nemzetisége ETT (EGTC) térségi befektetők

Csallóköz vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Dunaszerdahelyi járás, Csallóköz) Csallóköz lakossága (magyarsága) ETT (EGTC) térségi befektetők

Szolgáltatások hozzáadott értéket

Duális központok a határmente magyar és szlovák célcsoportjait együtt képesek megszólítani. Kamarai szolgáltatások magas színvonalon, komfortosan hozzáférhetők. Bemutatkozó és rendezvény terek mikro- és KKV-k számára

Reprezentatív, komfortos irodák Bemutatkozó és rendezvény terek mikro- és KKV-k számára Határon átnyúló szolgáltatások elérése

Versenytársak Nem releváns, mert megyei kamaraként az alapszolgáltatások körét törvény határozza meg.

Nincs Dunaszerdahelyen és a környező településeken nincs a KKV-k számára üzleti szolgáltatásokat nyújtó központ.

48 | O l d a l :

6.5.3.2 Piaci szegmentáció, célcsoportok értékelése

Közvetlen célcsoport Kereslet/igény Kínálat/megoldás

Pest megye mikro- és KKV-k:

1. teljes kamarai ügyintézés egy helyszínen („egyablakos kamara”) 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület (gyermek- és baba-barát környezet, akadálymentesített) 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről

1. teljes körű kamarai szolgáltatások (tájékoztatás, pénztár stb.) a helyszínen 2. M7/M1/M0 csomópont 3. 42 db parkoló 4. akadálymentesített épületbab-mama szoba, gyereksarok 5. tájékoztató, kiállító és konferencia terek

Csallóköz mikro- és KKV-k

1. korszerű üzleti környezet 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről

1. felújított 3 irodaszint 2. Dunaszerdahely főutcájáról bejárás 3. kb. 20 parkolóhely közvetlenül az épület mellett 4. akadálymentesített épület (rámpa, lift, WC) 5. tájékoztató, kiállító terek és konferencia terem (220 fő)

Térségi települési önkormányzatok

1.hiánypótló üzleti szolgáltatások elérhető távolságban 2. magyar-szlovák nyelvű hiteles tájékoztatás 3. nagy férőhelyű rendezvény helyszín

1. 30 percen belüli üzleti és kamarai szolgáltatások 2. kétnyelvű duális központokban szolgáltatások 3. 220 fő befogadó képességű konferencia terem (Dunaszerdahely)

Csallóköz lakossága 1. Multifunkcionális épület a Csallóköz „tradicionális” központjában (Dunaszerdahely)

1. Felújítással, energetikailag és funkcionálisam megújított épület

49 | O l d a l :

Közvetlen célcsoport Kereslet/igény Kínálat/megoldás

Pest megye szlovák nemzetisége

1. Központi elhelyezkedésű munkahely a magyarországi szlovákság képviseletére. 2. Közvetlen kapcsolat az üzleti élettel 3. Bekapcsolódás a szlovák vállalkozások megismertetésébe határon innen és túl

1. Több munkatárs számára irodai infrastruktúra a törökbálinti központban 2. Napi kapcsolat lehetősége Pest megye vállalkozóival. 3. Tájékoztató és kiállító tér a célcsoport számára

EGTC (Európai Területi Társulások)

1. Jó gyakorlat és tapasztalat közös intézményfejlesztésre 2. Működő gazdasági központ a határmentén, igénybe vehető szolgáltatások

1. Közös projektfejlesztés és végrehajtás, duális központok koncepciója 2. Arrabóna EGTC tagja Dunaszerdahely város

Térségi üzleti befektetők

1. Hiteles üzleti partnerek megtalálása a határmentén 2. Többnyelvű (szlovák és magyar is) tájékoztatási és tájékozódási lehetőség

1. Kamarai tagság minőségi szűrő az együttműködésre 2. Magyar és szlovák nyelvi jelenlét a központokban, tájékoztatási és rendezvény terek állnak rendelkezésre

A legmarkánsabb célcsoport esetében (vállalkozások) el kell mondani, hogy 2012-től

várhatóan változik a kamarai törvény. A változás javasolja az önkéntes tagság helyett a

kötelező tagság intézményét. Amennyiben a változások bekövetkeznek, a

vállalkozások kiszolgálása nagyobb feladatot ró a kamarákra, míg a vállalkozások is

magasabb minőségi és komplex szolgáltatásokat várhatnak el a szervezetektől. A

PMKIK, mint megyei kamara a jelenlegi tagságának meghúszszorozódsát várhatja, ami

közel 100.000 fős kamarai tagságot jelenthet. Ilyen méretű tagsággal egy megyei

kamara sem büszkélkedhet

6.5.3.3 Versenytársak vizsgálata

Intézményesült megyei kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás tekintetében a

PMKIK nem számolhat versenytársakkal.

Dunaszerdahely várost a központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte.

Nincs a városban és gépkocsival elérhet 30 perces távolságban olyan központ, ami a

50 | O l d a l :

mikro-, kis és középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati)

üzleti-inkubációs szolgáltatást nyújtana.

Inkubációs házak, ipari parkok mindkét központ vonzáskörzetében vannak,

de ezek célcsoportjai a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) és kereskedelmi/ipari

beszállító láncok, logisztikai központok. Ezek a specializált szolgáltatást nyújtó

intézmények inkább erősítik az üzleti kooperációk különböző szintű résztvevőinek

egymást kiegészítő működését, mintsem gyengítenék azt.

6.5.4 Működési terv

6.5.4.1 Fejlesztési elemzés

A központok fejlesztés igényei alapvetően infrastrukturális és marketing

fejlesztéseket jelentenek. Ezeket a tevékenységeket a megvalósítási projekt periódust

követően, a duális központok fenntarthatósága biztosításához tervezni kell. A időtáv a

projekt megvalósításai időszaka plusz 5 év fenntartási időszak. A pénzügyi tervezés is

így készült.

Az utánkövetési időszak tevékenységei mindkét helyszínen elérhetők, a

központok szolgáltatásaikat együttesen ajánlják ki (egy szolgáltatás két helyszínen):

Fejlesztés megnevezése

Elérhető forrás Intézményi erőforrás

Irodahasználat saját forrás, pályázati források, állami támogatás

központ helyiségeiben

Infrastrukturális karbantartás, fejlesztések

saját forrás folyamatosan fejlesztett irodai és IT infrastruktúra

Konferencia és szakmai rendezvények szervezése

saját forrás, pályázati, támogatási források, megbízási díj

helyiség biztosítása, saját rendezvényszervező alkalmazása

Bemutatkozó kiállítások

saját forrás, pályázati, támogatási források

térítésmentesen szlovák KKV-k, civil szervezeteknek a központ megfelelő helyiségeiben

Tájékoztató anyagok készítése

állami támogatás, uniós források, saját forrás

saját irodai infrastruktúra és személyi állomány

Honlap üzemeltetés és tartalommenedzsment

saját forrás saját irodai és HR kapacitás

Magyarországi Szlovák Önkormányzat számára munkaállomás biztosítása

saját forrás

térítésmentesen használható irodai és IT infrastruktúra (törökbálinti központ)

51 | O l d a l :

6.5.5 Vezetőségi és szervezeti felépítés

6.5.5.1 Projekt és intézmény menedzsment

A duális központok projekt időszak alatt, a sikeres és biztos megvalósítás miatt önálló,

közösen kidolgozott és működtetett struktúrát hoznak létre.

Tekintve hogy a projekt komplex, jelentős műszaki beruházásokat valósít

meg a végrehajtás összehangolt és kockázatmentes lebonyolítása érdekében a

projektmenedzsment több szinten szerveződik:.

1. szint: Vezető partner (VP) és projekt partner (PP) Operatív Projekt

Csoport (OPCs) hoz létre, amely a projekt tevékenységeinek partnerszintű

végrehajtásáért a kockázatok kezeléséért felel. Az OPCs tagjai a projekt menedzser,

projekt asszisztens és pénzügyi menedzser, továbbá a kivitelezési munkálatokat

felügyelő műszaki ellenőr. Az OPCs állítja össze az időszakos elszámolásokhoz

szükséges szakmai és pénzügyi jelentéseket és nyújtja be az első szintű ellenőrnek. A

VP OPCs feladata továbbá a PP OPCs által elfogadtatott partneri jelentése és

elszámolása alapján a közbenső/záró jelentés elkészítése. A VP és PP OPCs közösen

vesznek rész a közösen vállalt tevékenységek végrehajtásában. Ahol csak az egyik

partner vállalta a tevékenység végrehatását, értelem szerűen az adott OPCs a felelős

annak eredményes lebonyolításáért. A projekt megvalósulását megnehezítő,

akadályozó tényezőről a OPCs-k azonnal értesítik egymást és a k a Projekt Vezetési

Csoportot.

2 szint: Projekt Vezetési Csoport (PVCs), amely a VP és a PP jogi

képviselőiből (főtitkár, polgármester) és a VP projekt menedzseréből áll. A PVCs felel

a teljes projekt megvalósításáért és az esetleges nehézségek projektszintű

megoldásáért. A PVCs legalább négy alkalommal találkozik a szlovák és magyar

projekt helyszíneken.

Az intézmény menedzsment biztosítja a két központ alapvetően non-profit

jellegű fenntartását, a törökbálinti központ esetében a kamarai szolgáltatások

biztosítását, Dunaszerdahelyen az önkormányzat által vállalt vállalkozásfejlesztést és

üzleti inkubációt az önkormányzati vagyon hasznosításával.

52 | O l d a l :

6.5.5.2 Személyzeti politika és stratégia

A tulajdonosok és fenntartó nem tervez rövidtávon HR fejlesztést. A személyi

igényeket belső források és kapacitások átirányításával oldják meg.

6.5.6 Pénzügyi terv

A központoknak lezárt üzleti éve nincs. Tervezésre vonatkozóan a 7. fejezet ad bővebb

információt.

6.6 Marketing terv

6.6.1 Bevezetés

A projekt célja szerint két olyan beruházást és tájékoztató tevékenységet valósít meg,

amely határon átnyúló tevékenységeivel és szolgáltatásaival a határ mindkét oldalán

létező mikro- kis- és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción

alapuló fejlődési pályájukat megalapozza.

Mivel a duális központok, illetve tevékenységeik, szolgáltatásaik nóvumként,

újonnan kerülnek bevezetésre az adott területeken, ezért átfogó, széles körhöz eljutó,

közösen kialakított marketing tervre van szükség. Alapvető cél, hogy a központokat a

határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált

információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal

a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét

országban.

6.6.2 Vezetői összefoglaló







szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen.

53 | O l d a l :






6.6.3 Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása



(Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek betölteni.

Kutatások igazolják, hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja

az információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;




Ezen fejlődési gátak feloldásához hatékony támogatást, segítséget jelentenek

a marketing kommunikáció eszközei közvetlenül vagy közvetetten. A marketing

hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő

és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt

megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen.

6.6.4 Marketingkutatás

6.6.4.1 Adatgyűjtés keretében a primer és szekunder információk beszerzése

Habár Dunaszerdahely város, a járás és a Csallóköz a határmente egyik

legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális

potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási

szerkezetének javítását igényli.

Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb

gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti

kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági

központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással.

54 | O l d a l :

6.6.4.2 Piackutatás

Kereslet felmérése: célpiac kijelölése, piaci előrejelzések vizsgálata, fogyasztói

magatartás vizsgálata az egyéni utazók és vállalatok körében

Számos kutatás és felmérés igazolta, hogy habár a Dunaszerdahelyi járás,

tágabb értelemben a Csallóköz üzleti vonzóképessége jó, jelentős a külföldi tulajdonú

KKV-k aránya, a vállalkozás, KKV-k támogatása szükséges. Mindemellett a határtérség

magyar oldalán is szükséges a KKV-k számára magasabb szintű szolgáltatások

biztosítása, amely a szükséges infrastrukturális és adminisztratív szolgáltatásokon túl

a hazai vállalkozások külföldi piacokon való megjelenését is támogatná.

Célcsoportok:

Pest megye és Csallóköz mikro, KKV-k;

Önkormányzatok;

Pest megye szlovák nemzetisége;

EGTC-k;

Térségi üzleti befektetők;

A régió lakossága.

A projekt célcsoportjai rendkívül diverzifikáltak, mind életkorukban,

nemükben, foglalkozásukban, anyagi helyzetükben/ jövedelmükben. A célcsoportok

földrajzi elhelyezkedésükben jól lehatárolhatók, hiszen a tervezés során Csallóköz és

Pest megye határ menti térségeire koncentrált a projekt.

6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci

részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek,

fenyegetettség)

6.6.5.1 A projekt SWOT analízise

A határ két oldalán elhelyezkedő központok tervezett szolgáltatásai iránt folyamatos,

állandóan újraképződő igény van mindkét területen. A gazdasági, jogi környezet

országonként is eltérő, de időben is változó. A célcsoport nagyszámú, több alcsoportra

bontható és egy személy akár többszörösen is érintett lehet (pl. magánszemélyként és

vállalkozóként is). Mivel ennyire naprakész, komplex szolgáltatás nincs az adott

területeken, így mindenképp hiánypótlónak tekinthető.

55 | O l d a l :

Erősségek: Meglévő tudás és tapasztalat a Projekt partnereknél

Jó demográfiai mutatók és fejlődési erély a területeken

Nyelvi azonosság

Gyengeségek:

Információ hiány

Megfelelő infrastruktúra hiánya

Lehetőségek:

Gazdasági, regionális egységesülés

Intézményesült üzleti szolgáltatások

Gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése

Épületek energiahatékonyságának javítása

Gyors, naprakész információ áramlás

Bemutatkozási lehetőség

Fenyegetettség: Gazdasági válság

Elégtelen, nem megfelelő kommunikáció

6.6.6 Marketing-mix elemzés

6.6.6.1 Product - termék

Habár a központok indulása a projekttel egyidejű, az általuk kínált szolgáltatások,

információk egy része már hosszabb ideje elérhető, hiszen kamaraként ill.

önkormányzati intézményként már működtek. A központok bevezetési fázisában

ezeket a korábbi tapasztalataikat tudják hasznosítani. A megismertetéssel a bevezetés

fázis után hamar elérhető a növekedési fázis, illetve az érettség, a marketing eszközök

céltudatos, hatékony kihasználásával.

A kínált szolgáltatásoknak, képzéseknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell

a változó gazdasági, jogi, kulturális környezethez. Ez maga után vonja, hogy a

kommunikáció is ezzel párhuzamosan alakul, módosul.

56 | O l d a l :

6.6.6.2 Price – ár

Mivel a duális központok köztestület (PMKIK) vagy önkormányzati (Dunaszerdahely)

kezelésűek szolgáltatásaik meghatározóan díjmentesen vehetők igénybe. Díjazás

esetén sem üzleti célú az ármegállapítása.

6.6.6.3 Place - hely

A marketing esetében a „hely” az az értékesítési pont, ahol a fogyasztó

megvásárolhatja a terméket. Amit itt említeni érdemes:

a vállalkozás területi elhelyezkedése

marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín

disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín

milyen költségvonzatai vannak a különböző értékesítési módnak

A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási,

tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja

alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati

kapujában. A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a

gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései

számára.

Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos

országok európai léptékű gazdasági központjai felé.

Az érdeklődők kényelmes, modern körülmények között kaphatnak

információkat, mutatkozhatnak be vagy vehetnek részt képzéseken. A Központok

családbarát illetve akadálymentesített kialakítása további vonzerőt jelent a közelben

élőknek is és a távolabb élő kisgyermekes anyukáknak, mozgásukban

akadályozottaknak egyaránt.

A központok honlapja esetében is cél az — esélyegyenlőség megteremtésével

— a gyengén látók számára is elérhető tartalmak megjelenítése.

57 | O l d a l :

6.6.6.4 Promotion - promóció

A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már

az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig

megjelennek a két központ működése során.

A kommunikáció során használt üzenetek:

„Új üzleti lehetőségek határon innen és túl”

„Használom azt, ami nekem nincs ”

„Voltam, vagyok, leszek”

„Kisebbségnek lenni nem csak kulturális identitást jelent”

„Dinamikus, fejlődő határmenti kapcsolatok és gazdaság a fővárosok kapujában”

„Új multifunkcionális központok, innovatív közösségi terek”

„Működő üzlet és gazdasági kapcsolatok egymással”

„Ha ott működik, nálunk is!”

A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat

minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben

megismerhessék.

A következő promóciós eszközöket kívánja a projekt igénybe venni:

online hirdetési módok

közösségi oldalak

brossúra

hírlevél

megjelenés a nyomtatott médiában (pl. helyi sajtó),

reklámtárgyak

központ megnyitó rendezvények

workshopok, zárókonferencia

6.6.6.5 People -emberek

A központokban információt szolgáltatóknak, előadásokat tartóknak egyaránt nagy

szerepe van a tevékenységek sikerében.

Az érdeklődőknek tájékoztatást nyújtók felkészültek és rendelkeznek a

megfelelő képzettséggel. Ezáltal az érdeklődők, eseményeken résztvevők elégedetten

58 | O l d a l :

távozhatnak a központokból, eredményesen hasznosíthatják a megszerzett

ismereteket és jó hírét, pozitív imázsát terjeszthetik.

6.6.6.6 Packaging –„csomagolás”

A központok igényes, modern keretet adnak az érdeklődés helyszínének.

A központokban megszerezhető információk a közös arculati elemek

szerepeltetésével, igényesen kivitelezett nyomtatott formában jelennek meg.

(brossúra, hírlevél) Az elektronikusan megjelenő információk szintén az arculati

elemek használatával és az elektronikus felületek adta extra lehetőségekkel

kihasználásával valósulnak meg.

6.6.6.7 Programming - programozás

A központok szolgáltatásai mindig alkalmazkodnak és követik a gazdasági, jogi

környezet változásait, hiszen naprakész információkat kell adniuk. A határ két oldalán

levő központok egymás hathatós segítségére van esetlegesen előforduló egyedi

igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében.

6.6.6.8 Partnership - Partnerség

A határ két oldalán levő központok egymást segítik esetlegesen előforduló egyedi

igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében.

A duális központok között szoros kooperáció van, amely külsőségekben, az

arculati elemekben is megjelenik (pl.: logo). Ez elősegítik a határ mindkét oldalán a

hatékonyabb megjelenést, megkönnyíti az információ áramlást és az esetleges nyelvi

nehézségek leküzdését, ezáltal hozzájárulva a központok közös, gazdaságfejlesztési

céljainak megvalósításához..

6.6.7 Stratégia meghatározása

A célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt törekszik


Koncentrált marketingstratégia:

A projekt koncentrált marketing stratégiával tudja elérni a meghatározott

célcsoportjait, így az igények kielégítésére nagyobb mértékben tud koncentrálni.

59 | O l d a l :

Egyedi sajátosságokat, információkat kínál a két központ, tartalmilag mindig

megújulva.

A projekt folyamán és az azt követő időszakban is nagy hangsúlyt fektetnek a

központok:

az innovációra,

szolgáltatásbővítésre,

diverzifikációra,

új szolgáltatások nyújtására,

minőség javítására.

6.6.8 Összefoglaló







szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A

célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik







6.7 Cselekvési ütemterv

6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás

szakaszában

Tevékenység azonosító

Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés

1. Építési engedélyezési tervdokumentáció készítése

2011.10.01 2011.10.27.

60 | O l d a l :


Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás

2. Építési engedélyek beadása, jogerősítése

2011.10.28. 2010.12.23.

3. Kivitelezési, közbeszerzési tervdokumentáció készítése

2012.03.01. 2012.05.01.

4. Kivitelezési munkák átfutási ideje 2012. 07.01. 2013.03.01. 5. Átadási, üzembehelyezési folyamat 2013.04. 01. 2013.04.30.

6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához

kapcsolódó eljárások ütemezése

6.7.2.1 Előkészítési szakasz ütemezése



1. Pályázat előkészítése, benyújtásra 2011.09.15. 2011.10.20. 2. Pályázat elektronikus beadása 2011.10.21. 3. Pályázat papíralapú beadása 2011.10.28. 4. Bírálat időszaka, döntés hiánypótlásról 2011.10.29. 2012.01.21.

5.

Pozitív döntés esetén a szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása

2012.02.01. 2012.03.31.

6. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.

6.7.3 Megvalósítás időszaka

6.7.3.1 Közbeszerzési eljárások



1. Kivitelezési közbeszerzési tervdokumentáció készítése

2012.03.01. 2012.05.01.

2. Kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés

2012.06.01. 2012.07.31.

3. Eszközbeszerzési közbeszerzési tervdokumentáció készítése

2012.09.01. 2012.11.31.

4. Eszközbeszerzési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés

2012.12.01. 2012.12.31.

5.

Pozitív döntés esetén a szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása

2012.02.01. 2012.03.31.

61 | O l d a l :

6.7.3.2 Jelentés, monitoring



Kezdés Befejezés 1. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.

2. Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre

2012.04.01.

3. Első harmadévi jelentés (FLC) 2012.08.15. 4. Első harmadévi PEJ (JTS) 2012.09.15. 5. Második harmadévi jelentés (FLC) 2012.12.15. 6. Második harmadévi PEJ (JTS) 2013.01.15. 7. Harmadik harmadévi jelentés (FLC) 2013.04.15. 8. Harmadik harmadévi PEJ (JTS) 2013.05.15. 9. Záró jelentés (FLC) 2013.06.15.

10. Záró PEJ + monitoring és kommunikációs jelentés (JTS)

2013.07.15.

PEJ-projekt előrehaladási jelentés

6.7.3.3 Pénzügyi ütemezés



Kezdés Befejezés

1. Társfinanszírozás (10%) átvétele 2012.05.31.-

ig

2. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.

3. Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre

2012.04.01.

4. Első harmadévi projektelszámolás (FLC)

2012.08.15.

5. Első harmadévi PEJ (JTS) 2012.09.15.

6. Második harmadévi projektelszámolás (FLC)

2012.12.15.

7. Második harmadévi PEJ (JTS) 2013.01.15.

8. Harmadik harmadévi projektelszámolás (FLC)

2013.04.15.

9. Harmadik harmadévi PEJ (JTS) 2013.05.15. 10. Záró projektelszámolás (FLC) 2013.06.15. 11. Záró PEJ (JTS) 2013.07.15.

6.8 A projekt környezeti hatásainak elemzése

A projekt keretében megvalósuló beruházás sem a magyar, sem a szlovák

rendelkezések szerint környezeti hatástanulmány, értékelés (SKV) készítését nem írja

62 | O l d a l :

elő. Negatív környezeti hatásokkal nem számolunk, a felújítás, bontás során káros

anyagok nem keletkeznek (pl.: azbeszt).

Mindkét központ a beruházást követően megfelel a legmagasabb

energiahatékonysági uniós és nemzeti követelményeknek, hozzájárul a két ország

klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez.

A projekt tevékenységeinek nincsenek negatív következményei a természeti

környezetre vonatkozóan. A Projekt Natura 2000 területet nem érint, ilyen területre

hatással nincs.

6.9 Horizontális szempontok érvényesülése

A duális, két helyszínen megvalósuló projektet úgy fejlesztettük, hogy az megfeleljen

az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés horizontális szempontjainak. A

központok technikai és belsőépítészeti megoldásai közül prioritással bírnak azok,

amelyek:

A fogyatékkel élő emberek üzleti és kamarai szolgáltatásokhoz való

hozzáférését biztosítják;

A kis-/ sokgyermekes családok komfortos kiszolgálását segítik;

Hozzájárulnak a természet és környezet védelméhez, különös

tekintettel az energiatakarékosságra és –hatékonyságra.

A pályázatban vállalt tevékenységeket az alábbi táblázatok mutatják be.

6.9.1 Esélyegyenlőség

Esélyegyenlőségi intézkedések

A beruházással érintett épületek akadálymentesek vagy azok fizikai akadálymentesítését tartalmazza a projekt

Az épületekben rámpa, mozgásérzékelő ajtó, mozgáskorlátozott WC és lift kerül kialakításra.

Infokommunikációs akadálymentesítés Az információs honlap gyengénlátó verzióval készül.

Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége

Munkaszerződésben rögzítésre kerül

63 | O l d a l :

Esélyegyenlőségi intézkedések

A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás igazolhatóan kedvezően hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére

A központok munka- és közösségi terei úgy kerülnek kialakításra, hogy a mozgáskorlátozottak számára elérhetők és konfortosan használhatók legyenek.

A projekt olyan szolgáltatást és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra

Tematikus workshop témája: a megváltozott munkaképességűek és hátrányos helyzetű csoportok bevonása a munkaerőpiacra.

6.9.2 Fenntartható fejlődés

Intézkedések

Az erőforrásokkal való takarékosság elve figyelembe van véve. A már meglévő, létező létesítmények további kiegészítése, felújítása, valamint későbbi használata és megfelelő állapotban való fenntartása biztosítva van (legalább 5 évig).

Energiahatékonysági megoldások a tervezésben és kivitelezésben (nyílászáró korszerűsítés, utólagos hőszigetelés)

Kisebb energiafogyasztású eszközök alkalmazása.

LED világítótestek alkalmazása és „A“ energiaosztályú berendezések használata

Hulladékok keletkezésének megelőzése - technológiák, szolgáltatások alkalmazásával, amelyek kevesebb és elsősorban újrahasznosított anyagot hatékonyabban használnak fel.

Irodai papírok újrahasznosítása (kétoldalas nyomtatás), takarékos nyomtatási és másolás (üzemmód beállítással), szelektív irodai hulladékgyűjtés

Kibocsátott szennyező anyagok mértékének vagy mennyiségének aktív csökkentése.

A projekt végrehajtása és menedzselése során előnyben részesítjük az internetes csoportmunkát, e-kommunikációt (pl.: GoogleDoc, skype)

Újrahasznosított papír használat, a teljes írópapír használat legalább 15%-ban, az irodai és nyomdai munkák során.

Újrahasznosított és használt papír újboli felhasználása (kétoldalas, többhasábos nyomtatás).

64 | O l d a l :

7 PÉNZÜGYI ELEMZÉS

7.1 Beruházási költségek becslése

Törökbálinti központ

Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt,

amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából.

Költségtétel/Előfordulási időszak 2012 2013 Összesen

Műszaki tervek

12 070

-

12 070

Tanulmányok

1 725

-

1 725

Fordítás és tolmácsolás költségei

345

-

345 Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (külső résztvevők számára)

-

12 000

12 000

Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (belső résztvevők számára)

-

1 000

1 000

Projektmenedzsment biztosításához kapcsolódó szolgáltatások

41 170

25 725

66 895

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek (közbeszerzési szakértő)

8 620

-

8 620

Műszaki ellenőr díja

-

6 895

6 895

Könyvvizsgálói díjak

-

1 380

1 380

Kommunikációs költségek

-

10 345

10 345

Új eszközök, gépek, berendezések beszerzése

-

86 200

86 200

Föld, telek vásárlás felépítménnyel együtt

1 270 000

-

1 270 000

Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás

71 460

643 150

714 610

Jogi költségek

13 795

-

13 795 Összesen 1 419 185 786 695 2 205 880

Dunaszerdahelyi központ

Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt,

amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából. A

beruházási költségeket — illeszkedve a projekt előirányozott költségtípusaihoz —

előfordulásuk időrendjében az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

65 | O l d a l :

Költségtétel/Előfordulási időszak 2012 2013 Összesen

Műszaki tervek 2 000 0 2 000 Konferenciák, képzések szervezése 0 10 000 10 000 Projekt rendezvények, találkozók szervezése (belső résztvevők részére)

0 1 000 1 000

Műszaki ellenőr díja 8 000 2 000 10 000 Kommunikációs költségek 5 000 5 000 Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás 550 000 157 294 707 294 Összesen 560 000 175 294 735 294

A épület fejújításra előirányzott összeg részletesebb bontásban itt tekinthető meg:

Költségfajták Költségtétel ÁFA nélkül

ÁFA Költségtétel

ÁFÁ-val

Felújítási munkálatok A, B és C részek homlokzatának rekonstrukciója 244 076,03 48 815,21 292 891,24

B rész tetőterének rekonstrukciója 55 597,00 11 119,40 66 716,40

A rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója 39 200,00 7 840,00 47 040,00

B rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója 64 425,00 12 885,00 77 310,00

A részben kávézó terasszal 30 700,00 6 140,00 36 840,00

B rész felvonójának rekonstrukciója 24 550,00 4 910,00 29 460,00

C rész emelvényének átépítése 500,00 100,00 600,00

Villanyszerelés

Közös helyiségek rekonstrukciója 59 286,00 11 857,20 71 143,20

Kávéház 6 352,00 1 270,40 7 622,40

Közvilágítás áthelyezése 1 698,00 339,60 2 037,60

Fűtés 29 221,70 5 844,34 35 066,04

Légtechnika 10 766,10 2 153,22 12 919,32

Közlekedésbiztonsági megoldások 1 200,00 240,00 1 440,00

Szociális helyiségek eszközei 21839,84 4 367,97 26 207,81

66 | O l d a l :

7.2 Működési költségek becslése


Költségek éves alakulása

2013. év (HUF) 2014. év (HUF) 2015. év (HUF) 2016. év (HUF) 2017. év (HUF)

1. Személyi költségek 29 519 880 30 405 476 31 317 641 32 257 170 33 224 885

2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 18 778 200 19 341 546 19 921 792 20 519 446 21 135 030

3. hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek 36 250 000 - - -

4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei 15 000 000 15 450 000 15 913 500 16 390 905 16 882 632

5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) - - - -

Összesen 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547


A projekt üzemeltetése szempontjából a működési költségek az ingatlan fenntartásához rendelhetők. Az ingatlant egy ingatlankezelő

társaság fogja üzemeltetni, amely a korlátolt felelősségű társaság formájában jön létre, s 100%-os városi tulajdonban van. Az

67 | O l d a l :

ingatlankezelő társaságnál jelennek meg az üzemeltetés díjai, így Dunaszerdahely Városa ezt egy tételben üzemeltetési költségként

jegyzi. Ehhez járul további két költségtípus, amely a város költségvetését terheli: Biztosítás és Értékcsökkenés.

Azért, hogy mindhárom tétel összetételét transzparenssé tegyük, szolgáltatjuk azok jelenlegi értékeit, ill. az üzemeltetési

költségeket illetően, annak részletes összetevőit.

1. Értékcsökkenés:

Értékcsökkenés jogcímén az ingatlan vásárlási árát (851 227 EUR) és a beruházás általi (707 000 EUR) értéknövekedést tekintjük

kiinduló tételnek, ami összegezve 1 558 227 EUR. Az értékcsökkenési terv alapján az épület 40 év alatt veszíti el értékét, ami

évente 39 000 EUR értékcsökkenést jelent.

2. Biztosítás:

A biztosítás értéke a felújított állapotra nézve évente 2 500 EUR összegű lesz.

3. Üzemeltetési költségek:

Az üzemeltetési költségeket illetően az előző üzemeltető fenntartási költségeit vetettük analízis alá. Ugyanezen költségek jelennek

meg a városi tulajdonú fenntartó cég esetében, amely fenntartási díjként a város irányába megjelenik.

Ezen költségek részletes bontásban a következő táblázatban tekinthetők meg:

Költségfajta 80 %-os kihasználtság mellett

100 %-os kihasználtság mellett

100 %-os kihasználtság mellett a projekteredmények figyelme vételével

Dologi kiadások 71 100,00 88 875,00 76 375,00

tisztító eszközök 1 100,00 1 375,00 1 375,00

karbantartási és javítási eszközbeszerzés 2 000,00 2 500,00 2 500,00

villanydíj 24 500,00 30 625,00 30 625,00

gáz 40 000,00 50 000,00 37 500,00

víz 3 500,00 4 375,00 4 375,00

Javítások 4 500,00 5 625,00 5 625,00

68 | O l d a l :

Szolgáltatások 5 010,00 6 250,00 6 250,00

Elektromos berendezések ellenőrzése és revíziója 1 600,00 2 000,00 2 000,00

Tűzoltókészülékek ellenőrzése 600,00 750,00 750,00

Hulladékgazdálkodás 2 000,00 2 500,00 2 500,00

Vízvezetékek helyreállítása 450,00 550,00 550,00

Felvonó – átalánydíj 160,00 200,00 200,00

Kommunikációs költségek 200,00 250,00 250,00

Bérköltségek 22 000,00 27 500,00 27 500,00

Járulékok 7 500,00 9 375,00 9 375,00

Környezetszennyezés kárainak elhárítása 300,00 300,00 300,00

Összegezve 110 410,00 137 925,00 125 425,00

A 2010 és 2009 évi eredményeket analizálva a következő átlagköltségeket definiálhatjuk 80%-os kihasználtság mellett. Lásd a táblázat

első oszlopa. Ugyanezen költségek 100%-os kihasználtságra vetítve megtekinthetők a fenti táblázat második értékoszlopában. A projekt

realizálása után az épület energiatakarékosabbá tétele 25%-os megtakarítást jelent a gázfelhasználás tekintetében. Táblázatunk utolsó

oszlopa lesz egyben a projekt realizáció utáni hiteles adat, amelyet a következő összegző táblázatba beépítve a további években csupán a

várható maximális infláció értékével emelünk meg:

Költségtétel/Előfordulási időszak 2011 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Üzemeltetési költségek 137 925 125 425 129 000 133 000 137 000 141 000 145 000 Értékcsökkenés 39 000 39 000 39 000 39 000 39 000 39 000 Biztosítás 2 200 2 500 2 500 2 500 2 500 2 500 2 500 Összesen 193 125 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500

69 | O l d a l :

7.3 Maradványérték meghatározása


A maradványérték (az eszköz rendeltetésszerű használatát feltételezve a hasznos élettartam végén érvényesíthető piaci ár)

meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a projekt jellegéből fakadó sajátosságokat. A projekt megvalósítása során olyan eszköz

(ingatlan) jön étre, melynek várható hasznos élettartama jóval meghaladja a vizsgált időszakot (5 év). A jelenlegi szabályozás alapján

ingatlan esetében az általános várható hasznos élettartama 50 év. Ez alapján tervezésünk során a számviteli szabályok által

meghatározott értéket tekintjük a vizsgált időszak végén érvényes maradványértéknek. Az eszköz esetlegesen a projektcéloktól eltérő

feladatok megvalósítására is alkalmas, ezáltal a számviteli szabályok által kiszámított maradványérték valós képet mutathat.

Természetesen ezen érték azonban nem tudja tükrözni a gazdasági környezet és piaci körülmények későbbi változásaiból eredő

hatásokat.

2012 2013 2014 2015 2016 2017 Maradványérték 593 386 530 581 518 799 569 651 069 557 783 338 545 915 608 534 047 877


2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Épület értéke 851 227 1536947 1 497 539 1 458 131 1 418 723 1 379 315 1 339 907 Értékcsökkenés 21 280 39 408 39 408 39 408 39 408 39 408 39 408 Maradványérték 872 507 1 497 539 1 458 131 1 418 723 1 379 315 1 339 907 1 300 499

70 | O l d a l :

7.4 Pénzügyi költségek összegzése


Költségek éves alakulása 2012. (HUF) 2013. (HUF) 2014. (HUF) 2015. (HUF) 2016. (HUF) 2017. (HUF)

1. Személyi költségek 19 399 250 29 519 880 30 405 476 31 317 641 32 257 170 33 224 885

2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek

18 778 200 19 341 546 19 921 792 20 519 446 21 135 030

3. Hatósági, igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek

36 250 000

4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei

620 306 530 15 000 000 15 450 000 15 913 500 16 390 905 16 882 632

5. Egyéb költségek (pl. hitel és kamatainak törlesztése)

Összesen 639 705 780 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547


Költségek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

1. Személyi költségek 0 0 0 0 0 0 0 0

2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 193 125 193 125 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500

3. Hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek 0 0 0 0 0 0 0 0

4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések

költségei 0 560 000 175 294 0 0 0 0 0

71 | O l d a l :


5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak

törlesztése) 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen 193 125 726 925 342 219 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500

7.5 Pénzügyi bevételek becslése


Bevételek éves alakulása 2012. (HUF) 2013. (HUF) 2014. (HUF) 2015. (HUF) 2016. (HUF) 2017. (HUF)

1. Önkormányzati hozzájárulásból származó bevételek

2. Tagdíjból (tulajdonosi hozzájárulásból származó egyéb bevételek 31 985 289 99 048 080 64 597 022 66 552 933 68 567 521 70 642 547 3. Saját szolgáltatásokból és vállalkozásokból származó bevételek 500 000 600 000 600 000 600 000 600 000

4. Egyéb bevételek 607 720 491

Összesen 639 705 780 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547

Nem releváns, mert a projektet a megvalósítás után saját erőből tartjuk fenn


Bevételek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

1. Önkormányzati hozzájárulásból

származó bevételek 0 36 765 0 0 0 0 0 0

2. Tagdíjból (Tulajdonosi hozzájárulásból) 0 0 0 0 0 0 0 0

72 | O l d a l :

Bevételek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

származó egyéb bevételek

3. Saját szolgáltatásokból és

vállalkozásokból származó bevételek 193 125 166 925 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500

4. Egyéb bevételek 0 523 235 175 234 0 0 0 0 0

Összesen 193 125 726 925 342 159 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500

73 | O l d a l :

7.6 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén a

pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem

jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.

7.7 A megítélhető támogatási összeg meghatározása


A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az

érvényesíthető költségek 95%-a:

Teljes elszámolható költség: 2 205 880,00 EUR

Önerő: 110 294,00 EUR

Megítélhető támogatási összeg: 2 095 586,00 EUR

Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a

következőképpen definiálható: elszámolható költségeknek és a támogatási

intenzitásnak a szorzata.

2 205 880,00 EUR x 0,95 = 2 095 586,00 EUR


A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az

érvényesíthető költségek 95%-a:

Teljes elszámolható költség: 735 294,00 EUR

Önerő: 36 764,70 EUR

Megítélhető támogatási összeg: 698 529,30 EUR

Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a

következőképpen definiálható: elszámolható költségeknek és a támogatási

intenzitásnak a szorzata.

s735 294,00 EUR x 0,95 = 698 529,30 EUR

74 | O l d a l :

7.8 A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata


Év 2012 2013 2014 2015 2016 2017

BEVÉTELI TÉTELEK

I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül)

31985289 99048080 64597022

66552933 68567521 70642547 III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN 500000 600000 600000 600000 600000 IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok) 607720491

ÖSSZESEN 639705780 99548080 65197022 67152933 69167521 71242547

KIADÁSI TÉTELEK

Projektmegvalósítási költségek 620306530

Működési költségek

I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok) 19399250

29519880 30405476 31317641 32257170 33224885

II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsihasználat stb.)

18778200

19341546

19921792 20519446 21135030

III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK 36250000

IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI

15000000 15450000 15913500 16390905 16882632

V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) 0 0 0 0 0 0

ÖSSZESEN 639705780 99548080 65197022 67152933 69167521 71242547

Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) 0 0 0 0 0 0

Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) 0 0 0 0 0 0

Diszkontráta (8%) 0 0 0 0 0 0

Jelenértékek kumulált összege 0 0 0 0 0 0

75 | O l d a l :


Év 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

BEVÉTELI TÉTELEK

I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN 36765 II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül)

III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN 193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500

IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok)

523235 175294

ÖSSZESEN 193125 753125 342219 170500 174500 178500 182500 186500

KIADÁSI TÉTELEK

Projektmegvalósítási költségek 560000 175294

Működési költségek

I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok) 0 0 0 0 0 0 0 0

II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsi használat stb.)

193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500

III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK 0 0 0 0 0 0 0 0

IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI

V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) 0 0 0 0 0 0 0 0

ÖSSZESEN 193125 753125 342219 170500 174500 178500 182500 186500

Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) 0 0 0 0 0 0 0 0

Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) 0 0 0 0 0 0 0 0

Diszkontráta (8%) 0 0 0 0 0 0 0 0

Jelenértékek kumulált összege 0 0 0 0 0 0 0 0

76 | O l d a l :

8 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS


Magyarország központi régiójának meghatározó része Pest megye. Megyénk gazdasága, így vállalkozói társadalma sem tekinthető

homogénnek. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és Pest megye vállalkozásainak 99%-t a mikro-, kis-,

és középvállalkozások alkotják. A tervezett fejlesztés számukra folyamatosan kínál információkat úgy a magyar, mint a szlovák üzleti

lehetőségekről, különös tekintettel a határmenti térségekre.

A pest megyei mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak munkára, megrendelésekre, üzleti kapcsolatokra és a rájuk vonatkozó

szabályozók pontos ismeretére van szüksége tevékenységük sikeres végzéséhez. A PMKIK Szolgáltató Központ, mint a magyar-szlovák

határmenti együttműködés keretében megvalósuló fejlesztés alapvetően szolgálja a fenti célokat. A törökbálinti helyszín, mint a megye

nyugati kapuja három autópálya és az ország legforgalmasabb vasútvonalának találkozási pontjában kínál az üzleti élet, az oktatás és a

nemzetiségi kapcsolatok terén olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek tényleges szükségletekre épülnek és hiánypótló jellegűek.

A tervezett fejlesztés megvalósulása esetén hatékonyan javítja a magyar-szlovák kapcsolatokat, elősegíti, hogy a hétköznapi élet

vállalkozói társadalmi csoportja, s állampolgárai egymásra találjanak.



Összes működési költség 193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500

Összes beruházási költség 560000 175294

Összesen 193125 726925 342219 170500 174500 178500 182500 186500

77 | O l d a l :

A pénzügyi költségek tervezésénél figyelembe vettük a következő szempontokat: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások.

78 | O l d a l :

8.1 A projekt hasznainak becslése

A projekt hatásai lehetnek:

közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél

jelentkező hasznok

külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek

(1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál

jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket

A projekt közvetlenül hatással van a szlovák-magyar határmenti régió

KKV-ira, civilszervezeteire, a régió nemzetiségi kisebbségeire. Külső gazdasági

hatásként értékelhető az érintett országok nemzetgazdaságára való hatása a

vállalkozások megerősítése, a kapcsolatépítés, piacteremtés és vállalkozásfejlesztés

által. A projekt hasznai ezen esetében nem jelentenek pénzügyi ellentételezést.

Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek

esetén a pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem

jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.

79 | O l d a l :

9 KOCKÁZAT ELEMZÉS

A projekt során jelentkező lehetséges kockázatokat jellegük és valószínűségük alapján táblázatba soroltuk. Feltüntetjük a kockázat

kezelésre alkalmazandó lépéseket is.

Kockázat

leírása valószínűsíthetősége indoklás kezelés

Műszaki kockázat

Épület statikai problémák alacsony ismert az épület műszaki előélete (SK) új technológiával épített épület (HU)

felelős műszaki ellenőr alkalmazása, szükség szerint statikus is

Épületgépészeti kockázatok alacsony (HU),

mai szabványok szerint gépészeti kivitelezés (HU)

előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat

Épületgépészeti kockázatok közepes (SK) elavult anyaghasználat, nem EU szabványok (pl.: elektromos vezeték méretezése, anyaga) (SK)

előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat

Jogi kockázat

Adás-vétel közepes előzetes írásbeli megállapodás született a törökbálinti épület tulajdonosával az eladásról, de további érdeklődők lehetnek

írásos szándéknyilatkozat az ingatlan eladásáról/megvételérő. előleg/foglaló fizetés az eladónak

vállalkozási szerződés a kivitelezésre

közepes

a kivitelezési munkák során bekövetkezhetnek olyan körülmények (felróhat/nem felróható) ami miatt a kivitelezés egyes szakaszai nem vagy más tartalommal készülnek el.

biztosítékok beépítése a vállalkozási szerződésbe (kötbér) külső jogi szakértő alkalmazása a szerződések előkészítésében és a jogi képviseletbe.

károkozás, kártérítés alacsony kivitelezés során véletlen eseményekből ár keletkezhet magán/közvagyonban (pl.: bontás, beázás stb.)

biztosítás munkavédelemi előírások betartatása védelem (elkerítés, védőháló stb.)

80 | O l d a l :

Kockázat


Társadalmi szempontú és környezeti kockázatok

új kamarai szolgáltató helyszín alacsony

a megváltozott helyszín kényelmetlenséget okozhat ügyfeleknek, Pest megye legnépesebb szegmensében található Budaörs és Érd között, M0 mellett.

megfelelő marketing az új központnak kényelmes és komfortos ügyfél-kiszolgálás

esztétikailag nem tetsző épület alacsony

mivel a dunaszerdahelyi központ új homlokzatot kap, elképzelhető, hogy a lakosság egy részének nem tetszik a kialakítása (színe, anyaghasználata)

városképbe illesztett épülettömeg tervek előzetes bemutatása a közvéleménynek, több változatban.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok

árfolyam kockázat magas

a magyar fél euró alapú elszámolásban áll a JTS-szel. Nehéz a harmadévek pénzügyi ütemezésének eleget tenni, mivel a HUF/EUR árfolyam hektikus

körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól

költségek emelkedése magas

a nemzetgazdasági bizonytalanság és bizonyos termékeknek az árnövekedése (üzemanyag) a projekt beruházási tételeit érintheti (építőanyag-, energia árak)

körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól

fenntartási időszak pénzügyi fenntarthatóságai

közepes A projekt végrehajtását követően a központok működését fent kell tartani.

Mind Dunaszerdahely, mind a PMKIK rendelkezik azokkal a pénzeszközökkel és biztosítékokkal, ami a pénzügyi fenntarthatóságot biztosítja (közszolgáltatások, önkormányzatiság)

projekt előfinanszírozása magas Nagy értékű kivitelezési munkálatok rövid időre koncentrálódnak, melyet a projekt partnereknek kell előfinanszírozni

körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor áthidaló banki hitel igénylése

pénzügyi igazolások kiadása az első szintű ellenőr/KTSZ részéről határidőben

magas Jelentések elhúzódó értékelése és elfogadása felborítja a kifizetések tervezett ütemét

határidőben beadott jelentések csökkenthetik a határidők eltolódását a nemzeti ellenőrző szervek részéről Személyes kapcsolattartás az első szintű ellenőrrel/JTS-szel.

Intézményi és projektvezetési kockázatok

81 | O l d a l :

Kockázat


inkonzisztens projektvezetés alacsony azonos feladatok mellé nem azonos szakmai kompetencia, felelősség társul

mindkét partner tapasztalt pályázatok menedzselésében kétszintű projekt menedzsment (projekt vezetés és operatív szint) rendszeres projektmenedzseri találkozók tisztázott feladat és felelősségi körök, melyeket a Partnerségi Megállapodás jogi dokumentumban rögzít.

jelentési határidők elmulasztása közepes

A harmadévek szakmai és pénzügyi jelentésének beadását a Támogatási Szerződés de jure megadja, elmulasztása a projekt további támogatását veszélyezteti

A projekt partnerek kellő időben elkezdik a jelentések összeállítását. A vezető partner a jelentési időszakok előtt 15 nappal írásos jelzést küld a projekt partnernek.

82 | O l d a l :

10 KOMMUNIKÁCIÓS TERV

10.1 A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése

A projekt során a kommunikációs tevékenység több célcsoportot is érint majd. A

következő táblázat a bemutatja a közvetlen és közvetett célcsoportokat meghatározza

azokat az általános üzeneteket és célokat, amelyekre a kampányban fókuszálni kell.

Az üzenetek kibontása, az érvrendszer felépítése, a stílus és mondanivaló

„finomhangolása” a projekt 13 hónapos megvalósítási és 5 éves fenntartási

időszakában a projekt partnerek feladata lesz. A fenntartási időszakra a kampány

koncepcióját felül kell vizsgálni, bővíteni, specifikálni kell.

Célcsoport Kommunikációs célok Üzenetek Eszközök

Közvetlen célcsoport

Pest megye és

Csallóköz mikro-

és KKV-k:

a határmenti üzleti

lehetőségek tudatosítása

üzleti szolgáltatások

bemutatása

vállalkozási kedv

elősegítése

globális és európai

válságkezelésének

támogatása

határon túli üzleti

lehetőségek bemutatása

fővárosi gazdasági

központok bemutatása,

kölcsönös megismertetése

„Új üzleti

lehetőségek

határon innen és

túl”

reklámtárgyak,

brosúra,

workshopok,

zárókonferencia,

médiumok,

honlap,

közösségi

oldalak

Térségi

települési

önkormányzatok



a központok

„Használom azt,

ami nekem nincs ”

reklámtárgyak,

hírlevél,

workshopok,

83 | O l d a l :

multifunkcionalitásának

bemutatása

fővárosi gazdasági

központok bemutatása,

kölcsönös megismertetése

konferencia,

központ

megnyitó

rendezvények,

médiumok

Csallóköz

lakossága



vállalkozási kedv

elősegítése

térségi gazdasági és

kulturális identitás

erősítése

a dunaszerdahelyi központ

közösségi tereinek

bemutatása

addicionális tájékoztatási

és kulturális

szolgáltatások

igénybevételének

lehetőségeiről tájékoztatás

„Voltam, vagyok,

leszek”

helyi írott és

elektronikus

sajtó, honlap,

közösségi

oldalak

Pest megye

szlovák

nemzetisége



kulturális identitás

megőrzése

gazdasági kapcsolatok

támogatása az

anyaországgal

„Kisebbségnek

lenni nem csak

kulturális

identitást jelent”

helyi, regionális

írott és

elektronikus

sajtó, honlap,

közösségi

oldalak,

workshopok

EGTC (Európai

Területi

Társulások)

a határmenti üzleti és

kamarai szolgáltatások

közös fejlesztésének

tudatosítása

közös intézményfejlesztés

ösztönzése,

„Határmenti régió

saját

intézménnyel

működjön!”

helyi, regionális

írott és

elektronikus

sajtó, honlap,

közösségi

oldalak,

84 | O l d a l :

a határmente egységes ,

térségi szemléletben való

láttatása

workshopok

Térségi üzleti

befektetők



együttműködési

lehetőségek bemutatása a

magyar-szlovák KKV-kkal

magas szintű

üzleti/vállalati

infrastruktúra biztosítása

„Dinamikus,

fejlődő

határmenti

kapcsolatok és

gazdaság a

fővárosok

kapujában”

brosúra,

workshopok,

konferencia,

központ

megnyitó

rendezvény,

hírlevél

Közvetett célcsoport

Határmente

lakossága



új határmenti

multifunkcionális

központok

elérhetőségének,

szolgáltatásainak

bemutatása

„Működő üzlet és

gazdasági

kapcsolatok

egymással”

médiumok

(regionális és

nemzeti),

honlap,

közösségi

oldalak

Más

határtérségek

a magyar-szlovák

határmente bemutatása



jó gyakorlatként való

bemutatás

tudásmegosztás

lehetőségének és

szükségességének

tudatosítása

„Ha ott működik,

nálunk is!”

médiumok

(regionális és

nemzeti),

honlap,

közösségi

oldalak

85 | O l d a l :

10.2 Tájékoztatás és nyilvánosság

A projekt eleget tesz a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési

Program 2007-2013 Közös Technikai Titkársága által készített Kommunikációs

Kötelezettségek Kézikönyvben (KKK) foglalt kötelezettségeknek és elvárásoknak.

A projekt kötelezően és önként vállal kommunikációs eszközeivel eleget tesz

az alapvető információs és láthatósági követelményeknek:

A projekt partnerek vállalják a nyilvánosság és célcsoportok tájékoztatását az

ERFA támogatásról.

Sikeres pályázat a partnerek egyértelmű tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a

megvalósítandó projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA)

társfinanszírozott Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési

Program 2007-2013 keretén belül választották ki.

A projekt tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedései technikai

jellemzői megfelelnek a Bizottság 1828/2006/EK rendelet 9. cikkében foglalt

szabályoknak és a KKK-ban megadott technikai specifikációknak.

10.2.1 Hirdetőtábla

3000x1500 mm méretben, 2 nyelven, egyoldalas lézernyomtatott molinó készül 4+0

színben, felszerelve a dunaszerdahelyi és törökbálinti épületek homlokzatára.

10.2.2 Állandó hirdető tábla

A két központban, belső térben a bejárathoz közel, jól látható helyen A4 méretben

kerül elhelyezésre.

10.3 PR

A célcsoportok PR stratégiája két elkülöníthető fázisban valósul meg:

1. A megvalósítási fázis két évében, ami meghatározóan projektkommunikációs elemeket tartalmaz.

2. A fenntartási fázis legalább 5 évében, leginkább üzleti, marketing jellegű tevékenységet valósul meg a kialakított szolgáltatások széleskörű megismertetésére.

86 | O l d a l :

10.3.1 Kiadványok

A projekt keretében szórólap, brossúra, elektronikus (e)-hírlevelek, sajtóközlemények

kerülnek összeállításra.

Tartalmuk a projekt megvalósításának lépéseit mutatja be, tájékoztat a

beruházások állásáról. A kiadványok szövegét úgy állítjuk össze, hogy a lehető

legpontosabb képet adja a projektről és interaktivitás felé mozduljon el a célcsoport

részéről.

10.3.2 Világháló

Az interaktivitás egyik felületének a projekt honlapját tartjuk, amely a végrehajtási

időszak után tartalmában megújul, és elsősorban marketing célokat szolgál.

Az világháló kínálta lehetőségeket maximális kihasználja a projekt, mert a

klasszikus megjelenéseken túl (honlap) igénybe veszi a közösségi marketing

platformjait is (pl.: Twitter, Facebook stb.)

A dinamikus tartalmú honlap alkalma lesz a legfrissebb információk

közlésére akár a projekt, a kár a térség, akár a Program eseményeit, híreit

megjelenítve.

A tartalom fejlesztésért és a honlap fenntartásáért a projekt partnerek

együttesen felelősek, de a hírek és jó gyakorlatok bemutatás tekintetében felvesszük a

kapcsolatot más projektek képviselőivel, szakminisztériumokkal és a Program

JTS-szel is.

A projekt honlapja tervezetten kezdetben kétnyelvű és akadálymentesített

(csökkent látóképességűek számára), és az együttműködésben résztvevő partnerek

honlapjairól banneren keresztül elérhető.

10.3.3 Fénykép dokumentáció

A projekt megvalósításának, hatásainak és eredményeinek képi bemutatására

fotódokumentáció készül. A fényképeknek a projekt résztvevőire és az emberekre

gyakorolt hatást mutatják be. A projekt honlapján a képek közlésre kerülnek.

87 | O l d a l :

10.3.4 Rendezvények

A rendezvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a szakmai közönség és a

célcsoportok személyesen is megismerhessék a projektet, annak célkitűzéseit és

állását. Ezért a projekt partnerek az alábbi események megtartását tervezi:

Szakmai műhelytalálkozók (workshopok): ezek a központok

tevékenységéhez és térség aktuális üzleti, gazdasági, társadalmi témáihoz,

problémáihoz kapcsolódnak (pl.: megváltozott gazdasági környezet, hátrányos

helyzetű társadalmi csoportok bevonása a gazdasági termelésbe stb.).

Sajtótájékoztatók: a beruházások állásáról és projekt fontosabb

mérföldköveiről a nyomtatott és elektronikus (on-line) sajtó képviselői tájékoztatjuk.

Megnyitók: a két központban ünnepélyes keretek között a helyi, regionális és

kormányzati vezetők meghívásával.

Konferencia: szakmai konferencia kerül megrendezésre a dunaszerdahelyi

központ megnyitását követően.

Zárókonferencia kerül megrendezésre a törökbálinti átadást követően.

10.3.5 Médiakapcsolat

A projekt megvalósításáról a projekt partnerek folyamatosan tájékoztatják a

nyomtatott, elektronikus és online sajtó képviselőit, de legalább a projekt kezdetéről

és zárásáról. A sajtóközlemények formájában kiadott kommünikék a helyi, regionális

és nemzeti médiumokat egyaránt tájékoztatják. Minden sajtótájékoztatót megelőz egy

hivatalos sajtóközlemény.

10.4 Image, külső megjelenés

A projekt partnerek a nyomtatott és elektronikus felületeken egységes logóval

jelennek meg, amely reprezentálja a két helyszínű üzleti és tájékoztatási központ:

közös megvalósítását;

térségi és kulturális összetartozását;

közös működését a határmente gazdasági fejlődésért;

kulturális identitás kifejezését.

88 | O l d a l :

A pontos arculati tervezés és egyeztetés a partnerek által vállalt

tevékenységek egyike része, így konkrét javaslatok az arculatra, grafikai

megfogalmazásra a projekt keretében készülnek.

A központok tervezése során az épületek külső megjelenésének

egységesítése nem volt cél. Nem kívántuk az épületek építészeti kialakítását, a

megszokásukat és városképi kialakítását szándékoltam befolyásolni. Elfogadjuk a

tervezők által javasolt homlokzati megoldásokat, amelyek esztétikusak, korszerű

anyaghasználatot tesznek lehetővé és követik az építési hatóságok által előírt anyag

használatot és színvilágot.

10.5 Kommunikációs ütemterv

Tájékoztatás során használt eszközök

1. 2. 3. 4. 5. 6.

harmadév

Hirdetőtábla (előírásnak megfelelően)

Tájékoztató tábla (előírásnak megfelelően)

Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)

Televízió

Rádió

Központ megnyitók

Záró konferencia

Műhelytalálkozók,

Konferencia

Sajtótájékoztató

Sajtóközlemény

Szórólap, projekt mappa

Brosúra

e-hírlevél

Fotódokumentáció (projekt fázisairól)

Önálló internetes honlap

Banner

89 | O l d a l :

10.6 Kommunikációs költségek terve

egységár (nettó)

mennyiség egység

darab

összesen

nettó bruttó

Alaparculat grafikai tervezése 1.032,00 alkalom 1 1.032 1.290

Hirdetőtábla, 1000 x 2500 mm, habosított PVC-re kasírozva, fóliázva, 4+0 szín nyomással, 2 db

224,00 db 2 448 560

Információs tábla 210 x 297 mm, álló formátum, habkartonra kasírozva, 4+0 szín nyomás, 2 db

34,00 db 2 68 85

Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db

104,00 db 1 104 130

Információs feliratok 91 db 3,43 db 91 312 390

Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db

140,00 db 2 280 350

Bemutatkozó brossúra, 250 g selyemfényű műnyomó papíron, Fóliázva, A4 méret, 8 oldal, 5+5 szín nyomással, angol, Magyar, szlovák nyelvű, 1000-1000 db

1,50 db 2.000 3.000 3.750

Tájékoztató A4 méretű, 130 g semimat műnyomó papíron,4+4 szín nyomással, magyar és szlovák nyelvű, 3000-3000 db

0,22 db 6.000 1.344 1.680

Füles dosszié 300 g kartonra, 4+0 szín nyomással, fóliázva,Stancolva, magyar és szlovák nyelvű, 300-300 db

1,67 db 600 1.000 1.250

Feliratozott tollak, magyar és szlovák nyelvű, 500-500 db

0,69 db 1.000 688 860

Kommunikációs anyagok fordítása szlovák nyelvre

9,50 oldal 300 0 2.850

Információs feliratok 3,43 db 50 171,5 214.375

Projekt honlap szlovák felületének kialakítása

1.200 db 1 1.200 1.500

Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db

140,00 db 1 140 175

Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db

104,00 db 2 208 260

Összesen 15.345

„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok ...Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2 2. Szlovák Köztársaság

Documents